Szegedi Egyetem 1983/6.

0}

T983 HA'J 1 a

q A N a főiskolán Népünnepély)

t

(2.—3.

Március 31.: Előbolondnap.

Már a délutáni vetélkedőn kiderült, hogy a népszerű Fater hatalmas tömeget tudhat maga mögött. A jelölte^ bemut-tkozása «•lőtt az utcán fogadtuk a Pécs— Szeged futóverseny pécsi résztvevőit. (Mi m á r tudtuk, hogy nyertünk!)

Vendégünk volt: dr. Szilárd János

Igen. Katal volt, muri volt, és közreműködő is volt szép számmal és főleg j ó hangulattal.

A zárást az ú j r a együtt muzsikáló Hámán zenekar a klubban, és a

DISCO-M

a

Szépirodalom (4. oldal) Fater egyik választója kezdte, illetve végezte Két k ü lönböző stílus, de mindenhol pörgés-forgás, vidám hangulat.

Köszönet a szervezésért: Szabados Kristófnak. Seres Ildikónak, Bénák Margitnak. Somogyi Juliannának, Nagy Beatrixnak, Varga Sándornak, Óláh Juditnak,. Szabó Tamásnak, Baráth Bélának. Venczel Évának. Horváth Zoltánnak, Nemes Nagy Antalnak és nem utolsósorban a z ELSŐ ÉVFOLYAMNAK FATERRAL!!!... a szereplőknek és a résztvevőknek: Jövőre ugyanekkor, ugyanitt, de többen és még ennél is jobbat!

Katal lesz!

díszterembea

R. J.

„Eletünket és vérünket" — Faterért

Fater beiktatása Zsuzsa királynő cs dr. Halász Tibor főigazgatóhelyettes irányításával

fc S & f e SâJLéCël r ^ t s e m X & i U i . Bai-am-j, LáüAu Xelx£

Sport (7. oldal) I .

i

5? XXI. évfolyam Ni

6. szám 1983. április 23.

5ZOTE

TUDOMÁNYOS

DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Orvostudományi Szekció A XVI. OTDK Orvostudományi Szekcióját 1983 március 29—31-én rendezték meg Szegeden. A konferenciára 194 hallgató és 11 ok.tató érkezett a társegyetemekről. valamint az Egészségügyi Főiskolákról (Budapestről és Szegeiről), és a Szombathelyi T a n á r képző Főiskoláról. A konferencián képviseltette magát az Egészségügyi Minisztérium, a Tudományszervezési Informatikai Intézet a KISZ KB és a városi KISZbizottság.

A tudományos üléseken 94 szóbeli előadás hangzott el és 63 postert mutattak be. Az előadásokat az érdeklődők az oktatási épület előadójában és a Szemészeti Klinika tantermében hallgathatták meg. a posterek kiállítására az oktatási épület nagy előadója előtti térségben biztosítottak helyet. A konferencia egyes szekcióiban a társegyetemek és a SZOTE oktatóiból álló zsűri m ű ködött Érdeklődésünkre dr.

Lázár György egyetemi tanár, a SZOTE TDK Tanács elnöke számolt be a szegedi hallgatók sikereiről. Kiváló dolgozataikért az egyetemisták a társadalmi szervezetek jutalmait kapták. A Gyógyszerésztudományi Társaság jutalmát Molnár Béla kapta, a Magyar Élettani Társaságét Alföldi Péter, az Egészségügyi Minisztériumét Mezei Zsófia és Dulka Tibor, a Szeged Városi KISZ Bizottságét Márton János és Lénárt Zsuzsa, illetve Mednyánszky Ágnes és ' Mórocz Magdolna vehette át.

A SZOTE KISZ Bizottság elismerő iulalmát a következők érdemelték ki: lénárt Zsuzsa és Mártrrn János; Du'ka Tibor. Bódi Piroska Gvöngyösi Mariann és Mezei Zsófia: Hídként Erzsébet: Pávó Imre Karsai Kornélia és Sznvdrényi Vilmos: Zsíros József; Bódi Piroska, Dulka Tibor. Szerényt. Zsol* éi Mezei Zsófia; Trir>* József; Balázs Tibor és Tóth János; Lengyel Ágnes és Hegedűs Béla.

Jó munkájáért «rn'^-rjlakett'* --«.ii^te»' '<f R«rtn Árpád: Antal Tibor. Tóth Zsuzsanna és S á n c ra Zoltán: A^say T ászló és Tihnvi Ánnes- Teisz Gvöng>ji; 1 ászló Farenc: Sári G v ' s és Kovás Levente • Vai*a. Gy'^-oy és Mezen Zsófia: Kató"c Aon-es: Tiszlavicz László: ^'ha1nn> Ágnes /csau László é ' Horváth ZsuzsaMolnár Magdolna é* Lukácsi Katalin, valamint Pesti Anna.

I ázár orofe's'o'elmond* 0 hogy naivon érett. íó doigozato'han<rwittak el a konferencián. .A hallgatók egv része m á r részt vett olvan tudományos üléseken, ame'vekp-n teWnté1v°* tudósokkal ewiitt olvr*haH*V fei dolgozat" jVnt; az idei TDK-n e^angzo*-" előadások mögött is — túlnyomórészt — -nagyon nagy szellemi háttér állt, «Ri.. . BtJ, .

Ara: l . M

XVI.

SZEOED

/ATE

Természettudományi szekció A KISZ KB és a felsőoktatási intézményeket felügyelő főhatóságok állásfoglalása alapján a XVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 12 tudományági szekcióban mutatta be különböző intézményekben a diákok dolgozatait A József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kara a csillagászat biológia, földtudományok, fizika és matematika szekcióban volt házigazda. A rendezvény április 6. és 8. között eredményesen zajlott le. A konferencián 18 felsőfokú intézmény képviseltette m a g á t s közülük I6-ból mutattak b e pályamunkát. Az előadott dolgozatok intézményenkénti és szekciónkénti megoszlása a következő volt: ... v, W ? • 1 J ' SZEKCIÓ v v .... ~ .

-,'••"' -V « INTÉZMÉNY 5í •o "o £ 15 8 18 33 78 1, ELTE, Budapest + 22 9 5 6 — 42 2. KLTE, Debrecen 14 22 4 5 — 45 3. JATE. Szeged 4. PJTE Főisk. Kar, — 9 6 15 — — Pécs — 4 4 — — — 5. GATE, Gödöllő 6. Kertészeti Egyetem, — — 5 5 — — Bp. 7. DATE Szarvasi — — — 1 — 1 Mezőgazd. Kar — — 7 7 — — 8. NME, Miskolc 9. Agrártud. Egy. — 2 — —• — 2 Mezőgazd. K a r .

Keszthely — 1 1 — — — 10. Geol. Egyetem, Moszkva 11. Bessenyei Gy. TF, 12 6 — 6 — — Nyíregyháza 17 5 1 2 7 2 12. Ho Si Minh TF, Eger 13. Ho Si Minh TF Kar, 3 2 _ — 1 — — Csepel 14. Bárczi G. Gyógyp.

2 2 — — — — TF, Bp. 1 — — — — 1 15. Testnevelési Főisk.. Bp. « — 2 — 4 16. Juhász Gy. TF, Szeged 241 25 46 75 91 6 összesen: Materna, tika

Meglepően jó hangulatú volt a táncház, ám a n a p legnépszerűbb programja a Bonanza együttes koncertje volt. m a j d az Úri muri, amit így hirdettünk: közreműködnek a főiskola oktatói — dolgozói.

Oktatók és dolgozók megjelenése kötelező! Katalógus lesz!

A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA

(3. oldal)

Fizika

Április 1.: Bolondnapi vásár.

A programok egymást követték.

A választáskor mindenki sietett szavazni; nem meglepő, hiszen csak üres sörösüveggel lehetett.

Percek alatt tünt el a sör az üvegekből, és az üvegek a Békéből.

A Fater-pártiak április 1. előtti lelkesedése, s főleg létszáma csökkent, de végül Zsuzsa (ki. rálynő) és dr. Halász Tibor föigazgatóhelyettes segítségével a beiktatás Fatersörgözben megtörtént.

Nagy Era húszperces műsora nagy port kavart; oltani kellett.

Nem könnyű annak, aki „tűzről pattant"!

A főiskola zenekara (KOSBOR) „telt ház előtt" játszott — élveztük.

oldal)

Földtudomány

Agyatekert

Csillagászat

(Pénteki

Küldöttértekezletei

J

A konferenciára érkeaő több mint 320 fiatalt., 168 zsűritagot kísé-, rő és vendéglátó oktatókat dr. Kristó Gyula, a JATE rektora köszön, tötte 8-án 10 órakor az aulában megrendezett ünnepélyes megnyitón.

Beszédében sokoldalúan feltárta a diákköri munka hasznosságát, a fiatal szakemberek képzésébén és nevelésében betöltött szerepét. A megnyitót követően az egyes szekciók 22 alszekcióban kezdték meg munkájukat. Másfél nap alatt a párhuzamos üléseken 241 előadás hangzott el a legkülönfélébb témakörökből. Az előadások színvonala — a konferencián résztvevő szakemberek egybehangzó véleménye szerint — meghaladta a korábbiakét. Általános tapasztalat az is, hogy nagy volt az érdeklődés és az előadásokat követően igen élénk eszmecsere alakult kj. tanárok és diákok részvételével.

A konferencia ideje alatt a szekcióüléseken kívül egyéb rendez, vények is alkalmat biztosítottak arra, hogy a különböző tudományos műhelyekben dolgozó fiatalok egymással megismerkedjenek és m u n kakapcsolatot alakítsanak ki. A most megrendezésre került konferenciára benyújtott pályamunkákat az előzetes zsűri, illetve az ülést levezető elnökség, a kiadott új irányelveknek megfelelően nem rangsorolta. Ezért neíh 'adtak — a korábbi konferenciákon szokásos — k ü lönböző díjakat, csupán elismerő oklevélben részesültek az előadók, és azok témavezetői. Az ú j rendszer kipróbálását követően hallgatók és oktatók egyöntetű véleménye az, hogy a diákköri mozgalom jövője érdekében szükség van a versenyjelleg visszaállítására, a pályamunkák. illetve előadások relatív értékének megítélésére, a megfelelő nyilvánossággal rendelkező, több fokozatú és több díjas elismerésre, Ezeket a gondolatokat fogalmazták meg a szekciófelelősok és a szakmai üléseket követően, megrendezett „fórum" résztvevői is.

P R . ABQNYIN£ D K . P A L O T Á S JOLÁN K A R I XDK-XlTKAft

küldöttértekezlet...

küldöttértekezlet...

Orvostudományi Egyetem: Apri{is 7-én az Apáthy kollégium társalgójában rendezték *ieg a SZOTE küldöttértekezletét.

A küldöttek a KISZ-bizottság beszámolóját előzetesen kézhez kapták. Különbözve a tavalyitól, amely — a mozgalom akkori helyzetéből adódóan — főként elvi-politikai állásfoglalásokból, célkitűzésekből álló dokument u m volt, a mostani beszámoló a mozgalmi m u n k a n é h á n y csomóp o n t j á t emelte ki. amelyekhez a küldöttek állásfoglalását kérte.

Ezt hangsúlyozta dr.

Lehoczky Pál K I S Z - t i t k á r is. midőn szóbeli kiegészítését azzal kezdte: ez a beszámoló nem elszámolás, h a n e m az elmúlt év legfontosabb p r o b l é m á i n a k összegzése.

Vagyis problémafelvető és eredményeket felmutató vitaanyag.

Ekképp nem esik szó a beszámolóban arról, ami, a k o r á b b i a k hoz képest, sem pozitjiv, sem negativ é r t e l e m b e n nem változott olyannyira, hogy külön t á r g y a lása szükségessé vált volna (például : a KISZ külső, más társadalmi szervekhez való kapcsolatáról).

Megkérdezhető az ls. mondta Lehoczky Pál. hogy miért nem esik szó a KISZ-bizottság belső m u n k á j á r ó l , munkastílusáról. Ez Valóban nem lenyegtelen probléma. azonban a KISZ-bizottság ennél f o n t o s a b b n a k tartotta azt, ami végül is bekerült a beszámolóba. S aztán — természetszerűleg — n e m k a p t a k helyt olyan kérdések, amelyek megoldása f o l y a m a t b a n van.

Ilyen például az egészségügyi felsőoktatási intézmények távlati oktatási terve —, ennek elkészítésében — jegyezte meg a KISZt i t k á r —, szükségesnek látszik a hallgatóság fölkészült aktíváin a k részvétele. A tanulmányi és vizsgaszabályzat módosított változatának megfogalmazása ez idő t á j t esedékes. Ezt a szabályzatot csak a hallgatók bevonásával szabad elfogadni;'' 1 éVínék érdekében a KISZ-bizottság kéri : az évfolyam-vezetőségek foglaljanak állást, hogy milyen form á b a n k í v á n n a k résztvenni a munkában.

A h a r m a d i k , a jövőben megoldandó feladat az ösztöndíjrendszer módosítása.

Mivel az ösztöndíj-szabályzat záradéka lehetővé teszi a módosítást, a KISZ-bizottság úgy gondolja, hogy e r r e m i n d e n k é p p e n szükség van.

A szóbeli kiegészítést követően dr. Lehoczky Pál a KISZ-bizottság nevében j u t a l m a t adott ét a jó m u n k á t végző KISZ-tagoknak. a k t í v á k n a k . Ebben az elismerésben a következők részesült e k : Alföldi Péter, Molnár Katalin, Fehér Sándor, Pétervári János, Schweighoffer Zita, Monostori Ildikó. Gyöngyösi Mnrianna.

Nagy Mária, Molnár Bélai Zöld Valéria, Körösi Gábor, Palásti Magdolna, Nagy Ildikó.

Kovács Ildiké, dr. Komáromi Zoltán, dr. Édes István, Révész Andrásné, Gróf Endre, Krizsán Mária, Bencsik Krisztina és Bábi<;zky Ágnes.

Rögtön az első hozzászóló é r deklődésére dr. Lehoczky Pál elmondta, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzatot illetően a minisztérium még a már elkészült alaputasításokhoz is elfogad kiegészítő javaslatokat; tehát n e m csupán a helyi mozgástér nyitott. Mivel a szabályzat korlátozott példányszámban áll rendelkezésre, a változások jellegét szemléltetvén példaként megemlítette, hogy — terv szerint — megváltozik a beszámolók státusza: egyrészt kollokviummá alakulnak, másrészt gyakorlati jeggyé válnak.

Mindazonáltal, hangsúlyozta a KISZ-titkár, a jelenlegi s t á d i u m b a n (gyakorlatilag) a szabályzat minden eleme megváltoztatható még.

A továbbiakban ismertetésre került az ÁOK kari értekezletén az ösztöndíj változtatására tett 2 S7FGFOI \

Ffivr-TKIVI

javaslat, rriely a k a t e g ó r i a - h a t á rok módosítását célozza. Az év végi zárótaggyűléseken, mondta a hozzászóló, megpróbálnak konkrét javaslatot tenni.

A vita során megfogalmazódott az is. hogy az OD KISZ és a hallgatói szervezet közti kapcsolat csak az „írásbeliség szintjén" (azaz: papíron) létezik. Más felszólaló szerint - a patrónusi rendszer csendes elhalásának vagyunk tanúi. Talán az első két évben valóban segítséget tud adni a patrónus, és ekkor látszik szükségesnek is m u n k á j a .

Sok szó esett a tanulmányi fegyelemről.

Egyesek hiányolták, hogy a beszámoló n e m szólt az ezzel kapcsolatos problémákról.

Dr. Lehoczkv Pál szerint azonban a t a n u l m á n y i m u n k a megítélésének döntőbb m u t a t ó j a a t a n u l m á n y i e r e d m é n y (ami táblázatokban fel van t ü n t e t v e a beszámolóban), mint az előadások látogatottsága.

Pávó Imre, az AOK titkára úgv t a r t j a , mondotta. hogy a KISZ pillanatnyilag nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek segítségével ilyen értelemben fegyelmezni t u d n á a hallgatókat.

