A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KETHETILAPJA LI. évfolyam, 13. szám. Kis gerillaharcok
az élet
2003. november 3. ellen
Darvasi László a frankfurti könyvvásárról szinte egyenesen az Őszi Kulturális Fesztiválon tartott felolvasestjére érkezett. Ezt követően adott interjút lapunknak. 6. oldal
Drágakönyvek
Az alkony
Összeállításunkban a hallgatók könyvhöz fűződő viszonyát vesszük nagyító alá: megvizsgáljuk a vásárlási, olvasási szokásokat, és persze a körülményeket, különös tekintettel a könyvtárakra. 8-9. oldal
Poós Zoltánnak eddig nyolc könyve jelent meg. Főleg verseket és prózát ír, de ugyanilyen fontosnak tartja a szüleihez írt leveleit is. Regényrészlete irodalmi rovatunkban olvasható. 10. oldal
CSAPATJÁTÉK MAGYAR ÉS FRANCIA KARSZALAGGAL Beszélgetés Dervarics Attilával, az egyetem társadalmi tanácsának elnökével A szponzoráció a mi esetünkben együttműködést jelent, melynek keretében várjuk a tudáscentrumtól, hogy megmondja: merre haladhat a régió. Az egyetemen most készül a regionális fejlesztés koncepciója. Ha meg tudnak győzni bennünket, akkor együttműködő partnerek leszünk ezen a téren is.
Nagyon fontos értéknek tartom azt, amit otthon láttam Fotók: Németh Néhány napos a hír, hogy a DEMASZ Rt. igazgatósága a francia EDF tulajdonosi képviselőjének javaslatára Dervarics Attilát, a társaság vezérigazgatóját az elnöki feladatok ellátásával is megbízza. A jelentős tőzsdei cég első embere egyben az SZTE társadalmi tanácsának is elnöke. - Elnök-vezérigazgató úr, a külső szemlélőnek az a benyomása lehet, hogy az ön immár huszonnyolc éves DEMASZ-os pályafutásán eddig nem volt szállítási veszteség. - Belülről másként érzem, mert hiszen mindenkinek az életében van olyan történés, amire később úgy gondol, hogy jobb lett volna, ha nem következik be, vagy legalább másként történt volna.
Ezzel együtt alapvetően nem kell újragondolnom a pályámat, mivel egyrészt szerencse kísérte az életutamat, másrészt pedig jól döntöttem a fordulópontokon. Azt hiszem, álságos lenne ennél szerényebbnek lenni. - A kis zalai faluban, Kacorlakon tudják, hogy most már elnökként is szolgálja a társaságot? - Szüleim egyszerű emberek akikhez, sajnos, sanyarú volt az élet. A kollektivizálás után egy parasztember sok sikert nem élhetett át, s az ő életük java része ilyen keretek között telt el. Ezért nekem olyasmit is föl kell mutatnom, amivel örömet szerezhetek a szüleimnek Nagyon sokat köszönhetek nekik annak ellenére, hogy nehéz anyagi kö-
azt
György.
rülmények között éltünk. Mindent megtettek értem és én ezt minden pillanatban érzékeltem is. Nem csak az számít, hogy a gyereket a szülők milyen iskolába járatják hanem az is, hogy milyen mintákat lát otthon. Én nagyon fontos értéknek tartom azt, amit otthon láttam, jelesül, hogy értelmes célokért érdemes szívósan dolgozni. Ezt én otthon egy életre megtanultam. - A cég sok hazai és nemzetközi díjat kiérdemelt, valamint ön is kapott már több kitüntetést. De dicséretet mikor gyűjtött be utoljára? - Ez nehéz kérdés. Az első számú vezetőket nem szokták megdicsérni, s ha dicsérnek is, folytatás a 3. oldalon
fokozatai
SZÁNALMAS .HU Létezik a neten egy beszélő nevű oldal a www.szanalmas.hu címen. Van ott minden: Bush beszédek Britney Spears nyilatkozatok kanyarbalövő puskák gigagiccs fröccsöntött műanyag cuccok ilyesmi. ízlés szerint lehet rajta röhögni, sírni, vagy egyszerűen elhatárolódni az ott látható dolgoktól. A bölcsészkar nyolc éve Bölcső néven megjelenő lapjának nevet kell változtatnia. Haág Zalán István, az SZTE hallgatója ugyanis levédette azt. Idén az első Bölcső - nem vagyok hajlandó más nevet használni - hosszasan tárgyalta az őket ért kellemetlenséget, de nagyon szimpatikus és