Sze 2003 013(1) by SZTE Alma Mater

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KETHETILAPJA LI. évfolyam, 13. szám. Kis gerillaharcok

az élet

2003. november 3. ellen

Darvasi László a frankfurti könyvvásárról szinte egyenesen az Őszi Kulturális Fesztiválon tartott felolvasestjére érkezett. Ezt követően adott interjút lapunknak. 6. oldal

Drágakönyvek

Az alkony

Összeállításunkban a hallgatók könyvhöz fűződő viszonyát vesszük nagyító alá: megvizsgáljuk a vásárlási, olvasási szokásokat, és persze a körülményeket, különös tekintettel a könyvtárakra. 8-9. oldal

Poós Zoltánnak eddig nyolc könyve jelent meg. Főleg verseket és prózát ír, de ugyanilyen fontosnak tartja a szüleihez írt leveleit is. Regényrészlete irodalmi rovatunkban olvasható. 10. oldal

CSAPATJÁTÉK MAGYAR ÉS FRANCIA KARSZALAGGAL Beszélgetés Dervarics Attilával, az egyetem társadalmi tanácsának elnökével A szponzoráció a mi esetünkben együttműködést jelent, melynek keretében várjuk a tudáscentrumtól, hogy megmondja: merre haladhat a régió. Az egyetemen most készül a regionális fejlesztés koncepciója. Ha meg tudnak győzni bennünket, akkor együttműködő partnerek leszünk ezen a téren is.

Nagyon fontos értéknek tartom azt, amit otthon láttam Fotók: Németh Néhány napos a hír, hogy a DEMASZ Rt. igazgatósága a francia EDF tulajdonosi képviselőjének javaslatára Dervarics Attilát, a társaság vezérigazgatóját az elnöki feladatok ellátásával is megbízza. A jelentős tőzsdei cég első embere egyben az SZTE társadalmi tanácsának is elnöke. - Elnök-vezérigazgató úr, a külső szemlélőnek az a benyomása lehet, hogy az ön immár huszonnyolc éves DEMASZ-os pályafutásán eddig nem volt szállítási veszteség. - Belülről másként érzem, mert hiszen mindenkinek az életében van olyan történés, amire később úgy gondol, hogy jobb lett volna, ha nem következik be, vagy legalább másként történt volna.

Ezzel együtt alapvetően nem kell újragondolnom a pályámat, mivel egyrészt szerencse kísérte az életutamat, másrészt pedig jól döntöttem a fordulópontokon. Azt hiszem, álságos lenne ennél szerényebbnek lenni. - A kis zalai faluban, Kacorlakon tudják, hogy most már elnökként is szolgálja a társaságot? - Szüleim egyszerű emberek akikhez, sajnos, sanyarú volt az élet. A kollektivizálás után egy parasztember sok sikert nem élhetett át, s az ő életük java része ilyen keretek között telt el. Ezért nekem olyasmit is föl kell mutatnom, amivel örömet szerezhetek a szüleimnek Nagyon sokat köszönhetek nekik annak ellenére, hogy nehéz anyagi kö-

azt

György.

rülmények között éltünk. Mindent megtettek értem és én ezt minden pillanatban érzékeltem is. Nem csak az számít, hogy a gyereket a szülők milyen iskolába járatják hanem az is, hogy milyen mintákat lát otthon. Én nagyon fontos értéknek tartom azt, amit otthon láttam, jelesül, hogy értelmes célokért érdemes szívósan dolgozni. Ezt én otthon egy életre megtanultam. - A cég sok hazai és nemzetközi díjat kiérdemelt, valamint ön is kapott már több kitüntetést. De dicséretet mikor gyűjtött be utoljára? - Ez nehéz kérdés. Az első számú vezetőket nem szokták megdicsérni, s ha dicsérnek is, folytatás a 3. oldalon

fokozatai

SZÁNALMAS .HU Létezik a neten egy beszélő nevű oldal a www.szanalmas.hu címen. Van ott minden: Bush beszédek Britney Spears nyilatkozatok kanyarbalövő puskák gigagiccs fröccsöntött műanyag cuccok ilyesmi. ízlés szerint lehet rajta röhögni, sírni, vagy egyszerűen elhatárolódni az ott látható dolgoktól. A bölcsészkar nyolc éve Bölcső néven megjelenő lapjának nevet kell változtatnia. Haág Zalán István, az SZTE hallgatója ugyanis levédette azt. Idén az első Bölcső - nem vagyok hajlandó más nevet használni - hosszasan tárgyalta az őket ért kellemetlenséget, de nagyon szimpatikus és tiszteletreméltó módon egy szót sem írtak arról, vajon mi késztette Haág urat tettére. Nem ültek fel a provokációnak egyszerűen leírták a tényeket. Magukért beszélnek Személyes érintettségem nem lévén - maximum annyi, hogy mindig szívesen veszem kezembe a Bölcsőt - én azért konspirálnék. Az immár Haág úr kezében levő Bölcső az 5400 Mezőtúr Erkel Ferenc utcai címen készül. A főszerkesztő rendkívül szimpatikus módon saját otthonából szorított ki egy kis helyet a szerkesztőség számára, hogy időről-időre elkészülhessen a lap. Ha valóban kijön a nyomdából az első szám - Haág úr, tisztelettel kérem, mindenképpen küldjön belőle, a pénz nem számít -, fontos kérdés, milyen olvasóközönséget céloz majd meg. Adja magát, hogy a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán tanuló, egyébként jelentős számú mezőtúri hallgatóknak szánja, hogy a kéthetente otthontöltött hétvégeken is értesülhessenek a BTK-n zajló eseményekről. Nem is beszélve a nyári Wanted Fesztiválra érkező, BTK-s hírekre kiéhezett szegedi bölcsészek igényeinek kielégítéséről. Ez esetben, ismerjük be, a Bölcső név kézenfekvő, sőt kötelező, hiszen mind a hazajárók mind a Wantedon mulatozók ehhez a címhez szoktak Szegeden. Vagy talán mégis egy ennél is égetőbb hiány pódásáról van szó? Ki tűrhette tovább azt az égbekiáltó, elviselhetetlen helyzetet, hogy az otthonülő, mezőtúri kismamáknak és bábaasszonyoknak nincs helyi lapjuk? A Bölcső név itt ugye szintén adja magát, nincs itt semmiféle rosszindulat. Lehet, hogy ez az egész csak egy vicc. Mint azok az ausztrálok akik levé dették a kereket, mert azt még senki sem tette meg előttük aztán otthon kuncogtak az autógyárak válságstábjain. Talán Haág úr csak remek tréfamesterként kivárja a botrányt, hogy aztán még nagyobbat röhögjünk együtt, kéz a kézben. Lehet, Haág úr csak szerette volna többet olvasni a nevét az újságokban (Bölcső, Délmagyarország). Na nézd csak én is épp a malmára hajtom a vizet. Ahogy az agyafúrt marketingesek szokták meggyőzően magyarázni aktuális kedvenc multijuknak a rosszul sikerült reklámkampányt: „végül is a negatív reklám is ugyanolyan jó reklám, mint a pozitív". Na, elég a mellédumából. Haág úr bosszantani akart valakit De kit? Nyomozásunk a sötét múltba vezet Hősünk tavasszal elbukik a BTK HŐK választásokon. Haragszik Bosszúra szomjas. A BTK HOK-nek nyíltan nekimenni azért nincs bátorsága, ekkor csak úgy, a keze ügyébe akad a Bölcső egy régebbi száma. Jókat szórakozik az írásokon, aztán megakad a szeme az impresszumon. A lap kiadója rovatban a bölcsész hallgatók érdekképviseleti szervének neve szerepel. Gondolkodni kezd. A szimbiózisból következik ami faj a Bölcsőnek az egy kicsit azért biztosan a BTK HOK-nek is faj. A többit már ismerjük Hallelúja! A kör bezárult, kifőtt a bosszú. Édes. Ennél jobban nem érdemes belemenni a gyakran országos politikai viszonyokra emlékeztető különböző HOK-ös belharcokba (a végén valaki még az én nevem is levédeti, aztán nézhetek másik után), erről bővebben a www.uszeged.hu/szanalmas.html -en. Amellett, hogy minden tiszteletem azoké a(z) (E)HOK-ösöké, altik nap mint nap a hallgatókért dolgoznak sokak szerint a különböző HOK-ök és különösen az EHOK csupán a nagypolitika színpadára (minimum az ifjúsági részlegek dobogójára) vezető út. Ha innen közelítünk Haág úr letette a névjegyét, megmutatta, ő tudja, hogy kell ezt csinálni. Méregkeverés, hátbaszúrka, bosszú. A politikára specializálódott fejvadászcégeknél csak úgy pörögnek a plusz pontjai. Már csak rajta múlik narancs vagy szegfű. Haág úr! Kérem, engedje meg, hogy ezúton kívánjak sok sikert az egyetemi után, az ország jelenlegi szanalmas.hu-jára való mielőbbi felkerüléshez. A politikai pályához. Bóka Gábor

SZEGY

MAGYAR GYŐZELEM A GDANSKI INNOVÁCIÓS KIÁLLÍTÁSON A Magyar Feltalálók Egyesülete (MFE) 13 magyar újdonságot mutatott be Gdanskban az V. INNOWACJE - Gdansk találmányi kiállításon, amelyek közül többet is díjjal jutalmaztak a szervezők. Az MFE közleménye szerint a lengyel vásáron - amelyen 147 találmány szerepelt hat országból - a kiállítás nagydíját nyerte el Vedres András légmotoros kerékpárja. A sport kategóriában aranyérmet szerzett Maruzsi László leshelyzetjelző rendszere, amelyet a FIFA illetékes bizottsága e hónap végén értékel. A legnagyobb üzleti érdeklődés Szirtesi Zsolt beszélő riasztója iránt nyilvánult meg, amelyet bronzéremmel jutalmaztak. Díjat szerzett még a bemutatott termékek közül Melis Zoltán mobil szerelőállványa, Vácity/ózsefkukaláda futóműve és Nádas Béla tengelykapcsolója.

FELSŐFOK

2003. NOVEMBER 3.

NEVET KAPOTT AZ ADY TÉRI ÉPÜLET Június 30-ig elkészül a beruházás

Az Egyetemi Tanács legutóbbi ülésén döntött az Ady téri épület elnevezéséről: az Egyetemi Könyvtárnak, az Egyetemi Számítóközpontnak és a konferenciaközpontnak helyét adó komplexum neve Tanulmányi és Információs Központ lesz.

AZ SZTE A SZEVTÉP KIEMELT TÁMOGATÓJA L E T T Együttműködési megállapodást írt alá a Szegedi Tudományegyetem, a Szeviép-Szeged Kosárlabda Sport Kft. valamint a Sportunió Sportfejlesztő és Befektető Társaság Kft. - A kosárlabda mindenhol a világon a felsőoktatáshoz kötődő sportág mondta Szabó Gábor rektor a szerződés ünnepélyes aláírásakor. Mi sem jellemzi ezt jobban, mint hogy az Egyesült Államokban és NyugatEurópában az egyetemeken ösztöndíjakat hirdetnek a tehetséges sportolóknak. Hazánkban a többségnek erre ma még nincs pénze - jelentette ki a rektor. Ösztöndíjat az SZTE sem tud adni, ezért különféle kedvezményeket adnak a Szeviép-Szeged azon sportolóinak (Fűrész Diána, Szopkó Eszter és Pungor Krisztina), akik jelenleg az egyetem hallgatói. Részükre a sikeres felvételi vizsgát követően tandíjmentességet biztosítanak és bizonyos pénzbeli támogatásban is részesülnek - jelentette be Szabó Gábor. Ezek a kedvezmények kiterjeszthetők a később igazolt játékosokra is, amennyiben ők is az egyetem polgárai lesznek. A szerződés az egyetem számára is hasznos, mert a SZEVIÉP-Szeged női kosárlabda csapata az együttműködés időtartama alatt az SZTE csapataként szerepel, valamint az egyetem hallgatói ingyen látogathatják a szegedi mérkőzéseket. - A sikeresen szereplő csapat nemcsak az egyetem, hanem a város jó hírét is viszi a nagyvilágban - tette hozzá a rektor. Muszbek Mihály, a szerződés létrehozásában közreműködő Sportunió Kft. igazgatója elmondta, az elmúlt tíz évben negyvenkilenc fiatal kosárlabdázó költözött az USA-ba elsősorban egzisztenciális okokból. Megálljt kell parancsolni ennek a folyamatnak, lehetőséget kell teremteni a fiatal tehetségeknek, hogy itthon szerezzék meg a diplomát. Az egyetem és az egyesület között létrejött megállapodás nagyon jó a magyar sportnak, hiszen lehetővé teszi, hogy külföldi játékosok is Magyarországon szerepeljenek, miközben tanulmányaikat is itt végzik. Bárányi Sándor, a névadó támogató Szeviép elnöke közölte, négy évvel a cég és a csapat együttműködésnek kezdetekor a cél egy stabil NB l-es csapat létrehozása volt. Ma már a jobb eredmények eléréséhez, például a sikeres nemzetközi kupaszerepléshez szükség van a támogatói bázis kiszélesítésére. Az eseményen elhangzott, hasonló megállapodás előkészítése folyik jelenleg a Pick Szeged férfi kézilabda csapattal.

DIÁKIGAZOLVÁNYOK. A KÉSEI IGÉNYLÉS MIATT CSÚSZIK AKIADÁS November l-jétől nem érvényesek az előző tanévre szóló diákigazolványok; aki még nem kapta meg állandó diákigazolványát, annak az oktatási intézmény ad ki ideiglenes okmányt, amellyel ugyanazokat a kedvezményeket lehet igénybe venni, mint az állandóval. Október legvégén több egyetemen úgy nyilatkoztak, hogy gondot jelent a határidő lejárta. Az ELTE-n több ezer diák nem kapta meg állandó igazolványát, nekik az egyetem ingyen biztosítja az ideiglenes okmányt, de azt még nem tudjuk, ennek költségét ki fogja állni - mondta Bakonyi László oktatási főosztályvezető. Tordy Ferenc, a műegyetem gépészmérnöki karának dékáni hivatalvezetője közölte: csak a karon több mint 200 elsőéves hallgatót érint a probléma. A diákok ugyan időben feladták igénylésüket, de eddig nem kapták meg igazolványukat. Lehetőségként említette a diákigazolványok érvényességének meghosszabbítását. D. Szekeres Ágnes, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem sajtófőnöke szerint intézményükben az általános közgazdász képzésre felvett 880 hallgató közül 120 nem kapta meg diákigazolványát. Akik pénteken hivatali időben jelentkeztek az intézményben, ingyenesen megkapták az ideiglenes okmányt. Az oktatási tárca közleménye szerint az új diákigazolvány-igénylési rendszer bevezetése óta az idei tanévre eddig összesen 393 ezer befizetett igénylés érkezett be. Ebből 310 ezer igazolványt gyártottak le és küldtek el az intézményekbe. A jogszabályok értelmében azoknál az igényléseknél, amelyek nem a nyári határidőig érkeztek be, 45 nap alatt kell a diákigazolványt előállítani. Ez azt jelenti, hogy a szeptember 15. után beérkezett csaknem 100 ezer igénylést - amelyek feldolgozása folyamatos - részben csak október 31-e után teljesítik. A szeptember 15. előtt benyújtott és befizetett, de még nem teljesített igénylések száma 18 ezer, melynek mintegy fele nem felelt meg az előírásoknak, jelentős részük hibajavítása a napokban fejeződött be. Ezek az igazolványok várhatóan november első felében megérkeznek az intézményekbe. Az Oktatási Minisztérium új szolgáltatást indított, a https://igenyles.diakigazolvany.hu internetes oldalon minden intézmény, amely regisztrálja magát, saját igényléseiről kaphat információt.

j J

1 «I z

llP

A 23 ezer négyzetméteres komplexum építése félidejénél jár. Fotó: A tanácskozáson személyi kérdésekről döntöttek, valamint az E T tagjai meghallgatták az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat 2003/2004-es tanévre szóló elképzeléseit és az SZTE Szakszervezeti Tanácsának helyzetértékelését és terveit. Rendhagyó helyen kezdte ülését október 20-án a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa. Az egyetem irányító szervének tagjai megtekintették Közép-Európa legnagyobb felsőoktatási beruházását, a Tanulmányi és Információs Központot. A 23 ezer négyzetméteres komplexum építése félidejénél jár, a beruházáson naponta 180-200 ember dolgozik. Az épület szerkezete elkészült, az épület üvegezése 90%-ban kész, a hiányzó helyeken vagy egyedileg szitázott üvegeket építenek be vagy technológiai okok miatt később helyezik el az üvegtáblákat. A tető építése lényegében befejeződött. A déli tömb 3,5 ezer négyzetméteres klinker tégla burkolatát elkezdték felrakni. Ezt a munkát folytatják, míg az idő engedi, a díszítést tavasszal a fagy elmúlta után fejezik be. A tervek szerint novemberre az épületet „bezárják", vagyis erre az időpontra beépítik a nyílászárókat, elkészülnek a függönyfalak. így minimális fűtés mellett a tél folyamán megindulhatnak a belsőépítészeti munkák. A teljes létesítmény 2004. június 30-ára készül el. Rácz Béla stratégiai rektorhelyettes az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, a belsőépítészeti munkák során a könyvtári rész befejezése élvez elsőbbséget. Az elképzelések szerint a technikailag lehető legkorábban május folyamán megkezdik a hatalmas logisztikai feladatott jelentő költözte-

tést. A munkára az egyetem hamarosan pályázatot ír ki. Azért, hogy az Egyetemi Könyvtár kiesése ne okozzon gondot a vizsgaidőszak folyamán az intézmény vezetése megkezdte a tárgyalásokat a Somogyi Könyvtár nyári nyitva tartásának módosításáról. A tanács hétfői ülésén eldöntötte azt is, hogy az épület komplexum fenntartása központi feladat lesz, vagyis minden kar hozzájárul az üzemeltetési költségekhez. Az E T az egyetemre háruló terheket azzal kívánja csökkenteni, hogy a kongresszusi központot, az épületben helyet kapó büfet, kávéházat és a könyvesboltot bérbe adja, a mélygarázsban pedig éjszakai parkolási lehetőséget biztosítanak a környék lakóinak. Az épület komplexum üzemeltetése komoly szakmai feladat, ezért az igazgató posztra december 1-jéig pályázatot írnak ki. Az ülésen hozott a leendő könyvtárral kapcsolatos döntések közül talán a legfontosabb az, hogy a kari, tanszéki, intézményi könyvtárak állománnyal és személyzettel együtt az Ady téri központi könyvtárba kerülnek. Ez a döntés természetesen nem érinti a mindennapi munkához szükséges köteteket - közölte a rektorhelyettes. Az állomány megosztásáról az E T határozatban fog rendelkezni. A könyvtár a jelenlegi elképzelések alapján reggel nyolctól este tízig fog nyitva tartani. Az egyetem polgárai az igényelt dokumentumot pedig a kéréstől számított egy órán belül elektronikus formában meg fogják kapni. A sajtótájékoztatón az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elképzeléseiről Telegdy Gergely számolt be. Az EHÖK tagja kifejtette: továbbra is a tizenegy kari önkormányzat munkájának összefogását és a hallgatók érdek-

orio.

képviseletét tartják legfontosabb feladatuknak. Az E T tagjai megismerhették az EHÖK bizottságainak munkáját és a Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat fejlesztésével és átalakításával kapcsolatos terveket. Az Egyetemi Tanács ülésén számos személyi kérdésről döntött. A Biológus Tanszékcsoport élére Kovács Koméit, a Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport élére Rakonczai Jánost, a Kémiai Tanszékcsoport élére pedig Erdőhelyi Andrást nevezte lti a tanács. Badó Attila az Összehasonlító Jogi Intézet, míg Hajdú József a Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézet vezetésére kapott megbízást. Lehoczki Endrénét a T T K Biokémiai Tanszékének, Szalay Istvánt a J G Y T F Matematika, míg Ormándi Jánost a JGYTF Neveléstudományi Tanszékének irányításával bízták meg. Elfogadták Professor Emeritus cím adományozását László Aranka, Pintér Sándor, Lázár György és Kása Péter egyetemi tanárok részére. A Habilitációs Bizottság elnöki tisztét Papp Gyula akadémikus, egyetemi tanár nyert el, míg a kémiatudomány szakterületen póttagként Erdőhelyi András vesz reszt a bizottság munkájában. Az E T a Klebelsberg Kunó Díj emeritus fokozatának odaítéléséről döntött Cséka Ervin és Szendrei Kálmán emeritus professzorok részére. Határozat született ProUniversitate Díj adományozásáról Szabó Imre, Gécseg Ferenc, Zsoldos Ferencné, Szőnyi György Éjidre és Homor Géza számára. Egyetemi Sportért kitüntető cím adományozásáról döntött az Egyetemi Tanács Mészáros Tamás és Pungor Miklós részére.

ESELYEGYENLOSEGI REFORM AZ OKTATASBAN Komplex esélyteremtési programot indított az oktatási tárca az oktatás minden területén. A több részletben, törvényileg, rendeletben szabályozott vagy pályázatok kiírásával előidézett intézkedések megteremtik a

lehetőségét annak, hogy csökkenjen a hátrányos helyzetű diákok lemaradása, és már az óvodában megkezdődhessen felzárkóztatásuk. - Egy-egy intézkedés önmagában nagyon kevés eredménnyel jár, a mi-

nisztérium célja azonban egy hosszú, tudatos folyamat elindítása, mely kiterjed az oktatás minden területére - mondta el Magyar Bálint oktatási miniszter a felsőoktatási reformokról tartott társadalmi vitán.

EGYETEMIÉLETS

2003. NOVEMBER 3. folytatás az 1. oldalról az a legtöbbször valamilyen más formát ölt. Az, persze szokatlan és elfogadhatatlan lenne, ha a közvetlen munkatársaim veregetnék a vállamat. Ugyanakkor egy-egy műszaki vagy szervezési probléma megoldásakor előfordult már, hogy elismerték, elég jó döntést hoztam. Tudja, minél magasabbra kerül az ember, annál inkább közelít tevékenysége közben a hosszútávfutó magányosságához. Bevallom, hogy néha én is ki vagyok éhezve a jó szóra. De ez a lelki helyzet elég kritikus, mivel minél följebb ül egy vezető, annál többen függnek tőle, s így egyre több a veszélye annak, hogy nem valós visszajelzéseket kap. Épp ezért én úgy érzem, hogy nagyon nagy szükség van a helyes önértékelésre és a józan önmérsékletre. - Ön szerint milyennek látszik a DÉMÁSZ kívülről, akár Párizsból nézve? - Mi olyan képet sugallunk magunkról, hogy egy igazi csapat vezeti ezt a céget. A csapatjáték pedig olyan, hogy ha nem is mindig a csapatkapitány nyújtja a legjobb játékot, azért hallgatnak rá, mert ő az első számú csapattag. Ugyanakkor egy jól öszszerakott társaságban minden meccsen van háromnégy kiemelkedőt nyújtó játékos. És egy jó csapatot az is jellemez, hogy tudnak örülni egymás sikereinek. A csapat létrehozásában, összeállításában is volt szerepem, így a saját munkámat is elismerem,

fognom az igazgatósági feladatok öszszességét. Ezeket eddig is ádáttam, de bizonyos feladatokat megosztottam az elnök úrral. Mostantól főleg a tulajdonossal való kapcsolattartásban hárul rám nagyobb feladat. Fontos, hogy pontosan kommunikáljuk ezeknek az értékeit a megfelelő ügyfélkör számára. Szintén fontos, hogy a fronton szolgáló embereink kereskedelmi szaktudását tovább mélyítsük. A kereskedelem harmadik szegmensében, az informatikai eszközök terén is fejlődnünk kell. Olyan

nek, aminek gyakorlatilag három eleme van. Egyrészt energiát adunk, amit piaci körülmények között vásárolunk és ajánljuk azt az ügyfeleinknek. Másrészt el is juttatjuk ezt az energiát, harmadrészt pedig megoldást adunk az ügyfél energetikai problémáira. Ahogy mi szoktuk mondani: a mérő mögött. Ezt a komplex szolgáltatást a különböző egységek és saját tulajdonú cégek együttműködésével hozzuk létre. A márkarendszerünknek ezt kell tükröznie. Ügy döntöttünk, hogy lesz egy ernyőmárka, a törekvéseinket, jellegünket, szerepünket, szolgáltatásainkat és értékeinket összefogó márka, aminek a meghatározásakor senki sem talált alkalmasabbat, mint maga a DÉMASZ. Ez alatt lesz a kereskedő, az elosztó, a mérő mögötti szolgáltatásra szakosodó cég, s minden egyéb más tevékenység.

