Tudományos emlékülés
(6. oldal)
(2. oldal)
A költészet napja (4. oldal)
i
5. szám 1983. április 8.
Ára: 1,80
Ünnepségek, k i t ü n t e t é s e k Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából felsőoktatási intézményeink megemlékezési ünnepségeket tartottak, ahol a több éve kiválóan dolgozó oktatóknak-dolgozóknak és a hallgatóknak kitüntetéseket adtak át intézményeink vezetői.
(5. oldal)
Stéhlik Jánosné tudományos munkatárs (Számítástechnikai Központ) és Buresch Jenőné titkárnő (Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika). A művelődési miniszter kiváló tanulmányi eredményük elismeréséért a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel tüntette ki dr. Horváth István, dr. Józsa Klára. dr. Kása Margit, dr. Orvos Hajnalka és dr. Váry Attila orvosokat.
A József Attila Tudományegyetem két oktatója a Művelődési Minisztériumban vehette á t kitüntetését Kiváló tudományos . A Juhász Gyula Tanárképző éa oktató m u n k á j á é r t a Munka Főiskola ünnepségén Kiváló TaÉrdemrend arany fokozata kitünnárjelölt kitüntetést kaptak: tetést kapta. dr. Gécscg Ferenc Bécsi Katalin, Csalainé Csengődi tanszékvezető egyetemi tanár, a Judit. Keresztes Györgyi, SánMunka Érdemrend ezüst fokozador Mária, Ormosi Katalin és tát dr. Seres László docens. Palásti Károly negyedéves hallgatók. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen megtartott ünnepi A Kommunista Ifjúsági Szöülésen Kiváló Munkáért kitüntevetség Központi Btzotisága is jutést vehettek át: Árvái Béláné talmazta a kiváló mozgalmi szakmunkás (Gazdasági Igazgamunkát végző hallgatókat illettóság), Katona Antal szakmunve alapszervezeteket. KISZ Érkás (Gazdasági Igazgatóság), dr. Polgár József docens (Szemészeti deméremmel tüntették ki dr. LeKlinika, Korom Pálné eü. szakhoczky Pált (SZOTE). Kiváló I f dolgozó (Ideg- és Elmegyógyásza¡úsági vezető érerpmel jutalmazti Klinika), dr. Szabó Elek adták Rácz Katalin és Monostori junktus (Szülészeti- és NőgyóIldikó hallgatókat (SZOTE). gyászati Klinika), és dr. Szabó Aranykoszorús KISZ-jelvényt kaJános docens Gyógyszerészi pott Győrök Gyöngyi, Pávó ImVegytani Intézet). Miniszteri Dire (SZOTE), Hévizi Ottó (JATE) cséret elismerő oklevelet kaptak: (JGYTF). A Gaál Máté beteggondozó (Gyer- • és Török Ferenc KISZ KB Dicsérő Oklevelét mekgyógyászati Klinika). Kunos Stachó László. Kiss Ferenc. LuIlona takarítónő (Fül-Orr- és Gékács Lajos (JATE), Dobos Éva, ge Klinika), Lázár Lajosné r a k táros (I. sz. Belgyógyászati KliniNagy Miklósné (SZOTE), Rauh ka), dr. Remák Géza tanársegéd Judit és Szabados Kristóf (JGY(I. sz. Belgyógyászati Klinika), TF) vehették át.
Amikor 1976. április 9-én meg. renheztük az 1. Tor-ta-túrát (az Apáthy Stúdió felavatásának ürügyén 2 csapat: az I. és II. éves orvostanhallgatók között) még nem sejtettük, micsoda szellemet engedtünk ki a palackból. .. A Szegcdi Orvostudományi Egyetem mindaddig is igen jó diákhagyományokkal rendelkezett — bár már csak az idősebb tanársegédek és a fiatalabb adjunktusok emlékeznek a régi SZOTE-klub klasszikus freskóira, vagy a legendás Apáthy-bulikra! — de ez a vetélkedő valami ú j a t jelentett. Szervezett vidámságot, bolondozást, véresen komolyan vett tréfát. Miért?. Egy tortáért. Aztán a következő évben, amikor a KISZ-bizottság Politikai Hetet rendezett, ezt az újszerű akciót m á r átszőtte a Tor-ta•úra korteshadjáratának sokakat megmozgató hangulata. A város ekkor ismeíte meg e fura szótársítást. Minden fellelhető helyre felkerült a bűvös szó, a Gödör előtti két oszlopon még ma is elolvasható. Ekkor 1 már kiterebélyesedett a verseny: 3 kollégiumban 6 csapat küzdött a 200 sZeletes csokitortáért. (Az I. évesek győztek, azok, akik múlt ősszel kaptak diplomát. Már-már történelem). Ettől kezdve bevált szokássá lett: a Politikai Hetet a Tor-tatúra zárja. Ez így ment 1980-ig. Akkor magasra csapott a verseny láz: a 25 órás maratoni küzdelem közel 1000 résztvevője talán még máig is emlegeti az autóstoppos feladatot, a rokokószék barkácsolást, a hajnali tehénfejést. vagy a fürdőköpeny-öv gyűjtést.
Dr. Petri Gábor rektor segít „beöltöztetnl" a diák-rektort nokában. és ezzel kezdetét vette a korteshadjárat. Az eszközök hagyományosak valtak. Plakátok százai lepték el az egyetemi negyed kerítéseit, kollégiumait, falait, fáit, volt felvonulás délután, este kocsival és tolókocsival, énekszóval és nevetőkórussal volt kortesebéd, ahol pincérek szolgáltak fel a menzán, és volt kortesest, ahol m a j d n e m valódi streptease-ben álmélkodhattak a jelenlevők. Volt öregek napja az Apáthyban — Vén Kan Kán — Kán bemutatóval és látható volt a Kiss F . . . nagy kalandja — árnyjátékban. Hét rektorjelölt nevezett be a nemes küzdelembe, mindegyik egy-egy tanszéket képviselve: Csabi (I. oh), a Nem(i) érett korúak, Dugó (II. oh.), a Skála Végbél-Coop tanfárnyék)szék. Fúró (III. oh.), a III. sz. Fürdővállalat , kihelyezett tanszék,
A fehérek lelkesen buzdítják csapatukat
(Benyhe
János
felvétele)
Miért hagyta abba? (6. oidai)
Medicus napok '83
A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA XXI. évfolyam
10 éves a JATEk u b
Kísérlet
.
Aztán csönd. 3 évig. Végzett a iól összeszokott szervezőgárda, igény sem igen volt ilyen nagyságrendű rendezvényre; a gólyatábori és az év közben a kollégiumokon belül rendezett vetélkedők levezették a fölös energiát. .. Idén valami megmozdult. Előbb a szóbeszéd indult meg, aztán az illetékesek is összedugták a fejüket. Diákrektor választás, fordított nap, Tudományos Tanárköri Konferencia és természe tesen: Tor-ta^tú ra. A fedőnév: Medicus Napok A lelkes stáb: dr. Lehoczky Pál, Pávó Imre. Kiss Csaba a KISZ-bizottság részéről, Fehér Sándor. Kőrössy Gábor. Munczig Dénes a stúdiókból, e sorok írója, mint régi stúdiós, és még. sok-sok segítő. Az alapötletetmit szépítsük ¡-loptuk. Miskolcról, Veszprémből. Budapestről Olyan nelyekről, ahol már évtizedes hagyományai vannak az egyetemi napok ilyen jellegű programjainak. A szervezés döcögősen indult de minél többen értették meg a rendezvény célját, lényegét úgy bővült a stáb. úgy szaporodtak az ötletek is. Február végén már körvonalazódott a rektor jelöltek csapata' Dugó. Furó. Csabi. Diamant. Zsuzsi, az oroszlán, Töky és Ta ta (aki szakma' gyakorlatról visszatérve csak március 7-én ugrott fejest a korteskedésbe). Egy hét előkészület után március 14-én reggel 3Í4 8-kor hullott, le a lepel Csabi mellszobráról az Oktatási épület előcsar-
Zsuzsi, az oroszlán (IV. oh) az Emancipalpdtios tanszék. Tata (V. oh), a Gerontológiai tanszék. Diamont János, a Fogda-tanszék és végül Töky, a Csapszék-tanszék színeiben indult. Pénteken reggel — kisebb-nagyobb technikai nehézségek után — az oktatási épület előcsarnokában lehetett szavazni a legszimpatikusabb jelöltre. Jellemző a hallgatók aktivitására, hogy a 4 napos szünet ellenére (18-a rektori szünet lett. így a hétvégével és 21-vel kerekedett ez ki!) a szavazásra jogosultak mintegy' 55—60 °/n-a jött e ! voksolni. A győztes Töky lett. ö vehette át Petri Gábor professzortól, a SZOTE rektorától a hatalom rekviaiumait, közel 500 ember
szűnni nem akaró vastapsa éa ünneplése közepette. Azt hittük, ezt a hangulatot már nehéz fokozni. Tévedtünk, egy óra múlva, az I. Tudományos Tanárközi Konferencián — ahol az oktatók bebizonyították, hogy humorérzékük és fiatalságuk a régi — kicsinek bizonyult az ú j előadóterem. És az előadások. . . Nem tudom ebben a n é hány sorban érzékeltetni milyen érzés egy Radiológiai Klinikai ajijunktus precízen, tudományos alapossággal és rendszerben felépített fergeteges előadását hallgatni a Gumióvszer sokoldalú felhasználásáról és rugalmassági vizsgálatairól. A nagy sikerű konferencián 18 előadást hallhattunk, és a frenetikus siker igazolja ennek az ötletnek az életrevalóságát. Szombaton délelőtt az Universitas Inversa Szegediensis professzorai tartották tanszókfoglaló előadásukat, délután pedig jött a konvencionális befejezés: a Tortatúra. Ezúttal nem 3, h a nem 4 helyszínnel, hiszen a gyógyszerész' hallgatók csapata az Eötvös utcai kari épületben, az I—V. éves orvostanhallgatók és a fogászok pedig összepárosítva a három kollégiumban versenyeztek. A közel 7 órás küzdelem végén mindössze 10 pontos előnnyel — 208 ponttal — az Apáthy k o l l é giumban versenyző Fogász V. eves csapat vehette át a 300 személyes gesztenyetortát. A finálét a Ságvári tornatermében rendeztük. Lenyűgöző élmény volt látni-hallani a közel ' 700— 800, előző percekben még egymás ellen küzdő 1—2 pontért szaladgáló, reklamáló medicust és patikust, a közöttük felbukkanó, de teljesen „meghasonuló" oktatókat, amint az eredményhirdetés és a hatalomátadási ceremónia közben a tornacsarnok parkettáján kört formálva ütemes tapssal és skandálással ünnepelték a győztest, a rektort, és Tökyt. az 1. diákrektort. Ez az élmény is biztosítéka annak, hogy lehet és érdemes ilyen hosz. szú lefutású rendezvényeket szer. vezni. van elegendő szabad energia, ötlet a tunyának, lustának, egocentrikusnak kikiáltott meiicusokban és gyógyszerész hallgatókban, csak erre alkalmat kell teremteni. Reméljük, hogy legalább 2 évenként ezt bizonyítani is tudják. Az esemény krónikása KOMÁIiOMl ZOLTÁN
J L t Na, hol a rágógumi? (Paszternák László felvételei)
Tudományos emlékülés A József Attila Tudományegyetem és a TIT Csongrád megyei Szervezete Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendezett március 14-én. az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházának dísztermében. Gábor Miklósné dr., a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola főigazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kristó Gyula e-;yetemi tanár, a JATE rektora nyitotta meg előadásával az emlékülést. A plenáris ülés — melyen részt vettek dr. Székely Sándor,
a szegedi városi pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Bódi György, a KISZ Csongrád megyei Bizottsága első titkára és Dobóczky Károlyné. az SZMT titkára — előadását dr. Nagy Lajos, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára tartotta A marxi eszmerendszer és megvalósulása napjainkban címmel. Ezt követően két szekcióban folytatódott az emlékülés munkája. Az A szekció eh.öke dr. Micheller Magdolna adjunktus volt: előadást tartottak: dr. Kocsondi András docens, dr. Simon Fe-'
renc adjunktus, dr. Besenyi Sándor, a SZOTE adjunktusa, dr Égető Emese docens és dr. Szilágyi László docens. A B szekció elnöke dr. Rákos István adjunktus volt. előadói voltak: dr. Lagzi István tudományos főmunkatárs, dr. Székely Lajos docens. dr. Hegyi András adjunktus, dr. Kövér Lajos tudományos segédmunkatárs, dr. KuJ;ovecz György, a SZOTE adjunktusa és dr. Géczi József adjunktus. (A plenáris ülésen elhangzón előadás részleteit az alábbiakban közöljük.)
