Könyvismertetés (2.
oldal)
Villámkérdések Marosán Györgyhöz (3.
Tudósítások L' Aquila-ból
A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA XXI. évfolyam
Benyhe
9. szám 1983. junius 8
-A ra:
oldal)
(5. oldal)
Vendégünk volt dr. Vörös László (6.
1,80
oldal)
(7—8.
oldal)
lános:
Érdeklődés
Társadalmi munka a SZOTE-n A Szegedi megyei városi Tanács felhívására indult meg a munkaszervezés a Szegedi Orvostudományi Egyetemen Nyári Tibor vezetésével. Ilyen nagyarányú társadalmi m u n k á r a még nem volt példa. Az egyetem dolgozói közül 191 fő — 93 nő és 98 f é r f i — vett részt. \ f ő feladat a klinikák, intézmények p a r k j a i n a k rendbehozatala volt. A résztvevők a Biológia és a Bör klinika, valamint a Fül-Orr-Gége, a Semmelweis p a r k j á t és a Kobalt előtti parkot hozták rendbe. A kis csapatot dr. Zoltán Örs Tamás és Aradi Mihály vezette. A parkból a törmelék és egyéb hulladékok elhordása is időszerű volt, sőt a Semmelweis kollégium, a Szem-és Női klinika előtti szökőkút tisztítását is elvégezték a SZOTE dolgozók. A Női klinika előtt, a Semmelweis parkban, a Fül-Orr-Gége, Szem klinika p a r k j á b a n a nők 53 padot festettek ú j r a . A csoport m u n k á é r t Piri Sándor és Kővári Zoltán felelt. Egy másik munkabrigád a Gyógyszertár mögött felhalmozott üvegeket a MÉH-hez szállította értékesítés céljából. Az építő vállalat által itthagyott fészer szétszedését 3 fő végezte, Kübekházi András vezetésével. Az Igazságügy és az Anatómia épülete körül is rendbehozták a p a r kot. Ezúttal az Igazságügy dolgozói végeztek s a j á t port á j u k o n építő-szépítő munkát.
Kínai vendégek Szegeden Május 30-án a magyar UNESCO-bizottság vendégeként Magyarországon tartózkodó, kínai oktatási delegáció érkezett Szegedre. A vendégek látogatást tettek a József Attila Tudományegyetemen, ahol az öttagú küldöttséget dr. Kemenes Béla oktatási rektorhelyettes fogad, ta és tájékoztatta a tudományegyetemen folyó oktató-nevelő-kutató munkáról. Ezt követően a kínai szakemberek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát tekintették meg dr. Szendrei János főigazgató vezetésével.
Mindent összegezve a május 14-i társadalmi munka eredményessége szemmel látható, s az egyetem dolgozóinak öntudatosságát dicséri. Ez a m u n k a kb. 80 000 Ft értékű, s a távlati tervek szerint szeptember és október h ó n a p b a n is szerveznek ilyen nagyarányú társadalmi munkát, s az egyetem dolgosóinak segítségére ezúttal is számítanak. S mint a tapasztalatok mutatták, a követke- > JŐ társadalmi munkához már j több szállítóeszközre lesz szükség. «
KURTTNCZI MARIA SZOTE G.H.
A Pedagógus Nap alkalmából felsőoktatási intézményeink oktatói-dolgozói közül többen kitüntetést kaptak' színvonalas m u n k á j u k é r t . A József Attila Tudományegyetemen Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült dr. Anderle Adámné adjunktus. dr. Dékány Imre docens, dr. Dobler László hivatalvezető, dr. Földeák Sándor docens, dr. Gécseg Ferencné adjunktus, dr. Gyémánt Iván a d junktus, Horóczy Ferenc szakvezető tanár, dr. Janurik Tamás a d j u n k t u s , dr. Iíevei Ferencné a d j u n k t u s , dr. Micheller Magdolna adjunktus, Nagyné dr. Varga Margit a d j u n k t u s , dr. ötvös Péter a d j u n k t u s . Pásztor László tanár, dr. Rákos István adjunktus és dr. Schneider Gyula tudományos f ő m u n k a t á r s . Miniszteri Dicséret kitüntető oklevelet kapott: Acs Gábor docens, Baráth János kőműves, Fiam ,Sándor asztalos, Nagy Elemér tudományos munkatárs, Nagy istvánné anyagkezelő, dr. Nemcsók János a d j u n k t u s , dr. Nóvák Mihályné adjunktus, Schüszler Miklósné hivatalsegéd, dr. Szekeres Andrásné főelőadó, dr. Tóth Károly a d j u n k t u s és Varga Pál mechanikus. Pedagógus Szolgálati emlékéremmel jutalmazták Bogáthy László szakvezető tanárt. Hudi Antalné szakvezető tanárt, és Radnóti
Miklósné tanárt. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen a művelődési miniszter és az egészségügyi miniszter a következő oktatókat, dolgozókat részesítette elismerésben: Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott: dr. Zallár Andor könyvtárigazgató. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesültek: dr. Beviz József adjunktus, dr. Erős István docens,dr. Falkay György tudományos f ő m u n k a t á r s , dr. Prágai Géza a d j u n k t u s , dr. Somogyi István docens és dr. Vámos Károly a d junktus. Miniszteri Dicséret-e t kapott dr. Keller Vendelné nyelvtanár, dr. Kiss Zoltán a d junktus, dr. Varga Gyuláné adjunktus, Nagy János betanított munkás. Nagy Jánosné könyvtáros és dr. Farkasné dr. Kovács Katalin tanársegéd. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola oktatói közül Kiváló Munkáért kitüntetést dr. Békési Imre, Petrusán György. dr. Czuth Béláné, dr. Varga István, Éder Jánosné vehettek át, valamint az intézmény dolgozói közül Dávid András szakács. Miniszteri Dicséret-ben részesült e k : dr. Balázs József Kiss Erzsébet. Szőke Jenő, Eszményi Aladárné, Bódi Imréné, dt. Gácser József és Antal Jánosné. Pedagógus Szolgálati emlékéremmel j u t a l m a z t á k "Wolgard Ilonát.
A válasz ideje
Felkészültél, mondod, s ha kellően bizakodó vagy, azt is tudod mire. S akkor ez mégsem tréfadolog: alkalom adtán pecsétes írást n y ú j t h a t n a k kezedbe, felkészültségedet tanúsítandó. Dehát az ilyen jellegű befejezettség ellenkezik természeteddel, mely kétségbeesetten igyekszik eredendő, azaz: természetes maradni. S aztán, ha a t e r mészetesség megőrzéséért zajló folyamat során hozzácsapódott t a pasztalatokat is megidézed, kellő erkölcsi bátorsággal szembesülve velük, akkor kikerülhetetlennek tűnik abból a bizonyos Ottlik-i mélységből felbukkanó megállapítás: végülis nem készülhetsz fel semmire. Nem adhatsz választ semmire, m e r t válasz nincs. A válasz a befejezettség drasztikumát sugallná, holott létezésed egyetlen bizonyossága: a folytonosság. Az e m b e r válaszoló lény, m o n d j a valaki, s te szívesebben m o n dod így: az e m b e r választó lény. Szüntelen válaszadásra készülök, m o n d j a másvalaki, túlságosan bizakodón, hiszen — miért is kellene létezésünk állandóságát a jövőbe tolni? — sokkal inkább arról van szó, hogy e szüntelen válaszadásra kényszerülsz. A végleges válasz megtalálásának esélye nélkül, teheted hozzá akkurátusan, dehát ez — s valóban! — amolyan érzelmi felhang itt csupán: miért is h a j szolnád a végső bizonyosságot, amikor a folytonosság tevőleges érzékelése is (!) morális kielégüléshez vezethet. Ennek fejében viszont állandóan választani kényszerülsz. Vagy — a publicista stílus engedményeként m o n d j u k így: — szüntelenül döntened kell, döntéseket kell hoznod s a j á t életedre vonatkozóan. S itt most megállhatsz: önnön létezésedet érintő döntéseid természetszerűleg nem csupán rád vonatkoznak; úgynevezett e m b e r társaidat — mi több, társadalmi viszonyaid összességét — érintik —, mellesleg: ezek nélkül a döntés lehetősége sem m e r ü l h e t n e fel. Mivel azonban: ő élt m á r ennyi és ennyi évet, te éltél m á r ennyi és ennyi évet. stb. — mindebből kitűnik, hogy itt bizony szüntelen döntéshelyzetek állanak elő, a m a g u k kiszámíthatatlan, á m folytonos időrendjében. Ki-be j á r k á l u n k egymás döntéshelyzeteiből, s jó. ha n e m rondítjuk össze az egyébként m á r oly szépen alakuló szituációt. A k á r csupasz jelenlétünkkel is. Jelenléted azonban felfüggesztett: valóságosan csak akkor vagy, ha a szüntelenül körötted gyülekező döntéshelyzetekből állandó jelleggel sikerül önmagadat kiválasztani. S most ne t o v á b b : az élet és az iskola, abszolút módon különböznek. A választás tudományát kell megtanulnod (persze, s ezt jó lesz nem feledni: szakmád mellett!), visszavonhatatlanul; különben oktalan módon tengődsz a körötted romokban heverő döntéshelyzetek közt. Különben oktalan módon avatkozol mások életébe, hiszen létezésed a sorozatosan hibás döntések durva, faragatlan, parlagi, kelet-európai stb. m a r a d v á n y a k é n t csupán mások megalázása révén szelídülhet önigazoló bizonyossággá. Ez a bizonyosság azonban könnyen önveszélyessé válhat, hiszen, végülis: ki szavatolja helyetted önnön létezésed folytonosságának biztonságát. Létezésed ideje az állandó választás ideje. Az á l l a n d ó és következetes választás az egyetlen lehetséges ú t a valósághoz: a folytonosság valóságához. Amíg ezt el nem érted, n e m tudhatod, miről m a radsz le. IELANYI SYÜRGY
„Szabadságra született »» Amerikánk..
dr. Koch Sándor Búcsúzunk Koch S á n d o r professzortól, aki május 25-én h u n y t el, 87 éves korában. Ny. egyetemi t a n á r , Kossuth díjas, a föld- és ásványtani tudományok doktora, a József Attila Tudományegyetem honoris causa doktora, a Népköztársasági Érdemérem arany fokozata, a M u n k a É r d e m r e n d a r a n y fokozata. a Bugát Pál Emlékérem, a József Attila Emlékérem, a Földtani Intézet Jubileumi Emlékérem, a Lomonoszov E l v e t e m Ferszman Emlékérem, a Szorialista Kultúráért, az Oktatásügv Kiváló Dolgozója kitüntető jelvény tulajdonosa, a M a g y a r h o n i , Földtani Társulat, a Természettudományi Ismeretterjesztő T á r saság. a Karszt- és B a r l a n g k u t a t ó Társaság tiszteletbeli tagja. Koch Sándor egyéniségéből, személyes megnyilvánulásaiból mélységes h u m á n u m sugárzott. A tanszéken nemcsak ú j tudományos szemléletet honosított meg, de ú j emberi, m u n k a k ö r i a t m o s z f é r á t is teremtett. A j t a j a , f ü l e és szíve mindig nyitva volt a hallgatók, m u n k a t á r s a i kisebbnagyobb gondjaira, problémáira, volt ereje, k i t a r t á s a azok orvoslására is. Koch Sándornak, mindannyiunk szeretett Sanyi bácsijának egész előttünk lefolyt életét ez a családiasság jellemezte. Személyében a klasszikus mineralógia utolsó nagy képviselője, a magyar mineralógia neszt o r a távozott el közülünk, A K á r p á t - m e d e n c e bányahelyeinek és ásványainak, az ásványok keletkezésének tudósa és k u t a t ó j a
volt, aki az ásványokban n e m csak a vizsgálat tárgyát, de esztétikai gyönyörűség f o r r á s á t is látta, és igyekezett velünk is megláttatni. Élete során megírt nagyszámú tanulmánya, sok évtizedes k u t a t ó m u n k á j a képezte az a l a p j á t legnagyobb műve, a Magyarország ásványai című hézagpótló, máig egyedüli és egyetlen könvv megírásának. Sajnos e m u n k a második, átdolgozott klndSlát m á r nem érhette meg. Ezt az adósságot m á r csak a könyv megjelenésével, a m a g y a r geológusoknak törleszth e t j ü k le. Koch S á n d o r n a k m á r nem t u d u n k vele örömet szerezni. K i t e r j e d t publikációs tevékenysége mellett több kézikönyv és egyetemi tankönyv megírása fűződik nevéhez s kapcsolódik több ú j ásvány felfedezése és leírás;! is. A tanszék oktatásikutatási profiljának, a kutatási lehetőségeknek megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert, s m á r .tíz éve a nevét viselő ásványgyűjteményt. megindította a tanszék Acta Mineralogica-Petrographica című évi kiadványát, mely publikációs lehetőséget és jelentős folyóiratcserét biztosít.
Nem egészen egy éven belül a SZOTE Kórbonctani Intézetén e k gyászoló tagjai másodszor
állnak megrendülten fiatalon elvesztett munkatársuk, barátjuk koporsója mellett.
Koch Sándor örökséget hagyott ránk, neveltjeire és utódaira, s ezt az örökséget továbbvinni, továbbadni az után u n k következőknek — kötelességünk. Mert csak így t u d j u k megköszönni mindazt, amit mindannyiunkért tett gazdag élet» során., GRASSELLY
GYULA
ifj. dr. Minker Emil 1954—1982
Tragikus történés másodpercei fosztottak meg b e n n ü n k e t olyan tanítványtól, kollégától és jóbaráttól, aki még nagyon is innen volt az „emberélet ú t j á n a k felén . . . " . A sors értelmetlen kegyetlensége valósággal megbénított bennünket, szinte ma is hihetetlennek tűnik, hogy nincs többé. Minker Emil orvosi diplomájának megszerzése után 1979-től dolgozott a SZOTE Kórbonctani Intézetében. T u l a j d o n képpen még két évet sem fordíthatott a szakma megismerésére és gyakorlására. Ez alatt az idő alatt azonban a m u n k á b a n és a f e l a d a t a i n a k ellátásában m i n d e n k o r p é l d a m u t a t ó a n kötelességtudó, szorgalmas és készséges volt. A napi rutin és oktatási teendők mellett belekapcsolódott a tudományos kutató m u n k á b a is. E m u n k á j á t a Magyar Pathológus Társaság a Fiatal Pathológusok Fórumán t a r t o t t előadásáért első díjat je-
lentő „Arányi Lajos emlékplakettel" értékelte. Emberi kapcsolatait vonzó udvariasság és finom tapintat jellemezte. Egyéni tulajdonságai, melyek közül a szellemesség és humorérzék sem hiányzott, szeretetreméltót jó kollégává tették.