Mi energiát, az SZTE pedig szakembert szolgáltat.

rendszerekre gondolok, amelyek révén ha büszkén gondolok erre a társaságra. - Újra a külső szemlélőre kell hivat- könnyűvé és zökkenőmentessé tehető a koznom. A privatizáció óta külön vezér- kapcsolat köztünk és az ügyfél között. igazgatói és elnöki pozíció volt a rész-Ésa hálózat? vénytársaságnál, s tudjuk, hogy menet - Tudnunk kell, hogy a bevételünk közben nem jellemző a feladatok össze- nyolcvan százaléka a jövőben is a hálóvonása. És az sem, hogy egy külföldi zati cégünktől fog származni, akármitöbbségi tulajdonú cégnél ilyen magas lyen sikeresek is leszünk a kereskedeszintű elismerést, megerősítést kap az lemben. így egyáltalán nem mindegy, első számú magyar menedzser. Benne hogy milyen a hálózat minősége. Óriávolt a levegőben ez a váltás? si feladat lesz a fogyasztói igényességgel - Nem gondoltam, hogy a többségi való lépés tartás. Meg kell találnunk tulajdonos EDF azt javasolja majd az azokat a műszaki megoldásokat vagy igazgatóságnak, hogy engem válassza- beavatkozásokat, amikkel költnak meg elnöknek, mivel kitűnő mun- séghatékony módon tudjuk javítani a kakapcsolatban dolgoztam Dániel hálózat minőségét. Ez a munka egyik Dumont úrral, az eddigi elnökünkkel. oldala, a másik pedig az, hogy megszeNagyon sok előnye és haszna volt a mi rezzük hozzá a pénzt Ehhez el kell érkettősünknek. Azt viszont láttam, hogy nünk, hogy a tarifa megfelelő legyen, s az EDF nem zárkózik el az integrált hogy megfinanszírozzák a fejlesztést. megoldástól ott, ahol annak adottak a - Ez azért váradan motívum száfeltételei. A Budapesti Erőmű Rt-nél momra, mert a DEMASZ eredményesilyen megoldást választottak fél évvel sége már-már legendás. Nem nyúlnak ezelőtt. Ezzel együtt nem számítottam hozzá a saját pénzükhöz? a megválasztásomra, de az igazgatósági - Föl lehet fogni úgy is, hogy van ülésen elhangzott, hogy az EDF-nél ki- elég pénzünk, de ez csak rövid távon mondott cél immár a hasonló fölállás, nyújthat megoldást, mert ha a tarifa ha a feltételek megfelelőek. Logikus lénem nyújt fedezetet a fejlesztéseinkhez, pésről van szó: ha meg vannak elégedakkor elvész a vállalat nyereségessége, ve, akkor a bizalmuk látványos jelének üzleti értéke is. Nekünk nem csak az kinyilvánításától sem tartózkodnak. Azt EDF-et, hanem a kisrészvényeseket is is el kell mondanom ugyanakkor, hogy meg kell tudnunk győzni arról, hogy az örömteli elismerés mögött még navan értelme a részvényeinkbe fektetni a gyobb elvárás és még komolyabb fele-pénzét és bent hagyni az osztalékot A lősség is van. jó menedzsmentnek az a jellemzője, - Van benne kockázat is? hogy a három érintettnek, az ügyfelek- Rám nézve biztosan. Most meg nek, a tulajdonosoknak és a munkaválkell találni azt az új munkamódszert, lalóknak egyaránt képviseli az érdekeit, ami a többségi tulajdonos számára és a s igyekszik egyensúlyt teremteni közötmi vezetői csapatunknak is megfelelő. tük. Itt arról van szó, hogy az ügyfelek - Van olyan feladatkör, amit a ko- érdekében kellene javítani a hálózat mirábbi elnök munkájából másnak ad át, nőségét. Az a dolgunk, hogy megtalálvagy a vezérigazgatói teendőkből kerül- juk a leghatékonyabb megoldást, de nek átjogosítványok az igazgatóság tag- nem szabad megfeledkeznünk azokról, jaihoz? alak a pénzüket ránk bízták, s elvárják a - Ilyen változtatást nem tervezek, tisztes megtérülést. mert mindenkinek megvan a maga jól - Milyen stádiumban van a körül határolt és intenzív figyelmet DÉMÁSZ márkaépítése? igénylő feladata. Az elnök az igazgató- Abból indulok ki, hogy a márkaság munkáját irányítja, aki összeállítja a építésnek ki kell szolgálnia az üzleti fimunka- és üléstervet. Az anyagokat ed- lozófiánkat. A DEMASZ üzleti kondig is az apparátus állította össze. Az én cepciója az, hogy mi komplex energetimunkám annyival bővül, hogy át kell kai szolgáltatást ajánlunk az ügyfeleink-

- Mi a társadalmi feladata az ön által irányított társaságnak? - Mi mindenek előtt közszolgáltató cég vagyunk, de figyelnünk kell arra is, hogy ahol a lehetőségeink adottak, segítő, együttműködő partnerek legyünk. Az élet minden területén fontos, hogy az emberek dolgai jól haladjanak. Ha ez így van, beágyazott környezetben működik maga a gazdaság is. A segítségünket, szponzorációnkat ilyen módon hosszú távú befektetésnek tekintjük a kultúra, a sport, a tudomány és az

egészségügy területén. A márkaépítésünk részeként is fölfogható, hogy támogatjuk a szolgáltatási területünkön működő mindhárom színházat. Lássunk tehát tisztán: ha nagyon áttételesen is, a gazdasági társaságok támogató forintjai mögött gazdasági érdekek húzódnak meg. Hogy másról ne is beszéljek, a kajak-kenu támogatása, a reménybeli olimpiai érem finanszírozása a cég általános szolgáltatói felelősségtudatát is kifejezésre juttatja. - Milyen a cége és az SZTE kapcsolata? - Sokoldalú. Mi is szolgáltatunk és az egyetem is nekünk. Mi energiát, az SZTE pedig szakembert. De ezen a kapcsolaton túl igen fontosnak tartjuk a részvételünket a kutatási koordinációs központban, amihez hasonló integrációról nem hallottam másutt. A szponzoráció a mi esetünkben együttműködést jelent, melynek keretében azt várjuk a tudáscentrumtól, hogy megmondja: merre haladhat a régió. Az egyetemen most készül a regionális fejlesztés koncepciója. Ha meg tudnak győzni bennünket, akkor együttműködő partnerek leszünk ezen a téren is. - Ön híresen sokat sportol és ezt az életformát ajánlja is másoknak Fut, teniszezik kajakozik síel, lovagol. - Remélem, nem arra akar kilyukadni, hogy mikor dolgozom. Nos, mindennek megvan a maga ideje és szezonja. Nyáron a vízre szállok, télen egy vagy két hét síelést sikerül kiszakítanom az időből. A kettő között ráveszem magam a futásra és néha elmegyek teniszezni is. A lovaglás ugyanúgy kikapcsol, mint a nagy szerelem, a sí. Mindenestül ádagban hetente négyszer egy órát fordítok intenzív sportolásra. A napi tíz óra, nem kevésbé aktív munka mellett. - Elnök úr, még azt árulja el, kit hívott föl először, amikor kijött az igazgatósági ülésről? - Az édesapámat. Mindig a fejemben tartom, hogy nélkülük nem jutottam volna el idáig. Dlusztus Imre

ZEGY

KETTŐS MERCE Érdekes dolog mostanában a közélet Magyarországon, mondhatnánk, ha nem tolulnának állandóan egyéb, az érdekesnél sokkal markánsabb jelzők az ember ajkaira, amiket itt nem részleteznék, mindenkinek van elképzelése, meg egyébként is kevés a hely. Az igazán szép azonban az, ahogy a politikában lassan már megszokottá váló attitűd átsugárzik az élet más területeire is. A minap szabadlábra helyezték K. Miklóst, az országszerte ismert úszóedzőt, akit korábban bilincsbe verve hurcoltak el balatoni nyaralójából a bulvárlapok nagy örömére, mert egy hétesztendős kislány fajtalankodással vádolta meg ő t A vádat most hagyjuk, mert nem áll módunkban ellenőrizni annak valódiságát, a lényeg nem is ez. A lényeg az, hogy abban az országban, ahol rejtőetiborok és kulcsárattilák szabadon kószálhatnak, mert nem érzik szükségszerűnek előzetes letartóztatásukat addig, amíg ténylegesen meg nem szöknek, nos ebben az országban egy közismert embert ilyen villámgyorsan meg lehet hurcolni, mielőtt az ellene felhozott vádak bármilyen bizonyítást nyernének. A letartóztatás indoklása az volt, hogy szabadlábon maradása esetén a Spartacus edzője befolyásolhatta volna a tanúkat, ami azért érdekes, mert ha az ember gyermekekkel fajtalankodik, azt valószínűleg nem a Váci utcán csinálja, ergo elég valószínűden, hogy túl sok tanúja akadna, ami pedig a sértettet illeti, nos nem valószínű, hogy K. Mikósnak és a kislánynak túl sok módja lett volna találkozni. Figyelem, ez még mindig abban az országban zajlik, ahol egy bankvezért átszállítanak egy másik cellába, ha az előzőben mondjuk nem tetszik neki a fal színe, vagy a szoba fekvése. De nem is Magyarországon élnénk, ha a történetet nem lehetne folytatni. Mert mit is nyilatkozik szeretett egy megyés püspök aÜg pár nappal az eset után egy vezető napilapban a papi pedofíliával kapcsolatban? Hadd idézzem: „Ha bármilyen gyanú felvetődne, először beszélnék a pappal. Ha a megbodás csak egyszeri, folytathatná szolgálatát, ám ha többször előfordulnak ilyen esetek, ki kell vonni az illetőt a forgalomból." Ilyet mondhat egy közismert egyházi vezető a huszonegyedik században a nagy nyilvánosság előtt. Egy olyan országban, ahol tudtommal megtörtént a-szekularizáció, és ahol a pedofQia, mint a mellékelt ábra is mutatja, büntetőjogi kategória, kezicsókolom. Gyönyörű. Mit is akarok mondani? Nos, először is, ha az életben csak egyszer bodok meg, akkor nekem is bocsássanak meg. Ha esedeg mégis börtönbe kerülnék, akkor a nyugati fekvésű szobákat kedvelem, szeretek olvasni és igényes vagyok a jó zenére is, szóval szeretnék könyveket és egy Marantz hifit Legalább. De ha ezek mégsem jönnének össze, akkor is maradt egy pici kívánságom, de ezt minden jóérzésű ember kitalálhatja. Az idézett püspökkel kapcsolatos. Magyarázzam még? Tóth Péter Zoltán

KI VALÓ MATEMATIKUSOKRA EMLÉKEZTEK Emlékkiállítás nyílt az Egyetemi Könyvtár előterében Szőkefalvi-Nagy Gyula halálának 50. és Szőkefalvi-Nagy Béla halálának 5. évfordulója alkalmából. Évfordulós Emlékcsarnok rendezvénysorozat keretében létrejött kiállítást Szendrei János főiskolai tanár nyitotta meg. A tárlókban kiállításra kerültek a kiváló matematikusok munkái, egyetemi tanulmányaik dokumentumai, személyes tárgyaik és kitüntetéseik is. Szőkevalvi-Nagy Gyula tiszteletére konferenciát szerveznek november 12-13. között, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Matematika Tudományok Osztálya Szegeden tartja rendes éves gyűlését.

TIZEDIK SZENT-GYÖRGYI NAP November 6-án tizedik alkalommal rendezik meg a Szent-Györgyi Napot az SZTE Aulájában és a Szemészeti Klinika tantermében. A megnyitó 10 órakor kezdődik az Aulában, ahol professor emeritus címeket, jubileumi diplomákat, Szent-Györgyi Albert emlékérmet, és még számos kitüntetést és dicséretet adnak át. Az ünnepségen közreműködik a Szegedi Rézfúvós Kvintett. Az eseményt követően numizmatikai kamara-kiállítás nyílik Szent-györgyi Albert és a Szegedi Egyetem érmeken címmel Bóna Endre gyűjteményéből a Rektori Hivatal tanácstermében. Délután 14 órakor a Szent-Györgyi Nap tudományos tanácsüléssel folytatódik a Szemészeti Klinika tantermében, ahol Dux László, Penke Botond, Csizmadia Imre, Falkay György, Takáts István, Kiss Zoltán és Kocsis S. Gábor előadásait hallgathatják meg az érdeklődők.

SZELÍDVÍZORSZÁG ÉS A BRETAGNE-I PARTOK HALÁSZAI November 3-án, hétfőn 16.30-kor a Móra Ferenc Múzeum dísztermében mutatják be J. Mező Éva szerkesztő, Koroknay Károly rendező valamint Zöldi István és Simor Géza operatőrök Szelídvízország című filmjét. A Fehér-tón készült alkotás a neves ornitológusnak, Csizmazia Györgynek állít emléket. A négy évszakot felölelő természetfilm Homoki Nagy István 1952-ben ...volt egyszer egy "Vadvízország"... címmel készített filmje óta történt változásokat mutatja be. A Bretagne-i partok halászai címmel november 7-én, pénteken 16.30-kor a Móra Ferenc Múzeumban nyílik fotókiállítás a franciaországi Breton Múzeum gyűjteményéből. A megnyitót követően, 19 órai kezdettel a szegedi várban Bran herceg balladája címmel a Bran együttes előadásában a középkori ír költészet és zene remekeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Belépőjegyek kaphatók a Móra Ferenc Múzeum pénztárában, valamint a Klauzál és a Sík Sándor Könyvesboltban.

SZEGY

EGYETEMI ÉLET

2003. NOVEMBER 3.

TIZENÖT ÉVES A HALLGATÓI MOZGALOM Szegeden tartotta közgyűlését a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

díszközgyűlést megelőzően Botka [zászló polgármester és Barthel-Rúzsa Zsolt, a H O O K elnöke leleplezték a hallgatói mozgalom 1988-as elindulásának emléket állító táblát a BTK Auditórium Maximumának falán. A polgármester beszédében hangsúlyozta, a szegedi ifjúság mindig bátor volt, előtte járt a kor eseményeinek. így volt ez 1956. október 16-án, amikor itt alakult meg az első hatalomtól fiiggeden diákszövetség, és így volt 1988-ban, amikor a diákok tanszabadságot, egyetemi demokráciát és hallgatói jogokat követelve sztrájkba léptek. Az ifjúságnak minden korban van feladata, leginkább az, hogy egy lépéssel kora előtt járjon - zárta beszédét a politikus. Barthel-Rúzsa Zsolt beszédében emlékeztetett arra, hogy az 1988-as szegedi megmozdulás az ország többi egyetemén és főiskoláján is követőkre talált, ami elvezetett az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség (OFÉSZ) megalakuláshoz. Az elmúlt tizenöt év során a hallgatói mozgalom több átalakuláson is keresztül ment, a H O O K mégis az akkor létrejött szervezet utódjának tekinti magát. A HOOK-elnök hozzáfűzte: bízik abban, hogy a hallgatói mozgalom nem fog eltűnni a történelem süllyesztőjében. Ezt követően politikai, ifjúsági és civil szervezetek, és a hallgatói önkormányzatok helyezték el a megemlékezés virágait az emléktáblánál. Az ünnepi közgyűlésnek helyet adó terem sok szempontból tekinthető történelmi helyszínnek - mondta megnyitójában Berta Árpád a BTK dékánja. 1956. október 16-án - egy héttel a műegyetemi megmozdulások előtt - itt alakult meg a MEFESZ, és itt szövegezték meg a diákok a követeléseiket összefoglaló 12 pontot is. - Sokan részesei voltunk az eseményeknek, amikor 1988-ban a hallgatók és a hozzájuk csadakozott fiatal oktatók demokratikus felsőoktatást követelve megmozdulásokat szervezetek - emlékezet a dékán. Elsőként Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter tartott előadást, melyben elismerte a H O O K történelmi szerepét. A hallgatói mozgalomnak vitathatatlan történelmi érdemei vannak, mert részese volt az eseményeknek, amikor a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján az emberek egy élhetőbb, demokratikus Magyarországot teremtettek - mondta a miniszter.

C&T

Hungary

Október 16-án a Bölcsészettudományi Kar Auditórium Maximumában tartotta díszközgyűlését a HOOK, emlékezve arra, hogy 1956-ban itt alakult meg a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ), 1988-ban pedig elsőként az akkori József Attila Tudományegyetemen kezdtek sztrájkot jogaik védelmében a hallgatók. Másnap a Novotel Szállóba hirdették meg a szervezet rendes közgyűlését, ez azonban határozatképtelen volt.

Leleplezték a hallgatói mozgalom 1988-as elindulásának emléket állító táblát. Fotó: A kérdés az, hogy a szervezet meglévő jogai védelméről beszél csupán, vagy messzebb az egyetem falain túl is lát és védi azok érdekeit is, akik még nem kerültek be, vagy hátrányos helyzetük folytán kívül rekedtek a felsőoktatás keretein. A politikus hangsúlyozta a H O O K eredményes érdekvédelmi tevékenységet folytat, úgy tűnik a szervezet nyerésre áll a diákok utazási kedvezményeiről folytatott vitában. - Úgy látom, a két kormánypárti frakcióban azt az álláspontot támogatják többen, hogy nem szabad engedni - nem a negyvennyolcból - , hanem a 67,5-ből - közölte a miniszter, utalva itt a hallgatók utazási kedvezményének mértékére. A H O O K ne elégedjen meg ennyivel, legyen bátrabb, csináljon egy másik országot. Magyarországra ráfér, hogy ne elégedjen meg a

C&T:

jelenlegi viszonyokkal - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Az ifjúsági és sportminiszter szerint olyan kérdésekre kell választ adni, mitől lesz versenyképes a magyar felsőoktatás, hogy jön létre egy a világ dolgaiban eligazodni képes, nyitott gondolkodású elit. A hallgatók képviselőinek el kell mondaniuk a véleményüket olyan kérdésekről, mint a diplomás munkanélküliség. Jelenleg száz végzősből hét nem talál munkát, az idén diplomát szerzők között végzett felmérés alapján pedig a diákok 30%a úgy gondolja nem fog tudni elhelyezkedni a tanulás befejezése után. Szembe kell nézni azzal, hogy a hallgatói létszám felfutása miatt ez a probléma az elkövetkező években csak erősödni fog. Másodikként Mang Béla, az Oktatási Minisztérium felsőoktatásért fele-

minden, ami repülés!

Ingyenes, komputeres helyfoglalás Legkedvezőbb átszállás - legolcsóbb ár Több száz légitársaság teljes kínálata, azonnali jegykiállítás

Kérje az egyetemi kedvezményt

- m i n d e n hallgatónak é s oktatónak alanyi jogon jár! Tegyen virtuális utazást web oldalunkon: www.congresstavel.hu Last minute ajánlatok egész évben, körutazások, síutak, üdülések. C & T U t a z á s i Iroda Szeged, Dáni utca 7., a Domusnál tel: 62/481-562 - travel@congresstravel.hu

orio.

lős helyettes államtitkára beszélt a magyar felsőoktatás elmúlt másfél évtizedéről. Előadásában kifejtette: az egyetemi hallgatóság az oktatást tekintve mindig is reformpárti volt. A díszközgyűlés harmadik előadója Kiss Tamás, MEFESZ alapító elnöke volt. Az egykori joghallgatót október 23-án Mádl Ferenc köztársasági elnök - a hazafias helytállással példát mutató, a magyar függedenséget szolgáló a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenységért - Nagy Imre érdemrenddel tüntette ki. Kiss Tamás a Szabad Európa Rádió egykori hangfelvételének bemutatását is fölhasználva visszaemlékezésében felidézte a M E F E S Z 1956. október 16-i megalakulását, az október 20-i nagygyűlést és az október 23-án kirobbant forradalomhoz vezető út főbb állomásait.

Fábri György, az 1989-ben megalakult az OFESZ alapító elnöke a hallgatói önkormányzatiság őskorát idézte fel beszédében. Ismertette, hogy a helyenként már létező hallgatói önkormányzatok hogyan folytatták küzdelmüket az országos hallgatói érdekvédelmi szervezet létrehozásáért, többek között az akkori országos ifjúsági szervezettel, a KISZ-szel vitázva. Zárásként Barthel-Rúzsa Zsolt, a H O O K elnöke szólt a szervezet jelenéről és lehetséges jövőjéről, megemlítve: az OM által kidolgozott felsőoktatási reformterv tartalmaz olyan elemeket, mellyel a H O O K vezetése nem ért egyet. A közel kétórás díszülés végén a résztvevők elfogadtak egy zárónyilatkozatot, mely kimondja: a H O O K tagjai a mindenkori kormány kötelezettségének tartják, hogy a H O O K véleményét kikérje minden olyan kardinális kérdésben, amely a magyarországi hallgatókkal kapcsolatos. A programsorozat másnap a Novotel Szállodában folytatódott. Az esemény vendége volt Magyar Bálint oktatási miniszter, aki előadásában a kormány felsőoktatási reformmal kapcsolatos elképzeléseit ismertette (lásd az 5. oldalon). Kora délután Csillag Tamás, a Diákhitel Rt. vezérigazgatója tartott előadást a hitelkonstrukcióról, a diákhitel kamatáról, a hitelfelvevők számának alakulásáról. Az előadásokat követően tartották volna a közgyűlést, azonban alig több mint 50 kar képviselője vette föl mandátumát. A H O O K rendes közgyűlésének feladata lett volna az elnökség, a felügyelő- és az EFO' 1" I -bizottság beszámolójának megvitatása, illetve döntés más szervekkel - Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége, a Doktoranduszok Országos Szövetsége való együttműködésről, vagy a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia együttműködéshez való csadakozásról. Az év eleji nyíregyházi közgyűléshez hasonlóan az összegyűlt hallgatói önkormányzati vezetők nem tudtak határozatképes H O O K Közgyűlést tartani. Tizenöt perc szünet után a mandátumot fölvett karok száma tovább csökkent, így a határozatképes ülés megtartásának kísérlete kudarcba fulladt. A megismételt közgyűlést november 8-ára hívták össze Budapestre, a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központba. K.Z. G.

ÁLLAMILAG ELISMERT NYELVVIZSGA AZ ALLIANCE FRANCAISE-BEN A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Testület államilag elismerte a Párizsi Alliance Française (AF) francia alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgáit. A magyarországi nyelvvizsgaközpont a Szegedi Alliance Française lett. Szegeden kívül a Miskolc Alliance Francaise-ben lehet majd vizsgázni - közölte a Szegedi Egyetemmel Balogh Agnes az AF nyelvvizsgaközpontjának vezetője. Eddig Magyarországon csak a "Rigó utcai" nyelvvizsga létezett francia általános nyelvből. Francia szakmai nyelvből több fajta vizsgát is letehetnek az érdeklődők, például a budapesti műszaki egyetemen vagy a külkereskedelmi főiskolán - közölte Balogh Agnes. A „Rigó utcai" francia nyelvvizsga az Idegennyelvi Továbbképző Központ által kidolgozott vizsgarendszer, melyet elsősorban Magyarországon fogadnak el. Ezzel szemben a Párizsi Alliance Française nyelvvizsgái számos országban elfogadottak, főleg az Európai Unióban, hiszen az Európa Tanács referenciakeretére épülő, ALTE-nyelwizsgáról van szó - tudatta a nyelvvizsgaközpont vezetője. Az A L T E

egy szervezet - Nyelvi Értékelő Központok Európai Egyesülete - , melyet a nagy nyelvoktatási intézmények hoztak létre azért, hogy összehangolja az általuk kínált nyelvvizsgákat, vagyis azok azonos szintet mérjenek német, angol, francia vagy más nyelveken. Ehhez a munkához az Európa Tanács közös referenciakeretét vették alapul, ezért a Párizsi AF nyelvvizsgái az E U követelményeinek teljesen megfelelnek. További különbség az Alliance Française vizsgája és a Rigó utcai között, hogy az AF vizsgája egynyelvű vizsga, tehát nem tartalmaz fordítási gyakorlatot (a Rigó utcainál ez kötelező). - Sokan úgy gondolják, hogy a fordítási feladat nyelvtan-központú és emiatt nagyon nehéz — mondta Balogh Agnes. A szegedi szervezet az akkreditaciós munkát másfél éve kezdte el a Párizsi Alliance Francaisezel közösen. A kérelmet 2003. júniusában adták be, szeptember végen volt a helyszíni szemle a Szegedi Alliance-ban, október elején pedig a Miskolci Alliance-ban.

2003. NOVEMBER 3.

A FELSOOKTATASI REFORMOT FOLYTATNI KELL Magyar Bálint előadást tartott a H Ö O K közgyűlésén

Az oktatási miniszter a HÖOK közgyűlésen tartott előadásában ismertette a kormányhallgatókkal kapcsolatos intézkedéseit, beszélt a felsőoktatási reform folyamat jelenlegi helyzetéről, és az Oktatási Minisztérium (OM) terveiről.

SZEGY

EGYETEMI ÉLET

ról jövőre havi 5., majd 8, felsőoktatási remíg 2006-ra havi 10 ezer form koncepcióval forintra növekszik. Szinkapcsolatban fotén a lakhatási problémák lyamatos az egyeztetés a megoldására szolgál a HÖOK és az OM között. kormányzat kollégium A párbeszédnek létre jött építési programja is. A az intézményesült formája köz és a magánszféra is: megalakult egy vegyes együttműködésén alapuló bizottság, mely folyamatoelső 1100 férőhelyes debsan véleményezi a miniszreceni diákszálló kortérium elképzeléseit mányzati engedélyezése közölte a miniszter. jelenleg folyik, ennek leA felsőoktatási reform zárulta után felgyorsulegyik legtöbbet emlegehatnak a hasonló beruhátett része a bolognai fozások. A tárca tervei szelyamathoz való csatlakorint a diákszálló férőhezás. Az oktatási minisztelyek száma 2006-ra tízrek a közelmúltban berlini ezerrel növekszik. A fizekonferenciájukon elfotőképes kereslet megtegadták, hogy a lineáris remtését és a szolgáltatáképzési rendszerre való sok színvonalának javítááttérés határidejét öt évsát szolgálja az az elképvel, 2005-re előrehozzák. zelés, hogy ekkortól a lakMagyarország ehhez a hahatási támogatás differentáridőhöz képest egy év ciálttá válik. A kollégiumhaladékot kér, a tervek ban nyújtott szolgáltatászerint 2006. szeptembesok szintjétől függően a rétől felmenő rendszertámogatás havi 5 és 15 ben válik kötelezővé az ezer forint között változik egymásra épülő, három majd. plusz egy szintű képzés A diákszálló férőhelyek száma tízezerrel növekszik. Az OM hosszú távú (ezek: a felsőfokú szakképzés, bachelor- és master képzés ta, hogy a tandíj kérdése sem a kor- tervei között szerepel, hogy a hallgavalamint a doktogindusz képzés). mányprogramban, sem a törvényter- tói normatíva összegét a mindenkori Már 2004-ben elindulnak bizonyos vezetben nem szerepel, sőt az utóla- minimálbérhez kössék. így e hallgapilot-projektek, a 2006-os indulás- gos finanszírozás lehetősége is kikerül tói juttatás mértéke kikerül a napi hoz azonban rendkívül erős felkészü- a tervekből. A miniszter kiemelte a politikai alkuk köréből, és megállalésre van szükség - tette hozzá a mi- másoddiplomás képzések bizonyos pítása automatizmussá válik - közölkörére - a munkaerő piaci igényektől te Magyar Bálint. niszter. A közelmúltban végzett felméréAz intézményirányítás átalakítása függően - is ki kívánják terjeszteni a sek alapján a hallgatók 43%-ának van azt szolgálja, hogy egy az egységesülő tandíjmentes képzést. A politikus rámutatott, ez a kér- otthon számítógépe, ez az érték felsőoktatási piacon megfelelő döntéseket meghozni képes vezetési struk- dés egy évtizeden belül újra elő fog nemzetközi összehasonlításban is túra jöjjön lére az egyetemek és főis- kerülni, hiszen a demográfiai válto- rendkívül alacsony. A nyáron indult zások következtében hamarosan fi- Sulinet Expressz program célja, hogy kolák élén. - A jelenlegi szervezeti keretekből nanszírozhatatlanná válik a rendszer. ez az arány legalább 75%-ig emelfakadó konfliktusminimalizálási tech- Már csak a társadalmi igazságosság kedjen. Arra a felvetésre, hogy sokan nikák megölik a magyar felsőoktatást miatt is választ kell adni olyan kérdé- vannak, akik családjuk rossz anyagi az európai versenyben - közölte a mi- sekre, hogy miért hazánkban a leg- helyzete miatt nem tudnak élni e lenagyobb a különbség a diplomás fér- hetőséggel a miniszter kifejtette, niszter. Az elképzelések szerint az akadé- fiak (2,3-szeres), nők (1,6-szeres) és egyrészt számukra bővítik a közösséa középiskolát végzettek keresete gi hozzáférési pontokat, másrészt az miai irányítás megmarad a jelenlegi között - figyelmeztetett Magyar Bá- informatikai eszközök gyors cserélőintézményi tanácsoknak megfelelő lint. dése lehetőséget biztosít a HÖK-ök szenátusok kezében, míg a szervezeti A hallgatói juttatásokkal és ter- számára, hogy a használt gépeket pénzügyi menedzsmentet az intézhekkel kapcsolatban kifejtette, a diák- összegyűjtve, kijavítva akciókat szermény méretétől függően 7-9-11 fős hitel összege a kormányváltást köve- vezzenek a hátrányos helyzetű diákok igazgató tanács (IT) fogja ellátni. Az tően havi 21-ről 25 ezer forintra számára. Egy ilyen kezdeményezés IT tagjait fele-fele arányban a fennemelkedett, míg kamata 0,42%-kai bizton számíthat az informatikai mitartó és a szenátus fogja delegálni, míg nőtt. A miniszter elmondta, a kamat nisztérium támogatására - mondta a egy tagját közösen választják. A megállapítása során 2,5%-nak megfe- politikus. HÓOK képviselőivel lezajlott egyezlelő kockázati tényezőt nem kalkulálA hallgatók 40%-a dolgozik, néha 'tetések eredménye, hogy az egyetem tak bele a terhekbe. Ennek kevesebb, méltadan körülmények között. Az ő által delegált egyik tag személyére a mint ötödét hárították át a diákokra, helyzetükön kíván javítani a korhallgatói önkormányzatok tehetnek a fennmaradó részen a költségvetés és mányzat azzal, hogy amennyiben jöjavaslatot. a folyósító bankok osztoznak. A tárca vőre a saját felsőoktatási intézménye Bár a korábbi elképzelések között tervei között szerepel, hogy 2005 területén vállal munkát a diák, a minem így szerepelt, ma már az OM is szeptemberétől az EU felsőoktatási nimálbér összegéig adó- és járulékegyetért azzal, hogy a jövőben is meg- intézményeiben tanuló magyar diá- mentes a foglalkoztatása. Ez az intézmarad a HOK-ök ernyőszervezet jel- kok is igénybe vehessék a diákhitelt, mény számára havi húszezer, míg a lege. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a és azt, hogy a magyarországi hallga- diáknak havi 6500 forint megtakaríhallgatói szervezetek egy az egyben tók - ha részképzésre EU-országokba tást jelent leképezzék a hazai (párt)politika mennek és az ott szerzett kreditekkel Magyar Bálint szerint ezzel a struktúráját. magyarországi képzést váltanak ki — módszerrel az intézmények szolgáltaMagyar Bálint elmondta, ragasz- magukkal vihessék a képzési normatí- tásának bővítése is lényegesen hatékodik ahhoz, hogy a hallgatói érdek- vát. konyabban oldható meg. Míg például képviselet egységes elvek alapján valóAz ösztöndíjakról a miniszter kö- egy könyvtár este tízig meghosszabsuljon meg az állami és a nem állami zölte, a hosszú évek óta változadan 71 bított nyitva tartása közalkalmazott intézményekben egyaránt. Minden ezer forintos éves normatívát 91 ezer munkavállaló esetén finanszírozhahallgatót alanyi jogon meg kell, hogy forintra emelték, a jövő évben továb- tadan, diákokkal könnyedén megoldillessen a delegálhatóság joga. bi emelésre nem számíthatnak a diá- ható. A felsőoktatás finanszírozásával kok. Ezzel szemben a lakhatási támokapcsolatban a miniszter hangsúlyoz- gatás összege a jelenlegi 3300 forintKelemen Zoltán Gergely

KITÜNTETESEK DOBOZY ATTILA PROFESSZORNAK Dobozy Attila bőrgyógyász professzornak Batthyány-Strattmann László díjat adományozott az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter. Kökény Mihály miniszter, a szegedi Bőrklinika vezetőjének több évtizeden keresztül végzett kimagasló szakmai munkássága elismeréséül nyújtotta át a Díjat, október 28-án, a Körmendi Kórházban. A Magyar Immunológiai Társaság a tanszékvezető egyetemi tanárnak az immunológia terén végzett kimagasló, iskolateremtő munkásságáért Kesztyűs Lóránd Emlékérmet adományozott október 16-án tartott vándorgyűlésén.

