Természetfotó Magazin 2021/2. Nyár

NYÁR / 2021/2.

természetfotó magazin

®

ONLINE FOTÓMAGAZIN

UTAZÁS | VADVILÁG | TÁJ | NÉPEK-KULTÚRÁK | TESZT

ETIÓPIA | Népek-kultúrák BÁN KRISZTINA | Portfólió NIKKOR Z 70-200MM F/2.8 VR S | Terepen tesztelve

AZONNALI KEDVEZMÉNY

SZEREZD BE AZ ÚJ FELSZERELÉSED MOST

AKÁR

A PROMÓCIÓ TARTALMAZZA A Z 7II, Z 6II, Z 5, Z 50 FÉNYKÉPEZŐGÉPEKET, ÉS A NIKKOR Z OBJEKTÍVEKET.

144 000 FT

MEGTAKARÍTÁS TERMÉKENKÉNT

ITT AZ IDŐ! AZONNALI KEDVEZMÉNY A PROMÓCIÓBAN SZEREPLŐ NIKON VÁZAKRA ÉS NIKKOR OBJEKTÍVEKRE. A PROMÓCIÓ 2021.05.14-TŐL 2021.07.19-IG TART. NIKON.HU/PROMOCIO

KÖSZÖNTŐ Kedves Olvasó!

A 2021/2. nyári számunkkal jelentkezünk. Kezd a világ kilábalni ebből a járványból, csak remélni merem, hogy nem pillanatnyi fellendülés, hanem, ha szépen lassan is, de magunk mögött hagyhatjuk a COVID 19-et.

Kollégáimmal ismét összefogtunk és közelebb hozzuk a természetet az olvasókhoz, mint azt valaha is tehettük. Ízelítő a most megjelenő számunkból: Kalandtúra rovatunkban folytatjuk a Népek-kultúrák: Etiópia, Omo völgyi kalandtúránkat. Most a Hamer törzs került célkeresztbe: egy cikk erejéig írtunk életükről és az európai ember számára furcsa törzsi szokásokról, Imre Anikó és Tamás fotóin keresztül.

Terepen teszteltük a NIKKOR Z 70-200 mm f/2.8 VR S objektívet. Imre Tamás Nikon nagykövet madár- és ürge akciófényképezésre vitte el az objektívet. Elsősorban Pusztaszeren fényképezett vele Nikon Z7 II és Z6 II vázakkal. Az objektív több fontos újdonságával és profi kivitelezésével minden helyzetben jól teljesített.

Portfólió rovatunkban Bán Krisztinát mutatjuk be a közönségnek. Krisztina nem pályázik a képeivel, így nincs az ismert fotósok között. Megérdemelten szerepel lapunk hasábjain, fogadjátok szeretettel képeit.

Fotósuli rovatunkban Krivánszky Árpád ad ötleteket a nyári témák fényképezéséhez, írása a „Újra itt a nyár!” címet kapta.

Képfeldolgozás rovatunkban Szilágyi László munkatársunk most az adattárolásról írt egy cikket, a NAS rendszer és a külső utazó winchesterek sokaságában próbált rendet teremteni. És persze elmagyarázza a többlemezes rendszer fontosságát.

Szekeres János a Fotózás Olympus felszereléssel rovatában ad ötleteket a nyári fotózáshoz Kora nyári leskelődéseim címmel, melyben egy különleges technikai lehetőséget ismertet, hogyan kovácsolhatunk előnyt ezzel a rendszerrel.

Fogadják szeretettel nyári számunkat!

Imre Tamás főszerkesztő

Fotó: © Bán Krisztina

Népek-kultúrák - Etiópia 3. rész 6

NÉPEK-KULTÚRÁK - ETIÓPIA 3. RÉSZ

6

Etiópia, Omo völgye. Ezen a helyen kanyarogva folyik az Omo folyó, melynek hossza 760 km és delta torkolattal ömlik a Turkana-tóba. Az Etióp magasföld 2500 méteres tengerszint feletti magasságában található több ősi törzs élőhelye. A víz az élet forrása, ezért a folyó mentén sokféle törzs él. A törzseket az Etióp állam is kiemelten támogatja. A völgy nagy része 1980. óta az UNESCO Világörökség része.

FOTÓSULI - ÚJRA ITT A NYÁR!

30

Az évek ugyanúgy telnek: tavasz, nyár, ősz, tél, majd, mint éppen most, újra a tavasz. Mégis, mi benne a jó, ha mindig ugyanaz következik be? Azt tartja a mondás, hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, azaz ismétlődnek ugyan az évszakok, de valami mégis mindig más, változik. Az ég képe, a felhőzet, a tájak, a növények, az állatok, ez adja újra és újra a késztetést, hogy a természetfotós ismét hátára vegye a felszerelését és elinduljon új élmények, még jobb fotók készítése felé.

TESZT - NIKKOR Z 70-200MM F/2.8 VR S 48

A Nikon ezt a kiváló objektívet már több mint másfél éve bejelentette, de a világhelyzet és más tényezők miatt nem tudtuk előbb tesztelni. A Z system-nek nem volt a portfóliójában teleobjektív. A Z 70-200 mm f/2.8 VR S-re nagyon is megérte várni, egy kiváló, felépítésében, ergonómiájában és teljesítményében nagyszerű objektívet tesztelhettem. Hasznos társa lehet minden fényképésznek, hiszen a 70-200 f/2,8-as objektívek mindig is a legkeresettebb és legtöbbek által használt objektívek közé tartoznak, legyen szó sport-, természet-, portré- vagy travel fényképezésről.

© Imre Tamás NIKON D850, 24-120 mm f/4.0 f/11 1/200s ISO 250

PORTFOLIÓ - BÁN KRISZTINA

66

Mindig is művészlélek voltam. Már gyerekkoromban szinte minden időmet rajzolással töltöttem. Még babázás helyett is inkább rajzoltam. Évekig jártam az általános iskolában rajzszakkörre. A gimnáziumban több versenyen is részt vettem a képeimmel. A gimnázium befejezése után mindenképp szerettem volna valamilyen formában az életemben tartani a rajzolást és elkezdtem műkörmösként dolgozni. Ott igazán kiélhettem a művészi vénámat. Rengeteg tanfolyam elvégzése után a legkreatívabb körmöket készítettem a vendégeknek. Sajnos 8 év után abba kellett hagynom egy nyaki gerincsérv miatt.

ADATTÁROLÁS 84

OLYMPUS 92

Ebben a cikkben szintén a Photoshop, Lightroom és egyéb programok végtermékével foglalkozunk, csak ma egy kicsit más szemszögből. Nem a képeket vizsgáljuk, hanem azt a sok sok bitet, azt a sok egyest és nullát, amit „kiköpnek” magukból ezek a programok. És főleg azt a témát járjuk körbe, hogy hová tegyük. Ebben a témakörben egy valami biztos: amit csak egy helyen tárolunk, az olyan, mint ha félig már el is vesztettük volna. Vagyis most azt nézzük meg, hol vannak képeink a legnagyobb biztonságban, és melyik megoldás mennyibe kerül nekünk így 2021 derekán.

Nagyon szeretem ezt az időszakot! Varázslatos mind a professzionális, mind az amatőr fotósok számára.

A nappali órák egyre hosszabbak, ami lehetővé teszi, hogy gyönyörű képeket készítsünk a szabadban.

Megfigyelhetjük a természet megújulását, zöld fű teríti be a tájat, a fák is zöld palástba burkolódznak, a mezőket pedig ellepik a szebbnél szebb virágok.

A madarak is színpompás tollazatot öltenek, a levegőben finom illatok szállnak. Nincs is annál kellemesebb, mint a madarak csiripelésére ébredni a melegebb hajnalokon.

Népek-kultúrák

ETIÓPIA, AZ EMBERISÉG BÖLCSŐJE - 3. RÉSZ Szöveg: Imre Tamás Képek: Imre Anikó és Imre Tamás EFIAP fotóművészek Etiópia, Omo völgye. Ezen a helyen kanyarogva folyik az Omo folyó, melynek hossza 760 km és delta torkolattal ömlik a Turkana-tóba. Az Etióp magasföld 2500 méteres tengerszint feletti magasságában található több ősi törzs élőhelye. A víz az élet forrása, ezért a folyó mentén sokféle törzs él. A törzseket az Etióp állam is kiemelten támogatja. A völgy nagy része 1980. óta az UNESCO Világörökség része.

NIKON D850, 24-120 mm f/4.0

Hamer asszonyok f/5.6 1/200 s ISO 250

NIKON D850, 24-120 mm f/4.0

Hamer gyerekek f/10 1/125 s ISO 125

HAMER TÖRZS Következő látogatásunk a Hamer törzs egyik messzi falujába vezetett.