Kapitány Judit 1946—1983
Mindannyian tudtuk és ő is tudta, hogy gyilkos betegség tám a d t a meg. Lelki nagyságára, rendkívüli kemény a k a r a t á r a és az életbe vetett hitére jellem- ' zően azonban még a könyörtelen e l ő r e h a l a d á s fenyegető árnyékában is megőrizte jókedvét és nem szűnt meg a l a p j á b a n bizakodni. Halála mégis a meg dermedés döbbenetével hatott ránk. K a p i t á n y J u d i t 1975. óta dolgozott a Kórbonctani Intézetben. Hivatalosan az intézetvezető professzor titkárnője, aki azonban emellett mindannyiu n k é r t élő és munkálkodó, nemcsak hivatalos ügyeinket intéző de személyes emberi problémátellel megrendezett pathológus i n k b a n is segítő t á r s u n k volt és találkozó megszervezésében kivételes teheisége volt a n n a k oroszlánrésze volt. s még a kötökéletes elvégzésére. Mindent zeljövőben m e g t a r t a n d ó hasonló elvégzett, a m i lehetséges volt. rendezvény ügyei lebonyolításához nagy részét is ö végezte. sőt azt is. ami mindenkinek leSzigorúan kötelességtudó volt a hetetlennek tűnt. Halálos betec m u n k á b a n és rendkívüli becsüsége mellett teljes energiával letesség. egyenesség és határoszinte az utolsó percig dolgozóit zottság jellemezte emberi kapAz intézeti adminisztráció pélcsolatait. d a m u t a t ó elvégzésén túlmenően Emléküket kegyelettel megkimagaslóan jó szervezőkészséőrizzük. ge volt. Egy országos kongresz KÓRBONCTANI INTÉZET szus ét> egy nemzetközi részvét> S Z K C . K D 1
EGVETKM
(Anderle
Ádám
könyve)
A nyugtalan Latin-Amerika népei ma — ahogy a földrész forradalmárai nevezik — a „második függetlenségi h á b o r ú t " vívják, amelyben az ellenfél az USA imperializmusával összefonódó hazai oligarchia. De — a napi politikai események, hírek pergőtüzében élve — i s m e r j ü k - e a múltat, i s m e r j ü k - e azokat az okokat, célokat, motívumokat. amelyek inspirációként, munícióként is szolgálnak a ma forradalmárainak? Ismerjük-e a függetlenségi küzdelmek első vonulatát, történetét? Ez a kérdés foglalkoztatja Anderle Ádámot „Szabadságra született Amerikánk" című könyvéhen, amely „Az én világom" (Kozmosz könyvek) sorozatban jelent meg. A könyv, a sorozat jellegéből adódóan nem egy súlyos jegyzetaparátussal terhelt szaktudományos munka, hanem a' t u d o m á n y eredményeit felhasználó, olvasmányos ismeretterjesztő mű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szolgál tanulságokkal a történelem iránt mélyebben érdeklődők számára. Az író az események megelevenítésekor számos könyvre, t a n u l m á n y r a , levélre, visszaemlékezésre, naplóra, történelmi regényre hivatkozik. A könyv egymáshoz látszólag csak lazán kapcsolódó sorsokat m u t a t be — a perui indián felkelő T u p a c A m a r u t ó l a proletár f o r r a d a l m á r chilei L. E. Recabarrenig (Don Reca, ahogyan a m u n kások nevezték), és a kubai Carlos Balinoig, aki nemcsak a spanyol gyarmati uralom ellehi küzdelem egyik kiemelkedő személyisége volt h a n e m az első kubai KP alapító t a g j a is. Valójában azonban Anderle
Ádám hőseit nagyon is szoros szálak fűzik össze. A függetlenség ügyéért érzett felelősség és — annál erősebben. minél i n k á b b közeledünk a XX. századhoz — az idegen befolyás elutasítása, az antiimperialista gondolat különböző szintű — gyakran nem is tudatos — megjelenése. Az 1780-as években kirobbant Tupac A m a r u felkelés a szabadságot még az indián múlt felé fordulva kereste, de egy gyenge, ellentmondásosan induló kapitalizáció viszonyai között. A XIX. szi.zad elejének f o r r a d a l m á r a i — Francisco dé Miranda, Simon Bolivár, Miguel Hidalgó y Castlllo, a mexikpi p a p — a felvilágosodás eszméitől vezérelve m á r egy ú j integráció, a szabad n e m zeti fejlődés lehetőségeit kutatták, természetcsen — többségében — az uralkodó osztály érdekei felől közelítve meg a f-'>.>*ffetienség ügyét. (Pl. Francisco 0- M¡.randa egy gazdag k a n á r i a l kereskedő sarja.) Bolivárnál, a f r a n c i a intervenció ellen harcoló Benito J u a r e z nél, Antonio Maceonál. a kubai függetlenségért harcoló kiváló mulatt tábornoknál — és másoknál — m á r k á z antiimperializmus csirái, különösen az USA veszélyességének a felismerése is megjelent. A kubai függetlenség ,.Apostola", Jósé Marti fogalmazta meg azonban leghatározottabban ezt a gondolatot. A chilei Jósé Manuel Balmaceda viszont az angol befolyás ellen próbált fellépni reformpolitikájával. A nagyhatalmak közötti versengésre építette számításait, a németeket és a f r a n c i á k a t igyekezett az angolok ellen fordítani. A XIX. század végén és a XX. század elején a latin-amerikai
könyvismertetés bui-zsoázla vezetői — többségében — egyre távolabb kerültek a függetlenség Miranda, Bolivár, Juarez és mások által képviselt gondolataitól, s egyre i n k á b b beepültek az imperializmus t e r e m tette viszonyrendszerekbe, s m i n den b a j okát a spanyol gyarmati m ú l t b a n keresték. Helyüket — ahogyan Anderle Ádám könyve ezt érzékelteti Carlos Balino és Luis Emilio Recabarren sorsán keresztül — fokozatosan egy ú j osztály, a proletáriátus képviselői kezdték átvenni. Latin-Amerika múltjáról és jelenéről elmélkedve idézzük Arismendi szavait, aki azt m o n d ta, hogy „Latin-Amerika a felszabadulás felé halad. A harc kemény lesz. De mikor volt ez másképp L a t i n - A m e r i k á b a n ? ! " Anderle Ádám könyvét olvasva a L a t i n - A m e r i k a i r á n t érdeklődő olvasó alapvetően nem egy tudományos igényű művel találkozik. A szerző a történelmi pillanatok, sorsok felvillantásával az események szálait úgy fűzi, hogy érdekes, izgalmas olvasm á n y t nyújt. E célnak felel meg a könyv kivitele és f o r m á j a is. KOTOGÄNY
ILONA
Szög és olaj Ezen a címen jelent meg Pflinszky János prózakötete a Vigília könyvek sorozatban. Igaz, hogy nem az összes prózai szöveg látott most napvilágot, de a kötet bibliográfiája tájékoztat a r ról, mely írások m a r a d t a k ki az összeállításból. A Szög és olaj szövegét Jeleníts István gondozta. aki hozzáértését a tavaly decemberi Mozgó Világban közölt Pilinszky-filológia című írásával is bizonyította. Ez a cikk, de a sok rejtélyes, nehezen megközelíthető Pilinszky-vers is a r r a irán y í t j a a figyelmet, hogy a próza oldottabb nyelvében keressen az olvasó t á m p o n t o k a t egy-egy vers értelmezéséhez. Az. aki kitartóan próbálkozik a költő műveinek interpretálására, egy h a t á r után r á é b r e d : Pilinszky hitének ismerete nélkül nem h a l a d h a t tovább. A költő katolikusságának dokumentumai ezek az írások, amelyek a versek egyes részleteit erős megvilágításba helyezik vagy úgy. hpgy a prózai szöveg szóhasználata, gondolatisága közös egyik-másik költeménnyel, vagy olvképpen — és ez a legjellemzőbb —. hogy erkölcsében azokkal megegyező. De nemcsak a versolvasó, a k u t a t ó számára értékes könyv a Szög és olaj, h a n e m a n n a k is. aki Pilinszky szép gondolatai mellett szeretne egy kicsit megmelegedni. Mert legyen szó bármiről: filmről, könyvről, a Szentírásról, egy-egy dogmatikai kategóriáról, mindig egvről b°szél. a szeretetrőli Istentagadónak. hívőnek vagy másként hivőnek URyanazt jelentik ezek a szavak: ..Az igazi szeretet — ahogy azt a középkori hlmnuszköltők elmondották — g v ű j t e m é n v e minden földi erénvn e k : alázatos, türelmes, szelíd, áldozatos és igazságos. De az igazi szeretet fsazl p r ó b á j a mégis. hosv nem fél a másik ember szeretetétől, hogy elegendő benne a szelídség, a türelem és az alázat ahhoz, hogy elfogadia azt." Idekívánkozik egy másik idézet is a kötetből: ..Minden igaz művész legalább négy e m ber: egy lánsész. egv ostoba faiankó. egv szent és esv szerencsétlen börtöntöltelék drámai mestestp^ftőie" A n a f v sallernek közül talán csak Füst Milán vagv Babits írhatott voln* i'ven nontosan a művészről. „A leakiilönbeket az emberek mindio más irányból váriák" — íria másutt. Nagv lelki rokona'hoz. fíölderlinhez. Dosztojevszkijhez. József Attilához hasonlóan talán Pilinszky J á n o s t is. (di)
Könyvhét '83 Az idén május 27-e és június 4-e között tartották meg az ünnepi Könyvhetet, melyen valamivel több mint száz új kiadvány között válogathattak az érdeklődők. Szegeden is 27-én került sor a megnyitóra, mérsékelt érdeklődés és a Bonanza együttes kíséretében. Másnap helyi irók (Tóth Béla, Péter László, Annus József, Téglásy Imre és Tápai Antal) dedikálták műveiket, június első napjaiban pedig különböző iró-olvasó találkozókra került sor.
A Bonanza együttes nyitotta meg az idei Könyvhetet
w
Böngészde '83
[Q4
(Benyhe János felvételei)
V l\I á r n k é r d é s e k Marosán Györgyhöz
M á j u s 3-án a KISZ Budapesti Bizottsága Vax Politicae vitaklubjának vendége volt az imm á r 75 éves Marosán György. A r e n d k í v ü l szuggesztív elsősorban a demokrácia kérdéseit taglaló előadásra — meglepetésre — n e m az igazi KISZ-i$orosztály volt kíváncsi, hiszen az átlagéletkor 30—32 év lehetett. A most megjelent Marosán-írások (A bizalmi 1982. Népszava 1983. ápr. 30.) és a nem oly régi TVriport miatt az alábbi szerkesztés elsősorban az ott fel n e m vetett kérdésekre ad választ az előadás, illetve az előadás után feltett kérdések a l a p j á n . — Mi a véleménye talokról?
a mai
fia-
— Először inkább a szülőkről! J ó ? Ki is a jó szülő? Az, aki a diploma, esetleg az érettségi bizonyítvány „ j u t a l m á u l " Ladát vesz a gyereknek? (Mert a T r a b a n t ugyebár csak régebben jelentett autót!) Az a gyerek, aki m i n d e n t megkap, ha szembetalálkozik az élet nehézségeivel persze hogy felkiált: Anyám, én n e m ilyen világot a k a r t a m . Maguk a szülők osztják meg a gyerekeket. Kétféle csoport alakul ki: lesznek a Ladás és a nem Ladás gyerekek . .. Nem vagyok híve a „Na h í v j u k meg az öreg szivart, hadd meséljen a régi időkről!" beszélgetésnek, de én t u d t a m örülni a kenyérnek, a mozinak, a színielőadásnak, a 2 órai szabadságnak. Boldogabb voltam mint a m a i a k ! • — Ma Magyarországon van-e elégedetlenkedés, van-e ellenzék? — Elégedetlenség van! Oka a háborús veszély, az á r a k emelkedése és a bérek színvonala. Az ellenzékről. Már 1957-ben felhívta rá a figyelmet K á d á r elvtárs, t e h á t miért ne lenne m a is. A b a j a b b a n van. ha az ellenzékiek és az elégedetlenkedők egymásra találnak. (80-ban Lengyelországban találkoztak.) A magam részéről n e m szeretem azt. aki csak nemet tud m o n d a ni. Az ellenzék ilyen, n e m mond s e m m i r e igent.
Sporthírek Gödöllőn rendezték az idén az atléták Országos Egyetemi és Főiskolai Bajnokságát. A Szegedi Tanárképző 22 versenyzővel k é p viseltette magát, akiknek többsége a várt eredményt produkálta. A pontversenyben a nők második. a s f é r f i a k negyedik helyezést értek el, az összesítésben pedig a kiemelkedően szereplő Testnevelési Főiskola mögött a második legjobb hazai intézményként jegyezték a főiskolásokat. A szegedi diákok n é h á n y kellemes meglepetést is szereztek. Ezek közé tartozik T a r i Gizella 2. helye 800, illetve 4. helye 1500 méteren. A csupán egy éve atlétizáló Hegyes István Gödöllőn indult életében először a 3000 mcteres akadályfutásban, és m i n d j á r t ilyen rangos versenyen lett aranyérmes. Szép siker Szabó Erzsébet két ezüstérme (200 és 400 méteren) illetve Vidó Irén két bronzérme (súlylökésben és gerélyhajításban). A dobogósok közül meg kell említeni Villányi Balázs (110 m g á t : második), Kiss J á n o s (800 méteren második) és Vass I m r e (i 500 méteren bronzérmes) nevét. Az ő teljesítményük értékét azonban r o n t j a az, hogy Villányi képességeihez méltatlanul szerepelt a 400 méteres g á t f u t á s ban. Kiss és Vass pedig másik t á v j á n (1500 illetve 800 méteren) feladta a versenyt. Eredmények (valamennyien a Tanárképző Főiskola hallgatói):. Nők 20T) m : 2. Szabó Erzsébet 25.3 m p 400 m: 2. Szabó 56,3 m p . . . 5. Holovics Katalin 60,1 m p (Az e l ő f u t a m b a n 58.7 mp-et elért Kosa Erika a döntőben megsérült) P00 m : 4. Tari Gizella 2 : 2 2 , 8 . . . 6. Csamangó Jusztina 2:23.9 1500
— Megvilágítaná cia és diktatúra
a demokrákérdését?
— Az a véleményem, a m i t m á r Lenin leírt: a proletárdikt a t ú r a a többség d e m o k r á c i á j a a kisebbség felett. Felhívom egy fontos dologra a figyelmüket. Lenin a demokrácia elé n e m tett jelzőt! — zék
Lehet-e nélkül?
demokrácia
ellen-
— Nem! A kettő egymást!
feltételezi
— Mi a véleménye nemzedékváltásról?
a
sürgető
— Nyugaton ez 3—4 évente automatikusan megoldódik. Keleten úgy látszik minden csak robbanásszerűen történhet meg... Engem a 35—45 évesek érdekelnek. ö k m á r a l k a l m a s a k vezető posztra. De mögöttük m á r sosakoznak a többiek is. Nem szeretem, ha fiatal tapasztalatlan e m b e r t bedobnak a mélyvízbe, hogv aztán vagy kiúszik, vagy megfullad. — Véleménye szerint lasztható-e a mozgalom és vezet?
elvászer-
— A párt XII. Kongresszusa leszögezte: „Erősítsük a szervezet mozgalmi jellegét!" Ezt a szakszervezet és a KISZ is célul tűzte ki. Ez valamit jelzett, bár az is igaz. hogy azóta nem sok történt. Nemrég kértek fel. hogy í r j a k egy könyvet „A mozgalom" címmel. Nem sokat segített a P á r t t ö r t é n e t i Lexikon fél oldalas magyarázata, s a Révai Lexikon 30 (!) oldalas írása sem. Sok m u n k a után jutottam el a következő vázlathoz. mozgás önkéntes mozgalom demokratikus szervezet „mindenbe beleszól, ami életével, sorsával kapcsolatos" Ezek a szakszervezet alappillérei! S Sztálinnál e hatból mi •valósult meg? Csak a szervezet maradt. Pedig tudjuk, hogy Mussolini, Hitler és Franco épí-
m : 2. Tari 4:54.7.:: 5. Csamangó 4:59,8 6. Rácz Edit 5:13,7 100 m gát: 6. Gál J u d i t 16,4 m p 4X100 m váltó: 4. Szegedi Tanárképző tKósa sérülése miatt — ami valószínűleg aranyéremtől fosztotta meg a váltót — Holovics, Szabó, Gill, Demecs összeállításban.) Távol: 4. Demecs Mária 530 cm Magas: 6. Kazinczi Zsuzsa 155 cm Súly: 3. Vidó Irén 13,25 m Gerely: 3. Vidó 46,18 m Férfiak: 800 m : 2. Kiss 1:53,5 1500 m : 3. Vass 3:54,9 5000 m : 6. Hegyes István 15:41,4 110 m gát: 2. Villányi 14,7 m p . . . 4. Benedek Ede 15,3 m p . . . 6. Sós Csaba 16.2 (e. f. 15,9) 400 m gát: 6. Benedek 57.7 3000 m akadály: 1. Hegyes 0:45,1 4X400 m váltó: 5. Szegedi T a n á r k é p z ő (Benedek, Villányi, Vass, Kiss) R ú d : 6. Retkes Zsolt 380 cm A szegediek 4X100-as v á l t ó j á t túlváltás m i a t t diszkvalifikálták.
Két további szegedi intézmény Is képviseltette magát az atléták főiskolás bajnokságán. Csupán néhány versenyzővel ugyan, de nnnál nagyobb sikerrel. Énekes Béla. a J A T E középtávfutójának kettős győzelméről róla szóló cikkünkben a 8. oldalon szólunk. Eenedek Tibor (JTK) h a r m a d i k lett h á r m a s u g r á s b a n (14.65). hatodik távolugrásban (6,51). Fekete Gábor (TTK) ugyancsak h á r masugrásban versenyzett: ötödik lett (14,44). Kertész Tekla, a SZOTE hallgatója a női diszkoszvetésben 45,80 méteres eredménynyel lett aranyérmes!
Értékes sikert ért el az Egyetemi és Főiskolai Bajnokság dön-
A versmondás szellemi nyitottságot ad
tett felülről lefelé! A sztálini modellre felépített államban pedig nehéz átállni a demokratikus felépítésre. Erre idő kell. A párt jelenlegi vezetőiben megvan a képesség erre az átállásra . . . A mozgalom minden szervezet motorja. A demokratikus kibontakozáshoz nagy lehetőség n á l u n k a bizalmi rendszer. De csak lehetőség marad, ha azon gondolkodunk, hogy ki nyissa ki a száját! — Milyen prognózist adna a mozgalom következő időszakára? — Bonyolult és nehéz évtizedek jönnek. A hangsúly azonban ott van, hogy miképpen érvényesül. a p á r t vezető szerepe. Ma például hallatlanul műveletlen a középvezetői réteg, a m i nyilván a mozgalmi m u n k á t is befolyásolja. Véleményem szerint túl sok ma a p á r t t a g és a KISZ-tag. Jóval kevesebbel is elégedett lennék. A lényeg, hogy az ész, a szív és a helytállás döntsön. Ezen kell munkálkodni. A 4.5 milliós szakszervezeten belül elsősorban a m u n k a minőségi elvégzésére, s ebből fakadóan a Kollektív Szerződés betartására kell ügyelni!