EGÉSZSÉG-GAZDA(G)SÁG A Szegedi Tudományegyetem a progresszív betegellátás egyik hazai fellegvára - mondta Szabó Gábor rektor az Egészség-gazda(g)ság című egészségügyi konferencián elhangzott megnyitó beszédében. - Az egyetem mint tudásközpont nagyon fontos szerepet tölt be, nemcsak regionális, hanem országos és határokon átnyúló szinten is. A klinikákon és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Centrum más intézményeiben kiváló tudósok, orvosok, és szakalkalmazottak kezében van a betegellátás - tette hozzá a rektor a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete által szervezett tanácskozáson. Szabó Gábor véleménye szerint a magántőke bevonására mind a felsőoktatásnak, mind az egészségügynek szüksége van, azonban ezeket a nagyon érzékeny rendszereket nem biztos, hogy teljes egészében ki lehet tenni a gazdasági élet hullámzásainak. Az egészségügy nem fog összeomlani, az ellátórendszer helyzetén azonban sokat lehet javítani az átgondolt gazdaságpolitikával - mondta Veress József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője a konferencia nyitóelőadásán. - A távlatos, keményen végigvitt egészségpolitika a gazdaság számára is hasznos lesz, hiszen példát szolgáltat más ellátórendszerek átalakításához - közölte az egyetemi oktató. Veress József szerint „vihar előtti csend" van a kórház-privatizáció területén, az intézmények szervezeti átalakulása még nem zajlott le, a befektetők pedig kivárnak. Az előadó ugyanakkor úgy látja, „közeledik már a fordulat", s ezzel az átalakulással egy időben dönteni kellene az egészségbiztosítás magánosításáról is. Az Alföldi Gazdasági Napok keretében megrendezett tanácskozás témája az egészségügy jelen állapota, szerepe a nemzetgazdaságban, a hatékonysági és gazdaságossági kérdések vizsgálata, a szerkezeti és szervezeti változások lehetőségének felderítése volt. A konferencián az előadók olyan kérdésekre keresték a választ, mint: átalakítás nélkül meddig finanszírozható az egészségügy, vagy hogy lehet-e és, ha igen miként privatizálni az egészségügyet. A rendezvényen Ajkay Zoltán, a Magyar Kórházszövetség elnöke a kórház-finanszírozás, míg Győrffy István miniszteri biztos az egészségügyi reform aktuális kérdéseiről tartott előadást. / /

ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGI ÜLÉS A JOGI KARON Helyes döntés volt az ítélőtáblák létrehozása, és az ítélkezési rendszer átalakítása - mondta Vastagh Pál, a Magyar Országgyűlés Alkotmányügyi- és Igazságügyi Bizottságának elnöke, a bizottság kihelyezet ülésén a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. - Az igazságügyi reform célja az volt, hogy az állampolgárok peres ügyeiket gyorsabban és szakszerűbben intézhessék el - közölte az elnök. Vastagh Pál kifejtette: az ülést azért rendezték, hogy a bizottság tagjai megismerhessék, milyen eredményeket hozott a regionális ítélkezés kialakítása, illetve milyenek a viszonyok a szegedi büntetés-végrehajtási intézetekben. Az ülésen elhangozott: helyes lett volna, ha a táblabíróság bírái és a Fellebbviteli Főügyészség ügyészei nem többségében Szegedről kerültek volna ki. A bizottság elnöke közölte az igazságügy területén dolgozók között is nagyon alacsony a mobilitás, kiegészítő támogatásokra lenne szükség, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen. Elsősorban a bírák lakáshoz jutásának megoldása lenne a feladat A hatáskörök pontosabb kialakításával és a két új - győri és debreceni - ítélőtábla létrehozásával egyenletesebbé lehetne tenni a terhelést. így elérhetővé válna, hogy a bonyolultabb, nagyobb felkészüléségett igénylő ügyeket már első fokon is a megyei bíróságok tárgyalják. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot tehermentesítené, ha bizonyos igazgatási feladatokat a jövőben az ítélőtáblák látnának el - tette hozzá a politikus. A napirenden szereplő témákon kívül a bizottság tagjainak módjuk volt megismerkedni az ÁJTK-n folyó oktatási és tudományos munkával is. A tanácskozáson elhangzott: míg néhány esztendővel ezelőtt ezer hallgatója volt a karnak, ma már négyezren tanulják a jogot egyetemünkön, miközben az oktatói létszám hatvanról csupán nyolcvanra emelkedett. Szabó Imre dékán, az ülés házigazdája a Szegedi Egyetemnek elmondta: az SZTE-n zajló jogászképzés egyfajta elismerése, hogy az országgyűlési bizottság a karon tartotta ülését Tudomása szerint nem volt arra példa, hogy az országgyűlés e bizottsága valamelyik jogi karon tartotta volna kihelyezett ülését A tanácskozáson elhangozott, jogász túlképzés van hazánkban, mégis a megyei bíróságok és az ítélőtáblák létszámgondokkal küzdenek A kijelentésre reagálva Szabó Imre közölte, valóban többen kapnak jogi diplomát, mint ahány betölteden jogi képesítést igénylő állás van jelenleg. Magyarországon pillanatnyilag 17-18 ezren dolgoznak jogászként, és a jogász hallgatók száma is megközelítőleg ugyanennyi. A felmérések azonban azt mutatják, az Európai Uniós csadakozást követően összesen 24-26 ezer olyan állás lesz az országban, ahol kívánatos a jogi végzettség. A látszólagos túlképzés egyik oka az, hogy ma sokan olyanok tanulnak a jogi karokon, akinek munkájuk elvégzéséhez jogi ismeretekre van szükségüL Ezek a már másfajta diplomával rendelkező hallgatók jelenleg ötéves, teljes képzésen vesznek részt, pedig csak bizonyos szakterületek ismeretének elsajátítása a céljuk. Szükség lenne kettő-, négyszemeszteres képzések elindítására, ahol ezek a diákok jogi szakokleveles képesítést szerezhetnének. Szabó Imre szerint így a teljes képzésben résztvevő hallgatók létszáma tizenkétezer körülire csökkenne.

SZEGY

KULTÚRA

2003. NOVEMBER 3.

GERILLAHARCOK AZ ÉLET ELLEN Interjú Darvasi Lászlóval

arvasi László a frankfurti könyvvásárról szinte egyenesen a Millenniumi Kávéházba érkezett október 14-én, hogy az ott összegyűlt érdeklődőknek olvasson fel műveiből. Az ismert író a zavartalanul fröcsögő-rotyogó kávéfőző, a jobb napokat és szakembereket látott hangosítás zaján felülemelkedve kiállt középre, és visszafogottan beharsogta a termet. Az Összegyűjtött szerelmeim, és a Trapiti című műveiből felolvasó szerzővel az est után beszélgettünk, érintve az elhangzott műveket, külföldi karriert, szabadidőt, Kertész Imrét, és mást. - Szív Ernő írásait dzsessznovelláknak nevezete, ezzel a spontánságot, a játékosságot szeretné kifejezni? - Sok olyan írás van az Összegyűjtött szerelmeimben, ami voltaképpen egy kis futam, egy pici szóló. Úgy bánok a történettel, mintha elfujtunk volna a szaxofonnal egy percig valamit. Ezek a novellákban a történet fővonalától folyamatosan eltérnek a mondatok, tehát szürreális ablakokat nyitnak jobbra-balra, majd aztán mindig visszatérnek a cselekmény fővonalához, úgy ahogy a dzsessz is eljátszik a fődallammal. Az írásokat nézve úgy vettem észre, hogy rengeteg az e fájta dzsesszes szerkesztési elv bennük, és így aggattam rá ezt a megnevezést. - Nem szeret az irodalmi életről beszélni. Azt hogy viseli, ha az irodalmi körök beszélnek önről? Hogy fogadja a kritikákat, elemzéseket? - A kritika mindig jelzi egy-egy író fontosságát, hogy az ember benne van a vérkeringésben, hogy figyelnek rá. Én ebből a szempontból el vagyok kényeztetve, nagyon intenzíven foglalkozik velem a kritika. Ez azért nagy kihívás, mert meg kell felelni az elvárásoknak, de nagyon nehéz éveken át intenzív írói jelenlétet produkálni, ami megfelelő minőségi teljesítménnyel is jár együtt. Kis gerillaharcokat kell folytatni az élet ellen, és ezek „leveszik" az embert. Nincs idő, se energia mindig arra, amire kellene. Levesz a tárcaírás is, kimerítő a sok utazás. - Azt hallható önről, hogy nagyon elfoglalt ember, az íráshoz viszont ki kell kapcsolni, fel kell töltődni. Mit szeret csinálni akkor, mikor nem akar az irodalommal foglalkozni? - Futni nagyon szeretek. Futni, meg a focit! Nézem is, játszom is. Meg a filmekeL Viszonylag sokat járok moziba, ebben mindenevő vagyok, tehát az ilyen kardozós-baszós egyszerű filmektől kezdve a legveszekedettebb művészfilmekig mindent megnézek. A foci is meghatározó. Fiatal koromban játszottam otthon Törökszentmiklóson, ahol igazolt játékos voltam, kapus. Focizni gyakran eljárok most is. Azért csinálom, mert focizni egyfelől nagyon jó dolog, épp olyan jó gólt rúgni, mint szépen veszteni, másfelől kicsit kimegy belőled az ördög, utána meg el lehet menni meginni egy-két sört... Sajnos erre is egyre kevesebb idő jut, az utazás, a munka ettől is egyre többször elrabol. - Nem fél attól, hogy a sok munka esedeg meglátszik az írásain? - De, nagyon. Most meg pláne félek, mert egy-két éve próbálok hozzákezdeni egy komolyabb regényhez, és a szétszakítottság miatt egyszerűen nem férek hozzá. Rengeteg vázlatom van, rengeteg kijelölt utam, amelyikből valamelyiket meg kéne lépni, de nem megy. A regényírás meg seggelős műfaj, napi hat, hét, nyolc órákat kell-egyfolytában írni, ami nagyon kimerítő, tehát ehhez olyan körülmények kellenek,

Amikor írod, még túl közel van, amikor kiteszed a pontot, még mindig túl közel van, másnap reggel már nincs olyan közel, de még messze sincs, aztán amikor megjelenik -pakk- akkor egyből észreveszed a hibát.

lent ilyen őrült nagy dolgokat, inkább csak egy szolid, állandó jelenlétet. Bejut a nevem a köztudatba, elkezd működni, teszi a maga dolgát, aztán majd meglátjuk mi lesz belőle. Nekem inkább egyelőre a kritikai visszhangom a jó, és sok estre hívnak meg odaát. Anyagilag ez akkor lenne igazán értékes, ha akkora példányszámban kelnék el, mint amekkorában messze nem kelek el jelenleg. - Es itthon hogy alakulnak a könyveladásai? - Magyarországon sem kelek el akkora példányszámban. Nagyon sokat dolgoztam azért, hogy a Trapiti sikerkönyv legyen, és a kiadói kimutatás szerint háromezer-ötszáz példány fogyott el egy év alatt. Na, ez általában sok, de egy gyerekkönyv esetében mégsem az. Vámos Miklós Apám regénye több mint százhúszezer példányban ment el, egy Jadviga párnája hatvan-hetvenezer, és azok már adják a jogdíjat.

íróként szegedinek lenni, az egy komolyan megterhelő feladat. Fotó: orio nyugalom, állandóság, amik biztosítják a munka minőségét. - Sokat bíbelődik az írásaival? - Viszonylag gyorsan írok, ha például tárcáról van szó. Ezekkel amúgy nem is lehet vacakolni, mert akkor másra nem jut idő. Az elégedettség viszont más tészta. Többször átírok egyegy szöveget, néha még a megjelenés után is. Amikor írod, még túl közel van, amikor kiteszed a pontot, még mindig túl közel van, másnap reggel már nincs olyan közel, de még messze sincs, aztán amikor megjelenik - pakk - akkor egyből észreveszed a hibát. Ezt itt folytatni kellett volna, azt ott máshogy lezárni. Legnagyobb ellenőr a megjelenés. Ha rátekintesz az újságban, abban a pillanatban megtalálja a szemed a hibát. Ezért gyakran a tárcákat nem is olvasom újra. A novellákat igen. - Gondolom, akkora Trapitít is sokat alakítgatta. - Két ütemben írtam, egyszer egy évig voltam Berlinben, ott megszületett a regény fele, aztán viszonylag gyorsan, olyan két-három hónap alatt a többi része. Ebben nagy segítségemre volt Závoda Pah barátom, aki tulajdonképpen másodlektorként dolgozott a könyvön, és végigszöszölte az egész szöveget, persze, már amikor kész volt -írás közben gyakran leéri ki mások tanácsát, véleményét? - Amikor írok nem szoktam az irányt megbeszélni másokkal. Aztán ha készen van, olykor-olykor odaadom valakinek, hogy mondjon véleményt, de ez mostanában ritkán fordult elő. Amikor kész van, a lektor megnézi, ennyi. - Mennyire gyermekkönyvnek szánta a Trapitit, és mennyire lett az? - Határozottan gyermekkönyvnek szántam, aztán végül kiderült, hogy más rétegeket is befog. Olvastam fel például gimnazistáknak belőle, és nagyon jól szórakoztak, sőt, az egyetemisták is megveszik, és a szülők is szeretik a könyvet. Egyszer utaztam le Szegedre, és mellettem egy egyetemista lány olvasta, hiheteden szigorú arccal. Néha-néha odapislogtam az arcára: soha egy félmosoly, egy szemrebbenés. Szóval így is lehet. Bár fiatalok, felnőttek is olvassák, de a kisgyerekek is szeretik és ez fontos. A Trapitivel bejártam az országot, ren-

geteg helyen tartottam felolvasóestet, olykor kétszáz gyereknek tornateremben, olykor tizenötnek a helyi könyvtárban. Trapitiztünk. Magam is tanítottam három évig, ilyen tíz-tizennégy éves korosztályt. Hihetedenül jó érzés volt újra ezekkel a kis lelkekkel bánni. - Sokan elemezgették a könyvet Milyen hatásokat tud kimutatni benne? - Van egy trend a gyermek és ifjúsági irodalomban jelenleg, a nagy mítoszok trendje. A Gyűrűk Ura, A csillagok háborúja, vagy akár a Harry Potter is ilyen. Ezekben nagyon durva erőszak van, félelmetes világok jelennek meg, a maguk keményen horrorisztikus elemeivel. A Harry Potterben is van gyilkosság például! A Trapitivel olyat akartam írni, ami ellentart ennek az iránynak, egy olyan háborúval, amiben nincs vér, csak tökfőzelék. - Ma a Trapiti készülő folytatásából is olvasott fel. A második rész megírására felkérték vagyon terveze? - A saját tervem volt, és a kiadóval már meg is tárgyaltuk: jövő ilyentájra, talán karácsonyra kész lesz a könyv. - Az első rész tapasztalatai alapján miben lesz más a folytatás? - Talán egy picit komolyabb lesz. Alapvetően egy tíz- tizenkét éves gyereket láttam magam előtt az első írásakor, de lehet, hogy a következőnél egy tizennégy-tizenhat évest látok majd. - Órákkal ezelőtt érkezett meg a frankfurti könyvvásárról, és Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke azt nyilatkozta, hogy önnek van a legnagyobb esélye, hogy a már elismert kortárs magyar írók mellett betörjön a nemzetközi irodalomba. - Ezek nagyon szép szavak. A dolog azonban úgy áll, hogy én egy rettenetesen jó kiadónál vagyok Németországban, ami olyan, mintha a kocsik között azt mondanád, hogy Mercedes. Mértékadó. Ez Kertész Imre, Nádas Péter kiadója is egyébként. Ezen felül a lektorom számít rám, és komolyan foglalkoztat, ha megjelenik a könyv, egyből felolvasóesteket szerveznek Zürichtől Berlinig, Frankfurttól Münchenig. Az utóbbi években három könyvem jelent meg németül, ebből idén A lojángi kutyavadászok és a Szerezni egy n ő t

Ez utóbbi, érdekes módon itthon kevés visszhangot váltott ki, míg kint népszerű lett. Amikor a Szerezni egy nőt novelláit írtam, elevenembe markolt a.háború ténye, gyűjtöttem a történeteket, meséitettem, és így szedtem össze megrázó sorsokat, embereket. Ha azóta hallok egyet, mindig bánom, hogy nem tudtam beírni a novellák közé. - A német piacon kívül milyen esélyei vannak a magyar irodalomnak más országokban? - Volt ugye egy nagy esemény, Kertész Imre Nobel-díja, ami a magyar irodalomra is vetett egy kis fényt. Mondják Kertészre, hogy a kiadók lobbytevékenysége, vagy a kelet-európai államokra való figyelemfelhívás eredménye is az ő díja, pedig teljesen nyilvánvaló, hogy Kertész Imre saját magának köszönheti az elismerést. Nem azért mert magyar, vagy mert magyar zsidó, hanem azért, mert úgy írta meg a haláltábor élményt, ahogy senla másnak nem sikerült. Van erről egy anekdota, amit nemrég hallottam: Amikor Kertész ezen a regényen dolgozott a hetvenes években, meglehetősen sanyarú körülmények között, akkor Semprun, A nagy utazással már világhírű volt, ami ugye szintén haláltábor-regény. Nemrég meghívták őket egy közös felolvasásra, ha jól tudom Lipcsébe, és az öreg Semprun odalépett Kertész Imréhez, meghajolt előtte, és azt mondta neki: mesterem! A Nobel-díj hozott valami népszerűséget a magyar irodalomnak a világon, de azért túl sokat nem. Mi Németországban vagyunk igazán erősek, ők figyelnek ránk. Amikor kint vagyok, akkor a német szerkesztők és lektorok mindig elhűlve és csodálattal mondják, hogy a magyar irodalom milyen sokszínű, mennyi ága-boga van, milyen sok hangon tud megszólalni. Mennyire más egy Krasznahorkai, mint egy Esterházy, ott a Kertész, a Bodor Adám, vagy a Bulla Zsófia. - Népszerűbb, keresettebb író lesz tehát - Ezt a németországi sikert nem úgy kell felfogni, mint mondjuk Kertész Imre sikerét, ami hihetetlenül jó eladási arányokkal járt együtt. Az, hogy egy fiatal magyar író most bekerül a német piacra, nem feltétlenül je-

Azok közé tartozom, akik az írásaikból élnek - ilyen elég kevés van Magyarországon. Hálás, hogy nem kell a mai értelemben vett újságírást csinálnom, nem kell más hülyeségei után rohangálnom, hanem a saját kis hülyeségeimről beszélhetek, mint Szív Ernő. Szabad, függeden vagyok, igaz, tárcaírási kötelezettséggel. Nem szenvedek hiányt, és ez tulajdonképpen örvendetes dolog, azonban ezt mint folyóiratokban rendszeresen megjelenő szépíró tudtam elérni, nem a könyveim révén. - Mennyire tartja magát szegedi írónak ha van ilyen típus egyáltalán, érez az írásain valamiféle szegedi ízt? - Hát, igen, szegedi írónak lenni nagyon nehéz ügy. Amikor eljöttem Törökszentmiklósról, megszűntem ottaninak lenni, és bár Szegeden élek lassan húsz éve, igazából nem lettem soha szegedi, és nem lettem szegedi író sem. Mondhatni hazádan vagyok a sok otthon között. Az a szegedi író talán, aki itt éli le az életét, és mindent a városért tesz, minden mozdulata, mondata a városhoz kapcsolódik. Én nem ilyen vagyok, az írásaim is többfelé kalandoznak el, valami általánosabb felé mutatnak. íróként szegedinek lenni, az egy komolyan megterhelő feladat. Egyszer azt nyilatkoztam, hogy Szegedet nagyon szeretem, és ezért nem vagyok hajlandó róla jót mondani. Ehhez tartom magam. Rengeteg kedves ember, jó barát van itt Szegeden, de ez a.város valamiért nem vált olyanná, ami megtartó lehetne. Hogy ennek ellenére mi köt ide? A gyermekem. - Mindezek után hogy tervezi a jövőjét? - Remélem, túl sokat nem fogok változni. Szeretném, hogy ha majd öt év múlva leülünk beszélgetni, akkor már lenne mögöttem egy újabb nagy regény, mert annál nincsen fonto-. sabb. Egy regény egy egyetem. Megírod, és olyan mintha egy egyetemet végeznél el közben, míg mindennek utánanézel. Nyelvet kell teremteni, sorsokat kell találni, meg kell találni a történelmi időt, azt át kell nézni, ki kell kutatni. Ez komoly feladat. T ö b b út van, amit választhatok, szó van a szegedi árvíz idejében történő nagyregényről, foglalkoztat egy történelmi téma a régi Spanyolországban, aztán lehet, hogy más lesz. Folyamatosan agyalok és olvasok... Most lesz egy hónapom, elmegyek Franciaországba egy ösztöndíjjal, ott ki kell derülnie. A regényírásba már csak az szólhat bele, hogy lesz-e rá elég időm, de találni kell rá! Ha nem találom meg, akkor baj van. Hauptmann

Tamás

SZEGY

EGYETEMI ÉLET

2003. NOVEMBER 3.

MAGAMNAK KELLETT FELEPITENEM MAGAMAT A

Beszélgetés Pál Józseffel, az Olasz Köztársasági Érdemrend lovagjával

Pál József a Szegedi Tudományegyetem Olasz Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára október 23-án vehette át az Olasz Köztársasági érdemrend lovagi fokozatát. A díjat az olasz köztársasági elnök adományozza az olasz miniszterelnök javaslatára. Az odaítélés motivációjában a kiemelkedő oktatási és tudományos tevékenység, az olasz kultúra magyarországi terjesztése, illetve a tiszteletbeli konzulság szerepelt. - Jó érzés, ha valaki elismeri a munkánkat Hogyan fogadta ezt a kitüntetést? - Ez az első kitüntetés, amit az életemben kaptam, bár a tiszteletbeli konzulság egy kicsit hasonlít ehhez. Az olaszok ezzel az érdemrenddel fejezik ki az általuk megbecsült külföldiek tevékenységét. Tényleg szívből örülök annak, hogy méltányolják a munkámat. Szegeden rajtam kívül Koltay-Kastner Jenő kapta meg ezt az olasz érdemrendet, de annak már soksok éve. - Az édesapja szobrászművész volt. Milyen többletet adott a művészettel átitatott családi légkör? - Apámat nagyon korán, 18 évesen veszítettem el. Ez nyílván elég nehéz helyzetet teremtett számomra, az én körülményeim a társaiménál ilyen vonatkozásban nehezebbek voltak, meg kellett tanulnom, hogy magamnak kell felépítenem magamat. Apámtól olyan morális tartást kaptam, ami furcsa módon később is meghatározó volt Ő mélyen vallásos, katolikus ember volt, aki a legvadabb Rákosi-korszakban is részt vett a vasárnap reggeli miséken, vállalva ennek az összes következményét. Az elveiből semmiképp nem engedett. Nehéz korszakban élt, sokat gondolok rá, amikor dialógusokat folytatok magamban. Én az apámmal sokat beszélgettem így. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy egy beteg elme nem tudja felfogni a valóságot, hanem azt, hogy magányunkban gyakran feltételezünk egy beszélgetőpartnert, én a cselekedeteimet a mai napig gyakran apámmal méretem meg. Mindkét bátyám és a nővérem is képzőművészettel foglalkozik. Egy a 18. században élő kolozsvári kőfaragó volt a legrégebbi ismert ősünk attól kezdve szinte mindenki képzőművész volt, tehát hosszú hagyományra tekint vissza a családunkban. Én viszont más pályát választottam, de a művészettörténettől én sem távolodtam el. 1986ban indítottam egy ikonológiai sorozatot itt Szegeden, és ugyancsak ennek a művészeti érdeklődésnek az eredménye az egyik legjelentősebb publikációm a Szimbólumtár, ami a Balassi kiadónál most már a negyedik kiadásban fog megjelenni. Tulajdonképpen nem hagytam el a képzőművészetet, most is rengeteget foglalkozom vele, főleg a régebbi korok művészete érdekel, és egy kicsit talán művészettörténésznek is gondolhatom magam, de ikonológusnak és szimbólumkutatónak feltédenül. - Mikor mutatkozott meg a nyelvek és az irodalom iránti érdeklődése? Már a gimnáziumi évei alatt is erre a pályára készült' - Főleg az irodalmat és a nyelveket szerettem már a gimnáziumban is, az olasz mellett később megtanultam franciául és angolul is. Egy tantárgygyal sem volt problémám, fizikából és matematikából versenyeken is szerepeltem.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kiváló hallgatók továbbra is az egyetem falain belül vannak. A nagyobb létszámú csoportok sokkal komplexebb tanári magatartást igényelnek, hiszen nemcsak a legjobbakkal kell foglalkozni.