Felvetődött a tornaterem-hiány évtizedes p r o b l é m á j a , s az is, hopv a tanrend összeállításánál jobban igazodni kellene a meglevő tankönyvekhez, jegyzetekhez.

Előbbire válaszolván, dr. Lehoczky Pál e l m o n d t a : a sportlétesítmény építésére készültek tervek, azonban vagy nem lehetett elfogadni őket, vagy megvalósításukra n e m volt pénz. (Jelen volt a küldöttértekezleten Bódi Guöray, a KI<=Z megyei Bizottságának első titkára, aki a kérdéssel kapcsolatban megemlített»: rrra van lehetőség, hogy a JATE, a SZOTE és a Tanárképző Főiskola közösen énítsenek egy nagyobb sportlétesítményt.)

A párthizottsAn minősítése melyet dr. László Ferenc egvetemi t a n á r , a pártbizottság titkára ismertetett — kiemelte, homi a SZOTE KTSZ-nek. a továbbiakban rrivdenkévven erősíteni» keH már kialakult és működő demokratikus fórumait.

Sajnos, a k á d e r n e v e l ő tevékenységben sok a ke«erves mozzanat. A közművelődési m u n k á b a n — a párt állásfoglalása szerint — a jövőben a KISZ-nek jobban kell t á m a s z k o d n i a a meglevő lehetőségekre, v a l a m i n t az öntevékenységre. Mindemellett a SZOTE K T SZ-szer V ezete a korábbi évekhez hasonlóan jó. eredményes munkát vénzett.

A pártbizottság javasolta, hogv a KISZ keressen új f o r m á k a t a politikai nevelő m u n k á b a n , és fokozza az alaoszervezeti m u n k a intenzitását, emelje színvonalát.

Miután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a beszámolót, dr Lehoczky Pál — aki a SZOTE p á r t vb. szervező titkári f u n k cióját tölti be ezentúl, s aki hat éve volt folyamatosan a SZOTE K I S Z - t i t k á r a — meleg szavakkal köszönte meg a KISZ-tagok m u n k á j á t , a bizalmat, s a lehetőséget. hogv a mozgalmi m u n ka során elvégzett „ ú j a b b egyet e m " emberi gazdagodása m e g adatott neki.

Ezt követően a küldöttek megválasztották az úi vezetőséget. A SZOTE K I S Z - t i t k á r a Pávó Imre lett. a vezetőség tagiai: Lupkovics Géza. Polyák József, Horóczi Erika, Nagy Zoltán, Haraszti Gábor. Schaff Erika.

Szabó László. Tomr.sik József.

Kiss Csaba. Bravyirrkv Attila.

Győrök Gyöngyi.

Rácz Katalin, dr.

Bodor Tibor és dr. Mojzes László.

B. GY.

küldöttértekezlet...

küldöttértekezlet...

Tudományegyetem: *

Jogtudományi Március 24-én rendezte meg küldöttgyűlését a JTK KISZ-szervezete.

A levezető elnök, Horváth Andrea üdvözölte a megjelent küldötteket és vendégeket. a kar állami és pártvezetésének képviselőit, maid ismertette az ülés napirendi pontjait.

A KISZ-szervezet beszámolóját a 82 83-as mozgalmi évben végzett m u n k á r ó l előzőleg kézhíz kapták a küldöttek. Szeleczky Ida, a kari KISZtitkár szóban fűzött néhány mondatos kiegészítést a beszámolóhoz, m a j d bejelentette, hogy közvetlen választással f o g j á k az ú j kari vezetőséget megválasztani.

A küldöttgyűlés második p o n t j a k é n t a határozati javaslat vitája került sorra. A hozzászólók megemlítették — többek között — a patrónusi rendszer gondjait ( h a m a r a b b kellene „saját lábra állniuk" az elsősöknek), a gólyatábor időpontegyeztetési nehézségeit (a fiúk — k a t o n a i d e j ü k e t töltvén — rendszeresen nem t u d n a k részt venni), s fölvetették az oktatók hallgatói véleményezési rendszerének problémáit is.

Az egyik hozzászóló súlyosabb problémákat vetett föl, amikor a KISZ általános gondjairól_ beszélt. a mozgalmi munka presztizscsökkenéséről, s arról, hogy egyesek aránytalanul sok KlSZ-munkát végeznek — önzetlenül —. másol; pedig csak egyéni érvényesülésük megfelelő színhelyének lát-

kar

ják

a KiSZ-t.

Hozzátette — ehhez kapcsolódóan hogy az elismerést sem mindig azok kapják, akik e r r e rászolgálnak.

Más hozzászólók — a z előbbiekhez kapcsolódóan — kijelentették, hogy a KISZ nem termeli ki azt az élcsapatot, mely később pártmunkásként megfelelően tevékenykedhetne.

A vita. felszólalások végeztével a jogi kar dék á n j a . dr. Veres József f e j t e t t e ki észrevételeit. Elismerését fejezte ki a küldöttgyűlés őszinte, álproblémáktól mentes légköre miatt, s szólt a hallgatói véleményezési rendszerről, a mezőgazdasági munkákon, s máshol tapasztalható d i á k - m a g a t a r tásról, v a l a m i n t az önálló kari klubhelyiség létesítésének nehézségeiről.

Ezután dr. Bodnár László, a kari pártszervezet titkára kért szót. Bevezetőjében tolmácsolta a kari pártszervezet üdvözleté): és jókívánságait, ipajd a gyűiés értékelésére tért rá. S a j n á l a t á t fejezte ki amiatt, hogy egyes hallgatók hozzászólásaiban nem érezte a segítő, jobbító szándékot.

K i f e j t e t t e : kritizálni csak annak van joga, aki saját m u n k a t e r ü l e t é n mindent megtett, becsületesen dolgozott, s — m i n t mondotta — ez a gyűlés résztvevői közül igen kevesekről mondható el.

A küldöttgyűlés h a r m a d i k p o n t j a k é n t a jelölőlista elfogadása került sorra. f

Oktatói—Dolgozói KISZ-szervezet Március 26-án tartották meg a J A T E Oktatói és Dolgozói KISZalaoszervezete küldöttértekezletét. A vezetőség beszámolóját az 1982—83-as mozgalmi évben végzett tevékenységéről Fenyvesi Erzsébet KISZ.tibkár ismertette.

A beszámoló megállapítja, hogy az OD KISZ a szóban forgó időközben több, az egyetemi élet szempontjából meghatározó jelentőségű szabályzat, d o k u m e n t u m kidolgozásában vett részt (Szervezeti és Működési szabályzat; KK-szabályzat.

Bérpolitikai Szabályzat); ezzel együtt az ifjúsági p a r l a m e n t intézkedési tervének v é g r e h a j t á s a „többkevesebb sikerrel folyik". A hiányosságok között említhető, hogy nem történt meg a kutatói státuszon levők munkájának minősítése, a követelmények tisztázása, s a káderutánpótlás tekintetében sem megnyugtató a helyzet Az oktatás korszerűsítésében tervezett részvétel csak részben valósult meg. A „Jámbor szándék"-ot jelentós kezdeményezésnek m i nősíti a beszámoló, és további, a képzés egyes területeit átfogó koncepciók kidolgozására buzdítja az alapszervezeteket. Ennek során szükségesnek látszik a kétoldalú véleményezési rendszer felhasználása; a fiatal oktatók — fogalmazza meg a beszámoló többek közt ezt. a feladatot is — rendszeresen értékeljék a hallgatói közösségek munkáját.

A szakmai, tevékenység jellemzésére n é h á n v kiragadott adat szolgálhat: 1982. márciusa ó + a az OD KISZ tagjai közül 11-en írtak egyetsmi doktori disszertációt, 1979-től 194-en vették részt az egyetemi nyelvtanfolyamokon. (29-en tettek sikeres állami nyelvvizsgát), 308 fiatal oktató és kutató vott részt tőkés illetve szocialista országokban konferenciákon, tanulmányutakon.

A célkitűzéssel ellentétben a hagyományos formákon kívül nem sikerült kapcsolatot létrehozni a város más ifjúsági rétegeivel.

A tájékoztatás legfőbb p r o b l é m á j á t az jelenti, hogv lassan, több áttételen keresztül j u t el az információ az érdekeltekhez; ezen a közvetlen tájékoztatási eszközök igénybevételével is segíteni lehet.

Az OD KISZ párttaggá nevelő tevékenysége n e m javult az előző évhez képest, igaz, a tagfelvételi lehetőségek sem. A tavalyi küldöttgyűlés óta mindössze öt év alatti fiatalt vettek fel a pártba, közülük kettőt a j á n l o t t a KISZ-alapszervezete.

A szervezeti élet visszatérő gondja, hogy az alanszervezeteken belül egy kisebb-naoyobb csoport dolgozik csupán, a tagok nagyobb része passzív szemlélő. A taggyűlések látogatottsága sem megfelelő —, 50—60"',,-os.

Eredményesnek bizonyult a szakszervezettel való közös együttműködés a dolgozók lakásproblémájának megoldása érdekében: az idén 43 egyetemi dolgozó lakáshelyzete oldódott meg így.

Az OD KISZ kulturális tevékenysége továbbra is a művelődést és a közösségformálást szolgálta.

A vezetőség — hangsúlyozza végezetül a beszámoló — az OD KISZ-szervezet m u n k á j á t összességében megfelelőnek t a r t j a . Véleménye szerint az elmúlt é v során meghatározott célkitűzések továbbra is programot adnak, közülük n e m egyet folyamatosan kell megvalósítani.

A beszámolót követően a vitához hoz/ászólt dr. Kiss Barnabás, a J A T E KISZ-titkára. Kiemelte, hogy a felsőoktatás távlati tervét meghatározó minisztériumi határozat végrehaitása halad a kívánatos ütemben, ennek meggyorsítását az OD KISZ jelentős m é r tékben elősegítheti. Eképp nagyon fontos f e l a d a t a fiatal oktatók megnyerése az oktatás korszerűsítésének.

Dr. Kiss Barnabás néhány, várható intézkedésről is tájékoztatta a küldötteket. A továbbiakban — többek közt — felszólalt Bari Ferenc, a városi KISZ-bizottság titk á r a is. Hangsúlyozta: kicsi az a mozgás, ami az egyetemről a város felé irányul. Pedig a politikai, szakmai képzésben igény van erre, s a városi KISZ-bizottság biztosítja a lehetőségeket.

A lakáskiutalással kapcsolatban elmondta, hogy elsősorban a szociális helyzet a l a p j á n döntenek. Felhívta a figyelmet, arra, hogv az. Ifjúsági Házban lakásinformációs szolgálatot működtetnek (hétfőként, fél 5 és fél 6 között).

A küldöttek hozzászólásai főként a hallgatókkal és a város más fiataliaival, középiskolásaival való kapcsolatot érintették. Megfogalmazódott, hogy a fiatal oktatók törekedjenek az oktatáson kívüli személyes kapcsolat kialakítására a hallgatókkal, de az is, hogy a patronáló tevékenység helyett sokkal inkább közelebb hozza egymáshoz a hallgatót s az oktatót a szakmai kapcsolat. Felvetődött, hogy a politikai rendezvények egy részét a hallgatókkal e s y ü t t kellene csinálni. Elhangzott egy olyan javaslat is: amennyiben a hallgatói viszony munkaviszonnyá válik, akkor a hallgatók kötelezettségeit is ilven jellegűvé kell tenni.

A vitát követően a küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta a vezetőség beszámolóját.

Ezután — e l m ú l t évi kiemelkedő m u n k á i u k é r t — az OD KISZtitkára j u t a l m a t adott á t Asztalom Zoltánnak, Dér Irénnek, Stachó Lászlónak, Katana Károlynévak, Kiss Józsefnek.

KörtvéUiesi Tamásnak. Léará-Ji Máriának.

Szakáts Melindának.

Srondi Ildikónak és Toldi Józsefnek.

Végezetül a küldő'tek megválasztották az OD KISZ úi vezetőségét. A titkár ism^t Fenyvesi Erzsébet tett, p vezetőség tagiai pedig: Berkesi Ottó. Katona Péter. Lakó Ibolya. Barát Jávosné, Bobvos Pál. Czinkóczki László. Kiss József, Kocsis Mihály, Orbán László, Pelle László, Stachó László, Völgyesi László.

ВТК Április 14-én a bölcsészkari küldöttgyűlésen Varczá ba Anna levezető elnök köszöntötte az egybegyűlteket és ismertette a napirendet : elsőként a kari vezetőség írásbeli beszámolójának szóbeli kiegészítése, m a j d e n n e k megvitatása volt programon Ezt követte volna az érdekképviseleti rendszer reformálásáról szóló javaslat megbeszélése, de ez nem volt lehetséges, mert a küldötteknek. csupán egyharmada olvasta. A napirend utolsó p o n t j a a vezetőség újjáválasztása volt.

Deák Ágnes beszámolóiában elmondta, hogy az ú j típusú alapszervezetek dinamizmusa lelassult. Megtorpant a Filozófia és a Gondolatjel alapszervezet folyamatos viszont az UNESCO, a FEB, a Kultúrpolitikai és az i f júságvédelmi alapszervezet m u n kája.

A legfőbb problémát az okozza, hogv a szervezők már fölsőbb évesek mostanra vagy e l f á r a d tak, vagy egyszerűen nem dolgoznak. A következőbeen nemzedékváltás szükségeltetik. Mindenesetre három kérdést kellene, tisztázni a KISZ-titkár szerint: ösztönözzük-e az új típusú alapszervezetek létrejöttét, milyen perspektívát állítsunk elébük, és mindezt milyen kritériumok alapján?

Galamb György hozzászólásaiban a KISZ m u n k á j á r ó l megállapította, hogy az ifjúsági szervezet integrálja az állami szervek m u n k á j á n a k összességét és ét>pen ez formalizmusának oka Ez okozza azt. h^gv nincs koncepciója, hogy túlterhelt.

A hozzászó"ó szerint az írásbeli beszámoló nem eléggé koncepciózus, tehát vitát arról folytatni nem lehet Ugyanakkor egy küldöttgyűlés teljes koncepciót nem adhat.

Kalmár Melinda — utalva a beszámoló hiányosságaira — a küldöttgyűlést egy olyan szemináriumhoz hasonlította, amelyre nem készült el a referátum, tehát nincs vitaindító.

Helyzetelemzésnek kellene történnie — szólt a vélemény —. a beszámolót pedig az iellemzi hogv nem vszi figyelőmbe: voltak a karon olyanok, akik politizálni próbáltak.

Dr Serfőző Lajos arra figyelmeztette d hozzászólókat, hogy ne csunán a külső — kari KISZ-en kívüli — hatásokat tegvék felelőssé a politikai aktivizálódás kifulladásáért h a n e m vegvék számba a szubiektív okokat is, például az évfolvam titkár vagv a tanszéki összekötő m""káiában tapasztalható hiányosságokban. A dékán véleménye az. hogv a politizálásra hajlamosabbak elszakadtak a ..tömegektől", így nem alakult ki szerves kapcsolat a hallgatók és lehetséges vezetőik között A küldöttgyűlés befelező részében a küldöttek újjáválasztották a vezetőcéget. A BTK új KISZ-titkára Németh Mária 11. éves hallgató lett.

— catus —

küldöttértekezlet...

TT K 1983 április 14-én tartotta küléöttgyűléüét a TTK KlSZ-szervezete. A 81 küldött.ielölt közül 58-an vettek részt a küldöttértekezlet munkájában, melyen jelen volt az Egyetemi KISZ-bizottság. a városi és megyei KlSZ-vezetúség, illetve a párt- és állami vezetés néhány képviselője. Miután a levezető elnök.

Muzsik Gyula köszöntötte az egybegyűlteket és ismertette a napirendi pontokaf — melyeket a küldötiek egyhangúlag jóváhagytak — Solymosi József, kari KlSZ-titkár beszámolt az 1982—83. mozgalmi évben végzett munkáról. az eredményekről, valamint a hiányosságokról, melyek a jövőben kijavításra várnak.