Munkánkat egészében kell meghatároznia annak, hogy a szocializmus is csak embercentrikus lehet! Emberismeretet, emberrel való bánni tudást kell tanulni, hiszen soha n e m volt Magyarországon olyan rossz az emberek kapcsolata, mint most, soha n e m volt a k k o r a szakadék az idős és fiatal közt, mint most. Minden n a p vizsgáld meg magad! Mit tettél az előrehaladás é r d e k é b e n ? — Sokan úgy gondolják, ö n egy „biztonsági szelep" repét tölti be..,
hogy sze-
— Észrevenném! Visszautasít a n á m ! Én csak nem alszom nyugodtan, m e r t gondolkodom. Azt szeretném, hogy más is gondolkodjon, más is forgolódjon. Ha ezt elértem, m á r nem volt hiába • a m i t tettem. Lejegyezte: BAGÓ JÖZSEF
tőjébe jutott főiskolás női kézilabda csapat. A szegedi t a n á r képzősök a mezőnyből kiemelkedő Testnevelési Főiskola mögött ezüstérmet szereztek. A siker részesei: Aradszki, Fekete, Nagy, Agócs, Karip, Malek, Somogyi, Szabó, Tóth M., Tóth Gy., Mészáros, Vályi, Laczó. Edző: Kindl József né.
Lengyelországi meghívásnak tett eleget a Tanárképző Főiskola f é r f i kézilabda-csapata. A főiskolások egy nemzetközi tornán vet&k részt lengyel valamint bolgár csapatok szereplésével, és öt győzelemmel, egy döntetlennel veretlenül szerezték meg a tornagyőzelmet. Eredmények: Szegedi T a n á r képző — Bydgoszcz 16:4. — Slupsk I. 14:8. — Slupsk II. 17:11. — Russe (bolgár) 11:10, — W S P Krakow 15:4, — AR K r a k o w 1?: 12
Résztvevő játékosok: Horváth, Szuhaj, Demetér, Székely, Balogh. Tóth, Velky, Nagy-Pál, Pásztor, Fodor, Csorba, Mikes. Edző: Szabó József. Kispályás labdarúgásban a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád megyei Bizottsága május 14én • Makón rendezte a Bizottsághoz tartozó alapszervezetek dolgozói válogatottjai részére a megyei bajnokságot. A jól rendezett tornát a JATE (Berta Antal, Szil Elemér, Kovács József, Fábián György, Balázs Mihály, Vadászi Zoltán, Béltekl Pál. Jean Paul Paglianó) csapata nyerte el a makói 601-es és a hódmezővásárhelyi 602-es szakmunkásképző csapata előtt. Az 1981. és 1982. évi győzelme után harmadszor és 'léglegesen nyerte a Kupát az '•tueteml csapat,
Nagy Zoltán szinművesszel a közönség Baka István költői estjén találkozhatott a J A T E k l u b ban. Nagy élményt n y ú j t ó versmondása után vele beszélgettünk színészi pályájáról, a szavalásról. — Zoli, először arról beszélj: hogyan lettél színész? — 1962-ben kerültem £>zegedre, a főiskola magyar-történelemének szakára. A katonaságtól menekültem, mert nem vettek föl a színművészetire. Négy évet töltöttem itt, megismerkedtem Paál Istivel. A főiskolán egyébként az ének tanszék miatt m a r a d t a m , mindig nagyon szerettem a zenét. Ennek ellenére a színi pályára készültem. Amikor megszereztem a diplomát, Veszpr é m b e k e r ü l t e m ösztöndíjas színészhallgatóként. Havi 500-ért kellett súgni, ügyelni, asszisztálni, statisztálni. Itt kilenc évet húztam le. Sajátkezűleg építettem egy házat, a kilincset szidoloztam. amikor elkezdett enni a f e n e Szeged után. Két hét alatt elcseréltem a lakást, í r t a m egy levelet, hogy szeretnék idejönni, az igazgató — Giricz Mátyás — n e m ismert, de idehívott. 1975 őszén m á r Szegeden kezdtem. A város ugyanúgy fogadott, mint ahogy elmentem. Nem volt benn e m semmi törés, bebizonyosodott, hogy Szeged számomra nagy ügy. Itt 5 évet töltöttem el. Szerencsém volt, m e r t azon a szerepkörön, ahol engem használh a t t a k . n e m volt színész csomó szuperszerepet eljátszhattam: La Mancha lovagját, Lucifert. J o h n Proctort. a Házmestersjj-atóban Herceg Pistát. Becket Tamást. Időközben Paál I s t v á n t kinevezték Szolnokon főrendezőnek és attól a pillanattól természetes volt. hogy együtt dolgozunk, így á t m e n t e m hozzá. Az egyetemi évek a m a t ő r színjátszói k a p csolata sokkal erősebbnek bizonyult annál, hogy 15 év elszakítsa. (Ezenközben alig találkoztunk.) Ott t u d t u k folytatni a beszélgetést. ahol 66-ban abbahagytuk. Szolnokon az E m b e r tragéd i á j á b a n játszottam az Urat. A kezdő paradicsomi képben az Űr—Lucifer vita az egész d a r a b f o l y a m á n folytatódott, úgy hogy az Ű r minden jelenetben ott volt. b e b ú j v a egy olyan szerepbe, ami betart Lucifer szándékának. Ez az előadás kettőjük meccse az első e m b e r p á r ürügyén. Az Űron kívül a d a r a b b a n tíz szerepet játszottam. Következő évben a Hamlet Poloniusa volt nagyobb szerepem, de nem az öreg Poloniust hámoztuk ki Shakespeareből h a n e m a tanácsadó politikust. a Hamlet-elleni manipulációk vezetőjét. Hogy miért hagytam ott Szolnokot. Paál Istit? Családom Szegeden élt, a Szeged—Szolnok közötti utazást nem bírtam vállalni és ekkor p r ó b á l t a m meg egv levéllel megkeresni a Várszínházát. Vámos László főrendezőt. Az üzlet létrejött, azóta m á r az átszervezett Nemzeti Színház tagja vagvok. A színház műsorából hét darabban játszom, tehát használnak. Még túl frissek az élményeim. hogy megtudjam . ítélni a lényegi értékeket, és hogv vállalható véleménvem lepvén a dolgokról. Nyilvánvaló, hogv Kállai. Agárdi vagy Sinkovits ielenléte érzelmileg befolyásol. Eddig még különösebben (lekopogom) nem találtam m a w m vélük szembe, sőt ió kollegiális viszonyban vagyunk. Most úgv érzem, hogy ez az évad a Nem•zeti Színház életében n fölkészülésé. a sorok rendezéséé. Gyakorlatilag hét társulatot vontak öszsze. ez nem egyszerű dolog egv exponált helyzetben levő színház életében.
,
— Gyakran szavalod szegedi költők verseit. Honnan ez a vonzódás? — Azt, hogy én Szegedhez n a gyon ragaszkodtam és ragaszkodom s igazán jól éltem itt. az a tény is befolyásolta, hogy 77 nyarán a Tisza-parti Kincskereső-táborban megismerkedtem Baka Istvánnal és Zalán Tiborral. Baka elárulta nekem, hogy ő utált engem, mert nem szereti a színészeket, de az ez évi költészet napon m á r a leendő Gazdátlan h a j ó k antológia költőinek verseit m o n d t a m a Bartók Béla Művelődési H á z b a n : Baka. Belányi, Géczi, Zalán írásait. Igaz, hogy a fő foglalkozásom színházi színész, de a költészet és különösen a kortárs költészet a színház zárt és mondhatom, hogy konzervatívabb jellegével szemben, szellemi nyitottságot ad. Különösen akkor, ha ilyen komoly és kipróbált barátság f ű z össze négy költővel, akik akkc*. 77—78-ban Szegeden egy különlegesen ú j hangot ütöttek meg. És talán azt is m b n d h a t o m : a beszűkült gondolkodásmódomat kitágították. Soha n e m szégyellt e m rákérdezni — és ez számtalanszor ismétlődik költői estjeik előtt — egy általam tisztázatlan sorra, képre, hogy mit jelent, de n e m is álltam úgy ki. hogy tisztázatlan lett volna a legkisebb részlet is. Meggyőződésem. Jiogy akkor tud egy színész r u g a l m a s lenni a m u n k á j á b a n , ha a k o r t á r s irodalmat. lírát szereti, érti, az agyát megtornásztatja. ez visszahat színészi m u n k á j á r a is. Ha ráadásul Zalán Hintaló vagy Ének pohárért. Géczi Vadnarancsok vagy Baka Ady illetve Széchenyi hosszúverséről van szó, ahol a szabad asszociáció törvénye késztet fokozott koncentrálásra. akkor ez még ink á b b elmondható. Természetesen barátságunk nem egymás kritikátlan a j n á r o z á s á b a n merül ki, luszen az igaz b a r á t k r i t i k á val f o g a d j a a másik teljesítményét. — Hogyan közelitesz a hosszúvershez, annak elmondásához? — A hosszúvershez való út a rövid verseken keresztül megy. Elsősorban a képalkotás gondolkodásmódját. logikáját kellett megtanulnom és természetesen a költők szubjektív élményeit kell i s m e r n e d ahhoz', hogv jól ' t u d jam mondani a verseket. Egész egyszerűen: a Hintalóhoz t u d n i kell. hogy Zalán külföldi t a n u l mányi gyakorlatán írta. a Vadnarancsoknál azt kell számba venni, hogy Géczi a - hagyományos szépirodalmi és a t u d o m á nyos nyelvet a k a r j a ötvözni. Természetesen egy-eay hosszúvers felfogható monodrámának is. F u ra a kifejezés, mert más m ű f a j ról van SZÍ>. de egv-egv alkalommal valóban úgv tekintem a hosszúverset, mintha e<?v ember sorsáról beszélnék bővebben, a líra, eszközeivel. A hagyományos versmondás itt csődbe j.ut és még csak azt sem mondom. ho->v teliesen azanosulnom kell a költővel. Hiszen hasonló élménvsim lehetnek nékem is. Én m i n d e n képpen híve vagyok, a hosszúversnek. bér tudom, hogy nem túl népszerű. — Milyen versmondói t"rwid vannak? — M i n d e n f é V k é n o e n az említett néoy költő és nemzedéke verseiből tervezek egy ösfzeállitást. Az arctalan nemzedék verseiből. Mit csináHak.' hoevha bár évtizednyi közöttünk a ko-'-ülönbséfj. ez a faí+a verstíous izeat. ezek a kérdésfeltevések érdekeinek. és természeteden a bar rátságunk is ezt követeli érzelV.-7 h«l<3Ő kényszer. MlllSztllS)
SZEGED! EGYETEM5.J
Hály János:
Egyhuszas vers
lábak közt a cipő tükörben az a r c megy megy megy i'hová) hullámzik a megnemnevezhető fölé ahol fonnyadt alma a bolygó bárányhimlő a csillag a kezeké az a r a n y k a r i k a /nehéz ezt elmondani
este kiló /1/wa/d/tt a város h hold megrepedt nyomok az utcák széttaposott kutyaszarok széttárt a marok m i n t egy szegfű á test kanyarog
A szorbinsavval is kapcsolatba hozható veijs s e m m i a z egész egy k é p (pl gázóraálarcos katonákkal) (pl a becsomagolt kötéltáncossal) n e m érdekes csak helyzet (pl a szorbinsavasüvegben) (pl a szorbinsavtengerben) ugyan semmi a z egész nem érdekes csak kétségbevonhatatlan csak mozdulatlan csak állandó a mozdulatban *
Nagy Imre:
Lengyel
Néha a szorbinsav útján kerestem
Eszmélet
— A nagyapának nagy szakálla nincs, az én nagyanyámnak n a g y t o k á j a van — gondolta a fiú, a m i k o r a madárzajtól a hajnali levegő f r i s s mocorgásától fölébredt a szalmazsákos ágyban, nála alig idősebb n a g y b á t y j a mellett, a középső szobában — a m i csak afféle nappali —, koszos agancsok, üvegszemű, kócos fácánok alatt, a falu egyetlen u t c á j á r a egyetlen a b l a k k a l néző meszelt parasztházban, egy dcmbvidékszerű hegység szélén, két megye határán, egy főút mellett, d e a n n a k háttal, két világ közt, az egyikhez azért közelebb: bizony-V t a l a n u l világosodott m á r . A n a g y b á t y j nyújtózkodott, vakarózott, szó szót követett — mit esznek, tesznek ma, milyen az idő. a kedv, a szájiz, a testállag — megegyezés született, hogy a napot f é r f i a s versennyel kezdik: megmérik a vízágyúkat, s a lőtávolságokat. A nagybátyj fölütötte fejét, orrát előreszegezte (a lendületes orrvonal meghosszabításában, az a j t ó másik oldalán! egy csinbókos, kullancsos vizsla állt fölütött fejjel, előre, szegzett orral, t ü k ö r k é p g y a n á n t t e h á t : beszállt volna a buliba), k u takodott a t a k a r ó alatt, m a j d lassan, óvatosan, m i n t aki bort, vagy vizeletet vi6z, k i h ú z t a a kezét, a széttartott hüvelyk — é s nagyújjal, és ezt m o n d t a : — Ekkora. Ekkor a fiú n y ú l t takarója alá, m i n t á t vett hüvelyk — és nagyűjjal — alig csalt k é t - h á r o m centimétert —, m e r e v ú j j a i t odatolta n a g y b á t y j a etalonjához és megelégedett a tisztes vereséggel. — Csinálj úgy, m i n t h a hülye lennél, és ejtsd á t a hülyéket! — mondogatta a p j a gyakorta. Tudta jól. hogy n a g y b á t y j á n a k már nem lesz kisebbrendűségi é r zése a (kis)városi rokonnal szemben, e l h á r u l n a k a pártfogás a k a d á lyai, kezdetét veszi a védencség aranykora, a m i t persze csak szerényen, észrevétlenül használ ki a fiú, m e r t a gyanú él továbbra is, de ő benne van a dolgokban, dicséri a győztest, hátigenezik — nagy jövő előtt állt. m e g a kis u d v a r előtt, a téglával kirakott tornácon, a m i t úgy szeretett; messze célzott, a pince fölé épített cseréptetős ház (kamra?) cserepeire az u d v a r túlsó végében, és megnyitotta a csapot Megint a jobbik győzött, igazságos küzdelemben végigverte h á r c m m é t e r n y i r e a h o m o k o t A k u t y a -r- m á r n e m szállt* volna b e hisz odébblökték a z imént, n e m hepciáskodott, n e m is bohóckodott lökdösődve, n e m szelte röptében ketté a s u g a r a k a t n e m mázolta el a sikereket, n e m tett föl fekete szemüveget, nem feledkezett meg elért eredményeinkről, alázattal,- föltünés nélkül játszotta szerepét, m e r t sorsára ismert — csimbókosan, kullancsosan figyelt és t á v o z o t t
még egy utolsó ének a porcelánmadár ciklusból („Aki hagyja, hogy megszédítsék, az a sírás koskázatát is v á l l a l a j a . . . " Exupéry) mindig a kezed csúszott először az ingem alá. Mentünk vagy száznegyvenet összehoztuk a színpadot:
ISagy
Imre;
A korcsma gőze A kocsma — ez a kiszámíthatatlan élvezetek felé kúszó hűvös alagút — a főtérről — egy db tűzoltószertár, egy db tejcsarnok, egy d b vegyesbolt, egy db í a korlátos híd a gazos árok fölött — nyílt. N é h á n y lépcső vezetett le a széles, alacsony, homályos és hideg hodályba, ahol délelőtt is üldögéltek, vagy támaszkodtak a pultnál n é h á n y a n : fuvarozók f o r dulók közben, az öregek meg úgy általában. A fiú beszívta az állott sör, a f a v a n y ú bor, a lehűlt testek és ruhák, gumicsizmák, zsíroskalapok és svábsapkák visszafogott férfias bűzét és magánkívül támolygott a pulthoz. Málnákat kértek a fröccsös_ kezű nagyanyától, belógtak a r a k t á r b a , megdócögtették az a l u m í n i u m söröshordókat, piszkálták a pálinkás demizsonokat. Innen árulják búcsúkor a gazdagon habzó sört (fele-fele) az öltönyös, vörösképű f é r f i a k n a k : az oszlopokra erősített lombsátor alatt r ú g j a a port a faiu, a korabeli lányok szégyenlősen röhögnek, ha fölkéri őket, ezért aztán i n k á b b a korsókat h o r d j a vissza, így mindenkit megnézhet közelebbről, szólnak hozzá, szólhat hozzájuk. De most nincs búcsú, csak egy doboz szürőtlen SYMPHONIÁT lopnak, a m i k o r a nagyanya megy h á t r a a r a k t á r b a . A főút túlsó oldalára tervezett dombon gyújtanak rá az első c i g a r e t t á r a : n a g y b á t y j a szerint ez kifejezetten gyerekek számára készített, gyenge, gyógyhatású cigaretta. Ezt a kellemes m a r h a ságot n e m szívja mellre a fiú, i n k á b b félig k i f ú j j a , félig elhiszi. A f ü s t száll (mi mást tehetne?), a papír és d o h á n y r u d a k tömötten feszülnek a dobozban (hogy r a k ják bele?), a legyőzött falu lábuk előtt hever (a ki kit győz le kérdése t e h á t el v a n dőlve).
