Turista Magazin 2020 október

JELVÉNYVADÁSZ

A DÉL-DUNÁNTÚL PIROS ÚTJÁN

2020. OKTÓBER › ÁRA: 895 Ft

2020. OKTÓBER

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

HISTÓRIA

APRÓDOK LÁBNYOMÁN DRÉGELY VÁRA FELÉ

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

INTERJÚ

KÉT KERÉKEN DARDZSILINGIG KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR NYOMÁBAN

GEOKÉKTÚRA

A KELETI-BAKONY RENGETEGÉBEN

TUDÁSTÁR

REJTŐZKÖDŐ ÓRIÁSOK ERDŐN-MEZŐN

RENDELD MEG MOST!

WWW.TURISTASHOP.HU

E L Ő S Z Ó A fák rajongói Ha megállítanánk tíz embert az utcán, és megkérdeznénk tőlük, kik azok a dendrománok, minden bizonnyal elég izgalmas megoldások születnének, de csak kevesen találnák el, hogy a fák lelkes híveiről van szó. Pedig ezt a fajta rajongást könnyű megérteni, elég csak odaállni egy több száz éves növény mellé, és felnézni a barázdált törzs fölé tornyosuló lombkoronára. Szerencsére nem kell vaktában keresgélnünk a Magyarországon élő famatuzsálemeket, ugyanis az egyik leglelkesebb dendromán könyvet írt róluk, sőt egy térképes online adatbázist is létrehoztak a különleges fáknak, így könnyedén meg- és felkereshetjük hazánk legidősebb élőlényeit. Erről és sok egyéb érdekes dologról lehet most olvasni az e havi számunkban, amelynek címlapjával az ország legnagyobb tölgyfája előtt tisztelgünk.

Nógrádi Attila főszerkesztő

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

facebook.com/Turistamagazin

Címlapfotó: Gulyás Attila: Az ország legnagyobb tölgyfája Bogdása határában Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Felelős kiadó: Tassy Márk Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu; elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Borbás Gábor vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Gulyás Attila (fotós-szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Pálvölgyi Krisztina (képszerkesztő), Csanádi Márton (képszerkesztő), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu), Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Németh Mónika (Interjú), Pataki Lilla (Rejtvény), Veres Zsolt (Geokéktúra)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

la Pizza di Gianni

KÓSTOLD MEG ANYAKOVÁSSZAL KÉSZÜLT, ROPOGÓS PIZZÁNKAT! A Gianni pizzát árusító Mol Fresh Corner üzletek listáját megtalálod a weboldalunkon: www.freshcorner.hu/pizza A termékképek csak illusztrációk.

Tartalom

16

6

Hírek

8

MTSZ Híradó

10

Rejtvény

12

Messzelátó Várak között a Bakony peremén Az uzsai Kecskevár-kilátó

14

Tudtad-e?

16

Jelvényvadász A Dél-Dunántúl piros útján

24

30

38

História Apródok lábnyomán Drégely vára felé

30

Tudástár Rejtőzködő óriások erdőn-mezőn

38

Kötött Pálya Utazás az Alföld hegycsúcsaihoz

44

Geokéktúra A Keleti-Bakony rengetegében

52

Interjú Kerékpárral Dardzsilingig Kőrösi Csoma Sándor nyomában

52

60

Két Keréken Bringával a Börzsöny körül

70

Erdőmánia Észrevétlen gazdálkodás az örökerdőkben

76

Ökotúra Egy nap a madárparadicsomban

84

76

84

Gasztro Savanyú, apró, mégis csodás – Vadalma

88

Zöldhullám Közönséges vakond – Megosztó személyiség

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

5

hírek

Fotó: Kaszás Norbert – Lámpások

Taroltak a magyar természetfotósok A 12. alkalommal meghirdetett, román szervezésű Milvus Nemzetközi Természetfotó-pályázaton idén is jelentős volt a magyar részvétel. Ahogy az eddigi években, most is rengeteg díjat kaptak, összesen 10 magyar örülhetett az elismerésnek, ráadásul megnyerték mindkét, a külföldiek számára is nyitott kategóriát. A Természet kategóriát Kaszás Norbert nyerte egy multiexpozíciós képpel, amelyen hátulról megvilágított leánykökörcsinek láthatók, alul és felül pedig városi fények. A másik kategóriagyőztes fotót Herpai Imre készítette, aki tanári hivatása mellett hobbiként űzi a természetfotózást.

A győztes képe a Vadon élő állatok kategóriájában lett első, és egy „reggelije után kutató piroslábú cankó” látható rajta. A Vadon élő állatok kategóriájának második helyezettje szintén magyar fotós lett. A többi magyar indulóval szemben Pintér Csaba most vett részt először nemzetközi pályázaton, illetve ért el eredményt a Befagyott tó libákkal és kacsákkal című képével.

Fotó: Herpai Imre – Elnézést, sietek!

6

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrázók és kempingezők könyve

A ajánlásával

Gondoltunk már arra, hogy mindent hátrahagyva kivonulunk a természet csendjébe, ahol tábortűzön főzünk, a takarónk pedig a csillagos ég? Előfordult, hogy mégsem keltünk útra, mert aggódtunk, hogy üvöltő gyerekek társaságában, kempingfelszereléssel megpakolt kocsiban kell utaznunk? Vagy már előre féltünk, hogy valami otthon marad, netán elázott hálózsákban ébredünk? A Túrázók és kempingezők könyvé ben számos hasznos tanácsot kapunk többek között a megfelelő felszerelés és a legjobb táborhely kiválasztásához, a bepakoláshoz, valamint a terepi tájékozódáshoz. Olvashatunk arról is, miként állítsuk fel a különféle sátrakat, illetve min és miben aludjunk, hogy közben a kényelemről se kelljen lemondani. Megtudhatjuk, hogyan tehetjük a kempingezést biztonságossá és stresszmentessé, hogy valóban élvezetes legyen a kinti lét. A több mint 30 egyszerű recept és tábori konyhatipp a szabadban főzést teszi igazi élménnyé.

Fotó: kekesteto.hu

Kardioösvények az ország tetején Három eltérő nehézségű és hosszúságú, más-más szintemelkedést tartogató, jelzett túraútvonalat adtak át ősszel a mátrai Kékes környékén. Megismerésüket többek között a csúcskő közelében elhelyezett információs tábla segíti. A mozgáslehetőség főleg a szív- és érrendszeri betegséggel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel küzdők számára bizonyulhat előnyösnek, de azok számára is ajánlott, akiknek egyszerűen csak fontos az egészségük megőrzése.

Keresik a legszebb hazai képeket A tavalyi sikeren felbuzdulva idén is kiírták a Magyarország 365 nevű fotópályázatot azzal a céllal, hogy amatőr és profi fotósok képeivel mutassák be hazánk természeti és tárgyi értékeit, szépségeit.

Jelentkezni három kategóriában (Természet és táj, Épített és tárgyi örökség, Életképek) lehet október 18-áig a fotopalyazat.magyarorszag.hu oldalon.

A kategóriagyőztesek díja ezúttal is nettó 1 millió forint; a második helyezetteket 500 ezer forintos, a harmadik helyezést elérőket 300 ezer forintos díjjal jutalmazzák. A zsűri szakmai díjain felül minden kategóriában közönségdíjat is kiosztanak, ennek értéke 1 millió forint.

Fotó: MTSZ

Kéktúraünnep októberben A Turista Magazint is kiadó Magyar Természetjáró Szövetség 1961 óta működteti hazánk legismertebb és egyben leghosszabb túramozgalmát, az Országos Kéktúrát.

A legendás túraútvonal előtt tisztelegnek a Kéktúrázás Napjával, amelynek keretei között bárki belekóstolhat a teljesítésébe: október 10-én közösen lehet majd végigjárni a teljes útvonalat 70 szakaszra bontva, maximum 50 fős csapatokkal és felkészült túravezetőkkel. Az ingyenes túrák között több tematikus is lesz. Jelentkezés és még több információ: kekturazasnapja.hu.

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Rendhagyó választmányi ülést tartott az MTSZ Szeptember 5-én újabb négy évre választottak elnökséget, valamint meglepték Thuróczy Lajos bácsit, a szövetség tiszteletbeli elnökét a 95. születésnapja alkalmából. ázmérésekkel indult a Magyar Te r m é s z e t j á r ó S z ö v e t s é g (MTSZ) tisztújító választmányi ülése, amelyet végül a BudapestFasori Evangélikus Gimnázium udvarán rendeztek meg a járványhelyzetre való tekintettel.

A helyszínre érkező küldöttek ezúttal arról is döntöttek, hogy kik vezethetik tovább négy éven át a természetjárók érdekeit képviselő és segítő szervezetet. A szavazás előtt Tassy Márk MTSZ-igazgató a leköszönő elnökség négy évének legfontosabb eredményeiről és aktualitásairól tartott beszámolót. A választmány titkos szavazással hozta meg döntését a tisztújításról, az alábbi eredményekkel:

L

A hivatalos feladatok megkezdése előtt megható pillanat volt Thuróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnökének 95. születésnapi köszöntése.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben fejezte ki jókívánságait és tiszteletét Lajos bácsinak, amelyet egy üveg bor kíséretében Fáber-Karacs Viktória nyújtott át az ünnepeltnek.

Az ajándékozás itt még nem ért véget. Lajos bácsi – korára való tekintettel – családja gondoskodó körében töltötte a „karantén” majd 130 napját, ezért, hogy az aktív mozgást pótolja, otthona udvarán napjában többször megtett egy nagyobb kört. Születésnapja alkalmából elkészült az Országos Kékkör mintájára e sétakör egyedi igazolófüzete és bélyegződoboza, hiszen Lajos bácsi és a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztályában aktívan tevékenykedő kollégái ötlete alapján kelt életre annak idején az Országos Kéktúra.

Fotó: MTSZ

8

A megválasztottak mandátuma négy évre szól.

A tisztségviselőkről a QRkód segítségével tudhatsz meg többet.

쮿 94-ből 90 érvényes szavazat alapján a Magyar Természetjáró Szövetség ellenőrző testületének tagjai: Szabó Imre, Dúl Zita, Gyökeres Zoltán. 쮿 94-ből 90 érvényes szavazat alapján a Magyar Természetjáró Szövetség elnökségének tagjai: Garancsi István (elnök), dr. Seregi János (alelnök), Csiba Ágoston, Fáber-Karacs Viktória, Klenczner István, Nagy Zoltán Péter, Pálmai Vencel, dr. Rosztóczy András, Ripszám István.

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Útvonalváltozás a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán Az RPDDK első szakaszának Egyházasrádócon áthaladó nyomvonala áthelyezésre került a Tanárok utcából a Dózsa György utcába.

A változtatással egyidejűleg két „komfortfokozóval” bővült az épített és természeti látnivalókban amúgy is gazdag, kék sávval jelölt túraútvonal: a kulacsotokat a Csorda-forrás vizével is feltölthetitek, ha pedig egy kis lazulásra vágytok, a Segítő Szűz Mária-szobor mellett található pihenőpadon ezt minden további nélkül megtehetitek.

Az Országos Kékkör mentén előfordulhatnak olyan módosítások, változások, problémák, amelyekről nem tudunk. Ha ilyennel

találkoztok, írjátok meg nekünk tapasztalataitokat, meglátásaitokat a bejelentes@termeszetjaro.hu ímélcímre. Leveletekhez fotót is csatolhattok, hogy gördülékenyebb legyen az ügyintézés.

Kedvezményes vásárlás a Turistashopban Tájékoztatunk benneteket, hogy a személyes ügyfélszolgálatunkon értékesített igazolófüzeteket, könyveket, térképeket és egyéb kiadványokat 2020 szeptemberének első napjától csak online, a Turistashop felületén tudjátok megvásárolni. A kéktúrák igazolófüzetei továbbra is megvásárolhatók személyesen a Tengerszem túraboltban és a Decathlon üzleteiben.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a webshopban történő vásárlás ügymenetének főbb lépéseit: 쐍 Első lépésként regisztrálj a Turistashop felületén. Érvényes tagsági jogviszonnyal rendelkező tagszervezet esetében azt az ímélcímet használd, amelyet az MTSZ-hez történt belépéskor kapcsolattartási adatként megadtál. 쐍 Miután bejelentkeztél a webáruházba, válaszd ki a megvásárolni kívánt terméket/termékeket, majd helyezd azt/azokat a kosárba. 쐍 A számlázási és a szállítási adatokat minden esetben ellenőrizd le. 쐍 A rendelésösszesítő blokkban ne felejtsd el érvényesíteni a 25%-os vásárlási kedvezményedet. * 쐍 Utolsó lépésként ellenőrizd, hogy megérkezett-e a vásárlás aktuális állapotáról küldött ímélünk. 쐍 A Turistashopban történő vásárlás és a termék kézhezvétele között eltelt idő 2–10 munkanap is lehet. *

A webshopban az egyesületi kedvezmények menüje és az MTSZ honlapján közzétett lista tartalmazza azokat a kiadványokat, amelyeket 25% kedvezménnyel vásárolhat meg az érvényes tagsági jogviszonnyal rendelkező tagszervezet. A vásárlási kupon kódját automatikusan hozzárendeljük ahhoz az ímélcímhez, amelyet a tagszervezet kapcsolattartási adatként megadott. A kuponkódot minden egyes vásárlás alkalmával be kell írni a Turistashop megfelelő mezőjébe. Ha kérdésed/kérésed van, esetleg nem jutott el hozzád a kuponkód, akkor fordulj kollégáinkhoz a tagsag@termeszetjaro.hu ímélcímen.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

9

Ha szeretnéd a képen látható piknikplédet megnyerni, megfejtésedet az alábbi linken vagy a QR-kód segítségével juttasd el hozzánk október 31-éig! A kitöltéshez 2020. szeptemberi lapszámunkban találsz segítséget. turistamagazin.hu/jatek FONTOS: csak akkor kapod meg a helyes megfejtést, ha a rejtvény kérdéseire adott válaszaidban sem szóközt, sem PङY१OJQJY sem SFL^GJYইPJY nem használsz. Ha például az lenne a helyes válasz egy kérdésre, hogy Két-bükkfa-nyereg vagy eurázsiai hiúz, akkor azt „kétbükkfanyereg” vagy „eurázsiaihiúz” formában kell beírnod, hogy eljuss a megoldáshoz.

2N F_ JL^NP JQ१S^J F_ ङWङPJWI१ LF_IअQPTIअXSFP$ 1 2 3

9

4

10

O S

5 6 7

11

8

12 13 14 15 16 17 18

* A kép p illusztráció. illusztráci illu usztráci

1. &_ 4WX_अLTX 0ऍPYछWF OJQ[ऍS^X_JW_१ YछWFRT_LFQTR GFS X_झQJYJYY 8_JSY .XY[अS Sऍ[JS 2. &_ .QQFSHX QJLRFLFsabb pontja. 3. A hajósi kastély fogadóterme latin kifejezéssel. 4. Dióbél tejsavas erjesztésével is készülhet.

5. Milyen viselkedésformát tanúsít a medve, ha két lábra áll? 6. A bánáti csiga kifejezetten ... faj. 7. A Körös-völgyi Állatparknak ez a terület ad helyet. 8. 8_FW[FX [अWTX JRGQJRFYNPZX KअOF 9. A pálos rend megalapítója: Boldog ...

10. Milyen lugas található a hajósi vadászkastély kertjében? 11. Milyen állat látható a Pilis Kincsei túramozgalom jelvényén? 12. Orom a Pilisben, csúcsán egy obeliszk áll. 13. Milyen bemutatót tartanak vasárnaponként a ráckevei hajómalomban? 14. 2NQ^JS RऍW१YTWTS^ PङWऍ ऍUझQY F ?JSL१ YJYJOऍS RFLFXTIख PNQअYख$ 15. 2JQ^NP NXYJSS१ X_TGWF अQQ a hajósi érseki kastély kapuja fölött? 16. & RJI[J YअUQअQऍPअSFP F JWJIJYই 17. A történelmi Magyarország földrajzi középpontját jelzi. 18. .YY [TQY F_ TWX_अL QJLSFL^TGG MFINKTLTQ^YअGTWF F 2TSFWHMNF NIJOऍS

fotósarok

E hónapra meghirdetett „Mesélő kövek” témánk elsőre talán nem tűnt túl könnyűnek. Rendkívül sokféle képet kaptunk tőletek, és valóban mindnek érdekes lehet a maga története, a hatalmas szikláktól kezdve egészen az apró kavicsokig. Az októberi téma esszenciáját ugyanakkor ez a fotó adja vissza a leginkább, hiszen a képen látható kő bizonyosan rengeteg mindenről mesélhetne. Szerkesztőségünk zsűrije Mészáros Ferenc fotóját emelte ki a mezőnyből. Gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó egyéves Turista Magazin-előfizetéshez!

Mészáros Ferenc: L. B. ’92. X. A kép tavaly október végén készült, amikor a Duna alacsony vízállása megengedte, hogy ki lehessen menni a Margit híd lábánál lévő zátonyra. Innen egy szokatlan perspektívából fotóztam a Dunát és a várost a napfelkelte fényeiben. Miután végeztem, kifelé menet vettem észre a feliratot (Lacza Bálint 1992. X.), amelyet 28 évvel ezelőtt, hasonló vízállás mellett véstek bele a sziklába.

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is kedvenc képedet!

További témáink 2020-ban (Zárójelben a beküldési határidő.)

November – Elhagyott templomok (október 12.)

December–január – A tél szépségei (november 12.)

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. A beérkezett fotókból egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebookoldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

Messzelátó

Írta és fotók: Gulyás Attila

Az uzsai Kecskevár-kilátó

Várak között a Bakony peremén z ország felfedezésének talán egyik legizgalmasabb része, amikor az ember olyan vidéken találkozik meglepetéssel, amelyet korábban már (szinte) minden irányból körbejárt.

A Bakony nyugati szeglete például nem kisebb látványosságokkal büszkélkedhet, mint a tanúhegyekkel díszített Tapolcai-medence, a sasbércek sorozata alkotta Keszthelyi-fennsík vagy éppen Sümeg városa, közepén a pompás várral. Az Országos Kéktúra az említett attrakciók mellett a Tátika-csoportot is érinti, a szépen csengő nevű kistáj keleti határán fekvő Uzsát azonban elkerüli. Pedig a község védett csarabosa mellett van itt még valami, amiért nagyon is érdemes útra kelni.

A

12

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Keszthelyi-hegység részét képező Tátika-csoport és a DéliBakonyhoz tartozó Sümeg–Tapolcai-hát határán található, mintegy 300 lelket számláló Uzsa község nyugati határában – távol a népszerű hegyektől – Európa egyik legnagyobb bazaltbányája ontja magából az értékes, ellenálló kőzetet. A településközponttól keletre ezzel szemben a természet az úr, ahol az ember kezének nyomát (kis túlzással élve) csak a telepített fenyvesek jelzik. Itt, pontosabban a 84-es főút melletti, Erdésztelep nevű külterületen indul az a tanösvény, 46.912372 17.349476 amelynek táblái kimerítő alapossággal mutatják be az élővilágot, valamint az erdő átalakulásának folyamatát. A globális felmelegedés következtében a fenyőerdők egyre ritkulnak és sorvadnak, dúsul az aljnövényzetet, végül pedig az őshonos fafajok lassan újból megjelennek – ezt az évtizedekig tartó folyamatot követhetjük nyomon a mintegy másfél kilométeres séta során, amely az árnyas hegyoldalból a Kecskevár napsütötte csúcsáig vezet.

A 293 m magas „hegytetőn” várromot nem, egy egyszerű, mégis egyedi kilátótornyot azonban találunk, amelyet öt éve építtetett a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Ezzel egy időben tanösvényt is kialakítottak. Az alacsonyra növő fák között egy közepesen magas, 12 méteres építmény is elegendő volt, hogy a szélrózsa három irányában szemügyre vehessük a környező tájat, benne a bevezetőben említett valamennyi helyszínnel. A szédítő magasságok a térség jellegéből adódóan ugyan hiányoznak, egy különleges időutazást azonban minden további nélkül tehetünk, ugyanis az

országban egyedülálló módon öt várat számolhatunk meg a látómezőben. Északnyugaton, a fák között Sümeg látszik, mögötte pedig egy vonalban a két északnyugati tanúhegy, az alacsony Kis-Somlyó és a mögötte emelkedő Ság hegy. Délnyugat felé tiszta időben a Keszthelyi-fennsík peremén álló rezi várat, míg délen, a Balaton kékje előtt a szigligeti várat láthatjuk. Nyugat felé fordulva a 800 éves csobánci vár uralja a tájat, előterében Tapolca 1970-es években épült, emblematikus Y alakú házaival, a legélesebb szeműek pedig az apró hegyesdi várromot is észrevehetik keletre tekintve.

A sorból egyedül a legközelebbi erősség, Tátika vára hiányzik, amelyet eltakar egy nála magasabb, névtelen magaslat, amelyet Uzsa bányájának gépszörnyei hosszú évek alatt, nagyobb darabokra robbantva falnak fel.