Először 1976-ban jártam Itáliában, ekkor ez még nagy ritkaság volt. Fotó: orio - Mivel ma már nem lehet megszerezni a diplomát legalább egy nyelv ismerete nélkül, szinte minden egyetemista nyelvet tanul Mit tanácsol nekik? - Ha tehetik, menjenek ki külföldre, igazán csak helyben lehet megtanulni a nyelvet. Ezek a lehetőségek manapság sokkal jobbak, mint a korábbi években voltak Ha valakinek mégsem sikerül kijutnia, akkor én mindenképp a memoritert javaslom. Kívülről kell megtanulni a szövegeket Az sem haszontalan dolog, ha elhatározza az ember, hogy szabadidejében megpróbál mindent, ami eszébe jut az adott idegen nyelven elmondani. Ez számomra nagyon hasznos módszer volt, mert ez által sok olyan kifejezésen kell elgondolkozni, ami a nyelvkönyvekben nem vetődik fel.

- Miért választotta Szegedet? - Azért választottam Szegedet, mert szerettem volna elszakadni egy kicsit a szülői háztól, szerettem volna kipróbálni az életet fiiggedenül a családtól. Azt hiszem nem választottam rosszul. —Kikre emlékszik vissza szívesen a tanárai közül? - Mind a mai napig Vajda György Mihály tanítványának vallom magam. Ő állított rá az irodalomtörténészi pályára, az első publikációimnak a konzulense, támogatója volt. A Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaságba ő vezetett be. ó az, akire örök hálával gondolok Emberségben és szakmailag is nagyon sokat kaptam Dia Alihálytól is. Kettőjüket emelném ki.

- Miért éppen az olasz nyelvet választotta? - Azt kell mondanom, hogy ez a véleden műve. Gyömrőn születtem és Monorra jártam gimnáziumba, ahol Herczeg Gyula, néhai kollegám, el tudta azt intézni, hogy olasz tagozatot működtessenek. Mire én Gyömrőről átbuszoztam a gimnáziumba, az angol tagozatot már feltöltötték, és rábeszéltek, hogy inkább olaszra járjak. A családi művészeti kötelékek kapcsán az olasz nagyon közel állt a szívemhez, úgyhogy beleegyeztem. Ettől kezdve egy kiváló tanár, Simon Gyula, akinek számos jelentős olasz mű fordítása kötődik a nevéhez, felébresztette bennem a vágyat az italianisztika iránt.

- Mikor jutott el először Olaszországba? - Először 1976-ban jártam Itáliában, ekkor még nagy ritkaság volt, hogy valaki egy féléves ösztöndíjat kapott. Azt kértem, hogy ne Rómába, hanem a Firenzei Egyetemre mehessek, a Római Magyar Akadémián ugyanis túl sok magyar volt, és én elhatároztam, hogy inkább az olasz fiatalokkal szeretnék egyetemre járni. Rengeteget utaztam, kétszer bejártam az országot a félév alatt. Ezek a barangolások akkora élményt jelentettek a számomra, hogy úgy érzem, átformálták a személyiségemet. - Milyen tapasztalatokat szerzett Olaszországban? - Körülbelül hat évet töltöttem Itáliában. Azt kell mondanom, hogy Olaszország a második a választott hazám, ezért én elfogult vagyok vele kapcsolatban. Úgy gondolom, ha valaki megtanulja az olaszok viselkedését, a gondolkodásmódját, akkor Itáliában nagyon sok mindent el tud érni. Nem csak azért jó ott lenni, mert ott vannak a múzeumok a városok, a táj, és minden együtt, hanem azért is jó, mert az olaszok vannak ott. Az kétségtelen, hogy a Magyarországról hozott reakcióinkat le kell vetkőznünk, és egy kissé át kell öltöznünk olasszá. Ha ez valakinek sikerül, akkor jól érezhe-

- Ekkor kezdett el vonzódni az olasz kultúrához? - A családi hagyomány miatt már korábban is közel állt hozzám az olasz kultúra, de ez volt az a véleden, ami elindított a pályán. Az életünk amúgy is tele van véletlenekkel, amelyekből aztán kibomlik az, ami úgy tűnik, mintha törvényszerű lenne. Ezek a sorsfordulók valójában nem törvényszerűek csak a véledenek egybeeséséből adódnak Ezek az okok vezettek el oda, hogy 1971-ben Szegedre jelentkeztem magyar-olasz szakra. A magyar irodalom a másik meghatározó dolog az életemben.

ti magát közöttük. Az egyetlen olyan ország, amelyik mindig hallatlanul nyitott, és befogadó volt, ahol semmiféle előítélet nincs az idegenekkel szemben, hiszen a Római Birodalom óta megszokták hogy elég sokan járnak-kelnek a vidékeiken. - Át lehet adni a mentális különbségeket a hallgatóknak? - A szavakhoz, mozdulatokhoz, szituációkhoz kötött nyelvhasználatot meg lehet tanítani, de számtalan olyan dolog van, amire csak a nyelvterületen érezhet rá az ember. Legjobb példa a szavak többféle jelentése. Meg kell tanulnunk, hogy melyik jelentéssíkra figyeljünk a beszéd során. Ezeket nem könnyű elkülöníteni, ezért van az, hogy sokan felületesnek tartják az olaszokat. Ez nem igaz. Egyszerűen arról van szó, hogy az olaszok a kommunikációt sokkal árnyaltabban és artikuláltabban képzelik el, és a jelentés első síkján nem biztos, hogy azt mondják el, amit gondolnak. Ezekre a „buktatókra" csak a konkrét esetekben lehet felkészíteni a hallgatókat. - Több mint húsz éve tanít az egyetemen. Milyen változásokat élt meg ez idő alatt? - Kétségtelenül nagyon sokat változott az oktatás, és azt kell mondanom, hogy az országon belül az egyetemek karok közötti hierarchia is. Ez nem feltédenül jó. A hallgatók száma is jelentősen növekszik Én a nagyobb létszám híve vagyok mert csak ezen keresztül lehet eljutni a műveltebb társadalomhoz. Ez természetesen együtt jár azzal, hogy az ádagszínvonal csökken. Nem hiszem, hogy van olyan oktató, alti ezt ne venné észre. Azt viszont nem szabad elfelejtenünk hogy a kiváló hallgatók továbbra is az egyetem falain belül vannak. A nagyobb létszámú csoportok sokkal komplexebb tanári magatartást igényelnek hiszen nemcsak a legjobbakkal kell foglalkozni, sőt nem lehet pontosan tudni, hogy ki a legjobb. A hallgatók különböző ritmusban fejlődnek v a n, aki elsőévesen még nem tartozik a csoport legjobbjai közé, de később kinövi magát. Ez természetes dolog. Úgy kell

ismeretet és szemléletet átadni, hogy még a leggyengébb hallgató is lásson maga előtt perspektívát. Olyan lehetőségeink is vannak, melyek korábban nem léteztek például a doktori képzés, ahová a tehetséges hallgatóinkat kell irányítanunk. Abban a három évben sokkal többet lehet adni nekik, mint a graduális képzés során. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára volt Hogyan került a politika közelébe? Mi volt a feladata? - 1995 januárjától 1998-ig a Római Magyar Akadémiának voltam a tudományos igazgatója. Amikor 1998-ban felállt az új kormány, megkértek hogy vállaljam el a helyettes államtitkári posztot. A kinevezésem elsődleges célja az volt, hogy a külföldi magyar intézeteket új profillal gazdagítsam. A rendszerváltás előtt az intézeteknek a legkevésbé sem volt tudományos arculata, a kultúraközvetítő funkciója is meglehetősen kérdéses volt Emellett számos hírszerző is működött az intézetek munkatársai között. A rendszerváltás után kinevezett igazgatók már szakemberek voltak, de az új rendszer még 1998-ra sem alakult ki. Nekem már a felkérés előtt is voltak erre nézve elképzeléseim, és ezek találkoztak az akkori kulturális vezetéssel. Hogy nem voltak rossz elképzelések azt az is mutatja, hogy Hiller miniszter úr szintén ugyanazt a vonalat követi. Nagyon fontosnak tartottam, hogy a Collegium Hungaricumok létrejöjjenek. Ügy gondoltam, hogy fel kell használni a külföldi intézeteink infrastrukturális hátterét, hogy felfedezzük Magyarországot kívülről. Az évszázadok során Magyarország történelmére, művelődéstörténetére vonatkozó anyagok jelentős hányada külföldön született vagy oda került, ezeket kötelességünk feltárni. Ez az alapgondolat vezérelte a külföldi intézetek átalakítását, azokon a helyeken, ahol ez indokolt, például Párizsban, Rómában, Berlinben és Bécsben. Ezeket az intézeteket sikerült átminősíteni Collegium Hungaricumokká, ahol elindult a magyar vonatkozású emlékek módszeres kutatása, amellett, hogy az intézetek folytatják kulturális közvetítő tevékenységüket is. Annak is örülök hogy sikerült megoldanom a Moszkvai Kulturális Intézetnek (és Collegium Hungaricumnak) a megnyitását. Az én időszakomban nyílt meg továbbá a Londoni Kulturális Intézet is. Ezekre büszke vagyok Mindegyik intézet feladatul kapta a magyar múlt feltárását az adott területen. Ugyancsak az én nevemhez fűződik a Klebersberg Kunó-ösztöndíj kidolgozása. Néhány hónapos külföldi kutató-ösztöndíjak formájában ez is a magyar emlékek külföldi kutatását támogatja anyagilag. A másik tevékenységem a későbbi Balassi Intézet létrehozásához kapcsolódik Tőlem származik az ödet, hogy a külföldi magyar tudományos, kulturális intézeteket, folyóiratokat, lektorátusokat egy ernyő alá kell vonni, hiszen tarthatadan állapot, hogy közel húsz csatornán keresztül folyik összehangoladanul költségvetési pénz a magyar kultúra terjesztése. A hiányosságok megszüntetésére jött létre a Balassi Intézet, ami azonban féllábú, hiszen néhány területen valóban folytat koordináló tevékenységet, ugyanakkor a külföldi kulturális intézetek collegium hungaricumok nem tartoznak hozzá. Csécsi László

SZEGY

HANGSÚLY

2003. NOVEMBER 3.

DRÁGAKÖNYVEK

Mit, hogyan és mennyiért kapunk meg a könyvpiacon?

hallgató egyik legjellemzőbb testrésze a könyv. Létéhez épp úgy hozzátartozik, mint bolhához a kutya. Olvasni kell a vizsgákra, az órákra, sőt, a „civil" környezet is elvárja, hogy minden íróról tudjon beszélni egy valamire való egyetemista Kunderától Madonnáig. Aki meg egy kicsit is komolyan veszi az általános tájékozottság elvét, és szívesen is olvas, az nagyon pórul jár, mert a megkívánt könyvek rossz tulajdonsága, hogy pénzt kell értük fizetni, sokat. E sorokban a könyv, illetve jegyzetvásárlási lehetőségeket tárgyaljuk, különös tekintettel a lapos pénztárcákra. A hallgatók szakkönyvet és szabadidős olvasnivalót is vásárolnak. Többet, és ízlésesebben megválogatott műveket olvasnak más rétegeknél, mobilabbak, figyelmesebbek, lépést tartanak az aktualitásokkal, szemben a már csak a bestsellerekre koncentráló idősebbekkel. (Az olvasási szokásokról lásd külön írásunkat.) Azzal nem mondunk meglepetést, hogy drágák a könyvek. Talán összehasonlításul annyit, hogy a külföldi piacokhoz képest két cikk ára van leginkább a nyugatiaké alatt, a színházjegyé, és a könyvé. Ez azonban nem sok embert vígasztal, hiszen a két-háromezer forintot, amennyibe ma ádagosan kerül egy regény, az itthoni fizetésből - pláne ösztöndíjból - kell kifizetni. Kisebb árcsökkenést viszont hozhat a közeljövőben az a törvénymódosítási javaslat, amely a könyveket terhelő 12%-os AFA-t 5%-ra mérsékelné. (Bővebben lásd keretes írásunkat.) Talán az a legfontosabb kérdésünk, hogy mennyiből is vásárolhatja meg a hallgató a könyvet. Persze a családok anyagi helyzete jócskán eltér egymástól, de egy ádagos jövedelmű családdal számolva a havonta könyvvásárlásra fordítható összeg elenyészően alacsony, főleg ha a hallgató által megvásárolandó könyvekkel, jegy-

Az egyetemista és főiskolás fiatalok olvasással töltött idejének nagy részét nem a kedvenc könyvek, vagy az aktuális piaci divat határozza meg, hanem bizony a vizsgaidőszak. Ilyenkor nehezülnek el igazán a több oldalas olvasmánylisták, válnak értékessé a „kötelezők röviden" jellegű kiadványok, és vívnak ki elévülheteden érdemeket a könyvtárak! Az alábbiakban a szegedi könyvtárak jellemzőit vizsgáltuk meg. A sanyarú sorsú vizsgázó alapvetően három könyvtárhoz fordulhat Szegeden: a szakkönyvtárakhoz, az Egyetemi Könyvtárhoz, és a Somogyi-könyvtárhoz. A szakkönyvtárak, rendkívüli minőségi és kihasználtság tarkaságot mutatnak, azonban előnyük, hogy jobban fókuszálhatnak az adott szakon lévő igényekre, és sok- • szor ápolnak napi kapcsolatot a szak oktatóival is. E miatt - esetenként (!) - felkészültebbek az egy-egy szemináriumra, előadásra szükséges olvasnivalókból, és a szak létszámához tudják igazítani a dokumentumok példányait, viszont nem olyan széles választékúak, mint nagyobb társaik. Fő teherviselő könyvtár-ügyben természetesen az Egyetemi Könyvtár, (EK) melynek készülő új ruháját láthatjuk az Ady téren. Ám, aki ki akarja használni az új épületet, annak még pár vizsgára a régiben kell felkészülnie. Itt jelenleg 300 ülőhely áll rendelkezésre, és naponta ádagosan 1500-an fordulnak meg az épületben, azonban jelentős hányaduk csak kölcsönző. A

Az félév eleji pangást a vizsgaidőszaki rohamok váltják fel. Fotó: zetekkel állítjuk arányba. Az egyetlen állandó az egyenletben az államilag egységes jegyzettámogatási rendszer évi 7000 forintja hallgatónként, amely a normatíva része, és amelyet az SZTE legtöbb hallgatója a félévenkénti könyvcsekk formájában ismer. (BTK, TTK, GTK, ÁJTK) Bolgár Zsolt, az Universitas Kht ügyvezetője elmondta, a félévenkénti 2700 Ft-os csekk úgy alakul ki, hogy az egyetem az éves összeg harminc százalékát az egyetemi jegyzetek kiadására fordítja, a fennmaradó pénzt pedig elosztja a két félév között. Ez majd minden egyetemen hasonlóan működik, maga

a könyvcsekk viszont szinte szegedi specialitás. Az ELTE hallgatói 2500, illetve 2600 Ft-os jegyzetbónt kapnak a két félév alatt, ám azt csak az egyetemi jegyzetboltban vásárolhatják le, ami ott nagyjából egy jegyzet megvásárlására elég. A győri Széchenyi István Egyetemen számlájukra utalva kapták eddig a hallgatók a támogatást, azonban a mostani félévben már ők is az egyetemi jegyzetboltba szóló utalványt kapnak. Debrecenben 26002400-as megosztásban kapják meg a pénzt egy vonalkódos kártyára, illetve pár karon bankszámlára a diákok, amit az egyetemhez tartozó két jegy-

zetboltban vásárolhatnak le. A debreceni hallgatók annyival vannak hálásabb helyzetben, hogy a megkapott összeg halmozódhat, nincs levásárlási határideje, mint nálunk. A fentiekhez képest Szegeden több tucat üzletben beváltható a könyvcsekk, hiszen nem csak a szigorú értelemben vett jegyzeteket használják jelenleg a kurzusokon, gyakran annak minősülnek a szépirodalmi, történelmi kiadványok is. Az év eleji beiratkozáskor kisebb probléma adódott abból, hogy a sokaknak nem jutott könyvcsekk, és csak egy-egy üzletre korlátozott utalvány-

KÖNYVTARAK ES EGYETEMISTÁK férőhelyekkel leginkább csak a vizsgaidőszakban van gond. Az épületben már szinte minden lehetséges helyet átadtak az olvasóknak, de a néha előforduló zsúfoltság magáért beszél. A különböző céllal bent levő tanulók tolerancia híján - gyakran zavarják egymást, nagy az ajtócsapkodás, járkálás, és a folyosók lármája. Az új épület azonban minden ilyen problémát kiküszöbölni látszik. Szentirmai László címzetes főigazgató tájékoztata lapunkat az ide járó hallgatók olvasási, tanulási szokásairól. A magyar hallgatóra már több évtizede jellemző, hogy rengeteg kötelező olvasmányon kell átrágnia magát, hisz oktatásunk erősen kötelezőolvasmány-centrikus. A magyar, illetve történelem szakosoknak például ádagosan 160-180 ezer oldalt kell(ene) elolvasniuk, mire végeznek. Megdöbbentő az a tény is, hogy egy magyarországi német szakosnak jóval több művet kell elolvasnia Thomas Manntól, mint egy lipcsei németesnek, ott ugyanis csak a Buddenbrockház szerepel a neves író művei közül az olvasmánylistán. Ami a nem tanulási célra irányuló kölcsönzést illeti, előtérbe kerültek a dokumentum jellegű írások, melyek egy korszakot, eseményt tárgyalnak, és a szakemberek örömére a hallgatók nem kölcsönöznek ki „szemetet",

azaz bulvár-, és ponyvakönyveket bár ez nem jelenti azt, hogy ne olvasnák el magánúton. Igaz, a könyvbeszerzésre jutó öszszeg lényegesen kevesebb a szükségesnél, a könyvtár qllománya így is kielégítő minden szak számára, csupán a példányszám kevés, 2-3 darab azonban minden könyvből van. Régebben az EK kötelessort kapott, ami azt jelenti, hogy az országban megjelent munkák mindegyikéből rendelkezett egy példánnyal, jelenleg azonban a pécsi egyetemi könyvtárral kap közösen egy sort, amit meg kell felezni a két intézmény között. Az EK ezen felül az egyetemen oktatott tárgyakból minden magyar nyelvű irodalmat beszerez, míg az idegen nyelvű munkák megvásárlása már egy véges keret függvénye. A könyvtár hallgatói létszámra lebontott könyvbeszerzési összege kb. 1000-1500 Ft/fő, ami messze elmarad a könyvcsekken a hallgatókhoz eljutó összegtől. Ezért a könyvtár vásárlási stratégiájában fel kell hogy tételezze, hogy a hallgató vásárol magának jegyzetet. A Somogyi-könyvtár (Sk), miként azt Szőkefalvi Nagy Erzsébet igazgatónő megfogalmazta, tudathasadásos, kétarcú intézmény. Bár városi, és megyei közkönyvtár, az egyetemisták, kutatók igényeinek is eleget kell tennie. A rá nehezedő nyomást azért tud-

ja elviselni, mert kiváló tudományos gyűjteményre épül. A budapesti Szabó Ervin Könyvtár mellett a Somogyi-könyvtár az egyedüli olyan az országban, amely közkönyvtárként tudja szolgálni a egyetemi igényeket is. A kétarcúság abban is fennáll, hogy a kölcsönzési rész nem elsődlegesen a hallgatókat szolgálja, ebben inkább a városi jelleg érvényesül. A törzsraktári, olvasótermi anyag azonban minden szempontból alkalmas egyetemi használatra. E tekintetben az Sk mindenképp átvállal egy nagy részt az EK-ra nehezedő nyomásból. A könyvtár-látogatási szokások mindkét intézményben hasonlóan alakulnak. A szeptember-októberre jellemző pangást október utolsó hetétől a zh-, és vizsgaidőszaki rohamok váltják fel. A vizsgaidőszak vége felé azonban már tapasztalható egy jelentős enyhülés, és jórészt csak szomorú arcú utóvizsgázók ülnek az olvasótermekben. Az Sk előjegyzései alapján megállapíthatjuk, melyek a legkeresettebb könyvek. Az első díjat megosztva Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot, és Atkinson: Pszichológia című művei kaphatnák, de az első tíz 80%-a valamilyen pedagógia-pszichológa szakkönyv. Az eredmény logikus, hiszen ezek azok a témák, melyek szaktól fiiggedenül a legtöbb hallgatót érintik.

nyal kellett beérniük. Tőlük a Kht lapunk hasábjain kér elnézést. A gond abból adódott, hogy az új kreditrendszer miatt megjósolhatadanná vált az idén beiratkozok száma, és az előző évek alapján a szervezők kissé alultervezték az igényeket. A hallgatók három típusú helyen költhetik el jegyzettámogatásukat, illetve könyvre szánt pénzecskéjüket. Ezek között magasan vezetnek az antikváriumok, hiszen itt egy új kötet töredékéért juthatunk hozzá egy-egy alkotáshoz. A könyvesboltokban inkább csak az újonnan megjelent könyveket vásárolja meg a hallgatók többsége, illetve akkor vásárol itt, ha fontos, hogy szép, új példányhoz jusson, gyakran ajándékba. Harmadik a listánkon a fénymásoló szalon, ahol néha cím szerint lehet kérni az előre lemásolt példányokat. A JATE PRESS kiadóban ezt a módszert kommentálva közölték, nagy kiesés számukra a jegyzetek fénymásolása, bár a hallgatók szemszögéből érthető dolognak tartják. Az ő kiadványaik kis százaléka kerül kétezer forintnál többe, vannak azonban olyan tankönyvek is, amelyek ennek többszörösei, így érthető, ha a diákok spórolni akarnak. A fénymásoló szalonok szempontjából azonban az előre elkészített másolat árusítása jogtalan, a szerzői jogi törvénybe ütközik, így jogi lépéseket is fontolgatnak. A jegyzetpiacot még módosíthatja a közeljövőben, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter a közelmúltban kijelentette, a jelenlegi rendszer nehezen finanszírozható, és nehezen elérhető a hallgatók számára, így szeretnék, a legtöbb jegyzetet digitalizált formában is elérhetővé tenni. A JATE PRESS kiadó e témára reagálva kifejtette, tervezték már ők is jegyzeteik digitalizálását, ám a folyamat lassú, és sikertelen is lehet, hisz számítógépes jegyzetből nehéz tanulni, kinyomtatni pedig nem sokkal olcsóbb, mint nyomdai példányt vásárolni.

A fentieken kívül is vannak olyan közös problémák, melyek mindkét könyvtár működésében nehézséget okoznak. Az első ilyen az oktatók és a könyvtár közötti kommunikáció, ami „magyarul megmondva" nincs szokásban. Mindkét megkérdezett szakember nehezményezte az együttműködés hiányát, hiszen ezzel gyakran hozzák a könyvtárt, de a hallgatókat is nehéz helyzetbe a kedves oktatók. Ha előre jeleznék igényeiket, akkor fel lehetne készülni a rohamra, több példányt vásárolni, reprint kiadásokat beszerezni, azonban a jelen helyzetben ez még nagy gond. A másik probléma a költözés az Ady téri épületbe. Az egyetem szeretné, ha a jövő szeptemberi évkezdésre ez befejeződne, hogy'ne legyen fennakadás az év eleji teendőkben. így viszont előfordulhat, hogy az EK költöztetése már jövő májusban, tehát a vizsgaidőszak hajrájában elkezdődik. Ekkor nem maradna más, mint az Sk, ahol már most előkészületeket tettek az ügy érdekében. Szóba került a költözés miatt nem elérhető anyagok könyvtárközi kölcsönzéssel való pótlása, a nyitvatartási idő meghosszabbítása, több férőhely kialakítása, esetleg az ideiglenesen megrövidített kölcsönzési idő is. Szentirmai László kérdésünkre elmondta, ha érinti a vizsgaidőszakot a költözés, igyekeznek, hogy ez a legkevesebb gondot okozza a hallgatóknak.

SZEGY

EGYETEMI ÉLET

2003. NOVEMBER 3.

KERTESZ KONTRA GARFIELD Mit olvas a magyar? Ha az újságárus standok túlburjánA magyar olvasási szokásokról Gereben Ferenc művelődésszocioló- zó kínálatára tekintünk, azt is gondolgust, a Pázmány Péter Katolikus hatjuk, hogy az emberek idő hiányában Egyetem docensét és Nagy Attilát az ' átpártoltak a szépen csillogó magaziOrszágos Széchenyi Könyvtár mun- nokhoz, de sajnos ez sem igaz. A 21. katársát kérdeztük meg. Gereben Fe- század embere nemcsak a könyveit renc kérdésünkre válaszolva elmond- hagyja porosodni, újságot is egyre ritta, hogy az olvasók aránya jelentősen kábban vesz a kezébe. Az olvasás iránti csökkent az utóbbi évtizedben Ma- fokozódó közöny jellemez minden tárgyarországon. Míg a 60-as évektől a sadalmi réteget, és minden korosztályt. 90-es évekig stagnálás jellemezte a A legjelentősebb passzivitás a fiatal felfelnőtt magyar lakosság olvasási gya- nőttek körében mutatható ki, de ez a koriságát, addig az utóbbi tíz évben tendencia a középiskolásokra is jellemjelentős negatív változás mutatkozott. ző. Nagy Atilla kutatásai szerint a köMa csupán a lakosság feléről mond- zépiskolások olvasmányainak nagy réhatjuk el, hogy olvasó, még akkor is, szét a kötelező irodalom teszi ki, az ha azt is olvasónak tekintjük, aki éven- önállóan választott könyveik zöme pete csupán egyeden könyvön rágja át dig az amerikai ponyvairodalom körémagát. A kilencvenes éveket megelő- ből kerül ki. Kocsi Mihály, a pécsi zően az emberek 60 százaléka tarto- egyetem professzorának kutatása azt zott ebbe a kategóriába. Ha szigorí- mutatta ki, hogy a felső tagozatos áltatunk a követelményen, és csak a ha- lános iskolás, és a középiskolás diákok vonta legalább egy könyvet elolvasó szerint az irodalom az unalmas, nehéz embereket vesszük számításba, akkor és haszontalan tantárgyak egyike. Az azt látjuk, hogy míg a kilencvenes éve- egyetemisták helyzete sem üt el élesen ket megelőzően a rendszeres olvasók a középiskolásokétól. Egy 96-os felméa lakosság körülbelül negyedét alkot- rés szerint az egyetemisták körében is a ták, addig napjainkra ez az amúgy is tanulmányokhoz kapcsolódó olvasmászűk réteg a felére zsugorodott. Ma az nyok dominálnak. Amikor jókedvükemberek 12 százaléka olvas el havonta ben olvasnak, akkor náluk is színvonalcsökkenés mutatható ki. A műegyetemi legalább egy könyvet.