Az 1982/83. mozgalmi évben szervezeti változások történtek a karon: két új alapszervezet (egy népitáncos és egy stúdiós) jött létre, illetve a biológus-földraizos csúcs szétválása folytán a kar négy csúcsszervezettel végezte munkáját. A titkár szerint a szervezetnek inkább javára, mint kárára "ált a változás.

A szervezeti élettel kapcsolatban szó esett még a nem kielégítő információáramlásról, arról hogy a kari vezetőség jóformán alig tudja befolyásolni az alapszervezetek munkáját, hogv egvegy alapszervezet sikerei többnyire a alapszervi vezetőség rátermettségének köszönhetők. A pártépítés problémáiról szólva a titkár kiemelte, hoay bár a KISZ túlnyomórészt eleget tesz ennek a feladatának. mégis kevés a KISZ részéről érkező kezdemé-

nyezés. Szóba került még a szakmai-tanulmányi munka támogatása. a hallgatói érdekképviselet és a kétoldalú véleményezési rendszer hatékonyabbá tételének feladata. A szociális kérdések kapcsán esett szó a menzáról, a kollégiumi helyzetről és a? ösztöndíjról. amely a beszámoló szerint nem tölti be eredeti funkcióját.

A kari vezetőség gazdasági helyzetének részletezése után. a beszámolót követően egyetlen felszólalás hangzott el: Csányi Zoltán a kollégiumi díjak emeléséről és annak hatásáról beszélt.

Majd a beszámolót, két tartózkodás mellett, elfogadta a küldöttgyűlés.

Második napirendi pontként Mike János, a szerkesztő bizottság elnöke felolvasta a határozati javaslatot. amelv a beszámolóban már megfogalmazott ú j feladatokat foglalja össze.

A határozati javaslatot a küldöttgyűlés három tartózkodó kivételével jóváhagyta.

Az ú j vezetőség megválasztása előtt a KISZ KB Dicsérő Okieve-' lét nyújtotta át Szentgyörgvi Pál. a megyei KISZ Bizottság titkára a IV. éves matematika-fizika alapszervezetneJf kiváló munkájuk elismeréseként Ezután, titkos szavazással, a küldöttek megválasztották az 1983/84. mozgalmi évre a TTK KlSZ-vezetőségét. Titkár: Sólymosi József III. matematikus; tagok: Körtvélyesi Tamás. Mike jános. Berecz Erzsébet. Asztalos Zoltán, Vaspöri Ildikó, Grezsa Gábor, Bokor Tamás. Németh Ilona, Takács Timea, Aczina Mária. Magyar Géza és Papp Lajos.

-kJ-

Társadilom és ifjúság A SZOTE Társadalom — orvostani és Elméleti pártalapszervezetének meghívására március 23-án dr. Huszár István, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója tartott előadást >.z oktatási épületben, „Társadalom és ifjúság" címmel.

A probléma megértéséhez — hangsúlyozta dr. Huszár István — a 80-as évek fejleményeiből kell kiindulni. Nagyon sok ú j jelenségre nincs magyarázatunk — mondta, ezekre a társadalomtudományi kutatásoknak kell válaszolniuk. A már eléggé ismert gazdasági helyzet rövid ismertetését követően kiemelte az előadó, hogy a társadalmi körülmények sokszor a gazdaságitól függetlenül is változnak. Tíz év alatt például a keresőképesek egyharmada kicserélődik; a keresőképesek közé belépő generáció társadalmi szükségletei egészen mások, mint a kilépő generációé. Az a jelenség mutatott rá dr. Huszár István. hogy a társadalmi szükségletek relatíve autonóm módon növekednek. a gazdasági növekedés pedig csökken, tipikusan a 80-as éveket jellemzi.

Mindez természetesen mélységesen érinti az ifjúságot, mégpedig az egyes rétegeket differenciáltan. A párt alapállása az, hogy minden társadalmi döntésnek jövőre irányulónak kell lennie, következésképpen minden felelős döntés ifjúság-centrikus. Az elsődleges szempont a társadalmi kontinuitás biztosítása. Az a jó ifjúságpolitika hangsúlyozta dr.

Huszár István, amelyik sokoldalúan meghatározza a felnőtté válás lehetőségeit.

Előadása további részében a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója néhány, az ifjúság speciális helyzetét megragadó mozzanatot emelt ki. Beszélt a „békeviselt nemzedék" sajátos helyzetéről. az orientációs gondokról, a pályakezdés — sajnálatos módon unos-untalan — visszatérő problémáiról. Elmondta, hogy (az 1931-es határozat alapián) kezdetét vette az ifjúság életének tudományos kutatása — a Társadalom tudománvi Intézet végzi —; ennek alapján, úgv tűnik, a mostani helyzetet 1984-ben lehet föltárni.

A továbbiak során szó volt az Ifjúság belső rétegződésének sajátosságairól, az előadó egyes rétegek sorsának alakulását történetileg — az utóbbi 15—20 évreviszszamenőleg — is áttekintette. Dr. Huszár István beszélt aztán az ifjúság körében (is) jelentkező megélhetési gondokról, a lakás-

YEMDÉGÜM

küldöttértek

kérdést illetően az úgynevezett „egyenlő eséllyel való pályázás" elvének fontosságáról csakúgy, mint a semmiképpen sem elhanyagolható tudati problémákról, melyek kapcsán kiemelte, hogy az értékek erősen relatívizálódtak, s a társadalmi követelmény a valóságtól nemegyszer szembeötlően eltér. A köznapi tudatban mintha inkább a fennálló nemelfogadását lehetne tapasztalni, semmint a meghaladás igényét Mindazonáltal nem szabad konfliktusmentes jövőképet felvázolni —, hangsúlyozta befejezésképpen.

Dr. Huszár István az előadást követően a hallgatóság kérdéseire válaszolt. (b. gy.)

A József Attila Tudományegyetemen Wiitmann Tibor-emlékülést rendeztek április 11-12én a történészprofesszor születésének 60. évfordulója alkalmából.

Az ünnepi ülés bevezetőiét dr.

Kristó Gyula egyetemi tanár, a JATE rektora tartotta meg. aki maga is Wittman-tanítvánv volt.

'Sít követően <?r Makkai László egyetemi tanár tartott előadást Wittman Tibor tudományos tevékenységéről és annak jelentőségéről.

Az ülés következő részében a JATE Latin-Amerika kutatással foglalkozó oktatói tartottak több előadást. A tudományos ülés másnapján a Latin-Amerika történettel foglalkozó tudományos diákköri hallgatók számoltak be munkájukról.

• A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tanácsa Juhász Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából április 14-én centenáriumi ünnepséget rendezett. A 10 órakor kezdődött nyilvános ünnepi tanácsülésen dr. Grezsa Ferenc, tanszékvezető főiskolai tanár emlékezett meg a nagv költőről. Ezt követően Juhász Gyula szobrát koszorúzták meg az ünnepség résztvevői A centenáriumi ünnepség tudományos diákköri megemlékezésekkel és sza valóversennyel ért véget.

(Az eseményekről következő lapszámunkban adunk részletes tudósítást.)

Dr. Szilárd jános

Nehéz elérni dr. Szilárd János egyetemi tanárt a Szegedi IdegElmegyógyászati Klinika igazgatóját, klinikai rektorhelyettest, a Magyar Pszichológiai Társaság főtitkárát, a Csongrád megyei Orvosetikai Bizottság elnökét, "az Egészségügyi Tudományos Társaság tagját,, a SZOTE oktatóját.

Csoda? Ugye nem. Ennyi hivatásos megbízatás mellett nem igen jut idő megállni s egy kicsit mesélni a múltról, önmagáról. S ha mégis, akkor a szerencsés beszélgető partner hamar rájön, Szilárd professzor nem szívesen beszél önmagáról, sokkal inkább hivatásáról, a munkájáról. + Ugye kevés a nap 24 órája?

— Sajnos semmire sem jut annyi, amennyit szeretnék. Kevés a tudományos munkára, a betegekre, a kollégákra, a családomra a teljes embert kívánó helytállásra minden poszton.

Minden esetre megpróbálok tisztességgel eleget tenni minden megbízatásomnak immáron 30 éve. Egészen pontosan 31 éve, hiszen 1952-ben végeztem itt a szegedi orvosegyetemen. Az első orvosi kinevezésem ide szólt az Idegklinika A Osztályára, ekkor azonban csak rövid ideig dolgoztam orvosként, mert 52 őszén öt hónapos pártiskolára küldtek.

Innen hazakerülve három esztendeig tevékenykedtem a városi pártbizottságon, mint egyetemi felelős, majd pedig, mint a SZOTE u első függetlenített párttitkára: Ezt- követően-' kerültem csak vissza eredeti munkahelyemre az A Osztályra — ez a szegediek előtt általában, mint „Tisza parti Idegklinika" ismert —, 1974—77-ig a kórház ideg- elme osztályát vezettem, s azóta állok az Ideg- és Elmeklinika élén. + Világszerte jellemző, hogy a pszichiáterek a szakmai kérdéseket illetően két szélsőséges nézetet képviselő táborra oszlanak. ö n melyik pszichiátriai irányzat híve?

— A két táb^r nézeteinek egészséges egységét vallom. Az egyik csoport, az organikus pszichiátria hívei azt vallják, hogy a pszichés betegségek többségének kizárólag testibiológiai kiváltó oka van. A másik iránvzat — a szociáloszichiátria hívei — szerint az emberi környezeti ténvezők okozzák a lelki betegségeket. Véleménvem szerint esvik iránvzat sem létezik a másik nélkül, hiszen például az örökletes és alkati tényezőknek. okoknak és biológiai vizsgáló módszereknek rendkívül fontos szerepe van a kórképek kialakulásában és kezelésében. Ugyanakkor sohasem lehet figyelmen kívül hagyni a különböző környezeti hatásokat a lelki betegségek létrejötténél.

Nem másként. hanem a betegek érdekében rendkívül fontos, hogy mihamarabb olyan egységes szemlélet alakuljon k!. amely a biológiai és szociológiai okokat egyaránt figyelembe veszi. Magam tehát a kett* elválaszthatatlan egységét vallom s a masam lehetőségeivel harcolok a szélsőségek ellen. dk A tudományos kutatással foglalkozó embereket általában az jellemzi, hogy szakmáink egv részproblémájával foglalkoznak sokszor egv egész életen át. Az ö n tudományos publikációi nem ezt igazolják.

— Én valóban nem tudok a pszichiátria egv-egv részterület é v e r túl hosszú ideig foglalatoskodni. Nem csak a természetem miatt, hanem elsősorban azért nem. mert a szakmám a legnagyobb változáson és fejlődésen

ment keresztül pontosan az idő alatt, amióta én pszichiáterként dolgozom. Amikor kezdtem a pályát pontosan az ragadott meg a pszichiátriában, hogy rengeteg tisztázatlan problémát rejtett.

Csak néhány példát említek, amelyek talán érzékeltetik-e szakma 30 éves. forradalminak joggal nevezhető változásait. Az 50-es években az ideg- elmegyógyászat egységes szakterület volt s a pszichiátria csak másodrendű lehetett a neurológia mögött: MH már., .egyenjogúak". Ezidőtáit szinte ismeretlenek a gyerekkorban jelentkező lelki betegségek. Ma a gvprmeknszichiát ria önálló szakterület. Az értelmi fogyatékosságnak akkor mindössze három okát ismertük, a mai több százzal ellentétben.

Harminc évvel ezelőtt a szakembereknek fogalmuk sem volt a hangulati élet zavarainak testi, az anvagcserében rejlő okairól!

Napjainkban erről a kérdésről differenciált ismeretekkel rendelkezünk. Még sorolhatnám tovább a példákat annak igazolására. mekkorát fejlődött a pszichiátria az elmúlt 30 évben Ez a legfőbb oka annak, hogv m u n k á s á g o m során nem e.svetlen részterület vizsgálatával foglalkoztam hiszen — míntahogvan a fentiekből is látszik — számtalan olyan szakmai orob'émávnl találkoztam, amelvek' óira és óira felkeltették érdeklődésemet.

Mindig azok. a még ismeretlen területek izgattak, amelyek aktuális és sürgető gvakoriati megoldásra váró — mondhatni társadalmi — gondot jelentettek.

Most néldául ilven kérdés a n^zichiátriai betegség fogalom illetve a megváltozott szülészeti és ói szülöttkori ellátás hatása a későbbi gyermeki fejlődésre.

Hogyan váltottak kv'atandó témái az elmúlt évtizedekben?

— A hatvanas évek közepén Mauvarorszáe a pvermeknsziohiátriai betegségek térképén fehér folt vot f . Szint.° semmit eem tudtunk róla, nedig a mindennapok pvtnális nrob'émáiaként létezett.

Kollegáimmal közösen írt tanulmánvainkhan ez idő tájt azt próbáltuk bizonvítani, hogv nemcsak a felnőtt korban, hanem a kor»i everekkorban is lehetnek lelki betegségek, hangulati zavarok. Valamint arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan függnek össze a kora gyermekkori magatartászavarok a neveléssel, ezek milyen mértékben orvosi esetek és mennvire a környezeti hatások függvényei. Fiánvnótló. szemléletformáló kutatásaink és tanulmányaink úgy hiszem jelentős szerepet iátszottak abban, hogy a gyermekpszichiátria mára „polgárjogot nyert".

Később az öngvilkosság kérdésével foglalkoztam amelvről köztudott, szűkebb pátriánk egyik népbetegsége. Sajnos megyénk első helyen áll az országos öngyilkossági statisztikában.

Magyarország „világelsősége" pedig közismert. E rendkívül fontos társadalmi kérdéssel terjedelmi okok miatt most nem foglalkozhatom mélyrehatóan, de egyetlen dolgot azért hadd monjak. Szinte általános vélemény, hogy az öngyilkosságok magas számát az egészségügyön, az orvosokon. de méginkább a pszichiátereken kéri számon a társadalom. Ez abszurditás. Hiszen a társadalom, a másik ember legalább annyira felelős az életének önkezével végetvető társáért, mint a pszichiáter, aki már csak a kísérlet után találkozik a beteggel, ha életben marad. Tehát csak az úgynevezett „másodlagos megelőzésben" vesz részt. Azon az úton, amelven eljut egy ember az öngyilkosság gondolatáig és a tettig sokan kísérik végig, sokszor „lökve" még egy utolsót a kapaszkodó nélküli emberen. Ezt Camus a Svsiphos mítoszában nagyon szépen fogalmazta meg. Egyszerűbben szólva pszichológiai kulturálatlanságunk hiánya ©kán sokszor elmegyünk olyan emberek mellett, akik krízishelyzetben vannak s nem halljuk meg azt a bizonyos cry-for-helo-et, a segélykiáltást. Az öngyilkosság

megoldásának ügye tehát éppen úgy össztársadalmi, mint orvosi feladat és kötelesség.

A legtöbbet és a legmélyrehatóbban az orvosetika kérdéseivel foglalkozott. Ma is a* ön által írott jegyzetből tanulnak az orvostanhallgatók s nemrégiben felkérték az orvosetikai kódex megírására is. Vélemény« szerint melyek az orvosetika legidőszerűbb kérdései?

— A legfontosabb, hogy átértékelődött az orvos-beteg viszony. A korábban csak a hiten, bizalmon alakuló orvos-beteg kapcsolat helyébe ma a tudniakarás — a régen volt egyenlőtlen „tanár diák" viszony helyébe pedig — a partnerkapcsolat lépett, legalábbis az esetek túlnyomó részében. Ez eleve új és más „orvos szerepet" feltételez.

Sajnos az érzelmeket, a szubjektív tényezőket lebecsülő, technizálódó mai társadalom nem hajlandó elismerni, hogy e megváltozott orvos beteg viszonyban a gép, a technika nem csak áldás lehet. Az érzelmek, a bizalom, a fenntartás, a rábízás és a félelem ma is és a jövőben is nélkülözhetetlen eiemei maradnak a gyógyító-beteg kapcsolatnak. Ezt mindkét félnek tudnia kell.

