Issuu

V. M A G Y A R S A R L Ó S

(SARLÓS)

A község az 57-es műút 30. kilom éterkövétől K-re, mintegy 2 kilom éterre, mély völgyben elrejtve fekszik. A környék legészakibb és ta lá n legrégibb köz sége. Valószínűleg ősszláv település. Területe: 8,1 km2. Ny-ról, K-ről dombos, erdős fe lü le t h a tá ro lja . Aranykorona értéke — főleg a dombos eróziós részek m iatt — átlagosan holdanként 8,3. Lakossága 1960-ban 455, ebből délszláv 217, német 138, m agyar 100. Évszázadok óta nemzetiségi község. Lakossága főleg a tsz szervezése óta Pécs intenzív elszívó hatása m iatt erősen csökkent. (10 km-re fekszik Pécstől.) 1969-ben 345 fő lakta. N apjainkb an az elvándorlás megszűnőben van.

1. Az ősi szláv és az Á rp á d -ko ri várközpont

A régebbi írásokban a fa lu Sarlaswodus néven fordul elő. A legújab b időkig Sórósnak, Sárosnak hívták. 1100-ban a veszprémvölgyi apácák birtoka, méhész falu, fejedelm i birtok. Még Géza vagy István adhatta az apácáknak. Korai gazdasági jelentősége, fejlettsége (26 féle szolgáltató rétege van) is am ellett bizonyít, hogy ősi falu volt. 1224-ben a pécsváradi bencés apátság béreli az apácáktól. Környékén m alm ot és bányát is em lítenek az oklevelek. A település helyét így je lö lik meg: ,,a nagy út m ellett, amely a Drávára visz." Ez az ősrégi, ma már je le n tő ségét vesztett út a középkorban rendkívül fontos volt. Ez vitt Heder, azaz Olasz, majd a hídvámmal rendelkező Amia (Nyom ja) és Boly, illetve a másik szláv vár, Baranyavár (másik néven: Doldom ost) felé.32 Valószínűleg — és ezt az előbb em lített fő út is igazolni látszik — már iá val a magyarok bejövetele e lő tt Sarlóson volt a másik szláv törzsi, majd ispáni központ, de az Á rpádok korában is, az ún. (Koazt, Kozah), Kozár, Kosvár vára. Sarlós m ellett az ö re g h e g ye n egy földvár, sőt kőromok m aradványai ta lá lh a tók a Vár-kos dűlőben. Ez lehet az ősi szláv vár maradványa. (Kis- és Nagykozár, amelyek között a vár feküdt, tulajdon képpen a vártól, Kozár várától kap-

háttá a nevét. A kazár törzs letelepülése ezen a környéken a magyarok id e jé ben nem vitatható, de biztos, hogy az ősi Kozár várat nem ők építették, és így ősi neve sem származhat tőlük.)

2. Középkori adatok

1332-ben p lé b á n iá ja volt a fa lu n a k.6 (I. m. I. k. 240. I.) 1542-ben a pécsi káptalan birtoka. A káptalan nak 2, a püspöknek 6 portája volt itt. (A falu ké sőbb is a pécsi püspökség birtoka, sőt azé m aradt határának egy része 1945-

íg) 1554-ben, a török megszállás a la tt a pécsi béghez, a pécsi nahiehez ta r tozik. A fa lu jelentős település. 17 házból áll. Lakói: Bercik Lukács, G után M ihály, A rató Lőrinc, Borbás M árton. Bercik Ferenc, Kozma István, Szári D ie nes, Borbás M ihály, Szőke M ihály, Docka István, Zsoldos Ferenc, Cserkúti Benedek, G ubacs Kelemen, Kozma Ferenc, László Pál, Szondi György. (Borbás a legrégibb itt élő, valószínűleg szláv család. Borba = harc.) A török kiűzése után, 1687-ben az összeírás 80 kapás szőlőt, 8 lakóházat em lít 10 lakóval. Török időbeli adója — jegyzi meg az összeírás — 10 török fo rin t volt, mostani (1687-es) adója (kincstári) 4 forint, 4 zsák gabona, 1 pint vaj és természetesen a robot és tized a pécsi püspökség részére.