dr. Nagy Lajos: A marxi eszmerendszer és megvalósulása napjainkban . . . Marx (Engels) a szocializmusképet A gothai program kritikájában. a Kommunista Kiáltványban,« Bakunyin „Államiság és anarchia" című könyvéhez fűzött kritikájában és még egyéb munkáiban fejtette ki. De főképpen A tőkében, ahol az értéktöbblet-termelés és a tőkés felhalmozás törvényeit feltárta. Ezzel összefüggésben azonban meg kell jegyeznünk a következőket: a) Marx az angol kapitalizmus feltételeit elemzi és legtöbbször nem tárgyal más konkrét történeti-nemzeti feltételeket, b) Marx általában nem tesz különbséget a társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődésben a különböző szinten álló országok között. Marx és Engels által felvázolt szocializmuskép lényeges jellemzői a következők: a) A termelési eszközök társadalmi tulajdona, b) az egyéni munka közvetlen kapcsolata a társadalmi munkával, c) a társadalmi termék megosztása társadalmi és egyéni fogyasztásra, d) a tervgazdálkodás gondolata, e) Marxtól származik a szocializmus alaptörvényének, az ember sokoldalú biológiai, társadalmi, szellemi fejlődésének első megfogalmazása is. f) Marx kidolgozta a szocializmusba vezető átmenet néhány törvényszerűségét. Az átmeneti korszak államhatalmának a proletárdiktatúrát tekintette.
A szocializmuskép (a szocializmus eszmei modelljének) kiindulópontja a marxi tudományos rendszer (ill. ennek továbbfejlesztése Engels és Lenin által), továbbá a kommunista és munkáspártok határozatai, amelyek a mai kapitalizmus és a valóságos szocializmus építésének gyakorlati tapasztalataiból születnek. Marx szerint a kommunizmus „az emberi lényegnek az ember által és az ember számára történő valóságos elsajátítása". A történelemnek tehát az a szakasza, amelyben első ízben esik össze a társadalom anyagi és szellemi gazdagságának a fejlődése, az embernek a fejlődésével. A kommunizmus tehát nemcsak tagadása a kapitalizmusnak, hanem megőrzése az emberi elme és kéz alkotásának, sőt ezek minőségileg magasabb fokra emelése is. A legsúlyosabb hiba, amelyet elkövetünk ezért az, hogy a teljes kommunizmus jegyeit egyrészt visszavezetjük és számonkérjük a szocializmusban, másrészt az, hogy olyan célokat tűzünk ki, amelyeknek a feltételrendszere a szocializmusban még nem jött létre. Nyilván a szocializmusban, habár a megtett utat nagyra kell értékelnünk, hiányzik a fentiek teljes megvalósulása. Hiányzik „az ember emberi elsajátítása"
és az sem valósult meg teljesen, az embernek, mint társadalmigazdasági erőnek és mint politikai-állampolgári erőnek az egyesülése. E hiányok mind a kapitalizmus anyajegyeinek hatásával vagy jelenlétével függnek össze. Marx tiltakozna a legjobban, ha* a társadalmi egyenlőséget mint a munkateljesítmények és a díjazás egyenlőségeként értelmeznénk, ha a kapitalizmus anyajegyeit alapvetően csak a munka szerinti elosztásban lelnénk fel a szocializmusba!}. Az árutermelés nem a kapitalizmus egyedüli sajátja, de az árutermelés legfejlettebb formájaként „mint árutermelési jegy" nem hiányzik a szocializmusban sem. A „teljes kommunizmuskép" visszavetítése okoz ezután olyan ellenérzéseket, amel"ek napjainkban a szocialista vállalkozással és a különböző szocialista kisvállalkozási formákkal kapcsolatban alakultak ki. A szocializmus még magán viseli az emberiség fejlődésének azt a bélyegét, hogy a dolgok és a dologi viszonyok egyetemes fejlődését nem helyettesíthette teljesen az ember és viszonyok egyetemes fejlődése". A szocializmus építése tehát még e kettős létnek keveredése. A szocializmusba vezető átme-
Marxot mindenki ismeri, még az is, aki egy sort sem olvasott tőle. Most, halála centenáriumán a csömörig emlegetjük értékelésekben, megemlékezésekben felmagasztalva személyét. Távol áll tőlem minden ilyen szándék, ezért kérem a tisztelt Olvasót, szenteljen kevés figyelmet ezen írásnak! Marx — valaha ez a név egy embert jelentett, akit szerettek, akit ünnepeltek, akit megvetettek, És ma? Egy fogalom, egy világnézet, poli. ti kai hovatartozás, tudományos eszmerendszer és tananyag. Megkerülni lehetetlen. Hétköznapi szó lett. mintha csak azt mondanánk, hogy szép az idő. Jobb esetben neve hallatán felrémlik egy portré. A tudományban még van értéke ezen névnek elfogulatlan elmék számára, mivel személyes ismerőst jelent. Hétköznapjainkban pedig minden mást, csak éppen azt nem, amit kellene. Marx azt í r t a . . . , Marx ezt mondta .. ., Marx így gondolta . . . , — halljuk és olvassuk unosuntalan. Mindenkor és szinte minden kapcsán idézzük, hivatkozunk rá. A neve takaró, védőpajzs, ha kell fegyver. Marx már halálakor sem volt azonos pusztán önmagával, már életében irányzat lett nevébó!: marxizmus. És marxistának mondta magát Bernstein, Kautzky, Sztálin és Rákosi is. Min. den. ami ehhez a névhez kapcsolódott, magát a személyt (Marxot) is növelte vagy kisebítette. Ebben a folyamatban a degradáló erők kerekedtek fölül. Értéke úgy csökkent, ahogy egyre kevésbé értékes dolgokhoz egyre kevésbé értékes
iLiíLluúiLíiL^
Március 10-i Egyetemi Tanácsülés határozott az idei Jó tanuló — jó sportoló és a Jó tanuló — jó népművelő kitüntető cím adományozásáról. Jó tanuló — jó sportoló kitüntetésben Nagy Ágnes ötödéves biológus és Orosz András negyedéves biológus részesült. Jó tanuló, — jó népművelő kitüntetést Űjfaluczky Judit harmadéves, orosz-történelem szakos hallgató és Polgári Ágnes negyedéves joghallgató kapott. «-/F/ími
Marxra
gondolva)
emberek egyre kevésbé értékelhető módon kapcsolták az ő nevét. Akik ezt megtették a legkevésbé sem voltak marxisták. Címkének, védjegynek használták Marx nevét olyan dolgokhoz, amelyekhez semmilyen módon kapcsolható nem lehet. Szomorú tény. hogy felsőoktatási intézményeink hallgatói sem tudják, ki is Kari Marx. A középiskolában elsajátított és a marxista tárgyak hallgatásakor rájuk ragadt közhelyeken kívül a nagy többség egyebet nem is tud mondani. Persze a véleménye megvan Marxról és a marxizmusról, de ennek kialakításában, és hangoztatásában nem jelent akadályt, hogy pár szemelvényen és a tananyagban levő idézeten kívül Marxtól semmit sem olvasott. Nem pont a centenárium alatt, de általában kéne tenni azért, hogy Marx az lehessen a mai embernek, aminek értékei alapján lennie kéne. Ne a vitrinben őrizzük különleges alkalmakkor mutogatva, ám azt se hagyjuk, hogy szürkévé tegye a hétköznapiság pora. Talán itt lenne az ideje, hogy beismerjük, nem könnyű megérteni Marxot és nehéz feladat marx'stának lenni, és hogy nem csak a marxisták voltak nagy emberek, de voltak magukat marxistának nevezőit, akik nem voltak nagy emberek. Szeretném hinni, hogy mihamarabb eljön az az. idő. amikor ellenszenvkeltés nélkül lehet és elég lesz annyit írni Marxról, mint amennyit Szerb Antal írt Goethéről, nevezetesen hogy: ö volt Marx. PAP GÁBOR
A KISZ Csongrád megyei Bizottsága Egyetemi-Főiskolai rétegtanácsa március 23-án tartotta meg soros ülését a József Attila Tudományegyetem KISZ Bizottságán. Az ülés első napirendi oontjaként dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága titkára tartott tájékoztatót a Budapesten. januárban megrendezett Országos Agitációs- és Propaganda és Művelődéspolitikai Tanácskozásról. A tájékoztatót beszélgetés követte. Az ülés másoidik napirendi pontjaként dr. Bari Ferenc, a Szeged városi KISZ Bizottság titkára tett közérdekű bejelentéseket.
mokrácia továbbfejlesztésének, a marxizmus továbbfejlesztésének előttünk álló kérdéséről. De Marx taláa távolabb vitte tekintetét, a teljes kommunizmusra, r.em elemezte részletese« az átmeneti korszak bonyolult viszonyait. Ezért van az, hogy sok „eszmény visszajött" a szocializmusképbe a teljes kommunizmusból. A szocializmuskép és a szocializmus valósága sohasem fedheti egymást teljes egészében. Ezért sokszor a létező szocializmust érintő kritikák igazságtalanok is. Mivel magyarázható ez az eltérés? a) A konkretizálás lehetőségeiből és abból adódik, h o f v az elméleti extrapoláció sohasem felel meg a valóságos folyamatoknak. b) A logika (a tudományos előrelátás) és a történeti (az események valóságos menete) teljesen sohasem fedi egymást, c) Marx módszere biztosította a tudományos előrelátást, de nagyrészt nem biztosította ezt a valós tapasztalatokkal ellenőrizve.
