Természetfotó Magazin 2015/2

NYÁR / 2015/2.

természetfotó magazin ONLINE FOTÓMAGAZIN

®

UTAZÁS | VADVILÁG | TÁJ | NÉPEK-KULTÚRÁK | TESZT

IZLAND – A MYVATN TÓ ÉS KÖRNYÉKE | Kalandtúra BÚVÁRFOTÓS ORSZÁGOS BAJNOKSÁG 2015 | Pályázat SVENK | Fotósuli

2015.06.01-2015.08.31.

NIKON PÉNZVISSZATÉRÍTÉS Vásárolj 2015. június 1. és 2015. augusztus 31. között a kijelölt üzletek valamelyikében a promócióban résztvevő profi tükörreflexes fényképezőgépből, és akár 25 000 Ft visszatérítést is kaphatsz a készülék árából!

WWW.PENZVISSZATERITES.NIKON.HU

13 000 Ft visszatérítés

25 000 Ft visszatérítés

Keresd a részleteket és a partnerlistát a www.penzvisszaterites.nikon.hu oldalon!

13 000 Ft visszatérítés

KÖSZÖNTŐ Kedves Olvasó!

A 2015/2. nyári számunkkal jelentkezünk. nagyon jó az idő, aki teheti, menjen el nyaralni . Mostani számunkat hűsítő olvasatként küldjük Önöknek. Ízelítő a most megjelenő számunkból: Kalandtúránkon a nyári Izlandra kalauzoljuk el Önöket, most Európa legnagyobb vízeséséhez és egyik legérdekesebb tavához, a Myvatn tóhoz kalauzolja el önöket fotóival Imre Anikó és Tamás.

Terepen tesztelhettük a Nikon legújabb DX szenzoros vázát, a Nikon D7200-at. Nagy meglepetésként a legújabb f/4 fényerővel rendelkező 300 mm-es VR stabilizátoros objektívet is megkaptuk. A terepi tesztelésen egy héten keresztül próbálta ki Szekeres János kollégánk.

Terepen tesztelhettük még az Olympus OM-D E-M1 fényképezőgépet két olyan profi objektívvel, melyek a DSLR vázakat is megszégyenítő minőséggel rendelkeznek. Imre Tamás vihette el magával Csehországba.

A Fotósuli rovatunkban a svenkelt fotók elkészítéséhez adunk ötleteket, ez a technika az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Sokan nem tudják, hogyan készülnek ezek a képek, most eláruljuk a titkokat.

Szilágyi László kollégánk az Adobe Photoshop használatához ad ötleteket és indítja útjára új rovatunkat. Most az Adobe Bridge képkereső kiegészítő alkalmazással kezdi az oktatást.

Szép helyek Magyarországonrovatunkban Krivánszky Árpád tollából és képeiből tudhatunk meg többet a Budapesthez közeli Dobogókőről.

Könyv rovatunkban a Rainbow Slide kiadó új tájképfotós kötetét mutatja be Enczi Zoltán. A könyv címe Tájfotózás és épületfényképezés.

Az Országos Búvárfotós Bajnokság 2015 győztes képeit csodálhatjuk meg, ezúton is gratulálunk a díjazottaknak.

A fotópályázatok közül bemutatjuk az AL THANI AWARD 2015 pályázaton a világ legjobb fotóklubjai közül aranyéremmel díjazott Vadvilág Magyar Természetfotósok egyesületének kollekcióját. Ezúton gratulálunk ehhez az egyedülálló eredményhez!

Fogadják szeretettel a 2015. évi nyári számunkat!

Imre Tamás főszerkesztő

Fotó: © Imre Tamás Canon EOS 5D Mark III, EF24-105mm f/4L IS USM f/11 1/200 sec ISO 200

Kalandtúra - Izland: a Myvatn tó és környéke 3. rész 06

SZÉP HELYEK - DOBOGÓ-KŐ

34

Budapesttől „kőhajításnyira” található a 700 méter magas Dobogó-kő, amely a közhiedelemmel ellentétben nem a mészkőből felépülő Pilis hegységhez tartozik, hanem az andezit vulkáni tevékenység eredményeként létrejött Visegrádi hegység legmagasabb csúcsa.

TESZT - OLYMPUS OMD E-M1

44

Az Olympus OM-D E-M5 után jelent meg az OM-D E-M1.

A cserélhető objektíves tükör nélküli piacon maga a masina 2014-ben indult nagyobb számban hódító útjára.

Szerkesztőségünknek most volt lehetősége, hogy kipróbálja az Olympus legerősebb és leginnovatívabb MILC gépvázát.

FOTÓSULI - SVENK

54

A fényképezés egyik legérdekesebb műfaja a mozgáskövetéses fotózás, vagy ahogy a hivatásosok hívják, a svenk fotó. Ezek a felvételek mindig is érdekes és kreatív lehetőségként jelentek meg a fényképezésben. A mai, digitális korszakban alkalmazása egyre inkább terjed. Elsősorban az amatőr és hobbi fotósok azok, akik nincsenek tisztában azzal, hogy mikor, milyen zársebességgel érdemes elkezdeni egy szép svenket. Ebben szeretnék segíteni a lap olvasóinak.

Canon EOS-1D Mark IV, EF300mm f/2.8L IS USM +1.4x f/8 1/640 sec ISO 800

© Imre Tamás PÁLYÁZAT - AL-THANI AWARD

62

TESZT - NIKON D7200

86

PHOTOSHOP ÖTLETEK BRIDGE

PÁLYÁZAT GDF SUEZ – AZ ÉV TERMÉSZETFOTÓSA 2014 BÚVÁRFOTÓS ORSZÁGOS BAJNOKSÁG 2015

Kedves Olvasóink, nem tudtam megállni, hogy ezt a fantasztikus hírt ne osszam meg Önökkel. A világ egyik legnívósabb fotográfiai pályázatán az AL-THANI AWARD-on 2014 novemberében beadott portfoliója alapján a Vadvilág Magyar Természetfotósok Egyesülete bekerült a világ legjobb tíz fotóklubjába, sőt a 2015 májusában megérkezett díj és oklevél megtekintése után döbbenten láttam, hogy aranyérmet kapott fotóklubunk.

A gépet és az objektívet a Nikon Kft-től kaptam kipróbálásra.

Egy hetes nyúzópróbának tettem ki őket., ennek során figyelembe vettem mindazokat a kritériumokat, amiket egy természetfotós mindennapi használatában teljesíteniük kell.A képeket egy üveges madárlesből készítettem, változó fényviszonyok között.

KÖNYVAJÁNLÓ TÁJFOTÓZÁS ÉS ÉPÜLETFÉNYKÉPEZÉS

96

98

100

118

Fotós kalandok

IZLAND - A MYVATN TÓ ÉS KÖRNYÉKE 3. RÉSZ Izlandi kalandtúránkat folytatva most a Myvatn tavat és környékét mutatjuk be Önöknek. Izland északi részére elsősorban nyáron érdemes ellátogatni, sok utazási iroda az izlandi körútjában érinti ezt a régiót.

Az 1-es főúton körbe tudunk utazni a szigeten kényelmesen, betonúton.

Azért a kisebb kalandokra vágyó utazóknak érdemes egy dzsipet bérelnie ehhez a körhöz, bár az út nagy részében nem fogják előnyét élvezni, csak a vízesések körül és a Langanes félszigeten van értelme használni terepjárót. Bizony a sziget eldugottabb régióit csak terepjáróval tudjuk elérni, párommal főleg ezeken a részeken fényképeztünk, ahol kevesebb emberrel találkozhatunk, vagy egyáltalán nem lakott a terület.

Canon EOS 5D Mark III, EF70-200mm f/2.8L IS II USM f/11 1/1000 sec ISO 200

Reykjavíkból kétféleképpen tudunk odautazni, vagy északnak indulunk el és Akureyri felé vesszük az irányt, vagy keletnek indulunk el és Höfn felé kerüljük meg a szigetet. Előbbi sokkal gyorsabb és rövidebb is. Mindenképpen iktassunk be egy éjszakai szállást, mert egy nap alatt nem lehet felérni a sziget tetejére. Utunk alkalmával számtalan természeti látványosságban lesz részünk.

Amennyiben Akureyri felé megyünk, elsőként a Godafoss vízesést érdemes fotózni, a város után található, hajnali fényekben csodás fotókat lehet készíteni. A vízesés után utunkat a Myvatn tó felé vettük. Ez a hely eléggé lakott, de annyi szépséget és titokzatosságot rejt magában, hogy a nyári túra részeként mindenképpen látogassuk meg. Maga Myvatn egy sekély tó, aktív vulkáni területen, a Krafla tűzhányó közelében. A tó és a környező vizenyős területek különlegesen gazdag madárvilágnak adnak otthont.