Beszélgetés Szecsődi Ferenc hegedűművésszel
A vidéken élő zeneművész t a n á r o k közül elsőként ^ Szecsődi Ferencet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola t a n á r á t kerestük lel. s kértük beszélgetésre. 0 Hogyan is kezdődött? Mikor, kinek a hatására, ösztönzésére indultál el a zene útján? Tanáraid, mestereid,' akikre szeretettel gondolsz vissza? — Már egészen kicsi k o r o m b a n kiderült, hogy jó hallásom van. Három-négyéves lehettem, a m i kor a nővérem zongorázni kezdett Valahányszor gyakorolt, mindig ott „ólálkodtam" körü»lötte, figyeltem a zenére. S többször is előfordult, hogy amíg ő nagy szorgalommal tanulgatott egy-egy darabot, én egyszerűen csak odamentem a zongorához és kapásból lejátszottam m i n d e n k i nagy á m u l a t á r a . Egy alkalommal a nagynéném, Szecsődi Irén, Liszt-díjas operaénekesnő — ma m á r n y u g d í j b a n van —, meglátogatott bennünket, s nagy csodálkozással állapította meg. hogy szerinte abszolút hallásom van. Körülbelül ötéves lehettem, a m i k o r Weiner Leo eljött meglátogatni, s ő is egyetértett a nagynénémmel. Ezután kezdtem el zongorázni tanulni. De sajnos túl k o r á n kezdtem el, és nem t u d t a m azt megérteni, hogy ilyenek, m i n t pl. az u j j r e n d vagy skálázás m e n n y i r e fontosak. S b á r könnyen m e n t a zongorázás, m e r t szinte nem is kellett a m ű v e k e t memorizálnom, mégsem
t u d t a m előrehaladni az előbb említett „komolytalanságom" miatt. Így aztán abba kellett hagynom. Akkoriban azt tanácsolták többen is, hogy valamilyen vonós h a n g szert — csellót vagy hegedűt válasszak. A csepeli zeneiskola igazgatója szerint egy olyan pöttöm kis gyermekhez — mint ami lyen voltam — i n k á b b a hegedő illett. így kezdődött, nyolcéves koromban . . . Eleinte borzasztó nehéz volt, de három-négy év u t á n elég jól m e n t m á r a hegedülés, meghallgathatóvá v á l t a m Nyolcadikos koromban, pályaválasztás előtt állva el kellett döntenem, hogyan t r v á b b . A családom •— no meg én is — nagyon szerettük volna, ha hegedűs lennék. A tanáraim azonban nem tartottak olyan nagy tehetségnek. Apám felkereste Kállai Gézát, az akkori heged,ű-szakfelügyelőt, és kérte a véleményét. Kállai Géza kifejtette: lehet, hogy az a gyerek jó zenész, lesz, de hegedűs soha . . . Végül azonban fölvettek a Konzervatóriumba és Bakonvi Istvánhoz kerültem, ö a postás zenekar koncertmestere, végtelenül jó pedagógus, t u l a j d o n k é p p e n neki köszönhetek mindent, és úgy emlékszem vissza rá, mint a legcsodálatosabb emberre. akivef valaha is kapcsolatban voltam életem során. Az első év a Konzervatóriumban nagyon nehéz volt, talán az ú j környezet, az ú j követelmények miatt. Második
1 4 SZEGEDI EGYETEM j
Zoltán:
O r á k u l u m hallókészülék, orgazmus stb . . . Körbe a padlón fenyőgyanta öt centit ment beléd a tű — tele lettünk azonosulásokkal, Ugyarmz a gyantaíz a talpadon még összekentünk m i n d e n t Sebgyanta, vérgyanta, gyantásvér közben a záportól fellazult a talaj, megtalálsz, vagy farkasok közt hálok? borzalmas, ugye —
Nagy Imre;
Úton — A főút mellett guggoltak glottgatyában, kavicsot dobáltak a f o r r ó aszfaltra. — Hogy-hogy? kérdezte a nagybátyj. — Mert minden külföldi gazdag és minden gazdag külföldi» és nem számít nekik egy-két dollár, vagy csoki, vagy ilyesmi, ha ilyen glottgatyás éhező gyerekeket látnak, egyszerűen csak kidobják a z ablakon és kész. — És mit csináljunk? — így guggolunk, és ha jönnek, a k k o r nézünk, n e m mosolygunk, hanem k i n y ú j t j u k a kezünket. Kócold össze a h a j a d ! Guggoltak, néztek, d e n e m jött se külföldi, se magyar. Lefeküdtek az ú t közepén a forró aszfaltra, pezsgett az izzadság, könnyű szelek szárogatták. Hosszan elnyúltak, simák és szabadok voltak, f e j ü k CSESZNEKNÉL, lábuk GYÖR e l ő t t Bukkanó tövében napoztak, a busz talán egy m é t e r r e állt m e g tőlük. Az átizzadt ingű sofőrtől két átizzad p o f o n t k a p t a k és néhányszor elmentek az a n y j u k b a .
Útfél en Teste könnyű és erős. Glottgatyája szellős. K i n y i t j a a kaput. ""* V a d a b b a fény. Körülnéz. (A fék!) Belemeríti l á b á t a homokba." (A cipő megvéd az élvezettől egyébként.) Lábujjai közt föltör a melegpor. Combjába szalad a lágy érintés. Teste könnyű és erős. Glottgatyája szellős. Vadabb a fény. Körülnéz. (A f á k ! A híd! Az édes gázok! A p a p s a j t ! A szeder! A hom o k b á n y a ! A tó! Az idegenek! A ravasz tehénlepények! Az idegenek!) Teste könnyű és erős. Glottgatyája szellős. V a d a b b a fény. K ö rülnéz. (Fölemeli a kezét: b á r m i t megérintheti Fölemeli a l á b á t : bárhova m e h e t ! Fölemeli az' o r r á t : b á r m i t megszagolhat! Fölemeli a f ü l é t : b á r m i t m e g h a l l h a t ! Fölemeli a s z á j á t : b á r m i t megízlelhet! Fölemeli a szemét: m i n d e n t lát!) Teste könnyű és erős. G l o t t g a t y á j a szellős. Vadabb a fény. Körülnéz : ez a lehetőségek hazája. dentenem, hogy mit is a k a r o k csinálni az Akadémia elvégzése után. Sokáig úgy volt, hogy ki fogok szerződni az NSZK-ba néhány évre. Nyilvánvalóan ez csak átmeneti helyzet lett volna. A k k o r t á j t kerestek a szegedi f ő iskolára hegedűtanárt. A r r a gondoltam, mi lenne, ha megpróbálnárrl Szegedet. A főiskolai t a n á r i cím mégiscsak vonzó egy f i a t a l ember számára! Weninger Richárd, a főiskola igazgatója, m i u t á n kikérte rólam Kovács Dénes hegedűművész, az A k a d é mia akkori rektora véleményét, feltette a kérdést: akarok-e leköltözni Síegedre. Igent m o n d tam, s azóta is itt vagyok. És: boldognak érzem m a g a m Szegeden!
(Takács László felvétele) évben aztán lassan kezdtem m a g a m h o z térni, s a m i k o r negyedikes lettem, el m e r t e m m e n n i a Zeneakadémiára felvételizni, de a biztonság kedvéért felvételiztem a Zeneiskolai T a n á r k é p z ő Főiskolára i s . . Első próbálkozásra fölvettek az Akadémiára, Szűcs Mihály növendéke lettem. Azonban eleinte ött is nehézségeim voltak, és ott is csak negyedikes koromban találtam meg m a g a m igazán. Végül ötödéves k o r o m b a n az Akadémiai Hangversenyen elnyertem a Nagydíjat. P5 Ha ilyen nagy sikereid voltak, miért nem maradtál a fővárosban? Nem féltel a vidéki élettől? — 1977 f e b r u á r j á i g kellett el-
¡BJ Művészi fejlődésed szempontjából nem érzed hátrányosnak a vidéket? — Nézd, m o n d t á k nekem is. hogyha véletlenül Pesten m a r a dok, a k k o r a „nagy tűz" közelében vagyok. Na, de ott örökké mindenkivel megküzdeni, a f u r kálódásokban résztvenni nem tudnék. Én mindig azt m o n d o m : akibe egy csöpp tehetség szorult, aki a hangszerével foglalkozik, í n n a k nincsen ideje a r r a . hogy b e j á r j o n a koncertirodába magát 'dminisztráltatni. Amikor ide. Szegedre kerültem, koncertlehetőségekben nem volt hiányom. Kéthárom éven keresztül, azt mondhatnám. mindenfélét elvállaltam játszottam a Collegium Artiumon. általános iskolás bérleti hangversenyen stb. Zárójelben megjegyezném: az egész országban két, rendszeresen koncertező hegedűs él vidéken. Gyermán István, aki Pécsett tanít, és én.
Senki más. Ügyhogy azt is lehet m o n d a n i ; én vagyok az „Alföld koncertező hegedűse". Nem panaszkodhatom, évente kb. harminc-negyven koncertem van (és nemcsak vidéken, ebben az évben pl. két hangversenyem lesz a Zeneakadémián). f i Te voltaképpen a beat-nemzedékhez tartozol. Szereted a könnyűzenét? — Igen! Sőt: m ű v e l e m is! | 3 Mennyiben segít a könnyűzene? — Sokkal kötetlenebbül érzem magam g i t á r r a l a kezemben. Nagyon sokat lehet oldódni a színpadon. A könnyűzenélés így m e g t a n i t a helyes színpadi mozgásra, viselkedésre. Ami azért fontos, m e r t alighogy valaki beteszi a lábát a pódiumra, a közönség m á r i s érzi r a j t a , hogy ez az e m b e r t u d - e vagy sem. A komolyzenészek részéről gyakran jelentkezik e g y f a j t a lenézés a könnyű m u z s i k á k kedvelői iránt, illetve a népi zenészek felé. Csak aki m á r művelte, t u d j a igazán, mennyire jogtalan ez a vélekedés! f i A tanítás kényszer vagy tröm számodra? — Feltétlenül öröm számomra a tanítás. Rengeteget, szinte a legtöbbet lehet tanítás közben tanulni, másfelől pedig lehető•égem van különféle embereket, jellemeket megismerni. £8 Mi a véleményed: lenne >peny egy kisebbfajta „Fészek" létrehozására Szeneden, ahol előadóesteket. kiállításokat stb. lehetne rendezni? — Igen. Határozottan igefi. Q Köszönöm a beszélgetést! K Á R P Á T I JUDIT
X. Egyetemi Színjátszó Fesztivál L'Aguila '33
Meeting, vagy fesztivál? A
fesztivál
A krónikásnak — aki a L'Aquilában tizedszer megrendezett Egyetemi Színházi Fesztiváltól tudósít — egyik szeme sir, a másik nevet. Legyen m o n d j u k a bal szemünk a nevetó. Nos, mosolyogni oka e jeles érzékszervnek v a n elég, hiszen a J A T E Egyetemi Színpad sikeresen szerepelt a fesztiválon. H a b á r verseny n e m volt, helyezéseket n e m osztottak, érzésünk, s a hozzánk érkezett vélemények szerint előadásunk feltétlenül dobogós egy virtuális mégis-versenyben. S í r h a t viszont bízvást a jobbik (szívünktől t á volabb, d e rációnkhoz közelebb eső) szemünk, emlékezvén a felvonultatott produkciók a g gasztóan alacsony színvonalára. Meglehet, nem képviselek á l t a lános nézőpontot, mégis j o b b a n ö r ü l t e m volna, h a ugyanezen előadásunkkal . megszégyenülve v o n u l t u n k volna haza, sok-sok jelentősebb előadás árnyékát érezve r á n k borulni, hogy aztán itthon eltökélten és dacosan foghassunk ú j f e l a d a t o k elvégzésébe. Most pedig becsületesen nem t e h e t ü n k egyebet, minthogy, a többségre csak egy kézlegyintést áldozva, megkísérelj ü k vázolni a z t a néhány é r dekes színjátékot. (Egy igazán színházi mércével mérhető előadás.) A krakkói Teatr 38 Kafka Per című regényének egy ú j a b b színpadi változatát készítette el. Nagyszerű terekben, nagyszerűen mozogva, gesztikulálva és beszélve játszották e z t a z igen k e m é n y játékot. Egységesen é s logikusan pergett a z a „lengyelesen" realizmuson túli színj á t é k (bevallásuk szerint T a d e usz K a n t o r h a t r á j u k leginkább), amelyben a z ügyvédnő természetesen hord combközépig é r ő lovaglócsizmát, a különböző szereplők természetesen másznak r e n d r e asztalok, ágyak alá, a "Nagybácsi természetesen hordoz óriási üres koffert, s a p r o cesszus k o r á b b i áldozata oly m é r t é k b e n s i m u l bele a gépezetbe, hogy ostorcsapásra \ mozog. A j á t é k a színház előtti szűk u t c á n kezdődik Jozef K letartóztatásával (ezt a z egyik előadáson igen hatásos autós bekerítéssel oldották meg, a nézők kénytelenek voltak a szűk utcán a falhoz lapulni). A második stáció a színház belsejében, egy „elő-kihallgatás", Josef K é r t e t len tiltakozása, s telefonálási szándéka. A processzus k o r á b b i kliense r é m ü l t e n r o h a n kl, vérfagyasztóan kiabálva „Nem l e het telefonálni!". Ez u t á n a z öltözőben f u r a k s z u n k rövid ideig, m a j d a z élőiről lezárt színpadon é s színpad h á t a mögött elkezdődik a t u l a j d o n k é p p e n i d a r a b . Meggyőzően, érdekesen, keményen. De: a tér, s a j á t é k m ó d — b á r érdekes — nem elég nyomasztó, s ő t talán egyáltalán n e m az. És sajnos a z összes szereplők közül a Jozef K - t a l a k í t ó színész a legmanírosabb, a legkevesebb valódi eszközzel dolgozó. K i t u d j a (több változat után néhányan megkérdezték), t a l á n jozef K a l a k j a n e m igazán színpadi f i g u r a ? (Egy táncszínház) L'Aquiiában működik balett-táncstúdió (Gruppo
A Per Felügyelője
egy Teat-
ro Danza „Incastro") amolyan esti iskola, a h o v á dolgozók é s diákok j á r n a k tanulni, próbálni munka, iskola, egyetem után. Vezetőjük, k o r e o g r á f u s u k egy a m e r i k a i táncosnő által kidolgozott rendszer a l a p j á n a g i m nasztika é s a m o d e r n jazz-balett valamiféle keverékének nyelvére t a n í t j a őket. A legfiatalabb 15, a legidősebb 25 éves. Ök a d t a k elő e g y egészen é r d e k e s (bár megvalósításában tökéletlen) t á n c m ű v e t (Definiamoci Addosso). Rengeteg f e h é r r u h á b a (legi n k á b b a judo-köntösre emlékeztető nadrágba-köténybe) bújt fiú é s lány, a r c u k fele átlósan — mintegy törésvonal mentén — szemöldöktől szájig feketéres z ü r k é r e festve. A színpad két oldalán mikrofonok. M i k e Oldfield örökszép „ O m m a d a w n " - j a szól. A táncosok táncolnak szép mozdulatok, . mozgalmas összetett csoportképek. Időnként v a laki a mikrofonhoz lép é s tiszta — kemény, vagy csengő — h a n gon szövegeket olvas föl. A t á n cosok táncolnak. K á r , hogy a szövegeket n e m é r t j ü k , a z összhatás így is lenyűgöző. Jellemeket, f i g u r á k a t jelölnek ki. n e veznek meg m a g u k közül. E l játszák a viszonyukat hozzá. A második részben n e m a z egyén; a t á r s a s kapcsolatok, a párok, a tömeg a főszereplők. A j á t é k végén megjelenik a Maszknélküli. Felrohan a színpadra, k ö rülnéz, m a j d f e h é r r e festi m a gát. ö t e h á t másképp a k a r j á t szani. A többiek t a l á l g a t j á k , ki ő. T u l a j d o n s á g o k k a l próbálják megnevezni. A m i k o r r á t a l á l n a k a nevére, meghal. S a j n o s a táncosok még n e m elég pontosak, s az ő hibáik mindig érzékelhetőbbek, ordítóbbak, m i n t m á s színészeké. A z egész j á t é k é r deme, hogy a h i b á k a t közben mindvégig el t u d t a m felejteni. (Chromatique) Kezdetben vala a Fehér. A színpad nagy f e h é r doboz ( n e gyedik f a l a nylonfóliából), benne f e h é r lépcső, f e h é r tonett-fogason f e h é r napernyő, f e h é r l a -
Chromatique-a lyoniak előadása vor, f e h é r r u h á b a n egy férfi. A földön egy tojás. A Férfi észreveszi, felfedezi, játszik vele, megszelídíti, f e h é r r e festi. A tojás leesik, eltörik. A Férfi megd e r m e d : megszületett a Sárga. A Férfi minden t o j á s t falhozföldhöz vagdos. Megjelenik a Nő. A Férfi „lefesti". A z eredmény a legkoncentráltabb ősNő, a lényeg e r e d e t e : egy tojás sárgája, ö r ü l n e k . A Férfi mindent s á r g á r a festene. Közös j á tékok. A Nő mosakszik. A Férfi fölfedezi a Kéket, a víz színét. Tengert fest. Majd m i n d e n t kékre. A dobozt felénk lezáró fólián megszületik a Zöld, a k o rábbi Sárgából é s a z ú j Kékből. Az egész „világot" zöldre festi, egyre vadabbul, a z t sem véve észre, hogy a N ő t elpusztítja. Amikor e z t fölfedezi, a lehasogatott, összepamacsolt nylonfólia alatt a lépcsőn fekvő Nőre mered. é s megleli a Vöröset. A f r a n c i a ^lőad'ás (Theatre U n i versitaire, Lyon) főszereplői a Férfi a Nő és a Színskála. Utóbbi kettő m a r a d é k t a l a n u l helytállt. m i a t t u k lenyűgöző a félórás előadás. A fesztiválon ezeken kívül csak a mi Kísérletünk volt számottevő produkció, erről a lapban m á r ielent meg méltatás
A
meeting
A fesztivál szervezői többször e l m o n d t á k : Az eredeti ^ é v n e m Festival, h a n e m Meeting (találkozó) volt, u t a l v á n a fesztivál elsődleges céljára. Nos, valóba/i — bár a találkozások feltételeit a rendezőség n e m tudta megfelelően biztosítani — felejthetetlen m a r a d Marcello és Rita, apuilai egyetemisták, a k i k minden csapatnak „istápolását" bírt á k energiával, m e g m a r a d emlékezetünkben a katalánok t e r m é szetes vidámsága, Francesco, a Itt éppen meeting borpince, Aldo, a szálloda előtt a lengyelekkel vodkázó rendőrök, akiket a portás hívott ki szolid éjszakai dalolásuk nyomán. Mindez — é s m é g s o k minden — fontos, s ő t nagyon fontos m a r a d n e k ü n k (hovatov á b b a fesztiválnak ezen része Némiképp mindenki számára é r d e m e l n é a beszámoló nagyobb csalódást okozott a fesztivál. A hányadát). Csakhogy ezek a t a - benevezett együttesek sokféle lálkozások — félő — egy Egyenemzetisége, a külhoni rendezés temi Bélyeggyűjtő Találkozón is és a lehetőség a részvételre, létrejöhettek volna. A város nem i n d a n n y i u n k b a n fokozott v á r a ve: L'Aquila — m a g y a r u l : a Sas kozást szült. A fesztiválprogram Nem t u d o m elnyomni a gyenge ráadásul olyan kuriózumokat élcet: ahhoz, hogy a találkozáígért, mint például az Oidipusz sok n e a Színház ürügyén, h a tragédia görög előadásban, vagy n e m a Színház révén jöhessea Pillantás a hídról amerikai innek létre, a válogató-szervező terpretálásban. Jugoszláviából a csoportnak sasszemmel kellene híres Teatar Levő jött el a szína résztvevőket válogatnia. padvezető-rendező-író darabiával.- a csehek Brecht-et adtak elő. UPOR LÁSZLÓ a f r a n c i á k Csehov-ot, m i n d e n nek ellenére j o b b á r a műkedvelőönképzőköri előadásokat láthattunk. rtem r i t k á n blöfföt. Az első k é t n a p produkcióit látva egyáltalán kérdésessé vált s z á m u n k r a . eZ a közönség az addigi bemutatók után. „befogadój a " lesz-e a Kísérletnek, lesz-e k o n t a k t u s színész és néző k ö zött. Az előadásokat n e m a v á rosi színházban t a r t o t t á k , a m i n t azt előzetesen ígérték a szervezők, h a n e m L'Aquila San Filippo nevű t e m p l o m á b a n . A szokatlan környezet a szegediek számára okozott meglepetést, a szokatlan kérés — a nézőteret n e foglalják el előre a nézők, előadás közben n e f é n y k é p e z z e n e k n e b e szélgessenek — viszont a helybéli közönséget é r t e váratlanul, Jelenet a franciák Csehov Hatynémi ellenszenvet és idegenketyúdal adaptációjából dést keltve a z előadás iránt. Ez a jól érzékelhető unszimpátia azonban a Kísérlet első 10 nerce u t á n eloszlott, a k o n t a k t u s létrejött, megteremtődött a f e szültség nézőben és színészbén e g y a r á n t s a nyelvi különbözőséget feloldotta a képek egyértelműsége. . S hogy valóban befogadóiává vált a néző a szegediek előadásának. bizonyította, hogv az idei fesztivál bemutatói közül az egyetlen produkció, melvnek a l kotóival — interpretálóival t a lálkozni-beszélgetni-vitatkozni a k a r t a közönség — a Kísérlet volt. A másodszori bemutató után nedig valósággal megvendégelték a szegedi társulatot az olaszok — vörösbort, f o r r ó pizzát és frissen sült kenyeret hoz- . tak. A reggeli órákig elnvúló — s egyszerre több nyelven folyó —
Milyen lesz a 11.?