A tanösvény közvetlenül nem kapcsolódik más jelzett turistautakhoz, de a „hegytető” bármelyik útján keletre indulva pár száz méteren belül elérhető a Mária-út, amelyen szinte végig erdőben maradva, 12-12 km megtételével Sümegre vagy Tapolcára juthatunk el. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

Tudtad-e? … hol nem bringázhatsz az állami erdőkben?

Az erdősítés területén, amíg a rajta lévő faállomány a kétméteres átlagos magasságot el nem éri, az erdőrezervátum magterületén (ez fokozottan védett természeti területnek minősül), valamint azokon a jelzett turistautakon, amelyeken az együttes – tehát gyalogszerrel és emberi erővel hajtott bringával történő – használatot nem jelzi kerékpárpiktogram, tilos biciklizni. Védett és fokozottan védett természeti területeken csak az arra kijelölt utakon kerékpározhatunk.

… mitől színesedik ősszel az erdő?

A lombhullás bolygónk évszakváltakozással érintett területeinek évelő növényzetére jellemző, összetett, külső (környezeti) tényezők hatására örökletessé vált folyamat. Az öregedés során a lomblevelek zöld színtesteiben bomlásnak indulnak a porfirinvázas klorofillok. A zöld szín lassan elvész, s a levélben maradt kísérőpigmentek színe válik meghatározóvá. Többségük sárga, de narancsszínű és piros színanyagok is vannak.

Arányuk, százalékos megoszlásuk fajonként eltérő, s olykor még fajon belül is nagy változatosságot mutat.

… melyik a leggyakoribb erdőalkotó fafaj Magyarországon?

Az Észak-Amerikából származó fehér akác (Robinia pseudoacacia), amely a hazai erdőterületek mintegy 24%-át (455 ezer hektár) foglalja el. Fontos tudni, hogy a megfelelő termőterületen akár 35 méteres magasságot is elérő fehér akác jelenléte ökológiai szempontból nemkívánatos, hiszen egy inváziós növényfajról van szó, amelyet kiváló tő- és gyökérsarjképző képességgel, valamint több évtizeden át életképes magbankkal ajándékozott meg a természet. Ahol telepítették, avagy spontán módon megtelepszik, onnan sajnos rendkívül nehéz eltávolítani.

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

… hogy csak az erdőtüzek 1%-a keletkezik természetes úton?

Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az összes erdőtűzért mi vagyunk a felelősek. Az erdőtüzek kiváltó oka 99%-ban az emberi gondatlanság, esetenként a szándékosság. Sokszor a rét- és a tarlóégetés, az eldobált cigarettacsikkek, illetve a nem megfelelően eloltott tábortüzek jelentenek gondot. Az egészséges állapotot ilyenkor már nem lehet teljes mértékben visszaállítani; egy-egy tűzeset után nagyjából 100 évre van szükség a természet regenerálódásához.

… mit pakolhatsz be a kosaradba az erdőt járva?

Az erdőgazdálkodó köteles tűrni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – Írta: a gomba, vadgyümölcs és gyógynövény Nagy Loránd István egyéni szükségletet meg nem haladó Fotók: Adobe Stock mennyiségű gyűjtését a 100%-ban állami tulajdonban lévő erdőkben. Ez a gyakorlatban napi 2 kg-nak (2 kg gomba + 2 kg vadgyümölcs + 2 kg gyógynövény) felel meg személyenként. A misztikusan csengő „ha jogszabály másként nem rendelkezik” nagyon fontos, mert a természet védelméről szóló törvény értelmében védett természeti területen csakis a természetvédelmi hatóság engedélyével folytatható bárminemű gyűjtés és még egy sor egyéb tevékenység.

… hogyan lehet megbecsülni egy élő fa korát?

Mérjük meg a törzs kerületét a talajszinttől másfél méteres magasságban, a centiméterben kapott értéket pedig osszuk el 2,5-tel. Az eredmény a fa életkora évben. Egy 250 cm kerületű faegyed tehát 100 éves.

A módszer természetesen korántsem nyújt pontos információt, ennek okát valószínűleg senkinek sem kell magyarázni. Sokkal közelebb kerülhetünk a valósághoz, ha beszerzünk (letöltünk) egy olyan tapasztalati táblázatot, amely több ezer mérés eredményei átlagának alapulvételével adja meg viszonylag precízen a fafajok egyedeinek korát a törzskerület függvényében.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

Jelvényvadász

A Dél-Dunántúl piros Bejárjuk Tolnát és Baranyát, Somogy dimbes-dombos Írta: Lánczi Péter tájait, megismerjük Fotók: Gulyás Attila a Szekszárdidombság löszhátait, a Mecsek változatos értékeit és a lankák közé zárt Zselic egyedi hangulatát.

A Balaton partján véget érő piros út nem rövid, de nem is kell feltétlenül egyben végigjárnunk. bben a rovatban már számos jelvényszerző túrát bemutattunk, amelyek hosszabb-rövidebb távon, útvonalkövető vagy érintőpontos tematikát követve tárták elénk hazánk szépségét és értékeit. Mostani túratippünk főként azoknak fog bejönni, akik már túl vannak egykét jelvényvadászaton, keresik az új felfedezéseket, illetve kedvelik a klasszikusnak számító jelzéskövető, bélyegzős túrákat, amelyekhez nem kell modern kütyü, csupán kalandvágy és pecsétpárna. Azért talán másra is szükségünk lehet e közel 320 km-es út bejárásához, főként akkor, ha egyben akarjuk teljesíteni, de a „vándormód” csupán az élményfaktor növelését szolgálja, ezért ha a kedvünk úgy tartja, a Szekszárdtól Siófokig vezető utat tetszőlegesen is szakaszolhatjuk.

E

16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ĂştjĂĄn

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

Jelvényvadász A szekszárdi szőlőktől a mecseki hegyekig Tolna megye székhelyén, a Szekszárdi borvidék központjában vágunk neki a Balatonig tartó útvonalnak, amelynek virtuális bejárása csupán élményesszenciaként szolgál, hiszen ennyi attrakciót aligha tudnánk belezsúfolni pár oldalba. Szekszárd életét még ma is jelentősen meghatározza a szőlő- és a bortermelés, aminek lépten-nyomon tanúi lehetünk, miközben felkapaszkodunk a város fölé emelkedő panorámás Bartinára, illetve ahogy szőlőbirtokok és pincék mentén távolodunk Szálka irányba.

A szemet gyönyörködtető szőlősorokat lassan vadban gazdag erdőtáj váltja, hamarosan pedig egy hosszan elnyúló völgyben fekvő, mesterségesen létrehozott tó partjára érünk. Ez az állóvíz, valamint a községtől délre fekvő nagyobb, strandolásra is alkalmas tó Szálka két

Szekszárd főterét is érintjük, mielőtt elkezdjük a terepezést A Bati kereszt kilátó panorámája és a pihenésre csábító Szálkaivíztározó idillje

fő vonzereje. Partjaik mentén mi is elhaladunk, mielőtt Mőcsény felé vennénk az irányt. A túra pecsétjét Mőcsény határában, a vasúti megállóhelynél találjuk, ahonnan rálátunk Tolna megye egyetlen, 607 m hosszú vasúti alagútjára.

Mőcsényt és a községhez tartozó, aprócska Zsibriket csupán érintjük, de a sváb múltját hűen őrző Ófalun már áthaladunk. A kilátóval, látványos templomrommal és számos turisztikai szolgáltatással hívogató Mecseknádasdra egy erdészeti utat követve érkezünk meg, amely állomás egyben túránk mecseki kapuját is jelenti.

Hegyek és völgyek birodalmában Mecseknádasdot utunk 37. kilométerénél hagyjuk el, majd a település határában belépünk a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetbe.

Az 1977-ben létrehozott, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alatt álló védett természeti területről elmondható, hogy nem csupán a Mecsek legérintetlenebb, de talán a legszebb része is egyben. Bár kitérő, mindenképp megéri megnézni a sziklalépcsőkkel és vízesésekkel tarkított Óbányai-völgyet, valamint magát Óbányát, mielőtt az egyre változatosabb és helyenként kimondottan vadregényes vidéken továbbmennénk nyugat felé, a hegyek gerincét és Baranya megye határvonalát követve.

A Vár-völgybe való leereszkedést megelőzően egy vargabetűvel érdemes ellátogatni a Cigányhegy kilátójához is, ahol a Kelet-Mecsek remek körpanorámájában lehet részünk. A néphit szerint a Vár-völgy hajdanán boszorkányok

18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tanyája volt, akik éjjelente rikoltozva, visítozva ijesztgették az erre tévedőket. Túránk bélyegzőjét is itt, a Boszorkány-forrásnál találjuk, amelynek környezete a sátras vándoroknak kiváló táborhelyül szolgál. A piros jelek innen a völgy erdészeti aszfaltútján vezetnek tovább a hegyoldalba kapaszkodó Márévár részben

A Pásztorforrásnál találjuk a Mecsek legjobb sátrazóhelyét

Az erdőséggel körülvett Márévár kedvelt turistacélpont

felújított romjaihoz. Az ötszögű, kiállítást is magában foglaló erősségtől a hegyoldalban távolodunk, majd letérünk a völgy aljába, ahol Magyaregregy határában – kempinget és strandot érintve – visszakanyarodunk az erdőbe.

Elenyésző szintemelkedést leküzdve átérünk az egykori Batthyány-uradalomhoz tartozó Jánosipusztára, ahol a környék szénbányászatát hajdanán beindító Jánosi Engel Adolf emeltetett kastélyt. A felújításra váró épülettől a Komló északi határában megbújó, közigazgatásilag a városhoz tartozó kis településrészeken áthaladva tartunk nyugatnak. Nemsokára a wellnesshoteljeiről ismert Sikondára érkezünk.

A népszerű üdülőfalu a gyógyvíz mellett sajátos mikroklímával is bír, a környező erdőségeknek köszönhetően levegője tiszta és páradús. Ezt a kényeztető idillt túránk 65. kilométerénél tapasztalhatjuk meg.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

Jelvényvadász A Közép- és a Nyugat-Mecsek tájain A 66-os úton átkelve a Dóczy-malom után érjük el a meredek oldalú Nagy-Mély-völgyet, a Közép-Mecsek egyik legszebb völgyét, ahol a kis mésztufalépcsőkön zubogó patak nyújt fenséges látványt. Feljebb egy hatalmas mészkősziklában találunk rá a Mánfaikőlyukra, a hegység on fokozottan védett at l Ba barlangjainak egyikére, amely régen Kom ló v íz el látását szolgálta.

Még feljebb érve az ősemberleleteiről híres Mély-völgyik őf ü l k é r e

A piros vándorút Tolna, Baranya és Somogy megye dimbes-dombos vidékén vezet át Térkép: Bába Imre

20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

lelhetünk, ezután pedig már csak 2 kilométernyi emelkedő választ el minket a rejtélyes Kantavár romjaitól. Ekkor már Pécs határában járunk, de a városba nem ereszkedünk le. Maradunk a hegyoldalban, ahol rézsútosan követjük a jelzéseket olyan ismert pécsi kirándulóhelyeket érintve, mint a Dömör-kapu, az állatkert, a Remete-rét, Mecsekszentkút zöldövezete és a hangulatos Éger-völgy. Változatos terepen haladva, több forrást érintve rövidesen a hajdani Petőczpusztán találjuk magunkat. Itt állott a Viganvár csárda is, amely anno „vígan várta” vendégeit. Az uránbánya légaknájának építésekor a házakat elbontották, a régi település emlékét már csak egy kis harangláb őrzi.

Zselici barangolás Már megtettünk több mint 105 kilométert, amikor Megyefán keresztül beérünk a német és a magyar paraszti építkezés jegyeit magukon viselő házakkal, szép kastéllyal és ökoparkkal is büszkélkedő Bükkösdre. Innentől indul a természetjárók által kevésbé ismert Zselic felfedezése: a dombvidék magával ragadó hangulata egészen Kaposvárig kísér majd minket utunkon. Erdők és mezők, kaszálók és szántók színesítette tájban követjük a piros jelzéseket, olyan attrakciókat érintve, mint a helesfai Nádassy-kastély és annak arborétuma, a nyelvtörőből ismert Ibafa, Almamellék népszerű kisvasútja, a festői völgyben fekvő, Boldogasszonyfához 0 5 km tartozó Terecseny,

Magyarország legnagyobb szarvasfarmja, nem utolsósorban pedig maga a Zselici Tájvédelmi Körzet, amely a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fekszik.

Kaposvár környékén még zselici hangulatú parkerdőben haladunk, mielőtt beérünk Somogy megye székhelyére. Ekkor utunk felénél járunk, és csak rajtunk múlik, mennyit időzünk a városban, hiszen nevezetességeinek felfedezésére akár több napot is rá lehet szánni.

Kanyargás a somogyi dombokon Alig hagyjuk el Kaposvárt, máris megérkezünk hazánk egyik leghosszabb mesterséges tavához. Ez a 8 km-en elnyúló Deseda, ahol nem csupán a fürdőzők, csónakázók, horgászok és a vízi sportok rajongóinak paradicsomát térképezhetjük fel, hanem a somogyi vidék állat- és növényvilágát bemutató Fekete István Látogatóközpontot, továbbá a 26 hektáros arborétumot is felkereshetjük. Az út végigkíséri a gyönyörű tópartot, majd eléri Magyaregrest, szántók mentén kisvártatva beér a kastélyáról nevezetes Somogygesztire, a szomszédos Mernye-Mernyeszentmiklóst követően pedig átkel a 67-es úton, hogy aztán Ecsenyt is érintve igazi fel-le kanyargásba kezdjen a somogyi dombokon. Mielőtt elérjük Igalt, a népszerű gyógyfürdőhelyet, a Ráksi-patak völgyében, a Csillagfürt-szurdok mentén haladunk, amelyet

a benne csordogáló víz vájt ki. A szurdok végénél pihenőhelyet találunk padokkal, asztalokkal és tűzrakó hellyel. Kaposvártól már több mint 55 kilométert gyalogoltunk, amikor elérjük Somogyacsát, valamint a természeti és kulturális értékeket védő, egyben az ökoturizmust és a vidékfejlesztést szolgáló, több mint 16 ezer hektáros Koppány-völgy Natúrparkot.

A külső-somogyi elszegényedett, fogyó népességű aprófalvak jellegzetességei a viszonylagos épségben megmaradt parasztházak, illetve a régi, karakteres falukép, amely éppen az

A Zselicben luxusszálló (Hotel Kardosfa) és csodálatos környezet fogad minket

Fontosabb infók a jelvényszerzéshez shez A Dél-dunántúli Piros Túrát a Baranya, a Somogy és a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség közösen hívta életre. Végig a piros sáv turistajelzéssel jelölt útvonalon halad mintegy 320 km hosszan, nyomvonala és a pecsételőhelyek listája az igazolófüzetben, valamint mint a deldunantulipiros.hu honlapon részletesen is megtekinthető.

A jelvény megszerzéséhez az útvonalat egyben vagy részleteiben, tetszőleges menetirányban és időkorlát nélkül, gyalogszerrel kell végigjárni, és természetesen a terepen kihelyezett bélyegzők lenyomatait kell begyűjteni. Az igazolófüzet ára 1500 Ft (ez tartalmazza a díjazás költségét is). Beszerezhető többek között a kiíró egyesületektől, valamint a turistashop. hu oldalon is. A teljesítés elbírálásához a Somogy Megyei Természetbarát Szövetséggel kell felvenni a kapcsolatot.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

Jelvényvadász elmaradottságnak köszönheti, hogy képes volt dacolni az idő múlásával. Somogydöröcskén szintén eredeti állapotukban őrződtek meg a századfordulós sváb lakóházak, ahogy a „dufartos ház” és a múltat idéző tájház is. A községtől délre kezdjük meg a Babadag megkerülését, majd a Cseszmei-erdőben kitérőt tehetünk a bővizű Török-kúthoz, ahonnan a hagyomány szerint hajdanán agyagcsöveken vezették a vizet az innen kilométerekre fekvő Törökkoppányba. A Cseszmei-víz és a Koppány nevet viselő patakok mentén térünk be a kisebb dombra települt halmazfaluba, Szorosadra, ahol a 27. pecsét lenyomatával színesíthetjük az igazolófüzetünket. Szekszárdtól már több mint 240 kilométert gyalogoltunk.

Somogydöröcskei utcakép

Úton a Balaton felé Szelíden hullámzó búzatáblák ölelésében olyan kis eldugott falvakat érintünk, mint az alig kétszáz lelket számláló Miklósi és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt templomáról nevezetes Zics. Innen a híres Zichy család egykori uradalmi központjának megtett Nágocs községbe érkezünk, amely település a família gazdasági törekvéseinek eredményeként anno előbb országos vásártartási jogot nyert, majd mezővárosi rangot kapott. A Zichy család impozáns kastélya ma igen rossz állapotban

22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Deseda tó partján áll a Fekete István Látogatóközpont

van, sajnos faritkaságokkal bíró parkja sem látogatható. Az országúton gyalogolunk be Andocsra, amelynek központjában a szépen felújított Nagyboldogasszony-templom, illetve a hozzá tartozó kolostor esztétikus összképe fogad minket. Andocs már a 17. századtól búcsújáró hely, a hagyomány pedig ma is él.

Innen északnak, a felduzzasztott Andocsipatak partján folytatjuk az utat, majd szántókon, akácosban vezető ösvényen, valamint aszfalton érünk be Kapolyra. Sokan úgy hiszik, e falu szülöttje volt Kádár János, de valójában csak 3 hónapos korától töltötte itt a nyarakat nevelőszüleinél. A somogyi dombok rejtőzködő gyöngyszeme Zala község. Birtokosaik a Zichy család sarjai voltak, akik közül a híres festő, Zichy Mihály itt született 1827-ben.

A család kúriája ma emlékkiállításnak ad otthont, az épület kertjét képező tízhektáros park pedig helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A Bóta-puszta érintése után Tabon is átgyalogolunk – a város fő nevezetessége a Nagy Ferenc Galéria. Ma hat kiállítóteremben, méltó környezetben látható az országosan is egyedülálló 300 művészi alkotás, Nagy Ferenc teljes életműve. Bábonymegyer erdős, völgyes határában az egykoron erre bujkáló somogyi betyárok földjén járunk. Közülük a leghíresebb Patkó Pista volt, emlékét ma a temetőnél kopjafa őrzi. A települést elhagyva, a dombhát tetejére érve a piros rom turistajelzésen tehetünk kitérőt a Kásivárig, amely az ország egyik legnagyobb földvármaradványa. Kicsivel

később a piros háromszögön ellátogathatunk a 288 m magas Flóra-hegy geodéziai mérőtornyához, ahonnan már a dombtetőről is szép kilátásban lehet részünk, többek között a Balaton hosszan elnyúló és ragyogó víztükrére és a vándorutunk végét jelentő Siófokra.

A Patkó-betyárfa Nyim és Som határában

Balatoni élménnyel ér véget a 320 km-es vándorlás

Hazánk egyik legnépszerűbb üdülővárosába a Békás-tó és az M7-es autópálya közelében elhaladva érünk be, majd a település jelképének számító víztoronynál nyomjuk be az utolsó pecsétet a füzetünkbe. Siófok nyüzsgése, turistaforgalma szezonális, de a nyári időszakban csak rajtunk múlik, hogy egy hosszú vándorlást követően hívogatónak vagy taszítónak érezzük-e a Balaton-part lángosszagú forgatagát. A víztoronytól csupán 100 méterre áll a Sarlós Boldogasszony-templom, ahol a Balaton vidékének legnagyobb, 2432 síppal rendelkező orgonája található. Érdemes felkeresni a Jókai nevét viselő, színpompás virágokkal díszített parkot, de akár a világhírű zeneszerző és karmester, Kálmán Imre szülőházát is megnézhetjük, amelyben emlékkiállítást rendeztek be. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

23

Histรณria

48.01013 19.02100

24

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Gulyás Attila

A 444 méter magas, vulkanikus csúcson fekvő várrom egyszerre vadregényes túracélpont, kiemelkedő történelmi helyszín és különleges kegyeleti hely, amely semmiképp sem maradhatott ki a Históriák sorából.

Apródok lábnyomán Drégely vára felé w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

História ülönösen azért nem, mert tökéletes októberi túracélpont; ugyan mi szeptember közepe felé jártunk itt, és így a táj még nyárias arcát mutatta, de azt hiszem, a vár panorámája őszi színekkel még drámaibb lehet. Nagyorosziból is startolhattunk volna, de mi a Drégelypalánk község központjából induló, Apródok útja elnevezésű tanösvényen közelítettük meg a romot, ami nagyjából 5 kilométeres sétát jelentett egy kis felfelé kapaszkodással fűszerezve.

