Szegedi Egyetem 1983 1. sz.

A

Pályázati felhívások (2. oldal)

Több mint negyedszázad a marxizmus szolgálatában

A SZEGEDI

(3. oldal)

Szépirodalom (4. oldal)

Színház—filmfoiyóiratszemle (5. oldal)

VITÁINKHOZ:

Dzsungeltörvény?7 A Szegedi Egyetem 1982. november 23-i számában Akela és a villamos címmel Tanács István írását közölte. Nem a mi dolgunk, hogy az egyetem munkáj á r a a közoktatásra vonatkozó megállapításainak igazságát, következtetéseinek helyességét megítéljük. Van azonban cikkének egy olyan passzusa, amelyre vonatkozóan illetékességünk vitathatatlan. A cikkíró a mai középiskola gondjairól néhány sorban gyorsmérleget készít. Szerinte a jól dolgozó, különösen a felvételi eredményre törő iskola versenyistálló, ahol az elit képzése folyik. Metaforája nem is anynyira sértő, mint ízléstelen, szellemeskedő. A folytatás, egy alig burkolt gyanúsítást megfogalmazó mondat. Gondolatmenete szerint szakmai sikerélményre csak ezekben a „versenyistállókban'' számíthatnának a végzősök, de ezen jónak tartott állások elnyerésénél a teljesítmény sokadrangú szempont: a szülők, rokonok kapcsolatai, pozfeiói döntenek a legtöbb esetben. Megjegyzi, hogy „érdemes lenne például megnézni a Ságvári Gimnázium tantestületét, hány pedagógusnak dolgoznak az egyetem körül vagy magas városi funkcióban a szülei, házastársa, rokonai".

Az olvasó tetszése szerint találgathatja egy ilyen Vizsgálat eredményét, például úgy ..Sokan csak azért kerülhettek oda,...", „A legtöbben azért taníthatnak o t t . . . " stb. A sokat sejtető megállapítás igazságában aligha kételkedik, hiszen az egyetem lapjában jelent meg, tehát hitelesnek tűnik.

Tanács István egyszerűen kielégíthette volna kíváncsiságát, és ha a cikk közlése előtt tájékozódik, talán le sem írja ezt a mondatot, vagy keres olyan példát, ahol igazságát bizonyíthatja is.

A Ságvári 52 fős tantestületében

„ . . . A bejárat előtt feszülő szalag átvágása után a rektor elvtárs klubnézőre invitálta a megjelenteket." „ . . . Akaratlanul is azokra az áldozatkész hallgatókra gondoltunk, akik 1971. szeptember 27-től. az első kapavágástól, 1973. március 30-ig. az utolsó simításokig, 14 000 óra társadalmi munkát végeztek. A két és félmillió forintos anyagi befektetéssel kialakított 1100 négyzetméter összterületű helyiségek minden kényelmet és ízlést kielégítenek. A kiállítások rendezésére is alkalmas széles folyosó, a társalgó, a játék- és tv-terem szemrevi-^lezése után az avatóünneoség vendégei a 200 személyes nagyteremben ültek asztalokhoz . . . " A fenti sorokat a Szegedi Egyetem 1973. április 8-i számának tudósításából idéztük, melyben arról értesülhettek'az olvasók, hogv átadták a József Attila Tudományegyetem KISZ-klubját.

Igen, ennek éppen 10 éve. Az akkori rektor.

ugyanis nyolcan vannak olyanok, akiknek a hozzátartozója áz egyetemen dolgozik, közülük háromnak vezető a hozzátartozója, és mindössze egy, akinek már idekerülésekor is az volt Állásukat valamenpyien pályázattal nyerték el, szakmai munkájuk, képzettségük ismeretében egyetemi testület, a Tanárképzési Bizottság javasolta alkalmazásukat, a rektor nevezte ki- Őket. Nem hisszük, hogy helyes lenne családi viszonyaikat akadályként számításba venni egy pályázat elbírálásakor. Ha erről Tanács István mást tudott, akkor nem ellenőrizte információit, ha csak hallomás alapján következtetett, nemcsak tájékozatlan volt, hanem felelőtlen is. Eljárásával' mindkét esetben megsértette saját. forflalkozá^nak elemi szabályait. Félrevezette az újság szerkesztőjét. aki helyet adott írásának és nem utolsó sorban félrevezette olvasóit is.

A Ságvári Gimnázium t a n testülete nevében a t iskola állami, párt- és szakszervezeti vezetősége Tanács István írása diplomavitánkhoz érkezett.