Ingázó csibék
Mi és Marx (A 100 éve elhunyt
i net időszakának döntő kérdése a társadalomirányítás és a gazdaság hatékonyságának a növelése. . . . A Marx által vázolt szocializmuskíp tehát tartalmazza a szocializmus általános vonásait. Ezt az utat választotta a Szovjetunió és a többi szocialista ország is, és nem igaz az a polgári-revizionista álláspont, hogy „a létező szocializmus" csak az elmaradt országok modellje. A revizionisták dogmatikusan vetik össze az előrelátást és a tapasztalatokat azért tartják „elavultnak" a marxizmust. Egy az egyben gondolják az elmélet és a gyakorlat egységét. Az elmondottak azonban nem mentesítik a mai gondolkodást és kutatást, hogv ne munkálkodjanak a szocializmus elméletének időbeli és térbeli kiterjesztésén. Erre a marxizmus módszere nagyobb lehetőséget adna. Gazdasági fejlődésünk ú j vonásainak, a szocializmus ellentmondás-rendszerének a feltárására, az elmaradott országok társadalmi-politikai viszonyainak az elemzésére, a szocialista de-
Pontosan Előző számunkban hírt adtunk arról a kiállításról, melvet a Sze gedi Orvostudományi Egyetem Szakszervezeti Bizottsága rendezett meg klubtermében A kiállításon — mint azt hírül adtuk — Bakacsi Lajos Harmath Klára festőművés? tanárok és Major István iparművész, Tóbiás Klára tűzzománc iparművész alkotásait tekinthették meg az érdeklődők A kiállításon készített felvételek Tóbiás Klára tűzzománc alkotásait mutatták be olvasóinknak
rr.vrTiíiv) I
Mindenki utazott már péntek délben, délután diákokkal zsúfolt vonaton, autóbuszon. Sőt. a hazautazó „hiTllám" általában már csütörtökön megkezdődik. De vajon e vonatokon, autóbuszokon zsúfolódó diákok milyen időközönként teszik meg az utat hazáig és viasza? S egyáltalán miért érdekes ez? A kérdésfeltevésre egy egészen más jellegű vizsgálat adott okot. A menzahelyzettel foglalkozva elénk került egy/ elgondolkoztató adat: az egyik intézmény több. mint másfél ezer hallgatója közül szombat-vasárnapra mindössze 37-en (!!) váltottak ebédjegyet márciusban. Ez az adat azt mutatja, hogy a hallgatók döntő többsége minden hétvégén hazautazik. S vajon jó-e ez, vagy rossz? Ezzel kapcsolatban hadd idézzem dr. Szendrei János, a Tanárképző Főiskola főigazgatójának egy beszélgetés közben elhangzott mondatait: • „Ingázó hallgatóság alakult ki, s emiatt az értelmiségivé válás folyamata szenved csorbát. Itt. Szegeden, az iskolai kötelezettségek teljesítése zajlik, s így a hétvégi szahadidő nem a kulturálódás, a város menism.erése. a várossal való együttélés jegyében zaihk. Pn azt szoktam mondani•' jó, ha önmagával is találkozik az ember. Szüksén van nvugalmi állapotra, meditálásra saiát doloainkról. s ez az állavot a hétközi rohanásban nem jöhet létre. Mindebben az ingázó munkásság összes szncinlógtni problémáját vélem fölfedezni." Vajon azoknak a diákoknak, akik minden hétvégén hazautaznak (s akiknek nagv százaléka falvakból kerül Szegedre) mit ad az itt töltött 4—5 é v ' Vaion • mire fognak emlékezni az iskolaéDületen. s a kollégiumi vagv albérleti szobán kívül'' S az emlékeknél is lénvegesebb. hogv mit. milyen kultúrát visznek magukkal vissza a faluba ezek a pedagógusok, orvosok, stb.? Sokkal összetettebb ez a kérdéskör annál minthogv lapunkban kielégítően tudjuk vizsgálni
S azf sem akarjuk, hogy sértve érezzék magukat azok, akik — talán maguk sem szívesen — valamilyen kényszer hatására utaznak haza állandóan. Mégis, még kettőt emeljünk ki az „ingázó diákság" problémái közül. Vajon életmód szempontjából mennyire nevezhető egészségesnek az az — általánosnak mondható — szokás, hogy minden hétközi táplálkozási hiányt (amj ugyebár pénzbe kerül, s az „másra" kell) szombat-vasárnap a „mama főztjével" busásan pótolunk? És végül — de n e m ufolsó sorban —, az annyit emlegetett elszakadási folyamatot, a felnőtté válást, az önálló életvitel kialakítását hogyan helyezzük el abban a rendszerben, melyben a hét öt (?) napja csak átmenet, s a maradék kettőn(?) a csibék hazatérnek tyúkanyóhoz?... bal-ta
Két ran?adó - 1 pont A megyei l. osztályú labdarúgóba nokság második és harmadik fordulójában két erős ellenféllel mérkőzött a Tanárképző Főiskola csapata, A móravárosiak közepes színvonalú, küzdelmes mérkőzésen 2—l-re győztek a volt SZAK-pályán úgy. hopy Bújdosó 11-es QÓljára a 85 és S6. percben szerzett gólokkal válaszoltak. A harmadik fordulóban Szentesre, a bajnokesélyes Vízműhöz utaztak a főiskolások A Simái — Tóth III., Bújdosó, Kálmán. Udvarhelyi — Léber. Gát. Tóth II. — Tóth l Bischoff. Gyenae föU tiltásban pályára lépő véneinek "égig jól védekeztek, sikerként könyvelhető el a 0—0. Ezen a mérkőzésen Simái. Gát, Kálmán, Tóth I és Bújdosó nyújtott átlagon fölülit
Építőtábori kínálat
Amatőrfilm-szemle a Főiskolán •
*
Március 18—19-én tartották az Országos Egyetemi—Főiskolai Amatőrfilm-szemlét a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében. A rendezvényt dr. Szendrei János a főiskola főigazgatója nyitotta meg. A megnyitó után következett a közel negyven versenyfilm akadozó vetítése. örvendetesen soJc versenyfilm érkezett a szemlére. De az egyes alkotások színvonala között óriási eltérések voltak. Sajnos, nem a legalább elfogadható színvonal volt a bemutatás mércéje, hanem több intézmény programjában az „ami van" került levetítésre. Ez elsősorban az önkritika hiányára utal. mert valamennyi beküldött film a zsűri és a közönség elé került a Szemlén. Ha az alkotókat nem hagyta volna cserben a realitásérzékük, akkor nem kellett volna végigszenvedni olyan kirívóan gyenge alkotások vetítését, mint például az Ügyis megjelenik című film. Ebben a gyenge témavá-
Az érdeklődők egy csoportja(Csnjernyik Csilla felvételei)
'•
•
lasztás alapvető technikai fogyatékossásokkal, ingerlőeo rossz riporteri munkával, az operatőri elképzelések teljes hiányával társult. Szerencsére sok, élményt adó produkciót is láthattak a nézők. Az előadások pontosan kezdődnek című riportfilm sokáig emlékezetes témát dolgoz fel. nagyon jó megoldásokkal. Akik látták, sokáig emlékezni fognak a Bartók Béla Opera- és Koncertszínházra, amely két nagyobb dobozban elfér, közönsége néhány apró bábu. díszleteit két diavetítő sugározza a színpad hátterébe, bábok az énekesek és lemezről szólal meg a zene. De ez a színház valahol Budapesten, egy kis szobában már 1954 óta szinte minden este játszik egy mozgássérült ember saját szórakoztatására és örömére. t Érdekes néprajzi témát dolgozott fel az Aprószentek című riportfilm. Az amatőrfilmes mozgalom két nagy tehetségének (majdani profiknak?) alkotásaival is találkozhattunk ezen a vetítéssorozaton. Az egri Nagy Zoltán a filmkészítés szinte teljesen ú j eszköztárának birtokában van máris. Ragyogóan alkalmazza a pixilációt (ezzel a technikával készült az Irkafirka című televíziós sorozat illetve mozifilm), kitűnő gyurma animációt tudott bemutatni, tartalmas képi asszociációk sorát, egyéni képi humort, és ötletsorozatokat láthattunk tőle. Dramaturgiailag megfelelő helyeken alkalmaz fényszűrőket. Alkotásai feszes szerkezetűek, egyetlen felesleges snitt sem maradt bennük. Nagy Gyula, az Iparművészeti Főiskola hallgatója, csak egyetlen alkotását nevezte a Szemlére. De ez a mű méltán aratott nagy elismerést. Nagy Gyula nem szuper kamerával dolgozik,
A „szigorú tekintetű" zsűri impozáns filmjének meghökkentő képi megoldásai emberi ötleteken alapulnak. Ki hinné, hogy az átvarrt fekete karton hátulról megvilágítva a színes filmszalagon a csillaggalaxisok teljes illúzióját képes felkelteni. Tiszteletet keltően nagyon sok munka, valamint ÖTLET van az Ad infinitum című film negyedórájában. A meglehetősen vegves mezőnyből az öt tagú zsűri a következő csoportok illetve alkotók m u n k á j á t találta díjazásra érdemesnek : Klub-dijat kapott: a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Amatőrfilm Klubja és a Budapesti Műszaki Egyetem Amatőrfilm Klubja. Alkotói díjak: I. díj: Nagy Zoltán — Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eger (elsősorban az Amikor az álmok valóra válnak és a Déja vu című filmjeiért) és Nagy Gyula — Magyar Iparművészeti Főiskola (Ad infinitum). II. d í j : Papp János és Tari János — ELTE Vizuális Műhely (Az előadások pontosan kezdődnek) III. díj Kocsis Tibor — Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Győr (72 óra) és Tóth Tamás és Kovács R. Ákos — Erdészeti Főiskola, Sopron (Aprószentek). BÖLE ISTVÁN
•
JATE-bál '83 Hagyományos egyetemi bálok sorában a József Attila Tudományegyetem bálját március 19-én rendezték meg a Tisza Szállóban. A nyitótáncot — melyet a JATE néptánccsoportja mutatott be — követően víg mulatság vette kezdetét, ahol a „gazdagabb" egyetemi polgár vacsorát is rendelhetett. A szerényebbek nyilván beérték némi folyadék fogyasztásával is. A táncteremben a talp alá valót a Melody Combó-5 együttes szolgáltatta.
Éttermi pillanatkép (fotó: Benyhe János)
A nyári vizsgaidőszak befejeztével idén is több szocialista országba utazhatnak építőtáborba és üdülésre a JATE hallgatói. Lapunkat Engi Katalin, a József Attila Tudományegyetem KlSZ-szervezetenek építőtáboros ügyekkel megbízott felelőse tájékoztatta a nyári munkalehetőségekről. A Német Demokratikus Köztársaságban három vállalat v á r j a a szegediek jelentkezését. Stralsundban és egyik közeli üzemegységében, Binzben — üdítő, illetve sörgyárban, Greifswaldban vasútépítésen, Meissenben pedig — erről részletesen is szólunk ezen az oldalon — a porcelángyárban dolgozhatnak. A stralsundi sörgyárban két fiú munkaerejére számítanak, rakodó munka végzésére, a binzi üdítőitalt készítő üzemben pedig 12 fiatal (4 fiú és 8 lány) fog dolgozni a palackozó gépsor mellett Itt két műszakban folyik majd a munka, délelőtt és éjszaka. A négyhetes munka két turnusb.-n lesz. ;tilius 1—30 és július 29 augusztus 27 között. A munkáltatók megtérítik az útiköltséget és 50 márka készpénzt biztosítanak. Körülbelül 6—700 márka keresetre lehet számítani. Greifswald vasútépítőire három hét munka — napi nyolc és félórában — és egy hét üdülés vár. A tábor július 31 és augusztus 29 között működik. Minimálisan 100 márka zsebpénz a járandóság, valamint az ellátásra biztosított 6,50 (munkanapokon), illetve 10 márka (a munkaszüneti és kiránduló-napokon). Az utazási költségeket a vállalat visszafizeti, és a kirándulást is fedezi. melyben Rostock, Weimar, Berlin és Drezda városával ismerkedhetnek meg az egyetemisták. Ez a tábor egyébként szovjet, lengyel és csehszlovák fiatalokat is fogad. Ide 15 (8 fiú és 7 lány) jelentkezőt várnak. Csehszlovákiában két város. Brno és Kassa egy-egy vállalata ígér munkát a Szegedről érkezőknek. Brno híres vasgyára, a Zbrojovka 5 fiú és 5 lány számára biztosít munkát. Az időpont: július 10— augusztus 6. Ez idő alatt három hét munka és egy hét üdülés lesz a program. A munkáért minimálisan 1140 korona jár, amiből mindenkinek magának kell fedeznie az étkezést, így naponta ebből az Öszszegből 5 koronát levonnak. 35 korona levonást jelent még a kirándulás idejére a szállás díja. amiből 5 napi prágai és 2 napi olmützi tartózkodást fedeznek. A munkáról: délelőtti műszakban vasárut kell csomagolni. Kassára 10 főt várnak a jttítus 10 — augusztus 7 közötti turnusban. Itt elsősorban joghallgató egyetemisták jelentkezésére számítanak, mert az ottani jogtudományi karral folytatandó cseremunka a cél. Az építőipari segédmunkát egy hét poprádi pihenés követ majd. A jogászok IV. éves hallgatótársuknál, Kis Ferencnél jelentkezhetnek. A Szovjetunióban az odesszai borkombinát fogad magyar vendégmunkásokat. 10 fiú és 10 lány július 10 és augusztus 7-e között fog ott tartózkodni. Palackozó gépsor mellett kell dolgozni, amiért 50 rubel, teljes ellátás és egy hét üdülés jár. A szovjetunióbeli kiutazáshoz szolgálati útlevél szükséges, amit az egyetemi KISZ-bizottság intéz külügyi csoporton keresztül. Valószínűleg Bulgáriában Is lesz nemzetközi építőtábor. Erről egyenlőre annyit tudunk, hogy körülbelül 10 fő utazhat a mezőgazda, sági munkára, amit egy hét pihenés követ. Az érdeklődők bővebbet a JATE KISZ-bizottságon tudhatnak meg. április végétől. Néhány általános tudnivaló: az útleveleket — Odesszá kivételével — mindenki maga szerzi be, a kiutazás és visszautazás költségeit a hallgatók fedezik. Meissen és Stralsund vállalata visszafizeti az útiköltséget. A tájékoztató füzetek a KISZ-bizottságon és a karokon lesznek elérhetőek, a jelentkezések beküldési határideje: április 30. Egyes helyeken várható a túljelentkezés, ebben az esetben az ifjúsági szervezet vezetősége rangsorol. Az NDK-beli munkaakciókra társintézményekből, sőt „külsősök" is jelentkezhetnek. Hazánkban is lesznek felsőoktatási intézmények által szervezett építőtáborok. Miskolcra a szovjet-csehszlovák és keletnémet fiatalok mellett hazaiakat is várnak az építőipari segédmunkára. Hasonló tevékenység vár a Gödöllőre jelentkezőkre is Az előbbinél 3 (július 3—16, július 17—30, július 31—augusztus 13), az utóbbinál két turnusban (július 10—23, július 24 —augusztus 6). Az egri főiskola mezőgazdasági munkára vágyókat vár július 15—31 és augusztus 1—17 között. Ezeken a helyeken teljes ellátás és jó program a fizetség.
