Szegedi Egyetem 1983/3

Ideológiaéhség (2.

A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA

oldal)

Találkozás * Ladik Katalinnal és Dedinszky Erikával (5.

oldal)

Eszi, nem eszi... (6.

oldal)

Sport XXI. évfolyam

A

3. szám 19S3. március 8.

Ara: 1,80

nőhöz

(7.

oldal)

A FIN városi rendezvényei le (Juhász Gyula Tanárképző FőÜnnepségek, koszorúzások. iskola). Március 15. 10 óra. KoszorúMárcius 23. 14.30 óra: Diákpozás! ünnepség a szőregi csata emlékművénél, a szőregi emlék- •litikai vetélkedő. táblánál és a Petőfi-szobornál. Március 26. 9 óra: „Nekem 15.30 óra: Ifjúsági nagygyűlés a szülőhazám" vetélkedő városi Klauzál téren. Ünnepi beszédet döntője. 22 óra: Diákcentrum (Ifmond: Szilágyi János, a KISZ . júsági Ház). Csongrád megyei Bizottságának Március 29—31. Országos T u titkára, fellép: a Huzavona, dományos Diákköri Konferencia együttes. orvostudományi szekciója (SZOMárcius 21.: Városi ünnepsé- TE). gek a KISZ-szervezetek rendezéÁprilis 16. 10—22 óráig diáksében. centrum (600-as SzakmunkásképÁprilis 18. 14.30 óra: Koszorú- ző Intézet). zás Komócsin Zoltán szobránál. Április 23. diákcentrum (IfjúRendezvények, kulturális prograsági Ház). mok. Május 9. 18 óra: BékehangMárcius 12. Országos Diák Naverseny (Ifjúsági Ház). pok területi rendezvényei (IfjúSportrendezvények: sági Ház). Március 15. Ifjúsági Nap (IfMárcius 1. FIN kispályás férfi,' júsági Ház), 10 óra: filmvetítés, női labdarúgó torna (Ady téri 17 óra.-- Bonanza együttes kon- - sporttelep). . certje, 18 óra: táncház, 18.45: Március 20. Ifjúgárdisták löHuzavona együttes koncertje, 20 vészversenye (Szeged, Lőtér). óra: irodalmi kávéház. Március 26. Felszabadulási KuMárcius 21. Tavaszi koncert pa férfi, női kézilabdatorna (Kis(Ifjúsági Ház). Fellép: A Kormostadion). rán és az Interfolk együttes, Március 30. Felszabadulási f á k közreműködik: Hegedűs D. Géza. lyás váltófutó verseny. Március 31. Futónap: S z e g e d Március 18—19. Országos Egyetemi Főiskolai Amatőr Filmszem- Pécs váltófutás (JGYTF—JPTE).

Jámbor

kasz azaz nincsen szeminárium A Ezzel a címmel forgott köz- éves nyelvtanítás feladata lenne". csupán előadás." A másik tárgy problémájáról így kézen az a 42 oldalas tantárgyi vélekedik: „a marxista tárgyak • reformtervezet, melyet bölcsész.• A Jámbor szándék ezen •Névnap. évforduló, ilyenesetében a hangsúlynak az alap- kívül a bölcsészkari szakok — kari fiatal oktatók és hallgatók olyan ünnepi esemény-megegy csoportja dolgozott ki. Ez a - vető ismeretanyag elsajátításán félévekre lebontott — képzési terannyi panelszöveg. A lelejavaslat képezte alapját annak a kell lennie; a marxizmus gyakor- veit vázolja. A fönt ismertetett mértytelenség satujába szorílati alkalmazására való képessévitának, amit február 17-én renkérdésekről rendezett vitát Szitott köszöntők és formális gét viszont a szaktárgyi szeminádeztek meg a Bölcsészettudományi geti Lajos vezette be, ezután ömlengések helyett inkább 1 riumokon kell bizonyítania a hallKaron. Szajbély Mihály beszélt a vita választom a közhelytelenkegatónak, az adott anyag összefügdést. céljáról. Hangsúlyozta, hogy alapO A Jámbor szándék szövege gésrendszerében". vető igény a tervezet továbbgon,.egy több hónapja folyó kollektív Nem tudok . kitérni NAPOD dolása. ugyanakkor azt ¡g elmondmunka pillanatnyi eredményeinek # Az egyetemi szemimáriuelőzményeire, hacsaknem Évát a hogy illúziók nélkül vágtak a összefoglalása." A munkacsoport mokkal kapcsolatban Jámbor * nál kezdeném és általam köa ' reformtervezet kidolgozásának; a bevezetőben megjegyzi: „írászándék azt javasolja, hogy azok vethetetlen képességeid sem sunkban nem fogunk egyetlen kívánom hétköznapi szavakba a képességek fejlesztésének fóru- hiszen a minisztériumban a t a n reformelképzelés mellett hitet mai legyenek. Ennek alapfeltétele tervi módosítás előkészületei már önteni. A TE és ÉN kapcsolaelőrehaladtak. tenni. Sokkai inkább alternatívá- pedig az. hogy a hallgató a szüktában milliónyi szép szármakat és hozzájuk kapcsolódó prob- séges ismereteknek m á r birtoká9 A színvonalas eszmecsere zik tőled, mit köszönteni és lémákat szeretnénk f ö l v e t n i . . . " ban legyen. „A szemináriumi relemről, eszközök híján h a d d ' hozzászólói közül hármat idézünk. köszönni szeretnék. formában is feldolgozásra kerülő emlékezzek- meg Borisz PaszNagy József egyetemi tanár profi © A reformtervezet második S a legfontdsabbról. a szeternak szavaival: munkának ítélte a javaslat anyapontjában — Célmeghatározás és tárgyak esetében így célszerűnek látszik a tárgy ismeretrészének gát. véleménye szerint ott lenne a módszertani kérdések — három véső Mint savba mártott előrehozott számonkérése Ez gyahelye azokon a fórumokon, ameilapvetö . változtatásról van r-zó: karcol hű metszetet, Korlatilag úgy valósulhatna meg. lyek a közművelődési rendszert az optimálisnak tartott hallgatói az idő úgy bevéste hogy a félév első felében az adott vizsgálják. Pár dolog olyan jó — létszámnál 30—40°/0-kal többet lelkembe képedet. tárgy rendelkezésére álló összórahangsúlyozta —. hogy nem csak kellene fölvenni a versenyszellem számban (előadás+szemmárium) jámbor. A létszámról szólva megbiztosítása érdekében; a későbbi S él benne mindörökre olyan vezérfonal-előadásokat-kell állapította. hogy Magyarországon önálló továbbképzésre való felarcod alázata. tartani, amelyek a leglényegesebb csak látszólagos a túlképzés, ha készítésre nagyobb súlyt kellene A kemény világ tőled „ tudnivalókat 'és összefüggéseket nemzetközi méreteket vizsgálunk, fektetni; és olyan feltételeket kelhiába tiltana. emelik ki; ezekkel párhuzamosan akkor a tízezer lakosra jutó halllene kialakítani, amelyekkel biz— a férfi — a hallgató számára természetesen gatók számát tekintve az utolsók tosítva lenne a hallgatók nagyobb meg kellene teremteni a konzulközött v á g j u n k . A hozzászóló arányú részvétele a kari és egyetációs lehetőséget, esetleg felsőbbfontosnak tartotta azt is. hogy a temi szinten történő döntésekben. éves hallgatók bevonásával. tanárképzést és a bölcsészképzést „Elsősorban a tanárszakos képzés Ennek az un.' intenzív szakasznak külön kell választani, figyelembe problémáira koncentráltunk — véve azt a társadalmi igényt, m i írja a tervezet —, iavaslatot téve a lezárásaként a hallgatók a kiAz utóbbi években a felsőoktatást és ezen belül az orvosegyete- , ugyanakkor a tudósképzés problé- dolgozott kritériumoknak megfeszerint tanárra nagv szükség vari; mi képzést is az egymás sarkát taposó reformok és oktatás korszerűd lelően Vizsgát tennének. Az ezbölcsészre viszont kevésbé. májának megoldására is." sítések hada jellemezte. Ezek a permanens reformok a tapasztau t á n kezdődő szemináriumi munlatlan szemlélőkben az állandó megújulás, a lázas útkeresés téves # A bölcsészképzés jelenlegi kában m á r csak azok a hallgatók # Velcsovné dr. 'Tóth Katalin képzetét alakíthatták ki. Valójában a problémák ugyanazok maradhelyzetének paradoxonát abban vehetnének részt, akik a vizsgát docens is gondos munkának ítélte tak, mint tí? vagy húsz évvel ezelőtt. Ezek közül a legfontosabbak: látják, hogy „a hallgatók fizikaisikeresen letették. E szakaszban a a Jámbor szándékot, különösen a az elméleti jellegű képzés és a mindennapos gyakorlat között meglé. vázolt számonkérési rendszert lag nyilvánvalóan túlterheltek, szemináriumok mellett immár az vő jókora különbségek;' az oktatás túlzott széttaposása; a részterületartotta életképesnek. Ugyanakikor ugyanakkor szellemileg alultáp- eredetileg meghatározott óratek közötti összefüggések elsikkadása, a lexikális ismeretek túlsúlya hiányolta a szakbizottságok m u n láltak". Az alultápláltság okát számban előadások is folynának, és végül az értelmiségi képzés, a nevelés következetlenségei, hiányosk á j á n a k szinkronba hozását, a abban vélik — a folyamatos időmelyek most m á r nem a nagy ságai. nyelvészek aktív közreműködését zavar és az igénytelenség mellett összefüggésekre, hanem egy-egy Miközben a diploma értékéről, az egyetemi oktatás helyzetéről, a —. hogy hiányoznak bizonyos tárrészletproblémára koncentrálná- és a tervezet végéről az összeállítók névsorát és az elkészülés tennivalók hogyanjáról és mikéntjéről az újságokban széleskörű; az gyak: művelődéstörténet, művé- nak, mintegy betekintést engedve oktatók és oktatottak, a felelősök és felelőtlenek, a hozzáértők és szettörténet. néprajz, szociológia, az előadó tudományos kutatásaiba, d á t u m á t hozzá nem értők, az okosok és a még okosabbak között szűkebb körű esztétikatörténet, tudományelmé- alkotóműhelyébe. E rendszer beO Serfőző Lajos, a BTK d é k á n viták folynak, van egy téma, ami teljesen háttérbe szorul. let. számítástechnikai alapismevezetésével természetesen tarthaja Szerint a Jámbor szándék terNevezetesen, milyen magatartásmintát sugall, milyen feltételes retek stb. A probléma megoldását tatlanná válna az egyetemi év veinek körültekintő véghezvitele reflexeket alakít ki az egyetém a képzés során a hallgatókban? abban látják, hogy az egyetemen pillanatnyi, két szorgalmi és két. igen nehéz. Mindenesetre szükHa jobban belegondolunk, egyáltalán nem mindegy, milyen fela hallgatóknak lehetősége nyíljon viszonylag hosszú vizsgaidőszakra fogással, milyen életszemlélettel indul el- valaki a pályáján. arra. hogy a fölsorolt tárgyak bomló beosztása is. Helyette né- séges lenne egy-két évfolyamon, Az egészségügyi intézményékben érvényesülő szigorú szervezeti mindegyikéből 2—4 féléves előgyes tagozódás alakulna ki. némely szakokon bevezetni kísérletképpen ezt a rendszert, mégha és szakmai hierarhia (lásd még az oktató kórházakban szerzett taadássorozaton részt vennének. intenzív szakasz—képességfejeleddig ritkán is vezettek be pasztalatok), az egzisztenciális gondok (lásd az évente végzők száma lesztő szakasz, intenzív szakasz— igazi, valódi reformokat. és az ú j kórházi ágyak száma közötti összefüggés) finoman szólva is f ) Időigényes és nagyrészt képességfejlesztő szakasz beoszkörültekintésre és óvatosságra inti a hallgatókat és a pályakezdőket. szükségtelen a javaslat szerint az tásban. Az egve s 'szakaszokat Qt A tervezet és a hosszúra A megbecsülés alacsony foka, az előbbrejutás nehézségei, az orosz nyelv és a marxista tárgyak körülbelül kéthetes vizsgaidőszak nyúlt érdekes vita megérdemelte egzisztenciális gondok létezése az előzmények és a jelen helyzet isilyen formában történő oktatása. követné: a képességfejlesztő sza-, volna. hogy a minisztérium képmeretében egyszerűen és logikusan megmagyarázható, de ettől még Az orosz nyelv tanításával kap- kasz után azoknak a vizsgáknak viselője jelenlétével megtisztelje a az érintettek számára nem oldódnak meg ezek a problémák és „necsolatban a munkacsoport meg- a letételére lenne lehetőság, tervezet elkészítőit. velő" hatásuk sem csökken. állapítja: ..e nyelv tisztességes amelyekből nincsen intenzív szaEzek a hatások arra ösztönzik az érintetteket — hallgatókat, megtanítása a megelőző tíz- (!) — catus — pályakezdőket —, hogy ne keressék a „bajt" maguknak, (ne vállalják a vitákat a konfliktusokat, főnökeikkel, kollégáikkal,. oktatóikkal). Ha van is, ne hangoztassák túl gyakran véleményüket, még a jobbító szándékú, kritikus megjegyzéseket sem, mert ezzel szakmai érvényesülésüket és nyugalmukat kockáztatják. A tekintély, a pozíció tiszteletben tartása és a „status a u ó " elismerése esetén az illetőből nem lesz „nehéz" vagy izgő-mozgó, problémafelvető ember, háborítatlanul végezheti dolgát Ez a beállítottság a környezet számára többé-kevésbé rokonszenvles és nem jár közvetlen hátránnyal (ezért is lehet népszerű). Egyetlen nagy buktaA szemle helye és ideié: Jugosításuk történhet szélcsíkkal hász Gyula Tanárképző Főiskola tója van, hogy hosszabb távra közönbösséget, kívülállást eredményez. hász Gyula Tanárképző Főiskola fényhanggal, vagv külön magnóKISZ-bizottsága (6701) Szeged. Hiszen, aki megszokta, hogy nem szól bele a dolgokba, nem próbálja Szeged, március 18—19. A szemhanggal. A filmet és a hangot Április 4 útja 6. A részletes ereje és tudása legjava szerint alakítani munkahelyét,, környezetét, lére nevezhető minden amatőrkülön orsón, vetítésre kész állaprogram: egy idő után nem t u d j a legszemélyesebb ügyének tekinteni munká. film. mely országos filmfesztivápotban kell beküldeni. A film Március 18. 14 óra: Megnvitó, ját. nem tud azonosulni vele. nem tud lelkesedni érte. Elveszhet egv lon még nem szerepelt. Nevezés a hang orsóján is kérjük fel14.30: Versenyfilmek vetítése.. nehezen megfogható, de kétségtelenül létező dolog: az emberi tényehetnek az egvetemj. főiskolai tüntetni a film címét a vetítési e«te: Nyilvános vita ző, ami esetünkben az önálló gondolkodást, a merész véleményalkoamatőrfilmklub tagjai, és más frekvenciát, magnósebességet Március 19 9.30: Vetítés. Előtást és az úi utakra való elindulás képességeit jelenti. klubokban, vagv egyénileg dolhang.iávot! A legjobb filmek díadás. Vita Eredményhirdetés gozó egyetemi, főiskolai hallgajazásban részegülnek' A filmek (Rendezvény helvszíne Juhás2 Ezt pedig még a legjobban szervezett és a legjobban felszerelt tók A filmek lehetnek N—8 nevezési és b e k ü l d ő i batVideie: Gyula Tanárképző Főiskola díszegészségügyi hálózat sem nélkülözheti; hát még a miénk. S—8 és 16 mm-es méretűek, hanmárcius 10. Beküldési cím: Ju- terme, és a Tamási Áron klub.) MARTON JÁNOS

M i r e nevel az egyetem?

Országos Egyetemi Főiskolai Amatőrfilm-szemle

Ideológia-éhség? Különös világot élünk manapság. Pillanatnyilag(!) talán egyetlen ideológiai rendszer sincs egyértelmű offenzívában. .A válság t e r mékeiként megjelenő k o n i u n k t u r á l i s ideológiák— m i n t a neoliberalizmus, ú j konzervativizmus — áttörése sem következett be. A kapitalizmus hosszabb és mélyebb k i h a t á s ú válságai közül talán az első olyat éljük át, amelyet — legalábbis egyelőre — n e m kísér sem egy egy jobb, sem egy baloldali mozgalom látványos felemelkedése. Egyáltalán — n e m t a p a s z t a l h a t ó egy a l t é r , natív ideológia dominanciája. A részsikerek ellenére a nyugati baloldalnál is i n k á b b elbizonytalanodásról, átértékelődési folyamatról beszélhetünk. A tőkés világban zajló — önmag á b a n is sok ú j kérdést felvető — válsággal többé-kevésbé együtt jelentkezik a szocializ. mus fejlődésének lelassulása. Néhány országban megtorpanásról, Lengyelország esetén k i fejezetten válságról van szó.