JEGYZET remény Olvastam: hiszem, hogy amíg a művészet él, addig is van. A művészet az életet követi. Ha meghal, az azért van, mert már nem ember az ember, akiről szólnia kellene. A színház a találkozás művészete. Sem a képzőművészet, sem a film, de még a líra sem képes annyira közvetlenül a lélekre hatni, mint a színház — ha az valóban színház. Ahol egyszerre érez néző és színész. Ahol csak szavakban létezik néző és színész, de egyszerre létezik az ember. Ahol a lelkek ta. lálkozása a lelkek cseréje, ahol a szellemek kultúrája a kultúrák cseréje. A cserében hazugságmentes vallomások, hitek születhetnek. Ez a csere érleli a lelket, ez tartja életben, ez menti meg a testet a vegetálástól. A színház szent hely, és ha már máshol nem, de legalább itt bevallhatnánk magunk előtt bűneinket, legalább itt érezhetnénk szégyent, legalább itt pirulhat, nánk végre. Mert ezek kellenének az embernek, hogy észhez térjen! L' Aquilában azt tapasztaltam, hogy még a színházban sem merünk vallani magunknak, mi emberek. De színházat tán nem is láttam. Láttam viszont cirkuszt, shaw.t. kabarét színház cimén. Olyan találkozásokat, amikor nem történik vallomás, legfeljebb úgy csinálnak mintha az lenne. Ilyen világban a tapsnak sincs értelme, mert minél nagyobb, annál hazugabb. De éppen ez, hogy a színház mennyire távol áll lényegétől, bizonyítéka annak, mennvire hamisak kapcsolataink. Olyan kor ez. mikor mindnyájan hazudunk, és csak abban különbözünk egymástól, hogy vannak akik kevesebbet hazudnak. Talán azok a íegigazabbak. akik azt keresik, hogyan szabadulhatnának meg hazugságaiktól. Ohiav kor ez. amikor egymást hajszoljuk hazugságokba, anélkül, hogy tudnánk róla. A bjigott kereszténnek még ha vétkeztek is. gyónás közben legalább tudtak róla. Volt igazságképük és volt hazugságképük De nekiink csak egyféle képünk van: mindnyájan igazna' mondjuk magunkat. VARSZEGI TIBOR
A fesztivál titkára: Federlco FIorenze (Sztarenki P á l felvételei) beszélgetést végül is a szegediek hazafelé tartó vonatindulása szakította meg. Az olasz közöség Irányunkban s az előadás i r á n t megmutatkozó s z i m p á t i á j á t nagy örömmel f o gadtuk, ennél azonban sokkal nagyobb ö r ö m ü n k r e szolgált voln a egy színházi, művészi szempontból értékesebb fesztivál. A végeredményt t e k i n t v e ugyanis egyetlen előadást, egyetlen igazi színházi élményt n y ú j t ó produkciót l á t h a t t u n k c s u p á n : a krakkói Teatr 38 Kafka-feldolgozását. B á r az előadás lényegében n e m tudta visszaadni a Per v i lágát. mégis igen szuggesztív módon sikerült megfogalmaznia egy olyan üzenetet, mely minden j e lenlevő s z á m á r a egyértelmű volt. A pontosság kedvéért el kell mondanunk, n e m a fesztivál színvonalának alacsony volta emelte ki ezt a produkciót a többi sorából, megállta volna a helyét — a Kísérlet-hez hasonlóan — egy erősebb, rangosabb színházi mezőnyben is. Helyszűke m i a t t n e m térhet ü n k ki mindazokra a gondokra, melyek az utazás során, m o n d hatni végigkísérték a szegedi társulatot, mint ahogy a z t s e m részletezzük most, miféle problém á k a t okozott az új. s m e r ő b e n szokatlan játéktér. Azt ellenben hangsúlyoznunk kell. hogy a fesztivál szervezői, m u n k a t á r s a i , élükön Federico Fiorenze-vel, a fesztivál titkárával. mindent megtettek a n n a k érdekében, hogy az előadás tárgyi és t e c h n i k a i feltételeit megteremtsék. A fesz- tivál titkára egyébként egyetértett velünk abban, hogy a z Idén tizedik a l k a l o m m a l megrendezett fesztivál színvonala valóban n e m felel meg az e l v á r á s o k n a k , s hogy igen nagy eltérések voltak az egyes csoportok p r o d u k ciói között. Ennek okaként n e m csak a résztvevő együttesek k i választásának helytelen módját jelölte meg Federico Fiorenze, h a n e m azt a negatív jelenséget is. hogy tudniillik egyes egyetemi színjátszó csoportokban — a z Idei fesztiválon például az a m e rikai. a görög t á r s u l a t o k n á l volt ez megfigyelhető — a t a n á r o k veszik át a vezető szerepeket i l letve dk határozzák meg egy-egy előadás koncepcióját elnyomva eláltal a fiatalokat, az ú j kezdeménvezéseket. A fesztivál t i t k á r a minden udvariaskodás nélkül tette a z t a megállapítást, hogy az idei fesztivál két legfontosabb előadása a Kísérlet és a Per volt. Mint megtudtuk a fesztivál vezetősége a jövőben a színvonal emelése érdekében változtatni kíván a benevező társulatok k i választásának eddisi gyakorlatán. Elkénzelhető tehát, hogv a 11. fesztiválon egy ú j a b b szegedi 'észvétel, egv ú j a b b szegedi s i ker m á r értékesebb fontosabb lesz számunkra.
YEMBÉGŰMK
YGLT
dr. Vörös László
E számunk vendége dr. Vörös László, a J A T E Bölcsészettudom á n y i K a r XL számú Magyar Irodalomtöfténeti Tanszék docense, a Tiszatáj főszerkesztője. Beszélgetésünkben elsősorban a folyóirat szerkesztési elveiről és vendégünk oktatói, kutatói m u n k á j á r ó l volt szó. # Tanár úr. az ön szerkesztői munkáját a Tisza táj-bol sokan megismerhetik. oktatói-kutatói tevékenységéről csupán a szűk szakma, illetve a bölcsészhallgatók alkothatnak képet. Arra kérem, mondja el: hogyan került a z egyetemre, mi a legfontosabb kutatási területe? — 1953-ban érettségiztem Kiskunhalason, u t á n a ide jelentkezt e m az egyetemre, d e se akkor, se egy év m ú l v a n e m vettek föl, m e r t a n a g y a p á m n a k hat hold f ö l d j e és egy cséplőgépe volt. Kulákgyereknek számítottam. Dolgoztam, két évig katonáskodt a m , 1957-ben vettek föl többszöri próbálkozás u t á n a BTK-ra, magyar-történelem szakra. Itt olyan jól sikerült a m u n k á m , hogy végzés u t á n a tanszéken maradtam gyakornoknak, ahol a k k o r olyan k i t ű n ő tanszékvezető volt, m i n t Szauder József. Szakm a i m u n k á m elég s o k i r á n y ú é n alakult m á r kezdettől fogva, m e r t m i n d i g is érdekelt az elmélet, az irodalomtörténet és a k r i t i k a , is. Örülök, hogy ilyen széles skálán mozgott az érdeklődésem, eddig körülbelül száz irodalomkritikát, recenziót írtam, mintegy 25 i r o dalomtörténeti, esztétikai, irodalomelméleti t a n u l m á n y t publikáltam. Kandidátusi értekezésemet ezekben a n a p o k b a n n y ú j t o m be, ennek címe: A m a r x i s t a esztétika n é h á n y alapkategóriájáról (Való. ság, tükrözés, realizmus). R e m é lem, hogy ez a m u n k á m könyvb e n is megjelenik. A dolgozattal m á r négy éve végeztem, de a
téziseket is m e g kellett írni, és a z a helyzet, hogy mindig a legszemélyesebb m u n k á m maradt utoljára. Egy semmitmondó értekezlet, egy semmirevaló kézirat megelőzte, hogy ezzel foglalkozzam. De ez engem abból a szempontból n e m bánt, hogy ' a t é m a olyan, hogy más nem fogja előttem megírni. H a itt tartunk, megvallhatom. hogyha nem ilyen t é m á t választok, h a n e m például Gellért Oszkár líráját, a k k o r m á r 15 évvel ezelőtt kandidátus leh e t t e m volna, de abban semmi örömet n e m lelnék, m e r t n e m mozdítottam volna előre egy m i l limétert sem a m a g y a r irodalomt u d o m á n y t Ezen a nehéz t é m á n viszont nagyon sokat dolgoztam: úgy érzem hasznára válik a t u dománynak. Az egyetemen irodalomelméleti előadásokat és irodalomtörténeti szemináriumokat tartok. Hallgatóimat nagyon szeretem és sokra becsülöm. Munkajogilag az egyetemen van a f ő állásom, de ha m o s t azt kérdeznék, hogy a két m u n k a közül melyiket szeretem jobban, akkor nem t u d n é k dönteni. Mind a kettőnek m e g v a n n a k a mással nem pótolható szépségei, és hogy az egyetemen van a főállásom, az pusztán olyan praktikus meggondolásból adódik, hogy az sokkal biztonságosabb munkahely, m i n t a szerkesztés. 0i Amikor átvette a Tiszatáj főszerkesztői székét, a folyóirat hagyományaiból mit kívánt akkor feltétlenül megőrizni és milyen hagyományt próbált megalapozni? — 1975 elején Ilia Mihálytól nagyon színvonalas, kidolgozott koncepcióval és jó szerzőgárdával rendelkező folyóiratot vettem át, amely a m a g y a r folyóiratstruktúra egészébe nagyon jól beilleszkedett úgy, hogy egyúttal s a j á t o s szint is képviselt. Az
E tanévi, utolsó folyóiratszemlénkben h á r o m személyiség: két politikus és egy filmművész életével és műveivel foglalkozó í r á sokra hívom fel a f i g y e l m e t
szóKtja. A törölctől való teljes e l s z a k a d á s t í r j a a szerző, Bethlen nem csupán azért u t a s í t j a el, m e r t n e m lát esélyt rá, h a n e m m e r t s a j á t h a t a l m á n a k az elvesztését is m a g á b a n foglalná. Kvázi önállóságot kíván elérni, s politik á j á t ehhez igazítja: (Hankiss Ágnes szemléletes leírása szerint) ennek lényege az árukapcsolások „bővített újratermelése", azaz: a f e j e d e l e m a r r a törekszik, hogy az alku ne egy úgynevezett nulla összegű játszma f o r m á j á b a n j á t szódjék le, h a n e m igyekszik a k o n f l i k t u s elemi formáit, mielőtt még megszületne a végső k i menet, á t t e n n i a nem nulla összegű játszmák terébe, amelyben az elszámolások rendszere, ú j tételek bevezetésével, tetszés szerint tágítható. E t a k t i k á t példázandó, a szerző Lippa v á r á n a k véráldozalokat kövételő feladását elemzi.
