Turista Magazin 2022 június

KITEKINTŐ

VULKÁNTÚRA A BÖRZSÖNY NAGYOBB TESTVÉRÉN

2022. JÚNIUS › ÁRA: 895 Ft

2022. JÚNIUS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

KÉT KERÉKEN

KERÉKPÁRRAL AZ YBBS MENTÉN

GEOTÚRA TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

LÖSZ MÉG JOBB IS

HISTÓRIA

A MAJKI REMETESÉG ÖKOTÚRA

EGY DARABKA SIVATAG AZ ALFÖLDÖN JELVÉNYVADÁSZ

VÁRTÚRÁK A BALATON-FELVIDÉKEN

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I

I I

E L Ő S Z Ó Nyár eleji „csendesülős”

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Új lapszámunk minden írása olyan túrákat és helyszíneket mutat be, ahol jó eséllyel nagyon is intenzíven tudunk összekapcsolódni a természettel, annak meghittségével, csöndjével. Az ország egyik legkülönlegesebb helyén egy darabka sivatagot fedezünk fel (Ökotúra), a Balaton-felvidéken kevésbé ismert várakból csodáljuk a megunhatatlan tájat (Jelvényvadász), Szekszárd mellett pedig a lösszel szöszmötölünk (Geotúra). A Börzsöny nagyobb testvérének számító Polyána őserdeiben szintén jó adag csendben lehet részünk (Kitekintő), ahogy azt is csak ajánlani tudjuk, hogy a Búbánat-völgy új túrabázisából (Természetjáróknak Készült) egyszer mindenki kapaszkodjon fel a Fehér-szikla kevésbé ismert kilátópontjára. Az éppenséggel az ország legcsendesebb helyének számító kamalduli remeteség újonnan felújított épületegyüttesét História rovatunk írása mutatja be. A sorból egyedül csak Két Keréken és Messzelátó rovataink írásai lógnak ki, de csak elsőre: az Ybbs mentén a vonatkerekek már kevésbé csattognak, annál több viszont a bringás, ahogy a kirándulók is szép számban keresik fel a Naplás-tó feletti új kilátót. De ne feledjük, még ezeken a frekventáltabb helyszíneken is csendesülhetünk, hiszen rajtunk is áll, hogyan kapcsolódunk a természettel. Ausztria hegyi vízfolyásai mentén például jó eséllyel megleshetjük Európa egyik legkülönlegesebb énekesmadarát (Zöldhullám), a Naplás-tó melletti tanösvények egyik félreeső szegletében a fűben fekve tanulmányozhatjuk a felhőket (Meteo), a nem védett természeti területeken pedig akár virágokat is szedhetünk szendvicsünkbe (Gasztro). Sose rosszabb programot júniusra!

Címlapfotó: Magócsi Márton: A Kapolcs feletti Király-kőnél Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Bába Imre (Geotúra), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gaál Nikolett (Meteo), Jónás Beáta (MTSZ Híradó)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

Tartalom 6

MTSZ HÍRADÓ

8

HÍREK

10

TUDTAD-E?

12

12

GEOTÚRA

Lösz még jobb is

24

ZÖLDHULLÁM

Vízirigó – A hegyvidéki halászmester

26

HISTÓRIA

26

36

Az ország legcsendesebb helye – A majki kamalduli remeteség

34

METEO

Nyár eleji felhőatlasz

36

KITEKINTŐ

Vulkántúra a Börzsöny nagyobb testvérén

46

50

TERMÉSZETJÁRÓKNAK KÉSZÜLT

Új túrabázis örömteli túrákkal a Búbánat-völgyben

50

KÉT KERÉKEN

A „Vas úton” a vasút helyén

60

GASZTRO

Vadvirágok a tányéron

64

JELVÉNYVADÁSZ

Vártúrák a Balaton-felvidéken

74

MESSZELÁTÓ

Magaslati élmény Budapest határában

76

ÖKOTÚRA

87

TÚRAKÁRTYA

64

Egy darabka sivatag az Alföldön Felfedeztük a Fülöpházi-buckavidéket A vértesi erdőből a szénbányák felé Időutazás rétek és romok között 4

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

76

ZÖLD UTAT ADUNK A SZERENCSÉNEK

ÚJRAHASZNOSÍTOTT PAPÍRBÓL KÉSZÜLT ÖKOKALAND VAGY ÖKOKALAND EXTRA JÁTSSZ AZ

50 75 MILLIÓ SORSJEGYEINKKEL, ÉS NYERJ AKÁR VAGY

FORINTOT!

További részletek a lottózókban, a karitatív sorsjegyárusoknál és a www.szerencsejatek.hu honlapon.

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Jubileumi teljesítők

a Gerecse

50 -en

Két év után ismét a megszokott kerékvágásban zajlott hazánk egyik legnépszerűbb teljesítménytúrája. A klasszikusnak mondható 10, 20, 30 és 50 kilométeres távokon kívül az esemény 40. jubileuma alkalmából idén egy 40-esre is nevezhettek a résztvevők. A kerek évfordulón azt az öt teljesítőt köszöntjük, akik negyven éve minden egyes alkalommal részt vettek a Gerecse 50‑en. Közülük Vadócz Péterrel és Szabó Elemérrel beszélgettünk.

Hogyan sikerült mindig úgy szervezni, hogy az összes eseményen részt tudtatok venni?

Vadócz Péter (V. P.): Az élethez szerencse is kell. Meg egy kis logisztika: év végén összeállítod a következő éves futós-mozgós naptáradat, így belekerül minden biztos pont.

Szabó Elemér (SZ. E.): Nekem – miközben Kinizsi 100-as teljesítéseim száma alig marad el a Gerecse 50 teljesítéseinek számától – személy szerint sosem volt célkitűzésem, hogy ezt vagy azt a túrát hányszor szeretném teljesíteni. A sors azonban úgy hozta, hogy eddig minden alkalommal részt tudtam venni a Gerecse 50-en.

Ennek örülök, de nem okozna lelki válságot, ha egyszer csak nem így történne. A 25. Kinizsi 100-as teljesítésem után úgy döntöttem, hogy mindig csak az aktuális évi kihívás számít, ha akkor és ott kellő erőben vagyok, akkor teljesítem, ha nem, akkor nem. A sorsnak hála azóta is teljesíteni tudom az első és azóta is folyamatosan megrendezett hazai teljesítménytúrát, a Kinizsi 100-ast.

Mi motivált a teljesítésre az első és a további 39 évben?

V. P.: Először édesapám mondta, hogy menjek el.

Akkoriban a Komép természetjáró szakosztályának aktív tagja volt az egész család, és a szakosztályból több „öreg” is ment, elvittek magukkal. Állítólag elég frusztráló volt számukra, hogy egy 12 éves kölyök csak megy és megy, 6

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nem fárad, és eszi a hozott virsliket nyersen. A további teljesítésekről pedig azt gondolom, hogy az állandóság egyfajta kiegyensúlyozottságot adott.

SZ. E.: Sokan kérdezik, hogy nem unalmas-e évről évre mindig ugyanazt az utat bejárni, és határozott válaszom, hogy nem. Ha minden más változatlan is maradna, egy dolog mégis biztosan változik: saját korunk. De a környezet sem változatlan, sosem ugyanazt az arcát mutatja a természet. S ehhez hozzájön még az emberi beavatkozások okozta környezetváltozások képe, amelyet kiegészít a túraszervezők által biztosított körülmények évről évre történő változása, többnyire javulása. Ráadásul az sem elhanyagolható, hogy egyre több résztvevő rója a kilométereket a Gerecse lankáin, és mindezeken felül ott van az időjárás, amely vagy kegyeibe fogadja a túrázókat, vagy sem. Arról nem is beszélve, hogy a túrázó aktuális lelki és fizikai állapota szintén meghatározza, hogy miként látja a környezetét. Ennyi tényező mellett teljesen kizárt, hogy ugyanolyanok legyenek a túrák.

Melyik volt a legemlékezetesebb teljesítésetek a 40 év alatt?

V. P.: A 2018. évi, mert először jött velem az akkor 14 éves fiam, és együtt csináltuk végig az utat. Aztán volt egy olyan év, amikor az indulók fele feladta a túrát az

Szent Márton lába nyomán

Fotó: Csanádi Márton

Fotó: Szabó Eszter

Új tematikus zarándokút Ludbregtől Zalaszentmártonig

Vadócz Péter (balra), illetve Szabó Elemér (jobbra) a célban

időjárás miatt. A Volánbusznak különjáratokat kellett indítania Tardosra.

Az eső végig szakadt, és olyan hideg volt, hogy a testvéremnek belefagyott a hajába a víz. Mondhatjuk tehát, hogy nem voltak ideálisak a körülmények.

SZ. E.: A Bánya-hegy előtti ikonikus szakasz legmeredekebb része akkor még az ideinél is csúszósabb volt, sokan kötél segítségére szorultak. Azonban a legtöbben szó szerint négykézláb, tíz körömmel próbáltak feljutni. Az első 31 év statisztikái szerint az átlagos teljesítési arány 95%-os volt a Gerecse 50-en. A rossz időjárás miatt ez a szám egyes években 80% alá csökkent.

Az ominózus évben, 1999-ben pedig mindössze az indulók 57%‑a ért célba az egész napos ónos esőben. Ez a Kinizsi 100 átlagos teljesítési arányát sem érte el amúgy, így abban az évben Kinizsi-nehézségű volt a túra.

A másik emlékezetes teljesítésem 1986-ban volt. Elaludtam, reggeli és szendvicsek nélkül álltam rajthoz, saját idő terhére. A pusztamaróti ellenőrző pontig nem is volt különösebb gond, de utána olyan „szinten zuhantam meg”, hogy sosem feledem. Egy órán keresztül próbáltam fekve regenerálódni, de utána ismét gyorsan elfogyott a lendület. Szerencsémre a harmadik megszólított túratársnak volt két nélkülözhető kókuszgolyója, s láss csodát, ez úgy feldobott, hogy – stílszerűen – golyóként lőttem ki.

Milyen kihívást tartogat még számotokra a Gerecse 50?

V. P.: Kíváncsi vagyok, hogy például 82 évesen (ami már csak 30 év) meg tudom-e csinálni a túrát...

SZ. E.: A 100%-os teljesítői lista nagyon hosszú ideig tizennégy tagot számlált. Aztán például Kovalik András (a Kinizsi 100 egyik megálmodója és atyja) egyszer elmondta nekem a 25. teljesítése előtt, hogy neki ennyi lesz, mert egy szép számnál szeretné abbahagyni. Ilyen történetekkel apadt a csapat végül nyolc főre, majd a 35. teljesítésnél hagyta abba Krenner Antal, míg a 36. után Szabó Szilárd és Hluchány József is. Most még öten vagyunk, de nem tudjuk, hogy jövőre hányan maradnak állva ebben a „versenyben” Ha csak az életkort nézzük, akkor leginkább Vadócz Péternek áll a zászló, de azért 50 kilométert még sokáig képes az ember legyalogolni. 

A vallási és kulturális turizmus közös fejlesztését tűzte ki célul az a projekt, amely Ludbreg és Zalaszentmárton együttműködésével valósult meg.

Mit kínál az új, tematikus zarándokút?

A kevésbé ismert vallási és kulturális örökségek felkeresését, l a határ menti térség felfedezését autóval, kerékpárral vagy gyalog, l a természet közelségét, l új ismereteket, élményeket, l szálláshelyeket. l

Honnan lehet tájékozódni?

Online: ü A Via Saint Martin mobilapplikáció megmutatja a zarándokút látványosságait, állomásait magyar, horvát és angol nyelven. ü QR-kódok segítségével olvashatók a nevezetességek ismertetői.

Nyomtatott formában a helyszíneken: ü térképek, kiadványok vehetők kézbe.

Mit található Zalaszentmártonban? végigjárható, turisztikai jelzésekkel kísért helyi zarándokútvonal, l helyi látványosságok útja, a hangulatos Szent Márton-templomtól a szőlőhegyig, l információs központ, ahol a térségben található idegenforgalmi nevezetességekről is tájékozódni lehet, l felújított és látogatható szőlőhegyi pincék, ahol a borkészítés hagyományaival és az itt honos élővilággal lehet megismerkedni, l biblilai kert gyógy- és fűszernövényekkel, l tájfutó pálya, l hegyikerékpár-pálya, l szálláshelyek: mobil házak, sátorhelyek vizesblokkal. l

Zalaszentmárton, a Balaton déli csücskéhez közel eső, zöld dombok között megbúvó, csendes kis zsákfalu. Eljött az ideje, hogy a kirándulók, túrázók felfedezzék a szépségeit.

A VIA SAINT MARTIN című, HUHR/1901/2.1.3/0138 azonosító számú projekt az Interreg V-A Magyarország– Horvátország Együttműködési Program 2014–2020 támogatásával valósult meg.

hírek

Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa a sonline.hu oldalnak adott interjúban magyarázta el, miért van veszélyben a tó. A kutató kifejtette, hogy ha az ember nem akarna folyton beavatkozni a Balaton életébe, a tó ellenne magában. Ilyen például a tó vízszintjének kérdése, hiszen a változó vízszintnek biológiai, ökológiai és limnológiai előnyei vannak, amelyeknek kizárólag a gazdasági érdekek mondanak ellent.

A nagyon rossz forgatókönyvek szajkózása helyett fontos lenne a tudományosan megalapozott, nem pedig csupán a gazdasági érdekek vezérelte beavatkozások megvalósítása.

Megnyílt a Váruradalmi Függőkert és a Fehérlófia Meseösvény a Füzér Vára REG-ÉLŐ VÁR című projekt keretében.

GINOP 7.1.1-15-2016-00022

Videón a búbos­ bankák titkos élete Egy búbosbanka fotójánál már csak egy búbosbankás videó lehet szórakoztatóbb. KonczBisztricz Tamásnak hála most beleshetünk egy búbosbankapár hétköznapjába, az érdekes kinézetű madarak pedig nemcsak szépek, hanem szokásaik is elég különlegesek. A kamera segítségével a pár odúja előtti eseményekbe pillanthatunk be, és bár csak másfél perces a videó, nagyon sok érdekességet tartogat.

Olyanokat is, amelyek még a természetet jól ismerőknek is némi fejtörést okoznak. A fostos bugybókának is nevezett, különleges madárnak jellegzetes hangja van, amelyről latin nevét is kapta: Upupa epops.

A QR-kódot beszkennelve olvasd el részletes online cikkünket, amelyben a különleges videót is megnézheted!

Európai Strukturális és Beruházási Alapok

�������������������

Fotó: Adobe Stock

Fotó: Adobe Stock

Évtizedek múlva eltűnhet a Balaton

BIZTONSÁGOS VEZETÉS, MAGABIZTOS STÍLUS

Indulj világot látni tele önbizalommal! Fedezz fel nyüzsgő világvárosokat vagy akár vadregényes tájakat, az S-CROSS intelligens vezetéstámogató rendszereivel semmi lényeges nem kerüli el a figyelmedet. Tágas terei a családnak, barátoknak és a csomagoknak is elegendő helyet biztosítanak.

Az AllGrip technológiának köszönhetően az utat minden pillanatban uralhatod, a 360 fokos kamera, a parkolószenzorok és a tolatókamera pedig az indulást és megérkezést teszik könnyűvé.

Az S-CROSS 2022-ben méltán nyerte el a magyar közönség tetszését is.

Induló THM: 8,99% – 15,99%

Az alábbi Suzuki Preferencia Finanszírozási Program 2022.04.01. – 2022.06.30. között a Merkantil Bank Zrt.-vel megkötendő zárt végű pénzügyi lízingszerződésekre érvényes, amely lízing finanszírozás forint alapú, fix kamatozású, azaz a futamidő alatt a lízingdíj-részletek összege nem változik, és a futamidő alatt fizetendő lízingdíj-részletekhez képest magasabb összegű, utolsó kiemelt lízingdíj-részlet (maradványérték) megfizetése szükséges. A THM értéke 8,99% - 15,99%, 25, 37, 49 vagy 61 hónapos lízing futamidő választása esetén. A gépjármű lízingtárgyra a lízingbevevőnek teljes körű Casco biztosítást kell megkötnie és teljes futamidő alatt fenntartania.

A finanszírozási konstrukció kizárólag fogyasztók számára érhető el, új Suzuki típusú személygépjármű és terepjáró (demo és teszt gépjárművek is) vásárlása esetén. A THM meghatározott mértéke tájékoztató jellegű, amelynek meghatározására a fentebb ismertetett feltételek figyelembevételével, a 83/2010. (III.25.) Korm. rendelet alapján került sor. A tájékoztató nem minősül ajánlattételnek, annak célja a figyelem felkeltése. Részletes tájékoztatásért forduljon Suzuki márkakereskedőjéhez, aki mint pénzügyi közvetítő, a Merkantil Bank Zrt. finanszírozó képviseletében jár el! I A Suzuki S-CROSS felszereltségtől függő üzemanyag-fogyasztása (l/100 km) és CO2-kibocsátása (g/km) vegyes használat mellett, WLTP mérési ciklus alapján: 4,649-7,928 l/100 km, 104,95-179,2 g/km. I *A Vitara, S-CROSS és Swift Sport modellekhez a motort, a turbófeltöltőt, a váltószerkezetet és a hibrid rendszert illetően összesen 3+7 év garanciát vállal a Suzuki: az autó többi részére vonatkozó általános 3 év jótállás felett tehát további 7 év extra garancia jár ezekre a kulcsfontosságú elemekre. Az általános garancia fogyasztók** részére 3 évig érvényes, a kiegészítő Hybrid Pro (motor, turbófeltöltő, váltószerkezet, hibrid rendszer) garanciaajánlat +7 évig (vagy 200 000 km-ig) érvényes. I A kép illusztráció, a tájékoztatás nem teljes körű, a változtatás jogát fenntartjuk. A megjelenő kiegészítők és rendszerek felszereltségi szint függvényében elérhetők. További részletek a Suzuki márkakereskedésekben vagy a suzuki.hu oldalon. I ** jogszabályban meghatározva

Tudtad-e?

TUDTAD,

…mit jelent az eutrofizáció?

Fotó: Gulyás Attila

Az a folyamat, amely során a vizek a növények számára fontos tápanyagokban, elsősorban oldott foszfor- és nitrogénvegyüÍrta: Nagy Loránd letekben gazdagabbá válnak. A kezdetben István tiszta, tápanyagszegény állóvizek „életük” során növényi tápanyagokban fokozatosan gazdagodnak. Az eutrofizáció a tavak elöregedését jelzi: az algák és a hínárnövényzet elszaporodása feltöltődéshez, fertő, mocsár és láp, végül erdő kialakulásához vezet.

…mit jelent az Európa Diploma?

A strasbourgi Európa Tanács 1965-ben hozta létre e rangos kitüntetést (angolul European Diploma of Protected Areas), amelyet a vén kontinens kiemelkedő geológiai, biológiai és/vagy tájképi értékekkel büszkélkedő védett természeti területei érdemelhetnek ki. Az Európa Diplomával a kitüntetett területen folyó természetvédelmi kezelés hatékonyságát is elismerik. Hazánkban Ipolytarnóc ősmaradványai (1995), a pilisi lennek otthon adó Szénások (1995) és a Tihanyi-félsziget utóvulkáni képződményei (2003) a cím birtokosai. Zárójelben az Európa Diploma odaítélésének éve szerepel.

Fotó: Adobe Stock

…melyek hazánk bioszférarezervátumai?

Fotó: Adobe Stock

10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az UNESCO Ember és Bioszféra (angolul Man and the Biosphere) Programjának keretében 1976‑ban jelölték ki bolygónk első bioszféra-rezervátumát.

A világméretűvé lett hálózat jelenleg 131 ország közel 730 helyszínét foglalja magában. E területek feladata a természeti értékek, az ökoszisztémák és a biodiverzitás védelme, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése, valamint a környezeti oktatás és kutatás támogatása. Magyarországon eddig hat bioszféra-rezervátumot (Aggteleki, Hortobágyi, Kiskunsági, Fertő Tavi, Pilisi és Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum) jelöltek ki.

…hogy hazánkban védettek a fészeképítő hangyák bolyai?

Az ökológiai folyamatokban betöltött fontos, nélkülözhetetlen szerepük miatt védettek a fészeképítő hangyafajok által épített fészkek, azaz hangyabolyok.

A szóban forgó rovarok a következők: erdei vöröshangya (Formica rufa), kis erdei-vöröshangya (Formica polyctenarufa), kis nyomottfejű-hangya (Formica pressilbaris), nagy nyomottfejű-hangya (Formica execta), pirosfejű vöröshangya (Formica truncorum), réti vöröshangya (Formica pratensis). A hatályos jogszabályok értelmében ezen fajok bolyainak természetvédelmi értéke egységesen 50 000 Ft.

Fotó: Gulyás Attila

…hány ramsari területünk van?