Mihez képest az ideológiai

„késik" válasz?

Á f e n t jelzetteket és hazai nehézségeinket érzékelve m a szinte divat az ideológiai válasz fogyatékosságairól, a valóság és az elméleti m a gyarázat közötti szakadékról beszélni. Korszerűbb szocializmusképre, a szocializmushoz vezető út sajátosságainak ú j r a g o n d o l á s á r a van szükség," m o n d j á k sokan. Ü j r a meg kell vizsgálni a szocializmus általános törvényszerűségeinek p r o b l é m á j á t — h a n g o z t a t j á k többen. Az e l m é let továbbfejlesztésének, az ideológiai válasz radikális korszerűsítésének igénye n e m egy össztársadalmi „elbutulási f o l y a m a t " végpontján, h a n e m fordítva, egy egyre oldódóbb, alkotóbb szellemi légkör „ e r e d m é n y e k é n t " m e r ü l t fel. Az ideológia és a valóság közti szakadék a dogmatizmus — a h a r m o n i k u s t á r s a d a l o m k é p — i d ő s z a k á b a n . jóval nagyobb volt. Csakhogy a k k o r — részben a „személyi kultuszos" politikai m e c h a n i z m u s sajátosságai m i a t t is — ez az ellentmondás nem, illetve csak torzulva kerülhetett a felszínre. Másrészt a felhalmozás, az ún. extenzív termelés k o r á b a n — ha nagyon hézagosan és sok veszteséggel -is — de egy leegyszerűsített, és így sok tekintetben hamis ideológia is ellátta a társadalom minimálisan szükséges integrálódásának a társadalmi ú j r a termelés szolgálatába állításának funkcióját, (Ez persze csak a h i b á k a t menti — a bűnöket, törvénysértéseket nem!) A torzulások visszatérése ellen tudatosan és elszántan küzdő politika; a hibák tanulságainak elemzése; a termelőerők fejlődése; a társadalom differenciálódása; a megnövekedett társadalmi és nemzeti önismeret; a közben végbement elméleti gazdagodás és nem utolsó sorban a külső kihívások; — mind-mind közrejátszottak az ideológia és a valóság ellentmondásainak felszínre kerülésében, tudatosodásában. Itt v a n az ű j nemzedék is, amelynék a 68-as r e f o r m m á r történelem, és m i n d j á r t stagnáló — rbmló életkörülmények között kénytelen kezdeni „feln ő t t é válását". ö k pedig— b á r m e n n y i r e is bennünk, h a r m i n c fölötti ütegekben a Kft és érzelem — adekvát, tárgyilagos választ v á r n a k k o r u n k problémáira.

Mindenki

másképp

éli

meg...

Még egyet látni kell: mindenki másképp éli meg a .,régi" szocializmuskép elmúlását, átraj. zolodását. Hosszú távon általános és közös érdek a kosszerű elméleti válasz és az ebből k i növő cselekvési program. Rövid és középtávon azonban a szükséges átalakulás m á r é r d e k e k e t sérthet. (Ezért is csak egy demokratikus politizáló f o l y a m a t e r e d m é n y e k é n t születhet t a r t ó s megoldás.) Van, aki nem érzékeli a lépéskényszert és közönyösen, értetlenül, vagy esetleg arrogánsan figyeli mások aktivizálódását. V a n aki érzékeli, és „felülről" vagy „kívülről" reformot, intézkedéseket sürget. Többen a szocializmus általános válságaként élik át, és n e m bíznak mások újítöképességében. Ismét mások csak időleges taktikai engedményeket l á t n a k a sorra születő intézkedésekben, és m á r egy stratégiaváltást megengedhetetlennek t a r t a n a k . Ügy érzik, a r é . gi szocializmusképpel együtt m a g á t a szocializm u s t kérdőjeleznénk meg. Van, aki mély rezignációba süllyed, és van, aki m i n d e n k i mást konzervatív t á b o r b a soroló „hősiesen" elszigetelt radikalizmusba. Mivel a politikamentes m a g á n s z f é r á b a vagy a kényelmes védettséget n y ú j t ó közpozícióba való meghúzódás — hol v a n n a k m a m á r ilyen e k ? — esélyei a jövőben valószínűleg még ink á b b csökkennek, várható, hogy mind több emberhez érnek, el az említett átértékelődési folyamat hullámai. Még fokozottabban szükséges tehát a megkezdett t á r s a d a l m i vita következetes továbbvitele, egy közeg, melyben az álláspontok k i f o r r h a t n a k , az egyoldalúságok feloldódhatnak.

Illúxiók a forradalmi és az építés során

ideológiában

Hogy megfelelő válasz szülessen, látnunk kell a jelent. T á r s a d a l m u n k * tagoltságát, érdekkülönbségeit. környezetünk ellentmondásait. Ldt. nunk kell — és nem megtagadnunk saját múltunkat. L á t n u n k kell például, hogy a forradal-

mi ideológia számos utópikus elemet t a r t a l m a zott. Ez azonban progresszív erőként hatott — objektív h a j t ó e r ő k é n t m ű k ö d ö t t Nemhogy káros lett volna, egyenesen a győzelem előfeltétele volt — pl. a tömegek jelentős részének m e s sianasztikus hite, egyenlősítési vágya. A f o r r a dalmi türelmetlenség — pl. anarchizmus formáj á b a n — persze f o r r a d a l o m idején is rombolhat — ez azonban tudatosan széfrvezett mozgalomnál kivédhető veszély. Sokkal ellentmondásosabban h a t n a k az egyenlőség b i r o d a l m á n a k gyors megvalósítását célzó utópiák a f o r r a d a l o m győzelme után. Máig páratlanul Lenin m u t a t o t t példát arra, hogy hogyan kell egyrészt ezeket az egyenlősítő energiákat a forradalom védelme és az építés szolgálatába állítani, másrészt, hogy hogyan kell szembenézni — és á pártot, a tömegeket is „szembenézetni" — a kezdeti illúziókkal. Lenin és Sztálin stratégiai különbsége m á r igen korán m e g m u t a t t a n e k ü h k — (ezért volna érdemes még intenzívebben hasznosítani e kor elméleti tapasztalatait!) — hogy „csak" a világ egy részén győztes elmaradott viszonyokat öröklő szocializmusnak két nagytörténelmi alternatív á j a van. (Egy bizonyos történelmi ideig!)

Szembenézés társadalomkép

vagy

harmonikus

Az egyik, a f á j d a l m a s önmegismerés, és az ennek megfelelő működési mechanizmus k i a l a kítása. Ennek ragyogó korai példája Lenin, pontosabban a Bolsevik P á r t 1921-es ú j gazdasági politikája és az ezt követő elméleti m u n kássága. A másik lehetőség felé sajnos az elm a r a d o t t viszonyok tehetetlenségi nyomatéka is sodortá a fiatal szocializmust: engedni a forr a d a l m a t végigküzdött tömegek egy része nyom á s á n a k és deklarálni: közel, vagy m á r egészen itt van a harmonikus' társadalom, a szocialista „-Kánaán". Mint m o s t a n á b a n szellemesen elhangzott: a szocialista jelenben rövidesen m a g á r a talál a hegeli abszolút szellem. E h a r m o n i k u s t á r s a d a l o m k é p t a l a j á n jött létre aztán az a túlcentralizált, a részérdekekre érzéketlen — „érdektakaró" — intézményrendszer, amely aztán dogmatizmus-személyi kultusz stb. névvel illetett f o r m á b a n érte el legiorzultabb változatát. (Mert ugye, ha a szocializmusban, úgymond, s a j á t alapú ellentmondások nincsenek, ákkor csak a múlt m a r a d v á n y a i , az egyéni f e lelőtlenség és végül az ellenség keze lehet a mégis felmerülő problémák mögött.) N é h á n y dolgot le kell szögezni: ez a m ú l t a m i é n k — szembe kell néznünk vele. Másrészt „ez a m ú l t " nem mitikus sötétséget, d e n e m is — vagy mint m a a fiatalok n é h á n y felületes irodalmi élmény a l a p j á n látni hajlamosak — valamiféle szatirikus játékot jelentett. Egy bizonyos szinten; egy bizonyos határig. — j e lentős késleltető mechanizmusok beépítése á r á n — bizonyos történelmi f u n k c i ó k a t — (és ez n e m csupán az extenzív iparosítás!) — teljesített. Másrészt, az ott létrejött intézményi viszonyok — ezek egy része a f o r r a d a l m i szervezetből nőtt ki — meggyökereztettek olyan m ű ködési mechanizmusokat és é r d e k s t r u k t ú r á k a t , melyekkel a szocializmus továbbfejlesztésénei számolni kell.

„Az önmegismerés szükséglet..."

történelmi

Az ötvenes években, f ő k é n t az SZKP XX. kongresszusa után újraindult a szocializmus Lenin által megkezdett önmegismerést folyamata. Sok megtorpanás, fékezés, — esetenként kisiklás — de m é g több ismételt és m a k a c s nekirugaszkodás kísérte ezeket a megújulási — •vagy h é t k ö n a p i b b a n —, modernizációs törekvéseket. Átéltük a „ r e f o r m e u f ó r i a " és a „reformvisszaforgatás" korszakát is. Volt, amikor úgy láttuk,' évtizedekben m é r h e t ő célok felé f u t u n k , és a szocializmus erői gazdasági verseny keretében győznek a világon. Az önmegismerés — e t a l á n sokszor lelassuló — f o l y a m a t á b a n úgy tűnik, kialakulóban van, egyrészt, a történelmi lépéskényszer egyre komplexebb felfogása, m á s részt, az ö n m a g u n k k a i szembeni történelmi t ü relem és rálátás. A kapitalizmus részben szükségszerű „túltagadásából" következik, hogy kor á n t s e m mindig tökéletes reformlépéseinkkel, n e m a kapitalizmus felé menetelünk vissza — h a n e m a szocializmus lényege vagy egy kifejlettebb, hatékonyabb szakasza felé h a l a d u n k előre. (Tendenciájában, hogy pontos legyek.) Egy önmaga ellentmondásait tudomásulvevő. intézményeit erre tekintettel építő — és épülni hagyó —, demokratikus és hatékony közösségi társadalom felé. Sokakat megtéveszt — így, vagy úgy — hogy ez az előrehaladás gyakran a gyengébb ellenállás vonalán — pl, kisvállalkozások — történik. A r e f o r m n a k m i n d e n f é l e k é p p á t kell fognia a m a k r o s t r u k t ú r á k a t , a gazdasági mellett a politikai szférát. Végül pedig be kell kapcsolnia, és a m e c h a n i z m u s el nem sorvasztható részévé kell tennie az alulról jövő mozgásokat is. Aki a r e f o r m o k révén „ism é t " egy — „ m a g a s a b b szinten" — ellentmondásmentes társadalom k i a l a k u l á s á t v á r j a , az ú j a b b á l o m b a n r i n g a t j a magát. A felgyorsuló történelem pedig egyre kevesebb időt hagy nek ü n k a valóságtól elforduló álmodozásra. GECZI JÓZSEF

2 SSEC.F.DI FGYFTEM

%

Külső iskolai gyakorlat Speciális m u n k a h e l y a gyakorló iskola. Technikai felszereltsége, szemléltetőanyag-készlete jóval az országos átlag felett van. T a nulói korosztályuk legjobb képességű tagjai közül kerülnek ki. De ezek a diákok tökéletesen tisztában vannak átlagon felüli tehetségükkel, és ez. sajnos, sokukat elbizakodottá, nagyképűvé, felületessé teszi; és így teljesítményük, fegyelmezettségük nemegyszer elmarad a tőlük jogosan elvárhatótól. Azzal is tisztában vannak —. különösen a felsőbb évfolyamok —, hogy a tanárjelöltek m u n k á j á n a k sikere nem kis m é r tékben az ő hozzáállásuktól függ. Hogy milyen különbségek vannak a gyakorló iskola és a más típusú iskolák között, azt a gyakorlatban tapasztalhattál* f e b r u á r b a n a J A T E végzős, t a n á r szakos hallgatói (az előző félévben részképzésen külföldön tartózkodó hallgatók kivételével). Az idén t a n á r i diplomát szerző egyetemisták háromhetes, külső iskolai gyakorlaton vettek részt Szeged n é h á n y szakközén és s z a k m u n kásképző iskolájában. Az első hét az ismerkedésé és az óralátogatásoké volt. a második és a h a r m a d i k héten pedig a t a n á r j e l ö l tek tanítottak. A gyakorlat a fogadó iskola számára is esemény volt. A gyakorlat kinti vezető tanárai igvekeztek minél jobb színben feltüntetni s a j á t iskolájukat. Megpróbálták elretteni az egyetemisták elöl a mindennaook döccenőit. A közéniskolások számára is esemény, a megszokottól eltérő dolog, hogy óráikat még nem végzett t a n á r t a r t j a . A t a n á r j e l ö l t e k n e k elsősorban n e m a szaktudományi felkészültsége méretett meg ebben a h á rom hétben. Sokkal inkább az alkalmazkodó kéoességük. az. hogy mennyire tudják elfogadtatni m a g u k a t az ilyen intézményekben tanuló diákokkal. Megismerkedhettek az iskolák képzési céljaival, betekinthettek az itt t a n í -

t o t t tananyagokba. T á j é k o z ó d h a t tak a szakmai tárgyakhoz és a közismereti tárgyakhoz való viszonyok különbségéről. F e l m é r hették, hogy az egyetemen és a gyakorló iskolában elsajátított módszereket hogyan t u d j á k egy másik iskolatípusban alkalmazni. Nemegyszer rádöbbenhettek, mennyivel fegyelmezettebbek ezen iskolák tanulói, mint a gyakorló iskolák d i á k j á i m e n y nyivel kevesebb időt kell a szakközépiskolákban és s z a k m u n kásképzőkben a fegyelmezéssel tölteni, m i n t a Ságvári gimnázium egyes osztályaiban. Betekinthettek t a n á r i közösségek életébe, feltárult egy-egy tantestület belső élete, főnök-beosztott viszonyok. Láthattak szimpatikus és taszitó vezetési módszereket, akiket m a j d a n i m u n k á j u k ezen része is érdekelt Az egyetemi hallgatóknak a gvakorlat előtt kiküldött levél első m o n d a t a így hangzik: „Értesítem, hogy 1983. f e b r u á r 7—26-ig az alábbiak szerint külső iskolai gyakorlaton köteles részt venni." Nem biztos, hogy a g y a k o r l a t n a k előnye a mindenki számára kötelező volta. Ugyanis e r r e a h á r o m h e t e s kötelezettségre a z egyetemi tanulmányok utolsó félévében k e r ü l sor. Akkor, a m i k o r m á r m a j d minden végzősnek van elképzelése ' m a j d a n i állásáról (mi több. nemegyszer konkrét m e g á l lapodása is m u n k a a d ó j á v a l ) — erről hivatalos nyomtatványokon f e l m é r é s is készült—. Köztudomású. hogy a t a n á r szakon Végzettek jelentős h á n y a d a nem a k a t e d r á t választja. Ez főként a bölcsész karon végzetteknél elég nagy százalék. Gondolkozni kellen e talán a gyakorlat f a k u l t a t í v v á tételén, esetleg „személyre szóló" megszervezésén. Így a m a j d a n szakközépiskolában dolgozók m á r most ezzel a z iskolatípussal ismerkedhetnének, és n e m lennének olyan hallgatók, akik csak a külső gyakorlat végét kénytelen e k várni. B. I.