Az orvosetika kérdésének napjainkban létező nagy ellentmondása pedig a következő. Törvénybe iktattuk az állampolgárok korszerű és magas szintű egészségügyi ellátáshoz való egyenlő jogát, ugyanakkor tény, hogy a gyógyítást lehetetlen mindenütt és minden esetben egyformán magas szinten biztosítani. Továbbmenve: nem ismerjük el a betegnek azt a jogát, hogy önmaga választhassa m e g orvosát, azt a gyógyítót, akihez bizodalma van. Ennek a szabálynak megvan a maga racionális magyarázata is de vajon megnyugtató-e ez a helyzet akkor, ha azt nézzük hogy a gyógyító munka hatásának egyik fontos tényezője a bizalom? Bálint Mihály, a világhírű, Angliában élt pszichoanalitikus az orvos személyéről, mint „orvosgyógyszerről" ír. Viszont mint minden gyógyszerre, erre is érvényes, hogy helytelen alkalmazás során árthat is.

A paraszolvencia, a hálapénz a legtöbbet emlegetett orvosetikai kérdés, amelyre csak kérdéssel válaszolhatok. Ha ez általánosan jellemző — márpedig az — az itt és most magyar társadalmában, akkor hogyan küszöbölhető ki az egészségügyben? És különbséget kellene tenni a valóban „hálából" fakadó ajándék, anyagi juttatás és a megvesztegetés között.

Q Hogyan látja a jövő orvosgenerációjának etikaoktatását?

— Az etikaoktatás akkor hibás, ha az elérendő ideált úgy tanítja, mintha az már létezne, a mindennapok gyakorlatában m á r meglenne. Ilyen módon természetes, hogy a hallgató látja az ellentmondást, s tudja, amit tanítanak neki az sokszor nem igaz. E paradoxon feloldása kulcskérdés általában az etika és nyilvánvalóan az orvosetika szabályainak megismertetésében. Ezen túlmenően a legfontosabbnak azt tartom, hogy sohasem elvontan, hanem életközeli módon mutassuk meg az erkölcsi mintákat, mert csak így válhatnak anyagi erővé, így remélhető, hogy a hallgatók a leendő orvosok maaatar- . tását formálják. Ténykérdés: a fiatalok olyan felnőttekké lesznek, amilyenekké a felnőtt társadalom alakítja őket. A leendő orvos legkönnyebben és legjobban azt tanulja meg. azt az orvosi magatartásmodellt teszi magáévá. amelyet az idősebb kollégáktól lát és tapasztal. Ezért szeretném hangsúlyozni, hogv az orvosetika-oktatás nemcsak a tantermekben történik, hanem a kórházi folyosókon is. minden orvos által egyaránt. Mindannviónk felelőssége tehát a most felnövő orvosgeneráció erkölcsének minősége. +

Köszönöm a beszélgetést!

K. K.

S Z E G E D I EGYETEM 3 3 C

Hály Jánosi

Illyés Gyula 1902—1983 Széchenyi I Nekünk, kiknek a vég, a bomlás Ismerős, a döblingi alkony, ahogy a szürke ég megforr, bugyogva úgy viszi a napot, mint fövő tojást s a próbált lélek, érezve a sors szelét, fölnyúlik, mint a láng szakad s a szakadó lelkű férfi, népe fölött (hogy összefogja még magát) magához vonja mind a bajt, a szenvedést (mellyel kis nép is egy világ) —: Krisztusként, zsákmányával széttárt k a r j a közt a végtelent ölelve küzd — nekünk, kiknek a számadás is ösmerős, a legutolsó', amikor a düh könnycseppjén á t a t á j megflntorul, pisztoly-lyuk kél föl hold helyett 8 midőn a lélek — legyen teljes m á r a kép! — a j a j előtt, hogy „nem bírom!" zsoldost, pribéket, eszelős csürhét teremt, köpjék rá önnön vádjait, mocskolják fönnen (hisz hasztalan hogy jajszavát, h a szitok, üvöltés

azt a volt, feltör fojtsa

tiszta szenvedést, hasztalan!) mégis, h á t röhej, el —

a d j a meg n é k ü n k mégis szép kegyként a sors az ő ú t j á t ! — A félelem, a szégyen és önmardosás vad elemelt, mint gőzt — m u n k á r a váltani! hogy lázas főnkön vigaszul a kéz a tett verejtékét simítsa szét, még akkor is, ha t u d j a elménk: hasztalan s szájunkon, az eltorzulón kitörni e szó rángatódzik: „nem bírom!" s a bomló lélek, mint a láng oaeg-megszakad: száll szebb részével fölfelé! — Az volt talán az istené.

(Lapzártakor értesültünk, hogy Illyés Gyula évében elhunyt. Életművének — munkásságénak következő lapszámunkban visszatérünk.)

?¿

KÉRDŐJELEK

„Kiktől függ, hogy ml jelenik meg a Szegedi Egyetem-ben és ki vagy kik cenzúrázzák?" — kérdezi rovatunktól egy magát meg n e m nevező JATE-s hallgató.

A kérdés kissé pongyolán megfogalmazott, ennek ellenére világos. mire kíván rákérdezni a hallgató. Válaszunk tehát a következő: A Szegedi Egyetem a JATE, a SZÓI® és a JGYTF MSZMP és KISZ-bizottságainak a lapja. A három intézmény társadalmi szervet adnak tehát elvi irányítást a lap működéséhez. Az elvi irányitás-on van a hangsúly, hisz nincs szó arról, hogy egyes cikkek megjelenéséről döntenének az intézményi pártilletve KISZbizottságok, vagy azok vezetői.

Az egyes lapszámok a következőképpen készülnek: egy-egy megjelenés előtt a lap felelős szerkesztője és a szerkesztőségben dolgozó újságírók munkaértekezleten megbeszélik a következő

életének 81. méltatására

szám tartalmát, figyelve az adott időszak legfontosabb egyetemilőiskolai-városí rendezvényeire, illetve az aktuális, a hallgatókatoktatókat leginkább foglalkoztató társa dal mi-politikai-egy etempolitikai kérdésekre. Ennek alapján áll össze a lapszámterv. melyet a szerkesztőség ismertet külső munkatársaival, m a j d kiegészíti azok javaslataival, konkrét írásaival. Ezt követi a gyakorlati újságírói m u n k a Az elkészült írások és a beérkezett cikkek megjelenéséről ilyen módon tehát maga a szerkesztőség, illetve a szerkesztő dönt. Adódhatnak azonban olyan esetek, mikor a közlés valamilyen ok miatt kérdéses, a n n a k ellenére, hogy az adott írás által megfogalmazott kérdések fontosak és a cikk felvetései továbbgondolkodásra érdemesek.

Ilyenkor a Szegedi Egyetem Társadalmi tanácsadó testülete — tagjai az intézményi párt- és KISZ-bizottságok agit. proposai. illetve a hallgató-munkatársak — dönt a vitatott cikk közléséről.

A kérdés második részére utalva: cenzúra nincs, illetv e ha van, azt mi magunk, a szerkesztőség végezzük, azáltal, hogy csak az a r r a érdemes írásokat közöljük. „Anonymus" kérdése azért is lepett meg bennünket, mert előző lapszámainkban bőséges példa volt arra. mennyire nem felülről irányított cikkek jelennek meg a Szegedi Egyetemben. Ennek felfedezéséhez természetesen olvasni kell az újságot.

SZÉPIRODALMI ROVAT

Bizonyíték tenyér golyó fej házoldal k ő utca autó összetenni leihajlani benyomni fölállni lehullani tenyér összetesz golyó a fej lehajlik (házoldal) kőbenyomva Az utca föláll, az autók lehullanak.

Tavaszi vers n a p süt szeplős kőrózsa akasztott lányofc ri n gatózni-ri ngatózni

Szijj

álmok kettétör sárga szer sárga vér csöpög (szeplős kőrózsák nyílnak)

Lengyel

Talán anélkül, hogy mondani kelljen valamit, majd átmegyünk a másik szobába a nyomok részel a túlméretezett, de ezúttal már kölcsönös ítéletnek, közelség és távolság között: a ki nem lépett határok összetartanak v e l ü k — —

Zoltán

Csak a növények csúcsai érik el az időt, ahogy lassan elfolyik egy erdő, és füvek omlanak medrébe. Minden mást megszüntet a szél. A kiemelkedések.

Egy ifjú költő átalakulása (1) (S. J.-nak)

nyílások és tövükhöz fészkelődő emberi tekintetek egyetlen egész, érzéketlen maradvánnyá testesülnek; nincs szükség vigasztalásra — —

Döngetett az unalom, KÖNYVTAR — ott bent: Megfagyott szentély Micsoda rozsdaszag!

Kint felizgultak Az álmos madarak Háromszor húztam I,e-fel a kabátom, Könyvtárosnő. nyilatkozat. madzag-toll — Én meg aláírtam: EDGÁR ALJBAN POE Verset? verseket.

Merre, hol találok? — Fektessem a könyvtárosnőt asztalra?

— a lapok közül Baudelaire mosolyogna — Hívnak a lapok, Fene nagy izgalom!

A világ itt, két Kezem közt g y ű r ű z i k . : ; „Nézd m á r ! Szent i6ten!

Lihegve álmodik!!"

Alkottam most én is!

Valaki vagyok — De megyek, várnak Már a kirakatok, így t ű n t el a holló — EDGÁR ALLAN POE

Nagy Imre:

Ferenc:

Balog

József:

Két fénykép József r 1935 P á r n á d r a nem jut virág, sírodon nincs már kereszt, a föld ölel, bokor néz. óv, betakar, nem ereszt.

Hátat fordítsz a kőnek — puhán dermed a dal, gyöngyöt könnyezik szíved, estét varázsolsz, eltakar.

S mint aki végképp elveszett, egyre csak kiált.

1932 Lesütött szemmel a községháza előtt — mögötte kucsmás magyarok — áll hószín oszlopnak dőlve, nem tudja, hol élek, ki vagyok, hogy torkomban nem gyűlik már szentség, átok, fecsegő szitok, dühöm fellegekre bízom: A Menny üres, a Költő halott.

Egy girondista kalandjai

M é l y k a l a n d 2.

Hol voltál, hol nem voltál, voltál egyszer egy sötét lődörgő.

Te oldalkocsis bárszeikrény, te penészes szerencsemalac, te tőröndöfött pária, te! — hát m é r t csatangolsz szüntelen?

Lakkpiros csodaótód a város véres végzete.

Várunk falakra reped. Ahogy órádban végigdörrensz egy alutcán. Hova sietel. te gyüszmész pisakafára kötött haraghólyag, te fábaszorult kváziluftballon? A pártyra? Aha! Ott van mindenki: az oszifó, a debella. a párttitkár, a csámcsogok. a fizika bolondja, az osztatlan elismerés, a bálterem furfangcsavarossa a féktelen nyakkendő. gáláns a fogas, a munkatársak, a hoválettek. mind, mind, ott csoportosulnak cigarettához. diszkrét kölniegyüttes, álomittas borotvanyomok. nemsoká kezdődik.

Apádhoz mész? Mit keresel itt. mond!? hajad hajlik, arcod a r cátlan: nőiesnek férfias, férfiasnak nőies. Ruházatod ruhaszerűtlen. Miért kínozod apádat, ládd, csak feszeng, csak a nyakkendővel szarakodik hisz fia vagy, menj, menj, m e n j ! Várunk falakra. reped.

A csönd körülötted, ládd! Na végre, tűzz el. kispatk á n y ! Nemmész! Fölszeded a debellát? Púder, púder! Csalfinga! Az ótóban?! Megbuggyan a hátsó ülésen, iszamos nylonzsák, szétdobja h á j a s hurkáit, hijába. a h á j összefoly. torlaszol, nyögheted, deminek, megközelíthetetlen dáma ezitt! Lépj le csatakosan bár, el az ingoványtól! Lépj a gázra, lépj a fölemelkedés útjára, lépj lépték nélkül, s oldal ukadszki. hova szíved húz régesrég! A régi udvarház udvarában hintó áll. a hintó mellett kékfehér csíkog szoknyaruháhan feketehajú, tejeskávébarna selyembőrű, csillogó, karcsúszájú almáspite nő! Várunk, falakra reped. Érdeíktelenséged legottan, belépsz a nagykapun, egy vizsla átugrik a nagykapun.

— Hogy is van e/zf — kérded, visszalépsz, a vizsla beugrik neked legott, s beugrik neki az udvarra. Belépsz a nagykapun, a vizsla átugrik a nagykapun, ami nem ér meglepetésként — Ezt a trükköt ismerjük? — kérded, de nem lépsz vissza, sőtl ODAlépsz, te arszenlüpen, ta hárijános, te kékvérű deloncsődör. te bretonvértes élüárgepárd, ODAlépsz. bévezeted a házba, mosolyg rád, miazhogy, t a p a d !

Krémbársony ágyfennsíkon dől el a kérdés és a nő. Hogyhogyhogy ilyen fiiinam bőr! olvatag mellei! cukrászbecsület! mollnyalakodás öt érzékre tíz helyett! haskójára csúszik a matrózminta, mi a tinta! ilyet se láttál! bálnabúbja kéjbársonyba kötve számozott példány beavatottaknak! korállszakadék. nedvpaplan, istókuccse» S mily kedvvel markol téged, ennyi közvetlenség, meghittség, izzás, hőmérő, cél! tűz! Mellé! mellé! mellé! Demiért? demiért? demiért?

Várunk, falakra, reped. A képe, jaj. itt a vége. csússz el véle!

A , , l e g " - e k városa Néhány

nap

a nyugat-berlini *

^ Ahhoz, hogy egy város hangulatát megérezzük, néha elég „levegőjébe szippantani", néhány órát sétálni utcáin, terein, de előfordulhat, hogy minderre több nap sem elegendő. NyugatBerlin sem egyszerűen hatalmas, 2 milliós német város, hanem a második világháború utáni történelem sajátos képződménye: nem része a Német Szövetségi Köztársaságnak, a város polgárai március 6-án, az NSZK legutóbbi választásán sem választottak, bár a nyugatnémet parlamentben ott ülnek — tanácskozási joggal — a nyugat-berlini képviselők is.

Nyugat-Berlint két év óta a CDU/CSU kormányozza.

Ezzel olyan szociáldemokrata kormányzó polgármesterek sora szakadt meg, mint Ernst Reuter, Willy Brandt, az SDP és a Szocialista Internacionálé elnöke, Hans-Jochen Vogel, p á r t j a jelenlegi kancellárjelöltje. ^ A város 1945-ben — bár a szovjet hadsereg szabadította fel — négyhatalmi megszállás alá került, egy leendő demokratikus Németország fővárosaként. A történelem eseményei peregtek, 1948-ban a két Németország és a két Berlin létrejöttével Nyugat-Berlin a Német Demokratikus Köztársaság szívébe ékelődött. 1961-ig a „világ kirakata" volt, megkülönböztetett előnyöket élvezett a Marshali-segélyből és jelenleg is különleges előnyöket élvez a nyugatnémet költségvetésből. Az évek során Nyugat-Európa egyik diverzáns központja lett, így 1961 augusztusában az NDK hatóságai lezárták a határokat, felépült a fal, a „Mauer". Ez a politikailag szükségszerű lépés több családi tragédiát okozott, sokakat szétválasztott Még egy igazán jelentős dátum a város életéből: 1971. szeptember 3. A hosszú vajúdással megszületett négyhatalmi szerződés rendezte a város státuszát, megerősítése továbbra is a négyhatalmi — amerikai, angol, francia, szovjet — s t á t u s z t ^ A történelmi városközpont a mai Berlinben van, a közismert Unter der Linden. Így Nyugat-Berlin egy addig jelentéktelen részén alakították ki a város központját: a Wittenberg tér, a Kurfürstendamm és az Állatkert által határolt háromszögben. Itt található a hatalmas, elegáns bevásárlóközpont Nyugat-Európa legnagyobb áruházával, a Kaufhaus des Westens-szeL E központban láthatunk egy lebombázott, és ebben a formájában szomorú e m lékként megőrzött templomot, mellette a háború után épült, nagyon szép, modern templommal. A megrázóan szép városrész meglehetősen ellentmondásos képet f e s t Ez a környék a város fiatal kábítósainak, alkoholistáinak, punkosainak egyik gyülekező helye. Estefelé, nem kifejezetten bizalomgerjesztő a városnak ez a része. És ugyanitt magasodik egy toronyház a maga 22 emeletével, tetején egy óriási forgó Mercedes-emblémával. Az embléma tövéből csodálatos kilátás nyílik az egész városra.