KÉRDŐJELEK Milyen feltételek mellett vehetem fel a következő félévtől a néprajz szakot? — kérdezte lapunktól egy III. éves matematika—rajz szakos hallgató. E kérdéssel, valamint általánosan, a harmadik szak felvételi lehetőségeivel kapcsolatban a következőket tudtuk meg Halász Tibortól, a Tanárképző Főiskola illetékes főigazgató helyettesétől: — A főiskola és a tudományegyetem szeptembertől próbál fokozatosan lehetőséget biztosítani arra, hogy egyae főiskolai hallgatók egyik szakjukat egyetemi szinten végezzék, illetve. hogv egyetemisták olyan harmadik szakot hallgassanak a főiskolán, amely nincs az egyetemen. E lehetőségtek modelljét a két intézmény vezetői most doltrozzáv ki. A következő alapkérdések azonban már tisztázottak: alapvető feltétel a 4,00-en felüli tanulmányi eredmény A főiskolások vagy egyik szakjukat végezhetik magasabb szinten, vasv olvan szakot választhatnak, ami valamilyen módon átfedésben van szakjuk egvikével. Például — kérdezőnk ecetében — még megvizsgálásra vár. hogy a rajz és néprajz szak hogvan hozható összhangba — s természeteden az is hoev az egyetem vállalna-e ilven kiegészítő oktatást. A meglévő kettőtől teliesen eltérő, harmadik szakot nem vehetnek fel. Az egyetemisták pedig a következő — az eevetemen nem oktatott — tárgvav közül vála^ztbnt. nak a főiskolán egvet: szlovák román, éne'- raiz. tec.hwka. testnevelés. Általánosáéban még annvjt mondhatunk mind kérdezőknek. mind azoknak, akiknek hnsonló terveik vannak. h^^v később; kérpsíikpt plvór.-/pl(is(jket m ! e!őbb közöliék a főiskola illetve az eevetem vezetővel Hogy fisz'Hhan lepjenek a várható szakfelvétel ké"»imekkí»i y hogv szeptemberre kidolgozott lehessen a tanulandó tárénak rendepre
Vendégek Meissenből A napokban Szegeden járt az NDK-beli Meisseni Porcelángyár küldöttsége, a személyzeti vezető. Heincz Siekman, a szakszervezeti titkár. Dieter Hampe és a német ifjúsági szervezet, az FDJ titkára. U w e Winkler. Közülük Heincz Siekman válaszolt kérdéseinkre. hogy táiékoztassa olvasóinkat a gyár és a szegedi fiatalok közös dolgairól, — Mióta van kapcsolat a meisseni gyár és a szegedi egvetemisták között? — Körülbelül 15 éve. Amióta a magvarokkal fölvettük a kaDcsolatot. mindig a JATE KISZszervezetével működtünk közre — Néhány szót szertnénk hallani a nyárról! — Gyárunk több mint 100 éves. Három különböző orofilú terméket gyártunk: építőipari-, lakberendezési- és kálvhacsempét Körülbelül 1250 dolgozónk van. A termelt áru főleg az NDK-ban talál vevőre, de kisebb részt dolgozunk Ausztria. NSZK. Lengyelország és néhány afrikai ország piacára is. — Miért van szükség idénymunkásokra? — Nekünk nagvon fontos hogv júliusban és augusztusban kinótoliuk a munkaerőt, szinte a n v r nvira kellenek a vendégmunkások mint eev falat kenvér A gyárunkban ugyanis nagy melenben kell dolgozni, a munka erős fizikumot ieónvel és azok az állandó m u n k á s u n k , akik a? év 1fi hónapiát 'edoleozzák. ilyenkor már nagyon váriák a szabadságot. a nyaralást. Idényenként 130 dolgozót pótolunk, de több idegen munkaerőt is szívesen alkalmaznánk. — A? a teljesítmény amit az egyetemisták produkálnak az eny -ttani állandó munkás teljesítményének hány százaléka? — A hallgatók teliesítménve 70-80 százalékos, de van aki eléri. sőt meghal ad ia a 100 százalékot Az a szerencsénk hosrv
az odautazóir 9/10-e munkaszerető fiatal. Persze azt is el kell mondani, hogy nem csak az a fontos, hogy a fiatalok jól dolgozzanak nálunk, hanem a baráti kapcsolatok kiépítése is. Az ottani dolgozók mindig váriák a magyarokat, van aki levelez az itteniekkel. szóval jó a kapcsolat. — Elégedettek a JATE hallgatóival? — Erre csak azt tudom mondani, amit az igazgató is szokott hangoztatni: azok az egvetemisták. akik hozzánk jönnek, mindig segítik a terv teliesítését Ha nem lennénk elégedettek, már leépítettük volna a kapcsolatokat. — A munka után milyen kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak a Szegedről érkező vendégmunkásoknak? — Kulturális és sportprogramokat szervezünk Csak néhányat említek: a megérkezést általában ismerkedő ielleeű vitakör követi, aztán vacsora, zene. tánc a prográm Szervezünk foci meccset. egv napos kirándulást ahol az NDK legszebb tájait kultúrvárosait mutatiuk meg Tavaly Például Scbnrmüttzerben. Lübbenaban és Zittau-hegyekben jártak a magvarok De ez a program minden évben változik. — Milyenek a kereseti lehetőségek? — A pénzt, amit kézhez kap a dolgozó két forrásból te-szük össze. Eevik a teliesítménvre járó alanbér. a másik a prémium amit a csoportok vezető? osztanak szét.. A minimális kereset 600 má'-ka. tavalv <?r?0—Q30 márka között fizettünk. Erre jön az útiköltség megtérítése e napi 7 márka különélési nótlék Ez összesen 1200-1300 márkát ielent Meg kell iegvezni. hogv az első napokban átlagbér iár mert akkor ismerkednek a munkával, és hogv a megérkezést követően mindenki kap 50 márka költő—s —I
szf<;fdi
fí.vktfm
Zelei
Miklós:
Április 11.
KIHÍVÁS NR. 8 0 a járható é t kimondani és végrehajtani mindegy milyen ítéletet mondjuk a halálost önmagunk fölött kigondolt walpurgis-éj ölébe h a j t v a f e j ü n k — például én is hiszen tipikusan afféla vagyok aki munkás paraszt értelmiségi és egyéb vereségei okos gyülekezetének asztalához leoltott villanyok fényében meghívja a halált és itt egy hosszú felsorolás következik
Tánczos Gábornak
és most vizsgáljuk meg a felsorolás tételeit vizsgáljuk meg közösen hogy kik m a r a d j . a k élve körülöttü-n-k és döntsük el egyszer és mindenkorra hogy többet nem leszünk öngyilkosok hogy már ma beszerzünk egy lelki expandert az életerő öt fényes rugóját hogy ráncos életünket naponta tornáztatjuk HOGY EZT A VIZSGALATOT NAPONTA ELVÉGEZZÜK hogy legalább ez a vékony szál kössön m i n d n y á j u n k a t a holnapi naphoz engem most itt a primavera vendéglő asztalánál a hazatéréshez amely egyúttal népszámlálásunk első napja is és én nem tudom hogyan számolják meg népünket nélküled miért nem tornáztattad az életedet még huszonnégy napig hogy az elkövetkező tíz év létszámában együtt lehes velünk hisz a mi helyzetünkben fontos a létszám nem ég alá és föld fölé • egy konyha padlója és mennyezete közé távoztál és most csak annyit kérdezhetek hogy bebalzsamozzam-e a gázórát ónom magunkat fiúk unom a halál mítoszait
' "'
ónom a fiatal és idős magyar értelmiséget unom a verseket elkékült dokumentumait a n n a h hogy nem történt meg semmi unom a történelmet unom hogy nem tudjátok a történetimet írnom hogy nem ismeritek a jambust se hogy magyarul se tudtok rendesen és verseket írtok és regényeket írtok bocsáss meg ritkán látott barátom egy exterritoriális cella tulajdonosa hogy mindezt épp most mondom el de az embernek akkor nyílik fel a szája amikor valami különösen csak ezzel a pár sorral szerettem volna elköszönni TÁNCZOS GÁBOR EMLÉKÉRE sorakOEÓ akinek fegyvere vaw a d j a le akinek torka van i a d j a le akinek szeme van a d j a le mindakettőt mindakettAt n e dugdossák ne csavargassák a zsebkendőjükbe egyiket se a zsebkendőket Is leadni akinek szája van adja le akinek édete van a d j a le indulás unom fiúk hogy fölüttök egy airlines menetrendet amiben meglátjátok micsoda távolságok vannak és öngyilkosok lesztek unom az öngyilkosokat az öngyilkosjelölteket halál megsuhintottjai tragédiák félműveltjel unom magunkat fiúk unom hogy felületesen belelapoztok a vagy-vagyba és öngyilkosok lesztek unom hogy roncsautót loptok camustől unom hogy 1964.ben a beatles miatt bevittek benneteket a siófoki őrszobára és azóta másról se tudtok beszélni csak arról hogy szobára vitt benneteket a hatalom meg mézes vagy érdes tenyeréről azt is unom ha ma visznek b e benneteket az őrszobára
a költészet napja. A vers ünnepén ezen az oldalon olyan költők szólalnak meg, akik valamilyen módon kapcsolódnak Szegedhez, a város felsőoktatási intézményeihez. A válogatás — természetesen — esetleges, ennél sokkal nagyobb terjedelmet igényelne, ha mindegyik „szegedi'* költő, akárcsak egy verssel is, itt jelentkezhetne.