K

A mintegy 5 km-es útvonalon 8 információs tábla segít megismerni a környéket

Múltidézés mesterfokon

védőszentjének ajánlva. A hagyományos állattartás valamikor nagy szerepet játszott az itteniek életében. Az Ipoly völgyében rendszeresek voltak az áradások, így bőségesnek bizonyult a szénatermés, és a falu körül sok legelőerdő terült el. A harmadik táblát már vadregényesebb környezetben helyezték el, ez szintén a régmúltat hivatott megidézni: a szőlő- és gyümölcstermesztésnek állít emléket. A filoxérajárvány és a mezőgazdaság átalakulása miatt a hajdani, több száz hektáros szőlőültetvényekből mára szinte semmi sem maradt, csak néhány régi présházat és pincét találunk itt.

Elindulunk az apródok nyomán a falun keresztül, hogy aztán a második állomásnál, a Szent Vendel tiszteletére épített kápolnánál álljunk meg ismét. Ez volt valaha a település központja, az épületet pedig 1857-ben emelték a jószágtartó gazdák, pásztorok és juhászok

Innen kissé egyhangú méterek következnek az újabb tábláig, amelynél a patakparti égeressel, illetve az itt élő fajokkal ismerkedhetünk meg. Én például nem tudtam, hogy fekete gólya is fészkel a környéken, ami azért nagy szó, mert

A nyolcállomásos tanösvényt 2007-ben alakították ki a Szondi Várjátékok apropóján, első tábláját pedig a Várkapitány étterem előtt helyezték el. Erről megtudhatjuk, hogy Drégelypalánk két község egyesítéséből született, illetve hogy Drégelyt először egy 1274-ből származó oklevélben említették. A falu mindmáig nagy hangsúlyt fektet a hagyományok ápolására, a várjátékokat minden júliusban megrendezik.

A Szent Vendelkápolna egy kis füves területen áll, amelyet szépen rendben tartanak

Tipp A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mobilos alkalmazása segítségével meg is hallgathatjuk a tanösvény információs tábláinak szövegét. Az applikáció további jellemzője, hogy amennyiben letöltjük a megfelelő térképet, láthatjuk rajta, hol járunk éppen, bár az 5 km-es útvonalon igen nehéz lenne eltévedni. Androidos telefonra ezzel a QR-kóddal töltheted le a mobilodra az alkalmazást:

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

e fokozottan védett faj nagyon érzékeny az emberi zavarásra. Más ritkaság is megtelepedett itt, a Hévíz-patak mentén, valamint a vízfolyásban, például különböző vízicsigák, kövi rákok, kérészek, tegzesek, sok béka, moha- és zsurlófajok. A fák között továbbsétálva lassan elérkezünk a nagy parkolóig (aki szeretne, idáig még eljöhet autóval), síneken gyalogolunk át, aztán meg is állunk a Schaffer-kútnál, amely a várjátékok egyik népszerű helyszíne szokott lenni. A Börzsöny több mint 360 forrással dicsekedhet, amelyek csapadékvízből táplálkoznak, és amellett, hogy régen fontos víznyerő helyek voltak, természetvédelmi szempontból is különlegesek, elég többek között a foltos szalamandra lárváit megkérdezni, amelyek itt fejlődnek a hűvös, tiszta vízben. Klassz hely ez: a kiépített kút mellett pad-asztal garnitúra,

valamint tűzrakó hely áll a kirándulók rendelkezésére, és még egy erdei vécét is elhelyeztek a tisztás szélén, bár ennek állapotáról nem tudok nyilatkozni.

Felfelé kapaszkodás malomkörzéssel Innen következik a túra mókás része, a mászós, kaptatósabb szakaszok, amelyeken az ember magában hálát adhat azért, hogy nem nyári hőségben kell küzdenie az elemekkel. Még két táblával találkozhatunk a célvonal előtt, az egyikről megtudhatjuk, mennyire kártékonyak a tájidegen fajok, a másikról képet kaphatunk arról, milyen fontos az úgynevezett holtfa, az elhalt faanyag az erdőben, már csak a havasi cincérek, a denevérek és mindannyiunk kedvencei, a szarvasbogarak miatt is.

A tatárjárás után emelt várból szinte alig maradt valami, a falak többsége visszaépítés

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

História Hamarosan jópofa, csirkefejű teknősöket ábrázoló tábla elé érkezünk, amely a következő választás elé állít minket: vagy a meredekebb, de csupán 280 méteres, vagy a kényelmesebb, de hosszabb, 750 méteres úton hódítjuk meg a várat. Mi ez utóbbit választottuk felfelé, lefelé pedig a másikon jöttünk. Ezt utólag finoman szólva sem nevezném jó ötletnek. Már csak azért sem ajánlom senkinek, mert a rövidebb utat lefelé nagyjából háromszor annyi ideig tart megtenni, mint a hosszút, annyira kell vigyázni, hogy az ember végül ne gatyaféken csússzon le. Persze, mi azért közben jól szórakoztunk, de csak a szerencsén múlt, hogy épségben leérkeztünk.

A túránk fénypontja természetesen a várrom, amely korántsem akadálymentes, de azért megéri a küzdelmet. Fentről káprázatos panoráma tárul elénk, és a várnak szinte az összes szeglete fotóért kiált. A legkülönlegesebb része

28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Csábító a 280 méteres rövidítés, de mi azt javasoljuk, ne lefelé tedd meg

A rom és a környezete minden szögből látványos

a kis boltíves kapu. Fent jelképes síremléket és egy vendégkönyvet is találunk. Éppen azelőtt helyezhettek ki egy újat, hogy ott jártunk, mert sajnos mindössze egy bejegyzést találtunk benne, pedig ezeket mindig érdekes élmény végignézegetni. A helyszín egyébként pazar, az a benyomásom, hogy a világ minden idejét el lehetne itt tölteni nézelődve, fotózgatva, beszélgetve, piknikezve vagy éppen az élet nagy dolgain filozofálgatva.

Egy régi ismerős a történelemkönyvekből A vár építésének pontos idejével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, mindenesetre az biztos, hogy a tatárjárás után történt, és 1321-ig Csák Máté birtokolta az épületet. Utána királyi vár volt, majd Luxemburgi Zsigmond Tari László főnemesnek adta. Az 1400-as évek elején az esztergomi érsek tulajdonába került, és az erődítményből vadászkastély lett.

Szondi és hős vitézeinek emlékét jelképes sír is őrzi

a harcokat, a többiek mind a véres csata során haltak hősi halált. A vár romhalmazzá vált.

Egyre csak pusztult, mígnem 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte a megmentését. Állagmegóvó helyreállítások kezdődtek, majd 1991-ben létrejött a Drégelyvár Alapítvány. E szervezethez fűződik a most álló falak visszaépítése. A vár még ebben az évben a nemzeti örökség része lett, 2012-től pedig történelmi emlékhelyként tartjuk számon. 쐍

Várdai Pál érsek ide menekült a mohácsi csata után, és már helyőrséget is tartott a várban. Ő nevezte ki 1544-ben Szondi Györgyöt parancsnokká és intézővé. Ekkor a vár a bányavárosokat védő végvári láncolat előőrse lett, de már igencsak elavult, így felújításra szorult.

Hiába rendelte el az országgyűlés a megerősítését, erre már nem került sor, és 1549-ben még egy villám is belecsapott a lőporraktárába.

Ali budai pasa 1552. július 6-án vonult fel a várhoz, a történelemkönyvek szerint 12 ezer fős sereggel, miközben Szondiék csupán 146-an voltak. Az ostromló csapat körülzárta a várat, majd felszólította Szondit, hogy adja meg magát. A kapitány erről hallani sem akart, ezért a törökök nekiestek a várnak, és szanaszét lőtték a külső falait. Három nap múlva ismét feladásra szólították fel Szondit, de ő ezt is elutasította, viszont két apródját, Libárdyt és Sebestyént, akik Arany János örökbecsű balladájának címszereplői, elküldte a pasához, hogy vitézzé nevelje őket. Végül egyedül ők ketten élték túl

Szondi György serege mindössze 146 főből állt, ellenük viszont állítólag 12 ezer török vonult fel

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

Tudástár

Rejtőzködő óriások 30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A dendrománia, a fák szenvedélyes szeretete, Nádas Péter író szerint a mániák legnemeÍrta: Tóth Judit Fotók: sebbike. A legnagyobb hazai Gulyás Attila dendromán dr. Pósfai György, aki a kétezres évek elején kezdte el egy adatbázisba összegyűjteni az ország legnagyobb fáit, sőt könyvet is írt a témáról. Vele indultunk fakeresésre az ország délnyugati szegletében.

erdőn-mezőn w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

Tudástár ogdása egy valamivel több mint kétszáz lelket számláló falu az Ormánságban, közel Somogy és Baranya megye határához. A település legfőbb nevezetessége a dél-dunántúli betyárok legendás fogadója, a Becsali-csárda volt a 19. században. Az épület pontosan a megyehatáron állt, egyik szobájából Baranyába, a másikból Somogyba menekülhettek az ott megszálló legények, attól függően, merről jöttek éppen a pandúrok. A csárda már nincs meg, egy 250-300 éves kocsányos tölgy azonban még ma is áll a falu határában. A fa nemcsak öreg és gyönyörű, de az ország legnagyobb tölgyfája is, ezért is találkozunk pont itt Pósfai Györggyel.

B

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Dr. Pósfai György Szegeden él, onnan jár faóriásokat keresni

A tekintély mércéje Pósfai György 2005-ben megjelent, Magyarország legnagyobb fái – Dendrománia című könyvében még csak pár száz fa szerepel, az általa működtetett dendromania.hu oldalon

viszont jelenleg már 3500 fa adatait lehet megtalálni. De mi tesz naggyá egy fát? Magassága, kora, törzsének vastagsága? „A kérdésre egyértelmű a válasz: a törzskörméretet kell mérni, mert ez a tömeg, az életkor és a tekintély mércéje” – olvashatjuk az alapműnek számító könyvben.

A bogdásai kocsányos tölgy 2011-ben 760 centiméteres törzskörméretével lett az ország legnagyobb tölgye. Azt gondolná az ember, hogy ennyi idősen már nem nagyon nőnek a fák. Ez azonban nem így van, épp ezért Pósfai György időről időre újra megméri azokat. Most is ott a mérőszalag a kezében, és már viszi is körbe a hatalmas törzsön. Persze, nem mindegy, hogy miként. Az általa alkotott szabályhoz tartva magát ő mindig a 0 és 130 centiméteres magasság között, a fa legkarcsúbb részén, a legkisebb kerületet méri.

A bogdásai tölgyfa egy kölesföld szélén áll, lézeres műszerrel mért magassága 26 m

A törzskörméret árulkodik leginkább a fa nagyságáról és koráról, de egyáltalán nem mindegy, hogyan végezzük a mérését

Óriások és parányok Bár Pósfai György biológus, munkaidejében óriások helyett parányokkal, baktériumokkal foglalkozik, a „fázás” csak hobbi számára, azt viszont hihetetlen szenvedéllyel műveli. Feleségével és öt gyermekével mindig is sokat túrázott, a fákat is szerette és csodálta, és a kétezres évek elején kezdett feltűnni neki, hogy a családi albumban egyre kevesebb a gyerek, de egyre több a fa. Akkoriban fogalmazódott meg benne, hogy jó lenne összegyűjteni az ország nagy fáit egy adatbázisba.

Kezdetben a védett fák listáit böngészte át, a nemzetipark-igazgatóságoktól és az erdészetektől kért segítséget, a könyv megjelenése után aztán egyre többen írtak neki, illetve ajánlottak a figyelmébe egy-egy nagy fát. Ma már egy

„A dendromania.hu oldal mostanra félig közösségi oldal lett, nekem jobbára már csak az a szerepem, hogy a bejelentéseket ellenőrizzem.

Pontos listát akartam, és az egységességhez az kell, hogy mindent egy kéz mérjen.” A bogdásai tölgy idei törzskerülete 790 centiméter, vagyis 9 év alatt 30 centivel lett vastagabb. Ha már itt vagyunk, megmérjük a fa magasságát is egy lézeres magasságmérővel, ennek alapján a tölgy 26 méter magas. Magasság tekintetében egyébként hazai viszonylatban a telepített duglászfenyők állnak az élen, az ország legmagasabb fája jelenleg egy 55 méteres zempléni példány.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

Tudástár

lelkes közösség alakult ki, amelynek tagjaival időnként közös fakereső túrákat is szerveznek. Ő maga havonta egy hétvégét szán a fákra, ilyenkor egy adott környéken akár 30-40 fát felkeres és megmér, így mostanra már az ország eldugott szegleteit is igen jól ismeri.

A Dráva menti ártéri erdőben áll az ország második legvastagabb fája, ezt azonban a töltés tetejéről senki nem mondaná meg

A dendrománok hét csapása Az idős, nagy fák egyik legfontosabb lelőhelyét a nagy folyóinkat kísérő ártéri erdők jelentik.

Következő úti célunk is épp egy ilyen helyszín Drávakeresztúr határában, a Dráva hullámterében. Tíz éve Pósfai György egyik dendromán társával járta itt az erdőt, amikor egészen véletlenül rábukkantak egy hatalmas fekete nyárra.

A töltésről látszik a fa koronája, de innen nézve még semmi sem árulkodik arról, hogy ez a nyár bizony az ország második legvastagabb fája.

A sűrű növényzeten át beküzdjük magunkat az erdőbe, közben megtapasztalunk a „dendrománok hét csapása” közül kettőt, az áthatolhatat-

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A fekete nyár közelről döbbenetesen nagy. Közepében egy hatalmas üreg van, ahová egy felnőtt is befér

lan bozótost és a szúnyogokat. Pósfai György ezekre fel van készülve, szúnyogriasztó és bozótvágó mindig van nála. „Abban még nem jutottunk dűlőre a többiekkel, hogy a hét csapás közül mi a rosszabb, az ugatva közeledő kutya vagy az elveszett kocsikulcs” – mondja nevetve.

Töprengés a második legnagyobb fában Rövid gyaloglás után aztán elérjük a fát. Egészen különleges élmény szemközt állni egy ilyen óriással. Hihetetlen, hogy egy ekkora fa csak úgy el tud rejtőzni az erdőben. „Amikor a kollégával először megláttuk, szinte euforikus állapotba kerültünk. Akkori tudásunk szerint ez volt a legnagyobb hazai fa, és senki sem ismerte.” Azóta a helyzet kicsit változott, beelőzött egy másik fekete nyár. Ennek a fának a törzskörmérete most 1103 centiméter, 2013-ban azonban egy fotós a Gemenci-erdőben talált egy ennél is nagyobb fát. A „pörbölyi titán” törzskörmérete 12 méter, felfedezése óta pedig igazi celeb lett: most már egy kis tanösvény is elvezet hozzá.

Ezt a Dráva menti erdőben álló fát azonban továbbra sem ismerik sokan. Korát 150 évesre becsülik, közepében egy hatalmas üreg van, akkora, hogy be is lehet oda mászni. Ezt ter-

Potony gyönyörű kocsányos tölgye a község büszkesége.

Vigyáznak rá, és egy információs táblán mesélnek is róla

mészetesen nem hagyhatom ki, és hason fekve bepréselem magam a repedésen. Odabent felállok, szinte teljesen fel tudok egyenesedni.

Nincs teljesen sötét, jól látszanak a fa korhadásnak indult részei. Fura bent lenni, soha nem álltam még egy élő fa belsejében. Egyébként nyárakban nemzetközi színtéren is jól állunk. „Sehol Európában nincsenek ilyen nagy nyárfák, a nemzetközi találkozókon leesik a kollégák álla ezektől a tízméteres fáktól.”

Hétszázasok klubja Patkó Bandi fájába 2019-ben valaki állítólag egy mécsest tett.

A fa kigyulladt, a tűz után pedig megcsonkolták

Nem véletlenül jöttünk épp az ország délnyugati szegletébe, ugyanis Somogy és Baranya megye különösen gazdag lelőhelye a faóriásoknak. Ahogy magunk mögött hagyjuk a Dráva árterét, és észak felé vesszük az irányt, sűrűn megállunk, mert újabb és újabb hatalmas fák tűnnek fel.

A felsőszentmártoni focipálya mellett egy gyönyörű fás legelő idős tölgyeit csodáljuk meg, Potonyban a falu közepén áll egy méretes tölgy, Darány határában pedig Patkó Bandi fáját nézzük meg. A legenda úgy tarja, hogy Patkó Bandi, a híres betyár, ehhez a fához kötötte a lovát, amíg a csárdában mulatott. Az országosan ismert tölgy egyike annak a 17 tölgyfának, amelyek törzskerülete 700 centiméter fölött van. Tavaly a fa sajnos kiégett, ezért ágait levágták, és csak egy torzó maradt belőle. Most azonban nagy örömmel láttuk, hogy újra életjelet adott magáról, ugyanis egy vékonyka kis ág kihajtott a törzséből.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

Tudástár A klímaváltozás megviseli az idős fákat „A tölgyek egyébként nagyon szívósak” – mondja Pósfai György. „Egy angol mondás szerint a tölgy 300 évig nő, 300 évig ereje teljében van, majd 300 évig haldoklik.” Míg Anglia csapadékos, óceáni klímáján valóban megérhetnek ilyen szép kort e fák, nálunk inkább a 400-500 év lehet számukra a maximum. „Érdekes nyomon követni a fák sorsát, miként változnak, hogyan változik a környezetük akár néhány év alatt is.” A klímaváltozás azonban nem kedvez az idős fáknak, különösen a bükköknek. Ennek jelei sajnos már ma is látszanak, az elmúlt években a bükkfák toplistásai szinte mind kipusztultak.

Séta Csokonyavisonta fás legelőjén

Ilyen volt Ötvöskónyi hársfája 1896-ban

Útközben áthaladunk Csokonyavisonta fás legelőjén. Fás legelőkből hajdan sok volt az országban, a gyepeken elszórtan álló, nagy fák jól jöttek az állattartóknak, ugyanis a tikkasztó melegben az állatok be tudtak húzódni az árnyékba. A dendrománok is szeretik ezeket a területeket, ahol szép nagy fákat lehet találni.

Az állattartás visszaszorulásával azonban ezek az élőhelyek is gazdátlanul maradtak, ráadásul egyre jobban beerdősülnek.

Látogatás Ötvöskónyi hársfájánál Szintén sok nagy fa maradt meg az ország kastélyparkjaiban. Ezek egyikét szeretnénk mi is megnézni a Somogy megyei Ötvöskónyiban.

Az 1895-ben épült Chernel–Czindery-kastély a hazai kastélyok klasszikus útját járta be. Miután utolsó lakói elhagyták, működött benne gyümölcssűrítő üzem, tüdőgyógyintézet, majd pszichiátriai osztály, 2015 óta pedig üresen áll.

Parkjában él egy különleges nagylevelű hárs, amely 10 méter feletti törzskerületével a megye legnagyobb fája, és az is lehet, hogy ez az ország legidősebb fája, amelynek korát 450 évre becsülik. Egy 1896-os fotón látszik, hogy a fa törzskörmérete már akkor 9 méter felett lehetett. A fa formája ma is szinte éppen olyan, mint akkor volt, koronája hatalmas és élettel teli. Ez azért is nagyon meglepő, mert a törzse belül szinte teljesen kikorhadt. A méretes üreget, ahová jó néhány ember be tud húzódni, ma már csak egy vékony palást öleli körbe. A park jelenleg zárva van, de az önkormányzat nagyon

36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tipp Ha érdekel, hogy hol találod a cikkben is említett faóriásokat, látogass el a dendromania.hu oldalra, ahol – egyebek mellett – rengeteg fotót és egy térképes, keresési paraméterekkel szűkíthető listát is találsz hazánk különleges fáiról.

Az élő fák korát meg lehet becsülni, ha például ismerjük a faátmérőt és a fajra jellemző növekedési faktort

szeretné, ha a közeljövőben látogathatóvá tehetnék a különleges fát. A környéken bőven lenne még mit megnézni, de közben az idő is elszaladt, így elköszönünk Pósfai Györgytől. Hazafelé azért még egyszer megállunk az

ország egyik legismertebb és legszebb fás legelőjénél, hogy megcsodáljuk Bogyiszló híres vándorló fáit. Itt ér bennünket a naplemente: nagy fákkal kezdtük, hát gyönyörű nagy fákkal is zárjuk a napot. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

K รถ t รถ t t P รก lya

Utazรกs az Alfรถld hegy

38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

csúcsaihoz Másfél éven át tartó munka után új pályán, felújított járművekkel indult újra a Zsuzsi Írta és fotók: Gulyás Attila Erdei Vasút, hazánk legrégebbi kisvasútja. A debreceni Ruyter utcából az erdős puszták parkerdejéig zakatoló járatokon novemberig még minden hétvégén utazhatunk. em titok, hogy a hazai erdei vasutak – néhány kivételtől eltekintve – nem a csúcstechnika köré szerveződnek, hiszen legtöbbjük valóságos időkapszulaként működik.

Az 50–100 éves járművek belsejében a régi idők vidéki határaiba és erdőségeibe képzelhetjük magunkat. Debrecen erdős pusztáinak különleges ígérete, hogy az időutazás a járművön kívül is folytatódik – a tanyák, szántóföldek és erdők mindentől távolinak látszó világában egy megcsörrenő telefon is kész kisiklással ér fel.

