Természetfotó Magazin 2009/1

természetfotó magazin

®

ingyenes online fotómagazin

2009/1.

hortobágy | fotós kalandok DezsŐ lászló | portfólió tippek-trükkök | lepkefotózás

köszöntő Kedves Olvasó!

A jelenben vagyunk, vagy talán már a jövőben? - Tettük fel a kérdést magunkban mi is a magazin szerkesztőségében.

Igen tisztelt olvasóink, itt vagyunk a jelenben, a jövő teljesen ingyenes fotográfiai magazinjával. Több tény indokolta azt, hogy megjelenjünk a nagyvilág felé magyar és angol nyelven egyaránt.

Célunk bemutatni az olvasóközönségnek elsősorban Kelet-Európa természeti szépségeit, természetfotósait, fotós helyszíneit, de nem zárkózunk el Nyugat-Európa és a többi földrész csodálatos és felejthetetlen élményeitől sem.

Első számunkban éppúgy megtalálhatják az állatvilágról és tájakról szóló írásainkat, mint a technikai információkat.

Igyekeztünk úgy összeállítani a rovatokat és a munkatársakat, hogy minél színesebben tudjuk bemutatni a természetfényképezés fortélyait. A tippek-trükkök és a fotósiskola rovatok az éppen most kezdő, vagy már jártas, de tanulni vágyó fotósoknak nyújthatnak egyfajta szakmai útmutatást.

Gondoltunk a fiatalokra és a kompakt fényképezőgéppel alkotó fotósokra is. Különleges „unikumként” pedig - elsőként a világon -elindítunk egy asztro-fényképezéssel foglalkozó rovatot, mely a csillagok és galaxisok fényképezésének egyedülálló, misztikus világába vezeti be az olvasókat.

Interaktív magazinunk a televízióhoz hasonlóan több ponton kapcsolódva - egyelőre évente négy alkalommal - érdekes és igényes képanyagot és olvasnivalót kínál mindenkinek. Magazinunk neve igen hosszúra sikeredett, de reméljük, hogy rövid időn belül mindenki tudni fogja, mi a Természetfotó Magazin és az angol Nature Photo Magazine.

Munkatársaink a világ minden táján állandóan a terepen vannak, hogy képekben megragadják a természet világát, így juttatjuk el minél több természetfotóshoz és minden érdeklődőhöz a megismerhetetlennek tűnő természet szépségét, sérülékenységét; ez a Természetfotó Magazin Online kiadás egyik fő küldetése.

Adódhatnak azonban olyan helyzetek, amikor a természet védelme előbbre való, ezért újságíróinknak, fotográfusainknak néha magukba kell fojtaniuk olthatatlan vágyukat, hogy fényképezhessenek.

Imre Tamás főszerkesztő

Érdekes helyek 18

Tavasszal, április végén, május elején virágzik a medvehagyma, ilyenkor az erdő olyan, mintha hó esett volna.

Hortobágyi fotós kalandok

6

Elkalauzoljuk önöket az UNESCO világörökségeként ismert Hortobágyi Nemzeti Parkba, mely Magyarország legismertebb madárrezervátuma. Ez KözépEurópa legnagyobb füves pusztája, Tiszafüred, Balmazújváros és Karcag városok között terül el. Védettségét elsősorban hihetetlen fajta- és egyedszámú madárpopulációjának köszönheti.

Dezső László Erdélyből

20

Erdély csodálatos és ugyanakkor zordon hegyei mesélésre késztetik az itt élőket. Így tett a múlt században Benedek Elek, a híres mesemondó, s így tesz most Dezső László, a 39 éves gyergyószentmiklósi fotográfus, aki Daguerre úr 170 éves találmányának köszönhetően fényképezőgépével örökíti meg a havasok mesevilágát.

Asztrofotózás

32

Mi is az asztrofotózás? Itt kaphatunk választ erre a kérdésünkre Éder Iván asztrofényképésztől. Két legfőbb ágazata a kiterjedt halvány objektumok, és a fényes, de kompakt látszó méretű (pl a bolygók, vagy Holdkráterek apró részletei) nagyfelbontású fényképezése. Az első részében az ún. „mély-ég” objektumok fényképezésének alapjait mutatjuk be.

© Imre Tamás Canon EOS 1Ds Mark II, EF 2,8/24-70mm 21sec f/20 ISO 100+ND8

Tippek-trükkök 38

A lepkék legnagyobb tömegben a trópusokon fordulnak elő, de a mérsékelt égövben, például KözépEurópában is gazdag fotós zsákmányra tehetünk szert. A Magyarországra látogató természetfotós fajban és egyedszámban is gazdag lepkefaunát talál. Sikeres fotózásukat szeretnénk elősegíteni néhány jó tanáccsal.

Képfeldolgozás

46

A fotográfia történetében a digitális fényképezés rengeteg újdonságot és lehetőséget eredményezett. A filmre rögzített negatívok előhívása is teljesen más formában és környezetben zajlik a digitális képek esetén, de mégis sok hasonlósággal találkozunk, ha megértjük, mire való a Camera RAW formátum.

fotósuli

kompozíció fotóklub Mezőföld terepen tesztelve

canon eos 5d mark II

nikon d3x ifjúsági rovat

rakó alex páyázatok, workshop-ok

természetfotó pályázat kompakt kamerával Növények fényképezése ajánlók

könyvek, dvd-k webgalériák

28 42 50 58 64 70 72 76 78

© Imre Tamás - Lebegés Canon EOS 1D Mark II N, EF 2,8/300mm 1/800sec f/3,2 ISO 400

Fotós kalandok Különleges madárfajok a Hortobágyi Nemzeti Parkban Mostani fotós kalandunk során elkalauzoljuk önöket az UNESCO világörökségeként ismert Hortobágyi Nemzeti Parkba, mely Magyarország legismertebb madárrezervátuma. A nemzeti park 1973-ban lett védetté nyilvánítva, területe ma eléri az 1100 négyzetkilométert.

Ez Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, Tiszafüred, Balmazújváros és Karcag városok között terül el. Védettségét elsősorban hihetetlen fajta- és egyedszámú madárpopulációjának köszönheti, mely miatt a Ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű, különösen fontos védett területté nyilvánította.

A fényképezésre szánjunk legalább 4-5 napot, ezzel is növelhetjük esélyeinket. Inkább érdemes egy-egy különlegesebb madárfajt fényképezni, mint sokfelé elmenni és csak keresgélni. Jó lehetőségek vannak kékvércsére, vörös vércsére és kis kárókatonára. A madárrezervátum területén mindenképpen ajánlott egy hivatásos vezető igénybevétele, ami azért is fontos, mert az ő vezetésük nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem találnánk meg azokat a helyeket, ahol szép felvételeket tudunk készíteni. Aki viszont a rezervátum szigorúan védett részeire szeretne bejutni, az csak kísérővel és bejelentkezéssel teheti meg. Ezt nagyon fontosnak tartjuk mi természetfotósok is, hiszen e nélkül nem védhetnénk meg a költőtelepeket.

Otthon alaposan átnéztük, mit is érdemes magunkkal vinni. Mi a következőket választottuk: mindenképpen nagy fényerejű Canon f/2,8–as 300 mm, esetleg Canon f/2,8-as 70-200 mm-es objektívet, plusz 1,4x és 2x is legyen a csomagban. Ezekkel a teleobjektívekhez alkalmazható konverterekkel gyújtótávolságuk megnövelhető a téma távolságához és méretéhez igazodóan. Állványként a jól bevált Gitzo-t és a kedvenc Manfrotto 503HDV videofejeket cipeltük magukkal. Aki külföldről érkezik, annak jó lehet a kön�nyű karbon állvány és a Wimberley fej. Az akciójelenetekhez segítségünkre lehet a gyors gépváz és a Sandisk Extreme IV kártya. Tartalék akkumulátort, esetleg valamilyen háttértárat is érdemes bepakolni, nálam a Vosonic VP 8360-as volt. Szintén jó választás lehet egy nagy fényerejű zoom is, pl. Sigma f/2,8 120-300 mm vagy némi kompromisszummal egy Canon f/4,5-5,6 100-400 mm-es IS objektív. Gondoltunk a Nikon rendszerrel fényképező természetfotósokra is. Nikon bajonettel a Nikkor f/2,8 300mm VR és az f/2,8 70-200mm VR a bajnok, de a Nikkor f/4 200-400mm VR is jó választás lehet. A zoom objektívek nagy előnye, hogy velük végleges kompozíciójú képeket komponálhatunk, hátrányuk a gyengébb fényerő és képminőség - a fix optikákhoz képest. Vihetünk egylábú állványt is a szabadabb mozgáshoz.

Zack Petric - Bengal tiger crossing a creek © Imre Anikó- Vércsenász Canon EOS 40D, EF 2,8/300mm 1/500sec f/3,2 ISO 400

© Imre Tamás - Vörös vércse repülés Canon EOS 1D Mark II N, EF 2,8/300mm 1/1000sec f/3,2 ISO 400

Mielőtt belekezdtünk volna a fényképezésbe, próbáltunk minél több információt begyűjteni az adott madárfajokról, viselkedésükről.

Az ornitológiai tudás éppen annyit tud hozzátenni a képhez, mint fotográfiai felkészültségünk. A leshelyeket még sötétben kell elfoglalni és a teljes alkonyat után lehet csak elhagyni, amikor értünk jön a kísérőnk. Az áhított képeket mindig a kora hajnali és a késő esti fényekben készíthetjük, mert ilyenkor a legaktívabbak a madarak, és a legszebbek a fényviszonyok.

A vércsék zavartalan fényképezéséhez szükség volt egy olyan leshely kialakítására, melyből a madarakat úgy lehet fényképezni, hogy ők minket nem látnak. Erre kiválóan alkalmas egy speciális üveggel ellátott magasles, amit Máté Bence természetfotós épített.

Hajnalban, a beülés után nem kellett sokat várnunk a madarakra, a nap első sugarainak megjelenésekor elkezdtek repkedni és vijjogni, ami az udvarlási szertartás része, majd a tojó feltolta kloákáját és el-

kezdődtek a párzások. Ez hihetetlen élményt nyújtott számunkra, mert részesei lehettünk életüknek.

Mivel a madarak nem láthattak minket, volt olyan időszak, hogy az egyik oldalon a vörös vércsék, a másikon meg a kékvércsék pároztak vagy akcióztak, tőlünk mindössze 7-10 méteres távolságra.

Számunkra a legkellemesebb érzés, amikor kint vagyunk a lesben, és ilyen csodálatos természeti környezet vesz körül minket. „Megszűnik létezni a külvilág”, csak a madarakra és a lehetséges kompozíció-

ra tudunk gondolni. Itt jelezném, hogy nem minden nap egyforma, szerencse is kell a jó felvételek elkészítéséhez, valamint a madarak viselkedése is eltérhet, időjárási és egyéb külső körülmények miatt. Két nap elteltével átmentünk a másik lesbe, ahová bejutni már kész kaland, mellcsizmában a térdig érő vízben, a fejünk felett tartva a felszerelésünket.

Ahhoz, hogy a teljes sötétségben lássunk valamit, fejlámpával világítottunk, így haladtunk a tó belseje

felé. Nem kellett sokat menni, de felrémlett előttem az a kép, ha elesek, a felszerelésemnek vége. Itt a lesben nincs semmi, csak egy laticel, amiről fekve kell fényképezni - a jó perspektíva elérése érdekében.

képezni. Kiszakadni a hétköznapok egyhangúságából, ez az érzés megnyugtat, és rendkívül jól kikapcsol minket. Nekünk, magyaroknak óriási lehetőség ez a madárparadicsom, minden alkalommal más-más felfedezést kínál.

A látvány azonban mindenért kárpótolt minket. Tündérfátyol a háttérben, és legalább 15-20 kis kárókatona előttünk, úgy 10-15 méterre. A madarak folyamatosan civakodtak, mozgolódtak, óriási élmény volt mindkét lesből fény-

Sok érdekes, szép felvételt köszönhetünk Máté Bence ötletének és a SakerTour csapatának. Közösen, fotó workshop formájában már második éve viszünk csapatokat a lesekhez. Ajánlom mindenkinek, nagyon jó lehetőség.