Baka
István:
Mefisztó-keringő És most a Sátán hegedűje a brácsát nagybőgőt leinti s a nyálzó klarinétvisítást a párok döbbenten megállnak de nem bír tiltakozni senki mert ólomsúlya lett a tüllnek s a hölgyek izzadt szirmai mint párzás közben megfagyott csigák tapadnak össze és belőlük mégis oly bizsergés f u t szét a dermedett tagokra hogy koszorúvá borzolódik a hajzatuk s a férfitestek drótvégén lógó bábui szikrák kék záporába vesznek S rákezd a Sátán hegedűje [ végigcsusszan a húrokon a vonó és kettérepednek a tükrök ablakok s a serleg a kézből szétszilánkozik bor fröccsen és brokát hasad függöny hullámlik m i n t h a űri szél f ú j n a arkangyalhajat a táncosok riadtan állnak de egyszercsak középre lebben az első pár s a szerteáradt zenére lassan körbering és mint akik e jelre vártak felbolydult izgatott seregben forogni kezd a többi mind S húzza a Sátán hegedűje liheg a nagybőgő a brácsa a klarinét lohol nyomába remeg a bálterem remeg s vonagló kékes ajkait széjjelnyitja a temető odvas fogai sírkövek vacogva villannak elő örvénylik részegen a valcer míg a föld megundorodik és gyomortartalmát kihányja csontváz-szerpentin koponyakonfetti esőzik a bálra és örvénylik aranyfog rendjel a holtak fölkavart pora S vonít a Sátán hegedűje nyüszít a brácsa felsikolt a klarinét hörög a bőgő élők között kering a holt A. nagykövetné s B. a császár ébenfa mellett rőt virágszál a parketten száguldozik C. államelnök görbelábú nejét forgatva Noszferátu mily szép nyak elábrándozik s mint hattyúdöggel a kanális fagylaltszínű ruhákkal máris felhabzik forr a bálterem s bár túlcsordul megállni nem engedi a szilaj keringő
és unom hogy a járható út kimondani és végrehajtani az unalmas ítélet önmagunk fölött
S húzza a Sátán hegedűje húzza de egyszercsak leinti a nyálazó klarinétvisítást a brácsát nagybőgőt megállnak a párok már nem j á r j a senki s míg izzadt tagjaik kihűlnek s csak lihegésük hallani a Sátán meghajol kopott f r a k k j á t végigsimítja és eltűnik s ekkor új bizsergés fut szét az elzsibbadt karokba roggyant lábakba folytatódik a bál s a nő- és férfitestek drótvégen rángó bábui ú j táncok mámorába vesznek
*Az erős hitű férfiak elvesztek és nincs olyan tiszta, aki felállhatna könyörögni, mint Pinchász, a ki buzgólkodott és kiengesztelt a népeért; sietett; kapta a tőrt, agyonszúrta a vétkes férfit és vétkes nőt."
Csend támadt — a feldúlt [vidékről a zivatar már elvonul, s ágak ínyéről vicsorít ránk esőcsepp-fogsorral az Ür.
n e nézzétek le azokat fiúk akik nem lapoztak bele a vagy-vagyba nem ütöttek föl egy menetrendet se hanem belekeverik magukat a malterba és nézik a televíziót vegyszeres gyomirtást végeztek bennünk magunkat nézzük le fiúk unom a sematikus elidegenedést a ti plakátpofátokat is
SZEGEDI EGYETEM 7
Balassi-ének
Vésigezüstlik a tócsán a rettegés, szellő ha rebben. Hőköl a ló . . . Továbbereszt vagy szétszaggat bennünket az Isten? A rongyos^ megfakult mezőket rólunk. Uram, letépheted — Magyarország határait ránk rajzolták a sebhelyek. Annak oltalmazzuk, ki tőlünk elhódította — legalább kardunk élén csillogjon ez az esőcsepp-gyöngysoros 'dlág!
Zalán
Tibor:
hajnalra az ablak peremét elérik az árnyak, ez az én időm... hajnalra az ablak peremét elérik az árnyak, ez az en időm ilyenkor nyílnak föl mélységemben a végtelenig elnyúló ezüstréti»?ek. hallgasd meg egyszer hajnali sikoltásomat: egyszerre vagyok felismerés és félelem és mindez már nem véletlenszerűen :értelemmé rendeződik el bennem az anyag, találkozom halálommál és akkor születésem is bennem lakik még hallgasd mint vacogok azonosulásom ilyen irdatlan magágyában, hallgasd hogy legyen létező tanúm ha verejvékem sós m a s k a r á j á b a n felébredek árnyékom átéri a földet — hajnalban megtörténik velem a lehetetlen — a létezés — a szürkület magzatvizében lebegek összegömbölyödve az időben lebegek ferdén, megtörténik velem a halál is a fény kristályai között forgat sósfehér szomjúságom h a j a m hülő aranyába fagynak a bölcsőmet elhurcoló denevérek, az ablak peremét elérik h a j n a l r a az árnyak, a végtelenig nyúló ezüstrétegek ilyenkor nyílnak meg ez az én időm * a mindenség emel most a karjára, szembogaramban az öröklét delel
még nem mondtam el amíg te máshol nevetsz én gyilkolásról álmodom... még nem mondtam el amíg te máshol nevetsz én gyilkolásról álmodom: elguruló fejedről kandallón száradó védtelen koponyádról, testedben áll meg az éjszakába hajított kés válladat töri a hajnalba ejtett fejsze, stilisztikám ím gyilkosan egyszerű, figyelem magam szikár legyek mint a költemény — megírhatatlan. figyelem mi az mi bennem kiírtható: a halálon kívül létezik-e még hozzám rendelt konstans elem — a lebírhatatlan most a te gyilkolásodról álmodom nem lehetsz több számomra bűntudatnál, az álom városa fölött lebegő halovány sárkány leszel az álom vizében elmerült derengő hajó, nedveid mint a növény idegeim magúkba szívják keserű só leszel keserű só egy éjszakai órán. aztán nem leszel hirtelen ahogy nem lesz óra sem és a h a j ó a sárkány sem lesz többé, sötét lesz csak mint leégett gyufaszál után a végtelenre nyíló ajtók mögött
Géczi János:
Csak egy vers Látod, a vers téged is kiszolgáltat másoknak, merev és hűvös szemek fókuszában állhatsz majd, s ásványi mélyüket megnyitják előtted a terek, elforognak szép fejed fölül az égitestek, kiürülnek a nappalok és kiürülnek az éjszakák, látod, ilyen kegyetlen vagyok, s te is ilyen kegyetlen vagy, ilyen. Aipit úgy hívtunk óvatosan: vágy, a hangokból elmozdul, s tétován a mozdulatokból is kihull. Most talán sírsz, m a j d felnövekszik benned valami bosszú, és dacc is, de még hosszú ideig várni fogod, hogy becsöngessek tíz szál vörös virággal. Próbálod megcsöndesíteni magad, elhiszed, talán m a j d mással másként a szíved, a szíved, a szíved, és oxigénhiánnyal küszködsz, mert a bokádnál, a csípődnél idegen szemek időznek el, s nem emelkedik meg hirtelen a melled, a barna bársony előtt riadtan röpköd, keskenyen, fehéren; talán egy kicsit összerántod szemöldököd. hogy e váratlan és kegyetlen tett után újra, mert a fájdalomból kimozdulva, egy Symphoniára gyújtva megnyugodj. Már tudod, ' sarlós szemhéjad üteme nem hullámzik többé át a szonettekbe, és én nem akarom, hogy iker-gyűlölet, vagy holmi hiány okán dülöngéljünk egymás oldalán. Tudom, most sírsz: én már nagyon régen nagyon-nagyon öreg szeretnék lenni, mint a festett sírkövek az athéni Kerameikoszban, s f á r a d t is vagyok. Ezt más nem érti. Én tudom, miért vének a győzelmet szóló papok, s ez egyszeriségben mit érnek, ha örökké gördülnek vissza a hajlékony érvek, s biológiai korom miatt katonaként vonulhatok, — el is fogok menni, ha visznek, erre elég ok a gyávaságom, és túlélni m á r nincs módom, csak fönnakadni a szögesdróton! A nyurguló esélyek gonoszul állnak körém s így tornyosul a jövő fölém, föléd. fölénk: én már régen, nagyon-nagyon régen öreg vagyok URAM, ADD HOGY LEGYEK de kihez is dadogom versemet e szuronyok feltűzte éjszakában, mikor a sok halott érdektelen abban, akár az élők. hogy vagyok-e vagy nem vagyok
Az angyalokról Az angyalokról ne beszélj Mert gonoszak, és éhesek, hűvös, gombszemű ragadozómadarak barna és veres tollcsuhában. A havak hajuk korpájaként hullnak, s mire a tél mindent beburkol, fehérizzásig hevül a vidék a súlytól, s felcsap háztetőkig a füst. a láng: e sok nyelvű, kesernyés, fordított havazás. Ha özönlenek az angyalok, hangzanak varjú-keringésű károgó szavak. jöttüket kísérő iniciálés ének rengetegje mögött toporgó, bizánci szegények a devlás lány tűzben fürdeti arca fél egét, korommá rémül, a másiknak kezét csontszínre süti a bamba munka sistergő ólma. hogy üvöltene az eltűnt csillagokba — hát szólja i költ»'»: Angyalokról '^e beszélj. Angyalok nincsenek. Se a lélek, s* a test feltámadásában nem hiszek
,.Akkor sem voltak mások a.hallgatók" \
A JATE K l S Z - k l u b építése gorán a tudományegyetem KISZtagjai 14 ezer óra társadalmi m u n k á t végeztek — olvasom egyik régi lapszámunkban. 14 ezer óra társadalmi m u n k a — ma szinte hihetetlen. Többszáz egyetemi hallgató és fiatal oktatók dolgoztak 1971. szeptemberétől, hogy megépítsék a klubot. S nem í m m e l - á m m a l végezték a munkát. Mindenki a legjobb képessége szerint teljesített, s önként. A feladat pedig nem lehetettt könynyű, hiszen a z egyetem alagsorában — az egykori DlSZ-íiatalok által épített — óvóhely szil á r d falait kellett lebontani, illetv e átépíteni. A fiatalok mégis vállalták, lelkesítette őket a cél. A 70-eg évek eleién a JATEk l u b megépítése csak egy volt a cselekvési lehetőségek sorában, s csak egy feladat volt az ifjúsági moegalom által javasolt konkrét és értelmes célok között. Ma. tízegynéhány évvel később, mintha nehezebben találna hasonlóan ösztönző célt a KISZ-fiatal; ha keres egyáltalában. S m i n t h a a KISZ szervező erejének csökkenésével kötelezően együtt járna egy befelé forduló, esetleg elutasító magatartás. E jelenség okait keresve kértük fel beszélgetésre dr. Vastagh Pált, a J A T E Állam- és Jogtudományi k a r a adjunktusát, mint a kérdéskörben leginkább kompetens személyt. Dr. Vastagh Pál, m i n t egykori KISZ-titkár, maga is aktív résztvevője volt a klubéoítési mozgalomnak, s mint a KISZ KB Intéző Bizottságáriak egykori tagja, közvetlen közelről figyelhette a mozgalom változásait. S bár beszélgetésünk a k l u b építésének történetével indult, valójáb a n az ifjúsági mozgalom elmúlt időszakban tapasztalható jelenségeit. a n n a k okait kutatta. Hogyan és mikor vetődött fel trt egyetemi KlSZ-klub építésének gondolata? — A klub tulajdonképpen létezett m á r a 60-as évek végén is, de állandó székhellyel — megfelelő helyiség híján — nem bírt. Egy időben működött a központi épület II. emeletén, később az egyetem Liliom utcai vendégházában. Ez tette indokolttá egy állandó klubhelyiség létrehozását. Mikor
történt
ez?
— 1971. elején megtettük a konkrét előkészületeket, s még ez év tavaszára elkészültek a tervek, melyet a J A T E Gazdasági Hivatal és a Műszaki Osztály munkatársai dolgoztak ki. A tervek szerint a teljes megvalósítás 4—5 évet vett volna igénybe, a tervezők ugyanis kételkedtek a 10 ezer óra fölötti társadalmi munka elvégzésében. De rosszul
ítéltek
...