A vasúti jármű „félrelépésének” esélye azonban minden eddiginél közelebb került a nullához, hiszen az öreg kerekek immár a vonal teljes hosszán modern pályán, de az eredeti síneken gurulnak.

N

138 év zakatolásai A sokat látott vasút története egészen az 1880-as évek elejére nyúlik vissza, amikor Debrecen városa az akkoriban megszokott módon, pályázat útján keresett befektetőt és kivitelezőt egy vasútvonal építésére, amely segít hozzáférni a várostól keletre fekvő Gúthi-erdő (egyes forrásokban Guti-erdő) nyersanyagaihoz.

A nyertes vállalkozók (Kopf Dávid és Steinberger Gyula) hamar nekiláttak a munkának, 1882-ben pedig használatba is vették az egyedi, 950 mm nyomtávval épült vasutat. Amikor tehát a Parlament vagy a Hősök tere még papíron sem létezett, a Zsuzsi Erdei Vasút szerelvényei már évek óta közlekedtek.

Kezdetben két kis méretű gőzmozdony dolgozott a vasúton, amelyeket a müncheni Krauss & Co. szállított. A hazai 290-es típusszám

A 394,023 pályaszámú Zsuzsi gőzös egy alkalmi nosztalgia-tehervonat élén

mellett egyikük a Zsuzsi nevet is viselhette, megalapozva a vasút elnevezését. Mivel a szerződés csak 15 évre szólt, a pálya alapozásával sem sokat foglalkoztak, a síneket a helyben kitermelt, döngölt homok alkotta ágyazatra fektették, illetve 15 km/h sebességre méretezték.

Mindez bevett gyakorlatnak számított, hiszen akkoriban a helyi vasút alternatívája a ló vagy az ökör vontatta szekér, de még inkább a gyaloglás volt. A nagyobb terhek gyorsabb szállításához százasával épültek a hasonló, egyszerű pályák.

A vasút azonban itt hosszabb távon is ígéretes közlekedési eszköznek bizonyult, ezért a szerződést meghosszabbították, majd 1902-től Debrecen városa vette kezébe a működtetést, és a Zsuzsi gőzös vontatta tehervonatok a környék első számú szállítóeszközei lettek.

Ebben az időszakban kezdődött a vasút 20. század közepéig tartó fénykora, amit jól jelez, hogy az ország egyik legelső vasbeton vasúti hídja is itt épült meg.

Az első személyvonatok 1923-ban indultak el, természetesen az akkoriban szintén megszokott módon, mivel már évtizedekkel

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

39

K ö t ö t t P á lya korábban is jellemző volt az utazás a tehervonatokon, többé-kevésbé ismerősi, szívességi alapon. A vasút hét falu határában haladt el, de legalább ilyen fontos volt a környék tanyasi gazdaságainak életében. Az eredeti pályát meghosszabbították, és a környék erdőségeinek, gazdaságainak irányába több mellékvonal is épült, sokszor csak a lehető legegyszerűbb, 600 mm-es bányavasúti nyomtávval. Debrecen fatelepi végállomásán piac, a városi és a tanyákon élő emberek legfontosabb találkozóhelye működött.

Az újonnan forgalomba állított személykocsik kezdetben nemcsak hagyományos személyvonati formában, hanem teherkocsit is továbbító „vegyes vonatok” részeiként közlekedtek, és olyan extrákkal is fel voltak szerelve, mint a rugózás – ezen a téren magasra tették a mércét a három évvel korábban átadott lillafüredi kisvasút személykocsijai, amelyek még jelenleg is közlekednek (a most befejeződő felújításuk részleteiről magazinunk 2020. szeptemberi számában olvashattok). 1928-ra megépült a ma használt, patinás debreceni fűtőház. A gépészeti felszereltségére, valamint az ott dolgozó szakemberek tudására alapozva a következő években saját fejlesztésű motorkocsi is épült a falai között. Az egyedi járművet a korra jel-

A vasút új végállomását a debreceni Ruyter utca 1. szám alatt találjuk

lemző módon még benzinmotor hajtotta, egész pontosan egy 5 literes, száz lóerős, Auto Union gyártmányú erőforrás, ugyanaz, amely az 1934-es Meseautó című film Horch kabrióját is repítette.

Fél tucat tojásért egy jegy A háborút a vasút viszonylag épségben átvészelte, pedig egy légibomba csak kevéssel vétette el a mozdonyszínt. A közlekedés így hamar újraindulhatott, amire valóban óriási szükség volt, hiszen a városi lakosság a vidékről érkező élelemre volt utalva, a boltokban a legjobb esetben is csak üres polcok álltak. Ezekre a nehéz hónapokra jellemző, hogy egy ideig a Nyírbéltek–Debrecen-menetjegy ára hivatalosan is kiegyenlíthető volt 6 db tojással.

Az ötvenes évek államosítása után már a MÁV kisvasútjaira tervezett, igen modern, sorozatban gyártott, 760 mm nyomtávú járművek érkeztek, így az egyedi, 950 mm-es nyomtáv ideje is lejárt. Új pálya építésére nem volt lehetőség, ezért a jó állapotú szakaszokon egyszerűen újrafúrták a talpfákat, az egyik sínszálat pedig 190 mm-rel beljebb helyezték. Ekkoriban került bontóba a régi járműpark nagy része, köztük a motorkocsi és a Zsuzsi gőzmozdony is.

A közel százéves fűtőház és a mozdonyszín épületei is megújultak

40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A korszerű kisvasút egészen a hetvenes évek végéig a vidék alapvető, a piacra járó helybéliek mellett a fát szállító erdészek és a kirándulók köreiben is népszerű közlekedési eszköze volt.

Pedig a megszüntetése ekkor már a levegőben lógott, hiszen az 1968-as közlekedési koncepció rendelkezett a hasonló vidéki mellékvonalak forgalmának közutakra történő áttereléséről. A vidéki mellékutak aszfaltozására és

a hidak felújítására indult országos program ekkorra majdnem véget ért, az Ikarus-gyár kapuján naponta negyvennél több korszerű busz gördült ki, és hasonló nagyságrendben érkeztek az utakra teherautók, traktorok is, miközben a háztáji gazdaságokban dolgozó családokat a termelőszövetkezetek már egyszerű alkalmazottakként várták.

Néhány különösen forgalmas kisvasút kerülte csak el a megszüntetést. A zempléni Hegyközi Kisvasút 1980-ig, míg a Nyírvidéki Regionális Kisvasút és a Kecskeméti Gazdasági Vasút (bugaci kisvasút) egészen 2009-ig működött. Előbbi kettőn még az utolsó járatok is utasokkal teli, 4-5 kocsis szerelvények közlekedtek.

A Zsuzsi Erdei Vasút nem volt ilyen szerencsés, az utolsó vonat 1977 augusztusának utolsó napján érkezett Nyírmártonfalváról a Debrecen–Fatelep állomásra. Este az államvasút dolgozói szokás szerint lezárták a lakatot a végállomás kapuján, és úgy tűnt, legközelebb már csak a bontást végző cég nyitja ki újra.

irányonkénti 1-1 sávot, a vasútvonal pedig még 2005-ben, az országban elsőként, műemléki védelmet kapott (a példát hat évvel később a Győr és Veszprém közötti Bakonyvasút is követte).

Matuzsálemi gőzös állt munkába A 2000-es években több kisebb-nagyobb felújításon is átesett a vasút, ekkor tűntek el az eredeti pálya utolsó szakaszai. 2006-ban érkezett a vasútra a Közlekedési Múzeumtól kölcsönkapott, 397-es sorozatú gőzmozdony, amely ma 97 éves korával hazánk legöregebb működő kisvasúti gőzöse. A mozdony tehát igazán autentikus helyre került, és noha korábban nem fordult meg errefelé, természetesen hamar megkapta a nem hivatalos Zsuzsi nevet.

Hármashegyalján új, modern állomásépület létesült. Ezzel sajnos elveszett a korábbi,

Az úttörővasúttól a csillagnéző különjáratokig Debrecen városa lassan körbenőtte a vasút végállomását, ami így kiváló lehetőségnek ígérkezett a városlakók utazásához az erdős puszták kirándulóhelyeire. A vasút ügye végül elég figyelmet és forrásokat is kapott ahhoz, hogy 1978. május 1-étől úttörővasútként induljon újra az újonnan kiépülő, parkerdei környezetben fekvő Hármashegyalja állomásig. A várostól 16 kilométerre lévő állomás új végállomássá lépett elő, a sínek folytatását felszedték. A vasút gazdája Debrecen közlekedési vállalata, majd a kilencvenes évek közepétől a Zsuzsi Erdei Vasút Kht. lett, és nagy nehézségek árán, de végül sikerrel átvészelte az ezredfordulót megelőző évek gazdasági visszaesését.

Hármashegyalja állomás környezetében erdei iskola és kilátó épült, az erre járókat pedig több tisztás és horgásztó is várja.

A vasút belső szakaszának megszüntetése ma is visszatérő téma, főleg a mellette futó 48-as főút tervezett négysávossá bővítése miatt. Jó hír, hogy 2020-ban megkezdődött az út teljes felújítása, a városon kívüli szakaszon megtartva az

Hármashegyalja végállomás miniatűr erdei pályaudvara

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

K ö t ö t t P á lya természetközeli miliő, amelyben az utasok közvetlenül a tágas rét füvére léphettek ki a kocsikból, de a növekvő forgalom kiszolgálásához valóban illett egy korszerű váró-, illetve rendezvénytér, mosdó, valamint egy biztonságos, szilárd, magas peron – utóbbit főleg a babakocsival érkezők díjazzák. Újjáépült a közeli Hármashegyi-kilátó is, amely a korábbinál 11 méterrel magasabb kilátószintjéről ismét csodálatos körpanorámát kínál.

Megújult a pálya és a kocsipark nagy része A felújítás utolsó, legfontosabb üteme 2019 tavaszán kezdődött: a leglátványosabb változások ismét a 16 kilométernyi pályát érintették.

Ezúttal a korábbi felújításból kimaradt szakaszok cserélődtek újakra a még jól használható, eredeti sínek megtartásával. A felújított pálya a hazai erdei vasutakon első ízben az eredetileg a németországi nagy sebességű pályákra kifejlesztett, rugalmas sínleerősítéssel épült, amely technológia mára a kisebb nagyvasutakon is széles körben elterjedt. Ha ott bevált, akkor az arányosan lekicsinyített változata bizonyosan itt is újabb hosszú évtizedekig szolgálhatja majd a közlekedést.

A járatok nagy részén felújított, hatvanéves Bax kocsikon utazhatunk

A vasút népes kocsiparkja szintén megújult. A zárt kocsik az erdei vasutakon lassan divatba jövő, modern hangszórórendszert kaptak, külső fényezésük pedig talán vadonatúj korukban sem tükröződött olyan ragyogóan, mint most. A Zsuzsi gőzös, a három Mk48 dízelmozdony egyike, valamint a hazánkban csak itt szolgáló Mk29 mozdony is újjászületett.

A felújítás egyetlen vesztese az egykori fatelepen épült végállomás, amelyet teljes egészben lebontottak: a helyszín ma építési telekként vár hasznosításra. A vasút új végállomása a szintén példásan helyreállított fűtőházak mellett, a Ruyter utca 1. szám alatt található, elsőre kicsit félreeső helyen, valójában viszont semmivel sem nehezebb megközelíteni, mint a régit. A kényelmes váróterem és a modern mosdó innen sem hiányzik, a kíváncsi utasok pedig a fűtőház nyitott ajtaján át a vasútgépészek munkájába is bepillanthatnak.

Felfedezések az erdős puszták hullámain

A Hármashegyi-kilátóból Debrecenig is ellátni

42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Debrecen utcáitól a járatok még kilenc közbenső megálló érintésével teszik meg a 16 kilométeres útjukat, azonban ezeken a helyeken csak előzetes jelzésre állnak meg a szerelvények.

A pálya első fele még a debreceni Vámospércsi út, azaz a 48-as főút mentén halad, de a Csereerdő megállóhelynél egy éles kanyarral maga mögött hagyja a településeket. Az út nagy része akácosok és fenyvesek lombalagútjában vezet, itt-ott előbukkanó szántóföldekkel és távoli tanyákkal – utóbbiak egy része ma már falusi vendégházként működik. Az út utolsó szakasza a Debreceni erdős puszták szél

éjjeli csillagles és vetélkedők színesítik a hétvégi programokat, a téli üzemszünet csendjét pedig az eddigi években rendszeresen megtörték az ünnepi különjáratok. Amennyiben a körülmények engedik, talán mindez idén sem lesz másként. Friss információkért érdemes felkeresni a www.zsuzsivasut.hu weboldalt, valamint a vasút közösségi oldalát is, ahol a különféle rendezvények vagy éppen a Zsuzsi gőzös közlekedésének napjai követhetők nyomon.

formálta homokdombjai között vezet, helyenként 5-6 méteres töltések és bevágások mentén. Hármashegyalja végállomásra 50 percnyi zakatolást követően érkezünk meg.

Novembertől különjáratok indulhatnak Az év hátralévő felében a vasút hétvégente üzemel, naponta irányonként három indulással, egészen a téli üzemszünet novemberi kezdetéig. A járványhelyzet sajnos még sok változást hozhat, de ha minden jól megy, a korábbi évekből megismert tematikus különjáratok és programok is várják majd a látogatókat, különös tekintettel a gyerekekre: madarászbemutatók, vezetett túrák,

Egy „átlagos” hétvégi napon is érdemes lehet kirándulást tenni az Alföld miniatűr hegyei közé. Az erdős puszták parkerdőszerű részének nincs szigorú értelemben vett határa, a központi területét pedig egy rövid, nyolcállomásos tanösvényen járhatjuk be, amelynek legmagasabb pontja természetesen az impozáns Hármashegyi-kilátó. A vasút üzemidejében az állomás mellett egy erdei büfé várja a kirándulókat. A terület a Debrecenhez tartozó Haláp irányából autóval is megközelíthető, bár a hepehupás, homokos utakon nem árt az óvatosság. 쐍

Csizmaszártanya

Térkép: Bába Imre

A kis forgalmú időszakban is sok kocsival járnak a szerelvények

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

Geokéktúra

Geokéktúra a Keleti-Bakony rengetegében Fedezzük fel együtt a Keleti-Bakonynak az Országos Kéktúra nyomvonala mentén elhelyezkedő földtudományi, kultúrtörténeti értékeit, hogy Írta: Veres Zsolt rajtuk keresztül megismerhessük a hegység izgalmas földtani fejlődéstörténetét és geológiai képződményeit!

Kalandos utazásra invitálunk a kövek világában.

44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

45

Geokéktúra Vértes mészkő és dolomit alkotta fennsíkjáról leereszkedve a következő meghódítandó hegység a Bakony, először annak is a keleti része. A hosszú, de annál látványosabb vándorlásunk alatt – akárcsak eddigi utunk során – rádöbbenhetünk arra, hogy mennyire változatos Magyarország földje. Ez hatványozottan igaz a Bakonyra, ahol egymást érik a geocsodák, például a Gaja patak által kialakított varázslatos szurdokok, az ősmaradványokat rejtegető, vörös színű mészkövek, a szélmalmokkal tarkított fennsíkok, az egykoron betyárok lakta, odvas barlangüregek vagy éppen a felhagyott ércbányák sötéten ásító gödrei – hogy csak párat emeljünk ki a gazdag repertoárból.

A

Csókakő községet elhagyva a Móri-árok talpán szintemelkedés nélkül „pihentethetjük” lábainkat jó pár kilométeren keresztül, amíg a Móri-víz hídján átkelve meg nem érkezünk Bodajk városkájába (bélyegzőhely). Ha van időnk, érdemes szétnézni a településen, hisz jó néhány építészeti látnivaló közül válogathatunk (pl. Hochburg–Lamberg-kastély, barokk Kálvária-szoborcsoport). Az Országos Kéktúra útvonaláról pár perces kitérővel érhető el Bodajkon a tófürdő víztükre. Az állóvizet

A Gaja-völgy látképe a Vaskereszt tövéből Fotó: Gulyás Attila

tápláló forráscsoport 1968-ban egyszerűen elapadt a környéken zajló karsztvízkiemelés (bauxitbányászat) miatt, de szerencsére napjainkra már szinte teljesen helyreállt az eredeti vízhozama. A bodajki séta után a Keleti-Bakony erdőségeinek mélyébe vetjük magunkat, majd kilátóhelyek érintésével érkezünk meg a vadregényes Gaja-szurdokba.

Így született az egyik legszebb szurdokunk A Gaja lomhán áramló vízfolyása Bodajk határában Fotó: Gulyás Attila

A mai Bakony területét hordozó lemeztöredék a földtörténeti triász időszakban a Tethys elnevezésű ősi üledékgyűjtő nyugati elvégződésénél helyezkedett el, az Afrikai-kőzetlemez északi peremén (természetesen nem a mai földrajzi helyén, hanem sok ezer kilométerre innen). Az évmilliók alatt a sekély tengerekkel borított selfeken hatalmas mennyiségű meszes iszap halmozódott fel, amelynek egy része dolomitosodott, majd később a kőzetté válási folyamatok során kemény kőzettestekké cementálódott össze. Az ekkor keletkezett fődolomitba vágódott bele a Gaja patak őse, s lassú munkájával „kifaragta” a természetes geológiai feltárások sorozataként értelmezhető Gaja-szurdokot.

Az itt kibukkanó, mintegy 220–210 millió éves dolomitokhoz képest maga a szurdok fiatal, hisz csak pár millió esztendős, a földtörténeti pleisztocén (jégkorszak) során alakult ki. A szurdok fölötti kilátóhelyekről azt vehet-

46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jük észre, hogy a Gaja nem „egyenesen” folyik keresztül a területen, hanem kacskaringókat, kisebb-nagyobb kanyarokat ír le. De vajon miért teszi ezt? Ha időben és térben gondolkozunk, a Gaja őse évmilliókkal ezelőtt olyan térszínen haladt át a mai helyén, ahol puhább üledékes kőzetek helyezkedtek el, s a terület lejtés-, domborzati és energiaviszonyai olyanok voltak, hogy a vízfolyás kanyarulatokat tudott kialakítani.

Később a terület lassú és szakaszos emelkedésével (karöltve a klímaváltozások okozta vízhozam-ingadozásokkal) a Gaja elkezdte befűrészelni magát a rétegsor mélyebben fekvő, idősebb és ellenállóbb kőzeteinek irányába. Ennek az lett az eredménye, hogy a korábbi

kanyarulatos medermintázat átöröklődött a kemény triász dolomitra, kialakítván az utóbbi pár millió évben a Gaja kacskaringós völgyét. A megmaradt fiatalabb üledékek a szurdok térségében már csak foltokban lelhetők fel, hisz nagyobb részük lepusztult, az erózió áldozatául esett. A Gaja bevágódása közben oldódásos eredetű barlangüregeket is megnyitott, amelyek közül az őslénytani leletei alapján a legjelentősebb a Gaja-szurdok sziklaürege.

A romantikus völgy látnivalóinak (pl. sziklatornyok, barlangok, Mária-sziget, Ádám–Évafa, kora vaskori halomsírok) felkeresése előtt tehetünk még egy rövid kitérőt a völgy Balinka felőli, északnyugati kijáratához, ahol az egykori Kajmáti-kőfejtő oligocén őskarsztját tanulmányozhatjuk.

Az őszi színekben pompázó Gaja-szurdok Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

47

Geokéktúra Kéktúra útvonala Fehérvárcsurgó és Bakonykúti térségében, a Vontató- és a Bogrács-hegy között a volt kincsesbányai bauxitbányászati területen halad át, ahol meddőhányók vörösen izzó kúpjait, valamint rekultivált külfejtéseket is felfedezhetünk utunk során.

Meddőhányók vörösen izzó kúpjai között A Gaja-szurdok szorításából kiérve kinyílik a tájkép, s a Fehérvárcsurgói-víztározó 1971–72-ben kialakított víztükréhez érkezünk.

Ha időnk engedi, érdemes egy rövid kitérőt beiktatva ellátogatni Fehérvárcsurgóra is, ahol a Károlyi-kastély impozáns épületegyüttesét és csodálatos parkját is megtekinthetjük. A víztározó Kincsesbánya felőli oldalán ne felejtsünk el bélyegezni sem (Becsali büfé). Az Országos

A terepviszonyok helyenként a tapasztalt túrázókat is próbára tehetik Fotó: Farkas Péter

A Gajaszurdoktól délkeletre Fehérvárcsurgó tározójának víztükre csillog Fotó: Gulyás Attila

48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A kietlen, fátlan dolomitos térszínen baktatva Bakonykútipuszta és Bakonykúti (bélyegzőhely) után a romantikus és nehezen járható, barlangokkal ékesített Burok-völgy fölött haladunk el, ahová érdemes kitérőt tenni.