© Imre Anikó Canon EOS 40D, EF 2,8/300mm 1/3200sec f/2,8 ISO 400

© Imre Tamás Canon EOS 1D Mark II N, EF 2,8/300mm 1/320sec f/2,8 ISO 400

© Imre Tamás Canon EOS 1D Mark II N, EF 4/600mm+2x 1/160sec f/10 ISO 400

© Imre Anikó Canon EOS 40D, EF 2,8/300mm+1,4x 1/1000sec f/4 ISO 320

Senki ne csüggedjen, ha nem elsőre készülnek el az áhított felvételek. A természetfényképezés sok kitartással és bizony rengeteg koránkeléssel jár.

Mindenkinek szép fényeket és sok fotós témát kívánok a nyári szezonra.

Szöveg: Imre Tamás Fotók: Imre Anikó és Imre Tamás

Tervezés Helyszín: Magyarország délkeleti részén.

Megközelíthetőség: A Budapesti repülőtérről az M0-ás autópályán keresztül az M3-as autópályára érdemes ráhajtani, majd a 33-as úton Hortobágy helységig eljutni.

Mit lehet fotózni: Elsősorban madarakat és tipikus pusztai tájakat.

Mit vigyünk magunkkal: Nagylátószögű objektívet 16-35 mm, teleobjektívet 300 mm, lehetőség szerint 1,4x telekonverterrel, állványt, ND átmenetes szűrőt.

Szállás: Hortobágyon és Poroszlónál nagyon jó minőségű szállásokat találhatunk.

A legjobb időpont: A madarak megérkezése után, májustól egészen augusztusig.

Érdekes helyek Krka Nemzeti Park

A dalmát tengerpart középső része Sorozatunkban szeretnénk felvillantani olyan szép helyeket, amelyek joggal tarthatnak érdeklődésre a természet fényképezése iránt vonzódók részéről. Igyekszünk úgy bemutatni, hogy ne csak azok kapjanak kedvet a helyhez, akik gyakorlottak és nagy tapasztalattal rendelkeznek. Sokan vannak, akik „csak” a családi kirándulás, utazás során szeretnének szép helyeket fényképezni. Mások elhivatott tájfényképészek, igyekeznek minél több helyszínre eljutni.

Magazinunk elsősorban a tágabb értelemben vett, kevésbé ismert Közép-Kelet Európában található területeket szeretné bemutatni.

© Szabó Béla Canon EOS 5D, EF 2,8/70-200mm 0,5sec f/32 ISO 50+ND8

© Szabó Béla Canon EOS 5D, EF 2,8/24-70mm 1/60sec f/8 ISO 100

Első alkalommal a mediterrán térségben található Horvátország tengerparti részét, Dalmáciát keressük fel.

Találkozásom a vidékkel a délszláv háborút követően, 1997-ben történt meg. Rabul ejtett a tenger, a táj és a történelem. Kétszer végigjártam a területet a Kotori-öböltől az Isztriai-félszigetig.

Aki a tájat szeretné megörökíteni minél változatosabb formában, javaslom, hogy kerülje el a turisztikai főszezont. Jól tesszük, ha májust-júniust célozzuk meg a

túránk időpontjának, ekkor még zöldell a növényzet. Könnyebb szállást találnunk, az árak is mérsékeltebbek. Szeretném bemutatni az olvasónak számomra az egyik legkedveltebb területet, ez Šibenik környéke. Csodálatos a tengerpartja, fantasztikus tájképeket lehet készíteni a tenger és a szigetek szépségeiről. Nem mes�sze a várostól található a vidék egyik nevezetessége, a Krka Nemzeti Park.

A Krka folyó lépcsőzetes és szurdokvölgyeken át hömpölygő

folyama és forrása rendkívüli szépségének, csodás mészkőképződményeinek - melyeken át buja zuhatagokban zúdul le a víz -, tavainak és smaragdzöld völgyeinek köszönheti sajátos vonzerejét. A nemzeti park a karsztvidéki folyó 111 km²-es szakaszán terül el, amely kiemelkedő természeti, tudományos és kulturális értékei miatt különleges védettséget élvez.

A folyó 72 km-es völgyének mintegy kétharmadát váltakozó,

© Szabó Béla Canon EOS 20D, EF 2,8/70-200mm 1/6sec f/14 ISO 100+ND8

© Szabó Béla Canon EOS 5D, EF 2,8/24-70mm 1/100sec f/16 ISO 100

Tervezés Helyszín: Horvátország tengerparti része, Šibenik környéke.

Megközelíthetőség: Autóval Šibeniktől a 33 sz. úton Knin irányába. Letérő Tomilja településnél.

Hajóval Šibenikből vagy Skradinból.

Mit lehet fotózni: Elsősorban tájat, vízesést.

Mit vigyünk magunkkal: Nagylátószögű objektívet 16-35 mm, 24-70 mm, teleobjektívet 70-200 mm, állványt, ND2x, ND4x, ND8x, ND átmenetes szűrőket, kioldózsinórt.

Szállás: A tengerparton bőséggel található különféle minőségű szállás.

A legjobb időpont: Május-június, ekkor még szép zöld a növényzet, nagyobb a folyó vízhozama és kevesebb a turista.

lejtős és meredek falú, 100-200 méter magasságú szurdokvölgy képezi. A kanyonon a folyó több zuhatagban zúdul alá, melyek édesvízi mészkőképződés révén keletkeztek. Az utolsó zuhatagon - ez a Skradinski buk - óránként mintegy 55 köbméter víz áramlik át. Minden zuhatag felett természetes tározó jött létre, ezért a Krka tavak sokaságán folyik át. Legnagyobb a Visovačko jezero (Visovac-tó) a Skradinski buk (Skradini-zúgó) és a Roški slap (Roški-zuhatag) között elterülő

13 km hosszú tó, melynek közepén Visovac szigete található a ferences-rendi kolostorával. A Krka folyó völgyének utolsó 20 kilométeres szakasza a jégkorszak utáni tengerszint emelkedés következtében süllyedt meg, így a sósvíz a Skradinski buk alját éri. Európa egyik legszebb „ásványok alkotta sziklákból“ álló vízesésének megtekintését a körülötte található hidak és ösvények teszik lehetővé (belépődíjat kell fizetni). Megközelíthető autóval, vagy Šibenikből és Skradinból kishajóval.

A šibeniki szigetvilágot illetően említsük meg a festői Murter szigetet, melyet egy tizenkét méteres híd köt össze a szárazfölddel.

Ne feledkezzünk meg Zlarin szigetéről sem, amely már a XV. századtól koralljairól és tengeri szivacsairól híres.

Erre a csodás vidékre fotóworkshopot vezetek már 10 éve, június elején.

Szöveg és fotó: Szabó Béla

Meseerdő a Gerecsében medvehagyma A Gerecsében autózva Bajna felől Bajót irányába, félúton van egy zúzott köves út balra, ha ezen az úton behajtunk a hegyek felé, akkor egy gyönyörű bükkösbe érünk. Régebben volt itt egy Pusztamarót nevű település, ma már csak egy szép emlékművet, egy apró temetőt és egy táborozó helyet találunk.

Az erdőbe érve megérezzük a táj hangulatát, a szürke törzsű fák között haladva csak a csend a kísérőnk.

Tavasszal, április végén, május elején virágzik a medvehagyma, ilyenkor az erdő olyan, mintha hó esett volna. A sok fehér virág szőnyegként borítja az erdő alját, kellemes hagymaillat tölti be a levegőt. Maga a növény 20 cm magas, a levele hasonlít a gyöngyvirágéra, csak vékonyabb és fényesebb. Minden része ehető, nagyon jó ízű, kicsit hasonlít a fokhagymára.

Fotózása felemelő élmény, igen szép fotókat lehet készíteni a virággal borított tájról, bár nagyon meg kell küzdeni a jó képekért. Szépen mutat a szürke törzsek között a sok fehér virág, olyan, mintha az erdő esküvői ruhában pompázna. Próbáljunk nagylátószögű és közepes teleobjektívet használni és természetesen stabil állványt. Vigyázzunk, mert a fák apró, növekvő levelein átszűrődő fény megtréfálhat minket azzal, hogy zöldes fénybe borítja a tájat. Érdekes jelenség, hogy a reggeli fényben a szürke bükk törzsek között párásnak látjuk a tájat.

Szöveg és fotó: Szekeres János

© Szekeres János Nikon D1x, Nikkor 4,5/50-300mm 1/20sec f/8 ISO 400

Tervezés Helyszín: Magyarország északnyugati részén.

Megközelíthetőség: Budapesttől mindössze 35, Esztergomtól pedig 10 kilométerre, a Pusztamaróti elágazásnál balra.

Mit lehet fotózni: Erdei tájat és makro felvételeket.

Mit vigyünk magunkkal: Nagylátószögű, 16-35 mm-es objektívet és 70-200 mm-es teleobjektívet egyaránt. Érdemes még állványt és ND átmenetes szűrőket is betenni a táskába.

Szállás: Pusztamarótnál, bent az erdőben van turistaszállás, de a minősége nem a legjobb.

A legkedvezőbb időpont: Április vége - május eleje.

Dezső lászló Erdély csodálatos és ugyanakkor zordon hegyei mesélésre késztetik az itt élőket. Így tett a múlt században Benedek Elek, a híres mesemondó, s így tesz most Dezső László, a 39 éves gyergyószentmiklósi fotográfus, aki Daguerre úr 170 éves találmányának köszönhetően fényképezőgépével örökíti meg a havasok mesevilágát.

A mai Románia Kárpátok által közrefogott területe az I. Világháború végéig a Magyar Királyság része volt. Napjainkban is másfél millió magyar él itt nagyrészt zárt tömbben, ennek a magyarságnak egyik kiemelkedő fotográfusa Dezső László. A természet szeretetét már gyermekkorában magába szívta, hiszen édesapja erdőjáró ember, házuk az erdőrengeteg szélén állt. Gyorsan megismerte a természet rejtelmeit, szépségét, de ugyanakkor a veszélyeit is. Már a középiskolában magával ragadta a fényképezés élménye. A természet szeretete és a fotózás iránti elkötelezettség egyenes utat jelölt ki számára a természetfényképezéshez.

Nem okoz számára nehézséget, hogy majd 15 kilós fotós hátizsákjával, állvánnyal a hátán, mint egy zerge közlekedjen a sziklákon, a vad, ember által ritkán járt vidéken. Követi a zergék járását, figyeli a medvék mozgását. Ebben a természetszeretetben kitűnő partnerre talált feleségében, Editben, két fiában, Zalánban és Matyiban - az utóbbi örökölte a fotográfia iránti vonzalmat is - valamint a gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentő Egyesület tagjaiban.

Igazi szerelme a Hagymás-hegység, de járja a Kárpátok hegykoszorúit a Retyezáttól a Máramarosi-havasokig. Néha azonban elcsábítja a messzeség, az ismeretlen, a kihívás, és eljut Norvégia kies hegyeibe, tengerpartjára, vagy társaival és hatalmas fotós hátizsákjával felmegy Európa tetejére, a Mont Blancra.

Képeivel nagyon sokan találkozhattak már a Gyilkos-tó, Békás-szoros környékén járók. Saját kiadója, a Mark House jelenteti meg a vidékről a legszebb albumokat. Az 1958-ban alapított Győri Fotóklub Egyesület tagja 2004-től. Az egyik legpatinásabb természetjáró szervezet, az 1891-ben alapított Erdély Kárpát Egyesület elnökének választotta 2008-ban. Kedvenc évszaka a tél, csodái megörökítéséhez megbízható eszközre talált a Canon fényképezőgépekben.

Szöveg: Szabó Béla

Portfoliรณ

Gyilkos-tรณ Canon EOS 5D, EF 2,8/70-200mm 1/200sec f/8 ISO 100

Rety

Canon EOS 5D, EF 1/80sec f/1

yezรกt

EF 2,8/16-35mm 13 ISO 200

Mont

Canon EOS 5D, EF 1/30sec f/

Blanc

EF 2,8/24-70mm /8 ISO 100

Vรถrรถs rรณka Canon EOS 5D, EF 2,8/400mm 1/500sec f/4 ISO 200

ZergĂŠk Canon EOS 40D, EF 2,8/70-200mm 1/100sec f/8 ISO 500

Fotósuli Kompozíció A kompozíció tudománya korábbi a fotózásnál, hiszen számos képzőművészeti ágban hasznosítják több száz éve. Léteznek szerkesztési elvek, esztétikai szabályok, melyeknek a fotónak is meg kell felelnie. Érdemes ezeket megismerni, alkotó módon alkalmazni.

