Issuu

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

TUDÁSTÁR

HÁNY MEDVE KÓBOROL NÁLUNK?

2020. SZEPTEMBER › ÁRA: 895 Ft

2020. SZEPTEMBER

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

JELVÉNYVADÁSZ

A PILIS ÉS A VISEGRÁDI-HEGYSÉG FELFEDEZÉSE

HISTÓRIA

KÖTÖTT PÁLYA

FESTÉKSZAGÚ NOSZTALGIA A BÜKK KAPUJÁBAN MESÉL A TÉRKÉP

EGY HADIFOGOLYTÁBOR TÖRTÉNETE

MESSZELÁTÓ

KOMPAKT KASTÉLYÉLMÉNY HAJÓSON

KITEKINTŐ

A FELVIDÉK LEGMEGLEPŐBB HEGYSÉGÉBEN JÁRTUNK

ÚJ KILÁTÓTORONY A ZENGŐ TETEJÉN

Ă‰ves elĹ‘fizetĂŠssel 7700 Ft-ĂŠrt olvashatod kedvenc magazinodat!

I I I !

E L Ő S Z Ó Szőrös szomszédság Honlapunk legolvasottabb anyagai szoktak lenni, amikor egy-egy medve, farkas vagy éppen hiúz magyarországi jelenlétéről számolunk be. Idén különösen jó évünk volt ebből a szempontból, mert egymást érik a nagyragadozós hírek, ezért ideje volt utánajárnunk annak, hogy a szomszédból átkóborolt medvéket észleltek-e jó páran, vagy – a farkas és a hiúz után – nálunk is megtelepedett, pontosabban visszatért a barna medve. Nem szeretném lelőni a poént, inkább tessék elolvasni a 68. oldalon kezdődő cikkünket, amelyből az is kiderül, hogy milyen profi együttélési programot dolgoztak ki a hazai szakemberek, amelynek keretei között egyebek mellett ingyenes villanypásztort és kuvaszkölyköket is igényelhetnek a „kockázatos területen” gazdálkodó állattartók. Nógrádi Attila főszerkesztő

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

facebook.com/Turistamagazin

Címlapfotó: Gulyás Attila: Kilátó a Zengő tetején Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Felelős kiadó: Tassy Márk Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu; elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Borbás Gábor vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Gulyás Attila (fotós-szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Pálvölgyi Krisztina (képszerkesztő), Csanádi Márton (képszerkesztő), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu), Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Pataki Lilla (Rejtvény), Szigeti Ferenc (Kitekintő)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tartalom

Hírek

MTSZ Híradó

Kéktúra A kéktúrázás is megérdemel egy napot

Messzelátó Végignézni Tolnán, Baranyán – Új kilátó a Zengő tetején

A Hónap Turistaháza Illancsi frissítő – Hajósszentgyörgyi vendégház

Jelvényvadász A Pilis Kincsei

História Kompakt kastélyélmény Hajóson – Mit nekünk Versailles?!

Kitekintő A Felvidék legmeglepőbb hegysége

Mesél a Térkép Miről mesél a Kalapos-kút? – Egy nem mindennapi tábor története

Kötött Pálya Festékszagú nosztalgia a Bükk kapujában

Két Keréken Bringával a Ráckevei-Duna mentén

Tudástár Lehet a medvével békében együtt élni

Ökotúra Folyón innen, holtágon túl – Túrák Szarvas környékén

Gasztro Dió – Zölden, éretten, sósan és édesen is csemege

Zöldhullám Bánáti csiga – Az erdőlakó bennszülött

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek

Fotók: MTSZ

A klímaváltozás kapcsán megjelenő riasztó hírekkel szembesülve nehéz átlátni, hogy mit tehetünk a válság elhárításáért a kormányok, települések, vállalatok és az egyének szintjén. Paul Hawken Visszafordítható című könyve 100 innovatív megoldást mutat be mindenki számára közérthető módon az élet különböző területeiről. Megismerhetünk már alkalmazott technológiai újításokat és szemléletformáló kezdeményezéseket, sőt még fejlesztés alatt álló terveket is. Ha az elkövetkező harminc évben ezeket a módszereket következetesen alkalmazzuk, csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátást, visszafordíthatjuk a klímaváltozást, és lehetőséget kapunk egy élhetőbb, igazságosabb világ kialakítására is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Turista Magazint is kiadó Magyar Természetjáró Szövetség 2018 decemberében jelentette meg a Természetjáró.hu mobileszközökre optimalizált változatát, az ingyenes Természetjáró applikációt, amely azonnal rendkívül sikeres lett: a Google Play Store „Utazás és helyi információk” kategóriájának hazai népszerűségi listáján átvette az 1. helyet, olyan appokat maga mögé utasítva, mint a Booking.com-é, és azóta is folyamatosan az első 10 között van. Nem egészen egy év alatt több mint 100 ezren töltötték le a két nagy mobilplatformra, Androidra és iOS-re, és ez a szám 2020 augusztusának elejére – tehát 20 hónappal a bevezetése után – már elérte az újabb mérföldkőnek számító 200 ezret. A Természetjáró.hu elsősorban egy kirándulóknak és túrázóknak szánt digitális útikönyv folyamatosan bővülő kínálattal. Jelenleg 627 túra közül lehet válogatni az egészen rövid, gyerekekkel is teljesíthető sétáktól a komoly sportértékkel bíró, hosszabb útvonalakig. A kínálatban egyre több kerékpártúra is szerepel. Az app kiválóan alkalmas kéktúrázásra is, mivel a hivatalos nyomvonal érhető el benne az összes bélyegzőhellyel, valamint rengeteg, útba eső látnivalóval.

iOS

ajánlásával

Android

Visszafordítható – 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megállításához

200 ezer letöltés felett jár a Természetjáró app

FotĂłk: viziturapont.hu

VĂzitĂşra-fejlesztĂŠsek a Balatonon MĂg a Balaton tĂźkrĂŠt kecses vitorlĂĄsok hasĂtjĂĄk, addig a vĂzpart a strandolĂĄsrĂłl szĂłl, pedig a Balaton tĂĄjai teljesen mĂĄs arcukat mutatjĂĄk kajakbĂłl vagy ĂŠppen kenubĂłl szemlĂŠlve. A Balaton turisztikai fejlesztĂŠsĂŠvel pĂĄrhuzamosan a vĂzi turisztikai infrastruktĂşra megĂşjul a Magyar Kajak-Kenu SzĂśvetsĂŠg ĂĄltal vezetett konzorcium fejlesztĂŠsi programjĂĄnak kĂśszĂśnhetĹ‘en. A Magyar KajakKenu SzĂśvetsĂŠg a GINOP-7.1.2-15-2016-00008 â€“ AÂ Balaton vĂzi turizmusĂĄnak komplex fejlesztĂŠse cĂmĹą

fejlesztĂŠsi program keretĂŠben az ĂŠszaki ĂŠs dĂŠli parton is vĂzitĂşra-megĂĄllĂłhelyeket fejleszt. A cĂŠl az, hogy a tĂł vizĂŠn egyre tĂśbben tĂślthessĂŠk aktĂvan szabadidejĂźket, kĂśrnyezettudatos, lĂĄtvĂĄnyos vĂzitĂşrĂĄkon bejĂĄrva a Balatont. A projekt keretĂŠben tĂśbb vĂzitĂşra-megĂĄllĂłhely ĂŠpĂźl vagy Ăşjul meg 624 740 593 Ft vissza nem tĂŠrĂtendĹ‘ eurĂłpai uniĂłs tĂĄmogatĂĄsbĂłl. (X) TovĂĄbbi informĂĄciĂł ĂŠs a megĂĄllĂłhelyek listĂĄja a QR-kĂłd segĂtsĂŠgĂŠvel ĂŠrhetĹ‘ el.

+GRĹˇJĂ´JCQXĂ´DCJCHRFCRCRJCLĂ´ ÂšJKÂšLWĂ´?Ă´ICKNGLECXÂšQĂ´ ÂšQĂ´?Ă´RÄ˘PÄ›XÄ›Q

TĂśbb mint Â¨DFXRYDQÇ?Â¨ recepttel!

+GLBCL Ă´?KGPCĂÉMLBMJLMBĂÍCJJ Ă´R?LÄ›AQMIĂ´?Ă´KCEDCJCJĹˇĂ´DCJQXCPCJÂšQĂ´ ÂšQĂ´?Ă´JCEHM@@Ă´RÄ›@MPFCJWĂÍGTÄ›J?QXRÄ›QÄ›FMX Ă´?Ă´@CN?IMJÄ›QFMX Ă´T?J?KGLRĂ´ ?Ă´RCPCNGĂ´RÄ›HÂšIMXĆ¤BÄ›QFMX Ă´2SBLGT?JĆ¤IĂ´?Ă´QÄ›RMPÄ›JJÄ&#x;RÄ›QPĆ¤J Ă´?Ă´DCITĹˇFCJWCIPĹˇJ Ă´?ĂÍMLWF?GĂ´DCJQXCPCJÂšQPĹˇJ Ă´?Ă´RĆ“XP?IÄ›QPĆ¤JĂ´ÂšQĂ´?Ă´@GXRMLQÄ›EPĆ¤J

webshop: www.hvgkonyvek.hu @hvgkonyvek

Az vagy, amit olvasol.

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Kéktúrahírek Az elmúlt időszakban több kéktúrás helyszínen végeztünk terepi karbantartást. A naprakész útvonalés bélyegzőhely-információkat az online felületeinken (kektura.hu, mtsz.org, termeszetjaro.hu) és a Természetjáró applikációban találjátok meg. Nyomvonalváltozások: Mátraverebély, Sándorfalva– Szatymaz, Pusztaszentpéter, Nagyvázsony, Úrkút, Tornyópuszta (Somlyóvár–Koldusszállás) Bélyegzőáthelyezések: Szentbékkálla (OKTPH_32), Rozsnakpuszta (OKTPH_35_1), Nagyvázsony (OKTPH_109), Péliföldszentkereszt (OKTPH_61_1) Köszönjük szépen bejelentéseiteket az Országos Kékkör mentén látott és tapasztalt problémákról! A továbbiakban is számítunk rátok, észrevételeiteket a bejelentes@termeszetjaro.hu ímélcímre írhatjátok meg.

Tisztújítás a Magyar Természetjáró Szövetségben 2020. szeptember 5-én (szombaton) 10.30-tól kezdődően kerül sor a Magyar Természetjáró Szövetség tisztújítására. Az alapszabály szerint a választmány érvényes szavazati joggal rendelkező tagjai döntenek a kilenctagú elnökség, valamint a háromtagú ellenőrző testület négy évre történő megválasztásáról. Az esemény helyszíne: Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, 1071 Budapest, Városligeti fasor 17–21. A tisztújító választmányi ülés lebonyolítása a rendezvény időpontjában érvényben lévő járványügyi intézkedésektől függ.

XXXII. Természetjárók Napja A Természetjárók Napja a Magyar Természetjáró Szövetség kiemelt rendezvénye, amelynek keretei között nemcsak a természetjárás évfordulóját ünnepeljük, hanem az arra érdemeseket is köszöntjük majd. Az esemény a hagyományoknak megfelelően most is a hazai turistaság egyik emblematikus helyszínén, Dobogókőn kerül megrendezésre. Várunk mindenkit szeretettel 2020. szeptember 19-én délben, a Báró Eötvös Loránd menedékháznál! A Természetjárók Napjának lebonyolítása a rendezvény időpontjában érvényben lévő járványügyi intézkedésektől függ.

Felfüggesztésre kerültek a vízitúra- és kerékpártúra-vezetői képzések A Magyar Természetjáró Szövetség elnökségének ED-1037 (2020. 07. 02.) számú döntése értelmében az oktatási szabályzat és a képzési ügymenet megújításáig nem szervezhető MTSZ által kiírt vízitúra- és kerékpártúra-vezetői képzés, illetve vizsga sem. A döntés pozitív irányú változásáról újabb elnökségi döntés ad majd tájékoztatást. Az MTSZ legújabb híreit, aktuális információit keresd az mtsz.org oldalon, vagy szkenneld be mobiltelefonoddal a QR-kódot.

Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

KIRÁNDULÁSRA FEL, A KAJLA KÖRÖK VÁRNAK RÁD!

Fedezd fel Magyarország csodáit! A Kajla körök listáját és a játék részleteit keressétek a kajla.hu weboldalon.

Kéktúra

A kéktúrázás is meg Az Országos Kéktúra egy nap alatt történő, közösségi teljesítésére invitálunk mindenkit október10-én, a Kéktúrázás Napján. Összesen 1168 km-t fogunk együtt megtenni 70 szakaszra bontva, 50 fős csapatokkal. indannyian ismerjük, sokan belekezdtek már, jó néhányan pedig végig is járták az 1168 km hosszú, legendássá vált Országos Kéktúrát. Nagy teljesítmény, erős elhatározás és kitartás kell hozzá, cserébe életre szóló élmény és komoly országismeret a jutalma annak, aki végigjárja

Fotók: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Magyarország és Európa első és egyben leghosszabb jelzett túraútvonalát. A túra népszerűsége és ismertsége folyamatosan nő, még sosem vágtak bele annyian, mint mostanság. Éves szinten 15 000-nél is többen vásárolják meg az igazolásra használandó bélyegzőfüzetet, illetve teszik meg az első lépéseket a Kéken.

érdemel egy napot

Október 10-én 70 szakaszon, etaponként legfeljebb 50 fős csapatokkal, felkészült túravezetőkkel lehet majd közösen, egy időben végigjárni a teljes túraútvonalat, és a GPS-jeladóknak köszönhetően estére a virtuális térképen is kirajzolódik majd az ikonikus útvonal képe, az ország keleti végétől a nyugatiig. Nem egységesen keletről nyugatra vagy nyugatról keletre fognak haladni a túrák, jó időzítéssel ily módon a végpontokon találkozásokra kerülhet majd sor. A szakaszok között lesz néhány tematikus jellegű, amelyeken például kutyával túrázhatunk, vagy amelyekre éppen kisgyerekes családokat várunk, ám négylábúak nélkül. Néhány esetében a túra házigazdái olyan ismert személyek lesznek, akik munkásságukkal szorosan kapcsolódnak a kék sáv turistajelzéshez. A távok felosztása úgy történt, hogy ne csak tapasztalt túrázók, hanem a természetben való testmozgással épp csak ismerkedők is megtalálják a maguk kihívását. Az egész országot átszelő útvonal színes terepi kínálatot, valódi választási lehetőséget ad a legválogatósabb túrázók számára is. A túrákon a részvétel ingyenes, csupán regisztrálni kell az esemény honlapján, a kekturazasnapja.hu-n.

Hagyományteremtő céllal a Magyar Természetjáró Szövetség ezzel az ünnepi túranappal szeretné felhívni a figyelmet nemzeti értékünkre, az Országos Kéktúrára, annak értékes múltjára és lendületes jelenére. Szeretnénk a természetjárás szépségét ezen a jeles napon is megmutatni a túrák minden résztvevőjének, hogy hírét vihessék: a kéktúrázás valódi élmény, testnek és léleknek egyaránt. Jövő évben a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán, 2022-ben pedig az Alföldi Kéktúrán a sor. Így három év alatt, három esemény keretei között zárul be a három nagy egységből álló Országos Kékkör. 쐍 Magyar Természetjáró Szövetség

Közel nyolc évtizedes hagyomány A Magyar Természetjáró Szövetség 1961 óta koordinálja a kék sávval jelzett, az Írott-kőtől Hollóházáig tartó, Magyarország középhegységeinek legmagasabb pontjait összekötő útvonalon zajló jelvényszerző túramozgalmat, amely még 1938-ban született Szent István-vándorlás néven.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó

Végignézni Tolnán,

osszúra nyúlt építkezés és engedélyezés után a nyár utolsó hónapjában a természetjárók birtokba vehették a Mecsek legújabb kilátóját. A hegység és egyben a Dél-Dunántúl legmagasabb pontján ez már a negyedik hasonló építmény, amely a 19. század vége óta felépült, és a masszív acélszerkezetének köszönhetően jó eséllyel az eddigi legtartósabb lehet, teljes körpanorámát nyújtva az erre járóknak.

A 682 m magas Zengő a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. Magyarországon kizárólag itt él az egyik legféltettebb botanikai kincsünk, a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. Világállományának mintegy 90%-a a kilátó alatti, néhány száz hektáros területen tenyészik. A csúcs érintetlen, őserdei jellegű facsoportjai és titokzatos sáncai különleges hangulatot varázsolnak azok köré, akik vállalják a hosszú, meredek utat. A hegytetőn álló apró várrom múltjáról keveset tudunk, de annyi bizonyos, hogy a tatárjárás időszakában épülhetett, illetve nem volt különösebb katonai szerepe, sőt egyes kutatások

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Baranyán

Új kilátó a Zengő tetején

Írta és fotók: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó

szerint az építését sosem fejezték be. Lakótornyának falmaradványait a csúcstól északra, alig pár méterre találjuk. Harcot ugyan nem, de csatát ezek a kövek is láttak, méghozzá 2004 februárjában. Ekkor a hegytetőre tervezett katonai radar építésének első lépéseként az útban lévő fák kivágására érkeztek kivitelezők, azonban természetvédő önkéntesek állták az útjukat. Az országos sajtóban zengői csatának nevezett eseménysorozat, illetve az azt követő, több hónapos ügymenet végül a beruházás törlésével zárult le. Miután a Tubesre tervezett új helyszín is hasonló sorsra jutott, a Szekszárd melletti medinai katonai bázison épült fel az új lokátor, amelynek látómezejét így széles sávban takarják a Mecsek hegyei. Az építkezés késése miatt hazánk hosszú ideig nem tudott eleget tenni a NATO-nak tett vállalásainak. Pedig

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a kilencvenes években a közvetlenül a határ túloldalán zajló délszláv háború, Barcs város 1991-es bombázása és az azt megelőző légtérsértések korán jelezték az etnikailag ma is erősen megosztott Észak-Balkán szemmel tartásának fontosságát. Ezt jelenleg két réskitöltő mobil radarszázad biztosítja. Az önkormányzati beruházásban, uniós forrásból létesített kilátó – a börzsönyi Csóványoson, illetve a pannonhalmi-dombsági Lila-hegyen álló társaihoz hasonlóan – az 1970-es évek óta álló geodéziai mérőtorony köré épült, a meglévő vasbeton alaplemez részleges felhasználásával. Az új torony 4 m-rel emelkedik a régi fölé, így a lassan növekvő fák fölött végre ismét teljes körpanoráma fogadja a látogatókat, bár a hegy alatti völgyekbe még így sem lehet belátni. A több mint 700 m tengerszint feletti magasságban lévő felső szintre 112 lépcsőfokon juthatunk fel. A szerkezet anyaga időtálló acél, a padlót légies rácsrostély alkotja, amire elsősorban a tériszonyosoknak és a szoknyát preferáló hölgyeknek érdemes tekintettel lenni. A felületek között főszereplők a kerek lyukakkal

áttört, savmart acéllemez lapok, a hasonló színűre festett, szögletes vázszerkezet, a horganyzott járópadlók, valamint a jóval ritkább, betonacél hálóból készült „térkitöltő” elemek. Az összkép tehát meglehetősen változatos, de a valódi látványosságok a korláton kívül várnak. Tiszta időben a horvátországi Papuk hegységtől egészen a Balaton-felvidékig terjed a kilátás, a hegy lábánál Pécsváradot és Hosszúhetényt, míg távolabb a hegyek hullámait követő komlói házsorokat és persze Pécs városát láthatjuk. 46.179991 Nyugaton a Zselic dombvidé18.377188 ke, keleten az Alföld síksága ér össze a látóhatárral. A Zengő név eredetéről számos elképzelés létezik. A leginkább földhözragadt teória szerint a hegyi erdőkben fújó szelektől „zeng a Zengő”. Az új kilátó acélszerkezetének több száz lyuka, rácsa és zegzuga egyelőre nem mérettetett meg nagyobb szélviharban, ám

nem lenne túl meglepő, ha kiderülne, hogy az új építmény ilyen időben hangzatosan hirdetné, hogy joggal viseli a nevét. A kilátó megközelítéséhez a legnépszerűbb útvonal a Pécsváradról induló piros kereszt jelzés, amely mentén tanösvény is segít megismerkedni a Zengő értékeivel. A melegebb napokon azonban érdemesebb lehet a hegy hűvösebb, északi oldalának bükkösében felsétálni: ez az út a tömegközlekedéssel nem elérhető, Hosszúhetényhez tartozó Püspökszentlászló üdülőfalvából indulva a sárga sávon vezet. Mindként útvonalon 3,5 km távval és 350 m körüli szintemelkedéssel számolhatunk. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a hónap turistaháza

Illancsi frissítő Hajósszentgyörgyi vendégház

Az Alföld egyik legkülönösebben csengő névvel büszkélkedő kistája mindössze két önálló településnek, Sükösd nagyközségnek és Érsekhalma községnek ad otthont. Utóbbi Szentgyörgy Írta: Nagy Loránd István nevű külterületén várja a vendégeit a Gemenc Zrt. szálláshelyFotók: Gulyás Attila palettájának egyik legklasszabb, kívül-belül megújult tagja, amelynek ünnepélyes átadóját július végén tartották. Egy éjszakát töltöttünk el az Alföldi Kéktúra nyomvonala által érintett szálláshelyen. Ólom-hegyi szomszédság A Hajósi Erdészet kezelésében álló vendégház a Duna–Tisza közén, a Bácskai-síkvidék részét képező Illancs északi részén, a valamivel több mint félezer lakosú Érsekhalma központjától mintegy 3 km-re, a korábban Hajós részét képező Szentgyörgy területén fekszik. Az Illancs maga egy buckás felszínű futóhomokkal fedett hordalékkúpsíkság, amelynek déli határait a Bácskai löszös síkság jelöli ki. Legmagasabb

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

pontja a geodéziai mérőtoronnyal koronázott Ólom-hegy (172,4 m), Bács-Kiskun megye és egyben a Duna–Tisza közi síkvidék legmagasabb pontja, ahonnan a maga nemében különleges, 360 fokos rónasági panorámában lehet része annak, aki vállalja a kissé meredek acéllépcsők megmászását. Az eredeti homoki vegetáció napjainkra csupán izolált foltokban maradt fenn, a kistáj arculatát ugyanis döntően akácosok és fenyvesek határozzák meg. Ennek mi magunk is szemtanúi voltunk, amikor a budapesti startot követő második óra végén begördültünk a gyönyörűen karbantartott, hatalmas fáknak otthont adó hajdani

majorság telkére, amelyen két jókora épület található egy fedett tűzrakó hely és egy ízlésesen kialakított filagória társaságában. Az egyik egy elnyújtott formájú, évtizedekkel ezelőtt munkásszállóként és irodaként hasznosított, közel 500 négyzetméteres objektum, a jelenlegi Hajósszentgyörgyi Erdészeti Erdei Iskola, a másik az 1960-ban épült, a közelmúltban teljes körű felújításon, modernizáción, illetve bővítésen átesett, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretei között jelentős állami forrásbevonással újjászületett vendégház. Amelyet akár vadászháznak is nevezhetnénk, merthogy az év jelentős részében elsősorban akként funkcionál, ami persze nem jelenti azt, hogy hétköznapi turistaként ne lehetne igénybe venni a szolgáltatásait. Ez mindenképpen jó hír, az pedig már csak hab a tortán, hogy az Alföldi Kéktúra második szakaszát („Bajai átkelés–Hajósi pincék”) járók itt nyugodt lelkiismerettel megszakíthatják az etapot, hogy másnap feltöltődve indulhassanak útnak Európa legnagyobb összefüggő pincefalva felé.

