Issuu

TUDÁSTÁR

MINDEN, AMIT TESZÜNK, NYOMOT HAGY A DUNÁBAN

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

MESÉL A TÉRKÉP

MÚLTÖSVÉNYEK A MEZŐFÖLD DOMBVIDÉKÉN HISTÓRIA

2021. JÚNIUS › ÁRA: 895 Ft

2021. JÚNIUS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

REJTETT KINCSEINK

VAJDAVÁR-VIDÉK AZ ISMERETLEN KÖZÉPHEGYSÉG VÁROSI SÉTA

ÁRTÉRI VADON BUDAPESTEN

DUNAFÖLDVÁR CSONKA TORNYÁBAN

VÍZI ÚTON

CSÓNAKKAL A SZIGETKÖZBEN

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I I I !

E L Ő S Z Ó Tegyük fel a térképre!

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

„Kerestem az utat, sirattam a tájat, a patakot, a poros utcát, a nádast, a cserszagú erdőt, mindent, de nem találtam kibúvót, és nem vettem észre, hogy közben – megtaláltam a Hazámat.” Fekete István szavai a természetjárás esszenciáját fejezik ki számomra. A nyomtatott magazin új felelőseként ebben a szellemiségben törekszem arra, hogy a jól ismert rovatok keretei között időről időre a kevésbé ismert térségekre is ráirányítsuk a figyelmet. Júniusban rögtön egy egész „középhegységet” teszünk fel a térképre: a Vajdavár-vidéket. Eddig mély elköteleződéssel írtunk a környezet- és természetvédelemről, ezentúl is így teszünk. A nemzetközi Duna-nap és a környezetvédelmi világnap apropóján most a Dunát helyezzük fókuszba. Kíváncsiak vagyunk nagy folyamunk ökológiai állapotára, a szigetközi vízitúra kapcsán pedig felelevenítjük a bős–nagymarosi vízlépcső történetét. Természetesen különleges dunai helyszínekre is elkalauzoljuk az olvasókat. Paksnál a látványos löszfal mellett a római limes részeként épült Lussonium romjait csodáljuk meg, sétálunk a főváros XXII. kerületének érintetlen folyópartján, és felfedezzük hazánk egyik legkisebb várát Dunaföldváron. Bemutatjuk a magyarországi erdőrezervátumokat, és aki figyelmes, az a legkülönlegesebb – sajnos már nem működő – sípályánkat szintén megismerheti.

Címlapfotó: Pálvölgyi Krisztina: Szürke gém egy szigetközi vízitúrán Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Peter Krummholz vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő), valamint Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Bába Imre (Vízi Úton), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Lomniczi Gergely (Erdőmánia, Az Erdész Válaszol), Szauer Melinda (Erdőmánia)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tartalom

HÍREK

MTSZ HÍRADÓ

TUDTAD-E?

REJTETT KINCSEINK Vajdavár-vidék – Az ismeretlen középhegység

TUDÁSTÁR Minden, amit teszünk, nyomot hagy a Dunában

VÍZI ÚTON Csónakkal a labirintusban

AZ ERDÉSZ VÁLASZOL Tűzgyújtás az erdőben

HISTÓRIA Dunaföldvár Csonka tornyában

ZÖLDHULLÁM Légyölő pókszázlábú

MESÉL A TÉRKÉP Múltösvények a Mezőföld dombvidékén

ERDŐMÁNIA Erdőrezervátumok Magyarországon

VÁROSI SÉTA Ártéri vadon Budapesten

GASZTRO Püspökök eledele

TÚRAKÁRTYA Kerékpártúra a vadvizek országában Nagymarosról a Hegyes-tetőre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek Az ivóvizünk még biztonságos, de a folyóink már tele vannak mikroműanyaggal Mikroműanyagokból, vagyis az 5 milliméternél kisebb plasztikdarabkákból mindenhol egyre több fordul elő, a levegőben, a vízben és a talajban is, és természetesen nagy egészségügyi, illetve környezeti kockázatot jelentenek. Júniusi lapszámunk kiemelten foglalkozik a Dunával, ezért érdemes tudatosítani azt a megdöbbentő adatot, miszerint hússzor annyi mikroműanyagot fogyaszt egy év alatt az, aki palackozott vizet és üdítőt iszik, mint az, aki csapvizet fogyaszt. A Duna már Ausztriából mikroműanyaggal szennyezetten érkezik, de ennek értéke a fővárosnál tovább romlik. A szennyezés forrásai a szennyvíztisztító telepek és az esőzésekkor a burkolatokról bemosódó csapadékvizek. Ennek ellenére a főváros ivóvízbázisa nem tekinthető veszélyeztetettnek, ami annak köszönhető, hogy az ivóvízbázis homokos-kavicsos, természetes szűrőrétegek alatt található. A Felső-Tiszán ugyanakkor drámai a helyzet, óránként ugyanis több millió mikroműanyag úszik le rajta. Mélyülj el e fontos környezet- és természetvédelmi témában, szkenneld be a QR-kódot!

Fotó: Börzsöny Alapítvány / Bedő Péter

Kameracsapdás fotó készült a Börzsönyben tartózkodó barna medvéről Május elsején Diósjenő közelében észlelték először az állat nyomát, majd a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is megerősítette a feltételezést, hogy medve jár a vidéken. Május közepén pedig a Börzsöny Alapítvány kameracsapdája fotókat is készített az állatról. Fontos tudni, hogy természetes jelenség az, hogy időről időre felbukkan egy-egy kóborló barna medve az északi megyékben, elsősorban az olyan határ menti, erdős területeken, mint a Börzsöny vagy éppen a mostani lapszámunkban bemutatott Vajdavár-vidék. A QR-kódot beszkennelve még többet tudhatsz meg a szlovákiai medvepopulációról.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Sztankó Bálint

Kerékpárosbarát vasúti szolgáltatások a Tisza-tónál A MÁV-START Zrt. közleménye szerint május 1-jétől a hétvégi napokon, május 22-étől pedig a nyár végéig naponta Tisza-tó expresszvonat jár közvetlenül Budapestről Füzesabonyon és Poroszlón át Tiszafüredre (menetideje mintegy 2 óra). A szerelvény része egy nagy befogadóképességű kerékpárszállító kocsi 32 darab kerékpárhellyel, de megnövekedett igény esetén akár 80 darab kerékpárhelyet is tudnak biztosítani. Ismerd meg alaposabban a MÁV-START Zrt. kerékpárosbarát nyári szolgáltatásait!

Fotó: Gulyás Attila

A Baradla, az egészség barlangja Gyógyhatása miatt is érdemes ellátogatni az Aggteleki Nemzeti Park területén lévő Baradla-barlangba, amelynek természetes, ősidők óta nyitott bejárata Aggtelek község határában, egy 51 méter magas sziklafal tövében található. Hogy miként lehet sikeres terápia a barlangi tartózkodásból, arról Gruber Péter barlangkutató, az ANPI igazgatóhelyettese adott tájékoztatást. lőször is nagyon fontos a levegő nagy fokú tisztasága, hiszen a barlangok felszíntől szinte teljesen elzárt részei por-, pollen- és csíramentesek. Ez a szinte steril, allergénmentes környezet megakadályozza, hogy a szervezet újrafertőződjön, a levegőben nagy mennyiségben jelen lévő oldott magnézium- és kalciumionoknak pedig gyulladáscsökkentő hatása van. A barlangterápia során a szervezet öntisztuló folyamatai beindulnak, felerősödnek, így lerövidül a gyógyulási idő. Javasolt a hosszabb időtartamú kezelés, ez 2–3 héten keresztül, naponta 3–5 óra időtartamban nem csupán gyógyító, hanem pihentető, nyugtató hatással is bír – mondta Gruber Péter, aki az új lehetőségekről is beszélt. – Mindezt egy EU-s projektnek köszönhetően a Baradla újonnan létesített, róka-ági szanatóriumában korszerű, modern környezetben próbálhatják ki a gyógyulni vágyók. Akinek nincs lehetősége klímaterápián részt venni, ne keseredjen el, hiszen a barlang gyógyhatású levegőjét nem csupán a terápián részt vevők, hanem a túrázók is élvezhetik: egyegy túra során a náthás, allergiás betegek közérzetének javulása figyelhető meg.” 쐍

A projekt az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. A programról részletes információ a www.skhu.eu oldalon található. Jelen írás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

A nyitvatartásról, a túrák indulási időpontjáról, valamint a látogatási feltételekről a www.anp.hu-n lehet tájékozódni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Szakbizottságaink első negyedéves eredményei – 2021 Ahogy a civil szervezetek működésére általánosságban jellemző, úgy a Magyar Természetjáró Szövetség országos szinten végzett szakmai munkáját is számos önkéntes segíti. Olyan elkötelezett túrázókról beszélünk, akik hétről hétre aktívan részt vesznek a természetjárás hagyományainak megőrzését, a kulturált természetjárási szokások népszerűsítését, valamint a túrázói szemléletformálást szolgáló feladatokban, továbbá a turistaút-hálózat karbantartásában és fenntartásában is jelentős szerepet vállalnak. Ezekből a természetjárói körökben elismert szakemberekből áll az Oktatási és Képzési Bizottság, a Turistaút-szakbizottság, a Minősítési Bizottság és a Kéktúrabizottság utódjaként működő kéktúraellenőrök csapata. Kéktúraellenőrök Ha valaki azért (is) kéktúrázik, hogy a teljesítésért járó oklevelet és jelvényt megkapja, a hozzájárulásával pedig felkerüljön a teljesítők nyilvános listájára, úgy nincs más tennivalója, mint az MTSZ részére leadni a bélyegzőlenyomatokkal megtelt igazolófüzetét. A szabályos útvonalkövetés szempontjai szerint négy olyan önkéntes végzi az ellenőrzést, akik maguk is gyakorlott kéktúrázók. 2021. március 17-étől szünetel ez a tevékenység a járványügyi helyzetre való tekintettel, de addig 75 OKT-, 29 RPDDK- és 20 AK-igazolófüzetet néztek át és fogadtak el. Minősítési Bizottság A Magyar Természetjáró Szövetség több mint három évtizede bronz, ezüst, arany, érdemes és kiváló fokozatú minősítéssel ismeri el azokat a túrázókat, akik a minősítési szabályzat feltételeinek megfelelnek. Ahhoz, hogy valaki megkaphassa a minősítést, adminisztrálnia kell a túráit az úgynevezett egyéni túrajelentésekben, valamint az egyéni túranaplóban. Az említett dokumentumok tartalmát a bronz fokozat esetében az egyesület, az ezüstnél és az aranynál a megyei tagszervezet, az érdemesnél és a kiválónál pedig a Magyar Természetjáró Szövetség képviseletében önkéntesünk nézi át. 2021 első negyedévében 7 érdemes és 7 kiváló minősítésre történt felterjesztés ellenőrzése valósult meg.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Oláh Tamás

Oktatási és Képzési Bizottság A bizottság legfontosabb feladata a Magyar Természetjáró Szövetség új képzési programjának kidolgozása és az oktatási szabályzat átdolgozása. A heti rendszerességgel megtartott, többórás online találkozók alkalmával az aktuális operatív feladatokkal, a képzésszervezőktől érkező megkeresésekkel és a velük folytatott megbeszéléssekkel foglalkozik az öt szakember. 2021 első negyedévében sor került az Oktatási és Képzési Bizottság belső adminisztrációs rendjének és az oktatási szabályzat képzési koncepciójának kidolgozására, a módosított felnőttképzési törvény értelmezésére, a változások folyamatos nyomon követésére, azok széles körben történő kommunikálására, a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos állásfoglalások elkészítésére, partnerkapcsolatok kiépítésére, továbbá az MTSZ képzéseivel kapcsolatos kérdőív kiértékelésére. Turistaút-szakbizottság 2021. január 28-án alakult újjá a Turistaút-szakbizottság. Feladatai közé tartozik az MSZ 20587/2-1988 számú szabvány megújult változatának véleményezése, a Szakmai Füzetek aktualizálása, az MTSZ által felmért turistautak hálózati szempontból történő átvilágítása, a turistautak módosításával, létrehozásával kapcsolatos kérdések és javaslatok megválaszolása, az útjelzésvezetők képzési és minősítési szabályzatának aktualizálása, valamint az útjelzésvezetői tanfolyamok szakmai támogatása. A frissen alakult bizottság a megújuló gyalogtúrautak fenntartására irányuló szakmai irányelveket tartalmazó szabvány véleményezésén dolgozott az elmúlt hetekben.

Megnyílt a Jelzésfestés 2021. pótpályázata 2021. május 17-étől elérhető a Jelzésfestés 2021. pótpályázata, ami azt jelenti, hogy újabb lehetőség nyílik a klasszikus túraútvonalak jelzéseinek felújítására. Pályázni továbbra is csak a Magyarországon nyilvántartásba vett vállalkozások és civil szervezetek számára lehetséges. A szükséges dokumentumokat 2021. július 30-áig várjuk beküldésre a Jelzésfestés 2021. online felületén. Pótpályázatokat csak az éves jelzésfestési keretösszeg felső határértékéig áll módunkban befogadni. Az eredményesen elvégzett jelzésfestési munkáért kilométerenként nettó 16 000 Ft díjban részesül a pályázó. A kéktúra felújítására idén nem írunk ki pótpályázatot.

Druzsin József kiadványaival bővült a természetjáró szakirodalom Az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárából ingyenesen letölthetők a Budai- és a Zempléni-hegységet, valamint a Balaton keleti medencéjét bemutató útikalauzok. A szerző, Druzsin József, az említett kiadványokon kívül tudományos publikációkat, rövid beszámolókat, újságcikkeket, útleírásokat, tanulmányokat, könyveket és életrajzokat is ír, de szíve-

Fotó: Druzsin József

Fotó: MTSZ

sen gazdagítja a természetjáró szakirodalmat is, hiszen saját bevallása szerint az „írás számomra olyan, mint a levegő”. 1990 óta vezeti kézírásos útinaplóit, amelyek közel 310 útleírást rejtenek. Munkáihoz nemcsak az irodalmi forrásokat és az internetet, hanem a saját, terepen szerzett tapasztalatait is felhasználja. Apropó, ha terepről van szó, akkor jöhet északtól délig, kelettől nyugatig bármelyik hazai tájegység, neki az garantált feltöltődést kínál. Nemcsak a természetjárásban, hanem a magánéletben is elkötelezett társra lelt felesége személyében, a közös hobbival pedig sikerült megfertőzni gyermekeiket és a barátaikat is, így amikor lehetőség nyílik rá, bakancsot húznak, hogy útra keljenek. A túrázást szülei és egy kedves gimnáziumi tanára szerettették meg vele. A Túravezetők Könyvtára című sorozat kiadványait és a Természetjárók enciklopédiáját örömmel lapozgatta már kamaszként is, így nem csoda, hogy kedvet kapott a túravezetéshez. Főiskolás évei alatt részt vett egy Bokody József által szervezett vízitúra-vezetői tanfolyamon, amelyre Druzsin József „élete meghatározó élményeként” tekint vissza. Napjainkban éppen a Budai-hegység-útikalauz második kiadásán dolgozik, és várja, hogy folytathassa a Cserhátot bemutató útikalauz terepi bejárását is. A közeljövő tervei között szerepel egy botanikai kutatási projekt eredményének a publikálása, amely az összetett erdei ökoszisztémák működését szemléltető, a hegységek mélyén rejtőző kincsek bemutatása is egyben.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e? … melyek a Duna vízgyűjtőjének bennszülött halai? Európa második leghosszabb folyama több mint 800 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területtel rendelkezik. A következő fajok természetes populációi kizárólag a dunai vízgyűjtőben élnek: tiszai ingola (fok. védett), selymes durbincs (védett), leánykoncér (védett), halványfoltú küllő (védett), dunai galóca (fok. védett). Akadnak olyan fajok is, amelyeknek az elterjedési központja a Duna vízgyűjtője, de más vízgyűjtőkben is előfordulnak természetes állományaik: kárpáti márna (fok. védett), lápi póc (fok. védett), homoki küllő (fok. védett), felpillantó küllő (fok. védett), magyar bucó (fok. védett), német bucó (fok. védett), széles durbincs (védett). Zárójelben az egyes fajok magyarországi természetvédelmi státuszát tüntettük fel.

Fotó: R. Stefanek/Adobe Stock

Fotó: Gulyás Attila

TUDTAD, … melyik hazánk leghosszabb folyója?

Ha Magyarország felszíni vízfolyásai közül azt választjuk ki, amely a forrásától a torÍrta: Nagy Loránd kolatáig a leghosszabb, de egyben a mienk István is, hiszen átfolyik hazánkon, akkor a Duna (2850 km). Amennyiben azt tekintjük mérvadónak, hogy melyik folyam hazai szakasza a leghosszabb, akkor már a forrásától a torkolatáig 962 km-es Tisza a nyerő (597 km), hiszen a Duna magyarországi szakaszának hossza „csupán” 417 km, amelyből 142 km-en Magyarország és Szlovákia határát alkotja. Ha arra a folyóra gondolunk, amelynek mind a forrása, mind a torkolata Magyarországon van, a Zagyva a befutó (179 km).

… mi a közös a dunai és a császárgalócában? Névrokonok, hazánkban természetvédelmi oltalmat élveznek, húsuk ízletes, „galócaságuk” hátterében azonban hiába is keresnénk evolúciós összefüggéseket. A dunai galóca (Hucho hucho) a Duna vízrendszerének bennszülött, fokozottan védett faja, a lazacfélék családjának (egyik) legnagyobb termetű képviselője: hossza az 1,5 m-t, tömege az 50 kg-ot is meghaladhatja. Idehaza a Duna, a Dráva és a Tisza felső szakaszáról ismertek előfordulásai. A mikorrhizás császárgalóca (Amanita caesarea) június és október között savanyú talajú lomberdőkben, elsősorban tölgyesekben fejleszti termőtesteit. Gasztronómiai értéke kiemelkedő, de mivel 2013 óta védett, tilos gyűjteni. Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

… hogy Dunasziget nem egy Duna-sziget?

Fotó: Ioan Florin Cnejevici/Adobe Stock

… kik azok a lipovánok? A Duna Románia és Ukrajna területén található, több mint 5000 négyzetkilométeres, 1991 óta világörökségi, 1998 óta pedig bioszféra-rezervátumi címmel büszkélkedő, lenyűgöző élővilágáról híres torkolatvidéke egy titokzatos népcsoportnak ad otthont. A lipovánok óhitű ortodox oroszok, akik a Nyikon moszkvai pátriárka által a 17. század végén bevezetett egyházreformok miatt, a cári üldöztetés elől menekültek el Oroszországból. A reformok előtti vallási hagyományokhoz erősen ragaszkodó, főként halászattal foglalkozó népcsoport a 17–18. század fordulóján települt a Duna-deltába. A julián naptárat követő, istentiszteleteik során az ószláv nyelvet használó, mind a mai napig rendkívül összetartó és tradíciótisztelő lipovánok népviseletének domináns színe a kék, amely templomaikon és lakóházaikon is visszaköszön.

Az ördög a részletekben rejlik, a helyesírás karmai közül nincs menekvés. A kötőjeles Duna-sziget(ek) jelentése: dunai sziget, olyan sziget, amelyet a Duna vize ölel körbe. Magyarország legnagyobb szigete, a Kisalföld részét képező Győri-medence egyik kistája, a 21 településnek otthont adó, 395 négyzetkilométer kiterjedésű Szigetköz, valamint többek között a budapesti Margit-sziget és a Csepel-sziget is Duna-sziget. Az egybeírt Dunasziget viszont nem sziget, hanem egy szigetközi község, amely 1969-ben jött létre Cikolasziget és Sérfenyősziget egyesülésével. Nevének nem egyedüli birtokosa hazánkban, ugyanis a Pest megyei Szigethalom városának egyik településrészét (egyéb belterületét) is így hívják.