Mi a kompozíció? – a kép belső szerkezete, elemeinek szándékolt, terv szerinti elrendezése. Ez pontos, ám száraz meghatározás, közelítsük meg az érzelmek oldaláról is. Akkor jó egy fotó, ha a befejezettség, teljesség érzetét kelti a nézőben: semmi sem hiányzik a képről, ugyanakkor semmi sem felesleges. Minden képelem a helyén van, szerepük van a kompozícióban, s a fotó egészét szolgálják.

Az egyes elemek kapcsolata a fotón világos, áttekinthető.

A fénykép nézője nem tudatosan „olvassa” a képet, azonban kompozíciós előképzettség nélkül is érzi, melyik közülük a jól elkészített. A fotósnak viszont a siker érdekében tudatosan kell fényképeznie, megterveznie a felvételét. Hogyan kezdjünk hozzá? - hiszen a kompozíció rendkívül szerteágazó, könyvtárnyi szakirodalma van. A terjedelmi korlátok csak néhány alapvető jó tanácsra elegendőek.

Kezdő fotósok gyakori hibája, hogy csak a főtémára figyelnek, pedig a felvétel esztétikai megjelenését alapvetően befolyásolja a képen megjelenő környezet, háttér is. Ha a főtéma környezete a nézőnek fontos információkat közvetíthet, akkor a fontos részleteinek legalább jelzésszerűen meg kell jelenniük a képen. Legtöbbször, ha a hátteret foltszerűen elmosva ábrázoljuk, kedvezőbb esztétikai hatás mellett a főtéma is hangsúlyosabbá válik.

Sok esetben a fotós nem tudja, miért is fényképezett, mi tetszett meg neki a fotótémában. Ekkor gyakorta hiányzik a képről a főtéma, vagy az nem eléggé figyelemfelkeltő helyen van. A főtéma mérete ne legyen jelentéktelen, de túlságosan nagy sem. Többnyire kerülni kell a tarkaságot és a túlságosan sok képelemet is.

A következő tanácsok egy-egy fotó kapcsán kerülnek részletesebben kibontásra, a kompozícióról pedig sorozat indul.

Canon T 90, FD 4/24mm 1/125sec f/16 Fujichrome Velvia 50

Fekvő vagy álló képformátum?

Témája válogatja: vannak olyan fotótémák, amelyek inkább álló formátumba kívánkoznak, mint ez a bükkös, karcsú, magasba törő fáival. A fák magasságának hangsúlyozásához a nagylátószögű objektív széles látószögét használtam, s egészen a talaj közeléből készítettem a felvételt, a megfelelő mélységélesség érdekében szűk blendével. A természetfotózásnál nem jelent problémát, hogy a felfelé irányított objektív miatt dőlnek, összetartanak a fák. A Fujichrome Velvia diafilm szépen adja vissza a furcsa, ellenfényes megvilágítás hangulatát.

A kép kapcsán egy fontos kompozíciós szabályról kell szót ejtenünk, az aranymetszésről, más néven harmadolási szabályról. Ha három egyenlő képterületre osztjuk a képet két vonallal függőlegesen is, vízszintesen is, akkor a tekintet vonzása szempontjából fontos négy vonalat és négy metszéspontot, ún. harmadoló pontot kapunk.

A bükkös két vastagabb törzse a függőleges harmadoló vonal közelében, míg az erdőbe beözönlő napfény az alsó vízszintes harmadoló vonalon található.

érdekes háttér Canon EOS 3, EF 2,8/16-35mm 1/90sec f/16 Fujichrome Velvia 50

Canon T 90, FD 2,8/100mm macro 1/30sec f/5,6 Fujichrome Velvia 50

Canon EOS 40D, EF 2,8/180mm macro 1/125sec f/13 ISO 100

A háttér ugyanolyan fontos, mint maga a főtéma. A hóvirág csokrot úgy ábrázoltam, hogy a környezete is látszódjék, emiatt viszonylag tág képkivágást alkalmaztam.

Különféle rekesz értékeket próbáltam ki a mélységélesség ellenőrző gomb segítségével, s azt találtam a leghangulatosabbnak, amikor a háttérben levő hóvirágok apró fehér pettyek képében jelentek meg, amely különleges hangulatot kölcsönöz a Fujichrome Velvia diára fényképezett képnek. A főtémát képező csokor a harmadoló egyenesen helyezkedik el. Alapesetben legjobb, ha a főtéma mérete harmadát-negyedét teszi ki az oldal hos�szának, vagy a szélességének, de a témaválasztástól, a kívánt hangulattól függően ettől azért el lehet térni.

Háromszög-kompozíció A felvételen a buglyos szegfű három virága egy háromszög-kompozíciót alkot. Fontos, hogy a háromszög egyik oldala se legyen párhuzamos a képszélekkel, így izgalmas, dinamikus képhatást érhetünk el. Az európai kultúrkörben az ember balról-jobbra, felülről-lefelé olvas, így nézi a fotót is. Az első tekintet a bal oldali virágra esik, ezért annak élesnek kell lennie, míg a jobb szélső virág esetében megengedhető a viszonylagos életlenség. Ha a virágoknak látszik a közepük, a porzók, bibék legyenek élesek. Messze volt a háttér (bátran lehetett rekeszelni), ennek, és a 180 mm-es makro objektívnek köszönhetően csaknem homogén a háttér, és a virágra derítőlappal irányított derítőfény miatt a finom, világos sziromszerkezet jól érvényesül a besötétedő háttér előtt.

Panorámás vágás A tájképek zöme fekvő képformátumba kívánkozik, és számos esetben szükséges kisebb-nagyobb panorámás vágás is. Napnyugta után a tó enyhén fodrozódó vizén színes fénysávok jelentek meg, ez adja a kép különleges hangulatát. A vízszintes sávok sokasága és a tó felett elrepülő darvak sora kívánta meg a panorámás vágást. A hosszú expozíció miatt a madarak mozdult foltként jelennek meg a fotón. A csíkok elhelyezkedésében, a kép felső szélén található bokrok, fák helyzetében is tetten érhető a harmadolási szabály.

Canon EOS 40D, EF 2,8/70-200mm+1,4x 1/15sec f/11 ISO 800

Egy kis plusz Ennek a kiszáradt, iszapos tómedernek a repedezett felülete izgalmas, rendszertelen rajzolatot mutatott, azonban önmagának a struktúrának az ábrázolása az emberi szem számára egy „kapaszkodó nélküli” képfelületet jelentett volna. Ezért két, a megszáradt iszap szürkéjétől eltérő színű fűcsomót is belekomponáltam a képbe, mégpedig a bal alsó harmadoló pont közelében. Érdemes keresni és megörökíteni a hasonló kontrasztos, grafikus hatású témákat.

Átlós képszerkezet

Canon EOS 40D, EF 2,8/10-22mm 1/200sec f/8 ISO 400

Két dolog tetszett meg az őszi levélen: a gyönyörű színek – a meleg vörös és a hideg zöld színkontrasztja – és a levél erezetének finom szerkezete. Úgy állítottam be a képkivágást, hogy a fő ér a kép átlójába essen. Érdemes arra is ügyelni, hogy a levél erezete ne legyenek párhuzamosak a képszélekkel, ettől mozgalmasabb, dinamikusabb lesz a fotó.

Az erezet áteső fényben a legszebb, ezt vakuval, hátulról történő megvilágítással értem el; a kemény fény éles, kontrasztos rajzolatot eredményezett.

Pillanatkép és kompozíció?

Canon EOS 5D Mark II, EF 2,8/180mm macro 1/200sec f/13 ISO 200

A hasonló pillanatfelvételeknél, mint ez az elröppenő cinkét ábrázoló fotó, a természetfotós ki van szolgáltatva a szerencsének. Természetesen próbál jó helyzetbe kerülni az állat mozgásának megfigyelésével, várható helyzetének megbecsülésével. A madár mozgása a képen átlós irányú, ezen felül szinte merőleges az ághoz képest, szárnya pedig párhuzamos az ággal, ahonnan elrugaszkodott. Fontos, hogy a felvételen az állat mozgásának irányában hagyjunk mindig nagyobb teret, és mint a legtöbb képen, fontos a viszonylag nyugodt háttér.

Szöveg: Krivánszky Árpád és Suhayda László Fotó: Suhayda László

Canon EOS 5D Mark II, EF 2,8/500mm+1,4x 1/200sec f/5,6 ISO 400

Asztrofotózás Mi is az asztrofotózás? Tulajdonképpen csillagászati témák fényképezését jelenti. Két legfőbb ágazata a kiterjedt halvány objektumok (mély-ég objektumok), és a fényes, de kompakt látszó méretű (pl. a bolygók, vagy Holdkráterek apró részletei) nagyfelbontású fényképezése.

A két ágazat gyökereiben is eltérő technikát igényel, akár a műszerezettségről, akár a képkészítési eljárásról beszélünk. Cikksorozatunkban legelőször az első csoport, a halvány, ún. „mélyég” objektumok fényképezésének alapjait mutatjuk be.

Sagittarius Tejút-vidék a Lagúna és Trifid-köddel. Számos egyéb mély-ég objektum is azonosítható, pl. a jobb alsó sarokban az M23 jelű nyílthalmaz látható.

Canon EOS 350D, 3,5/135mm Zeiss Sonnar 8x5min f/5,6 ISO 800

Mik azok a mély-ég objektumok? A Naprendszeren túl elhelyezkedő mindenféle galaktikus ködöket, csillaghalmazokat, vagy a még távolabbi extra galaxisok csoportját nevezzük így. Az elnevezés az objektumok halványságáról kapta a nevét, ugyanis ezek - néhány kivételtől eltekintve - szabad szemmel láthatatlan égi csodák. Megfigyelésükhöz csillagászati távcső szükséges, amellyel a fényesebbek szépen kivehetők, a halványabbak már esetleg éppen csak észrevehetők, míg bizonyos fényességhatáron alul már nem is látszódnak. A távcső az objektumról beérkező fényt gyűjti, koncentrálja úgy, hogy az a szemünkbe jusson. Minél nagyobb egy távcső objektívjének (lehet lencse, vagy tükör is) az átmérője, annál több fényt tud a szemünkbe gyűjteni, tehát annál halványabb objektumokat is megpillanthatunk vele. Egy amatőr csillagászati távcső objektívátmérője típustól és teljesítménytől függően körülbelül 60 mm-től 600 mm-ig terjed. Utóbbi már igencsak terjedelmes, hiszen a hossza egy ilyen távcsőnek legalább 2,5 méter.

Ahhoz, hogy a halvány mély-ég objektumokat megörökítsük, nem feltétlenül szükséges ekkora átmérőjű távcső. A digitális képérzékelők - a szemünkkel ellentétben - a fényt folyamatosan képesek gyűjteni, összegezni, az expozíció hosszával arányosan. A lényeg tehát a hos�szú expozícióban rejlik. Adott távcsővel sokkal halványabb objektumok örökíthetők meg fotografikusan, mint amit vizuálisan látunk. A csillagászati távcső tulajdonképpen egy nagy teleobjektív, melynek igazán csak a mechanikai részei különböznek a fényképezésre használatos teleobjektívektől. Tehát egy fényképezőgép objektív is alkalmas csillagászati fényképezésre, legalábbis nagyobb kiterjedésű objektumok megörökítésére. Egy nagylátószögű objektívvel pl. gyönyörű Tejútfelvételek készíthetőek.

A Tejútrendszer a saját csillagvárosunk, melyben milliárdnyi csillag (mind egy-egy Nap) fénye ragyog, olvad össze. Nyári éjszakákon sötét, vidéki megfigyelőhelyről szabad szemmel is látható, ezüstösen derengő halvány sávként kettészeli az égboltot.

Az Észak-Amerika-köd részlete, melyen a „Mexikói-öböl” látható a Yukatán-félszigettel.

Canon EOS 350D, 130/780 TMB apo (6/780), 11x10min, ISO 800

Saját galaxisunk belülről: a Tejút, ahogyan nyáron kettészeli az égboltot.

Fényét milliárdnyi halvány csillag egybeolvadása adja.