Magyar Zsanett (HL magyar-II. német)

hallgatók egyik leggyakrabban olvasott folyóirata a Garfield. A középiskolások között a CKM, Cosmopoliten, a Bravó, a Popcorn és az FHM vezet, ez a lista egyetemistáknál is hasonló. Korábban is nyilvánvaló volt, hogy a televízió térnyerésével arányosan az olvasásra fordított idő csökken, de ez nem párosult az olvasók számának ilyen mértékű megcsappanásával. A számítógépek elterjedése sem jelent magyarázatot a könyvek iránti közönyre, ugyanis, nem arról van szó, hogy az emberek monitoron olvasnak könyvek helyett. A számítógép- és internethasználat ugyanis olyan rétegekben honos, amelyek jelentős könyvkultúrával is rendelkeznek. Legalább közepes gyakoriságú, vagy rendszeres olvasók. A hetvenes évektől a lakosság olvasmányaiban kimutatható színvonalcsökkenés a 80-as, 90-es években jelentősen felgyorsult. Ez azt jelenti, hogy csökkent a klasszikusok, a szépirodalom iránti érdeklődés, és nőtt a szórakoztató irodalmak, bestsellerek súlya. Az amerikai szerzők népszerűsége jelentősen megnőtt. A 80-as évekig a magyar szerzők számottevő előnyt élveztek a könyvpiacon, mára azonban ez az előny jelentősen lecsökkent, bár még mindig

több magyar könyvet olvasunk, mint külföldit. A határon túli magyarok viszont jóval több magyar szerzőt olvasnak, mint a magyarországiak. A hazai írók térvesztését jól megvilágítja az észak-amerikai szerzők eladási mutatója. Míg korábban az amerikai írók művei a piac 7 százalékát tették ki, addig ma minden harmadik eladott könyv szerzője amerikai. A slágerlistát ma Robin Cook, Danielle Steel és Stephen King vezeti. A magyarok közül Lőrinc L. László a legnépszerűbb. De a tizenötös vásárlási sikerlistán legalább nyolc-tíz magyar szépíró szerepel rendszeresen: Márai, Závoda, Eszterházy, Janikovszky, Vámos. Ez azt jelenti, hogy az igényes irodalom után nagy a kereslet. Betetőzése ennek Kertész Imre Nobel-díja, ami után fél év alatt eladtak négyszázezer példányt, ami döbbenetes adat a hazai eladásokban. A színvonal zuhanását Gereben Ferenc a kereskedelmi csatornák megjelenésének tulajdonítja. Ezek alacsony esztétikai, morális és kulturális színvonalon „kacsintanak össze" a közönségükkel. Mivel egy átlag magyar polgár 3-4 órát tölt a TV előtt naponta, ez az igények jelentős összecsiszolását eredményezi. Egy ilyen néző, ha olvas, ak-

kor is a tévében megszokott szinten szeretné megkapni az élményeket. Nem vagyunk hajlandók több energiát fordítani olvasásra, mint tévézésre. Ám az is lehetséges, hogy a műsorok és az olvasmányok színvonala, és a társadalmi értékrend változása eredményezi az emberek igényszintjének csökkenését Ezek a tendenciák nemcsak Magyarországra jellemzőek. Ha nem is ekkora mértékben, de sokhelyütt érezték az olvasás visszaszorulását. Nyugaton viszont több ideje volt differenciálódni a közönségnek, jobban megerősödhetett a magaskultúra. Magyarországon az állam már nem, egy erős középréteg pedig még nem tudja támogatni a kultúrát A környező posztkommunista országokban a hazaihoz hasonló helyzet alakult ki. Nemcsak a könyvek közönsége csappant meg, hanem a színházak, múzeumok, hangversenyeké is. Mindazonáltal nem kell azt feltételezni, hogy ez a csökkenés a nulla pont felé tart. Valószínűbb, hogy átrendeződés zajlik a társadalomban, és elérve egy szintet a helyzet stabilizálódik. Hogy ez mikor és hogyan zajlik le, az attól függ, kialakul-e Magyarországon egy erős polgárság, az kikből fog állni, és mekkora befolyása lesz.

MILYEN GYAKRAN OLVASOL? Szeretek olvasni. Ha van időm, akkor naponta többször is felütök egy Lutheránus Emese könyvet, amikor ellógok egy-egy óráról, akkor is olvasok. Antikváriumokba járok vásárolni, körülbelül kéthetente veszek könyvet, amikor elfogynak az olvasnivalóim.

(IV. vegyész)

Tamus Eszter (V. gyógyszerész)

könyveket forgatok, általában modern irodalmat. Nagyon ritkán veszek könyvet, inkább kölcsönözni szoktam. Elég sokat olvasok, mert magyar szakos vagyok. Szerencsére a kötelezőkön kívül jut idő azokra a könyvekre is, amiket a személyes érdeklődésem miatt veszek kézbe. Hetente-kéthetente szoktam könyvet vásárolni. Általában az antikváriumokban nézek körül, mert nagyon szeretem a régi könyveket.

Kotróczi Helga (IV. oboa)

Elég ritkán tudok időt szakítani az olvasásra, attól függ, hogy menynyit kell tanulnom. Mostanság a szakdolgozatírás miatt többet olvasok, de szinte kizárólag szakirodalmat. Épp most jöttem az antikváriumból, rendszerint ott vásárolok, könyvesboltban inkább szakmai könyveket veszek.

Hamar Gábor (HL szociológia)

Hetente több alkalommal szakítok időt az olvasásra. A szakmámba vágó irodalmon kívül mást is kézbe veszek. A mai árakat nézve érthető, hogy nem túl gyakran tudok könyvet venni, így általában antikváriumba járok, de előfordul, hogy én szeretném először felütni a kötetet, ilyenkor könyvesboltba megyek.

vassak. Ha hallok vagy olvasok egy könyvről, ami érdekel, akkor természetesen megveszem, de ez ritkábban, mint havonta fordul elő. Antikváriumban még nem vásároltam, könyvesboltokba járok.

Grósz Tamás (I. jogász)

Borbács Virág (I. ÁOK) Sajnos nem nagyon van időm arra, hogy a tankönyveken kívül mást is ol-

A FELSŐOKTATÁSI TANKÖNYVPIAC

Minden nap nem jut idő a könyvekre, de elmondhatom, hogy rendszeresen olvasok. Jórészt a saját kíváncsiságom vezérel az olvasmányaim kiválasztásánál. Könyvet ritkán, körülbelül három-négy havonta szoktam venni.

Alexei Katalin

(IV. közgazdász) Legalább egy órát olvasok naponta, nagyrészt a tananyagtól fiiggeden

Zentai Péter Lászlót a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatóját kérdeztük a felsőoktatási tankönyvpiac változásairól: - A magyar könyvkiadás nagy figyelmet fordít a felsőoktatásra, hiszen ez az egyik legerősebb ága. Ennek ellenére kényes területről van szó, hiszen piaci alapon tankönyvet kiadni nem lehet, mert az a hallgató számára megfizethetetlen lenne, ugyanakkor egy-egy komoly tudományos munka elkészítése esetenként nagy költségeket emészt fel. Egy orvostanhallgatónak például több százezret kellene költenie

könyvre, hiszen az ő tankönyveik a leginkább költségigényesek. Ezért nagyon fontos, hogy legyen hallgatói vásárlási támogatás, de mellette szükség van olyan, jól működő támogatásra is, ami e könyvek kifejlesztését, olcsóbbá tételét biztosítja. Erre hivatott a Felsőoktatási Könyv- és Jegyzettámogatás, amelynek pénzügyi keretét az MKKE kérésére az Oktatási Minisztérium a duplájára emelte, és ígéretet tett arra, hogy évenként ezt az összeget száz-százmillióval növeli. Most ez az összeg háromszázmillió, s reményeink szerint nőni fog.

A felsőoktatás minősége múlik azon, hogy magyar nyelven olvashatók legyenek a külföldi munkák. Ez a támogatás ezt is segíti. A tankönyvek mellett az egyéb kötetek ára is csökkenhet a jövőben, ha a parlament most elfogadja javaslatunkat, és az eddig a könyveket terhelő 12%-os ÁFÁ-t 5%-ra mérsékli. Ez a változás, mely egy tíz éves harc eredménye, jelentős változásokat hozhat a piacon. Eddig ugyanis a könyvek árát az alkotón lehetett megspórolni, és az hosszú távon nem működik, hiszen a minőségi munkát meg kell fizetni. A mostani intézkedéssel talán ezen is változtathatunk.

Mostanában nem nagyon van időm, inkább a nyári szünetben szoktam olvasni. Akkor is inkább magazinokat, egy-két regény, ha belefér. A meglévő szabadidőmet inkább másra fordítom, tanulás közben így is eleget ülök a könyv fölött. Ha néha könyvet veszek, akkor boltba megyek nem antikváriumba. Az oldalpárt írta és szerkesztette: Hauptmann Tamás, Csécsi László Fotók: orio

SZEGY

IRODALOM

Poós Zoltán:

PLETYKAANYU Sokat járok a megyében, de Mindszenttől Szentesig, az a szívem csücske. Micsoda fazonok, csak gondolj arra, milyen filmeket csinált itt Szőke Badárral. Egy mini Csehszlovákia, esküszöm. Ha Menzel járt volna itt, soha nem ment volna Amerikába. Nos ide, Szegvárra, a Tiszát érintő háromszög csúcsába született Grecsó Krisztián, aki megírta a Pletykaanyut, de úgy, akárha Pepin bácsi mesélné. Ismerem az újságost, ismerem az ABC pénztárosát, tudom milyen a mindszenti és tudom milyen a szentesi ember. Ahogy Grecsót olvasom, látom magam előtt az egészet, de nem tudom olvasni, mert szó szerint borulok a röhögéstől. A tizenkét novellában közös ez az egészen emberi, egyszerű, de mégis csiszolt nyelvezet, és a humor. „...teljesen új nyelven írok arról, ami eddig a falusi megszólalást jellemezte, másik az, hogy semmifele pusztulás vízióm nincs. Ha az ember belülről ismeri a falut, látja, hogy változhat az eszközhasználat, mondjuk, lehet mobiltelefonja egy parasztembernek is, sőt neki van először, de ez mind abba a környezetbe épül be, ami van, ugyanazok a szokásjogok, szokások, minden megmarad, a díszlet egy picit megváltozik, a szereplők viszont egyáltalán nem cserélődnek la, sőt az az érdekes és ez számomra egy kicsit fájdalmas is, hogy mennyire nem tudja megmozdítani a falu közösségét. Faluhelyen ugyanúgy beállítanak egymáshoz az emberek, úgy hogy előtte odacsörögtek volna, hogy, te, átugorhatok, nem zavarok, nem, ilyen nincsen, ugyanúgy jönnek hozzád, beállítanak a legrosszabb pillanatban." Ez a fiú csak 1976-ban született, mi lehet még, mit fog írni ak-

2003. NOVEMBER 3.

AZ ALKONY FOKOZATAI Regényrészlet - Második rész

kor, ha igazán beérik. Mindenesetre a könyv a 2002-es könyvfesztiválon a legjobb bemutatkozó prózakötetes díját kapta. S nem érdemtelenül. Nyáron, Vásárhelyen ülj fel a kis piros vonatra, Mindszenten menj le a strandra, vagy ha kinézel a komphoz, látod az eligazító táblát, Baks 6 km, New York 7797 km. Látod, hogy a csónak végében ülve, egy evezővel eveznek folyással szemben, Szegvárra menj át, van Fradi söröző, világváros, Szentesen játszik első osztályú Rögby csapat. Mondom, ez a világ egy mágneses középpontja. A könyvet azért vidd magaddal, jobb, mint egy útikalauz. Grecsó Krisztián - Pletykaanyu Jelenkor Kiadó - 2001 208 oldal- 1300 forint

MESTEREK ES TANITVANYAIK A fenti címmel nyílt kiállítás a Szabad tér kiállító teremben (VIctor Hugó utca 5.) október 31-én. A tárlaton bemutatkozik Fodor József festőművész és két tanítványa Kakuk Tünde és Zoltai Attila, Pataki Ferenc festőművész és tanítványai Szálkái Ditta és Olasz Attila, valamint Göbfyös József festőművész Kántor Ágnes és Kalmár Dorottya mestereként. A művek november 29-éig tekinthetők meg hétköznap 10 és 17 óra között

A Közéleti Kávéház ajánlja: JÁTÉK A VÁRBAN RENDHAGYÓ VÁRJÁTÉK A nyári fesztiválok és a tavaszi zsibongás városában télen sem lankadnak a „szenvedély" hullámai, sőt egyre magasabbra csapnak... 2003. november 10-én, hétfőn 17.00 órakor egy komoly, mégis játékos este veszi kezdetét a Szegedi Várban, amely középpontjában a szerencsejátékok állnak. A nyerés utáni csillapíthatadan vágy azon kevés szenvedélyek egyike, amelynek - hetente legalább egyszer - szinte valamennyien részesei lehetünk. A játékszenvedély kapcsán szóba kerül talán minden, ami a világot mozgatja: ármány és szerelem, hatalom és pénz, meg persze maguk a játékok is, amelyek segítségével alkalmanként meg meg kísértjük Fortunát, a kiismerheteden istenasszonyt. A több tíz millió euró értékű nyeremény nem csak magyarországi, hanem európai viszonylatban is tekintélyes summának számít, pillanatnyilag a legnagyobbnak az öreg földrészen - mondja Siska András a Szerencsejáték Rt Szegedi Igazgatóságának vezetője, az est meghívott vendége, amikor szóba kerül a rekord összegű nyeremény. Kevés olyan szenvedély van, amelyet közösen tudhat magáénak valamennyi nemzedék, az ország szinte minden a lakosa, az egészen fiataloktól a legidősebbekig. A mostani, tetőfokára hágott „lottóláz" bizonyosan dobogós helyet foglal el e nevezetes, elemi ösztönöktől vezérelt tevékenységek között. Nem is csoda ez, hiszen tízezres bankjegyekből feltornyozva a főnyeremény szerencsés esetben elérheti a 80 méteres magasságot, azaz mindössze 16 méterrel lehet elmaradva a Parlament monumentális épületének legmagasabb csúcsától. Ha viszont e bankókat hosszában raknánk sorba, akkor közel 61 és fél kilométeres utat kapnánk, a pénztömeg alatt pedig 410 kilogrammot mutatna a mérleg. Megmászni, bejárni, elcipelni egyaránt nehéz, embert próbáló feladat lenne (persze elkölteni sem könnyű...). A régi, klasszikus kávéházakban mindig szóba kerültek az aktuális pletykák, híresztelések és a kávézás önfeledt mámorában alkalmanként a gondolatok és a remények is szárnyra kaptak. Nem lesz ez másként ez alkalommal sem, persze azzal az apró különbséggel, hogy most szakavatott személy segítségével kalandozhatunk a remények és az álmok birodalmában, és esedeg tanácsot is kaphatunk, arra az esetre, ha hirtelen valóra válnának álmaink... K N.

Margitsziget, 1946. június 25., szombat délelőtt, kilenc óra. A nyári szünet kezdete. A koraérett forróságot felváltotta a tartós kánikula. Gábor mielőtt úszni indult volna, sétált egyet a Szigeten. Meglepve tapasztalta, hogy a tölgyes alatt Arany János szobrát lefejezte a másfél évvel ezelőtti ostrom. Keresni kezdte a fejet, vagy legalább azt, ami maradt belőle, de az emlékmű felé vezető út maradványain nem talált semmi említésre méltót. Eltűnt a Szigetről a bikafejes Attila serleg is, a Zsolnay-kerámia ivócsanak, de ez már akkor jutott eszébe, amikor az uszoda felé vette az iránt. Belépés, köszönés, lengőajtó, hűvös légáram, apadó fény, gyerekzsivaj, öltözőszag. Gáborban ez a pár másodperc egybefüggő érzésvilágot jelentett, az érzés kibontakozása pedig már akkor elkezdődött, mikor kétszáz méterre megközelítette az épületet. Ahogy kisétált az öltözőből, ünnepélyesen körbenézett: Ezennel megnyitom a nyári szünetet! - mondta maga elé. A két és fél hónap szabadság. Kezdődjék innen, a versenymedence mellől! És az is milyen szokadan, hogy a patkát szinte körülölelik a püffedd lapulevelek. Már csak a papagájok hiányoznak, mint Robinson szigetéről. Most, hogy a romeltakarítási láz alábbhagyott, mindenki színt vall. Gábor Sophie-val kapcsolatban, a tisztviselők a pártszimpátiák terén, a gyerekek, hogy szeretik-e a mázsaszámra kapott krumplicukrot és tejport. Budapest éhezett. Ő ebből annyit érzett, hogy valamivel több lángost, tükörtojást evett, és az Úri utcai kétszáz négyzetméteres lakás helyett hetven négyzetméteresben laktak. Rosszabbul éltek, mint az özönvíz előtt, de a budapesti ádaghoz képest még mindig elfogadható színvonalon, többek között azért, mert a család elrejtett tízezer dezsőt, azaz dollárt, így a feketepiacon - ahol a dollár szónak varázsereje volt - könnyen hozzájutottak bármihez. Magyarország számára a háború vége a történelmi emlékezet összeomlását is jelentette, bár a visszacsatolt területek megtartásában az ország jó része bízott Az oktogoni merénylet hatására kezdetét vette a cserkészcsapatok és a katolikus egyletek felszámolása. A felejtés elsődleges polgári kötelességgé lépett elő, egyúttal a régi feledését megkönnyítendő, gyors ütemben felállították az új emlékezet útjelzőit. A köztársasági karhatalom új egyenruhát kapott, a város megtelt a szürke

mundérba öltöztetett tányérsapkás, derékszíjas rendőrökkel és katonákkal. Átkeresztelték az utcákat, az újjáépülő Ferencz József-hídból Szabadság-híd lett - adta közre a Szabad Nép. Az emlékezet forradalmának első hulláma az udvariasság szertartásos nyelvezetét is elsöpörte. A felejtés népi demokratikus programja további alkalmazási területre lelt, felejtésre ítéltetett a múlt korszak minden emlékhelye. A vármegyék oda-vissza történő felmondása egészen a nulla évig az iskolarendszer emlékezetműködésének a legismertebb teljesítményei közé tartozott Gábort ez a társadalmivá tett emlékezetrombolás fölöttébb idegesítette, de most úgy érezte, hogy a nyár és a politikai uborkaszezon mindent elviselhetőbbé tesz. A szünet ideje alatt le kell zárja a Sophie-ügyet. Annyira örült, hogy zavarba jött. Hirtelen körülnézett, figyeli-e valaki, hogy látják-e rajta mennyire örül. Gyerekek csapkodták egymást a zuhany alatt, kisebb csapat ricsajozott a folyosón, őt nem nézte senki. Ha egyedül volt, akkor is úgy viselkedett, mintha figyelnék. A gyerekek nem idegesítették, nem is akart róluk tudomást venni. Oda se figyelt, csak morgott valamit, amikor a tíz év körüli fiúk ráköszöntek. Tíz éve volt az olimpia. A kerek évforduló közelebb hozta az eseményeket, jobban emlékszik most Berlinre, mint két vagy három éve... A stadiont két oldalról az olimpiai és a német zászlók, legfelül a résztvevő ötvenkét nemzet lobogója díszítette. A százezres tömeget befogadó nézőtér morajlott, harsonák hangja szólt, fülsüketítő zajjal dörögtek az ágyúk, galambok röppentek fel. Gábor arcán megjelent az a kötelező mosoly, melynek kíséretében a gyerekekre szoktunk nézni. A hetven méter magas toronyban megkondult az olimpiai harang. Harminc fok lehetett, érezte a földből áradó meleget. Mindent észben tart, mert - ahogy azt a naplójába írta pár évvel ezelőtt az állandó emlékezés újabb és újabb logikai viszonyokat talál a régmúlt eseményei között Gyerekként különösen azok a romok érdekelték, melyeknél már a XVin. század régészei is ásattak, így a XVIII. századi régészek után is lehetett kutatni. Miért jut eszébe szinte minden nap a Berlini Olimpia? Hiába győzött, nem volt tőle boldog, nem érzett semmi különöset. Meglepte az is, hogy az olimpia előtti gondolatkísérleteire jobban emlékszik, mint magára az utazásra és a versenyre. Nem örült igazán az aranyéremnek, lekötötte figyelmét a látvány, az

embertömeg, a világ népeinek zászlói, a stadion formája. Annyira telítve volt élményekkel, hogy arra gondolt: kicsit halogatja még az örömöt. Ráér vele a vonaton is. Most másra kell figyelnie. Aztán elégedetten várta, hogy a vonat megérkezzen a Keleti pályaudvarra. Berlin óta mások lettek a távlatok, olyat is érzékel, amiről korábban sejtelme sem volt Kamasz korában egyfolytában izgult, vajon jól sikerül-e tizennegyedik születésnapja, hisz nem lehet, hogy egy életen át arra emlékezzen, hogy unalmas volt a gyerekkor lezárásának ünnepe. Volt víziója arról, hogy milyennek kell lennie egy tizenöt éves fiúnak, hogy mit kell megnyernie egy tizenhat évesnek, hogy hány éjszakai fürdőzést kell megúsznia, és hogy hányszor kéne megbukni ezeken a kalandokon, hogy még ne rúgják ki, de hatalmas történetek kerekedjenek ki belőle. És ma este végre találkozhat Sophie-val. Délig lesz a Szigeten, úszik, megnézi a teniszezőket, megáll a vadszőlővel befuttatott drótháló előtt, és legalább egy óráig bámulja a gazellamozgású lányokat, a hengerelt, vörös salakot, a fehér mészcsíkokat és az ismeretien márkájú sporttáskákat Ki kell találnia egy szervezetet, egy önálló sejtet, ahová majd beszervezi Sophie-t - jutott eszébe a nagy ödet. Kitalálja a célokat, a hogyanokat, kitalálja nevet, az emblémát, a pecsétet, és csak a végén árulja el neki, hogy valójában ketten voltak. Mivel „sejtszerűen építkezik a szervezet", a lány nem fog gyanút, hisz csak vele lesz kapcsolatban. Elővette a Nyomozási naplóját, és megálmodta a mozgalmat. Arany János verse után Családi kör-nek nevezte el. A csoport úgy szerveződik majd, mint a családok, így tud leginkább inkognitóban maradni. Megfogalmazta a célokat is. 1. Magyarország függetlensége. 2. A szovjet hadsereg távozása. 3. A demokratikus elvek folyamatos biztosítása. 4. A sajtó visszavétele a kommunistáktól. 5. Az államosítás leállítása. 6. Magánéleti Minisztériumot! Állami szintre emelni a polgárok boldogságának az ügyét. 7. Nemcsak a családok, de a szerelmes párok is kaphatnak állami kölcsönt. Például gyűrű vételére, vagy egyszerűen az udvarlási költségekre. 8. Nagyobb szabadságot a szertartásokat illetően. Bárki megkomponálhatja az eljegyzését, esküvőjét, a keresztelőt - e szertartások tervezésében konzulens lehet az egyház.

POÓS ZOLTÁN (1970) Eddig nyolc könyve jelent meg. Főleg verseket és prózát ír, de ugyanilyen fontosnak tartja a szüleihez írt leveleit is. Tisztelettudó tehát, de újabban tiszteleden rock and roll lemezkritikákat is publikál. Poós Zoltán a késő modern költészet egyéni hangú művelője, meglehetősen rokontalan költőalkat, legalábbis abban a tekintetben, hogy mi sem áll távolabb tőle, mint az irodalmiaskodás, a modernista pózolás vagy posztmodern szövegelés, a ködösítő költői manír. ő egyszerűen az élet apró-cseprő dolgait látja, és a maga sajátos nézőpontjából és eszköztelenül - a minimai artra emlékeztetően - leírja. Könyvei: A dolgozat (1992), Idomított terület (1995), Barokk fizika (1997), Króm (1999), Felkészülés kedvenc mondatomra (2000), Szivárvány Áruház (2001), Milyen mezben, milyen mezőn (2002), Szivárvány Nagyáruház (2003) (Átdolgozott, bővített kiadás).

TAGULO VILÁG

A GRAND CAFE PROGRAMJA NOVEMBER 3-16.