Fotó: Adobe Stock

A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek úgynevezett ramsari jegyzékében egy híján harminc hazai helyszín szerepel: Balaton, Baradla, Béda–Karapancsa, Biharugrai-halastavak, Bodrogzug, Borsodi-Mezőség, Csongrád-bokrosi-sóstó, Dél-balatoni halastavak és berkek, Felső-kiskunsági szikes puszták, Felsőkiskunsági szikes tavak, Felső-Tisza, Fertő tó, Gemenc, Hortobágy, Ipoly-völgy, kardoskúti Fehér-tó, KisBalaton, Kolon-tó, Mártély, Montág-puszta, NyirkaiHany, Ócsai-turjános, Pacsmagi-tavak, Pusztaszer, Rába-völgy, Rétszilasi-tavak, Szaporcai-Ős-Dráva, Tatai-tóvidék, Velencei-tó és Dinnyési-fertő.

…mit pakolhatsz be a kosaradba az erdőt járva?

Az erdőgazdálkodó köteles tűrni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a gomba, vadgyümölcs és gyógynövény egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gyűjtését a 100%-ban állami tulajdonban lévő erdőkben. Ez a gyakorlatban napi 2 kilogrammnak (2 kg gomba + 2 kg vadgyümölcs + 2 kg gyógynövény) felel meg személyenként. A misztikusan csengő „ha jogszabály másként nem rendelkezik” nagyon fontos, mert a természet védelméről szóló törvény értelmében védett természeti területen csakis a természetvédelmi hatóság engedélyével folytatható bárminemű gyűjtés és még egy sor egyéb tevékenység. Tartsuk ezt észben!

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

Geotúra

Írta: Bába Imre Fotók: Magócsi Márton

Ahogy távolodunk a centrumtól, egyre ritkulnak a vadonatúj matrózblúzok és érettségi öltönyök, helyettük pedig szaporodnak a munkásruhák. Szekszárdon sem a pincesoron kell megírni a matematikaérettségit, bár azt hiszem, igény lenne rá. Túl azon, hogy egy szép túrát teszünk, most elsősorban a Szekszárdi-dombság nagy részét alkotó kőzet, a lösz tulajdonságaira figyelünk, némi országos „löszlátlelettel” kiegészítve.

Lösz még jobb is 12

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

Geotúra A festett kövek titka A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK) Szekszárd vasútállomásáról indul, mi azonban a városközpontból indulunk. Elmegyünk a 18. század végén copf stílusban épült Babits Mihály Emlékház mellett, itt született a költő 1883-ban, majd 200 méter után a kék kör jelzésre váltunk. Befordulunk a Borzsák Endre utcába, amely név senkinek nem mond semmit az ott lakókon kívül, hiszen mindenki csak Szűcsény-szurdiknak ismeri. Szurdiknak pedig Tolnában a löszmélyutakat nevezik. Tulajdonképpen ez is az, de nem emiatt érdekes, hanem a volt barlanglakások miatt. Ez egy kicsit hatásvadász – olyan ősemberes – megnevezés, mert igazából löszbe vájt borospincének készültek, a néprajz meg egyébként is partlakásoknak nevezi az ilyen típusú lakásokat.

Nem szekszárdi specialitás, kőbe és löszbe vájt lakások másutt is találhatók az országban. Ma is látható például Dunaszekcsőn olyan, szorosan a partfalhoz épített ház, amelynek folytatása van a partoldalban. A szellőzőkürtők és a kivezetett kémények árulkodnak róla. Ez a ritkább típus, a gyakoribb, hogy pincének vájták ki eredetileg, majd ínség idején lakássá alakult át. Így történt Szekszárdon vagy a másik „pincelakás-metropoliszban”, Ozorán is.

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A meszelés nyoma lakhelyre utal, de a külső korom eredetét nehéz megfejteni

A szekszárdi Szűcsényszurdik

Szekszárdon a 19. századi filoxéravész után néhány tönkrement szőlősgazda költözött be az immár bor nélkülivé vált pincéjébe, majd más városi nincstelenek is csatlakoztak hozzájuk, és többutcányi partlakás alakult ki a Szűcsény- és a Benedek-szurdikban. Ezek általában kéthelyiségessé átalakított üregek voltak, belül meszelt fallal, ahol akár több család is meghúzódott. A bejárat feletti füst- és meszelésnyomokból még ma is fel lehet ismerni, hogy melyik pincét használták lakásnak a szurdikban. A szegénység utcái voltak ezek, a városi elöljáróság már 1907‑ben fel akarta számolni őket. A város még kétszer próbálkozott, 1923-ban és 1948-ban, végül 1965-ben a nagyobb Benedek-szurdikban lévő partlakások bejáratait egy munkásőr-hadgyakorlat során berobbantották, így akadályozták meg, hogy a

lakók visszaköltözhessenek. A kisebbik szurdikban maradt mutatóba néhány lakás, ezeket ma már pincének vagy tárolónak használják, bár a rozsdás lakatokból ítélve talán már annak sem.

A Ferenc-völgyiszurdik a beton­ lapos borítás miatt nem mélyül tovább

volt az elképzelés a kialakulásukról, amellyel még ma is sűrűn találkozhatunk. Eszerint az utakon, a felszínen képződött talaj értelemszerűen lekopik, a kevésbé ellenálló kőzetet pedig lekoptatja a közlekedés, illetve a felszíni víz munkája. Igazából ez két iskola, mert a gyors és éles peremű bevágódásra az alagosodás az észszerűbb magyarázat, az viszont rejtély, hogy egy ilyen beszakadás után miként válik ismét járhatóvá az út. Innen nézve a fokozatos felszíni erózió tűnik logikusabb magyarázatnak.

2010 júniusában a nagy eső a korábbi 1–2 méter mély löszmélyútból 10 méter mély szakadékot képzett, hosszan benyúlva az erdőbe

Elhagyjuk ezt a különös hangulatú helyet, és néhány lakóház után egy hosszú, betonozott aljú löszmélyúton folytatjuk utunkat a Ferencvölgyi-szurdikban. Igazán impozáns a mélysége a mintegy 800 méter hosszú útnak. A betonozás nemcsak a komfortosabb közlekedés miatt fontos amúgy, hanem azért is, hogy ne mélyüljön tovább az út.

A mesék romantikus útjai A löszmélyút keletkezése a lösz specialitása, a cementálóanyag a mész kioldásának következménye, csak az ok éppen a felszín (gyakran ember általi) megbolygatása. A löszön elég gyorsan kialakul a talaj, amely megtartja a víz legnagyobb részét. Ha azonban a talajréteg megsérül vagy elvékonyodik, akkor sok víz kerül a löszbe, és ott a sérült felület alatt a víz oldó hatásának következtében apró üregek keletkezhetnek. Ezek növekedése egyre szivacsosabbá teszi a felszín alatti kőzetet, és ha az kellőképpen meggyengül, akkor beomlik, beszakad. Ezt a mészkőben zajló karsztosodáshoz hasonló folyamatot alagosodásnak nevezzük.

Magyarországon a leggyakoribb, hogy a talaj az utakon sérül meg, így azok alatt keletkezik üreg, majd az út egy szakaszon beomlik, így mélyebbre kerül, mint a felszín. Így alakulnak ki a löszmélyutak. Nem is olyan régen még más

Az omlás „pillanata”: jól látszik, hogy alul vizesebb a fal, ott válik „folyóssá” a lösz – Fotó: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

Geotúra Somogybabod mellett. Nem is volt tanácsos az omlásveszély miatt végigmenni a néhol 10 centiméter, máshol 2 méter széles bevágódás mellett a jóval nagyobb beszakadásokhoz. Ilyen továbbmélyülés történt a két faluval arrébb lévő, Andocshoz tartozó Németsűrűpusztán is.

Az alagosodás azonban jóval nagyobb méretű lehet: az egész tájat formálhatja. Az erózióval együtt hihetetlen formákat hozhat létre a vastag lösztakarókon. A Kínai-löszfennsíkon lélegzetelállító kanyonok, löszpiramisok, több tíz méter falmagasságú amfiteátrumok, ritka esetben löszbarlangok képződtek. Alagosodás viszont csak az úgynevezett típusos (szárazföldi térszínen felhalmozódott) löszben fordul elő, a folyók által áthalmozott, az Alföldön nagy területeket borító löszben azonban már nem.

Hiába keresünk löszmélyutat a Hajdúságban vagy a Bánságban, nem találunk.

16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Útbeszakadás Somogybabodon 2011-ben Fotó: Bába Imre

Kilátóterasz a Cser-háton

Somogybabod, a 2011-es útbeszakadás után egy héttel.

Hogyan lesz ez ismét járható?

Fotó: Bába Imre

hiszen azok a mutatósabb, régi házakon vannak elhelyezve. A Felsőváros tulajdonképpen a Szekszárdi-séd kelet–nyugat irányú völgyében épült ki. A viszonylag meredek domboldalban párhuzamosan futó utcák az alattuk lévő utcák házainak tetőgerincével egy magasságban vannak. Nem nehéz rájönnni, hogy valaha egy omlással jött létre a ma már teraszos domboldal: a löszmélyutak mellett a lösz másik jellegzetessége az úgynevezett magaspartok kialakulása.

Az omlás törvénye

Felérünk a szőlővel borított, Cser-hátnak nevezett dombhátra, majd egy különös házhoz érünk: magánterületet jelez a tábla, de azt is, hogy a hozzáépült fém kilátóteraszt mindenki csak saját felelősségére használhatja. Tiszta időnk volt, terepasztelként lehetett rálátni az Alföldre.

A Fősővárosi Kör kerámia házszám­ tábláinak egyike

A legtöbb balesetet az omlások okozzák, a lösz sokkal sajátságosabb tulajdonsága, a beszakadás ritkábban szerepel a hírekben. Porozitásából következően a vizet könnyen felveszi a lösz, és az egészen az alatta lévő rétegig szivároghat le.

Ha az vízfogó (korábban helytelenül vízzáró), például agyag, akkor van a baj. „A rendkívül csapadékos 2010-es év azonban a rossz víz­ elvezetésnek (a Táborálláson) köszönhetően azt eredményezte, hogy az agyagteknőn lévő alsó rétegek szinte folyóssá váltak a mélyfúrások szerint” – vázolta helyzetet a dunaújvárosi városüzemeltetési iroda szóvivője. Ez a folyós, pépes állapot annak köszönhető, hogy a víz a

Még továbbmegyünk egy kicsit, jobbra az 1982-ben épült geodéziai mérőtornyot hagyjuk el, majd rövidesen a kék kör jelzés élesen délnek fordul, és visszamegyünk a városba, pontosabban annak szélére, az RPDDK‑ra.

Itt láthatjuk a Szűcsény-szurdik előtt is megfigyelhető, „Fősővárosi Kör” feliratú, szép kerámiatáblákat. A Fősővárosi Kör egy egyesület, amely az 1870-ben alapított Fősővárosi olvasókör újjáélesztése, a amely helyi(értsd: a városrészhez kötődő) hagyományok újjélesztését, pontosabban megőrzését tűzte ki célul. Például 2016 óta minden február végén megrendezik a télbúcsúztató kiszebábu-égetést. A kerámiatáblákból ítélve a hagyományőrzésen túl az épített örökség tiszteletben tartása is cél,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

Geotúra

kvarcszemcséket összecementáló meszet kioldja. Másutt is ez történt, csak Dunaújvárosban az önkormányzat különösen figyeli a kőzetmozgásokat, mivel ott nemcsak nyaralók, hanem egy egész lakótelep épült a löszplatóra. Ez a vízfogó réteg feletti „lágyulás” a lösz sajátossága.

A folytatás pedig, hogy az alul szerkezetét vesztett kőzet felsőbb rétegei megcsúsznak a vízfogó rétegen, és 10–20 méter mélységben a part lezökken, akár 8–10 métert is.

A magaspartok okozzák a legtöbb bajt, illetve egyben a legnagyobb hírverést is a lösznek.

2008-ban a dunaszekcsői Várhegyről 750 ezer köbméter föld csúszott bele a Dunába, új szigetet képezve a vízben. Tavaly nyáron ugyanott egy 150 köbméteres tömb vált le.

Figyelmeztetés Dunaszekcsőn (balra); elhagyott ház a dunaszekcsői Várhegy alatt (jobbra)

Omlásveszély miatt belépni tilos. Nem egyszerű feljutni a Várhegyre

Dunaújvárosban 1965-ben 2 millió, 1970-ben Dunaföldváron 1 millió köbméter csúszott a Dunába. Ezek már magát a folyót is alakító omlások voltak.

Dunaszekcsőn, ahol az egész település löszvölgyekkel és -dombokkal szabdalva terül el, mindig is gyakoriak voltak a kisebb omlások. Ha valakinek 20-25 köbméter a kertjébe borult, letalicskázta a Dunához, töltéserősítésnek jó volt. Ahol ház is csúszik a földdel együtt, ott az esetek többségében nem is szabadna épületnek lennie. A dunaszekcsői Várhegyen elvileg csak szerszámtároló kamra lehetett volna, nem pedig medencés hétvégi ház. Dunaújvárosban, a Táborálláson eredetileg csak nyaralótelep volt, ez alakult át időközben részlegesen lakóövezetté – vízvezetékkel, csatornázás nélkül. Száraz években, évtizedekben nem is volt probléma.

Szerencsére nem minden löszfal ennyire omlásveszélyes. A Dunai Finomító területén csupán néhány centiméteres mozgások figyelhetők meg, attól függően, hogy az esőzésektől mennyire duzzad meg az alatta lévő agyagréteg.

Igaz, itt a parton évtizedek óta legfeljebb partifecskék és a finomító fűnyírásra tartott birkanyája járt. A part maga 40–60 méter magas, ebből 4–12 méter a lösz. Ez emelkedik évek alatt 1–2 centiméternyit. A parthoz közel övárkok vezetik el a vizet, akárcsak a dunaújvárosi lakótelep alatt, ez az omlás megelőzésének leghatékonyabb módja. Százhalombattán nem

18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

köszönhetően a legjobb talajok nem éppen rajta keletkeznének (jellegzetesen a csernozjom). Ha csak a Kárpát-medencét nézzük, akkor a Kisalföld nagy része, a Hajdúság, a Bánság, a Bácska déli része, ha távolabb, akkor Ukrajna, Argentína, Kína, az Amerikai Egyesült Államok legjobb termőterületei mind löszön helyezkednek el.

Kétlépcsős terasz a Duna fölött Dunaszekcsőnél.

A méreteket a fotós árnyéka is jelzi

véletlenül figyelik ilyen alaposan a mozgásokat: a magasparthoz legközelebb egy 40 ezer köbméteres folyékonyszénhidrogén-tároló található. Itt azonban a csúszófelület – amely mentén lezökkenhet a földoszlop – alig 20 méter, a tároló pedig közel fél kilométerre van a partfaltól.

Az égből hulló kőzet Akár geológiai mumus is lehetne a lösz, ha a viszonylag könnyen kioldható mésznek

A kőzet keletkezése a pleisztocénhez kötődik.

A fagyos éghajlaton a jégtakaró mozgása által felaprózott, majd a jégtakaró déli előterében felhalmozódott kőzetből a legfinomabb szemcséket a szél nagy távolságokra szállította el.

A por lehullott, a növényzet pedig többé-kevésbé megfogta. A hulló por eredeti mésztartalma a gyökérsavakban feloldódik, majd bevonja a túlnyomórészt szilikátból álló szemcséket.

A mésztartalom ily módon cementálja a port, és egy lyukacsos szerkezetű – a felszín közelében akár 50%-os is lehet a porozitás – kőzet jön létre. Ez a folyamat lejátszódhat néhányszor

Dunaszerdahely

Miskolc

Jászfelõsszentgyörgy Jászfelsõszentgyörgy

BUDAPEST

Százhalombatta

Ercsi Kulcs Dunaújváros n Ságvár Dunaföldvár ato Ba l Ozora Andocs Somogybabod Somogybabod

K

is

át

gyh

r

Lösszel fedett területek

á

- He

s

A négyzetek nagysága a lösztakaró vastagságára utal

g

Gyönk

Típusos lösz Egyéb lösszel fedett területek

Szeged B

B

Du na

Dunaszekcsõ

á

á

a

á

s

k

n

(Batina)

s

Kiskõszeg

Topolya

(B. Topola)

c

Térkép: Bába Imre

Bo d

Körös

n

To l n a i

ság

k

Szekszárd

Villánykövesd

Debrecen

u

Németsûrûpuszta

sz

Já

Rá ba

k

ó

Ha j d

So

or

Göd

Duna Esztergom

Győr

Tisz a

(Dunajská Streda)

Tokaj Tokaj

úság

He g

ya l

j a og

g

FORRÁS: MAGYARORSZÁG NEMZETI ATLASZA, HAASE D., HAASE G., RUSKE R., JAGER K. D., ALTERMANN M. 2007. LOESS IN EUROPE – SPATIAL DISTRIBUTION IN SCALE 1 : 2 500 000, QUARTERNARY SCIENCE REVIEWS 26, 1301–1312.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

Geotúra tíz négyzetméteren, de akár több százezer négyzetkilométeren is. A legismertebb löszös terület a Kínai-löszfennsík a maga 640 ezer négyzetkilométerével.

A lösz képződéséhez elengedhetetlen a száraz éghajlat. A paksi téglagyár melletti löszfalon például megfigyelhetünk barnás rétegeket is, amelyek a csapadékos időszakokat jelölik, mivel ezekben az időszakokban intenzív talajképződés indult meg a löszön a dúsabb vegetáció miatt. A tolnai lösz például a mai kelet-ausztriai területekről származó porból jött létre egy ELTE-s kutatás szerint. A Kínailöszfennsík pedig a Góbi sivatag homokjából jött létre. A száraz, hűvös éghajlat a lösz képződéshez alapkövetelmény, így az északi féltekén az 55. és a 24. szélességi kör között, a déli féltekén pedig a 30. és a 40. szélességi kör között találunk löszt.

Jelenleg Kína északnyugati részén képződik lösz, amelyhez a port a a közép-ázsiai sivatagok „szolgáltatják”. A lösztakaró vastagsága is változó, a néhány métertől több száz méterig terjed. Illinois állam felszíne jóformán teljesen lösz, azonban vastagsága a 8–9 métert nem haladja meg, míg a már említett Kínai-löszfennsík 300 méternél is vastagabb. Magyarországon

A bezárt paksi téglagyár. A lösz a keményebb, kültéren használt kerámiák jó adalékanyaga Fotó: Csanádi Márton

Paks környékén a legvastagabb a löszréteg, akár a 60 métert is elérheti. A Gödöllői-dombságban 20–30 méter vastag, a Balatontól nyugatra már csak 1–2 méter. A löszréteg vastagsága tulajdonképpen az éghajlat változatlanságát mutatja, minél tovább száraz, hűvös az éghajlat, annál több lösz képződik az adott területen.

Völgybe száll, majd bércre hág

Az ország legmagasabb és legjobban kutatott löszfala Paks mellett Fotó: Csanádi Márton

Ahogy visszatértünk az RPDDK-ra, a kék kör jelzésen tehetünk egy kis kitérőt a 2014-ben átadott Remete-csurgóhoz, majd a makadám­ úton a Bati kereszt felé haladunk tovább. Elein­ te egy löszfalakkal határolt szakaszon megyünk, majd új telepítésű szőlők között érünk fel a dombhátra. Nem messze van a kiágazás az impozáns Bati-kilátóhoz, ahonnan messze el lehet látni a Mezőföldre, a Mecsekre, de a legizgalmasabbak a sárgán virító repceföldek.

Az 1887-ben állított Bati kereszt után lefelé megyünk a Szarvas-szurdikhoz, amely, mint neve is mutatja, egy löszmélyút, és ha nem természetjárók lennénk, hanem geomorfológusok, akkor órákat tudnánk lamentálni, hogy itt most alagosodás mélyíti-e a szurdokot vagy a felszíni erózió. Merthogy nagyon meredek, tehát a víz gyorsan és nagy erővel folyik le, és emiatt is lehet V alakú a völgy alja. Szemmel láthatóan a kerékpárosokat nem foglalkoztatja a kérdés, mert egyetlen féknyomot sem látunk – a száguldást bizonyára nem szakították egy kis elmélkedéssel a felszínformák kialakulásáról.

20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nemsokára a Sötétvölgyi Gyermektáborhoz érünk, ahol a tisztáson pihenő, tűzrakó is van, illetve ahol nyaranta fesztivált is rendeznek.