A Hamer törzs az Omo völgyében szinte a legnagyobb népcsoportnak számít, mintegy 50 ezer tagot számlálnak.

Ennek a különleges törzsnek vannak a legérdekesebb rituális szokásaik, ezért meglátogatásukra több alkalommal is sort kerítettünk. Az első látogatásunk alkalmával sokat kellett gyalogolni, de megérte. A gyerekek már jóval a falun kívül fogadtak minket, mosolygós arcuk és közvetlenségük mindent elárult. Ahogy közelítettünk a faluhoz, egyre idősebb fiú- és leánygyermekek fogadtak minket, mindenki nagyon barátságos volt. Sikerült egy-két izgalmas gyerekfotót készíteni róluk. A falu kívülről egyfajta köralakot formál, erős bozótossal körbevéve, ez tartja távol a ragadozókat. A Hamer törzs kivívta magának a tekintélyt, ezért sokan félnek ettől a törzstől, mert férfi tagjaiknak fegyvereik vannak. Ennek jelentősége elsősorban a ragadozók távoltartásában van a háziállataiktól, illetve a különböző törzsi háborúk alkalmával ezek az elrettentés eszközei.

Az európai fotósoknak ez elég rémisztő látvány, de mi megbíztunk vezetőnkben.

Amint beérkeztünk a faluba, éppen egy kecskebőrt készítettek ki az asszonyok, kezükkel dörzsölték az állat lenyúzott csupasz bőrét. A kikészítés lényege, hogy puha és hordható legyen számukra ez a ruhadarab. Ennek a törzsnek nagyon szépen rendben tartottak az asszonyai.

A törzs női tagjainak különleges a hajviseletük. Egyfajta tincsekbe sodorják hajkoronájukat, majd vajat kevernek össze a vörös színű laterit talaj porával és azzal kenik be frizurájukat, ezáltal a nőknek rendezett és más törzsekkel össze nem téveszthető kinézetű a hajuk.

Viseletük is nagyon esztétikus, az előbb említett kecskebőrből készült szoknya és felsőruházat mellett sok-sok egyszerű ékszer és gyöngy vagy éppen kagylókból fűzött nyaklánc díszíti a hölgyeket.

EOS 5D Mark III, EF 24-105 mm f4L IS USM

f/10 1/1/80 s ISO 800

Törzsi lányok kecskebőr ruhában és kagylóval, gyöngyökkel díszítve NIKON D850, 24-120 mm f/4 f/11 1/200 s ISO 200

NIKON D850, 24-120 mm f/4.0

f/5 1/250 s ISO 64

NIKON D850, 70-200 mm f/2.8

Tipikus Hamer női frizura f/5 1/1000 s ISO 250

Az első feleség a nyakpántról felismerhető NIKON D850, 70-200 mm f/2.8 f/5 1/400 s ISO 125

A törzsbéli férfiak a többnejűséget is gyakorolhatják, de az első feleség a legfontosabb, ezt a helyiek meg is különböztetik, ezért egy erős és vastag, semmivel össze nem keverhető nyakpánt van a nyakukban azon asszonyoknak, akik első feleségek.

A jogaik is mások, mint a többi feleségnek, például tőlük elválni nem lehet. Viszont a többi feleségnek is meg kell adni mindazt a táplálékot és azok gyermekeinek is, mint az első feleségnek, így aztán akinek több neje van, az a Hamer törzsben igencsak gazdag férfinak számít. Nos, visszatérve a fényképezéshez, itt is meg kellett beszélnünk a helyi rangidős vezetővel a fotózás idejét és mennyiségét.

Miután megegyeztünk, indulhatott a fotózás. Eleinte egy kicsit portré jellegűre sikeredtek a fotók, majd miután megszoktak minket, egészen elengedték magukat, és készültek a jobbnál jobb zsánerfotók is. Közel két órán keresztül fényképezhettünk a faluban, ahol rajtunk kívül más turista nem volt. Éppen ezért mentünk jóval messzebb fotózni Turmitól, hogy ne a francia, holland és amerikai csoportokkal kelljen osztozni a fotózáson, mert az egy kaotikus katyvasz lett volna, jó képek nélkül, ráadásul sok, a képbe „belógó” turistával. A helyiek legnagyobb kincse az ivóvíz, így teljes vízkészletünket ott hagytuk nekik ajándékba. Talán mindennél jobban örültek ennek.

Egy óra fényképezés után előkerültek a vakuk is, már az sem zavarta őket, hogy ha az arcukba villantottunk.

Tudatos koncepció volt részemről, hogy vakus, „amerikai éjszaka” stílusban is tudjak fényképeket készíteni.

Ehhez kaptam egy helyi fiú kísérőt, aki segített nekem a nyelvükön beszélni, így sokkal könnyebb volt elmagyarázni, mit is szeretnék csinálni.

Miután végeztünk a fényképezéssel, a gyerekek visszakísértek minket a kocsikhoz, de nem akárhogyan: úgy fogták egymás kezét és jöttek velünk, mintha óvónénik és óvóbácsik lennénk.

Felkészülés a próbatételre NIKON D850, 24-120mm f/4

f/5 1/40 s ISO 1000

Bikák sorbaállítása NIKON D850, 24-120mm f/4

f/5.6 1/1600 s ISO 640

HAMER BIKAUGRATÁS Visszatértünk Turmiba, és este a vacsoránál átbeszéltük a másnapi bikaugratási törzsi fényképezést. Kísérőnk elmondta a legfontosabbakat erről a rituáléról. Egy gyors és rövid alvás után már alig vártam, hogy reggel legyen: izgalmasnak ígérkezik a mai programunk. Felkelés után egy villámgyors reggeli, majd összekészültünk a fényképezésre. Beszállás a dzsipekbe és Turmitól keletre vettük az irányt. Jó, hogy összkerék-hajtású autókkal vágtunk neki a kalandnak, hiszen az éjszakai hatalmas esőzés végett olyan folyómedrekben kellett átgázolnunk, ami még a gyakorlott sofőröket is komoly kihívás elé állította.

Miután sikerült megközelíteni a helyszínt, már nagy tömegekben érkeztek a helyi hamer törzsek tagjai. Elég félelmetes volt a látvány, szinte minden tizedik férfinál volt puska vagy éppen gépkarabély. Ennek ellenére nem féltünk, hiszen vezetőink megnyugtattak minket, itt most egy helyi szertartás részesei lehetünk és szabad fényképezni. De a látvány mégis nagyon ijesztőnek tűnt. Nos, mi is ez a bikaugratás?

A fiatal hamer férfiak legfontosabb próbatétele az úgynevezett bikaugrás rituáléja. A törzs fiúit csak akkor nyilvánítják teljes jogú férfitaggá, ha részt vesznek a felavató rítuson, és teljesítik annak kötelező feladatait. Ennek keretében tíztizenöt ökröt állítanak egymás mellé a törzs azon férfitagjai, akik maguk már kiállták a próbát, de még nem házasodtak meg. Őket hívják „jumpereknek”. Ez sem egy könnyű feladat, hiszen az ökröket a szarvuknál és farkuknál fogva kell egymás mellé ráncigálni és megtartani őket, amíg a jelölt vagy jelöltek végre nem hajtják a próbát. Ezután a jelöltnek az első ökör hátára felugorva úgy kell az állatok hátán keresztben átszaladni, hogy egyszer sem esik le. A próbát legalább négyszer meg kell megismételni ahhoz, hogy a fiúból immáron házasságra kész férfi válhasson. A hamer törzsi családokban, amíg a legidősebb fiú nem állta ki a próbát, a fiatalabbak nem mehetnek bikaugratásra. Viszont, ha valaki leesik az ugrás- és bikaháton futás közben, akkor minimum egy évet várnia kell az újabb lehetőségre, hogy férfi lehessen.

EOS 5D Mark III, EF 24-105 mm f4L IS USM

NIKON D850, 24-120 mm f/4.0

f/10 1/1/80 s ISO 800

Bikaugratás f/6.3 1/1250 s ISO 640

NIKON D850, 24-120 mm f/4.0

Törzsi tánc f/22 1/30 s ISO 125

Ukuli Bula szertartás NIKON D850, 70-200 mm f/2.8

f/2.8 1/1600 s ISO 125

NIKON Z

TERVEZÉS: Hely: Etiópia OMO völgye Megközelíthetőség: Addis Abeba repülőteréről átszállással Omo völgye felé Mit lehet fotózni: népek, kultúrák, több ezeréves nomád falvak, piacok, vallási szertartások Mit vigyünk magunkkal: ultranagylátószögű objektívet 16-35mm, nagylátószögű objektívet 24120mm, és teleobjektívet 70-200mm, lehetőség szerint

1,4x telekonverterrel; vakukat, sok memóriakártyát és rengeteg akkumulátort, amennyit csak lehet.