Az utóbbi években érezhetőén fellángolt a vita a globalizáció folyamata körül. A diskurzus élénk, sokszor szenvedélyes hangnemű, még erőszakos akciókat is magába foglal. A Debreceni Egyetem lapjából átvett írás közgazdász szemmel tekinti át a folyamat hátrányait és előnyeit.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS ELLENZÉKE

Ismerősek sokunk számára azok a képsorok a híradókból, amelyeken anti-globalista tüntetők egy része autók és üzletek kirakatait veri szét tiltakozása demonstrálására a nemzetközi szervezetek tanácskozásainak helyszínein. Ugyanakkor különféle szakmai fórumokon, tudományos szimpóziumokon is gyakran visszatérő téma az, hogy országok és nemzetek kölcsönös függőségének rohamos erősödése (ahogy első megközelítésben a globalizációt meghatározhatjuk) vajon alapvetően pozitív vagy negatív trendek hordozója-e a világ egészének számára. A vita kapcsán gyakran hangzanak el a két tábor (a globalizáció ellenzői és pártolói) részéről egymásnak élesen ellentmondó állítások és érvelések, ezért nem haszontalan, ha higgadtan megvizsgálunk ezek közül néhányat. Jelen írás természetesen csak a közgazdasági vonatkozásokkal kíván foglalkozni, nem eltagadva azt a tényt, hogy a globalizáció politikai, kulturális, ökológiai és életmódbeli kihatásai még fontosabbak és jelentősebbek is lehetnek, mint az üzleti szférát érintő változások. A gazdasági aspektusok közül sincs itt mód és lehetőség kitérni az összes megfontolásra, a következőkben csak a legtöbb vitát kiváltó kérdéseket vesszük közelebbről szemügyre: a szegénység és jövedelemegyenlőtlenség ügyét. Mielőtt rátérnék az említett problémákra, érdemes rámutatni arra, hogy a globalizáció nem is annyira új és meghökkentő jelenség, mint azt sokan hajlamosak elgondolni. Az első világháborút megelőző évtizedekben ("boldog békeévek") érvényesülő tendenciák hasonló eredményekre vezettek a gazdasági életben, amiket a későbbiekben a világháborúk és a bezárkózás politikája hosszú időre elhalványítottak. Sőt bármilyen nehéz is elképzelnünk, a nemzetközi működőtőke-áramlások 1913-as relatív mértéke (a világ össztermékéhez viszonyítva) messze meghaladja a mai szintet, valamint minden mutató szerint a migráció és munkaerő-mobilitás

SZEGY

LAPJÁRÁS

2003. NOVEMBER 3.

szempontjából is nyitottabb és globalizáltabb volt a világ a XX. század elején, mint manapság. Persze, az úgynevezett "világfalu" kialakulása, amikor másodpercek alatt értesülünk akár a glóbusz másik felén történő eseményekről, és arra is lehetőségünk van, hogy az Amazonast övező esőerdőkben kalandtúra közben műholdas telefonon utasításokat adjunk a brókerünknek részvények adásvételére, csak az elmúlt időszak információ-technológiai robbanásának az eredménye. A talán leggyakoribb kritika a globalizációt illetően, hogy a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé teszi. Válasszuk először is külön a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek kérdését! A legnagyobb szegénységben élők (kevesebb mint napi 1 amerikai dollár jövedelemmel rendelkezők) aránya a legelfogadottabb világbanki adatok szerint az elmúlt 50 évben a világ népességének durván feléről jócskán 20% alá csökkent, és a folyamat az elmúlt években is folytatódott, vagyis a világgazdaság fokozatos liberalizációja, a pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatok ugrásszerű bővülése hozzájárult a szegénység mérsékléséhez. Az emberi életminőséget meghatározó más mutatók (például: írástudadanság aránya a felnőtt népességben, születéskor várható élettartam stb.) is hasonló arányban javultak és javulnak globális szinten. Természetesen ez nem vigasztalja azokat az embereket, akik a Szahara alatt fekvő afrikai országokban élnek szívszorítóan nyomorúságos körülmények között. De sok esetben a lemaradás és a további elszegényedés okai éppen a globalizációtól való elzárkózásban és a helyi (általában nagyon korrupt) politikai vezetés hibáiban rejlenek, és nem a globális folyamatoknak való kiszolgáltatottság vagy a külső erők kizsákmányoló magatartása áll a háttérben (bármit is értsenek e fogalmak alatt a folyamat bírálói). Több ázsiai ország példája ékesen bizonyítja,'hogy a világgazdaságba való bekapcsolódás, az integrálódás jó receptnek bizonyulhat a nélkülözés és a szociális problémák elleni harcban. A jövedelmi egyenlőtlenségek terén sokkal tarkább a kép, a különböző empirikus felmérések eltérő konklúzióra jutnak. Összegezve ezeket azt mondhatjuk, hogy bizonyos időszak-

okban konvergáltak egymáshoz, máskor divergáltak egymástól a világ országai ebben a tekintetben. Érdekes módon az utóbbi évtizedben a fejlett országokon belül jellemzően nőttek ugyan az egyenlőtlenségek, globális szinten viszont csökkentek (ebben persze jelentős szerepet játszott, hogy a világ népességének több mint egyharmadát adó India és Kína a Föld legdinamikusabban fejlődő és gazdagodó országainak bizonyultak a közelmúltban). Mindenesetre, még ha elfogadjuk is azt, hogy a globalizáció tovább élezi a jövedelmi különbségeket az országok és az egyes társadalmi csoportok között, azt gondolom, hogy addig, amíg a túlnyomó többség életkörülményeit javítani fogja, addig ezt az "árat" érdemes megfizetni érte. És azt se feledjük, hogy a profit és a gyarapodás ösztönző szerepe nélkül a piacgazdaság nem működik megfelelően, aminek a következményét a személyes vagyonok és keresetek eloszlására lehet ugyan erkölcsileg helyteleníteni, csak akkor számoljunk azzal is, hogy e nélkül az emberek (vagyis mi magunk) nem fognak olyan hatékonyan dolgozni és vállalkozni. A globalizációt minden rossz forrásának beállító kritikák nagy része tehát nem állja ki a tényszerű elemzés próbáját. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy paradox módon nagyon fontos és pozitív szerepe lehet az erősödő és az erőszakos vadhajtásoktól megtisztított anti-globalista mozgalomnak, hiszen napirenden tartja azokat a problémákat és jogos felvetéseket, amelyek kezelésével javítani lehet az összképet. Tennivaló ugyanis bőven van a globális problémák területén, és a fejlett országok hozzáállásán is lehetne még pozitívan alakítani (a fejlett országok folyósította segélyek és támogatások relatív súlya egyharmadával csökkent 1990 és 2000 között). Végezetül, a globalizáció mellett és ellene szóló érveket közgazdászként mérlegre téve csak Winston Churchillnek a demokráciáról vallott szellemes mondását tudom parafrazálni: a globalizált gazdaság a legrosszabb formája a világrendszernek kivéve azokat, amiket eddig kipróbált az emberiség. Jankovics László tanársegéd - DE KTK

November 3. 17 óra: Isten városa. Brazil, színes, feliratos, rendezte: Fernando Meirelles és Kátia Lund Trailer. 19 óra: Torzók. Magyar, színerendezte: Sopsits Árpád. 21 óra: Isten városa. Brazil, színes, feliratos,rendezte: Fernando Meirelles és Kátia Lund Trailer. November 4. 17 óra: Torzók. 19 óra: Fűzi László könyvbemutatója. A Semmi közelében. József Attila, Németh László és Márai Sándor gondolkodói alkatáról. Pozsony, 2003. Kalligram Kiadó. 21 óra: Isten városa. November 5. 17 óra: Torzók. 19 óra: Róbert Mlinarec, horvát író könyvének bemutatása. 21 óra: Isten városa. November 6-9: 17 óra: Megváltó szex. Spanyol-mexikói, feliratos, rendezte: Laura Maná. 19 óra: Naqoyqatsi - Erőszakos világ. Színes, fekete-fehér, szöveg nélküli filmesszé. Rendezte: Godfrey Reggio. 21 óra: Megváltó szex. November 10-12: 17 óra Naqoyqatsi - Erőszakos világ. 19 óra: Megváltó szex. 21 óra: Naqoyqatsi - Erőszakos világ. November 13-16. 17 óra: Kánikula. Osztrák, színes, feliratos, rendezte:Ulrich Seidl. 19 óra: Furcsa játék. Osztrák, színes, feliratos, rendezte: Michael Haneke. 21 óra: Zongoratanárnő. Francia, színes, feliratos, rendezte: Michael Haneke. November 15. 18 óra: Tér-kép. Az egri Fotogéncsoport kiállításának megnyitója a kávézóban.

A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ PROGRAMJA NOVEMBER 3-14.

November 3. 19 óra Gyertyámos utcai MDF Klub: Szervét Mihály és az erdélyi unitarizmus - 450 éve lépett máglyára Szervét Mihály, a vallásszabadság mártírja. Vendégek: Balázs Mihály irodalomtörténész (Szeged), és Kászoni József unitárius lelkész (Budapest). Házigazda: Csesznegi Miklós a Magyar Baráti Közösség gondnoka. A Magyar Baráti Közösség és a Szegedi Unitárius Leányegyházközség estje. November 4. 18 óra Bábszínház (Tisza L. krt. 50.): Hasbeszélő. Bemutató előtti beszélgetés. Vendég: Bőcs Attila rendező. Közreműködnek: a darab szereplői. Házigazda: Kövér László a Bábszínház igazgatója. November 5. 18 óra Novotel Szálló: Szeged közlekedése. Vendégek: Kovács Mihály Szeged város rendőrkapitánya és Vincze Tibor Szeged város Stratégiai Iroda vezetője. Házigazda: Dr. Tóth István Tibor kandidátus. November 6. 18 óra Városháza Házasságkötő Terem: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem. Szeged közigazgatás-történetének egyes fejezeteiről szóló tanulmánykötet ismertetése. Vendég: Dr. Szilágyi György ny. jogtanácsos, a könyv szerzője. Házigazda: Kohánné Dr. Savanya Éva a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezető helyettese. November 7. 18 óra Royal Szálló: Kiskunsági természetfotók. Vendég: Daróczi Csaba (Soltvadkert), az év természetfotósa (1989). Beszélgetőtársak: Vass Imre és Zoltán Csaba, a Rádió 88 műsorvezetői. Video-projektoros vetítés. November 10. 17 óra Szegedi Vár: A szerencsejátékokról. Vendég: Siska András a Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi igazgatója. Házigazda: Dr. Wayer Péter jogász. November 11. 18 óra Szegedi Olasz Kulturális Központ: Itália zenéje a középkorban. A műsorban magyarországi bemutatóként elhangzik Antonius Romanis "Stirps Mocenigo - Ducalis sedes" című motettája. Közreműködnek: Székelyhídi Hajnalka és Sudár György a Magyar Állami Operaház magánénekesei, Sáfrán Bálint és Pintér Attila (trombita), Lauer Zsolt és Nyíri Ferenc (harsona). Házigazda: Pleskonics András tanár. November 12. 18 óra Déri Miksa Ipari Szakközépiskola (Kálvária tér 7.): 110 év az iparoktatás szolgálatában. Vendég: Lakatos Ferenc az iskola igazgatója. Beszélgetőtárs: Szabó László történelemtanár. November 13.18 óra MTESZ Székház (Kígyó u. 6.): Sok úton egy cél felé. Világvallások képviselőinek kerek asztal beszélgetése a vallási toleranciáról. Vendégek: Katolikus Egyház - Dr. Varga B. József főiskolai teológiai tanár. Muszlint Egyház - Dr. Sale Tayseer, Zsidó Hitközség - Markovits Zsolt szegedi főrabbi, Buddhista Misszió, Dr. Szalay István nyugalmazott egyházügyi államtitkár, Hindu Vaisnava Egyház - Bányai Géza hindu szerzetes. Közreműködik: Dobos Kati színművész. Házigazda: Lakatos Gyula. A magyar Vaisnava Hindu Egyesület estje. November 14. 18 óra Városháza: Az EU népszavazás és a magyar demokrácia. Vendég: Dr. Löffler Tibor adjunktus (SZTE Politológiai Tanszék). Házigazda: Dr. Wayer Péter jogász.

RENDEZVÉNYEK A TUDOMÁNY NAPJA ALKALMÁBÓL November 3-án tartják a magyar tudomány napját. Ez alkalomból rendkívül gazdag program várja az érdeklődőket a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában (Szeged, Somogyi u. 7.). November 3-án 9 órakor a SZAB Filozófia és Történettudományi Szakbizottságának Szociológiai munkabizottsága A rendszerváltozás és területi egyenlőtlenségek címmel tart tanácskozást. Hétfőn 14.30-kor a SZAB Orvostudományi Szakbizottságának Az alapellátásban dolgozó orvosok munkabizottsága A közlekedési morál háttérelemzése Közbiztonság címmel tart tudományos ülést. Szintén még hétfőn a Gyermekgyógyászati munkabizottság is ülést tart 15 órai kezdettel. November 4-én 14 órakor kez-

dődik a Neveléstudományi és Pszichológiai szakbizottság ülése. A konferencia a tehetség-orientált speciális képzés-fejlesztés aktuális pedagógiai problémáival foglalkozik. 13 órakor az Orvostudományi szakbizottság Egészségfejlesztési munkabizottsága tanácskozik - Az országos egészségfejlesztő mentálhigiénikus felsőoktatási hálózat közel 10 éves munkájának tapasztalatai, feladatai címmel - , 15 órakor a Klinikai kémiai munkabizottságának ülése kezdődik November 5-én 10 órakor a Szegedi Akadémia Bizottság plenáris ülést tart. Üléselnök Telegdy Gyula az MTA rendes tagja, a SZAB elnöke, köszöntőt mond Botka László polgármester, ünnepi előadást tart Kroó Norbert, az MTA főtitkára.

Szintén 10 órakor kezdődik a Filozófia és Történettudományi szakbizottság tanácskozása Az arab-mediterrán térség a 19-20. században címmel. A konferencián előadást tart Khaled Ghazal, a Palesztin Hatóság magyarországi nagykövete is. Szintén szerdán, de 14 órakor veszi kezdetét az Anyagtudomány és Környezetvédelem című tanácskozás. Ugyanekkor mutatja be a Nyelv és Irodalomtudományi szakbizottság Néprajzi munkabizottsága a Szajáni gyűjtés^- A táj és népi kultúra című kötetét. A SZAB Orvostudományi szakbizottság Kardiológiai munkabizottsága 15 órától tanácskozik. November 5-én 18 órakor a Somogyi-könyvtár lapozgatójában mutatják be Kristó Gyula, az MTA levelező tagjának A nem magyar népek

a középkori Magyarországon című könyvét. A szerző beszélgetőtársa Blazovich László a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója lesz. November 6-án Filozófiai és Történettudományi szakbizottság Filozófiatörténeti munkabizottsága 9 órakor Filozófiai diskurzusok a modernitás korában címmel tart tanácskozást. A Kémiai szakbizottság Kemometria és Molekulamodellezés munkabizottsága Csizmadia Imre, Szent-Györgyi Albert ösztöndíjas professzor elnökletéve 10 órakor kezdi meg ülését. A Matematika és Fizikai szakbizottság 13 órakor Alkalmazott fizikai kutatások Szegeden tart konferenciát. Egy órával később kezdődik a Föld- és Környezettudományi szakbizottság konferenciája Alkalmazott földrajzi és földtani ku-

tatások címmel, melyet Mészáros Rezső, az MTA levelező tagja, volt rektor vezet. November 7. 10 órától tartják a Nyelvészeti doktoranduszok konferenciáját, ez a program másnap is folytatódik. A Műszaki szakbizottság pedig 13 órakor kezdi A műszaki tudományterület aktuális kérdései című tanácskozását. Filozófia és Történettudományi szakbizottság Egyetemes történeti munkabizottsága A zsidóság a hispán világban címmel rendez konferenciát. *

Az eseményekről részletes információ a Szegedi Akadémiai Bizottság honlapján (http://www.u-szeged.hu/ szab) az aktuális híreink/programok menüpont alatt olvasható.

SZEGY

KONFERENCIA A SZAKKÉPZÉSRŐL ÉS A TÁVOKTATÁSRÓL Az Európai Unió I>eonardo da Vinci elnevezésű oktatási programjának keretében kétnapos, nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten, november 12-13án. Az Európai Unió lisszaboni csúcstalálkozóján célul tűzte ki a tudásalapú társadalom megteremtését és a teljes foglalkoztatottságot, és ennek érdekében az élet hosszig tartó tanulás ösztönzését. Ezen stratégia kulcsfontosságú eszközei a szakképzés és az elektronikus távoktatás, melyek nem csak a jelenlegi tagországok számára, hanem a csatlakozásra várókra nézve is kihívást jelentenek. A nemzetközi konferencia keretében ez európai képzési rendszerek integrációját, mindennapi kérdéseit és az új lehetőségeket vitatják meg. Az előadások mellett az elektronikus távoktatás területén dolgozó új fejleszteseket is megtekinthetik a résztvevők. A konferenciára főként a foglalkoztatáspolitika, a szakképzés és a távoktatás területén dolgozó szakembereket, kutatókat várnak.

MONITOR

2003. NOVEMBER 3.

KREATIV HALOZATI SZOL GÁLTATÁSOK A FELSŐOKTATÁS VILÁGÁBAN

I N T E R N E T : HAZÁNK EURÓPA ALSÓ HARMADÁBAN Fél év alatt 20 százalékkal növekedett ugyan Magyarországon az internethasználók száma, de a világháló elterjedtsége még mindig közepesnek mondható Közép- és Kelet-Európa többi országaihoz képest - áll egy friss kutatásban. A GfK Piackutató Intézet legújabb, októberi adatai szerint régiónk majdnem minden országában növekedett az internet felhasználóinak száma. Egyedüli kivétel Oroszország. Magyarországon a 1S éves és idősebb felnőtt lakosság idén tavaszi 15 százalékához képest most már 18 százalék, azaz 1,5 millió ember szokott kisebb-nagyobb gyakorisággal internetezni, évente legalább egyszer derül ki a GfK számaiból. Az internethez hozzáférők aránya jóval magasabb, eléri a 25 százalékot. A vizsgált 34 országban általában kisebb a különbség az internethez hozzáférők és használók aránya között. A magyarhoz hasonlóan nagy eltérés csak Horvátországban tapasztalható. Az internethasználat éllovasa Közép- és Kelet-Európában továbbra is Szlovénia, ahol az 1,6 millió felnőtt (15 évesek és idősebbek) 50 százaléka internetezik. Ez az arány fel évvel korábban még csak 40 százalékot tett ki. Ebből a szempontból más dél-európai országokhoz képest Szlovénia kiemelkedően fejlett. Olaszországban 33, Portugáliában 24 százaléknál stagnál az internet terjedése ebben az évben. Tavaszhoz képest növekedést Görögországban és Spanyolországban mérek, ahol most 27, illetve 26 százalék az internetező felnőttek aránya. Régiónkban Szlovénia után a Csehország következik, ahol a 8,7 millió felnőttből minden harmadik szokott internetezni.

I N T E R N E T VAKOKNAK Vakoknak és és gyengénlátóknak fejlesztett ki internetes szolgáltatást az Axelero, a Speech Technology Kft. és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. A szolgáltatás lelke egy ingyenesen letölthető szoftver, amely a weboldalakon megjelenített szöveges tartalmakat és a kiadható parancsokat olvassa fel egy beszédszintetizátor segítségével. Az Origó portál elindította a Hírmondó szolgáltatás kifejezetten látássérülteknek szóló változatát, amelyben a szöveges tartalom mellett sem képek, sem grafikai vagy design-elemek nincsenek. A látássérültek így egyszerűen boldogulnak a böngészéssel. A szoftver már a telepítés során hangosan olvassa fel a képernyőn megjelenő üzeneteket, így a látássérültek külső segítség nélkül, billentyűparancsokkal használhatják a szolgáltatást. A rendszer alapesetben a portál híreit alakítja beszédhanggá, de a Fájl/Megnvitás opcióval más weboldalak szövegeit is élőszóvá lehet alakítani. A program lehetőségeit az korlátozza, hogy a legtöbb weboldal grafikus információkkal és szövegekkel zsúfolt, ami nehezíti a hang alapú navigálást. A készítők ezért arra buzdítják a tartalomszolgáltatókat, hogy szintén készítsék el saját oldaluk szöveges, látássérültek számára is egyszerűen használható változatát. A rendszer kifejlesztése több mint tízmillió forintba került, ehhez a hármas konzorcium 6,5 millió forintot nyert az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fogyatékosoknak szóló tartalomszolgáltatásokat támogató pályázatán.

ELINDULT A PANNON GSM EDGE SZOLGÁLTATÁSA A tavasszal megkezdett kísérletek után a Pannon GSM október 20-án, Európában elsőként elindítja az EDGE szolgáltatást együttműködő partnerei számára. A megoldás a jelenlegi EDGE-képes mobiltelefonokkal ISDN sebességű adadetöhést tesz lehetővé. A hamarosan megjelenő új készülékekkel további sebességnövekedés várható. Az EDGE a város több helyszínén érhető el, köztük az Infbpark és a Westend területén. A rendszer képességeit a szolgáltató öt nagyvállalati ügyfele. illetve a két műszaki felsőoktatási intézmény oktatói és hallgatói próbálják ki mindennapi munkájuk sarán, a Pannontól és a Nokiától kapott telefonokkal. A cég az eredményektől függően dönt a technológia kereskedelmi bevezetéséről. A Pannon GSM és a Nokia idén május 14-én hajtotta végre Európa első nyilvános kááleü EDGE hívását. Az azóta eltelt időszakban a Pannon GSM munkatársai a Budapest több pontján rendelkezésre álló szolgáltatás kiépítésén dolgoztak. Az EDGE technológia előnye, hogy harmadik generációs mobilszolgáltatások nyújthatók segítségével, és tágabbra nyílik az út az olyan, nagy sávszélességet igénylő alkalmazások előtt, mint a mobiltelefonon nézhető televízióműsorok, filmek, interaktív játékok és a munkahelyi hálózat távoli elérése. Az EDGE ugyanakkor, egy UMTS beruházás toredékéért, licenszdíj, és nagyobb műszaki akadályok nélkül a létező GSM hálózatra telepíthető. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a Pannon GSM ügyfeleit nem a technológia, hanem az áhah nyújtott szolgáltatás és a teljes mobilitás érdekli. Ezzel együtt büszkék vagyunk, hogy a Pannon GSM a világ élvonalába tartozik egy olyan új megoldás bevezetésében, amellyel előfizetőink a ma már egyre inkább eivárt adatMvkdi sebesseg duÚLvd ehhez a teljes mobilitáshoz kendebb Lei ülhetnek." — nwathi Khus / /ofeaani Rjsmussen. a Púmon GSM vezérigazgatója.

A Massachusetts Institute of Technology nem virtuális kampusza. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Microsoft iCampus nevű közös kutatási programja a hálózati szolgáltatások olyan újszerűen kreatív, a szokványos webes alkalmazásoktól merőben eltérő módjait igyekszik kialakítani, amelyek az információhoz való hozzáférés terén új távlatokat nyitnak meg a felsőoktatás világában. A különböző szoftverrendszerek egymással történő hálózati összekapcsolásával kialakított szolgáltatások elsődleges célja, hogy a technológia révén elősegítse az akadémiai körök életét, munkáját - adta hírül az ITTK.

szerelésekhez, kísérleti feladatokhoz online hozzáférést biztosítson. A professzor által létrehozott első ilyen rendszer segítségével a mikroelektronika tantárgy keretében a hallgatók az interneten keresztül tranzisztorokkal folytathattak kísérleteket. Az iLab továbbfejlesztőinek célja, hogy egy olyan általánosabb rendszert alakítsanak ki, amelynek révén a különböző egyetemek a hálózaton biztosítanának elérést az egyes szakterületeken használt speciális laboratóriumi eszközökhöz (pl. vegyészmérnök vagy építőmérnök hallgatók kísérleteihez).

Az egyetemi hallgatók és oktatók az ötéves, 25 millió dolláros kezdeményezés jóvoltából a'mindezidáig nehezen elérhető információkhoz könynyebben hozzájuthatnak. A program végső fokon a tanulási folyamat mikéntjére is nagy befolyást gyakorolhat. A Microsoft a kezdeményezéssel egyben saját hitelét is erősíteni kívánja az akadémiai kutatás világában. S bár az iCampus program kifejezetten az oktatás színvonalának a technológia segítségével történő emelését célozza meg, a szoftvercég azt reméli, az itt szerzett tapasztalatait később az üzleti világban is kamatoztatni tudja majd. A Massachusetts Institute of Technology kutatólaboratóriumaiban a projekt keretében elsősorban hálózati szolgáltatásokat fejlesztenek ki. Az iLab, egy villamosmérnök professzor nevéhez fűződő jelentős fejlesztés lényege, hogy a drága, nehezen hozzáférhető laboratóriumi fel-

Az MIT kutatói egy olyan egyetemek közötti csererendszert képzelnek el, ahol a drága kísérleti berendezéseket a hálózat segítségével más egyetemek hallgatóinak rendelkezésére lehetne bocsátani, így az adott laboratórium hollététől függetlenül hatékonyabban ki tudnák használni a benne található eszközöket. Ugyancsak az iCampus projekt során fejlesztették ki azt a Shuttle Track névre keresztelt rendszert is, amely az egyetemisták buszközlekedését hivatott megkönnyíteni. Az MIT két végzős hallgatója által vezetett kutatás 30.000 dollárt kapott, hogy kialakítsanak egy olyan rendszert, amellyel a hallgatók nyomon követhetik Massachusetts állam ingajáratban közlekedő buszjáratainak közlekedését. A hallgatók személyi számítógép vagy internet-képes mobilkészülékük segítségével nézhetnek utána, merre jár éppen egy adott buszjárat. Az alkalmazás GPS helyzet-meghatározó,

valamint a buszülések alatt elhelyezett celluláris modemek segítségével működik, amelyek az információkat a buszközlekedést irányító hivatal központi szerveréhez juttatják el. Az iCampus/MIT Online Assessment Tool (iMoat) nevű alkalmazást az MTT-n kívül már több egyetem is használja. A rendszer tulajdonképpen az elsőévesek írásbeli szintfelmérő vizsgáját hivatott kiváltani oly módon, hogy egyrészt a hallgatóknak spórolja meg a tollal papíron írott beadványok elkészítésének faradságát, másfelől a tesztlapokat értékelőknek sem kell összegyűlniük, hogy végigolvassák a több ezer beadványt. A jelentkezők e helyett e-mailben kapják meg a feladatokat és online küldik be a megírt dolgozatot, esszét. Az osztályozást a tanárok szintén az iMoat alkalmazás segítségével végzik. Az iCampus projekt a Massachusetts Institute of Technology szempontjából nem konkrétan a hálózati szolgáltatásokról szól, sokkal inkább arról, hogy általánosabb értelemben miként lehet a technológiai révén megváltoztatni, elősegíteni a felsőoktatásban a tanulás menetét, a tapasztalatszerzés módját. Ezt pedig részben azzal érik el, hogy a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek kiterjeszteni az információ-hozzáférés körét. Az MIT OpenCourseWare kezdeményezéséhez hasonlóan, amely a tananyagok online terjesztését célozza meg, ennek a projektnek is az a legfőbb célja, hogy az információk széleskörű elérhetővé tételével és megosztásával jobban kiszolgálja az értelmiségi köröket.

ELADTAK A TÍZEZREDIK SULINETES G E P E T Eddig tízezer számítógépet és mintegy negyvenezer számítástechnikai eszközt, alkatrészt vásároltak a Sulinet Expressz program keretében közölte a Sulinet Programiroda. A közlemény szerint a vásárlások összértéke átlépte a hárommilliárd forintos határt. A Sulinet Expressz - számítógépet adókedvezménnyel program egyik fo célkitűzése, hogy olyan családok is számítógéphez jussanak, amelyeknek erre egyébként nem lenne módjuk. Az

eddig eladott több, mint 10 ezer számítógépes konfiguráció értékben több, mint felét teszi ki az összeladásnak. A programban összeállított konfigurációk mindegyikét úgy alakították ki, hogy a számítógépek minden alapvető felhasználói célnak megfeleljenek. Az informatikai termékek gyors technikai avulása miatt az is fontos, hogy a már meglévő számítógépeket folyamatosan korszerűsíteni lehessen. A vásárlási adatokból kitűnik, sokan már meg

lévő eszközeiket cserélik le, vagy vásárolnak magasabb technológiai paraméterekkel rendelkezőket. Az eddigi adatok alapján legtöbben processzort, memóriát, illetve az egyedi termékek közül monitort és nyomtatót vásároltak. Az akció keretében évente hatvanezer forintot írhatnak le adójukból azon pedagógusok, oktatók, hallgatók és a közoktatásban tanulók szülei, akik számítógépet, informatikai eszközöket vásárolnak, bérelnek vagy lízingelnek

ARCKÉP: TAJTI GABI Egy évig ültem Tajri Gabi mögött az iskolapadban, a lány mögött, aki idén már nyolcadik alkalommal szervezte meg az egyetemnek és a városnak az Őszi Kulturális Fesztivált. Többször láttam őt koncerteken, felolvasó esteken, de sohasem tudatosult bennem, hogy Tajtí Gabriella, a szervező, és Tajri Gabi az iskolapadban ugyanaz a személy. Szegeden születtem, húsz éves koromig egy erdőben laktunk, egy erdészházban, az erdő közepén, nem messzire Szegedtől. Apukám erdész volt, erdészként ment nyugdíjba, és amikor húsz éves voltam, el kellett költöznünk az erdészházból, egy régi, műemlék jellegű épületből. Elolvastam az utóbbi évek fesztiválajánlóit, s ami minden évben kézzelfogható, az a szülők tisztelete és szeretete, valamint az ősz, és a természet iránti rajongás. Akármelyik témát hozom fel, Gabi mesél, kérdeznem se kell. Az én életemben egyetlen egy biztos pont van, az a szüleim szeretete, minden más változik, semmi nincs, ami álladó lenne. Nekem az alapokat a Spielberg Párbaj című filmjében a kamion sofőrje biztosan férfi volt. Nem látjuk őt sosem, de ki más vezethetne el egy 25 tonna áruval megrakott 500 lóerős monstrumot? Jellemző gondolat, pedig a volán mögött például Soós Krisztina is ülhet, aki a veszprémi érettségi és eladói képesítés megszerzése után nagy fordulattal kamionsofőrré lett. Igaz, az előélete alapján a nagy fordulat talán nem is olyan váradan. - Nem éppen klasszikus női foglalkozást űzöl. Milyen lányszobája volt egy női kamioDosoak? - Matchboxok vettek körül, egy babám volt. Egyébként fiúnak vártak. Apukám teherautósofőr volt, így hamar gépközeibe kerülhettem. Még nem volt teherautóra jogosítványom, amikor az ő teherautóját már vezettem. Talán ezért nem is furcsállották, hogy ilyen munkát választottam, inkább örültek, hiszen tudták, ez az, amit szeretek - Hány női sofőr dolgozik itthon? - Kamionosok tízen vagyunk az országban, úgy tudom. - Elég nehéz volt téged Magyarországon érni egy ilyen beszélgetés erejéig. Mennyit vagy itthon? - Itthon? Semennyit. Körülbelül másfél hónapja nem voltam otthon. Úgy alakult, hogy amint lepakolták a kamiont, másnap már fordulnom is kellet vissza. Ha épp sikerül péntekre hazaérkeznem, akkor van egy itthoni hétvégém, ám ez nagyon ritka, máskülönben szinte folyamatosan úton vagyok. Nincs még családom, férjem sincs, Isten őrizz, van így is elég gondom. A férfiak többnyire családosak, de a nagy részük elvált, elvégre nincsenek otthon, ugye... Van egy kolléganőm, aki a férjével együtt kamionozik, együtt mennek minden útra. —Bárhol találkoztam kamionosokkal, szinte mind azt mondták, hogy hamarosan abbahagyják az egészet Talán épp az örökös távollét miatt? - Ezzel én is így vagyok, mindig az utolsó évemet csinálom. Mások is mondják, hogy na, hazamegyek és felmondok. -Aztán? - Aztán nem, mert szeretem csinálni. Én hűtőkamiont vezetek, úgy tudom, egyeden nőként az országban. Nagy előny, hogy nem kell a határon állni, hiszen a romlandó árut, élőállatot, hűtött árut előre engedik. Szóval, szeretem ezt a munkát, megnyugtat Az, hogy az embert a főnöke hetente egyszer indulatosan felhívja, túl lehet élni.