Térérzet, minőség, trófea A piros cseréptetővel fedett, egységesen fehér homlokzatú, fedett teraszrésszel is rendelkező, kívülről elegánsan visszafogott vendégház küszöbét átlépve tekintetünket azonnal magára vonzza a tágas étkező-társalgó helyiség, amelynek folytatásában fotelekkel és kanapékkal komfortossá tett, a nagy méretű nyílászáróknak

köszönhetően természetes fényből jócskán részesedő pihenősarkot alakítottak ki az üzemeltetők. A belső terek harmóniájáról a mélybarna, a sötétzöld és a fehér színhármasa, a minőségi bútordarabok és világítóegységek, valamint a szép szőnyegek és textíliák gondoskodnak, a vadászházas feeling kialakításáért pedig főként a falakat díszítő trófeák és képek felelnek. A robusztus tálalószekrényekkel szemközt, az egyik sarokban egy üvegajtós hűtőszekrény kapott helyet, amelyben alkoholmentes italok, borok, sörök és remek röviditalok sorakoznak – a nem absztinens szállóvendégek és az egyszerűen csak szomjoltóra vágyók legnagyobb örömére. Ezzel kicsit rá is kanyarodtunk a gasztrovonalra, úgyhogy szót kell ejteni a bejárattól jobbra nyíló, többhelyiséges konyháról, amelyben igény esetén a személyzet készíti a harapnivalót a turistáknak és/vagy a vadászoknak. A sütés-főzés jól felszerelt színtere ennek megfelelően „látogatók elől elzárt terület”, de mi ennek egy csöppet sem láttuk kárát, mivel életünk egyik legjobb – zseniálisan elkészített vadhúsokra épülő – vacsorájának elfogyasztását

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a hónap turistaháza

követően valahogy nem volt már kedvünk zacskós levesekhez vizet forralni, másnapi ébredésünk után pedig bőséges reggeli várt minket az asztalon. Nem muszáj igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, mi mégis erősen ajánljuk, egyszerűen azért, mert nagy hozzáértéssel, friss és egészséges alapanyagokból főznek. Ha ezek a sorok serkentően hatottak az olvasói nyálelválasztásra, akkor átjött az üzenet, így mehetünk is tovább a lakó-háló helyiségek irányába. Önálló fürdőszobával felszerelt, kimondottan tágas, kivétel nélkül kétszemélyes terek ezek (három a földszinten, három az emeleten),

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

amelyekben többek között ruhásszekrény, íróasztal és televízió is van. A kényelmes matrac, az igényes ágynemű- és törülközőgarnitúra ezen a szinten már alap, de feltétlenül említést érdemlő. Odakint szintén érdemes időzni, akármennyire is lazulásra csábító az épületbelső. Madárdalt hallgatni, fákon le-fel szaladgáló mókusokat nézni, tűzrakót beizzítani, filagória alatt szocializálódni, aprócska kerti tóban aranyhalakat bűvölni, függőágyat kifeszíteni jó dolog. És nem csak a brit tudósok szerint.

Nyitott szemmel Sokakban máig az él, hogy a hegyekben rengeteg a látnivaló, a síkságokon meg elenyészően kevés. Tűz a nap, ameddig a szem ellát rónaság, erre is, arra is ugyanaz van. Nem a domborzat függőleges

Információ és foglalás turizmus.gemenczrt.hu vendeghazak@gemenczrt.hu +36-30/945-0522

46.323289 19.131654

Árak Szállás 14 éves kor felett 6000 Ft/fő/éj 4–14 éves korig 50% kedvezmény 4 éves korig 100% kedvezmény Ellátás Reggeli 1500 Ft Bőséges menü 5000 Ft Normál menü 4000 Ft Egytálétel 3000 Ft 4 éves kor alatt 100% kedvezmény

Színtiszta alföldi nyugalom – érdemes belekóstolni

tagoltságából kell kikövetkeztetni, hogy jól érezzük-e majd magunkat valahol, hanem ki kell nyitni egy térképet, le kell ülni netezni egy kicsit, és némi utánajárással látni fogjuk, hogy mind természeti, mind kulturális attrakcióból megdöbbentően sok van Magyarország azon szegleteiben is, amelyekről azt hittük, legfeljebb spirituális elvonulások vagy önsanyargató kiruccanások helyszínei lehetnek. Természetvédelmi területből kettő (Hajósi-homokpuszta és Érsekhalmi Hét-völgy TT) csupán félórás sétára van a háztól, de ha kicsit távolabbra merészkedünk, a Császártöltési Vörös-mocsár, a Hajósikaszáló és -löszpartok, valamint a Kéleshalmi-homokbuckák TT értékeit is felfedezhetjük. Baján és Hajóson érdemes várost nézni, a Gemenci Állami Erdei Vasút nyújtotta hangulatos zakatolásról bűn lemondani, de a Hajós–Bajai borvidék termékeit sem illik kihagyniuk az erre fogékonyaknak. Érsekhalma-Szentgyörgy erdészeti vendégházát autóval, kerékpárral és gyalogszerrel érkezőknek is ajánljuk, az Alföldi Kéktúrát járóknak különösen, mivel az itt megtapasztalható komfortfokozattal nem sűrűn fognak találkozni a közel 850 km-es vándorlásuk során. 쐍

szolgáltatások Ágyak (6 x 2)

Televízió

Ágynemű/törülköző

Tűzrakó hely

Zuhanyzó

Parkoló

Mosdó

Wi-Fi

értékelése KOMFORT

ÉTKEZÉS

M E G KÖZ E L Í TH E Tă 5 G

ÁR-ÉRTÉK ARÁNY

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

rejtvĂŠny Ha szeretnĂŠd a kĂŠpen lĂĄthatĂł Deuter Light Drypack 1 literes vĂzhatlan tĂĄrolĂłzsĂĄkot* megnyerni, megfejtĂŠsedet az alĂĄbbi linken vagy a QR-kĂłd segĂtsĂŠgĂŠvel juttasd el hozzĂĄnk szeptember 30-ĂĄig! A kitĂśltĂŠshez 2020. jĂşliusâ€“augusztusi Ăśsszevont lapszĂĄmunkban talĂĄlsz segĂtsĂŠget. turistamagazin.hu/jatek FONTOS: csak akkor kapod meg a helyes megfejtĂŠst, ha a rejtvĂŠny kĂŠrdĂŠseire adott vĂĄlaszaidban sem szĂłkĂśzt, sem NÂ¸WÄ“MHOHW sem QDJ\EHWÄłNHW nem hasznĂĄlsz. Ha pĂŠldĂĄul az lenne a helyes vĂĄlasz egy kĂŠrdĂŠsre, hogy KĂŠt-bĂźkkfa-nyereg vagy eurĂĄzsiai hiĂşz, akkor azt â€žkĂŠtbĂźkkfanyeregâ€? vagy â€žeurĂĄzsiaihiĂşzâ€? formĂĄban kell beĂrnod, hogy eljuss a megoldĂĄshoz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11 12

13 14

* A kĂŠp illusztrĂĄciĂł.

1. Fokozottan vĂŠdett barlang 10 m magas bejĂĄrattal, 8 m szĂŠles kÂžUWÄ“vel a GerecsĂŠben. 2. MagyarorszĂĄg eOVÄ“VRUEan mint â€Śâ€Śâ€Śâ€Śâ€Ś... tĂślt be kulcsfontossĂĄgĂş szerepet az ĂłriĂĄs-koraidenevĂŠr ĂŠletĂŠben. 3. A vegyszerek a mĂŠhek ezen fontos kĂŠpessĂŠgĂŠt is befolyĂĄsoljĂĄk. 4. Ki tervezte a fehĂŠrvĂĄrcsurgĂłi kastĂŠly rejtett kis lĂŠSFVÄ“MĂŠt, amelyet egykoron az alkalmazottak hasznĂĄltak? 5. Mivel tarthatjuk magunktĂłl tĂĄvol a rovarokat ĂŠs a pĂłkokat szabadban alvĂĄskor? 6. Hol talĂĄlhatĂł a FeOVÄ“ 7LV]a-vidĂŠk bĂźszkesĂŠgekĂŠnt emlegetett vĂzimalom? 7. A vilĂĄg legkisebb, mindĂśssze 1â€“1,5 mm nagysĂĄgĂş virĂĄgos nĂśvĂŠnye: â€Śâ€Śâ€Śâ€Śâ€Ś. vĂzidara. 8. Mivel zĂĄrjĂĄk le fĂŠszkĂźket a falimĂŠhek? 9. A Soproni messzelĂĄtĂłk jelvĂŠnyszeU]Ä“ tĂşramozgalom hĂĄny olyan kilĂĄtĂłt ĂŠrint, amelyeket a sikeres teljesĂtĂŠshez mindenkĂŠppen fel kell keresnĂźnk? 10. Melyik orszĂĄgban szĂźletett ZrĂnyi MiklĂłs? 11. Melyik tea alapanyaga a szederlevĂŠl? 12. A lĂĄbatlan gyĂk mĂĄsik neve. 13. Melyik kĂśzsĂŠg terĂźletĂŠn talĂĄlhatĂł a triĂĄsz mĂŠszkÄ“ alkotta Ă–reg-kÄ“" 14. A kereV]WFVÄ“UÄł FVÄ“Ue a feQ\Ä“WRER]Rk felnyitĂĄsĂĄhoz, a â€Śâ€Śâ€Śâ€Ś.. megkaparintĂĄsĂĄhoz alkalmazkodott.

fotósarok

E havi „Az erdő kincsei” témánkra nagyon sok állat-, növény- és hangulatfotót kaptunk tőletek, hiszen az erdők tele vannak a természet kisebb-nagyobb kincseivel, csak észre kell venni őket. A rengeteg hangulatos kép közül végül ezt az izgalmas, havasi cincért ábrázoló fotót emelte ki szerkesztőségünk zsűrije, amely egy remek tájkép is egyben. Így ezúttal Viola Gyöngyinek gratulálunk a Hónap Fotója címhez, illetve az ezzel járó egyéves Turista Magazin-előfizetéshez!

Viola Gyöngyi: Kilátás A festői panorámát nyújtó Naszály-tetőről bandukoltunk lefelé, amikor könnyed eleganciával elénk röppent ez a lélegzetelállítóan szép havasi cincér. Óriási csápjait nyújtogatva büszkén pózolt ezen a faágon, én pedig megörökítettem a pillanatot. A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok. További témáink 2020-ban (Zárójelben a beküldési határidő.) Október – Mesélő kövek (szeptember 12.) November – Elhagyott templomok (október 12.) December–január – A tél szépségei (november 12.)

Küldd be Te is kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. A beérkezett fotókból egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebookoldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

promóció

Muravidék

Szlovénia kihagyhatatlan gyöngyszeme

Szlovénia északkeleti részén terül el a Muravidék, amelynek egy részét vegyes nemzetiségű területként tartják számon, s harmóniában él itt a többségi szlovén és az őshonos magyar közösség Hodostól Pincéig. A gyógyhatású termálvízben gazdag vidéknek jelentős a turisztikai vonzereje, számos természeti és kulturális értéket rejteget, ínycsiklandó a gasztronómiai kínálata, és bőséges a borok választéka. Gyere, ismerd meg velünk a Muravidéket!

eljünk útra Hodos községben, amely természeti adottságainak és különféle nevezetességeinek köszönhetően kihagyhatatlan megállóhely a turisták számára. Jelentős szerepe van a történelmi múlttal bíró két hajdani őrtoronynak is, hiszen a kilátószintről gyönyörű látkép tárul eléd a közelben elterülő erdőkkel, mezőkkel. A távolban ott rejtőzik a vízi élet oázisa, a horgászok paradicsoma, a Hodosi-tó, ahol akár a vizek királyát, a rejtőzködő életmódú vidrát is megpillanthatod. A Kapornakon

(Krplivnik) található, tájházzá alakított egykori Skerlák-házban a térség egyik legszebb helytörténeti és néprajzi gyűjteményét tekintheted meg. Majd a hátsó udvaron a Tündérkertre lelsz, amely örökségvédelmi célból, az őshonos fák megmaradása érdekében jött létre. A meleg nyári napokon a tájház közelében csordogáló tiszta forrásvízzel olthatod szomjadat, s új erőre kapva vághatsz neki az útnak, a község többi látványosságát is megtekintve. Egy csettintésre Šalovci községbe érünk, ahol a lenyűgöző táj mellett gazdag történelmi és kulturális örökség is elénk tárul. Domonkosfán (Domanjševci) a 13. században épült, a román kori építészet hagyományait őrző templom mellett többek között

Egy szép fa harangláb Lendván és Szentlászló (Motvarjevci) tájháza, az úgynevezett Alvarium – Fotók: MMÖNK

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Katonás sorokban álló szőlőtőkék a Lendva körüli dombokon – Fotók: MMÖNK

megtekinthető az egyszerű, viszont annál különlegesebb faszerkezetű, bádogtetővel fedett harangláb. A faluban kiemelkedő szerepe van az egykori Kalamár-háznak is, amely ma tájházként működik. A fő-, illetve a melléképületekben a pálinkafőzés régi eszközeivel, a tökmagtisztítás és -szárítás fortélyaival, a kenyérsütéssel is megismerkedhetsz, de a cekkerkötés, a cipészműhely és az asztalosműhely titkaiba is betekintést nyerhetsz. Arról, hogy a településen egykor milyen fontos szerepet töltött be a földművelés, a 19. és a 20. századból fennmaradt parasztmalmok tanúskodnak, amelyeket hajdanán még a közelben folyó kis patakok hajtottak. Utunk Moravske Toplice községbe vezet. A település értékei szintén a természeti adottságokban, a gyönyörű műemlékekben mutatkoznak meg. Idesorolhatók többek között a 20. században épített neoromán kápolna, a történelmi értékkel bíró vízimalmok és a vallási műemlékként számontartott, fából épült harangláb. Pártosfalva (Prosenjakovci) hajdanán páratlan szépségű Matzenau-kastélya romos küllemével és ebből fakadó titokzatosságával igazi érdekességnek számít. Kiemelkedő jelentőséggel bír Szentlászló (Motvarjevci) tájháza, az úgynevezett Alvarium, ahol érdekesebbnél érdekesebb információkat tudhatsz meg a szorgalmas méhek életéről, a méz jótékony hatásairól. A falu erdejének mélyén egy magányosan álló vadászházra, a Vogler-kunyhóra bukkansz, amelyet egykor még Vogler János építtetett nyugalmas életre vágyó feleségének. A dombvidéket elhagyva Dobronakba érünk. Az erdő közepén rátalálsz a lélegzetelállító Bakónaki-tóra, a közelben álló Szent Vid-kápolnára és a mellette csordogáló Vid-kút forrására. A helyiek körében élő legenda szerint a forrásvíznek gyógyító ereje van, ezért a látogatók gyakran arcukat megmosva, szomjukat oltva reménykednek a víz csodatevő erejében. Dobronak központjába érve érdemes megtekintened a Dobronoki György-házban felállított helytörténeti és néprajzi gyűjteményt, valamint megismerned

a mellette létrehozott Kézművességek Házában bemutatott egykori népi mesterségeket, hagyományokat. Zsitkócban (Žitkovci) a helybeliek emlékszobát rendeztek be Deák Ferencnek, a „haza bölcsének”, akinek elődjei a kis faluban éltek. Itt tekintheted meg a település történelmét bemutató kiállítást is. A Rigányóci-hegy felé haladva a hetési Barátság parkba érsz, ahol helyet kapott a „Határtalan madár” emlékmű is, amely az egykori vasfüggöny ott talált darabjaiból készült. Barangolásunk a szlovén–magyar és a szlovén– horvát határ mentén fekvő Lendván, a legnagyobb vegyes nemzetiségű településen fejeződik be. Lendva város központját díszíti a világhírű Makovecz Imre tervei alapján készült Színházés Hangversenyterem. Az épület előtti teret Zala György alsólendvai születésű szobrászművészről nevezték el, akinek a mellszobra is itt található. A téren egy zsinagóga, a régi városközpontban az Alexandriai Szent Katalinplébániatemplom áll, a Fő utcában pedig a Polgárosodás, Nyomdászat és Ernyőgyártás Múzeuma tekinthető meg. A város fölé magasodó dombon őrködik Lendva vára. A szőlőhegyeken keresztülvezető borút a Szentháromságkápolnához és Hadik Mihály múmiájához kalauzol el, a szemközti dombon pedig a Vinarium-kilátótorony emelkedik a magasba. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

A Pilis Kincsei Írta: Lánczi Péter Fotók: Gulyás Attila

Sokan jártasak a Budai-hegyek és a Dunakanyar között húzódó vidéken, de egy ilyen érintőpontos jelvényszerző túrával jó néhány újdonságot is felfedezhetünk hazánk e roppant változatos, látnivalókban gazdag szegletében.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász legtöbb kiránduló számára a Pilis egyet jelent a panorámás Dobogó-kővel, a Dunakanyar fantasztikus látványával, a vadregényes Rám-szakadékkal vagy a népszerű erdei piknikezőhelyeiről ismert Apát-kúti-völggyel, pedig ezek a nagyszerű helyszínek a Visegrádihegység értékeit gyarapítják. A tévedés részben abból fakad, hogy évtizedekkel ezelőtt a Visegrádi-hegységet és a Pilis hegységet „Pilis” néven egy kalap alá vették, részben pedig abból, hogy a két szomszédos hegyég között nincs éles határ.

Egy túra során a laikusok számára sokszor fel sem tűnik, hogy már nem fehér mészkövön vagy dolomiton, hanem vulkanikus eredetű, szürke andeziten lépdelnek, illetve az addig szelídebb, legömbölyödött formákat tagoltabb és élesebb sziklaalakzatok váltják. Ha a délen húzódó Nagy-Kevély látványos ormára és az északon magasodó Vadálló-kövekre gondolunk, rögtön szembetűnik e két hegység közötti különbség, s ez a kontraszt csak fokozódik, ha alaposabban megismerjük a környéket. Mindehhez A Pilis Kincsei elnevezésű jelvényszerző túra nyújt kiváló tematikát, amely kevés megkötéssel, de annál több helyszínnel kívánja bemutatni hazánk leglátogatottabb erdőségeit és hegyeit a bennük rejlő természeti, történelmi és kulturális értékekkel.

Túratippek a kincsek begyűjtéséhez A túramozgalom összesen 50 (10 kötelező és 40, a túralapon felsoroltak közül szabadon választható) pont felkeresésével teljesíthető. Mi dönthetjük el, hogy merről, milyen sorrendben és mennyi idő alatt járjuk be a helyszíneket, a kaland így nem csupán az emblematikus látnivalókról, hanem az azokhoz vezető útról is szól. Ezekhez a túrákhoz kívánunk pár hasznos ötletet adni, hogy a pontgyűjtögetés hatékony, ugyanakkor élményekben gazdag legyen. Induljunk el hát első felfedezőutunkra, amely

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Dera-szurdok tavasszal a leglátványosabb

A panorámás Oszoly-csúcs Csobánka felett

panorámás sziklacsúcsoktól látványos barlangokig, a csodatévő kúttól egy vadregényes szurdokig közel 23 km hosszan vezet, 10 felkeresendő helyszínt érintve.