A Sötét-völgyben haladunk tovább délnek, majd a Haramia-forrásnál ismét elbúcsúzunk

a kéktől, és visszakapaszkodunk a sárga kereszt jelzésen a „gerincre”. Ez nem löszmélyút, hiszen a Szarvas-szurdik végétől a löszt lassan felváltotta az agyagos felszín. Semmi mészkioldásos, beszakadós, omlásos löszromantika, mintha

A Bati kereszt (balra) és a fiatal szőlőültetvény mögött kikandikáló Bati kereszt kilátó

A Szarvas-szurdik löszmélyútja

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

Geotúra

csak a Hármashatár-hegy vagy a Gerecse útjain mennénk. Hamarosan a piros sáv jelzésbe botlunk, túránk további részén ezt követjük. Az erdőből kiérve észrevesszük, hogy az út pora ismét sárga, visszaértünk tehát a Szekszárdi-dombság löszös részéhez. Elhagytuk az erdőt, és ismét szőlőültetvények között haladunk tovább.

Egy‑egy kanyarban szép panoráma nyílik a Sárközre és az Alföldre. Az új telepítésű szőlőültetvények között járva már kezdett érdekelni, hogy miért van ennyi fiatal szőlőtőke. A válasz nem egyszerű, bár kézenfekvő.

Erdei pihenő a Haramia-forrás közelében, a Szekszárdidombságban (balra); új szőlő­ kordonok a szekszárdi Faluhely dűlőjében (jobbra)

És eljöve a vörösbornak pompás ideje, bár ne jönne...

Több borszakértőtől hallottam ugyanis, hogy olyan nincs, hogy egy borvidék specializálódott volna fehér- vagy vörösborra, csupán az

Szobor, vagy kilátó?

Mindenesetre a látkép gyönyörű

lehet, hogy a vörös- vagy fehérborát ismeri jobban a nagyközönség. Ez alól, ha nem is teljesen a Szekszárdi borvidék a kivétel – pontosabban csak volt –, mert itt 70%-ban a vörösborkészítés a jellemző (pl. kadarka, bikavér).

A Tokaj-Hegyalja éppen a fordítottja, ahol a vörösszőlő-fajtákat telepítették kevésbé. Csakhogy a fogyasztói trend a fehér, a rozé és újabban a siller felé fordult, és ez nem kedvezett a szekszárdi borászoknak, ezért új területeket vontak szőlőművelés alá, így lett a korábbi bozótosból első osztályú, minőségű szőlőültetvény. Ide viszont már fehérszőlő-fajtákat telepítettek. Sajnos itt jött egy újabb csavar, mert a 10 évvel ezelőtti csapadékos éveket szárazabbak követték, amit viszont a fehér fajták kedvelnek kevésbé, így az utóbbi években a vörösborok lettek kiválóak.

Eddig a löszről csupa kétes dolgot állítottam (nem szubjektív, csak ez van): beszakad, leomlik, megcsúszik. Viszont itt az ideje, hogy valami jót is mondjunk róla. Az áthalmozott lösz ugyanis a legkiválóbb gabonatermesztő talaj, a típusos lösz pedig a szőlőnek ér aranyat, mert jó a hőháztartása, nem túl kötött, ha túl száraz az időjárás, mélyebbre tud hatolni benne a gyökérzet a nedvesebb rétegekhez.

Túránk egyre civilizáltabb környezetbe ér, előbb hétvégi házas, borospincés kertek között, majd a Cinka-patakot elhagyva egy újonnan kiépülő utcán menetelünk. Felkapaszkodunk a Bartina hegyre, ahol a Szőlő- vagy Kálvária-

22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szobornak, mint kilátónak, hiszen ez utóbbi teszi ki a magasságának kétharmadát.

kilátóból még utoljára gyönyörködhetünk a repcevirágos panorámában. Tulajdonképpen a parkolóból is rá lehet látni az Alföldre és a városra, mert kelet felé annyira meredek a domb, nem is ebből a szempontból érdekes a kilátó, hanem mert az építményt inkább nevezném

Szekszárd látképe, a háttérben az Alföld végtelen síkja

Innen már csak le kell lépcsőzni a városba, és a Béla király téren zárul körünk, amikor elérjük az RPDDK-t. A dombságnak ez a keleti része, ahol a túránk vezet, a szőlőtermesztésnek köszönhetően inkább kultúrtáj – annak a kedvesebb formája –, míg a nyugati része erdő, tisztán természeti környezet. Ez a kultúrtáji jelleg az, amely miatt több, a löszhöz köthető jelenség, sajátosság jobban „érvényesül”, mint a kevésbé bolygatott nyugati részen. Mire vis�szaérünk, véget ér az érettségi, a nyakkendők már zsebbe kerültek, és a legnagyobb kérdés az, hogy kell-e még tanulni a másnapi történelemvizsgára, vagy már úgyis mindegy. 

Borvidék határa Dûlõk határai

Cserhát

Dûlõnevek

0

1 km

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

23

Zöldhullám

Vízirigó

A hegyvidéki halászmester

Magyarország madárfaunájának e különleges életmódú, kristálytiszta vizű hegyi patakokhoz kötődő képviselőjét nem könnyű természetes élőhelyén megfigyelni, hiszen Írta: Nagy Loránd István az egyik legritkább állandó madarunk, amelynek hazai Fotók: Pálvölgyi fészkelőállománya mindössze 1–5 párra tehető. A vízirigó Krisztina lenyűgöző zsákmányszerző technikájáról ismert: úszik, alábukik, víz alatt gyalogol, hogy betevőjét megszerezze.

24

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

verébalakúak, avagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) rendjének vízirigófélék (Cinclidae) családjába tartozó vízirigó (Cinclus cinclus) Európa-szerte, Kis- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában, az Atlasz hegységben honos. Tizennégy alfaját írták le a kutatók, amelyek közül öt a vén kontinensen él. Nyugatés Közép-Európában (így Magyarországon is) a Cinclus cinclus aquaticus alfajjal találkozhatunk. Idehaza az utóbbi években a Bükkben, a Tokaji (Zempléni)-hegységben, az Aggteleki-karszton és az Alpokalján költött, de nem fészkelő egyedeket Sopron környékén és a Keszthelyi-hegységben is megfigyeltek. Testhossza 17–20 centiméter, rövid farkát gyakorta kissé felcsapja, szárnyai lekerekítettek, tollazata sötétbarna, torka és melle („mellénye”) fehér színű, lábai erősek. Röpte egyenes vonalú, szárnycsapásai gyorsak, messzire hallatszó hívóhangja rövid és éles. A röpképes madarak erősen pneumatizált (üreges, levegőt tartalmazó) csontjaival szemben egyedülállóan tömör csontozattal rendelkezik (ez családjának mind az öt fajára jellemző), erre pedig különleges életmódja miatt van szüksége, ugyanis zömében vízi gerinctelenek – bolharákok, kérész- és szitakötőlárvák, csigák, egyéb rovarok – alkotta táplálékát nemcsak a víz felszínén, hanem a víz alatt úszva, illetve a vízfolyás medrének fenekén sétálva szerzi meg. Búvárkalandjai során magát lekerekített szárnyaival hajtva halad előre. Fészkelőterületét nyaranta a hegyvidéki patakok jelentős vízszintcsökkenése vagy kiszáradása, telente pedig befagyása esetén hagyja el. Magyarországon rendszerint csupán pár kilométert tesz meg ilyenkor, hogy megfelelő, bővizű patakos területre leljen, elterjedési területének más részein azonban olykor több száz kilométert is vándorolnia kell a zord időszak beköszöntét követően. Ennél többet sosem utazik, ami szoros összefüggésben áll anatómiájával, hiszen tömör, nehéz csontozata nem is tenné lehetővé a hosszú távú vándorutak sikeres teljesítését.

A

Hívóhang

Hallgasd meg a vízirigó hívóhangját és lassú énekét a QR-kódot beszkennelve!

A vízirigó április és július között általában egyszer, ritkábban kétszer költ. Gömb alakú, fűszálakból, vékony gyökerekből, levelekből és mohából készített fészkét – amelybe egy csőszerű járaton át jut be – általában gyökerek közé, sziklarepedésekben, hidak alatt vagy víz­esések mögött helyezi el. Gyakori, hogy éveken át ugyanazt a fészket használja. A 3–6 tojáson csak a tojó kotlik, a 12–18 nap után kikelő fiókák táplálásában ugyanakkor már a hím is részt vesz. Az apróságok 20–24 napos korukban válnak röpképessé. Akár tíz évig is élhetnek, de hazánkban eddig egy hatéves példány tartja az életkori rekordot.

Hegyi patakjaink vízminőségének védelme, vízmennyiségének megőrzése, valamint a fészkelés zavartalanságának biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy ez a ritka madárfaj továbbra is része maradjon hazánk madárvilágának.

Költőládák kihelyezésével és – a tiszta vizű hegyi patakokon – kiülésre alkalmas kövekkel ellátott zúgók kialakításával elősegíthető e pompás faj megtelepedése. 

Kiemelt oltalom A vízirigó (Cinclus cinclus) a fokozottan védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 500 000 forint egyedenként. E különleges életmódú énekesmadár a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

História

Az ország legcsende Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Magócsi Márton

26

|

Imákról, befelé fordulásról és egy különös közösségről mesél a vértesi erdők mélyén megbújó majki épületegyüttes.

Kik voltak és miért éltek némaságban a kamalduli szerzetesek? És mégis mi közük II. Rákóczi Ferenchez vagy éppen Esterházy Péterhez? Körbejártuk a minden szegletében felújított remeteséget.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

sebb helye

A majki kamalduli remeteség

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

História sillogó tótükör, tovaröppenő vízimadarak, egy robajló malom, egy meghitt kis kápolna és (május lévén) harsányzöldek mindenhol – ha az idill szótári megfelelőjét keressük, itt, Majkon leljük meg. Míg felsétálunk a parkolótól, a tó partján álló vadonatúj jegypénztártól a tulajdonképpeni remeteségi épületekig, alkalmunk adódik átszellemülni, és beleérezni magunkat az egykor itt élt szerzetesek néma mindennapjaiba.

C

Ironikus, hogy gondolatainkból éppen a főkapun áthaladva zökkenünk ki, amikor egy láthatatlan hang ránk kiabál: „Távol legyen ezen szent magány kapujától a csendzavaró, mert Istennek szentelt serege gyűlöli a zajt!” Jó, jó, mi meg se szólaltunk, szabadkozunk magunkban, ellentétben a látogatócsoportok sokaságával, amelyek a felújítás után két hónappal, még hétköznap is egymásnak adják a kilincset Majkon.

Nem csoda, hiszen az épületegyüttes gyönyörű lett – és nem is baj, hiszen mi, látogatók, szerencsére nem tettünk némasági fogadalmat.

A remeték, akik mindenkiért imádkoztak A helyszín már csak azért is különleges, mert a kamalduli szerzetesek viszonylag kis szám-

A bejárati kapu váratlanul megszólal, amikor megközelítjük

Szent Romuald álma nyomán született meg a kamalduli rend

ban képviseltették magukat Magyarországon, ráadásul nagyon rövid ideig. A rend története a 11. századig nyúlik vissza, és Szent Romualdhoz köthető. Róla azt kell tudni, hogy egy ravennai hercegi család sarjaként nőtt fel, és egészen huszonéves koráig esze ágában sem volt szerzeteskedni: bálokra és vadászatokra járt, egyszóval az akkori fiatalok felhőtlen mindennapjait élte.

Miután azonban szemtanúja lett annak, hogy édesapja egy párbaj során megölte az egyik családtagjukat, Romuald magába szállt, felvállalva apja vétkét, lemondott a családi vagyonról, és egy Ravenna melletti bencés kolostorba vonult vezekelni. Hosszú évtizedeken keresztül kereste a bűnbocsánatot, de nem lelt nyugalmat.

Idős korában álmot látott: fehér ruhás szerzetesek tértek meg a mennybe egy égi lajtorján haladva. Azt mondják, ez a sugallat indította arra, hogy megalapítsa a kamalduli rendet.

Tagjai fehér csuhát viselnek, a fejük tetején leborotválják a hajukat, ellenben a szakállukat hagyják hosszúra nőni. Képzésük három évig tart, ha ez idő alatt bizonyítanak, pappá szentelik őket, és életre szóló hallgatási fogadalmat tesznek. Ebben és a magányos életben látják a lelki tökéletességet. Itt, Majkon, 17 cellaházat építettek, mindegyikben egy-egy szerzetes élt egyedül, a többiektől elszeparáltan. Társaikkal csak a miséken találkoztak, hangosan pedig legfeljebb az imát volt szabad kiejteniük a szá-

28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jukon. A kivétel csak a karácsony és a húsvét volt, ekkor mindannyian összegyűltek a refektóriumban, ahol együtt étkeztek, de akkor is inkább csak felolvastak egymásnak.

A helytörténeti kiállítás részletesen bemutatja a szerzetesrend történetét

Ezt a helyiséget ma is teljes pompájában lehet megcsodálni a nagy kolostorépületben, azaz a foresteriában, ahol a vendégszobák mellett a közös helyiségek kaptak helyet, mint a konyha, a patika, az ispotály és a könyvtár. A refektórium a templom mellett talán a leginkább vallási hangulatú hely az épületegyüttesben, a falakon és a mennyezeten található képek az utolsó vacsorát, illetve Szent Romuald életét idézik meg.

A kamalduliak szigorú napirendet követtek: mindennap fél 4-kor keltek, és hajnali 4-kor már kezdődött az első ima. Mindenkiért, még azokért is imádkoztak, akik sosem fordultak istenhez, és ez a napjukból legalább 8 órát kitett. Önfenntartó rendről van szó, földművelésből és jótékonysági adományokból éltek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

História

Valójában múlt időben csak a magyarországi szerzetesekről beszélhetünk, világszerte ugyanis még közel 40 helyen működik kamalduli rend, hozzánk legközelebb Lengyelországban, a Krakkó melletti Ezüst-hegyen. Az ottani rendháznak 2004-ben volt a 400 éves évfordulója. Ennek alkalmából kivételesen beengedtek néhány fotóst, hogy megörökíthessék a mindennapokat, de csak azzal a feltétellel, ha ők maguk is hetekig némaságban élnek közöttük. Az ekkor készült képeket most a majki remeteségben is végig lehet nézni, így valódi betekintést nyerhetünk ebbe a számunkra oly különös világba.

A némaság kora Érdekesség, hogy a majki kamalduli remeteség, vagyis az épületegyüttes nagyjából háromszáz éves fennállása alatt csupán körülbelül ötven évig szolgált a rend otthonaként, mégis talán ez a legérdekesebb időszaka, és a kiállítások kialakításánál is erre fektették a legnagyobb hangsúlyt. Ha azonban a falak beszélni tudnának, még ezenkívül is bőven lenne mondanivalójuk.

A hallgatás – mint az ellenállás utolsó lehetősége – szimbolikus jelentőségű volt a Rákócziszabadságharc bukása utáni időkben. A birtok, ahol most az épületegyüttes áll, a 18. század 30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A lengyel rendház mindennapjaiba csupán néhány fotós nyerhetett betekintést

elején Esterházy Józsefé volt. Ő ajándékozta ezt az 1200 holdas területet a kamalduli rendnek. Az építkezések 1733-ban kezdődtek meg Franz Anton Pilgram osztrák építész tervei alapján. A klauzúra területén állt a templom, amelynek ma már csak a tornya van meg, és a cellaházak, amelyek mind egy-egy nemesi család segítségével épültek fel (erről az épületen elhelyezett címer is tanúskodik.) Ezekből most három látogatható, az egyikben interaktív elemeket helyeztek el, a másik kettőt pedig úgy rendezték be, mintha ma is remeték laknák.

A támogató nemesi családok fedezték egykor az adott szerzetes ellátását, az pedig cserébe imádkozott a lelki üdvükért.

1782-ben II. József a kamalduli rendet is feloszlatta. A 18. század végén pedig jött a nagy komáromi földrengés, és az épület megrogyott, köveit széthordták a környékbeli építkezésekhez. A remeték nem jöttek vissza többé, de a birtok története itt még nem ért véget.

A csend után

A cellaházakhoz elkerített, saját kert is tartozott

1806-ban a terület újra az Esterházyak tulajdonába került: Eszterházy Károly megvásárolta és bérbe adta. Itt rendezkedett be a környék legnagyobb posztógyára. A cellaházakban munkások laktak ekkor. 1860-ban

Fotó: dr. Tóth Károly / Fortepan

a főépületet átalakították, majd vadászkastélyként használták. Az utolsó tulajdonosai Esterházy Péter író nagyszülei voltak, gróf Esterházy Móric és Károlyi Margit grófnő.

Utóbbi a haláláig, 1975-ig itt élt, akkor is, amikor férjének menekülnie kellett, ő pedig az egyik cellaházba volt kénytelen beköltözni.

Bár lett volna alkalma külföldre menni, úgy vélte, „ha jó időben jó volt az országban, akkor rossz időben sem szabad elhagyni”. Az egyik kiállítóteremben találkozhatunk a portréjával, amelyen egy kutyát ölel magához, és ez aláhúzza, amit Esterházy Péter ír róla Harmonia

Fotó: Fortepan

Így festett az épületegyüttes 40-50 évvel ezelőtt

A 17, egyenként 80 négyzet­ méteres cellaház mindegyikét egy-egy szerzetes birtokolta

caelestis című művében, miszerint még a bolhát is isten állatkájának tartotta, így azt sem volt szabad bántania senkinek.

A háborúk alatt katonai szállás, hadikórház, az államosítás után mezőgazdasági szakközépiskola, fiúkollégium, magyar írónők alkotóháza, úttörőtábor, munkásszálló, magtár, és még sorolhatnánk, mi minden volt az épület az idők folyamán. Pusztította a földrengés mellett tűzvész, berendezéséből szinte alig maradt valami, de egy-egy több száz éves lépcsősor, kandalló, csillár vagy falfestésmaradvány ma is megörvendezteti a látogatót.

A folyosókon fotókat helyeztek el, amelyeken a romos épület szerepel még a felújítás előtt, és meg kell hagyni, nem túl szép látvány. A remeteség 2001-ben került a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához, ma pedig ennek a jogutódja, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésében áll. A foresteriát még abban az évben nekiálltak felújítani, és 2015-re végeztek vele. 2018-tól a cellaházak mellett a templom és a kert újult meg.

A múzeumpedagógiai foglalkozásokra nagy hangsúlyt fektet a remeteség: az óvodásoktól a középiskolásokig az összes korcsoport számára

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

História szerveznek élvezetes feladatokat. A gyerekek megismerkedhetnek a szerzetesek életmódjával, napirendjével, kézműveskedhetnek, kapnak színezőt, pályaorientációs útmutatót, vagy éppen nyomozniuk kell az információk és a faliképek alapján.

A mai ember a kamalduliak lábnyomán Az épületegyüttes kiállításai minden korszakot és minden, a remeteséghez köthető eseményt megidéznek. A szabadságharc leverése után II. Rákóczi Ferenc két évet élt egy kamalduli kolostorban Párizstól nem messze, Grobois-ban.

Mivel itt megnyugvást lelt, úgy végrendelkezett, hogy halála után a szívét a rend kapja. Erről emlékezik meg három szoba a majki kolostorban, ahol egy fából faragott gyertyatartót is látni, amely a fejedelem keze munkája. Sajnos a II. világháborúban a grobois-i kolostor megsemmisült, így elveszett az az urna, amelyben a fejedelem szívének hamvait őrizték.

A foresteriában egy patikamúzeum, egy káptalanterem, egy hajdani lakószoba, egy könyvtár és egy kis kápolna is található. A vadászkastély időszakára többek között az utolsó tulajdonosok írószobáiként berendezett helyiségek

A foresteriában található többek között a patikamúzeum, a könyvtár és a konyha, amely a fenti képen látható

Így nézhetett ki egy kamalduli szerzetes hajdani hálószobája

emlékeztetnek, vagy éppen a vadakat ábrázoló, nagy szénrajzok a falakon. Ezekhez az alkotásokhoz érdekes történet kapcsolódik.

Készítőjük Franz Xaver von Pausinger, Sissi fiának, Rudolf hercegnek a barátja, aki rengeteg vadászatra elkísérte őt, és állítólag itt, a Vértesben is jártak. Az Esterházy család számára 1902-ben alkotta ezeket a szén- és tusrajzokat, vékony bőrre. Dacára a mostoha körülményeknek, a rajzok simán túléltek száz évet, mígnem 20 évvel ezelőtt brutális módon kivagdosták, kiszaggatták őket a helyükről.

A rendőrség a közeli erdőben, elásva találta meg a cafatokat, de szerencsére sikerült restaurálni az alkotásokat, amelyek most újra eredeti helyükön pompáznak.

Leginkább persze a cellaházakra voltunk kíváncsiak. A körülbelül 80 négyzetméteres épületekhez saját kert tartozott, bent pedig négy helyiség, egy kápolna, egy lakószoba, egy dolgozószoba és egy kamra szolgálta néma lakóját.

Egy biztos: az illető jól elfért a tágas házban, ám a szomszédnak még csak átintegetni sem tudott, mert az egyes portákat magas kőfal választotta el egymástól.