Canon EOS 350D, 18mm 10min f/5,6 ISO 400

Minél távolabb vagyunk a városok zavaró fényeitől, minél sötétebb helyet találunk, annál szebben és részletesebben látszik a Tejút, és természetesen annál alkalmasabb az ég a halvány mély-ég objektumok megörökítésére. A Hold is zavaró lehet, hiszen ha a horizont felett van, fényével kivilágosítja az eget és a halvány objektumok nem fognak látszódni.

A Sagittarius vidék nyílthalmazokkal és emissziós ködökkel.

Baloldalt és fent az M7 és M6 nyílthalmazok láthatók, a jobbra lent látható piros köd (NGC 6334) a „Macska lábnyom” nevet viseli.

Canon EOS 350D, 3,5/135mm Zeiss Sonnar 3x3min f/3,5 ISO 800

Felmerülő fontos probléma, hogy a hosszú, több perces expozíció alatt az égi objektumok elmozdulni látszanak, s a képen a csillagok elmosódnak, csíkot húznak.

Ennek a Föld forgása az oka. Ez a mozgás egy óragépes csillagászati mechanikával (csillagászati állvánnyal, mely szakboltban beszerezhető) kiküszöbölhető, amely ellentétes irányban és sebességgel forgatja a rászerelt fényképezőgépet és távcsövet. A Tejútat kb. 50 mm ekvivalens gyújtótávolságú objektívig érdemes fényképezni, nyáron a Hattyú-tól (Cygnus) a Nyilas (Sagittarius) csillagképig a leglátványosabb. F/4-es rekesz ISO 400-as érzékenység mellett - az égbolt sötétségétől függően - 5-10 perces expozíció javasolt. Ez digitális gépekre igaz. A kémiai emulzió (negatív, ill. dia) reciprocitási hibája miatt ott az expozíciós érték kb. 20-40 perc közé esik azonos nyílás és érzékenység esetén.

A nyári Tejút legfeltűnőbb mély-ég objektumai már egy-egy nagylátószögű felvételen is felismerhetővé válnak. Ezek pl. a Lagúna-köd (M8, Sagittarius), Kis Sagittarius Csillagfelhő (M 24, Sagittarius), M 22 gömbhalmaz (Sagittarius), „Vadkacsa-halmaz” (M 11), „E” sötétködök (B 142-143, Aquila), Súlyzó-köd (M 27, Cygnus), vagy épp az Észak Amerika-köd (NGC 7000, Cygnus).

Ezek az égi látványosságok természetesen hosszabb gyújtótávolságú objektívekkel is lefotózhatók, melynek technikáját következő számunk egyikében fogjuk bemutatni.

Szöveg és fotó: Éder Iván A téli égbolt jellegzetes csillagképe az Orion és környezete sok mélyég objektumot rejt, melyekből sok felfedezhető ezen a képen.

Pentax 6x7, 2,8/90mm 2x45min f/4 Kodak E200

Canon T90, FD 4/200mm macro 1/8sec f/8 Fujichrome Velvia 50 ric - Bengal tiger crossing a creek

tippek-trükkök lepkefotózás A mai kor lepkésze háló helyett fényképezőgéppel fut erdőn-mezőn a pillangók nyomában, s nem gombostűre tűzi azokat, hanem memóriakártyára menti.

A lepkék a rovaroknak egy nagy és látványos csoportját alkotják, melyen belül az egyes fajok életmódban, élőhelyüket tekintve, méretben, színben és formában nagyon eltérnek egymástól. A lepkék legnagyobb tömegben a trópusokon fordulnak elő, de a mérsékelt égövben, például Közép-Európában is gazdag fotós zsákmányra tehetünk szert. A Magyarországra látogató természetfotós fajban és egyedszámban is gazdag lepkefaunát talál. Amilyen kis súlyúak és könnyű a röptük a lepkéknek, annyira nehéz igazán szép és kifejező fotót készíteni róluk. A következőkben sikeres fotózásukat szeretnénk elősegíteni néhány jó tanáccsal.

Célszerű hosszabb gyújtótávolságú teleobjektívet használni, ezzel ugyanis messzebbről, kisebb zavarással tudunk fotózni. Kerülni kell a rikító öltözéket és a gyors mozgást, és vigyázzunk, hogy megközelítésük alkalmával ne vessünk rájuk árnyékot. A virágos mezőn a követésüket megkönnyíti az egylábú, vagy összecsukott állvány, a gömbfej pedig gyors beállítást tesz lehetővé, és mégis biztosítja a megfelelő stabilitást.

Választhatunk, hogy a felvételt kisebb vagy nagyobb mélységélességgel készítsük el, de ha a lepke szeme látszik a fotón, az legyen mindig éles. A megörökíteni kívánt lepke legyen egészséges, és ép szárnyú. A pillangókat lehetőleg szép környezetben, nyugodt háttér előtt örökítsük meg, s az árnyékos képrészleteket érdemes makro vakuval óvatosan, finoman megderíteni. Keressük azokat az időpontokat és helyzeteket, körülményeket, amikor arra is jut időnk, hogy szépen megkomponáljuk a fotót.

Ilyenek a hajnali időpontok, amikor még dermedt állapotban van a lepkénk, vagy a délelőtti órák, amikor éhes, ezért hosszabb időt tölt a virágon a nektár szívogatásával. Óvatos megközelítéssel a lepke éjszakázó helyén is pompás felvételeket készíthetünk, amint a mellékelt fotó mutatja.

Időnként kézből is exponálhatunk

Canon EOS 40D, EF 3,5/180mm macro 1/400sec f/5 ISO 250

Megfelelő erősségű fényviszonyok mellett a kézben tartott kamerával is éles felvételt készíthetünk. Ősszel, későn nyíló őszirózsán találtam egy tűzlepkefaj e szép példányát, melyet erős napsütésben, ellenfényben, makroobjektívvel, kézből fotóztam. Annak érdekében, hogy az ellenfényben fürdő lepke árnyékos oldala is kellőképpen részletgazdag és színes legyen, makro vakus derítést alkalmaztam.

Makroobjektív nélkül is boldogulunk?

Igen! Ez a fotó nyár végi, kora őszi virágos mezőn készült egy fehérlepkefaj egyedéről, mégpedig nem makroobjektívvel, hanem zoom-teleobjektívvel és 1,4-szerezővel. A lepkét viszonylag messziről, egylábú állvány segítségével követtem, így nem zavartam a mozgásában. Az elkészült felvétel minősége vetekszik a makroobjektív képminőségével. A nagy telének pedig érvényesül az a jótékony hatása, hogy a hátteret „összemossa”, azaz szép, homogén hátteret biztosít. Vaku nélkül, természetes fényben dolgoztam.

Canon EOS 40D, EF 2,8/70-200mm 1/250sec f/5 ISO 100

Canon EOS 40D, EF 3,5/180mm macro 1/25sec f/11 ISO 160

Canon T90, FD 4/200mm macro 1/125sec f/5,6 Fujichrome Velvia 50

A harmat öltöztet Kora ősszel, virágos réten, hideg reggelen készítettem ezt a fotót egy boglárkalepke-faj szép egyedéről. A hideg és a párásság miatt a lepke nem volt még repülésre kész állapotban, ezért jól tűrte a fotózást. A kellő mélységélesség elérése érdekében szűk rekeszt használtam, s a szélcsendes idő lehetővé tette, hogy a lepke a viszonylag hosszú expozíciós idő ellenére se mozduljon be. A felvétel kiváló rajzú Canon makroobjektívvel készült, borult időben, vaku használata nélkül. Ez a felvétel azt mutatja, hogy érdemes korán kelni, kutatni a virágos réten lepkék után, mert harmat-ruhában még szebbek, mutatósabbak!

A hernyó „szépsége” A lárva állapotban levő lepkék is érdekes fotó témák, távolabbról viszont nem látszik igazán a színezetük és a mintázatuk szépsége, ezért közel kell hozzájuk kerülnünk.

Alkalmasan megválasztott látószögből, jó kompozícióval kifejező fotókat kaphatunk róluk. Ez a szembenéző kép egy közönséges erdei fa-kártevő lepke hernyójáról készült Fujichrome Velvia színes fordítós filmre, makroobjektív segítségével, viszonylag tág rekeszértékkel, hogy a háttér zavaró beélesedését el lehessen kerülni. Finom makro vakus derítést alkalmaztam a hernyó fejére, csak annyi megvilágítás-kiemeléssel, hogy a kép háttere ne legyen természetellenesen fekete, részlettelen.

Lepkefotó borult, csöpögős időben Ez a sakktábla lepke a csöpögő eső elől egy harangvirág kelyhe alá menekült, s onnan nem szívesen mozdult ki, így volt idő a helyes kompozíció megválasztására. A fotó Fujichrome Velvia fordítós filmre készült, Canon makroobjektív segítségével. A filmes korszakban egy film teljes hosszúságában egy meghatározott ISO értékkel kellett dolgozni, ma, a digitális világban egy tárcsa elforgatásával pillanatok alatt, s akár képkockánként lehet alkalmazkodni a változó fényerősséghez. A nyugodt, kedvező hátteret tág rekesznyílás biztosította, ehhez viszonylag hosszú expozíció tartozott, így várni kellett a szélcsendes pillanatra. A bókoló virág és az alá telepedett lepke szinte sugallta az álló képformátumot.

Csoportkép Száraz, csapadékmentes időszakban a lepkék gyakran gyűlnek össze nedves helyeken, például pocsolyák iszapos partján, lehullott gyümölcsökön, olykor állati ürüléken is, ahonnan nedvességet és ásványi anyagot szívogatnak. Ekkor lehet csoportképet készíteni róluk, amelynek eltérő a hangulata a megszokottól. A rókaürüléken sorjázó lepkék fotózásához az állvánnyal le kellett menni csaknem a talaj szintjéig. A felvétel borult időben, ennek megfelelően kevésbé kontrasztos fényben, Fujichrome Velvia diára készült, makroobjektívvel, közepes rekesznyílás mellett. A nedves helyen folyamatos a forgalom, a viszonylag hosszú expozíciós idő alatt egyes lepkék elmozdulnak. Ez lehet kompozíciós szempontból kedvező, de éppúgy kedvezőtlen is, ezért célszerű több felvételt készíteni; ott lesz köztük a jó fotó is.

Canon T90, FD 4/200mm macro 1/30sec f/5,6 Fujichrome Velvia 50

Lepke erős ellenfényben Délutáni, erős ellenfényben készült a fotó egy fehérlepke-faj fehéres-zöldes színezetű példányáról. Erős borulás után a lemenő Nap kibukkant a felhők alól, ellenfénybe vonva a borulástól és a hűvösödő időtől megijedt pillangót. A távoli háttér miatt viszonylag szűk rekesszel lehetett felvételt készíteni, állványról, Fujichrome Velvia színes fordítós filmre, Canon makroobjektívvel. Annak érdekében, hogy az árnyékban levő képterületek ne legyenek színtelenek és részlettelenek, makro vakus derítést alkalmaztam, épp csak annyit, hogy a lepkén az áteső fény és a fénykorona jól látható maradjon.

Canon T90, FD 4/200mm macro 1/60sec f/6,7 Fujichrome Velvia 50

Szöveg: Krivánszky Árpád és Suhayda László Fotó: Suhayda László Canon EOS 3, EF 3,5/180mm macro 1/125sec f/9 Fujichrome Velvia 50

Fotóklub Mezőföld Természetfotó Egyesület Az Észak-Mezőföldön tevékenykedő természetfotósok összefogásával 1989 őszén alakult meg a NIMRÓD Fotóklub Mezőföldi csoportjaként, majd Mezőföld Természetfotó Klub néven 1992-től önállóan tevékenykedik. 2007-től egyesületi formában működik, Mezőföld Természetfotó Egyesület néven. Tagságuk korban, nemben és területileg is nagyon heterogén. A magyar természetfotózás a világ élvonalába tartozik és túlzás nélkül állíthatjuk, működésük következményeként Dunaújváros a magyar természetfotózás regionális központja lett. Kapcsolataik széleskörűek: az alkotóközösség tagja a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének (MAFOSZ), de a Magyar Madártani Egyesülettel, a KTM Természetvédelmi Hivatal Madártani Intézetével, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságával is szakmai kapcsolatban áll, segítve természetvédelmi, természet megőrzési munkájukat. Önként vállalt feladatuknak tekintik az emberek, ezen belül különösen a gyermekek környezettudatos szemléletének formálását. E célt szem előtt tartva különböző közösségekben, iskolákban gyakran tartanak kamara kiállításokat, vetített képes ismeretterjesztő előadásokat. Egyesületük tevékenysége hézagpótló a régió környezetvédelmében és kulturális életében egyaránt.