Debussy- koncert a Zeneművészeti Főiskolán A Zeneművészeti Főiskola nagytermében az elmúlt alkalommal D. Claude Achille Debussy műveiből hallottunk hangversenyt a Főiskolai-egyetemi bérlet keretében. Az est első s z á m a a kora Két arabeszk volt. A cím az arab építészet d í s z í t é s f a j t á j á r a utal. Zenében ezt az elnevezésst Schumann használta először. Nála rondószerű f o r m á t jelent; ezt Debussy is átvette. A fiatal Debussy még n e m jutott el a rom a n t i k a tagadásához. Zenéje á t tetsző, világos, rajzos vonalvezetése énekelhető dallamokat hoz létre, melyek Bódás P é t e r zongoraművész játékában keltek életre . Debussy baráti köréhez szimbolista költők is tartoztak, tgv például Mallarmé, akinek az Egy faun délutánja című eklőgájához Debussy 3 tételes művet tervezett. Végül csak az első tétel, a prelűd készült el. Ez a szimfonikus m ű v e hozta az első nagy sikert számára. A koncerten fuvola-zongora átiratban, Lass Zoltán (fuvola-) és Delley József (zongora) előa d á s á b a n hallottuk ezt a naev zenekari a p p a r á t u s t igénylő m ű vet. A bevezető fuvolaszó közism e r t leszálló, m a j d fölemelkedő dallamíve rögtön megtelepíti előttünk a természet b u j a rmsztériumát. A prelüdök 24. d a r a b j a Chop i n sorozatát j u t t a t j a eszünkbe. A lengyel zeneköltő hatása alól Debussy sem vonhatta ki m a g á t annál is inkább, m e r t első tan á r n ő j e Chopin növendéke volt A zongorasorozatban már egyéni h a n g j a szólal meg. ahol a . színek, m i n t f o r m a i l k o t ó elemele, dominálnak. ö t darabot hallottunk közülük Delley József előadásában. Az egyes d a r a b o k nak programot adott Debussy Az Anacavri dombjai című prelüdben a lankás dombok, a nyugodt tá.i festői megjelenítése után, a dogos vidám emberek

hétköznapjai vonulnak elénk. .4 lenhajú lány egy természeti képbe olvadó portré. A f é l b e m a r a d t szerenádban is metszetek v á l t a kozásból alakul a forma, a Szerenádot adó és kapó egész más zenei anyagokkai szakítja f é l b e egymás mondanivalóját Régi legendát örökít meg az Elsüllyedt katedrális. A legenda egy hatalm a s katedrálisról szól, m e l y e t elöntött a tenger, de ködös p á rás napfelkeltékbe« a templ méltóságteljes lassúsággal kiemelkedik a vízből, és ú j r a z ú ? az orgona, szól a harang Maid ismét m a g á b a fogadja a víz. é s eltűnik a látomás. Utolsó orel ű d k é n t egy groteszk m ű v e t h a l lottunk. A zene szögletes motíviynaiban Lavine generális excentrikus a l a k j á t , a párizsi k á véházak közkedvelt f i g u r á j á t ismerhetiiik meg. Sín Katalin (cselló) és Bódás Péter (zongora) előadásában h a l lottuk a cselló-zongora s z o n á t i t . Életének utolsó műveit melvelc közül ez a szonáta való eívszerűen „Musicien francois",_ a „francia zenész" aláírással a d a t ta ki. Ismét két zongoramű következett- a Debussy könnvüzenéíét idéző furcsa hdnsulatú. melankolikus groteszk keringő, a La plus que lente és a Watteau ké_ pe ihlette Boldog sziget— Bódás Péter tolmácsolásában. A koncert zárószímn a Klári, nétrapszódia volt Gallai Attila (klarinét) és Delley József (zongora) előadásában. Korábbi k a m a r a m ű , mint a csellószonáta. Nagyon szép, különlegesen finom hangot követel az előadóktól. Debussy nyomán indul meg a francia zene f o r r a d a l m a ő vo't az első újító. Megnyitotta az útat Ravel' és a Francia Hatok tevékenysége előtt, kiknek munkásságába n y ú j t betekintést a hátralevő két bérleti koncert. I. M

t

Egyszakos t a n á r k é p z é s = megoldás?

P á l lyi B é l la

W A Szegedi Egyetem 1983. 1. számában megjelent „Körkérdés Egy jaj szó volt csak és a fölaz oktatókhoz" című írás azzal a következtetéssel zárult, hogy „A hedi léte megsemmisült. A legfiti 35—fO órás kötelező elfoglaltság a felsőoktatásban túl sok. Ezen nomabb műszer az emberben azonban igazán az egyszakos tanárképzés segíthetne". megállott. Pályi Bélának hangszere volt. Szinte nem is a fi• Egyszakos tanárképzés a felszabadulás után már volt hazánkziológiai uralmába tartozó ökölban is. Azok az okok, amelyek akkor a kétszakos tanárképzésre való nyi szerv, mely központi szolgááttérésre kényszerítették irányító szerveinket, még hosszú ideig nem latát teljesíti a vér őrhelyén. szüntethetők meg. Nem véletlen, hogy a legjobb hallgatók közül többen nem az egyszakosodási lehetőséget választják, hanem felvesznek Tanító volt, kinek szíve munegy harmadik szakot is. Az interdiszciplináris tudományok terjedésé, kásságának minden állomáshenek korszakában tudományos szempontból sem olyan „igazi segítség, lyén a rábízottakért dobogott, nek" látszik a kétszakos alapozó képzés elvetése. A Művelődési Miakár picinyke falusi gyermekenisztériumnak talán a munkahelyeken — ahol erre lehetőség van — ket kellett tanítani, akár az lehetne jobban ösztönöznie a tanárok „egyszakosodását" és ehhez egyetemen az új értelmiség fiaa posztgraduális képzés kialakuló rendszere is hatékony segítséget taljait irányítani a .bürokrácia nyújthatna. Vitáinkban akkor léphetünk előbbre, há a kétszakos képútvesztőjében. A felelősség tuzés keretében keressük a lehetőségeket. Néhány elgondolást bocsátok data volt vezetöeszménye a csavitára, a kétszakos idegen nyelvi tanárképzést tartva szem előtt. ládi életében, és ugyanezen eszme volt lépteinek iránytűje köz• 1. A felsőoktatásban egy tárgynak jelenleg csak akkor van életi munkásságában is. Tanítói „rangja", ha ezt 2 óra előadás és 2 óra szeminárium f o r m á j á b a n oktevékenységét Magyarcsanádon tatják. Ez az oktatási forma a tudományos és metodikai irodalom kezdte, honnan Maroslellére gazdagságának, a jegyzetek kiadásának a lehetőségei mellett • anakkerült általános iskolai igazgaronisztikus. Jf .. módot és leJavaslom: az ú j tantervekben az 1 óra előadás és a hozzá kap- tónak. Időközben hetőséget talált egyéni fejlődésécsolódó 1 órás szeminárium vagy gyakorlat oktatási forma távlati nek biztosítására és így biolócélját tekintsük ideálisnak. így a hallgató lehetőséget k a p arra, hqgy gia—földrajz szakon általános legyen ideje eredetiben isngerkedni az oktatótól eltérő nézetekkel, az iskolai tanári oklevelet szerzett. oktatók pedig arra „kényszerülnek", hogy előadásaikban az elméleti Később Sándorfalvára nyert átkérdésekre, az összefüggésekre irányítsák figyelmüket. (Nemzetközi helyezést, majd néhány év után kongresszusokon általában 20 percnél hosszabb ideig nem lehet előKiskundorflgsmára került és szakadni. Rádióban, tv-ben is elképzelhetetlenek 45 perces előadásoké • 2. Javaslom, hogy a MM által előírt tantervek é^ programok; • felügyelői munkakört is betölun. kerettantervek és keretprogramok legyenek. Ezekben az" okmátött az iskolai munka mellett. nyókban központilag írják elő: a) az adott félévben oktatott tárgya1960—70-ig a természettudomákat, b) a tárgyak óraszámát, de nem bontva előadásokra é% szeminányi karon a dékáni hivatal veriumokra, gyakorlatokra, c) az egyes tárgyak n e n j túlságosan részle- j zetöje volt. Közpen földrajz szatező, minimális programját, d) a több évig oktatott tárgyak eseté Íjén kol) Középiskolai'taHári. oklevenem kötelező érvényű javaslatokat a tárgyak anyagának félévenkénlet is kapott és '1970-tpl kezdve ti elosztására, e) a lehetséges számonkérési formákat, azok egymás- • haláláig egyetemünk Rektori hoz való viszonyát, valamint annak a kimondását, hogy egy tárgyból Hivatalának oktatási osztályve(az előadás, a hozzákapcsolódó szeminárium vagy gyakorlat egy egységnek számítson) egy félévben csak egy számonkérési forma l e h e t Egy ilyen kerettanterv és keretprogram intézményesen igényli a helyi vezetők és oktatók alkotó kezdeményezését, lehetőséget biztosit a folyamatos megújhodásra, a helyi lehetőségek kiaknázására. Az ,,új alapokon nyugvó Idegen nyelvi oktatás" tanterveit és programjait némely esetben a középiskolát is meghaladó unifikáeiós előírások jellemzik. Ezeket nem érzem összhangban lévőknek gazdasági életünk irányításának jelenlegi és perspektivikus mechanizmusával. • 3. A heti 30 óránál semmiképpen sem több (napi 6 óra) kötelező óraszámon belül javaslok már az I. évtől kezdve megkülönböztetni mindenkire egyformán kötelező és fakultatívan kötelező óraszámokat. Az idegen nyelvi szakok I.—III. évfolyamain szakokhoz nem kötött 1—1 órás fakultatívan kötelező (aláírás megszerzésével járó) óraszámok bevezetésére látok lehetőséget, a IV. és V. évfolyamon pedig a mindenkire egyformán kötelező órák számát az egyes szakokon heti 3—3 órában lenne célszerű előírni. (Magyar, történelem stb. szakokon ezek az arányok másképpen is alakulhatnak). 9 4. Az „új alapok" vitathatatlan érdeme a tananyag szakaszolási eszméje. A hármas szakaszolás helyett azonban csak két szakaszt javaslok az oktatás szervezésében. Az I. éves „azonos szintre hozó" szakasz több hátránnyal jár, mint előnnyel. Az „azonos szintre hozás" a felviteli vizsgák feladata. Ha nem lennének felvételi vizsgák, akkor ennek a szakasznak a maga „szelektív" vizsgájával meg lenne a haszna. így azonban a „szelektív" vizsgákkal együtt (különös tekintettel a külföldi I. éves részképzésre is> j ó lenne eltörölni. Ez a szakasz csak a lefelé nivellálás, a középszerűség realitásait jelenti. A BTK valamennyi szakán a tananyagot 2 részre, egy I - - I I I . évesre és egy IV.—V. évesre lenne célszerű osztani, de csak akkor, ha a mostani gyakorlattól eltérően, a hallgatóik a IV—V. évfolyamokon lehetőséget k a p n a k egy 2 évre elkötelezett specializálódásra szaktantárgyaik vagy nem szaktantárgyaik (pedagógia, lélektan, filozófia, szociológia stb.) keretében. Az ilyen irányú, a hallgatók kialakult érdeklődésére épülő, maximálisan önállóságra nevelő specializálódásra mind a 4 félévben heti 10 körüli óraszámot lehetne f o r dítani. Az I.—III. éves tananyag az iskolai oktatás követelményeit tartaná elsősorban szem előtt. A IV. és V. évfolyamon még kiegészülne — az egyes szakokon heti 3 órában oktatott anyaggal. Ez a mindenkire kötelező, az iskolai munkához elengedhetetlenül szükséges tananyag. A IV.—V. éves tananyag szintén segíti, sőt távlataiban nagyon is segíti az iskolai munkát. Ez azonban nem mindenkire kötelező, a tanszékek tudományos munkájával van elsősorban összhangban. A hallgatók a III. év végén eldöntenék, hogy milyen speciálizálódásí lehetőséget választanak a IV.—V. évre. Ezek a lehetőségek többnyire nem egy szakhoz kötődnek. Ha egy német—angol, orosz— magyar szakos például a leíró nyelvészetet választaná, akkor mindkét szakján leíró nyelvészeti speciálképzésben részesülne. (A jeA fiatal irodalom, mint olyan, lenlegi ,,új alapokra" épülő tantterv szerint a specializálódási lehetőneuralgikus pontja (nemcsak) ségek szűkösek, nem 2 évre elkötelezettek, továbbra is minden hallirodalmi életünknek. Mint a begatónak egyforma óraszámban kell nyelvészetet és irodalmat hallgat, tegségek gyógyításához, ehhez is nia, csak ezek az irodalmi és nyelvészeti tárgyak különbözőek lehetérteni próbál mindenki. Jogánek. A kapott diplomában is fel lehetne tüntetni a szakmai elmélyeban áll bárkinek, de a tényeket dés területét. Például: német—angol szakos tanár, leíró nyelvész, emlegetve nem árt azokkal tiszorosz—angol szakos tanár és fordító stb. tában lenni. 9 5. Az elmondottak egy kétszakos idegen nyelvi képzés esetén Bőle István példás bátorsága következőképpen realizálódhatnának: gal veszi védelmébe a Mozgó Világot, nem mintha az rászoHeti óraszám az egyes félévekben: Tantárgyak: rulna. Én azonban nem a Moz2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. gó Világ ellen, nem is a fiatal irodalom érdekében ¿szóltam". 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Irodalom Csupán megjegyeztem, hogy az 1 1 Irodalomelmélet igazán fiatal irodalom helyzetéKulturális és mai ről kellene beszélni. Ügy látszik, 2 2 2 2 2 2 országismeret Bőle István a MV iránti elva1 1 1 1 Fordítási gyakorlatok kult rajongásában ezt nem volt 2 2 2 2 2 2 Beszédgyakorlatok képes észrevenni. 1 1 Fonetika, helyesírás Néhány ténykérdés! 1. Bőle 2 3 1 1 2 2 1 1 Leíró nyelvtan István mesterien érti félre a 1 1 Altalános nyelvészet MV-gal szembeni elvárásaimat. 1 1 Egy rokon nyelv kezdő fokon Nem „valamilyen más folyóira1 1 2 2 1 1 Nyelvtörténet tokból kitiltott, bombasztikus 10 10 10 10 10 10 3 3 3 3 írásokat" várok, csupán hiányoMásik idegen nyelvi szak lom, hogy a lap egykor büszkén 2 nem szakhoz kötött vállalt fiatal(os) jellegét. A kép1—1 órás választható zőművészeti anyagtól eltekintve, 2 2 2 2 2 2 speciálszeminárium majdnem „megöregedett", a m i 2 évre elkötelezett azt jelenti, hogy a Zalánék után 12 12 9 9 specializálódás következők még nem jelentkeztek vagy n e m jelentkezhettek Pedagógia, lélektan. És 18—25 év között is vannak! 3 3 5 5 2 3 10 10 3 3 szakmódszertan (feltehetően nem is kevesen) Marxizmus, logika, akik írnak. Legfeljebb nekik szociológia, munkásmozmég nincs kialakult személyes 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2 galom kapcsolatrendszerük. Ezek a 2 2 2 2 2. a 2 2 Testnevelés, honvédelem problémák, nem a Mozgó Világ 2. A MV „nagyon karakterisz29 29 29 29 29 29 27 27 27 27 tikus arca" igen eklitikus. (EhT. U.

zetője illetve rektori titkáraként működött. 59 életévéből 38 évet a magyar pedagógia szolgálatában töltött el. Ennek az 59 évnek a benső hit volt a fény, az alkotó bizalom a melegük. Ennél a fénynél hányan és hányan világosodtak meg, és ennél a melegnél mily sokan kaptak • erőre. Minden tevékenységével vallotta, az embernek ahhoz, hogy boldog és, alkotó legyen, hitre van szükség. Nem az emberiség metafizikai küldetésében hitt, hanem a boldogabb Holnapban. Ez vezette őt társadalmi munkájában is, amikor közel két évtizeden át a Csongrád megyei Pedagógus Szakszervezet gazdasági felelőseként dolgozott. Ez a hite Vezette családja körében is. Az igazságkeresés volt a másik nemes tulajdonsága. Ügy érezte, s mi ezt láttuk minden cselekedetéből kicsillanni, hogy az életet csak akkor lehet értelmesnek nevezni, ha abban az igazság uralkodik, ahol nem az erőszak, nem a kényszer, hanem a műveltség, az erkölcs és az igazság hatalma győz. Talán ezért tudott oly sokunkat barátjának, híveinek megnyerni. Nem ismert fáradtságot, ha ezen három kritérium megvalósításáért kellett munkálkodnia. Az a pedagógus érosz, amit a szülői házban, a marosvásárhelyi Tanítóképzőben kapott és

amely életútjának fénye és cezérlöcsillaga volt tette Pály Bélái feledhetetlen emlékezetű munkatársunkká. Ha lelkének rezonáló, mindént megértő és. széles mindenséget átfogó emberségét a hétköznap emberei megértették volna, akkor körülötte is kialakulhatott volna az a magasabb 'etikai szemszög, amelynek szerény szavú hirdetője és rendíthetetlen megvalósítója volt. Csupasága, megértő segítőkészsége, szív ember volt. Pályi Béla jóbecsületes , hivatástudata messze az átlag ember fölé emelte. Láttam őt amikor munkahelyén a tudásnak és a hivatalnak Ember akart és tudott is maradni, híven, önfeláldozóan, tisztán egészen szolgálta embertársait, nemzetét. Mi maradottak letesszük fájó kegyeletünk ciprusát' Pályi Béla koporsóját és szeretettel helyezzük el szívünk Panteonjában. GRUBER LÁSZLÓ

Pataki Z o l t á n : Tiszai t á j

Ellen-ellenvélemény — tényekről hez elég a tartalomjegyzéket „elolvasni") Az említett példák nem győznek meg, sajnos. Raffay Ernő tanulmányának egy részlete megjelent a Tiszátájban, Bauer és Magyari Beck írása pedig a Valóságban lett volna igazán otthon. (Egyéként irodalomról beszélve félrebeszélés történelmet, közgazdaságtant és szociográfiát példaként emlegetni.) 3. Visszautasítom Bőle tájékozatlanságáról tanúskodó m e g jegyzését, miszerint a tartalomjegyzéket sem olvastam el. Nem hinném,, hogy Zalán és Géczi. közel tíz éves irodalmi pályafutással a hátuk mögött elfogadnák a „legújabb nemzedék" besorolást. Rájuk nézve ' ez egyenesen sértő. (A példálózóra is.) Gondolom, 24 évesen is tisztában lehet valaki azzal, hogy a fiatalság lcrRériuma nem a krisztusi kor. De a fiatalok érdekeit, a fiatal irodalmat a fiatalok nélkül nem lehet képviselni. — és ha megengeded, az ember már 24 évesen sem egészen fiatal. Ez az életkor már felelős megszólalásokra k ö t e l e z n e . . : A fiatal irodalomnak pedig nem vitákra lenne szüksége. Bőle István szépen mellémondogatott a Mozgó Világ érdekében, fölöslegesen, de j e l l e m z ő e n . . . Itt többről, van szó, mint egy védem-támadom társasjátékról és egymás tűrőképességéről. ZSOLDOS SÁNDOR

JATE-bál A József Attila Tudományegyetem hagyományos bálját márciüs 19-én, 19 órakof rendezi meg a Tisza Szálló összes termében. A belépőjegyek á r a : 60,— Ft. Igénylés szerint vacsorát is biztosítanak a szervezők (120,— Ft). A jegyeket a JATE Szakszervezeti Bizottságán (Dugonics tér 12.) lehet megvásárolni, s itt történik az előzetes aszta Ifogla'ás is. A tudományegyetem bálján á Melody Combo—5 szolgáltatja a zenét.