Kisgyónbányán, az egykor szénbányászatáról nevezetes, napjainkra már a természetbarátok által birtokba vett telepen (bélyegzőhely, bányászemlékmű) átkelve hamarosan egy kiemelkedő jelentőségű földtani feltáráshoz érünk, ahol már nem triász, hanem jura kőzetek bukkannak elő. A Dunántúli-középhegységet a kréta időszakban olyan tektonikai erőhatások érték, hogy a korábban lerakódott kőzetösszletek egy óriási „vályúba hajlottak”,

amelyet szakmai kifejezéssel szinklinálisnak nevezünk. Ennek a szerkezetnek köszönhetően a Bakonyban található kőzetek a hegység belseje felé haladva fiatalodnak, azaz már jura és kréta időszaki földtani képződményekkel is találkozhatunk későbbi utunk során.

Ősmaradványok a talpunk alatt A bakonyi erdők mélyén, Bakonycsernye nagyközségtől pár kilométerre bújik meg a magyarországi és a bakonyi jura időszak egyik legalaposabban kutatott földtani alapszelvénye, a Tűzköves-árok, amely egyben hazánk legrégebb óta ismert ammonitesz-lelőhelyei közé is tartozik. A Dunántúli-középhegységet is magán hordozó lemeztöredék a földtörténeti jura időszakban (kb. 200–145 millió éve) a Tethys elnevezésű, hatalmas óceán mélyebb régióiban helyezkedett el. A több ezer méteres vízmélységben változó agyagtartalmú meszes iszapok rakódtak le, amelyek általában vöröses

színezetűek voltak a bennük található, feloxidált vastartalmú ásványoknak (pl. hematit) köszönhetően. A jura üledékképződésre jellemző volt, hogy hosszú idő alatt viszonylag kis vastagságú üledékes összlet rakódott le. A mélyebb vizek lakói voltak a ragadozó életmódot folytató ammoniteszek is, amelyek különböző mintázatú kőbelei szép számmal gyűjthetők a bakonyi jura rétegekből.

Az Országos Kéktúra útvonalának egy részlete a KeletiBakonyban Fotó: Farkas Péter

Az itt található, ősmaradványokban gazdag rétegekkel először a Bakony nagy ismerője és kutatója, Rómer Flóris foglalkozott a 19. század második felében, akit Hantken Miksa követett. A fauna első monografikus feldolgozását a nagy földrajztudós, Prinz Gyula jelentette meg 1904-ben (111 új ammoniteszfaj!).

A 20. század második felében Géczy Barnabás és Konda József foglalkozott az itt található ammoniteszfaunával részletesebben. Az egymásra települő és felfelé haladva egyre fiatalabb

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

Geokéktúra

Jura vörös mészkő egy kézipéldánya a bakonyi erdők mélyéről Fotók: Veres Zsolt

Ezzel a QR-kóddal egy szuper Tésifennsík-túrát ismerhetsz meg weboldalunk kínálatából.

jura kőzetrétegeket azért tanulmányozhatjuk itt ilyen kiválóan, mert régen bányászkodtak kőnyerés céljából (vasútépítési alapanyag). Azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy itt is a „mindent a szemnek, semmit a geológuskalapácsnak” elv érvényesül: tilos a kőzetet megbontani, illetve az ősmaradványokat begyűjteni.

Szélmalmok a látóhatáron A Tűzköves-árok elhagyása után, a Hamuház és a Csiklingvár (kisebb kitérő) érintésével hamarosan megérkezünk a szántóföldekkel borított Tési-fennsíkra (ne feledjünk el bélyegezni a barlangkutató állomásnál), amely a

A BAKONY KELETI RÉSZÉNEK EGYSZERÛSÍTETT FÖLDTANI TÉRKÉPE

JELLEMZÕ KÕZET

Térkép: Bába Imre

Fõdolomit Zirci mészkõ Mészkõ

50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Tési-fennsík alapkőzetét a késő triász Tethysselfeken (szakmai kifejezéssel karbonátplatformokon) képződött üledékes kőzetek (pl. fődolomit) alkotják, amelyek jól oldódnak, azaz karsztosodnak. Ezeket a triász dolomitokat változó vastagságú jégkorszaki lösz borítja, ezáltal az úgynevezett fedett karsztok kategóriájába tartozik. Az egyedi oldódásos folyamatok során több mint száz víznyelő alakult ki a területen, valamint számos zsomboly (aknabarlang) is.

A kék ösvényről egy kis kitérővel érhető el a Bakony leghosszabb és legmélyebb járatrendszere, az Alba Regia-barlang. A kiemelt, vizekben szegény fennsík a Bakony és egyben a Dunántúl egyik legszelesebb tája, amelynek kedvező adottságait már eleink is kihasználták.

Forrás: map.mbfsz.gov.hu A geológiai tartalom lényegesen egyszerûsítve van.

Dachsteini mészkõ

maga 60 négyzetkilométerével a vidék egyik legnagyobb kiemelt platója. A 400–500 m-es átlagmagasságú fennsíkon helyezkedik el a névadó település, Tés.

0

5 km

1 : 200 000

Tés a Bakony egyik legmagasabban (465 m) fekvő települése, ahol a szél volt az egyetlen olyan megújuló energiaforrás, amelyet energiatermelésre lehetett használni. A település legfőbb látnivalói a Táncsics utca telkeinek végében álló, műemlékvédelem alatt álló szélmalmok: az 1840-ben épült Helt-féle és az 1924-ben épült Ozi-féle, amelyek jelenleg is működőképesek. A holland típusú szélmalmok jellegzetessége, hogy a tetőzetük forog,

Fotó: Német-Bucsi Attila

a malomtörzsük kőből készült, meghajtószerkezetük a hatvitorlás szárny. A malomban többféle gabonát is őröltek, kedvező szélviszonyok mellett akár napi 4 mázsát is. Érdemes még megtekinteni a napjainkban is működő kovácsműhelyt, ahol a belépőjegyeinket válthatjuk meg a szélmalmokhoz.

Tésről az Országos Kéktúra útvonala komolyabb szintvesztéssel leereszkedik ahhoz a vízfolyáshoz, amellyel Bodajk határában már találkoztunk. Itt, Jásd térségében, a Gaja mellett fejezzük be a bakonyi vándorlásunk első részét, hogy egy kis pihenő után rövidesen az Öreg-Bakony földtudományi értékei közé vethessük magunkat. 쐍

A tési Helt-féle szélmalom, háttérben a Kőris-hegy Fotó: Gulyás Attila

Tés felől csak lapos domboknak látszanak a fennsík déli oldalán álló, 500 m feletti hegyek Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

interjú

Kerékpárral Dardzsilingig

Kőrösi Csoma Sándor 52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nyomában

Zichó Viktor 2019 augusztusában indult útnak fekvőÍrta: Németh Mónika biciklijével, hogy Fotók: Zichó Viktor Kőrösi Csoma Sándor emléke előtt tisztelegjen. Nem kisebb célt álmodott magának, mint a 19. századi utazó ÉszakkeletIndiában, Dardzsilingben található sírja. Az út elején, az erdélyi Csomakőrösön, Kőrösi Csoma szülőfalujában vette magához azokat a nemzeti színű szalagokat és csomakőrösi diókat, amelyeket 11 hónappal és 13 000 km-rel később helyezett el a tibeti–angol szótár megalkotójának síremlékén.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

Mikor jutott először eszedbe, hogy elbringázz Indiáig? Öt évvel az út előtt olvastam Kőrösi Csoma Sándor útinaplóját, amely nagyon mély nyomot hagyott bennem. Csodálatos, amit véghez vitt, úgy kutatóként, mint utazóként. Huszonkét évig utazott intenzíven, javarészt gyalog.

Mongóliába akart elérni, de nem jutott át Kína nyugati területein. Ha már így esett, gondolta, kihasználja a helyzetet: tanulmányozni kezdte a tibeti nyelvet, amelyről a 19. század elején még szinte senki nem tudott semmit. Tibet egy felfedezetlen folt volt a térképen. Munkájának egy olyan szótár lett az eredménye, amelyen a legtöbb mai tibeti szótár alapszik. Nagyon megtetszett Kőrösi Csoma élethez való hozzáállása, az akaratereje, az a tulajdonsága, hogy amit elhatározott, azt véghez is vitte. Úgy hiszem, ez a mély, erős akarat az, amely előreviszi az emberiséget, de manapság mintha kiveszni látszana a világból. Ezért gondoltam, hogy szép lenne, ha szerveznék az emlékére egy kerékpártúrát, amelynek keretei között végigjárom az útvonalát.

2019 nyarának végén indultál útnak, éppen kétszáz évvel Kőrösi Csoma indulása után, csak te és a bringád. Mindig is úgy tervezted, hogy egyedül vágsz neki?

Az ötlet az enyém volt, de összecsengett egy barátom tervével, majd bevontunk még két további embert, így kezdtük szervezni az ex-

54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Üres utakon Üzbegisztán homokdűnéi között

Vadkemping Dél-Törökországban

pedíciót, amelynek kezdőpontja Kőrösi Csoma születési helye, a mai Romániában található Csomakőrös volt, a cél pedig – a KözelKeleten és Közép-Ázsián átvágva – a himalájai Dardzsiling Északkelet-Indiában. Hamar magamhoz ragadtam a szervezés irányítását, mert járatos vagyok benne, több stoppos és kerékpártúrát is szerveztem már, 2013-ban átbringáztunk például az Alpokon, egy évvel később egy barátommal eltekertünk az Ararátig. Ahogy azonban közeledett az indulás dátuma, egyre gyanúsabb lett, hogy a többiek nem akarják ezt a túrát igazán – végül mindannyian vissza is mondták az utat.

Megfordult a fejedben, hogy egyedül nem indulsz el?

Elgondolkodtam rajta, de végül elvetettem.

Ha belevágok valamibe, általában már nem hagyom abba. Akkor sem, ha kiesik mellőlem valaki. Akkor megcsinálom egyedül. Bíztam magamban, tudtam, hogy végig fogom tudni csinálni. A túrát eredetileg 7 hónaposra terveztem, amiből végül közel 11 hónap lett. Közben persze voltak mélypontok, de ez természetes.

Vannak veszélyei az utazásnak, de biztos vagyok benne, hogy számomra veszélyesebb lenne egy irodában dolgozni napi 8-10 órában.

interjú

Mi volt az első mélypont?

Az első fizikai mélypont Törökországban ért.

Egy hajnalban arra ébredtem a sátorban, hogy zsibbad a mellkasom és a bal karom, erős szívdobogásom van, alig kapok levegőt. Azt hittem, szívrohamom van. Másnap kerestem egy orvost, hogy csináljon egy kardiológiai tesztet, aki aztán megnyugtatott, hogy szív- és érrendszeri oldalon minden tökéletes, valószínűleg csak túl sok sót veszítettem. Fizikailag sokszor volt megerőltető az út, leginkább a nagyon meredek emelkedőknél – sík terepen van, hogy 100 km-től sem fáradok el. De szerencsére nem veszítettem a súlyomból, odafigyeltem arra, hogy rendszeresen pihenőket iktassak be, illetve sokat egyek.

Mekkora tempót diktáltál magadnak?

Napi átlagban kb. 80 km-t tekertem. Volt egy kidolgozott ütemtervem, már csak azért is, mert október elejére egy egy hónapos afganisztáni hegymászás is be volt tervezve az

útba, amelyhez egy barátom is csatlakozott volna. Egyhetes csúszással értem Üzbegisztánba, jó 7000 km-t tekertem addig, akkor hívott a haverom, hogy mégsem jön ki mászni, ami azért volt problémás, mert ő hozta volna utánam a téli ruháimat és felszerelésemet. Persze megoldódott ez is, igaz, kalandosan.

Iraki boulderezés homokköveken

Minden utadon összekötöd a bringát a mászással? Édesapám ismertetett meg a hegy- és sziklamászással, amikor hétéves voltam, de már elmúltam 19 éves, amikor elmentem egy mászóterembe, ott tetszett meg igazán. Minden utam megtervezésekor fontos szempont, hogy mászhassak is. Egy könyv is inspirált erre.

Benedek Elek unokája, Benedek István írta, a címe Csavargás az Alpokban. Ő és a testvére az 1930-as években nagyon egyszerű kerékpárokkal és kezdetleges mászófelszereléssel vágtak neki az Alpoknak, ennek a történetét meséli el.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

interjú biztonságban. Mondták, hogy felejtsem el Kabult, mert esélyes, hogy azt az útszakaszt nem élném túl. Ha szeretem az életemet, akkor menjek inkább kelet felé, és keljek át a hágón, javasolták. Én pedig hittem nekik.

Szükség volt útközben nagyobb szerelésre a bringán?

A biciklim indulás előtt alapos szervizen esett át, többek között új acél csomagtartót, fejtámlát, bandázst, láncot és hajtóművet kapott, a lámpák is újra lettek kábelezve. De még így is szinte minden eltört a bringán, ami eltörhetett, és számtalanszor kaptam defektet. Iszlámábádban például rengeteget kellett foglalkozni a felújításával. De felkészültem erre is, voltak nálam cserealkatrészek: vittem láncot toldani, belsőt, terepgumikat, kábelkötegelőt, csavarokat, kábelt, küllőket, alapvető szerszámokat.

Milyen nehéz volt a csomagod?

Khorogig 45, majd a téli cuccokkal együtt 55 kg.

De minden, ami nálam volt, szükségesnek bizonyult, nem volt felesleges holmi a táskámban.

Legközelebb talán annyit változtatnék, hogy friss gumikat vinnék magammal, mert a használt terepgumijaim nem bírták sokáig.

Több mint 13 ezer kilométert bicikliztél, a legkülönfélébb országokon át. Volt olyan útszakasz, amelytől tartottál?

Afganisztán aggasztott egy kicsit, mert annyira kevés a beszámoló, hogy nem lehet tudni, melyik területek a biztonságosak. Egy-két útleírás azért akad, azok alapján annyit lehetett sejteni, hogy a keleti részek biztonságosak. Ott aztán megkérdeztem a helyieket, hogy melyik útvonal járható, hol lehet haladni, hol leszek

56

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Iszlámábádban egy lakatosmester szereli a bringát

Szabadtéri termálfürdő és főzőcske Tádzsikisztánban

Gyakran kerültél olyan helyzetbe, amikor el kellett döntened, bízz vagy ne bízz?

Ez soha nem könnyű dolog. Iránban egyszer például megálltam egy város szélén megnézni a térképet, éjszaka volt már, és körbevett négy férfi. Hárman motorral voltak, egyikük gyalog. Rablásgyanús volt a szituáció, a motorosok azonban egy idő után elmentek, aki pedig ott maradt, meghívott a házába, de továbbra sem bíztam benne, indokolatlanul kedves volt.

Azt hazudtam, elfogadom a meghívást, elmagyarázta, merre van a háza, el is indultam felé, de aztán irányt változtattam, majd befordultam egy sötét földútra, és vártam. Ő azonban utánam jött biciklivel, a lámpám miatt meg is talált, engem pedig – bármilyen furcsa – a bringája győzött meg arról, hogy benne megbízhatok.

Arra gondoltam, egy tolvaj vagy egy gyilkos csak nem jönne utánam éppen biciklivel. Elfogadtam hát a meghívást, és valóban nagyon kedves vendéglátásban volt részem. A bizalmatlanságomban biztos benne volt, hogy akkor már túl voltam egy kisebb támadáson.

Mi történt?

Nyugat-Iránban három motoros srác beállt mellém az úton, elkezdték kérdezgetni, mit csinálok ott – ez teljesen megszokott dolog a Közel-Keleten, úgyhogy meg is álltam velük beszélgetni kicsit. Egy puszta közepén voltunk, rajtunk kívül sehol senki. A beszélgetés közben egyszer csak az egyik srác kikapta a táskámból a fényképezőgépemet, azzal a magyarázattal, hogy majdnem kiesett, és ő csak elkapta. Ezen a ponton már tudtam, hogy adnom kell a hülyét, el kell játszanom a gyanútlan, naiv embert.

Megköszöntem, hogy megmentette a gépet, fotózkodtam és szórakoztam velük. Majd később, amikor ketten a szántóföldre hívtak valami újabb fénykép miatt, mondtam, hogy itt a játék vége, adják vissza a gépet. Akinél volt, nem akarta visszaadni, közben a másik már a pénztárcámat szedte elő a táskámból, a harmadik pedig késsel fenyegetett. Végül elég volt meglóbálnom a jégcsákányomat, hogy elijesszem őket, és futás közben a tárcámat is elejtették. Szerencsére sokkal több pozitív tapasztalatom volt az út során, mint negatív.

Akármelyik országban jártam is éppen, az emberek általában segítőkészek voltak, és nagyon sok kedvességet tapasztaltam. Számtalanszor megtörtént, hogy bicikliztem az úton, ők pedig hozták utánam az ételeket, süteményeket.

A bringás esete a koronavírussal

Egy pásztor és családja Afganisztánban

Indiáig sem volt teljesen zökkenőmentes Viktor útja, Pakisztánban például kémnek hitték, ezért egy hónapot töltött börtönben, de a legnagyobb nehézségek alig hat napra a céltól érték az utazót. A problémák Delhiben kezdtek jelentkezni: az indiaiak körében egyre elterjedtebbé vált addigra az a vélekedés, hogy az európai emberek terjesztik az országban a koronavírust. Egyre többen viselkedtek vele emiatt ellenségesen, alig talált szállást, volt, hogy könyörögnie kellett a vízért, vagy épp azért, hogy feltölthesse a telefonját egy benzinkúton. Bihár szövetségi államban végül arra kötelezték, hogy Chapra város kórházában végeztessen el egy tesztet, a mintaadás után pedig már nem engedték továbbutazni. Két hónapig várakozott Chaprában, mindössze 520 kilométerre a céltól, közben ráadásul még a laptopját, a telefonját és az útlevelét is ellopták. Szerencsére a tolvajt megtalálták, az útlevél kivételével minden megkerült. A helyi hatóságok nem tudták jogszabállyal megindokolni, miért korlátozzák az utazásban, mégis megtiltották neki, hogy elhagyja a várost, a kórházból is alig engedték ki a két hónap alatt. A külügyminisztérium próbált neki segíteni a hazajutásban, Viktor azonban eltökélt volt, nem akarta feladni a célját, így végül – hosszas huzavona után – szerzett egy külön engedélyt Bihár állam belügyminisztériumától, és folytathatta útját. Hamarosan azonban újra akadályba ütközött: nem engedték be Nyugat-Bengál államba, annak ellenére sem, hogy a magyar nagykövetségen keresztül jóváhagyást kapott a belépésre az ottani hatóságoktól is. Végül feltűnő fekvőbiciklijét egy helyi baptista lelkésznél hagyta, és hagyományos kerékpárral, álruhában, fejkendőt viselve vágott neki az utolsó 100 kilométernek. Sikeresen átjutott minden ellenőrző ponton, így 2020. június 7-én, 11 hónappal az indulás után, eljutott Kőrösi Csoma Sándor sírjához.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

57

interjú

Leesett az első hó a Hindukus hegységben

58

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kövesd Viktort az Instagramon instagram.com/zicho.hu

és a Facebookon! facebook.com/zicho.viktor

Nagyon sokféle emberrel találkozhattál utad során.

Egymástól gyökeresen különböző kultúrákkal találkoztam az úton. Itthon például sokkal zárkózottabbak az emberek, ritkán esik meg olyan, hogy egy idegent meghívnak magukhoz, hogy vendégül láthassák. A Közel-Keleten ez mindennapos. Utazóként fontos, hogy nyitottak legyünk a másfajta gesztusokra, de közben azért maradjunk óvatosak és kritikusak.

Milyen érzés volt mindezek után célba érni?

Kőrösi Csoma Sándor egy zseni volt, hihetetlen és csodával határos, amit ő véghez vitt.

Dardzsilingben, a sírnál az járt a fejemben, milyen nehéz dolga volt, mennyivel nehezebb, mint nekem. Ő pedig a rengeteg nehézség ellenére sem fordult vissza, utazott tovább, és ennek köszönhetően láthatóvá tett a térképen egy addig fehér foltot. Minden tiszteletem az övé – amíg magyar ajkú népek élnek, addig meg kell emlékeznünk róla.

A célban: Kőrösi Csoma sírjánál Dardzsilingben

NÉVJEGY Zichó Viktor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett mérnökként, mellette fotósként és videósként dolgozik. Meglehetősen sokat tartózkodik a komfortzónáján kívül. Fényképezőgépével bejárta a fél világot, 23 éves sem volt még például, amikor elstoppolt egyedül a Perzsa-öbölig, de szervezett expedíciót többek között az Ararátra is. Elkötelezett sziklamászó, a KisGeri 24, Magyarország egyetlen 24 órás sziklamászó versenyének szervezője.

Tudod már, mi lesz a következő utad?

Egy ötlet már van, de még nincs kidolgozva, bárhogy alakulhat. Jó lenne elmenni télen északra, hogy bringázhassak kicsit a sarki fény alatt. 쐍

LENGYELO.

BELARUSZ

OROSZORSZÁG

KIRGIZ.

KAZAHSZTÁN

KÍNA

TÁDZS. S.