Szállás: az Omo völgyében mindenki talál a pénztárcájának megfelelő szállásokat, de lehetőség szerint a biztonság legyen az első A legjobb időpont: erre nehéz válaszolni, mert mind a száraz, mind az esős évszak megfelelő a törzsek fényképezésére, bár a száraz évszak tud forró lenni, az esős meg nehezen járható.

Z 7, NIKKOR Z 24-70mm f/2.8 S

Asszonyok tánca f/6.3 1/250 s ISO 125

De ez még nem minden, ennek a szertartásnak része az úgynevezett Ukuli Bula szertartás is, melynek során a nők úgy mutatják ki, és bizonyítják a férfiak iráni szeretetüket, hogy némán tűrik a kegyetlen, erős megvesszőzést. Ennek előzményekét a törzsek női tagjai egy rituális tánc keretében egyfajta extázisba kerülnek. Majd az ünnepségre összesereglett rokonság férfi tagjait arra bíztatják, hogy vékony vesszőkkel akkorákat suhintsanak a hátukra, amekkorát bírnak. Első benyomásra ez nagyon kegyetlennek tűnt nekünk, mert az a jó vesszőzés, ha kiserken a lányok vére. A nők a verést rezzenéstelen arccal tűrik, mely a bátorságuk és talpraesettségük jele. Ha a férfi családtagok nem eléggé vesszőzik meg őket, akkor megsértődnek és azt gondolják, hogy nem eléggé szeretik őket a családban. Érdekes, hogy ebben a törzsben a verés egyfajta szeretetszimbólum. A lányok és asszonyok nem puszta önkínzásból teszik ki magukat a megvesszőzésnek. A verések nyomán megmaradó hegek feljogosítják viselőjüket, hogy a közösség férfitagjainak segítségét kérjék, ha arra szükségük lenne.

Ezért a kiprovokált verésnek a törzsi jövőre nézve egyfaja biztosíték jellege van, hogy megvédenek és amennyiben szükséges, segítenek a férfiak a nőknek. Mindez után a szertartás után a férfiak az ugrókat kifestették a rituáléra, majd az ökröket összetartva megkezdődött a bikaugratás.

A férfivá válás rituális szertartásán a fiúknak a szarvasmarhákon kellett meztelenül átugrálniuk, így bizonyították, hogy méltó tagjai lesznek a hamer társadalomnak, és átléphetnek a felnőttkorba. Minden ugró sikeresen vette az akadályt, így már házasságra is kereshetnek lányokat a többi hamer törzsből. Természetesen a leánygyermekért itt is busás hozományt kell adni a kiszemelt asszonyjelölt szüleinek.

A bikaugratás után visszafelé olyan nagy árvíz kerekedett, hogy alig bírtunk eljutni szálláshelyünkre. Este ismét megbeszéltük, mit láttunk, mit fényképeztünk. Vezetőnk elmondta, hogy a következő nap az Omo völgye legizgalmasabb törzséhez fogunk menni egy egész napos kalandra.

De ez már egy következő történet lesz.

Fotósuli

ÚJRA ITT A NYÁR! Szöveg és képek: Krivánszky Árpád Őszintén mondom, fotó szempontból nem tartozik a nyár a kedvenceim közé. Nincs benne a tél grafikussága, a tavasz zsenge színei, az ősz telített színpalettája és dús párái sem. Nagyon korán kel a Nap, tüzes korongja csakhamar magasra hág az égen, a szép színek hidegre, a fények keményre váltanak, az árnyékok megrövidülnek. Viszont az is igaz, hogy a nyári szabadságok miatt talán több a fotózásra (is) fordítható idő. Ezért ilyenkor is érdemes kijárni fényképezőgéppel a Természetbe, bevállalva, hogy többet kell fáradni az ígéretes fotótémák megtalálásáért.

Canon EOS 5D Mark II, EF 80-200 mm f/2.8L+közgyűrű

f/3.5 1/1000 s ISO 80

rovat szponzor:

Olympus E-M1 Mark II,E-M1 OLYMPUS 50-200mm f/2.8-3.5 Canon EOS Olympus 5D Mark II, Mark EF 24-105 II, LEICA mmDG f/4L 100-400/F4.0-6.3 IS USM

f/4.5f/5f/4 1/500s 500 1/400s 1/640ISO sISO ISO 1600 400

A mi szélességi körünkön és hazai magassági viszonyaink között júniusban még végig, augusztusban pedig újra lehet találni különleges szépségű vadvirágokat a növényfotózás szerelmeseinek. A dús aljnövényzetből ezek csak úgy tudnak kiemelkedni, ha magasabb száron hozzák virágaikat, ezért többnyire állvány szükséges a fényképezésükhöz.

A nedves réteken találkozhatunk a mediterrán és trópusi orchideák hazai talajlakó rokonaival, a kosbor- és bangófélékkel. Közöttük igazi előkelőség a szarvasbangó: mirigyszőrökkel borított virágai rovarutánzó külsejűek, megporzásukat is bizonyos fajta rovarok végzik. Egy-egy tő nem minden évben virágzik, az előző években erőt kell gyűjteniük ehhez. A hátterük is évrőlévre eltérő lehet a velük egyidőben nyíló, tömeges előfordulású növények uralkodó virágszíne miatt. Zártabb hegyi réteken találkozhatunk a kosborfélék közül a vitézvirággal, erdők aljnövényzetében pedig a fehér-, a kardos- és a piros madársisakkal, különféle nőszőfű fajokkal és az előkelő sallangvirággal. Más fajok közül erdők belsejében többek között ekkor nyílik a turbánliliom, a réteken pedig a fehér virágú István király szegfűje is. Augusztus utolsó harmadában az erdőt járva találkozhatunk a virágboltihoz nagyban hasonlító lilás-rózsaszín erdei ciklámennel.

Nem csak a különleges virágok lehetnek a trófeáink: szép fényekben, különösen harmatgyöngyösen felvehetik velük a versenyt jelentéktelenebb külsejű virágok, de akár egy fűkalász is. Csapadékosabb napokat követően gombákra is lelhetünk.

A növényfotós a szép képek érdekében egész kis „műtermi” eszközparkot cipel magával. A kontrasztos fény, mély árnyékok miatt ajánlott a derítőlap használata, erős fény esetén a diffuzorlap is jó szolgálatot tesz. Egészen gyenge fényben jó segítőtárs egy változtatható fényerejű és fókuszálható elemlámpa.

Canon EOS 5D Mark II, EF 80-200 mm f/2.8L

f/11 0,13 s ISO 400

Olympus E-M1 MarkEOS II,E-M1 OLYMPUS 50-200mm Olympus Mark II, LEICA DGf/2.8-3.5 100-400/F4.0-6.3 Canon EOS 5DMark MarkII II,EF EF24-105 24-105 mmf/4L f/4LISISUSM USM Canon 5D mm

f/4.5 500 f/51/500s 1/400s ISO 1600 f/11 1/800 sISO ISO 200 f/8 1/60 s ISO 800

Olympus E-M1 Mark II,E-M1 OLYMPUS 50-200mm f/2.8-3.5 Olympus Mark II, LEICA 100-400/F4.0-6.3 Canon EOS 5D Mark II, EF 80-200 mmDG f/2.8L+közgyűrű

f/4.5f/5 1/500s 500 1/400s ISO 1600 f/2,8 1/80 sISO ISO 800

Canon EOS 5D Mark II, EF 24-105 mm f/4L IS USM f/11 1/20 s ISO 200

Aki mozgalmasabb témákra vágyik, pl. madarakra, vízparti, bérelhető vagy saját készítésű lesekből örökítheti meg azokat, legjobb időszakok erre a hajnali, kora reggeli órák. Nyáron repül és táplálkozik a lepkék számos faja és nemzedéke. Legkönnyebben kaphatók lencsevégre csípős hajnalokon, még meggébberedve, a harmatlepeltől átmenetileg röpképtelen állapotban, ilyenkor a legszebbek. Napközben a táplálkozás érdekében fürgén és sokszor helyet változtató példányokkal már sokkal nehezebb a dolgunk, gyors reflexek, sorozatfelvételi mód segíthet ebben. Vizek partján a szitakötőknek van egy fotósok számára kedves szokásuk: előszeretettel indulnak vadászni ugyanarról a levélről, növényszárról, ha átmenetileg megzavarjuk, legtöbbször visszatérnek kedvenc helyükre.