SZEGŐT

PORTRÉ

2003. NOVEMBER 3.

szüleim adták meg mindenféle szempontból, hozzáállást, mentalitást, mindent tőlük tanultam, és azóta sem tanultam az iskolákban többet és különbet. A Tanárképző Főiskolán művelődésszervező, a Bölcsész Karon kulturális menedzser végzettséget szerzett.

Sok szálon kötődik az egyetemhez. 1991-ben a JATE Klubban kezdte klubvezető helyettesként, a Kulturális Irodát '98-óta vezeti. Az első fesztivált 1996-ban tartották, a szegedi felsőoktatás ekkor volt 75 éves. Tajti Gabi az első év sikerei után a fesztivált már önálló rendezvényként tovább szervezte, s a kezdetben pár napos rendezvény idén már három héten keresztül tartott. Annak idején úgy gondoltam, hogy a kultúra az a nyelv, ami érthető mindenki számára, s jó, ha az egyetem szervez egy ilyen programot, akkor valóban kinyitjuk a kapukat, hogy bárki jöjjön be a városból bátran. A fesztiválszervezőnek kimondottan nincs kedvence, sok-sok embernek válogat. Ám az Őszi Kulturális Fesztivál programján érződik az értő, érzékeny női kéz, költészet vagy tánc, zene vagy színház, minden pontosan a helyén. Szépségre éhező lelkünk kis időre talán jól lakott, de jövő őszre újra eléhezünk, s akkor kíváncsian várjuk, mit kínál nekünk a fesztivál és Tajti Gabriella. Petró János

A JATE KLUB PROGRAMJA NOVEMBER 3-15.

November 3. 21 áraz Gőzerő együttes woHd music koncertje. November 4 . 2 0 óra: Színházi előadás: Órkénységek. (Groteszk irodalmi műsor Örkény István önéletrajzi írásai alapján!) Előadják: Szabó Gertrúd, Bor Viktor, Lénárt László. (Szabad Ödetek Színháza) November 5. 20 óra: Európa Klub - Multikultuiális találkozó. 21 ó n : Közgazdász est - Hubertus Party. A Nagyteremben DJ. Alma, a Kisteremben DJ. Egon. November 6. 21 óra: Bon-Bon együttes koncertje. 22.30-tóL Diákigazolvány pontfelíró buli Házigazda: Varga B. László. A Kisteremben Nosztalgiabuli Molnár Lajossal. November 7. 21 óra: Heaven Street Seven (HS7) együttes koncertje. Vendég: Fever. A koncertek után party DJ. Fraser-rel. 19 órától Sambafriqua Club Lounge: Kő + Don Leon. November 8. 22 óra: Mi-Csoda buli. A Nagyteremben DJ. Alma a Kisteremben DJ. Alacsony. November 10.10-17 óráig: Véradás. 21 óra: TTK-s est Házigazda: Mátrai Róbert, a Kisteremben Dj. Breki. November 11. 15 óra: AYUSA - Előadás: USA-beli munkalehetőségek hallgatóknak. 18 óra: Music Centrum Workshop: hangszerbemutatók és koncertek. November 12.21 órától JATE buli: A Nagyteremben DJ. Alma, a Kisteremben DJ. Egon. November 13. 21 óra: Pentagram koncert (India). A koncert után Student est. Házigazda: Varga B. László A Kisteremben Nosztalgiabuli Molnár Lajossal. November 15. 22 óra: Gólyabál after party. A Nagyteremben DJ. Alma, a Kisteremben DJ. Immyboy. SZTE gólyabáli belépővel ingyenes. November 17. 10-17 óráig: Véradás. 21 óra: BTK-s est. EZ GAZ együttes koncertje. Házigazda: Mátrai Róbert.

KARCKEPEK — SOOS KRISZTA

Női kamionosok tízen vagyunk az országban, úgy tudom. Fotó: Nyilas - Azért hívnak, hogy tudják, merre jársz? - Nem, azt nyomkövető útján is tudják. Most is hívott, hogy miért nincs még lerakodva, mert hogy ez is tudható. Azt is tudják, mikor tesszük gyújtásra az autót. Szem előtt vagyunk, de ez nem olyan nyomasztó, mint amilyennek hangzik, elvégre nem úgy figyelnek bennünket, mint egy valóságshow-ban, csak az autóról szolgáltat a rendszer információt. - Egy bosszú út után nem nehéz újra gépre szállni és nekiindulni Európának? - Az igazság az, hogy hamar hiányozni kezd. Egyszer egy hétig voltam szabadságon, de már alig vártam, hogy visszamenjek a kamionra. A saját személyautóm sportkocsi, korábban volt 5000-es Pontiacom, Chevroletem, szeretem őket, de a kamion után kicsinek és védtelennek érzem magam bennük. Nagyon hozzá lehet szokni, megszeretni a kamiont. - Mi kell ahhoz, hogy valaki nemzetközi fuvarozó lehessen? - Sajnos, sofőrhiány van, így egyre könnyebb bejutni. Korábban 3-5 év belföldi fuvarozás után lehetett külföldre szállítani, ma már kezdeni is

lehet ezen a területen. Ismerek olyat, aki a jogosítvány letétele után rögtön kamionra szállt. Igaz, nemrég szülni ment, úgyhogy most otthon van, de azt mondta, hogy folytatni fogja. Majd a nagymama segít neki a gyereknevelésben. Ha gyerekem lesz én utána nem akarom folytatni, de ez még nincs tervben. Valójában még jó ideig nem akarom abbahagyni a vezetést. - Az Európai Unió országaiba utazol. A Schengen óta könnyen átjárható EU-s határok megkönnyítik a kamionosok életét? - Nekünk Csehország felé kell mennünk, három határon keresztül, mert Ausztria elég szigorú feltételeket szab a tranzitforgalomra, így elkerüljük, ha lehetséges. A határ, ahogy mondtam, a hűtőkamionnal persze nem ugyanaz, mint a többi kocsival, de azért adminisztrációs ügyeket így is intézni kell, bent az ablaknál a papírokkal ugyanúgy sorba kell állni, igaz, a kint várakozó akár öt kilométeres sort megelőzhetem. - Egy több ezer kilométeres úton mit teszel, ha egyszer csak nem indul a kamion? Kiugrasz egy villáskulccsal és megszereled, ha valami elromlik?

Gergely

- Garanciális autókról van szó, így nem nyúlhatunk hozzá, ha gond adódik, szervizbe kell vinnünk a gépet, vagy ki kell hívnunk a szerelőket. Még pótkerekem sincs. Egy defektnél is jön a szerviz. Lekopogom, de az én Volvómmal még nem volt probléma. De ha az érdekel, hogy mennyire értek a motorokhoz, hát, a személyautót megszerelem az út szélén is. Főleg az enyémet, elég gyakran kell. A motor ismerete a kamionozáshoz nem előfeltétel. - Jól ismered a kamionkínálatot? - Az enyém egy Volvo FH 12-es, 420 lóerős „bringa", csúnya zöld színű. Nagy vágyam egy amerikai csőrös kamion, egy Peterbuilt vagy egy Kenwoorth. - Nem veszélyesebb ez a szakma egy nő számára? Nagy értékű autó, áru, éjszakai parkolók.. - Egyszer feltem, Hollandiában. Később kiderült, az is alaptalan volt, csak megijesztett, hogy fiatal férfiak kopognak az ablakomon. Kollegáknak üzentem SMS-ben, hogy baj van, végül ők nyugtattak meg, hogy semmi gond, csak egy olyan parkolóba álltam, ahol köztudottan férfiaknak nyújtanak férfiak szexuális szolgáltatást, hogy túl bonyolultan ne mondjam.

- így aztán az út szélén álldogáló stopos ne is reménykedjen ha meglát Vettél már fel stopost? - Nem, nem is fogok. Illetve egyszer, rövid időre, akkor is csak azért, mert kolléga volt, Horvátországból. Nem is beszélgettünk semmit. Tudod, az autó egy kicsit az otthonom, nem szeretem, ha a „jobb egy"-en ül valaki, ott mindennek helye van, ne taposson ott senki. Ott lakom, abban élek. -Mi van egy ilyenguruló lakásban? - Nálam két ágy van, cd, légkondi, hűtő, de legjobban a tévét szeretem, sokat videózom, ha állnom kell a hétvégeken. Nyáron a kamionstop szombatra is kiterjed, évközben csak vasárnapra. -Az kiderült, hogy alig vagy itthon. Merre fordultál már meg? - Sok országból többnyire csak az autópályát látom. Csak Svájcban, Luxemburgban és Finnországban nem jártam kamionnal. De Finnországba nem is szeretnék menni, bonyolult eljutni Oroszországon át. A legbüszkébb arra vagyok, hogy jártam Moszkvában, ez volt ráadásul az első utam, nyolc évvel ezelőtt. Másodmagammal mentem, de ez volt az egyik legjobb élményem, egész más világ. Az odavezető út rossz minőségű volt, de nagyszerű. Moszkvának van egy 180 km-es körgyűrűje, négy sávos, kivilágított, ettől Pest elég messze van még. Igaz, akkoriban elég szegényes volt a város, de nagyon örültem ennek az útnak. Amúgy szeretek Angliában vezetni, nyugodtabbak, segítőkészebbek az emberek. -Másképp viselkedik a rendőr vagy a kolléga, ha a volán mögött egy nőt lát a kamionban? - Van rendőr, aki kedvesebb, van, aki direkt kevésbé rugalmas, mint általában. Kollégák közül is van egy kisebb rész, aki barátságtalan, de a többségük jól fogadja, hogy mi is azt csináljuk, amit ők. Amúgy is azt tapasztalom, hogy ma már férfiak és nők azonos eséllyel jelentkeznek kamionsofőrnek. - Szóval teljes az egyenjogúság a magányos kamionsofőrök világában? - Azért meglepődnek, ha nőt látnak a volán mögött, de egyre többen vagyunk. A határon a magyar kollegák ismernek minket, elvégre nem vagyunk sokan. Találkozunk egymással a határon, ha egy irányba megyünk akkor együtt megyünk tovább, szóval nem vagyunk mindig egyedül. De én jól érzem magam egyedül is, egyszer viszont apukámat szeretném magammal vinni, de még nem sikerült rávennem. Nyilas Gergely

SZEGY

AJÁNLÓ

2003. NOVEMBER 3.

KILÉPNI HOLLYWOOD ÁRNYÉKÁBÓL

Dán kisfilmek a Hattyas soron

któber 16-án, csütörtökön és 17-én pénteken 19 órától, a Dán Filmintézettel együttműködve, Csabai Ferenc, szegedi független filmes meghívására, Ulrich Breunig, a Dán Filmakadémia volt elnöke filmbemutatóval egybekötött, kétszerkét órás angol nyelvű workshopot tartott a progresszív filmkészítés iránt érdeklődő hallgatóknak a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 711 -es előadójában. Az előadás szervezettségében mutatkoztak némi hiányok a promóció oldaláról, ugyanis bárkit kérdeztem, senki nem tudott róla. Mi ugyan közöltük a hírt, valamint benne volt az aznapi Délmagyarban is, épp csak talán kicsit későn. A hely is szerencsétlen, a Hattyas sori komplexumot valószínűleg még hosszú évekbe telik elfogadni az Universitas részeként. Az esti időpont sem túl hízelgő, a hely ilyenkor még kihaltabbnak, idegenebbnek tűnik, nem is beszélve arról, hogy az épület főbejáratával szemben bár a kerítésig vezet a járda, kapu már nincs, ezért nagyot kell kerülni. Az, hogy az előadás angolul folyt, remélhetőleg már kevésbé számított elrettentőnek, de a végeredmény nem változik, erre a roppant érdekes és szórakoztató előadásra alig maroknyian voltak kíváncsiak. Pedig az ödet kiváló, minden, filmek iránt kicsit is fogékony ember bizonyára rettentő kíváncsi arra, hogy más országokban milyen rövidfilmek szülemek, egyrészt azért, hogy összevethesse azokat hazánk termésével, másrészt azért, mert általában minden rendező kisfilmekkel kezd, így az újak megismerése iránymutatóul szolgálhat a jövő filmes trendjeit illetően. Az már csak hab a tortán, hogy az előadás keretében a dán kisfilmekkel nem kisebb ember ismertette meg az érdeklődő közönséget, mint Ulrich Breunig, a Dán Filmintézet korábbi elnöke és a Dán Filmfőiskola jelenlegi vezetője. Breunig ráadásul rendkívül élvezetes előadó, tömör, humoros és lényegretörő. A dán filmkészítés, meglepő vagy sem, de rengeteg hasonlóságot mutat a hazaival. A dánok nincsenek többen ötmilliónál, ráadásul saját nyelvvel rendelkeznek, tehát hasonló problémákkal kell szembenézniük filmforgalmazás terén, mint hazánknak. A dánok filmipara meglehetősen komoly múltra tekint vissza, már 1906-ban megalapították filmgyárukat, melynek Itt van a november, baromi hideg van, esik az eső, a Napkitörések összezavarják az elektronikát, Schwarzenegger alig egy hónapja kormányzó, de Kalifornia már félig leégett és még mindig lángokban áll, az oroszok meg letartóztatják Hodorkovszkijt. Mint látható mindenütt rossz, ezért tessék moziba menni, ha másért nem, hát mert ott legalább fűtenek. Ha pedig már megyünk, kíméljük meg magunkat a belvárosban sátorozástól és ne vegyünk elővételben jegyet a Mátrix harmadik részére, egyrészt mert a második rész sem volt nagy szám, másrészt mert egy film nem attól lesz jó, hogy egyszerre mutatják be az egész világon. Válasszunk inkább valami mást, mondjuk a T o r zókat, ha kíváncsiak vagyunk Sopsits legutóbbi, viszonylag nagy sikert elért művére, az Isten városát, ha érdekel minket, hogy milyen az élet egy Rio De Janeiro-i nyomortelepen a gyerekek szemszögéből, amolyan Pál utcai fiúk fegyverekkel-stílusban. Vagy a Furcsa Játékot, ha elég bátrak vagyunk.

nélküliség, a faji-emikai problémák, az öngyilkosság, a halál. A közös azonban bennük, hogy ezeket a problémákat kikacsintós, cinkos humorral kezelik, oldva a feszültséget. Érdemes megemlíteni, hogy a dániai filmtörvény értelmében a filmes költségvetés 35%-a gyerekfilmek készítésére fordítódik, a Breunig ezekből is bemutatott kettőt. A gyerekeknek szóló filmek ugyanolyan fontos kérdéseket pedzegetnek, mint a felnőtteknek szólók. Különösen kiemelkedik a When Life Departs, amely egy animációs film, melyben gyerekek mesélik el gondolataikat, elképzeléseiket, tapasztalataikat a halállal kapcsolatban. A film annyira mentes mindenféle mesterkéltségtől, felnőttes okoskodástól, hogy összeszorítja az ember torkát. De persze készült film az első csókról is, mely lényegesen vidámabb hangvételű, de érezhetően igazi gyereksztori.

A dán film jóval több, mint Von Trier vagy Vinterberg. Fotó: irodái voltak Londonban, New Yorkban és Szentpétervárott is. Virágzott is a filmgyártás, egészen a hangosfilm megjelenéséig, ami a dán filmek addig hatalmas közönségét csekély ötmillió főre redukálta a nyelvprobléma miatt. A filmipar tehát visszahúzódott, csakúgy mint a magyar a harmincas évek hatalmas sikerei után. Az évek aztán újabb párhuzamot hoztak, a hatvanas évek dán filmjei nagyon művésziek, végtelenül igényesek voltak, és a kutyát sem érdekelték. Az embereknek nem kellett a nyomor, keserűség realisztikus ábrázolása és kezdtek elfordulni hazájuk filmjeitől. Hogy a helyzetre megoldást találjanak, a dán kormány 1971-ben megalapította a Dán Filmintézetet (DFI), ahol csak a kiválasztott forgatókönyvek nyerhettek megfilmesítési jogot, ezért a DFI-nek hatalmas befolyása volt arra, hogy melyik rendező filmjei kerülhessenek a moziba. Mivel azonban az intézet nonprofit alapon működött, a filmgyártás továbbra is nehéz művészfilmeket eredményezett, amelyekre a közönség nem volt kíváncsi. 1992-ben aztán létrehozták a Dán Rövidfilmek

intézetét, melyet a DFI és két tévéállomás pénzelt. A koncepció az volt, hogy a Dán Filmiskolában tanult rendezőknek gyakorlási terepet biztosítsanak azáltal, hogy kis költségvetésű rövidfilmeket készítenek, mielőtt belevágnak egy egész estés moziba. Ezeket a filmeket bemutatta a televízió, VHS kópiákon pedig szétküldték az ország könyvtáraiba. Ez az iskola adta aztán a világnak Lars Von Triert és Thomas Vinterberget. Persze a dán film jóval több, mint Von Trier vagy Vinterberg. A gyakorlási lehetőség nagyon sok rendezőnek adott lehetőséget, hogy megcsillantsa tehetségét, vagy épp ellenkezőleg, bebizonyítsa, hogy soha nem szabad hosszabb filmet rendeznie. Breunig úr értelemszerűen az előbbiek munkájából válogatott, amiket be is mutatott a közönségnek. A tanulság könnyen leszűrhető, ha még mindig hasonlítgatni van kedvünk. Igaz ugyan, hogy a magyar film feljövőben van, az is, hogy mostanában igen ígéretes rövidfilmek készülnek itthon, de azt is el kell mondani, hogy bizony a dán filmek, legalábbis azok, amiket láttunk színvonal-

TPZ

ban a többség felett állnak. Itthon még mindig divat, hogy egyes rendezők saját maguknak készítenek filmet, Dániában az ilyeneket a rendszer már eltávolította, az állami pénzen való randalírozás lehetőségének közeléből legalábbis. Persze az állami pénzt a rövidfilmek esetében is szűken mérik. Általános, hogy a filmek könnyen hozzáférhető helyszíneken játszódnak, minimális ráfordítással. A színészek általában a stáb barátai, akik ingyen, munkaidőn túl vállalják a szereplést, ezért nem ritkák az éjszakai forgatások. Az így születő filmek ennek ellenére gyakran szerepelnek az Oscarra jelöltek között is, sőt, a bemutatottak közül kettő, az Election Night és a This Charming Man el is nyerte az arany szobrot. Érdekes, hogy a filmekben, legalábbis azok közül, amiket láttunk, többen is, tesznek a politikai korrektségre, ami nagyban hozzájárul azok élvezhetőségéhez, az ember sokkal életszerűbbnek érzi őket, mint az egyébként jellemző, óvatos, jaj-csak-megne-sértsünk-senkit kaliberű lavírozást. A filmekre jellemző az érzékeny témák feszegetése, amilyen a munka-

SZEGEDI EGYETEM FILMKLUB FURCSA JATEK

(Funny Games, 1997, osztrák) írta és rendezte: Michael Haneke Fényképezte: Jürgen Jürges Szereplők Susanne Lothar, Ulrich Mühe, Arno Frisch, frank Giering Ha a Haneke név nem mond semmit, akkor segítségképpen elárulhatjuk: ő követte el két évvel ezelőtt az Isabelle Huppert lenyűgöző főszereplésével forgatott, A zongoratanárnő című filmet. Aki látta, valószínűleg már most eldöntötte magában, hogy kíváncsi-e Haneke még egy munkájára. Nyilvánvaló, hogy Barátok Köztön nevelkedett nézőnek nem való a film, de aki hajlandó úgy moziba menni, hogy figyel arra, hogy azontúl, hogy mit mutat, az alkotás mit akar mondani, nos az már jelentős előnnyel indul. Miért mondom ezt? Elsősorban azért, mert az 1997-ben készült Furcsa Játék nem gyenge idegzetűeknek való film. Nem könnyed szórakozás. Nem

alkalmas első randis mozinak. Alkalmas viszont arra hogy jól kirázza a nézőt a fásultságából, elgondolkodtassa a mostanában divatos trendekről, az erőszakról és úgy általában a média emberre gyakorolt hatásáról. A film vidám családi filmnek is indulhatna, boldog háromtagú család kirándul tó mellet fekvő nyaralójukhoz, vidáman utazgatnak zenés játékot játszanak Elég azonban, ha megvárjuk a főcímzenét, és máris tudjuk hogy itt bizony nagyon rosszra fognak fordulni a dolgok. Mihelyst a család berendezkedik anyuka bepakol a hűtőbe, apa és fia pedig vízre bocsátják a csónakot, megjelenik egy srác a szomszédból. Tojást kér, udvarias, de érezzük, hogy valami nem stimmel itt. És igazunk lesz, hamarosan megjelenik még egy srác, és ők ketten kegyedenül túszul ejtik a családot. Eddig klasszikus pszichothrillernek hangzik ugye? Tegyük a szívünkre a kezünket, néha azért kedveljük a pszichothrillereket. Mindig szurkolunk a főhősnek találgatjuk ki

éli túl a kalandot és ki van halálra ítélve hiszen ezért ültünk be a moziba nem? Nos ha ezért, akkor Hanekétől egy istenes kioktatásra van kilátásunk. Kíváncsiak vagyunk ki nyer? Nos, a túszejtők is. Csakis ezért csinálják a mi kedvünkért. Fogadást ajánlanak a nézőnek: ők arra fogadnak hogy másnap reggel nyolcra a család egyik tagja sem lesz életben, majd megkérnek minket, kedves nézőket, hogy mi is tegyük meg a tétjeinket. Van merszünk ellenük fogadni? Haneke filmje gonosz film. Felrúgja az összes szabályt. Gúnyt űz a nézőből. Sokkolja és teszteli a tűréshatárát. A legkevésbé sem korrekt, de esze ágában sincs az lenni. Miért teszi? Nos, gondolkodjunk el kicsit azon, hogy mennyi erőszakkal, mennyi értelmetlen erőszakkal szembesülünk nap mint nap a médiában. Hogy mennyi kegyetlenséget zúdítanak ránk a filmek, tévéműsorok, és hogy mennyire fásultunk bele ezek látványába, mennyire veszszük rezignáltán tudomásul őket.

Ami a Dogmát illeti, a bemutatott filmek között az itthon is jól ismert Születésnap című film szerepel. Breunig saját bevallása szerint meglepődött azon, hogy a Dogma filmek mennyire népszerűek itthon, különösképpen, hogy látta az Olasz nyelv kezdőknek plakátját a Belvárosi Mozinál, valamint megtudta, hogy a Grand Café is szeptemberben játszotta a Szeress most című filmet. Ha már a Dogmára terelődött a szó, felmerült a Dogma filmek költségvetése is. Dániában az ilyen filmek költségvetése számít a legkisebbnek, hiszen, mint az a Dogma 95 manifesztóban is le van fektetve, a filmezéshez semmiféle hagyományos filmes apparátus nem használható. Tilos a kameraállványok használata, tilos a több kamera, tilos a mesterséges világítás, leszámítva a kamera saját lámpáját. Nem megengedett az utólagos hangmunkálat, nem szólhat más zene, mint ami a helyszínen is szól és nincs utószinkron sem. Mindezek figyelembevételével kerül egy Dogma film egymillió euróba, azaz kétszázötvenmillió forintba, ami egy ádagos nagyfilm hazai költségvetése. A szegedi Grand Café a közeljövőben megpróbálja megszerezni a rövidfilmek kópiáit, hogy azok, akik lemaradtak erről az egyszeri előadásról, kapjanak még egy lehetőséget a filmekkel való megismerkedésre, ezért érdemes figyelni a jövő évi programot. T.P.Z. Haneke meg akarj adni a nézőnek a lehetőséget, hogy felismerje a valóság elvesztésében való részvételét, hogy segítsen abban, hogy az egyszeri ember ne váljon könnyen a média áldozatává. A filmben nem az erőszak ábrázolása a lényeg, azt általában nem is mutatja a rendező. A hangsúly a néző saját helyzetén van, hiszen a film a nézőről is szól, egyfajta interaktív thrillert hozva létre, melynek célja, hogy felhívja a figyelmünket fogyasztói szerepünkre. A film rettenetesen megosztotta a kritikát. Akadt olyan hazai értékelés, amely egyenesen óva intett mindenkit a film megtekintésétől, ami általában azt eredményezi, hogy az emberek csak azért is elmennek megnézni. A film természetesen nem nézheteden. Nem is az év filmje. Egyszerűen egy rettentő provokatív, ugyanakkor cinikus alkotás, amit már csak azért is érdemes végigülni, hogy elmondhassuk, igen, én végig bírtam nézni. Hogy azután utáljuk vagy szeretjük Hanekét, az már egyéni gondunk. Tessék enni a film előtt, mert utána már nem biztos, hogy marad étvágy.