Legnagyobb meglepetésemre sarki búvárokat igen közelről lehetett itt fényképezni. A kezdő fotósoknak lehetőségük van a tó közepén elhelyezett madárvártából megismerni az itt élő fajokat, és még arra is van mód, hogy előre telepített fa lesekből fényképezhessünk. A Suzuki Vitarával körbejártuk a tó madaras részeit és szép számmal találkoztunk számunkra különleges madárfajokkal.

Fotós les nélkül valószínű az emberek közelsége miatt elég félénknek mutatkoztak, csak egy 300 mm-es teleobjektív és konverterek használata mellett lehetett értékelhető fotókat készíteni. Mindenképpen nézzünk szét a tó környékén, mert van más látnivaló is. A tó elnevezése, amely az izlandi mý („szúnyog”) és vatn („tó”) szavak összetételéből származik: „szúnyogok tavának” is nevezik.

Canon EOS 5D Mark III, EF16-35mm f/2.8L USM f/16 1.6 sec ISO 200

Canon EOS 5D Mark III, EF24-105mm f/4L IS USM f/20 1/80 sec ISO 200

Canon EOS 5D Mark III, EF24-105mm f/4L IS USM f/11 1/800 sec ISO 200

Canon EOS 5D Mark III, EF24-105mm f/4L IS USM f/11 1/320 sec ISO 200

Nyáron töméntelen mennyiségben található a friss mohás talajon a szúnyog, spray használata kötelező.

A tó vulkanikus környezetében nézzünk be a Hverir geotermikus forrásokhoz, itt megtapasztalhatjuk egy működő vulkanikus termál különleges formáit, csodálatos színeit. A geotermikus források veszélyzónák: a forróság és a kénszag, mindkettő ártalmas lehet a hosszú időtartamú fényképezéshez.

Mindenképpen iktassunk be egy szünetet, nehogy elbóduljunk az amúgy meglehetősen büdös záptojás szagtól. Fényképezés szempontjából nekünk nagyon tetszettek a fantasztikus formák és különleges alakzatok. Érdemes magasabb kilátópontokat keresni, ahonnan a színes hegyek misztikus hangulatú tájképekre adnak lehetőséget.

A tó környékének fotózása után egy rendkívül különleges helyre látogattunk el, itt már az 1-es főútról le kell térnünk egy 4x4-es terep autóútra, ezt Izlandon táblákkal is jelölik. Érdemes betartani sok személyautó vérzik el ezeken a göröngyös utakon. A hely, ahová megyünk, a Dettifoss vízesés, mely a Vatnajökull Nemzeti Parkban található. Európa leghatalmasabb vízeséseként tartják számon.

Körülbelül 45 méter magas és közel 100 méter szélességű, átlagos vízhozama közel 200 m³/sec.

Ez megdöbbentő, ezelőtt én még életemben nem láttam ehhez foghatót. A Dettifoss vízesés a Jökulsá á Fjöllum folyón található, ami a Vatnajökull gleccser jegéből ered, ilyenkor nyáron hatalmas vízhozammal.

Canon EOS 5D Mark III, EF70-200mm f/2.8L IS II USM +1.4x III f/11 1/250 sec ISO 200

Canon EOS 5D Mark III, EF24-105mm f/4L IS USM f/11 1/640 sec ISO 200

A 2014-es vulkánkitörésnél ezt a részt le is zárták, mert ha a vulkán beszakította volna a gleccserfalat, akkor ezen a vízesésen és az alatta elhelyezkedő másik kettőn keresztül öntötte volna el a Myvatn régiót több millió köbméter jégsárral.

Ez volt a legnagyobb veszély a vulkánkitörés alatt. A hármas vízesések egyedülálló láncolatában, a folyón felfelé 1 kilométerre a Dettifoss-tól található a Selfoss és kb.

2 kilométerre lefelé a Hafragilsfoss.

A Dettifoss alatt elterülő kanyon félelmetes mélységével és csipkézett oldalfalával az Amerikai Arizonában található Grand Canyon-ra hasonlít.

Fényképezése hatalmas élmény és a távolban aprónak látszó emberek látványa igazi csemege a nagy tájfotósoknak. Mindenképpen legyen nálunk törlőkendő, mert a vízpárát nem fogjuk megúszni.

Az állandó forgószél minden alkalommal megviccelt minket, amikor csak exponálni akartunk.

Használjuk a kezünket is a frontlencse cseppmentességének megőrzése érdekében. Érdemes mindhárom vízesést gyalogosan felkeresni, külön-külön is rendkívül impozáns látványt nyújtanak.

A nyári túránk utolsó fontosabb helyszíne a Langanes félsziget volt. Itt rendkívül nyugodt környezetben hatalmas csipkézett, szakadékos partvonalon élnek a nyáron ide költöző tengeri madarak kolóniái. Többek között az egyetlen hely Izlandon, ahol szulák tömegeivel találkozhatunk.

Sok kedves tengeri madarat fotózhatunk a sziklaperemeken.

Canon EOS 5D Mark III, EF16-35mm f/2.8L USM f/22 1/15 sec ISO 200

Canon EOS 5D Mark III, EF16-35mm f/2.8L USM f/16 1/30 sec ISO 200

Canon EOS 7D, EF8-15mm f/4L FISHEYE USM f/11 1/200 sec ISO 200

A lunda csapatok olyan közelségben voltak, hogy 70-200 mm-es objektívvel tudtam őket fotózni. Mindenképpen kiemelném az aranylilét és a godákat, melyekből a legtöbbet itt találhatunk.

Amúgy lunda és csüllő kolóniákkal a sziget számos részén találkozhatunk a nyári időszakban májustól egészen augusztus elejéig, mert a világ lunda állományának közel a fele Izlandon költ és neveli fel fiókáit.

A madárfényképezés legszebb fényei a naplemente és napfelkelte időszakában vannak, ami ilyenkor nyáron éjszaka 11 órától egészen hajnali 1óráig tart.

A szulák fényképezéséhez is ez az időszak a legalkalmasabb, ami bizony nagyon fárasztó tud lenni. Ráadásul akkora szél fúj a sziklaperemek szélén, hogy párom, Anikó a derekamat fogta, amikor kihajoltam a szulákat fotózni, mert majd levitt a szikla pereméről. Sajnos éppen szemtani voltunk, amikor egy szula fióka próbált felszállni, de a közel 10 méteres hullám odavágta a szikla oldalához és elnyelték örökre a tenger hullámai.

A Langanes félsziget sziklaperemei nagyon veszélyes területek, ezért egyedül ne menjünk oda fényképezni.

A hely különlegessége még a homokos partszakasz és a szép gömb alakú kőformákkal tűzdelt partvidék.

Az alacsonyabb részeken az elhagyott farmházaktól egészen a partra vetett facölöpökön keresztül rengeteg fotós téma adta a lehetőséget a nívós fényképek elkészítéséhez.

A következő őszi, befejező részben Izland középső részét, a színes Landmannalaguar környékét fogjuk bemutatni Önöknek.

Canon EOS-1D Mark IV, EF300mm f/2.8L IS USM +1.4x f/5.6 1/800 sec ISO 800

Canon EOS-1D Mark IV, EF300mm f/2.8L IS USM +1.4x f/8 1/640 sec ISO 800

Canon EOS-1D Mark IV, EF300mm f/2.8L IS USM +2.0x f/8 1/3200 sec ISO 800

Tervezés Hely: Izland Megközelíthetőség: repülővel a Keflavík nemzetközi repülőtérre, majd bérelt dzsippel vagy kisbusszal tovább.

Mit lehet fotózni: a szigeten elsősorban tájakat érdemes és madarakat is fotózhatunk.

Mit vigyünk magunkkal: nagylátószögű objektívet, 16-35 mm; teleobjektívet 70-200 mm, lehetőség szerint 1,4x telekonverterrel; állványt; ND átmenetes szűrőt; memóriakártyát és akkumulátort, amennyit csak lehet.

Szállás: Izlandon hotelekben és családi faházakban is találhatunk szállásokat.

A legjobb időpont: májustól egészen augusztus végéig fényképezhetünk.

Canon EOS 5D Mark III, EF24-105mm f/4L IS USM f/22 1.3 sec ISO 100

Szöveg: Imre Tamás Képek: Imre Anikó és Imre Tamás EFIAP fotóművészek

Szép helyek

DOBOGÓ-KŐ ÉS KÖRNYÉKE Budapesttől „kőhajításnyira” található a 700 méter magas Dobogó-kő, amely a közhiedelemmel ellentétben nem a mészkőből felépülő Pilis hegységhez tartozik, hanem az andezit vulkáni tevékenység eredményeként létrejött Visegrádi hegység legmagasabb csúcsa. Déli irányból szelíden emelkedik ki a környezetéből, észak felé azonban meredeken lejt a szépséges Duna-kanyar irányába, mély szurdokvölgyekkel, mint a Lukács árka és a Rám szakadék. Három dolog miatt érdemes a természetfotósok figyelmére: a szépséges kilátás, a fenséges bükkösök és az aljnövényzet virágai, gombái miatt.