Új

r o v a t !

Kérdőjelek címmel szerkesztőségünk ú j rovatot indít! Ha olyan kérdésed van, amire választ keresel, segítünk a kutatásban. Csak annyi a doleod: juttasd el hozzánk a kérdést levélben (névvel vagy anélkül) — cím ü n k : 6721 Dugonics tér 12. — telefonon — a 12-119-es számon — vagy élőszóban a szerkesztőségbe. Esetleg szegezd a kérdést az utcán fülöncsípett munkatársunknak. Elképzelhető, hogy a válaszadóik) személyére is van tipped — őt (őket) is nevezd meg! Ha segítségünket igénybe v e szed, bárkitől bármit megtudhatsz — utánjárás nélkül. No t«*s«ék, kérdezz!

SZEGEDI EGYETEM 7

! . : akadásom volt a plébános úrral, mert nem akarta beírni keresztapának Rákosi elvtársat. Először nem akarta, azt mondta: nem lehet beírni, mer nincs neki vallása. De aztán addig' beszéltem neki, hogy mégis így lett: keresztanyának én vagyok írva a könyvbe, keresztapának meg a Rákosi elvtárs."' Hát nem megható?

4 FOLYÓIRAT

Kulturális életünk vitatott, de kétségtelenül egyre erőteljesebb jelenségévé növi ki magát a

Mozgó

Ha már Rákosi elvtársat emlegettük — akinek egyébként életpályáját a Társadalmi Szemle 1983/1. száma közli Nemes János tollából. Érdemes elolvasni! — kitérhetünk az 1983/2-es

Világ.

A mind gyakrabban és mind többektől elhangzó vád, hogy szépirodalmi rovata gyenge, sajnos, igazolódni látszik, bár, s ezt akkor figyelembe kell venni az értékelésnél, a Mozgó olyan feladatokat is felvállalni kényszerül (s ezt nyilván w l a m i rovására teheti csak), amelyek nem feltétlenül tartoznak profiljához. Illetve hát a feladat, ami kétségtelenül nemes abban • az értelem,. ben, hogy a hiányokat kitölteni szándékozó társadalmi igény jelöli ki, ez a feladat maga formálja ..« Mozgó profilját. Társadalmi ön• ismeretünk gazdagodásához vezetett ez. hiszen nem egy, az elmúlt harminc—negyven év mlndennapjainak történeteit felele.venítő. megvilágosító, szociográfiai riport, ténynovella jelent meg a folyóirat hasábjain. Az 1983/1. számban Csalog Zsolt Ki merek állni a közösség elé című szociográfiája folytatja e sort. A falusi párttitkár-asszony nagyszerűen megírt visszaemlékezése, illetve hát: a jelen személyes vonatkozásait Is feldolgozó mozzanat okán nevezhetjük sorstörténetnek is; tehát a párttitkár-aszszony sorsa elevenedik meg 1945—46-tól, Igen érzékletes példákkal bemutatva a koalíciós időszak hangulatát, magatartásformáit. vagy az 1956-os ellenforradalom falusi eseményeit. Időzni ezeknél nem érdemes, de egy, általánosítható szellemű esetet had ragadjak kl. Az egyik parasztcsalád 12. gyermeke keresztapjául 'Rákosi elvtársat kérik fel. Rákosi elvtárs elvállalja a keresztapaságot, kétszáz forintot küld (46•ban!) a keresztelésl ebédre, s üzenetében meghagyja: vörös zászló alatt kereszteljék meg az újszülöttet a templomban. Innen Idézek: „Hát a vörös zászlónkat nem bírtuk bevinni a templomba, mert akkora hosszú nyele volt, hogy nem fért be az ajtón. . . . Meg

Szijj Ferenc:

Lengyel

Annak ellenére

hét hétig tartó, nem csekély ellenállás után — elidegenedve és elhagyatva — feladta minden emberi bizalmát egykori pártja vezetőivel szemben. Számára az élet elvesztette értelmét, eszméitől és jellemétől terhelve vállalhatta ugyan a kiagyalt koncepciót, a hazugságot, d£ ezzel a hazugsággal . . . m á r nem akart élni. Tárgyalásán egyedül ő nem kért kegyelmet! .Nem hajolt — eltört!" (belányi)

Széthajtanám ágaskodó kezed, mint büszke szőlővesszeit, ki őket maga metszette és kötözte, s menyughat: hegyesednek fürtjei.

Parkőr neki feszül hogy sikít csapódik a vas menekülj menekülj! kilenc óra bezár a park

Hajnal szorong fanyalgó dombokon, kifáradó embrió a völgy. Bemászna az út a fák közé — homályba: reggelre mindent összetört a köd.

les a szatír, álmos kabátját nyitná de nem meri gyáva hivatalnok. — a kéjt soha meg nem i6meri haza tart a kamasz nem álmodik nem is akar ha senkit nem talál — a közönyös csönddel cimborál nézd! az öreg dohog eljönnek érte majd. hallod? susog susog susog —; valaki a fák mögött topog költő a padra ül hogy sikít csapódik a vas menekülj menekülj! kilenc óra bezár a park

Nagy I m r e : Egy g i r o n d i s t a kalandjai Mélykaland 6.

Átkarolom húsos csípejét, részeg csókokat nyom az arcomra a poénok ürügyén, nevet Lecsapok a szájára, forog a világ. 16zan vagyok és számító. A részeges házfelügyelő elbotorkál borért. Kérdésem: kire hasonlít a részeges házfelügyelő Átölelem az ágyban görög származású kedvesem (robbané kony huszonéves, akárcsak én) haja nyakamon hullámzik, tömör melleit lélegzem be. kezem hosszú combián siklik feketesége felé. de megrándul ellök magától: — Te mindig ilyen vagy! (Mihályi

Endre

montázsa)

SZEGEDI EGYETEM 7

vsir/.—..... . .

.':-.,

húzom, felkel, szemben leül. vizsgál és szemrehányásokat tesz. Összekucorodik a pokróc a l a t t bal karjára könyököl, meztelen állati szeme elnyeli a fényt, de már odaadóan kerekedik. Olajos bőre világít tornatermünkben.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy dolgozatírás. A tanárnő (száradó negyvenes) göKérdésem: miért szúrtam bizrög származású. Hosszú fekete tosítótűt a fitymámba? köpenyben, fekete karton blúzban tapintatosan járt-kelt a oadZuhogott az eső. mégis tömve sorok közt. A gyereket nem vetvolt a kerthelyiség a szórakozni ték föl a bölcsődébe. magával vágyó néppel. Helyet kértem az hordta hát mindenüvé Félig kiúthoz legközelebb eső nléhasznvitja blúzát, lapos melléhez szotalnál. leültem a pléhszékre. rítja a gyereket, aki keménven megdolgozik a tejért. Szoptatás bort rendeltem magamnak s a közben is járt-kelt. tapintatosan „haveroknak". Föltűrtem az Ing figyelmeztette a puskázókat gallérját legalább a nyakam ne r sz " • külalakot kért a csúful ázzon. A félig üres borospalack körmölőktől. helyesírási tanácsosárba prVttyant. hiába próbálkozkat adott versenyen kívül. Meltam megmenteni a nedvet odalettem áll. fejét kedvesen oldalfoivt, ahol nem kellett. ra billenti, a gyerek csámcsog, gyűri a bőrt. a tanárnő moso- , — Még egy ampullával a n a e r lyog a dolgozatomon, azt mondbánatra 1 —> nválaskodott a Pinja. hogy a hálvt pontos j-vel incér. Lábammal a sárban tocsogkább. ha lehet. tam. rugdostam, az üveget, az — Én is szeren^k egy kis teeső hűsítette őszes borostámat. j e t . . . — suttogtam rekedten. Görögszármazású gyászlobogó haiú. tizenéves lánv nézett rám — Majd, maid. — int le félig fekete esőköpenyben. nevetve, félig bosszúsan, és tapintatosan továbblép. — Mit akarsz klspuna? — Kérdésem: a dolgozatírás hatá- csuklottam • és feltápászkodtam. sára fejlődött-e a tanulók írásEltántorogtam az útig. felemet készsége? nekitámasztottam a hirdetőoszLevegőzünk a részeges házfel- lopnak és hánvtam. ügyelővel. görög sjármazású szeretőjével (du?zadő harmincas) "kinn a padon. A részeges házfelügyelő részeg, anekdotázik. vicceket ugrat kl a bokorból, térde 1 csapkodja, szakállát vakarja, szeretője részeg, hasonlít Irene Papasra, de nem Irene Papas. csak hasonlít rá. a térdemet csapkodja a poénok ürügyén, belemarkol a combomba, ragyogó fekete szemével befal, vállamra dobja a h a j á t s ifjú ember létemre jól beszívtam én is. de méginkább részegít a nő illata és melege

• •

Nocturn

*

Valóság egyik, az 'ominózus korszakkal foglalkozó cikkére. Sándor Iván a koncepciós perekről ír. A történelem meovilágítatlan jelenetei címen. Sajátosan elnagyolt munka, amely igen kevés információt tartalmaz, pedig éppen erre lenne szükség. Mellesleg, ezt maga Sándor Iyán is így gondolja.: „Véglegesen el kell mindent mondani a perekről,-a perek okairól, lefolyásáról, korszakáról (is)." Mert. s ezt szintén nagyon jól mondja a szerző, a tudományos kutatásban esetleg végiggondolt válaszok nincsenek jelen a köztudatban. nem kerültek be a közgondolkodásba, a sajtóba, az oktatási intézményekbe. Pedig vigyáznunk kell arra, hogy ..nincs kétféle tudat, egy a múlt és egv a ma számára". Az elhallgatások egymásra rétegződő szerkezete egyre távolabbra sodoria tőlünk a közelmúltat, hogy végül, teszem hozzá, m á r elhallgatni sem lesz mit. Az önmagunkban való nagy csalódás csak a minél teljesebb önismeret megszerzésével kerülhető el, s mielőtt e moralizáló bölcsességen mosolyognánk, gyorsan ideidézem Sándor Iván cikkéből Rajk Lászlóné 1969-es írásának egy részletét: (Természetesen a koholt- vádak alapján elítélt Rajk Lászlóról van szó)

Zoltán

— Dehát mi a balod? Rágyújtunk egymást mérenetve dohánvzunk. Bal lábam fel-

Kérdésem: miért nem szálltam rá arra az oroszlánsörénvű görög lányra aki cigarettát kért tőlem az alsóőrsl jazz murik idején a művház előtt? Itt a vége. nézz mögéje!

Mélykaland 9. Hol volt, 'hol nem v o l t volt egyszer egy felbontatlan ABCáruház, 77 viruló elárusítónő és egy ereje teljében levő. szerencsésnek mondható, ú j ABC-flruház-tulajdonos. aki régi álmai megvalósulásának küszöbén állt, majd belépett, kulcsra zárta a frissen vasalt ajtót, elégedetten meghordozta tekintetét a Pán^t rámán, nyugtázta a szappanok, parfümök stratégiai elhelyezését a tejföl és sajt mellett, a bombasztikus konzervpiramisok konstellációját a bor-pezsgő zuhataggal. a villogó pénztárgépek hibátlan fogsorú pendíthetetlenségét. a 77 ruganyos elárusítónő statikus összjátékát, tehát indulhat a túlfogyasztásellenes bevásárlóközpont próbaüzeme, ahol egyelőre a tulaj képviseli a vásárlót, az eladót. 3 férjet, $ tökéletes. szeretőt. a fölösleges harmadikat, a kényurat a versenyszellemet, a telhetetlen anarchista kreatív dog-

m á j á t és a tulajt egy személyben; és ígéri, hogy fáradhatatlanul. így hát felvonja szemöldökét figyelmeztetőleg és bólint: gyerünk! és máris érzi. hogy egyedi kéjek futószalagjára került, letépi rögtön egv elomló szőkeség fehér köpenyét, körmei narancsillatú szappanba mélyednek, habcsók herseg a talpa alatt. a teltkarcsú fekete affektália elárulja bizalmas együttlétük után. hogy neki a híres popzenész ef?v dalt írt. azt a híres dalt róla írták, a köpenyzsebből klmarkolja a géppel írott dalszöveg apróra vágott papírkockáit. mintegy bizonyítékként, a levegőbe dobja, és a férfi elé köp. aki mogorván inti le: nem jó! Itt nem köpködünk! világos? fejleszteni kell a m u t a t v á n y t most jön a supermarket lady. szorosan mögötte a férfi, hátán a bevásárlókocsi, a lady baljával szilárdan t a r t j a a lába között átvezetett kormányrudat, míg jobbIával egy-egy dobozért, zacskóért; üvegért nyúl, hátradobja és Időnként megnevezhetetlen ' bűnöket követ el. a többi elárusítónő láncba fejlődik és dobozokkal elűzik a rossz szellemeket, majd a célegyenesben derékszögbe hajlítva falhoz állítják a ladyt. lemeztelenítik civilizált hátsó részét, pirosr-annvai körbekerítik a célpontot, hisz nehéz a feladat! 77 méteres síkfutással kell célba találni, ámde a 3 ügybuzgó alkalmazott segítségével kellőképp felajzott férfi nekivág, zúg a levegőben; STRATABUMM megérkezik, tapsvihar, a két versenyző egyfajta csendes büszkeséggel tiszteletkört tesz, áll a bál, a túlfogvasztót megsózzák-paprikázZák. 77-szeres orgazmusra kényszerítik. minden legális és illegális úton túlelégitik. harisnvakötős ősnémberek abrakolják. lovagol iái' hajszolják kifulladásig a lisztködben. mézezik. csokoládézzák. dzsemezik. nyalakodnak, pezsgővel locsolják, elektromos ütésekkel ébresztgetik, a mágikus hangszórók elszabadítják R free jaz* fejfájós ördögét. 77 ezer watt vallatja yiszketeg vágyait, a pénztárgép lakonikus epigrammákat ont a vevő elmeállagával é* életvitelévei kapcsolatos témakw rökből. sz*án rövid sötétség, zümmögés. csoszogás, sistergés, kattogás újra fény a pultok csillognak. a flakonok. palackoV pamacsok zárt rendben, a p a d l ' t puha, bolyhos szőnyeg, hogv ked vére elfekhessen az ügvfél. ak< itt áll megfürödve. azaz kicsavarva. de a jól végzett munka tudatával. hisz ő a tulaj, s ez a próbaüzem volt. csak így tovább, lányok! intett, s piros kerékpáriára szállt, ahogy egy vállalkozónak illik együgyű mondókát mormogva: Itt a vége. fizess értei

r , N i n c s esélyem. Tehát aktuális v a g y o k . " (Találkozás

Ladik

Katalinnal) Semmiképpen sem számítottunk arra, hogy a közönség azonnal, ott, abban a jelenidejű együttlétezésben megért. Nem is ez volt a célunk. Sokkal inkább számítottunk arra, hogy bizonyos értetlenséggel találkozunk majd. Nem képzeltünk el valamilyen ideális közönséget, sőt, a kifejező eszközödet úgy válogattuk meg, hogy az értetlenebb, az együttlétezésre nem azonnal vagy egyáltalán nem hajlandó közönségréteghez is szólhassunk.