A templom itáliai stílusban épült 1753 és 1770 között, és Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel. Itt miséztek és zsolozsmáztak a szerzetesek, ülőhelyeiket ma kőkockák jelenítik meg. A kriptába is le lehet menni, ahonnan csontok nem kerültek elő. Most A lélek zarán-

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

dokútja című filmet lehet itt megnézni, amely a barokk ember halálfelfogásáról ad képet. Ha erre jársz, ne legyél rest fellépcsőzni a templomtoronyba! Csodás panoráma tárul majd a szemed elé a Vértes vonulataival.

A remeteség épületegyüttese teljesen megújult, csupán néhány hónapja adták át

Tegyél egy sétát a szépen rendbe hozott, háromszintes, lépcsős kertben is! Valahol a talpad alatt titkos járatok húzódtak. Egészen a felújításokig csupán legendának vélték ezek meglétét. Három éve barlangászok térképezték fel a beomlott alagutakat: két kijáratot fedeztek fel, az egyik a tóhoz, a másik az erdőbe vezetett, a sziklában pedig mécsestartók nyomaira bukkantak. Reméljük, egyszer talán ezeken is végig lehet majd menni! Az biztosan nem mindennapi élmény lenne. 

Hasznos információk Nyitvatartás • Április 1. és október 31. között keddtől vasárnapig: 10.00 – 18.00 • November 1. és március 31. között keddtől vasárnapig: 09.00 – 17.00 • 10.00 és 17.00 órakor tárlatvezetés indul, de a remeteség egyénileg is bejárható.

Jegyárak Felnőttjegy: 3000 Ft Kedvezményes jegy: 1500 Ft További jegyárak és információk: majkiremeteseg.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

Meteo

Nyár eleji felhőatlasz Fotó: Burger Barna

Írta: Gaál Nikolett

Az eget kémlelve már a felhők puszta látványa alapján képesek lehetünk akár mi magunk, laikusként is megfejteni, hogyan jöhettek létre. Elég, ha megfigyeljük az alakjukat, színüket, vagy megpróbáljuk megsaccolni, milyen magasan lehetnek. Vizuális megfigyeléseken alapul a nemzetközi felhőosztályozási rendszer is.

felhőket rendszerint anyaguk, magasságuk, alakjuk és keletkezési folyamataik alapján csoportosítjuk.

Anyaguk alapján különbséget tehetünk vízfelhők, jégfelhők és vegyes halmazállapotú felhők között. Amíg a vízfelhők többnyire sötét színűek és sűrűek, addig a finomszerkezetű jégfelhők inkább világosak.

A vegyes halmazállapotú, sötét és sűrű felhőkben vízcseppek, jégkristályok, túlhűlt vízcseppek és akár jégdarabok is előfordulhatnak.

A

A felhőket magasságuk szerint is osztályozhatjuk alacsony, középmagas és magas szintű, továbbá függőleges felépítésű felhőkre. Az alacsony szintű felhők 0–2000, a középmagas szintű felhők 2000–6000 méteres magasság 34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

között, míg a magas szintű felhők 6000 méter felett helyezkednek el. A függőleges felépítésű felhők alapja már 500 méteres magasságtól is elindulhat felfelé, s a felhő olykor a troposzférát is meghaladva, egészen az alsó sztratoszféráig (akár 10 km magasságig) is felnyúlhat.

Az, hogy egy felhő milyen magasan van, szoros összeköttetésben áll a felhőt alkotó anyaggal. Az alacsony szintű felhők legtöbbször vízcseppekből, a középmagas szintű felhők túlhűlt vízcseppekből és jégkristályokból, míg a magas szintűek többnyire jégkristályokból állnak. A függőleges szerkezetű felhőkben különböző halmazállapotú anyagok keveréke van jelen, hiszen átölelik mindhárom szintet.

A felhőket formájuk szerint is csoportosíthatjuk. A rétegfelhők vízszintes kiterjedése láthatóan nagyobb függőleges dimenzióikhoz képest, a gomolyfelhőknek pedig nagy a vertikális kiter-

jedésük a horizontális méretükhöz viszonyítva. A felhők alakja a felhőket létrehozó fizikai folyamatokról is árulkodik. A rétegfelhők legtöbbször felsiklás, avagy kisugárzás, tehát lassú lehűlés útján képződnek. A gomolyfelhők keletkezését ezzel szemben a talajfelszín által felmelegített levegő gyors feláramlása és annak a hirtelen, gyors lehűlése, a hideg levegő betörése vagy a levegő meredek hegyoldalakon való emelkedése okozza.

A cirrustól a cumulonimbusig A nemzetközileg elfogadott vizuális megfigyeléseken alapuló Nemzetközi Felhőatlasz 10 fő felhőfajtát különít el. A magas szintű felhők között megkülönböztetjük a csapadéktevékenységgel nem járó cirrust (pehelyfelhő), a cirrocumulust (bárányfelhőt) és a cirrostratust (fátyolfelhő). A cirrusok saját árnyékkal nem rendelkező, többnyire fehér színű, finom rostos, fonalas struktúrájú, jégtűk alkotta felhők. A cirrocumulusok csoportokba vagy sorokba rendeződő, kisebb jégtűkből álló pamacsok, illetve gomolyok az égen, ezért kapták a bárányfelhő elnevezést. A cirrostratusok jégtűi vékony, világos fátyolként takarják be az eget a magas troposzférában, miközben a Nap és a Hold körül halojelenséget okozhatnak.

Középmagas szinten megkülönböztetjük az altocumulust (párna­ felhő) és az altostratust (lepelfelhő, magas rétegfelhő). Az altocumulusok 2000 és 6000 méter között létrejövő, a Napot és a Holdat is helyenként eltakaró, esetenként halojelenséget okozó, csapadékkal nem járó, lapos gomolyfelhők, amelyeknek bizonyos részei jól elkülönülnek egymástól. Ezzel szemben a szürkés vagy 12 000 m

MAGAS SZINTU FELHOK

Cirrostratus

Cirrocumulus

7 000 m

Cirrus

KÖZÉPMAGAS SZINTU FELHOK

Altostratus

Altocumulus

2 000 m

Grafika: Adobe Stock

ALACSONY SZINTU FELHOK

Stratocumulus Cumulonimbus

Nimbostratus Stratus

Cumulus

kékes színű, rostos szerkezetű altostratus mögül az égitestek homályosan látszódnak.

Az alacsony szintű felhőkhöz tartozik a stratocumulus (gomolyos rétegfelhő, alacsony gomolyrétegfelhő), a stratus (alacsony rétegfelhő) és a nimbostratus (réteges esőfelhő, esőrétegfelhő). A stratocumulus szürkés színű, alacsony szintű, olykor összeolvadó gomolyfelhő, amelyben többször sötét foltok is előtűnhetnek.

Megjelenése csak igen gyenge csapadéktevékenységgel járhat. A stratus leginkább egy ködszerű, egyenletes felhőréteg, amelyből, ha a felhő elég sűrű, szitáló eső és szemcsés hó hullhat.

A nimbostratus jelenlétekor az egész égbolt a Napot eltakarva egybefüggően szürke színűvé változik (miközben vertikális kiterjedése akár több 1000 méter is lehet). E felhőtípus folyamatos csendes esőt vagy havat hoz magával.

Ezeken felül két fő felhőfajtát sorolhatunk a függőleges felépítésű felhők közé, a cumulust (gomolyfelhő) és a cumulonimbust (zivatarfelhő). A cumulusokat szokás „szépidő-felhőnek” is nevezni, hiszen nagyon sokszor verőfényes kora délutáni órákban találkozhatunk velük.

Kinézetük leginkább karfiolra emlékeztethet minket, éles körvonalúak, sűrűek, függőleges kiterjedésükben vastag felhők. Felhőalapjuk közel vízszintes és sötét, míg felső részük vakítóan fehérben pompázik a napsütésben. Záporszerű csapadékkal járhatnak. Kialakulásuk legtöbbször helyi jellegű, ezért a belőlük hulló záporokat kis kiterjedésük miatt igen nehéz előre jelezni. A cumulonimbust legtöbbször zivatartevékenység, azaz villámlás és mennydörgés kíséri. A benne létrejövő erőteljes feláramlások miatt akár az alsó sztratoszférába is átnyúlhat, tehát igen nagy vertikális kiterjedéssel rendelkező, sűrű felhőtömeg. A tetején kialakuló, üllőre hasonlító formából következtethetünk arra, hogy a záporesővel jégeső is várható. Amennyiben egy túra során ilyen alakú felhő felé visz utunk, érdemes más irányt választani. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

Kitekintő

Akárhogy is nézzük, a Polyána (Poľana) előkelő Írta: helyet foglal el a Kárpátok Szigeti Ferenc Albert koszorúján: a hegység Fotók: Német-Bucsi Attila Európa legnagyobb kialudt vulkánjai közé sorolható, kalderája pedig a Kárpátok egyik legnagyobb és legépebben megmaradt ilyen képződménye.

Mintegy 500 méterrel magasabb kisebb rokonánál, a Börzsönynél, amellyel kapcsolatban egyéb párhuzamok is felfedezhetők.

Vulkántúra a Bör 36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zsöny nagyobb testvérén w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

Kitekintő legfontosabb hasonlóság az, hogy mindkét, a földtörténeti harmad­ időszakban kialakult, mára kialudt vulkán esetében még laikus szemmel is beazonosítható módon megmaradt a vulkáni beszakadás, a kaldera. Ez a Börzsönyben a Magas-Börzsöny főgerince által szegélyezett, körülbelül 3-4 kilométer átmérőjű katlanban fedezhető fel, míg a Polyánában egyrészt még könnyebben kivehető, másrészt sokkal grandiózusabb: legszélesebb pontján 20 kilométer átmérőjű, 800 méter mély és mintegy 30 négyzetkilométer területű. A geomorfológiai adottságok kiváló túratereppé avatják mindkét hegységet, hiszen a kaldera nagy kiterjedésű, elzárt erdőségeket rejt, gazdag vadvilággal. A Polyána kalderájának peremén, illetve magasabb részein, különösen a nehezebben elérhető főcsúcs környékén lényegében érintetlen őserdőfoltokat, erdőrezervátumokat találunk.

A

Szlovákiában a csomó­ pontokban szinte mindenhol irányjelző táblákat találunk Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Polyána = rét Bár a főcsúcs közelében épült hegyi hotelnek (Horskŷ Hotel Poľana) és az odavezető, aszfaltozott útnak köszönhetően az 1458 méter magas főcsúcs, így a páratlan kilátás a kalderára viszonylag könnyen elérhető, a Polyána jóval többet nyújt egy egynapos kalandnál. Már a

A Polyána óriási, központi tömbje az azt övező kaszálórétek egyikéről (a Zakľuky irányából)

fővárostól közúton mindössze 180 kilométer távolságra elhelyezkedő hegység megközelítése is érdekes, különösen akkor, ha a határtól Nagykürtös (Veľky Krtíš) felé vesszük az irányt, és az ismeretlen Jávoros hegységen ( Javorie) keresztül érkezünk meg Gyetvára (Detva), a hegység déli kapujába. A Jávorosról legurulva ugyanis igazi, sajnos már Szlovákiában is egyre ritkábban látható hegyi táj fogad: szórványtelepülések kaszálórétekkel, a havasi pásztorkodás nyomaival. Így már érthető, hogy a kaldera érintetlen, meglehetősen nagy területen elhelyezkedő vadonja ellenére miért is a hegyi kaszálókról kapta nevét a hegység.

A környék egyébként fontos szlovák néprajzi központ: bár ezt a már messziről feltűnő, gyetvai paneltengerről nem gondolnánk elsőre, de a városban, illetve a Polyána déli oldalán elterülő irtványtelepüléseken rendezik meg Szlovákia egyik legrangosabb folklórfesztiválját. A hoteltől indulva adja magát egy körtúra lehetősége a kalderában, de végigvándorolhatunk a Rudná magistrála – egy Közép-Szlovákiában haladó, hosszabb túraútvonal – piros jelzésén is, így felfedezhetjük a központi tömbtől távolabb eső, alig járt részeket.

Michal és Maximus, avagy irány az őserdő!

A főcsúcs felé Gyetva felől érkezve felkereshetjük a sziklamászók által igen kedvelt Kaľamárka andezitszikláit, Herencsvölgy (Hriňová) felől közelítve pedig a Bisztra-vízesést (Vodopád 38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Bystré) cserkészhetjük be, amely 23 méteres magasságával az Északnyugati-Kárpátok egyik legmagasabb zuhataga.

A hegyi hotel egyébként több meglepetéssel is szolgál: egyrészt sokaknak erős déjà vu érzete támadhat, hiszen gyermekkorunk sítáboraiból ismerhetjük a jellegzetes, hatalmas sátorra emlékeztető épületet. A ma sajnos csak büféként üzemelő hegyi hotelbe belépve rögtön meg­ győződhetünk továbbá arról is, hogy ez bizony itt őserdő, s nem vagyunk egyedül benne: hatalmas tabló mutatja be ugyanis név szerint a hegységben élő medvéket, kezdve a mintegy 300 kilogrammos Michaltól és Maximustól a kisebb nőstényekig, a körülbelül 100 kilogrammos Zitáig vagy a 70 kilogrammos Terezáig.

Ha megcsodáltuk a hotel felett található hagyományos, népi díszítésű keresztet és a szomszédságában álló, vörös csillagos partizánemlékművet is, a mackóhoz címzett (U macíka) nyári büfét elhagyva rögtön hamisítatlan kárpáti vidéken találjuk magunkat: az ösvény először fenyőcsoportok és vizenyős rétek között kanyarodik fel a közeli Priehybina nyeregbe, majd rögtön be is érünk az első erdőrezervátumba.

Egyaránt nehéz leírni, illetve lefotózni a látványt: néhol hatalmas, a földnek éppen „vis�szaadódó”, kidőlt fenyőfák között cikcakkozik az ösvény, olyannyira, hogy már azt hihetnénk, valaki fűrésszel nekünk vágta az utat (amúgy tényleg ez történt). Máshol pedig ligetszerű fenyőerdőben kapaszkodunk fel a hegység

Túra a kárpáti őserdő szentélyében, valahol a kaldera peremén Fotó: Szigeti Ferenc Albert

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

39

Kitekintő

40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

főcsúcsára. A (kárpáti) őserdőben talán az álló és fekvő holt fa kifejezetten nagy mennyisége a legszembetűnőbb jelenség, különösen, hogy a párás mikroklímában ezek gyönyörű, vastag mohatakaró alatt bújnak meg. Sőt, sokszor magán a korhadó fatörzseken indulnak neki a magoncok a növekedésnek! A faóriások is látványosak, a szél által kevésbé érintett hegyoldalakban és völgyekben akár 50 méter magas példányokat is láthatunk. A kidőlő óriások pedig úgynevezett lékeket hoznak létre a lombsátorban, ahol egyből megindul a verseny a fény felé. Ezért olyan ligetes az összhatás, szemben például egy ültetett „bükk-katedrálissal”.

Szembetűnő az is, hogy a lombkoronaszintben mindig több fafaj képviselteti magát, kérgük, lombozatuk más és más, tovább gazdagítva a

Nem minden öreg erdő őserdő

változatos összképet, eltérő magasságuk pedig látványos szintezettséget hoz létre az erdőben.

Abba az elméleti vitába most ne menjünk bele, hogy létezik-e a globális klímaváltozás közepette valóban érintetlen hely a világon, mindenesetre kevesen tudják, hogy hazánkban is – és persze különösen a Kárpátokban – szép számban találunk még őserdőnek tekinthető

A főcsúcs környékén már áfonyával is találkozunk Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Őserdőnek a nagy kiterjedésű, a rendszeres emberi tevékenységektől mentes, öreg erdőket nevezzük. A szakemberek általában csak a nagyobb, több tíz hektár nagyságú, összefüggő erdőket tartják számon őserdőkként. Általánosságban elmondható, hogy egy kárpáti őserdő fejlődési ciklusa több száz évig tart. Persze a valóban több száz éve nem bolygatott erdők még a Kárpátokban is ritkák, de azért bőven találunk mindenféle fűrésztől valóban több évtizede megkímélt erdőket. Érdekes adat amúgy, hogy a Föld eredeti erdőborítottságának közel fele maradt fent mára, ebből pedig mintegy 40% őserdő. Igaz, az őserdők nagy része ma már a trópusokra és az északi tájakra koncentrálódik, Európában a megmaradt erdőterület mindössze 1%-a tekinthető őserdőnek. Szlovákiában összesen több tízezer hektár őserdőt tartanak nyilván, az egyik legnagyobb kiterjedésű terület a szlovák–ukrán–lengyel határ közelében található Stužica, de a Polyána őserdeje (Zadná Poľana) is tekintélyes méretű (855 ha) országos viszonylatban. A Stužica egyébként az UNESCO világörökségi listáján is szerepel „A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei” nevű helyszínegyüttes részeként.

Az elsőként jegyzett felvidéki őserdőt, a Körmöci-hegységben található Erdőbádonyi-őserdőt (Badínsky prales) pedig még a magyar közigazgatás idején, 1913-ban helyeztek védelem alá. A Balkán-félsziget és a Kárpátok mellett egyébként a sokkal inkább járt Alpokban is található őserdő, például a stájerországi Rothwald. A hazai erdőrezervátum-hálózatot jelenleg 63 erdőrezervátum alkotja mintegy 13 hektár össz­ területtel (az összes erdő 0,7%-a).

Az őserdők nagyon fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak az embereknek. A gazdasági erdőkkel ellentétben nyersanyagokat szerencsére már nem (fa) vagy csak közvetetten (pl. víz) biztosítanak, kulturális (természetjárás, környezeti nevelés) szolgáltatásaik pedig széles körben ismertek. Ugyanakkor az elmúlt években, éppen a globális klímaváltozás fokozódása kapcsán is különösen nagy hangsúlyt kaptak az őserdők szabályozó (pl. jobban ellenállnak a klímaváltozás okozta stressznek, ellenállóbbak a kórokozókkal szemben) és támogató (pl. szerepük a biológiai sokszínűség megőrzésében) szolgáltatásai.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

Kitekintő erdőrészeket. De amíg Magyarországon a legtöbb erdőrezervátumot elkerülik a turistautak, Szlovákiában több őserdőt is felkereshetünk legálisan, jelzéseket követve.

A Polyána óriási kalderájának részlete a főcsúcs melletti kilátópontok egyikéről

42

|

A főcsúcsról a kilátás korlátozott, így a nyugatra eső kalderára sem látunk rá. Utunk azonban innentől kezdve jó ideig a kaldera peremén halad, több ponton kisebb ösvények vezetnek ki egyegy szikla tetejére, például rögtön a főcsúcs után a Katruskánál, illetve a Strungánál, ahonnan rácsodálkozhatunk a kaldera lenyűgöző méreteire.

A Börzsönyhöz hasonlóan a kaldera egy ponton törik meg: nyugat felé vágott magának utat az egyetlen vízfolyás. A főcsúcstól egy darabig „lazán hullámvasutazunk” az elvarázsolt erdőkben, kisebb csúcsokat érintünk, de alapvetően

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szintben haladunk, majd végül leereszkedünk a Jasenová nyeregbe, ahol véget ér a varázs.

Ha a kaldera bejárását választjuk, akkor innen nyugatra tartva a zöld jelzésen leereszkedhetünk annak belsejébe, s jelentős szinteséssel másfél óra alatt érjük el Kyslinky hegyi telepét. Innen aztán mintegy 2 óra alatt, 450 méter szintet leküzdve jutunk vissza a Polyána hoteléhez. Ha többnapos gerincvándorlásra szánjuk magunkat, akkor ezen a ponton lépünk be a turisták által jórészt elkerült vadonba. A piros jelzés már inkább lombos erdőben vezet a hegység másik jellegzetes csúcsára, a már messziről látható Lubietovsky Vepor (1277 m) táblahegyére, amely nem keverendő össze a szomszédos, a Polyánától keletre talál-

ható, a hegységnek is nevet adó Klenóci-Vepor (Klenovský Vepor, 1338 m) csúccsal. Mindkét hegynek hasonló, jellegzetes formája van, nevüket egyaránt a vaddisznóról kapták (arra hasonlítanak állítólag).