O Milyen a városkép? Sok az idős ember, pontosabban az idős. hölgy, s talán, mint Bécsről mondják, erről a városról is elmondható, hogy „itt van a legtöbb kutya". Persze sok a fiatal is, több, mint 70 000-en látogatják a város két egyetemét és főiskoláit A „Technische Universität" egy tömbben helyezkedik el, a másik óriás egyetem a „Freie Universität" fakultásait, intézeteit szinte a város minden pontján m e g t a l á l h a t j u k A hamburgi, müncheni, frankfurti, münsteri, mainzi, bonni, biele-

— Szegeden 1937 óta van filmklub.

Megalapítása szorosan összefügg a Collegium Artium et Politechnikum létrehozásával és működésével.

Ez a szervezet a hallgatók közművelődési munkára, közéleti tevékenységre való felkészítése érdekében alakult.

Megszervezésében nagyon sokat segített Bólya Lajos professzor és Káldor János főiskolai tanár. Ekkor ébredt fel bennünk, hogy a hallgatókat és r a j t u k keresztül mind több embert meg kell nyerni korunk művészetének megismerésére. így jutottunk el a filmklubmozgalom megalapításához is. Én elsősorban a franciák példáját tartottam szem előtt, akik azt vallották — és én is vallom azóta —. hogy' ha azt akarjuk, hogy müveit közönség legyen, afcfcor erre a közönséget fel kell készíteni, és ez a félkészítés a legjobb eredménnyel a felsőoktatási intézmények falai között törtériiet. Az innen kikerülők az itt

egyetemen

v

feldi, stb. egyetemek mellett a legnagyobb és a „legvörösebb" egyetem ez. E néhány napos ott tartózkodásom alatt csak egy intézetébe sikerült bepillantanom, a LatinAmerika Intézetbe. Ott is csak néhány — szakmai érdeklődésemhez közel álló — egyetemi oktatóval ismerkedtem meg. Az NSZK „harmadik világ" kapcsolataival foglalkozó írásaik, tanulmányaik igazán kritikusak, elemzők. Cikkeiket főleg az egy havonta megjelenő folyóiratban publikálják, többnyire név nélkül. Erre azért van szükség — mint a szerkesztőségben megtudtam —, mert szerzőiket így védik az esetleges kellemetlenségtől. Ilyen baloldali elkötelezettséggel aligha lehetne az egyetemen tanítani. Így is évről évre kevesebb az állások száma, és az egyetemi oktatók egy része is elveszti állását. Ha szerencséje van, akkor esetleg az NSZK-ban elhelyezkedhet, és ingázóvá válik, hetente 500—600 km-t is utazhat oda és ugyanannyit vissza. A nem társadalomtudományokkal foglalkozó felsőoktatási intézményekben a politológiai oktatás csökken az ú j kormány hatalomra kerülése óta. Ez igazán elkeseredéssel tölti el azokat az egyetemi oktatókat, akik életcéljuknak tekintik a politizáló é r telmiség nevelését

Felvételeink a József Attila Tudományegyetem KISZ-klubjában készültek. A 10 éve működő klubról előző lapszámainkban igyekeztünk hiteles képet adni, illetve pontosan bemutatni fejlődését és a közművelődés területén elért eredményeit. Sorozatunk lényegében be is fejeződött, s legvégül örvendetes hírt közölhet ü n k : a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a JATE Ifjúsági Klubjának a vállalt feladatok eredményes végrehajtásáért Dicsérő Oklevelet ado-

O Hagyjuk el az egyetemet, és térjünk viszsza a városhoz! Európa térképére pillantva Nyugat-Berlin csak egy kicsike folt, de sztrádáin utazva, 'hatalmas tavait, erdőit látva megérezzük nagyságát, és azt is, hogy nem egy zsúfolt metropoliszban vagyunk. A második világháborúban a város nagy része elpusztult, így igazán kevés a — történelem levegőjét is árasztó — régi é p ü l e t Az 1964 után helyreállított Reichstag épületében a német történelmet bemutató kiállítások megtekintése legkevesebb egy napos programot n y ú j t az odalátogatónak A város kulturális, művészeti életére szintén illik a „leg" szócska. Színházai, mozijai, politikai kabaréi, kiállításai programját egy vaskos könyv tartalmazza hétről hétre. Egy kicsi 100— 120 férőhelyes színház politikai kabaréműsorát hallgattam végig. Az előadók 1961—69 között készült műsoraikból válogattak, azzal a szándékkal, hogy bemutassák, mennyi minden a k taalizálható. A politikai kabarék „hősei" sem nagyon változtak az elmúlt két évtizedben; az NSZK-ban is és Nyugat-Berlinben is a politikai kabaré „főhőse" ma is Hans-Joaef Strauss.

Az esti programhoz hozzátartozik, hogy az ember bemenjen egy igazi berlini „Kneipe"-be (kocsma) is, ahol a legfinomabb csapolt sörök között válogathatunk.

JATE-siker A Szekszárdon április 7—8-án megrendezett Országos Egyetemiés Főiskolai bajnokság asztalitenisz szekciójának versenyein jelentős JATE-siker született.

A nők egyéni versenyét Bolvári Ildikó, L éves bölcsészkari hallgató nyerte m e g A vegyespárosban szintén a JATE hallgatód szereztek első helyet, a Bolvári Ildikó—Molnár László párossal. Molnár László IV. matematika szakos hallgató egyébként a férfi egyéni versenyszámban 5. helyezést ért el.

O Nyugat-Berlin nemcsak egy sajátos politikai képződmény, hanem egy elevenen élő, lüktető város, amely nemcsak egyetemi, hanem ipari centrum is. Számos érdekességet és meglepetést tartogat az idelátogató számára. Még ma is őrzi „kirakat"-jellegét, de árnyoldalait sem tudja eltakarni,

A filmklubok Szegeden a filmtörténeti előadásokról és a filmklubokról mindenkinek Gruber László neve jut az eszébe. Laci bácsi ott volt az első szegedi filmklub megalakításánál és már több mint negyedszázada szervezi fáradhatatlanul a vetítéseket, tartja a bevezető előadásokat. beszélget, vitatkozik hallgatóival a filmekről.

Először arra kértem, hogy beszéljen a kezdeti évekről.

mm

B E N K 0 ZSUZSANNA

m ú l t j a és j e l e n e

nyert impressziókat viszik m a gukkal. Ok egy-egy őrhelyén a kultúrának hirdetői lehetnek a művészeteknek Ezért éreztük szükségét, hogy a hallgatók megismerjék korunk művészetét a filmművészetet Ezért hoztuk létre először Szeged városában a filmklubot. Ehhez segítségünkre volt a Filmtudományi Intézet, amely filmekkel, előadókkal látott el bennünket. Később a TIT vette á t a filmklubok üzemeltetését Közben a mozgalmat egész Csongrád megyére kiterjesztettük. Segített bennünket a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat is. Ma m á r általában a filmklubok ez utóbbi vállalathoz tartoznak.

iskolai filmesztétikai oktatás nagyon-nagyon rosszul áll. Nem mindig a középiskolai tanárok ebben a vétkesek, hanem például az is baj, hogy nem tudunk filmsnitteiket a rendelkezésükre bocsátani, így filmről film nélkül kell beszélniük. Nem tartom helyesnek hogy különböző kocsmákban az iddogálás aláfestéséül filmet vetítenek Szerintem a kocsma-kinó nem járható ú t j a a filmterjesztésnek. Ma m á r gyakran hiányoznak a filmklubokból a figyelemfélkeltő előzetes előadások is.

Szólni kell az Art-kmóról is, amelyet szintén a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat segitségével hoztunk létre a 60-as évek elején. Ez akkor újdonság v o l t Hogy az egyetemnek van két normál vetítőgépe, ezt a Moziüzemi Vállalatnak köszönhetjük.

Az Art-kinót ez a vállalat terjesztette ki a többi szegedi felsőoktatási intézményre is.

— A filmművészet komplex művészet, ezt a komplexitást nekünk ki kellene aknázni. Éppen napjainkban lenne szükség arra, hogy valami szépet kapjanak az emberek. Hiszem és vallom, hogy a művészetek azok, amelyek az emberi életet szebbé, nemesebbé, értékesebbé tehetik. Hiszek a művészetek emberformáló erejében.

Az emberek a filmet általában csak nézik pedig a filmnek kettős jelentősége v a n : nevel és szórakoztat. Nekünk mind a kettő fontos. Meg keli tanítanunk fiataljainkat a szépnek, az értékesnek, az esztétikusnak a befogadására, és ebben jelentős szerepe kell hogy legyen a filmnek. Az emberek a

O Az utóbbi években lankadás figyelhető meg a mozgalomban.

— Nagy hibája ezeknek a Filmkluboknak hogy csupán filmnézésre szorítkoznak. Szegeden túl nagy létszámú a közönség, négyhatszáz ember között nem alakulhat ki termékeny vita. Vidéken pedig az a hiba. hogy nincsenek felkészült filmesztéták, gőt filmtörténészek $em. Sajnos, a közép-

B Mi lenne filmkluboknak?

ma a feladata

a

filmek különböző fajtáival a televízió elterjedése ó t a naponta találkoznak. Meg kell hát tanítani az embereket az őket ért benyomások értékelésére, befogadására, mert az ember csak azt t u d j a elfogadni a művészetekben, ami az idők folyamán a sajátjává válik. A művészetek közül a zene az, amely a legintenzívebb emóciók felkeltésére képes. Ezért a film társművészeteinek a szerepével is foglalkozni kell, és rá kell ébreszteni az emberedi nagy tömegét, hogy amit látnak, az a művészet sajátos formanyelvén keresztül bemutatja a kort. a környezetet, a társadalmat is.

0 Várható-e valamiféle újulása a filmkluboknak?

meg-

— Most azon fáradozom, hogy az egyetemi filmklub részére különböző diplomáciai testületektől olyan filmeket kölcsönözhessünk, amiket még Magyarországon nem mutattak be. Biztosan lenne a nyelvszakosok között alkalmas szinkrontolmács, a nézők a lefordított szövegből és a film képiségéből alakítanák ki véleményüket az adott alkotásról.

Ehhez kell a Művelődési és a Külügyminisztérium hozzájárulása. Ha ez a vállalkozás sikerül, talán pezsgőbb lesz a szegedi filmklubélet S Köszönöm

a

beszélgetéstl

mányozott, melyet Kormos T i b o * a klub vezetője, vett április 8-áa a KISZ KB székházában.

Hónapvég Virágos, napfényes. szöleOmtíi városunknak bizony szép számmal vannak igen koszos, szemetea területei. Ilyen például az ú j j á alakított Anna-kút környéke, több busz megállója. Nap nap után botrányosan sok papírhulladékot rugdos maga előtt a g ő z f ü r d ő n k beforduló szél, fölkavarva ú j r a és ú j r a a kis kupacokban lerakódott több centis port, apró szemetet.'

Ez mindenesetre két dolgot jelent számomra: az egyik az — a m i önmagában nem is meglepő —J hogy a kis tér tisztaságáért felelősök nem teszik a dolgukat, a másik: továbbra is szemetelő, saeméttűrő n é p vagyunk. És eszembe jut egy főiskolások-; ból, egyetemistákból verbuválódott csoport, kiknek föltűnt n é hány hónapja, hogy a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban porosan, madárpecsétesen sorakoznak a magyar nemzet boldogemlékezetűi. akkori állapotukba« szégyent hozva a városra.

Fogjanak most lapátot és söpu. r ű t ? Nem. az m á r túlzás lenne, no meg az utcasöprés sem igazi demonstráció. De nem túlzás-e, hogy pusztán néhány szemétté silányuló értelmiségü megnyilvánulás — plakát, sajtó — ügyel a tisztaságon? És söprődik m a j d a n tovább a rugdalódzó szélben.

Március végéig a Kárász utca fölé feszítve több transzparens (zászló?) emlékeztette a r r a a járókelőket, hogy itt van ú j r a a forradalmi tavasz.

Olvashatta minden erre járó a jelszavakat, a jelmondatokat, ki-ki vérmérséklete szerint .,visszajelezhetett".

Aztán egyik nap — csúnya, esős, szeles idő volt akkor — leszakadt Petőfi mondata.

Másnap, harmadnap, sőt hatodn a p is csattogott a szélben és söpörte nedves vörösével a Divatcentrum előtti járdát, mígnem végre leszedték. Nem tudni miért ily későn. Talán, aki ezekért a dekorációkért felelős, nem ismert a lánglelkű költő verseit, és ez a mondat csak az úttörőmozgalomból volt ismerős a számárai A NÉPPEL TÜZÖN-VlZEN Á ö

BÖLE ISTVÁN

—tus

SZEGEDI EGYETEM 7

I

parabola »parabola* Fikció Parkinson kiadatlan írásaiból, avagy munka- és jövedelemelosztás hazai viszonyai Előszó helyett: A művelt olvasó előtt nem ismetétlen C. N. Porkinson neve, akadnak még műveltebb olvasók, akik tényleg olvasták is müveit. De még a legműveltebb olvasók se nagyon tudják, hofa Parkinson professzor 1963-ban hazánkban járt és eme látogatás eredményeként egy rövid írás született, melyet azonban az angol és amerikai kiadók nem voltak hajlandók megjelentetni.

Ezt azzal indokolták, hogy már az is túlzás volt, amit a szerző az angol viszonyokról írt, de a magyar viszonyokról szóló írás teljességgel képtelenség.

Azóta persze változtak a magyar viszonyok, de az írás mégsem jelent meg. Jómagam is véletlenül bukkantam rá és elhatároztam, hogy mint történelmi értékű dokumentumot a művelt olvasóközönség elé tárom.

Pocak elvtárs az egyik minisztérium osztályvezetője. Minden reggel viszonylag pontosan érkezik az állami kocsin a minisztériumba, köszön a titkárnőknek, megissza a kávéját és leül az íróasztala mögé a soros ügyet tanulmányozni. Ezek a minisztériumi ügyek általában bonyolultak, így Pocak elvtárs nem is érti őket. Persze ezt nem vallja be, hanem magához hívatja a helyettesét. Kevés elv. társat, aki az ügyet kiadja a megfelelő ügyintézőnek. így aztán Pocak elvtárs valójában nem csinál temmit, de azt nagyon jól, úgyszólván hiba nélkül.

Jffert néha, ha tényleg csinálni kell valamit bizony hibázik is. De csak abban, amit ő csinál, az áltaia kiadott m u n k á k — és ebből v a n több — hibátlanok.

A miniszter most éppen azzal a feladattal bízta meg Pocak osztályvezető elvtársat, hogy készítsen egy jelentést a magyar tengeralattjáró-csavar gyártásáról, különös tekintettel a grönlandi exportle. betőségekre. t Pocak elvtársnak arról fogalma sincs, milyen egy tengeralattjáró, hát még a magyar tengeralattjáró, de Grönlandról m á r hallott valamit. így nem esik kétségbe, hanem hívatja Kevés elvtársat, mondván, intézze el ezt az ügyet, mivel ő most nem ér rá ezzel foglaflcoeni. ugyanis az Akadémián kell egy tudománypolitikai előadást tartania a szocialista tervezés és a kvantummechanika politikai összefüggéseiről.