Fotó: Sztankó Bálint

… hogy nem csak a szőke folyónak van „repülő virága”? A kérészek hazai képviselői közül a védett tiszavirág (Palingenia longicauda) a legismertebb, júniusi rajzása évről évre érdeklődők ezreit csábítja ki a természetbe. A szintén védett dunavirágról (Polymitarcis virgo) már jóval kevesebben hallottak, pedig a tiszavirágnál kisebb (az imágók 10–18 mm hosszúak) kérészfaj rajzásának 2012 óta – négy évtizednyi kihagyást követően – újból szemtanúi lehetünk, ha július vége és szeptember eleje között esti folyóparti sétára indulunk. A víz és az aljzat minőségére, valamint a fényszennyezése is érzékeny rovar nászát és kompenzációs repülését nemcsak a Duna, hanem többek között az Ipoly, a Bodrog és a Sajó partján is megcsodálhatjuk. Fotó: Farkas Magdolna / izeltlabuak.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vajdavár-vidék Az ismeretlen középhegység

Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Magócsi Márton

Kis túlzással úgy érzem magam, mintha egy expedíción lennénk itt, a Mátra és a Bükk „árnyékában”: találtunk egy új középhegységet. Most felfedjük a titkait.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink Tarna völgyében fekvő, sziklaformációjáról nevezetes, nem mellesleg az ország legszebb nevű településének címét elnyerő Istenmezeje kocsmájában nagyot néz a helyi gombász, amikor kérdésére azt válaszoljuk, hogy mi bizony a Vajdavár-vidéken túrázunk. Merthogy a Tarna egyik oldalán szerinte a Mátra van, a másikon meg a Bükk. Punktum. Kezdjük tehát e különleges vidék titkainak megfejtését azzal, hogy hol is járunk pontosan. A kedves gombász mentségére szolgáljon, hogy a Mátra és a Bükk „mögött” meghúzódó, a legtöbb térképen Heves–Borsodi-dombságként futó területnek a földrajzi szakirodalomban furcsa módon máig nem alakult ki egységesen elfogadott elnevezése. Leggyakrabban a következőkkel

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

találkozhatunk a térképeken: Vajdavár-vidék, Ó-Bükk, Vajdavár-hegység, Ózdi-hegység vagy Ózd–Pétervásárai-dombság. Míg ez utóbbi írja le talán legjobban a terület földrajzi elhelyezkedését a Hódos-, a Hangony- és a Leleszi-patak, valamint a Tarna között, addig a Vajdavár-vidék vagy Vajdavár-hegység elnevezés különíti el legjobban környezetétől ezt a valóban önálló tájat. A Magyarország Nemzeti Atlaszában is szereplő, ezért hivatalos Vajdavár-vidék elnevezés talán abból a szempontból mindenképp szerencsésebb, hogy a másik vitatott kérdésre, miszerint dombság ez, avagy középhegység, nem utal. Ugyanis e „dombság” tucatnyi csúcsának magassága haladja meg a tengerszint feletti

A Tarnalalesz fölötti, kopár dombok üressége az állattartás megszűnéséről árulkodik

A Gyepes-völgy körüli erdőségek látványa az Ökör-hegyről

A Bükkszenterzsébet feletti Nagy-kő tekintélyes sziklafala előtt

500 méteres magasságot, köztük a főcsúcs, az Ökör-hegy a maga 541 méterével, ahonnan a végeláthatatlan erdőségre alátekintve szerintem senkinek nem jutna eszébe, hogy nem egy középhegységben jár. A hivatalos földrajzi megjelölés értelmében a területet magában foglaló kistáj „hegyközi dombság”, ugyanakkor a központi rész lejtőviszonyai és magassága alapján egyértelműen hegyvidéki jellegű, tudományos ismérvek szerint is. Gondoljunk csak bele, a Heves–Borsodi-dombság nemcsak magasabb csúcsokkal, de meredekebb lejtőkkel is rendelkezik, mint a például a Villányi- vagy a Velencei-hegység. Az egyébként vízfolyásokkal nagyon erősen felszabdalt táj „félreértése” talán abból származik, hogy a környező hegykoszorú felől nézve valóban inkább a medencejelleg érvényesül, s a hamisíthatatlanul hegyvidéki, de roppant elzárt központi részt szelíden hullámzó dombok veszik körbe több oldalról is. Egy dolog biztos: hazánk egyik legnagyobb összefüggő erdőségében járunk. A vidék természeti értékei felett őrködő Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet 89%-a erdő, ráadásul igen változatos erdő, s ez a tény már önmagában bakancsért kiált!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink Hegyvidéki idill A Járdánháza felől nyíló Gyepes-völgy mind természetvédelmi szempontból, mind természetjárói szemmel nézve kulcsterület, s korántsem csak azért, mert itt található a hegység felfedezéséhez kiváló bázist nyújtó Keserű-völgyi vendégház. Ahogy elnézem az egykori pisztrángos tó mellett lépegető hegyi billegetőt, a ház alatt induló, virágoktól sárgálló hegyvidéki lápot, a szomszédos, nagyon is meredek hegyoldalak bükkösét, simán el tudom hinni, hogy nemcsak a fekete gólya, a darázsölyv vagy éppen a vándorsólyom költ a területen, de Magyarország egyik még meglevő, ám már nagyon kis létszámú császármadár-populációja is itt él. A természetvédelmi szakemberek azon állítását pedig, miszerint a farkas és a hiúz tartósan megvetette itt a lábát, Varga István, a vendégház bérlője és a völgy szerelmese is aláírja. A ma kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek számító Gyepes-völgynek 1945 előtt a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. volt a tulajdonosa, és bizony a múlt század elején komoly fakitermelés folyt itt, hiszen kellett a faszén a vasgyártáshoz. Nem csoda, hogy egykor még kisvasút is működött itt, egészen a mai Remete vadászházig behatolva az érintetlen erdőségbe. Ebben a hőskorban épülhetett ki a Keserű-völgyi vendégház melletti, kisebb pisztrángnevelde is, amelynek nyomai ma is látszanak. A Keserű-völgyi vendégház olyan hely, ahonnan nem nagyon akaródzik elindulni, bármennyire is kíváncsiak vagyunk Magyarország egyik legnagyobb erdőségére. A környék legendáihoz mindenképpen hozzátartozik, hogy régebben a Keserű-völgy elején fekvő Dobronyatanyánál felírták a természetjárók adatait, hogy ha a roppant erdőségben eltévednének, keresésükre indulhassanak. Ma már nem könnyű eltévedni ezen az ismeretlen földön, legalábbis annak az általunk bejárt központi részén: a turistautak kifejezetten jól jelzettek (bár a térkép szerint a peremterületeken

Vendégház az erdő mélyén Ha nem éppen ez lenne jelenleg az egyetlen működő szálláshely bent a területen, akkor is kiváló választás volna a Keserű-völgyi vendégház. Ennek egyrészt a Gyepes-völgy varázsa az oka, másrészt az eredetileg a Rimamurány– Salgótarjáni Vasmű Rt. által 1942-ben épített vadászházat ma üzemeltető vállalkozó látványos elkötelezettsége a völgy természeti értékei iránt. Nem mellesleg központi elhelyezkedése miatt a ház kiváló túrabázis. A vendégházban három kisebb szobát találunk, kettőt a földszinten a közös helyiség, valamint a konyha mellett, a harmadikat pedig az emeleten. A két háromágyas és egy kétágyas szoba kisebb társaságoknak kiváló, bár a ház mellett sátrazni is lehet. Bővebb információ: http://www.keseruvolgyivendeghaz.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink ez már nem feltétlenül igaz). A térképet böngészve az is egyértelmű, hogy az utak egy jelentős része nagy völgyekben, erdészeti utakon vezet (éppen ezért kiváló kerékpárosterep lenne), a hegyhátak jórészt érintetlenek. Azt meg már a terepen tapasztaljuk, hogy ahol letérünk az erdészeti utakról, ott sokszor alig kivehető ösvényeken vezet a turistaút, cserébe olyan jelzéssűrűséggel találkozunk, hogy azt bármelyik frekventáltabb középhegységünk megirigyelné. Szállásadónk, István szerint vendégei közül azért még mostanában is rendre eltéved valaki, de amikor rákérdezünk, csak kiderül, hogy ők bizony letértek az ösvényről. Úgy pedig nem csodálom: hihetetlenül változatos domborzatú ugyanis ez a táj!

Körtúra a „feltáratlan” erdőrengetegben A széles völgyek alján szeszélyesen kanyargó patakok mellett sok helyütt megtalálható, enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők különösen vadregényessé teszik nemcsak a Gyepes-völgyet, de a Vajdavár-vidék más völgyeit is. Túratársaim szerint is egyértelműen ez az egyik legkülönösebb varázsa a Vajdavárvidéknek, különösen azért, mert pár lépésre már bükkösöket találunk a meredek hegyoldalakban. Dobronyatanyánál a kék kereszt jelzést és egy ideig az aszfaltozott erdészeti utat követve megyünk át a Palina-völgybe. Már e rövid szakaszon is feltűnik, hogy míg ez a táj a természetjárók által kevésbé ismert, az erdészet számára semmiképpen sem feltáratlan, s ezt nem csupán az 1960-as években kiépült erdészeti aszfaltutak, a fakitermelés és a tarvágások nyomai juttatják eszünkbe, hanem a rakodók közelében rendre feltűnő, minden valószínűség szerint az erdei munkások által szétdobált PET-palackok is. Különös kontraszt ezen az elhagyatott tájon! A Palina-völgybe tartó úton feltűnik a táj másik jellegzetessége, a homokkő alapkőzet is, amelyet a helyi palócok csak apokának hívnak. Egyrészt érdemes

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ez a tekintélyes fa az Ökör-hegy oldalában áll, a Kohászok útja mellett

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink

tudni, hogy a viszonylag puha, könnyen lepusztuló homokkövek jelenléte miatt ennyire tagolt a terület domborzata, az aránylag éles gerincek és meredek lejtők váltakozását pedig a növényzet is hihetetlenül pontosan követi le. A Palina-völgy melletti Zár-réten például az egyébként a központi területre nem jellemző telepített akácosban lépdelünk a homokos talajon – akár az Alföldön is érezhetnénk magunkat, ha nem néznénk fel a meredek hegyoldalra. Pár lépéssel odébb viszont, elhagyva a sajnálatos módon pusztuló palinai erdészházat, a Csanálos-völgyben ismét a szivárgó vizes völgyek alján kialakuló hűvös mikroklíma az uralkodó, a széles patakmederben égerfákkal, a hegyoldalakban zömmel bükkössel. Ilyen környezetben valahogy furcsa homokot taposni. A kopárosodó, homokköves gerinc déli oldalán hirtelen melegkedvelő erdőtársulásokat, sok helyütt pannon cseres-tölgyeseket találunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az „érintetlenség” nyomaival sok helyütt találkozunk

A Pataj Erdőrezervátum szerencsére valóban érintetlen, a turistaút is épphogy csak érinti

Az apoka, a Nagy-kő és Noé szőlője A vidék sajátos tájképi adottságainak megértéséhez érdemes egy kicsit megvizsgálni, hogy pontosan mi rejlik a helyiek által általánosságban használt apoka kifejezés mögött. A Vajdavár-vidék egykori üledékgyűjtő medencéjében lerakódott, miocén korú homokkő két alaptípusba sorolható. Az egyik a sekélytengeri környezetben, áramlásmentes helyeken lerakódott, finomszemcsés, agyagos homok, a másik, ennél jellegzetesebb formáció pedig a durva szemcseméretű, úgynevezett glaukonitos, „cipós” (keményebb homokkőtömbökkel tarkított) homokkő. Ez jól mozgatott, sekély tengervízben ülepedett le, keresztrétegzettsége az árapálymozgások eredménye, jellegzetessége pedig, hogy többnyire karbonátos kötőanyag cementálja össze. Olyannyira, hogy a Vajdavár-vidék további, országosan is egyedülálló nevezetességét homokkősziklái jelentik. Leglátványosabb a Bükkszenterzsébet feletti, közel függőleges falú Nagy-kő, amelynek legnagyobb magassága mintegy 80 méter. A cipós forma kicsit olyanná varázsolja ezt az elrejtett sziklát, mintha valami kolosszális búbos kemence rejtőzne az erdő mélyén (a szikla a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott, Tarnalelesz és Bükkszenterzsébet között vezető tanösvényen érhető el). A másik ismert sziklaformáció Istenmezeje felett található. Ez a Noé szőlője, ahol a 10–150 centiméter magasságú kiemelkedések távolról egymás mellett sorakozó szőlőtőkéknek tűnnek, és egy bájos legenda is fűződik hozzájuk. De a néhol jobban összecementált, keményebb, máshol morzsalékosabb rétegek váltakozása az oka annak is, hogy a Vajdavár-vidéken több tucat nem karsztos barlangot is találunk (bár ezek egy része inkább túlhajló sziklaperemnek tűnik). Legkülönösebb talán a vendégház mellett nyíló mesterséges, mintegy 36 méter hosszú Keserűtanyai-táró. Az innen eredő forrás biztosítja a ház vízellátását, falait a homokkő karbonáttartalma miatt apró cseppkövek díszítik, benne pedig fokozottan védett denevérek élnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett Kincseink A kontraszt ebben az elkésett és meglehetősen hűvös tavaszban döbbenetes így május elején: az északi oldal harsányzöld bükkösét pár lépés választja el a déli oldal épphogy zöldülő, kopár tölgyesétől. A változatos domborzat eredményeképpen a terület élővilágában számos kimagasló növény- és állatföldrajzi jelentőséggel bíró, szubmediterrán vagy éppen kifejezetten hegyvidéki jellegű fajt találunk. A Palina-völgynél egyébként már a Hangonyitótól Borsodnádasdig vezető Partizán út piros jelzését követjük, amelyet a terület egy újabb fénykorában, az 1960-as években festettek fel. Évtizedes, lemezből készült, néhol még ma is látható jelzései különleges kuriózumnak számítanak. Bár a hegyen sok a víz, a patakok csörgedeznek is szépen, foglalt forrásból kevesebb van, így kitérőt teszünk Vállóspusztára. Ide amúgy nemcsak a Csurgó-kút hűsítő vize miatt érdemes leereszkedni, hanem a műemléki védelem alatt álló, faoszlopos tornácú, kontyolt nyeregtetővel fedett erdészház is megér egy kitérőt. Kár, hogy a területen található számos erdei ház mellett a természetjárók számá-

ra ez sem elérhető, bár legalább örüljünk annak, hogy ez jó állapotban van! Régen nagy élet lehetett e központi ház környékén, ugyanis a palóc tájnyelv az állatok itatóját nevezi vállónak, s a térképet böngészve is rendre feltűnnek az állattartásra utaló elnevezések. Túránk leglátványosabb szakasza a Szarvas-kő gerincén vezet fel az Ökör-hegyre. Itt is a megszokott kontraszt fogad, csak éppen a balra eső harsányzöld bükkös a Vajdavár-vidék másik kincsét, a Pataj Erdőrezervátumot rejti. Az itt futó kék jelzésen pedig az ország egyik legjobb regionális túráján, a Salgótarján, Ózd és Diósgyőr között húzódó, 1968-ban kijelölt Kohászok útján járunk. A kis kitérővel elérhető főcsúcson valaha kilátó állt. Ha valahova, hát ide érdemes volna felrakni egy fából készült kilátót. Most csak a Bükk irányába tárul elénk kilátás, bár talán jól is van ez így. A fő látnivaló úgysem a horizonton, hanem a lábunk alatt, a Gyepes-völgy roppant változatos környezetében keresendő. Hegy hátán hegy, erdő hátán erdő, amíg a szem ellát. Az egyik szomszédos tömb pedig magának a névadó Vajdavárnak a

Vállóspuszta műemlék erdészháza

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ez a vadregényes táj mindenképpen több figyelmet és védelmet érdemelne

Térkép: Bába Imre

2 km

tömbje, ahol a térkép valóban sáncokat jelöl. Egy újabb fejezet a vidék feltáratlanságából: régészetileg is kevésbé kutatott terület ez, sem ennek, sem a Tarnalelesz feletti Köbölvárnak nem ismert a pontos kora. Addig pedig terjednek a sokszor vélt, néha valósnak bizonyuló legendák, miszerint a hegy tele van titkos járatokkal. A Gyepes-völgy végén, pár lépéssel a vendégház felett a bájos Remete vadászház szintén évek óta az enyészeté. Nem igazán zavarja a nyugalmát semmi, a mellette legelésző őz elfutni sem nagyon akar jöttünkre. A Vajdavárvidék különleges hangulatát akár egy nap alatt is felfedezhetjük a Gyepes-völgyből indulva, de ha hozzánk hasonlóan valaki szereti a hosszabb, vadregényes erdei vándorlásokat, akkor viszsza fog térni országunk e jobb sorsra érdemes szegletébe, amellyel könnyű szerelembe esni. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

Minden, amit teszünk, nyomot hagy a Dunában Írta: Tóth Judit

Júniusi lapszámunkban sok szép Duna-parti helyet mutatunk be, ennek a cikknek azonban maga a folyó a főszereplője. Hogy van most a Duna és az élővilága? Erről kérdeztük az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (VÖI) munkatársait, akik többek között a Duna élővilágát is vizsgálják.

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hatalmas szállodahajók a járványhelyzet miatt jó ideje nem járnak, de korábban rendszeresen közlekedtek – Fotó: Adobe Stock

több mint egy éve fennálló járványhelyzet számos változást hozott, és nem csupán a mi életünkben: a globális kényszerszünetet a természet is megérezte. A Dunán szintén meglátszik, hogy valami történt. Az, hogy jó ideje nem járnak óriási szállodahajók, nemcsak nekünk tűnik fel, hiszen a csökkent hajóforgalom a vízi élővilágra is hatással van.

Hajók és hullámok Az intenzív hajóforgalom által keltett hullámzás a partszegélyben tartózkodó, kis méretű halakat különösen kedvezőtlenül érinti. „Az ott tartózkodó halivadékok úszási képessége még nem elegendő ahhoz, hogy a fiatal hal áttörjön az erős hullámokon. A hullámok által »felkapott« halak a kavicsos parthoz csapódhatnak, ami fizikai károsodást okozhat számukra. Olykor a már erősebb, de figyelmetlen halakat is kivetheti egy-egy nagyobb hullám a partra, azonban ezek a példányok, ha szerencsések, képesek visszavergődni a vízbe” – mondja dr. Sály Péter, a VÖI Restaurációs Vízi Ökológiai Osztályának tudományos munkatársa. „A vízi makroszkopikus gerinctelenek, például piócák, csigák, kagylók, rákok, szitakötők, tegzesek, bogarak a legnagyobb faj- és egyedszámban abban a part menti zónában élnek, amely az év legkisebb vízállásakor is elárasztás alatt marad. Ezért a nagy méretű hajók által keltett hullámzás kis vízálláskor a legkártékonyabb az élőhelyükre. Az erőteljes hullámzás

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár olyan mértékben át tudja rendezni a part menti mederanyagot, hogy kimossa e gazdagon benépesített zóna élőhelyeiről a csigákat, kagylókat, rákokat, szinte bedarálva az élőlényeket – magyarázza Szekeres József, a VÖI Restaurációs Vízi Ökológiai Osztályának tudományos segédmunkatársa. – A turistahajó-forgalom szünetelésével az elmúlt egy évben valóban kisebb terhelés érte az élővilágot, a teherhajók viszont továbbra is jelentős számban közlekednek a folyón, így a hullámzás káros hatásai a pandémia alatt is érvényesültek.”

Minden eljut a vizekbe Magyarországon a parti szűrésű kutak szolgáltatják az ivóvíz több mint 30%-át, például Budapest és a környékbeli települések szinte kizárólag parti szűrésű vizet használnak. Ezeket a kutakat a folyók kavicsteraszán átszűrődő felszíni vizek táplálják, ezért is kiemelten fontos Duna jó vízminősége, illetve annak folyamatos vizsgálata.

A Duna tavaly tavasszal, hajók és hullámok nélkül Fotó: Pataki Péter

Minden ott van a folyó vizében, ami útja során történik vele Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

„Sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen kemikáliák vannak a Dunában, a válasz pedig röviden az, hogy nagyon sokféle, hiszen a modern ember minden tevékenységének nyoma eljut a vizekbe. Például a már jó ideje betiltott rovarirtó szer, a DDT is még mindig kimutatható a vízből” – mondja dr. Buczkó Krisztina tudományos tanácsadó, a VÖI Duna Diverzitás Osztályának vezetője.

Fotó: Adobe Stock

Ha a folyók, tavak vízminőségéről beszélünk, a hagyományos szennyezők mellett egyre több szó esik az új típusú veszélyforrásokról, a gyógyszermaradványokról, a hormonszármazékokról, az antibiotikum-rezisztens mikroorganizmusokról és a mikroműanyagokról. „Szteroidok, gyógyszermaradványok, illegálisnak számító tudatmódosítók – mint például a kokain – származékai nagy számban mutathatók ki a Dunából. Külön figyelmet érdemel a víz hormontartalma, amely már kis koncentrációban is hat az élővilágra. Persze, egy nagy vízhozamú folyó felhígítja ezeket, a mennyiségük »határérték alatt« marad, de jelenlétük a vizekben korántsem megnyugtató” – magyarázza dr. Buczkó Krisztina.

Mikroműanyagok a vizekben A mikroműanyagok ma már mindenütt ott vannak körülöttünk, a sarki jégtől kezdve a levegőn át a vizekig. Mérésekkel kimutatták, hogy a hazai folyókban, köztük a Dunában is hemzsegnek a mikroplasztikok. Tavaly tavasszal a Greenpeace végeztetett mikroműanyag-mérést a Dunában és a Dunából parti szűréssel tisztított csapvízben. A felmérésből kiderült, hogy a folyó mikroműanyag-szennyezettségéért főleg olyan műanyagok – a polietilén és a polipropilén – felelősek, amelyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok leggyakoribb alkotóelemei.

A folyó viszi és hozza, amit a parton talál, szemetet, vegyszereket és minden mást Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A vizsgálat során egy észak-budai és egy csepeli iskolában vettek csapvízmintákat, amelyekben szintén találtak mikroműanyagokat, de ez a mennyiség jóval alatta marad például a palackozott ásványvizekben találtnak. Korábbi vizsgálatokból pedig azt is tudjuk, hogy az élelmiszerekkel és a beltérben belélegzett levegővel is több mikroműanyag jut a szervezetünkbe, mint az ivóvízzel. Hogy mindezeknek milyen hatása van ránk és az élővilágra, azzal kapcsolatban egyelőre még csak tapogatózunk, konkrétumokkal a jövő kutatásai fognak majd szolgálni. Annyit azonban tudunk, hogy a mikroműanyagokban, illetve azok felszínéhez kötődve lehetnek olyan, a műanyaggyártás során alkalmazott adalékanyagok, amelyek káros hatásait már igazolták a szakemberek.