Nem is maga a csúcs itt a látnivaló, hanem a táblahegy északi kiszögellése, a Szlovákia földrajzi középpontjának számító, alacsonyabb csúcs, az 1255 méter magas Hrb, ahonnan gyönyörű panorámát élvezhetünk az Alacsony-Tátra gerincére és a Nagy-Fátrára, de minden bizonnyal a hegyet körbeölelő erdőrengeteg a legmegkapóbb látvány. Mélyen alattunk a gyönyörű környezetben fekvő Hrb menedékház (Chata pod Hrbom), ahova roppant sziklamonstrumok között kanyarog le az út, s ahova jó eséllyel nem jutunk majd be, mert az magánkézben van (s velem az elmúlt években kifejezetten barátságtalanok voltak). Marad a sátrazás, amelyre a Vepor előtti kaszálórétek a legalkalmasabbak, főleg azért, mert közvetlenül a gerincút mellett még egy jelzett forrást is találunk.

található kohót 1795-ben hozták létre. A környező erdők fáinak tüzével hevítették az ércet és állították elő a nyersvasat, a víz pedig a vashámorok üzemeltetéséhez kellett (a vízimalmokhoz hasonlóan a víz itt nehéz kalapácsokat mozgatott meg). A kohó mellett szintén öntödék működtek, s így született meg a Tri Vody– Bujakovo vasműkomplexum. A vasgyárban egykoron csöveket, kályhákat, vasedényeket és ágyúgolyókat is öntöttek. 1846-ban a kohó 483 tonna nyersvasat és 201 tonna öntött vasat állított elő. 1867 és 1868 között az egész komplexumot korszerűsítették, majd a vasmű 1882-ben sajnálatos módon leégett, később pedig a keskeny nyomtávú vasút építése során el is távolították maradványait. Szerencsére a kemence 8,5 méter magas köpenyét megőrizték, majd 1974-ben rekonstruálták. Ez látható ma a hangulatos erdei tisztáson.

A rekonstruált őskohó mellett fedett pihenőhelyet és egy erdészházat is találunk Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Hrb tetejéről az AlacsonyTátra és a NagyFátra vonulatai egyaránt feltűnnek

Az újmassai Fazola-kohó felvidéki testvére Sok természetjáró ismeri a bükki Garadnavölgyben található, 1812-ben épült, faszéntüzelésű nagyolvasztót, a Fazola-kohót.

A Hrb-nyeregből könnyen elérhető Tri vody ma már csendes hegyi telepén álló őskohó sok mindenben hasonlít az Európában is ritkaságnak számító bükki testvérére. A szomszédos Cserpatak (Osrblie) mellett 1793-ban bukkantak vasércre, s a három patak összefolyásánál

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

Kitekintő

Az ősiség nyomában A kohótól kissé monoton erdei utakon gyalogolhatunk át Hronček erdei telepéig, ahonnan egy combos mászás repít vissza bennünket a magaslatok világába. A Zakľuky kaszálórétekkel tarkított, gyönyörű csúcsa nálam abszolút dobogós egész Szlovákia szintjén, már ami a körpanorámát illeti. A tájképet a csúcs körüli kaszálórétek és a keletre látható Klenóci-Vepor uralja, nyugati irányba visszatekintve pedig a Polyána tekintélyes központi tömbje látható. Északon az Alacsony-Tátra csúcsait azonosíthatjuk be.

A Zakľuky „mindössze” 1012 méteres magaslatáról teljes kör­pa­ norámát és a hegyi kaszálórétek mára elcsen­desült magányát is élvezhetjük (fent és jobbra fent).

Az alatta fekvő Hronček pedig egy gyönyörú tónak is helyet ad (jobbra lent)

SZLOVÁKIA

Feketebalog Čierny Balog

ÁBRÁZOLT TERÜLET

Térkép: Bába Imre

Zákľuky 1012

44

Herencsvölgy Hriňová

0

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

5 km

A Zakľuky csúcsáról a piros sáv jelzés végig a gerincen, jól követhető szekérúton, gyönyörű kaszálórétek között kanyarog a Herencsvölgy és Feketebalog (Čierny Balog) között vezető 529-es útig, a Tlsty javor nevezetű turistaút-csomópontba. Itt még mintha élne a havasi pásztorkodás hagyománya, legalábbis a kaszálórétek láthatóan használatban vannak, bár már mintha traktor is dolgozna rajtuk. A történelmi Felvidék egykoron híres volt hegyi kultúrájáról, gondoljunk csak a hagyományos szlovák konyhára. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy a juhtenyésztést – s a tejtermékekből készült, finomabbnál finomabb ételeket – az Erdélyből, illetve a Kárpátokon túli területekről a 14. századtól kezdve bevándorolt, majd gyorsan asszimilálódott vlach pásztorok honosították meg az egyébként főleg földműveléssel foglalkozó szlovákság körében. A legismertebb termék minden bizonnyal a liptói juhtúró, a brindza, amely nemcsak Magyarországon vált kedvelt csemegévé az idők során, hanem még Bécsben is keresett árucikk volt.

S ha már hasonlatok és Bükk, akkor a túra végén érdemes felkeresni az egykor partizánok búvóhelyeként ismertté vált Feketebalog települését, ahova manapság már inkább Szlovákia legismertebb, a környéken kanyargó, fekete-Garam-völgyi vasúthálózata vonzza a látogatókat. A faluból kisvasúttal utazhatunk el a fenyvesek által övezett, festői Vidra-völgybe (Vydrovská dolina), ahol a szlovák erdészet szabadtéri múzeuma (Lesníczky skanzen) működik, s ahol az erdészet mesterségéhez kapcsolódó megannyi tárgyat, szokást és tudást ismerhetjük meg a különböző tanösvényeket követve. Sőt, az amúgy szigorúan őrzött, elzárt Dobrocsi-őserdőbe (Dobročský prales) is itt kérhetünk szakmai vezetést: ez a Felvidék egyik legrégebb óta (1913) védett természeti területe. Természetvédelmi szentély, ahogy a szakemberek mondják. Ahogy az egész Polyána is az… 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

45

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt

Új túrabázis örömteli túrákkal

a Búbánat-völgyben A 2021-ben átadott Kerektavi Természetházból becserkészhetjük a Visegrádi-hegység legkevésbé járt részét, a Marótihegyeket, benne a lenyűgöző látképet adó Fehér-sziklával, Írta: Turista Magazin felkapaszkodhatunk a Duna felett magasodó Hideglelős kereszthez, vagy éppen egy különleges, „halálos” túrára indulhatunk.

Egy biztos: a megérkezés több okból kifolyólag is örömteli lesz.

Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között húzódó Búbánat-völgyben már a 13. században is lehettek duzzasztott tavak, sőt talán malmok is. A ma látható négy tavat (Halastó, Mini-tó, Fürdő-tó és a tőlük délre eső, nagyobb Kerek-tó) az 1960-as években alakították ki horgászati céllal, a Dunából ugyanis akkoriban tűnt el a jó és bő fogás a vízminőség romlásának eredményeképpen. A környező hegyek

A

ugyan nem magasak, de a Visegrádi-hegység nyugati szegélyén ívelő Maróti-hegyek északon olyan meredekséggel néznek a Dunára, mintha a folyó hirtelen vágott volna eléjük.

A Búbánat-völgy nevének eredetéről egyébként nem tudni biztosat. Egyes vélemények szerint a közeli Basaharci-völgyhöz kötődő, a török időkre visszanyúló történet hatására kapta ezt a nevet a terület. Eszerint Esztergom és Pilismarót között egy sánccá erődített szekértábort alakítottak ki a helyiek, és onnan indítottak támadásokat a környéken portyázó törökök ellen, akik végül egy 16 ezer fős sereggel győzték csak le a védőket.

Ugyanakkor más vélemények szerint ennek a történetnek, ha valós egyáltalán, nem Pilismarót, hanem a Gerecsében található Pusztamarót volt a helyszíne.

Kerektavi Természetház

Fotó: Tóth Judit

46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ebben a festői környezetben, közvetlenül a névadó tó partján várja a természetjárókat és a horgászokat a modern, akadálymentes, kétszintes épület, amely a Vasas Horgászegyesület fennállásának 60. évfordulójára készült el a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ), a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködésében. Nem pusz-

Fotó: Szabó Eszter

tán az étterem segít, hogy hatékony startot vegyünk a túra előtt: a környezetbe illeszkedő, innovatív energiafelhasználású, növényekkel borított tetejű házban óriási közösségi tér, étterem, büfé, mosdó, zuhanyzó, öltöző, továbbá két oktatóterem is található. Az egyikben az MTSZ anyagai segítik a kirándulókat a térképi tájékozódásban, a túrázás írott és íratlan szabályai között való eligazodásban, az erdő megismerésében. A másikban pedig a horgászat iránt érdeklődők gyarapíthatják ismereteiket.

Mindkét szobában tanfolyamokat, képzéseket is tartanak. Az épület az év minden napján nyitva áll, a közösségi tereket bárki szabadon használhatja, de a csoporttal érkezőket arra kérik, hogy előre jelentkezzenek be. A három öltözőhelyiséget (ebből egy akadálymentes) egyenként 10–15 fős csoportok részére lehet kibérelni, napidíj ellenében. Külön érdem, hogy a közösségi térben saját ételt is lehet melegíteni.

Hideglelős kereszt: egy kihagyhatatlan dunai panoráma Aki csak egy kisebb kirándulást tervez a háztól, annak a különleges nevű Hideglelős kereszt lehet jó választás. A Duna felett őrködő sziklát a Duna irányába leszakadó, meredek falak sze-

Fotó: Szabó Eszter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

47

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt gélyezik. Szemben a Börzsöny vadregényes hegyei, a Helembai-hegység kopár sziklái és sorban a települések: Zebegény, Szob, Ipolydamásd. A kereszt eredetijét 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda.

Az egyik magyarázat szerint azért, hogy figyelmeztesse a hajósokat a sebes sodrású folyószakaszra. Egy másik történet viszont úgy tartja, hogy a keresztet hálából állította azért, amiért családját elkerülte a pestis. Egy néphagyomány is kapcsolódik a kereszthez: úgy tartják, aki háromszor megkerüli azt, kigyógyul a bajából.

Térkép: Bagaméri Gergely

Miklós deák völgyi tavak

0

1 km

Fotó: Tóth Judit

48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hideglelős kereszt

A fakeresztet megviselte az idő, ezért Simor János esztergomi érsek 1871-ben Bécsben vaskeresztet készíttetett helyette. Később a keresztet beljebb rakták, mert a hegy oldalában folyó kőbányászat miatt a sziklaorom oldala omlani kezdett. A kereszthez minden év májusában

Fotó: Dömsödi Áron

körmenet indul, és a név eredetének egyik magyarázata is ide vezethető vissza: mire felért ide a körmenet, az emberek alaposan megizzadtak, itt viszont a hideg szél megfújta őket, ezért sokan megfáztak, hideglelést kaptak. A háztól a Búbánat-völgy elejébe kisétálva, majd a kereszthez felkapaszkodva érdemes egy rövidebb (7,5 km) körtúrát tenni a Savó-kúti-tisztás érintésével.

Fehér-szikla: egy vadregényes hegyvidék látképe, halálos helynevekkel A Búbánat-völgytől délre a vulkanikus kőzetekből felépülő Visegrádi-hegység talán legkevésbé járt részét, a Maróti-hegyeket fedezhetjük fel, különös tekintettel a Fehér-szikla leszakadására. A Fehér-szikla egy kopár szik-

Az MTSZ-szel együttműködve valósult meg A búbánat-völgyi fejlesztés a GINOP 7.1.2.-15-201700019-es kódszámú, „Lépésekre a Dunakanyartól” című pályázat keretében valósult meg.

A Kerektavi Természetház megépítése mellett egyéb erdei fejlesztések is megvalósultak a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőkben. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről a projekt.mtsz.org honlapon érhető el.

A helytörténet iránt érdeklődőknek egy kihagyhatatlan túratematikát ajánlunk: keresd fel a Pilis és a Visegrádihegység „halálos” helyneveit (pl. Enyedi halála, Csehhalál, Német gyerek halála, Döme halála, Simon halála), és tudd meg, mi áll e különös elnevezések hátterében! latető a hegység nyugati gerincvonulatán. Szerény magassága ellenére széles és látványos panoráma fogadja azt, aki felkeresi a turistajelzés által nem érintett, de a zöld sáv jelzésről pillanatok alatt elérhető kilátóhelyet.

A mindössze 462 méter magas hegy oldalában található sziklaletörés tetejéről elénk táruló, széles panoráma elsősorban szokatlan perspektívája és vadsága miatt látványos: szemben a már a Pilishez tartozó Fekete-hegy hosszú, erdős háta látszik, a Pilist a Visegrádi-hegységtől elválasztó Szentléleki-patak völgyfőjében pedig Pilisszentlélek zsáktelepülésének házsorai tűnnek fel. Fölöttük ott tornyosul a hatalmas Fekete-kő, a Pilis tömbjének északi sziklaletörése, délkelet felé pedig már a Dobogó-kő vonulatát láthatjuk. Jobbra fordulva a Gerecse sasbércei tűnnek fel.

A Fehér-sziklától érdemes a Hirsch-obeliszk érintésével a Pilismarót feletti, szintén hangulatos tavairól ismert Miklós deák völgybe leereszkedni. 

Két Keréken

50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A 138 kilométer hosszú Ybbs a Duna mellékfolyójaként kimondottan festői környezetben kanyarog Alsó-Ausztriában. A folyóval pedig párhuzamosan Írta és fotók: Abelovszky az Ybbstalradweg bringaút vezet a hegyek között Tamás megbújó Lunz am Seetől a folyam partján fekvő Ybbs an der Donau városáig, ráadásul az első mintegy 60 kilométeren mindezt egy nem is olyan rég felszámolt kisvasút helyén.

A „Vas úton”

a vasút helyén w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

Két Keréken z Ybbstalbahn, azaz az Ybbs-völgyi Vasút mintegy százhúsz éves, de a történet régebben kezdődött.

Már a kora középkorban is fontos vasérclelőhely volt a környék, de a 16. századra Európa egyik legfontosabb vasércbányászati központjává vált az Ybbs és az Erlauf völgye (a vas- és acélfeldolgozására épülő ipar egyébként ma is jelentősnek mondható az Eisenwurzen régióban.) Erről árulkodik az Eisenstrasse, azaz „Vas út” név is, amely leginkább a két fent említett folyó völgyét érinti, jelezve, hogy fontos kereskedelmi összeköttetésről van szó.

A zöldellő erdők és zordon bércek között kanyargó, smaragdzöld Ybbs mindig is jelentős szerepet töltött be a régió közlekedésében, változatos formákban – mi ezúttal a vasútra és a bringára fókuszálunk.

A

Az Ybbs kristálytiszta vize ez egyik hajdani vasúti hídról letekintve

Kisvasúttörténet Kerékpártúrára készülünk ugyan, de mivel a legszebb és legmenőbb szakasza a túraútvonalnak az egykori Ybbstalbahn hűlt helyén épült, már csak kegyeleti okokból is illik pár szót ejteni az egykori kisvasútról. Építésének előtörténete legalább olyan kanyargós, mint az Ybbs felső folyása, de sok kitérő után végül 1895 és 1899 között épült meg a 76 kilométer hosszú, 76 centiméteres nyomtávú kisvasúti pálya, és a

52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Lunz am See és Göstling között még megvan a vasúti pálya, de vonat már nem jár erre

vígan pöfögő gőzmozdonyok mind a személy-, mind a teherszállításból kivették részüket, mielőtt dízelmozdonyok, majd az 1990-es évek derekán dízelmotorkocsik érkeztek volna a vonalra. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy az építést szorgalmazó „Ybbs-völgyi Vasúti Bizottság” nemcsak az Ybbs felső folyása mentén létrejött ipari létesítmények kiszolgálását, illetve a környékbeli erdők tulajdonosainak helyzetbe hozását remélte az új vasútvonaltól, hanem a fellendülő turizmustól is gazdaságélénkítő hatást várt – mindezt az 1880-es évek végén.

A vasút az 1960-es évekig élte fénykorát, majd forgalma fokozatosan elkezdett csökkenni, ez pedig magával hozta egyes vonalszakaszok bezárását is. Az egyre jobb minőségű úthálózat kiépülése, az autóbusz-forgalom bővülése, majd az egyéni motorizáció terjedése először a Bergstrecke (azaz hegyi pálya) néven is emlegetett Kienberg-Gamingtól Lunzig vezető, közel 18 kilométer hosszú pálya sorsát pecsételte meg 1998 májusában. Majd 2006ban és 2007-ben az Ybbs áradásai többször is megrongálták a vasúti pályát, így a megmaradt pálya állapota is egyre csak romlott. 2009 kora nyarán a heves esőzések miatt több helyen járhatatlanná vált a pálya Gstadt és Ybbsitz, illetve Grosshollenstein között, és többé nem is vették fel itt a forgalmat (hiába állították helyre a pályát lelkes önkéntesek). 2014-ben aztán fel is szedték a pályát Gstadt és Göstling

között, a helyén épült kerékpárutat 2017-ben adták át. Ennek ellenére két szakaszon még vonatra lehet szállni – de erről később, most üljünk bringára!

A Töpperbrücke öntöttvas szobrainak egyike

Ahol a víz az úr A túrát a festői Lunzer See partjáról indítjuk. A tavacska amellett, hogy csodálatos

Indulás előtt a Lunzer See partján

környezetben, a Dürrenstein lábánál fekszik, arról ismert, hogy Alsó-Ausztria leghidegebb és egyben az egyetlen természetes úton létrejött tava. Ezzel együtt természetesen lehet benne fürdeni, legfeljebb borzongató élmény lesz a strandolás még a nyári hónapokban is, amikor egyébként egy vízi színpadon rendszeresen koncerteket, színházi előadásokat tartanak a tavon. A csónakázás, vízibiciklizés és sétahajókázás szinte alapnak számít egy hasonló helyen, így itt is bárki bérelhet bármilyen vízen úszó eszközt, ha kedve tartja. A közeli Lunz am See településén ma már talán kevésbé észrevehető, de régen fontos ipari és kereskedelmi szerepet töltött be az Eisenwurzen régióban: az első kovácsmalmok a 16. században épültek, majd a következő évszázadban élte első virágkorát a település. Az utána következő évszázadok kicsit megtépázták a helységet (törökök, pestis, reformáció és ellenreformáció,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

Két Keréken

napóleoni háborúk – már-már úgy érzi az ember, mégsem a magyarok sorsa alakult a legrosszabbul a történelem viharaiban), majd ezt követően a 19. század újra virágkornak számított, többek között a helyi vállalkozó, Andreas Töpper alapította hengerműnek köszönhetően. Az évszázadokon átívelő ipari tradíciókra emlékeztet a település központjában található Amonhaus, a Martin Offner kovácsmester által építtetett, Ausztria egyik legszebb reneszánsz épületének tartott lakóház, amelyben egyszer még I. Ferenc császár is megszállt. Ma a helyi önkormányzat és egy kovácsmúzeum található benne.

A tóról ismert települést az egykori vasútvonal egy megmaradt szakasza mentén futó, tükörsima aszfalttal borított bringaúton hagyjuk magunk mögött, nekivágva a végig enyhén lejtős, közel 60 kilométeres útnak. A vasúti pálya egész jó állapotúnak tűnik, néhány éve még

54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Időutazás Göstlingben (balra), menő pihenő Göstlingben (jobbra)

különvonatot is lehetett rendelni, de ez már a múlté. Az Ybbs völgyében vezető kerékpárút viszont nagyon is a jelen része, egy nyári napon lenyűgöző környezetben lehet élvezni a zöldellő hegyoldalak, a legelők nyújtotta idillt, felfedezve útközben a látnivalókat. Elsőként a folyócskán átívelő Töpperbrückét, a már emlegetett Andreas Töpper után elnevezett hidat csodálhatjuk meg, amelyen egyébként a Töpper család védőszentjeinek öntött vasból elkészített mását is megtaláljuk.

Energia Bécsnek Aki nem ijed meg a hideg víztől, az akár az Ybbsben is csobbanhat egyet (balra); végig tükörsima aszfalton haladhatunk a mintegy 60 kilométeres túrán (jobbra)

A következő megálló Göstling an der Ybbs.

A település régi vasútállomása még áll, idáig vezetnek a sínek Lunz am See állomástól, de vonatfüttyre itt már nem érdemes számítani. Egy kis kitérővel azonban be lehet gurulni a hamisítatlan osztrák kisváros főterére, ahol a kellemes hangulatú cukrászda vagy az elmaradhatatlan éttermek mellett a késő barokk templomba is

betérhetünk egy gótikus eredetű kapun keresztül. Göstling an der Ybbs egyébként szintén a vasércfeldolgozásnak és a kereskedelemnek köszönhetően alapozta meg gazdag múltját, majd a 19. században a fakereskedelemre váltottak a helyi vállalkozók. A takaros városkát elhagyva, a bringaútra visszatérve egy hangulatos szabadstrandot is felfedezhetünk az Ybbs egyik kanyarulatában – a kristálytiszta víz valószínűleg nyáron sem túl meleg.