tiszteletreméltó módon egy szót sem írtak arról, vajon mi késztette Haág urat tettére. Nem ültek fel a provokációnak egyszerűen leírták a tényeket. Magukért beszélnek Személyes érintettségem nem lévén - maximum annyi, hogy mindig szívesen veszem kezembe a Bölcsőt - én azért konspirálnék. Az immár Haág úr kezében levő Bölcső az 5400 Mezőtúr Erkel Ferenc utcai címen készül. A főszerkesztő rendkívül szimpatikus módon saját otthonából szorított ki egy kis helyet a szerkesztőség számára, hogy időről-időre elkészülhessen a lap. Ha valóban kijön a nyomdából az első szám - Haág úr, tisztelettel kérem, mindenképpen küldjön belőle, a pénz nem számít -, fontos kérdés, milyen olvasóközönséget céloz majd meg. Adja magát, hogy a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán tanuló, egyébként jelentős számú mezőtúri hallgatóknak szánja, hogy a kéthetente otthontöltött hétvégeken is értesülhessenek a BTK-n zajló eseményekről. Nem is beszélve a nyári Wanted Fesztiválra érkező, BTK-s hírekre kiéhezett szegedi bölcsészek igényeinek kielégítéséről. Ez esetben, ismerjük be, a Bölcső név kézenfekvő, sőt kötelező, hiszen mind a hazajárók mind a Wantedon mulatozók ehhez a címhez szoktak Szegeden. Vagy talán mégis egy ennél is égetőbb hiány pódásáról van szó? Ki tűrhette tovább azt az égbekiáltó, elviselhetetlen helyzetet, hogy az otthonülő, mezőtúri kismamáknak és bábaasszonyoknak nincs helyi lapjuk? A Bölcső név itt ugye szintén adja magát, nincs itt semmiféle rosszindulat. Lehet, hogy ez az egész csak egy vicc. Mint azok az ausztrálok akik levé dették a kereket, mert azt még senki sem tette meg előttük aztán otthon kuncogtak az autógyárak válságstábjain. Talán Haág úr csak remek tréfamesterként kivárja a botrányt, hogy aztán még nagyobbat röhögjünk együtt, kéz a kézben. Lehet, Haág úr csak szerette volna többet olvasni a nevét az újságokban (Bölcső, Délmagyarország). Na nézd csak én is épp a malmára hajtom a vizet. Ahogy az agyafúrt marketingesek szokták meggyőzően magyarázni aktuális kedvenc multijuknak a rosszul sikerült reklámkampányt: „végül is a negatív reklám is ugyanolyan jó reklám, mint a pozitív". Na, elég a mellédumából. Haág úr bosszantani akart valakit De kit? Nyomozásunk a sötét múltba vezet Hősünk tavasszal elbukik a BTK HŐK választásokon. Haragszik Bosszúra szomjas. A BTK HOK-nek nyíltan nekimenni azért nincs bátorsága, ekkor csak úgy, a keze ügyébe akad a Bölcső egy régebbi száma. Jókat szórakozik az írásokon, aztán megakad a szeme az impresszumon. A lap kiadója rovatban a bölcsész hallgatók érdekképviseleti szervének neve szerepel. Gondolkodni kezd. A szimbiózisból következik ami faj a Bölcsőnek az egy kicsit azért biztosan a BTK HOK-nek is faj. A többit már ismerjük Hallelúja! A kör bezárult, kifőtt a bosszú. Édes. Ennél jobban nem érdemes belemenni a gyakran országos politikai viszonyokra emlékeztető különböző HOK-ös belharcokba (a végén valaki még az én nevem is levédeti, aztán nézhetek másik után), erről bővebben a www.uszeged.hu/szanalmas.html -en. Amellett, hogy minden tiszteletem azoké a(z) (E)HOK-ösöké, altik nap mint nap a hallgatókért dolgoznak sokak szerint a különböző HOK-ök és különösen az EHOK csupán a nagypolitika színpadára (minimum az ifjúsági részlegek dobogójára) vezető út. Ha innen közelítünk Haág úr letette a névjegyét, megmutatta, ő tudja, hogy kell ezt csinálni. Méregkeverés, hátbaszúrka, bosszú. A politikára specializálódott fejvadászcégeknél csak úgy pörögnek a plusz pontjai. Már csak rajta múlik narancs vagy szegfű. Haág úr! Kérem, engedje meg, hogy ezúton kívánjak sok sikert az egyetemi után, az ország jelenlegi szanalmas.hu-jára való mielőbbi felkerüléshez. A politikai pályához. Bóka Gábor