Tájfényképezésnél a korán kelő fotós jutalma lehet a hajnali párába burkolódzó, dimbes-dombos táj. A gyönyörű látványhoz nem feltétlenül szükséges egy kilátópont felkeresése, az erdő párás-ködös belsejében a sziluettes fák sorfalát áttörő fény-, fénypászma is épp elég lehet. Természetesen a párára nagyobb az esély, ha előzőleg számottevő csapadék esett, a rá következő hajnal hűvös, a légmozgás pedig gyenge.

Igéző téma lehet nyugodt vízfelületen, pl. egy horgásztavon megjelenő tükröződés, alkonyatkor a sárgás-narancsos fények és hosszú árnyékok, az ún. „ kék órában” pedig a felkelő telehold látványa. A vonuló felhők fehérje és az ég kékje arra ösztönzi a fotóst, hogy nagy kontrasztú feketefehér fotót készítsen, vagy az eredetileg színes fotóból „gyártson” ilyet. Utóbbi esetben a talaj, a növényzet színeit a feldolgozás során az egyes színekhez rendelt csúszkák segítségével a kívánt szürke tónusúvá alakíthatjuk át.

Tájfényképezéshez mindenképp ajánlott az állvány, a jó képminőséget ez, a szűk, 11-es rekesz, a jól megválasztott élességi sík, az égbolt és az alatta levő képrész nagy kontrasztkülönbsége esetén pedig az átmenetes félszűrő alkalmazása segíti.

Igéző fotótémákat és szép fényeket kívánok!

Canon EOS 5D Mark II, EF 80-200 mm f/2.8L

f/11 1/13 s ISO 800

Canon EOS 5D Mark II, EF 80-200 mm f/2.8L+közgyűrű f/5,6 1/800 s ISO 400

Olympus E-M1 Mark II,E-M1 OLYMPUS 1/500s ISO 500 Olympus Canon Mark EOS50-200mm II,5D LEICA MarkDG II,f/2.8-3.5 EF 100-400/F4.0-6.3 80-200 mm f/2.8L f/4.5f/5f/11 1/400s 1/200 ISO s ISO 1600 200

Canon EOS 5D Mark II, EF 80-200 mm f/2.8L+közgyűrű f/4 1/15 s ISO 400

Terepen tesztelve NIKKOR Z 70-200MM F/2.8 VR S Tesztelő: Imre Tamás Nikon Nagykövet, EFIAP fotóművész A Nikon ezt a kiváló objektívet már több mint másfél éve bejelentette, de a világhelyzet és más tényezők miatt nem tudtuk előbb tesztelni. A Z system-nek nem volt a portfóliójában teleobjektív. A Z 70-200 mm f/2.8 VR S-re nagyon is megérte várni, egy kiváló, felépítésében, ergonómiájában és teljesítményében nagyszerű objektívet tesztelhettem. Hasznos társa lehet minden fényképésznek, hiszen a 70-200 f/2,8-as objektívek mindig is a legkeresettebb és legtöbbek által használt objektívek közé tartoznak, legyen szó sport-, természet-, portrévagy travel fényképezésről. A hozzám érkezett NIKKOR Z 70-200 mm f/2.8 VR S objektívet Z7 II és a Z6 II-es vázzal egyaránt teszteltük.

ELMÉLKEDÉS Miért is fontos egy ilyen objektív a Z system-hez? Egyértelmű a válaszom és elgondolkodtató is egyben. A Nikon elindult a D850-es vázzal a nagy felbontás irányába, majd szépen követte a Z7 és utána a Z7 II, mindhárom váz olyan felbontást és részletgazdagságot ad, ami sokáig elképzelhetetlen volt, csak a középformátummal fotózott nagyfelbontású hátfalaknál láttam jobb minőségű képeket.

Viszont a „feketeleves” és a felismerés arcba csapó, bizony a régebbi 70-200-as objektívek nem tudják ezt a felbontóképességet rendesen kiszolgálni. Az utángyártott objektívek sem az igazaik ezekhez a csodálatos vázakhoz, így nem maradt más választása azoknak, akik nemrég váltottak Z systemre, meg kellett venni a nemrég megjelent és frissített DSLR Nikkor objektívből a legújabb AF-S NIKKOR 70-200 mm f/2.8E FL ED VR változatot plusz hozzá egy FTZ bajonettet. Én is ezt használtam mindezidáig a Z vázakhoz. Viszont akinek nem ez az objektívje volt, hanem régebbi, akkor ott bizony jó minőséget adó lehetőségként nem volt alternatív megoldás.

Most viszont sokkal jobb áron és FTZ bajonett nélkül a saját vázaihoz megvehető a NIKKOR Z 70-200 mm f/2.8 VR S. És még egy gondolatmenet, miért került bele VR, hiszen a vázakban szintén van stabilizátor. Nos, a válasz egyszerű, ezt a hatalmas felbontást bemozdulásmentesen kitartani kézből sokkal nehezebb, mint elődeit. Ezért a vázba épített stabilizátorral együttműködve közel 5,5 FÉ hatékonysággal tudunk dolgozni.

FELÉPÍTÉS A Nikon Z gépeknél nem csak az elektronikus funkciók léptek be az objektívekbe, hanem teljesen újratervezte a Nikon az eddig is már tökéletes 70-200-as objektívet.

Mivel az objektív full frames, ezért súlyát tekintve nem sokkal könnyebb, mint DSLR elődje. Az F bajonettes 1540 gramm tömegű és 21 cm hosszúságú, míg a Z bajonettes 1440 grammot nyom és 22 cm-es hosszúságú. Az objektív látószöge 70 mm-en 34°20’, míg 200 mm-en 12°20’.

NIKON Z 6 II, NIKKOR Z 70-200mm f/2.8 VR S

f/4 1/3200 s ISO 1600

Olympus E-M1 Mark II,E-M1 OLYMPUS Olympus Mark 50-200mm II, LEICA DGf/2.8-3.5 100-400/F4.0-6.3

f/4.5f/51/500s 500 1/400sISO ISO 1600

A fényerőre nem lehet panaszunk, az egész zoomtartományban f/2,8-as. Az objektív közelpontja mindössze 50 cm körül van 70 mm-es állásban, és csak 1 méter a teljes 200 mm-es zoom tartományban. Ez egy rendkívüli eredmény, hiszen a közeli felvételeket közgyűrű beiktatása nélkül is el tudjuk végezni, így makrófotózásnál vagy akár közeli portréknál 0,22x es nagyítást tudunk elérni. A lényeg tulajdonképpen az, hogy 1,4x nélkül is közelebb hozhatjuk a témát, mint a régebbi 70-200 mm-es objektívvel. Persze ehhez közelebb is kell menni a fotós alanyunkhoz, viszont cserébe a konverter használat mellőzése képminőségben sokat számít. Arról nem is beszélve, hogy a bármilyen konverter használatával elveszíthető induló fényerő egyáltalán nem elhanyagolható tényező. Az objektívben van stabilizátor, így a fentebb említett lehetőségek a Z6 II és Z7 II vázak esetén alkalmazható érzékelőstabilizátorral együtt összeadódnak.

A lencsetagokkal sem spóroltak, mindösszesen 21 lencsetagot tartalmaz, ezek közül 6 ED, két aszférikus, egy fluroit és egy SR lencsetagot is tartalmaz. Mindezek mellett a lencse felületét ellátták nanokristály és arneo bevonattal, ezáltal nagyon jól kiküszöbölhető a becsillanás. Azaz az ED- és SR lencsetagok ellensúlyozzák a színeltérést, az SR üveglencsetag pedig kiszűri a nehezen kontrollálható kék fényt. Ez már az ellenfényes fényképezés netovábbja, az eredmény egy sokkal élesebb kép és nagyobb kontrasztot eredményező fotó. Az objektív elülső és hátsó lencsetagjait fluor bevonattal is ellátták a könnyebb tisztíthatóság érdekében. Az objektív extrém időjárási körülmények között, nagy hidegben és sivatagi poros környezetben is megállja a helyét. Több ponton is kapott por- és cseppállóságot biztosító tömítéseket, belső élességállítású rendszerrel dolgozik, így a tubus mérete zoomoláskor nem változik, illetve a frontlencse eleje sem forog élességállításnál. Minden porcikájában profi objektívről van szó.