Hollenstein an der Ybbs magaslatra épült temploma vigyázza a völgyet

Egy-egy állomás ma kerékpárospihenőként funkcionál

A kerékpárúton továbbhaladva tulajdonképpen semmi érdekes nem történik: időnként elhaladunk egy-egy állomásépület mellett, amelyben valamilyen vendéglátóipari egység működik, gyönyörködünk a tájban, kerülgetjük a többi bringást (népszerű útvonalnak számít, főleg nyáron) – de éppen ezért vagyunk itt, így ez teljességgel kielégítő program. Persze néha nem árt letérni a bringaútról: a soron következő látnivaló Hollenstein an der Ybbs temploma, amely a település és az egész völgy fölé magasodik. A kisváros történelme hasonló a már ismertekhez: itt is a vasérc feldolgozása állt a középpontban, majd itt is a fafeldolgozás váltotta a nehézipart. Szomorú magyar kötődése a településnek az 1944 augusztusában létrehozott kényszermunkatábor, ahol magyar zsidó nőket dolgoztattak (útjavítási munkákat, fakitermelést és egyéb mezőgazdasági munkákat végeztek). A hollensteini kerékpárospihenő mellett a vasúti emlékhelyen mindent meg lehet tudni az Ybbstalbahn történetéről a kisvasúti kocsiban berendezett minitárlat átböngészésével.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

Két Keréken A bringaút szelíden lejtve kanyarog tovább az Ybbs völgyében, egy-egy vasútállomás, szelvénykő, támfal emlékeztet arra, hogy egykor itt vonat zakatolt. Opponitzhoz közeledve azonban látványosabb műtárgyakkal találkozhatunk: előbb a 87,2 méter hosszú opponitzi alagúton gurulunk végig, majd rögtön egy hídra érve keresztezzük a folyót. A pici falut magunk mögött hagyva egy igazán látványos ipari létesítményt fedezhetünk fel a fák között: Opponitz víz­ erőművének masszív épülete vonzza a tekintetet a folyó túlpartjára. Az erőmű természetesen az Ybbs energiáját hasznosítja, de nem a megszokott módon, erről árulkodik a messziről is feltűnő vastag csővezeték is, amely végigfut a hegyoldalon. Az 1920-as évek elején épült ipari létesítmény nem akármilyen mérnöki megoldással termeli az áramot: mivel a már megismert, légvonalban alig 12 kilométerre lévő Göstling 126 méterrel magasabban fekszik, mint az erőmű, a folyó vizének egy részét a hegyen keresztül – alagutak, galériák, fedett csatornák és egy akvadukt segítségével – vezették el az erőmű melletti hegyoldal tetejére, ahonnan alázúdulva hajtja meg a turbinákat.

Egészen hihetetlen, de üzembe helyezésekor az Ybbs völgyének villamosenergia-ellátása mellett Bécs villamosenergia-felhasználásának 15%-át az opponitzi erőmű biztosította (ma a főváros áramfelhasználásának 0,5%-át adja).

56

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Opponitz vízerőműve adta egykor Bécs villamos­ energiatermelésének 15%-át

Az egyik leglátványosabb megmaradt műtárgy az opponitzi alagút

A hét torony városa Néhány kilométernyi gurulás után megérkezünk Waidhofen an der Ybbs határába. Ahogy az utunk során eddig érintett települések mindegyike, úgy Waidhofen is a vas feldolgozásának köszönhette felemelkedését, a többihez képest annyi különbséggel, hogy a városka (Steyr városa mellett) az Eisenwurzen régió – amely a késő középkorban Európa vastermelésének 10, a 16. század közepén pedig 20%‑át adta – egyik igazi központja volt, amelyen két jelentős kereskedelmi útvonal is átvezetett.

A 14–15. században 200 kovácsműhely működött a városban, amelyek termékei nemcsak a Habsburg Birodalomban, hanem Velencén keresztül a Közel-Keleten is piacra leltek. A 18. századi második virágkorban pedig volt olyan év, amikor 200 000 sarló és 360 000 kasza készült itt egyes források szerint. Nem csoda, hogy jó néhány támadás ellen kellett védekezni (az egyik legkegyetlenebb ostromot 1532-ben állta ki a város, amikor a törökök elkeveredtek idáig), így már 1400 körül elkezdték építeni a települést körülölelő védelmi rendszert. Ebből három torony máig látható, ezeket pedig négy templomtorony egészíti ki. A belvárosi középkori városképet a Rothschildok neogótikus várkastélya teszi teljessé, amelynek egyik tornyát egy extravagáns üvegkocka koronázza, egészen szokatlan látványt nyújtva. A kastélyban működik az 5-Elemente-Museum, amely az Eisenwurzen régió sorsát évszázadokon át alakító öt elem köré épül: föld, fém, tűz, víz és fa állnak az interaktív kiállítás középpontjában.

Kis színes magyar vonatkozást is találunk a várossal kapcsolatban, 1490-ben ugyan is a fekete sereg ostromolta Waidhofent, és csak az mentette meg a térdre kényszerítéstől a védőket, hogy Mátyás hirtelen meghalt Bécsben.

Napjainkban inkább turisták ostromolják a belvárosi éttermeket, cukrászdákat. A mintegy

Az Ybbs völgyében is találkozhatunk tipikus(nak gondolt) osztrák életképekkel (balra); Waidhofen főtere megállásra csábít (jobbra)

60 kilométernyi tekerés után jól is esik az energia-utánpótlás. Akinek ez a táv nem lenne elég, az egészen a Duna mentén fekvő Ybbs an der Donauig tekerhet – ez az Ybbstalradweg végpontja, azonban Waidhofentől már nem a kisvasút helyén, hanem kis forgalmú utakon lehet teljesíteni a maradék mintegy 70 kilométert.

A Rothschildok impozáns várkastélya az ominózus üvegkockával

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

57

Két Keréken

Két kerékről vaskerékre Bár a vasúti pálya nagy része helyén az Ybbstalradweg aszfaltcsíkja húzódik, nem kell lemondani a vonatozásról sem. Tavasztól őszig Lunz am See és Kienberg-Gaming között hétvégente rendszeres a forgalom: a megmaradt 18 kilométeres vonalszakaszon egy múzeumvasút működik a hegyek között. Központja az Erlauf völgyében, Kienberg-Gaming állomáson van: két fűtőház, vízdaru, fordítókorong és számos öreg jármű található itt, ráadásul a fűtőház kincseit minden vonat indulása előtt megmutatják az érdeklődőknek. Júniustól szeptemberig két

A Bergstrecke egyik látványos szakasza a vonatból (balra); Gaming egykori karthauzi kolostora szintén a vonat ablakából (jobbra)

pár vonat közlekedik hétvégi napokon a két végállomás között, a Bergstrecke névre hallgató vonalon egy óra tizenöt perc alatt teszik meg az utat vonatok. A sínpár többnyire erdei környezetben kanyarog, két viadukt is található ezen a szakaszon – a masszív vasszerkezetek még a vonatból kitekintve is látványosak, ahogy a kisebb-nagyobb bevágások is. A vonal másik végén, Waidhofenben a vasútállomás és a városközpont közötti 3,1 kilométeres szakaszon pendlizik egy motorkocsi hétköznap félóránként, hétvégén pedig óránként, így itt is van lehetőség egy kis vonatozásra. 

Praktikus információ Ábrázolt terület

Térkép: Bagaméri Gergely

Prochenberg 1123

58

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Alsó-A

ztria us

10 km

0

Waidhofen an der Ybbs Budapesttől mintegy 400 kilométerre, körülbelül négyórányi autóútra található. Vonattal sem lehetetlen az utazás, a Bécs–Salzburg-fővonal Amstetten állomásán lehet átszállni a Waidhofenbe tartó regionális vonatokra.

Májustól novemberig hétvégente, júliustól októberig pedig minden nap közlekednek bringásokat szállító, menetrend szerinti transzferbuszok Lunz am See és Waidhofen an der Ybbs között (mindkét irányban). Érdemes azonban időben kiérni az induláshoz, mert egy szép nyári hétvégi napon általában tekintélyes mennyiségű bringás próbál felférni a járatokra (Radtramper-Bus Ybbstal néven érdemes keresni a szolgáltatást.)

LÉPJÜNK ÚJ SZINTRE A KAPCSOLATUNKBAN! -10Ft Egyszeri

/liter kedvezmény

Csatlakozz a MOL Move hűségprogramhoz, és szerezd meg a kedvezményeidet!

molmove.hu

Gasztro

Vadvirágok a tányéron Írta és fotók: Dénes Andrea

Az első illatos ibolyák kinyílásától fogva egész nyáron át virítanak az ehető vad- és kerti virágok, amelyekkel nemcsak vidámabbá, szebbé, étvágygerjesztőbbé, hanem finomabbá is varázsolhatjuk kedvenc ételeinket.

Virágos fűszervaj készül

60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

lyek nemcsak szépen mutatnak a tányérokon, hanem jóízűek is egyben. Az illatos ibolya aromás, lila virágaira például kifejezetten jó ráharapni egy salátában vagy szendvicsben, de egy limonádét vagy egy sütire készített szirupot is kellemes ízűvé és szép színűvé varázsol. Az ibolya mellett bizonyára mindenki ismeri az egyik leggyakoribb vadvirágunkat, a pongyola pitypangot (Taraxacum officinale). Édeskés zamatú virágfészkeit bátran kóstolhatjuk, de sokan mézszerű pitypangszirupot, „pitypangmézet” is főznek belőle. A fészkekből kitépett apró, sárga virágok szépen megszínezhetik a sütikrémeket és a fűszervajat is, de akár kenyérbe, süteméPongyola pitypang, százszorszép, medvehagyma, kereklevelű repkény, hagymaszagú kányazsombor és illatos ibolya ehető virágai nyekbe, kekszekbe is belesüthetők. A pitypang virágbimbói kapriszerűen pácolva is népszerűtavasszal az elsők között nyíló ehe- ek, és hasonlóképpen kedvelt a százszorszép (Bellis perennis) bimbói tő vadvirág, az illatos ibolya (Viola is sós-ecetes páclébe téve. Gyakori virágok ezek, de fontos, hogy odorata) gasztronómiai értékeit jól csak tiszta termőhelyen gyűjtött vagy vegyszermentesen termesztett ismerjük már régről, hiszen többek növényeket, illetve növényi részeket tegyünk a tányérra. között Sissi királynéról is az hír járta, hogy kedvenc desszertjei között az ibolyafagylalt és Virágok sósan a kandírozott ibolya egyaránt előkelő helyen Ehető virágokat sós ételekhez, salátákhoz is társíthatunk. Ápriszerepelt. Az első magyar szakácskönyvekben lis végén, májusban virít a hagymaszagú kányazsombor (Alliaria az ibolya mellett a bodzavirág és a komlóvirág petiolata). Gyakori faj, amelyet erdőkben és erdőszéleken is sokis feltűnik alapanyagként egy-két receptben. felé megtalálunk. A keresztesvirágúak rendjébe, a káposztafélék Ennek ellenére régen nem volt igazán elter- családjába tartozó faj virágai fehérek, az egész növény pedig kissé jedt a virágok konyhai felhasználása, de még a közelmúltban sem. A gyerekek és az erdőjárók olykor persze szívesen csemegéztek a nektárban gazdag, édes, ehető virágokból, mint az akác, a zsálya, a tüdőfű vagy az árvacsalán virágaiból, de a virágevés talán inkább amolyan modern huncutság, ahogy a régiek mondanák.

A

Ínségtápláléktól a virágkapriig Régmúlt, ínséges időkben lisztpótló, lisztkiegészítő volt a mogyoró porzós barkavirágzata.

Azóta már tudjuk, hogy nem is volt ez nagy butaság, hiszen a virágpor fehérjékben gazdag tápanyag, így tehát a pollent bőven ontó barkákat a liszthez darálva fehérjével is kiegészített lisztet állítottak elő. A legtöbb ehető virágnak azért komolyabb tápértéke nincs, éppen ezért azokat érdemes leginkább megkóstolni, ame-

A mogyoróbarka a régmúltban ínségtáplálék volt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Gasztro

Az illatos ibolyából készült sziruppal és virágaival süteményeket ízesíthetünk

csípős, fokhagymás ízű. Virágai néhány levéllel társítva finom, fűszeres és dekoratív salátadísznek számítanak. Magjaiból mustárszerű szószt is lehet készíteni, angol neve talán éppen ezért garlic mustard (’fokhagymamustár’). A kányazsomborral nagyjából egy időben nyílva varázsolja fehérré az erdőket a jobban ismert medvehagyma is. Nemcsak a medvehagymáé, hanem a nyáron nyíló vadhagymák virága is ehető. Virágaikban apró sarjhagymák is nőnek, amelyek szintén finomak salátákban, szendvicseken. Az erdei mályvának (Malva sylvetris) sem csupán a „papsajtja” ehető, hanem néhány leveles virága is szépen mutat a saláták tetején. A kakukk­ füvek (Thymus spp.), a szurokfű (Origanum vulgare), valamint a régen vadpetrezselyemnek nevezett kereklevelű repkény (Glechoma hederacea) virágos hajtáscsúcsai szintén aromásak, így sós ételeket nemcsak fűszerezhetünk, de díszíthetünk is velük.

Kevesen tudják, hogy a medvehagyma virága is ehető

Nem csak a feltűnőek finomak Vannak olyan apró, ehető virágok, amelyekre kevésbé figyelünk fel. Ezekre nem az a jellemző, hogy ékes díszei lesznek a tányérnak, sokkal inkább az, hogy hasznosak, továbbá kicsit több munkával jár, de nagyobb mennyiségben gyűjthetők. A csalánról tudjuk, hogy kora tavaszi, később pedig legfelső levelei ehetők. Nem kell azonban elmennünk mellette akkor sem, ha már virágzik: ilyenkor a virágos hajtásvégeket lehet gyűjteni. Sőt, a lemorzsolt virágok és később a termés vagy a magok is ehetők. Belesüthetők kekszekbe, kenyérbe, beleszórhatók müzlibe, joghurtba. Hasonlóképpen tehetünk a felvirágzott mezei sóska (Rumex acetosa) savanykás, apró virágaival, valamint a széles vagy kereklevelű útifű (Plantago spp.) virágaival is.

Utóbbiak mint apró gyöngyszemek sorakoznak a száron ahonnan egy mozdulattal lehúzhatók.

Virágok édesen

Az útifüvek apró virágai szintén ehetők

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az illatos ibolya, a fekete bodza és az akác virágai kedveltek talán leginkább fűszerként édességekben vagy kandírozva sütemények, torták, fagylaltok tetején, de más ehető, dekoratív, színes virágokkal és virágszirmokkal is díszíthetünk. A százszorszép, a zsályák, a körömvirág szirmai, az apró kakukkfűvirágok vagy éppen a kamilla virágai is szépen mutatnak. A kamilla egyébként erős ízei kifőzhetők tejszínben vagy tejben, az ezekből készült sütemény pedig kellemesen kamillás ízű lesz. 

Virágos napsütik

Virágos fűszervaj A puha vajat villával összetörjük, majd többféle színű, ehető virágot (pl. kakukkfű-, zsálya-, árvacsalán-, bazsalikom- vagy pitypangvirágot), valamint zöldfűszereket (medvehagyma, zamatos turbolya, bazsalikom) keverünk bele. Sózzuk, illetve akár fűszerezhetjük még kedvünk szerint. Szendvicskrémként, kenyérre kenve fogyasztjuk.

1 bögre lisztet, ½ bögre porcukrot, ½ bögre kukoricakeményítőt, egy késhegynyi sót összeszitálunk, a kapott elegyet pedig összegyúrjuk ¾ bögre vajjal.

A tésztát két fólia között 4-5 mm vastagra kinyújtjuk, majd formákkal kiszúrjuk a kekszeket. Tepsiben, sütőfóliára téve, előmelegített sütőben, 160 fokon sütjük őket, amíg a szélük picit barnulni kezd. A mázhoz 1 narancs és ½ citrom levében egy nagyobb, apróra reszelt sárgarépát főzünk fel, majd reszelt citromhéjjal fűszerezzük. Ha már szép narancsos a lé színe, a sárgaréparostot kiszűrjük belőle. A lé legalább felét elpároljuk, majd kanalanként adagolva annyi (kb. 150 g) kristálycukrot adunk hozzá, amennyit fel tudunk benne oldani. Adunk hozzá 50 g vajat is. Főzve tovább sűrítjük, amíg a szirup már nagyobb cseppekben cseppen le a kanálról. Még melegen a kekszekre csorgatjuk, szétterítjük rajta, végül a már mázas kekszeket a máz megszilárdulása előtt színes, ehető virágokkal, szirmokkal, apró zöld levelekkel díszítjük.

Virágos, sós kekszek A tészta hozzávalói: 150 g finomliszt, 150 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, 100 g magkeverék (fekete szezámmag, kendermag és kevés lenmag darabosra darálva), 150 g morzsásra darált sajt, 100 g víz, 120 g zsír, 1 tk. só, 40 db pitypangvirágfészek kitépett virágai, 3 ek. csalán- és/vagy útifűvirág. A hozzávalókat összegyúrjuk, 2 mm vastagra kinyújtjuk, majd a kiszúrt kekszeket 160 fokos sütőben roppanósra sütjük.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63

Jelvényvadász

Vártúrák a Balaton-

Fotó: dr. Szentes Szilárd

64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

felvidéken Írta: Lánczi Péter Fotók: Magócsi Márton

A „magyar tenger” környezetének egyediségét nem csupán a kikapcsolódást jelentő pompás víztükör, a szigetszerűen kiemelkedő, pazar sziklaformákat elénk táró tanúhegyek és a gasztronómiai élmények adják, hanem megannyi történelmi látnivaló is, amelyek felkeresése egyszerre lehet családi program és felfedezéseket tartogató túrakaland.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

Jelvényvadász

Balaton és az elmúlt években még felkapottabbá vált Balaton-felvidék kapcsán gyakran elhangzik az a „vád”, hogy az itt átélhető élményekért mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, főleg akkor, ha több napra érkezünk családunkkal vagy barátainkkal. Némiképp árnyalnánk ezt a tényszerű állítást, ugyanis a Balaton-felvidék közel 35 egyedi, kuriózumnak számító középkori, illetve őskori erősségének felkutatása akár pénztárcabarát programot is jelenthet, amely életre szóló élményeket tartogat. Ehhez persze nem árt, ha túra közben ellen tudunk állni e minden földi jóval kecsegtető vidéknek. Az itt található várak és várromok többsége ugyanis ingyenesen látogatható, megtalálásukhoz, történetük megismeréséhez pedig létezik egy remek érintőpontos, jelvényszerző túramozgalom, amely kötöttségek nélkül kalauzol el hazánk legszebb fekvésű erődítményeihez, miközben a térség számos más értékét is megismerhetjük.

A

66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nem csak a várak miatt érdemes útra kelnünk: mind a Csobáncról (balra), mind a Hegyesdről (jobbra) csodás kilátás nyílik Fotók: Gulyás Attila

A Meleg-hegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett szirtjén áll Rezi vára

Panorámás hegykúpok tetején A Balaton-felvidék tanúhegyeinek szinte mindegyike különlegességet rejt a tetején.

Leghíresebb magaslatai egyedi bazaltoszlopokat és lenyűgöző madártávlatot tárnak elénk, de néhányuk történelmi romokat is tartogat.

Az egyik ilyen az Országos Kéktúra (OKT) által is érintett Csobánc, amelynek 376 méteres kúpja nem csupán a sokak által ismert 750 éves kőfalakkal, de ma is kivehető őskori sáncokkal őrzi a múlt emlékét. A törökök által többször is sikertelenül ostromolt, majd a labancoknak is ellenálló, de végül rommá lett erősség falairól kitekintve a balatoni táj egyik legcsodálatosabb panorámáját élvezhetjük. Utóbbi állítás igaz a kevésbé ismert Hegyesd magaslatára is, ahol szintén középkori várat találunk, bár ennek falait gyakorlatilag teljesen elsöpörték az évszázadok.

Bár Rezi 431 méter magas csúcsán nem halad át az OKT nyomvonala, a Kék vándorai egy rövid kitérővel könnyen felfedezhetik. A várvadászok ezenfelül a Rezi erősségének változatos környezetében tett terepezéssel több várkódot is begyűjthetnek, rálelve a Cservár és az Aligvár elfeledett árkaira és földsáncrendszereire. A tavasszal medvehagymaszőnyeggel borított, egy legendás barlangot is rejtő, sziklakincseket is felvonultató várhegy tetejéről elsősorban északi irányba pásztázhatjuk a tájat, ahonnan a számos környékbeli nevezetesség közül egyből kitűnik a szomszédos bazaltkúp, a Tátika, amely szintén egy középkori vár romjaival és – fokozandó a misztikus hangulatot – egy pompás erdőrezervátummal van megkoronázva.

Fotó: Tóth Judit

Az egykori rablólovagról elkeresztelt erősség ódon falainak meghódítása szintén pompás természeti környezetben történik, a látványos sziklák és hatalmas bükkök között pedig akár további három – egymástól térben és építési időben elkülönülő – vár nyomainak felkeresését és célul tűzhetjük ki.