Canon EOS 5D Mark II, 48 mm

f/11 0.4 sec ISO 200

Kezdjük az elsővel: sajnos a kilátók körkilátást nem biztosítanak, azonban minden évszakban kiváló lehetőséget nyújtanak a Dunakanyar fotózására, háttérben a Börzsöny csúcsaival, nagyon tiszta időben még a Tátra vonulatai is kivehetőek. A közvetlenül a turistaháznál levő kilátó kevésbé alkalmas, mert nagyon fölnőttek előtte a fák, azonban tőle balra egy kilométerre felkereshető a Rezső kilátó. Szerencse is kell, mert nagyon párás időben nem lehet a látvánnyal mit kezdeni, s a teljesen borult idő sem kedvez a tájképeknek, hiányzik a kontrasztos fény. Télen van a legtöbbször tiszta idő, különösen havas-zúzmarás időszakban gyönyörű a táj, kirajzolódnak a hegyekvölgyek vonulatai, a Duna szalagja.

Tavasszal a friss hajtások sárgászöld színében pompázik az erdős táj, tarkázva a virágzó fák fehér foltjaival. Ősszel a sárgától a vörösön át a rozsdabarnáig terjed a színskála. Aki látta itt a naplemente, de különösen a napfelkelte színjátékát, sosem felejti el! Sokszor a hegytető már kilátszik a felhőből, párából, alant viszont még gomolyognak a párák, a látvány olyan, mintha repülőgépen szállnánk fölébe.

A légmozgás hol itt, hol ott rántja fel a páraleplet, a hegycsúcsok, mint szigetek emelkednek ki a ködtengerből.

A hajnali látomás már pirkadatkor kezdetét veszi, később a felkelő Nap lángvörösre, narancsszínre gyújtja ezt a párát. Az előtér és az égbolt tetemes fénykülönbsége miatt szürke átmenetes félszűrőt érdemes feltenni, s megdolgoztatni a teleobjektívet, ráirányítani a legszebb részletekre.

A csúcs körül sűrű erdők találhatók, köztük fenséges bükkösök. Sajnos a természetfotósok szempontjait az erdőgazdálkodás felülírja, sok a tarvágás.

Ráadásul 2014. decemberében az ónos eső 500-550 méter felett jelentős pusztítást végzett, évek kellenek a sebek begyógyításához. Ha azonban lejjebb sétál a fotós Dobogó-kő „szoknyáján”, szép erdőrészeket talál.

Bahama

Canon EOS 5D Mark II, 105 mm

f/16 1/40 sec ISO 250

Canon EOS 5D Mark II, 165 mm f/3.5 1/640 sec ISO 800

Canon EOS 5D Mark II, 113 mm f/2.8 1/60 sec ISO 400

Canon EOS 5D Mark II, 125 mm f/4.5 1/15 sec ISO 800

Canon EOS 5D Mark II, 85 mm

f/11 1/125 sec ISO 200

Canon EOS 5D Mark II, 28 mm

f/11 2 sec ISO 200

Nik f/4 1

kon 1V1, Nikon Nikon adapter Sigma 4/100-300 1/400 ISO 200

A hajnali pára vagy a felszakadozó köd varázslatos fotókhoz segít bennünket.

Napfelkelte előtt még kissé bátortalanul derengenek a fények, később a ritkásabb erdőben arany színben ragyog a vékonyodó pára, majd diadalmas fénypászmákkal tör elő a Nap a fák lombjai közül. Naplemente utáni kék órában is fenséges látvány a szálbükkök kékesszürke törzseinek sorfala. Ősszel a ködöt is színessé varázsolja a lombok sárgája-vöröse, télen pedig a havas vagy zúzmarás erdő látványa csábítja fotózásra az erre járót. Az erdőben itt is, ott is sziklaalakzatok kandikálnak ki a lombok közül, arra várva, hogy a természetfotósok felfedezzék.

Lombfakadás előtt a kora tavaszi virágok szőnyege fogadja az erre járókat: hóvirág, galambvirág, salátaboglárka, odvas keltike virít helyenként virágmezőket alkotva, s olyan szépségekre is lelhetünk, mint a pirosló hunyor. A világosabb erdőrészeken kis kereséssel egészen június végéig találhatunk többféle virágot, a mészköves talajú Pilis hegységhez közelítve gazdagodik a flóra, itt néha sallangvirágra is lelhetünk. Csapadékos napok után, különösen nyár derekától, gombákat is szép számmal találunk, köztük lencsevégre kaphatókat is.

Szép fényeket kívánok!

Megközelítés: személygépkocsival a fővárosból a 11. sz. úton, majd Pomáznál letérve Dobogókő felé, vagy északról, Esztergom irányából.

Pomáztól és Esztergomból fel lehet jutni menetrend szerinti autóbusszal is, a busz Pomáztól jár lényegesen sűrűbben.

Felszerelés: tájfotózáshoz az objektívek széles választéka a nagy látószögűtől a teleobjektívig, szürke átmenetes félszűrő, állvány, makrózáshoz makroobjektív vagy közgyűrűsor a teléhez, kioldózsinór, diffuzor és derítőlapok.

Kép és szöveg: Krivánszky Árpád

Terepen tesztelve OLYMPUS OMD E-M1

Az Olympus OM-D E-M5 után jelent meg az OM-D E-M1. A cserélhető objektíves tükör nélküli piacon maga a masina 2014-ben indult nagyobb számban hódító útjára. Szerkesztőségünknek most volt lehetősége, hogy kipróbálja az Olympus legerősebb és leginnovatívabb MILC gépvázát.

Olympus E-M1, M.40-150mm F2.8 + MC-14

f/11 1/25 sec ISO 400

SAJTÓVISSZHANG Az internetes és nyomtatott tesztekben is elsősorban az E-M5-os gépvázzal hasonlították össze az Olympus új csúcskategóriás gépvázát.

Alapvetően mindenki pozitív véleményt adott és jobb váznak hozta ki, mint elődjét, ami el is várható egy újabb frissítéstől. Én egy kicsit másképpen fogtam hozzá az értékeléshez, a vázat kivittem éles tesztelésre Csehországba.

BENYOMÁSOK A fényképezőgépet az Olympus Magyarország biztosította részemre, a még precízebb teszt érdekében két különböző objektívet és egy gyári konvertert is kaptam hozzá. A M.ZUIKO DIGITAL ED 12-40mm-est 1:2.8 fényerővel, az elképesztően gyors M.ZUIKO DIGITAL ED 40150mm 1:2.8 PRO(80-300mm**) objektívet és az M.ZUIKO Digital 1.4x telekonvertert.

A gépvázon rajta volt a gyári markolat, amely jobb és profibb fogást biztosított.

Amennyiben a szorzótényezőt is figyelembe vesszük, 24 mm-től egészen 600 mm-ig f/2,8 fényerővel is dolgozhatott a gépváz. És mindehhez még a gyári 1,4x telekonvertert is megkaptam, amivel egy 112-840mm-es f/4 objektívet nyertem. Ez önmagában nem is lenne akkora nagy szám, de most jön a kellemes meglepetés, a felszerelés mindennel együtt belefért egy kicsi, kb. 25x50 cm-es oldaltáskába. A saját Canon felszerelésem ilyen paraméterekkel legjobb estében a Lowepro trekker 2 hátizsákomba fér bele és a súlya közel 20-25 kiló körül van.

Ezzel ellentétben ez az Olympus szett mindössze 2 kilogrammot nyomott. Az OM-D E-M1 követi elődje vonalas formáját és a retro korszakra emlékeztető Leica gépre hasonlított. Nagyon tetszett ez a szett, igazán beleszerettem. Egy családi nyaralásnál vagy egy cserkeléses vadfényképezésnél nagyon nem mindegy, mekkora súlyú felszereléssel rohangálunk. Az E-M1 nagyon kompakt és tényleg könnyű a DSLR gépekhez szokott fényképészeknek. Nem mértem le, de a gyári adatok szerint közel 40%-kal kisebb súlyú, mint egy átlagos DSLR fényképezőgép.

Ráadásul mindegyik objektív, amit felhelyeztem rá, nem csak f/2,8 fényerővel rendelkezett, hanem a világ első 5-tengelyes képstabilizátorának köszönhetően tulajdonképpen nem lehet vele életlen képet fotózni. Ez a funkció sokat segíthet a kezdő fotósoknak is, akik még nincsenek tisztában a rekesz és záridő pontos beállításaival és a stabilizátor nélküli DSLR vázakkal sok életlen képet készítenek. Ami újdonság nagyon tetszett, hogy a hátsó kijelző érintőpaneles, így a beállításokat gyorsan és könnyen lehet elvégezni, sőt az exponáló gombnál rögtön két vezérlőtárcsa van, melyeket testre lehet szabni, melyik mit vezéreljen. Aki az élőkép helyett még mindig a keresőn keresztüli fotózást részesíti előnyben, használhatja a gépváz e funkcióját.