Kevés elvtárs magához rendel két ügyintézőt, megbízva őket az ügy gyors és alapos kidolgozásával. A két ügyintéző megbeszéli a teendőket a titkárnőkkel, és úgy l á t j á k helyesnek, ha az ügyre vonatkozó adatokat megkérik az illetékes megyéktől. Az illetékes megyék a fölső utasítást aztán továbbítják a járásokhoz (városokhoz), ahonnan az az állami tengeralattjárógyárak igazgatójához kerül. Az igazgatók a termelési osztályvezetőknek a d j á k át az ügyet, akik utasítják a csavarrészlegek vezetőit, hogy írjanak a kérdéses ügyről jelentést.

A részlegvezetők — egyéb teendőik mellett — pár álmatlan éjszaka után megírják a jelentést, ösz, ezesen 8 jelentés készült, mert 8 ilyen gyár van.

Az elkészült jelentéseket a részlegvezetők á t a d j á k az osztályvezetőknek, azok az igazgatóknak. Az igazgatók pedig elküldik a járásnak. A járáson az illetékes elvtárs, a tengeralattjáróügyi előadó, az-

tán ír egy másik jelentést a saiát adatai alapján, ami pont az ellenkezője a gyárból érkezett jelentésnek. A járásokból így két jelentés kerül a megyei tengeralattjáróügyi előadókhoz, aki ír egy harmadik jelentést a járásból érkezett két jelentés adatait felhasználva. A megyei jelentéseket, tehát 8 db-ot kapják meg a minisztériumi ügyintézők, akik egyenként megírják a maguk jelentését a megyei jelentések alapján. Így Kevés elvtárs 2 jelentést kap. amelyikből ő már nagv rutinnal csinál egyet, amit átad Pocak elvtársnak, aki azt elolvasás után leteszi a miniszter asztalára. Pocak elvtárs hasonló módon intézi a többi ügyet is.

Vagyis így történik a munka elosztása.

Pocak elvtárs m u n k á j á é r t havi 16 000 Ft-ot kap, Kevés elvtárs 14 000 forintot, a két ügyintéző fejenként 11 500 forintot. A miniszter fizetéséről nincsenek adatok, a titkárnők pedig társadalmi m u n kában adják szakmai tanácsaikat, így az ő fizetésük ilyen vonatkozásban nem jön számításba. Az illetékes megyei elvtárs (jelen esetben 8 db) 11 000 forintot keres ezzel a munkával, az illetékes járási (városi) elvtárs (szintén 8 db) már csak 9500 forintot. Az igazgatók és termelési osztályvezetők szintén nem jönnek számításba, hiszen az ő feladatuk csak a továbbítás volt és ezért igazán elenyésző összeget kapnak. A csavarrészlegek vezetőinek fizetése 6000 forint, de ezt sem lehet beszámítani, mivel a részlegvezetők nem a jelentésírásért kapják a fizetésüket, pontosabban a jelentések írásáért egy fillért sem kapnak. Nézzük a k kor most. mennyibe is került a tengeralattjárócsavarokról szóló jelentés. A megyei és a járási elvtársak (16 db) egy-egy jelentést írtak összesen 164 000 forintért. Az ügyintézők (2 db) és Kevés elvtárs (1 db) fejenként egy jelentést írtak 37 000 forintért. Pocak elvtárs pedig 16 000 forintért olvasta el és adta át a miniszternek. Ez összesen 217 000 forint, Ez a tényleges költség. A termelési költség viszont nulla, ha a 8 részlegvezetőnek a jelentés elkészítéséért kapott pénzét számoljuk össze, amibe persze nem számítottam bele a postai költséget, amit egyébként is a minisztérium fedezett volna.

Ezek az adatok jól bizonyítják, hogy nem adják ingyen a fontos és pontos információkat, hiszen minél magasabb helyre kerül, annál többe kerül, és annyival kerül többe, amennyivel feljebb van a magasabb hely az információforrástól. Tehát az információ értéke — úgy tűnik — fordítottan arányos a terjedelemmel. Azaz az információ értékét a következő képlettel tudnánk leírni: t _

H n

F Az 7 az információ értéke, használhatóságában kifejezve. A H a közvetítő helyek illetékes dolgozóinak a száma, az n. az információ forrás és az információt kérő közé eső közvetítő helyek száma.

A F az információért kifizetett összeg. *

Utószó: A művelt olvasó persze tudja, hogy azóta jelentősen változtak a magyar viszonyok, hiszen az ú j gazdasági mechanizmus bevezetése a magyar tengeralattjárók gyártására is kihatott.

— pégé —

Pecsenyesüt (öget) ők Mottó: '„A magyar konyha legkedveltebb pecsenyéi a s e r t é s h ú s o k . . .

A sertéshúsnak főleg a sütése kíván nagy hozzáértést, hogy a sült puha, zamatos és ne kemény, száraz legyen."

(Horváth Ilona: Szakácskönyv 141. old.

Kossuth Kiadó, Bp.)

(Előszó) Tudvalevőleg az emberiség három részre osztható, úgy m i n t : azokra akik a pecsenyé(jüke)t sütik, azokra, akik megeszik, végül azokra, akik ezzel az egésszel nem foglalkoznak.

E felismerés még a fonyódligeti strandon egy pecsenyesütöde előtt sorbanállva hasított belém, amint egyik lábamról a másikra álltam, hogy az érdes kavicsok egyszerre csak az egyik talpamat törjék. M i n d j á r t kigondoltam egy történetecskét is; alant lesz található. Elöljáróban annyit, hogy a történet szereplői kitalált személyek, így bárminemű hasonlóság stb. stfc

(Szó) Potens Péter már kora gyermekkorától kezdve hosszú ú-val utálta a karrieristákat, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a vele egykorúak békésen játszadoztak az udvaron (élő bé-

6 SZEGEDI EGYETEM

kákat boncoltak, a macska f a r kára konzervdobozokat kötöttek, satöbbi), ő napestig a tyúklétra körül ólálkodott, annak legfelső fokát több ízben is sikerrel ostromolva meg. Gimnazista korára képes lett i m m á r nekifutás nélkül, a fokokat kettesével szedve eljutni az oromzatig, sőt, egyszer helyből a harmadikra sikerült fölkapaszkodnia. (Egyéni és pályacsúcs!)

Tudjátok, mily kebelmelengető érzés volt a létra tetejéről szertetekinteni?

Kisebbnek tűntek a tyúkok, a pulykák, megtekinthetővé vált a deszkakerítés túloldala is, és onnan föntről még a szomszéd ö r z s e néne és Kuss névre hallgató bodrikutyája sem tűnt olyan félelmetesnek. Péterünk optimizmusba-hajló rózsás orcácsk á j a csupán akkor komorult el kicsinység, amikor — lévén estéli harangszó — le kellett kászálódjék onnan; hogy tovább tartson, ezt mindig fokról-fokra, egyesével tette.

Aztán furcsa dolog történt: takaros papírcetlire írott idézetet lelt magyaros motívumokkal díszített ballagási tarisznyájában Babits Mihálytól, valami effélét „ . . . mert jobb ha nem látsz, mintha látnál, s hol semmi érzés, semmi gond." S mivel ezt fölöttébb-nagy okosságnak sejdítette Babitról is hallott már, csak azt nem tudta: földrajzból? történelemből?), no meg emlékezett arra, amit Okos An-

tal tévékommentátor két USAelnök-cikizés közt a kisvállalkozásokról mondott, tüstént pecsenyesütő-bodegát nyitott, csak úgy tódultak hozzá a törzsvendégek.

Kisvártatva belépett a Pecsenyesütögetők Ifjúsági Szakágazati Szervezetének (helyszűke miatt a továbbiakban: PISZSZ) tagjai sorába, ahol megfeszített m u n k á j a elismeréséül hamarost kivívta a Konyhafőnök és az Alfélfőnökök jóindulatát, akik bőkezű jutalom gyanánt néki adományozták a „Pecsenyesütögetés I f j ú Mestere" kitüntető címet az összes sallangokkal. Hiába, a kemény munka meghozza gyümölcsét! — jutott ezen eredeti gondolatra, miközben egy négyágú Vasvellával megforditá a sülő karajszeletecskét, hadd légyen a másik fele is puha, zamatos.

ez Inflexiós pontot eredményi zett az események folyamatjában. Potens Péter tudniillik (igaz, csak rövid u-val) ki n e m állhatta Nihilista Pistát, aki matfizes létére nem átallott verseskönyveket bújni, ráadásul még focizni se tudott. Most is, a találkozás magasztosságát t u d a tosítandó, fennen skandálásba kezdett, össze is rezzenének az utcán magokat csipegető békegalambok. Hogyan is végződött? „Nem játék a világ! Látni, teremteni k—11!"

Zárókép: hősünk szülőháza Cukor Falatkával, aki nevéből udvarában, a m a ominózis tyúksejthetően szintén szakmabélié- l a j t o r j a tetején gubbaszt. Kakaskukorékolás, vonatfütty, dinnyenek számított, egy PlSZSZ-taghéj. Hóna alatt egy Babits-kötet. gyúlésen ismerkedett meg.

A Gondolkodik.

Gondolkodik. A kapcsolatból szerelem szövődött; létra tetején. szép is az. Lírai részhez érkezIm,Potens! vén szükségesnek vélek részletes természet-leírást is, hogy e csodás érzület teljes keresztmetszetében kibomolhassék, tehát: Végezetül álljék itt, mi történt nyár volt. És ezután együtt süvelem a sorbanállás után, netögettek a bodegában, mert úgy hogy a jogász-lányok szíve szasokkal könnyebb. k a d j o n meg, maguk elé egy hétA helyzet idillibb nem is lesebtől-vérző-talpú cikkírót képhetne, s talán e történetecske itt zelvén. Nos, megvásároltam a az (ark) angyalok kórusával végpecsenyét, de ott kellett a felét ződhetne, ha a mi Péter baráhagynom: hideg volt, sótlan és tunk nem futott volna össze a borstalan. Azóta a menzán is Kárász-utcán Nihilista Pistával. egyre több főzeléket eszem.

(Foglalkozására nézve: individuum.) De sajnos, összefutott, és — II —

nadrágdörgölőzéstől kissé kopott volt,, de legalább sárga. Megválasztották, hát persze hogy meg, hiszen csak egy jelölt volt, az pedig ugye éppen ő. Bár hallott róla, mekkora felzúdulás követett egy két évvel azelőtti választást, de akárhogy is agyaskodott, nem jutott eszébe azon intézmény neve, ahol e felháborító eset történt. így hát nappal pecsenyét sütött, este ama fotelben üldögélt — kezdett pocakot ereszteni.

(Utószó)

Szerencsés Dánielről — eltávolodva Az eltávolodás szükségszerű; nézőnek a film belső életéből, történelmi szereplőnek (a műben) a z „eseményektől". A néző — kellő distanciával — értelmező, ahogy végülis a szereplő is azzá lesz, h a fölült a vonatra, vagy később, a határmenti szállóban, de akkor is, ha marad. Túlélve vagy megholtan. A néző „vigyázó szemével" jól látja a vetítővásznat, de a történelmet aligha: nem olyan világos.

Alakjai árnyak, a beállítás valahol mindig hibádzik: vagy túl távoli, vagy túl közeli a kép. P r ó b á l j u n k mégis történelmi árnyakat (árnyalatokat!!) látni a szereplőkben!

Az elinnen! nem utazás, nem utaztatás, nem filmre transzponált pikareszk, nem is kompraszállás — menekülés. Kompország (lelki) sebesültjei címerétől megfosztott nemzetiszín lobogóban, lyukas tarisznyában cipelik azt, átni azóta történelem. De még hazai földöli kipotyognak a „dolgok": ávós sapka, utcai lövöldözések kihűlt töltényhüvelyei, bortönrács, átállók katonaruhája, néhány ív följelentés. Talán csak a nagy, fekete lyuk kerül odaátra, a „szabad világba". Aki marad, fölsúrolja a komp fedélzetét, lecsutakolja a zászlórudat és megpróbálja ésszerűbben elhelyezni a berendezést A dizőz előretolt, búgó hangú, korrekt vámos, nem kutakszik, kérdez: „mit viszünk az ú t r a kapitány u r a m ? " . A dizőz szolgálatot teljesít, m á r - m á r gyóntat. Az ő feladata lenne a feloldozás? És tovább: talán megszépített kannibalizmus a semmiért sem hozott á l d o z a t b a kommunista megette a kommunistát? Vagy: ez a kicsiny szelet a történelemből, és hogy látnunk kell, n e m vonatablakból megpillantott exhumáció? Hogy már túlzott az eltávolodás? Igazis, a dizőz csak egyet kérdezett, mindig ugyanazt.

A vonat mindent elvisel. Szökést, menekülést, halált, motozást A vonaton egymásba mosódnak a történetek, az életek, mint a szagok. Vegyül az orosz és a magyar beszéd, „bűnösök" és egyszerű utazók ugyanazt a Himnuszt éneklik, a félelem is azonos. A vonat egy kicsi rész menekülő Magyarország. A határig soktucatnyi m a gyar állampolgár. Azután? A vonatok szokszor ugyanazon a sínen teszik meg a visszautat.

A szerencse relatív dolog. Melyik szerencsésebb: távol lenni vagy eltávolodni? Nem tudom. Várni arra, hogy „majd d u m á l u n k " vagy beszéljük meg? Dániel is csak talán azért szerencsés, mert közelről láthatta azokat az eseményeket, amiket egy jóval fiatalabb nemzedék itt-ott kínálkozó történelmi kulcslyukakon próbál meglesni. Egy olyan korszakot, amiről monográfiák híján filmek készülnek, és most olyan filmet, mit — mint legutóbb a Kossuth Rádióban hallhattam — így hirdetnek: ökölharc, tűzharc, belső vívódások. (di)

Rajzolta: kt

Tanulmányútja során bejárta csaknem az egész Osztrák-Magyar Monarchiát, ahol szakmailag nagyon sokat fejlődött; új (import) pecsenyesütési eljárások egész sorát sajátította el.

Mágneses vihart csak Sepsiszentgyörgy tájékán észlelt, arrafelé ugyanis feltűnően sokan beszéltek magyarul, Sütők és Evők egyaránt. Hiába, no: más népek, más szokások... Hazatérve már várta a Hely, kényelmes bőrfotel képében, a sok

1

FI N - i s ' 8 3 Pécsi tanárképzősök ötletére a dunántúli város és Szeged főiskolásai váltófutást szerveztek a Forradalmi Ifjúsági' Napok tiszteletére. A staféta március '34-én. indult, reggel y órakor a két helység határát jelölő táblától, hogy a 40—40 fős spoitküldötiség a másik városba, váltó-Jutással átjusson. Mindkét csapatban 25 f;ú és 15 lány vállalkozott• a vetélkedésre, melynek nem csak az n ő k összemérése volt á célja.' Az első körben mindenki 3 km-t futott, majd a hátralevő távot 2 km-enként tették meg a főiskolár sók. Mindkét csapatot busz és egy darabig rendőri kiséret követte.

A szegediek indulását egy kicsit megnehezítette, - hpgy a versenyzők szállítására kijelölt autóbusz már az indulás pillanatában elromlott, ezért a sportküklöttséghez tartozó Trabant egyedül inrtult ütnek. Nemsokára a buszt is sikerült helyrepofozni,,. így m i n ; den akadály elhárult a vetélkedés elől. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola III. éves matematikatechnika szakos hallgatója, -Zár borszky Magdolna, a FIN-is egyik szervezője segített föleleveníteni az eseményeket.

— Nagyon nagy élmény volt mindannyionknak ez a versengés, — kezdte beszámolóját —, és nem csak azért, mert m a j d fél órás előnnyel nyertünk a pécsiek előtt.

A buszban, a f u t á s közben mindenki egyet akart. Pécsett is nagyon jó volt a hangulat. Igaz, hogy — nagv rrjegrökönyödésünkre — az 5 fős fogadó bizottságon kívül nem várt ránk senki.

— Mi volt a programotok Pécsett?