Legjobban sikerült képeikből évente jelentkeznek új kiállítással. Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy ezek Dunaújváros számon tartott kulturális eseményei.

Az elkészült munkáikat évente 10-15 kiállításon mutatják be, főként a természet különféle jeles ünnepeihez kötötten: pl. a Föld Napja, Madarak és Fák Napja, a Víz Világnapja.

Fotóikkal hazai és nemzetközi pályázatokon vesznek részt, ezzel is lemérve munkáik színvonalát, értékét.

A legnagyobb eredményüknek azonban azt tartják, hogy a spontán szerveződött, jó értelemben vett „amatőr” társulat a tagok szerteágazó foglalkozása ellenére megőrizte életképességét. A táborozások és a fotótúrák során átélt kalandok, elszenvedett kudarcok és megélt sikerek életre szóló barátságokat szültek; a közösség megtartó ereje kiállta az idők próbáját.

Kapcsolat: Fabó Ferenc Mezőföld Természetfotó Egyesület E-Mail: faboferi@gmail.com Tel.: 30/911-6636

© Fabó Ferenc: Légitámadás

© Klép Sándor: Diótolvaj

© Szar © Dr. Somorácz György: Szörnyecske

© Sóti Lás

© Krizák István: Meseerdő

© Hollósi Zoltán: Fényjáték

rka László: Jégpiton © Dénes János: Akrobata

© Bartos Imre: Előjáték

szló: Kukucs!

© Dr. Almási István: Búcsú a Naptól

képfeldolgozás

camera raw A fotográfia történetében a digitális fényképezés rengeteg újdonságot és lehetőséget eredményezett, melyek következtében sok minden megváltozott a fotósok munkáját illetően. A filmre rögzített negatívok előhívása is teljesen más formában és környezetben zajlik a digitális képek esetén, de mégis sok hasonlósággal talál-

kozunk, ha megértjük, mire való a Camera RAW formátum.

A Camera Raw joggal nevezhető digitális negatívnak, hiszen célja ugyanaz, mint a filmes negatívoknak: a lehető legtöbb információ rögzítése, automatikus módosítások nélkül. A legtöbb digitális fényképezőgép többféle adatrögzítési módot kínál, melyeket gyakran tömörítési formátumoknak neveznek. Ezek közül a legszélesebb körben használt a veszteséges JPEG tömörített képformá-

tum. Ennek legnagyobb előnye kis fájlmérete, melynek köszönhetően kis adatfeldolgozási és tárhely igénye van. Ezt a szabványos tömörítési formát szinte kivétel nélkül minden gyártó fényképezőgépe támogatja. Nem is lenne szükség jobb digitális rögzítési módra, ha a JPEG képeknél nem létezne jobb megoldás a helyszínen rögzített információ feldolgozására. Ennek a formátumnak ugyanis elengedhetetlen velejárója, hogy sok automatikus módosításon megy keresztül a fel-

vétel készítésének pillanatában, anélkül, hogy a fotó készítője ezeken bármit is tudott volna változtatni. Ez az automatizáltság előnyös lehet az amatőr fotósoknak, de a legtöbb esetben egy hozzáértő szeret a legtöbb képfeldolgozási műveletről maga dönteni.

A Camera Raw a szenzorra érkező összes rendelkezésre álló információt eredeti formájában képes menteni. A formátum lefordított jelentése nyers, amely kihangsúlyozza, hogy az így rögzült digi-

tális képek egyáltalán nem mennek át automatizált módosításokon. Sok előnye és kevés hátránya van ennek a lehetőségnek a közismert JPEG fotórögzítéshez képest.

A legszembetűnőbb különbség talán a rögzíthető tónusmennyiségből adódik. Míg egy JPEG kép színcsatornánként 8 bit információt képes eltárolni, mely csatornánként 256 tónusértéket jelent, addig a legalapvetőbb Camera Raw formátum is csatornánként 4096 tónusértéket rögzít.

Ez azt jelenti tehát, hogy a szimpla Camera Raw 16-szor an�nyi képinformációt képes rögzíteni egyetlen színcsatornára, mint a JPEG. Ebből következik az, amit a fenti képeken láthatunk: a rosszult exponált kiinduló képből JPEG esetén egy zajos, túlzottan kontrasztos képet lehet csak előállítani, míg a RAW alapból kiindulva sokkal több részletet visszanyerünk még a legsötétebb helyeken is, ráadásul lényegesen kevesebb zaj kíséretében.

Jpeg vagy RAW? Az utólagos digitális képfeldolgozás tekintetében egyértelműen nagyobb haszna van a RAW formátumnak, hiszen sokkal több mindent tudunk veszteségmentesen módosítani utólag. Ennek ellenére - a nagy fájlméretből adódóan - hátrányokkal is kell számolni. A JPEG képekhez képest jóval kevesebb fotót tudunk rögzíteni egy memóriakártyára, és a képek későbbi tárolásához is nagyobb tárhelyre lesz szükségünk. Emellett a képrögzítési sebességet is befolyásolja a fájlméret, azaz sorozatfotóknál szintén hátrányos lehet - nagy mérete miatt - a RAW formátum. Nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy melyik a jobb választás, de a technológia fejlődésével egyre kevésbé számítanak hátránynak az előbb említettek.

szabványos formátum Mivel a legtöbb gyártó saját Camera RAW formátumot fejlesztett ki és épít bele vázaiba, ezért nincs igazán elfogadott szabványos RAW kiterjesztés. Az Adobe szoftverház által útjára indított DNG formátum bizonyult a leginkább életképes megoldásnak, de sajnálatos módon a legnagyobb gyártók máig sem alkalmazzák saját RAWjuk helyett vagy mellett. A szabványnélküliség aggodalmat kelt a fotósok között, hogy vajon a jövőben képesek lesznek-e újra megnyitni RAW-ként mentett képeiket. Ez valóban létező probléma, és a DNG szabványt pont emiatt találták ki. Ha a nagyobb gyártók hajlandóak lesznek beépíteni új gépeikbe a DNG-be fotózás lehetőségét, akkor egyértelműen ipari szabvánnyá válhat.

kilátások Jelenleg a legrobosztusabb Camera RAW formátum csatornánként 16 bit információt, azaz 65536 tónusértéket képes rögzíteni, de a gyártók versengése következtében ez a paraméter folyamatosan növekszik. Ha jelenleg még nem is, de néhány év múlva teljesen értelmetlenné válhat a veszteséges JPEG formátumba fotózás, ugyanis bizonyos technológiai szint elérése után bármilyen ros�szul exponált képből tökéletes tónuseloszlású képet lehet majd varázsolni. Addig is ajánlott mindenkinek, hogy ismerkedjen a RAW fotózás előnyeivel és hátrányaival.

Szöveg és fotó: Perhiniák Márton

TEREPEN TESZTELVE

canon eos 5d mark II A Canon EOS 5D Mark II-es DSLR gépvázból az első béta változatot még 2008 szeptemberében volt szerencsém kipróbálni. Az azóta eltelt nyolc hónap alatt a Canon Hungária és Canon Európa jóvoltából több verzió is volt nálam; összesen négy gépet tesztelhettem, majd 2009 januárjától már egy végleges vázzal fényképezhettem a természetet. Több helyszínen és földrészen jártam a géppel, így már kellő tapasztalatra tehettem szert vele kapcsolatban.

ric - Bengal tiger crossing a creek

Imre Tamás - Lebegés Canon EOS-1D Mark II N, 300 mm

© Imre Tamás Canon EOS 5D Mark II, EF 2,8/16-35mm 21,0sec f/5,6 ISO 6400

f /3.2 1/800 ISO 400

Az első 5D-hez képest sokkal jobb lett a váz fogása, még markolat nélkül is robusztus, viszont a természetfotósok többsége az 1-es szériát használja, ezért ajánlott hozzá a markolat megvásárlása is. Az állandóan változó időjárási körülmények komoly igénybevételnek teszik ki a gépvázakat; ezt figyelembe vette a gyártó, az új 5D Mark II váz teljesen magnézium ötvözetből készült és megfelelő tömítéseket tartalmaz.

A nagy áttörést mégis a magasabb, zajtalanabb ISO érzékenység és a HD videó funkció jelentette.

Képminőség és ISO érzékenység A Canon már a negyedik generációs CMOS képérzékelőjét építette a gép belsejébe, mely 21,1 megapixeles képeket állít elő, elképesztő minő-

ségben. Ahol kevés fényben kell dolgoznunk, vagy akciójeleneteket szeretnénk megörökíteni, nagyon látványos eredményeket érhetünk el a magas ISO érzékenység segítségével. A jelentősen újratervezett pixeleknek és a szoftveres zajszűrésnek köszönhetően nagymértékben csökkentették a képzajt.

Ennek kiderítésére kipróbáltuk a masinát februárban Afrikában, márciusban Svédországban és

© Imre Tamás Canon EOS 5D Mark II, EF 4/24-105mm 1/1600sec f/5 ISO 250

áprilisban Magyarországon, rengeteg szituációban, ahol szükségünk lehet az extrém körülmények végett a magasabb minőséget képviselő fotótechnikára. A tapasztalatok a következők voltak.

Február, Afrika A gépvázat elvittem magammal Tanzániába, ahol a következő szituációkban teszteltem. Folyama-

tos esőben (nem zápor) védelem nélkül oroszlánokat fényképeztem, egy Land Rover dzsip ablakából kb. egy órán keresztül. A váz rendkívül jól bírta a megpróbáltatást, minden gond nélkül üzemelt. Ez fontos, hiszen az előző EOS 5D egy komolyabb esőben beázhatott. A hirtelen hőmérséklet-emelkedés és a por az, ami próbára teszi a gépvázakat Afrikában. A mindennapos portörlés és általános tisztítás mellett sem-

mi gond nem jelentkezett. Éjszaka kempingben aludtunk, a tiszta csillagos égbolt és a vadon hangulata magával ragadott, ennek lefényképezésére is kiválóan alkalmas a magasabb ISO érzékenység. Az EOS 5D Mark II adta lehetőséggel élve, ISO 6400-as érzékenységen és 21 másodperces expozíciós idővel sikerült megörökíteni az érzést, ami átáradt a testemen.

© Imre Tamás Canon EOS 5D Mark II, EF 2,8/300mm+1,4x 1/1250sec f/8 ISO 640

Március, Svédország Madarakat mentünk fényképezni, szintén extra körülmények között. Elsőként a hajnali hideg, -5 C°-os hőmérséklet, és a magas páratartalom, a kevés fény és a röptében állandóan változó mozgást végző madarak izzasztották meg a vázat és a fotóst egyaránt. A köd és az alacsonyan érkező pasztell fények szép, esztétikus fényképekre adnak lehetőséget, de a zársebesség ilyenkor sokszor nem az ideális, erre jó az ISO érzékenység emelése. A gépváz ISO 50-től ISO 640-ig kiváló, a zajszintje lényeges mértékben nem változik, szemmel észrevehetetlen. A képek kb.

70-100 cm-es, kiállítási méretre is nagyíthatók; a természetfényképezés igen jó minőséget követel meg.

Az ISO 800 és ISO 2000 között már bejön egy csekély zaj, de a hajnali ködben szálló madarak látványa megörökíthető. Ez idáig ilyen lehetőségünk - az alacsony zársebesség miatt - nem adódott. Ha ennél nagyobb érzékenységre van szükségünk, ISO 2500 és ISO 6400 közötti értéket állíthatunk be, de itt már több a zaj. A Canon eredeti DigiPhoto Professional szoftverét használtam, a luminancia zajszűrést 6-osra, a színzaj szűrést pedig 7-esre állítottam. A program kiváló algoritmusokkal dolgozik és kiszűri a meglévő zajt. Így még ezek a felvételek is használhatók - némi kompromisszummal - nagyobb nagyításokra.

Az ISO 12.800 és ISO 25.600 már jelentős képzajú, természetfényképezésre nem ajánlott.

HD Video A legnagyobb újítás, amit a Canon tett meg elsőként a professzionális DSLR piacon. Élőkép módban meglepő részletgazdagsággal, megszakítás nélkül rögzíthetünk kiváló minőségű és valósághű HD videofelvételeket, 1920x1080-as felbontásban.