— Igen, mert a hallgatók és a fiatal oktatók teljes intenzitással és pontos menetrend szerint dolgoztak. Az egyetemi KISZ-bizottság végrehajtó bizottságának — m a Egyetemi Bizottság — egyik tagja elkészített egy beosztást, s ennek megfelelően 20—20 ember dolgozott délelőtt illetve délután. Így és csakis így történhetett, hogy a tervezett 4—5 év helyett 18 hónap alatt — 1971. szeptember és 1973. április között — felépült a klub. , A megvalósításhoz, a dolgos kezek mellett, jelentős anyagi fedezetre is szükség volt. Honnan kapta meg az egyetem KISZ-bizottsága a szükséges támogatást? — Az egyetem e célra rendelkezésünkre bocsátott összege mellé a szegedi Városi Tanács adott jelentős elvi és anyagi segítséget, valamint a KISZ megyei Bizottsága, illetőleg az AIB. Milyen funkcióval-, ciókkal ruházta fel az ri vezetés a klubot?
funkakko-
— Természetesen és elsődlegesen a közművelődésnek szántuk, igényes szórakoztató egységnek, s az egyetemi fiatalok találkozási helyének. Egészséges klubszellemet k í v á n t u n k kialakítani, s az elképzelésnek megvolt a személyi garanciája is. Kereke) László klubvezető. Sebők Jolán gazdasági vezető, valamint a
(bármikor
tSfStl w
keinek felkészítése a felvételire. A J A T E KISZ kezdeményezései közül eredményes volt például a „Tegyünk többet a falu közművelődéséért!" elnevezésű akció, ezen belül a tanyai iskolák támogatása; az Egyetemisták a szakmunkásképzésért; az ú j falujáró mozgalom. E k k o r t á j t fellendült a nemzetközi ifjúsági mozgalom is, soksok együttműködési szerződés született a külföldi testvérin tézmények ifjúsági szervezeteivel; nyaranta 200—300 e m b e r t utaztattunk. Ebből a változásból adódóan a cselekvési kényszer „kiélésének" is számtalan változata volt.
Közművelődési Bizottság munkatársai, Ambrus György és Paál István személye feltétlen biztosítéka volt a szívonajas működtetésnek. Itt kaptak helyt a mindenhonnan kiszorult a m a t ő r művészeti csoportok is: a néptánccsoport, az énekkar és a színjátszók. A közművelődés akkori állapotát jól illusztrálja az a tény, hogy a művészeti csoportnak óriási bázisa volt, s hogy a terveiket, gondjaikat együtt beszélte meg a rektor, a rektorhelyettes, a m ű vészeti csoportok vezetői és a KISZ-titkár. Ezt azért fontos megjegyezni, mert az akkori közművelődési m u n k á t a politikai képzés-nevelés egyik igen fontos eszközének tekintettük. A klubprogramok között ennek megfelelően a mainál jóval több politikai vagy politikai jellegű rendezvény szerepelt: külpolitikai tájékoztatók, vitakörök, vetélkedők stb. Ugyanakkor nagyon kellemes időtöltésnek bizonyult „csak úgy" beülni egv sörre, zenét hallgatni és beszélgetni. A klub mielőbbi megépítését tehát részben a KISZtagok rendkívüli mértékű és aktivitású társadalmi munkája eredményezte. Hasonló jellegű, ennyire konkrét és fontos feladatot tudunk-e ma adni a mozgalom tagjainak, s meg lehetne-e szervezni egy ehhez akárcsak közelítő nagyságrendű társadalmi munkát? — Kétségtelen, klubokat m a m á r nem építünk, de ha erre lenne szükség, azt hiszem, ma ugyanúgy megcsinálnák a fiatalok. Akkor sem voltak mások a hallgatók. ' De a mozgalmi munka jellemzői, a KISZ szervezőereje és a tagok egyéni aktivitása egészen más volt. .. — Aki valaha is komolyan vette a mozgalmi munkát, az mindig is dolgozott. Az 1968 69es év nagy változásokat hozott, az egyetemeken, főiskolákon. Ekkor ugyanis, pontosabban a 60as évek végén az oktatási kormányzat hozzálátott az egyetemi élet átfogó r e f o r m j á n a k elkészítéséhez. Ennek eredményeként ú j egyetemi szervezeti és működési, tanulmányi és vizsga, fegyelmi és ösztöndíj-, még később ú j kollégiumi szabályzatot dolgoztak ki. E szabályzatok közül kísérletképpen az egyetemi szervezeti és működési, a t a n u l m á nyi és vizsga illetve az ösztönr d í j szabályzatot az országos bevezetés előtt egy évvel az ország négy egyetemén alkalmazták először — köztük a JATE-n. Az előkészületekben illetve a tervkészítésben a KISZ is részt vett, s ez a munka jó hatással volt az ifjúsági mozgalom élénkülésére. A KISZ helyzete alapvetően megváltozott az egyetemen, s általában átfogó rendezés állt be a különböző szervezetek jogkörét illetően. Az ifjúsági mozgalom ezzel párhuzamosan, de nem csak ettől függően a „belterjes" mozgalmi m u n k á r ó l áttért egy sokfelé tekintő, és sokfelől érintett m u n k á r a , melynek lényege a kívülre nyitás. a minden irányban megmutatkozó nyitottság volt. Ü j akciók sora indult meg ebben az időben, s ezeknek az akcióknak elvi a l a p j a az értelmiség társadalmi hivatása. feladata volt. Ettől az időtől vált rendszeressé a fizikai dolgozók szellemi pályára tehetséges gyerme-
A mozgalom illetve annak struktúrája ma sokkal demokratikusabbnak tűnik, mint annak idején, a cselekvési lehetőségek viszont minimalizálódtak, ami magával vonta a cselekvési készség csökkenését is. Másképpen: az igazán fontos és közös célok ritkulnak, a mozgalom szervezőereje, hatása kisebb ... — A mozgalom mai demokratizmusa sem különb, mint az a k kori, éppen az előbb elmondottakkal kívántam ezt jelezni. Fontos célok ma is vannak. Ám a politikai aktivitást sohasem úgy kell elképzelni, mint egy kommunista szombatot. Nem egyszeri társadalmimunka-végzést jelent, hanem folyamatos, következetes. és nem is mindig látványos tevékenységet. A közelmúltban csökkent a taglétszám, általában, és kevesebb KISZ-tag vállalt közösséget a mozgalommal. — Az elutasítás, az ifjúsági szövetséggel és a mozgalommal szembeni szkepszis lényegében 1981-ben fogalmazódott meg több felsőoktatási intézmény KISZszervezetében is a korábbiaknál határozottabban. Ez bizonyos értelemben az ifjúsági mozgalom h i b á j a is. De csak bizonyos értelemben. Milyen értelemben? — A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti s t r u k t ú r á j a , egész intézményrendszere olyan, hogy lehetővé teszi a legkülönbözőbb vélemények felszínre j u tását. Ráadásul a társadalmi problémák iránt legfogékonyabb és legkritikusabb korosztály mozgalma. 1981-ben a viták során sok olyan általános társadalmi kérdést és bírálatot címeztek a KISZ-nek, amely nem csupán a szervezet p r o b l é m á j a volt. A mostanában sokat kritizált 1974-es áprilisi határozat éppen a szervezethez tartozás minimális kritériumait próbálta rögzíteni. Ez azonban — a cél szerint — nem jelentett formális rögzítést, ellenkezőleg, azt célozta, hogy a hovatartozás egyben cselekvésvállalást is jelentsen. (Ez az a bizonyos egyéni feladatvállalás rendszere.) Ugyanakkor kétségtelen, nem volt elég lehetőség t a r t a l m a s megvalósításra. Azt is m o n d h a t n á m , az ifjúsági szervezet mindig olyan, amilyen a vele szembeni társadalmi elvárás és cselekvési lehetőség. Az elutasító vélemények megfogalmazásakor, a szkeptikus gondolatok kimondásakor úgy . látszott, nincs kidolgozott ideológiai „stratégiája" az ifjúsági szövetségnek. Nem tud választ adni a kérdésekre, nem tud érvelni igaza mellett. — Ennek nyilvánvalóan a korábbi gazdasági sikerek nyomán fellépő politikai elkényelmesedés az oka. Pedig tudni kell: a párt politikájának megvalósításáért konszolidált viszonyok között is meg kell küzdeni. Érvelni, vitatkozni kell, és n a p mint nap megnyerni az embereket. Azt is tudomásul kell venni, hogy sokan sokmindent másként értelmeznek. Mit tehet az ifjúsági mozgalom hitelének erősödéséért? — A KISZ-nek orientálnia kell. Igyekeznie kell megtalálni azokat a pontokat, ahol a tagság azonosulni tud a feladatokkal, sajáif céljainak is tekinti a mozgalom célkitűzéseit. Köszönöm a beszélgetést! G. R.