1. A Pilis déli bástyájától Pilisszentkeresztig A Pilis legdélebbi magaslata a Kevélyek sziklaszirtes vonulta, amelynek fantasztikus panorámáját mi Budakalászról a zöld úton elindulva fogjunk elérni. Mielőtt azonban felkapaszkodnánk az Ezüst-, illetve a Nagy-Kevély begyűjtésre váró pontjaihoz, az egyesek szerint „Ősbuda romjait” rejtő Monalovac 274 m-es magaslata mellett is elhaladunk. Ezt a helyszínt már csak azért is érdemes felkeresni, hogy némi képet kapjunk az Ősbuda-elméletekről, valamint azokról a helyekről, ahol a „kutatók” megtalálni vélték az „elveszett” várost. Érdekes sziklaalakzatok látványában a Kevély tetején is részünk lehet, de ekkor már a piros turistajeleket követ-

jük. Az 500 m-es magasságban húzódó gerincen a kilátás mellett két bélyegzőlenyomatot is begyűjthetünk, majd a Kevély-nyeregből a sárgát követve leereszkedünk a Kis-Kevély oldalában tátongó Mackó-barlanghoz. Az egykoron medvék otthonául szolgáló, hatalmas szájú üreg a meredek hegyoldal sűrű lombjai között bújik meg. Innen alig nyílik kilátás, de a sárgán továbbhaladva kisvártatva felérünk a kiírásban kötelező pontként szereplő Oszoly-csúcsra, ahonnan a Pilis egyik legszebb látképe tárul elénk. Innen leereszkedünk Csobánkára, ahol Kilátás a Fekete-kőről Pilisszentlélek és Esztergom irányába távunk felénél járva akár be is fejezhetjük a túrát, de ha jó erőben vagyunk, Pilisszentkeresztig nem túl nehéz pár száz m-re a buszfordulótól – a ciszterci terepen további élményekben lehet részünk. Az egyik ilyen látvá- kolostorrom és a Klastrom-kút igazolópontjait nyos helyszín a Csobánka közelében található Macska-barlang, is begyűjthetjük. amely az előbb említett Mackó-barlanghoz hasonlóan kapta a nevét. Ebbe az összesen 139 m hosszú járatba is beleshetünk egy 2. Tekergés a Pilis körül kicsit, de bejárásához már barlangtúrázói jártasság és felszerelés Kilenc igazolópontot érintő pilisszántói körtúszükséges. Észak felé követjük tovább az ide elvezető kék jeleket, ránk 20 km hosszú. Ebből az egyik, a kiinduamelyek egy erdei búcsújáró helyhez és a csodás gyógyulásokról lópontunknál található Szent Antal-templom, tanúskodó Szent-kúthoz, majd pár km-rel később a vadregényes kötelező érintőpont. Már innen is jól látszik Dera-szurdokba vezetnek. A sziklás patakvölggyel, kis vízesések- a 756 m magas Pilis, rajta a körpanorámás kel és fahidakkal hívogató erdő a környék legszebb természeti ér- Boldog Özséb-kilátóval, ahova a túránk vége tékei közé tartozik. A szurdokból kiérve már csak pár lépés választ felé fogunk megérkezni. Előtte viszont teszünk el minket Pilisszentkereszttől, amelynek nyugati határában – alig az ék alakú hegy körül egy nagy kanyart, amelyet nyugatnak indulva kezdünk meg a sárga keresztet követve, de rögtön a hegylábnál egy kis kitérőt teszünk a mára kultikussá vált Boldogasszony-kápolnához, ahol nemcsak Makovecz Imre egyedi építményét tekinthetjük meg, de a délen elénk táruló kilátást is megcsodálhatjuk. A Pilis falként magasodó oldala alatt érünk át Klastrompusztára, miközben elhaladunk a Basina hegynek aligha nevezhető igazolópontja közelében. Klastrompusztán a pálos kolostorrom mellett bélyegzőt is találunk, továbbá büfét, ahol felfrissülhetünk. A sárga jelzés felkapaszkodik a világháborús emlékeket őrző Pilis-nyeregbe, ahol szintén pecsételünk, majd innentől már a zöld jeleket követve fedezzük fel a Fekete-kő panorámás sziklaszirtjét, valamint a Két-bükkfa-nyerget követően a római út ma is kivehető kövezeKlastrompusztán találjuk a pálosok első kolostorának maradványait tét. Ekkor már a Pilis keleti oldalában járunk,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász amely többek között egy roppant látványos, boltíves sziklaalakzatot is rejt. Ez a térképen jelzett Vaskapu, amelyhez egy jelzetlen ösvény vezet, és ahonnan majd a róla elnevezett völgyben fogjuk folytatni az utat. A Pilis platóján követhetjük az aszfaltutat vagy a jóval hangulatosabb, zöld jelzésű ösvényt, amíg végül felérünk a Pilis tetejére. A pálos rend megalapítójáról, Boldog Özsébről elnevezett kilátónál pecsét és igazi madártávlat vár minket. Innen szinte az egész Pilisre rálátni, de a Pilisszántóra vezető, szerpentines lejtmenetünk közben is bőven lesz részünk kilátásban.

3. Szentendrétől a pompás Dunakanyarig Soron következő túránk sem hosszabb 20 km-nél, annak ellenére sem, hogy a térképen jelentősnek tűnik a távolság. Szentendre skanzenjétől – amely kötelező pont – indulunk, bár a szabadon választható helyszínek között ott találjuk a belvárost is, amelynek ódon utcáit mindenképp érdemes megismerni, ha korábban még nem voltunk itt. Ugyanakkor a skanzen is egy kihagyhatatlan hely, ezért itt se csupán bélyegezzünk, hanem fedezzük fel a népi hagyományok báját és hangulatát. Szentendrét elhagyva a sárga jelzéseket követve

A Nagy-Villám kilátójából a Dunakanyar panorámájában gyönyörködhetünk

hódítjuk meg a Vörös-kő panorámás helyszínét. Innen elsősorban a Szentendrei-szigetre, a Naszályra és a Cserhát dimbes-dombos vidékére láthatunk rá. Minél északabbra járunk, annál jobban változik a táj, és ezt főként a Pap-rét ellenőrző pontja után fogjuk megtapasztalni. Innentől az Országos Kéktúrát követve, sűrű erdőn átkelve – a Borjú-fő természetes kilátóhelyét is érintve – fogunk megérkezni Visegrádra, illetve a Dunához, ahol jó pár pontot begyűjthetünk. Az egyik ilyen hely a Nagy-Villámon emelt Zsitvay-kilátó, ahonnan festői látkép tárul elénk a Dunakanyarra és a szemközti Börzsönyre, de a közeli fellegvárból is fantasztikus a kilátás, ahol pecsételnünk kell. Visegrádon akár egy egész napot eltölthetünk a történelmi emlékek felfedezésével, amelyek közül a királyi palota és a Salamon-torony egyaránt szerepel a listánkon. Ezzel a túrával akár 10 pontot is összeszedhetünk.

4. A pomázi félkör

Szentendre óvárosa és Duna-parti korzója is kihagyhatatlan látnivaló

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy roppant lenyűgöző és egyben emblematikus pilisi helyszínnel kezdjük meg a Pomázhoz tartozó Kiskovácsiból indított túránkat. Az országúttól alig pár száz méterre található Holdvilág-árokról szinte mindenki hallott. A misztikus sziklaárok mélyén még ma is sokan kutatják történelmünk gyökereit. Az egyedi hangulatot árasztó Holdvilág-árok bámulatos helyszín, amely tematikánk szerint is kihagyhatatlan látnivaló. Innen némi kanyargással gyűjthetjük be a Gyopár-forrás és a Nagy-Csikóvár pontjait, igaz, ezek nem kötelezőek, így akár egyenesen is mehetünk a bővizű Lajos-forráshoz. A forrástól mindössze 2 km-re fekvő Vasas-szakadékot viszont sem-

A Holdvilág-árok a Visegrádi-hegység egyik legizgalmasabb helyszíne

miképpen se hagyjuk ki! A nem túl hosszú, ám annál mélyebb és szűkebb hasadék suvadással jött létre, és a sok millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység során kialakult andezitrétegek fantasztikus látványát tárja elénk. Aki nem tart a helyenként csak karnyújtásnyi helyet adó, mintegy 20 m magas sziklafalaktól, az be is merészkedhet a szűk szorosba. A következő pontunk a Czibulka János menedékház a Kő-hegyen, amely igaz turistaoázisként várja vendégeit. E kiváló hely panorámáját már visszavette a felnövő növényzet, de nagyon nem kell búslakodnunk, ugyanis a közeli Petőfi-pihenő sziklateraszáról – amerre az utunkat folytatjuk – tökéletes rálátásban lesz részünk túránk végállomására és a szemközti Kevélyekre. A több igazolópontot tartogató Pomázra meredek ereszkedést követően érkezünk meg. Rajtunk áll, mely helyszíneket keressük fel: a „Magyar Várnál” bélyegzéssel, míg a Holdvilág-árkot kutató Sashegyi Sándor sírjánál és a klarissza kolostornál fotóval igazolhatjuk ottjártunkat. Ez a túra mind a 9 említett helyszín felkeresésével sem hosszabb 20 km-nél.

kunyhó remek pihenőhelyéhez. Már eddig is mesés vidéken jártunk, de a java még hátravan. Hamarosan felérünk a Dunakanyar legszebb kilátópontjához, a fenséges panorámát nyújtó Prédikálószékhez, ahonnan már csak pár lépésre vannak a különböző sziklaalakzatokkal gyönyörködtető, szintén pazar kilátást nyújtó Vadálló-kövek. A völgyben a Szentfa-kápolnánál pecsételünk, majd eldönthetjük, hogy Dömösre teszünk kitérőt, hogy begyűjtsük a listánkon szereplő prépostsági romokért és a még nagyobb kitérőt igénylő diósi római erőd romjaiért járó pontokat, vagy egyből a vadregényes Rám-szakadék felé vesszük az irányt. Természetesen túratematikánkból ez a helyszín sem maradhat ki, ami sokadik alkalommal is megunhatatlan kalandot tartogat gyereknek és felnőttnek egyaránt. Innen meredeken felhágunk a Szakó-nyereg pecsételőhelyére, de útközben az Árpádvár büszke kúpját is meg kell másznunk, ha igényt tartunk az itt kihelyezett igazolókódra. A Szakó-nyeregből a három igazolópontot is tartogató Dobogókőre a Tost-sziklák mellett elhaladó, Téry Ödön nevével fémjelzett úton érünk fel. Újfent nagyszerű kilátásban lehet részünk mind a gerincen vezető ösvényről, mind a Dobogó-kő kilátóteraszáról.

5. Visegrádi sziklás kalandok Élménygazdag túrában lehet részünk, ha Pilisszentlászlóról indulva – utunk során 16 pontot felkeresve – a hazai természetjárás „történelmi fellegvárának” tekinthető Dobogókőt vesszük célba. Mintegy 30 km távot kell leküzdenünk, továbbá szintből is kijut majd, de megéri belevágni. Eleinte az Országos Kéktúra jelzéseit követve eljutunk a hangulatos patakvölgyben megbúvó Kárpát-forráshoz, a Sikárosi-rét alpesi tájat idéző lankájára, majd megkezdjük az emelkedést a Király-kúti

Dobogókőn és környékén több látványos pontot is begyűjthetünk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász át is haladunk, mielőtt feljutunk a Sasfészeknek is nevezett Fekete-hegyi kulcsosházhoz. Az egyedi épület teraszáról főként Esztergomra és környékére láthatunk rá, ahol majd szintén portyázni fogunk, de előtte még a Kétágú-hegy kilátópontjánál pecsételünk, illetve a fehérlő sziklákról leereszkedünk Kesztölcre.

7. Esztergom és környéke Kilátás az Öreg-szirtről Piliscsév és a Budai-hegység irányába

6. Két hegység határán Pilismarót és Kesztölc között egy kb. 16 km-es úttal 7 igazolópontot kereshetünk fel. Ez a túra kilátásokban és eldugott helyekben is bővelkedik, ahol akár meg is szállhatunk. A pilismaróti bélyegzést követően a hangulatos Miklós deák völgyben dél felé haladunk, egészen pontosan a Hamvas-kőhöz, ahol fényképpel igazolhatjuk, hogy ott jártunk. Az Aranka-forrásnál visszatérünk a piros turistajelzésre, felkapaszkodunk a Hirsch-obeliszk panorámás pihenőjéhez, majd 2 km múlva elérjük Pilisszentlélek pálos kolostorromját. Az emlékhelytől csak pár lépés a völgy aljában megbúvó, idilli kis falu, amelyen

Esztergomban kötelező pontként a Keresztény Múzeumot kell felkeresnünk, de a listánkon a vár és a város fölé magasodó vaskapui Brilli Gyula menedékház is szerepel. Érdemes terepi pontkeresésünket utóbbi helyről indítani, majd a Vaskapu- és a Búbánat-völgyön át elgyalogolni a Szamár-hegyre, valamint a Hideglelős kereszthez, amely pontok begyűjtéséhez mindössze 9 km-t kell sétálni. A Dunára és a fantasztikus látványt nyújtó Helembai-hegység szikláira kilátást engedő kereszttől meredek ereszkedéssel érjük el a 11-es főutat, amelyen busszal juthatunk el Esztergomba, Szentendrére vagy akár Budapestre is. A hét különálló útra felfűzött jelvényszerző túránk igazolópontjai közül csupán párat nem említettünk, de az ajánlott útvonalaink bejárásával így is sokkal több helyszínre juthatunk el, mint amenynyi a jelvény megszerzéséhez szükséges. Ne feledjük, bármerre is járunk, a lényeg a természetjárás és a felfedezés, a jelvény csak emléke, nem pedig célja a kalandnak! 쐍

Infók A Pilis Kincsei túrához A túramozgalom 10 kötelező és 40 – a túralapon felsoroltak közül – szabadon választható pont felkeresésével teljesíthető. Az igazolás bélyegzéssel, illetve néhány esetben fotó készítésével n történik. A túramozgalom teljesíö tése nincs meghatározott útvonalhoz vagy időhöz kötve. A sikeres bejárást a szervező, Orbán Imre bírálja el, akinek az elérhetőségét A Pilis Kincsei túramozgalom a teljesitmenyturazoktarsasaga.hu oldalról ingyenesen letölthető igazolólapján találjátok. Díjazás: jelvény, amelynek ellenértéke 1000 Ft.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Esztergomban több nevezetességet is érint a jelvényszerző túránk

1. Esztergom, vár Kismaros SZOB Verőce 2. Vaskapu, menedékház (Esztergom) Duna Eszperantó-h. 3. Szamár-hegy, Bálvány-kő 336 7 Duna S z e 4. Kétágú-hegy n t e Komáro Pes 5. Nagy-Cserepes-tető Kisoroszi m- t m 3 n d Esz e Keresztény Múzeum Cseres-tó r e BÚBÁNATVÖLGY 6. Sasfészek kulcsosház t e i Basaharc Zebegény 7. Hideglelős kereszt SZENTGYÖRGYPUSZTA s z 8. Hamvas-kő Nagy-Villám i Vasvár KEREKTÓ 1 g 51 NAGYMAROS 377 9. Aranka-forrás 41 353 Dunapart e S z 10. Hirsch-obeliszk BORZHEGY en 42 t e Dunabogdány 11. Pilisszentlélek, nd 43 Fellegvár 2 re Pilismarót pálos kolostor romjai -D 12. Basina 15 ESZTERGOM Újmajor u Bányatelep Ó-hegy VISEGRÁD 13. Pilis-nyereg Szt. Mihály-h. 346 V 484 14. Fekete-kő Szekrény-hegy. 53 Bogonhátimajor 304 s-p 15. Pilismarót, kálvária e i 16. Szakó-hegy (Szákvár) 52 22 17. Tost-sziklák 9 DIÓSVÖLGY s Dömös DOBOSHEGY 18. Vaskapu-völgy Sz 35 ent 8 44 léle 19. Vaskapu (Pilisszentkereszt) DIÓS Tahitótfalu e ki- p. Urak asztala 20. Boldog Özséb-kilátó 23 Kis-Strázsa-hegy 593 István-hegy 10 g 233 21. Boldogasszony-kápolna Szakó-hegy Öreg-bükk-tetõ 451 P Ágas-hegy 570 22. Dömös, prépostsági romok 548 Öreg-Pap-hegy r 478 Felsõ-Ecset-hegy 23. Szentfa-kápolna 16 565 5 25 478 24. Árpádvár á 24 34 Tábla-hegy 54 17 36 25. Rám-szakadék 11 304 d Vadálló-kövek 26. Rám-hegy Palatinus-tó 60 26 i Pilisszentlászló Lencsehegy 27. Thirring-sziklák 6 Tüskés-hegy Nagy-Berseg 28. Dobogókő, I. világháborús emlékmű PILISSZENTLÉLEK 4 27 510 Fekete-hegy 549 29. Zsivány-sziklák 'RERJyNĒ Turistamúzeum h 585 14 e Leányfalu 30. Klastrom-kút 28 g i DOROG 31. Pilisszentkereszt, y 13 s ciszterci kolostor romjai é 29 Duna–Ipoly Nemzeti Park g 32. Szurdok Kesztölc 40 Cser-hegy Klastrompuszta 33. Pilisszentkereszt, Szent-kút 18 Pilisszentkereszt 39 521 SZARVASHEGY 34. Prédikálószék Hársas-hegy 19 35. Diós, római erőd romjai 551 Pilis en 36. Király-kúti kunyhó 30 31 33 Pálos kolostor romjai ANNAVÖLGY Skanzen 756 Lom-hegy Vaskapupuszta y 37. Csobánka, Szent-kút me 589 20 Bü 45 kk 38. Macska-barlang ös Szta 12 32 -p ra 39. Sikárosi-rét . De 55 l ra -p 40. Kárpát-forrás Holdvilág-árok 46 a Leányvár at SZENTENDRE Piliscsév 21 41. Visegrád, Salamon-torony Szent Antal-templom 42. Visegrád, Zách Klára- kereszt Czibulka János menedékház e 43. Visegrád, királyi palota romjai 61 44. Kaán Károly-forrás 47 n Pilisszántó KISKOVÁCSI 45. Lajos-forrás Mesélõ-hegy c 46. Nagy-Csikóvár 307 POMÁZ 47. Gyopár-forrás Pilisjászfalu MARGITLIGET e 37 59 48. Mackó-barlang -patak Ziribár-hegy 58 i Dera 49. Nagy-Kevély MAGDOLNAOszoly-csúcs 469 Úny 50. Ezüst-Kevély VÖLGY PILISCSABA 56 38 51. Nagy-Villám, kilátó ye eg 52. Kék-kúti-völgy KLOTILDLIGET Csobánka m DOLINAPUSZTA 53. Borjú-fő om PILISVÖRÖSVÁR rg 48 54. Pap-rét e t e KLISOVÁC s z gy Nagy-Kevély 55. Vasas-szakadék r SZENTISTVÁNTELEP -E Tinnye e 534 m tm 56. Pomáz, „Magyar Vár” i s BUDAKALÁSZ Kavics-hegy 49 Luppa-tó 57. Monalovac (egykori Ősbuda romjai) 368 *$5$1&67(7đ 57 á 58. Pomáz, Sashegyi Sándor sírja Omszki-tó r Pilisborosjenő 50 s K 59. Pomáz, klarissza kolostor Sadove 0 5 km Pilisszentiván o 60. Vörös-kő Házi-rétik víztároló 61. Szentendre, belváros Térkép: Bagaméri Gergely Üröm Malom-p .

kút átAp

tár Ha

-p zĘi

ti ré

máro Pe

e gye gy om me rg

Malom-pa tak

Kö v

na d vo

. i-p

rok -á

ér

HistĂłria

Kompakt kastĂŠly

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

élmény Hajóson

Mit nekünk Versailles?! Írta: Hidvégi Brigitta Fotó: Gulyás Attila

A hajósi érseki vadászkastély meglátogatása mellett három nyomós érvem van. Egy: nagyon kényelmesen bejárható minden zuga a parkot is beleértve úgy, hogy a cipőnk talpa biztosan nem fog lekopni. Kettő: ennek ellenére mégis ízelítőt kapunk mindenből, amit csak egy kastély nyújthat. Három: a kapun ágaskodó egyszarvúak köszöntik a látogatót, hol máshol látunk ilyet?

ajnos az unikornisokra egyáltalán semmilyen magyarázat nincs, még csak feltételezések sem születtek, hogy mit keres mindkét bejárat két oldalán Fortuna istennő társaságában a két mágikus paripa. Annyit tudni, hogy az egyik oldalon „Az utódok fogadják hálás szívvel”, a másikon pedig „Az irigyek törekedjenek nagyobbra” felirat díszeleg a pogány szimbólumok mellett, amelyek egy eredendően katolikus épületet őriznek.

A kastélyt ugyanis a kalocsai érsek, gróf Patachich Gábor építtette 1739-ben, mégpedig azért, mert akkoriban még nem létezett a kalocsai érseki palota, így nem volt olyan hely, ahol méltóképpen fogadhatta volna Mária Terézia uralkodónőt vagy legalábbis a hozzá érkező vendégeket. Egyébként Patachich volt az első olyan kalocsai érsek, aki huzamosabb időt töltött a városban, az ottani kastély viszont csak 1780-ra épült fel. Onnantól fogva a hajósi épületet pedig inkább nyári lakként, illetve vadászkastélyként használták. Építésekor persze nem így nézett ki, de a legtöbb sorstársával ellentétben csak egyetlen

Senki nem tudja, hogyan kerültek a kapu fölé az unikornisok és Fortuna istennő szobra

komolyabb felújításon, bővítésen esett át, méghozzá 1767-ben, amikor mindkét oldalszárnyra felhúztak még egy emeletet, az árkádos kocsiáthajtó helyére pedig díszlépcsőházat építettek. A most látható kacskaringózó, virágos, barokk festések is abban az időben kerültek a falakra. A kastély egy csaknem 5000 négyzetméteres telken helyezkedik el, amelyből maga az épület 737 négyzetméter – nem túl nagy, de egy klassz kastélylátogatáshoz pont elég, mert „kicsiben” itt is minden megtalálható, ami bármelyik másik hasonló épületben.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História például hangeffekteket is szeretnének, amilyen a vaddisznók röfögése vagy a szarvasbőgés, de a kiállítás már így is teljes és részletes. Évente 25-30 hajtóvadászatot is rendeztek itt egykor, amelyeken többek között Széchenyi Zsigmond és Klebelsberg Kunó is részt vett. A kiállításon szemügyre vehetjük többek között mind az öt nagyvadfajunk, a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon trófeáit, valamint a kitömött zergét, siketfajdot, barna medvét vagy éppen aranysakált, csíkos vadmalaccal a szájában.

Az épület 1907-től egészen 1998-ig a gyerekek birodalma volt: árvaházként, iskolaként és gyermekotthonként is funkcionált. Ekkortól kezdve üresen állt közel 10 évig, majd uniós pályázatból megkezdték a felújítását. 2010-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, de akkoriban még mást lehetett itt látni, többek között a helyi csodatévő Szűz Mária-szoborhoz kapcsolódó legendákat bemutató kiállítást, de a főúri vadászattal, illetve a szőlészettel, borászattal is meg lehetett ismerkedni a falak között.