A tapasztalatok szerint a gépváz kevés fényben is tud felvételeket készíteni egészen jó minőségben. Sajnos teljes autofókusza nincs, de az élességállításhoz segítségül hívhatjuk az élőképnél már megismert ötszörös vagy tízszeres nagyítást. Az éles és remegésmentes felvételekhez érdemes állványt használni. Fantasztikus lehetőség ez a funkció, gondoljunk csak bele: 35 mm-es filmnek megfelelő érzékelő 1920x1080-as HD felbontásban, bármilyen EOS objektívvel kombinálva. Bizony ez a mozifilmek nagyfelbontású filmjeire emlékeztet: elképesztő, hová fejlődik a technika! Természetfotósként ezt a funkciót valószínű, hogy inkább dokumentálásra fogom használni, hiszen az élességállítás manualitása nem egyenértékű a természetfilmes rendszerekkel. Ért egy meglepetés, amikor videofelvétel közben megnyomtam az exponáló gombot:

a gép 21 millió pixeles legnagyobb felbontásban exponált egy állóképet. Ilyenkor egy pillanat kimarad a videóból, majd megy tovább a felvétel. Az elkészített kép azonban a videofelvételhez szükséges ISO, rekesz és zársebesség értékekkel rögzült, ami sok esetben nem az ideális. Videózásnál fontos tapasztalat, hogy a Picture Style, zajszűrés, élesség, színtelítettség és egyéb beállítások alapján készíti el a videofelvételt fényképezőgépünk. Erre érdemes odafigyelni, mert utólag nagyon nehézkes, vagy lehetetlen a módosítás. Egyébként a megvilágítás + 2 és -2 fényérték között állítható a kép esztétikai élményének megfelelően. Az elkészített anyagokat fényképezőgépünk .mov file formátumban menti el memóriakártyánkra (egy 4 GB-os kártyára kb. 15 perc videót vehetünk fel).

Április, Magyarország Erdei madarakat mentem fényképezni a Kiskunsági Nemzeti Park- hoz közeli erdőbe, Máté Bencéhez. Itt is jól jött a gépváz magasabb ISO érzékenysége, de egy érdekes tapasztalattal is gazdagodtam. A Canon EOS 5D Mark II autofókusz rendszerében az AI fókusz választás a legmegfelelőbb mindenféle mozgó téma gyors élességállítására. Ezt már alkalmaztam Afrikában és Svédországban egyaránt, de a fix leshelyből fényképezésnél a madarak egy bizonyos meghatározott síkban mozognak, így ez a funkció kifejezetten előnyökkel járt.

Az AI szervo állandóan a háttérre akart élesre állni, nem a mozgó kismadarakra, ellentétben az AI fókusz beállítással. Ezt mindenképpen hasznos funkciónak és tapasztalatnak tartom. Az EOS 5D Mark II megállta a helyét az állandóan mozgó erdei madarak fényképezésénél is, ISO 800-1600-as érzékenységen adott akkora zársebességet, amivel kellő mélységélességgel és bemozdulás-mentesen lehetett fotózni.

Összességében A Canon EOS 5D Mark II egy nagyon jól megkonstruált fényképezőgép, mely az elődjéhez képest rengeteget fejlődött, ennek köszönhetően természetfényképezésre is kiválóan használható, csak ajánlani tudom.

Aki megengedheti magának, nem fog csalódni benne.

A gépvázakat a Canon Hungária és Canon Európa biztosította.

Szöveg, fotó és videó: Imre Tamás

© Imre Tamás Canon EOS 5D Mark II, EF 2,8/400mm 1/500sec f/4 ISO 1600

terepen tesztelve nikon d3x A D3X-et lenyűgöző, 24,5 millió pixeles felbontás, teljes fedésű mikrolencse-elrendezés, hihetetlen minőségű - chipre integrált - zajcsökkentés jellemzi CMOS-képérzékelője 12 csatornás adatkiolvasással dolgozik. A D3X ISO 100 és ISO 1600 érzékenységtartományban használható, ami tovább bővíthető ISO 50 és ISO 6400 értékig. Teljes felbontás esetén 5 kép/mp, 10 megapixeles, DX-kivágás módban pedig 7 kép/mp sorozatfelvételi sebességre képes.

© Szekeres János Nikon D3x, Nikkor 5,6/600mm 1/125sec f/5,6 ISO 400

A gépet április közepén vettem át kipróbálásra a NIKON Magyarország Kft-től, egy teljes hétvégét volt nálam. Türelmetlenül vártam a pillanatot, hogy végre a kezembe vehessem és a jól ismert NIKON érzést tapasztaljam az ujjaimban. Nem csalódtam, a profi vázaknál már megszokott robosztusság és tekintélyes súly igen jó érzéssel töltött el, elsőre megfogott a tekintélyt parancsoló D3X.

A külalak A kellemes anyagok tapintása, az átgondoltan elhelyezett kezelő szervek és funkció gombok, a profi módon kialakított váz és a hatalmas kijelző már bekapcsolás előtt magával ragadott. Ami még nagyon tetszett, a hatalmas nyílású kereső (szemkagyló), ami lehetővé teszi a szemüvegeseknek a kényelmes betekintést anélkül, hogy a szemüveg hozzáérne a keresőhöz. Így még a kép körüli adatokat is jól láthatjuk, amit kevés gyártó vesz figyelembe. Szemüveges lévén, engedtessék meg nekem, hogy ezt külön is kiemeljem!

Talán ez volt az egyik ok, amely miatt DSLR gép vásárlásakor a NIKON márka mellett döntöttem.

A belbecs Nem szeretnék részletesen belemenni ebbe a témába, hiszen az interneten sok anyag megtalálható erről, de annyit feltétlenül leírnék, hogy rengeteg ötletet sűrítettek bele a gépvázba a tervezők. Ami nekem nagyon tetszett, hogy az elkészült képeket félelmetes részletességgel láthatjuk a nagyméretű LCD-n. Ennek igazi előnyét ott látom, ha a fotós megtanulja értelmezni a kijelzőn visszajátszott kép élességét, és már a helyszínen el tudja dönteni, kell-e megismételni a felvételt.

A gép érzékelőjének kiváló a felbontása. Az elkészült képeknél 400 ISO-ig gyakorlatilag szemcsementes a kép, az ISO 800–as kis részletvesztéssel, de még kiváló, akár a legkényesebb igényeket is kielégítheti.

Az ISO 1600-as érzékenységgel exponált képek zajszűréssel még falra tehetők nagy méretben. Kisebb kompromisszummal még a magasabb érzékenységen is nyugodtan fotózhatunk, amikor a többi gépvázat, már a táskába kell tennünk. Rendkívül nagyméretű és éles nagyítások készíthetők a digitális állományokról.

© Szekeres János Nikon D3x, Tamron 3,5 6.3/18-270mm 1/30sec f/5,6 ISO 400

Š Szekeres Jånos Nikon D3x, Nikkor 4/300mm 1/800sec f/7,1 ISO 400

Sokat fényképezem erdőben a nagyvadakat és útközben a tájakat, ezért rendkívül jó ötletnek tartottam a digitális műhorizont ellenőrző funkciót. Ezt menüből hívhatjuk elő, és a gépváz vízszintességét lehet beállítani vele. Először játékszernek tűnt, de nem az, valóban jól használható a gyakorlatban. A kamera menü rendszere átgondolt, a gyakorlatban jól használható, igen könnyen megérthető.

Sok bevált, megszokott beállítással találkoztam, mint régi Nikon felhasználó.

A terepen Kíváncsi voltam, hogy a kamera a terepen hogyan vizsgázik. Nosza, induljunk! Beültünk a barátom terepjárójába, és irány a tavaszi Gerecse. Az időjárás változó volt, hol kisütött a nap, hol esett az eső, fújt a szél, kavarta a port.

Hm, nem a legideálisabb fotós idő, de bíztam a váz kiváló szigetelésében, és nem csalódtam! Kis eső, por nem számít, profi a váz, jól és egyszerűen tette a dolgát a szeszélyes tavaszi időben.

Egy réten szép muflon kosokba botlottunk. Leállítottuk a motort, óvatosan kiszálltunk a terepjáróból, és a fűbe hasalva cserkeltük be fotós alanyainkat. Kis idő elteltével már dolgozott a D3X egy Nikkor F/4 300 mm-es teleobjektívvel felvértezve. Készültek a gyors fotók, az autófókusz egy pillanatra sem tévedett. A gép - nagy felbontása ellenére - lenyűgöző sebességgel rendelkezik! A sebességet növelhetjük 7 kép/mp-re, ha a DX kivágást választjuk, ilyenkor a keresőben látjuk a teljes képet és azt, hogy ebből mit „lát” az objektív. Ebben a módban 10 megapixeles képeket rögzíthetünk. Ezután felállítottuk a lessátrakat, stabil állványra tettem a vázat, az F/4 300 mm-es teleobjektívre felkerült egy 1.4x konverter, majd csendben vártuk a szerencsénket. Közben próbálgattam az élességállítást, amely rendkívül gyors és pontos. Kisvártatva muflon jerkék jöttek elénk bárányaikkal. Nagyon közel voltak, féltem, hogy exponálás közben észrevesznek minket, mert a gépváz egy picit hangosan exponál. Talán ez lehetne halkabb, mert a vadállatok nem mindig tűrik a szokatlan zajokat, zörejeket. A táj gyönyörű volt, a képek hangulatosak lettek.

Összességében Profi, gyors váz, átgondolt tervezéssel, megbízható működéssel, nagyon kényelmes fogással és jó, testre szabható menürendszerrel. A Nikon megint előrukkolt egy olyan vázzal, aminek nehéz ellenállni: ha tehetik, vegyék meg.

Szöveg és fotó: Szekeres János

fiatal tehetségek

Rakó alex

Cikksorozatunkban olyan fiatal, tehetséges és megszállott amatőr természetfotósokkal beszélgetünk, akik már most az életüket szentelik a természetfényképezésnek.

Mióta fotózol?

Körülbelül 12 éves korom óta fotózom, ekkor készítettem az első felvételeket. Egyre jobban kezdett érdekelni a természetfotózás. Jó érzés, hogy kint lehetek a természetben, és valahogy megfogott ennek az egésznek az atmoszférája, mindenkitől távol, de a vadvilághoz mégis oly közel.

Milyen indíttatásból kezdtél el fényképezni?

Tudomásom szerint a családomból senki sem fényképez, a kérdésre a választ magam sem tudom, csak egyszerűen elkezdtem. Hobbynak indult, egy kis kompakt fényképezőgéppel. Komolyabban 2005 végén kezdett el érdekelni a fotográfia, amikor hozzájutottam egy digitális tükörreflexes fényképezőgéphez. Élveztem a digitális technika által nyújtott előnyöket, azt, hogy azonnal visszanézhetem a képeimet a számítógépen. Egyre jobban belemerültem a témába, utána olvastam, tanultam és egyre többet kísérleteztem.

Vannak-e példaképeid, akiket szívesen megemlítenél?

Ez mindig is nehéz kérdés, mert nem egyszerű neveket felsorolni. Talán akitől a legtöbb segítséget kaptam és kapok a mai napig is, az Daróczy Csaba, Nagy Gy. György és Radisics Milán természetfotósok. Ők azok, akik mindig mindenben segítenek, és bármilyen kérdésem van, szívesen válaszolnak rá. Sok tapasztalatot adtak át, amit jól tudok hasznosítani.

© Rakó Alex Canon 40D, Sigma 4-6,3/50-500mm 1/160sec f/8 ISO 400 Zack Petric - Bengal tiger crossing a creek

© Rakó Alex Canon 40D, Sigma 4-6,3/50-500mm 1/800sec f/8 ISO 400

© Rakó Alex Canon 40D, Sigma 4-6,3/50-500mm 1/400sec f/8 ISO 800 Milyen speciális felszerelést igényel ez a műfaj, és jelenleg milyen eszközökkel dolgozol?

Jelenleg egy Canon EOS 40D-t és egy Sigma 50-500 mm-es teleoptikát használok. Ezzel még jól lehet madarakat fényképezni.

De van egy nagy vágyam: szeretnék egy speciális makró objektívet, mert ez sajnos hiányzik a készletemből.

A természet igen változatos világában milyen témákat fényképezel szívesen?