(Pataki

Zoltán

felvétele)

„A Bayer-aszpirin mítosz lett" — m o n d j a Ladik Katalin, és úgy látszik, mítosznak kellett születnie ahhoz, hogy Szegeden üdvözölhessük az Újvidéki Szerb Nemzeti Színház művésznőjét, a modern m a g y a r irodalom vitatott, ám m i n d e n k é p p e n jelentős költőjét. (Köszönet illeti érte a JATE-klubot.) Ladik Katalin működésének magyarországi recepciója — a m e n n y i r e ez megítélhető — hiányos, b á r legutóbbi verseskötetéről több oldalas, elemző mozzan a t o k a t felvillantó t a n u l m á n y t írt Csordás G á b o r (Életünk, »82/9. sz.). Mintha azonban irodalmi köztudatunkban kevésbé lenne jelen —, igaz. irodalmi köztudat u n k vonatkozásában semmi sem lephet meg bennünket. De a Bayer-előadás m á s n a p j á n hallottam végzős egyetemistáktól azt is: őszintén meglepte őket, hogy L a dik levetkőzik a nyílt színen (igaz, „sötétben"), pedig, egyrészt, sokan csak azt t u d j á k r ó l a hogy „verseinek előadása közben v e t kőzik". költészetét is valamiféle „spontán erotizmus" megnyilván u l á s á n a k t a r t j á k ; másrészt, az emberi test m i n t a m ű a l k o t á s evidenciára e m e l t élő eszköze, 1983-ban n e m hat feltétlenül a meglepetés e r e j é v e l . t» 1969-bén jelént meg Ladik első kötete, a Ballada az ezüstbicikliről, amelyről a költő azt m o n d j a : minden későbbi törekvésének kiindulópontja ott v a n verseiben. Bori I m r e varázsszövegeknek nevezi ezeket, amelyekben „a m e g hökkentő gesztusok, a meglepő fogalomkapcsolások a népköltészet szabad asszociációs lehetőségével párosultan egy provokatív magatartás kifejezései". Bori nemzedéke társtalan alkotójának nevezi Ladikot; hogyan kell ezt érteni, legalábbis az első, m a j d a második kötetet (Elindultak a kis piros buldózerek — 1971) követő időszakban, ahhoz m i n d e n tekintetben kompetens szerzőt idézhetünk, Szombathy Bálintot: „Míg a folyóirat (Űj Symposion) k ö r é csoportosult alkotók többségénél a vers hagyományos f o r m á jával szembeni lázadás kivétel nélkül a vonalbeliség ellen i r á nyult, vagyis kizárólag vizuális síkon valósult meg, addig Ladik a költészet vokális kiterjesztését szorgalmazta a szövegek h a n g a n y a g á n a k felbontásával és azokn a k különböző, n e m konvencionális hangokkal való gazdagításával. E 7 a sajátságos és egyedülálló előadásmód végül egy autonóm, nemzetközileg is elismert hangköltészetté fejlődött ki." — A „nem konvencionális hangok" megszólalnak a Bayer-aszpirinben is, a szegedi közönség egy része bizony, n e m akceptálta ezeket. Tehát indokoltnak látszik a k é r dés: — Előzetesen számításba veszed-e, hogy a jelenlevő befogadó ilyen-olyan módon befolyásolhatja az akciót, illetve: a befogadóval való jelenidejű együttlétezés meghatározza-e bármily kis mértékben is m u n k á d a t ? — Hangsúlyoznom kell. hogy a Bayern-aszpirin magán viseli .az audio-vizuális estjeim nyomát, így az ott szerzett tapasztalatok feltétlenül hasznosíthatók voltak.

(Tolnai Ottó m o r o d r á m á j á t , a Bayer-aszpirint — szövege nál u n k is m e g j e l e n t a Kortárs 1981^7. számában — Jancsó Miklós rendezte meg Üjvidéken. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője szintén Budapestről érkezett, Banovich Tamás személyében. Ladik a műsorfüzetben így ír. még a bemutató előtt: „Ahol Közép-Kelet-Európa és a Balkán egymásba folyik, egy kisvárosban egy színésznő e l h a t á r o z t a hogy egyetlen tétre, egy Bayer-aszpirinre tesz fel m i n d e n t Figyelembe véve kulturális « e t ü n k körülményeit, v a l a m i n t egyéni hatóe r e j é t ezen az égtájon —, egy maratoni passiójátékot tervezett eljátszani-el j á t s z a t n i " ) • • fíoXZát€8Z€fn* WTfl vem/ok Jancsó és Tolnai tolmácsolója. A Bayer-aszpirin négyünk együttes munkája, s én ennek az alkotókvartettnek az egyik tagja vagyok. önálló tagja, tehát jogomban áll nem „lefordítani" a szöveget. Nem szükségszerű az, hogy „kiskanállal" adagoljam be a nézőnek.,. Az ötödik alkotótárs éppen pzért a közönség. Ebből áll össze valamilyen esemény. („A h a p p e n i n g résztvevői önként kapcsolódtak be a játékba, lenyelték az aszpirint. Voltak akik őszintén lelkesedtek, voltak, akik megjátszott u n d o r r a l köptek, d e nyelték, nyelték, több m i n t egv évig izgatták m a g u k a t és másokat e bűvös pirulával. A happening sikerült.") — Mert a Bayer-aszpirin esemény, nemcsak az én életemben, de Tolnai életében és költészetében is. Esemény a jugoszláviai magyar kulturális életben: naÖyón fontbs éS' jelentős dolog számunkra, hogy Jancsó Miklós éljött és megrendeztedarabot. („Eljött az a pillanat, a m i k o r be kell fejezni. A passiójátéknak vége, m i n d e n k i m e h e t haza! A monodrámát, ezek után, m á r el sem kell játszani. Az igazi esemény m á r m e g t ö r t é n t " ) — 1982. f e b r u á r 3-án volt a bemutató, a Szerb Nemzeti Színház próbatermében. Szegeden ugyanezt az előadást láthattuk-e? — Az itteni előadás nem eredeti koncepcióban, jelzett díszlettel került bemutatásra. |

Mi lett a d a r a b sorsa?

— A bemutató óta még mindig tart a Bayer-aszpirin körüli passiójáték. Habár 1982. május közepe óta — érthetetlen módon — nem megy • a darab Üjvidéken, a Bayer-szindróma mégsem merült feledésbe; újságcikkek, tvműsorok idézik fel állandóan („ez a passiójáték epilógusa. A szereplők megkövezik egymást."). A maratoni passiójáték két és fél éve tart, ezért mondom, hogy mítosz lett a Bayer-aszpirin. (Jancsó a m ű s o r f ü z e t b e n : ",,A szöveget Ladikra írták, és Ladik meg fogja jeleníteni. Ha ezt m á s csinálná, egészen m á s valami születne. Ez a valódi színház.") — Utolsó versesköteted, az 1981-ben megjelent Ikarosz a metrón kezdőversében azt írod: „ . . . L e t é p t e m láncaim a t / s önállóan egzisztálok a mitológiában." Az öntörvényű. identitás-tudattal rendelkező létezés egységes. Az „önálló egzisztálás" nyilvánvalóan a költő és a színésznő szubjektív művészi egységére is u t a l . . . — Alkotó ember vagyok, s ez az egység természetesen tudatos. A színház és az audio-vizuális események nyilvánvaló összefüg-

Bár elvileg e r o v a t b a n azokat szólaltatjuk meg a J A TE klubba látogató művészek közül, akik rendszeres vendégei, most kivételt teszünk, gondolván, a két költőnővel készült beszélgetés sokakat érdekel és figyelemre méltó.

hogy a Katáka holland gyerefet' nek játszhasson. K a p t a m érV. egy csokor v i r á g o t . . . Visszatérve az irodalomhoz: l e f o r d í t o t t a m Lakatos Menyhért Füstös képek című regényét, aztán összeállít o t t a m egy cigányantológiát E n nek kapcsán tizenegy cigány k ö l tó járt kint Hollandiában. A delegáció bemutatkozott a t é v é b e n is. A riporter ilyeneket kérde-. zett: ezek otthon r u h á b a n járnak, lakásban laknak, iskolát végeznek? Mondom: igen. A z t á n megkérdezte: akkor mitől cigányok? Csak úgy t u d t a m vele megértetni a dolgot hogy a s z á jába r á g t a m : attól, tiogy n e m fapapucsban j á r és tegnapelőtt eladta a szélmalmát m é g n y u godtan nevezheti m a g á t hollandnak.

A költő és irodalom szervező mmmM.

m-ss géséről szó volt már. Felfogásom szerint költő az, aki itt és most, az adott médiumot felhasználva közölni akar valamit a befogadóval. Ezt nevezem én önálló egzisztenciám alkotói gyakorlatának. Hogy mi a művészet, és ki a művész: ezzel nem törődöm. Hiteles alkotói üzenetet akarok megformálni, magatartást, ami magától értetődően művészetet hoz létre. De nem feltétlenül. Nem meglepő számomra, ha a közönség nem tartja művészetnek amit csinálok. Attól még lehet érdekes, autentikus, a közönség számára is. Az a célom, hogy az esemény (az akció) kitágítsa az ember érzelmi, értelmi világát, hogy olyan felfedezésekkel lepje meg a befogadót, amely ismerős, ám egyszerre ismeretlen számára. (Ladik multimédiáiig tevékenysége nemzetközi hírű ma is. 1981 decemberében először Párizsban, aztán Milánóban lépett fel, az UNESCO meghívására, igazán kitűnő társaságban: Ginsberg, Peter Orlovsky, Voznyeszenszkij, Vaskó Popa nevét említi, a párizsi m ű s o r t Jean-Jacques Lebel rendezte, s jelen volt L. Ferlinghetti, akire a legtöbb szeretettel emlékezik. A beatnemzedék „nagy öregje" k i a d j a Ladik verseit. a fordításra s a j á t maga vállalkozik. Megemlíti- a Bécsi Ü n neoi Heteket is, ahol ez év febr u á r eleién p h o n i k u s és vizuális költészeti kiállításon vett részt, és színpadon is fellénett. többek közt Bob Cobbíng, Ernst Jandl, Jackson Mac Low, Franz Mon. Dieter Schnebel és Gerhard Rühm társaságában. Első kötetéhez még lemezt mellékelt, azóta lemezeket ' k t t t ö r r is megjelentet, amelyeken n e m Verseket, h a n e m önálló p h o n i k u s m ű v e k e t ad elő. A párizsi Georges Pompidou K u l túrközpont is több kazettát adott ki Ladiktól, nemzetközi vizuális költészeti antológiákban szintén szerepel.) — Verseld, a szürrealizmushoz való vonzódáson túl. erősen kötődnek a folklórhoz. Ez a tendencia különösen erőteljes harmadik. Mes°k a hétfejű varrógépről (1978.) című kötetedben. Mi ennek a háttere? — Több nemzetiségű vidékről származom, így a szerb, a balkán és a magyar folklórkincs egy-egy részét is feldolgozom. Ezt az örökséget tudatosítottam, tudatosan fejlesztettem alkotói tevékenységemben. Multimediális akcióimban is nyomon követhető a folklór-jelleg, nemegyszer valamely folklór-motívum köré szerveződnek ezek. — M á r Idézett ..Gyere velem a mitológiába" című versedben írod: „Nincs esélyem. Tehát .aktuális vagyok." Amikor, hogy megint csak idézzelek: „egyre többen utaznak egy másik valóságba", akkor én az alkotó öntörvényű egz,isztálásán túl a közösségi létezésben vállalható emberi esendőség morális üzenetét hallom ki e b b ő l . . . — Alkotói tevékenységemet valóban közügynek tartom. Hogy miért van ez, nem tudom. Neuralgikus pontja vagyok a kulturális életnek, nem tehetek arról, hogy közüggyé válik mindaz, amit csinálok. (Ahol Közép-Kelet-Európa és a Balkán egymásba, a happening résztvevői önként, mindenki a saját vízióját, az a pillanat, amikor az igazi esemény már.) BELÁNYI GYÖRGY

9 Most milyen dezvényt tervezel, vánsz fordítani?

(Benyhe

János

felvétele)

Néhány n a p p a l ezelőtt a J A TE-klub vendége volt Dedinszky Erika Hollandiában élő m a g y a r költő. A m ű s o r b a n régebbi és ú j verseket h a l l h a t t u n k a szerző előadásában, és a Kaláka együttes feldolgozásában. A klub telt házat vonzó p r o g r a m j a u t á n ült ü n k le beszélgetni a költővel.. 0 Milyen Hollandiában gyarnak és költőnek lenni?

ma-

— Hollandiában ha rólunk magyarokról, vagy a mai Ma. gvarországrói van szó. a k k o r a vélemények vagy egészen jobboldaliak. vagy csupán a cigányzenére és a jó ételekre korlátozódnak. A holland költők nagyon jó közönséget alkotnak, de én j ó f o r m á n azért és abból élek — hasonlóan az elszigetelt ma. gyarokhoz —. hogy évenként Párizsban m u n k a k o n f e r e n c i á t r e n deznek. Az ottani előadások és a tapasztalatcsere olyan f e l h a j t ó erő. hogy abból egy évig fneg tudok élni. 0 És a kinti magyarokhoz lyen. a viszonyod?

mi.

— Az az igazság, hogyha éppen nem magyarokkal vagyok, akkor egészen elszigetelten élek, de ha velük vagyok, a k k o r m e g azt kel] l á t n o m : óriási a különbség azok között, a k i k önszántukból m e n t e k ki és akiket vittek., mint például engem. Az előbbiek folyton azt bizonygatják maguknak, hogy jól választottak, m é g ha le is kell számolni a realitásokkal. Én inltább kiszolgáltatottnak érzem magam. K i n t n a gyon megosztott a magyarság. Mindenesetre idehaza létezik egy nagyon életképes hagyomány: évről évre anyanyelvi táborokat • szerveznek a külföldön élő m a gyar gyerekek számára, ahol n e m az elválasztó vonalakat, h a n e m a közösét keresik. © Mondanál valamit szervező munkádról?

irodalom-

— Nem megy jól. Kint rettenetesen meg kell küzdeni. Csak egy példát említek: a Kaláka együttes kint volt szeptemberben néhány koncert erejéig. Mivel úgy gondoltam, hogy n e csak p e dagógusok előtt lépjenek föl, körbetelefonáltam a környék színházait, mit szólnának egy ilyen műsorhoz. Mikor meghallották hogy ezek a magyar fiúk énekelt verseket adnak, elő, azon. nal letették a telefont. A hol. land költők, akik ilyen irodalomellenes légkörben élnek, könnyekig m e g voltak hatva, mikor itt j á r t a k Magyarországon. A fogadtatást látva és a helyi viszonyokat ismerve el is tűnődtem azon, hogy a m a g y a r költők nem is t u d j á k , mennyire el vannak kényeztetve. Egyébként odakint az újságírók Magyarországot a zene, a film és a költészet országának nevezik. @ Legutóbb miken milyen programokat

dolgoztál, szerveztél?

— Állandó m u n k á m a fordítás, oda-vissza. Hollandiában az á l talam fordított Pilinszky-k'ótet m á j u s b a n jelenik meg. Dolgoztam r a j t a két hónapot. szinte mást se csináltam, nem kaptam érte semmit, ö r ü l a kiadóm, ha , nem lesz veszteséges. Hasonlóan ' ehhez: fél évet dolgoztam azon,

kulturális és miket

renkí-

— Filmet készítünk a m a g y a r zeneoktatásról, a Kodály-módszerről. Karácsonyra t a l á n késa lesz a film. Másik t e r v e m : G # U góczi novelláját, a Törvénye* belül-t szeretném lefordítani. A 3 ebből készült filmet m á r megvették a holland«*, d e addig visszatartják, a m í g a könyv n e m kerü] piacra. V a n egy n e m iga» zán m a g y a r p r o g r a m : KalákíéMI Villon-verseket fognak é n e k e l n i szeptemberben. A legfontosabb rendezvény a 't H O O G T el n e v e . zésű útrechti k u l t u r á l i s közocmU ban lesz. ahol i m m á r ötödször rendeznek magyar napot. 1978 óta a következő programok v o l t a k : Először egy m a g y a r k é p z ő művészeti kiállítás, a z t á n Korniss Péter totói, Magyar Múhelpi kiállítás, és legutóbb magyar költői est melyen a résztvevők! Veress Miklós, Takács Zsuzsa, Mezei András. Orbán Ottó. Ora, vecz Imre v a l a m i n t a Kalamq)ka együttes voltak. I d é n f i l m h é t és a Villon-est lesz a p r o g r a m . Költőket s a j n o s n e m t u d u n k f a . gadni. m e r t Hollandiábaa nem lehet eladni. Magyarországon Is l « z f U m . hét, holland művészek mutatják be alkotásaikat. Van olyan holland filmrendező, ald egyben írd is. Az Európa Kiadó vállalta, hogy k i a d j a egyik regényét és a f i l m j e ezzel egyidőben k e r ü l v a . lamelyik mozi p r o g r a m j á r a . A $ író a moziban fogja dedikálni a könyvet. Ezzel egyidőben ML land könyvkiállítás lesz a Vigadóban. Tervezek m é g egy holland és m a g y a r költők műveiből készült nagylemezt, melyen a Kaláka zenélne. Ezen kívül k é szül két antológia, egy a m a g y a r nőköltők írásaiból — ebben T a kács Zsuzsa. Kemenczky Judit, Pinczési Judit, Ladik Katalin, szerepel — és egy a fiatal prózaírók munkáibóL Ebben olvas« h a t j u k m a j d többek között N4das Hajnóczy. Esterházy. Tandori írásait. 0

Kiket

fordítasz

szívesen?