A Meleg-hegyen sáncmarad­ ványokat is kutathatunk (balra); Szigligeten teljes középkori élmény fogad (jobbra)

Alig férhet hozzá kétség, hogy a szigligeti a Balaton legismertebb, várral bíró bazaltkúpja.

A gazdag és mozgalmas történelmű erősség kiállítást és programokat tartogató, részlegesen renovált falai olyan élményegyüttest kínálnak, amely hazai viszonylatban valóban páratlannak mondható. Ennek megtapasztalásához a

„Tátika, mint egy korona, / Feltéve a tetőre, / Büszkén állott s nézett alá, / A földre és időre:” (Kisfaludy Sándor: Tátika, részlet) – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

korábban említett helyszínekkel ellentétben már belépőt kell fizetnünk, de a gyönyörű környezettel övezett, középkori romok tényleg megérik a ráfordítást. Szigliget hegycsúcsokkal tűzdelt, déli része további felfedezéssel szolgál: itt találjuk az Óvárat, amelynek alig kivehető romjai a Királyné szoknyája nevet viselő magaslaton rejtőznek.

68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A felújítás során jelentősen megváltozott a Kinizsi-vár arculata

A Zádorvár ódon falai közé lassan bekúszik a természet

Kevés olyan erődítmény van hazánkban, amelyet ne a törökök vagy a labancok tettek volna tönkre. A Pécsely feletti Zádorvár – amelyet a Balaton-felvidéki Kéktúra is érint – ilyen kuriózumnak számít, de egyediségét nem csupán a történelme, hanem megkapó környezete és látványos maradványegyüttese is fokozza. A Vezsenyiek által emelt Zádorvár egy 15. századi telekvitának köszönheti romlását.

Gazdái a vesztes per miatt egyszerűen sorsára hagyták az erősséget, amelynek falai azóta csak pusztulnak. A kirándulók által kevésbé ismert várromtól nyugatra egy jóval híresebb és idén nagyszabású felújítást megélt várat találunk, amely Nagyvázsony méltó jelképének számít.

A híres vitézről, Kinizsi Pálról elnevezett erősség kőtárral, felújított fegyverkiállítással, nyáron reneszánsz kori múltidézéssel várja látogatóit.

Jelvényvadász

A Balaton elfeledett szigetvára Vonyarcvashegytől délkeletre, a Balaton partján magasodik a mindössze 136 méter magas Szent Mihály-domb, amely csupán 29 méterrel magasodik a víztükör felé. Nem is oly régen még a Balaton övezte ezt a dolomittömböt, a vízszint csökkenésével pedig később tőzeges láp vette körül. A régészeti feltárások során bronzkori település nyomaira bukkantak: cserepek és edénytöredékek kerültek itt elő.

A rendkívül jó fekvésű, jól védhető dombon feltételezhetően római őrtorony is állhatott, amelynek köveiből épülhetett fel az oklevelekből ismert Györök vára a 13. században, amely még a török idők előtt pusztulhatott el. Majd ennek köveit felhasználva épülhetett fel a ma is látható, júliustól szeptember végéig látogatható kápolna, amelynek freskói 1622-ben készültek.

A Tihanyifélsziget külön program. Érdemes több időt rászánni a felfedezésére Fotó: dr. Szentes Szilárd

kedő Óvár, a kelta kori sánc, a Diós-rétek és a Köves-földek közötti őrtorony számukra a környék felkutatandó helyszínei, amelyek meglelése bizonyosan más színben fogja láttatni e csodás balatoni földnyelv értékeit. Érdemes teljes egészében, körtúraként bejárni a félszigetet, mert a látványos Belső-tó, a Hármas- és a Cser-hegy csodás sziklaformái, valamint a különböző irányba nyíló panorámák felejthetetlen túraélményt nyújtanak. Erődített falak

A Tihanyi-félsziget erősségei Nagyvázsonynál is népszerűbb kirándulóhely a számos nevezetességet és látnivalót tartogató Tihanyi-félsziget. A balatoni várhelyszíneket felkereső jelvényvadászok azonban az apátsági élményeken kívül is találnak itt érdekességeket: a bronz- és vaskori emlékekkel büszkél-

Fotó: Faluhelyi Fanni

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

69

Jelvényvadász

Pihenő a Kő-hegyen kilátással, Szentkirály­szabadja határában

védik magát az apátságot is, és annak környezetében több történelmi korszak védműve is napvilágra került az elmúlt évek ásatásai során.

Jobb, ha tudjuk azonban, hogy erődtemplomot nem csupán itt, hanem további négy balatoni helyszínen is láthatunk.

Elfeledett földvárak nyomában A Hegyes-tű jellegzetes csúcsa uralja a tájat a Kálimedence felett Fotó: dr. Szentes Szilárd

Hangulatfestő felsorolásunkban elérkeztünk a múlt homályába vesző, őskori erődítmények izgalmas felkutatásához, amelyek változatos terepi helyszínei nem tartoznak a balatoni táj kiemelt turistalátványosságai közé. Aki igazi terepjáró, és szeret nyomok után kutatni, annak éppen ezért ezek a hajdanvolt várhelyek lesznek a legérdekesebb pontjai a jelvényszerző gyűjtögetésnek.

A „magyar Provence” néven is emlegetett Kálimedence varázsát nemcsak a táj és a benne fellelhető ízek adják, hanem a történelmi emlékek is. Az egyik ilyen hely Mindszentkálla közelében, a Kereki-dombon található, pontosabban a tanösvény által érintett templomrom közelében.

A sáncmaradványok megtalálásához a túrafüzet nyújt segítséget, a csalitosokon, szúrós szedreseken való átkeléshez pedig az elszántságunk.

A kőből rakott, csekély falmaradványok korát sok esetben nehéz megállapítani, főleg egy

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

olyan vidéken, ahol a szőlőművelés során teraszokat, kőből rakott birtokhatárokat alakítottak ki, ezért a szakemberek véleménye gyakran megoszlik az ilyen építményekkel kapcsolatban.

Hasonlóan vitatott korú földsáncot találunk a Szentkirályszabadjától délre fekvő Kőhegyen. A hagyomány szerint itt valamikor kővár állott, de az ásatások során a régészek az itt fellelhető földsáncot bronzkoriként azonosították, a maradványok az úgynevezett mészbetétes kerámia kultúrájának urnatemetőjére épültek.

A Balaton-felvidék nyugati határában, Nagygörbő községtől délre, a Várott-hegy kitűnően védhető területén előkerült cserepek is bizonyítják egy hajdanán itt állt földvár létezését, de a bazaltsziklás terepen sáncmaradványokat is látni. Vannak olyan helyek is, ahol a terepi nyomokat már rég elfedte az idő, és csupán a helynevek, valamint a régészeti feltárások

igazolják az erődítések valamikori létezését.

A Vászolytól délre fekvő, 306 méter magas Várhegyen a helyi hagyomány szerint Vazul vára állott. Az itt végzett kutatás során egy időben korábbi földvár nyomait tárták fel, amelyet egyébként a krónikák már 1433-ban is csak várhelyként említettek.

Alig kivehető sáncnyomokra bukkanhatunk Veszprémfajsz határában is a Kálvária-kilátónál – ahonnan egyébként csodás kilátást élvezhetünk –, de a nevében is árulkodó település, Várvölgy mellett is érdekes kőtorlaszokat figyelhetünk meg. Az Ördög-köveknek nevezett helyszín látványos bazaltömlése a nép fantáziáját is beindította. A monda szerint a köveket szállító ördög szekere itt tört össze, súlyos terhe elterült a hegyoldalban, az ördög pedig nem akart bajlódni az összeszedésével.

Egy másik elképzelés szerint a köveket szándékosan hordták ide az ördögök, illetve más

A veszprém­ fajszi Kálváriahegy tetején egykoron földvár állott, ma pedig fedett kilátóból szemlélhetjük a balatoni tájat Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

Jelvényvadász történetek is regélnek a kövek eredetéről, de akárhogy is volt, a népi hiedelem szőtte történetekhez mindig köze van az ördögnek.

Kapolcs az ország legnagyobb, évről évre megrendezett összművészeti fesztiváljával szerzett magának hírnevet, ám azt már kevesebben tudják, hogy déli határában látványos bazaltorgonákkal magasodik az egykoron őskori földvárnak otthont adó Király-kő. Az Attila váraként is emlegetett várhely elsősorban szikláival és északi panorámájával gyönyörködtet, nem pedig történelmi romjaival, és ugyanez igaz a Monoszlóhoz közeli, jóval ismertebb Hegyes-tűre is, amelynek elsődleges értékét ma már a bányászat által feltárt, öt- és hatszögletű bazaltoszlopok jelentik, pedig valaha várhely volt.

Kevesen ismerik a kapolcsi Király-kő nagyszerű bazaltorgonáit

Bizonytalan múltú erősségek A Balaton keleti végében, Papkeszi határában, a Séd pataktól pár száz méterre délre, egy kiugró dombháton jó állapotban lévő földvár áll. Az egyes térképen Körmösdvárként feltüntetett, kettős sáncrendszerű vár falai közé a helyi hagyomány szerint anno a törökök is befészkelték magukat, ám a kutatók véleménye megoszlik arról, hogy a feltehetően őskori földsáncokkal bíró erődítmény állhatott-e még egyáltalán a középkorban. Sokáig kérdéses volt a Vállustól északnyugatra emelkedő, 320 méter

magas Várad-tető nevének eredete is, amelyről a helyiek úgy tartották, hogy hajdanán ott Bakács Sándor vára állt. A kutatók csak nemrégiben, 2016-ban fedezték fel a helyszín bizonytalan korú erődítését, amelyet leginkább késő bronzkorinak gondolnak, de azt sem zárják ki, hogy későbbi korokban is erődített őrhelyként használhatták.

Balatoni vártemplomok

Hegyes-tű: a bányászat tárta fel a hegy geológiai csodáit Fotó: Szabó Eszter

Az erődített, kőfallal körülvett templomok nem várak, de védelmi funkciójuk vitathatatlan. Ezek az épületek nem csupán a szerzetesek, hanem a lakosság számára is menedékül szolgáltak a portyázó idegenekkel szemben, de hosszabb időre védelmet aligha nyújthattak.

A túrakalauzként is használható igazolófüzetünk öt ilyen Balaton-felvidéki helyszínt jelöl meg, amelyek igazi színfoltjai a helyi értékeket bemutató tematikának. Az egyiket Balatonalmádi Vörösberény nevű városrészében találjuk, a Veszprémi út mentén. A lőréses körfallal kerített (ma) református templom 11. századi eredetű, a török uralom elmúltával barokk stílusban épült újjá, napjainkban pedig állagmegóvási munkálatokat végeznek rajta.

A Révfülöp közvetlen határában, de Kővágóőrshöz tartozó ecséri templomrom is festői látványt nyújt, leszámítva a falain éktelenkedő graffitiket. A török által örökre elpusztított Ecsér falu templomának robusztus falai impozánsak ugyan, de ma csupán a képzelet tudja megidézni a hajdanvolt erősség teljes-

72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Infók a jelvényszerzéshez

Az ecséri templomrom Kővágóörsön

A várakat bárki gyalogosan, kerékpárral, síelve vagy lóháton, tetszőleges irányból és sorrendben, illetve időkorlát nélkül felkeresheti. A Várak a Balaton-felvidéken jelvényszerző túramozgalom igazolófüzetében pontos leírást találunk az adott helyszínekről és az odajutásról. A jelvény megszerzéséhez a váraknál kihelyezett kis táblák három pontból álló kódját kell feljegyeznünk, majd az igazolófüzetet postai úton Szádeczky-Kardoss Gézának, a túramozgalom kiírójához kell eljuttatnunk. A 20 helyszínt felkeresők kitűzőt, a mind a 35 várkódot begyűjtők fémjelvényt és oklevelet kapnak. A igazolófüzetet többek között túraboltokban, várak pénztáraiban vásárolhatjuk meg 2200 Ft-os áron, amely sikeres teljesítés esetén a díjazás költségét is tartalmazza.

ségét. A Keszthely főterén álló jelenlegi plébániatemplomnál és a ferences rendi kolostornál is ez a helyzet. Bár itt a szentély nem pusztult el, csupán az erődítés építményei (vizesárok, palánk és kőfal, egyéb védművek) vesztek a múltba. A Tapolca egykori történelmi központját jelentő Templom-dombon is erődítmény vette körül a 13. században emelt templomot. Az I. Ulászló uralkodása alatt dúló belháborúk idejében a templomerőd teljesen elpusztult, majd a néhány évvel később a közelében emelt erősség is hasonló sorsra jutott, amikor a török fenyegetés miatt védői inkább felrobbantották a falakat, hogy azok közé ne fészkelhesse be magát az ellenség. Később újból felépült itt egy erősség, amelyet a török krónikák palánkfalként említenek, illetve a Rákóczi-szabadságharc idején is állt itt valamilyen erődítmény, de pontos pusztulásának idejét nem ismerjük. A mai templom és iskola között jelenleg látható építményeket az ásatások során előkerült falmaradványok megmagasításával hozták létre. Az iskola nyugati oldalán az egykori várkapu és a farkasverem rekonstruált falai állnak.  0

10 km

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

73

Messzelátó

Magaslati élmény

Budapest határában

Tavaly nyáron adták át a főváros egyik legmagasabb kilátóját a XVI. kerületi Írta: Nógrádi Attila Naplás-tó mellett. A fürdésre Fotók: Magócsi Márton nem, de horgászásra annál inkább alkalmas víztározó eddig is kedvelt célpontja volt a bringásoknak, ám vonzerején óriásit dobott a közelében épített kilátó, ráadásul remek tűzrakó helyeket és padokat is kialakítottak a tó melletti erdőben.

74

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kilátó alig pár percnyi sétára található a tótól, és egy tábla is jelzi az odavezető ösvényt a bringaút mellett. Közhely, de erre az építményre is igaz, hogy élőben még szebb, mint ahogy az a fotókról sejthető. Tényleg lenyűgöző látvány, ahogy előbukkan a fák közül a fagerendákból és betonból készült torony, amely rafinált kialakításának köszönhetően minden szögből más formát mutat.

A

Megéri fellépcsőzni a 21 méteres magasságban lévő kilátóteraszra, mert zavartalan, 360°-os panoráma tárul elénk, és olyan szögből láthatjuk a fővárost és környékét, mint előtte soha.

Fotó: MTSZ

Végignézheted az építését A kilátó kevesebb mint egy év alatt épült fel, a Pilisi Parkerdő Zrt. pedig az egész folyamatot rögzítette egy webkamerával, majd készített belőle egy szuper, kétperces videót, amelyet a QR-kód segítségével tudsz megnézni.

A közeli Naplás-tó mögött a Gödöllői-dombság veszik a távolba, míg a másik oldalon jól látható a Ferihegy feletti repülőgép-forgalom és a messzi belváros, valamint a budai oldal, amely mögött a Budai-hegység magaslatai sorakoznak.

A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér_Köz város­ rehabilitációs pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé

47.506135 19.244703

A mintegy 100 millió forintból felhúzott kilátó óriási népszerűségnek örvend, a telepített forgalomszámláló adatai szerint a nyitást követő egy hónapban már 13 ezer felett járt a látogatóinak száma. Ez annak is köszönhető, hogy nyílegyenes, jó minőségű bringaúton is megközelíthető, így szuper célpontja lehet egy családi kerékpártúrának. Ehhez kaphattok egy tippet a QR-kód segítségével a Természetjáró.‌hu kínálatából.

A Naplás-tó kilátója egész évben ingyenesen és szabadon látogatható, az üzemeltetők mindössze annyit kérnek, hogy zivataros időben és sötétedés után ne látogassák az építményt. 

A kilátó terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron-System Kft. volt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

75

Ökotúra

Egy darabka sivatag az Alföldön Felfedeztük a Fülöpházi-buckavidéket Írta: Tóth Judit Fotók: Pálvölgyi Krisztina

76

|

Az ország egyik legkülönlegesebb tája nemcsak remek túrahelyszín, hanem érdekes élőlények lakóhelye is egyben, amelyek egészen meglepő módszereket fejlesztettek ki a homokvidéken való túlélésre.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

Ökotúra

ecskeméttől alig 40 perc alatt érjük el a Fülöpháza mellett található Naprózsa Házat, innen indul a Fülöpházi-buckavidéket bemutató Báránypirosító tanösvény. Itt találkozunk Szabóné Ronkó Erzsébettel, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával, a buckavidék nagy rajongójával, aki kalauzunk volt a homokvidéken.

K

Egy nyarat idéző májusi napon járunk itt, napsütéses, meleg idő van, az egyébként kellemes 23 °C körüli hőmérsékletet itt, a buckavidéken azonban jóval többnek érzi az ember. Épp ezért, aki nyáron jönne erre, annak érdemes inkább a reggeli és a kora esti órákra időzíteni a kirándulást, hogy ne egy extrém sivatagi túra kerekedjen a látogatásból.

A Báránypirosító tanösvény a Fülöpháza közelében található Naprózsa Háztól indul

A fehérre festett akácoszlopokkal jelzett tanösvény röviden együtt halad a piros turistajelzéssel, de aztán elválik attól

Ahol a homok az úr A tanösvény és a vele egy darabig együtt haladó piros sáv turistajelzés egy akácosban indul.

A jelzés aztán elkanyarodik Ágasegyháza felé, de aki a tanösvényt szeretné bejárni, annak a fehér nyilakat és a részben fehérre festett akác­ oszlopokat kell követnie. A tanösvény teljes hossza 3,2 kilométer, de kisebb kört is lehet tenni. Egyébként meglepően gyorsan telik az idő a „sivatagban”, mert – kis túlzással – szinte minden lépésnél van valami érdekesség, amelyet közelebbről is meg kell nézni.

A májusi esőknek köszönhetően az akácerdőben csupa zöld minden, a fák alatt zamatos turbolyák és ragadós galajok alkotnak egybefüggő, zöld szőnyeget. Számomra meglepő módon néha felbukkan egy-egy tornaeszköz is a zöldben, itt ugyanis már régóta egy erdei tornapálya is várja a szabadba vágyókat.

Ahogy aztán kiérünk az akácosból, egy csapásra megváltozik a táj: a zöldet felváltja a sárga és a barna, az erdőt pedig a homoki gyepek, amelyeket itt-ott nyárak és borókák, máshol telepített fenyvesek tarkítanak.

A Fülöpházi-buckavidék nemcsak hazai, de közép-európai viszonylatban is kuriózumnak számít, amelynek egyes helyein még ma is megfigyelhető a szél felszínalakító munkája.

A terület északi, fokozottan védett részén találjuk azt a két homokbuckát, amelyek még ma is mozgásban vannak, ahol a szél által

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

túrákat. A Báránypirosító, illetve a Fülöpházáig kanyargó, 8 kilométer hosszú Garmada tanösvény azonban szabadon bejárható, és szintén sok-sok érdekességet tartogatnak.

Buckára fel, buckáról le

fújt, görgetett homokszemcsék betemetnek mindent, ami az útjukba kerül. Ez a terület azonban csak engedéllyel vagy vezetéssel látogatható; a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság évente többször is szervez ide

A tanösvény eleje, ahol még harsányzöld minden A mozgó buckák sivatagi atmoszférát teremtenek

A Fülöpházi-buckavidéken kellemesen hullámzik a táj, a túra során többször is fel kell kapaszkodnunk egy-egy magasabb bucka tetejére, majd néhány lépés után már indulhatunk is lefelé, majd újra fel, aztán megint le.

A Kiskunság buckavidéke az Ős-Dunából származó folyami üledékből keletkezett.

Az uralkodó széliránynak megfelelően a buckasorok északnyugat–délkeleti irányúak. A buckák között a szél mélyedéseket fújt

Fotó: Daróczi Csaba

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

Ökotúra

ki, ezekben hajdan szikes tavak, láprétek alakultak ki, de ma már nyomuk sincs. Pontosabban csak a nyomuk van. A tanösvény 4. állomása is egy ilyen buckaközi mélyedésben található, ahol régen egy láprét terült el. Ma már a növényzet is alig-alig utal erre, jóformán csak a serevényfűz tartja még magát, küzdve a vízhiánnyal.

A Duna–Tisza közi hátságot érintő talajvízsüllyedés évtizedekkel ezelőtt kezdődött, a szárazodásban pedig az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás egyaránt szerepet játszik.

Fülöpháza közelében egykor több szikes tó is volt, legtovább a Kondor-tó tartotta magát, ahol régen halásztak is. Ma már egyik sincs meg.

A tanösvény mentén jól megfigyelhető a homoki szukcesszió, vagyis az a folyamat, amely során a nyílt homokfelszín az idő múlásával a gyepeken, majd a cserjés, nyáras-borókás állományokon át fokozatosan zárt erdő nem lesz.