3. Rác-Sáros és M agyar-Sáros lakói

Az 1702. évi összeírások két Sáros fa lu ró l beszélnek: Rác-sárósról és M a gyar sórósról. Rácsarlóson 11 rác jobbág y élt 9 gyerekkel. 8 lovuk, 6 ökrük, 8 tehenük, 13 b o rjú ju k volt, ami feltűnően gazdag állatállom ány. Ezenkívül 15 birkájuk, 13 kecskéjük (!), 23 sertésük és 17 méhkasuk is szerepel az összeírásban. Az első telepesek nevei: Virsákovics, Viecsics, Rajkovics, Radonovics, Vidovics, M ilita-K rem , Szomolánovics, Andrics és Lacsunin. A későbbi években még M ilita Urin, Vukojonics, valam int Vuicsics nevű családokat is említenek a fö lje g y zések. M agyar-Sárosnak az 1702-es összeírás szerint (C O .— 46 föl. 54— 55) 3 magyar és 2 bosnyák jobbágy lakója van. Szőlőjük 3 kapásnyi, 8 szekér széná juk és 4 akó boruk term ett; 2 lovuk, 9 sertésük és két méhkasuk volt. Két m a lom is m űködött a faluban . A legutolsó török uruk a feljegyzések szerint KisBego. M agyarsóros első lakói név szerint: Varga István, Bordás Péter (később elhorvátosodtak), Böröcz, G rigories, M ikolics, Paulovics, Korom, később ide-

te le p ü lt még a Herczegonácz (H ercegovinából), D am janin (horvátországi Dom jánból), Szlaninecz és a Lucsics család. 1749-ben a két község már összeolvadt. Lakói a következők: a bíró Horvát, Böröcz, N ikolics, Hárics, Borbás, Jankóné, Varga, Korom, Simonies, Tischler (horvát család, nem ném eti), G atvár, Bosnyák, Hegedűs, Tóth (2 család is), Kovács, M artinovics, Szabó (horvát család), Hozom, C seh-tót Jankó (ezeknek magyar és horvát ága is volt), Gyéni, M o ln á r István, (m olnár volt a foglalkozása, később elszlávosodtak) és a fa lu pásztora, Horvát. A fa lu ekkor 25 házból á llt. Jószágállományuk a következő: 10 ökör, 12 tehén, 16 ló. összesen 112 pozsonyi mérő ga b o n á juk termett, illetve ennyi hold volt a bevetett szántóföldjük. (Ilyen értelem ben is használták a pozsonyi mérő megjelölést.) 1799-ben Vályi András a következőket írja ró la :19 „M a g y a r falu, a pécsi káptalan birtoka, Bogád filiá ja , vagyonjai jelesek, piaca Pécs” . 1828-ban 86 házból és már 600 római katolikus lakosból á llo tt a falu. 1836-ban Fényes Elek rác fa lu n a k írja, és 618 lakosáról szól.20 Kiemeli, hogy bort termelnek. A tem plom ot 1792-ben építették.

4. A német betelepülés

1851-ből a fa lu ró l, annak lakosságáról részletes kimutatás m aradt fenn. (PÁL.) Itt már m egtaláljuk a közben letelepedett legrégibb „svábok” nevét is. C seh-tót András, Jaksics, Lelovics, H übler, M artinovics, Rumszauer, Füller Istvánná, Mammel, Szabó, Borbás, Diviák, Kolbach, Varga, M olnár, Varga Sztánko, Szabó, M artin, Szekeres, Matakovics, M artinovics, Gyúrok (4 család is), Graz, Pörnesz, Kovacsics, Bognár, Kerner, Sajnovics, Andrics, Lisacz (vagy Lesác), Balics, Ktreiner, Bo da, Kördorfj W o/f, Hőhn, Burschl, Feith, W eiszhimler, Schultzmann (horvát), G aieties, Grácz, Lang, Hegelm an, Gulyás. Arnold, Stein, Schüffer, Salamon, Barkó, Ackermann, Vudi, Spengler, Martinovics, Preskai, Hegedűs, Zetz (horvát), Trautm ann, Kornstein és Kingl.

5. Dűlőnevek

Az em lített részletes kim utatásban ta lá lju k meg a falu legrégibb dűlőneveit is. A jellem zőbbek ezek: Böröcz-rét, Flodos-rét, Puszta (Kozár m ellett) Telek, Kerekes-föld. A fa lu tó l É-ra S ástipa-rét (vizes, mocsaras hely), m ellette Lipity (szlávul: szépvölgy). A már em lített ö re g h e g y, a híres Várkos dűlővel, mellette a Szarka-hegy. Hásságy község fe lé : G alocz és Zakrev nevezetű dűlő. Van egy Loncsár d űlő is, amely fazekas telepre utal. Krecsevina = Irtás, Kanaplyás = Kenderföld; Pekun-dol és itt is van G ra b in a = Gyertyános. Hásságytól É-ra

m egem lítik az ún. ö re g te m e tő t. A fa lu lakóinak elbeszélése szerint a templom m ellett egy nagyon régi temetkezési helyet tá rta k fe l: Ó tem ető. A fa lu D -i szé lén, a Hásságyra vezető régi út bal oldalán , a dombon is ta lá ltu n k ilyet. A fa lu ban az egyik utcát még ma is Spitáj (= k ó rh á z ) néven emlegetik. (Á llítólag középkori eredetű elnevezés.)