— Akiket elmondtam. D e k ü lönösen nagy szeretettel f o r d í t o m Pilinszky és Csoóri verseit. E r ről j u t eszembe, hogy. le f o g o m fordítani Csoóri több esszéjét, hogy hollandul is olvasható l e gyen. Az elmondottakon kívül még Balázsovics Mihály verseit fordítom kedvvel. 0 A Mozgó Világ rói mi a véleményed?

versrovati-

— J ó n a k tartom, m e r t vegyes és sokféle kezdeményezésnek a d teret. 0 Szerinted melyik tunk versrovata a lasabb?

folyóirm legszínvona-

— Egyik sem. A Jelenkor és a Mozgó Világ ötvözete l e n n e a legjobb. 0 A Tiszatájt rolnád?

hogyan

rangso.

— Énhozzám közelebb á l l * M Jelenkor vagy az Alföld, d e a Tiszaláj sokkal jobb, m i n t a p e s ti lapok. 0 Végezetül kanyarodjunk vissza hollandiai életedhez. Szerh tező munkádon és a fordításokon kívül van pénzt adó állásod? — Igen, v a n egy állásom, d e ez csak szezonmunka a rádiónáL Itt egy költői rovatot vezetek havi 600 guldenért. A IakástörIfcsztés 1500 gulden. így sokat keti dolgoznom morzsákból élek. 0

Köszönjük

a

beszélgetést! D. L

SZEGEDI EGYETEM 7

ia,

mM

Nem tudom, v a n - e a diákéletl ben téma. melv olyan álhetatos kitartással „védené" pozícióját évek, sőt évtizedek óta, m i n t a menzai étkeztetés színvonalának kérdése. S a n n a k , hogy a menza állandó ..főszerepjő", bizony az az oka, hógy általában rosszul •Játszik". Ezen áldatlan állapotot hivatott f e l m é r n i az a me-« gyei pártbizottság! vizsgálat, m e lyet — az egyetemi p á r t - és állami vezetéssel közösen — n e m régiben végeztek áz egyetemek é s a főiskola étkezdéiben. E vizsgálat eredményeiről, következő s z á m u n k b a n .tájékoztatjuk olvasóinkat. Előtte azonban meglátog a t t u n k néhány menzát, hogy m e g i s m e r j ü k — és megismertessük — a, hallgatók véleményét a diákétkeztetés jelenlegi színvonaláról. E látogatás a k t u a l i t á s á t aláhúzta a z is. hogy egyes m e n z á k o n nemrégiben vezették b e az a la c a r t e rendszert is. V a j o n m e n n y i b e n . javított ez a helyzeten?

A

Eszi, nem eszi... —

körséta

Égy beáll közülük a sorba, aztán még harminc _ jön hozzá, hogy „a barátom foglalt nekem helyet." Később az ember vizet szeretne inni, de látja, hogy a kancsót teledobálták az iskolások evőeszközzel, beleöntötték a sót, vagy éppen a levest. Nem értem . miért, kell nekik is az egyetemistákkal egy helyen enni? Mintha csak az előbbi szavakat a k a r n á illusztrálni, hirtelen előjön a konyhás néni. — Ezt írja meg! Nézze! — kiáltja felháborodottan, s elém tesz egy kancsót, a m i n e k az a l i a tele v a n széttördelt evőeszközökkel, — Ez a gimnazisták műve! — m a j d kicsit h a l k a b b a n hozzáteszi: — A múltkor még egyikük össze is verekedett az egyetemistákkal — ilyet mióta élek. még nem tapasztaltam. E kis közjáték u t á n újból előb-

bennfentesek <

Még ebédidő előtt é r e k a. 2-es menzára, a k o n y h á s nénik é p p e n . előkészülnek a fél 12-kor kezdőd ő r o h a m r a . Nevüket ugyan n e m á r u l j á k eL de készséggel tájékoztatnak a „belügyekről": — Nézze meg, micsoda tisztaság van itt! — vezet k ö r b e egyikük. — Pedig nem vártuk ám magát! Valóban: mindenhol (a WCben is!) tisztaság, 1 rend. az asztalokon szalvéta, fogpiszkáló, só ; bors, kancsóban víz. — Tudja, azoknak ott — m u t a t kacsintva a konyha felé — egy kicsit biztosan megszorongatták a nyakukat. mert eqj] ¿cl(> óta mmtjyz jpbb lérine az étel,' Mi persze ezen máf se jtnitani, sírr rotitani nem tudunk, esetleg melegén tartani 28 éve dolgozunk itt (—Én 30! — szól közbe a m á s i k néni), azalatf volt már sakkal rosszabb, igaz. jobb is a minőség. De meg- kérdezheti a moslékot hordó embert is: szeptember óta alig van moslék, igaz. az étkező hallgatók száma is jelentősen csökkent.

Azok a bizonyos kisiskolások

az

egyetemi

menzákon

—

veszek — teszi hozzá Gancsos Gabi. — Ez az a la carte megoldás n e m sokkal drágább, m i n t • a többi? — Drágább, de sokat főzöcskézünk is, így ötödéven már ráérünk — szólal meg ú j r a Éva. — összességében határozottan romlott a mennyiség és a minőség is! — z á r j a le a beszélgetést Hidasi Eszter. — Szeptemberben még kinézett a szakács az ab lakon, s azt 4mondta „hű, de vékony ez a lány", aztán akkora húst adott, 'hogy lelógott a tányérról. De azóta...

És a hármas

Üresek

a

tányérok _

v a j o n jól is l a k t a k ? téttel 17. r á n t o t t m á j sültburgonyával 14.40 forint). Doba László V. éves hallgató egyedül ült áz asztalnál. — Melyik megoldást választottad a h á r o m közül? — Általában diákmenüt veszek, amióta nem kötelező a kollégiumban menzajegyet is fizetni. — N e m jelent p r o b l é m á t az árkülönbözet? — Nem, ez nem tjíl n a g y öszszeg. Most. hogy hol itt. hol ott tanítok, egyébként sem tudnék rendszeresen itt ebédelni, ezért jó ez a rendszer. Korábban jegyet vettem. de ez nem érte meg, maximum heti 1—2 alkalommal volt jó kaja. — A körülményekkel elégedett vagy-e? — Nagyrészt igen. Amióta a mosogatást egyetemisták végzik úgy látom az is javulást hozott.

menza?

— Rossz, néha nagyon rossz at ebéd — válaszolja k é r d é s e m r e Bíró Edit. — Tavaly még a „Békében" ettem, az sokkal jobb volt, de így, hogy most már mindenki azonos árat fizet a menzajegyért, nekem itt, olcsóbb lett, s ez döntő. — Nekem így a drágább m o n d j a Péntek Kálmán — és' ráadásul rosszabb is, mint volt. Az a la carte ehetőbb de nem véletlen mert a konyhások is szinte csak azzal foglalkoznak. — Hatalmas füst van az a la carte frissensültjei miatt — szólal m e g Benkő Eszter — és amióta azt létrehozták, csak egyféle jegyes kaja van, míg előtte 2—3 is volt Csernák Ibolya és Csabajdi Katalin első évesek és „visszatérők" a m e n z á r a : — Év elején itt kezdtünk enni, aztán elmentünk a Hágiba, mert azt hallottuk, hogy az jobb. Csak három hétig bírtuk. Igaz. ott nem kell sorba állni, de az ebéd rosszabb és fizetni kell a kenyérért. Itt jó a kaja, de kevés. (A m e l l e t t ü k ülő Radnóti Zoltán ezt m á s k é p p fogalmazza: „Ehető, de nagyon kevés és rengeteget kell várni.")

bl beszélgetőpartnereimhez fordulok: — Az ebéddel általában Ki nem tudja? m e n n y i r e vagytok elégedettek? — Sokat romlgtt a minőség a Látogatásunk során többszőr korábbiakhoz képest, időnként panaszolták a hallgatók: n e m isnem lehet megenni. merik a különböző jegyváltási le— Nemrégiben nagyszabású hetőségeket. K é r é s ü n k r e dr. Csi? Közben megmutatják a ' mai ellenőrzések voltak itt. Azóta szár Imre, a J A T E pénzforgalmi n a p r a szánt kenyereket is, s ezt sem érezhető változás? csoportjának osztályvezető-helyetígy k o m m e n t á l j á k : — Látja, ma — Talán azért vari szalvéta '.». tese adott erről tájékoztatást. ilyen szikkadt kenyeret kell kimeg mintha egy pár napig a ka— Szeptember óta osztjuk ú j osztanunk s majd minket szidja is jobb lett volna. De azóta rendszerben a menzajegyeket. nak a hallgatók, pedig erről nem ugyanolyan rossz. Eszerint a hallgatóknak a k o r á b < tehetünk! Csajági Sándor. Dobi János. bi kettő helyett csak egyszer kell Németh Sándor. Mádai Ágnes és sorba állniuk: a gazdasági hivaVánya István ebédeltek a n n á l az A hallgatók véleménye talban. Az ebédjegy 13 forint asztalnál, amihez következőként (ehhez jön a 4.21 forintos állami leültem Harmadévesek, s mindFél tizenkettő. Máris s ű r ű sohozzájárulás), a vacsora 9.50 / n y á j a n h á r o m éve a m e n z á n étr o k b a n jönnek a hallgatók ebéplusz állami t á m o g a t á s : 5,13 f o keznek. delni. Nemsokára odatelepednek rint). — Milyennek t a l á l j á t o k a z Polhammer Éva, Patkós Gábor' étel-színvonalat? Az a la carte étkezési f o r m á t é s Kaszanyi Zoltán első éves igénybe vevők ugyanígy, 13 il— Az utóbbi időben rosszabb hallgatók asztalához. letve 9,50 f o r i n t é r t jegyet v á l t — Mii-yen a ebéd? — k é r d e - — Válaszolják. h a t n a k , ami — előbbiek szerint,' — Mit jelent ez a z ..utóbbi időzem tőlük. a támogatással — 17,21 illetve Étek — értekelés (Benyhe J á n o s felvételei) b e n " ? Egymásra mosolyognák, m a j d 14.63 forintot ér. H a az étlapról — CflW az utóbbi három évet t ö m ö r választ k a p o k : — Nem jó. választott étel ennél drágább, a — nevetnek össze, aztán egv kiHodák Tibor levelező hallgató — És úgv á l t á l á b a n ? kan kérdezték — olyanok, akik hallgató kifizeti a különbözetet, csit „ f i n o m í t a n a k " : — Igazság így állami hozzájárulás nélkül — Általában is rossz... csak régen nem itt esznek —: hogy ha olcsóbb, a k k o r visszakapja. szerint az ehetetlen ételek el17 f o r i n t é r t v á s á r o l j a a menzavasárnap jgbb ... na, mondjuk milyen a menza, s az a szomorú A m e n z a illetve az a la c a r t e tűntek. de a mennyiség csökjegyet. nem lehet egyértelműen rosszhogy azt kellett válaszolnom: jegy kiváltását megkönnyítendő, kent. Szombat-vasárnap • pedig — A színvonal? nak mondani, bár a vacsora pélmég mindig ez éri meg legjobsokkal jobb a kaja . .. — Egyszer nagyon jó. egyszer az ösztöndíj-fizetést követő n a dául nagyon gyenge. — Tudod ban. Félő, hogu ahogy vissza— Van valamilyen összehasonnagyon rossz. Oyan persze nem pokban az Irinyi és a H e r m a n n légalább a kenyérrel ne csináláramlik a nép. úgy rosszabbodik lítási alapotok m á s menzák színvolt még. hogy ne tudtam volna . Kollégiumban is, osztanak jegyenák ezt a pankráciát — melegeitt is a helyzet, hogy a körülket a gazdasáP' '-'vatal dolgozói. vonalával? megenni Így átlagban elég jó. gedik bele egyikük a beszédbe. ményekről. a kisiskolások igen Három lány ebédelt a követB — Például az újszegedi. Az .—« A múltkor jövök ebédelni, zavaró jelenlétéről ne is beszélA válaszok t e n á t n e m éppen kező ..meglátogatott" asztalnál: rosszabb A diákmenü viszont nincs kenyér. Aztán, mikor már jek. No, meg hogy kajáljon jól Fekete Éva. Cfáhcsos• Gabriella egvbehartgzóak.. S — evésről léott jobb. Itt nagy a zsúfoltság volt. visszamentem érte. erre a7 ember, ha még kenyeret sem és Hidasi Eszter. M i n d h á r m a n vén szó s— az ízlések különbömert csak egy helyen adják az. ehet annyit, amennyit rámkiabáltak, lwgv csak egy szeakar? zősége miatt ez n e m is lehet V. évesek. ebédet. Bár a tavalyihoz kévést let kenyeret lehet vinni, mert még így is kevesebbet kell sor— Mi az ebéd? — érdeklődöm. másként. A jelenlegi menzakörulcsak 9 dkg jár.' Nem tudtam baállni. Újszegedi vélemények — Zöldborsófőzelék hússal — mények. a választék, az étkeztemegmaovarázni. hogy az előbb tési színvonal a z o n b a n . m i n d e n egyöntetűen. nem vittem. Különben is, legMielőtt befejezem látogatásom képpen jelentős javulást kíván Különböző időpontokban há — Ezt az a la carte étlapról alább kenyérrel lehetne jóllakni. a kéttes menzán, még egv öna n n a k érdekében, hogy közeledromszor jártam az újszegedi választottátok? kéntes nyilatkozó állított meg. A következő asztalnál, ahol j ü n k az általános elégedett.séahez. menzán. Minden alkalommal — Igen. — Elmondom a folyamatot — m e g z a v a r t a m az étkezést, HorBiztosak lehetünk abban, hogv a meglepődtem: zsúfoltságnak nvo— Mióta veszítek igénybe ezt a váth Magdolna, Papp Edit., kezdte nagy tájékozottságot elhallgatók ezen ó h a j a találkozik ma sincs, szinte családias han szolgáltatást? áruló m o n d ó k á j á t . — Szeptem'Bölcskei Antal és Farkas Imre az intézmények vezetőségének, gulatban ebédelnek az ott lévők — Amióta van. Előtte menzaberben, ahogy a kollégisták is III. illetve IV. éves hallgatók ülvalamint áz Alföldi Üzemi VenH á r o m f é l e módon é t k e z h e t n e k ' jegyünk volt. bárhol befizethettek ebédre, rentek. déglátó Vállalat vezetőinek kíelőre váltott jeggvel (itt k é t f a j t a — Elégedettek vagytok vele? getegen elmentek a Hágiba, illetve vánságával. Hogvan látiák ők. a — Mi a véleményetek a menm e n ű van nanonta) vagv vehet— Eleinte nagyon jó volt. de a Nagyáruház éttermébe, mondhelyzetet, különös tekintettel a záról? nek diákmenüt 15 forintért, il- most már „hozzáromlott" a je- közelmúlt vizsgálatainak t ü k r é ván, hogy a menza rossz. Csak— Nagy baj — kezdi Bölcskei letve étkezhetnek a la carte nyes ebédhez — m o n d j a Fekete hogy a nagy tömeg miatt ott is ben? Erről kérdezzük meg őket 'Antal a válaszadást. — hdgy ahol többféle frissensült szerepel Éva. ugyanolyan.rossz lett a minőség, '-«"otkező számunkban. rengeteg az általános és középaz étlapon, meglepően alacsonv — Úgyhogy most már azon s ezért visszajöttek sokan, így. iskolás, akii: miatt 2 után képteáron (például: rántott borda kö- gondolkozom, hogy megint jegyet most is egyre romlik. Tőlem söBALOGH TAMÁS lenség kajálni, s ez idegesítő.