Trófeák az Alpoktól a Kárpátokig Most ismét láthatunk egy vadászati kiállítást a földszinten, de ez vadiúj, éppen ottjártunk előtt egy héttel (július második felében) nyitották meg. Öt teremben trófeák, relikviák, festmények, preparátumok között lehet megismerkedni a vadászattal. A tárlat egészen pontosan A Bács-Kiskun megyei vadászok barangolásai a Kárpát-medencében, az Alpoktól a Kárpátokig címet viseli. A hivatalos, ünnepélyes megnyitót október elejére tervezik, ám addig is lehet látogatni. A 2021-es vadászati és természeti világkiállításra állították össze, és eredetileg Kecskeméten szerették volna megvalósítani, de végül itt kaptak helyet hozzá. Még egy-két elem hátravan,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ezt a tárlatot a 2021-es vadászati és természeti világkiállításra állították össze

A kastélyt a kalocsai érsek, gróf Patachich Gábor építtette 1739-ben

Vadász kísérőnktől megtudjuk, hogy az aranysakál egyre nagyobb egyedszámban van jelen Magyarországon, Somogy, Bács-Kiskun és Baranya megyében a legelterjedtebb, ez utóbbi helyen például már teljesen eltűntek miatta az őzek. Nem sok mindent lehet tenni ellene, kilőni nem győzik, és a csapdázás sem segít, mert az aranysakálok okosak, hamar megtanulják, hogy mitől kell óvakodniuk. Abban lehet bízni, hogy egy idő után a túlszaporodott populációban fellép valamilyen degradáció, de egyelőre az állomány még a növekedés fázisában tart. Láthatunk továbbá kiállítva összeakadt gímszarvasagancsokat is. Ehhez kapcsolódóan

megtudjuk, hogy a párzási időszakban két bika olykor pórul jár, mert nem tudnak szétválni a hadakozáskor. Ennek rendszerint az a vége, hogy az egyik állat kitöri a másik nyakát, az életben maradt fél pedig már nem tud szabadulni. Lassú kínhalált hal, hacsak nem talál rá egy vadász, aki kegyelemből lelövi. Egy kipreparált fél európai bölény is ott figyel a sarokban, hatalmas példány, nem szívesen futnánk össze vele a természetben. Valószínűleg nem is fogunk, a fenséges megjelenésű emlős ugyanis majdnem kipusztult a 20. században

A lépcsőház és a díszterem roppant mutatós

Európában, a napjainkban élő egyedei pedig (számuk a sikeres fajmentésnek köszönhetően növekszik) rezervátumokban, illetve állatkertekben élnek. Idehaza egyébként az Őrségben vehetjük szemügyre az európai bölényeket szinte testközelből.

Kalocsáról Hajósra szánnal Ahol most a recepció van, az egykor a gyerekek hálóterme volt

Ahol most a recepció áll, az száz éven keresztül a gyerekek nagy hálóterme volt. Akkor itt olajfestékkel kenték le a falakat, így sajnos már nem lehetett visszahozni az eredeti, barokk festést, amelyet az emeleti falak alapján rekonstruáltak. A helyiség még korábban, az érsek idején sala terrena, azaz fogadóterem volt, tehát tulajdonképpen ugyanazt a funkciót töltötte be, amit ma is. A lépcsőházban még láthatók a félig elfalazott ablakok: hajdanán ez volt a kastély külső fala. A lépcsőn fellépdelve a díszteremben lyukadunk ki, amely a kastély legnagyobb és legimpozánsabb helyisége. Az érsek korában étkezések és reprezentatív események helyszíne volt, az iskola idejében pedig tornaterem. Érdekes látvány lehetett az eredeti, geometrikus stukkódíszítéssel ellátott mennyezetről lógó mászókötél a műmárvánnyal díszített falak

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História mellett. Már csak a négy, most látható, gigantikus festmény hiányozhatott innen, amelyek ebben az időben a szemközti plébánia padlásán pihentek. Most újra eredeti helyükön csodálhatók meg, és Mária Teréziát, férjét, I. Ferencet, illetve szüleit, III. Károlyt és Erzsébet Krisztina császárnét ábrázolják. Utóbbit kora egyik legszebb hölgyeként szokták emlegetni, amivel kapcsolatban ezt az időskori ábrázolását szemlélve komoly kétségek merülhetnek fel bennünk, de ízlések és pofonok. Mária Teréziához egy helyi legenda is kapcsolódik. Állítólag intenzíven levelezett a kalocsai érsekkel arról, hogy szeretné őt meglátogatni (egyes magyarázatok szerint ezért is épült a kastély), de a tényleges találkozásról nem maradt fenn dokumentum, úgyhogy az is lehet,

A kastély egyik szárnyát az 1767-es állapotok szerint rendezték be

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Nógrádi Attila

hogy sosem került rá sor. Mindenesetre fennmaradt a pletyka, hogy az uralkodónő annak dacára, hogy nyár volt, mégis szánnal szeretett volna Kalocsáról Hajósra utazni, ezért az érsek felszóratta sóval az utat. A történet már csak azért is gyanús, mert állítólag Gödöllőn pontosan ugyanez történt.

Ahol az érsek lakott A kastély egyik szárnyának emeletét az érsek lakrészeként, az 1767-es állapotok szerint rendezték be, túlnyomórészt bútormásolatokkal. A főúri szalonban az egyik legérdekesebb, hogy a falra fekete tulipánokat festettek, ami a gazdagság jelképe volt, akkoriban ugyanis a Hollandiában kinemesített növény értéke az aranyéval vetekedett. Sok látogatónak szemet szúr, hogy a falak és a bútorkárpitok egyaránt rózsaszínűek, amit fejben nem kötnénk össze egy olyan komoly férfival, mint amilyennek egy érseket gondolnánk – ne feledjük azonban, hogy majdnem 300 évvel ezelőtt más volt a divat, mint ma. A helyiség sarkában, a saroktoronyban az érsek apró magánkápolnája volt. Itt még az eredeti hajópadlót, illetve a csodatévő Mária-szobor másolatát is láthatjuk. Az ajtaja különlegesen szép, intarziaberakásos, kétszárnyas, 1750-ben készült, és felrobbanás vagy kigyulladás nélkül élte túl, hogy a gyerekek idejében a kémiaszertár ajtajának tisztségét kellett betöltenie.

Az érsek hálószobájában egy rendkívül rövidke ágyat láthatunk. A méretre nemcsak az a magyarázat, hogy akkoriban alacsonyabbak voltak az emberek, hanem az is, hogy mivel a fekvő pozíciót a halottakhoz kötötték, párnákkal megtámasztva, félig ülő helyzetben aludtak.

Az érsek a magánkápolnáját a saroktoronyban rendezte be, ajtaja a 18. század végén készült

Ezeket érdemes még megnézni Hajóson A kastély mellett, az út túloldalán találjuk a hajósi római katolikus templomot, ahová érdemes bekéredzkedni, mert fő ékessége egy késő gótikus Szűz Mária-kegyszobor. A település központjától néhány kilométerre fekszik a Hajóshoz tartozó híres pincesor is, ahol az önkormányzat nemrég adott át egy borturisztikai látogatóközpontot. Itt nemcsak a helyi termelők borait kóstolhatjuk és vásárolhatjuk meg, de egy állandó kiállításon a borkultúrába is bepillantást nyerhetünk. További információ: hajosiborturizmus.hu

Fotó: Nógrádi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História Az itt álló kályha szintén másolat. Anno a gödöllői építőmester végezte a kastély átépítését is, és az ottanihoz hasonló fűtésrendszert alakított ki, tehát ugyanúgy egy folyosóról kellett megrakni a kályhákat, és a füst is oda távozott, itt viszont ez a folyosó szerencsére valamivel nagyobbra sikerült, így nem csak gyerekek fértek el benne. Ma oda is be lehet kukkantani. A dolgozószobában a minimális bútorzat mellett Haynald Lajos érsek portréját is láthatjuk. Ő volt az, aki megalapította azt az árvaházat Kalocsán, amelyet később ebbe az épületbe helyeztek át, de még egy fontos esemény köthető a nevéhez, mégpedig az, hogy megszüntette a kastély mögötti vadaskertet. Ahogy arról már szó volt, egykor Hajós a főúri vadászatok kedvelt helyszíneként szolgált. Azért, hogy elegendő vadat tudjanak terelni, létrehozták ezt a területet, ahol dámvadakat, őzeket, vaddisznókat tenyésztettek, már csak

A kertben található lilaakáclugas festővászonra kívánkozik

Egy eredeti tabernákulum titkos fiókokkal

azért is, hogy az aranysakál ne pusztítsa őket olyan mértékben. Haynald állatvédőként rossz szemmel nézte a zsúfoltságot. Az állatok sokkal inkább ki voltak téve a betegségeknek a szűk helyen, és végül bebizonyosodott, hogy az aranysakál ott is vígan levadássza őket. Haynald az 1800-as évek végén ezért beszüntette a csoportos hajtóvadászatokat és a vadaskertet is.

A titkos alagút A kastély másik szárnya még nem volt látogatható, amikor először megnyitották a nagyközönség előtt kiállítótérként. Azóta elkészültek a restaurálással, a falfestést például megcsodálhatjuk feljavított, színekkel fel nem javított, illetve olyan állapotában is, ahogy a mész alól előkerült, így összehasonlíthatjuk a rekonstruált változattal. Egyébként a vendégszobák helyezkedtek el itt, beleértve azt a termet is, amelyet most ebédlőként berendezve vehetünk szemügyre. Ide rakták az egyik eredeti bútort, egy nagy, maszszív tabernákulumot, amelynek még két titkos fiókja is van. Itt egy vetítést is megnézhetünk a kastély felújítása előtt készült fotókból. A tíz év alatt, amíg üresen állt, sokat romlott az állapota. Hiába „lakták le” majd száz évig a gyerekek, ha abban az időben elromlott valami, például beázott a tető, azt muszáj volt megjavítani, amit az üres épület esetében persze senki nem tett meg.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Minden épületet rendbe hoztak a legutóbbi felújításkor

Ebből az időszakból is származik egy legenda, amely a kalocsai iskolanővérekhez kapcsolódik. A ma élő idősek meggyőződéssel állítják, hogy sosem látták az apácákat bemenni a templomba, ennek ellenére csodával határos

Amilyen pici, olyan mutatós a kert a rendezett, sűrűn nyírt bokrokkal, fákkal

módon minden misén jelen voltak. Sokan arra gyanakodnak, hogy föld alatti folyosó kötötte össze a kastélyt a templommal, és azon keresztül sétáltak át a nővérek a misére. Erre sosem találtak bizonyítékot, ugyanakkor a kertben a 10 évvel ezelőtti felújításkor ráleltek egy rövid alagútra, amelynek a végén egy kút található. Ez valószínűleg az érseki konyha vízellátását biztosította, és ma újra megnézhető. A kert gyönyörű: szabályosra nyírt fák és bokrok, középen pedig egy szökőkút díszlik, de a leglátványosabb a lilaakáclugas, az a zöld alagút, amely tökéletesen szimmetrikusan helyezkedik el a melléképülettel. Muszáj lesz egyszer virágzáskor is megnéznünk. 쐍

Hasznos infók Belépőjegy Felnőtteknek: 1600 Ft Nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és gyermekeknek 18 éves korig: 800 Ft Családoknak: 3500 Ft Nyitvatartás Keddtől vasárnapig: 10–17 óráig Honlap: hajosikastely.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

KitekintĹ‘

A FelvidĂŠk legmeg 40

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az 1200-1300 m magas, erdős hátakat hordozó Körmöcihegység első ránézésre semmi különöset nem sejtet. De nemhiába járunk a „mesés” Felvidéken, a hegység ugyanis Írta: Szigeti Ferenc valódi kincsesbánya az éles szemű természetjárónak. Itt találjuk az egyedülálló Görgey-alagutat, ez a magyar sísport egyik bölcsője, itt hozták létre az egyik első felvidéki erdőrezervátumot, a hegy pedig számos, az aranybányászathoz köthető titkot is rejt.

lepőbb hegysége Fotó: Nógrádi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kitekintő Az arany vonzásában Körmöcbánya, illetve úgy általában a felvidéki bányavárosok tágabb környéke legendás vidék, hiszen ezek, a ma már nosztalgiába burkolózó kisvárosok tették gazdaságilag roppant erős hatalommá országunkat a középkorban. A bányászatot felfuttató német telepeseket IV. Béla hívta be, jelentős adókedvezményt adott nekik, majd mindenféle járványok és történelmi vészkorszakok ellenére a felvidéki bányavárosok fejlődése töretlen volt egészen a 16. századig. Ekkor, a tengeren túli ásványkincsek felfedezésével vette kezdetét a bányavárosok hanyatlása. Körmöcbánya az aranybányászat központja volt, itt, a még Károly Róbert által 1325-ben alapított pénzverdében készítették a korabeli Európa egyik legbecsesebb pénzét,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a körmöci dukátot (értékes volt, hiszen lényegében színaranyból állították elő), de a felvidéki bányák felett felügyeletet gyakorló királyi bányakamara is itt működött. Körmöcbányát jórészt elkerülte a szocialista időszak iparosítása, a hegyek közt megbújó város régi patríciusi házaival és a központban található gyönyörű Szent Katalin-vártemplommal történelmi álmát alussza. A szépen felújított településközpontban található és a mai napig működő (különböző országok számára dolgozó) pénzverde kihagyhatatlan látnivaló annak, aki a történelmi bányavárosokkal ismerkedik. A Görgey-alagút felújítás előtt, 2015-ben Fotó: Szigeti Ferenc

Nem is olyan messze a város központjától elsőre talán fel sem tűnő, ugyanakkor roppant hatású ipari műemléket rejt az erdő. A középkori bányászok az érctelérek mentén egyre mélyebbre kényszerültek ásni, a folyton betörő bányavíz azonban mind nagyobb gondot okozott. A problémát Körmöcbánya, hasonlóan más bányavárosokhoz, a vízenergia hatékony felhasználásával oldotta meg. Pontos dátumot nem ismerünk, de a Körmöci-hegység egyik bővizű patakján, a Turóc (Turiec) felső szakaszán valamikor a 14. században építették meg azt a vízelvezető csatornát, amely továbbfejlesztve a mai napig működik. Ez az eredetileg 22 km hosszú, részben földbe ásott vízvezeték szolgálta a város bányaműveit: az addig használt állati erőt (lovakat) felváltva ezzel a vízzel működtették a bányaszivattyúkat és az ércőrlőket egészen addig, amíg a gőzerő, majd később az elektromosság ki nem szorította a vízerőt. A 19–20. század fordulóján az aknák többsége már nem üzemelt Körmöcbányán sem, bár az aranybányászathoz kapcsolódó tevékenység teljesen csak az 1970-es években szűnt meg. A víz különböző gyárakban és üzemekben (majolikagyár, pénzverde, papírgyár és püspöki malom) került felhasználásra, 1913-ban pedig vízerőmű – Európa első és ma is működő föld alatti erőműve – épült a talajszint alatt futó vízcsatornára. A Turóc völgyében ma is látszik a vízkivétel helye, s a meredek

hegyoldalba vágott csatornában követhető is a víz útja – a várostól északra található Turcsek (Turček) falu felett, illetve a főgerincet követve a Kordéházai-nyereg (Kordícke sedlo) alatt – a sárga jelzés mentén.

Körmöcbánya látképe 1907-ben Fotó: Fortepan/ Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége

Miért vájt Görgey alagutat a hegygerincen? A korabeli gazdagságnak megannyi érdekes tájemlékét találjuk a környező erdőségekben, de a leghíresebb minden bizonnyal a nemrég épült körmöci via ferrata közvetlen szomszédságában található, az egész Kárpátokban egyedülálló Görgey-alagút. A két híres felvidéki bányaváros, Besztercebánya és Körmöcbánya között élénk kereskedelem zajlott mindig is – többek között a Besztercebánya környékén bányászott rezet szállították át a Károly Róbert által alapított, ma is üzemelő körmöci pénzverdébe. Igen ám, de a legrövidebb út a két település között az amúgy nem magas, 1200-1300 m-es gerincben tetőző Körmöci-hegységen át vezetett (több hágón is történelmi utak keltek át).

A Károly Róbert által alapított pénzverde százéves gépei ma is hibátlanul működnek Fotó: Szigeti Ferenc

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kitekintő

Ma már így néz ki a felújított Görgey-alagút Fotó: Nógrádi Attila

A keleti irányban erősen meredek, nyugat felé lankásabb gerinc legfelső szakasza okozta az igazi kihívást, ezen ugyanis egy sziklaperem húzódik végig (ennek leglátványosabb részén vezet a Turista Magazin 2018. szeptemberi számában bemutatott via ferrata). Valamikor a 14. században, a híres Thurzó–Fugger-féle bányavállalat építtette a sziklagerinc legkeske-

Fotó: Nógrádi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nyebb pontján azt a pár méter hosszú alagutat, amely önmagában is érdekes történelmi, ipari emlék, de nevét és hírnevét az 1848–49-es szabadságharc viharos fordulatainak és Görgey tábornok vakmerő döntésének köszönheti, aki egy éjjel – hirtelen kiszélesíttetve az alagutat az ágyúk számára, nagy áldozatok árán – itt vezényelte át az egyébként már körbezárt csapatait, egyesítve ezzel az Aulich-hadosztályt. Görgey tette nem volt előzmények nélküli. 1703. november 20-án az alagúton ment át például Schlick császári tábornok, majd később többek között II. József is megfordult itt testvérével, Lipót főherceggel. Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben című visszaemlékezésében Görgey így ír az általa véghez vitt, a hadtörténetben is jegyzett, látványos akcióról: „Beteljesült tehát, amitől tartottam: az Aulich-hadosztály egyesülése a többi hadosztállyal a Garam völgyében vezető országúton lehetetlenné vált. […] Így aztán nem maradt egyéb hátra, mint a Körmöcbánya

és Besztercebánya közti hegyháton átvivő igen kétes utat használni, még a poggyász és az ágyúk egy részének kockáztatásával is. Mind Körmöcbányától, mind Besztercebányától meredek erdei utak visznek a hegység legfelső tarajáig; a sziklagerinc azonban olyan meredek és kopár, hogy csak egyenkint és gyalog juthat át rajta az ember. A környék lakói télvíz idején csakis kivételesen szokták használni ezeket az utakat, akkor is csak könnyű kézi szánokkal, a szirttető lábánál a szánt a szállítmánnyal együtt széjjelszedik és darabonként cipelik át a sziklatetőn a túlsó lejtőn levő útra, ott megint összerakják, úgy ereszkednek le túloldali úti céljukhoz. Hogy ezt a már csak meredek volta miatt is nehezen járható utat legalább az utóbbi kínos megszakítás nélkül lehessen használni: valamikor régen átfúrták a sziklagerincet annak legkeskenyebb pontján; idő múltával azonban ez a kis alagút részben megint beomlott. Ezt kellett tehát kitakarítanunk és tetemesen kibővítenünk, hogy ágyúkkal is járható legyen.

A környéken via ferratázásra is van lehetőség – Fotó: Szigeti Ferenc

5 km

SZLOVÁKIA Flochová 1317

Görgey-alagút Görgeyho tunel

Három kereszt hágó VHGOR 7UL NUtçH

Térkép: Bába Imre

ÁBRÁZOLT TERÜLET

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kitekintő nek helyt adó, Szkalkáról induló északi sífutó kör 23,5 km-es, míg a déli kör 20 km-es, de Szkalka közelében számos kisebb, kezelt útvonalat is találunk.

Kárpáti őserdőkben rejtőző rúnafelirat

Január 24-ére elkészültünk, s a rá következő éjjel az Aulich-hadosztály csapatai szerencsésen át is vonultak az alagúton – ámbár kimondhatatlan erőfeszítésekkel.”

Szkalka a magyar sísport egyik bölcsője Fotó: Szigeti Ferenc

Az egyedülálló, időről időre manapság is beomló, de rendszeresen felújított természeti-történelmi látnivaló a főgerincen vezető piros jelzés mellett fekszik, és turistaút vezet át rajta – Szkalkáról (Skalka) egy másik piros jelzésen, mintegy 1,5 km-nyi enyhe lejtővel érjük el az alagutat.

A magyar sísport bölcsője ma a szlovák sífutás központja A Körmöci-hegység központi részén – 1200 m-es tengerszint feletti magasságban – elhelyezkedő, autóval is elérhető Szkalka a magyar sísport egyik bölcsője, hiszen a hegység első menedékházát maga Körmöcbánya városa építette a magyar sísport támogatására 1913-ban, 1914 januárjában pedig a Magyar Sí Szövetség itt tartotta első országos síversenyét. Az egykoron „magyar Kitzbühelnek” hívott hegység ma pár szerényebb sípályával – Szkalka: 3,5 km; Kékellő (Krahule): 2,7 km; Királyka (Králiky): 2,3 km – rendelkezik, bár az alacsonyabban fekvő pályákat egyre kevésbé képesek üzemeltetni a rohamosan közelítő klímaválság miatt. Ugyanakkor mivel a főgerinc déli oldala menedékesebb, az utakkal sűrűn behálózott erdők Szlovákia legismertebb sífutó terepét rejtik, ahol minden évben megrendezik az ország legnagyobb sífutó versenyét, a legendás Biela stopát (’fehér ösvény’). A verseny-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A híres rúnaírás a Velestúron Fotó: Szigeti Ferenc

A gerinctúrán további érdekességeket fedezhetünk fel, s a két nap alatt teljesíthető kalandot a kiváló szállásajánlattal kecsegtető Szkalkán szakíthatjuk meg. A hegység északi, ritkán járt felében, a Flochová (1317 m-ével a hegység főcsúcsa) és az 1313 m magas Svrčinník között igazi kárpáti őserdőt keresztez a gerincút piros jelzése. Sőt, a Körmöci-hegység délkeleti részén, Besztercebányától (Banská Bystrica) 10 km-re délnyugatra találjuk Szlovákia leghosszabb ideje, 1913 óta védett erdőrezervátumát, a 30 ha-os Erdőbádonyi-őserdőt (Badinsky prales). A csak szakvezetéssel látogatható ősbükköst 2000-ben még Károly walesi herceg is felkereste. Az őserdő fogalma alatt egyébként nagyobb kiterjedésű, rendszeres emberi tevékenységtől régóta mentes, a természetes erdei folyamatok formálta erdőket értünk. A sokszor megcsodált „bükk-katedrálisok” ugyanis egykorú, telepített fákból álló erdők általában.