Minden változik, a Duna is „»Isten éltessen sokáig, míg a Duna ki nem szárad bokáig!« Ebben a rövid köszöntősorban benne van mindaz, amit erről a hatalmas folyamról gondolunk. Hogy állandó, kiszámítható, megváltoztathatatlan. Legalábbis egy emberöltő alatt annak gondoljuk. Egyre többször találkozunk azonban azzal, hogy a felszíni vizekben is olyan mélyreható változások zajlanak, mint korábban soha” – mondja dr. Buczkó Krisztina.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár Ezekről a változásokról és a vizek környezeti állapotáról sokat tudnak mesélni a szakembereknek a vízi élőlények, például az algák. „A vízben levő algák mennyisége folyamatosan változik az év során, például attól függően, hogy milyen a vízhozam, de ezenfelül trendszerű változások is kimutathatók. Ha több évtizedes skálán nézzük, a Duna vízminősége sokat javult az 1980-as évek óta. Ez elsősorban az ipari és a mezőgazdasági termelés visszaesésével és a szennyvíztisztítók működésbe állításával függ össze.” A Duna mentén fekvő nagyvárosok szennyvíztisztítóinak megépítésével látványosan javult a vízminőség Fotó: Temesvári Bence (2019)

A folyó felső szakaszán épült víztározók és vízlépcsők – amelyek visszatartják a lebegő anyagot – szintén nagy hatással vannak az alsóbb szakaszok algavilágára. Mindezek eredményeként a 2000-es évekre jelentősen csökkent a Duna tápanyagterheltsége és ezzel párhuzamosan a lebegő algák mennyisége.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A vízminőség alakulásával nemcsak az algák mennyisége változik, hanem azok fajösszetétele is. És ebből a szempontból (meglepő módon) a parti övet benépesítő, bevonatlakó algák akár több információval is szolgálhatnak, mint lebegő társaik. Ők ugyanis nem tudnak elmenekülni, ha valami nem tetszik nekik, így az ottani állapotokhoz legjobban alkalmazkodó fajok jellemzik majd a bevonatot. A VÖI-ben a bevonatlakó algákkal, elsősorban a kovamoszatokkal épp ezért kiemelten foglalkoznak. Vizsgálják például, hogy egy Budapest mennyire változtatja meg az algabevonat összetételét, illetve azt, hogy az országba belépő és kilépő víz mennyiben különböző bevonat kialakulását teszi lehetővé. A folyóvizek átgondolt és folyamatos vizsgálata a VÖI közfeladatainak sorában is kiemelt fontosságú. Számos élőlénycsoportot vizsgálva rendszeresen tanulmányozzák és nyomon követik a változásokat.

A globális klímaváltozás a folyókat is érinti Azt, hogy a Duna régen gyakrabban fagyott be, nemcsak az idősek visszaemlékezései, de precízen lejegyzett adatsorok is alátámasztják. Tulcea romániai kikötővárosában a Duna Bizottság 1836 óta minden télen feljegyzi, hogy befagyott-e a folyó, mennyi ideig volt jégborítás, illetve hogy mikor tűnt el a jégtakaró. A feljegyzések alapján a múlt század közepéig a folyó ezen a szakaszon szinte minden télen befagyott, ettől kezdve azonban egyre ritkábban figyeltek meg összefüggő jégtakarót, 1951 és 2016 között mindössze tíz ilyen év volt. „Az utóbbi időben azonban nemcsak a vízhőmérséklet, de a vízhozam és legfőképpen a vízjárás változott sokat. Gyakoribbak az aszályos időszakok, ezért gyakori az alacsony vízállás, amelyet egy hirtelen lezúduló áradás szüntet meg, vagyis a szinte állóvízi körülményeket idéző folyóból egy rohanó, hordalékos vízfolyás lesz, ami például az algákra olyan hatással van, hogy széttördeli és elmossa azokat” – mondja dr. Buczkó Krisztina.

Manapság már egyre ritkább a jeges Duna látványa Fotó: Fortepan / Fadgyas Bence

A mikroszkopikus algák sokat elárulnak a folyó állapotáról Fotó: VÖI / dr. Buczkó Krisztina

szat előretörését. Az Achnanthidium delmontii akár 90%-ban is dominálhatja a bevonatot, ha a víz hőmérséklete 20 °C felett van. Mivel az algák adják a tápláléklánc alapját, egy-egy ilyen átrendeződés hatása messzire gyűrűzhet” – mondja dr. Buczkó Krisztina. A Duna halfaunájában is jelen vannak idegenhonos fajok, közülük is legnagyobb arányban a gébfélék képviseltetik magukat. Jelenleg a hazai

Nem szívesen látott jövevények A folyóban végbemenő változások nagy része – így vagy úgy – az emberhez köthető. Nincs ez másképp a Dunában megjelenő idegenhonos fajok esetében sem. „A különböző folyók, folyamok vízgyűjtőinek összekapcsolása a hajózhatóság biztosítása érdekében, a kontinensek közötti kereskedelmi forgalom fokozódása, az idegenhonos fajok mesterséges, tenyésztési célú betelepítése lehetővé tette számos nem őshonos élőlény víz mentén történő tovaterjedését. 2001-ben még csupán tizenkét idegenhonos vízi makroszkopikus gerinctelen állatot azonosítottak a Duna főágában. Ez a szám tizennyolc év alatt már harmincötre emelkedett” – szögezi le Szekeres József. „A bevonatlakó algák között éppen ez elmúlt 2-3 évben tapasztaljuk egy invazív kovamo-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár Duna-szakaszon öt faj előfordulásáról tudunk: tarka géb, folyami géb, feketeszájú géb, Kesslergéb, csupasztorkú géb. Ezek közül négy az 1990-es, 2000-es években bukkant fel először. Hogy pontosan miként jutottak el hozzánk, azzal kapcsolatban több feltételezés is van. „Ebben közvetlen emberi hatásként szerepet játszhatott a hajóforgalom, ugyanis bizonyos elképzelések szerint ezek a kövek közti résekbe ikrázó halak a hajótest kisebb üregeiben megfelelő ikrarakó helyeket találhattak, és a hajók Al-Dunáról történő feljövetelekor az ivadékok itt úsztak el. Ugyancsak közvetlen emberi hatás

Kék, zöld, barna?

A botos kölönte a tiszta, kavicsos aljzatú vízfolyásokat kedveli; a fenéken, a kövek között él Fotó: Adobe Stock

A kérdésre, hogy ifjabb Johann Strauss 1866-ban, a Kék Duna-keringő születésekor valóban kéknek látta-e a folyót, még ma sincs biztos válasz. A feltételezések egy része szerint nem, inkább más tényezők állhatnak a címválasztás mögött. Ezt támasztja alá az az 1935-ös megfigyeléssorozat is, amely során egy éven át feljegyezték, hogy milyen színű a Duna Bécsnél. (Elképesztő amúgy, hogy mennyi árnyalata létezik a folyónak!) A feljegyzések szerint a Duna ebben az évben 6 napon barna, 55 napon agyagsárga, 38 napon piszkoszöld, 49 napon világoszöld, 47 napon fűzöld, 24 napon acélzöld, 109 napon smaragdzöld, 37 napon sötétzöld volt. A kék szín azonban egyetlen nap mellett sem tűnik fel. Létezik ugyanakkor egy osztrák legenda, amely szerint a szerelmesek előtt a Duna kékké változik. Talán Strausst is ez a történet ihlette meg? De azért ne vessük el az eredeti feltevést sem, mert manapság valóban megtörténik olykor, hogy a jellemzően zöldesbarna színű Duna nem csak a szerelmesek számára tűnik kéknek. „A változás elsősorban annak az eredménye, hogy ma már kevesebb a lebegtetett hordalék a Dunában, és az algák száma is csökkent, így ezek már nem adják hozzá a zöldesbarna színt a víz alapvetően kék színéhez – mondja dr. Buczkó Krisztina. – Ne feledjük azonban, hogy a kristálytiszta, mélykék tavakban, mint amilyenek például az extrém savanyú vizű, vulkanikus tavak, nincs élet.”

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

lehet a horgászok, például a hajók legénysége általi terjesztés, akik csalihalként használhatták a gébeket. De az éghajlatváltozással járó hőmérsékleti és vízjárásbeli változások is lehetővé tehették a gébek fokozatos terjeszkedését a folyó felső szakaszainak irányába. Azonban a valódi ok vélhetően több lehetséges magyarázatot is magában foglal” – mondja dr. Sály Péter. És hogy milyen hatással vannak az idegenhonos gébek a hazai halfajokra? „ Például az őshonos botos kölönte hazai Duna-szakaszról történő eltűnése, illetve a szintén őshonos menyhal állományának utóbbi években tapasztalt erősödése összefüggésben állhat a gébekkel. A botos kölönte életmódja hasonló a gébek életmódjához, így egy lehetséges ökológiai versenyhelyzet alakulhatott ki közte és a terjeszkedő gébek között. A menyhal számára viszont a tömegessé váló gébek könnyű és nagy mennyiségben hozzáférhető zsákmányt jelenthetnek. E feltételezések igazolására még nem rendelkezünk adatokkal, de ha helyesek a feltevések, akkor abból jól látható, mennyire nehéz megjósolni, hogy egy-egy idegenhonos faj megtelepedése a későbbiekben milyen következményekkel jár majd.” A Duna maga is hatalmas, de a folyamhoz kapcsolódó fontos, érdekes és aktuális témák száma is szinte végtelen. Ebben a cikkben sem tudtunk mindenről szót ejteni, de a turistamagazin.hu oldalon szakértők bevonásával tovább folytatjuk a Dunáról való beszélgetést. 쐍

promóció

Már vidékre is utazhatsz

a MOL Limo autóival

Beköszöntött a várva várt jó idő, hétvégenként irány a természet! Fedezd fel újra Magyarország látványosságait a MOL Limo autóival! azánk számtalan természeti kincset rejt, amelyeket érdemes felkeresni és megcsodálni. Az sem gond, ha nincs saját autód, hiszen a MOL Limo közösségi autómegosztó szolgáltatása az ilyen alkalmakra is ideális megoldást nyújt.

A MOL Limo mintegy 3 éve indult el, és azóta is töretlenül népszerű. Mi sem fejezi ki ezt jobban, mint az, hogy a szolgáltatásnak több mint 80 ezer felhasználója van. A Limo flottájában bárki megtalálja a számára ideális autót, akár belvárosi útról van szó, akár egy hétvégi kiruccanásról a családdal vagy a barátokkal. Választhatsz benzines és elektromos autók közül is: a Kia Picanto, a VW up!, a Mercedes-Benz A-osztály, a CLA és a CLA Shooting Brake alkotják a benzines flottát, a Hyundai Kona Electric, a BMW i3, a VW e-up! és a smart EQ pedig az elektromos vonalat képviselik. A MOL Limo szolgáltatási zónája Budapesten 86 négyzetkilométert ölel fel, amely a felhasználók igénye alapján folyamatosan bővül. A szolgáltatás azonban immár egy éve a hagyományos, percdíjas bérlési konstrukció mellett kedvező áron, napidíjas bérlés keretében is elérhető. Így a Dunakanyarba, a Balatonra, a Velencei-tóra is kiruccanhatsz, vagy bármilyen vidéki utazáshoz igénybe veheted a MOL Limo autóit.

Fotó: Egyed Péter/ MOL Limo

A járművek napi bérlése pedig pofonegyszerű. A bérlés díja autótípusonként változik: a Kia Picanto, a smart, illetve a VW e-up! és az up! 9 999 forintos áron (alkalmi felhasználóként 12 499 Ft), míg a prémiumkategóriás járművek, a Hyundai Kona, a Mercedes-Benz A-osztály, a CLA és a CLA Shooting Brake, valamint a BMW i3 15 999 forintért érhetők el egy egész napra havi díjasként (alkalmi felhasználóként 19 999 Ft). A napidíjas bérlés esetén bátran elhagyhatod a zónát, a napi limit 100 km, ezenfelül havi díjasként 39 forint kilométerdíjat, alkalmi felhasználóként pedig 49 forintot kell fizetned. A használatot viszont csak a zónába visszatérve, azon belül fejezheted be. Budapesten kívüli, többnapos út esetén az autók tankolása és töltése rád van bízva, de ennek költségét a MOL töltőállomásain – az ügyfélszolgálattal egyeztetve – a MOL Limo állja. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Promóció

A Tisza-tavat szeli át

Utolsó pillanatig tartó, szoros versenyben végül a Poroszlót és Tiszafüredet összekötő új szakasz lett az ország kedvenc bringaútja a hét megyéből beérkezett pályázatok közül.

Fotó: Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ

Fotó: Turista Magazin

ár a Tisza-tó felett vezető nyílfel kell tekerni, így nézelődni, beszélgetegyenes, bő 6 kilométeres ni is lesz energiánk. Bár a korábban Tip p szakasz nem a legizgalmaemlített „kis Tisza-tó-kör” egy nap Előre is megtervezhetite ka ker ékp áro s tókerülést az Aktív sabb nyomvonalú hazai alatt is kényelmesen teljesíthető, Magyarország oldalán talá lható kerékpárút, mégis kulcsfontosságú, érdemes lehet több napra bontatúraajánló alapján, amely et a QR-kód segítségével érh és joggal érdemelte ki az Év Kerékni a távot, mert rengeteg strand ettek el. párútja címet, mert a tavaly nyári átés szabadidős programlehetőség adása óta az autóforgalomtól teljesen várja az aktív pihenésre vágyókat. elválasztva, biztonságos körülmények Nyáron a vízpartok csábítanak között lehet teljesíteni a mintegy 65 kifürdőzésre, míg Poroszlón a Tiszalométeres „kis Tisza-tó-kört”. Ez óriási tavi Ökocentrum lehet akár egy egész lökést adott a hely népszerűségének: 2020napos program. Egyre több bringásbarát ban közel 100 000 kerékpáros haladt itt át, ami a szolgáltatás is elérhető a tó környékén, amelyek gyakorlatban azt jelenti, hogy hétvégente – a Velencei- közül a Tiszafüreden található Tisza-tavi Kerékpáros tóhoz hasonlóan – szinte egymást érik a kisebb-nagyobb Centrumot lehet kiemelni a kerékpárral is elérhető látbringás társaságok. ványteraszával, kölcsönzőjével és mobil szervizszolgáltatásával, de az sem utolsó szempont, hogy zuhanyzásra, Nagy tumultustól ugyanakkor nem kell tartani, mert a valamit átöltözésre is van itt lehetőség. tavat szegélyező gátakon, széles és jó minőségű aszfaltúton teljesíthető a táv legnagyobb része, és szintemel- Szerencsére a MÁV-START Zrt. is felfigyelt arra, hogy kedéssel csak akkor találkozhatunk, ha egy-egy gátra a Tisza-tóból kerékpáros-paradicsom lett, ezért májustól

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

az Év Kerékpárútja

Fotó: Turista Magazin

közvetlen járatokkal bővítette a kínálatát. A naponta közlekedő Tisza-tó expresszvonatok része egy nagy befogadóképességű kerékpárszállító kocsi, és további jó hír, hogy váltható rá a közismert és kedvelt kerékpáros

46 kerékpárút pályázott a címre Idén második alkalommal hirdette meg az Év Kerékpárútja pályázatot a Közlekedési Kultúra Napja programsorozat keretében a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozata, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Magyar Kerékpárosklub. A szervezők a lakosság által beküldött 46 kerékpárút közül 11-et választottak ki, majd ezeket bocsátották szavazásra. A beérkezett pályázatok szelektálásánál a turisztikai és közlekedésbiztonsági szempontok voltak a legfontosabbak, valamint az, hogy a kerékpáros turisták megismerjék az ország legizgalmasabb útvonalait. A 11 kiválasztott kerékpárút közül a nagyközönség választhatta ki a kedvencét.

túrajegy, amely egy napig, a jegyen feltüntetett naptári napon érvényes, ráadásul az ország bármely területéről elindulva – a megtett távolságtól függetlenül – egységesen 420 forintba kerül. 쐍

Az Aktív Magyarország Facebook-oldalán lezajlott szavazás az alábbi eredménnyel zárult: Kerékpárút neve

Szavazatok száma

Poroszló–Tiszafüred-kerékpárút

2 976

Deseda tavi bringakör

2 880

Oroszlány–Tatabánya-kerékpárút

892

Veszprém–Balatonalmádi-kerékpárút

790

Szilas-patak menti kerékpárút

780

Rákos-patak menti kerékpárút

756

Szob–Zebegény-kerékpárút

698

Római-part–Szentendre-kerékpárút

623

Tómalom–Fertőrákos-kerékpárút

404

Bene-patak menti kerékpárút, Pálosvörösmart

404

Pálháza–Bózsva-kerékpárút

393

A cikk elkészítését az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatta.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vízi Úton

Csónakkal a

Írta: Bába Imre Fotók: Pálvölgyi Krisztina

Rövid, ám csodálatos túra a szigetközi ágrendszerben, ahol modellt áll a szürke gém, ricsajozik a kormorán, küzd a küsz, és az élet megy tovább a rendszerváltós magyar baklövés és a (cseh)szlovák hajthatatlanság ellenére, hála a magyar vízügyi mérnökök tudásának.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

labirintusban

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vízi Úton em vált valóra a félelem, a Szigetköz köszöni szépen, megvan: a vízügy mérnökeinek hála a mintegy 700 szigetből álló, 800 kilométer hosszú ágrendszer – most csak a magyar oldalról beszélünk – bejárható hajóval.

Az utóbbi öt évben pedig soha nem látott rekordokat dönt az ide ellátogató túrázók, sportolók, kevésbé népiesen az aktív pihenésre vágyók száma. Ennek megfelelően a szálláshelyek és más szolgáltatások, elsősorban a vezetett túrák száma is gyarapodik. A gyakorlott

Túrázókra várva. Reggeli csendélet Dunakiliti kempingje mellett

vezetők azért szemre eldöntik, hogy a foglalt hajók kiadása közben kinek elég csak ennyit elmondani: „Fölmész, jobbra, jobbra, kiszáradt fa mellett áthúzod, nem téveszted el (azaz kiszállsz a csónakból, és áttolod a keskeny átfolyón), jó, 3-ig érjetek vissza, jó utat, ja, mindenki tud úszni?” Vagy kikkel praktikus kimenni. Mindkettőt átéltem, de egy rutinos, a Szigetköz ágrendszerét ismerő vezető aranyat ér. Nemcsak azért, mert olyan helyre is bevisz, ahová magától nem biztos, hogy bemerészkedne egy járatlan túrázó, hanem mert rengeteg hasznos és érdekes dologra tudja felhívni a figyelmet. Így voltunk mi is Janics István vezetésével egy Dunasziget melletti túrán. A Szigetközben az Öreg-Duna ágrendszerén öt vízre szállási pont található: Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak, Lipót és Ásványráró. A legzegzugosabb rész Dunaszigetről érhető el a legkönnyebben. A Mosoni-Dunára elsősorban Rajkánál szoktak vízre szállni. Mindegyik településen van kemping, illetve egyéb szállásés sátorozóhely is. Választhatunk mindenütt rövid, néhány órás túrát, közepes nehézségű egynaposat és akár többnaposat is.

Duna-történet, első fejezet

Az újjáépített kisbodaki Szent Kristóf híd szintén egy kedvelt vízre szállási hely

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ahogy az iskolában is tanultunk róla, a hegyek közül kiérve a folyam lassúbb folyásúvá válik, és számtalan hordalékszigetet képezve lerakja a hordalékát. Így jött létre ez a szövevényes ágrendszer, majd miután hordalékának legnagyobb részétől megszabadult, a folyóágak ismét egyesülnek Gönyű előtt. A Duna a

Szigetközben több mint 400 méter vastag kavicsréteggel töltötte fel az évmilliókkal ezelőtt létezett Pannon-tengert. Az itt élők a szigetek dús legelőin állatokat tartottak, természetesen halásztak, a gyékényből, fűzfavesszőből kosarakat, egyéb tárolóeszközöket fontak,

Hordalék Dunacsún zárógátjánál kisvíz idején

hajót vontattak, azaz folyásiránnyal szemben a folyó melletti gondozott csapásokon lóval és emberi erővel vontatták fel a dunai bárkákat (ezt a munkát biztosan nem sírja vissza senki). Kialakult a Szigetköz ágrendszerére épült életforma. Talán ennek egyik érdekes megnyilvánulása a speciálisan helyi recept szerint készült, savanyú rántott hal. A sok szálkát tartalmazó halak fogyasztását egyszerűbbé tette, ha a kész rántott halat marinírozzák. Ezt a szót biztosan nem használták száz éve, egyszerűen beáztatták, de most, hogy kitört a gasztroforradalom, fontoskodjunk mi is! Azért volt rá szükség, hogy az ecetes lé megpuhítsa a szálkákat, és gond (köpködés, harákolás) nélkül lehessen halat enni.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vízi Úton Dunasziget sok kis településrészből áll, amelyek hajdan nem tartoztak össze, hanem a ma Szlovákiához tartozó települések „szárazabb” szigetei voltak, amelyeket csak a nagy árvizek veszélyeztettek, míg a főágat övező apró, fás szigeteket a szabályozatlan folyó szinte évről évre elöntötte. 1920 után a „gazdátlanná” váló szigeteken lévő tanyacsoportokat szervezték önálló településekké, majd 1969-ben egyesítették őket Dunasziget néven.