« $ZÍÍT i: :P1 EGYETEM

Szeged ,,legöregebb" kapusa Januárban töltötte be negyvenedik életévét a város aktív labdarúgó kapusainak legöregebbje. A Szegedi Vasutas híres kapusa ..nyugdíjba vonulása előtt", az őszi idény óta. a Tanárképző fiataljaival kergeti a labdát. Ezért a — kissé elkésett — születésnapi beszélgetés. — Zoli, már 25 éve állsz a kapubon Légy szives, meséld el röviden, pályafutásod állomásait! — Tizenöt éves koromban igazolt le az Alsóváros. 1963-ig ott .látszottam, onnan kerültem a Taszári Honvéd NB III._as csapatába. amikor bevonultam. Nagyon jó erőben éreztem magam, sok élvonalbeli csapat megkeresett. hadsereg-válogatott is voltain. A dunántúli NB l-esek helyett inkább Szegedet választottam így kerültem a SZVSE-be, Itt. 15 évig védtem, többnyire az NB II.-ben. Legjobb eredményem a bajnoki ezüst volt. Soha nem voltam sérült, rám mindig lehetett számítani. Régen a SZVSE volt a város csapata. Itt volt a legtöbb néző, az emberek ünneplőbe öltözve mentek szurkolni. — Amikor a sereg után csapatot kellett választanod. a SZEAC nem keresett meg? — De igen, csak abban az időben nem tudtam legyűrni a bennem levő kisebbségi érzést. Én, a villanyszerelő, a doktorok csapatában? Inkább a vasutasokhoz mentem. — Azután hol védtél még? A SZVSE háromszor is elbúcsúztatott. Az egyik visszavonulásom után újra visszahívtak. A csapat a kiesés szélén állt. én tavasszal tíz meccsen nem kap- . tam gólt, aztán az osztályozókon is sikeresen szerepeltünk, bentmaradtunk. Szóval, a harmadik búcsújáték után még két évet • védtem legelső csapatomnál, az Alsóvárosnál, aztán egy fél idényt a Területi Bajnokságban szerepelt Kendernél. Onnan igazoltam a főiskolásokhoz. — Miért pont a Tanárképzőt választottad? — Ügy gondoltam, hogy rendes kis csapatban szeretnék még néhány évet védeni. Sokszor játszottam a tanárképzősök ellen és mindig meggyőződtem arról, hogy ez egy nagyon jó szellemű csapat. Nem szidják egymást, lelkesek a srácok. Nem is csalódtam. amikor idejöttem. Lehet, hogy még ötven évesen is védeni fogok. — Szeretnél edzősködni? — Persze. De amíg egy jó kis serdülő csapatot nem kapok, addig védeni akarok. Nemrég nagyon nagy boldogság ért: fölkértek Szeged serdülő válogatottiának fölkészítésére. De azért jobb lenne egy stabil csapatnál edzőskööni Itt dolgozom a vasútnál, nekem mindig is a SZVSE volt az EGYESÜLET, a munkában, a fociban megbecsülnek, itt lenne jó edzősködni. — A szurkolók és a játékostársak sűrűn aggatnak a futballistákra beceneveket. Teneked a „Cápa" és a „Bohóc" jutott. Honnan ez a két név? — A városban már régóta Bohócnak hívnak. Én úgy látom, hogy a bohocók tudnak. van technikájuk, azért tehetnek rá a mozdulataikra egy kis cicomát. Én mindig adtam a sikkre, a szerelésem is patyolat volt, a pó-

zok sem hiányoztak. De csak akkor röpködtem a levegőben, ha már a labda az enyém volt. A Cápa név pedig azért ragadt rám, mert mindig iszonyatosan jó erőben voltam, „szétszaggattam" mindenkit. — Családodban sportolt, sportol még más is rajtad kívül? — Igen, a feleségem 4 évig játszott egy élvonalbeli röplabdacsapatban. Ö egyébként most a gyógyszerészkar dékáni hivatalában dolgozik." Zoli fiam pedig a SZEOL Sportiskola előkészítő csoportjában focizik, nagyon ügyes gyerek. Akkor lennék boldog. ha ő jó NB l-es labdarúgó lenne, abban találnám meg minden vigaszomat, hiszen én nem lehettem igazán nagy. — Mikor kerültél még az NB I közelébe? — Nagyon régen. Diósgyőrbe is hívtak, akkoriban náluk Bukovi Marci bácsi volt az edző. Egy alsóvárosi játékostárSanimal méntünk próbajátékra, le is akartak igazolni, de annyira szegények voltunk, hogy a szüleink nem engedtek el. — Mostanában az • érdeklődés középpontjába került a bunda, a totócsalás. Ez biztosan nem mai keletű dolog ... — Igen. Volt. hogy 60 000 forintot hoztak nekem, a lakásom árába is be akartak szállni, a tíz-húszezer forintos ajánlat nagyon sűrűn előfordult. De én ezt a szép játékot soha nem rontottam volna el a pénz é r t Játszottam olyan meccsen, ahol tudtam, hogy melyik csapattársam. mennyiért adta el a csapatot. Olyankor még jobban megszívtam m a g a m — Biztosan rengetég jó sztorit tudnál elmondani, ezek közül csak egyet kérek, ami a leghamarabb eszedbe jut. \ — Volt egy nagyon aranyos edzőnk, Polyák Gyuszi bácsi. Imádta a focit, a csapatot, csak éppen szórakozott volt egy kicsit. Egyszer a fővárosban, a KISTEXT ellen 2—l-re nyertünk. és ez akkor nagyon jó eredmény volt. A meccs után az öltözőben Gyuszi bácsi odajön hozzám iszonyatosan boldogan, megölel és mondja: De jó, Zolikám. hogy elhoztunk egy pontot! — Mi az, amit még el szeretnél mondani a játékról, pályafutásodról? — Engem mindig úgy könyveltek el az edzők, hogy ez egy hőbörgős pali. Soha nem voltam simulékony, ezért csak a nehéz partikon védtem, ahol oda kellett vágni. A reprezentatív mecscseken azokat állították be. akik jól helyezkedtek. Érdekes az edzők. vezetők előtt azoknak volt nagyobb becsülete, akikről t u d ták ugyan, hogy meccseket adtak el de haverkodtak velük. Az is megtörtént, hogy egy visszavonult vezető azt mondta nekem: „nagy hülye voltál, hogy nem adtad el azt a meccset!" Hát ezek a pénzéhes, gerinctelen alakok teszik tönkre a focit. És még valamit: a koromról. Lg.vre sűrűbben — igaz már vagy 10 éve — kiabálják be nekem a nézők: „mit akarsz már, öreg?" Nem akarok mást: védeni. Most, negyven évesen is megmutatom, hogy ezen a szinten még jó vagyok. Tessék, csinálják utánam a fiatalok! (dlusztus)

Miért?

Ritkaság, hogy egy csapat egyszerre mond le több meghatározó játékosáról — önszántából. Noha a SZEOL AK vízilabdázói esetében az „önszántából" kifejezés nem teljesen helytálló, érdekesnek gondoltuk utánanézni: a válogatott szintű dr. Gál és Udvardi, majd Pottyondi és Sike távozása után miért vonult vissza a látszólag (?) még kitűnő dr. Esztergomi, az igen fiatal Bozsó, s miért igazolt más csapatba a szintén meghatározó szerepű dr. Molnár?

dr. Molnár (31 éves)

3

dr. Esztergomi

Mihály

1963-ban kezdett vízilabdázni a KSI-ben, s olyan edzők foglalkoztak vele, mint Gyarmati, Gallov, Kőnig. Társai között — akikkel 100°/0-os ifjúsági bajnokságot nyernek — Wiesner, Hauszler. „Kiöregedése" után a Honvéd várja. Később fölveszik a szegedi egyetem jogi karára, így 1977. őszétől a SZEOL játékosa. 0 Miért mégy el a SZEOLM1T — Nem volt szándékomban ' átigazolni, de a körülmények így alakultak. . B Milyen „körülmények"? — December—januárban államvlzsgáztam s az volt a csapatban a gyakorlat, hogy aki államvizsgázik, az nem jár edzésre. Egyedül az én esetemben akadtak ezen fenn. Esténként lejártam volna, de erre az edzőnk nem tartott igényt. 0 Csupán ennyi a probléma? — Jogászként szeretnék elhelyezkedni, s a vezetők — tudván ezt — megígérték, hogy segítenek ebben. Közben megkerestek Pestről, hogy menjek játszani. Azt mondtam, ha itt adnak állást, akkor nem megyek Januárban aztán kiderült: Szegeden nem tartanak Igényt a játékomra. Most visszakoztak, de közben már a Volán intézett nekem állást. Később már a SZEOL is intézett, de nem Szegeden, s olyat, ami mellett nem tudtam volna kétszer edzeni, így mostmár a Volánban fogok játszani. 0 Milyen érzésekkel távozol Szegedről? — Eszem ágában sem volt Itthagyni, de nincs rossz szájízem. Sokat kaptam itt, pont azoktól, akik most eltávoztak a vezetésből, közülük egy-kettőnek egész életemben hálás lehetek. 0 Mit vársz még a vízilabdától? — Pár szép évet. Szeretek játszani.

— Esztergomi sérülékeny, egy időben állandóan beteg volt. a korban is benne van, hát nincs abban semmi különös, hogy visszavonult. H Ezek szerint nem is lenne szükség a játékára? — Egy kapusunk van, fiatal, ő is megsérülhet. Szóval, ha edzésbe á l l n a , . . 5) Mi a helyzet Bozsóval? — ö érdekesebb eset. Én mai i m csodálkoztam a legjobban hogy bedobta a törülközőt. Elvállalt egy olyan állást, ami mellett nem tud naponta kétszer edzeni, így nem tudja hozni magát. Visszavonulása az 6

(35

éves)

volt a véleményem bizonyos dolgokban. Ez a sérülés szinte „kapóra jött" — nem tudom, ml lett volna, h a ez nincs. ¡5 Mint kapitány, vagy min* játékos korültél s ü n i b e a vezetőkkel? — Mint kapitány próbáltam a csapat érdekeit képviselni. Ez persze rettentően sok problémát okozott. S a konfliktusok 90 százaléka ebből származott. Mindent az én személyes akciómnak vettek, nem érezték, hogy én egy csapat érdekébert szólok. Ügy éreztem, azzal, hogy szeretek edzeni, szeretek védeni, mindent megteszek a jó játék érdekében, én támadhatatlan vagyok.

László

Hogyan vélekedik a három játékos helyzetéről edzőjük, id. dr. Szittya Károly?

Cápa takarít

SPORT

Üszőként kezdte Szolnokon, 1960-ban. Mellúszó múltja később jól hasznosítható volt, amikor 66-ban vízilabdázni kezdett, s edzője a kapuba állította. Másfél évi kemény munka után 68ban már OB I-ben védett Szolnokon, majd katonaként 71-től a Honvédban. Egy súlyos autóbaleset után — amikor úgy érezte, vége a sportpályafutásának — került Szegedre, 1973ban, az akkor másodosztályú csapathoz. Kiheverte sérülését, a Szeged bejutott az első osztályba. Esztergomi pedig 74-ben meghívást kapott a válogatott keretbe. Csak B válogatottság lett azonban a reményekből. Tíz év szegedi szereplés után jelentette be visszavonulását. Miért? — Novemberben, az első MNK-mérkőzésünket követően begyulladt a vállam. Másfél hónapig mozdítani sem tudtam, s csak néhány hete úszók 2—3 ezer métereket. De ez tulajdonképpen csak az egyik ok. Már előtte komoly összetűzésbe keveredtem a vezetőkkel: más

Bozsó

Szabolcs

{25

Csalódott szavak. Ezek szerint lemondtál arról, hogy még védjél? — A vezetőség kérése az volt: kerüljek olyan edzettségi állapotba, hogy ha rendbejövök, , még tudjak védeni. Az edzőnknél azonban csak az a játékos, aki naponta kétszer edz. Azt hiszem, akármi történne, én már úgysem védenék. 0

Hívtak-e más csapatba?

— Még a sérülésem napján, a Volán és a Spartacus edzője is csodálatos ajánlatot tett. Eszembe sem jutott elfogadni. Jól érzem magam Szegeden, s szeretném, ha ezután is jól érezhetném. £3 Sértődött vagy? — Nem, de keserű szájízzel hagytam ott a kaput, szinte jól jött ez a sérülés. Sajnos rájöttem, hogy mindig azokat becsülik meg jobban, aki hamar elmegy. Aki sokáig marad, azon a haragjukat töltik ki. Én sokáig m a r a d t a m . . .

éves) 0 Hogyan lettél 25 éves korodra „visszavonuló öreg" játékos? — Szeptemberben fölajánlottak egy végzettségemnek megfelelő állást a megyei Testnevelési és Sporthivatalban. Kedvező lehetőség volt, s én — részint a vezetők tanácsára — elfogadtam. 0

Esztergomihoz hasonlóan Szolnokon kezdte, és szintén úszóként. 14 évesen kezdett vízilabdázni, s csapatával többször nyertek ifjúsági bajnokságot. Sokszor volt ifjúsági és junior válogatott olyan társakkal, mint Heltai, Kuncz, Kiss Cs„ Kiss I., stb. 76-ban fölvették a Szégedi Tanárképző földrajz—testnevelés szakára. Katonaideje alatt Hódmezővásárhely másodosztályú t csapatában játszott, azóta a SZEOL játékosa.

egészséges önkritikája volt, miszerint így nem is tudná megütni a szükséges szintet. A mai vízilabdában csak napi két edzéssel lehet eredményt elérni. Bozsó vízilabdás szempontból a legjobb korban van. Sokáig próbáltuk rábeszélni a folytatás-, ra, hónapokig halogatta a válaszadást. Azóta egyszer találkoztunk, s akkor azt mondta: „Mester, így alakult." 0

Miért távozott Molnár?

— Az ő esete felemás: most Végzett az egyetemen, pesti gyerek, érthetően vissza akart menni. Három hónapig nem járt edzésre, mert állam vizsgázott: hol van olyan munkahely, ahol meg lehet azt csinálni, hogy ennyi ideig be sem teszi a lá-

Miből lettek a problémák?

— A bajnokság befejezése után csak délutánonként edzettem, délelőtt dolgoztam. Azt mondták: ez kevés. De ez csak a problémák egyik része. A másik rész anyagi természetű, amiben nem tudtunk megegyezni. 0 így abbahagytad a játékot? Abbahagyásról szó sincs. Leálltam. Sem a vezetők, sem én nem tekintjük lezártnak az ügyet. Abban maradtunk, hogy majd megkeresem őket, ha meggondolom magam. 0

És meggondolod?

— Remélem, hogy változtatnak az elképzelésükön. «

bát valaki? Ezek után annyit kellene dolgoznia, hogy nincs lelki ereje nekiállni bepótolni a hiányosságokat. Nekem csak olyan ember játékára van szükségem. aki megüti az OB l-es színvonalát. 0 E három játékos sokáig értéke volt a csapatnak. Cgy érzi, mindent megtettek a „megmentésükért"? , — Vezetőink többször folytattak velük megbeszéléseket. Ennyi jött ki belőle. Én azzal a játékossal foglalkozom, aki rendelkezésemre áll, itt van az edzésen. Dr. Esztergomi — dr. Gál. dr. Pottyondi. Udvardi, dr. Sike. dr. Molnár, Bozsó. Jó kis csapat, ugye? BALOGH TAMÁS

SZEGEDI EGYETEM 7

f

Jónás idén nyolc éves. Feltehetőleg remekül utánozza a bálnák (Max szerint kifejezéstelen) hangját, iskola helyett egy t a r k á r a pingált üvegházba j á r , ahol apja Mathieu és b a r á t j a , Marco o k t a t j a a világmindenség végtelenül parányi és végtelenül hatalmas jelenségeinek összefüggéseire. Jónás — r e m é l j ü k — 2000-ben, huszonöt évesen hasonló módon tanítja m a j d d i á k j a i t Mindazonáltal n e m a j á n lom, hogy ötödéves t a n á r j e löltünk első történelemórájára bőröndnyi véreshurkát, egy húsvágó bárdot és egy metronómot vigyen magával, m o n d v á n : az Időről óhajt beszélni. Azt sem ajánlom, hogy ugyanezen jelölt feleltetés gyanánt a tanulókkal kérdéseket tetessen f e l szövőmunkás barátnőjének az életről, munkáról, társadalomról; vagy hogy megvallja az osztálynak: egyszer életében k é t (esetleg három) lánnyal (fiúval) szeretne együtt lenni az ágyban. Nem a j á n l o m továbbá, hogy a tanácsi megbízottnak, a biztosítási ügynöknek, a díjbeszedőnek vagy a házmesternek a kihaló bálnákról, a kipusztuló flóráról meséljen míg b a r á t j a vígan harmonikázik; miközben

Fájó

33-ban

amaz valami számlát lobogtat. Szintúgy nem ajánlatos leendő munkahelyén ezzel a mondattal . bemutatkozni: „Tudni akarom, hogy a szerződés és a m u n k a igazságos-e; általában sohasem az."