Kedvenc témám a madárfotózás.

Egyre többet járok el növényeket is fotózni, de legfőképpen a madarak és a nagyvadak megörökítése köt le igazán.

A természetfényképezésnek több ága van, például ilyen a tájképfotózás.

Ehhez hogyan viszonyulsz?

Sokat gondolkodtam már ezen, hogy milyen lehet járni az országot vagy a világot, és tájakat fotózni. Sajnos ez a tanulás mellett egyelőre nem kivitelezhető, különben is, a tájképfotózás annyira nem köt le. Nincs benne annyi izgalom, nem kell hozzá fotós-leshelyet építeni, hogy egy állat odaszokhasson, ahol éppen szeretném lefotózni. Ezért sem tartom

© Rakó Alex Canon 40D, Sigma 4-6,3/50-500mm 1/8000sec f/20 ISO 400

annyira izgalmasnak ezt a témát.

Meséld el az egyik felejthetetlen élményedet a fotózással kapcsolatban.

Több felejthetetlen élményem is van. Amire nagyon szívesen emlékszem, az a kertünkben egy vörösbegy. Két hónapos munkával sikerült magamhoz szoktatni, de ez olyan jól sikerült, hogy a fényképezőgépemre is rászállt, mindenféle félelem nélkül.

Értél-e már el sikert a természetfényképezésben?

Igen, nagyon büszke vagyok a Wild Wonders of Europa februári ifjúsági kategóriájában elért győztes (winner), második (runner up), és magasra értékelt (highly commended) eredményeimre.

Hol találkozhatunk veled és képeiddel, illetve milyen fotós szervezetnek vagy a tagja?

A képeim megtekinthetők a

www.rakoalex.hu weboldalon.

2006 óta tagja vagyok a FényÉrték Természetfotó klubnak. Ennek a Fotóklubnak a legfontosabb küldetése, hogy az urbanizált környezetben még fellelhető „természet-szigetek”-et színvonalasan bemutassa. Képeinkkel és egyéb tevékenységünkkel kívánunk hozzájárulni a természeti környezet megóvásához.

Szöveg: Imre Adrien

hírek, pályázatok, Workshop-ok 10. Dalmáciai Fotóművészeti Mesterműhely 2009. június 7-12 Európa egyik legszebb, szigetekkel, félszigetekkel tagolt tengerpartja a horvát partszakasz. A közép-dalmáciai részre, az Adriai-tenger partjára invitálja immár 1999-től a Győri Fotóklub Egyesület (www.gyorifotoklub.hu) a fotózás szerelmeseit.

A közeli hegyek halvány, szürke, sokszor kopár csúcsait, a hegyoldalakon elterülő fenyőerdők pompázatos zöld színeit csak a kristálytiszta azúrkék tenger múlja felül. A kora nyár pompázatos virágorgiája, az illatok kavalkádja, a közeli Krka Nemzeti Park csodálatos vízi világa, az évezredes építészeti emlékek (Zadar, Šibenik, Trogir, stb.) az itt élők kedvessége mind-mind kellemes hangulatot teremt az alkotómunkához. Útközben megállva a Világörökség részét képező Plitvicei-tavaknál az ember elgondolkozik az alkotó természet csodáján. Mind ez késztetően hat. Ilyenkor a fotográfia szerelmesei elemükben érzik magukat, meglódul az alkotókedv.

A workshop során lehetőség van természet, építészet, modell és aktfotózásra.

A workshop szakmai vezetője Szabó Béla és Mekli Zoltán fotóművészek.

További információ: www.belafoto.hu

III. Pápateszéri Természetfotó Tábor 2009. augusztus 2-8.

Rómer Flóris nyomában a Bakonyban.

a világ dolgaira odafigyelő fotográfus képével.

A tábor elsősorban 14-22 év közötti fiatalokat vár, de az életkortól való eltérés nem kizáró ok.

Egy tudós bencés szerzetes, akinek a magyar tudomány sokat köszönhet, Rómer Flóris 1859 augusztusában járta végig a Bakonyt és készítette el első tudományos leírását: A Bakony, Természetrajzi és régészeti vázlatok címmel.

A saját fényképezőgép azonban követelmény, legyen az akár a legegyszerűbb eszköz is.

Ennek 2009-ban lesz 150 éve.

A tábornak helyet adó ökológiai oktatóközpont a Bakony és a Kisalföld találkozási pontján fekszik.

Elsősorban olyanokat várunk, akik már rendelkeznek alapvető számítógépes és valamilyen szintű fényképezőgép használati ismeretekkel, de a napjainkban mindenkit elöntő képáradatban nincs meghatározó élőképzettségük a vizuális kultúra területén a „jó” kép kiválasztására. Megtanítani a résztvevőket a tudatos képkészítés alapjaira: „A kép először a fejben szülessen meg és csak utána nyomjuk meg az exponáló gombot.” Felhívni figyelmüket, megismertetni a részvevőket a természetfényképezés írott és íratlan szabályaival és egy „természetvédő”, környezettudatos,

Tábor szakmai vezetője: Szabó Béla fotográfus www.belafoto.hu Jelentkezés és bővebb információ: Nagy Péter, programvezető REFLEX Környezetvédő Egyesület 9024 Győr, Bartók Béla utca 7. reflexgy@c3.hu www.reflex.gyor.hu

© Kalas Benjamin

© Kocsis Judit: Halász

National Geographic Magyarország Fotópályázat A National Geographic Magyarország idén is megrendezi fotópályázatát. Reméljük, hogy a fejlődés folytatódik, hiszen az elmúlt három évben a részt vevők egyre nagyobb száma és a beküldött pályázati anyagok emelkedő színvonala volt jellemző. A 2008-as pályázatra például 2574 pályázótól 3595 kép érkezett úgy, hogy a meghirdetett kategóriákba minden résztvevő csak egy képet tölthetett fel.

Az amerikai National Geographic Society fotópályázatára minden, nemzeti kiadás meghirdethette a maga országában az elődöntőt, így történt ez az elmúlt években Magyarországon is. A három kategória (Természet és tudomány,

Utazás és kultúra, Társadalomábrázolás), minden elődöntőt rendező országban megegyezett, és országonként a kategóriánkénti első helyezettek szerepeltek az amerikai döntőben.

A magyar elődöntő az idei évben immár hagyományosan kibővül egy negyedik kategóriával, amelyet támogatónk szponzorál. Tavaly a NaturAqua díjazta a “felszín alatt rejtőző valódi érték” győztesét, idén a Samsung írt ki külön kategóriát “A nagyvilág apró részletei” címmel.

A fotópályázat zárásaként minden évben kiállítást rendezünk a legjobb képekből, amelynek a Westend City Center ad otthont novembertől decemberig. A nyertes fotókon túl a kategóriánkénti legjobb ötven felvételét mutatjuk be a központban megforduló nagyszámú érdeklődőnek.

Információ: http://www.geographic.hu/fotopalyazat_2009

Itt megtekinthetők a korábbi pályázatok legjobb képei is.

Az amerikai site címe a tavalyi győztesekkel: http://ngm.nationalgeographic.com/photo-contest

Tavalyi győztesek: UTAZÁS ÉS KULTÚRÁK Kocsis Judit: Halász (Florianópolis, Santa Catalina állam) TÁRSADALOMÁBRÁZOLÁS Zsolnai Péter: Kora esti pörgés (Balatonakarattya) TERMÉSZET ÉS TUDOMÁNY Kádár István: Édes anyatej (Makákó anya és kölyke, Bali) „A FELSZÍN ALATT REJTŐZŐ VALÓDI ÉRTÉK” Mészáros Ádám: Vízjel

A NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG 2009-BEN IS MEGHIRDETI FOTÓPÁLYÁZATÁT, A SAMSUNG TÁMOGATÁSÁVAL. A PÁ LY Á Z AT K AT E G Ó R I Á I

K Ü L Ö N K AT E G Ó R I A

I. Természet és tudomány II. Utazás és kultúrák III. Társadalomábrázolás

„A nagyvilág apró részletei”

SAMSUNG GX-20

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: WWW.NG.HU

I. díj:

200 000 Ft értékű TUI utazás Utazzon, fedezze fel a világot és szerezzen élményeket a szervezésében.

Utazások bármerre a világban!

FELAJÁNLÓ: MAGYAR TUI KFT. www.tui.hu

II. díj:

100 000 Ft értékű vásárlási utalvány A hegymászásra, túrázásra, sziklamászásra és havas sportokra alkalmas ruházat high-end minősége a legszélsőségesebb igényeket is kielégíti FELAJÁNLÓ: OVERLAND VILÁGJÁRÓK BOLTJA BUDAPEST VI. KERÜLET, TERÉZ KÖRÚT 45.

(AZ UTLALVÁNYT A MEGADOTT ÜZLETBEN LEHET BEVÁTANI)

III. díj:

35 000 Ft értékű Samsung SPF-87H digitális képkeret Töltse fel a legjobb képeit a Samsung új 8” átmérőjű digitális képkeretére, hogy mindig szem előtt legyenek a legszebb pillanatok!

FELAJÁNLÓ: SAMSUNG ELECTRONICS MAGYAR ZRT.

KÜLÖNDÍJ WB550 fényképezőgép A HD technológia szakértője, a Samsung javaslata fotóstáska helyett: 24-240mm zoom, 12 megapixel, 720p HD videofelvétel, 3” LCD FELAJÁNLÓ: SAMSUNG ELECTRONICS MAGYAR ZRT.

A KÉPEK FELTÖLTÉSE: 2009. június –július ZSŰRIZÉS: 2009. augusztus KIÁLLÍTÁS: 2009. november

IPC_2009_Cosmo.indd 1

http://www.geographic.hu/fotopalyazat_2009

28.4.2009 18:14:55

Canon PowerShot SX 10 IS, 58mm 1/5sec f/5,6 ISO 100

Fuji Finepix S100 FS

Canon Po

PowerShot SX10 IS

Növények fényképezése

kompakt kamerával Sok fényképezőgép tulajdonosban él az az elképzelés, hogy csak professzionális felszereléssel lehet jól természetet fényképezni. Ebben van némi igazság, azonban ha tisztában vagyunk a kompakt fényképezőgépünk nyújtotta technikai lehetőségekkel, viszonylag egyszerű eszközökkel is lehet szép növényfényképeket készíteni.

Cikksorozatunk elsősorban azoknak szeretne segítséget nyújtani, akik nem tükörreflexes kamerával örökítik meg a pillanat varázsát. Ne feledjük azonban, hogy Forma1 autóversenyen sem indulnak utcai autók, így semmiképpen se akarjunk a profikkal versenyezni. Keressük meg a tudásunknak, felszerelésünknek megfelelő témát.

Amennyiben így teszünk, szép képekkel térhetünk haza, amelyeket büszkén mutathatunk családunknak, barátainknak, ismerőseinknek.

A legfontosabb, hogy ismerjük meg eszközünket. Alaposan tanulmányozzuk át a használati utasítást. Amennyiben ritkábban használjuk fényképezőgépünket, vigyük magunkkal, ha fényképezni megyünk, s ne szégyelljük elővenni, ha valamilyen funkciónál megakadtunk. A kompakt kameráknál is a kreatív funkciók adhatnak jó lehetőségeket. Ezek a következő jelöléssel találhatók: (A) és (Av). Itt a fotós a rekeszt tudja előre beállítani, melyről a következőket érdemes tudni. A kompakt kamerákat általában f=2,8 és f=8-as rekesz között tudjuk használni.

A téma kellő élessége, ugyanakkor a háttér elmosódottsága érdekében f=2,8 és f=4 között érdemes használni, ezt a vezérlőtárcsán lehet beállítani. Ilyenkor az ISO érzékenységet és a zársebességet a gép félautomata üzemmódban beállítja helyettünk.

A tavasz-nyár kifogyhatatlan fényképezési lehetőségeket biztosít a természetben. Nagyon sokan szeretik a virágokat, most ezek megörökítéséhez szeretnénk néhány hasznos tanácsot adni.

Az eszményi növényfényképezéshez keressük meg a menüben a makró vagy növény szimbólumot, mellyel sokkal közelebb mehetünk fotótémánkhoz, mint azt eddig automata funkcióban tehettük.