— Este negyed hétkor érkeztünk a városba, utána megkoszorúztuk a Tanácsköztársasági Emlékművet. Ezután közös vacsora és a szálláshelyre való berendezkedés következett. Este discoba mehetett aki akart, dé" mint mondtam, elég langyos vő!t a fogadtatás, így inkább fakultatív programot szerveztünk magunknak. Igaz, volt egy humoros vetélkedő, ahol az induló öt csapatból a mi két gárdánk az első két helyet hódította él. " ' ' "

„idegenlégiósunk" volt csupán —, míg ellenfelünknél sok volt a más szakon tanuló. A z ^ n az is közre játszott győzelmünkben, h>»y a mi lányaink jó időket futottak, a pécsieknél viszont akadt 16 perces*futáidő is. Szóval mindenki kitett másáért. A testnevelés szakosok között Vass István egé.szen kiváló időt, 8 perc 47 másodpercet teljesített, a lányoknál Szabó Erzsébet (biológia-.testnevelás szakos) az elsőévesek lendületével, 10,40 alatt futotta le a távot.

A nem szakosok között Csala Ernő, aki matematikát és kémiát tanul, produkált kiválót. 9 perc 41 másodperccel. Itt kell megjegyezni. hogy az utolsó 2 kilómétereken a fiúk mellett csak a legjobb időket elérő lányok futottak.

JATE SC közgyűlés •

Az első szegedi előtt...

futó

indulás

— Kik támogatták nagy futásotokat? ' — Csak két mecénás, a Tejipari Vállalat és a Konzervgyár támogatott termékeivel. Pedig ennél lényegesen több vállalatot kerestünk rtieg, de elzárkóztak kérésünktől. A rádió és a tévé nyilvánossága. — a Szegedi Körzeti Stúdió kamerája elkísért bennünket — .jó propaganda lett volna bármelyiknek. Apropó nyilvánosság, meglepve tapasztaltam, hogy a helyi lapok nem közöltek semmit sem a FIN-is-röl.

— Milyen trófeát kaptatok győzelmetekért ?

— A KISZ KB-tól egy nagy vázát — amibe elég sok pezsgő fért —. egy oklevelet és a rádiótól 5000 forintot. Ráadásul mindenki megkapta azt a trikót, amiben futott.

— Kik voltak segítőtársaid a szervezésben ?

— Évfolyamtársaim: Molnár Gábor matematika-testnevelés

és a 3 km-es táv után, amit 11 p. 6 mp. alatt tett meg szorított a futókért, hangosan biztattuk az éppen soros versenyzőt.

Visszafelé pedig egészen fantasztikus volt a hangulat.

— És másnap délelőtt?

— Koedukált kosármeccset vívtunk, számtalan cserével. Itt hazai győzelem született. Ebéd után indultunk vissza Szegedre. A pécsiekkel pont a bajai hídnál ta-, lálkoztunk, azonnal csaptunk egy jó hangulatú,összejövetelt. Persze, forgalmi dugó lett a követke.zmé- • nye. Mindenesetre a.pécsiek el voltak "ragadtatva az itteni; fogadtatástól. Jól• esett,, hogy inté^msnyünk vezetői á . Szeged táblánál. vártak bennünket. Buszunk beállt a főiskola udvarára, itt is hanguA pécsi főiskolások szegedi érkezése 19 óra után (Benyhe János felv.) latos spontán ünnepség zajlott. A délutáni fordított napon m á r mi is résztvettünk. szakos hallgató, mint szervező, — Köszönöm a beszélgetést és Hatvany -Örs és Pusztái István el- gratulálok a sikerhez! lenőrökként. .- <* ' - r ' — Minek köszönhetitek a fölé— Jövőre is megpróbálunk nyes győzelmet? .

••... , nyerni, hiszen remélhetőleg lesz — ' Nem • »volt unalmas, órák folytatása a FIN--is-nek! hosszat á buszon- ücsörögni?

— Nálunk többnyire testnevelés szakosok futottak — három D. I. — Egyáltalán nem, mindenki

nárképző a táblázat 7. helyére csúszott vissza. Április 10-én az alsóházhoz tartozó Fábiánsebestyént fogadta a Tanárképző, és újra vesztesen hagyta el a pályát. Az első félidőben ordító védelmi hibák után a vendégek középhátvéde két gólt fejelt, pontrúgásokat követően. Fordulás után "teljesen beszorultak a vendégek — többször is a gólvonalról hárítottak —. de csak a szépítés sikerült a főiskolásoknak: a 60. percben Hornyák bólintott a jobb felső sarokba. A Tanárképzőbe^ ezen Í\ mérkőzésen csak Tóth III. és Hornyaié nyújtott elfogadhatót.

Az Országos Egyetemi és Főiskolai Bá 'iiblíság keretében a lesjobb 16 közé jutáiért Budapesten a Kandó SC ellen lépett pálvára Szenta Tanárképző az Adám — gróti iHos.zta), Kolozsvári, Kálmán. Udvarhelyi — Gát. Tóth I. Tóth III. Tóth II. —Gyenge (Por-

Kupagyőztes!

Verőfényes, szinte nyárias időben indult útnak Szegedről a JATE csapatát szállító autóbusz, de Pécsre, a tett, azaz a TETK színhelyére m á r hideg, szeles, esős időben érkezett. Ezt persze elsősorban a kézilabdások bánták, akiknek szabadban voltak a mérkőzéseik a baranyai városban, az idei Tudományegyetemek Tömegsport Kupáján. A hagyományos, négy hazai intézmény részvételével zajló esemény első versenynapja jól kezdődött a szegediek számára: előbb a kézilabdás lányok nyertek küzdelmes márkőrésen 11:9-re az ELTE ellen, m a j d — ugyancsak szoros mérkőzésen — a fiúk is az Eötvös-egyetemistákat győzték le, 11.10-re. S. hogy teljes legyen a Szeged-Budapest összecsapás: a kosaras lányok ..lelépték" 49:26-ra budapesti ellenfelüket. A fiúk meccse m á r szorosabb volt, végig együtt haladt a két csapat. s végül 6 oonttal sikerült a JATE-nak győznie.

alakult ki a 73:54-es hazai győzelem.

Közben az asztaliteniszezők is lejátszották meccseiket. Két fős (egy fiú, egy lány) csaptatok játszottak körmérkőzést. A szegedi minicsapat 2:0-ra legyőzte a debrecenieket, m a j d — a várakozásnak. s az erőviszonyaknak megfelelőén — ugyá'nííyén aránybán kikapott a pécsi és a budapesti kettődtől is, így harmadik lett.

A torna második, befejező napján a szegedieknek a debreceni egyetemisták elleni mérkőzéseik kerültek sorra. A kézilabdás lányok újból kitettek magukért: nagy gólkülönbséggel nyertek, a az első helyen végeztek. Ugyancsak elsők lettek három győzelmükkel (a KLTE ellen: 49:36) a kosárlabdás lányok. A kosaras fiúk viszont kikaptak: csupán 8 főből álló csapatuk ezúttal sem bírta a h a j r á t erővel, s ígv h a r madikok lettek. A kézilabdás fiúk helyzete volt a legérdekesebb: 12: 6-ra nyertek ugyan a KLTE-vei szemben, de pontszámuk és gólkülönbségük is megegyezett a pécsiekével. Végül a szegedi fiúk azzal lettek elsők, hogv több gólt dobtak. Mint kiderült, a végső sorrendre az összesített pontversenyre is döntő hatással volt helyezésük.

Ellenkező esetben ugyanis — a tavalyihoz hasonlóan — a pécsieké lett volna a kupa. Így azonban a JATE csapata nagy sikert mondhat magáénak: két év után úira megszerezte a Tudományegyetemek Tömegsport Kup á j a győztesének járó díjat.

A második kör, a négyfrq-ntos Szeged-Pécs összecsapás m á r nem volt ilyen sikeres. Igaz, a kézilabdás lányok újból nyertek, méghozzá nem is akármilyen arányban: 15:3-ra. és kosaras társaiknak is sikerült az ú j a b b győzelem 32:21 arányban — a fiú kéziseknek azonban m á r „csak" döntetlenre telt (15:15). Igaz, mint kiderült, sorsdöntő volt ez a döntetlen, de arról m a j d később, A . kosaras fiúk erőn felül teljesítve végig szoros meccset játszottak jóval nagyobb játékerőt képviselő pécsi ellenfelükkel, a végére B. T. hajas), Bischoff (Dér) összeállí- azonban teljesen elfáradtak, s így tásban. A hazai- csapat kezdett jobban, de mezőnyfölénvét nem tudta kihasználni. A későbbi játék egyenlő erők küzdelmét hozta, többnyire a két tizenhatos között folyt a játék, egvik csapat sem tudott előnvt kicsikarni.

Azt hallottam a SZEOL ifistáinak edzőjétől, hogy a DEIgazán nagy helyzetei a TanárLÉP úttörökorú játékosai imígyen szurkoltak a nagyobbaknak képzőnek akadtak, de azokat kia két szegedi csapat mérkőzésén: fúj-fúj SZEOL! És azt is hagyta az igen gyenge napot kimondta, hogy ezek a gyerekek még beszélni sem tudnak renfogó csatársor. Végezetül igazsádesen, de már beléjük oltják a nagyegyesület útálatát. gos döntetlen született (0-0).

Azt hallottam a SZEOL futballistáinak egyik hazai mecsamely a vendég szegedieknek csén (kikaplak 1-0-ra a Kecskeméttől), hogy „ezek nemhogy az kedvezett. így bejutottak a köNB 1-et, de még a melegvizet sem érdemlik meg, és inkább a vetkező fordulóba. Jók: Tóth II. Vásárhely jusson föl".

Kolozsvári.

Azt hallottam a DÉLÉP kézilabdázóinak NB l-es bemutatkozó mérkőzésén (34-29 a Bp. Spartacus ellen!), hogy „ezeA nyolc közé jutás már nem ket a Volán rossz formában is 15 fával veri, és örüljenek, ha sikerült. A Szegedi Dózsa salaezen kívül valahol pontot tudnak csípnt'. kos edzőpályáján 1-I-es döntetGyűlölség mindenütt. len lett az eredmény a DATE No meg azt is hallottam, hogy a megyei I. osztályú labMezőtúri Gépészeti Főiskolája és darúgó-bajnokságban két kieséstől fenyegetett csapat le fog a Tanárképző mérkőzésén. A szeikszelni egymással a harmadik kárára. Mondják, a két edző gediek gólját Gát lőtte 1 l-esből. valaha egy csapatban rúgta a bőrt.

Kiemelkedőt Tóth I. Tóth III, Szóval, van még sportbarátság ezen a tájékon.

Udvarhelyi, Szentgróti és Gát (dl) nyújtott.

Főiskolás f o c i - h í r e k A labdarúgó megyei 1. osztály újabb három fordulójáról számolhatunk be. A tavaszi negyedik fordulóban a KSZV SE látogatott a volt SZAK-pályára. A kenderesek '.jobbára szabálytalan belépőkkel, sőt durvaságokkal próbálták megtörni a főiskolások támadó játékát. A játékvezető engedékenységének köszönhetően, így 2-0-us yazetésre tettek szert, búr az. igazsághoz hozzátartozik, hogy idei leggyöngébb játékát 'nyújtatta ! a" Tanárképző Csak az utolsó- öt percben siker é t a? egyenlíti 1 :. Bujdosó kétszer. 1 l-esből volt eredményes.

A következő fordulóban Kis'eleken 3-2-re kaptak ki a főiskolások. A hazaiak végig fölényben játszottak, ám a második félidő közepéig sikerült b e l e é p í t e n i ü k a Tanárképzősöknek.. Tóth II. és Bischo'í revén sikerült is a ' egyenlítés, de a befejezés előtt öt perccel elegendő volt a védelem újabb kihagyása és újabb gólt kanták. Ezzel a vereséepei az ősszel nagyon jól' rajtoló Ta-

Március 29-én rendezték a JATE SC küldöttközgyűlését az egyetem központi épületének aulájában. Az elnökséget, a küldötteket és a vendégeket köszöntő szavak után az egyesület elnöke emelkedett szólásra. Dr. Rácz János beszámolójában a legutóbbi két év m u n k á j á t elemezte. Megállapította, hogy az előírt feladatokat részben teljesítették a szakosztályok, és a megalakulást követő föllendülést az egye. sületi életet jellemző stagnálás követte. Az elnök véleménye szerint három fontos kérdést kellene az elkövetkező munka érdekében tisztázni: mi a JATE SC szerepe, hogyan lehetne az Egyetemi Sportbizottság és az egyesület közös tevékenységét hatékonyabban összehangolni, és miként lehetséges a szakosztályvezetéssel történő emeltebb szintű közreműködés?

Rácz János feladatul a rendszeres szakosztályi munkát, a minőségi szakosztályok növelését, a tárgyi feltételek és az edzéslátogatAs fokozottabb biztosítását tűzte ki úgy, hogy az egyesület renntartsa tömegsport jellegét és ezt a tevékenységét kellő propagandával ismer, tesse az egyetem dolgozói és hallgatói körében.

Az elnöki beszámolót követően többek között Gurka Zoltán a tenisz-szakosztály munkájáról, gondjairól, Gyarmati Lajos a versehyszakosztályok helyzetéről, dr. Várkonyi Zoltán az ESB szerepéről és a sajtópropaganda hiányosságáról beszélt. Kristó Gyula hozzászólásában az ESB m u n k á j á n a k rendszeressé tételét javasolta, megállapította, hogy valóban a tömegsport biztosítása a fő feladat, de a nemesedést is támogatni kell.

A beszámolókat követően Rácz János kérte fölmentését az elnöki tisztség alól, majd megválasztották az ú j elnökséget, a Számvizsgáló és Fegyelmi Bizottságot. A JATE SC új elnöke dr. Kocsondi András nevelési rektorhelyettes lett. Elnökhelyettes dr. Heidrich Gáborné, az elnökség tagjai: dr. Várkonyi Zoltán, dr. Laluska Pál, dr. Rudi József, né. dr. Rauscher Ádám, dr. Fábián György, Debreczenyné dr. Tóth Katalin, Liczer János, Lengyel Gábor, Ormándi János. Huszti György és Horváth József, a Számvizsgáló Bizottság elnöke dr. Csiszár Imre, tagjai: Józsa Marietta és Szabó István, a Fegyelmi Bizottság elnöke dr. Merényi Kálmán, tagjai: dr. Varjú Károly és Halena Angéla lettek.

Azt hallottam...

SZEGEDI EGYETEM 7

Betekintés Marx György gondolataiba a „Jövőidőben" című írása afapján Az ismert fizikus ú j könyve hol lehet utánanézni könyvek„Egy fizikus írásai az iskoláról" ben, szótárakban, lexikonokban alcímmel a Gyorsuló idő soroegy szükséges adatnak. Le kell zatban jelent meg. Ez a kötet venni a gyermekről a túlterhelés válogatást ad a szerző eddig súlyát, hogy az iskola ismét a megjelelt: írásaiból úgy, hogy társadalmi közösségépítésnek, a : egységes gondolatmenetté fogja alkotó játéknak, a világ felfedeössze az iskola, az élet és a terzésének boldog műhelyévé válmészettudomány kapcsolatát. jék. A túlterhelés ellen tudatosan próbálunk védekezni.