Sőt mi több, egyetlen bolti pénztáros ismerősömnek sem a j á n l o m jó szívvel, hogy a gazdasági egyenlőtlenségeket a vékonypénzű egyetemisták és nyugdíjasok javára történő ..félreütésekkel" próbálja enyhíteni. Ha mindezeket a j á n l a n á m , bolondnak. de legalábbis utópistának mondanának.

S vajon utópisták?

lehetünk-e

(idézetek a „Jónás, aki 2000ben lesz 25 éves" című filmből).

„Rabok vagyunk a születéstől a halálig. Amikor megszületünk, pólyába zárnak bennünket, amikor meghalunk, koporsóba." „A kiábrándulás korát é l jük." „Igazságot a z iskolában??" „A politika m á r semmire sem jó" (a mondat elhangzása után a képen — amerikai? — gyalogosok menetelnek, m a j d egy moszkvai dísszemlén formás rakéták illegetik magukat a Vörös Téren). „— 68 ábrándította ki?" — Dehogy, ami utána jött!" A film író-rendezőjének (Alain Tanner) láthatólag nincsenek illúziói, csak utópiái. Illúziói olyannyira nincsenek, hogy („nem ajánlott") fenti utópiái még a filmben sorra megbuknak, utópiáihoz ellenben olyannyira ragaszkodik,- hogy azok szelleme pusztíthatatlannak bizonyul. A karambolok nem visszalökik, h a n e m még csendesebb, még dacosabb „kerülőútra" terelik hőseit. Tanner szerint tehát — h a jól értem — nemcsak hogy lehetnek utópiáink, h a n e m — a világ mai állása szerint jószerivel csak utópiáink lehet-nek . Tanner utópiái igazak és szépek. Nagyon szeretem őket. Az enyémek is pont ilyenek UPOR LÁSZLÓ

vereség

Az Egyetemi Főiskolai Kosárlabda Bajnokság első fordulójában a Szegedi Tanárképző a kecskeméti GAMF csapatát fogadta. GAMF—SZ. Tanárképző 82-79 (33-45). Szeged. Váro6i Sportcsarnok, 1Ó0 néző. Vezette: őze, Ötvös. Sz. Tanárképző: Reményi (14). Molnár (18). Vezsenyi (6). Mucsi (10). Bódi (6). Csere: Révész (21), Liszkai (4). Edző: Honti Gyula. Lagymatag, szinte álmos játékkal indult a mérkőzés. egyik csapat sem a k a r t a „elsietni" t á madásait. Hol i t t hol o t t volt egy-két pont az előny. A 11. perctől azonban — Révész beállásával — jelentősen változott a kép: egyre inkább elhúztak a tanárképzősök. Közben a játékvezetők elkövették első (mint később kiderült: sajnos n e m utolsó) nagy hibájukat. A kecskeméti csapatkapitány (!) Onhausz Péter ugyanis kosárlabdapályán kirívó módon utánavetődve elhúzta egy szegedi játéikos l á bát. Végleges kiállítás helyet — dorgálást k a p o t t Így is tizenkét pont előnnyel fordultak a szegediek. A második félidőben tartották

e különbséget, sőt növelték (5. perc: 57-43,). Egészen a 6. percig tartott a fölény, ekkor azonban a z összesen 15 percet pályán töltő, s ezalatt 21 (!) pontot szerző Révész kipontozódott. Ettől kezdve nemcsak a tanárképzősök lettek kevésbé eredményesek, hanem a játékvezetők is hibát hibára halmoztak, egyik tévedésüket m á sikkal korrigálták. A kecskeméti főiskolások egyre jobban megközelítették ellenfelüket (miközben a kapitány Onhausz ú j r a bemutatta a z utánavetődéses. lábkirúgásos figuráját — ezúttal i s b ü n tetlenül!), s a 13. percben a vezetést is megszerezték. F e j - f e j mellett haladt a k é t csapat, fa szegediek letámadással próbálkoztak, s a 19. percben újból sikerült fordítani az álláson (79:78). Ez bizonyult a z utolsó fellángolásnak, mert a kecskemétiek viszszavették a vezetést, s végül 82: 79-re győztek A szegedi játékosoknál ezen a napon csak a hazai (!!) bírópáros nyújtott gyengébb teljesítményt. A második félidőben t é ves ítéleteik r e n d r e a tanárképzősöket sújtották. Nem szándékosan

bíráskodtak rendkívül gyengén — ezt hangsúlyozzuk —, d e talán éppen 'ez a tragikus. Ha szándékos lett volna, akkor ugyanis lenne esély a javulásra. Így n i n c s . . . Az éppen Szegeden tartózkodó — s a nézőtéren ülő — magyar férfi kosárlabda válogatott tagjai h a n gos hahotával fogadták ö z e . é s Ötvös játékvezetők egyes ítéleteit Ilyen hozzá nem értéssel valószínűleg még válogatottjaink s e m találkoztak • A kecskeméti főiskolásoknál jelentősen nagyobb játékerőt képviselő szegedi csapatnak mindezek ellenére nyernie kellett volna. Játékuk az/qpban egysíkú volt, csak a bedobókra épített, a m i aztán — Révész kiválása után — kevésnek bizonyult. Sem lendüle-, tes, ötletes játékot játszó irányítójukat, Vezsenyit n e m használták ki (aki sajnos esetenként a kispadon is ült, vagy h a pályán volt akkor sem irányítót játszott), sem kitűnő centereiket (Bódi, Mucsi) nem tudták játékba hozni. Mindezek tudatában még nehezebb tudomásul venni a Főiskolai Bajnokságtól való korai b ú c s ú t — bété —

Vegyünk neki kaptafát! (cikkksorozat) mottó:

„Ne legyenek

I. Rész. Eligazítás. A dilettáns napjaink hőse az, aki t u d a t á b a n van. A dilettáns mindenütt ott van, ahol ott kell lenni, és ahol ottlenni l e h e t A dilettáns az önmagával azonos egyed, a dilettánsnak identitása van. A dilettáns: szakma, foglalkozás, hivatás, létezés-technika. A dilettáns: hatalom, mert, hogy jön bárki is ahhoz, hogy megítélje őt. A dilettáns: a kiskapuk lovagja, napjaink felvidítója, álmaink megédesítője —, a dilettáns az, ami. A dilettáns a jövő letéteményese. Miheztartás. 1. Légy magabiztos. Fensőbbségedet minden körülmények közt őrizd m e g A hozzáértés nem b ű n , d e jól vigyázz, nem is érdem. Azért t e légy tájékozott. Tájékozatlanságodat tájékozottságoddal leplezd. Legyen véleményed, vigyázz: nyilvánosság előtt érts egyet vele. Ha valamit nem értesz, ne törekedj megérteni: használd fel. Nézz á t a fejek fölött, óvakodj attól, hogy az erős fény profilból é r j e arcod. 2. Legyenek elveid, d e ne hangoztasd őket. Sose lehet tudni. Ne légy az elvek embere („elvek jámbor őre"!), az elvek nagy számban károsak é s rombolják személyiségedet, kis számban használhatatlanok. Mert a világ bonyolult. Ezt jól jegyezd meg: a világ bönyolult. Semmi esetre se bonyolítsd tovább. Ne állj ki fölöslegesen s e m m i é r t M á r ' a költő is megmopdta. Arra azonban ügyelj, hogy mindenki t u d j a , hol állsz. Kocsmai beszélgetéseket felhasználhatsz. 3. Légy elismert. Altalános tanács nem adható, d e legjobb h a írsz. Poéta f » j vagyunk. B a j nem lehet belőle. Ha írsz, vigyázz arra, hogy meg-nem-értett m a r a d j . Személyednek ez sajátos b á j t kölcsönöz, meglátod. Hangoztasd ezt, de hangoztasd ázt is —, főként, h a alkalom adódik. Hidd azt, hogy amit csinálsz, az jó, és jobb nem is lehetne. Szeresd azt, aki veled együtt hiszi. Készülj föl arra, hogy egy napon (szép napon!) nyakadba akasszák (a ragozást ne téveszd: akasztják!) a babérkoszorút (Te kis Hölderlin.) Jár-kelj' ennek t u datában. Vesd meg azt, aki kételkedik. Általában mondható: aki kételkedik, bizalomra érdemtelen. Kételkedés az élet megrontója. T e légy meggyőződve, és ezt mutasd ki. Hivatkozz régi szerzőkre, a k i k nek nevét tanuld meg helyesen leírni. Ha elhagyatottnak érzed m a gad, dörgölőddz hozzájuk. Ajánld nekik legújabb művedet: szívedben akkor melegséget érzesz. Lelked legyen nagy. Ha valaki ostoba módon nem é r t meg, vagy bántani merészel háborodj föl. Légy h a t á sos: vizionáld a nemzethalált. 4. Légy dolgozó. Azaz: m u n k á d a t lásd el, akkurátusSOsan! Ülj munkahelyeden, átérezve. Feljebbvalódat tiszteld, ha perspektíva kecsegtet, nyalj-falj. (Jelképesen!) Ám fölösleges fáradságot n e okozz magadnak. Munkatársaidat szeresd, egészen addig, amíg nem f ú r t a d meg őket. Akkor hidegülj el. A nagyobb nyomaték kedvéért: sopánkodj. Súgj-búgj, tegyél-vegyél, frakciózzáll, d e n e nevezd ilyen csúnyán. „Ügyekről" szólj. Ha m u n k á d b a n amatőr vagy, ne ess kétségbe. Nem biztos, hogy m á s ért hozzá. Általában mondható: a dilettáns nagy erénye a türelem. Legyen türelmed kivárni. Hogy mire alkalmas, az ne okozzon fejtörést. Ismerd fel és cselekedj. 5. Legyen múltad. Azaz: légy egész ember. Az embernek, aká egész, m ú l t j a van. Érdemei vannak. Szüntelen emlékezz és emlékeztess arra, hogy t e m a r akkor is elévülhetetlen voltál. Múltad legyen egységes, tömbösített, egyszóval: nézzen ki valahogy. Ballépéseidet n e tagadd, de ne is tedd szóvá. Tükörbe naponta egyszer nézz. 6. L e g y e n jövőd. Azaz: légy egész ember. Az embernek, a k t egész, jövője van. Ezt soha ne feledd. Mindig ennek szellemében cselekedj. Építsd ki magad körül. Perspektívában élj é s dolgozz. N e m e n j bele semmibe, ami nem a jövőt célozza, ami meggondolatlan, hebehurgya, ifjúkori ballépés. Ha l^ell, alázkodj meg, csússz.mássz, ússz-kússz, de t u d d : t e vagy a jövő letéteményese. II.

rész.

(Biztos, ami biztos: ezt megtartom magamnak.)

MOZÍ—I. Nemtudomhányadik borongás Filmtéka-ügyben. A műsoron Kubrick-film, az „Ürodüsszeia", utolsó (harmadik) játszási nap. A jegypénztár ablakán fecni a következő tömör szöveggel: „Ma filmtéka nincs", STe kérdezd: miért, ne hőzöngj» Ügy kell neked, h a mindent a z utolsó pillanatban akarsz megnézni, Ha a papíron még ott állt volna „Elnézést!", vagy valami hasonló, talán most utolsó mondatom a z volna: „Nem történt semmi." Ehelyett azt írom; Lassan kezdjük megszokni.

Antikvárium Fzúttal a z „eladási oldalpn" várakozunk. Előttem középkorú nő, mögöttem idős házaspár. Hosszú idő elteltévei k é t tizenhat-tizenhét éves forma ellenszenvesen jólöltözött, divatosra nyírt fiú jön k i dühösen. „Ezek voltak bent fél órát" — morogják az előttem állók olyan hang súllyal, a m i körülbelül ennyit jelent- „Én nem szólok egy szót se. de ez azért mégis túlzás!". Újabb eladó lép be, maid a két

Az a j t ó résén át látom: mesekönyvek, Cooper-regények stb. vagy bőröndnyi. Emlékszem, h é t ¿ve é n is ugyanígy vittem b e mindezeket. , Kell nekik a pénz italra." „Persze, nem sietnek, munkaidőben vannak." Néhány perc m ú l va a fiúk kijönnek. Kézfogás és hangos „Kösz" után a k é t fiú elmegy, a munkásruhás pedig vödrével föl a lépcsőn. Miért n e tehetnénk föl, hogy á k é t fiú gyermekkori — feleslegessé vált — könyvéitől kívánt megszabadulni (kell a hely a polcon, s a pénz is jól jön — nem feltétlenül italra)? S miért ne tehetnénk föl. hogy lyukasórájuk s z a b a d n a p j u k vagy ebédidejük volt épp, s ugyanígy a munkásruhásnak is. Vagy ő tényleg a m u n k á j á t hanyagolta tíz hosszú percig, hogy segíthrasen a két másiknak?. ^

Sőt. honnan tudhatjuk, hogy nem épp a harcias középkorú hölgy intézte munkaidőben a dolgát?

Mozi—II. Egyre több mozifilm címe a l á kerül e két szó: „felemelt helyár". Vagyis a néhány év előtti jegyáremelések óta is egyre drágul a mozibajárás. Lehet persze ezt mindenfélével magyarázni, a legegyenesebb dolog mégiscsak az lenne, ha az illetékesek széttárnák karjukat, valahogy í g y : „Kérem üzlet az üzlet!" Meglehet, véletlenül, a február második felében v e t í t e t t ' tizenhárom film közül nyolc volt felemelt helyáras. ' Alapdíjért lehetett megtekinteni két szovjet kalandfilmet. egy „mozisított" magyar Tv-filmet é s k é t NDK ..indiánost". Ha a filmek á r a magas, akkor miért lesz például olyan film is „drágább" a nézőnek, amely korábban nem volt az? Vagy az egyszerű tucatfilmek, amiket olcsón kapunk mázsaszám? Vagy a felemelt helyár valamiféle „giccsadó"? Még ha el is fogadnám elvileg ezt az „intézményt" (mint. ahogy nem fogadom el), akkor js kikérném magamnak, hogy például a „Dögkeselyű" című magyar filmért

— így —

Rajzolta: kt

Ő r ü l t s é g , de van benne rendszer srác viharzik vissza egy munkásruhába öltözött fiatalemberrel, aki szerszámait egy vödörben a z a j t ó előtt hagyja. A várakozók sóhajtoznak, s félhangos m e g jegyzéseket tesznek. .,Megint egy órát lesznek bent." „Az előbb nem vették át tőlük, még nem nagykorúak." .,Mondtak valamit, hogy kölcsönkérték." „Vagp valakitől elvitték honnan lenne ezeknek ennyi könyve." .,Lehet, hogy a szüleikét hozták el."

problémáid!"

„giccsadót" fizettetnek velem, míg sületlen és bugyuta szovjet kalandfilmek alaphelyárral vetíttetnek üres moziban. Gyanítom (lehet, helytelenül), hogy a felemelt helyárak nem csak a spontán nézők „megkopasztására" hivatottak, d e a reklám egyik (nem épp tisztességes) v á l f a j á t is képviselik. Mert — ugye —, ha azok a felemelt helyáras filmek. amiket sokan meg akarnak nézni, akkor a potenciális nézők könnyen hozzászoknak. hogy amint meglátják a „felemelt helyár" kiírást, mintegy pavlovi reflexként jegyet váltsanak.

Mozi—II

és fél

A műsoron a „Feketeszakáll szelleme". Tizenkét éve jót mulattunk r a j t a , nosza nézzük meg újra. Most felemelt helyáras. A pénztárablakon kiírás: „hétfőre, keddre, szerdára, nincs jegy". Sebaj. kezdésre visszajövünk, hátha lesz valakinek fölöslege. Legnagyobb meglepetésünkre öt nerccel kezdés előtt az egyik pénztár jegyet kezd árulni. Ismerősünk szerez is nekünk, a z ára húsz forint Egy perc múlva oldalba bök: „Nézd csak, nincs is húsz forintos jegyár!" Hát igen Őrültség, d e van benne rendszer. u. L

SZEGEDI EGYETEM A József Attila Tudományegyetem. » Szegedi Orvostudományi Egyelem és a Juhász Gyula Tanárképző FSisko La MSZMP és KlSZ-bizotts,i sroilapja Felelős szerkesztő: GHOF ROZA Szerkesztőség: 6720 Szegoc Dugonics tér 12. Telefon: 12 Megjelenik havonta kétszer Ara: 1.80 forint. Előfizetési dli egy évre 28.80 forint Terjesztik az Intézmények KISZ * szakszervezeti bizottságai Kiadja a Csongrád megyei Uapklad Vállalat Szeged. Tanácsköztársaság útja 10 sz -'740 •elelfls kiadó: Kovács 1-^szCA tgazgav Szegedi Nyomda Szeged Balcsv Zslllnszkv u 58 8720 1983. III. 8 — 879 — ISSN: 0230—791X Felelős vezető; Dobó József igazgat!