A profi gépváz kezelőtárcsái olyan innovatívan beállíthatók és testre szabhatók, hogy igazából nem volt olyan funkció, amit a megszokott DSLR vázamon használhatok, de ennél nem.

Ez vonatkozott az autofókusz területek gyors kiválasztására, az AEL/AFL be-ki kapcsolására, a fotó rekeszbeállításánál a mélységélesség előnézetre, a nagyító funkcióra és még sorolhatnám. Az Fn2 gombra pedig kiraktam az ISO érzékenység beállítását és az expozíció korrekciót a gyors használat érdekében. A kihajtható és dönthető hátsó kijelző további előnyöket nyújt.

KINT A TEREPEN Elkísért a váz és a két objektív Csehország Morva vidékére. Itt elsősorban tájakat és skanzent fotóztam vele. A gyors autofókuszt nem tudtam érdemben kipróbálni, de elődje, az EM-5 már bizonyított, az Olympus komoly babérokra tört ezzel a váztípussal. Ráadásként a váz és a profi objektívek is mind időjárás- és porálló képességeikkel, bármilyen extrém körülmények közötti fotózásra alkalmasnak bizonyultak. Öt teljes napon át nyüstöltem a vázat, párommal és kollégámmal. Szinte mindenki irigyelt, hogy ilyen könnyű szettel fotózom és gyakorlatilag ugyanolyan jó minőségi képeket készítek, mint ők, a profi DSLR szettekkel. Sőt, az Olympus belső menüjében beállítottam a kontrasztot és a színtelítettséget saját ízlésem szerint.

Olympus E-M1, M.40-150mm F2.8

f/11 1/20 sec ISO 400

Olympus E-M1, M.40-150mm F2.8

f/11 1/400 sec ISO 400

Olympus E-M1, M.40-150mm F2.8

f/11 1/640 sec ISO 400

A tájképes fotókat élőképben, állványról komponáltam, kollégám odaállt mellém hajnalban a párás időben és csak nézett nagyokat, milyen szép éles és kontrasztos képkeretet lát a kijelzőn. Ellenben neki egy döglött, fátyolos képet kell visszanézni a drága masináján, pedig pontosan ugyanolyan beállításokkal dolgozott, mint én. Többen legyintettek, a feltöltött képek nem lesznek olyan jó minőségűek. Nem kis meglepetésre az elkészült képeket feltöltés után átnéztem és bizony nem nagyon találtam kivetnivalót a fotók minőségében.

A gép ISO érzékenysége alapból ISO 200 - ISO 25.600-ig terjed, amennyiben szükséges, ISO 100-ra is ki lehet terjeszteni.

Ez elsősorban a hosszú expozíciós időkhöz kellhet, amúgy az ISO 200-on fotózott tájképeken semmilyen kivetnivalót nem találtam. A 81 pontos AF rendszer szinte mindig megtalálta a főtémámat, alig kellett korrigálnom az AF után. Expozíciós időben 1/8000-től az egyedülálló 60 másodpercig fotózhatunk. DSLR gépeknél 30 mp után már csak kioldókábellel tudjuk megoldani a fényképezést. Amennyiben szükséges, sorozatfelvételnél 10 kép/mp sebességgel egészen 50 RAW kép erejéig meg sem áll az exponálásban a gépváz. Bármennyire is meglepő, de egyáltalán nem éreztem a DSLR gépem hiányát.

ÖSSZESSÉGÉBEN Az Olympus OM-D EM-1 kiválóan alkalmas travel, természetfotó és riport fényképezésre egyaránt, a családi nyaralásról már nem is beszélve. Mindenképpen számottevő ellenfélnek tartom a DSLR vázakat használó profikkal szemben. Nagy előnye a kis súly és a kompakt használata. Kiváló profi gépet ismerhettem meg benne.

A gépvázat az Olympus Magyarország biztosította.

Szöveg és kép: Imre Tamás

Fotósuli

A MOZGÁSKÖVETÉSES FÉNYKÉPEZÉS TUDATOS ALKALMAZÁSA A fényképezés egyik legérdekesebb műfaja a mozgáskövetéses fotózás, vagy ahogy a hivatásosok hívják, a svenk fotó. Ezek a felvételek mindig is érdekes és kreatív lehetőségként jelentek meg a fényképezésben. A mai, digitális korszakban alkalmazása egyre inkább terjed. Elsősorban az amatőr és hobbi fotósok azok, akik nincsenek tisztában azzal, hogy mikor, milyen zársebességgel érdemes elkezdeni egy szép svenket. Ebben szeretnék segíteni a lap olvasóinak.

2. Dinamikusan bemozdult kĂŠp

rovat szponzor:

4. Szellemképek

A SVENK/PAINTING FOGALMA A svenknél, aminek jelentése húzás vagy elmosás, a kész fényképen a következőket érzékeljük.

A téma részben elmosódott és vagy bemozdult, de bizonyos részei (jó esetben az egész téma) élesek. A háttér horizontálisan elkenődik, mely kreatív, kifejező hangulatot ad a fényképnek.

Miért szeretik ezt a fajta fényképezési stílust a hivatásos fényképészek?

A svenkelt fényképeket sokkal nehezebb elkészíteni, mint egy kimerevített akció fotót.

Utóbbi elkészítéséhez nem kell az adott fényképésznek művészi tehetséggel rendelkezni, elég, ha ismeri a felszerelésének határait és a téma mozgássebességének megfelelően exponálja a sorozatfelvételeket, így elkészülhet a „jó kép”.

Ellenben a svenkelt fényképeknél egy adott szituációban jó esetben egy vagy két kép sikerül úgy, ahogyan azt elvárhatnánk a kép készítőjétől.

Pontosan ezért, az ilyen típusú fotókat többre értékeli a professzionális fotós társadalom és az ügynökségek is. Azért mindenképpen megjegyzendő, hogy ezek a fotók megosztják a nézőközönséget, ráadásul a fotópályázatokon is kevésbé lehet a zsűrivel „megetetni” a fotó lényegét, művészi gondolatmenetét.

FOTOGRÁFIA VAGY IMPRESSZIONIZMUS Maga a képi látvány inkább emlékezteti a szemlélőt impresszionista festményre, mint egy megszokott, éles képre. De éppen ez a fotóművészet lényege, nem kell mindig tudni és érteni a képet. Inkább fogadjuk be a látványt, döntse el a néző, hogy ez tetszik-e neki vagy sem. A szó, ami a fényképezésből ered, nem más, mint a fény képzése egy piciny dobozban.

A festő az ecsettel, a fotós a zársebesség tudatos megválasztásával festi meg az adott képet, és ha a pillanat eltér a reálistól, amit éppen látunk, máris túlléptük az alapfotográfia határát.

A képek feladata nem más, mint meghökkenteni, elcsodálkoztatni, elgondolkodtatni, felvidítani vagy éppen elszomorítani a szemlélőt.

v

Művészien lágy, impresszionista kép 1.3.Mozgáskövetéses kép

Az elmúlt években kifejezetten figyeltem az emberek reakcióit fotókiállításokon: egy szokatlan, svenkelt képnél legalább kétszer több időt töltenek a vizuális élmény befogadásával, mint a tárgyilagos és egyértelmű fotóknál.

Nekem ez mindig többet jelentett, mint egy nagydíj a pályázatokon. Mindenképpen legyünk nyitottak az újra, kísérletezzünk sokat, és ha képünk másoknak is tetszik, akkor lesz egy fénykép igazán művészi alkotás.

Hogyan kezdjek neki a feladat megvalósításának?

Sokan esküsznek a saját módszereikre. Ez azért lehetséges, mert erre a technikára nincs egyetlen üdvözítő megoldás. Minden kreatív fotós éveken keresztül kísérletezte ki a saját technikáját. Mégis vannak alaplépések, ezeket szeretném megosztani az olvasókkal.

Kiindulásként mindenképpen vegyük figyelembe az objektíven azt a gyújtótávolságot, amivel éppen a svenket készítjük. A példa a következő: egy 200 mm-es objektívvel készített képnél a zársebességnek kb. 1/15 s és 1/30 s közöttinek kellene lennie. Ezt kétféle képpen tudjuk elérni, vagy beállítjuk a kreatív üzemmódban az „S vagy Tv” záridő-előválasztó prioritásban az 1/15 másodpercet és a gépváz fénymérője adja hozzá a megfelelő rekeszt. Másik megoldás az Apertura „A vagy Av” azaz rekesz-előválasztás, itt addig szűkítjük a rekeszt, míg el nem érjük a megfelelő zársebességet. Tulajdonképpen mindkettő jó megoldás. Nos ha ezzel megvagyunk, akkor már csak a történésre kell várni: a lényeg, hogy az exponálás pillanatában lehetőség szerint objektívünk frontlencséje legyen párhuzamos a témával (ilyenkor viszonylag élesen jelenik meg a fényképen), a hátterünk pedig szép mosott lesz.