Hankiss Ágnes méltán nagy feltűnést keltő Martinovics-élettörténet-elemzése után újabb ellentmondásos m a g y a r történeti személyiség é l e t ú t j á t idézi f e l : Bethlen Gábor erdélyi f e j e d e lemét. A
Valóság 5-ös számában megjelent írás alcíme: Adalékok a „kötéltánc" crchetipikus képletéhez, jelzi, hogy Hankiss Ágnes felfogása szerint Bethlen Gábor történetéből az ellentmondásosság, s a kétértelműség n e m i k t a t h a t ó k i ; ellenkezőleg, a n n a k lényegéhez tartozik, s m i n t ilyen, formája szerint a z erdélyi fejedelem életú t j a leginkább a kötéltánchoz hasonlítható. B e t h l e n G á b o r k ü l detésének lényegét a szerző szándékos leegyszerűsítéssel így fogalmazza m e g : a nemzeti függőség csökkentése, az elnyomókra t á maszkodva, az elnyomók ellenében. E p r o g r a m megvalósítását kíséri figyelemmel a t a n u l m á n y író, s a „ t ö r ö k b a r á t " fejedelem élete fordulóinak elemzésével bizonyos törvényszerűségeket kíván felmutatni a „kötéltánc" archetipikus képletén belül. (A szerző feldolgozásmódja lélektani, a konfliktushelyzetek izgalmas, t e l s ő megjelenítésén túl ez azt is jelenti, hogy az egyébként t e r m é szetszerűleg valóságos történelmi tényeket önkényesen, ám a személyiség pszichikai hitelességét megőrizve értelmezi.) A „küldetéstudat—szakadásvalóra váltás—elmagányosodás" stádiumaiba szorított élettörtériet-fejlődést itt n e m k ö v e t h e t j ü k nyomon, á m némely mozzanatára feltétlenül k i t é r h e t ü n k . A fejedelem törökhöz fűződő kapcsolatait kellő alapossággal eleveníti fel Hankiss Ágnes, oly apróságokat is megemlítve, hogy Bethlen egykori pártfogóját, Görcsi Mehemed pasát még f e j e delem k o r á b a n Is „ a p á m " - n a k
Kényszerű magányosságát aztán a fejedelem lassanként választott szereppé formálja: ennek további következményeit f e j t h e t j ü k fel Hankiss Ágnes tanulmányából, n e m csupán a politika, de p é l d á ul a fejedelem magánéletét közvetlenül érintő, h á r o m f ő r a n g ú aszony ( I m r e f f y Kata, Török K a t a és Báthory Anna) ellen i n dított boszorkányper vonatkozás á b a n is. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? senki sincsen, bizonyára, bizonyára nincsen." — idézi a m á r beszélni n e m tudó fejedelem p a p í r r a vetett, utolsó szavait a szerző t a n u l m á n y a végén. H á r o m százegynéhány évvel később népünk bölcs vez4re, Rákosi Mátyás aztán k a r a k á n választ ad a k é r d é s r e : az ellenség sorainkban van. E hosszú időre beláthatatlan következményű politikai tévedés l e g i s m e r t e b b áldozatának. R a j k Lászlónak az élettörténetét eleveníti fel Sipos Péter a
Társadalmi
Szemle
m á j u s i számában, a Politikuspályák sorozat keretében. R a j k o t 1956. j ú n i u s 15-én m i n t egy trockista kémcsoport t a g j á t tartóztatták le. Szeptember 16 és
alapkoncepcióban akkor sem éreztem a változtatás szükségességét és ezt most sem t a r t o m i n dokoltnak. Ennek a koncepción a k a lényege egy h á r m a s egyensúly megvalósítása, a helyi, az országos és az országon kívüli, az egyetemes között. Mindig is az volt a véleményem, hogy m a v i déken jó irodalmi folyóiratot szerkeszteni megfelelő helyi szerzőgárda (írók, költők, kritikusok, t a n u l m á n y - í r ó k társadalomtudósok, képzőművészek stb.) nélkül nem lehetséges, de csakis és kizárólag r á j u k hagyatkozva sem. A vidéken szerkesztett folyóiratok felszabadulás utáni története azt bizonyítja, hogy ezek a lapok akkor t u d t a k igazán m é l t ó versenytársaivá válni a központi folyóiratoknak, amikor bekapcsolódtak az országos irodalmi m u n kamegosztásnak abba az egészséges áramlásába, amelyben a fővárosi lapok ugyanúgy szívesen közöltek vidéken élő szerzőket, m i n t ahogy a k á r a legnevesebb Pesten élő írók sem érezték r a n gon alulinak a vidéki lapokban való m e g j e l e n é s t Példaképpen elegendő most a szomorú aktualitás kapcsán is Illyés Gyulára hivatkoznom, aki az utóbbi 8—10 esztendőben a legtöbb versét a T i s z a t á j - n a k adta. Illyés szóban és írásban többször is kifejtette, hogy többek
L FOLYÓIRAT
24 között zajlott le a nyilvános, a rádióban is közvetített f ő t á r gyalás, október 15-én pedig R a j k ó t és több társát (Pálffy Györgyöt, Szönyi Tibort. Szálai Andrást, Korondy Bélát, Németh Dezsőt, Horváth Ottót) kivégezték. Ezek az úgynevezett tények, s a m i mögöttük volt, azt némely tekintetben m a is homály fedi. Rajk László 1909. március 8-án született Székelyudvarhelyen. 1927-ben beiratkozott a P á z m á n y P é t e r Tudományegyetem Bölcsészeti karára, magyar—francia szakra. Bár elméleti felkészültsége még a kezdet kezdetén tart, 1929—31 között a m a r x i s t a meggyőződés gondolkodása a l a p j á v á válik. Energikus, mozgékony egyéniség volt: a forradalmi munkásmozgalomhoz való vonzódása n e m m a r a d t csupán teoretikus érdeklődés. 1931-ben a KIMSZ, m a j d a K M P t a g j a lett —, a h a r m i n c a s évek első felében a rendőrség több ízben őrizetbe vette. Aztán t a g j a volt az építőmunkások 1935 n y a r á n lezajlott t ö m e g s z t r á j k j á t vezető bizottságnak m a j d a p á r t utasítására emigrációba vonult. F r a n c i a o r szágból 1937 októberében (Firtos László néven) Spanyolországba érkezett, ahol részt vett a h a r cokban. Egy politikai k a l a n d o r révén itt vádolták először trockista elhajlással; az ügyet 1941ben a IComitern zárta le: Rajk a párt jó kádere. 1938-ban az ebrói csatában megsebesült, m a j d a fogság évei következtek: végülis 1941 auguszt u s á b a n tért vissza Magyarországra. Októberben azonban elfogták, s előbb a kistarcsai i n t e r -
kőzött azért kedveli a Tiszalájf, m e r t egyik legfontosabb végezniValónak a Közép-Kelet E u r ó p á ban egymás mellett élő, történelmi múltukban, jelenükben és jövőjükben egymásra utalt népek közelítését kulturális értékeinek közvetítését t a r t j a . Ezt a célt lap u n k b a n két speciális rovat is szolgálja, az egyik a Most, Punte, Hid rovat (amelyben éppen a j ú liusi s z á m u n k b a n egy cseh összeállítás jelenik meg), a másik pedig a Kelet-európai néző. Úgy l á t j u k hogy ezzel nagyon nemes ügyet szolgálunk, m e r t ahhoz, hogy az itt egymás mellett élő népek jobban megszeressék egymást, mindenekelőtt a r r a van szükség, hogy egymás szellemi, történelmi értékeit megismerjék. A kelet-közép-európai kitekintés mellett —7 amint m á r utaltam rá — döntőnek tartom a „helyi szín" jelenlétét. A t á j u n kon, a városunkban élő tehetséges írók, költők, kritikusok stb. munkásságának támogatását, hangsúlyozva, hogy minden provincializmustól és színvonalengedménytől mentesen. Mert n e m csak lapunknak, h a n e m város u n k n a k és megyénknek sem t e n n é n k jót, ha a r r a nem m é l t ó m ű v e k e t az ország irodalmat olvasó közvéleménye elé tárnánk. Az itteni fiatal pályakezdő alkotók támogatását különösen szívügyünknek tartjuk. Ennek egyik bizonyítéka l e h e t hogy remélhetőleg m i r e ezek a sorok napvilágot látnak, megjelenik A hazatérés lehetőségei című versantológia — a Gazdátlan h a j ó k hagyományőrzése is — amely négy szegedi egyetemista költő verseit tartalmazza. A m a g a m részéről nagyon remélem, hogy ez a sorozat m a j d folytatódik, t a lán nemcsak a versben, h a n e m a kritikában is. A következő félévben ennek szellemében irodalomkritikai gyakorlatok címmel speciális kollégiumot hirdetek. Ezeken az órákon frissen m e g j e l e n t szépirodalmi alkotásokról, esszékötetekről szeretnék k r i t i k á k a t íratni a jelentkezőkkel úgy, hogy egy-egy könyvről meghatározott terjedelemben k é r e m m a j d az írásokat. Természetesen a Tiszat á j is profitálni a k a r ebből. Ezzel is támogatni k í v á n j u k a helyi fiatalokat. # Mely folyóiratok szerkesztőségével alakult ki jó kapcsolata a Tiszatájnak? M
náló táborba, m a j d 1944 elején a Margit k ö r ú t i fegyházba került. Az időközben nyilas á l l a m t i t k á r r á avanzsált Endre b á t y j a közbelépésére elkerülte a halálos ítéletet. Sopronkőhidáról aztán B a j o r ország felé hurcolták, 1945 á p r i lisában sikerült végleg h a z a t é r nie. Itthon t a g j a lett az ú j Központi Vezetőségnek, s egyáltalán: politikai p á l y a f u t á s a töretlenül ívelt fölfelé. 1946. március 20-án belügyminiszterré nevezték ki, 1948 augusztus 4-én pedig a küligyi tárcát kapta meg. A Szabad Nép 1949. m á j u s 24-i száma intim h a n g u l a t ú képet közölt: a B a l a ton partján betegszabadságát töltő Révai Józsefet meglátogatta Szakasits Árpád és R a j k László. R a j k ó t h á r o m hét m ú l v a letartóztatták s a továbbiak m á r ismertek. Hogy mit gondolt R a j k kivégzése előtt, n e m t u d j u k , de 1949 f e b r u á r i levele sokat sejtető: „Múltam — úgy hiszem — bccsületes és egyszerű, mint mindenkié, aki tudatában van annak, hogy az áldozatvállalásnak nincsen súlya, ha egy egész nép érdekében s egy nagy eszme szolgálatában történik." A múlt, az emlékezettel felidézhető és folyamatossá tehető életfolyamat a t é m á j a a szovjet filmművészet egyik kimagasló, jelenkori képviselője, Andrej r Ta kovszkij filmjeinek. A r e n d e ző munkásságáról, mindenekelőtt A tükör című filmjéről .Szilágyi Ákos írt remekbeszabott, itt é r i n tőlegesen megidézhető tanulmányt, a
M o z g ó Világ 5-ös számában, Az orosz művészet Sztalkere címmel.
film-
Szilágyi tanulmánya elején rövid, de gazdag , információjú összefoglalását a d j a a szovjet film kialakulási periódusának, cda futtatva gondolatmenetét, hogy Tarkovszkij f i l m j e i (melyek nem eizensteini filmpoétika szerint szerveződnek) klasszikus fokon képviselik az orosz k u l t ú r á t és művészetet a szovjet korszakban.
— Nagyon nehéz kérdés. &ze-~ mélyileg mindenkivel jóban v a gyunk, különösen néhány vidéki folyóirattal jó a kapcsolatunk, az Alfölddel, a Jelenkorral, a F o r rással. Olyan csak elvétve f o r dul elő, hogy kölcsönösen á t i r á nyítunk egy-egy kéziratot egymáshoz, ha úgy látjuk, hogy az adott lap p r o f i l j á b a jobban beleillik. Egymás iránti érdeklődésünk legfontosabb láncszeme, hogy alkalomadtán megérdeklődjük, hogy kit, milyen bántódás é r t és hogyan tudott ez ellen védekezni. Mert ha az egyik vagy másik szerkesztőség jó kéziratot kap, azt esze ágában sincs m á s hova átirányítani, így nagyon magától érthetődő rivalizálás van a folyóiratok között, szerencsére féltékenységtől és intrikáktól mentesen. Életem legnehezebb, de legszebb feladata a folyóiratszerkesztés. Amikor 1975-ben nekivágtam, a b b a n a naiv hitben éltem, hogy az évek múltával könnyebbedni fog a helyzet. Egyáltalán' n e m ez történt. Folyóiratot szerkeszteni soha n e m volt könnyű Magyarországon, de olyan nehéz sem volt, m i n t n a p j a i n k b a n . És egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ezután nem lesz még nehezebb. Szerencsére olyan kitűnő munkatársaim vannak, m i n t Annus József főszerkesztőhelyettes és Olasz S á n d o r szerkesztő. # Melyik számra a legbüszkébb?
(számokra)
— Mindenekelőtt az 1977. decemberi Ady-centenáriumi számra, amiért szerkesztőségünk a Dénes Zsófia által alapított Adyj u t a l m a t is megkapta. iDe m á r ezelőtt nagyon örültem az 197(1. áprilisi s z á m u n k b a n megjelent A tudomány szegedi műhelyeiből című összeállításnak. Ma is m e g hatottan tudom csak fellapozni 1978/4. s z á m u n k b a n a Nagy Lászlótól való búcsúzást, de jóleső érzéssel gondolok most m á r a legközelebbi múltra, a tavaly novemberi, a 80 éves Illyés Gyulát köszöntő lapszámunkra. Mint ahogy a legutóbbi, júniusi szám u n k b a n is — az idő rövidségét beszámítva — igyekeztünk n a gyon tisztességesen búcsúzni legnagyobb k o r t á r s költőnktől. #
Köszönöm a beszélgetést! DLUSZTUS IMRE
A tükör című filmet elemezve Szilágyi Ákos r á m u t a t , hogy o film szerző-bőse az emlékezésben n e m nosztalgikus, h a n e m dialogikus viszonyba kerül a múlttal. Ez a dialogikus emlékezet a létező m ú l t r a irányul, amelynek s a j á t igazsága van, és amely resze a jelennek. A múlt tehát, emeli ki a szerző, maga az életfolyamat —, a tükör pedig -a kapcsolat ú j raf elvételének és kialakulásának jelképe. Tarkovszkij etikai jellegű világképének megfelelően a személyiség azon pillanataira koncentrál, amikor az emberi lét válságba kerül. A személyiség valamilyen küszöb átlépésekor nyílik meg igazán, m e r t „legigazibb élete azokon a pontokon folyik, ahol az e m b e r elveszti önmagával való azonosságát" (M. Bahtyin). Az emlékezés is egyike a küszöb átlépése pillanatainak. Ez az emlékezés Tarkovszkij filmjében mint etikai esemény valamilyen r erkölcsi eszmény e irányul. Ennek elérése a szeretet képességének visszaszerzésévei, illetve kialakításával lehetséges. Az emlékezés r é v é n a valamely e m b e r i kapcsolatot, k o n t a k t u s t ú j r a t e remtő személyiség visszanyeri (visszanyerheti, teszem hozzá) a szeretet képességét, s ez a személyiség erkölcsi megújulásához vezet. A személyiség újjászületésének lehetősége egy etikai és egzisztenciális határhelyzetben t e r e m tődik meg (legalábbis A tükörben), s ez a határhelyzet a betegség, ami Tarkovszkijnál valamiféle kegyelmi, szent állapot. Az emlékezet' hangsúlyozza Szilágyi, mint a beteg t u d a t gyógyulásának feltétele, nem csak az egyén, hanem az egész társadalom erőfeszítése. Ilyen áttételek során az emlékezet a nyelv visszaszerzésének lehetősége lesz, a személyes és történelmi t u d a t zavar legyőzése. Emlékezzünk csak a film zseniális kezdőképeire: a dadogó, gátlásait iszonyú erőfeszítéssel legyőz« fiú egyszerre csak hibátlanul és folyamatosan mondja: tudok bcszélni. (belányi)
6 SZEGEDI EGYETEM
)
-
/
Három végzős kosaras Együtt kosárlabdáztak a SZEOL-ban, egyszerre most, amikor végeznek a SZOTE fogorvostudomány da csapattól és Szegedtől.
Józsa
György
Simor
A kosárlabda születésemtől kezdve jelen volt az életemben — meséli Józsa György. Aoám kosárlabda edző volt. s anyám is sokáig aktívan játszott. "ígv a gyökerek mélyén vannak, de n e m elég mélyen ahhoz, hogy megfelelő időben elkezdtem volna a játékot. 16 évesen. 1972-ben kezdtem kosarazni a SZEOL-, ban. Egy évig játszottam a serdülők között, aztán egvből a felnőttek közé kerültem. Faragó Józsefhez. Hét évig játszottam ott — „keményen kispadozva". Ezalatt háromszor estünk ki az NB 1-ből. Nálunk lelkesedés-alapon ment a játék. Amikor Guoth Iván került a csapathoz, akkor viszont nagyon profi letrf. S bár mondták, hogy m a r a d j a k , nem vállaltam a „sok munka — kevés játék"-ot. A Postásban kellett az ember, így odaigazoltunk. A beilleszkedés nagvon nehéz volt. hisz kiforrott játékosokból á l l t a csapat, na, meg volt bennük egy kis „neveljük meg!" hozzáállás. Aztán, részint egyéni tűrőképességemnek. részint annak köszönhetően. hogy megismertek, kb. egy év múlva elfogadtak. Mindig szorgalmas játékos voltam. ritkán hiányoztam edzésről. Ha éreztem, hogv szükség van r á m . akkor is mentem, ha vizsgákra készültem. Azt hiszem, azt a két órát nem szabad elvenni PZ ember testi-lelki felüdülésétől. S abban, hogy a m a t ő r szinten kosárlabdáztam, az a legszebb. . hogy m e g m a r a d t a játék szeretete. Nehéz lesz megválni Szegedtől — Putnokon fogok dolgozni —. b á r ezt még nem érzem igazán, f a r a d o k külső kritizálója a kosárlabdának. s egész máshol kell megtalálni a mozgásigényem levezetését. Hogv mit adott nekem a kos á r l a b d a ? Sokat. Alkatilag megerősödtem. nagyon sok embert' megismertem, sok jó kapcsolat alakult ki. fejlesztette az a k a r a tomat. ami a tanulásban is hasznos volt. És persze, a játék. a csapat sok örömet szerzett. Remélem. én is másoknak, mert ez ugyanúgy jó érzés, mint ha jól el tudok látni egy beteget, meg tudom gyógyítani. S ez lelkiismereti szemoontból kellemes dologi^ami kell a munkához. Ezért is volt nagyon jó csapatban iátszaVii.