Duna-történet, második fejezet A Felső-Duna szabályozására Dévény (Devín) és Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) között 1886 és 1896 között került sor, amelyet elsősorban a hajózás fejlődése tett szükségessé. Hosszanti parti védművekkel – magyarul kőszórással – és mederkotrással szélesítették ki az Öreg-Duna néven ismert

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Dunasziget – indulás a Kisvesszősi kenukikötőből

A kéthetes késésben lévő vegetáció a KisvesszősiDunánál

főágat. A hajózást ez nagyban segítette, viszont a folyás gyorsult, így a főmeder bevágódott, azaz a mellékágakba kicsivel kevesebb víz került. Az akkori gyors gazdasági fellendülés mellett ez volt a helyiek életét befolyásoló másik tényező. A szabályozott ÖregDuna egy széles folyam lett erős sodrással,

a szigeteken élő „tanyasiak” kapcsolata az anyaközséggel lazult, az úsztatással terelt csordák fogyatkoztak, az intenzív mezőgazdaság jövedelmezőbbé vált, köszönhetően Pozsony közelségének is. A mi indulási helyünk Dunasziget Cikolasziget nevű része (hajdan Süly/Šuľany külterülete) a Kisvesszősi-Dunának nevezett vízfolyáson. A napsütés gyönyörű a kora májusi reggelen. A hideg áprilisnak köszönhetően a lombosodás megkésve vette kezdetét, a zöld számtalan árnyalata így a nád még tavalyi, elszáradt sárgájával keveredett. A vándormadarak már megérkeztek, a nádirigók énekét lehetett mindenütt hallani. A víz sodrása a folyó egyéb szakaszaihoz képest (pl. Dunakanyar) sokkal kisebb, de áganként változó. Ezt a tapasztalt túravezetők jól tudják, így az útvonal megválasztásakor árral szemben a gyengébb sodrású ágakban haladunk, míg folyásirányban az erősebb sodrásúakban. A Bodaki-ág a lassabbak közé tartozik. A nádasok övezte szigeteken az erdőgazdaság nyárasai zöldellnek, a partot szegélyező fákon kívül ne számítsunk őserdőre, de a „Matula bácsis” hangulat így is teljes. Sok a vízbe borult fa, némelyiken hódrágás nyoma látszik. Az újonnan visszatelepített, természetvédelmi oltalmat élvező rágcsáló sok bosszúságot okoz az erdészeteknek, az okozott kár miatt pedig gyakorlatilag dúvadnak minősül a Szigetközben, ahol egyébként nincsen természetes ellensége.

BALRA: A májusi Szigetköz leghangosabb énekese, a nádirigó JOBBRA: Vízbe borult, hód rágta fatörzsek a Madári-ágban

Csónakunk a Barkási hídnál

Az első pihenőnk a Barkás-ágon átívelő Barkási hídnál van. Nem lehet áthaladni alatta, mivel nagyon alacsony, a folyásiránnyal megegyező oldalán nagy az esése, ráadásul nemcsak a sodrás erős a híd alatt, hanem kövekkel is meg lett erősítve. Vannak átkelők keresztgátakon (pl. a Jakabi zárás), amelyek tetejét sima beton borítja, hogy az erdészet teherautói át tudjanak menni, de felettük átfolyik a víz. Ezek felett nagyobb vízállás esetén át lehet siklani, kisebb, 30 centis víznél azonban nem érdemes kísérletezni, mert a hajó fennakad, és lehet, hogy a víz áttolja, de kárt teszünk benne, érdemes tehát kiszállni. Azokra a szigetekre, ahová nem vezet híd vagy zárás, motorcsónakhoz kötött komp szállítja az erdészet járműveit.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vízi Úton

Innen egy keskeny, kanyargós vízfolyáson haladunk (a térképen Revolver-ág néven lehet megtalálni), ahol a sok nyárfaszösztől és uszadék fától nem is mindenütt lehet látni a vizet. Átbújunk egy új, kis méretű híd alatt, ez magasabb, mint az előző. Ahogy a keskeny Barkás-ág kiszélesedik, egy szürke gémet zavarunk meg, aki menekülése során sokszor megáll, leszáll az ágakra, mi meg mindannyiszor megijesztjük. A túrázók látványa, mozgása zavarja a madarakat, sokkal rejtőzködőbbé válnak. Korábban, amikor nem voltunk ilyen sokan a vízen, biztosra lehetett menni, hogy mely helyeken találkozhatunk például jégmadárral. A Barkás-ágból kiérünk az Alsó-Vörösfüzesi-ágba, ahol nagy madárzaj fogad. Egy öreg nyáras terül el jobb oldalon, amely kormorántelep is egyben. Költési idény van, úgyhogy a lárma még nem az igazi, az majd a fiókák kikelése után kezdődik. A kormorán a halgazdaságok, a horgászok és nem utolsósorban a halak szíve csücske. Húsz-harminc éve egy kormorántelep még természetvédelmi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Revolver-ág lombboltozata

Szürke gém, aki végül úgy döntött, hogy modellt áll a repülés helyett

attrakció volt a Kis-Balatontól a Drávaszögig, de a madarak vagy megszerették a szén-dioxidot, és a PET-palack afrodiziákum számukra, vagy mástól, de a lényeg, hogy elszaporodtak. Ma már akár Budapesten is lehet látni egy-egy példányt. Ezzel nem lenne baj, de a kormorán sokat eszik, a Szigetközben is tonnaszám ritkítja a halállományt. A szigetközi (és az egész Kárpát-medencei) haltársadalom további tragédiája, hogy az alapvetően vonuló

kormoránok közel fele a globális felmelegedés miatt itt telel át, úgyhogy télen sincs nyugta a pontynak, keszegnek. A széles ágban erős ellenszelünk van, az evezőt is megnyomja a szél, majd egy keskenyebb, kevésbé szeles mellékágon érjük el a Hajósi-ágat, amely nevét onnan kapta, hogy még a 19. századi folyószabályozás előtt ez volt (vagy lehetett) a hajózási útvonal. Rövidesen elérjük a Denkpáli ágvégzárást és hallépcsőt. A Szigetköz történetének legnehezebb éveiben itt még keresztgáttal fogták meg a vizet.

Magasles az Alsó-Vörösfüzesi-ág mellett, a háttérben lévő nyárfás a kormorántelepnek ad otthont

Duna-történet, harmadik fejezet A szocialista álmok álmodói egy vízlépcsőrendszert álmodtak a Dunára. (Az állítás nem igaz, az álom már korábban megszületett, csak nem volt hozzá acélos proletár akarat, meg elvitte a pénzt az a sok háború.) Nem is egyet, kettőt: Bősnél (Gabčíkovo) és Nagymarosnál. Bonyolult történet, a kilencvenes évek elején a rádióban annyit lehetett hallani a fenékküszöb és C variáns kifejezést, mint ma a migránst és az oltakozást. A lényeg az, hogy a Duna medrét elzártuk volna Dunakilitinél, így egy Pozsonyig visszaduzzasztott tó keletkezett volna, abból kiágazott volna egy üzemvízcsatorna, amely Bősnél egy erőműhöz vezetett volna. Magyarországon pedig Nagymarosnál épült volna egy másik erőmű,

Fészkén ülő bütykös hattyú a Barkás-ágban

A Szigetköz következő kihívása a pozsonyi agglomeráció terjeszkedése. Szlovák lakótelep Rajkán

hogy a Bősnél időszakosan leengedett vízmennyiséget visszafogja. Magyarországon ennek ellenzése eggyé vált a rendszerkritikával, úgyhogy több piruettet követően a magyar fél kihátrált az egészből és a szocializmusból, abban bízva, hogy az időközben szintén lánglelkű rendszerváltóvá váló csehszlovák kormány is a békák és a galambok mellé áll. Nem így történt, a cseh–szlovák szövetségi kormány elrendelte a C variánst. Azaz nem Dunakilitinél zárják el a vizet, hanem fentebb, Dunacsúnnál (Čunovo). Tehát a magyar félnek már semmi beleszólása nem lett, hogy a természetes (ez 1886 óta már nem feltétlenül igaz) Öreg-Dunába mennyi víz kerül. Az esőtánc és vízfohász címzettjeinek listájára Pozsony is felkerült. Igen, mert közben Szlovákia független lett, és így a Dunáról, ha közvetetten is, de V. Mečiarral kellett tárgyalni. Magyarbarátsága legendás volt, bármiről

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ják a tollaikat, ezáltal kevesebb vizet enged a zárás az Öreg-Dunába, visszatartva a vízmennyiséget az ágrendszerben. A módszert az Amerikai Egyesült Államoktól vették át, ott a Mississippin (is) alkalmazzák ezt a megoldást az öntözéshez szükséges víz visszatartására.

Duna-történet, negyedik fejezet

volt szó, talán a rizlingszilvánit kivéve. A magyar fél 40-50% vízmennyiséget kért, Vladó megpróbálta beláttatni, hogy elég oda 7,5 is. A zsilip Dunacsúnban lett megépítve, úgyhogy alig jött víz. Az más kérdés, hogy azt komolyan senki nem hihette, hogy az újonnan létrejött állam első dolga az lesz majd, hogy elbontja az üzemvízcsatornát és erőművet, majd sűrű bocsánatkérések közepette muskátlit ültet a helyére. Drámai képek járták be a magyar sajtót a kiszáradt holtágakról, a talajvízszint méterekkel csökkent. Ekkor zárták el a maradék víz visszatartására a Barkás-ágat (Barkási-Dunát). A Denkpáli hallépcső egy tényleg érdekes létesítmény. Az 5-6 méteres szintkülönbséget a zúgón a halak nem tudják „megugrani”, ezért egy kacskaringós, kövekkel kirakott, hallépcsőkkel ellátott, vékony eret hoztak létre, ahol viszont fel tudják küzdeni magukat. A zárógát mellett egy kis fülke van kiképezve üvegablakkal, ahol a víz alatti történéseket lehet megfigyelni. Ottjártunkkor egy kis küsz küzdött éppen a sodrással szemben, hogy feljusson a Barkás-ágba. Ez pedig számára nemcsak a sodrás miatt nehéz, más is fenyegeti. István elbeszélése szerint a hallépcső tisztításakor a híd alatti cellában egy 40 kilós harcsát találtak, aki pedig nem a buborékoktól nőtt ekkorára. A zárógát egy érdekes technikai részlettel is bír. Ha kevés vizet észlel, a napelemmel működtetett elektronika kompresszorokkal levegőt présel egy gumitömlőbe, amelyik vaslapokat emel fel, éppen úgy, ahogy a madarak borzol-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Denkpáli hallépcső zúgói

Dunacsún zárógátjának zsilipje Fotó: Adobe Stock

Ha Dunacsúnnál nem adnak több vizet, akkor lajtos kocsival nem lehet pótolni. A tárgyalások tovább folytak a vízmegosztásról, a jelenlegi állapot szerint vegetációs időszakban 400 m3, az év fennmaradó részében 200 m3 vizet kap másodpercenként a régi meder és az ágrendszer. A vízügy mérnökei előálltak egy új javaslattal, hogy döntse el a kormányzat, milyen állapotokat kellene konzerválni, a rendelkezésre álló vízmennyiségből mit próbáljanak kihozni. Az 1950–60-as évek állapota tűnt az ideálisnak. Ne feledjük, az Öreg-Duna bevágódása miatt a szigetek közötti ágrendszer vízszintje folyamatosan csökkent! A Szigetköz ágrendszerének megmentéséért átszabták a védműrendszert, a korábbi keresztgátakat elbontották, szabadabb folyást engedtek a kevesebb víznek, vízállástól függő vízvisszatartó létesítményeket építettek. Dunakiliti időközben befejezett zárógátjával és az öreg-dunai fenékküszöbbel lehetővé vált a természetes élőhelyek vízellátásának pontos

Vízi Úton

szabályozása. Ennek köszönhető, hogy a közel harmincéves rémálom már a múlté, nem mellesleg a túrázás is egyszerűbb, mert nincsenek már meg az 1980-as években még létező keresztgátak. A Csallóközben nem figyelnek oda erre, ott még megvan a régi szabályozórendszer, ezért a szlovákiai vízitúrázók is a magyarországi oldalt preferálják.

hoz. Ekkor jövök rá, hogy néhány órája erre már jártunk: fák, nád, nádirigó, lila virág – és úgy elszállt az idő. 쐍

Az utolsó balkanyar előtt a Jakabi-Dunaágon, háttérben a dunaszigeti madárles

1 km

Térkép: Bába Imre

A széles Jakabi-Duna-ágon hagyjuk el a Denkpáli zárást, ahol több úton lehet továbbhaladni. Júniustól a keskeny, ám meseszép Jakabi-ágon lehet eljutni a Jakabi zárásig, a víz fölé hajló fák alagútján keresztül, de tovább is evezhetünk a Kerekes-ciglési hídhoz, ahol viszont átemelés szükséges. Előbbiben a sodrás gyenge, utóbbiban erősebb, de itt a madarak szerelmesei élvezhetik a látványt. Gémek, kócsagok gyülekeznek, egy ölyv ül a kiszáradt fán, egy csér csap le a vízre. Ahogy közeledünk a Dunasziget melletti gáton található madárvárta faépítményéhez, balra fordulunk, majd nemsokára visszaérünk a kiindulási pontunk-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Erdész Válaszol Korábban nem jártunk kirándulni, de a járvány alatt többször is voltunk a Budai-hegységben és a Pilisben. Ha jó idő lesz, a következő alkalommal szeretnénk kipróbálni a szalonnasütést is a szabadban. De lehet most egyáltalán tüzet gyújtani az erdőben? Ha igen, akkor hol? Kovács Gabriella, Budapest

Kedves Gabriella! Nagyon örülök a kérdésnek, mivel az erdőtüzek ellen a leghatékonyabb eszköz a megelőzés, amelyhez pedig elengedhetetlen az alapos tájékozottság. A szabadtéri tüzek évről évre komoly veszélyt jelentenek erdőinkre és az erdőben lakó élőlényekre. Ha már megtörtént a baj, és lángra kapott az erdő, akkor csak a károk csökkentésére törekedhetünk, amelyet

Fotó: Magócsi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

minden esetben hosszú, több évtizedig tartó helyreállítási folyamat követ. Ha viszont az erdőjárók megfelelő ismeretekkel rendelkezve, felelősen és odafigyelve gyújtanak tábortüzet, akkor a károk megelőzhetők, és az élmény is garantált. Tűzgyújtás előtt mindenképp tájékozódjanak az erdotuz.hu honlapon, ahol mindig aktuálisan látható, hogy az ország mely részén van érvényben tűzgyújtási tilalom. Ahol tilalom van, ott az erdőkben a kijelölt tűzrakó helyeken sem szabad tüzet gyúj-

A tűzgyújtáshoz semmilyen esetben se vágjanak ki élő fát! Nemcsak azért, mert szomorú látvány, amikor a tűzrakó helyet kivágott, vékony fák csonkjai vagy baltával bevagdalt, de még élő, vastagabb fák veszik körül, hanem azért sem, mert ezzel károsítanák a természetet, ráadásul a friss, nedves faanyag alkalmatlan a tűzgyújtásra – nehezen gyullad meg, inkább csak füstöl. Vastag fát csak akkor tegyenek a tűzre, ha meg is tudják várni, amíg az leég. Fotó: Gulyás Attila

tani, tilos továbbá a tűzgyújtás az erdőtől 200 méteren belül lévő külterületi ingatlanokon is. Tűzgyújtási tilalomra leggyakrabban a kora tavaszi időszakban és nyáron lehet számítani. Érdekes, hogy a legtöbb vegetációtűz tavasszal keletkezik, amikor még nem lombosodtak ki a fák, ezért a száraz avaron gyorsan tovaterjednek az elszabaduló lángok. A nyári tüzek viszont jellemzően nagyobb kiterjedésűek, az avarszintről pedig akár a lombkoronába is felkúszhatnak. Ha nincs tűzgyújtási tilalom az adott területen, akkor is figyeljék az időjárást: szeles időben nem szabad tüzet gyújtani, különösen a könnyen lángra kapó fenyvesek közelében nem. Az erdőben a kijelölt és kiépített tűzrakó helyek használhatók tűzgyújtásra. Ezek terméskő vagy betonpereme ugyanis megakadályozza a tűz tovaterjedését az aljnövényzetben, így az avar sem gyullad meg. Kijelölt tűzrakó helyen kívül kizárólag az erdőgazdálkodó írásos engedélyének birtokában lehet tüzet gyújtani. Tehát amennyiben például erdőben táboroznak, és nincs kiépített tűzrakó hely, akkor a tűzgyújtáshoz az erdőgazdálkodó engedélyét kell kérniük, a tábortüzet pedig kövekkel kell szegélyezni. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélyére is szükség van. A kirándulóerdőkben keletkezett tüzek leggyakoribb oka a rossz helyen gyújtott, megfelelő eloltás nélkül magára hagyott tábortűz. Aki tüzet rak az erdőben, annak személyes felelőssége van a helyszín megválasztásában, a tűz őrzésében, illetve a tűz megfelelő eloltásában. Ez utóbbi különösen akkor fontos, ha kirándulás közben csak az étkezéshez gyújtanak tüzet, majd folytatják az útjukat. Soha ne induljanak el anélkül, hogy vízzel bőségesen lelocsolva biztosan eloltották Fotó: erdotuz.hu volna a tüzet!

Végezetül arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tűzrakó hely nem szemetes. Természetesen a papírszalvétát, a hagymahéjat el lehet égetni, de a műanyagok, a konzervdobozok és a szendvicsek alufólia csomagolásai vagy egyáltalán nem fognak elégni, vagy jelentősen szennyezik a környezetet. A tűzrakó helyekre is igaz az az általános figyelmeztetés, hogy olyan rendet hagyjunk magunk után, amilyet mi is szeretnénk találni megérkezéskor. Az erdei tűzgyújtással kapcsolatban számos további hasznos információ található az erdotuz.hu oldalon. Ne feledjék: a tűzgyújtás felelősség, de kellő odafigyeléssel túráink egyik legnagyobb élménye lehet! 쐍 Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Dunaföldvár Csonka tornyában

Első pillantásra aprócska toronynak tűnhet, de a Duna Írta: Lánczi Péter és a város fölé maFotók: Magócsi Márton gasodó kis erősség nem csak a csodás panorámájával fog minket lenyűgözni. Igaz, egyedi hangulatának fontos díszlete a táj, de az idill megteremtésében a történelemnek és a kisvárosi környezetnek is jelentős szerepe van. olna megye északi szegletében járunk, Dunaújváros és Paks között, a 6-os főút mentén. A Duna jobb partján löszfalra épült, nagy múltú település legfőbb látványossága kétségtelenül a Csonka vagy Török toronynak is nevezett, négyszögletű építmény, amely szerény méretei ellenére már az első pillantásra kíváncsivá teszi az embert. Egyre többen fedezik fel ezt a történelmi épületekkel és téglából rakott várfallal körülölelt erősséget és tágabb környezetét, amelynek rendezett, macskaköves utcái varázslatos kisvárosi és történelmi légkört árasztanak. Aki viszont csak átrobog a főutak találkozásánál fekvő Dunaföldváron, az nem is sejti, milyen élményről marad le. Ha erre járunk, ne legyünk restek rászánni egy kis időt a város felfedezésére, mert biztosan nem fogunk csalódni.

Az 52-es főúttól egy rövidke sétával mutatós, fából készült kapun lépünk be a levendulával és virágokkal díszített ágyásokkal megtört, téglával kirakott várudvarra, amelyet szépen rekonstruált épületek sora és várfal szegélyez. Az Ispánházban lehet megváltani a belépőt, és már indulhatunk is a tekintetünket magához

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

vonzó, háromszintes torony felfedezésére. Fő attrakciójának elsőre a körpanorámás kilátást gondolnánk, de ahogy belépünk az erősségbe, kis termei és cellái kíváncsiságunkat egyből másfelé kezdik fókuszálni. Lehet, hogy az általános magyar történelem és a vitrinekben elhelyezett tárgyak nem mindenkiben keltik fel az érdeklődést, de egy tárlatvezetés során sok olyat is megtudhatunk a helyiségekről és

Csigalépcső vezet a panorámás torony kilátószintjéig

Az egyik berendezett börtöncellában rabok által festett freskót is látunk

az apró részleteikről, amely ismeretek által még beszédesebbé és izgalmasabbá válnak ezek a terek. Ilyen például a földszinten található berendezett börtöncella, amelynek falaira komplett freskót festettek az egykori rabok, állítólag festék híján a saját vérükkel. Az eredeti állapotban megmaradt, népi motívumokkal tarkított jelenetek sok mindent elárulnak a fogvatartottak lelkiállapotáról, de keletkezésük idejéről is regélnek.