6. Statisztikai adatok 1869— 7930

1869-ben összesen 592 lakója volt a fa lu n a k (tehát itt is visszaesés m utat kozik). Közülük a statisztikai adatok szerint 446 tu d o tt magyarul. 1880-ban magyar nemzetiségű 57, német 173, horvát 287. Ez összesen 517 lakost jelent, ami további visszaesést bizonyít a hihetetlen nyomor, a népbetegségek és az elköltözések következményeképpen. A lakosok száma 1890-ben

magyar

német

1900-ban 1910-ben 1920-ban 1930-ban 1970-ben

magyar 108 magyar 100 magyar 92

német német német

237*

325 összesen: 654 * (német beköltözés és konjunktúra) ** (német elköltözés) 189** horvát 322 összesen: 619 211 horvát 346 összesen: 657 178 horvát 338 összesen: 608 összesen: 612 összesen: 350 horvát

A lakóházak száma a II. világháb orú előtti időben 127, a falu szántóterü lete 1411 katasztrális hold. A gazdálkodás megoszlása : 1931-ben

1925-ben 1 2 3 5 20 50 100

holdas holdas holdas holdas holdas holdas holdas

71 31 19 41 30 9 2

71 42 29 52 29 9 2

gazdaság gazdaság gazdaság gazdaság gazdaság gazdaság gazdaság

A statisztika szerint 1931-ben a fa lu b a n 56 napszámos volt, vagyis a fa lu nak majdnem a fele.

A házak á lla p o ta : 1900-ban 1920-ban

kőből kőből

é p ü lt é p ü lt

3, 3,

kőalapozású kőalapozású

30, 81,

vályogház vályogház

76 36

Ugyanebben az évben a házak tetejének anyaga: cserép 73, nád 47. Még ma is ta lá lh a tó 1— 2 ősi jobbágyház. Az elemi iskolában 1925-ben 2 tanító 59 gyereket tanított. 1931-ben 87, 1935-ben 69 a gyerekek száma. Az iskola ezekben az években 3200 P segélyt kapott, ami a püspökség szociális érzését, illetve a segély szociális szükséges ségét igazolja.

7. Nemzetiségi küzdelem

A XIX. sz. végén a XX. sz. elején a fa lu b ó l több hullám ban történik e lk ö ltö zés Szlavóniába. Itt elsősorban németekről van szó. A távozások p o litikai, gaz dasági és nemzetiségi okai ismeretesek. 1921-ben, a szerbek kivonulása után 4 család költözött ki Szerbiába, a 3 Szabó és a Varga család. (M agyar nevük és magyar származásuk ellenére ezek a családok voltak a legnagyobb szerb— horvát nacionalisták.) Ebben a fa lu b a n is kezdettől jelentős nemzetiségi ellentét m utatkozott a németek és a horvátok között. A verekedések m indennaposak voltak, a g y ű lö l ködés és a feszültség tartósnak m ondható a két nemzetiség között. A németek egy csoportban, a patakon túl, zömben egy külön utcában laktak, a horvát— magyar falurészbe nem is nagyon mertek á tjá rn i. Külön m ulattak, külön dolgoz tak. Az 1930-as válságban 2— 3 horvát család ment tönkre. Közülük a Varga család ja v a it elárverezték, ami szintén a válság okozta további lerom lást m utat ja. A kezdetben szegény és a fa lu b a beszivárgott németek sorozatosan m eg vették az elszegényedett, tönkrem ent horvát— m agyar családok házait, fö ld je it. A fa lu nemzetiségi helyzetét így rögzíthetjük: 2/3 része horvát, 1/3 része pedig német— m agyar volt. Az utóbbib ól a magyarok aránya á lta lá b a n m egint egyharm ad részt tett ki. Legtöbbször horvát bíró vezette a falut, ilyenkor a helyettese volt német vagy magyar. Az esküdtek közül álta lá b a n az egyik vagy német vagy magyar volt. így oszlott meg a hatalom és a befolyás a nemzetisé gek között. A volksbundista mozgalom 1940-ben itt is elterjedt. Körülbelül 25 család lépett be a szervezetbe. Ezek közül 2 került ki Németországba, a többiek á t menetileg szétszóródtak a vidéken, később azonban visszajöttek. 1945-ben ezen német családok házait, fö ld je it, jószágait kapták meg a helybeli szegény parasztok és az agrárproletá rok. A fa lu b a új telepesek nem érkeztek.