A gyakorlatban a következőképpen szoktam exponálni: mindkét szemem nyitva van, követem a témát oldalról a fényképezőgéppel együtt, folyamatosan próbálom élesen tartani (jó a követő autofókusz és a manuális fókusz is), majd amint síkba érkezik a téma, exponálok. Fontos, hogy az expozíció közben együtt mozgok a téma sebességével és a végén még „kihúzom”, azaz változatlan sebességgel tovább mozgatom a fényképezőgépet az expozíció végéig. Sokan itt rontják el. Nem lesz könnyű feladat, de ha jól sikerül, nagy élményt jelent készítőjének.

A képi hatás sok mindentől függ: milyen gyors volt a témám mozgási sebessége, jól választottam-e meg az objektívet, tudtam-e együtt mozogni a témával és a lényeg, hogy filmsíkon mozgott-e a téma. Mindenképpen kísérletezzünk különböző zársebességekkel, 1/30 sec-től egészen 1 mp-ig.

AZ EREDMÉNY KÜLÖNBÖZŐ KÉPI HATÁSAI Mozgáskövetéses kép: 1. Elmosódott háttér, éles téma: ez a jó svenk.

Dinamikusan bemozdult kép: 2. Elmosódott háttér, bemozdult részek a főtémán, de éles ponttal vagy pontokkal.

Művészien lágy, impresszionista kép: 3. Az élességi síkon exponált, de direkt túlhúzott kép. Lassabb zársebességeknél előforduló hatás tudatos alkalmazása. Teljesen elmosódott háttér és lágyan éles téma. Különleges effektus, szinte már grafikus hatással.

Szellemképek: 4. Ilyenkor már teljesen elmosódott minden, de a téma még felismerhető. Sokszor eltúlzott hatása révén már inkább a bemozdult képre emlékeztet. Itt a határ az optikailag még éles és a rosszul exponált kép között.

HASZNOS TANÁCSOK Svenkelni lehet kézből és állványról egyaránt.

Aki rendelkezik 3D panoráma vagy videofejjel, könnyebb dolga lesz, segítségükkel csak horizontálisan tud bemozdulni az exponált fotó. A svenkelés nem véletlenül a videósok kedvenc effektusa, mindenképpen használjátok ki ezt a lehetőséget. Ha kézből húzzátok a svenket, érdemes a könyökötöket a hasfalba támasztani. Mielőtt beérkezik a téma (pl. állatok fényképezése) készítsetek előre képeket a háttérről. Már ekkor kiderülhet, hogy nem jó helyen álltok. Végezetül: semmiképpen se keseredjetek el, sokat kell gyakorolni.

Mindenkinek gyönyörű felvételeket, szép fényeket és jó kísérletezést kívánunk!

Kép és szöveg: Imre Anikó és Tamás

3. Művészien lágy, impresszionista kép

PÁLYÁZAT AL-THANI AWARD FOTÓPÁLYÁZAT Kedves Olvasóink, nem tudtam megállni, hogy ezt a fantasztikus hírt ne osszam meg Önökkel.

A világ egyik legnívósabb fotográfiai pályázatán az AL-THANI AWARD-on 2014 novemberében beadott portfoliója alapján a Vadvilág Magyar Természetfotósok Egyesülete bekerült a világ legjobb tíz fotóklubjába, sőt a 2015 májusában megérkezett díj és oklevél megtekintése után döbbenten láttam, hogy aranyérmet kapott fotóklubunk.

A pályázaton közel 120.000 fotográfiai alkotás közül választja ki a zsűri a legeredményesebb alkotásokat. Ez a nagyszerű egyedülálló díj a következő tizenkét fotós képanyagát dícséri: •

Apfel Ágnes

•

Kovács Adrienn

•

Bánszki Judit

•

Laki Zoltán AFIAP

•

Darázs Zsolt

•

Suhayda László

•

Imre Anikó EFIAP

•

Szupkay Ildikó AFIAP

•

Imre Tamás EFIAP

•

Jaszenák Zsuzsanna

•

Kirják József

•

Zoboki-Barát Adrienn.

A fotósok digitális természetfotókkal, színes nyomtatott természetfotókkal és fekete fehér természetfotókkal szerepeltek ilyen sikeresen.

Ezúton gratulálunk nekik ehhez a kiváló eredményhez!

Kirjรกk Jรณzsef - Midforest

Kovรกcs Adrienn - Sha

adows of the desert

Laki Zoltรกn AFIA

AP - Misty forest

Darรกzs Zsolt -

- Playground

Szupkay Ildikรณ AFIA

AP - At fluoroscope

Suhayda Lรกsz

zlรณ - Grenades

Jaszenรกk Zsuzsa

a - Painted forest

Imre Tamรกs EFIAP

P - Migration start

Darรกzs Zsol

lt - Scotland

Apfel Ă gne

es - Mayday

Bรกnszki Jud

dith - Lines

Imre Anikรณ EFIA

AP - Foggy lights

Terepen tesztelve

A NIKON D7200 ÉS AZ ÚJ NIKON 4/300 VR EGY TERMÉSZETFOTÓS KEZÉBEN A gépet és az objektívet a Nikon Kft-től kaptam kipróbálásra. Egy hetes nyúzópróbának tettem ki őket., ennek során figyelembe vettem mindazokat a kritériumokat, amiket egy természetfotós mindennapi használatában teljesíteniük kell.A képeket egy üveges madárlesből készítettem, változó fényviszonyok között.

Meglepő az új objektív mérete: rendkívül kicsi és kompakt, jól kézbeillő. Ez az objektív akkora, mint a 24-70 mm/ 2.8, de kevesebbet nyom! Súlya kisebb, mint a 28-300 mm VR objektívé.

Nikon D7200, 150.0 mm f/2.8

f/5.6 1/100 sec ISO 400

Az objektív felépítése: • • • •

16 lencsetagot tartalmaz, 10 csoportban látószöge 8.2 ° FX és 35 mm-es méretnél 5.3 ° kis formátumú DX-nél Szűrőmenet 77 mm

Nagyon gyors és biztos az AF rendszere!

Rendkívül pontosan követte a témát.

Legtöbbször teljes nyíláson használtam és szokásomtól eltérően kézből. Így is remekül teljesített! Szép, tiszta és éles képeket kaptam.

A manuális fókusz gyors, és akár ujjheggyel is könnyedén mozgatható.

A váz is filigrán. Ez nagyon megkönnyíti a szállításukat és használatukat, ami egy túrázás vagy egy hosszabb utazás során jól jöhet.

Nézzük a vázat: Az új D7200 lelke egy DX formátumú új generációs CMOS képérzékelő, mely 24 millió képpontot tartalmaz és ezért maximum 6000x4000 pixeles felbontású képeket készíthetünk. Az Expeed 4 processzoros fényképezőgép fényérzékenysége ISO 100 és ISO 25600 között állítható, de adott esetben kiterjeszthető egészen ISO 102400-ig is. A D7200 az első olyan DX formátumú gép, amely akár -3 Fé érzékenységig is garantálja a pontos és gyors élességállítást, ezenkívül pedig ez a Nikon első olyan DSLR terméke, mely NFC támogatással is rendelkezik!

A Multi-CAM 3500 II 51 pontos automatikus élességállítási rendszer még sötétben is rendkívül pontosan fókuszál: középen a tizenöt kereszt típusú érzékelő remek élességet biztosít, az egyik középső pont pedig f/8-kompatibilis, amely megkönnyíti a konverterek használatát.

DX formátumban akár 6 kép/másodperc, az 1,3x-os kivágási funkció használatával pedig akár 7 kép/másodperc sebességgel is fényképezhetünk. A fényképezőgép nagyméretű és megnövelt tárolója akár 27 különálló, 12 bites RAW képet, vagy akár 100 igen jó minőségű JPEG képet is képes rögzíteni a nagy sebességű sorozatfényképezés során.

A 136x107x76 milliméter méretű, illetve 675 gramm tömegű Nikon D7200 kapcsán említést érdemel még a 3,2 colos képátlójú és 1,228 millió alpixeles kijelző, a pentaprizmás optikai képkereső, a Full HD (60 fps) videófelvevő, a dupla SD-slot, illetve az elődhöz képes megnövelt üzemidő: 1110 felvétel!

Az LCD: A hátsó kijelzőnek sem a mérete, sem a felbontása nem változott, maradt 3,2” képátlójú és 1,229 millió felbontású. Mégis van még itt is egy újdonság, ez pedig a finomhangolható színezet, amely a fehéregyensúlyhoz hasonlóan ±5 lépésben teszi lehetővé a színeltolást a kék-borostyán és a bíborzöld tengely mentén.