Ezzel szemben az őserdőben rengeteg különböző korú és fajú fa (az Erdőbádonyi-őserdőben a bükkön kívül például luc- és jegenyefenyő, hegyi juhar, kőris és szilfa) található egymás mellett, s a matuzsálemi korú faóriásokat a fényért harcoló fiatalabb fák veszik körbe. Mindebből kifolyólag az őserdő ellenállóbb a környezet kihívásaival (pl. szélvihar, tűz, rovarkár) szemben. A nagy kiterjedés pedig azért is fontos, mert egy valamirevaló őserdőnek számos, hatalmas vadászterülettel rendelkező faj (pl. medve és farkas) életképes populációit kell eltartania. Az ökológusok egyébként a legalább 30–50 hektár kiterjedésű, érintetlen erdőket szokták őserdőnek nevezni. Hasonló hangulatú erdőben, vihar szaggatta bükkfák szegélyezte gerincúton haladva, Szkalkától 4,2 km-re délre találjuk a Velestúrt (1254 m), amelynek egyik szikláján titokzatos, a történészeket erősen megosztó rúnafeliratok figyelhetők meg. Annyi bizonyos, hogy

a titokzatos feliratot a körmöci Pavel Križko 1862-ben fedezte fel és dokumentálta. Aztán innen egészen eltérő történetek bontakoznak ki. Egyesek szerint Križko vésette a szöveget azért, hogy a magyaroknak és a németeknek bebizonyítsa a szlávok időszámításunk előtti letelepedését.

A különböző korú és fajú fák és a dús aljnövényzet hamisítatlan őserdei hangulatot teremtenek Fotó: Nógrádi Attila

Akárhogy is legyen, a főgerincen pár lépéssel délebbre található, eredetileg 1834-ben állított Hármas keresztnél (Tri kríže, 1180 m) kissé könnyedebb módon, de legalábbis a tudományos bizonyítás kényszere nélkül merenghetünk el azon, mit is láthatott az itteni hágón átvezető történelmi út, amely 1535-ben létesült, szintén azzal a céllal, hogy Besztercebányát összekösse Körmöcbányával. 1872-ben aztán a vasút megépítésével elvesztette kereskedelmi jelentőségét, így már csak a közeli Óhegyre (Staré Hory) igyekvő zarándokok használták. Mostanában már csak a sífutók neszezése hallatszik telente, amennyiben van elég hó. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

Miről mesél a Kalapos-kút?

Egy nem mindennapi tábor története

Írta: Lánczi Péter Fotók: Gulyás Attila

A szelíden hullámzó Alsó-Kemeneshát és a Rába-völgy vidékén járva egy nem mindennapi forrásra bukkanhatunk, amelynek foglalását egy jellegzetes, kupolás építmény adja. Falán egy rövid felirat árulkodik tragikus múltjáról, de a teljes történet megismeréséhez el kell látogatnunk a szomszédos Ostffyasszonyfára, illetve több mint 100 évet kell visszamennünk az időben.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép foglalásának századik évfordulóján – 2015-ben – felújított Kalapos-kutat a Sárvárt és Sitkét összekötő Országos Kéktúra útvonaláról leágazó kék rom turistajelzésen érhetik el a természetjárók. Kevesen ismerik ezt a csendes, félreeső helyet, valamint az innen 10 km-re fekvő ostffyasszonyfai hadifogolytemetőt, amely helyszínek közösen regélnek az Osztrák–Magyar Monarchia egykori legnagyobb hadifogolytáboráról.

A hadifogolytábor szó hallatán mindenkinek egyből borzalmas körülmények, megaláztatás és szenvedés jut az eszébe, holott az egykoron itt fogva tartott szerb, orosz, ukrán, román és olasz katonák életkörülményei ennél sokkal összetettebb képet festettek. Tény, hogy a Kalapos-kutat nélkülöző hadifoglyok építették, ahogy a közeli barakktábort is, ahol aztán négy év leforgása alatt tízezernél is többen vesztették életüket, de kegyetlenkedésről vagy kínzásról az itt történtek kapcsán még ennek ellenére sem beszélhetünk. Mi is történt itt akkor egészen pontosan?

Tömegek háborúja Az 1914-ben kitört I. világháború résztvevői – a központi hatalmak és a velük szemben álló antant – kezdetben szentül hitték, hogy gyors offenzívával mindössze pár hónap alatt legyőzhetik ellenfeleiket. Nem így történt, s a háború csakhamar világméretűvé terebélyesedett: korábban sosem tapasztalt mértékű, négy évig tartó pusztítást hozott az emberiségre. A megszámlálhatatlan sebesült és halott mellett a hadifoglyok létszáma is elképesztően nagy volt. Sitke és Ostffyasszonyfa határában a háború végéig 160 ezernél is több fogoly fordult meg, hazánk területén ugyanakkor nem ez volt az egyetlen hely, ahol ellenséges katonákat őriztek. Az egykor Esztergom határában fekvő kenyérmezői táborban például 1918-ig 120 ezer foglyot regisztráltak. Képzelhetjük, hogy ennyi ember őrzése és ellátása mekkora terhet róhatott a hátországra, amelynek saját katonái is gyakran nélkülözni voltak kénytelenek. Ennek ellenére a fogolytáborokban is igyekeztek emberhez méltó állapotokat teremteni, de a legtöbbször ezek az intézkedések sem tudtak gátat szabni a kolera-, a tífusz- és a spanyolnáthajárványnak.

Egy tábor születése A Vas megyei Kissitkére már 1914. szeptember 17-én megérkeztek az első fogolyszállítmányok. Kezdetben a sitkei állomás közelében fekvő Kurczonmajor területén, ideiglenes sátortáborban

A 197 barakképülettel rendelkező fogolytábort 14 km hosszú drótkerítés vette körül – Fotó: Savaria Múzeum

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A tábor alapvetően önellátásra volt berendezkedve. A foglyok többsége mezőgazdasági munkát végzett – Fotó: Savaria Múzeum

helyezték el a folyamatosan érkező szerb és orosz foglyokat. Ekkor még az volt az általánosan elterjed vélekedés, hogy mire ősszel lehullanak a falevelek, vége lesz a háborúnak, ezért a katonai vezetés nem is létesített komolyabb infrastruktúrát a tábor lakói számára. A foglyok ivóvizét és tisztálkodási lehetőségét a közeli forrás biztosította, amely fölé csakhamar „kalapot emeltek” – így lett a neve Kalapos-kút –, azaz rendesen kiépítették, hogy megvédjék vizének tisztaságát. A hideg beálltával és az egyre növekedő létszám miatt a foglyok földbe vájt kunyhókba kényszerültek, ebből kifolyólag pedig a fogva tartás körülményei is romlani kezdtek. Hamar betegségek ütötték fel a fejüket, bekövetkeztek az első halálesetek.

Az új, lényegesen komfortosabb tábor 251 katasztrális hold kiterjedésű volt, 14 km-es kerületével rövid időn belül a Monarchia egyik legnagyobb barakkvárosává nőtte ki magát. A táborhoz tartozott még egy kétszer ekkora szántóterület is, ahol a foglyok maguk számára termelték meg az élelmiszert.

Tábori körülmények A kissitkei nyomorúságos állapotokat öszsze sem lehet hasonlítani az ostffyasszonyfai

Az ország legnagyobb hadifogolytábora – Ostffyasszonyfa 1916 januárjára már szörnyű állapotok uralkodtak a kissitkei szükségtáborban. A foglyokat a kolera és a tífusz tizedelte, és az ellenőrzést végző Vöröskereszt megállapította, hogy a fogvatartottak elhelyezése nem megfelelő, ezért sürgős intézkedéseket kell végrehajtani a körülmények javítására. A katonai vezetés még ebben a hónapban felszámolta az eleinte ideiglenesnek szánt, csak néhány hónapra létrehozott kissitkei tábort, és az utolsó kétezer orosz hadifoglyot is átszállították a Sitkétől pár km-re északkeletre fekvő, 1915 májusától már fokozatosan épülő ostffyasszonyfai hadifogolytábor 1. számú barakktáborába.

A vízellátást biztosító vasbeton viadukt még ma is áll

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép

Csoportkép az asztalosműhelyben. A szakmával bíró foglyok különböző műhelyekbe lettek beosztva – Fotó: Savaria Múzeum

végleges tábor körülményeivel. Miután a részben foglyokkal megépíttetett barakkváros elkészült, lakói teljesen kiforrott napirend szerint élték mindennapjaikat. A legtöbben mezőgazdasági munkát végeztek, ráadásul nem csupán a tábor területén, sokukat ugyanis a hadba vonult férfiak pótlására a környék földjein foglalkoztatták. Aki értett valamilyen mesterséghez, azt beosztották egy műhelybe, ahol elsősorban a tábor ellátását biztosító foglalkozásokat űztek. Egy nagyvároshoz hasonlatosan itt is volt suszter, bodnár, szabó, lakatos és asztalos, illetve számos más szakember, akik tevékenységükkel a hatalmas tábor önfenntartását szolgálták. Érdemes külön megemlíteni, hogy a tábornak saját pénze volt, a foglyok pedig fizetést kaptak a munkájukért. Rendelkeztek továbbá sertéshizlaldával, vágóhíddal, földbe épített hűtőraktárakkal, valamint villanyárammal ellátott épületekkel, ami ebben a korban kifejezetten modernnek számított. Egy-egy legénységi barakképület hossza 31,5 m, szélessége 10 m volt, amelyekben két kályha is helyet kapott. Összesen 197 ilyen faépületet emeltek, amelyek kettős deszkafalúak és szigeteltek voltak,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

és amelyeket gyakran meszeltek és fertőtlenítettek a tisztaság megőrzése és a betegségek megelőzése érdekében. A tábort eleinte 55 ezer hadifogoly részére tervezték, de később a foglyok létszáma jóval meghaladta a normál befogadóképességet. Így történhetett, hogy egy-egy barakkban kezdetben 60, majd idővel akár 120 ember volt elhelyezve emeletes ágyakon. Az óriási fogolyváros „szállítmányozási igényeit” az ostffyasszonyfai vasútállomásról kiágazó szárnyvonal elégítette ki, amely a tábor területén négyfelé ágazott szét.

Higiénia és a megállíthatatlan járvány A tábor parancsnoka Schön Árpád ezredes volt, aki – hogy elejét vegye a kissitkei állapotok kialakulásának – mindent igyekezett megtenni a kórságok megelőzésének érdekében. Nem csupán a barakkok rendszeres fertőtlenítéséről volt szó, az őrzők a tábor tisztavíz-ellátásáról is gondoskodtak: a három kút szolgáltatta vizet motorok segítségével víztoronyban tároltak. A szennyvizet 3,7 km hosszúságban kiépített, fedett csatornarendszeren keresztül vezették a Rábába, amelyet több helyen kokszos derítő szakított meg, hogy a szennyvíz már lényegében szűrt állapotban érkezzen a folyóba. Rendszeresen vizsgálták a foglyok egészségi állapotát, kórházat létesítettek számukra, ahol orvosi kezelést kaptak, ha megsérültek vagy lebetegedtek, de az elharapózó járványok ellen sajnos szinte lehetetlen volt védekezni egy ilyen zsúfolt helyen. Hónapról hónapra és évről évre gyarapodott a tábor lakóinak létszáma. Egyre rosszabb, sokszor teljesen legyengült állapotban érkeztek a hadifoglyok, akik az elhúzódó háború lövészárkaiban

embertelen körülmények között senyvedtek. Sokan már a fogságba kerülésük előtt megbetegedtek, és eleve ilyen állapotban érkeztek a gyűjtőtáborokba. Mindezzel együtt 1917 januárjáig az ostffyasszonyfai táborban az elkülönítéseknek és a kezeléseknek köszönhetően nem voltak jellemzőek a tömeges megbetegedések, ezért a halálozási adatok sem voltak kirívóak. Ne feledjük, ekkoriban sok kórságra még nem létezett hatásos gyógyszer.

Elszabaduló járvány Az ostffyasszonyfai állapotok akkor fordultak rosszra, amikor az osztrák vezetőség egy nemzetközi jelentésnek köszönhetően hírül vette, hogy Romániában a magyar hadifoglyokat halálra éheztetik, az embereknek jártányi erejük sincs, éhségükben pedig kénytelenek füvet legelni. Ezt követően a tábor vezetése ugyanilyen elbánásban részesítette a román foglyokat, fejadagjukat lecsökkentette, de a munkát ugyanúgy megkövetelte tőlük. Ennek eredményeként a románok kis idő múlva megkapták az éhtífuszt: a halottak száma 20–80 volt naponta. A tífusz terjedését már az elkülönítés sem akadályozta meg, így átterjedt a magyar őrség tagjaira is, akik szintén belehaltak a fertőzésbe. A büntetésnek szánt intézkedést pár hónappal később visszavonták, ám a járvány még jó ideig tizedelte a táborlakókat. A ma is látható 6000 négyszögöl területen kialakított fogolytemetőben

egyre csak sokasodtak a faragott emlékkövek, ahol a különböző nációk katonái külön-külön parcellában lettek elhelyezve, általában katonai tiszteletadás kíséretében. Az őrséget ellátó magyar katonákat is ide temették el.

Szökések és ellentétek Körülbelül 8 ezer főre tehető azon foglyok száma, akiknek engedélyezték a környező településeken a kihelyezett munkavégzést. Ezek az emberek általában ételért és szállásért cserébe dolgoztak, és alapvetően elégedettek lehettek a helyzetükkel, hiszen ők sokkal nagyobb szabadságot élvezhettek táborlakó társaikhoz képest, nem fenyegette őket a halálos járvány, és rendszerint a nyelvi nehézségek ellenére is jó viszonyt alakítottak ki a helyiekkel. Sokan a háború végén itt maradtak, letelepedtek és megházasodtak. A táboron belüli rossz állapotok különösen a járvány kitörése után kezdtek elharapózni: visszaélések, lopások, szökések. Egyre többen kezdtek kijárni, kiszökni a táborból, hogy élelmet, értékeket

Sok betegségre ekkor még nem volt gyógyszer. A járványokat higiéniai intézkedésekkel próbálták megfékezni – Fotó: Savaria Múzeum

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a Térkép lopjanak. Feltúrták a parasztok veteményeseit, kifosztották a pincéket, idővel pedig a csapatosan járó foglyok már nem tartottak a helyiektől, akik egyre jobban féltek az elvadult idegenektől. A táborban kialakult rossz állapotok miatt a nemzetek közötti ellentétek is kiéleződtek. Az olaszok nagyon önérzetesek voltak, a szerbek nem szívlelték a románokat, a románok pedig ellenséges viszonyban voltak az 1917 elején érkezett 210 fő csángóval. Mindennek az lett a következménye, hogy a csángókat áttelepítették a kisbéri állami méntelepre, ahol rendes elhelyezésükről, sőt a művelődésükről is gondoskodtak, legtöbbjük ugyanis analfabéta volt. Gróf Tisza István szerette volna az írástudatlan csángókat Magyarországon véglegesen letelepíteni, de az ez ügyben írt kérvényét a bécsi udvar elutasította.

A tábor feloszlatása Az 1918-ban megkezdődött hadifogolycserék következtében a tábor lakóinak létszáma fokozatosan csökkent, majd az őszirózsás

2 km

Több mint tízezer katona végső nyughelyét vigyázza a kovácsoltvas kapu

forradalom után egyre inkább bomladozni látszott a fennálló rend. A következő év márciusa eseményeinek hatására először a parancsnokság hagyta el a tábort, majd a katonaság, így a Tanácsköztársaság megalakulásának idejére már csak nagyon gyenge őrség felügyelte a foglyokat. 1919 tavaszán megkezdődött a tábor kiürítése, a foglyok hazaszállítása, ami elég vontatottan ment a vesztes háborút követő nehéz időkben. A Tanácsköztársaság bukása után a tábor teljesen kiürült, berendezéseit kisebb-nagyobb tételekben árulták különböző vállalkozásoknak. Egy évvel később jóformán már semmi nem maradt abból az épületegyüttesből, ahol négy év leforgása alatt 160 ezer ember megfordult.

Támadás a tábor ellen Ki gondolná, hogy egy fogolytábor őrségére nem a fogvatartottak, hanem a lakosság jelent veszélyt? 1918 novemberében kétszáz sárvári és környékbeli lakos indult az ostffyasszonyfai hadifogolytábor kifosztására, amely ekkor már csak csekély őrséggel bírt. A kincstári javakat széthordani akaró, követelőző csőcseléket csak a gépfegyverrel kiérkező celldömölki nemzetőrség tudta megfékezni.

Térkép: Bába Imre

A katonák kénytelenek voltak használni a fegyvereiket, aminek következtében egy aszszony életét vesztette, illetve többen megsebesültek. A fosztogatás felderített elkövetői közül 86 személyt tartóztattak le. De vajon mit is akartak voltaképpen ezek a felbátorodott civilek? Schön Árpád táborparancsnok jelentéséből kiderül, hogy a tábor raktáraiban

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

120 vagon felhalmozott készlet (ruha, cipő, ágynemű, fa, szén stb.) volt, amely értékes zsákmányt jelentett volna bárki számára.

A temető napjainkban A teljesen megsemmisített táborból ma csupán a csatornarendszer egy részét és a derítőgödröket lehet felfedezni. Ezzel szemben a temető napjainkban is méltó módon őrzi a halottak emlékét. Jelenlegi, rendezett arculatát az 1930-as évek elején kapta, ami elsősorban Gerlits Elek celldömölki járási főszolgabíró áldozatos és kitartó munkájának köszönhető. A díszes vaskaputól szépen gondozott, egyenes út vezet a kis földhalmon álló központi obeliszkig. Az elágazó, kavicsos utak az egyes nemzetek feliratos obeliszkekkel jelölt parcelláihoz vezetnek. A zöld pázsit és az örökzöldek ölelésében katonás rendben elhelyezett, katonai jelvénnyel és azonosító számmal ellátott, puritán emlékkövek sorakoznak. Az obeliszkek felirata alapján 5601 hős – 718 olasz, 4337 román, 333 orosz, 13 szerb – nyugszik a jelölt sírokban, illetve megközelítőleg 5000 elhunytat helyeztek el tömegsírokban. A számok

drámainak hatnak, de a tábor történetét ismerve tudhatjuk, hogy nem a foglyok megsemmisítése volt a cél, és sok szerencsétlen tényező következtében veszett oda annyi ember. Ezen a helyen az 1930-as évektől kezdődően a második világháborúig rendszeresen tartottak katonai megemlékezéseket az érintett országok tisztjeinek részvételével. A háború után a temető elhagyatott lett, és az elburjánzott növényzet teljesen benőtte a területet. Az elhanyagolt temetőt a teljes pusztulástól a Vas Megyei Temetkezési Vállalat mentette meg. 1986 óta újból gondozzák a parkot és a sírokat, és szerencsére ez napjainkban sincs másként, a rendszerváltás óta pedig minden évben megemlékezéseket tartanak. A hadifogoly-temető látogatásához az ostffyasszonyfai önkormányzatnál kell előzetesen bejelentkezni, ahol kérésre kísérőt is biztosítanak a bejáráshoz. 쐍

Szépen gondozott park és fehérlő obeliszkek hosszú sorai őrzik a különböző nemzetek katonáinak emlékét

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

K ö t ö t t P á lya

Festékszagú nosztalgia a Bükk kapujában

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút kapcsán keveseknek jut eszébe a „múzeumvasút” kifejezés, pedig Írta és fotók: Gulyás Attila a hétköznapi forgalomban sehol máshol nem közlekednek olyan idős, korhű járművek, mint a Bükk keleti kapujában. Az idén százéves vasút eredeti kocsijai és nem sokkal fiatalabb mozdonyai idén egytől egyig újjászületnek. Miskolc városától az Ómassa alatti Garadnáig vezető erdei vasút többször is szerepelt már magazinunkban. A mellette fekvő különleges helyszínek, a látványos vonalvezetése, valamint a magasabban fekvő megállóiból induló, vadregényes túralehetőségek a vasutat Miskolc egyik legtöbb látogatót vonzó attrakciójává teszik. Ezúttal azonban nem a tágabb környezet kerül fókuszba, hanem a mindenki által látott, hallott és tapintott szereplők, a vasút valódi megtestesítői.

Az igazsághoz tartozik, hogy a kisvasutak rangidős járműveit az ország másik sarkában, a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton találjuk, azonban az ottani nyári, illetve hétvégi közlekedési renddel szemben a lillafüredi járművek az év minden napján szállítanak utasokat. A kirándulók mellett időnként némi hivatásforgalom is jelen van a Lillafüreden dolgozóknak vagy a felsőhámori nyaralótulajdonosoknak köszönhetően, akiknek az úti célja távolabb esik a párhuzamosan közlekedő 15-ös busz megállóitól. Így az erdei vasút lassan százéves járművei, egyedülálló módon, ma is praktikus tömegközlekedési alternatívát kínálnak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

K ö t ö t t P á lya átszállás után máris a recepció előtt szállhatott le az utazóközönség. A motorvonatnak évekkel később is a csodájára jártak a szomszédos országok szakemberei, „távoli rokonai” ezért a mai Szerbia és Montenegró hegyeinek hatalmas kisvasúti hálózatain is főszerephez jutottak.