UKRAJNA

Dardzsiling D

ÜZBEGISZTÁN

MAGYARO.

NEPÁL

Dusanbe ROMÁNIA

BANGL.

Buhara

FEKETE-TENGER BULGÁRIA Rusze GÖRÖGO.

Újdelhi l

TÜRKMENISZTÁN

GRÚZIA

Iszlámábád

AZERB. KASZPITENGER

TÖRÖKORSZÁG

AFGANISZTÁN

Agra

Váránaszi

INDIA

Meshed

É

PAKISZTÁN SZÍRIA

Teherán

IZR.

Térkép: Bába Imre

IRÁN

Erbíl

FÖ L DKÖZI-T E NGE R

IRAK

INDIAI-ÓCEÁN LÍBIA

EGYIPTOM

SZAÚD-ARÁBIA

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

59

Két keréken

Bringával

A Börzsöny Ring elnevezésű teljesítménytúrát hagyományőrző jelleggel tavaly októberben rendezték meg első alkalommal.

A 90 kilométer hosszú túraútvonal a Börzsöny lábának Írta és fotók: Abelovszky Tamás legszebb részein vezet végig, érintve a Dunakanyar legfestőibb szakaszát, a méltán népszerű Királyrétet és a nógrádi várat, valamint a talán kevésbé ismert északi és nyugati hegylábi részeket is.

60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a Börzsöny körül

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Két keréken behatóbban ismerkedni, de a temető felé is érdemes egy kitérőt tenni, ahol messziről feltűnik egy, a környezetéből kimagasodó építmény, a neogótikus Luczenbacher-temetőkápolna, amely kriptaként és kápolnaként egyaránt funkcionált. A Luczenbacherek Belgiumból érkeztek a településre, majd később egy kúriát is építtettek, amely ma kollégiumként működik.

Megéri Zebegényt felfedezni Börzsöny Ring teljes útvonalán ráadásul táblák segítik az eligazodást, így kis túlzással térképre sincs szükség, ha szeretnénk belevágni az ígéretes kalandba. Víz és elemózsia ugyanakkor kell, hiszen nem egy rövid túráról van szó, és amennyiben egy-két utunkba eső látványosságot is meg akarunk nézni, akkor bizony mindenképpen egész napos elfoglaltságban érdemes gondolkodni.

A

A túra kiindulópontja Szob városa, amely leginkább egykori szörpüzeméről ismert szélesebb körben, azonban a kétezres évek elején a gyár csődbe ment, és ez gyakorlatilag a környékre korábban oly jellemző bogyósgyümölcstermesztés végét is jelentette. A környék múltjával egyébiránt a Börzsöny Múzeumban lehet

Bringaút Szob és Zebegény között

A szobi temetőben magasodik a neogótikus Luczenbacherkápolna

A Duna-parti bringaút – amelyen a folyam közvetlen közelében, teljes nyugalomban tekerhetünk tucatnyi kilométeren keresztül – az EuroVelo 6-os kerékpárútnak is része. Először Zebegénybe, egy bájos, sok érdekességet kínáló faluba érkezünk meg pár kilométer megtételét követően. A bringaút melletti büfék jól látható jelei a kerékpáros turizmus gazdaságélénkítő hatásának, ami persze a kétkerekű vándoroknak is jól jön.

A faluba a vasút alatt lehet bejutni, és rögtön a főtérre vezet a hangulatos, macskaköves utcácska. A Havas Boldogasszony tiszteletére épült plébániatemplomot Kós Károly és Jánszky Béla tervezte, 1906 és 1910 között szecessziós stílusban épült, belső falait padlótól a mennyezetig freskók borítják – kevés falu büszkélkedhet ilyen különlegességgel. A főtér házai felett magasodik a Kálvária-domb (oldalában nem meglepő módon egy kálváriát, csúcsán egy kápolnát találunk), amelynek tetején leng az országzászló, körülötte pedig egy befejezetlen hősi emlékmű található. A faluban egy hajózástörténeti kiállítást (Farkas Vince hajóskapitány emlékei) is meglátogathatunk, majd a bringaútra visszatérve előbb egy rózsakert, utóbb a Dőry-kastély vonja magára a figyelmet.

A Dunával együtt kanyarodunk A kerékpárút Zebegényből kiérve a folyó és a Szent Mihály-hegy lábának sziklái közé szorul, egyre szebb kilátást engedve a Dunakanyarra. Hamarosan Nagymarosra érünk az

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

e szakaszon Beatrix királynőről elnevezett kerékpárúton gurulva. A középkori Maros település története szorosan kapcsolódik a túlparti Visegrádéhoz, mivel utóbbi a középkorban királyi székhely volt. Az uralkodók kedvelt tartózkodási helye volt a mai Nagymaros is (korabeli leírások szerint a sík területen lovagi tornákat rendeztek) – nincs ez másképp napjainkban sem, hiszen kedvelt célpontja a kirándulóknak, nem is ok nélkül.

Zebegényi utcarészlet

Nagymaros templomának kapuboltozata középkori eredetről árulkodik

a mindig forgalmas parti sétányt. A római katolikus istenháza a 14. században épült gótikus stílusban, tornya kicsit később, a zárókő szerint 1509-ben. A zárókőre már csak azért is érdemes vetni egy pillantást, mert gyönyörű csillagboltozat veszi körül.

Már a bringaút mellett is rendezett park kíséri utunkat, menő játszótérrel, mezítlábas tanösvénnyel és persze pompás kilátással a Visegrádi-hegység és a Pilis magaslataira.

A vendéglátóipari egységek tekintélyes része a kompállomás köré koncentrálódik, a teraszokon például lángost majszolva gyönyörködhetünk a már többször emlegetett tájban. A falu 12-es úton és vasúton túli része csendesebb, de a Szent Kereszt felmagasztalása templom miatt megéri pár percre magunk mögött hagyni

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63

Két keréken Kismarosnál fordulunk a Börzsöny belseje felé Nagymarosról a hangulatos part menti bringaúton tekerünk ki, majd egy vegyes használatú úton tempózhatunk Kismaros irányába.

Egy-egy büfé tűnik fel a rétek, gyümölcsösök között, egy kis kitérővel pedig a folyóparton lévő Nomád bárba is betérhetünk. Kismarosra érve magunk mögött hagyjuk a kerékpárutat, hogy a Börzsöny belseje felé vegyük az irányt.

A Morgó-patak völgyében, a királyréti kisvasút sínpárjával Szokolyáig párhuzamosan futó aszfaltúton egyre közelebb kerülünk a hegység belsejéhez, miközben a szintvonalakat is szolidan gyűjtögetjük. A dombok között megbújó Szokolya leghíresebb szülötte, Mányoki Ádám leginkább arról ismert, hogy II. Rákóczi Ferenc udvari festője volt néhány évig, de azt talán kevesen tudják, hogy Berlinben is működött udvari festőként, ahogy később dolgozott Erős Ágost lengyel királynak és szász választófejedelemnek, de tevékenykedett Prágában és a bécsi udvarban is.

Szokolyáról Királyrét felé haladunk tovább, Paphegyen egy hatalmas fatelep mellett a kisvasút járműveinek otthonát is érintve – az egykoron Kincskereső névre hallgató állomáson „laknak” a vasúti kocsik, itt szerelik a műhely-

64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kismaros sváb lakói az „ulmi skatulyán” érkeztek a Dunán a 18. században

ben a mozdonyokat, motorkocsikat és a gőzmozdonyt. Királyréten a kisvasút végállomásának közelében tavasztól őszig egy hajtánypálya várja a látogatókat, a Nagy-Hideg-hegy irányában pedig csak pár száz métert kell megtenni a Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont épületéig. Az Ipoly Erdő Zrt. régebbi látogatóközpontjától indul egy tanösvény, a kertben találunk egy madárlest, odabent pedig a kiállítást számtalan program egészíti ki, ezért érdemes tájékozódni a látogatás előtt.

Új látogatóközpont a turistáknak A Duna nagymarosi partján jókat lehet piknikezni

Az út mellett egy másik, egészen új, az egykor iskolaként, majd erdészlakként működő épületben kialakított látogatóközpont várja a kíváncsi turistákat: már nevében („SzokolyaHuta”) is emlékeztet arra, milyen mesterséget űztek errefelé, odabent pedig valóban felfedezhetjük Királyrét környékének geológiai, tájhasználati és ipartörténeti múltját. Az ércekben gazdag Börzsöny nyersanyagainak (arany, ezüst, vasérc stb.) kitermelésére előbb Luxemburgi Zsigmond, majd Habsburg Albert telepített a környékre szász telepeseket. A vasbányák mellett huta is működött, amely a mostani Cseresznyefa parkoló szomszédságában helyezkedett el. Később többszöri újratelepítés történt, a huták sem működtek állandóan valószínűleg, a termelés 1792-ben szűnt meg, helyét a fakitermelés, majd a kőbányászat vette át. Ennek köszönhetően épült meg a kisvasút is.

A környék alapos megismerését több tanösvény segíti, így információhiányos állapotban biztosan nem távozik senki Királyrétről. Aki profánabb élvezetekre is vágyik a szellemi táplálék mellett, az két étteremben csillapíthatja éhségét, szomjúságát, betérhet a Királyréti Kirándulóközponthoz tartozó kávézóba vagy az erdei finomságokat árusító boltba. A kirándulóközpont korábbi üde színfoltját, Ákos büféjét azonban hiába keresnénk, áldozatul esett az új látogatóközpont építésének.

Irány nógrádi vár Királyrétet magunk mögött hagyva a Fatornyos Kúria és Erdei Hotel mellett egy erdészeti útra térünk – a jól karbantartott, stabilizált földút az

egyetlen olyan szakasza a túrának, amely miatt nem ajánlott országúti bringával nekiindulni.

Ahol újra aszfaltot érnek kerekeink, valaha a Magyar Néphadsereg robbanóanyag-raktára működött, és bár egyes épületeket felújítottak (Fenyvespark Szálló és Rendezvényközpont néven fogadja a vendégeket), a Petőfilakótelepen áthaladva az út melletti, lapos tetős közösségi helyiség ajtajai felett olvasható „Társadalmi klub”, „Tálaló” vagy „Játékterem” feliratok visszarepítenek pár pillanatra a múltba. Nógrádra innen már csak be kell gurulni – a balunkon nyújtózó nagyobb mező szélén ugyanakkor érdemes megállni, pompás kilátás nyílik a várra, illetve a Magas-Börzsönyre.

Makadámút Királyrét és Nógrád között az erdőben

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

Két keréken Mielőtt megmásznánk a várromnak otthont adó hegyet, a vasút előtt érdemes letérni balra, a Csurgó-forráshoz, amely több mint 300 éve szolgálja a környékbelieket. Jelenlegi formáját 1985-ben nyerte el a nógrádi természetvédők munkája nyomán. Fogadjuk meg tanácsukat: „Védjük közkincsünket, a jó ivóvizet!”

Nógrádról, a mintegy 1500 lakosú községről nem sokan gondolnák manapság, hogy már Szent István király városi rangot adott a településnek, illetve a megye székhelyévé is megtette. Mindebből azonban már sejthető, hogy egykor fontos szerepe volt a községnek és a közepén magasodó várnak, amelynek ma már csak romjait csodálhatjuk meg.

Nógrád várának romjai a falu fölé magasodnak

66

|

A környezetéből 50-60 méter magasra kiemelkedő Várdomb a Börzsönyt formáló vulkanikus tevékenység „mellékterméke”, amelyen már a kővár építése előtt állt egy kezdetleges földvár. Ma leginkább az öregtorony magasra

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

meredő csonkja vonzza a tekintetet az erősség romjai között. A 13. század második felétől a váci püspökök birtoka volt a vár, akik jelentősen átépíttették, bővíttették, megerősíttették azt. A török időkben végvárként funkcionáló erődítmény többször is gazdát cserélt, végül 1685-ben egy villámcsapás végzett vele: felrobbant a lőporraktár, így a törökök jobbnak látták a vár maradékát is felgyújtani. A még álló falakat 1709-ben a kurucok rombolták le.

Ma pompás kilátás nyílik a várfalakról a Magas-Börzsöny, a Cserhát és a Naszály irányába – tiszta időben még a Mátra és a Zólyom környéki hegyek is látszanak. Innen egy kis forgalmú út vezet át Diósjenőre.

Készüljünk fel egy kis kaptatóra Diósjenőről indul a túra talán leginkább megerőltető mászása, egészen a 490 méteres magasságban található Závoz nyeregig kell helyenként akár 14 százalékos meredekségű

emelkedőn felkaptatni. Az erdei szabadidőparknál meg lehet állni egy pihenőre: a fogadóépületben információs pultot, kávézót, ajándékboltot és mosdót is találunk, odakint pedig játszóterekkel, erdei sportpályákkal, állatsimogatóval, minigolfpályával találkozhat az, akinek túra közben ilyesmihez lenne kedve. A Jenői-Závozt elérve egy kis tisztáson tarthatunk újabb pihenőt, szép kilátás nyílik innen Diósjenőre és a mögötte elterülő tájra, a Nógrádi-medencére, valamint azon túl a Cserhát csúcsaira. Ez a Börzsöny egyik legfontosabb hágója, amelyen keresztülhalad a Diósjenőt Kemencével összekötő aszfaltút is. Ennek nyomvonala egykor fontos kereskedelmi útvonal volt – nem kellett megkerülni északról vagy délről a Börzsönyt annak, aki az Ipoly alsó folyása és a felvidéki bányavárosok és Lengyelország felé vezető útvonalak között keresett kapcsolatot. Ennek megfelelően Diósjenő régen sokkal fontosabb település volt, mint manapság, ezt jelzik egykori mezővárosi kiváltságai is. A závoz szó jelentése egyébként ’hegyoldalban ferdén vezető, meredek hegyi mélyút’. A mai út Diósjenőtől Kemencéig szinte végig kifogástalan minőségű aszfaltcsík, amelyen viszont érdemes óvatosan közlekedni, mert bármikor felbukkanhat az egyik kanyarban szemből egy jármű.

A Börzsöny Ring talán legkeményebb emelkedője a Závoz előtt

valaha, amelynek feladata a Börzsönyben kitermelt faanyag szállítása volt, egészen az Ipoly menti, normál nyomtávolságú vasútvonalig.

Bár a kisvasutat régen felszámolták, az élesebb szeműek még felfedezhetnek néhány nyomot a fák között: hol a töltés bukkan fel, hol egyegy hídfő a Kemence-patak partjain, hol egy rakodó romjai enyésznek alaposan benőve – éppen ezért ezeket könnyebb megtalálni lombmentes időszakban. A Király-kútnál érdemes friss forrásvízzel feltölteni a kulacsokat, Királyházán átgurulva pedig eszünkbe juthat, hogy egyik elnevezés sem véletlen: Mátyás király kedvelt vadászterülete volt ez a vidék, de errefelé ejtette el ezredik szarvasbikáját úgy 450 évvel később József főherceg is. Királyháza és Kemence között a Gyeplős-kútnál lehet megpihenni – nevét onnan kapta, hogy az erdőben kitermelt faanyagot szállító fuvarosok itt már a lovak közé dobták a gyeplőt a falu felé tartva –, illetve nyáron a strandon nyílik mód az ejtőzésre.

Kisvasút a fák között

Erdei pihenőhely Királyháza alatt, a Gyeplős-kútnál

Kemencéhez egyre közelebb érve feltűnnek a kisvasút még működő szakaszának sínpárjai. A kemencei kisvasút – mint annyi másik hazánkban – az erdőben kitermelt faanyag szállításának köszönheti létét. Az Ipoly menti földek mellett mindig is inkább az erdőgazdálkodás jelentette a megélhetési lehetőséget

Utunk a Kemence-patak völgyébe vezet, hogy aztán folyamatosan gurulva a névadó településre érjünk. A már emlegetett kereskedelmi útvonal mellett itt már kisvasút is közlekedett

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

Két keréken a környékbelieknek, így nem csoda, hogy az 1910-es években megkezdődött a kisvasút építése, mégpedig a Kemence–Királyháza– Királykút-vonallal. Az első 11 kilométert hamar további több tucat kilométernyi pálya kiépítése követte. A 600 milliméteres nyomtávú kisvasúton a felső végállomásokról Kemence felé csak fékezésre volt szükség, a kocsik mozgatását a gravitáció oldotta meg – a másik irányban pedig nagyon sokáig lóvontatással jutottak fel a szerelvények. A kisvasút fénykorát az 1960–70-es években élte, ekkor már javarészt dízelüzemű mozdonyok közlekedtek a síneken. Az 1990-es évek elejére leromlott állapotú pályát két nagy árvíz rombolta tovább, szinte teljesen felemésztve azt. Szerencsére a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület az Ipoly Erdő Zrt. támogatásával kezébe vette az ügyet, és 2000-ben újraindulhatott a vasútüzem, ráadásul egy kis múzeumot is létrehoztak a kemencei végállomáson – ide érdemes betérni azokon a napokon, amikor közlekednek a vonatok.

Kemencéről talán keveseknek jut eszébe, hogy megyeszékhely volt egykoron, a 18. században.

Erre emlékeztet a régi megyeháza, amelyet a község főútjára fordulva hagyunk magunk mögött – a barokk épületben ma helytörténeti kiállítás található, de „fénykorában” a közigaz-

68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesébe illő külseje van a kemencei tájháznak

A román kor építészeti megoldásai köszönnek vissza a nagybörzsönyi Szent Istvántemplomon

gatási székhely mellett olyan eseményeknek is helyet adott, mint az emberevő cigányok pere 1782-ben. Kemencétől Vámosmikoláig egy kellemes hullámvasutazás veszi kezdetét a dimbes-dombos tájban, majd Szobig jelentősebb szintkülönbségek leküzdése nélkül tekerhetünk át Ipolytölgyesen, Letkésen és Ipolydamásdon.

Akinek ereje és ideje engedi, annak ajánlott útközben egy kis kitérőt tennie Nagybörzsönybe: a kedves kis falu két Árpád-kori templommal is büszkélkedhet, amelyek közül a falu szélén álló Szent István-templom gyakorlatilag eredeti állapotában maradt fenn. A kis istenháza a 13. század elején épülhetett, és első ráné-

Nagybörzsönyig vezet. 1908-ban kezdték építeni a Szobról Márianosztra felé tartó, 600 milliméteres nyomtávú vonalat, amelyet két évvel később adtak át.

A Börzsönyben három kisvasúton is utazhatunk

Nagymaros

Kismaros

Királyrét Nógrád Závoz nyereg

Kemence

Letkés

60 58,8

80 78,6

600 m

400

200 0

Szob 12,5

20 18,2

40 18,8

44,7

Szob 90,3 km

Kerékpárút Erdészeti út Országút

I p ol y

zésre is tökéletes arányokat tükröz. A román stílusú falusi templom biztosan a legszebbek közé tartozik hazánkban. A délre nyíló kapun belépve egyszerű tér fogad, amely kifejezetten „jól áll” a templomnak. A faluban található bányásztemplom alapjai a 13. századból valók; később az épületet két alkalommal is bővítették gótikus, majd reneszánsz stílusban. A bányásztemplomot hátrahagyva legurulhatunk a főtérre, hogy felkeressük a falu vízimalmát (amely ma is működőképes állapotban van, 2-3 nap alatt be lehetne indítani), illetve a mellette található húsfüstölőt, éttermet, esetleg a vicces nevű Lek-Vár-Lakot, ahol helyi készítésű lekvárokat, szörpöket lehet beszerezni. Nehéz innen úgy távozni, hogy a hátizsák nem lesz nehezebb egy kis vásárfiától.

A kisvasút a már említett Luczenbacher család kőbányáiból kitermelt andezit és dácit nagyvasútra szállítását szolgálta. Itt komolyabb vasútüzem létesült, mint Nagybörzsönyben: a szerelvényeket gőzmozdonyok továbbították, és komoly vontatási telepet építettek Szobon mozdonyszínnel, szénraktárral, irodával. 1992-ben szűnt meg a Szobi Gazdasági Vasúton a forgalom, majd 2008-ban újraindult, és 2016-ban sikerült összekötni ismét a nagybörzsönyi kisvasúttal. Akinek sok lenne a Börzsöny Ring 90 kilométeres távja, az Nagybörzsönyből akár kisvasúttal is leereszkedhet a Duna partjára tavasztól őszig, hétvégi napokon. 쐍

Nagybörzsönyből kiváló minőségű aszfaltúton gurulhatunk vissza az Ipoly menti falvakat összekötő útig, ahol Szob felé fordulunk. Bár az Ipoly hajózhatóságáról legendák szólnak (a csehszlovákok próbálták volna meg az antanthatalmaknak így beállítani a kis vízfolyást a fáma szerint), de ez csak valamikor az 1920-as évek végén került elő egy újságcikkben, a britek és a franciák pedig nyilván tudtak térképet olvasni, és maguk is látták, mekkora folyóról van szó. Szobot elérve ismét egy kisvasút sínpárja mellett haladunk a vasútállomásig: a Börzsöny harmadik kisvasútja Nagyirtáspusztán át

0

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Térkép: Bába Imre

Gurulás a kiindulási pontig

5 km

|

69

Erdőmánia

Közel a természethez Észrevétlen gazdálkodás az örökerdőkben Szerző: Lomniczi Gergely, Pusztai Balázs Fotók: Radványi Mihály, Indigo Communications

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Bakancsos turistaként mind többször tűnhet fel, hogy az egyforma fákból álló, egyöntetű erdőkép helyett nehezebben átlátható, akár bozótosnak tűnő, de élettel telibb erdő vesz minket körül. Ezúttal annak jártunk utána, hogy mitől és hogyan lesz valami „örökerdő”.