80

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az útvonal hullámzó tájon vezet, buckára fel és buckáról le

A homokon először a mohák, a zuzmók és a pionír növények, a gyepeket alkotó lágyszárúak telepednek meg. Ha végigpásztázzuk a tájat egy bucka tetejéről, legnagyobb részben nyílt homoki gyepeket látunk, azokat kisebb nyaras-borókás foltok tarkítják.

A fehér és a szürke nyár őshonos itt, és a boróka is nagyon régóta jelen van már ebben a tájban. Nem úgy az akác, valamint a fekete- és az erdeifenyő: ezeket a futóhomok megkötése céljából kezdték el telepíteni a 19. században.

A homoki fásítások ma is megosztják a természetvédelmi és az erdészeti szakembereket.

Az előbbi csoport nézőpontjából szemlélve az akác és a telepített fenyvesek veszélyeztetik az őshonos növényzetet, az utóbbiak szerint viszont a fásításnak a homok megkötése mellett gazdasági szempontból is jelentősége van.

Az alkalmazkodás nagymesterei Május elején egyértelműen a tanösvény névadója, a báránypirosító uralja a homokot, liláskék virágait mindenfelé látni. A faj onnan kapta a nevét, hogy régen festőnövényként használták, és nem csupán textileket festettek vele, de a birkákat is a növény gyöktörzséből nyert, pirosas nedvvel jelölték meg.

A homokbuckák felszíne egy forró nyári napon akár 40-50 °C-osra is felhevülhet, így ahhoz, hogy ezt kibírja egy növény vagy egy állat, nagy fokú alkalmazkodóképességre van szükség.

A báránypirosítónak is megvannak az eszközei ahhoz, hogy elviselje az itteni, olykor mostoha viszonyokat. A homokbuckákon élő növények

A tanösvény névadója, a báránypirosító, amely kékeslila virágaival a tavasz második felében uralja a buckavidéket

Alkalmazkodni tudni kell.

A zuzmók, a mohák és a naprózsa nevű, apró törpecserje elég jók ebben

számára elsősorban a víz megtartása a fontos.

A báránypirosító levelei és szárai például azért szőrösek, hogy csökkenjen a párologtatás mértéke. Nem árt az sem, ha a buckákon kószáló szél nem tépi ki tövestől a növényt, ezért sok itt élő fajnál figyelhető meg, hogy szinte lapulnak a talajfelszínen.

A báránypirosító mellett ilyen trükkel él a naprózsa is, amely szintén karakteres fajnak számít itt. E kecses kis növény halványsárga virágaival majd nyáron lehet találkozni.

A naprózsa bár pici, ennek ellenére fás szárú növény, egy törpecserje. Meglehetősen lassan nő, és gyökere nagyon mélyre hatol, ezzel biztosítva vízellátását.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

Ökotúra

Látni itt még homoki kutyatejet és homoki pimpót is, továbbá árvalányhajból is a homoki él itt. Az árvalányhajak sem bízzák a véletlenre a jövőjüket. A növény jellegzetes, szélben lobogó hajra emlékeztető része a repítőkészülék, amely a végén ülő magot segíti abban, hogy messzire szálljon. A mag végén van egy szabad szemmel nem látható, dugóhúzószerű kis készülék is, amelynek köszönhetően a mag a landolás után egyből befúródik a földbe, és nem fújja tovább a szél.

A hangyaleső lárvája áldozatra vár A tanösvényen sétálva hamar felfigyel az ember a nyílt homokfelszíneken látható, szabályos kis tölcsérekre. Ezeket a hangyaleső nevű rovar

Két jellemző növényfaj a buckavidékről: a homoki kutyatej és a homoki árvalányhaj

A buckavidéken három gyíkfajjal találkozhatunk, a homoki, a fürge és a zöld gyíkkal

lárvái készítik. Ha közelebb hajolunk, és meg­ figyelünk egy-egy tölcsért, látható, ahogy az alja időnként megmozdul. Ott lakik a lárva, amely lesben állva várja, hogy arra tévedjen egy hangya vagy más rovar, amelynek a tölcsér meredek oldalán esélye sincs a kijutásra. Próbálkozik, kapaszkodik, de mindhiába, nem menekülhet.

A tanösvényen a rovarok közül leginkább a sáskákkal találkozhatunk, a ragadozó életmódot folytató homokfutrinkákat sajnos csak a tanösvény egyik tábláján látjuk, élőben nem.

A gyíkok azonban – ha csak röpke pillanatokra is – megmutatják magukat, aztán beszaladnak a nyárfák közé, ahol hangos zörgéssel nyeli el őket az őszről maradt, száraz avar.

A fürge és a színpompás zöld gyík mellett homoki gyíkkal is találkozhatunk, amely csak szigetszerűen, az alföldi homokpusztagyepeken fordul elő hazánkban. A homoki gyík remekül bírja a magas hőmérsékletet, nappal aktív, még a meleg nyári napokon is szinte egész nap kint van, csak a legdurvább hőségben bújik el hűsölni, főleg rágcsálók járataiba.

Az itt élő madárfajokról szintén hosszan lehetne mesélni. Mintha a hazai madárvilág legszínpompásabb fajai összebeszéltek volna, hisz szinte mind itt vannak. A buckavidéken láthatunk búbosbankát, szalakótát, gyurgyalagot, nekünk pedig épp egy sárgarigó kiáltja világgá, hogy megérkezett.

82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kék fadongó

Búbosbanka – Fotó: Adobe Stock

A lágyszárúak mellett a nyárak, a borókák és a galagonyák uralják a tájat

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

Ökotúra

Az egyik legkülönlegesebb itteni madárfaj azonban nem a színeivel tűnik ki, már csak azért sem, mert ő a rejtőzés nagymestere.

A lappantyú tollazata kísértetiesen hasonlít a fák törzséhez, ráadásul ez a fura madár nem keresztben, a „szokásos” módon ül az ágon,

84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy minden szempontból különleges madár, a lappantyú Fotó: Adobe Stock

hanem azzal párhuzamosan, így még inkább úgy tűnik, hogy a fa része ő is. Hogy éjszakai életmódú állattal van dolgunk, az a meglepően nagy méretű szemeiből is látszik. Ha tehát lappantyút lát valaki, különleges szerencsében van része, a madár hangját azonban nagyobb eséllyel hallhatjuk. Nászidőszakban, a nyár első felében a hímek jellegzetes, monoton, tücsökciripelésre emlékeztető, pirregő hangot hallatnak, ezzel jelzik, hogy az a terület már foglalt.

Mit hoz a jövő?

A Fülöpházi-buckavidék is magán viseli az emberi tevékenység megannyi nyomát.

Az egyik legszembetűnőbb jele ennek a buckavidéket kettészelő 52-es főút, amelyet a II. világháborúban elsősorban hadicélból

építettek. A Duna–Tisza közét kelet–nyugati irányban átszelő főút rendkívül nagy forgalmat bonyolít le. Erről mi is meggyőződhetünk, főleg az út mellett magasodó egyik bucka tetejéről, a tanösvény legmagasabb pontjáról.

A forgalom bennünket „csak” bosszant, az itteni állatok számára azonban sajnos komoly veszélyforrást jelent. Az itt áthaladó járművek tömegesen pusztítják a repülő rovarokat, de sok gerinces állatfaj is áldozatul esik a forgalomnak.

A buckavidék 1975-ig katonai gyakorlótér volt. A harci járművek felszakították a gyepeket, a nyílt homokfelszíneken pedig könnyedén megtelepedhettek az invazív növények, mint például a selyemkóró, amelyek az őshonos fajok kárára terjednek. Ha kisebb mértékben is,

további információk  Fülöpháza közelében két szabadon bejárható tanösvény várja a látogatókat.

 A 10 állomásból álló Báránypirosító tanösvény az 52-es főút mellett található Naprózsa Háztól indul, és ugyanide érkezik vissza. A tanösvény teljes hossza 3,2 kilométer, de van egy 1,7 kilométeres rövid kör is.

Inváziós növények egy képen: az előtérben a növekvőfélben lévő selyemkóró, a háttérben a kopár akácok

de a harckocsikhoz hasonlóan mi is károsíthatjuk a gyepet. Ezért fontos, hogy a túra során ne bóklásszunk el az ösvényről, mert ha sokan hagyják szerteszét a lábnyomaikat, annak már érzékelhető hatása lesz.

Hogy milyen jövő vár a klímaváltozás hatásaira különösen érzékeny buckavidékre és annak lakóira? Azt nem tudjuk, csak remélhetjük a legjobbakat. Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy a Fülöpházi-buckavidéken tett látogatás során nemcsak szépségeket lát az ember, de sokat tanulhat a természetről is, amelyről újfent kiderül, hogy nincs nála nagyszerűbb alkotóművész. 

Térkép: Bagaméri Gergely

 A 14 állomást tartalmazó Garmada tanösvény szintén a Naprózsa Háztól indul, és az 52-es főút túloldalán, a védett természeti terület északi részén vezet.

A tanösvény hossza 8,5 kilométer, és két ága van: az egyik a Somodi-tanyáig vezet, a másik Fülöpháza központjába.

Ez a tanösvény nemcsak a természeti értékeket mutatja be, de az elmúlt pár száz évre visszatekintve az ember és a táj változó kapcsolatáról is mesél.

 Aki többnapos kirándulást tervez, az a Naprózsa Házban szállást is talál.

További információért látogassatok el a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapjára (www.knp.hu)!

0

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

1 km

|

85

fotósarok

A júniusi „Kirándul a család” témánkra beérkezett képek közül szerkesztőségünk zsűrije egy olyan klasszikusnak mondható tájképet választott, amelyre a szerző ügyesen rákomponálta a családját is. A szlovéniai Bledi-tó látványa az ikonikus kis szigettel megunhatatlan, és ez a fotó kifejezetten látványos lett, így ebben a hónapban Horváth Ágnesnek gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Horváth Ágnes: Panoráma „A márciusi hosszú hétvégét a családommal Szlovéniában töltöttük. Egy rövid, bár kissé meredek túra keretében felmásztunk az Ojstrica csúcsára, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Bledi-tóra. Itt készült a Panoráma című képem, jobb alsó sarkában a gyermekeimmel.”

További témáink 2022-ben A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

(Zárójelben a beküldési határidő.)

Július–augusztus Kedvenc kilátóhelyem (június 12.)

Szeptember Ritmusok a természetben (augusztus 12.)

Október – Szurdokok mélyén (szeptember 12.)

November – Vadak a természetben (október 12.)

December–január – Árnyékvilág (november 12.)

A vértesi

erdőből a szénbányák felé W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Vértes alacsony, erdős fennsíkjainak belső részei helyett ezúttal a peremeket látogatjuk meg. Körülnézünk egy szikláról és egy kilátóból, miközben hosszú erdei sétát teszünk.

Utunk végén Oroszlány mellékére, Majkra érkezünk, ahol a kamalduli remeteség kolostorát tekinthetjük meg, hogy aztán a bányászati múlt látványos eszközeivel is megismerkedjünk.

A Vértes és a Gerecse térsége a Dunántúli-középhegység nagy részéhez hasonlóan karsztos terület, azonban Oroszlány medencéje szigetként lóg ki szomszédságából, ezért a szén kitermelése nem ütközött különösebb akadályokba – már csak azért sem, mert a felszín közvetlen közelében is találtak kitermelhető rétegeket. A nyersanyagra települt hőerőművet az Által-ér felduzzasztásával létrehozott Bokodi-tó szolgálta ki, amelyre színes faházakból és pallósoraikból álló, különös látványt nyújtó „lebegő falu” épült. Ennek felkeresése túránk végén rövid kitérő csupán. A vértesi történelem különböző periódusainak emlékei mellett szép kilátásokat és kellemes erdei utakat tartogat az útvonal.

0

Várgesztest a o jelzésen hagyjuk el, majd a d jelzésen kitérőt teszünk a Zsigmond-kőre.

Az útcsomópontnál a o jelzésen megyünk tovább bal kéz felé.

Vértessomló határában a d jelzésen kaptatunk föl a Nagy-Somlóra, majd ezen is térünk vissza.

A majki remeteség horgásztavánál balra kell kitérnünk a Mária-út V jelzésén a remeteséghez.

A remeteségtől a o jelzésen haladunk az Oroszlányi Bányászati Múzeum bejáratához. Ugyanezen a jelzésen térjünk vissza a o és o jelzésekre, amelyek elvezetnek Oroszlány vasútállomására.

Magasság méterben

400 350 300 250 200 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18,9 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

ZSIGMOND-KŐ

2

Várgesztes fölött kis sziklafal jelöli egy szer­ke­ zeti törés vonalát. A Zsigmond-kő do­lo­mit­szikláinak hátáról vérbeli hegységperemi panorámában gyönyörködhetünk. Szép kilátás nyílik innen a falura és medencéjére, szemközt Gesztes vára tör az erdőtakaró fölé – hajdanán a hegységen átvezető utat ellenőrizte. A Vértes lealacsonyodó lejtői a Kisalföld felé vezetik a tekintetet, ahol a majki kamalduli remeteség tornya mutatja további útirányunkat. Közvetlenül alattunk egy kis horgásztó csillog, a szikla falain pedig mászóutak vezetnek.

3

MAJKI KAMALDULI REMETESÉG

4

A majki remeteség komplett barokk mű­emlék­ együttesét egykori lakói, a néma szerzetesek 1782‑ben hagyták el II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete nyomán. A szerencsésen fennmaradt épületeket és a kertet ma már felújítva, teljes szépségükben látogathatjuk. Megcsodálható a remeteség eredeti szerkezete és művészi kialakítása is. Az épületegyüttes két, jól elkülöníthető részből áll: a foresteria, azaz a későbbi vadászkastély épületéből, valamint az ettől falakkal és kerítéssel elválasztott, csak a szerzetesek által használt klauzúrából, a zárt területből.

1

2

NAGY-SOMLÓ-KILÁTÓ

A 329 méter magas Nagy-Somló hegy tetején háromemeletes, visszafogott megjelenésű kilátó áll, amelyet 2015-ben újítottak fel. Tetejéről szétnézve keleten Tatabánya hegyei látszanak, felismerhető a Szelim-lyuk és a Turul alakja is. A látkép nagy részét a Vértes pereme tölti ki. Nyugaton Oroszlány terpeszkedik, és a majki kolostor tornya is kilóg a fák közül, illetve a bányászmúzeum sincs rejtve a szemünk elől. Észak felé a Kisalföld Dunát követő síkja terül el, kivételesen tiszta időben még a Pozsonyig húzódó Kis-Kárpátokat is láthatjuk.

OROSZLÁNYI BÁNYÁSZATI MÚZEUM

Oroszlány valaha a vértesi szénbányászat központja volt. Az egykori XX. akna területén kialakított kiállítás korabeli fémszörnyeket, egy kis mintatárót, aknatornyot és gépházat tartalmaz. Ezekben is eredeti helyükön megőrizve találjuk a csillék függőleges szállítását szolgáló monumentális aknagépet (vitlát), illetve a kast (speciális liftet), továbbá az európai szinten is egyedülállóan megőrzött csillefeladó állomást. De szabadulószoba is működik a kiállítás területén „Szabotázs a bányaüzemben” névvel.

3

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Várgesztes, autóbusz-forduló

VÉGPONT:

Oroszlány, vasútállomás

TÁV:

18,9 km

IDŐTARTAM:

5 óra 25 perc

SZINTEMELKEDÉS:

458 m

SZINTCSÖKKENÉS:

554 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

A majki kamalduli remeteség meglátogatására szánjunk sok időt!

TIPP!

A túra körré is alakítható, ha a bányászati múzeum után a o jelzésen visszatérünk Várgesztesre.

Időutazás rétek és romok között W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Árnyas ösvények és napsütötte rétek váltják egymást a Nagyvázsony melletti erdőben. A Bakony és a Balatonfelvidék határán húzódó árok rengetegében védett otthonra lelt a spiritualitás, a közeli utat pedig masszív vára védelmezte. Így aztán nem meglepő, hogy romantikus, középkori romok sorakoznak rövid kirándulásunk látnivalóktól hemzsegő útvonala mentén. A Kinizsi Pál sírját őrző, éppen megújuló vármaradvány lakótornyát magunk mögött hagyva Mátyás király hadvezérének eredeti nyughelyét, a Szent Mihály-kolostort keressük fel, majd az erdő mélyére hatolva két másik romot is meglátogatunk. Az egykori Tálod faluhoz tartozott Szent Ilona-templom után a pálosok kolostorának falmaradványai felé fordulunk, bővizű kútjuk, a Kinizsi-forrás kőmedencéje még a mi szomjunkat is olthatja. Ezt követően egy fával összenőtt templomromot látogatunk meg, ahol az évszázados falazat és a sokat megélt lombkorona mesebelei keveréklényként színesítik az erdőt. Az útvonal könnyen járható, így bárkinek ajánlható, sok látnivalója miatt pedig különösen tartalmas is.

0

A buszmegállótól a o jelzésen indulunk el.

A Kinizsi-vártól az Országos Kéktúra o jelzését követjük nyugat felé.

Nagyvázsonyt elhagyva balra letérünk a p jelzésen a Szent Mihály-kolostor romjához.

Visszatérve a o jelzést követjük a tálodi kolostorromig.

A romtól visszasétálunk a o jelzésig, amelyen jobbra fordulunk.

Ezt követjük Nemesleányfalu határáig, ahol egy ösvény kiágazik jobb felé, a régi temetőhöz, a Szent Jakab-templom romjához.

Visszasétálunk a o jelzésre, majd azon gyalogolunk Nagyvázsony központjáig, ahol a o jelzésen jobbra fordulva térünk vissza a buszmegállóhoz.

Magasság méterben

290 280 270 260 250 240 230 220 0

1

2

3

4

5

6

7

8

8,7 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

KINIZSI-VÁR (NAGYVÁZSONY)

2

Nagyvázsony ékessége a Kinizsi-vár, amelynek már távolról feltűnik a településképből kilógó, robusztus tornya. A zegzugos rom a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb kulturális látványossága. A négyemeletes torony felújítása befejeződött, 2022. április 15. napjától a látogatók betekintést nyerhetnek a kiállítások fejlesztésébe (ingyenesen). A vár korábbi kiállításai az erősség középkori életét mutatták be. Többek között látható volt a börtön, az őrség szobája, a lovagterem, a kőtár, a kápolna és a várnyomda.

3

SZENT ILONA-KÁPOLNA ROMJA

4

Kellemes hangulatú kis templomromot rejt az erdő az Országos Kéktúra mentén, egészen közel Nagyvázsonyhoz. Tálod (más források szerint Tálad) egyetlen megmaradt emléke a település egyszerű kis templomának romja – és csak 1970-ben találtak rá. Nem sokat tudni róla: valószínűleg a 13. században épülhetett, egyhajós, keletelt épület lehetett torony nélkül. A falut a szomszédos Pulával együtt 1548-ban, a török elől menekülve hagyták el lakosai, később sem népesült újra.

A kihelyezett információs tábla bemutatja az épületet fénykorában is.

1

TÁLODI KOLOSTORROM

A Kinizsi-forrás vize és a Bakony sűrű, zárt erdősége ideális helyet jelölt ki a nyugalomra vágyó szerzetesek számára. A kolostort a Rátót nemzetségbeli Keszi család alapította a 13. században, első írásos említése 1263‑ból származik. Pálos szerzetesek lakták egészen a 15. század végéig, amikor ők átköltöztek a vázsonyi kolostorba, és helyükre ferences rendi szerzetesek érkeztek. A török közeledtének hírére az épületet 1552-ben felrobbantották. Mára csak a homlokfal Rómer Flóris által megtalált, düledező romja maradt fenn az egykori épületegyüttesből.

3

2

SZENT MIHÁLY-KOLOSTOR ROMJA

A Balaton-felvidék egyik legszebb, legnagyobb méretű kolostorromja, amely egyben Kinizsi Pál eredeti sírhelye is. Maga Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapították, hogy létrehozzák családi temetkezési helyüket.

Kinizsit végül valóban ide temették el, de sírját később föltárták, sírköve pedig a nagyvázsonyi vár kápolnájába került. A kolostorhoz tartozó templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel, gótikus boltozat fedte, az egyhajós épület nagy méretei pedig még a romokat szemlélve is érződnek: hossza elérte a 31 métert.

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Nagyvázsony, autóbusz-váróterem

VÉGPONT:

Nagyvázsony, autóbusz-váróterem

TÁV:

8,7 km

IDŐTARTAM:

2 óra 35 perc

SZINTEMELKEDÉS:

239 m

SZINTCSÖKKENÉS:

239 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Kinizsi-forrás

Ha időnk engedi, a Postamúzeumot is érdemes meglátogatni.

TIPP!

Nagyvázsony központjában több éttermet is találunk, ahová betérhetünk a túra végén.