Jó sorozat
mentek át a Postásba, együtt jártak egyetemre, s karán — egyszerre válnak el egymástól, a kosárlab-
Miklós
Általános iskolás koromban kajakoztam. a t o r n a t a n á r o m csábított el kosárlabdázni — válaszolja kérdésemre Simor Miklós. — Egy darabig meni egviitt akettő, aztán a SZEOL leigazolt, s ígv végképp a kosárlabda lett az elsődleges. Másodévesek voltunk. amikor az NB l - b e sokadszor visszakerülő SZEOL „profikkal" erősített. Mivel az NB Il-ben is csak nerceket játszottam. úgv éreztem ezért nem érdemes annvit edzeni, a Postásban több iátéklehetőséeem 1»het. Sokszor, ha látom a SZKOL-t. úgv érzem, talán nekem is sikerült volna ott játszanom. De egv-egv jó hangulatú Postásmeccs. vapv buli után örülök, hogv ípv döntöttem. Nem beszélve arról, hogv ípv az egveVmi. élettel szorosan összefüggő. kellemes emlékeket ébresztő dolgokra (mint például a Medikus Kupák) sokkal több időm volt. Elég szerencsés természetem van. ígv a beilleszkedés is könvnven ment. és segített az is. hogv többen m e n t ü n k egyszerre a Postásba. A tanulást egyáltalán nem hátráltatta a kosárlabda, sőt. egy ió edzés után könnyebb volt a tanulás is. Sajnos, most abba kell haffvnnm. a . iátákot,.. mert. Battonyáp ahol dolgozni fo/?ok.„n<n r 'sen ko? sárlabda-csapat. Fölvetődött persze — fé'ig viccből — hogv alakítsunk ott csanátot. szakosztályt. dehát ez nehéz dolog. Hogy jobb. vagy rosszabb or-vos lőcsök azért, mert sportolt a m ? Nehéz kérdés. P á r h u z a m o san csináltam a kettőt. « nem tudom eldönteni, h ö g v ' h a 'lói vagv rosszul csinálom a m u n k á mat. az mennvire a kosáriahda függvénve I n k á b b az., az oldal a fontos, hogv a betépnél js törődni keH. s a csan^H-^tékb^n is hpitani kel! a másikért. .Ha épnen nincs kedvem lemenni edzésre, a többiekért akkor is megteszem ezt. s ez összefüggésben lehet a m u n k á m során Szükséges mentalitással. Erős. gvors , mindenki leheti de van. arpit csak közösségben. csapatban lehet megtanulni. '
¿7
A tavaszi gyengébb szereplésével középcsapatok közé került Tanárképző labdarúgó csapata a legutóbbi, négy fordulóban hnf pontot szerzett, ezzel valamelyest javított a második idénv mérlegén. A 24. fordulóban az Alsóváros vendégeskedett a Kisstadionban: Tanárképző—Alsóváros 3—2 (0—1), Közenes iramú és színvonalú mérkőzésen a 86. percben szerzett góllal nyert a főiskola. A hazai csaoat góllövői Gyenge (2) és Protity voltak. A következő mérkőzésen a Szentesi Kinizsi volt a Tanárképző ellenfele. Szentesen elsősorban a jól védő Bánáthy, valamint Faldum és Tóth 11 jé játékának volt köszönhető a gólnélküli döntetlennel elért eg\ pont. A 26. fordulóban az Apátfalvo látogatott szegedre. Már az elsi* félidőben eldőlt a mérkőzé* sorsa. 3—0-ra nyertek a főiskolások. A Simái — Miskolczi. Búi-
95 dosó. Fornyák (Gát). Udvarhelyi — Tóth I. (Tóth 111.), Kálmán. Tóth II. — Kakuszi. Protity. Gyenge fölállású csapat végig fölényben iátszott. Protity <2) és Kálmán góliával megérdemelten tartotta ot.'hon a két pontot. A következő mérkőzésre Mártéi.yon kerül sor. A Tanárképzc gárdája jó iramú mérkőzésen '•abolt pontot A 0—0-ás döntetlennel végződött mérkőzésen Kálmán. Tótfi lll. és Gát nltí*tott kiemelkedőt. A JATE SC TAE-KWON-DG karate szakosztálya az országot bajnokságon, melyet Budapesten endeztek a következő eredményeket érte el: A: Küzdelem kategória 1. hely Molnár Péter (7R—só- kg s. katV 3. hely Si mon Sándor (57—60 kg s. kat) 3 helv Varga Attila (67—71 ke
Hoffmann
János
1974-ben kezdtem kosárlabdázni a SZEOL-ban, addig a Volánnál kézilabdáztam — idézi a kezdetet Hoffmann János. Előbb az ifi. majd a felnőtt csapatban játszottunk. Nagyon sokat edzettünk, ez kosárlabda szempontból teljesen aktív időszak volt. Egyetemista korunkban is így volt ez két évig. Harmadévtől a Postásba igazoltunk, mert a SZEOL-hog érkező Guoth Iván naoyon komoly munkát követelt, s ezt nem tudtuk a tanulással összeeayeztetni. Egy kis közösség: három barát és csoporttárs így — félig kényszerűségből — együtt ment a Postába. Edzés szempontjából ez passzív időszak lett: a hangsúly az egyetemi tanulmányokra és a szórakozásra tolódott. A Postásban egy régi összeszokott közösség várt egy úíat: n»héz volt a kezdet, de szüksén volt ránk. s emberileg is összehangolódtunk. Szerencsés volt. hogy efite voltak az edzések. így nem zavarta az órákat. s a tanulással szemben sem okozott semmi gondot. Így a kosárlabda csak hasznos volt: nagy élmények fűződnek hozzá. s nemrégiben dékáni dicséretet is kaptunk a Medikus Kupákon va. ló több éves eredményes szereplésért. Mérlegelve a dolgokat: eayáltalán vm sajnálom, hoav eljöttem. a SZEOL-ból. Több idő maradt a tanulásra, s kisebb csapatokban nagyobb az egység, , jobb a légkör. ^smf Ümi.néz ki. hogy a munka elkezdésével. abba kell hagyni a sportot, hiszen Battonyán. ahol dolaozni fogok, nincs sem idő sem lehetőség a kosárlabdázásra. Valami olyan sport Után kell nézni, aminek én tudom megválasztani a helyét, idejét. Hiányérzetem lesz, mint mindia. ha valaminek vége szakad, hisz jól éreztük itt magunkat. Ez n sriort megadta a foaorvosi páriához alapvetően szükséges állókér>psséaet. de lelkileg is formáltak a. sportélmények, kudarcok, a barátsáaok és persze a haraook. kritikák is. Az emberi kapcsolat ezután sem szakad meg, rsak a sporttársi: de minden alkalmai mea fogok ragadni, hoav találkozhassak a csapattársakkal. Balogh T a m á s
s. kat) B: Tornagyakorlat kategória 4. hely Varga Attila. * A tanév egvik legszebb sportsikerét aratták a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatói Csamangó Jusztina — Lovászi Ágnes és Krasznai Orsolya, akik az esélyes szombathelyiek előtt megnyerték az országos egyetemi-főiskolai tájfutó bajnokságot — váltó versenyszámban! Széo teliesítménvt nyújtottak i JATE férfi versenyzői is. akik Susányi Tamás. Vaida Zoltán és Kaszaki József összeállításban, a 3. helyen végeztek a csaDatversenyben (valamennyien TTK-sok). A JATE nők színeit Franczia Gabriella és Szász Erzsébet képviselte Gratulálunk teljesítményükhöz! • A közelmúltban fejeződött be a JATF dolgozók kieséses rends?erv 1982 83. kispályás labdarúgó kupasorozata. A Kupát — tavalyi győzelmét megismételve — a Műhely csapata nyerte az Alkalmazott Kémia, a BTK és a ^ágvári csapata előtt.
„Ha nem edzenénk ennyit^ kiesnénk" — nyilatkozza a főiskolás labdarúgócsapat edzője Sokak nagy örömére szolgált, a m i k o r 1981. tavaszán bajnokságot nyert a Tanárképző Főiskola labdarúgó csapata a megyei II. osztályban Az első osztályban töltött kezdő év kimagasló sikert hozott: bronzérmes lett az ú j o n c főiskolás csapat. A bajnokság végeztével. 1982. nyarán ú j a b b játékosok érkeztek, akikkel — úgy tűnt — tovább erősödött az együttes. Az ú j idény azonban n e m hozta meg a várt fejlődést. Jóllehet, e sorok írásakor még h á r o m forduló h á t r a van a bajnokságból (megjelenési okokból sajnos nem v á r h a t t u k meg az idény végét), az biztos, hogy elmúlt évi teljesítményüket a l u l m ú l j á k a főiskolások s jelénlegi 7. helyükről nemigen kerülnek előrébb a tabellán. Miskolczi József, a csapat edzője főállásban a főiskola matematika tanszékének oktatója. Előre összeállított kérdésekkel indultam hozzá . egy értékelő beszélgetésre. Meg a k a r t a m t u dakolni véleményét a csapat szerepléséről, egyes játékosok leállásának okáról, a szakosztály alacsony költségvetésével kapcsolatos gondjaikról, hogy miért, kerülnek nehezen csapatba az elsősök, a — mégoly tehetséges — ú j emberek, s arról is, hogyan vélekedik Miskolczi József azon — megyei körökben sokat hangoztatott — véleményről, miszerint a főiskolás szakosztálynak kiemelkedően jó (a megyében a Csongrád mellett a legjobb), sőt többre hivatott a játékosanyaga. K é r d é s e i m r e n e m volt szükség. T a n á r ú r ugyanis — készült. Elővette jegyzeteit, s ezek után nekem sem m a r a d t más, csak a jegyzetelés . . , • Ha egész k o n k r é t a n a k a r juk vizsgálni a csapat szereplését. a k k o r a játékosoknál kell kezdenünk — mondta bevezetőjében Miskolczi József. — Esek a fiúk nagy áldozatot hoznak azért, hogy focizhassanak. Sokaknak- napi: 7~r-8 órája< van, s: ezek után v a j o n » 'mennyi, idő m a r a d h a t sportolásra? • Év elején és f é l é v k o r mindig tartok égy értekezletet, ahol megjelennek azok. a k i k szeretnének focizni. Megkérdezem, ki vállalja a rendszeres munkát, és ki nem. Van második csapatunk is, ott az játszik, aki n e m rendszeresen j á r . s ők a tartalék bajnokságban szerepelnek. A jobbik együttes oedig a megyei l. osztályban. M i n d j á r t meg kell jegyezném hogv labdarúgásban a megvei bajnokság magas szintet jelent, s !sv. mivel a mi játékosaink 99" Va ificsapatokból kerül hozzánk, nagyon nehéz dolgunk van. Sehol n e m éoítenek csapatot csak az i f j ú ságiakra. • Ami jó. hogv ezek a gyerekek önként jönnek, semmi előnvíik nem származik a labdarúgásból- sem anvagi sem főiskolai (sőt. a főiskolán talán inkább h á t r á n y focistának lenni). A heti 3—4 edzésen kívül még é v e n t e kb. 30 v a s á r n a p j u kat áldozzák a fociért. • T u d t o m m a l a felsőoktatási intézmények közül csak a Testnevelési Főiskola az. ahol ilven szintű labdarúgó-csapatot működtetnek az országban (A Pécsi Universltas az ottani intézmények közös csapata.)
ennek a tízszerese, de én azt m o n d o m : meg lehet köszönni a főiskolának, hogy egyáltalán üzemelteti a szakosztályt. Hoszszas kóborlás után a Kisstadionban k a p t u n k otthont a mecscseinkre (mivel a főiskolának nincsen mérkőzésre alkalmas pályája). Itt csak a meszelésért kell fizetnünk, s hosszú idő után a helyi labdarúgó szövetség is támogat m á r b e n n ü n k e t . + De t é r j ü n k rá a csapat szereplésének értékelésére. Ott kezdem, hogy '82 augusztusában napi két edzéssel kéthetes edzőtábort szerveztünk. Ezek u t á n az első nyolc fordulóban hétszer győztünk (ebből a legnagyobb fegyvertény, hogy a mostani második Makót otthonában v e r tük meg 2:0-ra). Ezután egy rosszabb széria következett: hét meccsen csupán négy döntetlent tudtunk elérni. Ennek okairól a n n y i t : amióta októberben van a kötelező társadalmi m u n k a , s a f i ú k nem egyszerre dolgoznak, h a n e m folyamatosan, s így állandóan hiányzik valaki, mindig visszaesett a csapat. Sérüléshullám is közbejött, s a n y á r o » szerzett erő is elfogyott. + Tavasszal az őszi csapatból hat állandó e m b e r kiesett, s b á r az első meccsen megvertük a Csongrádot, u t á n a két döntetlen« m a j d négy vereség következett. E négy meccsen mindig az utolsó öt percben k a p t u n k ki. N e m a kondícióhiány miatt, m i n t a z t gondolhatnánk ez a l a p j á n . A fiatalos hév volt az ok. Ugyanis mindig úgy alakult, hogy n e m sokkal a vége előtt egyenlítettünk, s a fiúk győzni a k a r t a k . Előre m e n t az egész csapat, s közben kontratámadásból gólt kaptunk. + Mo6t négy forduló óta veretlenek vagyunk, s utolsó h á rom meccsünkön még 3—4 pontot szeretnénk gyűjteni. + A szakosztályunknak kb. 50 játékosa van, ebből 20—23 j á r rendszeresen edzésre, a többiek alkalomszerűen. Ha as összteljesítmény a l a p j á n k í k e l l e ne valakit emelnem, nerrt t u d n é k egyértelműen nevet mondani, csupán fel tudom sorolni azokat akik a legtöbbet tették a csapatért Ezek a következők (zárójelben, hogy hány mérkőzésen játszottak eddig): Kálmán (24), Gát (21), Udvarhelyi (19), Tóth T. (11), Tóth I. (21). Hornyák (17). Szentgróti (23). Litkei (12). Koszta (V). Bischoff (13), Gyenge (12). Kapusok közül az időközben az SZVSE-be igazolt Lipcsei 5, Simái 12, Bánáthy 6, Ádám 5 mérkőzésen szerepelt. + Sokszor szóba kerül Tóth Zoltán esete, akit Szegedre kerülése után azonnal a Dózsa igazolt le. Mivel velük nincsen a főiskolának kiadatási szerződése, azon voltam. hogy a játékos visszakerüljön hozzánk. Az ő péld á j a ugyanis rossz hatással lett voina a mi játékosainkra, a k i k semmilyen j u t t a t á s b a n n e m r é szesülnek azért, hogy fociznak, bár „ v a j a s k e n y é r é r t " bármelyik el t u d n á a d n i m a g á t . . . * Van aki azt állítja, hogy miénk a legjobb játékosállomány a megyében? Tizenhat é v edzői tapasztalatával állítom, hogy legalább tíz csapat iobb anyaggal gazdálkodhat, s ha nem edzenénk ennyit, kiesnénk.