Hogyan lehet a lehető legegyszerűbben összefoglalni ennek a módszernek a lényegét?

Az örökerdők elegyesek és többkorúak. Az adott erdei élőhely számára optimális mennyiségű faj él bennük több korosztályban. Ezért ezek az erdők működésüket tekintve és esztétikai szempontból is sokkal természetesebbek az olyan erdőknél, amelyeket egy-két fafaj egykorú egyedei alkotnak. Fontos jellemző az erdőklíma folyamatos fenntartása, a válogató, azaz szálankénti vagy kis csoportos erdőművelés, a famatuzsálemek és a holtfa – mint fontos élőhely – védelme.

z országban egyre nagyobb teret nyerő örökerdő-gazdálkodás egyszerre ad választ a klímaváltozás kihívásaira, termel megújuló faanyagot, illetve biztosít változatos élőhelyet.

Jut is, marad is: lehet fánk, mégis mindig megmarad az erdő. Több fafaj, különböző korú egyedek, hatalmas matuzsálemek, kidőlt, korhadó, moha lepte óriások között túrázhatunk.

Csépányi Péter erdőmérnökkel beszélgettünk a visegrádi Erdőanyai-völgyben, a hazai örökerdő-gazdálkodás „forrásvidékén”.

A

Az Erdőanyai tanösvény az ország egyik legszebb erdejében mutatja be az örökerdőgazdálkodás folyamatát

Több ezer fiatal facsemete kel ki egy-egy idős fa magjaiból

Érdekes az erdőgazdálkodás kapcsán az esztétikai érték említése.

Igen, talán kevésbé közismert, de a kiváló minőségű fakészlet kialakítása és fenntartása, illetve a természeti értékek védelme mellett nekünk, 21. századi erdőgazdálkodóknak kiemelt célunk a tájkép védelme, az élményt és felüdülést nyújtó, vonzó és változatos erdőkép fenntartása. Ráadásul ezek a célok egymástól nem elválaszthatók, komplex rendszert alkotnak. Ennek a rendszernek a megteremtése vette kezdetét az Erdőanyában 60 éve, 20 éve pedig már tudatosan örökerdő-gazdálkodást építünk.

A Pilisi Parkerdő Zrt. újító, fenntartható erdőgazdálkodásának története 60 évre nyúlik vissza. Mi kezdődött el itt hajdanán?

Akkoriban 100 éves egyedekből állt itt, az Erdőanyában a vágásra besorolt, egykorú erdő, persze sűrűbben álltak a fák. Csakhogy Madas László akkori igazgató elhatározta, hogy ezt az erdőt másféle módon kell kezelni.

Elkezdődött egy olyan erdőművelési rendszer, amely napjaink örökerdő-gazdálkodásához vezetett. Ez a terület tehát azért érdekes, mert itt egy 60 éves folyamat figyelhető meg, míg másutt legfeljebb 18-20 esztendeje indult ez a fajta munka.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

Erdőmánia Íme az eredmény 60 év után, az erdőjáró turista is azonnal észreveszi a különböző korú fákat, a különböző fajokat együtt, na és persze a korhadó holtfákat.

Igen, a 170 éves, 50–90 cm-es átmérőjűek alatt azok a 30–40 cm-es fák ott 60–70 évesek, beljebb a karvastagságúak 20 és 40 év közöttiek, míg ezek a csemeték, kőris, bükk, tölgy, 5–10 évesek. Az örökerdő alapvetően lombos fafajokból áll, a szálalóerdő főleg fenyőkből, de a gazdálkodás fő alapelve mindkettőben ugyanaz: nincs vágáskora az erdőnek. Egyesével, kisebb csoportokban válogatunk, meghatározzuk az egyes fák szerepét. A habitat- vagy biotópfa az élővilágot szolgálja, az úgynevezett javafa gazdasági értéket produkál, a többi segítő, óvó szerepet tölt be. Ez az erdőművelési mód a

Csépányi Péter rendszeresen tart szakvezetéseket az örökerdőgazdálkodásról

Így nézhetjük meg az Erdőanyát Az interjúnak is helyszínt adó területet utoljára az 1850-es évek elején termelték le. 100 évvel később ismét vágásra sorolták, Madas László erdészetvezető, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság későbbi igazgatója azonban másféle erdőgazdálkodást kezdett el itt. Az erdőanyai tömb a Vízverés nyerge tisztásnál találkozik az Országos Kéktúra útvonalával, attól nyugatra helyezkedik el. Visegrád felől az Apát-kútivölgyből közelíthető meg a legkönnyebben. A halastó után balra fordulva a Kék-kúti-völgyben haladó erdészeti úton juthatunk el a Vízverés nyergébe, ahol egy – az örökerdőt bemutató – tanösvényt találunk. Ennek bejárása után az Országos Kéktúra nyomvonalán észak felé haladva folytathatjuk a kirándulást a fellegvár, illetve a Mogyoró-hegy felé.

72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

természetvédelmi szempontokat sokkal könynyebben integrálja, turisztikai szempontból is sokkal kedvezőbb, nem keletkeznek vágásterületek, az erdőborítás folyamatos. Érdekes, hogy a természetjárók nagy része napjainkban is a sérülékenyebb, egykorú fákból álló, „rendezett” erdőket keresi, és „gondozatlannak”, kuszának látja az örökerdőket, miközben az erdő egészsége és fennmaradása szempontjából ez a változatos erdőkép sokkal előnyösebb.

Egy interjúban azt mondta, hogy kétségek között vágott bele az örökerdő-gazdálkodás megvalósításába. Miről szóltak ezek a kétségek?

Erdőművelési teendőkről, üzemszervezési kérdésekről, a vadállomány sűrűségéről, a korábbi szakmai berögződésekről és így tovább…

Egy rendszer megváltoztatásakor nagyon sok mindennel számot kell vetni. Voltak ugyan kísérletek a két világháború között, majd az 1950–60-as években, de aztán következett 30 év szünet, amikor a gyakorlatban ezzel senki nem foglalkozott. A szakemberek egy része sem hitt abban, hogy az örökerdő-gazdálkodás Magyarországon megvalósítható.

Tehát a kétségek arról szóltak, ami a fejekben volt?

Elsősorban igen. Be kellett emelni az erdészeti tanulmányok közé is ezt a témát. Hiszen egyre többen fordultak az örökerdő-gazdálkodás felé. Ennek több hulláma volt. Az 1980-as,

sított erdeiben. A szakma felfigyelt arra, hogy az egykorú, vágásos gazdálkodással kezelt, ráadásul nem is igazán a termőhelynek megfelelő fafajokból álló erdők nagyon kitettek az ilyen veszélyeknek.

1990-es években az egykorú európai erdőkben bekövetkező óriási károk keltették fel az örökerdő-gazdálkodás iránti érdeklődést.

Nagy erejű viharok 50-60 millió köbméter faanyagot döntöttek le Németország elluco-

A holt faanyag az erdő „immunrendszerének” szerves része

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben az örökerdők ellenállóbbak?

A vegyes korú, elegyes erdők a leginkább ellenállóak. Az egyszerre kitermelt erdők helyére ültetett egykorú csemeték sokszor elpusztulnak egy aszályos nyáron, miközben az erdőállomány alatt lévő csemetéken nem látszik kár. Az idős fák árnyalása megvédi az újulatot a kiszáradástól, a mikroklíma az erdő alatt kedvezőbb. Vagy például Gödöllő térségében a 2000-es évek közepén a gyapjaslepke

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

73

Erdőmánia az örökerdőben más fajok át tudják venni az állományalkotó szerepet. Fokozatosan magától átrendeződik a fajösszetétel. Itt, az Erdőanyában, például nagyon sok bükk van, de ha a bükk számára ez a termőhely alkalmatlanná válik, akkor sok tölgy és más fafaj is van itt, amely át tudja venni a bükk helyét.

(Lymantria dispar) hernyói több évben is tarrágást okoztak. A nyár közepén az elegyetlen cseresekben, tölgyesekben nem volt lomb egyetlen fán sem. Azokon az erdőterületeken viszont, ahol más fafajok is voltak, ez gyakorlatilag észrevehetetlen volt. Az örökerdőknél a klimatikus változások sem érvényesülnek drasztikusan. Míg a lucfenyő alkotta monokultúrák a melegedés miatt gyorsan pusztulnak,

Az erdészek úgynevezett biotópfákat jelölnek ki, amelyek életük végéig a területen maradnak

Névjegy Dr. Csépányi Péter erdőmérnök • A Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese • Az Országos Erdészeti Egyesület Örökerdő Szakosztályának elnöke • A Pro Silva Hungaria Egyesület elnökségi tagja, alelnöke Erdész nagyapja és a nyári, erdei kirándulások a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Járdánháza közelében nagy hatással voltak rá, és már iskolásként eldöntötte, hogy erdőkkel szeretne foglalkozni, mérnökként. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem után az Ózdi Erdészetnél kezdett dolgozni.

Csatlakozott az örökerdő-gazdálkodás alapelveit felkaroló Pro Silva csoportjához. 1996-ban került a Pilisi Parkerdő Zrt.-hez, ahol lehetőséget kapott az örökerdő-gazdálkodás gyakorlati megvalósítására, amelyben az erdőgazdaság más munkatársaival azóta is elkötelezetten vesz részt. Ez irányú tevékenységének kísérleti-kutatási központja a Pilisszentlélektől keletre elterülő Mexikó-pusztai-erdő. Eredményeit Kaán Károly-díjjal és Vadas Jenő-díjjal is elismerték.

74

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A térségben legutóbb a 2014. decemberi ónos eső okozott nagy károkat. Az akkor tapasztaltak megerősítették a feltételezéseket?

Az egykorú állományokat nagyon összetörte, mert a koronára rakódó jég súlyát a törzs nem bírta el. Kettétört a fa, letört a korona, vagy tövestül kifordult, sokszor egész hegyoldalakon dominószerűen. Azok az erdők, amelyekben egyszerre találunk különböző korú és fajú fákat, ahol a fiatalabbakat a fölöttük álló idősebbek védik, nem károsodtak olyan mértékben.

Itt ez az óriási magas kőris jelenthette a védelmet. Miért van ráfestve egy H betű?

Mert ez egy úgynevezett habitat- vagy biotópfa. Ez már itt marad, ameddig ki nem dől, majd el nem korhad. Így szolgálja az élővilág, a biodiverzitás érdekeit, és természetesen egy esztétikai értéket is ad az erdőnek. Körülbelül 40 méter magas, az átmérője pedig 140 cm.

A térfogata több mint 25 köbméter, nagyjából 170 éves lehet.

Azt mondta valahol, hogy az örökerdőben nemcsak az ökológiai, hanem az ökonómiai kockázat is csökken. Megéri örökerdő-gazdálkodást folytatni?

Folyamatos jövedelemlehetőséget biztosít.

Az idős fák hasznosítása után nincs 30-40 év szünet, mire az új erdő jövedelmezőre fordul, és az erdőnevelési munka nagy részét is a természet végzi el. Mindig van vastag faanyag, a gazdálkodó ezáltal folyamatosan bevételhez jut. Ez olyan, mint amikor az ember a 100 évente egyszer esedékes nagyobb jövedelméhez örökjáradék formájában, folyamatosan elosztva jut hozzá.

Mennyi örökerdő van a Pilisi Parkerdő Zrt. területén, illetve országosan?

A Pilisi Parkerdő körülbelül 60 ezer hektár erdővel gazdálkodik, ebből pedig közel 11 ezer hektár örökerdő-üzemmódban van.

A fő, csaknem 7 ezer hektáros összefüggő tömb a Visegrádi-hegység nyugati felén és a Pilis északi részén terül el Esztergom, Dömös, Pilisszentkereszt és Pilisszántó között. Ez húsz év szakmai munkájának eredménye. Országosan főleg az állami erdőgazdaságok néhány év alatt már több mint 20 ezer hektáron vezették be ezt az erdőművelési rendszert. Az átállás azonban többletfeladatokat, ezáltal extra erőforrásokat igényel: képzésben, eszközökben, infrastruktúrában, szervezeti felépítésben.

Mindez nem megy egyik napról a másikra, több évtizedes folyamatról van szó.

Vagyis az örökerdőhöz sok minden kell, nem lehet mindenhol megvalósítani. Mégis, az ország mintegy 2 millió hektárnyi erdejéből mennyit lehetne átállítani erre az üzemmódra?

Az erdőterület közel felén, az akácosokban, a nemes nyárasokban vagy a talajvédő fenyvesekben nem számolhatunk ezzel a lehetőséggel, csak az őshonos fafajokból álló erdők jöhetnek szóba. Ott sem folytatható örökerdő-gazdálkodás, ahol az erdő nem képes természetesen megújulni a termőhelyi tényezők vagy a vadállomány sűrűsége miatt.

Kell megfelelő erdészeti út- és nyomhálózat is, mert ezekben az állományokban a gépek nem tudnak összevissza közlekedni, hiszen mindenütt valamilyen korú fa áll. Nehéz megmondani, mennyi örökerdőnk lehetne, de az biztos, hogy egyre több van, és nemcsak a Pilisben és a Visegrádi-hegységben, hanem az arra alkalmas területeken már országszerte, így például a Börzsönyben, a Bükkben, a Bakonyban vagy a Mecsekben is. És ez a tendencia folytatódik, hiszen minden évben újabb 2-3 ezer hektárral növekszik az örökerdők területe. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

75

Ökotúra

Egy nap a

madárparadicsomban 76

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Tóth Judit Fotók: Gulyás Attila

A hortobágyi halastórendszer Közép-Európa egyik legfontosabb vízimadár-élőhelyének számít. Egy itteni madarásztúra kiváló alkalom arra, hogy kezdőként, szakavatott kísérő segítségével ismerkedjünk a madarakkal, de aki önállóan járja be a környéket, vagy csak kiül egy madárlesre, hogy onnan nézelődjön távcsövével, az is sok-sok élménnyel fog gazdagodni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

Ökotúra Hortobágyi Nemzeti Parkban járunk, Hortobágy községtől és a híres Kilenclyukú hídtól pár kilométerre. Még éppen csak eltávolodunk a nemzetipark-igazgatóság által működtetett Halászbárka Halastavi Fogadóközponttól, máris egy madárparadicsom kellős közepében találjuk magunkat. A kisvasút indítóállomásától a Hortobágy-halastavi tanösvény a sínekkel párhuzamosan halad a tóegységet két részre tagoló főgáton. Ha nyílegyenesen nekiindulunk, 5 kilométer múlva elérjük a legtávolabbi pontot, a Kondás-tavat, de hosszabb túrát is tehetünk a halastavak között – a leghosszabb bejárható útvonal 10 kilométeres.

A

Aki madarászni jön, annak persze nem a megtett távolság a lényeg, hanem az, hogy minél érdekesebb fajokat lásson. Mi már a harmadik állomásnál, a Bivalyos-tónál letáborozunk.

Olyan madárkavalkád fogad bennünket, hogy nem győzöm kapkodni a fejem, a távcsövet pedig egy óráig szinte le sem veszem a szememről. Rövid idő alatt több mint húsz madárfajt számolunk össze. Sok más mellett nyári ludak, nagy és kis kócsagok, füstös cankók, fattyúszerkők időznek a sekély vízben.

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A magyar házi bivaly valószínűleg a népvándorlás során került a Kárpátmedencébe mint igavonó állat Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A Hortobágyhalastavi Kisvasút a tavak belső gátján halad. A fogadóközpontban egy kiállítást is megnézhetünk

Bivalyok és madarak A 60 hektáros, bekerített területen egykor egy kisebb halastó volt, most ez a házi bivalyok birodalma, amelyek alaposan átalakították a terepet, ahol nádtenger helyett jelenleg vízállásokkal tarkított mocsárrétet találunk. Ez pedig nemcsak a bivalyoknak jó, de a madarak számára is eszményi táplálkozóhely.

Meglátok egy gyönyörű kanalasgémet, később kiderül, nincs egyedül, egy kisebb csapat van még itt belőlük. Most szeptember elején járunk, ők még csak készülnek az előttük álló nagy útra, a vonuló madarak egy része azonban már útra kelt, vagy rég a telelőterületen élvezi a napsütést. Jó néhány faj még az ősz elejét is itt tölti. Gyurgyalagok hangja szól folyamatosan

felettünk, de a fecskék is nagy csapatokban röpködnek a levegőben.

Koczka András, a Hortobágy-halastavi Kisvasút és tanösvény létesítményvezetője egy túravezetés után csatlakozik hozzánk – néhány perce döcögött be a kisvasúti szerelvény egy csapatnyi kamasszal. Kicsit beszélgetünk, közben fél szemmel mindketten a tavat kémleljük. András máris talál egy ritka madarat a teleszkópjával, egy lócsért. Legnagyobb méretű csérfélénket erőteljes, piros színű csőréről lehet beazonosítani.

András rendszeresen vezet a halastavaknál madarásztúrákat, amelyek során a látogatók kisvasúttal, gyalogosan vagy kerékpárral fede-

A halastavak egyik jellemző faja a nagy kócsag, amely egyre nagyobb számban telel át a Kárpátmedencében Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Koczka András rendszeresen vezet túrákat.

Ha szerencsénk van, olyan érdekes fajokat is láthatunk, mint a lócsér

zik fel a környék élővilágát. Gyerekkora óta madarászik, itt, a halastavaknál szerezte első madarászélményeit, és most ugyanitt már ő ismerteti meg másokkal a madarakat. Mint mondja, kifejezett kedvence nincs a fajok között, bár a ragadozó madarak és a sirályok különösen érdeklik. Ez utóbbiak talán azért is, mert pontos meghatározásuk olykor még a profik számára is nagy kihívás. Egyes sirályok esetében ugyanis a fiatalok tollruhája nagy változatosságot mutat. Például a nálunk rendszeresen fészkelő és átvonuló sztyeppi sirálynál a négy évnél fiatalabb madarak között négy korcsoportot és négy különböző tollruhát lehet elkülöníteni.

Andrást természetesen a különlegességek is érdeklik. Régebben, ha egy ritka faj tűnt fel, azonnal indult, akár még az ország távoli pontjára is, hogy láthassa. Most már erre kevesebb ideje van, de sok esetben nem is kell messzire mennie, a ritka fajok jönnek ide, mint legutóbb például egy ázsiai pettyeslile.

Halak a Csúnya-földön A Bivalyos-tó közelében nyújtóznak az Öreg-tavak, a legkorábban létrehozott halastavak. Távolból nekem teljesen úgy tűnt, mintha

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

Ökotúra egy virágos rét húzódna itt, aztán kiderül, ez is egy tó, amelyet hatalmas tündérfátyolmező borít. Ameddig a szem ellát, a védett tündérfátyoltól sárgállik minden, a virágok között csak egy-egy úszkáló madár feje feketéllik. Többségük leginkább kis kárókatona, de a teleszkópban feltűnik egy búbos vöcsök is csíkos kis fiókájával. A tóhoz ilyen látvány után valami igazán szép és romantikus nevet társítanék, a halászok azonban sokkal gyakorlatiasabbak, nem gondolták túl a névadást, a tavat I. tónak nevezték el.

A Hortobágyon mindenképpen hasznosítani akarták a rossz minőségű, szikes területeket.

Az első halastavakat az I. világháborúban hozták létre, a tórendszer kiépítése az 1970-es évek elején fejeződött be. A halastórendszert a Hortobágy legszikesebb, gazdálkodási szempontból legértéktelenebb területén, a Csúnya-földön alakították ki. A mélyebb fekvésű szikes laposokat gátakkal vették körbe, amelyeket részben orosz hadifoglyokkal emeltettek. A szakemberek szerint egyébként ezek a területek természetvédelmi szempontból a Hortobágy legértékesebb részei közé tartozó szikes kopárok és szikes laposok voltak. Később a terület a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került, és azóta természetkímélő halászat folyik itt.

Októberben a darvaké a főszerep, amelyek több tízezres, sőt olykor százezres számban pihennek meg itt Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A tündérfátyol júniustól szeptemberig virágzik. Ősz elején az I. tavat még teljesen beborították a virágok

Október, a darvak hava A tanösvény mentén több madárlest is kialakítottak, ezekről hosszasan el lehet nézelődni.

Az I. és a II. tó közötti lesről mi például kiszúrtunk két idős rétisast a tó túloldalán, egy fán, majd nem sokkal később egy fiatal példány körözött felettünk, amire pedig tényleg nem számítottam: egy impozáns halászsas is megjelent az égen.