NIKON Z 6 II, NIKKOR Z 70-200mm f/2.8 VR S

f/4 1/4000 s ISO 1250

NIKON Z 6 II, NIKKOR Z 70-200mm f/2.8 VR S

f/3.2 1/160 s ISO 1600

Olympus E-M1 Mark II,E-M1 OLYMPUS Olympus Mark 50-200mm II, LEICA DGf/2.8-3.5 100-400/F4.0-6.3

f/4.5f/51/500s 500 1/400sISO ISO 1600

NIKON Z7II, NIKKOR Z 70-200mm f/2.8 VR S

f/4 1/1600 s ISO 1600

PLUSZ FUNKCIÓK, DIGITÁLIS KIJELZÉS ÉS EXTRA GOMBOK Az objektívre került egy OLED kijelző, pont úgy, mint a NIKKOR Z 24-70 mm f/2.8 S objektívnél. Hasznos funkcióként pl, manuális élességállításnál akár egy távolságskálát is rákapcsolhatunk. Ezt a DISP gombbal tudjuk aktiválni. A kijelzés lehet akár rekeszérték, vagy éppen a gyújtótávolság, amivel fényképezünk.

De a fényképezőgép LCD kijelzőjén is megjelenik egy skála, ami segít az élességállításban. Az objektív hátsó részén van egy plusz gyűrű, amire sokféle funkciót ráprogramozhatunk a vázban. Ilyenek a rekeszérték választás, vagy éppen az expozíció korrekció és még sok más lehetőség. Van egy olyan gombunk is az objektíven, aminek a neve L-Fn és a testvére az L-Fn2, utóbbiból az objektíven 90 fokonként van egy, így ez a gomb rendkívül könnyen elérhető. Mindkét gombra sok mindent rá tudunk programozni, de talán a leghasznosabban a témakövetés funkció, illetve a focus stop, de akár a segédrácsot is rátehetjük. Az objektív A/M gomb alatt van egy full-, illetve 5 métertől a végtelenig gomb. Ezzel a funkcióval, amennyiben 5 méteren túl van a téma, iszonyatosan meggyorsíthatjuk az élességállítást. Apropó élességállítás, olyan halk és gyors, hogy első használatkor azt hittem, nem állít élességet az objektív, amellett rendkívül precíz.

A TESZT HELYSZÍNE Áprilisban egy Z7 II és egy Z6 II társaságával elvittem az objektívet Pusztaszerre, ahol több természetfotós lesből tesztelhettem. Természetesen Sony XQD G szériás memória kártyát használtam, hogy minél gyorsabban tudjam „bedarálni” az akciófényképeket a gépvázakba.

A Z szériás gépeket hátsó AF-ON gombra és wide állatszem vezérlés funkcióra raktam, plusz a hátsó joystick gombbal még a megfelelő irányban kitoltam az élességet. Az L-Fn kapott egy témakövetést, L-Fn 2 pedig egy focus stopot. Aznap hajnali 2 órakor indultunk Pestről, még sötétben beértünk Pusztaszerre, majd a magasles toronyban kezdtünk. Itt főleg seregélyeket és csókákat tudtunk fényképezni, utána következett a zöld hátteres ürgeles.

Ez nagyon mókás fényképezés volt, néha úgy összeverekedtek ezek a kis fickók, hogy alig bírtam követni, mi is történik az objektív előtt. Majd egy kis pihenő és némi leves elfogyasztása után átmentünk a délutáni ellenfényes ürgelesbe, ennek viszonylag sötét háttere és homokos talaja van. Itt aztán még az ürgék futásának követése sem volt könnyű feladat, nemhogy elkapni őket akcióban, de azért sikerült néhány jó felvételt készíteni. Naplemente után ismét egy kis pihenés, némi táplálékot vettünk magunkhoz, és indulás az éjszakázó lesbe. Nos, itt volt a legnagyobb szükség arra, hogy f/2,8-as legyen az objektív, ráadásul az éleségállítást is csak egy reflektorra tudtuk bízni, ami elsősorban ellenfényben volt. Ebben a lesben bakcsó, nagykócsag és szürkegémek fordultak elő, nem nagy számban, de ezt én nem is nagyon bántam. Legnagyobb meglepetésemre kiváló szinten fogta meg az élességet az objektív még ebben az erős ellenfényben is.

Este 22 óra után minden elcsendesedett, türelmünknek köszönhetően megjelentek a vidrák és olyan halászatot rendeztek ellenfényben, hogy öröm volt nézni is, nemhogy fotózni. Játszottak és fröcskölve táplálkoztak, mint a rossz gyerekek.

Egészen jó képek sikerültek róluk. Hajnali 3-ig szinte folyamatosan jöttek fiatal és öregebb példányok, felváltva egymást.

Majd ismét minden elcsendesedett, már nagyon fáradt voltam mind a koncentrációtól, mind pedig az előző napi hajnali 2 órás indulástól.

NIKON Z7II, NIKKOR Z 70-200mm f/2.8 VR S

f/3.2 1/2000 s ISO 3200

NIKON Z7II, NIKKOR Z 70-200mm f/2.8 VR S

f/4 1/320 s ISO 3200

Olympus E-M1 Mark II,E-M1 OLYMPUS Olympus Mark 50-200mm II, LEICA DGf/2.8-3.5 100-400/F4.0-6.3

f/4.5f/51/500s 500 1/400sISO ISO 1600

NIKON Z7II, NIKKOR Z 70-200mm f/2.8 VR S

f/4 1/800 s ISO 1600

Azonban a napfelkelte fényeiben mindenképpen szerettem volna még valamit fényképezni. A várva várt fény megérkezett, de a les előtt hatalmas ködpára lett, hiszen éjszaka csak plusz két fok volt. Egy-két madár szép lassan közeledett az objektív elé, majd mikor kellő távolságba értek, óvatosan felkapcsoltam a reflektort. És a csoda megtörtént, annyira jól mutattak a ködpárában a víz felett, az ellenfényt adó reflektor hangulatos képekre adott lehetőséget. Mire minden lecsendesedett és a nap is kellően erőssé vált, már reggel 8 órát mutatott az okosórám.

Uramisten, több mint 30 órája vagyok fent és valahogy még haza is kellene menni. Párommal, Anikóval beköszöntünk Bencének és megköszöntük a lehetőséget a fantasztikus teszthez, majd hazafelé vettük az irányt. 11 órára érkeztünk haza, egy gyors fürdés és lepihentünk ez után a szuper fényképezés után. Másnap kipihent fejjel álltam neki a fotók feldolgozásának.

Az elkészített képeket vegyesen a Photoshop camera RAW, illetve a Nikon Nx studio programokkal dolgoztuk fel.

ÖSSZESSÉGÉBEN Az elkészült képanyag majd 97%-ban éles képet eredményezett. Ez nagyon jó eredmény, persze leválogatás után ez sokkal kevesebb lett, ami nem ott volt éles, ahol nekem megfelelő, azokat kiszelektálva mintegy 70%-os hatékonysággal dolgoztam. Újra lehet értelmezni a Nikon Z systemmel az akciófotózást, most az első teleobjektívvel, ami kizárólag a Z systemhez lett fejlesztve, annyi programozható gombbal, hogy mindenki testre szabhatja magának a saját rendszerét. Ajánljuk mindenkinek, aki megteheti, hogy valóra váltsa álmait!

Ezúton köszönjük a teszt lehetőséget a Nikon magyarországi képviseletének.

PORTFOLIÓ

BÁN KRISZTINA

Mindig is művészlélek voltam. Már gyerekkoromban szinte minden időmet rajzolással töltöttem. Még babázás helyett is inkább rajzoltam. Évekig jártam az általános iskolában rajzszakkörre. A gimnáziumban több versenyen is részt vettem a képeimmel.

A gimnázium befejezése után mindenképp szerettem volna valamilyen formában az életemben tartani a rajzolást és elkezdtem műkörmösként dolgozni. Ott igazán kiélhettem a művészi vénámat. Rengeteg tanfolyam elvégzése után a legkreatívabb körmöket készítettem a vendégeknek. Sajnos 8 év után abba kellett hagynom egy nyaki gerincsérv miatt.

Elkezdtem a családi vállalkozásunkban dolgozni. És ezzel egy időben elkezdtem itthon tájképeket festeni, mert nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy ecset kell, hogy legyen a kezemben. Évekig festettem különböző tájképeket viharról, sarkifényről, hófödte tájakról. Ahogy teltek az évek, egyre kevesebb időm volt festeni, túl sokáig tartott egy kép elkészítése, így egyre kevesebb képet tudtam megfesteni. És itt jött a fotózás az életembe - egy véletlen folytán. Kaptam a családomtól egy Olympus fényképezőgépet és egy jótanácsot, hogy hova menjek vele iskolába. Mint kiderült, a család egy jó barátja adta a kezdő ötletet és a segítséget, hogy a legjobb helyen Imre Tamás iskolájában leszek. Így teljesen kezdőként,

abszolút tudatlanul, azt se tudván, hogy kell a fényképezőgépet használni, elmentem tanulni.