SZEGY

EGYETEMI ÉLET

2003. NOVEMBER 3.

Vásárhelyen játszott az olimpiai bajnok pólócsapat

KÖNNYED JÁTÉK, ATHÉNIG UTOLJÁRA

ódmezővásárhelyen játszott gálamérkőzést az olimpiai címvédő magyar férfi vízilabda válogatott és a főleg OB l/B-s vásárhelyi pólósokra épülő Csongrád megyei válogatott Kásásék a 17-4-re megnyert bemutató meccsen végezték az utolsó taktikai simításokat a szombati Európa-válogatott elleni mérkőzés előtt. Azt is hozták, 8-7-re. Nem akartam egyedül menni. Az útitárs személyén sokat nem kellett gondolkoznom, adta magát, hogy Szilárd cimborámat kell hívni. Szilárd annak idején együtt pólózott Szegeden a jelenleg válogatott kerettag Kiss Csabával, röviden mindent tud a vízilabdáról. Mélyen él bennem a kép, ahogy a haverokkal Szilárdéknál nézzük a 2001-es budapesti EB elődöntőjét. A fociszurkolók kedvenc csapatuk sáljával a nyakukban szorítanak, Szilárd fanatikus vízilabda drukkerhez méltóan egy szál úszógatyában, egy vízilabdával és a döntőre szóló jeggyel a kezében szurkolta végig azt az elbukott meccset. A vereséget rajtunk kívül a cd lejátszó és pár sörösüveg bánta, Szilárd néhány dühből leadott lövése után. A vásárhelyi úton a vízilabda rejtelmeiről faggatom szakkommentátoromat A kőkemény edzéseket firtató kérdéseimre kapok a pólósok fizikai állapotát illetően néhány megnyugtató infÖL Kedvencem a gumikötéllel oszlophoz kötözött gyorsúszás és mondjuk a víztaposás fej fölé tartott medicinlabdával a kézben. Már közel vagyunk, amikor arra a nem is oly régi esetre gondolva, amikor Ibolya Tamásnak szuszpenzor ide vagy oda - szétszakadt a heréje, megnyugtatást várok Szilárdtól, hogy egy gála meccsen a víz alatti munka legalább ezen fajtája elmarad. Szilárd sajna nem tud megnyugtatni, hereletckerés nélkül nincs vízilabda. Messziről látszik, parkolóhely bizony nem lesz, két autó útját elzárva állunk meg, végül is a meccs közben senki sem megy haza. Belépünk az augusztusban átadott, Csongrád megye egyeden állandó fedett uszodájának előterébe, ahol az egyik belépési pont A titói szocializmus különös ízeit érezhették mindazok, akik Magyarországról gyakran jártak át az akkor még egységes dél-szláv országba. Szabadka belvárosa egyszerre árasztotta a bácskai békét és a mediterrán nyüzsgést Az Adria léte, a tenger tudata még a távoli városok életmódjára is kihatott Az élet később indult be, délután, aki tehette, szusszant egyet, és az igazi pezsgés este nyolc után kezdődött A Tito marsall arcképével díszített áruházak pultjai roskadoztak a nyugati áruktól. A zöldséges standokon és a piacokon mindent lehetett kapni, amit a mai világ multijainál láthatunk. A németországi vendégmunkán meggazdagodott, kereskedő hajlamú szerb és horvát többség a béke jegyében még szeretni is hajlandó volt a bácskai közösségére büszke, lapokat, rádiókat és tévét is működtető magyarságot Szabadkán a nyolcvanas években még a szerbek alkalmazkodtak a jelentős magyar többséghez. Egy szerb eladónak, rendőrnek vagy benzinkutasnak tudnia kellett magyarul ahhoz, hogy teljes életet élhessen. A kávéházak és éttermek teraszán akkor lehetett szerb szót hallani, ha belgrádi vendégek érkeztek. Szabadkán komoly szerkesztőséget működtetett a naponta 36-40 ol-

korrekt lelátó, pálmafák. Csak az rontja el az örömöm, hogy rögtön összehasonlítást végzek Szeged és Vásárhely vízisport élete, na meg a két uszoda között. Nem vásárhelyi OBI/B-s csapattól sajnálom az EUkonform létesítményt, csak a szegedi L E N Kupa meccsen a medence szélén álldogáló szurkolók képe sejlik fel előttem. Gondolatmenetemből a Kásás Tamás bemutatását övező Beatles koncertekhez hasonló mértékű tinilánysikoly ébreszt, legalább nem károgok egy ilyen ünnepen.

Eskütétel az ultramodern uszodában. Fotó: Árva Szilárd körül túl nagy tömeg koncentrálódik. Veszekedés hangja üti meg fülünket, jegy már nincs. Az utólagos becslések szerint négy-ötszáz ember reked kívül. Keresztülverekedjük magunkat a tömegen, hogy az előzetes egyeztetések alapján bejussunk mint a sajtó képviselői. Szilárdot fotósnak álcázom. - Újságíró igazolvány? - Nincs. De le van adva a nevem. - Egy igazi újságírónak van igazolványa! Nincs mit tenni, lebuktam. Kétségbeesett telefonálgatásba kezdek. Szerencsére Horváth Viktorral a Szeged Beton VE trénerével már lefixáltunk egy meccs alatti beszélgetést, hívom, ő pedig készséges. Lejön a kapuhoz, kezembe nyom két tiszteletjegyet, szabad az ú t A biztonsági őrnek azért jut egy kaján vigyor. Viktorral

nyélbe is ütném a rövid beszélgetést, de várnom kell, mert a tréner még legalább egy tucat, vízilabdás testalkatú ismerősének segít a két tiszteletjegy segítségével. A kezdés előtt még van egy-két perc, a hétvégi szegedi L E N kupa csoportról kérdezek: - Nagyon kiegyensúlyozott volt a csoport A nagyon fiatal és összeszokatlan csapatom emberfelettit küzdött a továbbjutásért Nagyon elégedett vagyok a srácokkal, igazi csapattá értünk. A görögök ellen sajnos ez sem volt elég, a bírók nagyon elvezették a meccset, így csak a második helyet tudtuk megszerezni. Van mit tanulnunk a görög sportdiplomatáktól, annyi biztos. Bár továbbjutottunk, de a második hely azt jelenti, hogy a l ó között valamelyik csoportgyőztessel kell majd

összecsapnunk A Marseille-nek vagy valamelyik spliti csapatnak örülnék leginkább, a Moszkvát viszont szívesen elkerülnénk, már csak a költségek miatt is. Ebben a körben már nincs gyenge csapat, ha reálisan nézve az 1996-os sikert (LEN Kupa döntő) biztosan nem tudjuk megismételni, mindent el fogunk követni a jó szereplés érdekében - értékel a mester. (A Szeged a Jégcsillag-FTC-t kapta elleniéiül.) A hangosbemondó már az összeállításokat sorolja, elbúcsúzunk a szegedi trénertől, megyünk helyet vadászni. A lelátó egyik lépcsőjének legtetején hagytak ki nekünk pont két helyet, több ember nem férne be. Végre van időnk szétnézni egy kicsit az új uszodában. Röviden ultramodern, minden igényt kielégítő létesítmény, üvegfalak, feszített víztükör,

EGY KÜLÖNLEGES ELME Lékó Pétert a legsikeresebb magyar fiatalnak választották a Magyar Hírlap közelmúltban megjelent kiadványának szerkesztői. íme az ötödik részlet Dlusztus Imre készülő könyvéből. dalon megjelenő újvidéki Magyar Szó. A szabadkai színház Kanizsa, Zenta és Zombor kulturális és zenei fesztiváljaihoz hasonlóan a világra nyitottan, európai szemlélettel fogadta az érdeklődőket A szabadkai Népkör a kulturális önrendelkezés jegyében szinte a Monarchia legszebb éveit idézően élte meg újra a délvidéki magyarság gazdag élményeit Szabadkán írónak lenni akkoriban olyan rangot jelentett, mint Kosztolányiék idejében. A Szabadkához csatolt Palics nyüzsgő üdülő- és kiránduló vidéke volt az egész Délvidéknek. Az itteni tóhoz és állatkerthez százezerszám érkeztek vendégek. Szabadkáról Palicsra kerékpárút vezetett, aminek ténye talán a legjobban fejezi ki az akkori jugoszláv életminőséget Péternek és Tamásnak ez volt a hétvégi inspiráló közege. Hát persze, hogy feldobott állapotukban akár napi tizennyolc óra játékot is kiköveteltek az apjukból. A szülők óriási lemezgyűjteménye kincses tárként várta a gyerekeket Péter úgy emlékszik,

hogy már hatéves korában ismerte a könnyűzene minden újdonságát, a régi számokat azóta is fújja. Szabadkán 1988-ig bejárt a Szpartak sakk-klubba snellezni, de ez inkább a hétvégi élmények része, s nem a felkészülésé volt „Ez a családi idill nyolcéves koromig tartott Azután már minden időmet lekötötték a versenyek." Ki gondolta volna akkor, hogy a nagyhangú, villanó tekintetű szerbek elegáns öltönyeiket oly könnyedén váltják át katonai zubbonyra? S ki mondhatná meg, milyen életutat járt volna be Péter, ha mindannyian odaát maradnak? „A mi családunk sohasem kutatta a múltját" - adja meg a választ az újra feltett kérdésre, ami arra irányul, hogy megtudjuk, a felmenők miféle különleges képességekkel rendelkeztek. „Az én teljesítményemmel kapcsolatban is mindig a jövőt terveztük, mert mindannyiunkat az érdekelte, hogyan tudok előre lépni." A kis Péter általános ügyessége és gyorsasága nagyon korán nyilvánvalóvá vált Ezért édesanyja szinte min-

den szóba jöhető sportág szegedi egyesületébe elvitte a fiát a focitól a kick-boxig. Es mindenütt az volt a motiváció, hogy miben tud kiemelkedőt alkotni. „Hét-nyolcévesen nem szoktak dönteni a gyerekek, legföljebb a vágyaikat fogalmazzák meg. Én viszont egyértelműen azt éreztem, hogy a sakkozással megtaláltam azt a formát, amit ma talán önkifejezésnek lehetne mondani. Akkor még egészen egyszerűen úgy fogalmaztam, hogy ez az. Ez kell nekem." Fontos elem, hogy más sport ágakban egy gyerek aligha veheti fel a versenyt a felnőttekkel. Péter viszont az átlaggyerekekben törvényszerűen meglévő bizonyítási vágynál erősebb késztetést érzett arra, hogy legyőzze a felnőtteket Erre a sakk adta a legnagyobb esélyt „Azt hiszem, ez döntött igazán." Van-e magyarázat a zsenialitásra? Ezt a kérdést a család is gyakran feltette magának, de ugyanúgy nem kaptak választ, mint mi. Ülünk Péter dolgozószobájában, a nyitott ablakon beszűrődik a poros utca minden zaja,

Tényleg ünnepről van szó, ha az ember élőben láthatja, mondjuk Steinmetz Вата és Fodor Rajmund világklasszis védekezését. Bár igen eltérő stílust képviselnek az eredmény szempontjából megegyeznek. Fodor a center előtt védekezik és lelop minden bejátszást, míg Steinmetz egyszerűen mellizmával nekifeszül a center vállának és elkezd előre úszni, két-három métert tolva kifelé ezzel a védelmet. Itt van persze Kásás Tamás, aki nem is annyira góljai, hanem kiszámíthatatlan, szemet gyönyörködtető és egyben eredményes megmozdulásai tesznek a világ legjobb játékosává, és hogy a klasszikus bombázókról se feledkezzünk meg, legyen mondjuk Biros, aki pár perc alatt négy gólt vág a hazaiak kapujába. A válogatott kezdője az első két negyedben nem nagyon hagyja ellenfelét szóhoz jutni, 9-0-lal fordulnak a csapatok A kapuban Gergelyt váltó Szécsinek aztán már gólt is lehet lőni, négyig jutnak a hazaiak. Törökgyörgy találata után például olyan gólörömöt csap, - teljesen jogosan - hogy attól tartunk itt és most, karrierje csúcsán abbahagyja a vízilabdát A lehetőségekhez mérten a csongrádiak nem vallanak szégyent, a válogatott meg könnyed játékkal élvezte ki a közönség feléjük áradó szeretetét A csapat édesapja, Kemény Dénes így értékelt: - Örülök, hogy jól szórakozott a közönség, és remélem, ellenfelünk valamennyi pólósának nagy élményt jelentett a játék. Bóka Gábor autózajokba vegyül a kölyökkutyák acsarkodása, süteményt eszünk és hosszasan tűnődünk a zsenialitáson. A szomszéd átjön segíteni, lenyírja a nagy, sziklakerttel ékesített udvaron a füvet Péter közben többször kiszalad, mert előbb kizárja, majd bezárja a kertkapun a segítőkész szomszédot Évek óta ismerjük. Soha egyeden kilengés, egy sértő mondat, egy roszszul megválasztott minősítés. Vannak titkai, amiről nem beszél. Érzékelteti, hogy a vegetarianizmussal kapcsolatban egy azóta szerencsésen elhagyott eszmerendszer is hatott rá, de erről egy szóval többet sem hajlandó beszélni. Emlékezete tökéletesen működik, vagy inkább úgy kellene fogalmazni, hogy csodálatos memóriával áldotta meg a sorsa. Évekkel ezelőtti részletkérdésekre emlékezik halálos pontossággal, ugyanakkor szabályosan kizárja a kellemeden emlékeket Azokat meg sem nevezi. Ami viszont valamiért motivációt, segítséget nyújtott a pályafutása alakításához, benne marad az emlékezetében. Kizárja és bezárja a dolgokat Akár a szomszédot folytatjuk Dlusztus Imre

SZEGY

RIPORT

MURMANSZK FELETT AZ EG

urmanszk város neve lapp eredetű. Az önmagát számi névvel illető nép ugyanis ezt a területet - saját földjüket elismerésre méltó objektivitással szemlélve - murmannak nevezte el, aminek jelentése „a világ vége". A Moszkvától kétezer, a Sarkkörtől pedig kétszáz kilométerrel északra elterülő 90 éves város ha nem is a világvége, fekvéséből adódóan a délebbre élők számára sok természeti érdekességet nyújt a negyvennapos nyári napsütéssel, a folyamatos késő délutáni napfénnyel, amelyet a várost nem sokkal a horizont felett „körbejáró" Nap áraszt. A nyári napfürdőért cserébe decembertől hathetes éjszaka borul a városra, amelyet az itt élők szerint csak az visel el depreszszió nélkül, aki ide született. Harminchat órával a moszkvai indulás után a vonat lassan begördül a Barents-tengerre nyíló öböl partján álló murmanszki pályaudvarra. Szokatlanul meleg, 22 fokos levegő fogad, bár július folyamán még 28 fokos hőség is előfordult. Augusztus közepére viszont már 12 fok a jellemző. A pályaudvar vörös csillagos épületét elhagyva egy hatsávos sugárút fogad, amely a forgalmat látva az út még legalább ötven évre biztosítja az autók zavartalan közlekedését. Az út mentén álló színház előtt klasszikus Lenin-szobor mutatja a helyes irányt, a város egyetlen múzeuma felé. A murmanszki történeti múzeum fotójának tanúsága szerint 1913-ban a murmanszki öböl mentén egyetlen ember, Szemjon bácsi éldegélt apró faházában. 1915-ben a területet elérte a vasút, megindítva ezzel egy új város építését. A cári kormányzat célja a Romanov-na-Murmanye nevet viselő város megalapításával elsősorban egy katonai támaszpont létrehozása volt, amely a haditengerészet számára a Golf-áramlatnak köszönhetően egy jégmentes kijáratot biztosít. A város azonban sosem volt zárt katonai terület, a tengeri flotta központja - ahol a három éve elsülylvedt Kurszk tengeralattjáró is állomásozott - ötven kilométerrel északabbra fekszik. A korai katonai támaszpont eleinte azonban inkább rés volt, mint bástya a védelem vonalán, hiszen 1918 márciusában az intervenciós angol erők itt szálltak partra, 1920-ra tolva a murmanszki szovjethatalom megalakulását. A település a szovjetek alatt is gyorsan növekedett, 1928-ban már 9 ezren lakták. Az ekkor már Murmanszk nevet viselő város 1990-re 440 ezer lakossal a világ legnagyobb Sarkkörön túli városává nőtt, statisztikai elsőségét megőrizve 2003-ban is, amikorra a lakosok száma 370 ezerre csökkent. A múzeum sajátos megközelítéssel kezeli a térség történetéhez kapcsolódó anyagot. A környéket feltérképező holland Willem Barents (1550-1597) - a Barents-tenger névadója - egy apró papírlap néhány sorát érdemelte ki, míg Viktor Nogin egykori szociáldemokrata - aki a közeli Kuzmenyben töltötte cári száműzetését Murmanszk születése előtt - egy egész falat kap, kiemelve, hogy milyen sokat tett az Iszkra újság európai terjesztéséért, részletes térképpel alátámasztva. Szergej Kirovnak pedig egy külön vörös terme van, SZEGEDI EGYETEM A Szegedi Tudományegyetem kéthetiíapja Főszerkesztő: Dlusztus Imre.

2003. NOVEMBER 3.

Murmanszi látkép. A táj leírva. Fotó: Nyilas

Gergely

mert Leningrád megyei bizottságának első titkáraként aktívan segítette a murmanszki kommunista-proletár központ létrejöttét. A nyári szünet csendjét élvező egyetem szovjet neobarokk épületének csúcsán lengő orosz nemzeti trikolór alatt a tümpanonos homlokzaton a Szovjetunió címere domborodik, a korinthoszi oszlopsor közelében fekvő kis parkban pedig Kirov kőszobra áll a júliusi huszonnégy órás napsütésben. A szimbólumok ilyen kettőssége a város számos pontján tettenérhető. Egy dombnak futó meredek út végén két párhuzamos lépcsősor fogad, amelyek között megkopott feliratú kőtáblák emlékeztetnek a város rövid történelmének a szovjet érában legfontosabbnak tartott eseményeire, így arra, hogy a szovjethatalom a városban 1920-tól szilárdult meg, majd, hogy Murmanszk 1944-ben a szovjet sarkkör védelméért érdemérmet, 1971ben Vörös Munka érdemrendet, 1982-ben a Nagy Honvédő Háború kitüntetésének első fokozatát, végül 1985-ben a Hős Város kitüntetést kapta - egy régi vicc szerint a Hős Anya mellett az egyetlen kitüntetést, amellyel Leonyid Brezsnyev főtitkárt nem jutalmazták meg. Ettől a „memorandum murmanszkarum"-tól néhány percre, a szovjet sarkkör védőinek emlékére állított 30 méteres betonkatona közelében egy tavaly ősszel felszentelt templom áll, egyike annak a háromnak, amely az elmúlt évtizedben épült, mivel az egyetlen szovjetek előtti templom ma is Szergej Kirov nevét viselő kultúrházként működik. Az új templom mobiltelefon kikapcsolására felszólító táblája mellett, a persely fölött egy néhány soros felirat árnyalja a látogatók murmanszki történelmi ismereteit. E szerint „az utolsó orosz cár Isten akaratából alapította Romanov-na-Murmanye városát, hogy- az az ország védelmező erődje legyen. Ha van bennünk tisztesség és becsület, emlékeznünk kell arra, hogy a cári család a kínhaláluk előtt két évvel nem csak a városnak adta a Romanov nevet, de a szentéletű, em-

berszerető II. Miklós cár nevét a ma Lenin útként ismert sugárút, az ifjú trónörökös, Alekszej nevét a mai Vorovszkij utca, Olga Fjodorovna cárnéét pedig a Leningradszkoje sosszé viselte." Több utcát csak azért nem sorol a felirat, mert ezen a hármon kívül minden 1917 után épült, viszont figyelmeztet, hogy a „Szent Oroszországra szenvedést hozó februári és októberi bűnös forradalmak" után most lehetőség van az ország lelki felemelkedésére, amely felemelkedést egy adományokat váró számlaszám közlésével kíván megtámogatni. A Lenin Proszpekten - a II. Miklós sugárúton - álló városháza csendjét csak egy idős hölgy zavarja meg, aki a háza körül hónapok óta folyó munkálatok miatti vízhiányra panaszkodik, olyan stílusban, amelyet fordításban csak a szlengszótár erőteljes forgatásával lehetne visszaadni. Dühét a hölgy azonban csak a folyosón tudja kiadni, mivel az illetékes munkatárs - akit a hölgy a következő választásokon proteszt szavazattal fenyeget - taktikusan nyári szabadságát tölti egészen másfelé. - A bizottság elnöke szabadságon van - közli a városháza halljában posztoló rendőr melletti telefonon egy fiatal titkárnő. - A helyettese is. A helyettesnek pedig nincsen helyettese - zárja rövidre a csevegést. - A polgármesterhelyettes úr jelenleg nincs bent - mondja egy, az előzővel azonos hangszínű hölgy. - És a polgármester úr? - kérdem emelve a tétet. - A polgármester úr májusban meghalt - ez az a pont, ahonnan már nem lehet kikeveredni a beszélgetésből a jólinformáltság látszatával. Ó... - vágom ki magam, és feltárcsázom a több sikerrel kecsegtető halgazdálkodási bizottság titkárságát. - Mondja gyorsan, nem érek rá, valójában szabadságon vagyok, teljesen véletlen, hogy itt talál! Mit érdeklik magát a halak? - kiált felém a halgazdálkodási bizottság elnöke, Anatolij Jevenko némiképp relativizálva az átfestés alatt álló iroda falán függő, az Oroszországi Újság-

írók Szövetségének megyei szervezete által adományozott oklevél értékét, amelyet tavaly a bizottsági elnök a sajtóhoz való konstruktív hozzáállásáért és nyíltságáért kapott. - 1989-ben az oroszországi halfeldolgozás húsz százaléka Murmanszkban zajlott - folytatja később készségesebb hangnemben az elnök, érdeklődésem abszurditása fölött napirendre térve. - Az akkori 1,2 millió tonna hal helyett ma jó, ha félmillió tonnát dolgozunk fel. Ez természetesen maga után vonta a halászhajók számának csökkenését és így a hajójavító üzemek szinte teljes leállását. A feldolgozott hal mennyiségének csökkenését erősíti az orosz adórendszer, amely a halászhajók rakományai után már a behozatalkor megköveteli a 28 százalékos hozzáadottérték-adó kifizetését. Az orosz hajók többsége így a Barents-tenger nemzetközi Vizeiről inkább a közeli és kedvezőbb behozatali feltételeket nyújtó Norvégiába viszi a kifogott halakat. Egyúttal a szükséges javítási munkálatokat is itt végzik el, aminek következtében az orosz hajók még kisebb valószínűséggel érkeznek Murmanszkba, mivel a hozzáadottérték-adó a hajók kicserélt alkatrészeire is vonatkozik. A hozzáadottérték-adóból származó bevételek ráadásul nem a régió költségvetését gazdagítják, egyenesen a központi államkasszába folynak. - A Szovjetunió idején a murmanszki halászflotta 17 ezer főt foglalkoztatott. A magánosítás után az alkalmazottak száma 3 és fél ezerre csökkent. A régió hosszútávon azt szeretné elérni, hogy a természeti javakkal ne a központ, hanem mi magunk rendelkezzünk, megfelelőbb feltételeket kínálva a jelenleg minket elkerülő halászhajók számára. Rövidtávon a központi kormányzattól az adók csökkentését várjuk. Az adóreformot követően számos modernizációs beruházásra lesz szükség, amelynek segítségével 2015-re reményeink szerint újra elérhetjük az évi 1,2 millió tonnás halfeldolgozást - vázolja fel az optimista jövőképet Anatolij Jevenko.

Szerkesztőség: Bóka Gábor, Csécsi László, Hauptmann Tamás, Kelemen Zoltán Gergely, Nagy László, Nyilas Gergely, Petró János, Tóth Péter Zoltán, Tóth-Szenesi Attila. Szerkesztőségi titkár: Horváth Gréta.

Szerkesztőség; 6722 Szeged, Gyertyámos u. 13. Telefon: (62) 547 - 595. Fax: (62) 547 - 596. E-mail: szegyszerk@vnet.hu. Együttműködő partnereink: az Invitel Rt. és a Pannon GSM.

Kiadja a Szegedi Tudományegyetem. Felelős kiadó: Szabó Gábor rektor. 6720 Szeged, Dugonics tér 13. ISSN 0230-791X

Az igazi lehetőség azonban sokak szerint nem a halászat fellendítésében, hanem a föld mélyében fekvő olajban van. - A Kara-tengerben lévő olaj- és földgázkészlet régóta ismert, ám kiaknázásához rengeteg pénz és legalább tizenöt év kell - mondja a város 15 ezres példányszámú napilapjának, a Polarnaja Pravdának egykoron Debrecenben katonáskodó főszerkesztője, Ivan Rehimkulov. - A kitermelés mellett azonban az olajszállítás kaphat jelentős szerepet, különösen, miután az Egyesült Államok felismerte, hogy a közel-keleti bizonytalanság miatt új olajstratégiát kell kidolgoznia, amelynek nyomán a későbbiekben az USA olajszükségleteinek akár 15 százalékát is Oroszországtól vásárolná. Murmanszkban a kikötő 26 százalékát már megvette a Lukoil - az olajtársaság az orosz olajkitermelés negyedét birtokolja - , az olajszállítás fejlesztését tervezve. A szövetségi tulajdonban lévő Murmanszki Tengerhajózási Társaság öt atomjégtörőjével, 150 ezer tonnás tankereivel ugyanis alkalmas arra, hogy az itt kisebb tankerekből átszivattyúzott, valamint a későbbiekben olajvezetéken Norilszkból érkező olajat olcsón és gyorsan Európába illetve az USA-ba szállítsa. A hajótársaság több lábon kíván állni; jégtörő hajóival háromhetes sarkköri utazásra turistákat visz fejenként 20 ezer dollárért. Az igazi üzletet jelentő olaj azonban alkalmas lehet arra is, hogy a városban tartsa az utóbbi évtizedben elszivárgó képzett munkaerőt, akikre a hajóipar korábban igényt tartott. - Most még nagy a város szellemi potenciálja állítja Rehimkulov - mivel a Szovjetunió alatt az állam jobb fizetést biztosítva sok mérnököt, műszaki szakembert csábított ide Oroszország távoli részeiből és a fővárosból. A még többségben lévő „bevándorló" murmanszkiak, amíg eljön a nagy fellendülés, inkább a város széli mesterséges tó partján elvezik a sosem égető napsütést. A szabadidő központ az elmúlt években épült, a májusban elhunyt polgármester egyik nagy ívű terveként. Oleg Najgyonov 1991-től állt a város élén, a nehézségek, a gyárbezárások és a növekvő munkanélküliség ellenére nagy népszerűséget élvezve. Temetésére több tízezres tömeg vonult végig a városon. A murmanszkiak tiszteletüket július végén azzal fejezték ki első polgármesterük iránt, hogy a szabadidő központot Najgyonovparkra keresztelték, a közelében pedig egy szárnyaló sirályt ábrázoló szobrot avattak fel, az első polgár emlékére. Azóta a város visszafogottan készül a szeptemberi polgármester-választásra. A választások eredménye körülbelül annyira foglalkoztatja a helyieket, mint annak az üzenetnek a tartalma, amelyet a városlakók 1967ben ástak el a Murmanszk 2017. évi polgárainak. - Nem tudom, mi lehet benne mondja a Najgyonov-park emlékműjét szemlélő fiatalember - , de majd biztos megmosolyogjuk, őszintén, mit üzenhet a '67-es Szovjetunió murmanszki lakója 2017-nek? - a tomboló kíváncsiság még tizennégy évig izzik Murmanszk felett. Nyilas

Gergely

Tipográfia: H-moll, Budapest. Tördelés: Kelemen Zoltán Gergely. Nyomda: Lapcom Kft. nyomdája, Szeged. Terjeszti a Studio X Bt., Szeged.