Szeptember végétől érkeznek a darvak, amelyek az északi költőhelyekről a déli telelőhelyek felé tartó, hosszú útjuk során hetekig időznek a Hortobágyon, amely Közép-Európa egyik legjelentősebb darupihenőhelye. Ebben az időszakban több tízezer daru tartózkodik itt, sőt van, hogy százezernél is többen vannak.

Nappal a környékbeli földeken táplálkoznak, leginkább a kukoricaföldeken keresgetik az elhullott kukoricaszemeket, este pedig a tavakra járnak be éjszakázni.

Szeptember végétől november elejéig a nemzetipark-igazgatóság vezetett darunéző túrákat indít, amelyek során a résztvevők megcsodálhatják a halastavakra alkonyatkor behúzó darvakat. Az élmény semmihez sem fogható, aki egyszer is látott esti darubehúzást, az soha nem felejti el. Vannak kisvasutas, gyalog- és kerékpártúrák, zömmel az alkonyati behúzáshoz igazítva, de a korán kelők a hajnali kihúzást is megnézhetik. A részletekkel kapcsolatban a nemzetipark-igazgatóság honlapján (hnp.hu) lehet tájékozódni. Novembertől a darvakat aztán felváltják a vadludak. Nagy lilikek tömegei

80

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

töltik itt a telet, de a sokaságban időről időre ritka fajok is feltűnnek, mint a kis lilik vagy a vörösnyakú lúd. Télen is érdemes sétát tenni a Hortobágyon, ilyenkor például a rétisasok is nagyobb számban mutatkoznak a halastavak környékén, de aki szerencsés és kellően halkan jár, az vidrákat és hófehér ruhába öltözött hermelineket is láthat.

Vízimalmok helyett vadaspark De ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre még az őszben járunk csak. Aki nem akar egész nap madarakat figyelni, az a madarásztúrát összekötheti egy kerékpár- vagy gyalogtúrával. Ha az időjárás is engedi, a Hortobágy község és a halastavak közötti 5 kilométert megtehetjük egy földúton, de a halastavi tanösvényen is bringázhatunk.

Ha már itt járunk, szintén érdemes ellátogatni a Hortobágyi Vadasparkba, amely a Kilenclyukú hídtól 2 kilométerre délre van. A vadaspark csak a nemzetipark-igazgatóság buszával közelíthető meg, a járat a szimbólummá lett híd közelében található Hortobágyi Pásztormúzeumtól indul. A vadaspark egész évben nyitva tart, de novembertől márciusig csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A vadaspark helyén századokkal ezelőtt Debrecen vízimalmai működtek, innen ered a terület neve is: Malomháza. A Hortobágy folyót a hazai folyók között ritka kivételként nem fogják közre gátak, és a vadaspark területén még láthatjuk a vízfolyást kísérő galériaerdőt is, amely szintén roppant különleges látvány a fátlan pusztában.

Az őstulok 1627-ben kihalt, a rekonstruált őstulok ősi szarvasmarhafajták visszatenyésztéséből született

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

Ökotúra

A vadasparkban az ősi puszta vadvilágát ismerhetjük meg, köztük olyan állatokkal, amelyek ma már nem élnek, de az ember megjelenése előtt éltek itt, mint például a farkas, a vadló, a fakó keselyű vagy a pelikánok. Láthatunk továbbá olyan fajokat, amelyek a védett természeti területeken ma is előfordulnak még, mint a vadmacska, a réti sas, a nyári lúd vagy a daru.

A vadasparkban vadmacskák is laknak, de a Hortobágy folyót és megmaradt galériaerdejét is láthatjuk

Szafari a pusztában A vadasparkban Csobán Péter vezet körbe bennünket, no és Micike, a vadaspark barátságos macskája, aki mindenhová velünk tart.

Jó látni, hogy itt az állatok többsége a hazai átlagnál jóval nagyobb kifutóban él. Természetesen megnézzük a park emblematikus állatait, a Przsevalszkij-lovakat. A házi ló legközelebbi vadon élő rokonát a kihalás széléről hozták

A Przsevalszkijlovak csoportokban élnek, amelyek egy domináns ménből, néhány kancából és azok csikóiból állnak

vissza. A világállomány jelenleg 2000 példány körül van, amelyek közül 300 található nálunk, főleg a Hortobágyon. A vadasparkban csak egy kisebb csapatot láthatunk, az egyedek többsége a közeli Pentegzugban él, szinte teljesen vad körülmények között.

A lovakkal együtt nagy testű marhák is legelésznek a hatalmas gyepterületen. Ezek az állatok a rekonstruált őstulkok vagy Heckmarhák, és ősi megjelenésük ellenére történetük alig száz évre nyúlik vissza. Az őstulkok hajdanán itt is éltek, de a 17. század elejére kipusztultak. A 20. század elején a német Heck fivérek próbáltak meg különböző marhafajták keresztezésével egy őstulokra emlékeztető marhát kitenyészteni. Érdekes élmény látni ezeket az állatokat a hatalmas pusztán: mintha évezredeket repültünk volna vissza az időben. Közben egy csapat seregély cikázik ide-oda a kék égen, körülöttünk pedig vetési varjak kárognak, amelyek néhány éve hoztak létre itt egy fészektelepet a park tölgyfáin. Idén, a varjúfiókák kirepülése után, már két kékvércse-pár is költött a fészkeikben.

A Hortobágyi Vadaspark egyik különleges programja az Extra szafari, amely során egy terepjáróval viszik be a látogatókat az állatok közé. Éppen úgy, mint az afrikai szafarikon, csak itt zsiráfok és zebrák helyett vadlovak és őstulkok legelésznek. (A vadaspark érdekességeiről weboldalunkon, a turistamagazin.hu-n még részletesebben mesélünk.)

82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

0

5 km

Térkép: Bába Imre

Mire a vadasparkot bejárjuk, késő délután van már. Visszamegyünk a halastavakhoz, hogy megnézzük naplementét. A madarak többsége már az éjszakázáshoz készülődik, a távoli bokrok tele vannak fekete pöttyökkel, köztük egy-egy nagyobb fehér folt, szinte szabályos mintázatba rendeződve. Távcsőbe nézve kiderül, a bokrok a halastavak legnépesebb éjszakai szállásai, a fekete pöttyök kis kárókatonák, az ágak hegyében billegő fehér foltok pedig nagy kócsagok. A későn érkezők kicsit bajban vannak, hosszasan keresgetik a szabad helyeket.

A távolban bivalyok bőgnek, nyári ludak gágognak, néha egy-egy jégmadár „cincog” bele az estébe. A nap lebukik a látóhatár mögé, közben elképesztő színeket fest az égre. Lassan véget ér ez a szerda is, amely itt csak egy átlagos hortobágyi hétköznap volt, számomra azonban nem is lehetett volna ennél különlegesebb. 쐍

Háziállatok bemutatóhelye Vadaspark Kerékpár- és gyalogtúra-útvonal Halastavi tanösvény

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

Gasztro

Vadalma Savanyú, apró, mégis csodás A vadon növő almafák közül a pici, legfeljebb nagyobbacska dió méretű, októberre már sárgára érő termésű az igazi vadalma. Nem túl feltűnő fa, gyakran csak a lehullott termése Írta és fotók: Dénes Andrea hívhatja fel rá a figyelmünket. A vadak szívesen fogyasztják, de a konyhánkba már elég régóta alig kerül be. Nem volt ez mindig így, hiszen egykoron sokfelé és nagy mennyiségben felhasznált, igen zamatos, kedvelt és megbecsült gyümölcs volt.

84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

vadalma (Malus sylvetris) régen az egész országban gyakori fafaj volt, de mára eléggé megritkult, és sajnos a természetes szaporulatát a vadak is károsítják. 2017-ben az Országos Erdészeti Egyesület az Év Fája megtisztelő címmel tüntette ki, hogy felhívja figyelmet erre a több szempontból is értékes növényre.

A

Csókra húzza az ember száját Sokféle élőhelyen előfordulhat, de talán a tölgyeseinkben érzi magát a legjobban. Nem túl magas fa, legfeljebb 10 méteresre nőhet meg, lombkoronája sűrű, törzse pedig gyakran görbe, ágrendszere ágas-bogas. Gyümölcse zöldessárga vagy sárga, de pirosan színezett is lehet.

Nyersen beleharapva bizony csókra húzza az ember száját, hiszen a termés savtartalma jelentős. Savanyúságát több közmondásunk is jól illusztrálja. Aki mosolyog, mint a vadalma, az valójában csak kínjában teszi azt. Aki pedig olyan, mint a vadalma, az is eléggé savanyú képet vág. Ennek ellenére az emberek kedvelték, tájnevei közül a játékos vadóka az egyik legszebben csengő.

Erényei között említik, hogy számos almabetegséggel szemben ellenálló, ezért a nemes almák szaporításánál vad alanyként jól használható. Szívós fájából szántalpak, órafogaskerekek, vonalzók és rajztáblák készültek. Hajdan a jószágot is ráhajtották ősszel a vadalmás erdőkre.

Gyógynövényként szintén használták, levele sebgyógyító, antibakteriális hatású, nedve a cipőtől feltört lábra is gyógyír volt. Gyümölcsének magas a C-vitamintartalma és a pektintartalma, fogyasztása így hozzájárul a bélrendszer egészséges működéséhez. Illata megtölti a zárt helyiségeket, szekrénybe téve ruhák illatosítására használták.

az alkoholos italoknak, a bornak és a pálinkának, vagyis a „mókusvíznek”, ahogy ezeket az erdei gyümölcsből készülő italokat helyenként nevezték.

Máshol a vadalmából nem elsősorban bort, hanem inkább vadalmavizet készítettek, és amikor csak tehették, ezt itták víz helyett. Ehhez a vadalmát hordókban öszszegyűjtötték, összetörték, aztán apránként vizet töltöttek rá, mindig annyit, amennyit naponta megittak.

A gyümölcs nyersen is sokáig elállt, csak a fagytól kellett védeni, de aszalva is tették el télire. Az aszalt vadalmából gyümölcsleves vagy szósz készült, továbbá vadhúsokhoz adott mártásokba is jól illett. Aszalványa a téli estéken kortyolgatott teáknak finom ízt kölcsönzött, C-vitamintartalma miatt pedig betegeknek is szívesen adták magát a gyümölcsöt és a teáját.

Érdemes minél később begyűjteni A hordós káposztába ízesítőnek többfelé szokás volt vadalmát is tenni: a gyümölcs a káposzta ölelésében nagyon finomra savanyodott. Az ilyen vadalmát a gyerekek kapták ízletes és vitamindús eledelként. Őszi savanyítási eljárás volt régen a törkölyös savanyítás, néhol ritkán még ma is savanyítanak így. Az őszre be nem érő paprikát, a tarlórépát, a zöld dinnyét törkölybe tették, többek között vadalmatörkölybe is, ahol az pikánsan megsavanyodott.

Mókusvíz is készült belőle Gasztronómiai szempontból sem kell teljesen elvetnünk, mert a gyümölcs rendkívül illatos, különleges zamatú, többféle ételnek adhat pikáns ízeket, magas pektintartalma pedig zselésítőként hasznos lehet vegyes lekvárokban. Főzés után kicsepegtetett nedve cukorral elkeverve akár önállóan is zselévé szilárdulhat. Régen szinte országszerte készült belőle valami, de leginkább ízes, illatos ecetnek erjesztették. Azokon a vidékeken, ahol nem termett szőlő, a vadalma egyik fontos alapanyaga volt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

85

Gasztro A mai modern konyhánkban a régiek jó gyakorlata alapján mi is készíthetünk vadalmavizet, vadalmaecetet, illetve akár egy nagyobb befőttesüvegben is savanyíthatunk vadalmával ízesített káposztát. Az apró, színes gyümölcs jól mutat az ételben, az asztalon, érdemes látványelemként is tekinteni rá. A savanyú és az édes kontrasztjára szintén érdemes alapozni, például karamellel kombinálni, karamelles almaként tálalni, avagy karamelles tortát készíteni belőle.

A gyümölcs gyűjtését ajánlott minél későbbre kitolni, hiszen – ha a nagyobb széllökések le nem verik – november felé közeledve tovább ízesedik és édesedik. Ha begyűjtöttük, érdemes még egy-két hétig érlelni, mert fűszeresebb és puhább lesz. Túrák során pedig érdemes itt-ott elszórni egy-egy vadalmát vagy a gyümölcs magjait, hogy szaporodni, terjeszkedni tudjon. 쐍

Karamelles, fordított vadalmatorta 100 g cukorból világos karamellt készítünk, majd sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük. A forma alját telerakjuk félbevágott, magház nélküli almácskákkal. Rádarabolunk 50 g vajat, ezt követően 10 perc alatt meleg sütőben átpároljuk az almákat. Kivesszük, hagyjuk kihűlni, másnapig félretesszük. Kevésbé édes omlós tésztával beborítjuk az almákat, majd 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt megsütjük a tortát. Ha kihűlt, a tortaformából kiborítva almás felével felfelé tálaljuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

receptek Vadalmazselé Az egészséges, nem kukacos vadalmákat egészben – annyi vízben, amennyi ellepi – megfőzzük, főzés közben egy burgonyatörővel összetörjük, utána egy napra félretesszük hűlni, állni. Másnap egy ritka szövésű anyagba töltjük a gyümölcspépet, majd hagyjuk átcsepegni; akár súlyt is tehetünk rá. A kinyert levet cukorral újraforraljuk, csepp-próbával megnézzük, mennyire zselésedik. Ha nem eléggé, akkor még sűrítjük, majd még forrón, előzetesen sterilizált üvegekbe töltjük. A kicsepegett léből hígítva és cukrozva vadalmaszörp is készülhet.

Vadalmavíz Az aprócska méretű, alaposan megmosott és felszeletelt almákkal harmadáig töltünk egy befőttesüveget. Mentával és/vagy citromfűvel, citromkarikákkal együtt, hideg vízzel leöntve hűtőbe tesszük egy napra.

Másnap leöntjük az almákról a kellemesen ízes vizet, majd újra friss vizet töltünk rá. A citromkarikákat és a zöldfűszereket érdemes egy-két nap után cserélni.

Az eljárás jó párszor megismételhető.

Párolt lila káposzta vadalmával Egy kis fej lila káposztát legyalulunk, 20 szem vadalmát összevágunk, magházukat eltávolítjuk, majd 2 gerezd fokhagymát 2-3 ek. olajon illatosra pirítunk.

Rátesszük a káposztát és a vadalmát, sóval, cukorral, ecettel (vadalmaecettel), tört borssal ízlés szerint fűszerezve megpároljuk. Köretként tálaljuk többek között vadpörkölthöz, disznótoroshoz.

Vadalmaecet A megtisztított, szeletekre vágott gyümölcsökkel harmadáig megtöltünk egy befőttesüveget, néhány kanál cukrot adunk hozzá, és az üveget nyakáig töltjük előzetesen felforralt, majd lehűlt vízzel. A légáteresztő anyaggal lefedett szájú befőttesüveget melegebb helyre teszszük. Naponta megkeverjük, közben elindul az erjedés.

Amikor másfél-két hét elteltével a leve kóstolva jóízű, ecetes, leszűrjük, derítjük, palackozzuk. Salátaöntethez vagy más ételhez savanyítóként használjuk, hígítva pedig akár iható is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

87

zöldhullám

Közönséges vakond Megosztó személyiség

Írta: Nagy Loránd István Fotó: Adobe Stock

Zdeněk Miler Kisvakondját mindenki ismeri, és bár a méltán népszerű rajzfilmsorozat főszereplőjét lehetetlen nem szeretni, hús-vér megfelelőjének már vegyesebb fogadtatás jutott ki. Legfőképpen azért, mert rendületlenül túr, a kerteket, parkokat és mezőgazdasági területeket is látványosan pettyező földkupacai miatt pedig rossz a renoméja az ingatlantulajdonosok és a gazdálkodók szemében. Persze nem akar ő rosszat, csak nem tud kibújni a bőréből.

közönséges vakondot (Talpa europaea) teljes családjával, a vakondfélékkel (Talpidae), illetve még pár másik családdal, köztük a cickányfélékkel (Soricidae) és a sünfélékkel (Erinaceidae) egyetemben pár évvel ezelőtt a magyar megfelelővel egyelőre nem rendelkező Eulipotyphla rendbe sorolták be az állatrendszertannal foglalkozó tudósok. A régi szakirodalmakban a rovarevők (Insectivora), a kevésbé régiekben a cickányalakúak (Soricomorpha) rendjének képviselőjeként számontartott, föld alatti életmódú jószág kifejlett egyedeinek törzshossza 11–17 cm, farokhossza 2–3,5 cm, tömege 60–130 g. Teste hengeres, rövid bundája selymes, rendszerint egyöntetűen fekete színű, kúp alakú, ormányszerű orra csupasz, kulcscsontja (családjának fajaihoz hasonlóan, az emlősök között egyedülálló módon) ízülettel kapcsolódik a felkarhoz.

Mellső végtagjai erőteljes izomzatú, vízszintes helyzetű ásólábak, széles tenyerei kifelé és hátrafelé állnak. A kis bőrhártyával összekötött ujjak robusztus karmokban végződnek. Hátsó lábain nem figyelhető meg bőrhártya, az ujjacskák szabadok. Bundájában lapuló szemei parányiak, látása kimondottan gyenge, csupán a fényt és

A

88

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a sötétet érzékeli, fülnyílásai bőrredővel zárhatók. Szaglása és tapintása kifinomult, ami életmódját tekintve valószínűleg nem is annyira meglepő.

Elterjedési területe Nagy-Britanniától és Spanyolországtól az ázsiai Ob és az Irtis folyó vidékéig húzódik. Közönséges vakonddal az Ír-szigeten, Izlandon, az Ibériai-, az Appennini- és a Balkán-félsziget déli részén, valamint a Földközi-tenger szigetein nem találkozhatunk, hazánkban viszont annál nagyobb az esélyünk, hogy megpillantsuk alkotásait, a vakondtúrásokat. Nálunk gyakori faj – ha a talaj kellőképpen nedves és humuszban gazdag, e magányos életmódú, nappal és éjszaka is aktív állat remekül boldogul. Elsősorban réteken, legelőkön, kertekben és parkokban, mezőgazdasági területeken él, de erdőben is előfordul, a szikesektől, a meredek hegyoldalaktól, a sekély talajú, köves vagy mocsaras élőhelyektől és az intenzíven művelt szántóföldektől azonban távol tartja magát.

Akár 2 m mélyre is leáshat a földben mellső lábai segítségével. Többszörösen elágazó, mélyebben fekvő lakóüreggel, talajfelszínhez közeli „vadászjáratokkal”,

összekötő folyosókkal és éléskamrákkal felturbózott amennyi kárt okoz, a nemkívánatos rovarokat ugyanis járatrendszerének hossza a 100 m-t is meghaladhatja. igen hatékonyan tartja kordában.

A ténykedése során keletkező, feleslegessé vált földet a szabadba hordja: ezek a vakondtúrások, amelyek ott- Évente rendszerint egyszer, február és május között honának szellőzését is segítik. Állati eredetű szaporodik. A nőstény négyheti vemhességet táplálékot fogyaszt: kedvenc csemegéi a követően hozza világra növényi részekföldigiliszták és a talajlakó rovarok, de kel kibélelt, föld alatti kamrájában a csigákat és az ászkarákokat sem 3–5 vak utódját, amelyeket több kiemelt oltalom veti meg. Táplálékbőség idején mint egy hónapon át anyatejjel prédaállataiból jól betáraz, hogy táplál. A fiatalok 9–12 hónapos A közönséges vakond az ínségesebb időkben éléskamkorukban válnak ivaréretté. Akár (Talpa europaea) a védett rájára támaszkodhasson. A köza 3-4 éves kort is megérhetik. Keállatfajok közé tartozik hiedelemmel ellentétben nem vés természetes ellensége van, a hazánkban. Természetvédelmi szándékosan károsítja a növényeföldfelszínre merészkedő példáértéke 25 000 forint. ket, a számlájára írt palántadőlések nyokat (elsősorban fiatalon, illetve és gyökérzetsérülések hátterében nem szárazság idején bújnak elő a vakona vegán koszt iránti vonzalma áll, puszdok) ugyanakkor ragadozó madarak és tán az, hogy táplálékkeresés közben nincs teemlősök is elejthetik. A szőrmeipar hajdanán kintettel arra, hogy milyen haszon- vagy dísznövény te- sok millió vakond bundáját hasznosította, de jó ideje nyészik a talajban. Csak kitartóan ás, hogy a csapdaként ilyesfajta veszéllyel szerencsére nem kell szembenéznie működő járataiban ízes zsákmányállatokra bukkanjon. a kis bundásnak, populációi így stabilak, jövője pedig Valójában sokkal több hasznot hajt egy kertben, mint (egyelőre) nem forog kockán. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

89

$= (/ 5+(7Ē +,%5,' MI

.

K E N I K N E D N