Kilátással a csodás környékre Betonból öntött csigalépcsőn kapaszkodunk fel a masszív torony kilátószintjére. Tekintetünk körbepásztázhatja a Dél-Dunántúl és az Alföld határát, amelyben a Duna hömpölygő szalagja, az azt átszelő, pompás híd, a szemközti végtelen síkság és a közeli löszdombok, valamint nem utolsósorban a templomtornyokkal tűzdelt városkép együttese teszi felejthetetlenné a panorámát. A kilátást egyébként a torony melletti, hangulatos Vár étterem teraszáról és a közeli kálváriadombról is élvezhetjük, ahonnan nagyszerű fotókat lehet készíteni, tehát mindenképpen megéri felmenni rá.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hangulatos várudvar számos kulturális programnak is helyet ad

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História Ne hagyjuk ki! A kicsiny, de mutatós várkertben – ahol szabadtéri színházi előadásokat és más kulturális eseményeket is rendeznek – egyéb kiállítótereket is találunk, amelyek az Ispánházban, illetve az eredetileg kőtárnak épült Fafaragó Galériában kaptak helyet. Utóbbiban a 19. században élt Magyar László Afrika-kutató nyomába eredhetünk, akinek kalandos életútja Dunaföldvárhoz is kapcsolódik. Az ő életnagyságú szobrával találkozhatunk a Csonka torony tőszomszédságában. A helyi értékek tárházában a város főterén álló Lámpás kút, a Szent Rókus-kápolna és a Rókus-pincék sora, illetve a híres gyógyfürdő és a halászcsárda is előkelő helyet foglal el. A várhoz közeli, mintegy 150 éves

Csodás, kézzel faragott kapun lépünk be a várudvarra

Dunaföldvári legenda, amelyet bodzával festettek Ha Dunaföldváron járunk, e különös históriával biztosan megismerkedünk. A török időkből származó történetet ugyanis a földvári emberek nemcsak mesélik, de a benne szereplő jelképes ruhadarabot ma is büszkén viselik. Úgy tartja a legenda, hogy valamikor a hódoltság idején új aga érkezett a városba, aki szigorú elődjénél látszólag kedvesebb volt, s még az adót sem szedte be, csupán a betakarított termény feldolgozását kívánta meg a lakosoktól. Nemsokára azonban kiderült, miért volt ily kegyes az aga, ugyanis amíg a magyarok a várban dolgoztak, a törökök elrabolták a gyermekeiket és a hajadon lányaikat. Az asszonyok rimánkodtak, könyörögtek, hogy engedjék szabadon őket, de az aga gúnyosan csodát kért tőlük cserébe: változzon feketévé hófehér kötényük! Hála az asszonyok leleményességének, a varázslat megtörtént. Ravasz módon bodzabogyó fekete levével színezték be ruháikat, és az ilyen színű kötény mára nagy becsben tartott, helyi népviseletté vált. A történet egyébként nem végződött happy enddel, mert az aga a „csoda” ellenére nem tartotta be ígéretét, a fiatal lányokat pedig a Dunán álló gályára vitette, ahonnan végül nem sikerült mindenkit megmenteni. A történetet Berze-Nagy Ilona tanítónő, néprajzkutató, írónő örökítette meg a Lábuk nyomát elmosta a víz című regényében, de a földváriak már számos módon (tánc- és színházi előadásban is) felidézték ezt az édes-bús históriát. (Forrás: duol.hu/Széles-Horváth Anna)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rozmaringos Udvarházban igazi időutazáson vehetnek részt a szállóvendégek. Dunaföldvár emberemlékezet óta tart vásárt, amelynek színes forgatagában a különféle mesterek portékáit és a finom falatokat egyaránt megtaláljuk.

Egy kis történelem Hazánk egyik legkisebb váráról nagyon keveset tudnak a szakértők, és az 1960–70-es években zajlott feltárások sem árultak el túl sokat a Felső-Öreg-hegy déli részén álló toronyról, valamint a már rég elpusztult épületeiről. Kevés tárgyi emlék, rajz és leírás maradt ránk, de valószínűsíthető, hogy a nevében árulkodó Dunaföldváron már a 12. században is állt egy földvár, és jó földrajzi helyzete, illetve a környéken előkerült római kori leletek miatt elképzelhető, hogy már a rómaiaknak is volt itt erőssége. Egy 1199-ben kelt okirat szerint ezen a helyen egy bencés monostor állt, és később a törökök pusztítása után ennek a helyére épült a részben ma is látható kővár, amelyet palánkfal is övezett. 1526-ban, majd 1529-ben is megszállta a Buda felé vonuló oszmán sereg, 1541-ben pedig végleg elfoglalta. Ezt követően fontos erődítménye volt a Belgrád és Buda közti, Duna menti útvonalnak. A törökök kiűzése után a monostor romjait a ferencesek kapták meg, akik köveiből 1738-ban felépítették templomukat. A vár ma is álló tornya a Rákóczi-szabadságharcban is szerepet játszott, többször gazdát cserélt, végül börtönként, majd később magtárként használták. A büszkén magasodó épület látszólag dacol az idő múlásával,

pedig több ostromot és tűzvészt is megélt. Jelenlegi, részlegesen rekonstruált, hozzáépített résszel kibővített állapotát 1976-ban, illetve 2007-es felújítása során nyerte el.

A Csonka torony tárlata római kori emlékeket is bemutat

Figyelem! A jelenleg érvényben lévő járványügyi előírások értelmében az épületekbe nagykorúak csak védettségi igazolvánnyal léphetnek be. Az épületben a maszk használata ajánlott. A várudvaron nyitvatartási időben korlátozás nélkül lehet tartózkodni, de ott a maszk használata továbbra is kötelező! 쐍

A közeli kálváriadomb panorámáját nem érdemes kihagyni

Infók a várlátogatáshoz A Csonka torony április 1-jétől október 31-éig hétfő kivételével mindennap látogatható 10–18 óráig. A belépőjegyek a Vármúzeumba, a Fafaragó Galériába és az Ispánházba egyaránt érvényesek. Jegyárak: felnőtteknek 800 Ft, diákoknak, nyugdíjasoknak és csoportoknak (10 fő felett) 500 Ft. További szolgáltatások: tárlatvezetés 3000 Ft/alkalom, hőspróba 1000 Ft/fő (csoportoknak előzetes bejelentkezés szükséges).

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Légyölő pókszázlábú

Otthonunkban is felbukkanhat Írta: Nagy Loránd István Fotók: Ujvári Zsolt

Sötétedés után indul táplálékszerző portyájára, mozgása szélsebes, a vadászat sikerét pedig nem bízza a véletlenre: méregkaromban végződő állkapcsi lábai, képalkotásra alkalmas összetett szemei, hosszú csápjai és lasszószerű lábai roppant hatékony ragadozóvá teszik. Jó, ha tudjuk, hogy otthonunkban is felbukkanhat e fürge lény, rendjének egyetlen hazai képviselője, rettegésre azonban egyáltalán nincs okunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

soklábúak (Myriapoda) altörzsének száz- köré tekeri hosszú járólábait, állkapcsi lábaival mérget lábúak (Chilopoda) osztályába tartozó juttat a testébe, végül magához húzza, hogy immáron légyölő pókszázlábú (Scutigera coleoptrata) az egy pár rágó és két pár állkapocs alkotta szájszervéa pókszázlábú-alakúak (Scutigeromorpha) vel is stabilan tartsa elfogyasztandó áldozatát. Itt kell rendjének egyetlen magyarországi képviselője. Meleg- megjegyezni, hogy csak végveszély esetén – amennyiben kedvelő ízeltlábú, eredetileg a Mediterráneum volt az megfogjuk, avagy rálépünk – harapja, illetve marja meg őshazája, elterjedési területe (areája) azonban jócskán az embert, mérge pedig legfeljebb méhcsípéshez hasonló megnőtt az idők során, amely ma már Európa mérsé- tüneteket válthat ki. kelt övi területeit, Ázsia, az amerikai kontinensegyüttes és Dél-Afrika egyes részeit, vaTavasszal szaporodik, petéit egyesével, lamint Ausztráliát és Új-Zélandot néhány napos időközönként rakja is magában foglalja. Természetes le. A petékből kikelő első lárvastát us z élőhelyein a nappalokat kövek, alakoknak csupán 4 pár lábuk A légyölő pókszázlábú (Scutigera coleoptrata) ne sziklák vagy az avartakaró van. „Lábrepertoárjuk” a több m élvez természetvédelmi oltalm at Magyaralatt rejtőzködve tölti, a televedléssel járó szelvényszerországon, ez azonban ne m jelenti azt, püléseken viszont (amelyekző fejlődésük (anamorfóhogy az ingatlanjainkba alkalmanként bekuckózó soklábút gond hez areája jelentős részén zis) folyamán válik teljessé, olkodás nélkül az örök vadászmezőkre küldh erősen kötődik) bútorok vedlésekre ugyanakkor ezt etjük pusztán azért, mert emberközpontú mögé, padlórésekbe, falrekövetően, még az ivarérettvilágképünkbe nem illik bele bizarr me gje len ésé pedésekbe húzódik be, ahol ség elérését megelőzően is vel. Fotózzuk le inkább, hiszen észrevétlenül várja a sötétség sor kerül. Hároméves korukegy igazi kuriózum ő a ha zai beálltát. Hazánkban általánosan tól fogva szaporodnak, ideális ízeltlábúak között! elterjedt, gyakori faj, amelynek körülmények között hét évig is megpillantásához olykor elég óvatoélhetnek. Ez idő alatt éjszaka fáradsan bekukkantani ingatlanunk valamelyik hatatlanul vadásznak, nappal türelmesen helyiségébe, legyen szó akár egy falusi portáról, akár egy rejtőzködnek, gondoskodnak fajuk fennmaradásáról, fővárosi lakásról. Értelemszerűen a természetben is ta- szájszerveikkel pedig megszámlálhatatlanul sokszor lálkozhatunk vele, csak ott jóval nehezebb lesz kiszúrni. megpucolgatják érzékeny csápjaikat és harminc járólábukat, legbecsesebb prédaszerző alkalmatosságaikat. 쐍 A légyölő pókszázlábú testhossza 20–30 mm, rendkívül hosszú csápjaival és 15 pár járólábával (amelyek közül az utolsó pár hosszabb a többinél) ugyanakkor jóval nagyobbnak tűnik. Vajszínű vagy sárgásszürke hátlemezein hosszanti barna sávok, végtagjain világosbarna gyűrűk figyelhetők meg. Gömbölyded fején két összetett, képalkotásra alkalmas szemet visel. Ilyen, a rovarokéhoz hasonló látószervvel kizárólag a pókszázlábú-alakúak rendjének képviselői büszkélkedhetnek a százlábúak népes osztályában. Az első törzsszelvény lábai méregkaromban végződő, a ragadozó életmód szolgálatában álló állkapcsi lábakká módosultak, amelyek kulcsszereppel bírnak a zsákmányszerzésben. Ha egy potenciális prédaállat (jellemzően rovar, pók vagy féreg) a látómezejébe kerül, majd hozzáér az érzékeny, fonalas csápjaihoz, ügyes vadászunk egy szempillantás alatt lasszószerűen

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

promóció

Hegyi túra,

a boldogság receptje tériszonyosoknak is

A természetben végzett mozgás egészségesebbé és boldogabbá tesz bennünket, a kutatók szerint is. A magashegyi túrázás pedig különösen! Ausztria a magasságtól félőknek is számos hegyi túrát ajánl.

Mindez fokozottan igaz a magashegységek érintetlen természeti környezetben vezető túraútvonalaira. A magasságtól való félelem ugyanakkor sok embert meggátol a hegyi túrázásban. Az emberek mintegy 20 százaléka számára a hidak, az erkélyek vagy akár egy létra második foka is leküzdhetetlen akadály, nem beszélve a hegyi túrákról. Szerencsére nem szükségszerű, hogy emiatt le kelljen mondaniuk a fantasztikus kilátásról és az alpesi környezetben végzett testmozgás jótékony hatásáról.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A megfelelő útvonalakon – hasznos tippekkel ellátva – még azok is könnyedén meghódíthatják a hegyeket, akik nem szeretik a magasságot. Íme, egy csokorba szedve Ausztria legjobb túrái azoknak, akik félnek a magasságtól, továbbá tippek a túrára való felkészüléshez.

7 túraútvonal, ahol félelem helyett élmények várnak Itt minden megtalálható, ami megnyugtathatja azokat, akik félnek a magasságtól: szelíd, lapos hegygerincek nagyszerű kilátással, vadregényes erdei utakon vezető, kényelmes túrák és olyan különleges látnivalók, mint egy kelta emlékhely. Gondtalan túrázást kívánunk! 1. Túra a Muckenkogelre a Lilienfelder Hütte érintésével A Lilienfelder Hüttéhez és a gyönyörű kilátást kínáló Muckenkogelre vezető túra végig erdei úton halad AlsóAusztriában. Visszafelé ugyanezen az úton érhetik el a túrázók a kiindulópontot.

Fotó: Tourismusverband Wilder Kaiser/Peter von Felber

gyre szélesebb körben ismert tény, hogy a növények által termelt antimikrobiális szerves vegyületek, az úgynevezett fitoncidok erősítik immunrendszerünket. Ezenkívül a friss levegőn végzett testmozgás csökkenti a vérnyomást, erősíti a szívet és a keringést, valamint elmélyíti a légzést. A rendszeres erdőfürdő csökkenti a stresszt, pontosabban a stresszhormonként ismert kortizol szintjét. Japánban és az USA-ban az erdőfürdő már az állam által elismert terápiás forma.

Fotók: Österreich Werbung/Sebastian Stiphout/Popp & Hackner

2. Scheiterbodenból a Hinteralmra A Hinteralmra vezető túra egy kifejezetten könnyű, kevesek által ismert útvonalon halad, túlnyomórészt az Alplgraben sűrű erdőin át Salzburg tartományban. 3. Túra az Ameisbergen A felső-ausztriai Sauwaldban található kelta emlékhelyhez vezető, könnyű hegyi túra igazi bennfentes tippnek számít a családok körében. 4. Nösslachjoch–Nösslachhütte–Bergeralm-túra A tiroli Bergeralm felvonó hegyállomásától induló körtúra virágzó alpesi réteken vezet át a Nösslachhüttéhez, majd innen tovább a felvonó középállomására. 5. Túra a Lichtseehez Ez a túra az idilli Lichtseehez vezet, amely a Trunajoch alatt található. Nyáron a mesés környezetben fekvő tiroli tó frissítő pancsolásra csábít. 6. Fellhorn-körtúra a Straubinger Haustól A Hochtrittalmon át elérhető hegyi körtúra gyerekekkel is könnyedén teljesíthető. Tipp: e tiroli túra napkeltekor és napnyugtakor a legkülönlegesebb. 7. Sonnkogel-kör, Hohe Dirn A Steyr (Felső-Ausztria) közelében található virágos réteken átvezető, kifejezetten könnyű körtúra nagyszerű kilátást kínál a Kalkalpen Nemzeti Parkra és környékére. Bővebb információ a bemutatott túrákról: austria.info/pihenes austria.info/mozgas

Túratippek azoknak, akik félnek a magasságtól 앫 Nem kell a hőst játszani: ha valaki úgy találja, hogy a választott útvonal mégiscsak túlnő rajta, jobb, ha időben visszafordul. Legközelebb talán sikerül majd! 앫 Fontos a megfelelő útvonal kiválasztása: érdemes a körtúra helyett inkább oda-vissza útvonalat választani, mert így a visszaút már ismert, és ha szükséges, bármikor vissza lehet fordulni. 앫 Fokozatosan kell növelni a magasságot: a magasságtól való félelem sok esetben leküzdhető – ennek az egyik módja, hogy lassan és fokozatosan szoktatjuk hozzá magunkat a magassághoz, és lépésről lépésre egyre magasabb túracélpontokat választunk. 앫 Kettesben könnyebb: jelentős segítséget jelenthet, ha a tériszonyosok egy türelmes baráttal vágnak neki a túrának. Szükség esetén megfoghatják a kezüket, illetve segíthetnek nekik. Érdemes nyíltan beszélni a magasságtól való félelemről. 앫 Mindig előre nézni: érdemes mindig csak a következő méterekre koncentrálni. Soha nem szabad lefelé nézni, mindig csak előre! 앫 Felkészülési terv: a meredek és kitett szakaszokat legjobb elkerülni. Ami a tériszonyban nem szenvedő túrázóknak meg sem kottyan, az a magasságtól félők esetében elronthatja az egész túrát. Épp ezért érdemes olyan útvonalat választani, amely széles hegygerincen vezet. Mindig hasznos az is, ha valaki jártas a térképolvasásban, vagyis rögtön tudja, hogy a túra erdei úton halad-e, mennyire meredekek a lejtők, valamint vannak-e útközben sziklás, meredek, kőtörmelékes szakaszok. Aki egészen biztosra akar menni, annak érdemes kerekesszékkel is megtehető, akadálymentes túraútvonalat (X) választania.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

Múltösvények a Mezőföld dombvidékén Írta: Joó Annamária Fotók: Csanádi Márton

Paks és Dunakömlőd térsége nem szerepel gyakran a túrázók bakancslistáján. Pedig errefelé lágyan hullámzó dombokra, tündéri völgyhajlatokra, eldugott dunai panorámapontokra, az ország legvastagabb löszfalára, zöld erdőkre és egy különleges, római kori erőd maradványaira lehet bukkanni, és arra is rácsodálkozhatunk, hogy ez még mindig az Alföld.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ár Paks és a hozzá tartozó Dunakömlőd a Dél-Mezőföldön helyezkedik el, ez nem egy tipikus alföldi táj. Nyoma sincs a „tengersík” vidéknek, és a rónaság végtelenjét sem érdemes keresni errefelé. Inkább emlékeztet a dimbes-dombos Balaton-felvidékre. Hullámzó szőlőhegyek, sárgán virító repcetáblák parcellázzák szelíden a földet, alig akasztva meg a zöld távlatokat, amelyeket az itt-ott felbukkanó Duna látványa még meg is koronáz.

Löszfal és pazar dunai panoráma A táj egyik kihagyhatatlan természeti különlegessége a Paks és Dunakömlőd között, a folyó jobb partján húzódó magaspart, amelyet minden látogatónak érdemes felkeresnie. A táj arculatát a Mezőföldnek a széles dunai ártérre leszakadó, meredek partfala határozza meg. Túránkat ezért a Paksi halászcsárda, illetve a komp mellől indítottuk, hiszen fölötte kezdődnek az igazán látványos löszfalak. A piros sáv turistajelzésen egy viszonylag rövid emelkedő után felérünk a domb tetejére, és olyat látunk, amelynek másáért ugyancsak messzire ballaghatnánk, amíg megleljük. Előttünk keletre, délre és nyugatra szabad a kilátás. A közel 50 méteres, növényzettel nagyrészt benőtt löszfalak félkörívben remekül mutatnak, míg lent a mélyben a kanyargó Duna kígyózik. A látványba némileg belerondít ugyan a panoráma középpontjában elhelyezkedő paksi téglagyár égbe törő kéménye és lerobbant épületegyüttese, de a természet szépsége mellett mégis eltörpülni látszik ez a „látképromboló” ipari létesítmény. Ráadásul, ha nincs téglagyár és agyagfejtő, akkor nincs löszfeltárás sem. A paksi téglagyár felhagyott bányaudvara ugyanis egyike azoknak a kivételes helyeknek Magyarországon, ahol fejtés és bányászati tevékenység eredményeként tárult fel egy kivételes természeti érték. A teljes bányafal hossza

Nagyrészt növényzettel fedett löszfal a paksi téglagyári kőfejtőben, háttérben a Duna ezüstszínű csíkjával

meghaladja a 200 métert. A feltárás fő tömegét fakósárga lösz alkotja, amelynek eredete a jégkorszakok idejére nyúlik vissza. A közel 50 méter vastagságú löszfal az egyik legjelentősebb pleisztocén üledéksor Közép-Európában. A paksi löszfal földtani alapszelvénye tudományos ritkaság, hiszen évmilliók éghajlattörténeti múltját mutatja be. 2015 óta országos jelentőségű védett természeti emlék. A téglagyárat követően a Dunától kicsit eltávolodik a piros turistaút, Dunakömlőd felé változik a táj, gondozott szőlőskertek, fehér

Hogyan képződik a lösz? A lösz a pleisztocén (jégkor) hagyatéka, a hideg szelek ekkor teregették szét a Kárpát-medencében is azt a kőzetport, amely a kiterjedt jégtakaró déli előteréből származik. Ez a finomszemcsés, mésszel összecementálódott, szürkéssárga színű kőzet lazasága ellenére is állékony, amely meredek falakban is remekül megáll. A pleisztocén eljegesedéseket (glaciálisokat) melegebb, nedvesebb időszakok (interglaciálisok) váltották, amelyek során különböző talajok képződtek. Aztán ismét jött egy glaciális, amely során újabb löszréteg jött létre, majd ez többször megismétlődött. Így történhetett, hogy bizonyos területeken, például az Alföld peremén vastagon települnek egymásra a lösz- és a különböző korú őstalajrétegek. Ezt a különleges, többszínű és többszintű rétegződést figyelhetjük meg a paksi löszfalban is. A löszön kiváló, rendkívül termékeny talajok képződtek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép présházak, vasalt ajtajú, öreg borospincék követik egymást sárga repceföldek ölelésében, miközben mögöttük újból és újból előbukkan a Duna ezüstös csíkja és az Imsósi-erdő zöld rengetege. A dombok oldalában virágzó kökénybokrok díszlenek. Dunakömlőd egykor önálló község volt, 1978ban csatolták Pakshoz. A településre II. József uralkodása idején, az 1780-as évek közepén érkeztek német telepesek. A II. világháború után, 1946-ban a többségében sváb községből kitelepítették a német ajkú lakosságot pusztán a származása miatt. Mára csupán a városrész német neve, Kimling, illetve a kömlődi temető jellegzetes, szépen rendben tartott, régi sírkövei emlékeztetnek arra, hogy egykor németek lakták e vidéket.