Akkumulátor Bár ugyanúgy az EN-EL15 akkumulátort használja a fényképezőgép, az egyetlen feltöltéssel készíthető képek száma CIPA ajánlású gyári mérés alapján 950 képről 1110 képre nőtt, azaz gazdaságosabban használja fel a gép a rendelkezésre álló energiát.

Marina Gurevich, a Nikon Europe haladó digitális tükörreflexes fényképezőgépekért felelős termékmenedzsere a következőket mondta: „A csúcskategóriás D7200 a kiválóság garanciája, a kifinomult szolgáltatáskészletnek köszönhetően a tapasztalt fotósok és az alapszintű D-SLR fényképezőgépekről továbblépők számára egyaránt ideális választás. A kategóriaelső automatikus élességállítási rendszer, a lenyűgöző ISO-teljesítmény és a gyors képfeldolgozó rendszer minden helyzetben biztosítja a kiemelkedő minőségű felvételeket. A legendás Nikon ergonómia, valamint a kompatibilis DX és FX formátumú objektívek nyújtotta szabadság a biztosíték arra, hogy a fotós tökéletesen megvalósíthassa az elképzeléseit.

Minden eddiginél könnyebb a fényképek továbbítása a fényképezőgépről, a speciális videorögzítési funkcióknak köszönhetően pedig a D7200 izgalmas választás mindazok számára, akik hordozható rendszerrel szeretnének filmezni.”

Akár állóképekről, akár videókról legyen szó, a Nikon második generációs Picture Control rendszere értékes szerkesztési eszközöket kínál.

A használatával teljes körűen szabályozni lehet az élesítést, a kontrasztot, a fényerőt, a színárnyalatot, a tisztaságot és a színtelítettséget.

Nikon D7200, 300 mm f/4

f/4 1/800 sec ISO 800

Nikon D7200, 300 mm f/4

f/4.5 1/320 sec ISO 800

Nikon D7200, 300 mm f/4

f/4 1/400 sec ISO 400

A fotók - Sigma 2.8/150mm - Nikon 4/300 VR objektívekkel készültek, utólagos beavatkozás nélkül, JPG formátumban!

A kreatív beállítás használata teljes szabadságot nyújt az utófeldolgozás során, amellyel megőrizhető az összes képrészlet és gazdag színinformáció a csúcsfényes és az árnyékos területeken egyaránt.

Az új tisztaság beállítással pontosan szabályozhatjuk a kontrasztot a finom részletek elkülönítése érdekében.

A D 7200 által kínált további kreatív funkciók között szerepel az a lehetőség, amely révén egyszerű menüműveletekkel érhetők el gördülékeny expozíció átmenetek. Emellett lenyűgöző minőségű fénycsóvás fotókat készíthet a sorozatfelvétel kioldási módban, 4 másodperces vagy hosszabb záridővel.

A kreatív folyamat a fényképezés után sem ér véget. A speciális Nikon szoftver átfogó megoldást kínál a fényképek és videoklipek importálására, szerkesztésére és megosztására.

Nézzük meg a D7200 főbb szolgáltatásait: Aluláteresztő szűrő nélküli DX szenzor -valószínűleg más, mint a D7100-ban volt. Új, 51-mezős AF rendszer:-Multi-Cam 3500DX II, ami már -3 FÉ-ről működőképes!

- Magnéziumötvözetből készült, időjárásálló vázkialakítás, - Vezeték nélküli szolgáltatások (WiFi és NFC), - Két memóriakártya-foglalat, SD/SDHC/SDXC kártyákat használhatunk, - 1/8000 mp a legrövidebb záridő, - Sorozatfelvételi sebesség 6 kép/mp (illetve 7 kép/ mp 1,3-szoros módban), - ISO 100-25 600 alap érzékenységi tartomány - Megnövelt puffer-méret: 100 JPEG illetve 18 RAW fotó készülhet egyhuzamban, - Több kép készíthető egy akkutöltéssel, mint a D7100-nál: 950 vs helyett kb. 1100 kép, - Expeed 4 jelfeldolgozó processzor, - 14-bites RAW fájlok menthetőek akár veszteségmentesen tömörített formában.

Ennyit a technikai részről. Amit végül is mondhatok: nagyon meggyőző ebben a kategóriában az az irány, amit a Nikon részéről tapasztalhatunk az utóbbi időben. Egyértelműen a tervezők és a marketingesek a fotósok mindennapi gyakorlati munkáját tartják a szemük előtt. Így kompakt, nagyon jó minőségű és megbízhatóan használható termékeket kapunk.

Kellemes és hasznos volt az az egy hét, amit ezzel a két igen kiváló eszköz tesztelésével tölthettem.

Tesztelő: Szekeres János természetfotós

Photoshop ötletek BRIDGE Folytatjuk cikksorozatunkat, melyben a digitális képfeldogozásról és jellemzően a Lightroomról esett szó, azonban most kicsit átevezünk a Bridge irányába. A Bridge sok szempontból hasonló, ugyanakkor alapjaiban más rendszer, mint a Lightroom. A Bridge program egy egyszerű képnézégető program – persze itt erős idézőjelek közé kell tenni az egyszerű jelzőt – míg a Lightroom egy képszerkesztő és katalogizáló program. A Bridge ideális megoldás azoknak, akik nem tudtak, vagy nem akartak megismerkedni a Lightroom katalógus kezelő szemléletével. Bridge-et használva mindenféle katalógus nélkül a számítógépen, vagy valamilyen adathordozón található képeket tudjuk nézegetni, de akár kulcsszavazni vagy értékelni is.

Alapvetően a Bridge használata roppant egyszerű, mégis van benne több hasznos funkció is. Az egyik talán leghasznosabb a képválogató. Bizonyára mindenki szembesült már azzal a feladattal, hogy egy mappából vagy gyűjteményből ki kellett választani n darab képet. Erre a Bridge kínál egy nagyszerű módszert. Lépjünk be egy mappába, ahonnan képeket szeretnénk válogatni, és nyomjuk meg PC-n a Ctrl+B, vagy Macintosh-on a Cmd+B billentyű kombinációkat. Egy 3D hatású képsorozat jelenik meg. A képek között a balrajobbra nyilakkal tudunk navigálni. Ha egy képet szeretnénk kidobni a válogatásból, nyomjuk meg a lefelé nyilat. Ha véletlenül egy olyan képet is kidobunk, melyet meg akartunk volna tartani, akkor a felfelé nyil billentyűvel vissza tudjuk vonni a kidobást, ha még nem léptünk tovább.

A válogatást addig ismételjük, míg nem marad meg csak az a pár kép, amit ki akartunk választani.

Ha leválogattunk a képeket, akkor nyomjuk meg az Esc billentyűt. Ilyenkor a válogatásban bent maradt képek maradnak kijelölve, így ezeket kötegelten tudjuk exportálni, csillagozni, vagy akár másolni egy Best Of mappába.

A Bridge másik nagy előnye az együttműködés a Photoshop-pal. Bridge-ből nem csak egyszerűen megnyitni tudjuk a képeket, hanem változatos módon kötegben is átadhatóak képek.

Az első ilyen kötegelt átadási mód a rétegekbe való betöltés. Jelöljük ki a betölteni kívánt képeket. Bridge-ben válasszuk ki a Tools, majd a Photoshop menüpontot és itt kattintsunk a „Load files into Photoshop layers...” menüpontra.

1. Válogatás

3. Válogatás után megmaradt kijelölés

2. Válogatás kiválasztott k

Ilyenkor a kijelölt képek egy Photoshop kép rétegeiként töltődnek be. Ezt a technikát remekül tudjuk alkalmazni csillagfotózás, vagy bármilyen multiexpós technika alkalmazásakor.

A Bridge nem csak így képes betölteni a képeket. A „Merge to HDR pro...” ugyanebben a menüpontban a HDR Pro ablakba tölti be a kijelölt képeket, míg a „Photomerge...” menüpont a remélhetőleg már jól ismert panoráma képeket (is) összeillesztő Photomerge ablakba dobálja be a képeket.

Miért érdemes ezt az utat választani ahelyett, hogy például egy panoráma kép esetében a Photoshopból kezdeményezzük a megnyitást? Mert a Photoshop által feldobott operációs rendszerben használatos böngészőhöz képest kényelmesebb és hatékonyabb a képek megkeresése.

Képeinket könyebben és gyorsabban megtalálhatjuk, ha használjuk a kulcsszavakat és értékeléseket. Ebben a Lightroom talán verhetetlen, de szerencsére a Bridge se fapados ezen a téren. A csillagozás, mely a képeink értékelésére szolgál, roppant egyszerűen működik. Bélyegkép nézetben, miután kijelöltünk egy vagy több képet, egyszerűen a képek alatti kis pontra kell kattintani. Az elsőre, ha egy és az utolsóra, ha öt csillaggal szeretnénk megjelölni a képet. Illetve használhatjuk a Ctrl illetve Cmd billentyűket is az 1-től 5-ig terjedő számokkal, hogy csillagokat helyezzünk el a képen.

képei

Kulcsszavak tekintetében már nagyobb a különbség a Bridge és a Lightroom között.