folytatható)
beszélgetés Paál Istvánnal Személyedet egyfajta nimbusz övezi. Bizonyos értelemben — legalábbis Szegeden — zászló vagy. Városszerte szívesen hivatkoznak Rád; a klubban, ha megjelensz, másképp viselkednek az emberek. Boldog-boldogtalan emlegeti a Pálistit. Utcán-téren a „nyakadba borulnak"... — Ez kissé engem is meglep alig-ismerős emberek esetében. Aztán van olyan is, hogy silány emberek üdvözölnek, akik ezelőtt a n y a k a m a t tekerték volna ki. Ez nevetséges és visszataszító. Tenni azonban nem sokat lehet ellene. Ha pedig kitérnék, m o n d h a t n á k : „Amióta úgy felvitte az isten a dolgát" . . . Tíz éve a Szegedi Egyetemi Színpad művészeti vezetője voltál, akit nem vettek fel a Színművészeti Főiskolára, ma — rendezői diploma nélkül — az ország egyik legjobb színházának Jászai-díjas főrendezője vagy. — Első ránézésre olyan ez, mint egy tipikus a m e r i k a i karriertörténet: „Elvégezte a bölcsészkar magyar—történelem szakát, volt súgó Kaposvárott, segédrendező Szegeden, a Szegedi Egyetemi Színpad vezetője, m a j d egy évig „semmittevő" Budapesten, rendező a pécsi, aztán a szolnoki színházban, végül főrendező." Csakhogy: én nem akartam profi lenni! Ha nem kellett volna Szegedet itthagynom, lehet, hogy még mindig az egyetemi színpaddal dolgoznék. Az a — legtöbbek által csak sokadkézböl ismert — eseménysorozat, amely végülis a régi „nagy" társulat szétrobbanásához vezetett mítoszt szőtt köréd-körétek. — Először 1973-ban kezdték komolyabban zaklatni a csapat tagjait. Végül 1974-ben egy gazdasági revízió végeztével mondvacsinált indokkal — m i u t á n az ellenőrök hiányt nem találtak — k a p t u n k h á r m a n fegyelmit (azóta is valami „azért valami csak volt ott!" hangulat lengi körül ezt az ügyet, becsületünk nyilvános visszaszerzésére azóta sem nyílt mód). Ezután a ' vizsgálat után a d t a m be a felmondásomat, u t á n a m két m u n k a t á r s a m Ambrus György és Kerekes László is, akik a Közművelődési Titkárság, illetve a k l u b irányítását végezték. Nem sokkal ezután elmentek Szegedről Duró György, Ács János és mások is. Egy évig Budapesten dolgoztam az Universitas együttesnél Ruszt József távozása után. Aztán jött Pécs, m a j d Szolnok. A főrendezői tisztet elvállalni nehéz és keserves döntés volt. 1975. Pécs — Camus: Caligula. 1982. Szolnok — Csehov: Ványa bácsi. Két — egymástól minden tekintetben távol eső előadás ... — A wroclawi Laboratórium Színház előadásai, Jerzy Grotowski írásai máig meghatározó élményeim. A hetvenes évek elején itt. Szegeden az általa kim u n k á l t elvek és módszerek a l a p j á n dolgoztunk. Ugyanebben a szellemben rendeztem a pécsi Caligulát. Rövid ideig tűnt csak úgy, hogy erre a magyar hivatásos színházban mód van. Grotowski rendszerének három alkotóeleme: az etika, a módszertan és a forma. Ezek közül a mi színházi s t r u k t ú r á n k b a n legf e l j e b b az általa számon kért színházetikai tartás vállalható jelentősebb ideig. Ez tehát az egyik oka, hogy míg a Caligula „felforgatta", „kiforgatta" a színházat, utóbbi rendezéseidben „kis felfedezések" domináltak, a létező színházi körülmények, lehetőségek elfogadásával dolgozol. Másrészt a darabok is változtak. Az egyetemi színpad Kőműves Kelemenje, vagy a Caligula után nem sokan mondták volna — de még
a szolnoki Tangó után sem —, hogy nemsokára Csehovot rendezel. — Korábban volt, aki r á m s ü tötte: a v a n t g a r d e rendező vagyok. Én ezt sosem gondoltam így. Akkor sem. a m i k o r J a r r y t , Albeet, Beckettet, Pintért, Mrozeket rendeztem.' Nem csak azért mert ezek a m ű v e k 20— 25, sőt 70 évesen s e m m i k é p p sem s z á m í t a n a k a v a n t g a r d e - n a k , hanem azért sem, m e r t d a r a b v á lasztásaim nem voltak ilyen é r telemben célzottak. Egyszerűen volt ezeknek a szerzőknek egykét műve, a m e l y érdekelt, s ezeket megrendeztem (hogy ez a magyar Színházi életben f e h é r foltok felfedezését is jelentette egyben, az n e m engem minősít). Nos, az ilyen d a r a b o k elfogytak, vagy más megrendezte jól, így hát — Korniss Mihály dramaturg inspirálására elkezdtem ú j irányban keresni. Közben
Te is
változtál
— Igen, bizonyos é r t é k e k átrendeződtek bennem, s ez nyilván az előadásokon is meglátszik. Régen „ f a n a t i k u s a b b " voltam, elvekért i n k á b b feláldoztam érzelmi kötődéseket. Korábbi m u n k á i m „hidegebbek" voltak. A Caligula idején, én s e m t u d t a m volna elképzelni m a g a mat, a m i n t a Ványa bácsit rendezem. Színházatokat különböző fórumokon gyakran érik „támadások". Vajon miért? — Engem nem a színház érdekel önmagáért, a n n á l i n k á b b , mint közvetítő: vélemények leképező, megjelenítő és átörökítő eszköze. Ilyen értelemben tehát többnyire közéleti-politikai színházat csinálunk. Az a célom, hogy az emberek n y u g t a l a n a b bul, lelkiismeretfurdalással t é r jenek .vissza mindennapi h a r c a ikhoz, vagy megalkuvásaihoz. Az hiszem ettől a hatástói nem kellene „adminiszU ratív úton óvni a nézőket. — Egyetértek. A szegedi JATE-klubban beszélgetünk — nem véletlenül, gyakran megjelensz itt. Miért jársz ide? — Szegedre idős szüleimhez járok. Ide, a klubba azért, m e r t a n n a k idején néhányan szó szerint itt éltünk. Itt csináltunk és éltünk át olyan dolgokat, a m e lyeket nehéz és k á r lenne elfelejteni. Eoy cikkben leírták — s én is így gondolom — a klub utolsó néhány évének legsikerültebb rendezvénye a „házigazda: Paál István" elnevezésű néhány nap volt. Szerinted mitől lett ez több, mint „csupán" nagy és (itt) népszerű művészek fellépése? — Cseh Tamás és Bereménvi Géza, Szabados György és együttes-3. Fodor Tamás, a Stúdió—Kval. Na.jmányi László, Duró Győző mind jó' barátaim és a művészeti élet egy szűk kerébe tartoznak. Szívesen jöttek, s így együtt előadásaikkal és személyükkel jól megfogalmazták kultúráról, művészetről vallott közös elképzeléseinket. Egyszóval ennek a hétnek volt koncepciója. UPOR SZF.f".EDI
EGYETEM
LÁSZLÓ 5
I
Kísérlet
i
Az Egyetemi Színpad ó j dar a b j á n a k írója és összeállítója, Kormos Tibor, Máté evangéliumából veszi t é m á j á t . T a l á n n e m szükségtelen felidézni azt a szövegrészletet („modernizált" form á b a n , Kormos is ezt használja), melyből a d a r a b ötlete megfogant. „Megkeresztelkedése u t á n J é z u s n y o m b a n feljött a vízbőL Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózat hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik." (Máté 3, 16—17.) Nos, Kormos a z égi szózatot, mely jellege szerint kinyilatkoztatás, elbizonytalanítja: két (méghozzá: iker) Krisztussal ajándékozza meg az .emberiséget, hogy aztán egy szertartás jellegű színházi kísérletben példázatok. szimbólumok és jelképek pontosan adagolt felvonultatásával az Ikrek s a hozzájuk kénytelen-kelletlen viszonyuló nép (tömeg) történetét metaforikus viszonyba állítsa az e m b e r létezés! irténetével. Nem kevésre vállalkozik t?hát, s örömmel n y u g t á z h a t j u k : nem sikertelenül. E n r e k ellenére úgy tűnik, hogy az előadás kapcsán különb-s különbféle megfontolások lehetségesek, lássunk közülük néhányat.
Jelenet az előadásból (Németh György felvétele)
lálni utalást, de hogy valóban így van-e, vagy csupán a néző — n e m kerülhetve el s a j á t gondolkodásának gondosan elhelyezett csapdáit — ezt a logikailag helyesnek látszó feltevést húzza rá utólag a cselekvésre, nehéz lenne eldönteni. Mindenesetre e feltevést látszik igazolni az előadás csúcspontja: az öngyilkos Lázár feltámasztása körüli huzavona. Értelem és érzelem csap össze itt, groteszk módon s példázatszerűen egyszerre tragikus jelenetben. S ennek méltó folytatása az „egymáson keresztre feszített két Krisztus" birkózása, mely azzal jelzi örökkévaló voltát, hogy mindaközben tart, amíg Nem ez az első a m a t ő r szína nézők elhagyják a játékteret. padi előadás, amely közben nem (Itt teljesen jogos a közellét, hiegyszer azt érezheti a néző: köszen csak ebből lehetséges elzelléte (a játszó személyek testhagyni a színteret úgy, hogy v a közeli érzékelése) elidegeníti őt lóságosan érzékelhetővé váljon a a dolgoktól, azaz: a közellét a a birkózás, de a k k o r továbbra is d a r a b színreállítójának feltehető kérdés m a r a d : vajon a néző szándél:áv:il ellentétes hatást ilyen jellegű részvétele a játékvált ki benne. A Kísérlet kezdő ban esztétikai igénymérő-e vagy jelenete egy hosszantartó sötétsem ?) ségből (Káosz, Teremtés előtti Értelem és érzelem örök küzö s a k á r m i ) kibontódva valóban a delme az e m b e r b e n ? — kérdeznézők közt is érezhető feszültséhetem, m á r hogy ilyen szókiget teremt, m o n d j u k úgy: a némondó legyek. Sajnos, ez a legző elveszíti biztonságát (már ha több a m i r e gondolhatok, s ha egyáltalán volt neki,) de még ezt gondolom, akkor is mi v a n ? így sem érzem szükségszerűnek S ezzel a kérdéssel m á r is visza testközeli jelenlétet. Nem tarsza é r k e z t ü n k : a z abszolút mótozom senkihez, csupán csak atdon szimbolikussá tett történés tól, hogy h á r o m méterről szemnyelvi és mozgáskompozícióbeli lélem, mint t a k a r í t j a be a puszszinten egyaránt csak az evant u l á s u k b a n is tisztának óhajtott géliumi példabeszédek megint jelképeket (itt: galambokat). Ez a bizonyos feszültség úgy é r - I csak abszolút jelképességét »fogja be. Eképp a két Krisztus törtézem, a közelléttől független, s nete nem feltétlenül teszi viláa k k o r a további, látványosságugosabbá s z á m u n k r a a jelképek k a t mozgáskompozíciójukat egy a m ú g y is túlbonyolított világát, távolabbi nézőpontból inkább bem a g y a r á n : a z . e g y s z e r i jelentésű, fogadhatóvá tehető jelenetekről nem egyszer r e m e k megsejtést n e m is beszélek. Szó mi szó: vagy ötletet (Déldául a tükrös kissé martírnak, formai modozászlót) leszámítva a Kísérlet varosságnak vélem ezt a nézőtéri lóban az marad, ami nevében: közellétet, még a k k o r is, ha meglaboratóriumi körülmények köideologizálható: a mitikus jelkézött lebonyolított rekonstrukció. pek, végül is, csak belülről, a Olyan színház ez, amelyben m i n , dolgQk közvetlen közeléből élden mozdulat szükségképpen v a hetők, sőt, érthetők meg. Nagy lamilyen jelentés-többletet von igazságnak látszik ez, holott é p maga után, valamilyen szimbópen ezzel Van a másik baj, ami lumot hordoz. Ezért befogadása ezt a kétségtelenül jó, s igazi nehéz, csakúgy a z a mozdulatok színházi élményt n y ú j t ó előadást érvényes jelentéssel való felrukissé gyengíti. Ennek tárgyaláházása éppen a tovább- és többsához kitérőre v a n szükség. letgondolhatóság szüntelen árnyéka miatt. Ügy érzem, megleA két-Krisztus nagyszerű ötlehet, tévedek: ez az árnyék kiste természetszerűleg a r r a megy sé elmosódottá teszi a gondolati ki, hogy melyik az igazi t a l á n kontúrokat. a r r a is, hogy — a néhol szükséges, néhol stilizált „aktualitásoMindazonáltal Kormos Tibor k a t " ha nem is konkrétan, de biztos kezű rendezőnek bizonyul: még érvényesen m a g u n k r a vála m a t ő r szinten ritkán látható lalva — nekünk kiben telik kedegységes előadást teremt. Nagyon vünk. Ez meghatározza a kísérszép, motívumait gondosan és let jellegét: egyfajta rítust lápontosan kibontó s elkötő m u n tunk. melynek során nem csupán ka a Kísérlet. Az előadás ereje emberi m a g a t a r t á s f o r m á k emelnem csak a rendezés egységében, kednek