Romkert a római kori Lussonium helyén Túránk következő látványos panorámapontja a Dunakömlődtől keletre, egy löszdomb tetején található római kori erőd, a Lussonium. Az erőd maradványai ma mintegy 30 méterrel magasodnak az egykori Duna-meder fölé. Egy rövidebb, kanyargós kaptató után pompás „kibukkanási élménnyel” ajándékoz meg a Lussonium közel focipályányi platója. Csodás a kilá-

Paks löszfalának tetejéről festői kilátás nyílik a Dunára és árterére, a távolban szántó- és repceföldek szabdalják a tájat

A Lussonium északi, rekonstruált kaputornya remek kilátó is egyben, nyugatra Dunakömlőd és az Imsósi-erdő látható

tás minden irányba. Óriás terepasztalként terül elénk a környező vidék, a kömlődi dombok szőlőkkel, erdőkkel tarkított lankái és a Duna völgye. Dunakömlőd piros tetős házai maketté zsugorodnak a fából készült kaputoronyból. A sík, parkos terület ideális piknikezőhely, ahol remekül el lehet merengeni a tájat fürkészve. Egyszer mindenkinek le kellene itt heverednie a fűbe, kiváló hangulatba hoz. A romkert szépen rendezett, és információs tábla is akad bőven, igaz, egyiket-másikat olyannyira kiszívta már a nap, hogy a rajtuk lévő szöveg alig olvasható. De ez semmit nem vesz el a hely hangulatából, mert ahogy az erőd déli kapujánál, az egykori barakk és a kis erőd maradványai között sétálunk, a fantáziánk kitöltheti a teret. Egy hely, ahol kétezer éve római katonák zavartalanul masírozhattak: a falak között egy fejdísz csillanása, egy fürge mozdulat, kardok és pajzsok csattogása jelzi az állandó harci készenlétet. A Lussonium kezdetben ugyanis egy precízen megépített katonai tábor volt, amelyben a régészeti kutatások szerint táborparancsnoki központ (principia), barakk, kaszárnyaépület és élelmiszerraktár (horreum) is helyet kapott. Később a tábor közelében kiépült egy falusias polgári település (vicus), amely szintén a Lussoniumhoz tartozott. A legkorábbi palánktábor feltételezhetően az i. sz. 1. század derekán már

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

állt, és a limes, a Római Birodalom megerősített dunai határának védelmét segítette. A fennsík jó stratégiai adottságát az újkorban is felfedezték, Bottyán János kuruc generális a római maradványok felhasználásával 1704-ben palánkvárat emeltetett a dombon. Az építmény 1706-ban leégett, nyomait azonban a régészeti ásatások során megtalálták. A feltárások több mint 20 éve folynak, de ez a látogathatóságot nem zavarja. 2008-ra részben elkészült a terület rendezése, és újjáépült az északi fal, közepén a kaputorony fából készült, eredeti nagyságú modelljével, amely jelenleg is szabadon látogatható kilátóként funkcionál. A Tolna Megyei Értéktár Bizottság 2020-ban a Lussoniumot kiemelt megyei értéknek, azaz „tolnaikumnak” minősítette.

Limes vagy ripa? A római határokon elhelyezkedő védelmi objektumok, katonai létesítmények összességét limesnek nevezik. Ám mivel a pannóniai szakasz végig a Duna mentén húzódik, ezért a szakirodalomban a limes pannóniai szakaszát gyakran Ripa (’folyópart’) Pannonica néven említik, amely még kevésbé került át a köztudatba. A Duna menti római limes világörökségi helyszínné nyilvánítására 2018-ban Magyarország – Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen – benyújtotta a nevezését az UNESCO-hoz. A projekt célja a Római Birodalom négy országot érintő, Duna menti határán még meglévő épített örökségek megőrzése és egységes bemutatása. A magyarországi szakasz egy nemzetközi helyszínsorozat részeként szerepelt a közös pályázatban. 2019-ben a dunai limes végül nem került fel a világörökségi listára.

A legjelentősebb építészeti maradványok a római kori erőd déli kapujának zónájában találhatók

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép Miután kedvünkre belefeledkeztünk Dunakömlőd egyik legszebb panorámájába, alig akarunk lejönni a löszdombról, az idő azonban gyorsan elszaladt, így nekivágunk a piros sávon a löszvölgynek. A szántóföldek, legelők és erdők szegélyezte, árnyékos domboldalak között nem kis meglepetésünkre egy sípályára bukkanunk. És már majdnem a következő célpontunkhoz, a Vörösmalom-tóhoz érkezünk, amikor egy szürkemarha-gulya állja utunkat. A turistaút szélén egy hatalmas szarvú, sötétebb színű szürke marha áll, erősen bőg. Megindul felénk: járása, mint egy komor bikáé. Nem úgy tűnik, hogy békésen legelészik. Tudom, a bikák nem színre mennek, hanem a mozgásra, de a rajtam feszülő, piros esőkabátnak most nem annyira örülök. És a többi, legalább ötven

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A tágas mezők, legelők és Dunakömlőd dombjai között csak úgy repülnek a talpunk alatt a kilométerek

állat sem túl bizalomgerjesztő, mintha idegesek lennének valamiért, úgyhogy hagyjuk őket tovább álldogálni és bőgni a turistaút két oldalán, inkább visszafordulunk Dunakömlőd irányába. A horgásztó ezúttal a marhák miatt kimarad, irány az Imsósi-erdő!

Ám helyismeret nélkül nem is olyan egyszerű megtalálni az utat az Imsósi-erdőbe (vagy csak mi voltunk a kelleténél figyelmetlenebbek a piros kereszt jelzések nézegetésében). Ahogy eltávolodunk a közeli 6-os főúttól, a forgalom zaja lassan távoli morajlássá halkul, az erdő növényzete egyre dúsabb és zöldebb, a fákon ezer madár énekel, a kora délutáni kórus teli tüdőből fújja. A 2000 óta helyi jelentőségű védett természeti terület különleges hangulattal bír, olyan mintha egy ártéri erdőbe oltott telepített erdőrészletben sétálnánk. Van itt minden, „mint a búcsúban”: nyárfák, szilfák és egyéb ártéri fafajok, de fenyők, tuják, akácok és invazív bálványfák is képviseltetik magukat. A vegetáció sokszínűségének az lehet az oka, hogy a reformkorban ez a terület kisebb földrajzi átrendeződésen esett át. A 19. századi folyamszabályozások idején, 1841-ben átvágták a Duna kanyarulatát Paks és Ordas között, ezáltal az Imsósi-erdő a Duna–Tisza közéről átkerült a Dunántúlra, így ma már Tolna megyéhez tartozik. Amíg a Duna használta mindkét ágát, az Imsós rövid ideig szigetté vált. De nem sokáig maradt így, a régi ág hamar feltöltődött, a meder területén pedig ártéti erdő nőtt. Az erdőben történelmi emlékeket is felfedezhetünk, ugyanis az stratégiai jelentőséget kapott a Rákóczi-szabadságharc alatt, amikor Bottyán János és kuruc hadai bevették magukat az

Ez a nyugodt, erdei kis séta klassz levezetése lehet a Paks és Dunakömlőd környéki vidék felfedezésének. Turistahadaktól errefelé talán még hétvégén sem kell tartanunk, és ez a közel 18 km-es túra jóval többet ad, mint gondolnánk: kompakt, tartalmas, és felfűzi a térség legszebb látnivalóit. Jó észben tartani, hogy van olyan, kevésbé ismert része az országnak, ahol lépten-nyomon rácsodálkozhatunk az alföldi táj változatosságára, és úgy el lehet kirándulni egy fél napot, hogy észre sem vesszük a kilométereket és az idő múlását. 쐍 Dunakömlőd, Lussonium

Térkép: Bába Imre

Rejtekadó erdő

Bottyán János, ismertebb nevén Vak Bottyán kuruc generális emlékére állított kopjafa az Imsósi-erdőben

Imsósi-erdőbe, hogy felkészüljenek a Dunántúl meghódítására. A Dunakömlődnél építtetett hídfőállás védelmére komoly sáncrendszert húztak fel, amelynek maradványaira ma is rálelhetünk az erdő sűrűjében. Az itt zajlott harcok emlékére kopjafát emeltek azon a helyen, ahol a néphagyomány szerint Vak Bottyán sátra állt, amikor az átkelést irányította 1704–1705-ben. A Rákóczi-szabadságharc egyik legtehetségesebb kuruc hadvezére a török elleni harcok során veszítette el fél szemét, ekkor kezdték el katonái Vak Bottyánként emlegetni.

2 km

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

promóció

Természetjáró Túrakönyvek

az ország 410 legszebb túrája 12 kötetben Több mint három éve készül az a sorozat, amely rengeteg fotó, izgalmas háttér-információkkal színesített, olvasmányos útleírások, valamint saját gyártású, részletgazdag térképek segítségével kalauzolja végig a kirándulókat Magyarország legjobb túraterepein – könnyen hordozható, strapabíró kiadásban. Magyar Természetjáró Szövetség által működtetett Természetjáró. hu (és a hozzá tartozó, népszerű Természetjáró app) szerkesztősége 2018 tavasza óta módszeresen járja Magyarország turistaútjait, hogy a helyszínen gyűjtsön anyagot és készítsen színvonalas fotókat a legszebb túracélpontokról. Nem véletlenül: a túrázás, mint szabadidős tevékenység, az elmúlt években a reneszánszát éli, és a koronavírus-

járvány miatti kényszerű bezártság hatására még többen indultak útnak.

Fotó: Bagaméri Gergely

Noha a 21. század elején, amikor sokan már az erdőben is a mobiltelefonjukkal tájékozódnak, merész vállalkozásnak tűnhet nyomtatott kiadvánnyal jelentkezni, a sorozat szerkesztői a legapróbb részletekig igyekeztek úgy alakítani a formátumot, hogy az minden mai igényt kielégítsen. A térképeken elhelyezett QR-kódokat beolvasva a túrák megnyithatók a Természetjáró appban, ezért a mobiljával is bárki könnyedén végignavigálhat a nyomvonalakon úgy, hogy a telefon képernyőjén folyamatosan követni tudja a pozícióját. A spirálozott, fóliázott borítójú könyvek pedig egy nagyobb zsebben is hordozhatók. A térkép és a leírás mellett az összes túrához jelzéssorozattal ellátott szintprofil tartozik, az útba eső legérdekesebb látnivalókat számozott rajztűk jelölik, a legfontosabb jellemzőket piktogramok mutatják, és még az aszfalton vezető szakaszok százalékos arányát is feltüntették.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A túrák ikonjainak színéből és formájából ránézésre kiolvasható a nehézségük, illetve az, hogy körtúráról van-e szó, sőt a könnyű áttekinthetőség érdekében a lényeges információkat egy külön összefoglaló táblázat is tartalmazza a kihajtható első borítón. Az olvasmányos stílusban megírt ismertetők a tájékozódáshoz adott támpontokon túl segítséget nyújtanak az érintett látnivalók történetének, hátterének alaposabb megismeréséhez. Aki nemcsak a legjobb útvonalakat keresi, hanem érdeklődik a környék természetföldrajzi és kulturális sajátosságai iránt is, az rengeteg lebilincselő részletet talál a fotókkal és rajzokkal gazdagon illusztrált tájegységi bevezetőben. A számmal

Fotó: Bagaméri Gergely

A Természetjáró Túrakönyvek sorozat kötetei: 1. A Vértes és a Gerecse (20 túra, 100 oldal) 2. A Börzsöny és a Cserhát (40 túra, 186 oldal) 3. A Bakony (40 túra, 186 oldal) 4. A Mátra (40 túra, 186 oldal) 5. Az Alpokalja (Kőszegi- és Soproni-hegység, 20 túra, 100 oldal) 6. A Balaton vidéke (40 túra, 186 oldal) 7. A Bükk (40 túra, 186 oldal) 8. Az Őrség és a Zalai-dombság (20 túra, 100 oldal) 9. A Karancs- és a Medves–Vajdavár-vidék (20 túra, 100 oldal) 10. A Mecsek és környéke (40 túra, 186 oldal) 11. A Tokaji-hegység és az Aggteleki-karszt

jelölt attrakciók pedig gyorsan kikereshetők egy jegyzékből, így ha egy adott helyre szeretnénk eljutni, láthatjuk, melyik túrák vezetnek oda. A szintén kihajtható, könyvjelzőként is használható hátsó borítót egy áttekintő térkép foglalja el. Az igényes túrázóknak szánt sorozat elsősorban az ország középhegységeit mutatja be összesen 410 túrán keresztül, amelyek nyomvonalát szándékosan úgy tervezték meg, hogy a népszerű célpontok mellett a területek kevésbé ismert zugait is fel lehessen fedezni. A kisebb könyvekben 20, a nagyobbakban 40 (a Budapest környékét bemutatóban pedig 50) túra szerepel a kezdő túrázók által is élvezhető könnyű, pár kilométeres sétáktól kezdve a rutinosabbaknak szánt, kimerítőbb gyaloglásokig.

(40 túra, 186 oldal) 12. Budapest környéke (Pilis, Visegrádi-hegység, Budai-hegység, Gödöllői-dombság, 50 túra, 226 oldal) Mivel a sorozat első kilenc kötetének finanszírozását a VEKOP-4.1.1-15-2017-00006, VEKOP-4.1.1-15-2017-00007, GINOP-7.1.2-15-2017-00018, GINOP-7.1.2-15-2017-00017, GINOP-7.1.2-15-2017-00020, GINOP-7.1.2-15-2017-00019 és GINOP-7.1.2-15-2017-00021 projektek biztosították, a könyvekben számos, a túrázók kényelmét szolgáló, új vagy felújított létesítmény – kilátók, pihenőhelyek stb. – is megjelenik.

A könyveket a Magyar Természetjáró Szövetség webshopjában, a TuristaShopban lehet megvásárolni. Június elejétől az első három kötet, majd július elejétől további négy kötet lesz elérhető, míg a többi részletekben fog megjelenni 2021 végéig. 쐍

Európai Regionális Fejlesztési Alap

Erdőmánia

Fotó: Gulyás Attila

A természet dinamikája Erdőrezervátumok Magyarországon Az erdőrezervátumok a természet változásának laboratóriumai. Olyan területek, ahol az érintetlen erdő dinamikus változásait tanulmányozzák kutatók, erdészek Írta: Szauer Melinda és Lomniczi Gergely és ökológusok, hogy az itt szerzett ismereteket felhasználhassák a jövő erdeinek kezelésében. Ennek érdekében végérvényesen beszüntettek minden közvetlen gazdasági tevékenységet, a helyszínek a kijelölt turistautakon azonban bárki számára látogathatók. 64

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

z erdőrezervátumok célja, hogy biztosítsák az erdei életközösség természetes folyamatainak zavartalan és hosszú távú működését. Megismerésük, megértésük és folyamatos figyelemmel kísérésük alapvető fontosságú az erdők védelme és fenntartható kezelése szempontjából. Különösen igaz ez a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben változó termőhelyi és időjárási viszonyok hatásainak megismerésére.

Kezdetben az erdőrezervátumokat őserdőkben vagy kellően nagy területű, hosszú ideje érintetlen, őserdőszerű állományokban tervezték kijelölni, ám erre Európa múltjából adódóan az egész kontinensen kevés lehetőség adódott. A történelem során a mérsékelt égövi őserdőket a táj birtokbavételével és egyre fokozódó, sokrétű használatával az ember gyökeresen átalakította. „Az erdőrezervátumok lehetővé teszik a kivételesen jó természetességi állapotú erdőállományokban zajló folyamatok tanulmányozását – mutat rá dr. Horváth Ferenc, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és

Fent a tölgy, alatta a fiatal gyertyánok serege Fotó: Kovács Márton

A rezervátumokban tanulhatunk a legtöbbet az erdődinamikai folyamatokról Fotó: Kovács Márton

Botanikai Intézetének erdőökológusa. – A gazdálkodás alól hosszabb ideje mentesített, természetközeli erdőkben érvényesülni tudnak azok az alapvető és rendkívül fontos erdődinamikai folyamatok, amelyek egy önfenntartó ökoszisztéma működését jellemzik. Ezért a rezervátumok a lehető legjobb természetes referenciát jelentik, így határozottan érdemesek a megőrzésre és tanulmányozásra, hogy a természettől tanuljuk meg az ökológiai fenntarthatóság legjobb megoldásait.”

Nem tűnhetnek el A leginkább természetes állapotban megmaradt „ősi erdők” megóvásának igénye Európában a 19. század elején fogalmazódott meg, ám

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

Kaán Károly – Fotó: Wikimedia Commons

A rezervátumokban fontos szempont a biodiverzitás megőrzése és kutatása – Fotó: Kovács Márton

hosszú út vezetett az erdőrezervátum-gondolat érvényre juttatásáig. A kezdeti motivációt főként a kíváncsiság, a megismerés- és tudásvágy, valamint a régi erdőségek és hatalmas famatuzsálemek csodálata táplálta. A maradék őserdők rohamos eltűnésével párhuzamosan került előtérbe a konzerváció gondolata, amelynek legfőbb képviselője Magyarországon Kaán Károly főerdőtanácsos volt. A 20. század

Az erdőrezervátumok magterületén minden gazdasági tevékenységet beszüntetnek Fotó: Szigeti Ferenc Albert

első évtizedeiben ő vetette meg az állami természetvédelem alapjait, amelynek keretében kezdeményezte erdőrezervátumok – mint természeti emlékek – kijelölését. A megőrzés fontossága mellett már a kezdetekkor hangsúlyozta a tudományos megismerés fontosságát, és rámutatott a tanulságok erdőgazdálkodásban való felhasználhatóságára. Az elmúlt évtizedekben Európa számos országában jelöltek ki változatos erdőszerkezetű, gazdag, különleges növény- és állatvilággal rendelkező természeti területeket, végül hosszabb szünet után, az 1990-es években hazánkban is megkezdődött az erdőrezervátum-hálózat kialakítása és kutatása.

Hazai hálózat Az elsőként kijelölt területek között szerepelt a bükki Őserdő, a Vértesben található Juhdöglővölgy, valamint a Mátra két erdeje a Csörgővölgyben és a Kékes északi oldalán. „A hazai hálózat ma 63 erdőrezervátumot foglal magában – mutatja be a programot dr. Horváth Ferenc. – Fő cél az erdők természetes életének, spontán fejlődésének, változatos szerkezetének

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

és gazdag élővilágának megismerését célzó, hosszú távú kutatások biztosítása, közvetlen emberi beavatkozásoktól mentesített erdőterületeken. A gazdasági tevékenység helyett itt tehát csak kutatómunka zajlik, ami lehetővé teszi a megszerzett és gyarapodó tudás közvetítését a természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természeti értékek iránt fogékony társadalmi csoportok felé.” A természetvédelmi oltalom alatt álló (védett természeti területen fekvő) magyarországi erdőrezervátumok túlnyomó része – bár magára hagyott erdőségekről van szó – ma is magán viseli az évszázadokon át tartó gazdálkodás nyomait. Néhány évtized nem elég ahhoz, hogy egy erdő visszanyerje természetes szerkezetét annak minden elemével együtt.

Ez a legtöbb esetben hosszú, évszázados folyamat. Létrehozásuk mégis indokolt, hiszen néhány emberöltő alatt a most még csak részben kialakult természetes erdőkép ismét kialakul, és ha kis területen is, de egy másodlagos őserdő jöhet létre. „A program hosszú távú haszna lehet, hogy a természetvédelmi célú erdőkezelés és a korszerű, természetközeli erdőgazdálkodás a mai gyakorlatnál jobban építhet az erdő természetes folyamataira, az erdő spontán felújulására és természetes faállomány-szerkezetére, amelynek ugyanúgy része a famatuzsálem, a kidőlt vagy álló holt fa, a koronaszintben megjelenő lék, a sok elegyfafaj, mint a nagy gazdasági értékkel rendelkező szálfa” – mondja az erdőökológus kutató.

A Kékes északi oldalában jelzett turistaútról csodálhatjuk meg az erdőrezervátumot Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia Üzemi rezervátumok „Az erdőrezervátumok történetében egy újabb időszak vette kezdetét azzal, hogy 2021-ben az állami erdőgazdaságok nem védett természeti területeken is megkezdték kijelölni az üzemi rezervátumokat annak érdekében, hogy több mintán keresztül tanulmányozhassák a nem védett erdők természetközeli kezelését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásukat. Ennek első eleme a Galgamácsa közelében idén áprilisban alapított Rózsa-kúti Üzemi Erdőrezervátum” – számol be a legújabb törekvésekről dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. A hazai erdőrezervátumok között a hegy- és dombvidéki gyertyános-tölgyesek és cseres-tölgyesek sokkal kisebb mértékben képviseltetik magukat, mint amekkora szerepük és jelentőségük van a Kárpát-medencében. Ez külön kiemeli és felértékeli a Pilisi Parkerdő Zrt. új

Az üzemi erdőrezervátumokat nem védett természeti területeken jelölik ki Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Tények és adatok

üzemi erdőrezervátumának szerepét. „A rezervátum egy ősöreg tölgyekkel teli, kivételesen szép erdőterület, amely erdészeti és természetvédelmi szempontból is a táj rendkívül értékes része. A nagyjából 20 hektáros magterület erdőrészleteinek faállománya több mint 140 éves. Az erdőállomány gerincét különböző, főleg sarjeredetű fafajok (cser-, kocsánytalan tölgy és molyhos tölgy) alkotják. Változatos szerkezetű, a vegyes korúvá válás útján már elindult erdőről van itt szó, amely bővelkedik holt faanyagban és a biodiverzitás magas fokát elősegítő mikroélőhelyekben” – mutatja be az erdőt a szakember.

Egy erdőrezervátum (mint területi egység) magterületből és védőzónából áll. A magterületen biztosítani kell az ökoszisztéma természetes folyamatainak háborítatlanságát. Ehhez szorosan kapcsolódik a védőzóna, amelynek elsődleges szerepe a magterület megóvása, tehát a környező területeken fellépő közvetlen emberi behatások ellen véd. Ebben a zónában fő cél a folyamatos erdőborítás fenntartása, ahol az örökerdő-gazdálkodás mellett természetvédelmi célú vagy összehasonlító erdőkísérleti kezelés folytatható.

A dombok között fakadó Rózsa-kút, a völgyben kanyargó patakocska és az azt kísérő tisztások kivételesen szép táji keretbe foglalják ezt az öreg, felhagyott tölgyest. A patak vize egy kis tóban is tározódik, a tisztás és az idős erdőállomány közötti fiatalabb erdőrészletek pedig pufferterületként övezik az idősebb fáknak otthont adó magterületet.