Bridge-ben fa struktúrában kell létrehozni a kulcsszavakat. Létrehozhatunk egy „Tisza-tó” kulcsszót, azon belül pedig al-kulcsszavakat definiálhatunk, úgy, mint például „Madarak”, „Növények”, stb. A kulcsszavakat és alkulcsszavakat persze még tovább lehet bontani például fajokra. Az így létrehozott kulcsszavak elé már csak pipát kell tenni, hogy rá is kerüljön a kijelölt képekre. Később, ha ezeket a képeket importáljuk Lightroomba, akkor a csillagozást és a kulcsszavakat is képes lesz a Lightroom fogadni, így nem kell kétszer fáradnunk.

Keywords panel

Összeségében a Bridge erős alternatívája a Lightroomnak, ha a képeinket nem akarjuk kötegelten szerkeszteni, vagy ha a szerkesztéshez jellemzően a Photoshopot használjuk a komplexitása miatt.

Szöveg: Szilágyi László

PÁLYÁZAT ZSŰRIZTÉK A XIII. BÚVÁRFOTÓS ORSZÁGOS BAJNOKSÁG PÁLYAMUNKÁIT Az eredményeket április 9-én este mutatták be a nagyközönségnek és a médiának.

Ezt a nagy hagyományokkal rendelkező fotópályázatot 1972-óta rendezik meg hazánkban, korábban ötévente, utóbb minden második évben. A pályázat sportos neve nem véletlen, rendezője a Magyar Búvár Szakszövetség, amely egyfajta technikai sportágként is kezeli a víz alatti fotózást és filmezést, természetesen már a tengerekben rendezett „shoot out” versenyek formájában. Magyar búvárfotósok – Dombovári Tibor és Gulyás Zsolt – korábban három ezüstérmet szereztek világbajnokságokon.

Bár a vízfelszín alatt többnyire kedvtelési célból fotózó, filmező búvárok száma egyre nagyobb, köszönhetően az egyre népszerűbb digitális kameráknak, azért tenger nélküli hazánkban nem kell tömegsportra gondolni. A négy évvel ezelőtti pályázati részvétel volt eddig a csúcs, 44 indulóval és 616 képpel. Az idei versenyen kevesebben, 30-an indultak 345 képpel – igaz, a kiírás is csökkentette a beküldhető képek számát -, de a verseny hivatalos portálján (www.buvarfotosob.hu) az eredményhirdetés után látható képek tanúsága szerint most is színvonalas küzdelemzajlott az öt fotós kategóriában. A képeken a vízfelszín alatti tengeri és részben édesvízi élővilág a fő téma, úgyhogy ezek a versenyek egyfajta természetfotós pályázatnak is tekinthetők. Ennek megfelelően a zsűrit neves búvárfotósok, természetfotósok, fotóriporterek közösen alkotják.

Az eredményeket április 9-én este 6 órakor mutatták be a nagyközönségnek és a média nyilvánosságnak. Helyszíne a Magyar Sport Háza (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.) konferenciaterme volt.

Fődíjak: Nagydíjas, összetett győztes: Násfay Béla (120 pont) A verseny legjobb felvétele - Best of Show: Násfay Béla: Vihar előtti csend A legeredményesebb kompakt fotós: Násfayné Kőházi Mária (55 pont)

KÖNYVAJÁNLÓ TÁJFOTÓZÁS ÉS ÉPÜLETFÉNYKÉPEZÉS EXTRÉM IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK részlet a könyvből Pára, köd A napfényes fotók után merüljünk el ebben a különleges témában. A pára és a köd egészen újszerű hangulatot kölcsönöz a tájnak, mivel az addig hétköznapinak tűnő hegyek, erdők hirtelen misztikummal, titokkal telnek meg. Nincs szükség hosszas utazásra, a téma a közelünkben van, csak megfelelő időben kell keresni.

Mikor fényképezzünk? Ez az a helyzet, amikor a meteorológiai tudás és a helyismeret nélkülözhetetlen. Termálforrások közelében vagy egy hideg nyári hajnalon például a párolgó víz szinte mindig ad ilyen jellegű témát, illetve a hegyekben bizonyos helyeken és évszakokban reggelente menetrendszerűek ezek a jelenségek.

Mindenképpen nézzünk szét meteorológus weboldalakon vagy más fotósok oldalain, hogy merre érdemes keresni a látványos helyeket. Ha ez adott, érdemes elmenni még fotózás előtt oda, és lőjünk néhány próbaképet a kompozíció végett. A hajnali pára korai téma, a napfelkelte előtt kb. fél-egy órával már illik megjelenni a helyszínen.

A ködös területen magában a ködben is fotózhatunk, de átfogó tájképeket csak tisztább helyről, némi rálátással készíthetünk. Egy hegyen például menjünk fel a közeli csúcsra, a párás terület fölé, és onnan fotózzuk a párába burkolózó vidéket, az itt-ott kiemelkedő csúcsokkal.

Síterepeken, gleccserpályákon például nem ritka ez a lehetőség. Figyelem! A köd önmagában csak díszlet, formátlan massza, az elmosódott vidék csak kibukkanó fákkal sejtelmes, de éles motívumokkal mutat jól.

Egy ködös erdőben már egészen más témákat kell keresni. Az átfogó képek helyett a közeli, előteres részletképek mutatnak jól. Fényképezzük le például, ahogy a fasor eltűnik a ködben. Fontos lesz a jó élességállítás és a látványos előtér, hiszen a közeli, éles előtér ad kontrasztot a távolabbi,

elmosódott tájnak. A tele helyett ilyenkor a nagylátószög és az alapobjektív javasolt. Ebben a helyzetben legjobb a szemből vagy oldalról érkező világítás, ez fokozza a misztikus hatást.

Persze a klasszikus, hátulról érkező fény is jó, de ez inkább a hétköznapi látásmódot erősíti.

Eső, hó A sűrű hóesés, a nyári záporok, illetve a vég nélküli ôszi esôk se vegyék el kedvünket a fényképezéstől, hiszen a szakadó eső, illetve a hóesés is lehet téma. Nézzük, hogyan csinálják ezt a profik. Átfogó tájképnél, panorámafotónál ez a természeti jelenség a csapadék mennyiségétől függő életlenséget, lágyságot kölcsönöz a fotónak, ez pedig önmagában kevéssé izgalmas.

Sokkal jobb, ha a ködhöz hasonlóan egy távoli, tiszta helyről fotózzuk a horizonton végigvonuló zivatarokat, esősávokat. Egy napos előtér mögött sötéten tornyosuló zivatarsáv, a közelgő vihar (lásd a következő oldalon) garantáltan egyedi eredményt ad, és ha szerencsénk van, egy szivárványt is elcsíphetünk. Természetesen a tájnak és a kompozíciónak szépnek kell lenni, ami nem könnyű feladat, ebben a tájfotós mértékkel nézve gyors szituációban.

A ráközelítéseknél már sokkal jobban megörökíthető ez az effekt, bár ezek nem lesznek igazi tájképfotók. Vegyünk elő egy teleobjektívet, keressünk egy közeli részletet, válasszunk sötét színű hátteret, hiszen a kiválasztott téma síkjában hulló világos vízcseppek, hópelyhek csak így láthatók igazán. Az égbolt felé fotózva nem sok minden érezhető a jelenségből. Az ellenfényes beállítás szintén fontos, ebben a helyzetben ez az egyetlen igazán látványos világítás, a normál fényeknél láthatatlanok maradnak a cseppek. Az esőcseppek látványos nyomokat hagynak a sima víztükrön (szélcsendben) és a növények levelén, melyek közelről egészen jól bemutathatók. A havazás talán még hatásosabb képet produkál a bemozdult, fehér hópelyhek révén, csak egy erősebb teleobjektív és egy vaku vagy egy lámpafény kell hozzá.

Még látványosabb lesz a kép, ha a csapadék mellett az azt kísérő szél ereje is látható a képen. Egy, a viharos szélben meghajló nyári fasor például beszédesen mutatja a természet erejét. Az elektronikus elemekkel teletűzdelt digitális gépünk nem fog különösebben rajongani a nedvességért, mivel működésképtelenség, javíthatatlan hibák jelentkezhetnek a kiadós beázás nyomán. Mindez megelőzhető egy egyszerű műanyag tasak vagy vízálló burkolat felhelyezésével. Havazás közben nem ilyen drámai a helyzet, itt csak arra kell figyelni, hogy a géptest nem lehet túlságosan meleg, hiszen az ott elolvadó hópelyhek bejuthatnak az illesztéseknél. A hideg fémre rakódó hó viszont egy mozdulattal lesöpörhető.