Hatalmas lelkesedéssel ültem be az iskolapadba, és mint kiderült, tényleg a legjobb helyre, a legjobb tanárokhoz kerültem. Innen már magába szippantott a fotózás: mikor megéreztem az ízét, tudtam, hogy mindig is ezt a csodát kerestem.

A tanfolyamok elvégzése után lecseréltem egy Nikonra a fényképezőgépet, azóta azzal fotózom.

Számos workshopon voltam Imre Tamásékkal az elmúlt 4 évben és rengeteg csodát láttam velük.

Amikor kimegyek fotózni, látom a napfelkelte szépségét, amikor egy tomboló vihar után elcsendesül a táj, és olyan fények pompáznak, amit az embernek elképzelni is nehéz. Amikor órákon át ül az ember és várja, hogy elkezdődjön a sarki fény tánca. Ezeket szavakkal leírni nem lehet, de természetfotósként minden igyekezetemmel próbálom a képeimen keresztül átadni ezeket az érzéseket.

A fotózásaim során olyan helyeken jártam, olyan tájakat láttam és olyan élményekben, kalandokban volt részem, amit soha nem hittem volna. Szerencsés embernek tartom magam, mert a fotózás az élet rengeteg csodáját hozta az életembe, és remélem, hogy a családom, a barátaim, akik megnézik a képeim, ugyanígy részesei lesznek ezeknek a csodáknak.

Víz erek

Hajnali

pompa

Bryce k

kanyon

Árnyék

sivatag

Abs

sztrakt

Zöld hu

ullámok

Hajnali T

Toszkána

Vulká

ánok

Hajnali

i vágta

MEGA, GIGA, TERRA… HOL TÁROLJUK BITJEINKET? Szöveg és képek: Szilágyi László, Adobe Photoshop oktató www.fotooktatas.hu Ebben a cikkben szintén a Photoshop, Lightroom és egyéb programok végtermékével foglalkozunk, csak ma egy kicsit más szemszögből. Nem a képeket vizsgáljuk, hanem azt a sok sok bitet, azt a sok egyest és nullát, amit „kiköpnek” magukból ezek a programok. És főleg azt a témát járjuk körbe, hogy hová tegyük. Ebben a témakörben egy valami biztos: amit csak egy helyen tárolunk, az olyan, mint ha félig már el is vesztettük volna.

Vagyis most azt nézzük meg, hol vannak képeink a legnagyobb biztonságban, és melyik megoldás mennyibe kerül nekünk így 2021 derekán.

Kezdjük az elmélkedést az elején. Létrejön a képünk és a fényképezőgépünk kiírja a memóriakártyára.

Mivel ajánlott minél korábban duplikálni a képet, lehetőség szerint használjunk két memóriakártyát a gépben, ha erre nincs lehetőségünk, akkor próbáljuk meg minél gyorsabban lementeni a képeket valamilyen más adathordozóra is. Ha a kártyáról átmásoljuk a laptopunkra, majd töröljük a kártyán, akkor ugyanúgy csak egy példányunk lesz, ami kevés. Én jellemzően úgy dolgoztam, hogy meghagytam a képeket a memóriakártyán és hosszabb fotótúra alkalmával minden nap lementettem laptopra is a képeket. Ha nincs elég kártya tárhelyünk, akkor érdemes még valamilyen külső adattárolót is vinni, így a kártyáról rögtön két helyre tudjuk másolni a képeket.

Most, hogy megvan a képünk legalább két helyen, nézzük, mik a hosszútávú lehetőségek. Amit gyakran látok, hogy külső merevlemezen vannak a képek. Sajnos ez igen kockázatos, ha nincsenek meg a képek párhuzamosan két lemezen - sajnos nem ez a jellemző. A külső merevlemez és pendrive amúgy sem a ideális megoldás még duplikáltan sem, mivel talán ezek a legsérülékenyebb rendszerek, ráadásul nagyon könnyű a pendrive-ot elveszíteni. Ki ne hagyott volna még el pendriveot? Egy túra alkalmával ideiglenesen viszont hasznos. Alapvetően ebben a kategóriában három választásunk van, pendrive, SSD, vagy HDD. A HDD forgó lemezen mágnesesen tárol adatokat.

rovat szponzor:

Nagy ellensége a mozgatás, ütés, és a mágneses tér. Nem túl praktikus, viszont méretéhez képest a legolcsóbb. A Lacie nevű gyártó ugyan készít jól “becsomagolt” külső HDD-ket, azonban erősen javasolt a külső pendrive, vagy külső SSD. A külső SSD-k gyorsabbak, nagyobb a tárkapacitásuk és valamivel megbízhatóbbak, és persze valamivel drágábbak is, azonban hordozható adattárolásban talán a legjobb megoldást jelentik.

Az otthoni adattárolás már lényegesen sokrétűbb.

Ugyanúgy maradjon külső merevlemezen, vagy a gépbe építsünk több merevlemezt, ha asztali gépen dolgozunk, vagy használjunk NAS-t vagy DAS-t, esetleg költözzünk felhőbe?

Nézzük a lehetőségeket és a lehetséges buktatókat. A külső merevlemez nagyon nem praktikus, manuálisan gondoskodnunk kell a folyamatos kétirányú mentésről, vagy nagyon tudatosan kell használnunk olyan programot, mely szinkronizál a lemezek között. Ez kb. egy profi informatikus ismereteit és egy olimpiai bajnok sportoló elhivatottságát igényli. Az az opció, hogy egy kép csak egy lemezen legyen meg, nem is opció, ezzel ne is számoljunk.

Ha a merevlemez nem külső, hanem belső és a számítógépünkbe épített, már egy fokkal jobb lehet, de sodorhatjuk még nagyobb veszélybe is

adatainkat. Ha egyszerűen csak a gépbe tesszük a merevlemezeket, az olyan, mintha külső adattárolót használnánk, csak nem kell ki- és bedugdosni. Össze kell fűzni a merevlemezeinket, hogy dolgozzanak együtt. Ezek az úgynevezett RAID rendszerek. Ebből sem mindegy, melyiket használjuk. RAID 0, RAID 1, RAID 5 rendszerek a leggyakoribbak. RAID 0 esetében a merevlemezek elosztják az adatokat, a képeink egyik fele az egyik, másik fele a másik lemezre kerül. Mivel ezek a lemezek egyszerre dolgoznak, az írás és az olvasás majdnem kétszer olyan gyors tud lenni.

Azonban ez a rendszer a legveszélyesebb, olyan, mint ha képeinket csak egy lemezen tárolnánk!

RAID 0 rendszerben a két lemez közül bármelyik meghibásodik, azonnal elveszítünk minden, tehát minden adatot, nem minden második képet, hanem minden adatot, mivel egyik lemez a másik nélkül nem tud dolgozni. Tehát ezt a megoldást adattárolásra ne használjuk! A RAID 1 már sokkal jobb. A merevlemezek egymás tükörképei, vagyis másolatai. Bármelyik lemez meghibásodik, ott a másik. Egy hiba esetén a számítógép képességeitől függően csak újra létre kell hozni a RAID 1 kötetet. Azonban járjunk el nagyon gondosan! Ne próbálkozzunk, ha nem vagyunk biztosak magunkban, nehogy a kötet létrehozásával formázza a lemezeket a

rendszer, mert akkor elveszítünk minden adatot.

A RAID 5 rendszer szintén egy biztonsági megoldás. Nem annyira biztos, mint a tükör rendszer, viszont 3 vagy több lemez esetében sokkal hatékonyabban tárol adatokat. Tükör esetében a rendszer egyik fele másolata a másik felének, így, ha van például négy merevlemezünk, egyenként 5 Terabyte kapacitással, akkor elvileg 20 TB tárhelyünk lenne, gyakorlatilag viszont 10 TB lesz, mivel a másik 10 TB a másolat.

A RAID 5 rendszerben a 4 darab összesen 20 TB tárhelyből 15 TB-ot tudunk adattárolásra használni. De hogy lehetséges ez, hogy lehet 5 TB a 15 TB biztonsági mentése? Sehogy. A RAID 5 nem biztonsági mentést csinál, hanem paritás biteket tárol. Szinte hallom, ahogy az olvasók többsége erre azt mondja “Na, köszi”. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy az adatot nagyon kis egységben, konkrétan bitekben, vagyis egyesekben és nullákban vizsgálja és az utolsó merevlemez csak azt tárolja, hogy ha a többi merevlemez ugyanazon bitjeit összeadjuk, akkor a végeredmény páros, vagy páratlan-e.