A természetvédelmi oltalom alatt álló (védett természeti területen fekvő) hazai erdőrezervátum-hálózatot jelenleg 63 erdőrezervátum képezi 13 384 hektár összterülettel (az összes erdő 0,7%-a). Ebből 3 667 hektár (az összes erdő 0,2%-a) a magterület, míg a körülöttük húzódó védőzóna összterülete 9 717 hektár. A 63 kijelölt területből 56 terület erdőrezervátummá nyilvánítása már megtörtént, 7 esetben pedig az eljárás még folyamatban van. Az erdőrezervátumok magterülete a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva fokozottan védett.

„Az üzemirezervátum-hálózat első elemének létrehozásával a Pilisi Parkerdő Zrt. a Föld Napja alkalmából azt a nemes hagyományt folytatja, amelyet a nagy előd, Kaán Károly erdőmérnök a természetvédelem területén elindított. A természetes erdő folyamatosan változik, alkalmazkodik a környezeti viszonyokhoz. Ezt az ősi képességet szeretnénk itt tanulmányozni, hogy a megszerzett ismeretek birtokában a ránk bízott erdőket hosszú távon fenntarthassuk.”

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

számos olyan folyamatról, amelyek megismerése ma talán fontosabb, mint valaha.

A legzöldebb labor Az erdőrezervátumok rengeteg kutatnivalót tartogatnak a tudósok számára: a víz és a fák különleges kapcsolatáról, a gombák és a szabad szemmel nem látható, apró organizmusok világáról vagy az erdő egészének öngyógyító képességéről és a klímaváltozás hatásairól –

A holt faanyag számos élőlénynek biztosít életteret Fotó: Gulyás Attila

Fontos kutatási terület az erdő és a víz kapcsolata

„Az erdőrezervátumokban végzett hosszú távú megfigyelések és vizsgálatok tudományos leírása, részletes dokumentálása és publikálása, az itt folytatott munka és az eredmények hazai és nemzetközi bemutatása kiemelkedően fontos, közcélú feladat. Az így megszerzett tudás megosztása azonban nem csupán a szakmai körökben érdekes, mivel a közvélemény, a természetbarátok erdőhöz való viszonyának alakulására is hatással lehet – magyarázza dr. Horváth Ferenc. – Gondoljunk csak arra, hogy turistaként egy idegen városban sem a lakótelepek felfedezésére vágyunk, hanem inkább az évszázadok alatt organikusan kialakult óvárosba kívánkozunk. A rezervátumok

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

A merev korallgomba korhadt fatörzseken érzi jól magát – Fotó: Kovács Márton

A rezervátumokban védett fajok is otthonra lelnek – Fotó: dr. Horváth Ferenc

A magyar őserdő Bár sok erdőt hívunk őserdőnek (ilyen pl. a Vétyemiősbükkös, illetve a szalafői és a bükki Őserdő), hazánkban az egyetlen valódi őserdőmaradvány a Kékes Észak Erdőrezervátum. A valaha kiterjedt mátrai őserdőnek e kivételesen fennmaradt, töredékes maradványa rendkívüli értéket képvisel. Noha a zavartalan vadonokra jellemző fajokat tekintve a térség állatvilága fokozatosan elszegényedett, az erdőrezervátum magterületének faállománya közvetlen beavatkozásoktól mentesen, természetes módon alakult ki és fejlődik a mai napig. Hazánkban az első erdődinamikai kutatások a Mátrában kezdődtek, de ez a rezervátum nem csak a tudósok számára biztosít felfedezési lehetőséget. Bár a legtöbb erdőrezervátumba csak a kutatók tehetik be a lábukat, ráadásul ők is csak engedély birtokában, jó hír a rengetegek kedvelőinek, hogy néhány erdőrezervátumon jelzett turistaút halad át. A Kékesben található is könnyen megközelíthető a Mátraházáról induló sárga kereszt turistajelzésen.

hasonlóképpen érdekes terepet biztosítanak, hiszen képesek megőrizni a természet eredendő változatosságát és izgalmasságát.” Az ősi állapotban hagyott erdők amiatt is fontosak, hogy megértsük: az erdő természetes állapotában sem egy konzerválható, változatlanul megőrizhető rendszer, sokkal inkább egy folyamatosan és dinamikusan változó életközösség. Mindig jönnek olyan új kihívások, amelyek átalakítják az életfeltételeket. Ám egy változatos rendszer minden esetben rugalmasabban képes reagálni, legyen az egy inváziós betörés más fajok részéről vagy akár a klímaváltozás. Utóbbi több szempontból is megpróbáltatást jelent az erdőre és a fákra nézve. A hőmérséklet emelkedésével és a csapadékmennyiség csökkenésével járó stresszhatásra adott természetes válaszreakciók remekül vizsgálhatók a rezervátumokban, és mivel a folyamatok ezeken a területeken már régebb óta beindultak, évtizedeket lehet nyerni a kutatásban.

Felfedezhető rengetegek Az erdő természetes fejlődési folyamatainak ismerete lehetővé teszi, hogy a természetvédelem és a korszerű erdőgazdálkodás egyre jobban építsen ezekre. Az erdőrezervátum tehát egyfajta tanműhelyként szolgál.

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

De mit tegyünk, ha mi is meg akarunk ismerkedni az érintetlen erdőkkel? Van egyáltalán erre itthon is lehetőség, vagy el kell utaznunk

a szibériai vagy az alaszkai rengetegekbe? Szerencsére, ha kisebb léptékben is, de Magyarországon is vannak látogatható erdőrezervátumok. Általánosságban elmondható, hogy az erdőrezervátumok csak kis csoportokban, meghatározott útvonalon, a nemzetipark-igazgatóság vagy az illetékes erdőgazdaság által kijelölt személy kíséretében látogathatók. De van néhány olyan hazai rezervátum is, amelyeken jelzett turistaút halad át. Ilyen például a Vétyemi-ősbükkös, amely a zalai természetes erdők, ezen belül a dél-dunántúli bükkösök „bemutatóterme”. Szép növésű, hatalmas fái átlagosan 180 évesek és 40 méter magasak.

A rezervátumok a tájképi értékek megőrzését is garantálják

gyönyörű, sziklakibúvásokkal tarkított bükkös a zöld sáv turistajelzésen közelíthető meg.

Fotó: Dömsödi Áron

Egyes erdőrezervátumok a kijelölt útvonalakon látogathatók Fotó: Dömsödi Áron

Ne feledjük azonban, hogy a természetes erdők ezen szentélyeiben mindennél fontosabb szem előtt tartanunk az erdőlátogatás legfontosabb alapelvét: a természetben mi csak vendégek vagyunk. 쐍

Kultúrtörténeti érdekességet is rejt a Mátra egyik vadregényes völgyében a több mint 130 hektáros Csörgő-völgy Erdőrezervátum, ahol a túraútvonal a térség letűnt mesterségére utaló, rekonstruált üveghutát is érinti. A Déli-Bükk tölgyeseiben hangulatos körtúrát tehetünk a környék legmagasabb csúcsára, ahol kilátó helyett ősi vármaradvány és a Várhegy Erdőrezervátum fogad. A mecseki erdőrezervátumot Mánfa térségében találjuk. A Kőszegi-forrás környékén elterülő,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta

Rendhagyó városi séta a Dunánál

Ártéri vadon Bu 72

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Tóth Judit Fotók: Pálvölgyi Krisztina

Hiába hömpölyög keresztül Budapesten a Duna, kevés olyan hely van, ahol lemehetünk a partjára, hogy közvetlenül találkozzunk a folyóval, főleg annak közel természetes közegében. Dél-Buda az egyik ilyen hely.

dapesten w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta főváros XXII. kerületében, Budafok-Tétényben járunk, amely 1950-ben jött létre a korábbi Budafok város, valamint két község, Nagytétény és Budatétény összevonásával. Az alapvetően kertvárosias jellegű dél-budai kerületnek számos természeti és kultúrtörténeti értéke van, a Tétényi-fennsíktól kezdve a borkultúrával összefüggő látnivalókon át az egykori kőbányákból kialakult, szerteágazó pincerendszerig. Mi ezúttal a kerület meglepően vadregényes Duna-parti részét járjuk be.

Kastély a város szélén Sétánkat Budapest szélén, a nagytétényi kastélynál kezdjük, amely sajnos felújítási munkálatok miatt egy ideje már nem látogatható. A Száraz–Rudnyánszky-kastélyt azonban kívülről is érdemes megnézni, mert nagyon szép, bár most ezt is csak a vaskapun kívülről tudjuk megtenni. A kastély helyén már a római időkben is állt egy villa, annak romjain építtette fel a 13. században gótikus várkastélyát a terület akkori birtokosa, a Tétényi család. Az ezt követő századokban a birtok többször gazdát cserélt, a 18. században Száraz György királyi személynökhöz került, ő kezdte meg a mostani kastély építtetését. Halála után lánya, Száraz Julianna és férje, Rudnyánszky József

A nagytétényi kastély jelenleg nem látogatható, de reméljük, a jövőben újra megnyitja kapuit

Bár közel van a vasút és a forgalmas 6-os út, a vadvirágos ártéri rét így is hangulatos

lett az új birtokos, ők építtették át a barokk kastélyt a jelenleg is látható főúri rezidenciává. Az építésre azonban ráment a vagyonuk, és mire minden elkészült, csődbe mentek. Száraz Julianna halála után a kastélyt három részre osztották, a központi részt Szentgyörgyi Horváth Zsigmond testőr, udvari tanácsnok kapta meg. Az ő unokája volt Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, aki 1847-ben itt született, egy elszegényedő grófi család ötödik gyermekeként. Hugonnai Vilma még egy olyan korban élt, amikor egyáltalán nem nézték jó szemmel, ha egy nő orvos szeretett volna lenni. És hiába végezte el – akkor már anyaként és feleségként – a Zürichi Egyetemet, 1880-ban diplomával a kezében sem kellett itthon orvosnak. Ami számára határozott cél és életfeladat volt, az az akkori viszonyok között inkább nevetséges bolondériának számított. Később bábaként dolgozott, majd hosszas próbálkozások és többszöri elutasítás után végül 1897-ben tehette le orvosi esküjét.

Hódok, tücskök, fülemülék A kastélytól lesétálunk a Dunához, amit Hugonnai Vilma gyerekként még akadályok nélkül meg tudott tenni, hisz akkoriban a kastélykert egészen a folyóig elért. A parkot a Dunától 1865 és 1868 között választották el az ekkor épült déli vaspálya miatt. Hogy eljussunk a Dunához, nekünk ma már át kell mennünk a vasút és a 6-os út alatti gyalogos-aluljárón, onnan kiérve azonban már

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hatott még egyáltalán egy ilyen hely, ráadásul a tücskök és a fülemülék még az autóforgalmat is képesek túlharsogni. A kastély mögött, a 6-os út és a Duna között található a helybeliek által csak Duna-rétnek nevezett, hatalmas kaszálórét, ahol több értékes növényfaj él, például réti iszalag és ligeti csillagvirág, de érdemes megemlíteni a védett hüllőfajokat, a kockás és a rézsiklót is, amelyek szintén előfordulnak az itteni, Duna menti élőhelyeken. belevethetjük magunkat a folyó menti galériaerdőbe, és élvezhetjük a tágas Duna-rét látványát. Persze, a forgalmas 6-os út zajos, az itt húzódó magasfeszültségű vezeték nem szép, de közelítsük meg a dolgot a másik oldalról, és örüljünk annak, hogy a fővárosban megmarad-

A fekete nadálytő a népi gyógyászat ismert alapanyaga Séta a hangulatos nagytétényi Duna-parton

A Duna több mint 8 kilométer hosszan határolja a kerületet. A folyót a Hárosi-öbölig hol keskenyebb, hol szélesebb puhafás ligeterdő kíséri, ahol még láthatunk szép, idős füzeket, őshonos fehér és fekete nyárfákat, ami ritkaságszámba megy ma a főváros területén.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta

Szemben a Csepel-sziget és Lakihegy égbe nyúló adótornya

Itt, a nagytétényi Duna-parton is idős fák között érünk le a partra. Szemben a Csepel-sziget és az égbe nyúló lakihegyi adótorony, de érdemes ezen a parton is körülnézni, ugyanis felfedezhetjük például a hódok jellegzetes rágásnyomait és fadöntéseit, sőt egyszer a közelben én nemcsak a nyomait, de magát az állatot is láttam már. Az eurázsiai hód utolsó magyarországi példányát1854-ben ejtették el Ács község mellett. A faj visszatelepítése hazánk területére az 1990-es évek elején kezdődött meg. Jelenlegi elterjedése egyrészt a visszatelepített egyedeknek, másrészt a Duna, a Mura és a Rába mentén történt természetes visszatelepüléseknek köszönhető. Az országban ma már közel tízezres populáció lehet, míg a fővárosban több tucat példány élhet.

Az eredeti Campona A Duna és a vele párhuzamosan futó utak mindig is fontos közlekedési útvonalat jelentettek. Míg most a nagytétényi Duna-partnál,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hódok nyomaival sokfelé találkozhatunk, de látni csak ritkán lehet őket

a folyó kanyarulatában uszálykikötő van, mellette a szárazföldi és a vízi áruszállítás között kapcsolatot teremtő logisztikai központ épül, addig kétezer éve más módon volt érzékelhető a folyó menti közlekedési útvonal fontossága.

A Campona nevű római katonai tábor és az azt körülölelő település terült el itt, a birodalom pannóniai határvonalának ezen a pontján. Az i. sz. 1. század végén Aquincumba egy nehézgyalogos-légiót telepítettek, ennek lovassegédcsapata kapott helyet az itt kialakított, kezdetben palánkvárral, később kőerőddel körülvett Camponában. Az erődöt 322-ben megtámadták a szarmaták, seregeiket Nagy Konstantin császár személyes vezetésével győzték le, és ettől kezdve Campona megkapta a Victrix (’Győzedelmes’) nevet. A tábor központja a kastély mögötti területen volt, de ennek nyomait ma már nem nagyon látni itt. A korábbi ásatások során azonban előkerültek értékes lelelek, például egy oltárkő, sírkövek, illetve egy komoly érmelelet, amely a tábor rejtekhelyre menekített tábori pénztára lehetett. Egyelőre tehát nem sokat látunk a római múltból, a megmaradt romok kerítés mögött, föld alatt rejtőznek, Nagytétény és benne Campona történetét egy információs tábla ismerteti. Hamarosan azonban komoly változások várhatók, a Campona Victrix – Győzedelmes Campona elnevezésű projekt keretében ugyanis turisztikai fejlesztéseket terveznek a világörökség-várományos római limes részét képező két

Hosszú sétát tehetünk a folyót kísérő galériaerdőben

Sárgarigó – Fotó: Adobe Stock

Campona történetéről egyelőre csak egy információs tábla mesél

helyszínen, az egykori Campona és a verőcei kikötőerőd területén. Nagytétényben többek között látogatóközpont és római kori élménypark épül majd.

Szigetek a folyó mentén Ha elindulunk észak felé a parton, szinte végig erdei ösvényen a Hárosi-öbölig sétálhatunk, de ha inkább bringáznánk, akkor egy párhuzamos földúton, majd egy jelzett kerékpárúton tehetjük meg ugyanezt. Innen egyébként – végig kerékpárúton tekerve – akár a belvárosig is mehetünk. Mindeközben persze tudatában vagyunk annak, hogy egy közel kétmilliós nagyvárosban kalandozunk, hisz előttünk az M0-s hídja ível át a folyó felett, szűnni nem akaró, tompa zajfelhőbe burkolózva. Ám egy idő után ez nem is annyira feltűnő, főleg ilyenkor tavasszal, nyár elején, amikor a madarak simán túlharsogják az autók zaját. Sétánk során sárgarigók, fülemülék, őszapók és más énekesmadarak gyönyörű éneke, no meg harkályok kopácsolása kísér bennünket.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta

Kilátás a folyó által körülölelt, háborítatlan Kis-Háros-szigetre

Az idillből a folyó mentén sajnos sokfelé látható szemét zökkent ki időről időre. Ennek egy részét a Duna hozza, majd viszi el, másik részét az ide kilátogató emberek hagyják itt. Szerintem az útvonal egyik legszebb és legvadregényesebb része a Kis-Háros-szigettel szemben fekvő partszakasz. A háborítatlan Kis-Háros-szigetet régebben Fácán-zátonynak nevezték, százötven évvel ezelőtt alakulhatott ki, valószínűleg a Háros-szigetről fűződhetett le. Növényzete is jól mutatja fiatal korát, az itt található ártéri erdő 40-50 éves lehet, és az itt felmért növényfajok száma is csak 60 körül van. Mocsári nőszirom – Fotó: Adobe Stock

Katonáké volt, az élővilágé lett Ha innen továbbhaladunk, rövid időre viszszacsöppenünk a nagyvárosi „betonvalóságba”, át kell ugyanis kelnünk az M0-s autóút monumentális hídja alatt. A látvány szépnek nem mondható, érdekesnek azonban mindenképpen érdekes. Az ember apró törpének érzi magát a gigantikus híd alatt. Innen rátérhetünk a Hárosi-öböl mellett haladó kerékpár- és gyalogútra, de az öböl mellett is vezetnek kis ösvények, ahol a vízparton ebben az időszakban több helyen láthatjuk a virágzó sárga nőszirmot.

A Hárosi-öböl felé haladva át kell mennünk az M0-s hídja alatt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A keskeny öböl a budai part és a Háros-sziget között húzódik. A Háros-sziget nevével ellen-

tétben ma már csak félsziget, mert északi részét a folyó 1911-es szabályozásakor feltöltötték és a parthoz kapcsolták. A terület a rajta található ártéri vadonnal egyedülálló természeti értéke a fővárosnak, ezért a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság fokozottan védett területe, ahová – kis túlzással – ember nem teheti be a lábát. Korábban azonban a honvédség használta a szigetet, 1963-tól zárt katonai terület volt. Az egykori létesítmények nyomai ma is megvannak, a növényzet azonban lassan benő mindent, az épületek maradványait éppúgy, mint az itt maradt hulladékot. Mindezek mellett sajnos az áradó Dunával is sok szemét érkezik. S bár jó ideje nincs már itt az ember, a nyomai nagyon is jelen vannak még. Mindezek ellenére az, hogy létezhet egy évtizedek óta háborítatlan ártéri erdő a főváros területén, különösen nagy jelentőséggel bír.

Szemben a fokozottan védett Háros-sziget, az előtérben a helyi horgászegyesület csónakkikötője

A Háros-sziget és a Hunyadisziget között fekszik a romantikus Szerelem-sziget

öböl, de vasútállomás és utak is viselik ezt a nevet. Ez utóbbiak nemcsak a Dunán innen, de azon túl is. Merthogy Háros egy hajdani község volt a szemközti Csepel-szigeten. Ha korabeli térképeket nézeget az ember, a Háros-sziget századokkal ezelőtt valamivel közelebb feküdt a Csepel-szigethez, aztán a folyó felszínformáló munkája nyomán a sziget szépen lassan közelebb került a jobb parthoz, majd 1911-ben egy mesterséges toldással hozzá is kötötték. Így történt, hogy a sziget „átjött”, a név azonban ott is megmaradt.

A szigeten állt az utolsó Árpád-kori királyi monostor, amelyet először premontreiek laktak, majd később a pálosok kapták meg, de 1526-tól pusztulásnak indult, olyannyira, hogy a török idők után a visszatérő pálosok nem is itt, hanem Fejér megyében, Alcsút környékén keresték az egykori csúti monostor nyomait. Egyébként a Háros szóval a környéken gyakran találkozni, hisz nemcsak szigetek és egy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta

Séta a Háros-sziget előszobájában Ha szeretnénk képet kapni arról, milyen lehet a Háros-sziget „őserdeje”, a Hunyadi-szigeten van lehetőségünk erre, de ott is csak vezetett túra keretében, amelyet a helyi horgászegyesület szervez havonta pár alkalommal. A terület, amely szintén a Háros-szigeti Ártéri Erdő Természetvédelmi Terület része, ezeket a vezetett túrákat leszámítva nem látogatható. Ez a sziget is félsziget már, és sokáig Mészárosszigetnek hívták, mivel marhákat legeltettek itt. A területet hosszú ideig a hadsereg használta, 1928-tól hidász- és utászalakulatok állomásoztak itt. Ma is láthatók még az egykor itt húzódó szögesdrót oszlopai, a szomszédos telken álló régi épületekben pedig egykor a Horthy-lovarda, a későbbi Hunyadi János

A Hunyadisziget katonai terület volt egykor, ez a pontonhíddarab még abból az időből maradt itt Fotó: Tóth Judit

Az ártéri ligeterdők jellemző tájképi eleme a fátyolvegetáció, amelynek fő alkotója a ligeti és a parti szőlő Fotó: Tóth Judit

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

laktanya működött. A tanösvény elején különös katonai járművek és eszközök, például egy pontonhíd darabjai, valamint az egykori tiszti nyaralók is feltűnnek, amelyeket leszerelt híradós kocsikból alakítottak át. A séta során megfigyelhetjük az ártéri erdők egyik tájképi jellegzetességét, a fátyolvegetációt vagy függőavart. A név arra utal, hogy a fákra felfutó vadszőlőfajok, például a ritkább és őshonos ligeti szőlő vagy az idegenhonos parti szőlő fákat behálózó liánszövedéke úgy hullik alá a fák lombkoronájából, mint egy zöld függöny.

