Emléket hagyni - Ostaviti uspomenu

a tojásokat is összeszedte. Egyszer, váratlan időben elment hozzám Rézi néni, hogy megetesse a baromfikat. A szomszédasszony ott lapult a tyúkólnál és a tojásokat szedte össze. Ennek másnap híre ment a faluban. Kitört a botrány! No, de nem folytatom, csupán annyit, hogy közel 40 évi ott tartózkodásom alatt nagyon sok keserűséget, bajt okozott nekem és később a családomnak is. A lakosság fenyegetésére ugyan kis időre elcsendesedett, de vereségébe nem tudott belenyugodni. Kiközösítették, nem állt vele szóba senki, hisz a mezei szomszédokkal is hasonlókat cselekedett: meglopta, megkárosította őket.

19

A két nap ismerkedés után munkához kellett látni, ezt várták a szülők és a tanulók is. Dobszó útján tudomására adtam a tanköteles gyermekek szüleinek, hogy a tanítás holnap, azaz 28.-án megkezdődik. Minden tanuló reggel fél nyolc órára jelenjen meg az iskolában, hozza magával a tanfelszerelését. A tanulók pontos időben meg is jelentek, még a tanyáról érkezők is. Már az első pillanatban látszott, hogy fegyelmezett, jól nevelt gyermekekkel lesz dolgom. A jó nevelés úgy a szülői ház, mind az iskola részéről meglátszott a tanulókon. Elvégeztem a felmérést minden osztályban, az akkor induló hetedikben is, ezek után láttam, hogy milyen feladatok várnak rám. A tanulók tanszerrel, tankönyvekkel el voltak látva, kivéve a hetedik osztályt, ahol várnom kellett még a tankönyv megjelenésére. Addig is minden tantárgy részére külön füzetet használtunk, melyben a lecke lényegét írtuk le. A leckét persze meg is kellett tanulni. A munka elkezdésekor örültem, hogy könnyebb dolgom lesz, mint előző helyemen. A munka jól ment. A tanításhoz, megértéshez itt is használnom

részéről. Mind a hárman a népi folklór rajongói és együttesünk tisztelői. A vőlegény házától a menyasszony házáig folyt a vigalom, majd végig a falun, egész a kultúrházig. Ott a színpadon Fülöp István meleg szavakkal köszöntötte a megjelent vendégeket, majd az ünnep jelentőségéről mondott el néhány nagyon megtisztelő gondolatot. Majd a szűk hely miatt csoportonként invitálta a közönséget a kiállító terembe, hogy valamennyien elgyönyörködjenek az öszszegyűjtött és eredetien elrendezett népi kincsekben. A műsor zenés, népdalos és táncos programmal folytatódott, majd végeztével a közönség egy kellemes délutánon szerzett szép emlékkel indult haza. 49 1968. A fiúk felnőttek, a lányok is. Együttesünk az ifjúsági együttesek sorába került. Az újpetrei ÁFÉSZ vezetősége hallott eddigi eredményeinkről és vállalta a patronálást. Évi 30 ezer forintot biztosított az együttes számára. Ebben az évben is részt vettünk a járási és megyei seregszemléken, ahol a fiatalok munkáját dicséretben részesítették. Augusztusban a harkányi nyár színes műsorában szerepeltünk, szintén sikerrel.

Az 1969-es év „Röpülj páva”-szerepléssel kezdődött. Három lányunk (Matusek Márta, Matusek Éva és Dávor Valéria) népdalokkal indult a versenyen. A csodálatos népviselet, a szép előadásmód, a tiszta intonálás, a dalok pontos harmonizálása megnyerte a versenyzők és a hallgatók többségét és természetesen a zsűrit is. A zsűri elnöke, Petrovics Emil így nyilatkozott: „A három leány gyönyörűen énekelt. Tiszta szép hangok, kitűnő harmonizálás. Dalolásukban él a falusi ember daloló kedve.” Leányaink országos hírnévre tettek szert. A nevük ezután: az „Átai trió”. 1969 farsangján Mohácson léptünk fel, a busójáráson. Májusban két