Tehát ha az első lemez első adata 0, másodiké 1, és a harmadiké is 1, akkor az összegük 2, tehát páros. Ha bármi oknál fogva egy lemez adat megsérül, mondjuk tönkre megy a második

lemez, akkor a következő helyzet áll fenn: az első lemez adata mondjuk 1, a második nem ismert, a harmadik 0 és tudjuk a paritás bit miatt, hogy a három szám összege páratlan, akkor máris tudjuk, hogy a hiányzó adat nulla, hiszen így jön ki az egy. Egyszerű és milyen nagyszerű. Minél több a merevlemez, annál hatékonyabb a rendszer. 8x2 TB esetében a 16 TB-ból 14 TB-ra mehet adat. Azonban nagyon fontos! Csak egy lemez hibásodhat meg. Ha két lemez is kiesik a rendszerből, akkor minden elveszett. Akkor már túl sok adat hiányzik.

A RAID rendszerek nagyon jók, azonban a számítógép adottságai miatt érteni kell hozzájuk, és ugyan egy számítógép mappája is megosztható más gépekkel, azonban mennyivel jobb lenne egy közös tároló. Ha pedig laptopunk van, akkor nincs is más lehetőségünk, mint a RAID rendszereket valami más eszközben felépíteni. Ezek a NAS-ok és DAS-ok. A NAS a Network-attached Storage, vagyis amit IP hálózaton keresztül érünk el. A DAS pedig Directattached Storage, vagyis amit közvetlenül csatlakoztatunk a géphez. Olyan, mint egy külső merevlemez, azonban amit DAS ként emlegetnek, az inkább valami nagyobb többlemezes, jellemzően RAID-et is kezelő rendszer.

A NAS előnye, hogy aki hozzáfér a hálózathoz, az hozzáférhet a NAS adataihoz, vagyis egyszerre akár egy laptop, egy asztali számítógép is, sőt sok okos TV is, amelyek például filmet játszanak le róla. A DAS potenciálisan gyorsabb, akár 10, vagy bizonyos csatlakozó típusok esetében akár 40 Gbit is lehet a kapcsolat sebessége, míg a NAS jellemzően csak 1Gbit, vagy kevesebb wifi-n, azonban mint egy pendrive-ot, csatlakoztatni kell a gépbe. A Lr-ban nem igényel olyan sávszélességet, hogy egy 1 Gbit környéki hálózati kapcsolat gondot jelentsen. A NAS, vagy DAS rendszerek előnye a gyakran felhasználó által elvégezhető hibajavítás. A legtöbb ilyen rendszer jelzi, ha egy lemez meghibásodik, azt ki kell venni jellemzően valamilyen fiókos, vagy legfeljebb pár csavaros rögzítésből, majd amikor betettük az új lemezt, csak egy Ok gombot kell nyomni arra, hogy igen, javítsd ki a hibát.

Ok, a NAS-okon az adatok viszonylagos biztonságban vannak, több gépről is elérem, de van-e jobb megoldás, valami még biztonságosabb? A válasz valahol a van és a lesz között van. Van, mert vannak felhőszolgáltatók, és lesz azért, mert ezek kicsit még korlátozottak. Gyakran hallom, hogy emberek úgy gondolják nagyobb biztonságban vannak az adataik otthon náluk, mint valahol a világban. Ezt mindenki maga döntse el, azonban tény, hogy az az eszköz, ami internet elérésű hálózaton van, az szabad préda. Tény, hogy egy felhőszolgáltató szakemberei jobb tűzfal rendszereket üzemeltetnek, mint a legtöbb fotós. Tény, hogy a felhőszolgáltatók eltérő földrajzi lokációban tárolnak adatokat, mert ők gondolnak földrengésre és árvízre is.

Tény, hogy katasztrófa esetére jobb a tűzoltó rendszer egy ilyen szerverfarmon, mint az átlag fotós lakásában. És a legnagyobb kérdés: biztos nem nézegetik a képeinket a rendszergazdák egy unalmas esti órában?

Nem valószínű, mivel az adatok jelszavunkkal kódolva kerülnek mentésre, amihez a NASA szuperszámítógépei kellenének pár évre. Hogyan lehet, hogy időnként mégis hallunk adatszivárgásról nagy cégeknél is?

A legtöbb esetben úgy, hogy ugyanazzal a mail címmel és jelszóval regisztrálnak emberek a Kismackó papírbolt webshopjában, amit a tulajdonos középiskolás fia készített, és a szuper biztonságos Google szerverre.

Vagy például úgy, hogy valaki a becenevét és születési évének utolsó két számjegyét használja, vagy a gyerekei születési évét.

Képzelem, hányan változtatnak most jelszót!

A felhőszolgáltatók legnagyobb problémája a korlátozott tárhely, ez jellemzően lakossági falhasználás esetében 2 TB. Nem kevés, azonban egy közepesen hosszú fotós karrier esetében kevés lehet. Másik hátrány a lassabb elérés, mivel a fél világon és a neten keresztül töltődnek le az adatok. Azonban vélhetően felhőben vagyunk a legvédettebbek az elvesztés, elromlás, ellopás, elhagyás ellen. Másik fontos jellemző az ár.

A felhő szolgáltatásért rendszeresen fizetnünk kell. Dropbox, Google Drive, iCloud, a 2 TB-os magán csomag 3000 – 3 600 Ft körül mozog havonta. Vagyis évente hozzávetőleg 35 000 Ft. Egy két lemezes Synology NAS ára két 2 TBos merevlemezzel hozzávetőleg 210 000 Ft magasságában mozog, ami azt jelenti, hogy egy NAS-nak 6 évet kell üzemelnie hibamentesen, hogy a felhőhöz képest gazdaságosabb legyen.

KONKLÚZIÓ A témának rengeteg árnyalata van még, nagyon sok apró részlet, ami felett most átsiklottunk és nagyon eltérőek lehetnek az egyéni igények is. Azonban én mégis mernék tenni egy viszonylagosan általános ajánlást.

A fotózásokon mihamarabb duplikáljuk a képeket memóriakártyára, laptopra, vagy külső SSD-re, otthon tároljuk a képeket NASon, ha megtehetjük, és regisztráljunk egy felhőszolgáltató kisebb, jellemzően ingyenes szolgáltatásába, ahol mindenünk ugyan nem fér el, de elég hely van a top 100 képünknek, a gyermekünk és a család legfontosabb pótolhatatlan képeinek és legfontosabb egyéb elektronikus dokumentumainknak.

Ezzel ugyan nem tudjuk kivédeni egy általános földönkívüli invázió hatásait, azonban elmondhatjuk, hogy gondoltunk egy lakástűzre, betörésre, vagy egy villámcsapásra, ami minden elektromos eszközt eléget a lakásban. Ezentúl ami még fontos, hogy legyen erős jelszavunk, mindenhol más, és ha nem muszáj, ne írjuk fel azt egy postit-re a munkahelyünkön a monitorra ragasztva.

Fotózás Olympus felszereléssel - egy különleges technikai lehetőséggel

KORA NYÁRI LESKELŐDÉSEIM Szöveg és képek: Szekeres János természetfotós, fotóművész, E-MAFOSZ-S EMC Nagyon szeretem ezt az időszakot! Varázslatos mind a professzionális, mind az amatőr fotósok számára. A nappali órák egyre hosszabbak, ami lehetővé teszi, hogy gyönyörű képeket készítsünk a szabadban. Megfigyelhetjük a természet megújulását, zöld fű teríti be a tájat, a fák is zöld palástba burkolódznak, a mezőket pedig ellepik a szebbnél szebb virágok. A madarak is színpompás tollazatot öltenek, a levegőben finom illatok szállnak.

Nincs is annál kellemesebb, mint a madarak csiripelésére ébredni a melegebb hajnalokon.

Megláthatjuk a környező világ szépségét, a növekvő zöld fű, a nap első meleg sugarai, az élénk kék ég elvarázsol minket. A kiválasztott témánknak összhangban kell lennie a tájjal. Nagyon fontos, hogy a természetben megfelelő fotózási ötleteket dolgozzunk ki. Gondolkodjunk előre, ötleteljünk! Néha bizony sokat kell várni a megfelelő pillanatra.

Lehet, hogy felhős az ég, és ki kell várni, míg a napfény átszűrődik a felhőkön, ezzel tökéletes megvilágítást ad a tájnak.

Canon EOS 5D Mark III, EF70-200mm f/2.8L IS II USM +2x E-M1X, LEICA DG ELMARIT 200/F2.8 f/3.5 1/640 s ISO 500 f/11 1/60 sec ISO 200

E-M1Mark II, LEICA DG ELMARIT 200/F2.8

f/3.5 1/1600 s ISO 2000

Készüljünk a felvételre, állítsunk be mindent a fényképezőgépen, így ha eljön az a pillanat, amire vártunk, biztosan nem fogjuk elmulasztani!