felszínre, igaz:' a jelkéde a szereplők közösségi egysépek! homályos és összekuszált gében is v a n : kisebb, n e m kellőfelszínére, h a n e m az emberi léképpen lehiggadt mozgáskombitezés is megidéződik a z emberi nációktól eltekintve érett, a m í gondolkodás szerkezetének mititoszok belső világát magukhoz kus-jelképes keretei közt való hasonlítani igyekvő alakításokat megjelenítése által. A szimboliláthattunk. A Krisztusok közül k u s - j e l k é p e s keretek közt való Sztarenki Pál a magabiztosabb, az eredendően bűnös és gyarló meggyőzőbb, Samu Attila érzée m b e r — a csodatételek utalásai kenysége nem párosul mindig és révén — megtanul járni, teste feltétlenül a megjelenítés érzékmegtisztul, m a j d egy gyönyörűen letességével. A Vakok igen jól kivitelezett jelenetben látóvá m e g í r t szerepeiben Vadai István lesz, azaz: eszmék befogadására és Várszegi Tibor n y ú j t a n a k emképes emberré válik, akinek érlékezetes teljesítményt, nagyon telme és érzelme van. (Erre a jó Sárvári József alakítása is remeklésre érdemes visszatérni: (Béna; Lázár), Balog József a miutáíi a ..jelképes" e m b e r megnagyon fontos bevezető je'enetkapta testi tisztaságát, a Vakok ben kellően szertartásos, Balog előtt megjelenik a „volt" Béna iván a szülési jelenetben megaz Aranyzászlóval: vagyis a tesrendítő. A további szereplők: ti tisztaság eszmei tisztaságot Nagy Márta, Bencsik Márta, Nékíván. Ehhez azonban — értsük meth Zsófia, Károly Csaba, Kiss jól az igét! — látókra van szükZsolt, Simon Aladár és Bende ség, s ahol csak Vakok vannak, Tibor. ott a tiszta és világps zászlót Elemezhető . mozzanatokban t a r t ó Béna megmerevedhet csugazdag előadás a Kísérlet (drap á n ; eszme nincs és n e m is lem a t u r g j a Upor László), e helyt het. Ilyen hagyon-nagyon általánéhány szempont kiemelése volt nos érvényű igék megfogalma•ehetséges. Az mindenesetre kétzásában igen pontos az előadás) ségtelen számomra, hogy ezzel az Tehát kézenfekvőnek látszik az. -rlőadással a szegedi a m a t ő r színhogy a két Krisztust az értelem átszás legszebb hagyománya látilletve az érzelem Megváltójává ó i k megújulni. tegyük azaz egymás ilyen jellegű kiegészítőivé. Erre itt-ott taBELANYI GYÜRGT
Nem tudom, a mai legalábbnegyvenévesek m e n n v i r e t u d t á k 1945 és 1957 között, hogy mi történik ezzel az országgal, mi zajlik velük-körülöttük ebben a z országban. Nem vagyok b e n n e biztos, hogy pontosan (vagy megközelítőleg ppntosan) t u d o m - é r t e m ; hogy fordul most a világ körülöttem. Abban viszont, m a j d n e m bizonyos vagyok, hogv arról a tízegynéhány évről, amely min"den korábbinál erőteljesebben hatva határozza meg mostanáig életű nket-sorsunkat. a k á r akarjuk. a k á r n e m : nos ezekről az évekről sohasem fogúnk mindent tudni. Annyiféle elfogultság van olyan sokféle ..magasabb szempont" ködösíti, ferdíti, sőt szelektálja a tényeket hogv nem sok reményünk lehet. Talán ezért van hogy olyan hálásak vagyunk morzsákért, s úgy örülünk egy-egy ú j nézőpontnak, élesebben megfogalmazott véleménynek: s legi n k á b b ezért gondolom, hogv a hangulatrajzok, a kor- és kórképek lelki lenyomatai többet a d -
hatnak nekünk sok ¿.új" ténvhalmaznál. Éreznünk lehet valamit az akkori abszurd világban élők skizofréniájából Megérteni ú"vsem fogjuk: miért ették meg a kommunisták a k o m m u n i s t á k a t : szomorúan elmosolyodhatunk Vi-
Dániel szont, hogy ezt megkérdezték helyettünk. Láthatjuk magunkat huszonhét évvel ezelőtt Angeli Gyuriként. Szerencsés Dánielkém vagy Fehérbundás L á n y k é n t Elképzelhetjük, milyen lehetett-leelvonszoltnak elűzöttnek elvágyódónak lennit Elkeseredhetünk látván, hogv voltak akik egy vonaton haltak meg, utolsóként azt érezve: m á r soha nem léphetnek szabad földre. Elgondolkozhatunk a ..Mit viszünk az útra. kapitány u r a m " — kérdésre adott válaszok n v o n j á n : v a j o n
— h.fyiv tízezer e m b e r vitte m a gával f é r j é t (-feleségét-anviátapját-gyerekét). hogy meggyógyítsák a nyugodt és gazdag Nygat valamelyik k ó r h á z á b a n ; — hánv tízezer e m b e r vitt magával csak egy kis kapszula ciá n t utolsóutáni lehetőségként, h a ez az utolsó is csődöt m o n d a n a ; — hány tízezren vitték a r a n y u k a t egy ú j r a k e z d h e t ő élet reményében; — hány tízezer vitte tizenegvéves párttagsági könyvét, egyetlen mód iát látva a piros könvv tisztasága m e g ő r z é s é n e k H a g y h a t j u k m a g u n k r a törni a szorongást, és töprenghetünk, nekünk mit kellene az Űtra vinnünk és fohászkodhatunk, hogv nekünk senkinek n e kelljen feltennie a Kérdést. És f é l h e t ü n k : ha m a r a d n á n k ; vagy visszafordulnánk nehogy kiáltanunk kelljen: Gyuri!! Angeli Gyuri!! Segítsééég! U. L.
Miért hagyta abba? Sorozatunkban olyan egyetemistákat, főiskolásokat szeretnénk megszólaltatni, akik valamely sportágban ígéretesen indultak. reményteljes eredményeket értek el, de valamilyen ok miatt abbahagyták. Ma, amikor oly sokat foglalkoznak az utánpótlás gondjaival, érdekes lehet utánanézni: ezekből a diákokból miért nem lett nemzetközi szintű sportoló?
•
Hét-nyolc évvel ezelőtt gyakt ran szerepelt a helyi — időnként az országos — s a j t ó b a n egy fiatal, reményteljes szegedi atléta neve. Hol itt. hol ott futott győztesként a célba, s egyre gyakrabban történt meg az, hogy országos versenyen is ő szakította át a célszalagot. Magyar serdülőbajnoki cím, sorozatos váltógyőzelmek után 17 éves korában az ifjúsági válogatottnak is tagja lett, s kijutott az 1976-os IBV-re, Zielona Gorába is. Mögötte volt az egész fiatal magyar vágtázó-mezőny, köztük — például — a m a m á r nemzetközi klasszis hevesi Nagy István. Nagy Mihály — akiről szó van — ma a Tanárképző Főiskola IV. áves földrajz-testnevelés szakos hallgatója. Évek óta nem versenyez, atlétikai pályára is cSak testmozgás céljából megy néha.
e
tem. Egyre gyakrabban veszítettem a versenyeken, s utolsó éves ifjúsági k o r o m b a n már, csak 8. lettem a magyar bajnokság döntőjében. Nem volt jó a kapcsolatom az edzőmmel, akivel három évig dolgoztam együtt, nem volt meg bennem az a tisztelet a tudása iránt, aminek meg kellene lennie. Egyre ink á b b visszafejlődtem. így a katonaság után hiába lfett ú j edzőm, ez az elvesztegetett négy év, olyan törést okozott bennem, amit m á r n e m lehetett helyrehozni. A Esetleg több évi munka sem hozott volna ki belőled újabb jó eredményeket? — Nekem régen az edzés is öröm volt. Nem azt mondom hogy szerettem szenvedni, de éreztem, hogy jól futok, hogy gyors vagyok. Emellett még a versenyeken a győzelem örömforrása is megvolt, ami az edzéseken is h a j t o t t előre. Ha elég elszántság lett volna bennem, 2—3 év alatt t ú l j u t h a t tam volna a válságon, amit — az előbbiek mellett — az okozott. hogy az ' esetleges vereség miatt m á r féltem versenyre menni. A Nem okozott már örömet az atlétika? — Az utolsó két év, amikor már az eredményeim is egyre romlottak, szinte kínlódás volt számomra. Megszűnt a győzelem örömforrása, s nem éreztem a futás szépségét sem. Fokozatosan e l j u t o t t a m oda, hogy középszerűen n e m érdemes folytatni.
A Miért szakítottál az atlétikával? — Messzire nyúlnak vissza az okok. Gyakorlatilag h á r o m év alatt lett belőlem atléta, s ezalatt az idő alatt három edzővel dolgoztam. Ez egy ideig nem is volt baj, hiszen fejlődtem egyenletesen. A legutolsó edzőm aztán nagymértékben befolyásolta a pályafutásomat. Akkor lettem ifjúsági válogatott, ennek ellenére ettől kezdve csak visszafejlőd-
® Miben látod együttvéve, a „bukásod" okát? — Talán túl h a m a r az élre jutottam serdülő koromban. S amikor kezdtem h á t r é b b szorulni — a rossz edzői elképzelések miatt
Megint
BÖLHE
Porftosan három évvel ezelőtt reendezték meg az utolsó BÖLcsész HEtet. Az egy évvel ezelőtti folytatás e l m a r a d t De most ismét elkezdődtek a szervezések és április 21-22-23-án három mozgalmas nap lesz — remélhetőleg — az Ady téren és szerte a városban. A három é v e t a r t o t t rendezvényre az egész város kénytelen volt felfigyelni. A Kárász utcát, sőt. a t a r j á n i víztornyot elborították a diákdékánválasztás transzoarensei Még ma is (!) hirdeti néhány felirat Kokas dékán dicsőségét Természetesen az idén is. legalább esv naoig. valamelyik évfolvamielöltje ül maid a dékáni székben A k o r t e s h a d j á r a t r a való • felkészülésnek. az ötletek gvűitécének máris itt az ideje! Az az évfolyam választhat maid dékánt amelyiknek a legjobban sikerül a kortesh ad járata, a .legszebb" felvonulást t u d j a produkálni. p legiobban szerepel a sport- és szellemi vetélkedőkön
szaktárgyak a bölcsészkaron például film. színház, sport, zene természettudományok. politika stb. Így talán v a l a m e n n y i r e kiegyenlítődnek az egyes évfolyamok esélyei. Lesz még egv vetélkedő: szombaton délután a rendezvény záróeseményeként Ennek nagydíját az egynapos dékán fogja felajánlani. Ezen az összecsapáson csak rendkívüli feladatokat k a n n á t a csapatok A sportvetélkedésben sem a világcsúcsok megdöntése 'esz az elsődleges c é l
Apropó szellemi vetélkedő! Ezt olyan kultúrtörténeti témákból állítják össze, amelyek nem
Egyetlen dolos a fontos: egvíin Szórakozzon Nevessen. Vetélkedjen a bölcsészkar, s égy ici-
A felsoroltakon kívül lesznek még filmvetítések szuper nosztalgia disco, cserépszavazás . és még sokminden más A grandiózus rendezvény m ű sorának mégcsnk a váza kész Bárki gazdagíthaia ötleteivel a programot. A korteshadiáratban minden bolondos. vidám fantasztikus, máskor elvetéltnek ítélt ötlet megvalósítható
— akkor n e m volt e r ő m újrakezdeni. # Bánod? — Mostmár igen. Azt az elvesztegetett négy évet. igaz, közel ugyanannyi idő alatt, de pótolni lehetett volna. Nagyon s a j nálom, hogy n e m próbáltam meg visszakerülni az élvonalba. Ehhez m á r hiányzott belőlem a tűz. Ez persze összefügg azzal, hogy én tehetségből, s nem szorgalomból é r t e m el a z eredményeimet, így nem t a n u l t a m m e g küzdeni. Ez tanulság számomra, ha edző leszek: Ilyen értelemben is nevelni kell az atlétákat. l Nehéz volt szakítani az atlétikával? — Maga a szakítás n e m volt nehéz, hisz kiábrándult voltam. Belső nagy problémát" az okoz, a m i k o r látom — pl. tv-ben —, hogy azok, akikkel egy szinten voltam, hova j u t o t t a k Az a kijelentés, hogy a tehetségekkel nem tudunk gazdálkodni, ugye nem újság? Azért hadd írjuk le emlékeztetőül, milyen eredményeket ért el Nagy Mihály 17 éves korában: 100 m — 10,8 mp; 200 m — 22,38 mp; távolugrás — 681 cm. Mindezt hét évvel ezelőtt... BAT/OGH TAMÁS
picit. jobban ismeriék egvmást a három nap elmúltával az öt évfolyam diákjai, no és persze, oktatók és hallgatók! A szervezők
SZEGEDI EGYETEM A
József
Attila
Tudományegyetem
a
Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Juhi™ Gyula Tanárképző Főiskola MSZMP és KISZ bizottságainál« lapla Felelős szerkesztő: GHOF RÖZA Szerkesztőség 6720 Szeged Dugonics tét 12 Telefon 12-11» Megjelenik havonta kétszer A.ra: 1.80 forint. Előfizetési dl) egy évre 28.80 forint reiiesztlk az intézmények KISZ- éf szakszervezeti bizottságai Ktadla a Csongrád megyei baokladó Vállalat Szeged Tanár-« köztársasáe Út)í 10. sz -574C belelő« kiartív Kovács Lás/lrt igazgató Szegedi Nyomda Szeged Balcsv Zsilinszky >1 H72P 1981 IV 8. — 1350 — ISSN: 11230- 1»IX Felelős vezető: Dobó Józset igazgató