A vasúttal egyidős, százéves teherkocsi ma szinte olyan, mint új korában

Az utasok nagyobbik részét persze a kezdetektől a Bükk keleti vidékére készülő kirándulók tették ki, akik számára a táj közelsége legalább olyan fontos volt, mint a kényelem. Így a klasszikus, nyitott kocsik padjain egész generációk nőttek fel, előbb a gőzmozdonyok mögött, majd a mai járművek halkabb motorjait hallgatva, illetve 2010 óta már ezekét sem feltétlenül, amennyiben a szerelvényt a 2021-es számú, hibrid mozdony továbbítja, de róla egy kicsit később. Az elmúlt negyven évben a legtöbb szárnyvonalat felszedték, egyedül a Mahócára vezető hosszú, kanyargós pálya maradt fenn, amelyen kisebb-nagyobb rendszerességgel ma is közlekednek járatok. A legrosszabb fejlemény a Ganz motorvonat elszállítása volt 1990-ben a Hűvösvölgyi Gyermekvasútra, így a lillafüredi vasút legismertebb és egyik legértékesebb járművétől vett búcsút. A kedvezőtlen történés után jó hír, hogy a

A vasút története a társaihoz képest meglehetősen későn, 1920-ban kezdődött, amikor a hirtelen sokkal közelebb került országhatár egyszerre felértékelte a Miskolc környéki erdőket. A súlyos nyersanyaghiány enyhítésére rohamtempóban, alig fél év alatt épült meg a városközpontot Garadnával összekötő pálya, pedig ez a szakasz hazánk máig legmagasabb vasúti völgyhídjával és alagúttal rendelkezik. Az új pályából számtalan mellékvonal ágazott ki a környék erdői és bányái felé, az első évek után pedig a vasút nemcsak a nyersanyag szállításából, hanem a lillafüredi Palotaszálló építéséből is kivette a részét. Az utóbbi munkák még javában folytak, amikor forgalomba álltak az új, nyitott személykocsik, amelyek ma is a járműpark legismertebb elemeit alkotják. A Palotaszálló átadása után azonban ennél reprezentatívabb közlekedési eszközre lett igény, amelyet 1929-re szállított le a Ganz és Társa-Danubius Gép-, Waggonés Hajógyár Rt. A vadonatúj, eredetileg benzinmotorral hajtott, zárt motorvonat a kor csúcstechnikáját képviselte, teljessé téve a gyors autók előtti időszakot, amelyre ma is a vasút fénykoraként emlékezünk. Hangszigetelt, első osztályú kocsit is felvonultató szerelvénye igazi „űrhajónak” számított a gőzmozdonyok vontatta kis szerelvények között. A szálló vendégeinek kiszolgálásához az akkor még javában működő miskolci fatelep mellett közös kis- és nagyvasúti peron épült, így a budapesti Keleti pályaudvarról alig két és fél óra, illetve egyetlen A miskolci Dorottya utcai végállomás felújítása tavaly fejeződött be

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Kassa kocsi replikája 2020-ban épült

muzeális értékű szerelvényt új gazdája is nagy becsben tartja. Átfogó, rendkívül alapos felújítása éppen egybeesett a lillafüredi társaiéval: rövidesen a Hűvös-völgy és a Széchenyi-hegy között ismét alkalmi nosztalgiajáratként dolgozik. A napi forgalom főszereplői az 1960–61-ben gyártott Mk48 mozdonyok, amelyek már eddigi életútjuk felénél túlestek első motorcseréjükön. Velük együtt a személykocsikról is elmondható, hogy „szépen öregednek”, de a tulajdonos Északerdő Zrt.-nél jól tudták: ha hosszú távon tervezik a vasút jövőjét, az alapos napi karbantartásnál többre lesz szükség. Hosszú előkészítés után végül az elmúlt három évben két pályázat is remek lehetőségeket hozott. Az első, a Kassa gyermekvasútjával közösen elnyert projektben az alsó, Dorottya utcai állomás épülhetett újjá látványos, modern formában, mellette pedig a vasút egyik elveszett járműve is visszatérhetett. Az elveszett itt

Felújított járművek próbajárata a Hámori-tó melletti Görbe hídon

sajnos szó szerint értendő, a vasút 1920-as évekből származó, zárt személykocsijából ugyanis egyetlen példány sem maradt, két év kitartó munkájával azonban elkészülhetett a minden részletében korhű replikája. A Kassa névre keresztelt járműben egy miniatűr állandó kiállítás is helyet kapott, amely a felvidéki város kisvasútját mutatja be. A többi jármű mellett a vasút egésze számára volt nagyszerű hír a másik, 2017-ben érkezett hazai forrás, hiszen ekkor nem kevesebb mint 3,3 milliárd forint vált elérhetővé, amelyből a kocsik és a mozdonyok mellett maga a vasútvonal is újjáépül, újabb évtizedekre biztosítva a fennmaradást. A miskolci járműpark bemutatását érdemes a legfiatalabb taggal kezdeni. A 2021-es számú hibrid mozdonyról van szó, „akiben” valójában a hasonló számú, 1961-es gyártású Mk48 mozdonyt tisztelhetjük. A még 2009-ben elvégzett felújítása során a mozdonyt egészen az alvázig visszabontották, majd vadonatúj, villamos erőátvitellel, lítiumakkumulátorokkal és modern karosszériával építették újjá. Bár utóbbi később nem aratott osztatlan sikert, a hajtómű annál inkább: az akkuk élettartamáért aggódókra rácáfolva a mai napig tökéletesen működik, pedig még hiányzik belőle a modern elektromos autókra jellemző, érzékeny hőszabályzó rendszer.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

K ö t ö t t P á lya A mozdony a dízelmotor leállítása után az akkumulátorok segítségével is vontathatja a szerelvényeket, amíg nem kerül az útjába hosszabb emelkedő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy fölfelé haladva, a lillafüredi megállásnál leállhat a belső égésű motor, a Hámori-tó partján vezető, sík szakaszon ugyanakkor már teljes csendben suhanhat a szerelvény. Lefelé természetesen végig áll a dízelmotor, a fékezéshez használt sűrített levegő előállításához, valamint az ebben az irányban is előforduló, kisebb emelkedők leküzdéséhez elegendő a villamosság. Lassításnál a villamos motorok az akkumulátorok töltésére is képesek. A rendszer tízévesen is olyan jól működik, hogy Miskolcra rendszerint magasabb akkutöltöttséggel tér vissza a szerelvény, mint amilyennel másfél órával korábban elindult. A sikeren felbuzdulva idén két társa is hasonló, de még korszerűbb hajtásrendszert kapott, immár megtartva a közkedvelt, eredeti külsőt. Melléjük két, szintén alaposan felújított, könnyű C–50-es mozdony is érkezik. Ezek 65 éves koruk ellenére csak most debütálnak a lillafüredi vasút meredek fővonalán, amit az eredetinél jóval erősebb motorjuk tesz lehetővé. A klimatizált, légfékessé alakított mozdonyok a kis utasforgalmú napok 1-2 kocsis vonatait továbbíthatják.

A 2021-es számú hibrid Mk48 mozdony Bax kocsival 1961-ből

A vontatott járművek felújítása nem kevésbé jelentős feladat, annál is inkább, mert több mint harminc darab van belőlük. A máig meglévő, míves faelemekkel büszkélkedő, nyitott kocsik mellett a szakemberek az öreg teherkocsik egy részét is kezelésbe vették, amelyek a pálya fenntartásában ma is pótolhatatlan szolgálatot tesznek. A munka alaposságára jellemző, hogy

Személyvonat ereszkedik Lillafüred alatt Miskolc felé. A 14 km hosszú pálya szintkülönbsége közel 250 m

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a vadonatúj faburkolatra az utolsó milliméterig korhű, kézzel festett információs tábla és pályaszám került – sajnos a másik, az európai szabványnak megfelelő, egyben kötelezően elhelyezendő pályaszám modern karakterei egy egészen kicsit rontják a tökéletes összképet. A zárt, Bax sorozatú kocsik számos más kisvasúton is előfordulnak, az átfogó felújításuk pedig az utóbbi években szerencsére jól ismert feladattá vált a hazai műhelyekben. Nemcsak a restaurációs jellegű munkálatokat végezték el, hanem minden kocsiba korszerű világítást, a zárt példányokba hangosítást is beépítettek. A vázszerkezeteket és forgóvázakat a tartós korrózióvédelem előtt a legmodernebb eszközökkel vizsgálták és szabályozták be. Az újjászületett járművek első tíz példánya már tavasz végén szolgálatba állt, a társaik visszatérése pedig az év végéig várható.

60 vagy 100 év nem a világ Az autók között a 30. születésnap jelenti a fordulópontot a veteránná minősítésben, a lillafüredi mozdonyokhoz hasonló, 60 évesen is jól működő példány pedig igazán tiszteletet parancsoló jelenség. A mindvégig jól karbantartott járművek akár száz év után is üzemben maradhatnak napi használatban. Ennek szép példái az ausztriai Mariazellerbahn erdei vasút 1099-es sorozatú, villamos mozdonyai, amelyek 50 éves korukban még új, modern karoszszériát is kaptak. Így dolgoztak tovább újabb 52 évet, egészen 2013-ig, méghozzá az ott elvárt, rendkívül magas szintű rendelkezésre állás mellett, szintén nehéz igénybevételt jelentő, hegyi pályán. Kivonásukról nem a műszaki állapotuk, hanem a mai igényeket kiszolgáló, alacsony padlószintű, légkondicionált vonatok térhódítása miatt döntöttek. Utóbbiak mellett viszont hétvégi nosztalgiavonatok élén a mai napig folyamatosan dolgoznak, és ez várhatóan még hosszú évekig így is marad. Egyedi párhuzam az amerikai légierő B–52-es bombázóinak életútja, pontosabban a ma szolgáló

Lillafüred, a vasút legforgalmasabb állomása

utolsó B–52H gépeké, amelyek első példányai pontosan egyidősek a magyar Mk48 mozdonyokkal. Számukra csak most kezdődik az első igazán átfogó, hajtóműcserével is járó felújítás, amely után akár százévesen is repülhetnek. A munkák nem állnak meg a gördülőállománynál, sőt a pálya tervezett felújításánál sem, pedig utóbbi önmagában is tekintélyes feladat. A felső, garadnai végállomás ugyan pompás erdei környezetben fekszik, a vasút előrelátó gazdái azonban ennél többet szeretnének itt, ami a természetre még kevésbé nyitott utasok figyelmét is könnyedén megragadja. A tervek legjelentősebb eleme egy kis amfiteátrum, amely a völgy kiváló akusztikáját kihasználva különböző előadások és koncertek helyszíne lesz. Mellette a kisvasúti végállomások már-már elmaradhatatlan kelléke, egy erdei játszótér is helyet kap, méghozzá A Pál utcai fiúk legendás grundja, na és persze a vasúti járművek által ihletve. A pályázat forrásai talán a Lilla nevű gőzmozdony felújítását is lehetővé tették volna, azonban a napi működtetés tetemes költségei arra sarkallták az üzemeltetőt, hogy inkább a tekintélyes méretű járműpark fenntartására fordítsa a figyelmet. A Ganz motorvonat modern utódja – azaz az alacsony padlószintű, légkondicionált, hibrid vagy tisztán akkumulátoros meghajtású kisvasúti motorvonat – ma is szerepel az európai gyártók termékei között, hiszen főleg németországi és svájci területeken számos olyan kisvasút működik, ahol az alkalmi nosztalgia mellett mindennapi közlekedési útvonalakként is tekintenek a sínekre. Lillafüreden hasonló beszerzés egyelőre nincs tervben, de elképzelhető, hogy egyszer valóban eljön az ideje, hogy a jelenlegi szerelvényekkel csak bizonyos alkalmakkor utazhassunk. Idén és a következő néhány évben még biztosan nem ez lesz a helyzet, az 1300 Ft-os teljes árú jeggyel pedig az év bármely napján egy kitűnő formában tartott „időgépbe” ülhetünk be. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken

Bringával

a Ráckevei-Duna

mentén

Fotó: Szendőfi Balázs

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta és fotók: Abelovszky Tamás

A Ráckevei (Soroksári)-Duna legdélebbi, azaz Ráckeve és Tass közé eső szakaszának mindkét partja maga a megtestesült nyugalom, ahol egy egész napot el lehet tölteni tekeréssel, nézelődéssel, evés-ivással, tavasztól őszig akár fürdőzéssel is. Minél távolabb kerülünk ugyanis Budapesttől a Csepelszigeten, annál nyugodtabb környezet vesz körül, így megéri felfedezni a sziget legdélebbi csücskét. iindulópontnak Ráckeve kínálja magát, ahol el lehet tölteni egy kis időt a helyi látványosságok felfedezésével. A kisváros inkább falusias hangulatot áraszt, mégis találunk itt egy egyedülálló, működő hajómalmot (rég kihalt mesterségre emlékeztet), illetve egy olyan szerb templomot, amely még akkor is a párját ritkítja, ha messzebbre, egészen a szerb ortodox egyház bölcsőjébe, a Balkánra tekintünk. A messzelátásban egyébként segít a városháza körerkélyes tornya, de ha közelebbre tekintünk, akkor a folyóág bal partján menet közben a nyaralóépületek évtizedeken átívelő evolúcióját is megfigyelhetjük egy-egy kiskertben, amelyhez – természetesen – stég és néha még csónak is tartozik.

Francia hadvezér, szerb pópák Aki Ráckevére HÉV-vel érkezik, még ma is megérezhet valamit az egykori helyiérdekű vasutak bájából. Igaz, hogy az NDK-ban gyártott zöld-fehér szerelvények villamosított vonalon pendliznek föl-alá egész nap a Közvágóhíd és Ráckeve között, de a pálya minősége, a vonatok sebessége vagy akár az állomások képe semmiképp sem egy fontos és forgalmas szuburbán kapcsolatot idéz. A vonal 1887-ben előbb Soroksárig, majd öt évvel később Dunaharasztiig épült ki, hogy aztán újabb öt év elteltével 1897-ben érje el Ráckevét, ezzel bekapcsolva a várost az ország vérkeringésébe – még ha csupán egy vicinális vasútüzemmel is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken A HÉV-állomás kis forgalmú vidéki vasútállomásokat idéző épületéből kilépve jobbra fordulva indulunk kellemes utunkra. Rögtön az első kilométereken feltűnik jobb kéz felől a Savoyai-kastély. A barokk stílusú kastély építtetője a francia származású, szolgálatait azonban a német-római császárnak, I. Lipótnak ajánló tehetséges, magát előbb a törökök elleni harcban, majd a Habsburgok szinte minden háborújában kitüntető Savoyai Jenő (Eugène-François de Savoie-Carignan). A kiváló hadvezér a magyar történelemnek is legendás alakja, hiszen ott volt már 1683-ban Bécsnél, amikor a törökök a császárvárost ostromolták, majd 1686-ban Buda visszavívásánál, egy évvel később a nagyharsányi csatában az elsők között törte át az ellenséges vonalakat, és 1697-ben a császári csapatok fővezéreként az ő nevéhez fűződik a törökök felett aratott zentai diadal. Nem csoda hát, hogy több birtokot is kapott Magyarországon: a Csepel-szigetet és Promontort (ma: Budafok). Az 1702-re elkészült kastély Savoyai halálát követően a koronára szállt örökösök hiányában, állapota pedig egyre romlott, raktárnak és magtárnak is használták egyes időszakokban. Az 1970-es

A ráckevei ortodox templombelső sok szerbiai temploméval vetekszik

években felújították az épületet, szálloda üzemelt benne, jelenleg azonban zárva van, nem látogatható. Következő megállónk a szerb templom, amelyet vétek lenne kihagyni. Messziről látszik kék színű, barokk tornya, majd a kis kapun a templomkerten belülre kerülve feltárul az épület teljes valójában. Hamar kiderül, hogy a torony magában áll, még csak hozzá sincs tapasztva a középkori épülethez, amely teljesen körbejárható, megcsodálható kívül-belül. Eredetileg már a 12. században állhatott itt egy templom, majd a szerbek érkezése után (amire később még kitérünk) nem sokkal már szükségük volt egy saját templomra. Így épült meg a csodálatos gótikus alkotás, amelyet 1487-ben szenteltek fel. Később a déli oldalához toldottak két kápolnát, és még monostor is épült köré. A Keresztelő Szent János-kápolna kapuján át juthatunk be a lélegzetelállító gótikus térbe, ahol a falak padlótól a plafonig bibliai történeteket mesélnek, szenteket jelenítenek meg, de a hátsó kapunál a pokol igen részletes ábrázolását is hosszan lehetne elemezni. Szerbiai, montenegrói ortodox templomokéval vetekszik a ráckevei istenháza belső tere és épülete.

A szerb templom gótikus stílusban épült, a barokk torony később került mellé

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

És hogy miként kerültek ide a szerbek? A középkori balkáni török terjeszkedés elől menekültek a Csepel-szigetre. Amikor 1439-ben az oszmán csapatok elfoglalták Szendrőt, illetve kétszer is kifosztották Kevevárát (Kovint), a túlélők északra indultak abban reménykedve, hogy maguk mögött hagyják az Anatólia felől érkező veszedelmet. 1440-ben I. Ulászló adományozott nekik birtokot és egy késő gótikus

templomot a Csepel-szigeten. Ekkortól datáljuk Ráckeve (korábban Kiskevi, illetve Kevi) létezését az Istenszülő elszenderedésének szentelt templomával. A szerbeknek egyébként nem volt szerencséjük a törökökkel, hiszen egy évszázaddal később megjelentek itt is, hogy aztán 150 évig maradjanak. Mindenesetre ma is él hat szerb család a településen, amelyek tagjai minden vasárnap részt vesznek a meglehetősen hosszú templomi liturgián. A hajómalom a Gyurcsik-féle malom újjáépített változata

A ráckevei hajómalomban vasárnaponként őrlési bemutatót tartanak

A szerb templom felől a református templom mellett közelítjük meg a Ráckevei (Soroksári)Dunát, amelyet a továbbiakban RSD-ként említünk majd az egyszerűség kedvéért. A református templomot 1913-ban emelték neogótikus stílusban, tömegében és részletformáiban a tiszakécskei istenháza tökéletes mása. A Duna-partra érve észak felé fordulunk, hogy egy vízen ringatózó hajómalmot látogassunk meg. Az egyedülálló ipari műemlék csúnya mai szóval replikának mondható: a Gyurcsik-féle 12-es sorszámú hajómalom hű rekonstrukciója 2010 óta várja a látogatókat, emléket állítva annak a több mint ötven hajómalomnak, amelyek a 19. században működtek itt. A malmok sorsát az RSD szabályozása pecsételte meg (minden tavasszal ki kellett vontatni a Nagy-Dunára a szerkezeteket, majd ősszel vissza), bár a teljes hanyatlás az I. világháború utáni időszakra tehető. A malomról egyáltalán nem megállapítható laikusként, hogy újjáépített szerkezet – hengerszéke ráadásul (több más alkatrésszel egyetemben) eredeti, és vasárnaponként (vagy nagyobb csoportok előzetes bejelentkezése esetén) még őrölnek is benne a látogatók legnagyobb örömére. Igaz, a lapátkerekeket nem a víz hajtja, hanem egy IFA motor, örök második sebességben, de ez az élményből mit sem von le.

Nyaralóevolúció az RSD partján

Az RSD partján minden háznak saját stégje van

A fő látványosságok megtekintése után irány az Árpád híd és a bal part: az egykori vámház mellett elhaladva kapaszkodunk fel az 1897-ben felavatott átkelőre. A csinos kis szerkezetről

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két keréken (amelyet 1944-ben felrobbantottak a visszavonuló magyar csapatok; öt évvel később épült újjá) jobbra letérve egy szabadstrand mellett gurulunk el, majd az út bal oldalán a házak helyét szántóföldek veszik át, a távolban pedig egy kecses hidroglóbusz tűnik fel. Egy jobb-bal kanyarkombinációt követően a kis forgalmú, egy darabig még kiváló minőségű aszfaltcsík ráfordul a Duna partjára, és elkezdődik az élménybringázás. Annyi stég talán a Balatonon sincs, mint amennyit Tassig látni fogunk – és szerencsére a tulajdonosok nem kerítik le általában a le-, illetve kijáratot a kis alkalmatosságokra, így talán nem is haragszanak meg, ha az ember enged a csábításnak, és ki-kiül kicsit elmélkedni a folyóág partjára. Nem minden stéghez tartozik nyaraló, viszont minden nyaralóhoz tartozik stég. Legalábbis ez a benyomás alakul ki az emberben a part menti (egyre rosszabb minőségű) úton haladva. A nyaralókat alaposabban megfigyelve pedig az ilyen típusú építmények elmúlt 50-60 évben bekövetkezett evolúciójának lehetünk csendes szemlélői. A nyaralók közé ráadásul helyenként büfék, esetenként kisvendéglők ékelődnek, nehéz is ellenállni a nyári melegben a hűs kisfröccs csábításának. (Lehet, hogy megéri oda-vissza három órát zötyögni a HÉV-en?)

A Tassy- és a budapesti Kvassay-zsilipnek köszönhetjük a Ráckevei (Soroksári)-Dunát

A szigetbecsei életfára minden évben felkerül az itt született gyermekek neve

Zsilipelés az 1586. folyamkilométernél Az RSD-t délről lezáró Tassi-zsilip a Duna 1586. folyamkilométer-szelvényének vonalában fekszik, és a Duna-ág szabályozásának utolsó lépéseként épült meg 1926–28-ban. Az első lépés ebben a sorban a Ráckevei-Duna lezárása volt 1885-ben egy zárógáttal, miután a főág szabályozása megtörtént. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a Gellért-hegy alatt majd egy kilométeresre terebélyesedő folyam jelentős árvízveszélyt jelentett Pest-Budára és térségére nézve – a szabályozást is az 1838-as árvíz után kezdték el tervezni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A horgászok körében is népszerű az RSD

forduló óta született gyerekek mindegyikéről névvel és születési dátummal egy színes kis korong emlékezik meg. Évente egyszer, az anyák napi ünnepség keretein belül helyezik fel a szülők bevonásával az előző évben született gyermekek emblémáit.