8. 1945 után

A Földosztó Bizottság ta g ja i és a fa lu forradalm i átalakításának vezetői Szatnik István és Kemenes Bertalan voltak. A tanácselnöki fe la d a to t — Gyúrók bíró után — H err Ferenc és Gyúrók András látták el. Különösen az u tóbbit kell kiem elnünk, mint aki fa lu já é rt sokat tett. Az ön á lló tanács megszűnése óta (1965) is ta g ja az olaszi körzeti tanács végrehajtó bizottságának. A fa lu a felszabadulás óta a következő létesítményekkel gyarapodott: a villanyt 1948-ban vezették be, a telefon 1961-ben é p ü lt ki, 1963-ban az orvosi rendelő, 1965-ben a már nélkülözhetetlen salakos út készült el a pécsi úthoz. 1964-ben a kultúrház mellett, — amely 100 személyes befogadóképességű — klubhelyiség is létesült. Tervbe vették, hogy 1971-re az új művelődési ház fö l építésére is sor kerül, és szeretnék a végleges bekötőutat is hamarosan készen látni. A fa lu b a n ma is 2 tanerős iskola működik, mert a közlekedési nehézségek m iatt m egoldhatatlan fe la d a to t jelentene a felsőtagozatosok szakosított iskolába járatása. Azelőtt is jó tanítói voltak a fa lunak — Koleszarics J. M árton, de a ma tanító — Polgár házaspár is m indent megtesz, hogy tanítványaik a nehezebb körülmények ellenére is m egállják helyüket. A fa lu b ó l eddig hatan érettségiztek és ketten végeztek főiskolát. A falu lakosai közül aránylag sokan (kb. 50 fő) já rn a k a pécsi üzemekbe dolgozni. Többségük fia ta l. Ú jabban a Közös Ú t tsz eredményei csökkentették a másutt dolgozók számát. A jövedelemnövekedés, a pénzfizetés hatására egyesek visszatértek a tsz-be.

9. A termelőszövetkezeti falu

Sarlós szocialista m ezőgazdaságának története visszanyúlik az 1950-es évekre, a Belváldgyulai Közös Ú ttal való egyesülés (1963) előttre. Az első, a „D a m ja n ic h Tsz", Matakovics Tamásné vezetésével 1951-ben a la ku lt 12 csa lá d d a l. A következő években 23 családra szaporodtak; zömben szegényparasz tok voltak, és 170 katasztrális hold föld ö n gazdálkodtak. A lelkesedés azonban önm agában nem volt elég! Nehezen küszködtek, a frontáttörés nem sikerült. 1956-ban — nagy adósságokkal megterhelve — a tsz szét is oszlott. 1960-ban újból m egpróbálkoztak. E kkora m egváltozott körülmények közt, új módszerekkel sikerült a fa lu zömét az „ Ú j Barázda” tsz keretébe vonni. Az előbbi erőfeszítések most értek be. K ollár Jánosnak, a fa lu szülöttének, majd Keresztes Ferenc elnöknek vezetésével már jo b b eredményeket értek el. Ebben az időben már Fischer elvtársék is fokozatosan segítették őket. Az együttm űkö dés eredményeként közös megegyezéssel és a nagyüzemi elveknek megfelelően — 1963-ban m egtörtént az egyesülés. Azóta fokozatosan, lassan Sarlós is túl van a legnagyobb nehézségeken. A 145 lakásból már 125 villannyal ellátott. 1968-ban új boltot kapott a falu.

A kiskereskedelmi forgalom a környéken a legalacsonyabbról, 1600 Ft-ról fe l szökve, megközelíti az egy főre eső 2000 Ft-ot. Ú jabban 12 korszerű, új ház épült, közülük 3 fürdőszobával. Eltűnőben vannak a proletárnyom or utolsó viskói és bizonyítékai, összesen 210 rádió, 40 televízió, 60 mosógép van a faluban . Az ideiglenes út ellenére is üzemben van 20 motor és 4 autó. M in d ezek az adatok a visszafejlődés, a m egtorpanás végét, a fejlődést, a korszerű sítést, az élni akarást je le n tik ebben az ősi, sok változást, vihart lá to tt és győ zelmesen tú lé lt községben.