Enczi Z.

TÁJFOTÓZÁS ÉS ÉPÜLETFÉNYKÉPEZÉS

KÖNYVAJÁNLÓ

A kiállítások, magazinok, internetes oldalak fantasztikus felvételeken keresztül mutatják be a világot. A legtöbben úgy gondolják, hogy mindez kizárólag a milliós felszerelésen múlik, a hobbifotósnak esélye sincs hasonló szintû fotókra. Ez természetesen nem igaz. Egy jól idôzített expozíció, egy bátor trükk remek felvételekkel ajándékozhat meg minket, ha pedig ehhez némi technikai ismeret, szépérzék és megfelelô felszerelés párosul, a siker garantált. A minden tekintetben megújult harmadik kiadásunkból a témák részletes leírása mellett a kifejezetten profi módszerek, tippek sem maradhattak ki. Foglalkozunk a különbözô megvilágítási helyzetek, napszakok jellegzetességeivel, a képek színhangolásával, körüljárjuk a drónos felvételek rejtelmeit, bemutatjuk a mozgóképbôl kivett pillanatképek titkait, majd részletesen ismertetjük a perspektíva korrekciós objektíveket, az impresszionista stílust, valamint a bokeh-panorámát. Hiszen ezek a díjnyertes tájés épületfotók receptjei.

Perspektíva korrekció speciális objektívvel – Részlet a könyvbôl Az alsó perspektívából készített épületfotóknál gyakran tapasztaljuk, hogy a téma alakja megváltozik. A függôleges élek, oszlopok nem párhuzamosan futnak, hanem felfelé összetartó vonalakként jelennek meg, amitôl úgy tûnik, hogy az épület felfelé keskenyedik, dôl. A jelenséget perspektíva torzításnak nevezzük, ami különösen a közelrôl fotózott nagylátószögû felvételeknél erôteljes. A probléma minden hagyományos objektívet érint, ezért a perspektíva torzítás kiküszöbölésére speciális objektíveket készítenek, melyeket PC- vagy Shift-objektíveknek nevezünk. A PC (Nikonnál) vagy Shift (Canonnál) objektívek sajátossága, hogy lencserendszerük elcsúsztatható, vagyis az objektív optikai középpontja elmozdítható a képérzékelô középpontjától, így az érzékelô és a téma síkja párhuzamos lesz. Az eredmény: az összetartó vonalak a korrekció hatására párhuzamossá válnak, a torzulás eltûnik. Nem is oly régen e beállításokat csak dönthetô hátfalú, nagyformátumú mûszaki gépekkel lehetett elvégezni, ma viszont könnyen és gyorsan megtehetjük a DSLR-gépünkön is. Hozzá kell tenni azonban, hogy a mûszaki gépek nagyobb és finomabb beállításokra képesek.

Tilt-funkció. A Tilt/Shift-optikák vagy a PC-E objektívek azonban ennél többet tudnak. Az élesség síkjának billentésével ferde síkra is tudnak élességet állítani. Ha azt szeretnénk, hogy minél több tárgy éles legyen a képen, és a mélységélesség nem megfelelô eszköz mindehhez, akkor az objektív fôsíkját finoman elbillentve (Tilt-funkció) kitolható az élesség határa. Ekkor ugyan kissé torzulhat a fotótéma alakja, de a Shift-funkcióval mindez némiképp visszakorrigálható. A Tilt-funkcióval tehát kiterjeszthetjük az éles zónát egy bizonyos síkban (pl. közelfotónál extrém nagy lesz a mélységélesség), de ugyanezzel a funkcióval elérhetjük ennek az ellenkezôjét is: szûk rekesz és nagylátószög mellett kapunk csekély mélységélességet, vagyis egy tipikusan nagy mélységélességû beállításnál is készíthetünk olyan fotót, amely a makrofotókhoz hasonlóan igen csekély élességzónával rendelkezik. Ezért nevezik ezt az effektet miniatûr hatásnak. Tájképeknél, épületeknél ritkán használjuk e funkciót, mert túlságosan mesterkélt hatást kelt, ezzel pedig könnyen elvész a fotorealizmus.

Full Frame gépre! A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az objektívek alapvetôen Full Frame vázzal mûködnek legjobban. Egyrészt a gyújtótávolságukat a teljes képkockához méretezték (pl. a 24 mm-es csak ezen a vázon ad valóban használható nagylátószöget), másrészt az APS–C szenzoros géppel ugyanabból a pontból erôsebb korrekció kell. A 17 mm-es Canon TS-objektív gyújtótávolságát például APS–C gépre „optimalizálták“, de a képminôséget sajnos alárendelték a gyújtótávolságnak, így a profik valószínûleg nem ezt fogják használni.

Ajándék képfeldolgozó programmal További kiadványaink Digitális fotózás tükörreflexes géppel – 2014

Digitális fotózás kezdôknek 2015

Fogy. ár: 3790 Ft

Fogy. ár: 3490 Ft

Interneten: 2450 Ft + postaköltség

Interneten: 1850 Ft + postaköltség

A TS-objektívek használata – A pontos használathoz nem árt egy vonalas beosztású (Grid) mattüveg, mellyel pontosan követhetô, hogy a „shiftelés“ mikor éri el a várt hatást.

– A TS-objektíveknél nincs autofókusz funkció, az élességet kézzel kell beállítani. A nagylátószögû objektívnél ez semmiség, a 45-ös vagy 90-es TS-változatoknál, illetve a miniatûr hatású képeknél viszont már jobban kell figyelni.

– A megdöntött objektív nem hagyományos lencserendszere sajnos megtévesztheti a fénymérôt. Gyakran kapunk túlexponált képeket, ezért manuális módban vagy korrekcióval kell beállítani a pontos expozíciót, ezek nélkül szükség lehet a RAW-formátum rugalmasságára. Élôkép módban természetesen ez a hiba elmarad.

– Ne lepôdjünk meg azon, hogy a TS-objektívvel korrigált épületek kissé megnyúlnak.

A Photoshop perspektíva korrekciója zömökebbnek mutatja ugyanazokat a témákat, de ez távolabb áll a valóságtól, mint a Shift-objektívvel készült kép.

– A TS-objektívek mellett szól a szoftveres korrekcióval szemben, hogy a korrigált kép sarkai ugyanolyan élesek, mint ahogy azt egy hagyományos, profi nagylátószögû objektívtôl elvárnánk. A szoftveres korrekciónál ezzel szemben kissé lágyulnak a kép sarkai, hisz interpolációval javítjuk ki ezeket a képrészeket.

– Márkától függetlenül drága objektívekrôl van szó, ennek megfelelô a gyártási, optikai minôség is. Kitûnô a képek rajza, a képfelbontás is meggyôzô, a geometriai torzulás, illetve a kromatikus aberráció egyaránt minimális.

Keresd a könyvesboltokban vagy a weboldalunkon: www.fotoszakkonyv.hu Megrendelhetô a következô e-mail címen: info@fotoszakkonyv.hu

SZERKESZTŐSÉG Főszerkesztő:

Imre Tamás Imre Tamás

Imre Anikó

Szekeres János

Szilágyi László

Krivánszky Árpád

Suhayda László

Imre Adrien

Éder Iván

tamas.imre@naturephotomagazine.com

Szerkesztők:

Imre Anikó

Krivánszky Árpád

Suhayda László

Szekeres János Munkatársak:

Éder Iván

Imre Adrien

Kiss Ágnes

Máté Bence

Perhiniák Márton

Selmeczi Dániel

Szilágyi László Olvasó szerkesztő:

Krivánszky Árpád Művészeti Vezető:

Imre Anikó Grafikai tervezés:

Perhiniák Márton Web Design:

Yes I’m a Designer Web product:

Thomas Picture Fordító:

Tóth Péter Pál Hirdetési vezető:

Imre Anikó

aniko.imre@naturephotomagazine.com

Természetfotó magazin www.termeszetfotomagazin.hu ISSN 2061-2397 info@naturephotomagazine.com

Kiadja: Thomas Picture Kiadó Kft. Cím: Magyarország

Máté Bence

Kiss Ágnes

Budapest; 1143. Semsey Andor utca 25.

A kiadásért felel a kiadó ügyvezetője.

Minden jog fenntartva! © 2014 Thomas Picture kiadó Kft A magazin teljes tartalma, írásos és képes anyagait, beleértve a weboldalt is.

A kiadó kizárólagos tulajdonát képezik.

A meg nem rendelt kéziratokért és illusztrációs anyagokért a kiadó nem

Perhiniák Márton

Selmeczi Dániel

vállal felelőséget.

természetfotó magazin ONLINE FOTÓMAGAZIN

®

© Imre Tamás

KÖVETKEZŐ SZÁM MEGJELENÉSE

2015. 09. 25.