Ilyen a kilátás a régi ráckevei városháza tornyából

Ráckevére visszaérve szinte már nincs is más dolgunk, mint végiggurulni a városon, azonban egy látnivalót – szándékosan – a túra végére hagytunk. A városháza tornyába érdemes felkapaszkodni, mert a tűztorony körerkélyéről gyakorlatilag a teljes túraútvonalunk belátható. Tiszta időben ráadásul tökéletesen kirajzolódnak a Budai-hegyek, Százhalombatta és Ercsi tornyai és akár a Velencei-hegység is. Nincs más hátra, mint enni egy jót egy helyi vendéglőben hazaindulás előtt. 쐍

A „vízügyi kitérőt” követően északnak indulunk a gáton, amelynek part felőli oldala egy több kilométeren át húzódó kempingre emlékeztet: lakókocsik állnak számozott helyeken a vízparton, szépen sorban. A Makádi Ezüstpart valójában egy horgászparadicsom, a 136 számozott helyre elsősorban a pecásokat várja a helyi horgászegyesület, de azért egy szabadstrand is elfért szerencsére a 3,5 kilométer hosszú partszakasz északi végében. A szabadstranddal együtt a partot is magunk mögött hagyjuk egy időre a gát vonalát követve, és az aszfaltúton betérünk Makádra. A Csepel-sziget legdélebbi településén áthaladva továbbra is észak felé tartunk a néhol érthetetlen kanyarokkal tűzdelt, kis forgalmú, jó minőségű úton. Szigetbecsén egy kis téren egy életfa áll két valódi fa között: az ezred-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Térkép: Bagaméri Gergely

Az RSD lezárását követően (ami egyébként nem a felső torkolatnál, hanem a mai Gubacsi híd térségében történt) azonban elkezdett csökkenni a vízszint, ami együtt járt a feliszapolódással, illetve a hajózhatóság megszűnésével. Ezen segített a Kvassayzsilip megépítése (előbb a hajózsilip, majd a vízbeeresztő műtárgy készült el) a felső, valamint a Tassi-zsilip építése az alsó torkolat közelében. Az 1956-os Megközelítés jeges árvíz tönkretette a vízleeresztő zsilipet Budapestről autóval többféleképpen is elérhető Ráckeve, és erőművet Tassnál, amelyet azóta sem állíTököl felől a Csepel-szigeten át, Kiskunlacháza irányából tottak helyre, így ma a hajózsilip felett átkelve pedig az 51-es úton. A ráckevei HÉV (H6-os HÉV) Budalehet visszatérni a Csepel-szigetre a túránkon. pesten a Közvágóhídtól indul, és mintegy másfél óra alatt ( Jelenleg nagy építkezés zajlik: új leeresztő zsiéri el célállomását a Csepel-szigeten. lip épül a hajózsilip közelében.)

2 km

Tudástár

Lehet a medvével békében együtt élni Magyarországon már évszázadok óta nincs szaporodó medveállomány, csak kóborló egyedek tűnnek fel az Északiközéphegységben. Azokból azonban mintha mostanában Írta: Tóth Judit Fotók: egyre több lenne. Lehet, hogy a hiúzok és a farkasok után Adobe Stock a medvék megtelepedésére is számíthatunk? Bakó Botonddal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferensével beszélgettünk. 68

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Idén többször észlelték medvék jelenlétét itthon. Mi az oka ennek? Ez a tavasz és ez a nyár valóban szinte a medveriasztások jegyében telt. A tavasz nagyon száraz volt, ami azt is jelentette, hogy az erdőkben nem volt elegendő élelem a medvéknek, így sokkal nagyobb területet kellett bejárniuk élelem után kutatva, mint azt normálisan teszik. A medvét is nagyragadozónak tituláljuk, a hiúzhoz és a farkashoz hasonlóan, de az igazság az, hogy táplálékának 70-80 %-a növényi eredetű. Főleg erdei terméseket eszik, de szerepelnek az étlapján például gombák, hangyák, dögök is. Ritka, hogy a szó szoros értelmében „ragadozna”, és ami nagyon lényeges: egyik nagyragadozónk sem tekinti az embert zsákmánynak. Hány medve kóborol nálunk? Valójában 2-3 medvéről lehet szó, de ez többnek tűnhet a médiában, illetve a közösségi oldalakon terjedő hírek miatt. Itt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál, szinte nem volt olyan hét, hogy kollégáimmal ne kellett volna legalább egy ilyen medveészlelést megvizsgálnunk. Minden esetben kimegyünk, és ellenőrizzük a bejelentést. Ha valóban medvéről van szó, felvesszük a kapcsolatot az önkormányzattal, a helyi lakosokkal, megpróbálunk segíteni nekik

A kifejlett egyedek 200–340 kg-osak, testtömegük azonban ritkán a 450 kg-ot is elérheti

A barna medve mindenevő, táplálékának 70-80%-a növényi eredetű

felkészülni erre a helyzetre, hogy a medvével való együttélés konfliktusmentes legyen. De tíz ilyen riasztásból legalább 9 hamis volt. Az emberek már mindent medvének véltek látni. Volt, hogy borznyomot néztek medvenyomnak, vagy kutyanyomot, amely kisebb, de ha például megcsúszik a sárban az állat, akkor már nagyobb lesz a nyom. Olyan is volt, hogy egy vadetetőt néztek medvének a hajnali párában, és sajnos többször találkoztunk szándékos félrevezetéssel is, amikor hamisított képekkel, lábnyomokkal próbáltak szenzációt kelteni. Akkor a medvék nem azért jönnek át, mert már túl sokan vannak Szlovákiában? A medvék nem szaporodtak el Szlovákiában. Ott mintegy 1200–1300 egyed élhet, jellemzően egyébként a turisták által leginkább látogatott területeken, például a Magas- és az Alacsony-Tátrában, mégsem okoznak szinte semmilyen konfliktust. Az emberek hozzászoktak a medve jelenlétéhez, tudják, miként kell viselkedni, nem kell provokálni az állatot, és az esetek nagy részében a kirándulók nem is észlelik, hogy medve volt a közelükben. Nálunk az ottani 1200–1300 példányhoz képest 2-3 kóborló egyedről beszélhetünk. A medvék nagy távolságokat képesek megtenni, vagyis az is lehet, hogy az egyik nap a Mátrában látott egyed másnap már a Bükkben tűnik fel. Igen, ezek a medvék nagyon nagy területet kóborolnak be, egy éjszaka alatt 40-50 km-t

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

Alapvetően magányos, territoriális állat. A hímek területe nagyjából háromszor akkora, mint a nőstényeké

simán megtesznek. Ők heti rendszerességgel megtehetik, hogy átjönnek vagy visszamennek a határon, ez gyakorlatilag követhetetlen. A másik, amit nem gondolnánk a medvékről, hogy annak ellenére, hogy milyen hatalmas állatok, elképesztően csendesen, észrevétlenül tudnak mozogni. Azt szokták mondani, ha egy medve azt akarja, hogy ne lássák meg, akkor nem fogják meglátni. Erre nagyon jó példa az Iwo nevű medve esete. A fiatal példányt négy éve Lengyelországban fogták be, jeladós nyakörvet raktak rá, majd hetekig, hónapokig követték, merre jár. Az állat másfél hónap alatt eljutott Lengyelországból az Aggteleki-karszt területére, az ottani kollégák onnan tudták, hogy medve van náluk, hogy a lengyelek szóltak nekik. Úgy jött át Szlovákián, hogy ott senki nem vette észre, pedig megfordult

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

települések határában, utak mentén, volt olyan, hogy egy működő kőbányában aludt úgy, hogy ott közben dolgoztak. Senki nem vette észre. Innen aztán elment a Keleti-Kárpátokba, Ukrajnába, majd ott telepedett meg. Milyen nemű, korú egyedekre jellemző leginkább a kóborlás? Mindenféle nemű, korú egyed kóborolhat. A fiatal hímek párt vagy új területet keresnek maguknak, amelyet még nem laktak be az öreg hímek, hisz territóriumtartó állatokról van szó. Akár meg is ölhetik egymást, ha egy hím a másik területére téved. A territórium nagysága a terület jellegétől függ, de akár több száz km²-nyi területe is lehet egy állatnak. Anyamedvék is jöhetnek bocsokkal, mert menekülőre kellett fogniuk. A medvéknél

egy érdekes születésszabályozási rendszer működik. Az anyamedve addig nem ivarképes, amíg kölyköket nevel, ez 2–3 évig eltarthat, a hímek meg nyilván szeretnének szaporodni, saját utódokat összehozni. Ezért bármilyen kegyetlennek hangzik, de amint bocsokkal találkoznak, az első dolguk, hogy megölik azokat. Az anyamedvék ezért védik ilyen agresszíven mindentől a bocsaikat. Milyen a medvék napi ritmusa, mikor lehet leginkább számítani a velük való találkozásra? Farkas esetében nyugodtan mondhatnám, hogy az éjszakai, kora reggeli órák azok, amikor esélyes, hogy láthatjuk őket, a medve esetében ezt nem tudom ilyen határozottan kijelenteni. Attól függ, hogy honnan jött a medve. Ha háborítatlan területen élt korábban, akkor nappal is mozog, ha nagyon éhes. Ám ha lehet, elkerüli az embert. Minek vállaljon felesleges kockázatot, hisz nem akar minket megenni, és alapesetben mi nem adunk neki ételt. Azt javaslom, hogy túrázás közben jelezzük a medvének, hogy jövünk, akár ott van, akár nem,

például azzal, hogy egy kulcscsomót csörgetünk, avagy beszélgetünk. Ez elég a medvének ahhoz, hogy szépen visszahúzódjon, és így akkor is észleli, hogy jövünk, ha felőle fúj a szél, és nem érzi meg a szagunkat. Ha véletlenül mégis összetalálkozunk egy medvével, tudatni kell vele, hogy emberek vagyunk, beszélhetünk, közben pedig szép lassan hátráljunk. Ha a medve két lábra áll, azt nem támadólag teszi, mint a filmekben. Ez nem a támadás jele, hisz két lábról sokkal nehezebb elrugaszkodnia, mint négyről, ez inkább egy kíváncsiskodó viselkedésforma. Azért teszi, mert nem érzi jól a szagunkat, és felemelkedik, hátha a magasból jobban láthat, szagolhat bennünket. Ha valaki kutyával túrázik, mire figyeljen? Természeti és védett természeti területen, vadászterületen és belterület közterületén csak pórázon szabad a kutyát vezetni. Nem csak a medve miatt. A kutyák olyan szinten zavarhatják a vadakat, hogy lehet, hogy napokig nem mernek utána megmozdulni. Ráadásul a kutyák rosszabb esetben betegségeket is terjeszthetnek a vadállatok között. Ebbe a történetbe

A bocsok az elválasztás után általában a következő tavaszig az anyjukkal maradnak. A fiatalok 4–6 évesen válnak ivaréretté

A QR-kód segítségével érheted el a BNPI medvékkel kapcsolatos viselkedési szabályokról szóló útmutatóját

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár lép be aztán a medve. A kutya megérzi az intenzív medveszagot, odarohan, megugatja, de aztán látja, hogy ez az állat kicsit nagyobb falat, így vonyítva, nyüszítve visszarohan a gazdához védelemért, nyomában a felbőszített medvével. Mennyi esély van arra, hogy megtelepedjenek nálunk a medvék? Az Északi-középhegységben található kiterjedt erdőségek alapvetően kicsik egy medve számára, természetesen előfordulhat, hogy a Mátrában vagy a Karancs–Medves-vidéken, amely kevésbé látogatott terület, ideig-óráig megtelepszik egy medve, ott át is telelhet, de az, hogy állandó medveállomány legyen, amely itt szaporodik, az jelen tudásunk szerint nem valószínű. Nemrégiben a Normafa környékén is látni véltek medvét. Arra, hogy a Normafán vagy a Pilisben feltűnjön a medve, igen kicsi az esély. A Börzsöny északi részén korábban is voltak medveészlelések. Ott vagy a Cserhátban elképzelhető, hogy megjelenik, de ahhoz, hogy a Visegrádi-hegységbe vagy a Pilisbe átmenjen, először át kell úsznia a Dunán. Jól tud úszni, de ha nem muszáj, nem kel át egy ekkora folyón. Ráadásul ezek a hegységek rendkívül zavart területek,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Kuvasz-Őr elnevezésű program kuvaszkölykökkel segíti a gazdálkodókat a nagyragadozókkal való békés együttélésben

Ha a medve két lábra áll, azt valószínűleg nem támadólag teszi. Lehet, hogy csupán a terepet fürkészi

nagy a turisztikai nyomás, közel vannak egymáshoz a települések, nincs sok olyan élelem, amelyet elfogyaszthatna. Az én szakmai meggyőződésem az, hogy ott nem lesz medve. A legtöbb észlelés a BNPI működési területén van mostanában. Önök is próbálják ezzel kapcsolatban tájékoztatni a lakosságot. Igen, részletes útmutatót készítettünk a medvékkel kapcsolatos viselkedési szabályokról, amelyet a honlapról is le lehet tölteni, de az érintett településeken, például az önkormányzatokon vagy akár a kocsmákban, a forgalmas túrautak mentén is kiraktuk ezeket. A gazdálkodókat hogyan tudják segíteni és felkészíteni? Úttörő jelleggel több mint tíz éve útnak indítottunk egy olyan programot a gazdálkodók részére, amely a nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok megelőzését szolgálja. Ez elsősorban farkassal kapcsolatban indult, de ettől az évtől kezdve a medvékre is kiterjesztettük. Azok a külterjes állattartással foglalkozó gazdálkodók vehetik igénybe a támogatást – vagy medvék esetén a méhészek is jelentkezhetnek –, akik medve vagy farkas járta területen gazdálkodnak, vagyis olyan helyeken, amelyekre az adottságok, illetve a régi adatok alapján azt mondjuk, hogy potenciális élőhelyek lehetnek a nagyragadozók számára. Ha ezek a gazdálkodók jelentkeznek, ingyen és bérmentve egy napelemmel működő, ötsoros villanypásztorrendszert kapnak. Ez egyébként a kóbor

kutyák ellen is hatásos. Mindig szegény farkasokat emlegetjük az ilyen támadások kapcsán, pedig a kóborkutya-falkák sokkal nagyobb kárt okoznak. Magyarországon van mintegy 25 farkas és 200 ezer kóbor kutya. A farkas egyébként akkor kényszerül birkát enni, ha valami miatt nem tud falkában vadászni, mert például kilőtték a családját. A medvék sem gyakran tesznek ilyet, ezeknek a támadásoknak a döntő része kutyákhoz köthető. A támadás nyomaiból pontosan meg lehet állapítani, mi támadta meg az állatot, és genetikai mintát is veszünk. Itthon még nem volt olyan, hogy a medve megette volna a birkát, olyan igen, hogy a farkas, több esetben is. Gyanú felmerült, de ez egyetlen esetben sem igazolódott be. Most nyár elején például felkerült az internetre egy kameracsapdás fotó a Mátrából, amelyen a tulaj szerint két bocs és a közelben egy szarvastetem látható. A képhez fűzött szövegben még hozzátette, hogy bizonyára az anyamedve tanítja ölni a bocsokat. Kimentünk a helyszínre.

A kameracsapda felvételén látható egyik állat tényleg egy medvebocs volt, a másikat nem lehetett kivenni, viszont a vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a szarvast kutyák ölték meg. A gazdálkodók számára létezik egy Kuvasz-Őr elnevezésű program is. Igen, a Kuvasz-Őr egy civil kezdeményezés, amely kiegészíti a mi programunkat. Szép Ábrahám indította el, aki nagyon szereti a kuvaszokat, és felkérte a Kuvasztenyésztők Országos Egyesületét, hogy vegyenek részt ebben. Az a gazdálkodó, aki igénybe veszi a villanypásztort, ingyen kaphat két kuvaszkölyköt a tenyésztők felajánlásából. A kölyköket kiskoruktól kezdve szoktatni kell a birkanyájhoz, illetve ahhoz, hogy ne ijedjenek meg a farkastól. Ez egy több éven át tartó tanítási folyamat, és a Kuvasz-Őr program részeként a gazdálkodókat segítik abban, hogy ezekből a kölykökből valóban „működő” pásztorkutyák legyenek. 쐍

A medve alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel megelőzhetők az esetleges konfliktusok Fotó: Kozma Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

Folyón innen, holtágon túl

Túrák Szarvas környékén 74

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Tóth Judit Fotók: Gulyás Attila

A Békés megyei Szarvas múltja és jelene szorosan összefonódik a természettel, együtt alakultak, változtak, hatottak egymásra az évszázadok során. A kisváros nagyon sok látnivalóval büszkélkedhet, ráadásul természeti környezete is gyönyörű, amelyet gyalog, két keréken és vízi úton egyaránt felfedezhetünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra endszeresen megfordulok errefelé, ezúttal azonban nem egyedül jártam be a környéket, egy szakavatott vezető, Tóth Tamás, a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre is velünk tartott. Tamás esetében egyáltalán nem túlzás az állítás, miszerint úgy ismeri Szarvast és környékét, mint a tenyerét. A növényektől kezdve a város történetén át a régi szavak eredetéig minden témáról rengeteg érdekességet tud mesélni.

Indulás az Anna-ligetből Szarvason nem könnyű a programlehetőségek közül választani. Ha például a város szélén, a főútról az egyik mellékútra kanyarodunk, az ország legnagyobb arborétumába és a Mini Magyarország makettparkjába, ha a szemköz-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tóth Tamás szívesen mesél a növényekről a látogatóknak

Az Annaligetben álló Csáky–Bolzakastély ma is gyönyörű

ti úton indulunk el, a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság égisze alatt működő Körösvölgyi Állatparkba jutunk. Mi az utóbbi helyen találkozunk Tamással, ahol kerékpárt és kenut is bérelhetünk, és innen indulva önállóan vagy szakvezetés kíséretében járhatjuk be a környéket. Tamás, egyéb

őri munkái mellett, nagyon sok túrát vezet. Előre egyeztetett időpontban, szárazföldön és vízen, nappal vagy akár éjszaka, Szarvason és a szomszédos települések környékén egyaránt túrázhatunk vele. Az Anna-ligetben, ahol a Körös-völgyi Állatpark is fekszik, megnézhetjük kívülről a park egykori tulajdonosainak kastélyát, amely ma a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja. Az Anna-liget névadója gróf Batthyány Anna volt, aki férjével, Bolza Józseffel az 1800-as évek elején kezdte meg a kert kialakítását. Akkoriban még csak egy egyszerű nyaraló állt itt. A mai kastély 1908-ban épült, klasszicizáló késő barokk stílusban. Építtetői Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szarvas országgyűlési képviselője, valamint felesége, Bolza Anna voltak.

Holt-Körösnek a felfedezésére. Ha visszautaznánk az időben, mondjuk a 19. század első feléig, akkor a holtág helyett a folyó hatalmas kanyarulatát találnánk itt. A rendszeres elöntések és a gyarapodó lakosság földigénye miatt azonban ez a folyószakasz sem kerülhette el a szabályozást.

A Körös-völgyi Állatpark épülete – a közelében található Holt-Körösön nyáron nagy a nyüzsgés

Evezés a holtágon Ha kenuval elindulunk a városközpont irányába, majd kijutunk a keskeny Anna-ligeti ágból, elérjük az első, 1836-os átvágás helyét, amellyel a legdélebbi nagy kanyarulatot választották el a folyótól, ezzel azonban nem szűntek meg a települést sújtó áradások, így néhány évtizeddel később, 1888-ban a várostól távolabb újabb helyen metszették át a kanyarulatot, kialakítva a folyó mostani, mesterséges medrét.

A Holt-Körös Anna-liget mellett húzódó, keskeny ágán vadregényes hangulat fogadja a kenuzókat

Az Anna-ligetben még ma is láthatók azok a hatalmas, kétszáz évnél is idősebb kocsányos tölgyek, amelyek az egykori természetes keményfa-ligeterdő részei voltak. A kastély parkja ad otthont a Körös-völgyi Állatparknak, ahol (sok más mellet) olyan állatokkal is találkozhatunk, mint például a bölény, a jávorszarvas vagy a fakó keselyű, amelyek ma már nem élnek, de hajdanán előfordultak a Kárpát-medencében. A park gyógynövénykertje mellett alakították ki a kenukikötőt, ahonnan elindulhatunk az ország ötödik legnagyobb állóvizének, a közel 30 km hosszú Szarvas–Békésszentandrási-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

junk dél felé a keskeny, Anna-ligeti ágon. Itt alakították ki a Jégmadár vízi tanösvényt is, amely a holtág jellemző állatait mutatja be. A jégmadárról, a mocsári teknősről azonban nemcsak olvashatunk, de jó eséllyel evezés közben is látni fogjuk őket.

Szintkülönbség nincs, látnivaló annál több van Bolza Pál egykori kastélya – a gróf olykor csónakkal járt dolgozni a közeli arborétumba

A holtág déli részén található Bikazugon keresztül fut be Szarvasra az Alföldi Kéktúra útvonala

A városközpont felé evezve, különösen nyáron, ízelítőt kaphatunk a nyüzsgő vízparti mindennapokból, elevezünk a Szarvasi Vízi Színház mellett, és láthatjuk a gyönyörű mocsárciprusokat is, amelyek mára Szarvas emblematikus fái lettek. A faj őshazája Észak-Amerika délkeleti részén, Florida és Mississippi vidékén van, Európába díszfaként került. A holtág partján az arborétum alapítója, Bolza Pál gróf telepítette az első példányokat. A vízről Bolza Pál hajdani kastélyát is megcsodálhatjuk, közvetlenül a holtágon átvezető közúti híd mellett. Korábban a híd másik oldalán is állt egy kastély, ahol Bolza Pál fivére, Géza lakott. A leromlott állapotú kastélyt 1965-ben lebontották, helyét ma a helyi főiskola kockaépülete foglalja el. Ha jobban kedveljük a csendesebb, vadregényesebb vizeket, akkor az állatparktól indul-

Evezés után vagy előtt érdemes két keréken is felfedezni a környéket. Több hosszabb-rövidebb útvonal közül is választhatunk. Ezekkel kapcsolatban a látogatóközpontban kérhetünk információt. Az egyik szép útvonal az állatparktól délre vezet, Bikazug felé, amelynek jegenyenyáralléja egészen egyszerűen gyönyörű. Közelében láthatjuk az 1927-ben épült majorság szép épületeit is, amelyek többsége ma már üresen várja, mit hoz számukra a jövő. A majorságot elhagyva hangulatos jegenyenyárallén keresztül érjük el a holtág legdélebbi pontját. Ezt a területet Kenderáztatónak nevezik, ugyanis régen itt áztatták a kévékbe kötött kendert, amelynek meg kellett puhulnia ahhoz, hogy fonalat készíthessenek belőle. A holtágat övező régi gát aljában virágzó növények sokasága fogad minket, amit a legtöbben elintéznének annyival, hogy gyomok. A szakavatott szem azonban sokkal többet lát itt. Tamás lelkesen sorolja a szebbnél szebb növények

Jégmadár – Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

A vízről is érdemes felfedezni a környéket

Akár a mocsárciprusok közé is beevezhetünk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra nevét, amelyek között sárga virágaival ott vannak például a védett Bieberstein-gyújtoványfű példányai is. A töltés mellett alma- és körtefák roskadoznak a terméstől, az erre járó túrázóknak kínálva magukat. Egy másik túraútvonal az állatparkból a városon keresztül a Hármas-Köröshöz vezet bennünket. Útközben érintjük például a hatalmas, négyezer fő befogadóképességű evangélikus ótemplomot, amelyet Tessedik Sámuel lelkész építtetett 1788-ban. Elkerekezünk a történelmi Magyarország földrajzi középpontját jelző szélmalomemlékmű és a híres Szarvasi Arborétum mellett is, amely még a rendszeres látogatókat is képes mindig valami újdonsággal meglepni. Ha nagyobb túrát szeretnénk tenni, a gáton áttekerhetünk a szomszédos faluba, a kézműves sörkülönlegességeiről ismert Békés-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A történelmi Magyarország földrajzi középpontját egy emlékmű jelöli a HoltKörös partján

szentandrásra, amelynek határában duzzasztómű áll. Az 1942-ben átadott monumentális építmény működésének köszönhetően a folyó vízállása kiegyenlítettebb lett, lehetővé vált a hajózás, illetve a holtágak és a csatornák nyári vízellátásának biztosítása.