Bor, pezsgő, barlanglakás Bár mostani sétánkon végig a Duna-parton maradtunk, érdemes a kerület belső részeit is felfedezni, hogy Dél-Buda nagy hagyományokra visszatekintő és ma is virágzó bor- és pezsgőkultúráját is megismerjük. Budafokon például – akár egy borkóstoló keretében – bejárhatjuk Európa egyik legnagyobb pincerendszerének egy részét, a Törley-látogatóközpontban megismerhetjük a Törley család történetét, beleshetünk a pezsgőkészítés folyamatába, de az utolsó budafoki barlanglakást is megnézhetjük, ahol még a múlt század hatvanas éveiben is laktak. Budafokon – a hajdani Promontorban – a szőlőművelés mellett a másik fő tevékenységnek a kőbányászat számított. Az innen származó mészkövet felhasználták például az Országház és a városligeti Vajdahunyad vára építésekor is. A bányászatnak köszönhetően egy idő után aztán a Tétényi-fennsík Duna felőli, sziklás része tele lett üregekkel, olyanná vált, mint egy lyukas sajt. Az üregekbe később bányászcsaládok költöztek be, ezek egyikét mutatja be a budafoki Barlanglakás Emlékmúzeum. Aki bejárta már a Duna-partot, de szívesen tenne még egy nagyobb kirándulást is a közelben, annak a Memento Park szomszédságában fekvő Tétényi-fennsík Természetvédelmi Területet ajánljuk, amelynek tájtörténetét, illetve a száraz, sziklás gyepekhez kötődő élővilágát egy tanösvény mutatja be. 쐍

Budafok egyik csendes kertvárosi utcájában, a Veréb utcában különös látnivaló bújik meg a házak között. A megbújást ebben az esetben szó szerint is érhetjük, a barlanglakásokat ugyanis a föld alatt kell keresnünk. A budafoki barlanglakásokban régen több száz szegény család élt. A Barlanglakás Emlékmúzeumot az egyik utolsó ilyen lakásban alakították ki – Fotó: Tóth Judit

Térkép: Bába Imre

1km

Hasznos információk Ha tömegközlekedéssel utaznál a nagytétényi kastélyhoz, akkor választhatod a 33-as és a 133-as buszt vagy a vonatot is. Előbbiekről a Petőfi Sándor utca (Kastélymúzeum) megállónál, utóbbiról a Kastélypark megállónál kell leszállni. Jöhetsz kerékpárral is, a belvárosból – a Kopaszi-gát érintésével – végig kerékpárúton, kijelölt kerékpársávon vagy kis forgalmú utakon tekerhetsz. A Hunyadi-sziget vezetett túráival kapcsolatban a Honvéd Horgászegyesületet kell keresni. Érdeklődni és a túrára jelentkezni hétköznap délelőttönként a +361/226-0044 telefonszámon lehet. A túrák május első hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig szombaton délelőttönként indulnak. A túrára előzetes bejelentkezés szükséges.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Püspökök eledele Egy fű, amely nem is fű

Írta és fotók: Dénes Andrea

Szinte egész évben elérhető ez a vadon termő fűszer-, saláta- és főzeléknövény, amelyet régen a gazdagok is különösen kedveltek. A patakpartjainkat sokfelé borító podagrafűből főztünk.

jellegzetesen aromás, kissé borsosan fűszeres ízű, ehető podagrafüvet (Aegopodium podagraria) hajdanán baktalpként és baklábként is emlegették (az Aegopodium nemzetségnév jelentése ’kecskeláb’), mivel tőleveleinek formája hasonlít a kecskék patás talplenyomatára. Cikkünk főszereplője az idők folyamán a podagra (köszvény) kezelésében hatásos gyógynövényként vált ismertté. Az angolok a bishop’s weed (’püspökgyom’) névvel is illetik, hiszen a gazdagok – köztük a püspökök – több húsos ételt fogyasztva gyakrabban szenvedtek a köszvénybetegség tüneteitől, ezért ezt a gyógyfüvet gyakrabban fogyasztották a húsok mellé.

Régóta népszerű gyógyfű A podagrafű Európa több országában ismert fűszernövény és levélzöldség. Svájcban tavaszi salátákhoz gyűjtötték vagy főzve készítették el. Fontos alapanyaga volt az ukrán zöld borscs levesnek, a britek és a franciák pedig a sörfőzésben is hasznosították. Már a középkorban árulták gyógy-, fűszer- és tápláléknövényként a piacokon, de a rómaiakról is ismert, hogy szívesen használták levélzöldségként. Jelentős ásványianyag-tartalma, gyulladásgátló és vízhajtó hatása kedvezően hat az anyagcserére és a kiválasztásra, ami csillapíthatja az ízületek gyulladását, javítja a köszvényes állapotot, illetve segíti a köszvény megelőzését. A podagrafüvet legjobban a táplálkozásba illesztve alkalmazhatjuk gyógyírként, de készülhet belőle tinktúra vagy tea is belsőleges használatra, valamint a beteg ízületek borogatására.

Átok és haszon egyszerre

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A podagrafű nem igazi fű, tehát nem pázsitfűféle, de régen a fű elnevezés egyszerűen csak annyit jelentett, hogy lágy szárú növény. A füvesasszonyok gyógyfüveket szedtek, a fűleves zöldfűszerekből, levélzöldségekből készült, és a füvészkertekben sem csak pázsitfűféléket gondoztak. A podagrafű az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, azon belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj, tehát rokona a sárgarépának, a zellernek és a kapornak is. Nálunk május–június táján hozza nagyjából 1 méter magas hajtásait. Fehér, apró virágai ernyőszerű

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro virágzatot alkotnak, ikerkaszattermése pedig a köménymaghoz hasonló formájú. Levelei némileg hasonlítanak a fekete bodza leveleire, ezért másik angol neve a ground elder (’földi bodza’). Tarackos, föld alatti hajtásaival rendkívül jól terjedő faj, amely mindig tömegesen látható. Ez a tulajdonsága a gyűjtögetőknek hasznos, de a kertészkedőknek átok is lehet. Kaszálás után rövid időn belül újra és újra kifejleszti tőleveleit, így friss salátanövényként az év nagy részében elérhető. Rendkívül jó szaporodóképessége miatt szinte kiirthatatlan, ezért sok kertben okoz gondot a jelenléte.

Zöldfűszer és levélzöldség Virágai és termései egyaránt aromás ízűek és illatúak, használhatók friss zöldfűszerként és szárítva is, de amik igazán finomak, azok a folyamatosan kibújó, zsenge, még világoszöld színű, teljesen ki sem terült, legfiatalabb tőlevelei. Ezek formájukat tekintve kicsit a csirkelábra hajaznak, enyhén aromás ízűek, nyersen is finomak. A valamivel idősebb és erősebb ízű, keményebb levelek főzve készíthetők el. Nyersen salátákban, pesztókban,

Zöldfűszeres-tejfölös rókagomba A gombát megtisztítjuk, a nagyokat apróra vágjuk, a kicsiket csak félbe. 1-2 gerezd fokhagymával egy kevés vaj és olaj keverékén megpirítjuk, sóval, őrölt fekete borssal, egy csipetnyi kurkumával és reszelt citromhéjjal fűszerezzük, majd saját levében puhára pároljuk. Ezt követően egy kis csokor apróra vágott, friss podagrafüvet és petrezselyemzöldet adunk hozzá, végül tejfölben elkevert keményítővel behabarjuk. Köretként hajdinát, bulgurt, kölest kínálhatunk hozzá.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

fűszervajban, turmixokban, hidegen kevert szendvicskrémekben, zöldfűszeres túrókrémben, majonézes szószban finom a podagrafű. Száríthatjuk teának, de fűszersót is készíthetünk belőle. Főzve levesekben, szószokban, főzelékekben lehet értékes, ásványi anyagokban és vitaminokban egyaránt bővelkedő alapanyag, erősebb íze miatt ugyanakkor célszerű más zöldségekkel keverve felhasználni. Fogyasztásában ellenjavallatként csupán az egyéni érzékenység merül fel. Persze fontos biztosan felismerni a fajt, hiszen családjában mérgező rokonok is előfordulnak. 쐍

Zöldfűszeres kendermagkrém 10 evőkanálnyi hántolt kendermagot, valamint 1-2 evőkanálnyi tökmagot és napraforgómagot szárazon átpirítunk. Amikor kihűlt, 10 dkg vajjal (mangalicazsír és vaj is lehet fele-fele arányban), 15 dkg trappista sajttal és 1 gerezd fokhagymával durván összekeverjük botmixerrel. Sóval és borssal fűszerezzük, majd bőségesen keverünk bele zsenge, apróra vágott, friss podagrafüvet. Kenyérre, pirítósra kenve tálaljuk, ehető virágokkal díszíthetjük.

Fűszeres karaj podagrafű-salátával és hajdinával A szeletekre vágott karajt sóval, borssal és fokhagymával fűszerezzük, majd kizsírozott tepsiben sütőben megsütjük. Az előzetesen beáztatott hajdinát sós, babérleveles vízben megfőzzük, friss, összevágott, fiatal podagrafűlevelekkel és medvehagyma puha terméskezdeményeivel fűszerezzük. A salátához remekül passzol a fehérborecetből sóval és borssal készített vinaigrette, de ecetes-sós lében pácolt, zöld medvehagymaterméssel is megszórhatjuk.

Gévagomba lecsósan, podagrafűvel A fiatal, nagyobb tenyérnyi nagyságú, csíkokra vágott gévagombát egy kevés felkockázott kolozsvári szalonnával – annak zsírján, két gerezd apróra vágott fokhagymával, egy kis fej felkarikázott vöröshagymával, sózva és borsozva – megpirítjuk, majd pár kanálnyi vízzel felöntve 10 percig pároljuk. Ezután hozzáadunk 3 nagyobb, előzetesen felkockázott, lédús paradicsomot, 4-5 darab, többféle színű, kockára vágott, húsos paprikát és egy kis csokor zsenge podagrafüvet. Még legalább 10 percig pároljuk, majd frissen vágott podagrafűvel megszórva tálaljuk.

Szegfűgombás-podagrafüves pirítós A sóval és borssal fűszerezett szegfűgombakalapokat fokhagymás vajon megpirítjuk, majd apróra vágott, friss podagrafűvel és petrezselyemzölddel, illetve medvehagyma friss vagy pácolt terméskezdeményeivel megszórjuk. Végezetül durvára morzsolt, füstölt fetával elkeverve, még jó melegen pirítósra halmozzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fotósarok

Júniusi „A csúcson” témánkra a környező országok magasabb hegyvonulatairól is szép számban érkeztek be fotók. Noha hazánk szebbnél szebb, lenyűgöző panorámát kínáló csúcsokkal büszkélkedhet, szerkesztőségünk zsűrije nem tudott elmenni e lélegzetelállító, hármas vonulatot bemutató kép mellett, amely az ausztriai BerchtesgadeniAlpokban található, közel 3000 méter magas Hochkönigről készült. Ebben a hónapban Tóth Lászlónak gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Tóth László: Rétegek „A fotó a Hochkönigről lefelé menet készült, egy fantasztikus hétvége második napján, amikor távolról is megcsodálhattuk a pengeéles gerincet, amelyen előző nap felküzdötte magát csapatunk (Königsjodler-Klettersteig). Lélegzetelállító volt látni az előtérben a kis pontoknak tűnő turistatársakat, a háttérben pedig az Alpok távolba vesző rétegeit.” A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. FIGYELEM! Változások a pályázati kiírásban: 2021-től a beérkező pályamunkákat előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

További témáink 2021-ben (Zárójelben a beküldési határidő.) Július–augusztus – Kék szín a természetben (június 12.) Szeptember – Az időjárás arcai (augusztus 12.) Október – Kedvenc arborétumom (szeptember 12.) November – Lenyűgöző sötétség – Éjszaka a természetben (október 12.)

Nagymarosról a Hegyes-tetőre

Kis körtúra a Duna fölött W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Dunakanyar talán legismertebb panorámájával szolgál ez a rövid túra, amely a legegyszerűbb útvonalat kínálja a Hegyestetőre. Történelmi helyszínen járunk, hiszen a börzsönyi természetjárás hőskorában a Szent Mihály-hegy tömbje amolyan korabeli „ökoturisztikai mintaterületként” szolgált: turistautakat jelöltek ki, pihenőhelyeket létesítettek, kilátót építettek, az erdők mélyére is beengedték az akkoriban sok helytől távol tartott túrázókat. Ma nyüzsgő túraterep ez, jó időben kirándulók ezrei fordulnak meg a hegyen, amelynek meredek lejtőit és lapos előterét sűrű útfonat hálózza be. A Hegyestető panorámája pedig minden fáradozást meghálál, amikor egyszerre tárja elénk a hegytömböt kerülő folyó bércek közé szorult szalagját és a Börzsöny monumentális hegytömegét. Túránk végén a hegység legszebb erdőinek képét megidéző bükkösben, a Templom-völgy zárt, hűs szűkületében ereszkedünk vissza Nagymarosra. Rövid kirándulás bárkinek, aki kíváncsi a Dunakanyarra madártávlatból, és ehhez a legkönynyebb lehetőséget keresi.

A vasútállomásról a

jelzésen indulunk déli irányba.

A kálváriánál jobbra térünk a tanösvény r jelzésére, amely a Köves-mezőn át a Hegyes-tetőn álló Julianus-kilátóig vezet bennünket előbb a f , majd a o jelzéshez csatlakozva. A kilátótól dél felé a o jelzéseket követjük, amelyek a túra kiindulópontjáig mutatják az utat.

Magasság méterben 450 400 350 300 250 200 150 0

8,4 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SZENT KERESZT FELMAGASZTALÁSA TEMPLOM

A Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke a nagymarosi római katolikus templom tornya. A gótikus és barokk stílusjegyeket is hordozó alkotás építését a 14. század elején kezdhették meg, a torony azonban már következő századi konstrukció, amely csak 1509-re készült el teljesen. A barokk elemek a törökdúlás során megsérült templom későbbi renoválása során kerültek az épületre. A hajó jobb oldalán megfigyelhető egy mára befalazott, gótikus kapukeret.

JULIANUS BARÁT TORONY

A csigalépcsős, bástyaszerű torony 1939 óta áll a 482 m magas Hegyes-tetőn, a Duna által körülfolyt Szent Mihály-hegy legmagasabb pontján. A kilátóból fantasztikus panoráma nyílik a Dunakanyarra: a folyó túloldalán a völgyekkel szabdalt Visegrádi-hegység erdői és a visegrádi vár sziluettje látható, ellenkező irányban pedig az előhegyek mögött a Magas-Börzsöny hatalmas tömbje emelkedik a Csóványosig. Keleten a Naszály hátterében a párába vesző Mátra is gyakorta feltűnik.

KÖVES-MEZŐ

A Köves-mező lényegében egy alacsony fennsík peremén fekszik, mellette visszafogottan emelkedik ki a Fehér-hegy, amely nevében hordozza a terepi adottságok okát is: a szín a mészkőre utal, amely a környező hegységeket létrehozó vulkanizmust követő tengerelöntés során rakódott le. A lapos rét pihenőhelyéről nagyszerű a kilátás a visegrádi vár alatt tekeredő Dunára és a szemközti hegyekre. Felismerhető a Nagy-Villámon álló Zsitvay-kilátó tömzsi bástyája, de Nagymaros házai is kibukkannak a fák mögül.

TEMPLOM-VÖLGY

A Szent Mihály-hegy keleti oldalának egyetlen fejlett völgye nem is annyira hosszával, hanem inkább mélységével kelthet érdeklődést. A zárt, sötét völgykatlan északi lefutású, ezért ritkán éri napfény, ami igen hűvös mikroklímát eredményez. A párás, hűvös zugban idős, régóta háborítatlan bükkös él, sűrű rengetegen vág át a turistaút. Patak ugyan nincs, csak szűk árkok barázdálják a völgytalpat, de az áthatolhatatlan erdő képe a Magas-Börzsöny legszebb részeiét idézi. A mélyület alsó szakaszát már Nagymaros házai bélelik.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Nagymaros-Visegrád vasúti megállóhely

VÉGPONT:

Nagymaros-Visegrád vasúti megállóhely

TÁV:

8,4 km

IDŐTARTAM:

3 óra 30 perc

SZINTEMELKEDÉS:

499 m

SZINTCSÖKKENÉS:

499 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

Kis kitérővel érhető el a Büdös-tó a Törökmezői tanösvény mentén.

TIPP!

A Hegyes-tető meglátogatása után érdemes kitérőt tenni a pazar kilátású Remetebarlanghoz is, ám ez tetemes szintvesztéssel jár.

Kerékpártúra

a vadvizek országában W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Szigetköz mélyére a legcélszerűbb vízen elindulni, de kerékpárral is igen széles perspektívát kaphatunk erre az összetett, természeti és történelmi látnivalókban egyaránt gazdag vidékre. Ráadásul meglepően sok helyen tekerhetünk le a Duna különböző mellékágainak partjaira, hogy kellően mélyre hatoljunk a folyóvíz szeszélyei által formált, örökös változáshoz szokott erdőségben. Mosonmagyaróváron vágunk neki a 70 km-es távnak. Először a Dunakiliti melletti duzzasztóművet látogatjuk meg, amely bár hajdanán szerepet játszott a vízlépcső kialakításában, végül a mellékágakba jutó víz mennyiségének szabályozásával kulcsszerepet töltött be a Szigetköz ökológiai katasztrófájának mérséklésében. Átgurulunk Dunasziget régies szerkezetű településrészein, amelyek az itt élők „árvizekre adott válaszainak” lenyomatai. Ezt követően a Denkpáli hallépcsőn figyeljük meg, ahogy a folyó élőlényei átkelni igyekeznek, majd eltekerünk a kisbodaki árvízi emlékhelyhez. Randevúzunk a Duna főágával, a Holt-Duna madaraival, és a hédervári kastélyt is megtekintjük, mielőtt Károlyházára érkezünk.

Keresztültekerünk Mosonmagyaróváron. Feketeerdő községét átszelve bringázunk át Dunakilitibe. Teszünk egy kitérőt a duzzasztóműhöz, majd visszatekerünk. Dunakilitiből továbbhaladva Dunasziget különböző településrészeit vesszük célba. Dunasziget-Nagysziget után betekerünk az erdőbe, majd kitérőt teszünk a denkpáli kenukikötőhöz. Püski érintésével Kisbodakra tartunk. Rövid kitérőt teszünk az árvízi emlékhelyhez. Áttekerünk Dunaremetébe. Kitérőt teszünk a Duna főágához, majd visszatérünk Dunaremetébe. Lipóton és Héderváron áttekerve Kimlére tartunk. Kimléről Károlyházát vesszük célba, ahol a vasútállomás a végcélunk.

4 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SZIGETKÖZ

Az Alpok hegyei közül kilépő Duna lelassulva elteregeti hordalékát, természetes akadályokat emelve saját útvonalán. Az így kialakult, hatalmas kiterjedésű ágrendszer lényegében egy szárazföldi folyódelta, amelynek alakulását a folyamatos vízszintingadozás határozta meg: az árvizek rendszeresen felfrissítették a tájat, újabb ágak keletkeztek, régiek töltődtek fel. Az árvízvédelmi töltések, a folyószabályozások és a bősi erőmű megépülése azonban eltörölte e természetes dinamikát, amelyet csak részben sikerült helyreállítani.

SZAKÍTÁSI EMLÉK

Az Öreg-Duna 1954. július 15-én átszakította a gátat, majd lényegében elpusztította Kisbodakot. A falu ekkor magasabbra költözött. A töltést az események után visszaépítették és megerősítették, Kisbodak egyes részei pedig később ismét az alacsonyabb területekre épültek. Az emlékhely a helyiek és a folyó együttélésére, a környékbeli települések víznek való kiszolgáltatottságára is felhívja a figyelmet, egy olyan speciális élettérről regélve, amelyben az ember évezredeken keresztül alkalmazkodott a folyóhoz.

DUNAKILITI DUZZASZTÓMŰVE

Amikor Szlovákia a bősi erőmű csatornájába terelte a Duna vizét, a mellékágak hirtelen katasztrofális mértékű vízszintcsökkenést szenvedtek el, több ki is száradt. Az ökológiai katasztrófát helyreállítani nem lehet, de az aszályos időszakok veszélyeinek kiküszöbölésére szolgál Dunakiliti kőszórás gátja, amely megfelelő magasságba emeli a Duna szintjét ahhoz, hogy jusson utánpótlás a mellékágakba is. A természetes, 4-5 méteres vízszintingadozásokat persze nem lehet reprodukálni, de az ökológiai rendszert így szerencsére részben sikerült megmenteni.

HOLT-DUNA (MOROTVA-TÓ)

A Duna egyik lefűződött kanyarulatából kialakult holtág, azaz morotva már a 18. század végén lezajlott első katonai felmérés térképén is fel van tüntetve, tehát nem a folyót megregulázni igyekvő emberi beavatkozások eredménye, hanem a medrét hajdan ide-oda helyező Duna hozta létre. A tó később a mezőgazdaság számára mentett oldalra került, ahol árvíz idején sem kapott utánpótlást, így kiszáradt. 1995 óta a mellékágrendszerből jut bele víz, élővilágának nagy része ennek köszönhetően visszatelepült.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Mosonmagyaróvár vasútállomás

VÉGPONT:

Kimle-Károlyháza vasútállomás

TÁV:

70,1 km

IDŐTARTAM:

6 óra

SZINTEMELKEDÉS:

87 m

SZINTCSÖKKENÉS:

94 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

Érdemes a szlovákiai oldalon fekvő Csallóköz meglátogatásával kombinálni a kerékpártúrát, így rálátást kaphatunk a teljes tájra.

TIPP!

Szállást a termálfürdőjéről is ismert Lipóton vagy a vízitúrákra szakosodott kempingekben érdemes foglalni.

50 TEREPFUTÓ ÚTVONAL KEZDŐKNEK ÉS HALADÓKNAK

A TERMÉSZETJÁRÓ.HU-N ÉS AZ APPBAN!

töltsd le!

termeszetjaro.hu