Az A könyv szól a műveltség diegyik módszer, hogy minden mánamikájáról. Napjainkban az emsodik fogalmat kihúzunk a tanberi tudás rohamosan bővül. A anyagból. Kimarad az eltolási tudósbk, kutatók száma 10 évenáram, hogy helyet szorítunk a ként megduplázódik. Ha ez így lézernek. Kispóroljuk az alapofolytatódna, a XXI. század végézást, de szép tornyokat próbáre minden ember tudóssá válna. lunk építeni. Apró elemekre hull Ezzel arányosan terebélyesedik szét a tananyag, és a morzsák az egész emberi kultúra is. Egy könnyen kiperegnek az egészséév alatt 1 millió tudományos ges feledés rostáján. A túlterheközlemény jelenik meg. Termélés elleni védekezés másik módszetesen az örök értékek mint szere, hogv elhagyjuk a tananyag Newton mozgástörvényei, vagy második felét. Ismét a fizikánál Michelangelo művészete állandó maradva, megállunk a XVIII. kultúrkincseink maradnak. De század tájékán: megmarad a nem ragadhatunk le ezeknél. A mechanika, az ideális gáztörnépek társadalmi, termelési és vény, a fajhő, az egyenáram, az tudományos versenyében való elektrosztatika. Ma már nem élhelytálláshoz, fejlődés biztosítáheiünk meg abból, hogy foltozsához az új, az aktuális ismeregatjuk a XIX. századból ránk tek birtoklása, továbbvitele szükmaradt lanterveket. Mai társaséges. Ha a társadalmi tudat eldalmunkban tudományos áttemarad a termelőerők fejlődése kintésünk biztokában újra fel mögött, akkor elkerülhetetlenül kell mérnünk a feladatokat és bekövetkezik az instabilitás, lehetőségeket, és elölről el kell stagnálás, visszaesés. kezdeni és végigjárni azt a szép A könyv egyik legérdekesebb alkotó munkát, amelyet a pedafejezte a tudás kollektivizálódágógus elődök végeztek. sával foglalkozik. Arisztotelész és Levrandó még magába tudta sűAz Akadémia által megfogalríteni a teljes kultúrát. Napjamazott természettudományos neinkban a hagyományos értelemvelés célja: 1. A természettudoben vett polihisztorok eltűntek. mányos érdeklődés felkeltése. FoA mai ismerethalmaz már a legkozott figyelmet kell fordítani a zseniálisabb agyba sem fér be. tanulók motiváltságára. A gyerMindenkinek el kell döntenie mek pszichológiai fejlettségét fihajlama, rátermettsége és a tárgyelembe véve az óvodai világsadalmi igény alapján, hogy mely képekből, a közvetlen tapasztaterületen kíván dolgozni. Azonlatból kell kiindulni. ban a tudomány és technika leg2. A világ természettudománagyobb alkotásai távlati gondonyos módszerének elsajátítása. latok találkozásából, különböző Ennek lépései: objektív tapasztatudományok ötvözéséből születlat, a lényeges kapcsolatok kienek. A kultúra az emberi társamelése, modellalkotás, ú j jelendalom kollektív agya. ségek előre látása, ennek alapA kötet talán legfontosabb réján a modell kísérleti ellenőrsze az iskola és a természettudozése, esetleges korrekció vagy mány kapcsolatával foglalkozik. továbbfejlesztés, a modell alkal„A tanítvány nem bögre, amemazása, társadalmi hasznosítása. lyet meg kell töltenünk, hanem 3. Az anyag mozgásában megfáklya, amelyet lángra kell lobnyilvánuló általános elvek ismebantaniuk." (Igor Tamm) Mi le- rete. Ezeket élményszerűen, felhet az iskola szerepe egy olyan fedezésszinten ációban kell felkorban, ahol az ismeretanyag ismerniük. tízévenként megduplázódik, a ma 4. Tájékozódás a világban.

Itt szerzett tárgyismeret 10—20 év tág lehetőség nyílik a tanulók és alatt elavul?- Sokan a tanköny- • a tanár alkotó együttműködésére, vek megvastagodásában, sf tan- a tanulók érdeklődésének figyeanyag folyamatos bővítésében lembevételével. látják a megoldást. Ez törvény5. Áttekintő természettudomászerűen túlterhelést okoz, végül nyos világkép felépítése: a tercsömört idéz elő. A korszerű mészettudomány hozzájárulása a műveltség nem ismerethalmaz, dialektikus materialista világnéhanem élő egység. Tájékozódá- zet kialakításához. si készség az információ dzsunge6. Képesség önmagunk kreatív lében, szabad mozgás a kollektív kifejezésére, az építő gyakorlati társadalmi kultúrában. A művelt- cselekvésre. A természetet nemség nem jóllakottság, hanem az csak megismerni akarjuk, de eméhség érzete. Ne a lexikális anyaberivé formálni is. gokat, neveket, képleteket, évszáA természettudományos gondolmokat tekintsük elsőrendűnek. kodás kialakítását, megalapozását Azt kell elsősorban tudni, hogy már az alsó tagozatban el kell

^7FI\/II

könyvismertetés kezdeni. A mai általános Iskola két maradandó készséget nyújt mindenkinek: a matematikai és nyelvi gondolkodásmódot.

Mindenki megtanulja, hogy a munkahely vagy a mindennapi élet problémáit számokká absztrahálja, a számokkal logikai műveleteket végezzen. Eltérő mértékben, de minden gyerek képessé válik arra. hogy gondolatait árnyalian és kifejezően formálja. Későbbre marad (sokaknál el is marad!) a természettudományos gondolkodás fejlesztése. Természettudományos ismereteket tízéves kortól kezdve több tantárgy keretei között tanítunk, de ezekből nehezen bontakozik ki a világ természettudományos szemlélete. Ez a látásmód legtöbbször csak az egyetemen alakul ki.

Mit lehetne oktatni alsó tagozatban? Semmiképpen sem a felső tagozatos vagy gimnáziumi fizikát, kémiát. Az egyetemi tananyag egy részét kell az első tagozatban tanítani! A természettudományos gondolkodás alapjait kell elsajátítaniuk. Ez a célkitűzés lehet, hogy meglenő, de így természetes. Ezért látta szükségesnek az Eötvös Loránd Fizikai Társulat az alsó tagozatos természetismeret bevezetését. Baranyában kezdték el a kísérleteket, és a tapasztalat nagyon kedvező volt. Minden gyerek önállóan dolgozik kísérletezik, összefüggéseket állapít meg. A jó kénesséffűeket azzal köti le, hogv nem fárasztja őket az értelmi szintjük alatt, levő dolgokkal. A «venaék. a hátránvos helyzetűek előtt kaoukat nyit, ahová ők is bepillanthatnak. Általánosan mefe nem vezették be a tantárgy o k í t á s á t , bár az anvag esv ré«ze ? környezetismeretbe. Talán eljön az az idő is amikor kö'elező érettségi tárqy lesz a természettudomány is.

HAJDÜ IMRE

NéDtáncosok a Kisszínházban

A JATE és Olajbányász Névtánccsoport április 29-én 19 órakor a Szegedi Nemzeti Színhnz Kisszínházában (Horváth Mihály utca) réntóncbemutatót tart.

Az előadás jeggyel látoaatható, melyet a helyszíne<» vásárolhatnak meg az érdeklődők.

Szász E n d r e - k i á l l í t á s A budapesti tavaszi fesztivál egyik legrangosabb eseményének számított a Vigadó Galériában megrendezett Szász Endre-kiállítás. A bemutatott alkotások zöme az utóbbi hónapokban készült Hollóházán, ahol Szász Endre több éve folytat kísérleteket a porcelánnal, illetve nyomdai el-

Cbajjan (porcelán)

k

FOLYOIR/Yr<£

járásokkal. Felvételeinket Pataki Zoltán a kiállításon készítette.

Aki viszont eredetiben szeretne Szász Endre porcelántálakat látni, esetleg vásárolni is óhajt, keresse fel a Kárász utcai Gulácsy Lajos termet, ahol láthat néhány szép alkotást és néhány meglehetősen magas árat.

Király — Mária (tálak)

P

it*

Az áprilisi szépirodalmi folyóiratok többoége ilye.i-olyan Tormában megemlékezik Juhász Gyula születésének 100. évfordulójáról. Leginkább a

Tiszatáj összeállítására érdemes felfigyelnünk. amelyben filológiai érdekességekre is bukkanhatunk: Tasi József Juhász elfeledett, a Színházi Élet című pesti bulvárlapban (1928-ban) megjelent, ..Agglegénytan" címen jegyzett tréfás hangnemű tárcáját közli; llia Mihály pedig a költő Elefánt Olgához (Payr Hugóné — 1884—1951) írott négy levelét teszi közzé.

(Elefánt Olga —•„ művészettörténész — tagja, sőt; 1907-ben titkára — volt a Négyesy-szemináriumnak; Juhász innen ismerte.)

Grezsa Ferenc tanulmánya Szeged költőjének vidékiességét próbálja közelebbről meghatározni (A „vidéki" költő). Juhász költészete előbb fölvállalt hagyományként teszi magáévá a vidékiséget. mondja Grezsa. majd a sors és elviselés drámájaként éli át. s végül a közösségi felelősségtudat formájában ölti magára. Hozzávetőlegesen fejlődésvonal is ez. a viszonylagos kontinuitás értelmében.

Az egyes pályaszakaszokat érintve a tanulmányíró meggyőzően mutat rá a vidékiségnek mint létezés-állapotnak költészetbeli következményeire, hogy a"ztán összegzésül megállapítsa: „Juhász Gyula vidékisége a magyar líra alig fölbecsülhető értéke". Juhász vidékisége — folytatja Grezsa —, (úgymond) feloldja a nyugatos líra belterjes urbanizmusát, előkészítvén ezzel a népi mozgalom költői számára a talajt. Rendben van. mondja magában az olvasó, azt azonban már nehezen emészti meg. hogy Juhász „vidékiségével . . . elindítja pályáján József Attilát".. Bizony. a „vidékiséget mint olyant" szükséges lenne fogalmilag körülhatárolni, m á r amennyiben lehet.

Különben ilyen veszélyes következtetésekre juthatunk, ami — ráadásul! — a vidékiség önálló esztétikai értékét (egyáltalán: esztétikai „beszámíthatóságát"!) sugallja —. s ez mégily ünnepi alkalomkor is. tarthatatlannak látszik.

Tandori Dezső az Anna-versekről ír (Az örök út képzete), talán a tőle megszokott színvonalnál valamivel halványabban. Lehet, hogy ez tárgyából is következik.

Az a vitatható, de mindenképpen jelentős eredményeket produkáló verselemzési, vers-megközelítési módszer, amit Tandori két. a magyar kritikaírást és irodalomszemléletet alapjaiban megváltoztató. kiemelkedő jelentőségű tanulmány-kötetében (A zsalu sarok vasa; Az erősebb lét közelében) kidolgozott, ugyan itt is az átlagosnál színvonalasabb munkát eredményez, amennyiben felszínre hozz a az Anna-versek mai tudásunk szerint maradandó sorait, értékes elemeit, de a szokásosan hosszadalmas, minduntalan idézetekkel telitűzdelt elemző út most mintha fáradni látszana: eképp nem csoda, hogv elvétve az árokpartra sodródott kavics is gyémántként tűnik fel.

Igazi öröm viszont Lengyel András józan ítélkezésű. elemző részletekben gazdag és pontos tanulmánya Juhász és Móra „különös barátságáról".

Lengyel véleménye szerint Juhász és Móra között igazi barátságról túlzás beszélni, mindenesetre — ezt mutatlák a rendelkezésre álló források _ 1918—19-ben s az ezt követő néhánv évben fennállt közöttük valamiféle kvázibarátság (Lengyel telitalálata a szó). Amennyire megítélhető, olvashatjuk, Móra közeledése Juhászhoz nem egyéni emberi vonzalmon alapult, számára a költő inkább mint irodalom-közéleti jelenség volt érdekes. Ugyanakkor figyelemre méltó élességgel veszi észre hogy Juhász Gyula a „nő után való mérhetetlen vágy s a nőhöz való közeledni nem mérés betege". (S aztán csemegézhetünk is e Móralevélben: „Maga — mármint Juhász! — beszélte kellemetlenül

ható cinizmussal, hogy az Anna nevű kabaréhölgynek, akihez legszebb verseit írta — Szegeden is játszott, szétesett, kövér tömeg volt — a kezét is alig merte megérinteni. Váradon órákig várt a szállodai szobája küszöbén, s amíg a nő a bezárt ajtó mögött kereste a kenyerét, egy hadnagygyal — ő. boldogtalan, csak a stanzák lábait mérte odakint.")

A 20-as években előrehaladva a mindinkább megszakadó kapcsolat ellenére Juhász mégis misztifikálta a Mórával való közösségvállalást —, Lengyel András ennek hátterét is meggyőző módon tárja fel.

Világirodalmi folyóiratunk is megünnepli Szeged költőjét, a

Nagyvilág lapjain a „Milyen v o l t . . . " orosz, francia, szerb, szlovén, német és spanyol nyelvű fordításával találkozhatunk De másfajta csemegével is szolgál a 4-es szám: Somlyó György fordítás-kísérleteit adja közre Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényéből. Az öt rövidebb terjedelmű szemelvényhez írott bevezető egyes megállapításait, bizony jó lenne végre megszívlelnünk. Mint tudjuk, a regény első két része (Swann: Bimbózó lányok árnyékában) megjelent magyarul.

Gyergyai Albert remekmívű fordításában, a harmincas évek elején.' A magyar Proust így nem egy nagyobb nyelvet és irodalmat megelőzve jelent meg. hogy aztán ma, amikor a legtöbb európai nyelven m á r megvan a teljes Proust, majdnem éppoly hiányosan v á r j a fordítóját. Azért csak majdnem, mert Gyergyai élete végén eljutott a harmadik rész két kötetének lefordításáig, s ezek — ha értesüléseink pontosak — a jövő évben napvilágot látnak ugyan, de a további négy rész aztán sem lesz olvasható magyar nyelven.

Hogy meddig, nem tudni, pedig a francia tanszékeken fel-feltűnnek most is a kiemelkedő tehetségek.

Azért is fontos ez. mert — úgy tűnik — a teljes Proust magyarítása a mostani fiatalok feladata lesz. Addig is nagyon jól megemészthetjük Somlyó velős megállapítását: „ . . . amilyen nyereség« volt a magyar irodalomnak és olvasóinak annak idején a ProusU tal való. időben jött és magas színvonalú ismerkedés, éppolyan vesztesége azóta is a teljes Proust hiánya" — mert irodalmunk ezre] a hiánnyal „ m a m á r művelődésének és saját fejlődésének fontos munkaesaközétől van megfosztva".

Nagy kár. hogy Somlyó is csupán a maga épülésére, mulatságára és próbatételére — partizán módon — kísérelte meg a fordítást, a különleges szép, híres vagy éppen a fordítónak régtől fogva oly kedves helyéket kiragadva.

Annál is inkább, mert igen színvonalas munkát végzett.

A Nagyvilág e számának érdekességét még a Mario Vargas Llosa legújabb regényéből közölt részlet adja. A regény címe La guerra del fin del mundo azaz A világvége háborúja. A szemelvényeket beharangozó Csuday Csaba közlése szerint Llosa regénye — mely egy múlt század végi tragikus történelmi epizód feldolgozását adja — 1982 egyik legnagyobb könyvsikere volt. A regény az úgynevezett ,,canudosi háborút dolgozza fel, egy brazíliai, vallásos színezetű spontán népi megmozdulás történetét.

Reméljük, a bemutató írás szerint majd 600 oldalas remeklés mielőbb megjelenik teljes terjedelmében is magyarul; ízelítőül 20 folyóirat oldalnyit olvashatunk belőle, Szönyi Ferenc fordításában. (belányi)

SZEGEDI EGYETEM A Jőzsef Attila Tudományegyetem, • Szegedi Orvostudományi Egyetem H a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola MSZMP és KlSZ-btoottsáeainali lapja

Felelős szerkesztő:

GROF ROZA Szerkesztőség: 6720 Szeged Dugonics tér ¡2. Telefon: 12-llí Megjelenik havonta kétszer Ara: I.BC forint. Előfizetési díj egy évre 28.80 forint Terjesztik az Intézmények KISZ- és szakszervezeti bizottságai fCladla a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat Szeged Tanácsköztársaság útja 10. sz. 674« •«telfis IcladiV Kovács Lászlö igazgat' Szegedi Nyomda Szeged ^alcsv Zslllnsr.kv n tx H7ST 1983. IV. 23. — 1351 — ISSN 0230 701X CeielOf vezetői Dobá Jáz&el