Séta a hullámtéri erdőben A Hármas-Körös madártávlatból

A biciklizést gyalogtúrával is kombinálhatjuk, ha például a Hármas-Körös hullámterében

Fotó: Adobe Stock

A hullámtérben kanyargó, mintegy 3,5 km hosszú tanösvényt gyalogszerrel érdemes bejárni. Az útvonal egész évben látogatható, kivéve az áradások idején, mert akkor víz alá kerül a terület. Utunk kezdetben a Hármas-Körös partján vezet, majd betérünk a hullámtéri erdőbe, hatalmas nyárfák között haladunk, fűzfákkal tarkított ártéri kaszálón vágunk át, és a tanösvény egyik legszebb szakaszán igazi vadvilágban találjuk magunkat. A hullámtéri vizes élőhelyek, például a természetes lefűződésű morotvák, a gátak építésekor keletkezett kubikgödrök gazdag élővilágnak adnak otthont. Ezekben a sekély állóvizekben, mint amilyet a tanösvény kilencedik állomásán is láthatunk, szabad vízfelszín alig van, mindenütt zöld növények, rucaöröm, sulyom borítják a vizet, májusban pedig mocsári nőszirmok ezrei sárgállnak. Ha csöndben közelít errefelé az ember, és szerencséje van, sokféle állatot megfigyelhet, például mocsári teknőst, szürke gémet, bakcsót, nagy kócsagot, egerészölyvet, de még akár úszkáló vidrát és hódot is.

Akár szárazföldön, akár vízi úton barangolunk, mocsári teknősökkel jó eséllyel találkozhatunk

Egyetlen cikkben persze nem tudunk minden érdekes látnivalóról, különleges természeti értékről írni, hosszan lehetne még folytatni a sort, de reméljük, ezzel a rövid ízelítővel is sikerült kedvet csinálni az ország egyik kevésbé ismert szegletének felfedezéséhez! 쐍 Utazás előtt jó ötletekért és hasznos információkért érdemes a következő oldalakat böngészni. • Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság: kmnp.hu • Szarvasi Arborétum: pepikert.hu • Körös Menti Turisztikai és Kulturális Egyesület: korostourist.hu

Térkép: Bagaméri Gergely

kialakított Halásztelki tanösvényt választjuk úti célként. A várost elhagyva a folyót kísérő árvédelmi töltésen kell pár km-t tekernünk a vasúti hídig, amelynek közelében leljük meg a tanösvény indítótábláját. A tanösvény a középkorban itt állt, de a 17. század végére kihalt Halásztelek faluról kapta a nevét. A gát mellett, a mentett oldalon most is van egy kis üdülőfalu, amelynek Halászlak lett a neve, így senki nem keveri össze a Pest megyei Halásztelekkel.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

Van okunk aggódni a jövő miatt, de nincs ok a pánikra Csepreghy Nándorral, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatójával beszélgettünk a környezetvédelem helyzetéről, szemléletformálásról, valamint arról, mit lehet tenni azért, hogy az egyre népesebb bolygón fenntarthatóvá tegyük az életvitelünket. Bár elég sokrétű tevékenységet végez, egy átlagember nem biztos, hogy hallott a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványról. Mit kell erről a szervezetről tudni? A természetvédelemnek létezik egy sötétzöld irányvonala, amely azt vallja, hogy az emberiség fejezze be a környezetpusztító tevékenységét, és egy szál levéllel menjen vissza a természetbe. Mi nem ezt a vonalat képviseljük, mert szerintünk aki meg akarja találni a klímavédelem kulcsát, annak meg kell értenie, hogy adottság az ember és a természet együttélése. Ez eldőlt a múltban, tehát az emberi jelenlét nélküli megoldások kivitelezhetetlenek. Az alapítványt Áder János köztársasági elnök úr alapította nemzetközileg is elismert szakemberek bevonásával. A kuratórium elnöke Martonyi János volt külügyminiszter, kurátorai pedig Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, és Szűcs Gábor vízgazdálkodási és klímavédelmi szakértő. A legfontosabb küldetésünk az, hogy a környezetvédelem kérdése elinduljon az operatív megoldások irányába. Az elmúlt évek ilyen típusú fórumainak az az egyik legnagyobb problémája, hogy mindenki elmondja, mekkora baj van, de sokkal kevesebb szó esik

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Csanádi Márton

arról, hogy mit is lehet és kellene tenni. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ugyan van oka az emberiségnek aggódnia a jövője miatt, de nincs ok a pánikra. Feltéve, hogy képesek vagyunk változni, illetve átalakítani bizonyos tevékenységeket. Mi ezekhez kínálunk megoldásokat. Mit jelent ez a gyakorlatban? Tevékenységi körünk alapvetően három főpilléren, három lábon nyugszik. Az egyik legismertebb maga az alapítvány, amely az ösztöndíjprogramtól kezdve – az óvodásoknak és iskolásoknak szóló ismeretterjesztésen át – egészen a könyvkiadásig és a különböző természetvédelmi szervezetek, programok támogatásáig végez tevékenységet. Ugyancsak nagyon fontos lábunk a think tank,

a magyarul leginkább „agytrösztprogramnak” nevezhető tevékenységünk, amely során elismert szakembereket, tudósokat kérünk fel közös gondolkodásra, tanácsadásra, cégek, vállalkozások segítésére, különböző projektek elbírálására, de idetartozik a tudományos workshopok, előadások, konferenciák szervezése is. A harmadik lábunk pedig a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt., amellyel különböző pilotprojekteket finanszírozunk, mentorálunk. Ezzel gyakorlatilag kockázatitőkealap-tevékenységet végzünk a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-vel közösen, nagyon fontos különbség viszont a többi hasonló tevékenységet végző szervezethez képest, hogy mi nem a piaci profitot tekintjük elsődlegesnek. Természetesen egy hozzánk forduló vállalkozás gazdasági életképessége elengedhetetlen, de számunkra a környezetvédelem és a fenntarthatóság a fő szempont.

tani, hanem rajtuk keresztül a szüleiket is edukálhatjuk. Ezért is támogatjuk például a Fiúról Apára programot, amely Gévai Csilla meseíróhoz köthető, és az óvodásoknak, tehát a 4–6 éves korosztály számára kínál ismeretterjesztő anyagokat, gyakorlati foglalkozásokat, amelyekkel a környezettudatos viselkedés alapjait ismerhetik meg játékos formában a gyerekek. Ugyancsak alapítványunk támogatja a hasznos és hiánypótló tudást átadó Fenntarthatósági Témahét nevű kezdeményezést, amelynek sikerét jelzi, hogy legutóbb 1522 általános és középiskola regisztrált rá, ami több mint 300 ezer diákot jelent.

Kezdjük ez utóbbival, bárki pályázhat és kérhet támogatást, akinek van valamilyen ötlete, vállalkozása, és elmondható róla, hogy környezetbarát? Mi a pályázás menete, mi történik egyegy megkeresés után? Az első lépés a honlapunkon megtalálható jelentkezési lap kitöltése, ami után megszűrjük a jelentkezőket – nagyon könnyű manapság valamire azt mondani, hogy zöld. Ezt követően egy gazdasági bizottság elé kerül a pályázó, valamint felkérünk a témában jártas szakembereket is, hogy véleményezzék az adott ötletet, vállalkozási tevékenységet, mert jól hangzik, ha valaki feltalálta az ehető műanyagot vagy az örök energiát termelő perpetuum mobilét, de nem biztos, hogy ez meg is valósítható a gyakorlatban. Egy átlagos kockázati tőkealaphoz képest mi nemcsak az indulásnál tudunk segíteni egy-egy ötletnél és startupnál, hanem minden olyan mikro-, kis- és középvállalkozás számára biztosítunk segítséget – legyen az például a piaci potenciáljuk erősítése –, amelyek innovatív és környezetvédelmi megoldásokat alkalmaznak.

A felsőoktatásban is jelen vannak? Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve indítottunk egy ösztöndíjprogramot. Ennek több eleme is van, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízügyi szakirányán 100-100 ezer forintos ösztöndíjat biztosítunk havonta az évfolyam tíz legjobbja számára. Emellett kutatási munkákat, gyakornoki programokat és külföldi ösztöndíjakat is támogatunk. Az általunk patronált programok köréből kiemelném még a sokak által ismert és rendkívül hasznos tevékenységet végző PET Kupát is, amely évről évre sok ezer zsáknyi szeméttől tisztítja meg a Tiszát, valamint a Hulladékvadász nevű környezetvédelmi szervezetet, amelynek megújult applikációjával az illegális hulladéklerakókat lehet bejelentetni. Mindezek mellett elkötelezett mecénásai vagyunk több zöld fesztiválnak, tábornak, rendezvénynek. Hogy egyet és a legnagyobbat említsem: az alapítvány a fő támogatója a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm-fesztiválnak is, amely mára – picit nekünk is köszönhetően – a régió egyik legnagyobb természet- és környezetvédelmi eseményévé nőtte ki magát.

Tudna említeni egy konkrét példát is? Nemrégiben keresett meg minket néhány anyuka, akik az ételszállításban keletkező egyszer használatos csomagolóanyagokat cserélnék le egy környezetbarátabb megoldásra. Tényleg csak röviden: egy nagyon könnyű, mosható és többször is felhasználható fémedénnyel váltanák ki az éttermek, ételfutárcégek által használt műanyagokat. Meglehetősen sok alapítványi tevékenységet felsorolt, ki tudna ezek közül emelni néhányat? Hiszünk benne, hogy a fiatalok szemléletformálásával nem csupán a jövő generációit lehet a környezettudatos életformára megtaní-

Még több információ az alapítvány működéséről, az aktuális pályázatokról és programokról (X) a www.kbka.org oldalon érhető el.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Zölden, éretten, sósan és édesen is csemege Az ősszel érő olajos magvak közül valószínűleg a dióé a legismertebb és a legkedveltebb hazánkban. A természetben vadon is sokfelé találkozhatunk diófával, szeptemberben Írta és fotók: Dénes Andrea pedig már erdei csemegeként kóstolgathatjuk az ízletes dióbelet. És ki tudja, talán néhol a hátizsákok mélyéről előkerülő zölddió-pálinka vagy -likőr is felpezsdíti a hidegebb őszi reggeleket. közönséges diót vagy királydiót (Juglans regia) nem kell bemutatni, mert bár több diófaj is létezik, mi mégiscsak arra az ízletes, olajos magra gondolunk, amelyet leginkább édességekben fogyasztunk már régóta. Őseink a Kárpát-medencébe érkezésük előtt találkoztak

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

vele, gyűjtögették, és a középkorban nem volt olyan kert, ahová ne ültettek volna legalább egy szép diófát. Napjainkban sokfelé előfordul vadon is a természetben, és számtalan mai kertben, udvarban is áll egy-egy illatos lombsátrával árnyat adó óriás. A természetben a dió kedveli a magasabb ártéri területeket, de a felhagyott gyümölcsös- és szőlőskertekben, valamint az egykori

Fotó: Adobe Stock

legelők helyén is jól elszaporodott. Magját viszi a víz, de csemegeként a varjúfélék és a mókusok is kedvelik, ezért sokfelé széthordják. Magról remekül szaporodik, 100–150 évig is él, de sokat kell rá várni, nem véletlenül született a mondás, hogy diófát az unokáinknak ültetünk. A több évezrede hasznosított növényt a görögök feltehetően Közép-Ázsiából hozták először Európába, azóta meghonosodott, sokoldalúsága miatt pedig kedvelt fává lett sok országban, így nálunk is. Régi gyakorlat a „fejszés” népi nemesítés, vagyis a magról kelt fajták közül a kevésbé ideális termésűek kivágása, majd a legjobbak továbbszaporítása. Napjainkban a Tiszaháton termő világhíres fajták a milotai és a tiszacsécsei diók. A dió fája nagy érték, régen is csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak a tömör dióból készült bútorokat. Levele, kérge és a dióburok festéknyerésre is használható. Hajdanán a zöld dióhéjat a vászonfestő és a kalapos szívesen megvette, de levelének és zöld héjának főzetét az állatok bőrére kenve szúnyog- és légyriasztásra is használták. Szárított levele jó bolhaűző volt. Virágából hajfeketítőt főztek, a fiatal zöld diót olajba téve pedig hajápoló olaj is

készült belőle. A fél dióhéj apró bölcsőként a kislányok játéka volt egykoron. A kanóccal ellátott, méhviasszal alaposan feltöltött dióhéjat mécsesként használták. Ez utóbbi ma is jól helyettesíthetné a műanyag vagy fémmécseseket. Hasonlóképp izgalmas és változatos a dió gasztronómiai felhasználása. A zöld, még puha, a nyári napforduló táján szedett termésből diólikőr, diópálinka, zölddió-befőtt és -lekvár is készülhet. Ez a befőtt különleges csemege, amely nemcsak édes, hanem sós ételek, sült szárnyasok és vadak, sajtok zamatos kiegészítője is lehet. A dióbél sokféle süteménybe kerülhet darálva vagy apróra vágva. Leggyakrabban kalácsokba, aprósüteményekbe töltve, tésztára szórva fogyasztjuk. Híres sütemény a baracklekváros

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Csurcsela – Fotó: Adobe Stock

dióval töltött zserbó, a diós patkó, a diós pozsonyi kifli, valamint a nagymamáink diós mágnáspitéje is. Régi lakodalmi édesség a grillázstorta. Aszalt szilvába töltve és mézben érlelve is különleges édesség a dió. A régi szakácskönyvekben bánáti csemegeként egy mustkolbászreceptet is találunk. A mustkolbász cérnára felfűzött, felezett dióbelek sora, amelyből a liszttel sűrített mustba mártogatással lesz kolbász alakú édesség. A grúzok csurcsela nevű édessége szintén hasonló. A dió sós ételekben való felhasználása kevésbé gyakori, ugyanakkor már a legrégebbi hazai szakácskönyvekben is szerepel például a sertéssülthöz ajánlott diósása, vagyis diómártás, de található dióbélből főtt leves, sőt diótej is a régi receptek között. A dióbél apróra vágva és akár pirítva salátákban kiváló. Híres diós saláta a Waldorf-saláta, amelyben a karakteres ízű zeller vagy szárzeller találkozik a savanykás almával és a dióval. Dióból legújabban diósajt is készülhet a mag tejsavas erjesztésével, darálásával, fűszerekkel történő további érlelésével. 쐍

Waldorf-saláta – Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Diós-szőlős hajdinasaláta Az előzetesen beáztatott hajdinát enyhén sós, kétszeres mennyiségű vízben megfőzzük. Kihűlés után frissen összevágott almakockákkal, szőlőszemekkel és durvára vágott dióval keverjük össze. Öntetként frissen facsart citromlé, reszelt citromhéj, méz és egy pici dióolaj ízlés szerinti keverékét csorgatjuk rá.

Diós szendvicskrém Hozzávalók: 10 ek. durvára tört dió, 4 ek. zabpehely, 15 dkg kemény sajt, 2 gerezd fokhagyma, 10 dkg vaj, pici só, őrölt bors, oregánó, bazsalikom, kakukkfű, pici frissen reszelt citromhéj. A diót és a zabpelyhet serpenyőben kissé megpirítjuk. Az apróra vágott fokhagymát egy kevéske olajon illatosra pirítjuk egy külön serpenyőben. Amíg kihűlnek, a sajtot kis kockákra vágjuk, majd minden hozzávalót botmixerrel durván összedarálunk és összekeverünk. Pirítósra, kenyérre kenve fogyasztjuk.

Diós habszelet kávékrémmel

Diós körteleves Hozzávalók a leveshez: 4 db édes körte, 6 ek. darált dió, 1 ek. rizsliszt, 1 citrom reszelt héja, kevés cukor és só ízlés szerint. Hozzávalók a karamelles dióhoz: 3-4 ek. apróra vágott dió, 3 ek. kristálycukor. A körtéket felkockázzuk, háromszoros mennyiségű vízben feltesszük főni, sózzuk, mérsékelten édesítjük, 1 citrom reszelt héjával és vaníliával ízesítjük. Amikor a körték megfőttek, a darált dióval elkevert rizsliszttel sűrítjük. Tálaláskor karamelles tört dióval szórjuk meg. Ehhez egy serpenyőben a cukrot világosra karamellizáljuk, hozzákeverjük a diót, picit még pirítjuk, majd a diós karamellt még melegen sütőpapírra terítjük. Kihűlés után morzsásra törjük, tálaláskor a leves tetejére szórjuk.

Hozzávalók a hablaphoz: 4 tojásfehérje, 20 dkg finom kristálycukor, 10 dkg dió, pár csepp citromlé, csipetnyi só. Hozzávalók a krémhez: 4 tojássárgája, 20 dkg vaj, 1,5 dl tejszín, 1 ek. instant kávé, 2 ek. kakaópor, 2 ek. darált kávé, csipetnyi só, 1-2 ek. cukor ízlés szerint. A hablaphoz a diót késsel apróra vágjuk, a tojásfehérjét a cukorral és a citromlével kemény habbá verjük, majd hozzákeverjük a diót. A diós habot sütőpapírral bélelt tepsiben 5-6 mm vastag rétegben szétterítjük, utána alacsony hőfokon szárítva megsütjük. Ha a hablap kihűlt, óvatosan három vagy négy egyforma darabra vágjuk. A krémhez a kávét elkeverjük a tejszínnel, kakaóporral, cukorral, sóval, majd kis lángon állandó keverés mellett főzzük, miközben a tojások sárgáját egyenként hozzáadjuk. Ha a krém kihűlt, hozzákeverjük a vajat és a darált babkávét. A tortalapok közét megtöltjük a krémmel. A torta tetejére is krém kerül, díszítéshez pedig felezett dióbeleket használunk. Pár órára hűtőbe tesszük, végül szeletekre vágva tálaljuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Bánáti csiga

Az erdőlakó bennszülött

Írta: Nagy Loránd István Fotó: Deli Tamás

Magyarország puhatestűinek egyik viszonylag nagy termetű, jellegzetes háza alapján más fajokkal gyakorlatilag összetéveszthetetlen képviselője a Kárpát-medence délkeleti részén elterülő Bánság endemizmusa, amely már a miocénben is jelen volt hazánk területén. Az árterekhez kötődő bánáti csigát a Felső-Tisza, a Körösök és a Maros hullámterében is lencsevégre kaphatjuk, ha figyelmesen járjuk az erdőt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

csigák (Gastropoda) osztályának főcsigák (Helicidae) családjába tartozó bánáti csigát 1838-ban írták le Chilostoma banatica néven, majd az idők folyamán többször is átkeresztelték (Chilostoma banaticum, Helicigonia banatica, Drobacia banatica) a rendszertannal foglalkozó szakemberek. E védett puhatestű a Kárpátmedence délkeleti részén elterülő Bánság bennszülött (endemikus), faunatörténeti szempontból jelentős faja, amely már a harmadidőszak miocén korában is jelen volt hazánk területén. A Bánság (Bánát) egy történelmi-földrajzi, Románia, Szerbia és Magyarország területén fekvő tájegység, amelyet a Duna, a Maros, a Tisza és a Nyugati-Kárpátok részét képező Ruszka-havas fog közre. A bánáti csiga karcsú, szürkésbarna testének hátvonalát sárgás tónusú sáv díszíti. Jellemzően 5,5–6 kanyarulatból álló, alacsony, lapos kúp alakú, 22–36 mm széles, 16–21 mm magas, közepesen tág köldökű, kissé kihajló és megvastagodott szájadékszegélyű, sárgásbarna vagy olajbarna házának kanyarulatain sajátos taraj figyelhető meg, amely különösen a fiatal egyedeken szembetűnő. A csigaház felszíne szabálytalanul vonalkázott és spirálisan rovátkolt textúrájú.

Kiemelt oltalom A bánáti csiga (Drobacia banatica) a védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 50 000 forint egyedenként. A Bánság bennszülött, faunatörténeti szempontból igen jelentős csigafaja a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

A bánáti csiga kifejezetten erdőlakó faj, amely elterjedési területének peremén főként ártéri környezetben fordul elő. Magyarországon a Felső-Tisza-vidéken, a Szamos mentén, a Körösök, valamint a Maros ár- és hullámterében élnek a legjelentősebb állományai. Érdekesség, hogy az egyik elszigetelt populációja a geszti Tisza-kastély parkjában tanyázik. Az alföldi területeken puhafás ligeterdőkhöz, füzesekhez kötődő puhatestű előszeretettel tartózkodik uszadékhalmok, korhadó fák és vastag, számára alkalmas táplálékban bővelkedő avartakaró alatt. Nem válogatós: korhadó és zöld növényi részeket is fogyaszt. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mivlleizóméFnty

akár ked