Ezt a „kisvirág” szimbólummal jelölt gombbal tehetjük meg. Vigyázzunk azonban, hogy így nem minden gyújtótávolság (zoom) tartományban fotózhatunk. Vannak gépek (Fujifim), amelyek super makró tartományba is kapcsolhatók, ahol akár 1 cm-ről fényképezhetünk, azonban ez a beállítás csak a nagylátószögű gyújtótávolság-tartományban működik. Mi a fényképezéshez a Fuji Finepix S100 FS és a Canon PowerShot SX10 IS kompakt kamerákat használtuk. Mindkét fényképezőgép rendelkezik stabilizátorral, a bemozdulásmentes, éles képek érdekében kapcsoljuk be ezt a funkciót.

Fuji Finepix S100 FS, 12mm 1/90sec f/3,

A technikai tudnivalókon kívül talán a legfontosabb a megfelelő fénykezelés. A virágok surló- és ellenfényben élnek igazán. A legszebb fényeket európai idő szerint a délelőtti (kb. 9 óráig) és a délutáni (kb. 17 órától) időszakban kapjuk. Az előbb említett szuper makró funkció hátránya, hogy ilyen közel már az objektív is vethet árnyékot. Ilyenkor kerülhet elő egy derítésre alkalmas fehér lap, vagy egy gyári derítőlap. Ennek segítségével irányíthatjuk a fényt növényünkre, mely ezáltal egyenletes megvilágítást kaphat.

A mai kompakt digitális fényképezőgépek felbontásának növekedésével elérkeztünk ahhoz, hogy a kész képet nyugodtan megvághatjuk, így a végleges kompozíció a digitális képfeldolgozásnál kerülhet meghatározásra. A gyújtótávolsági korlátokon tudunk átlendülni egy makró előtétlencse segítségével. Ez az eszköz az objektív elejére különböző módokon rögzíthető, melynek hatására nagyobbnak látjuk a lefényképezendő témánkat. Tulajdonképpen egy nagyítólencsét helyezünk a virág és az objektív közé. Kapható Raynox, Hama Close Up előtétlencse +2, +3 vagy +4 dioptriás nagyítással.

Tippek Figyelem, a makró módba kapcsolt fényképezőgépnél lecsökken a mélységélesség (az a tartomány, ahol az objektív éles képet rajzol), ilyenkor a kézből exponált képen nem mindig a megfelelő helyen lesz az élesség. Érdemes valamilyen kisebb állványra vagy babzsákra tenni készülékünket. Nagy hasznát vehetjük a kifordítható hátsó LCD keresőnek, ha szokatlan helyzetben szeretnénk fényképezni. Ekkor figyeljünk oda arra a hibalehetőségre, hogy az élességállítást követően nem látjuk az LCD kijelzőn kezünk mozgását, mert a kép rögzítve van, és nem vesszük észre, ha közben elmozdult a gépvázunk a helyes témabeállításból.

Sokszor egy szép, eszményi háttér többet adhat hozzá képünkhöz, mint bármilyen szenzációs növényritkaság. A kompozíció elméletet számunk fotós iskola témaköreiben olvashatja.

Az igényesebb kompakt fényképezőgépekben nem ritka - a 35 mmes ekvivalencia figyelembevételével - akár a 400-560 mm-es teleobjektív állásnak megfelelő gyújtótávolság sem. Ezek már alkalmasak állatok és tájrészletek fényképezésére, de ezzel a témával egy következő számunkban fogunk foglalkozni. Minden kompakt kamerát használó amatőrnek eredményes kísérletezést kívánunk.

Szöveg: Imre Anikó és Szabó Béla Fotó: Imre Anikó és Imre Tamás

Fuji Finepix S100 FS, 7mm 1/45sec f/2,8

,5 ISO 400

8 ISO 400

Canon PowerShot SX10 IS, 87mm 1/125sec f/5,6 ISO 400

Fuji Finepix S100 FS, 13mm 1/125sec f/3,5 ISO 400

könyv/DVD ajánló Bolygónk, a Föld Ahogy még sohasem láttuk David Attenborough narrációjával A BBC négy év alatt leforgatott, óriás költségvetésű, 14 részes sorozata kitágította a természetfilmekről alkotott fogalmaink határait. A HD minőségű képeknek, a forradalmian gyors kameráknak és a levegőből készült, részletgazdag képeknek köszönhetően a Bolygónk, a Föld a legelképesztőbb jeleneteket ragadja meg.

Ez a lenyűgöző filmélmény ritkán látható akciókat, elképzelhetetlen távlatokat, lehetetlen helyszíneket ötvöz glóbuszunk legkedveltebb, legvadabb és legritkább élőlényeinek életéből kiragadott bensőséges pillanatokkal. A sorozat káprázatos utazásra visz a változó évszakokon át, a túlélésért vívott napi küzdelem bemutatásával Földünk legkülönlegesebb élőhelyeire, a legmagasabb hegycsúcsoktól kezdve a legmélyebb tengerfenékig.

Készüljön fel egy magával ragadó élményre, és a kivételes szépségre, mellyel Bolygónk, a Föld megajándékozott minket!

Az epizódok nézése közben olyan lélegzetelállító jeleneteknek voltam szemtanúja, melyet ez idáig nem láthattam még soha a képernyőn. A természetfilmezés leghatalmasabb megaprodukciójának lehettem a részese. A werkfilmek hihetetlen méretű stábról és munkáról számolnak be. A 40 operatőr munkáját összefogó forgatóstáb öt év alatt, mintegy 200 helyszínen forgatott filmjének elképesztő felvételei különleges perspektívából mutatják be bolygónk életét. A képsorok láttán sokszor kép-

zeletben exponáltam, annyira magával ragadtak az operatőrök beállításai. A DVD sorozat minden természetfényképész polcán kötelező darab.

Kiadja: Budapest Film E-mail: info@budapestfilm.hu www.budapestfilm.hu 7 DVD, 14 rész Ár: 9990 Ft

www.bolygonkafold.hu

A lemezek tartalma a következő: 1. lemez: Sarkvidéktől sarkvidékig, Hegyvidékek 2. lemez: Édesvizek, Barlangok 3. lemez: Sivatagok, Sarkvidékek 4. lemez: Síkvidékek, Esőerdők 5. lemez: Sekély tengerek, Lombhullató erdők 6. lemez: Mély óceánok 7. lemez: Bolygónk, a Föld – A jövő: Állatfajok a kipusztulás szélén

© BBC Worldwide engedélyével

Világszép Gyilkos-tó Mesevilág a havasok keblén Írta és fényképezte: Dezső László Erdély, hegyek, havasok, tavak, természet. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokon merengek Dezső László könyvének lapozgatása közben. Számomra a mesés valóságot zárta e könyvbe a szerző, a természetet, mely így már örökké ragyog lelkünkben, és szívünkben élhet a legszebb kincs, amit ha egyszer meglátsz, nem ereszt el többé. Szerencsésnek érezheti magát a szerző, hogy ezen a tájon született, ahol a természet csodáit, a kopár sziklaszirteket és feny-

veseket szemlélheti nap, mint nap a Gyilkos-tónál és környékén.

A könyv elsősorban a környék hírnevét öregbíti: a tudományos leírás mellett helyet kapnak benne az élő legendák, a szerzőnek a hegyekhez fűződő misztikus kapcsolata, amit saját fényképeivel illusztrál. A fényképeken túl megismerhetjük egy természetfotós-hegymászó lelki kapcsolatát is a hely szellemével.

A kötet a Gyilkos-tó környékének olyan helyszíneiről tartogat számos felvételt a számunkra, amelyek a hétköznapi ember számára

megközelíthetetlenek, egy hegymászónak is komoly kihívást jelentenek. A fotós akár több napos túrákra is vállalkozott egy-egy fénykép elkészítéséért. A hangulatos tájképek mellett különleges növényritkaságok és vadon élő állatok is láthatók az album hasábjain.

A könyv mindenképpen hiánypótló, bátran ajánlom mindenkinek.

Kiadja: A szerző A könyv Magyarországon megrendelhető: belafoto@t-online.hu Oldalszám:160 Ár: 7500 Ft + postaköltség

web ajánló Wild Wonders of Europe Ritka manapság olyan oldalakat találni az interneten, ahol lelkes emberek ilyen nagy tömegeket képesek megmozgatni a természetvédelem érdekében. A Wild Wonders of Europe is ezért jött létre, hiszen Európa tele van olyan értékekkel, melyekről a világ távoli részein még csak nem is hallottak. Természetszeretők egy csoportja úgy gondolta, elénk kell tárniuk ezen szépségeket. Ehhez segítségül hívtak több tucat hivatásos természetfotóst az Európai Unió országaiból, akik szintén önzetlenül hajlandóak a célt szolgálni. Folyamatos tájékoztatást kapunk, ha csatlakozunk az oldalhoz, megtudhatjuk, hol és mikor sikerült lencsevégre kapni egy-egy ritkább fajt és megismerhetjük annak tulajdonságait, szokásait. A képeket saját falunkon is viszontláthatjuk, így anyagilag is hozzájárulhatunk a természet védelméhez. Egy képcsarnok, egy élménybeszámoló, egy cél.

Első alkalommal egy barátomtól hallottam a Wild Wonders-ről, s mivel érdeklődöm az ilyen kezdeményezések iránt, meg is látogattam az oldalt.

Professzionális weblappal találkoztam, ami egyszerű, és talán éppen ennek köszönheti átláthatóságát is. Megtalálható rajta minden, ami ennek a kezdeményezésnek a lényegével foglalkozik. Megismerhetjük a szervezőket, róluk kisebb leírást olvashatunk, valamint az összes fotóst, aki csatlakozott a Wild Wonders-hez. Nem kevesebb, mint 60 természetfotósról van szó.

Felépítése nagyon hasonlít más, természetvédelemmel foglalkozó oldalakra, mégsem unalmas. A rövid hírek fejezetből megtudhatjuk, milyen új felfedezéseket tettek fotósaik, milyen új fajokat lestek meg és kaptak lencsevégre. A képcsarnok könnyen kezelhető és jól felosztott, országok szerint kereshet rá a képekre a látogató. Innen egy-két kattintással már meg is rendelheti nyomtatott formában az adott képet magának. Természetesen kihívást is nyújt az oldal a látogató számára, fotópályázatokon vehet részt a lelkes amatőr vagy akár profi, melynek jutalma, hogy felkerül képe az oldalra.

Bár a weblapnak rengeteg média és egyéb támogatója van, mégsem éreztem azt az olvasókra nehezedő nyomást, ami jellemző az ilyen szponzorált oldalakra. Korrekt módon, nem erőltetetten vannak jelen a kisebb reklámok, illetve a támogatók nevei.

Szöveg: Biró Balázs

www.wild-wonders.com

Staffan Widstrand Managing director staffan@wild-wonders.com

© Florian Möellers

© Peter Cairns

© Vincent Munier

© Staffan Widstrand

Szerkesztőség Imre Tamás

Imre Anikó

Szekeres János

Szabó Béla

Krivánszky Árpád

Suhayda László

Imre Adrien

Éder Iván

Főszerkesztő: Imre Tamás

tamas.imre@naturephotomagazine.com

Szerkesztők: Imre Anikó

Krivánszky Árpád Suhayda László Szabó Béla Szekeres János Munkatársak:

Biró Balázs

Éder Iván Imre Adrien

Kiss Ágnes Máté Bence

Perhiniák Márton Olvasó szerkesztő:

Krivánszky Árpád Művészeti Vezető: Imre Anikó Grafikai tervezés:

Perhiniák Márton Web Design: FX designport Web product: Mesharray Fordító:

Biró Balázs

Paul Morgan Szekeres Gabriella Hirdetési vezető: Imre Anikó

aniko.imre@naturephotomagazine.com

Természetfotó magazin www.termeszetfotomagazin.hu info@naturephotomagazine.com

Kiadja: Thomas Picture Kiadó Kft.

Máté Bence

Kiss Ágnes

Cím: Magyarország Budapest 1576 Pf. 3 Minden jog fenntartva © 2009 Thomas Picture kiadó Kft A magazin teljes tartalma, írásos és képes anyagait, beleértve a weboldat is.

A kiadó kizárólagos tulajdonát képezik.

A meg nem rendelt kéziratokért és

Biró Balázs

Perhiniák Márton

illusztrációs anyagokért a kiadó nem vállal felelőséget.

© Imre Tamás

Következő szám megjelenése

2009. 08. 17.