Fotózzunk az arany és kék órában! Ez szinte kötelező minden lelkes fotós számára. Ezek az első és utolsó pillanatai a napnak, miután felkel, illetve mielőtt lenyugszik.

Lélegzetelállító képsorokat készíthetünk kora hajnalban és a lemenő nap fényénél is. Érdemes kora reggel a szabadba indulni, mielőtt felébredne a vadvilág. Ha szerencsénk van, akkor nem csak a kellemes fényeket kaphatjuk lencsevégre, hanem az ébredő állatvilág főszereplőit is elcsíphetjük a reggeli fotózásunk során. Kora reggel minden szebb, ne sajnáljuk rá az időnket.

A profik egyik tavaszi, kora nyári trükkje, hogy korán reggel vagy este fotóznak, hogy kihasználják a fénnyel kapcsolatos lehetőségeket.

Az ellenfény vagy egy túl hosszú árnyék, bizonyos napszakokban kivédhetetlen, mely tönkre teheti az eltervezett képeinket. A szabadtéri fotózás ebben az időszakban is kihívás. Egyik percről a másikra változhat az időjárás, vele együtt a fény is.

Bármely napszakban próbát lehet tenni, ha szűrt a napfény. Kezdjük azzal, hogy megállapítjuk, honnan jön a fény, ellenfényről van-e szó, szórt fényről, vagy a környezet által visszavert fényről. Gyakoroljuk az ellenfényes fotózást! Az ellenfényben a téma a Nap és a fényképezőgép között helyezkedik el, megnehezítve a fénymérést.

Ezért kísérletezni kell, gyakran korrigálni szükséges a fénymérést. Készítsünk próba expókat! A digitális fotózásban van egy nagyszerű dolog, hogy rögtön látjuk az elkészült képet és gyorsan módosíthatjuk.

Az eredmény mindenért kárpótol. A képeket előre telepített lesekből, illetve a szabadban, jól álcázott lessátorból készítettem.

Fontos, hogy a sátrat úgy telepítsük, hogy belesimuljon a környezetbe. Annak ellenére, hogy terepszínű sátram van, még álcahálóval is letakarom.

A felszerelésről: Olympus vázak: • OM-D E-M1 Mark II és OM-D E-M1X Olympus objektívek: • M.ZUIKO DIGITAL ED 100‑400 mm F5.0‑6.3 IS • M.ZUIKO DIGITAL 40-150 mm f/2.8 PRO • És Leica DG Elmarit 200 mm F/2.8 POWER O.I.Skontrol.

E-M1Mark II, OLYMPUS M.100-400mm F5-6.3

f/7.1 1/800 s ISO 400

E-M1Mark II, OLYMPUS M.100-400mm F5-6.3

f/7.1 1/15 s ISO 400

Canon EOS-1D X, EF70-200mm f/2.8L IS USM f/11 1/40 sec ISO 100

E-M1MarkII, LEICA DG ELMARIT 200/F2.8

f/4 1/1250 s ISO 1250

Mind a vázak, mind az objektívek kitűnően tették a dolgukat. Szeretem ezt a felszerelést, mert időjárásálló és rendkívül gyors (60 kocka másodpercenként csendes módban).

Ami a technikai részét illeti, legtöbbször a capture módot használtam. Ez egy különleges technika.

Megkönnyíti az olyan pillanatok rögzítését, amelyek csak a másodperc töredékéig tartanak, így hasznosak akciófotózáshoz. Lehetőséget biztosít a szinte láthatatlan pillanatok rögzítésére.

Pro Capture módban a fényképezőgép elektronikus redőnyével akár 60 képkocka/másodperc sebességű felvételt is készíthetünk. A gép abban a pillanatban kezdi meg a felvételsort, amikor a kioldót félig lenyomjuk.

A fényképezőgép azonban csak akkor írja be a képeket a kártyára, ha a kioldó gombot teljesen lenyomtuk. Ha megnyomjuk és elengedjük a gombot, a gomb lenyomása előtt rögzített 14 képkocka és az utána felvett 25 kép a kártyára kerül.

Ez azt jelenti, hogy összesen 39 képünk van. De ha továbbra is megnyomjuk az exponáló gombot, akkor akár még 99 képet is rögzíthetünk a kártyára.

Ebből a rengeteg pillanatból válogathatunk, csak bírjuk a kártyával!

Lényeges, hogy a képek teljes felbontású RAW (20 Mp) fájlok, és lehetnek nyers/RAW/ vagy JPEG formátumúak is. Mivel a nyers fájlok több adattal rendelkeznek, ezek általában nagyobb méretűek, mint a JPEG-ek, ezért bónusz, hogy 60 kép/mp sebességgel rögzíthetjük őket. Ezen kívül akkor is a nyers a jobb választás, ha módosítani akarjuk a színt vagy az expozíciót az utólagos rögzítés után.

A Pro Capture High mód használatának egy kis hátránya, hogy a fókusz a 60 kép/mp-es sorozat elején rögzül. Ha folyamatos fókuszt szeretnénk használni, van egy Pro Capture Low üzemmód, amely a felvételi sebességet 18 kép/mp-re csökkenti. Bár a 18 képkocka/másodperc nagy csökkenésnek tűnhet a 60 kép/mp-hez képest, a 20 Mp-es képeknél még mindig lenyűgözően magas ez a felvételi sebesség! Ebben az esetben kárpótol minket az autofókusz lehetősége!

Természetesen az így elkészült képekből kiválaszthatjuk a legjobb pillanatokat.

Szép fényeket és gyönyörű kora nyári tájat kívánok!

E-M1X, OLYMPUS M.40-150mm F2.8

f/5 1/400 s ISO 400

TELJES MAGABIZTOSSÁG

A p ro f e s s z i o n á l i s f o t ó s o k i g é n y e i re t e r v e z e t t O M - D E - M 1 X teljes magabiztosságot kínál.

F e d e z d f e l a v i l á g l e g p ro f i b b h o rd o z h a t ó f é n y k é p e z ő g é p re n d s z e r é t k a t e g ó r i a e l s ő k é p stabilizátorral és időjárásálló konstrukcióval.* *CIPA szabvány alapján,a rendszerfényképezőgépek között, az OM-D E-M1X és M.Zuiko Digital ED 12-100mm F4.0 IS PRO kombinációjával: 7,5 fényérték kompenzáció / IEC 60529 szabvány alapján, OM-D E-M1X és M.Zuiko időjárás álló objektív kombinációjával, 2019 januári adatok alapján

SZERKESZTŐSÉG Főszerkesztő:

Imre Tamás Imre Tamás

Imre Anikó

Szekeres János

Szilágyi László

Krivánszky Árpád

Suhayda László

Németh János

Éder Iván

info@termeszetfotomagazin.hu

Szerkesztők:

Imre Anikó

Krivánszky Árpád

Suhayda László

Szekeres János Munkatársak:

Éder Iván

Kubovics László

Máté Bence

Németh János

Perhiniák Márton

Selmeczi Dániel

Szilágyi László Olvasó szerkesztő:

Krivánszky Árpád Művészeti Vezető:

Imre Anikó Grafikai tervezés:

Perhiniák Márton Web Design:

Yes I’m a Designer Web product:

Thomas Picture Fordító:

Tóth Péter Pál Hirdetési vezető:

Imre Anikó info@termeszetfotomagazin.hu

Természetfotó magazin www.termeszetfotomagazin.hu ISSN 2061-2397 info@naturephotomagazine.com

Kiadja: Thomas Picture Kiadó Kft. Cím: Magyarország Budapest; 1143. Semsey Andor utca 25.

Máté Bence

Kubovics László

A kiadásért felel a kiadó ügyvezetője.

Minden jog fenntartva! © 2021 Thomas Picture kiadó Kft A magazin teljes tartalma, írásos és képes anyagait, beleértve a weboldalt is.

A kiadó kizárólagos tulajdonát képezik.

A meg nem rendelt kéziratokért és illusztrációs anyagokért a kiadó nem vállal felelőséget.

Perhiniák Márton

Selmeczi Dániel

DIGITÁLIS FOTÓZÁS MŰHELYTITKAI KEZDŐKNEK 2 FOTOSZAKKONYV.HU

Fotó: Bán Krisztina

természetfotó magazin

®

ONLINE FOTÓMAGAZIN

KÖVETKEZŐ SZÁM MEGJELENÉSE

2021. 09. 23.