• Min^ez^el csak azt akar+> A tavalyi harmadik hetam érzékeltetni, hogy miiven lyünk a n n a k köszönhető, hogy a áldozatot hoznak ezek a fiúk fiúk — félve az ellenfelektől — a labdarúgásért. S ilyen áldozat- • nagyon h a j t o t t a k . Azóta erősökész emberekből lesznek az igadött a bajnokság, a riválisok zán „jó pedagógusok — hacsak játékosokat vásároltak. Hozzánk el nem romlanak valami miatt. folyamatosan jönnek ugyan az Akibe ez a szellem beleívódott, emberek, de nem mi d ö n t j ü k el, az nem lesz a n y a g i a s — lekivel akarunk erősíteni. Egy galább is hirtelen nem. előnyünk v a n : s o k , a játékosunk, + E szellem igazán jó közöss közülük mindig van olyan, aki séget formál, s itt van a magyah a j l a n d ó dolgozni. Ebből a g á r rázata annak, hogy az elsősöket dából 3—4 olyan ember van általában még nem játszatom: csupán, aki megüti a megyei I. ők még nem érzik ezt a szelleosztályú bajnokság szintjét. A met, s persze, tanulmányi orobsok edzés az oka. hogv eddig is lémáluk Is nekik van a legtöbb eljutottunk — fejezte be é r t é k e lő nyilatkozatát Miskolczi Jó+Harmincezer forint az évi zsef költségvetésünk. A velünk egy szinten lévő szakosztályoknak -bslogh—
14SZEGEDI EGYETEM j
t
SPORT 3
Ki az az Énekes? r
Ki az az Énekes? Kapta föl a f e j é t a márciusi, budapesti fedettpályás atlétikai EB-n szereplő magyar csapat kihirdetésekor még a némileg tájékozott atlétab a r á t is. Aztán Énekes Béla, a SZEOL AK atlétája, civilben a JATE matematikus-szakos hallgatója c s a k n e m kiharcolta a döntőbe jutást 1500 m - e n az EurópaBajnokság selejtezőiben. De: r u t i n t a l a n volt, h a g y t a magát bezárni, m a j d a hátulról fölnyomulókra nem „ragadt", ahogy azt kellett volna, igy odalett a tov á b b j u t á s t jelentő h a r m a d i k hely lehetősége. Nem baj, m a j d legközelebb. Hogy mi lesz legközelebb? Erről (is) beszélgettünk a 20 éves atlétával, akinek — mellesleg — 4.8 a tanulmányi e r e d ménye, ami ugye — TTK-ról lévép szó — fogalmazzunk tömör e n : nem piskóta! (Kérdeztem tőle: és jó tanuló — jó sportoló díjról hallottál m á r ? Erre ő kérdezte: az mi? Nem a k a r o m m e g . bántani az idei díjazottakat, hisz ők is rászolgáltak az elismerésre, de — ismerve az ő sporteredményeiket .. .) A véletlennek köszönhetem, hogy atléta lettem — meséli Béla. — Bonyhádon j á r t a m gimnáziumba, ahol nagy hagyománya van a f u t á s n a k , minden évben megrendezik a „Ki tud többet futni?" versenyt. Amikor ezen elindultam, csak az volt a célom, hogy ne én legyek az első aki kiáll. B'utás közben hallottam k i m r ő l egy megjegyzést: „nézd a véznát, m i n d j á r t összeesik". Tényleg úgy néztem ki akk jr, m i n t akinek van e r r e esélye, de aztán mégis sikerült 16 km-t lefutnom. Ennek a l a p j á n hívott el tornatanárom atlétizálni. Volt egy kis külön csapat a legjobb f u t ó k b ó l : eleinte azért h a j t o t t a m , s edzettem az előírtnál is többet., hogy közéjük bekerüljek. Amikor ez sikerült, akkor ú j a b b kis célokat tűztem magam elé. Harmadikos vokam, amikor, bejutottam az országos bajnokság döntőjébe — ez nekem akkor nagyon nagy dolog volt. Ezután hívtak meg az ifjúsági válogatott keretbe, maid a következő nyáron indulhattam a debreceni lBV-n. Nem sokkal a verseny előtt eltört a l á b ú j j a m , így részint ezért, részint tapasztalatlanságom miatt n e m k e r ü l t e m döntőbe. O 81-ben bevonultam katonának, akkor hat hónapig egyáltalán nem edzhettem. Csak később, a m | k o r közeledtek a hadseregbajnokságok, és szükség volt rám, a k k o r volt lehetőségem edzeni. Így lettem második az országos utánpótlás bajnokságon, 800 méteren. . © Szegedre kerülésemkor Török János, a Bp. Honvéd edzője vállalta a felkészítésemet, mivel itt nincs megfelelő középtávfutóedző. Azt hiszem, jól sikerült találkozás volt, ezt a fél év alatti fejlődésem m u t a t j a Nem v á r t a m ennyit magamtól. 800-on szeret, tem volna megfutni az EB-szintet. Miután ez nem sikerült, szinte büntetésből kellett m á s n a p egy 1500-at is futnom. 3:46,88.at teljesítettem, ez alapján indulh a t t a m mégis az EB-n. Ez volt az első igazán nagy versenyem, ez első felnőtt válogatottságom, t u l a j d o n k é p p e n nem is szerepeltem le, úgyhogy mindenképpen szép emlék. Ez talán önbizalmat is a d o t t : eddig nem mertem nagy dolgokra gondolni, — mostm á r igen. 49 Az Universiadéra szerettem volna kimenni, ami E d m o n t o n . ban, K a n a d á b a n lesz az idén. Az eredményeim alapján valószínűleg ki is vinnének, de mivel az időpont ütközik az országos b a j nokságéval, többek esetleges k a n a d a i szereplése a hazai egyesületi erdekekkel, így valószínűleg inkább nem visznek senkit. (Bumm! Ültem, így nem estem hanyatt. Énekest ugyan tudná nélkülözni a SZEOL a magyar
Fegyelmezettek Gondolom, nem vagyok egyedül tájékozatlanságommal, ha az önvédelmi sportokról van szó. H a z á n k b a n csak néhány éve űzik sportszerűen és szervezett keretek között a karatét, de m á r igen nagy népszerűségnek örvend ez a fiatal sport. Fiatal? Majd meglátjuk. Mindenesetre a honosodás késettségét jelzi, hogy a Magyar Cselgáncs Szövetségen belül működik a k a r a t e szakág, holott m á r több a karatézó, mint a cselgáncsozó. Az a kis tudás, amit összekap a r g a t t a m a k a r a t e egyik ágáról taekwon dóról a fekete öves Antal Lászlótól és V.irga ' Attila joghallgatótól, a J A T E SC o k a tójától származik. Tőlük hallottam egy-két dolgot a
taekwon
bajnokságon, de például Szalmát a Vasas, vagy Bakosit az NYVSSC már nem, így — hogy „senki" ne sértődjön meg —, inkább nem visznek senkit... Az Universiadéra, az olimpia utáni legnagyobb világversenyre... Igaz, az ott szerzett helyezésért nem. adnak pontot, mint itthon, a hazai bajnokságon. így ez a fontos... — a szerző.) Q Ami esetleg pótolhatná az edmontoni „kirándulást" az Helsinki lenne, nhol az első atlétikai világbajnokságot rendezik az idén. Oda viszont nagyon nehéz kijutni. Igaz, Bakai József, a szövetségi kapitány azt mondta, hogy sok fiatal atlétát a k a r kivinni. Ehhez azonban kb. 3:38-at kellene futnom 1500-on. Eddig szabadtéren 3:51 volt a legjobbam, a mostani fedettpályás eredményemre legalább 3:42-t kellene futnom. Meglátjuk . . . (Utóbb k i d e r ü l t : h a m a r sikerült a terv. Az up bajnokságon, Énekes: 3:41,16!) 0 Itt, Szegeden persze nehéz. Nincs jó pálya, a komoly edzéseimet Pesten végzem úgy, hogy h e t e n t e elutazom. A fejlődéshez az edzőmmel is naponta kellene találkoznom. D A m i k o r idejöttem a z egyetemre, úgy gondoltam, ha egyszer választanom kell a tanulás és a sport közölt, mindenképpen a tanulást választom. Ugyanez m o s t m á r nehezebb kérdés lenne. Hisz a sport időleges, és később m a t e m a t i k á v a l a k a r o k foglalkozni, de . . . A m a t e m a t i k a még v á r n a r á m egy darabig, a sport viszont nem. Most így a kettő teljesen betölti az életemet. O J o b b a n szerettem és még most is jobban szeretem a 800at, mert ott jobb eredményeim voltak, de kevesebb a reményem a javulásra. Most olyan m u n k á t ' végzek, a m i b ő l 1500-on sülhet ki jobb eredmény. Ugyanolyan rendszer szerint edzek, mint télen, úgyhogy remélem, most is lesz eredménye. 3:38 körül szeretnék f u t n i . . . (Személyesen nem találkoztam még ezzel a vékony, bajuszos fiúval, csak futni láttam, de már szimpatikus volt. Nemcsak azért, mert a versenyen borzasztóan ..szívta magát", ahogy mondani szokás. Öt keresve többször jártam kollégiumi szobájában, ahol többedmagával lakik. A falon a fedettpályás EB plakátba, a belépésre jogosító kártyája, és még a szobában sok egyéb, ami nyilvánvalóan az Európa-Bajnokságról származik. Annyit beszélünk az élsportolók elanvaqiasodásáról. erkölcsi sülyhiedéséről stb. jó ellenpéldát látni.' azt. hogy valakinek ..csupán" a magas szintű futás is örömet tud okozni. Jeles tanulmányi eredmény mellett.) / Lapzárta után érkezett a h í r : Énekes Béla kiemelkedő sikert é r t el az Országos Egyetemi és Főiskolás Atlétikai Bajnokságon. Mindkét középtávon a r a n y é r m e s lett: 800 méteren 1:51.7 1500 méteren 3:53,0 másodperces idővel. A következő hetekben előbb a magyar—baior—jugoszláv viadalon nyert fölényesen 800 m-en, m a j d — ugyancsak 800 m-en — a magyar u t á n p ó t l á s b a j n o k s á gon lett ezüstérmes kitűnő egyéni csúccsal (1:48,23). —lógtam-—
do
történetérő/
Ez a sportág hagyományos karate-stílus tehát nagyon régi időkre megy vissza az eredete. Kezdetben Koreában űzték, mai, modernizált változatát m á r világszerte. A stílus legújabbkori megteremtője Choi hong hi mester, aki Kanadából irányítja a sportág életét. A fekete öv 9 dános sportvezető — a Nemzetközi Taekwon do Szövetség elnöke — már négyszer járt hazánkban, általában sűrűn meglátogatja a szervezeteket A karate-stílus hazai vezetője Harmat László nemzetközi mester, aki f e k e t e öv 4 dános. Biztosan kevesen t u d j á k , hogy ő 1978ban töréstechnikában világbajnok, küzdelemben 5. helyezett lett. H a r m a t egyik helyettese Antal László, aki többek között a szegedi klub munkáját. segíti alkalmankénti látogatásával. A h a z a j szervezet központi irányítású, minden edző H a r m a t keze alól k e r ü l t ki. A mester rendszeresen látogatja a klubokat, jelenleg egy taekwon do szakkönyv megírásán dolgozik. Ez a stílus jóval dinamikusabb, m i n t például a Shotokan. Attila szerint lendületességével rendkívül jól kifejezi a XX. századi ember fölgyorsult életét. Antal László azt hangoztatja, hogy a mozgássorozatot a laza indítás, dinamikus folytatás és kemény befejezés jellemzi. A versenyszabályok is különlegesek: pontozzák a küzdelmet, a lágyságot és az esztétikailag szép kivitelezést is. A versenyküzdelem m a gasszintű technikai tudást, gyorsaságot és ruganyosságot igényel. A lábtechnikának — mint nehezebb elemnek — kiemelt szere, pet tulajdonítanak. A szép mozgás pedig a formagyakorlatokban csúcsosodik ki.
gem: H á n y a n sportolnafi stíluson belül?
Az általános tájékoztatás után arról kérdeztem Antal Lászlót, hogy az
öv vizsga milyen feltételekkel tehető le? — Nemzetközileg meghatározott követelményeknek kell megfelelniük a versenyzőknek — kezdi a fiatal oktató —, egy-egy övvizsga kapcsán sok dolgot kell fölmérni: az edzésmunkát, a k ü z . dőszellemet, az állások stabilitá. sát — hiszen nagyon fontos az egyensúly —, a küzdőmozgás h a tékonyságát, a mozdulatok szépségét, lazaságát, az akrobatikusságot, a mozgás kiegyensúlyozottságát, az állóképességet és az erőf. A f e k e t e övért például m á r 15 percen túli küzdelem szüksé-
g
— Jelenleg körülbelül 1500-an űzik ezt a stílust. De ennél jóval többen kezdtek m á r bele, csak amikor rájönnek, hogy ez is olyan sport mint a többi, hogy itt is meg kell izzadni a sikerért, akkor a b b a h a g y j á k . — Mikor alakult a lyotok?
szakosztá-
— 1981 októberében, 40—50 emberrel kezdtük el a m u n k á t . Három hónap m ú l v a dr. Rácz János személyes k ö z b e n j á r á s á n a k köszönhetően fölvettek minket a J A T E SC-be, m i n t szakcsoportot. Ez annyit jelent, hogy van nevünk, és hetente kétszer m e g k a p juk az oszlopos t o r n a t e r m e t az Ady téren. Ma m á r a n n y i r a v a gyunk, hogy kihelyezett tagozatot működtethetünk, a SZOTE SC keretein belül. Ennek vezetője Molnár Péter IV. éves orvostanhallgató. Néhány n a p j a Ormándi János lett az összekötőnk az
Törés-bemutató (Nehéz Gyula felvétele) ges. Ez persze így nem mond s o k a t de ha hozzáteszem, hogy ezen a szinten percenként m á r 25—30-at rúgnak és 60—80-at ütnek, akkor képet tudsz alkotni a küzdelemről. Az övvizsgán a törést is b e m u t a t j á k a versenyzők. Mi általában deszkát törünk, de bemutatón mást is. H a r m a t László m á r tört keramittéglát és falazóblokkot is. A törésre az önvédelem céljára kiképzett felületeket h a s z n á l j u k : kézélt, könyököt, alkart, láb külső élét, sarkat, sípcsontot stb. — ezeket fokozatosan kell fejleszteni, hogy egyre nagyobb ütéseket lehessen kifejteni. Ezután
Varga Attilát
OLIMPIAI ÖTPRÓBA DIÁKSZEMMEL
kérde-
-
Kész! Rajt! Elindul a tömeg, 314 mindenre elszánt ember. Elől a férfiak, hátul a nők. 9 óra. Ritka az ilyen pontos indulás. A Csongrádi sugárúton még együtt a tömeg. Az utcai járókelők megbámulnak bennünket. A hőség szörnyű, mi lesz visszafelé? Ráadásul még a hátszél is gyötör bennünket. Azért még vidáman futunk. Kicsik és idősebbek együtt. A sándorfalvi útra érve a tömeg szakadozik, az első futókat már csak sejtjük. ' Előttem egy vékony, copfos lány. Átveszem a ritmusát, fu. tok mögötte. Többen megelőznek. Az iramot lassúnak találva egy előzőhöz csatlakozom. Pár szót váltunk egymással. Jobb így közösen futni. Pszichésen is megnyugtató hallani a másik szuszogását. Szörnyen ég a talpam, cérnazoknit kellett volna vennem. Majd legközelebb. Üdítőállomás. Egy kisfiú vizet, teát, ciromot nyújt felénk. Futás közben elkapom a vizes poharat és a fejemre öntöm. Egy időre lehűt. Többen gyalogolnak már. Az „erősebbje még bírja. A tömegben egy ismerős arcot pillantok meg: Krizsa Feri. Ű is orvosegyetemista. Kár, hogy alig vagyunk az egyetemről. A hőség egyre elviselhetetlenebb. Végre meglátom az első lányt. Aki már visszafelé fut. „Könnyű neki" — hiszen Jusztina, a JGYTF hallgatója ..profi".) Hurrá, itt a forduló! 7 km már mögöttem. Sajnos visszafelé egyedül kell kocogni, míg utol nem érek egy atléta lányt. Ö is örül, hogy közösen gyűrjük le a km.eket. Már a töltésnél járunk. Lefelé futva érzem, hogy elérkezett a holtpont. Kb. 100—150 m-ig tart. Alig bírom emelni a lábam. A gutaütés környékez. Lelki szemeim előtt egy nagy adag jéghideg madártej jelenik meg. Elmúlt. Már látom a célt. Egyszerre futunk be a 4. 5. helyen. Utánunk még száznál több lány érkezik. Csak 4 adta fel, míg a férfiak hosszabb távjával harmincan nem boldogultak. De legalább nekivágtak a 28 km-nek. 225-en szintidőn belül érkeztünk célba. Ne feledkezzünk meg a rendezőségről! Csupa lelkes ember. Látszik rajtuk a segíteni akarás. Itt vannak az MTSH. a KISZ a Csongrád megyei atlétikai szövetség képviselői. Dolguk van elég, mégis mindig tudják, mit kell tenni! Pedig ez az első ilyen nagy próbatételük. A gondoskodásuk mindenkinek jól esik, hideg üdítővel és csokoládéval várják a próbát teljesítőket. Arra gondolva, hogy milyen kevesen jöttünk az egyetemről, picit szégyellem magam a SZOTE.sok nevében. Igaz, előfordul néha. hogy az orvos cigarettával a kezében tiltja el a betegét a dohányzástól. Azért nekünk mégis az egészséges életmódot kellene propagálnunk, és ehhez a mozgás is hozzátartozik F A Z A K A S ÉVA V. oh.
egyesületi vezetés és a szakcso. port között. Hetente 4X2 órát edzünk, ezért is tartom ' f u r c s á nak, hogy a mi edzéseink látogatását n e m f o g a d j á k el testnevelés óra gyanánt, holott a J A T E SC bármelyik szakoszályának igazolása elegendő ehhez. Pedig ez a szakcsoport m á r országos bajnoki ezüstérmet is fel tud m u t a t n i . . . Később tudom meg, hogy a z éremszerző neve azért nem hangzott el, m e r t az éppen Varga Attila volt. Foramgyakorlatok k a t e g ó r i á j á b a n Antal László mögött végzett a bajnokságon.
Az edzés lassan megkezdődik. Beszélgetés sünk közben több fehér r u h á s sportoló megy be a t o r n a t e r e m be. mindenki meghajol az a j t ó ban. Így tisztelik meg a többieket és azt a helyet, ahol annyi izzadságcsöppet otthagytak. Bemegyek, én is meghajlok' — elsőre egészen esetlenül — és l e k u . porodok egy zsámolyra. Számomra érthetetlen kiáltással üdvözli a félszáznyi fiatal vezetőiket. Rendkívül fegyelmezett, intenzív edzést vezet Antal László. G i m nasztikai bemelegítő és a sportágra r á h a n g o l ó gyakorlatok u t á n egyensúlyozó és rúgó mozgássorozatok, m a j d mozgáskombináttók (rúgás, lépés, ütés) következnek. Senki nem lazsál, a lányok is nagyon k e m é n y e n dolgoznak. És ami a legjobban meglep: a gyakorlatok közötti lazításra, pihenésre adott szünetben sincs beszéd. Fegyelmezettek. D. I.
SZEGEDI EGYETEM A Jözsel Attila Tudományegyetem, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Juhás2 Gyula Tanárképző Főiskola MSZMP és KISZ-bizottságain»» lapla Felelős szerkesztő: GROF ROZA Szerkesztőség: 6720 Szeged. Dugonics tér 12. Telefon: 12-119 Megjelenik havonta kétszer Ara: 1.80 forint. Előfizetés) d ö egy évre 28.80 forint Terjesztik az intézmények KISZ- éf szakszervezeti bizottságai Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat Szeged. Tanácsköztársaság útja 10. sz. 6740 Felelős fcladő- Kovács László leazgatí Szegedi Nvomda Szeged Batcsv Zsillnszkv n 28 S72f 19S3. VI. 8. — 2486 — ISSN: 0230—791X Felelős vezetői Dobd Júzsel igazgató