Közlésekor nem az egyes intézményekre vagy az egyes személyekre vonatkozó feltételezéseinek érvényességét vizsgáitűk, hanem a vita egészéhez viszonyítottuk cika ket. Az a tény, hogy az Akela és a villamos című írást megjelentettük, kifejezte, a cikket jónak ítéltük és megállapításait továbbgondolásra késztetönek tartottuk.

Vitánkban, mint minden nyilvánosság előtt folyó, társadalmi kérdéseket vizsgáló véleménycserében, a Tanács Istvánéhoz hasonló, személyes, a vita lényegét érintő hozzászólásokat vártunk és. várunk továbbra is.

A szerk.

dr. Márta Ferenc és az akkori KISZ-tStkár, dr. Vastagh Púi abban a reményben sürgették egy Új. egy korszerű éSyetémi klub építését, hogy a tudományegyetem hallgatói és dolgozói, s a szegedi felsőiskolások .í-r-.velőctesi és szórakozási igényeiket majdan itt.elégítsék ki, s hogy a klub által majdan működtetett amatőr művészeti csoportokban lehetőségét kapjanak a diákok alkotói kedvük és* tehetségük próbájára. Reményük. minden jubileumi pátosz nélkül mondhatjuk, valóra vált.

Mindazok, akik maguk hordták annak idején a téglát és a habarcsot, hogy álljanak a falak, maguknak teremtették

Kitüntetések A József Attila Tudományegyetemen végzett több évtizedes, kiemelkedő oktató-nevelő munkájuk elismeréséül — nyugalomba vonulásuk alkalmából — az Elnöki Tanács dr. ördögh Piroskát, a Tudományos Szocializmus tanszék docensét a Munka Érdemrend arany fokozatával, dr. Simoncsies Pált, a Növénytani tanszék docensét pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki.

Felvétel a tánccsopqrtba A JATE és Olajbányász néptáncegyüttes felvételt hirdet tánccsoportjába .az egyetemi hallgatók és dolgozók általános iskolás korú gyermekei számára.

Jelentkezés — és. egyben a próbák helye — a Lenin körúti Olajbányász Klubban minden szombaton 9—11 óra között.

„A

szocialista

-n-cP' értelmiségi

képzésért^

Pályázati felhívás Az ifjúsági szövetség fontos feladatának tekinti, hogy részt vállaljon a felsőoktatás fejlesztésére hozott politikai döntések megvalósításában. Ennek érdekében a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa pályázatot hirdet az egyetemeken, főiskolákon tanuló és dolgozó, valamint a felsőoktatássalanr-aJi valamely intézményével munkakapcsolatban álló fiatalok számára.

A pályázat célja: — elősegíteni és ösztönözni a felsőoktatás távlati, komplex, fejlesztési tervének kidolgozásához hasznosítható, tudományos igényű, tanulmányok, javaslatok készítését; — bővíteni az egyetemi, főiskolai hallgatók, fiatal oktatók és dolgozók részvételi, bekapcsolódási lehetőségeit a felsőfokú képzés fejlesztésébe; — feltárni és megalapozni az egyetemi, főiskolai ifjúság értelmiségi képzéssel kapcsolatos törekvéseit, elképzeléseit, érdekeit.

Ajánlott témakörök: — a felsőoktatás társadalmi funkciói; — a felsőfokú képzés tartalmi kérdései, képzési célok, irányok; — a felsőoktatás struktúrája, irányítása, az intézmények egymás közötti kapcsolatai; — az intézmények belső szervezete, irányításának, működésének kérdései; — személyzeti munka, oktatói mobilitás; — a képzés anyagi, tárgyi feltételrendszere;

— a felsőoktatás szerepe, feladatai a tudományos kutatásban ; — neMzetközi kapcsolatok; — szakemberszükséglet munkaerő-gazdálkodás; — a hallgatók szerepe a képzési folyamatban.

Pályázni lehet a felsőoktatással kapcsolatos bármely átfogó vagy részkérdést taglaló javaslattal, tanulmánnyal.

Pályázhatnak egyetemi, főiskolai hallgatók, fiatal oktatók, a felsőoktatással közvetlen kapcsolatban álló intézmények, intézetek fiatal dolgozói, valamint az 1979—82. között diplomát szerzett fiatalok egyénileg vagy csoportosan.

Pályázni csak az eredetileg a pályá- . zatra készült, még nem publikált munkával lehety A pályázat gépelve. 2 példányban küldendő be.

Beküldési határidő: 1983. március 31. Cím: KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanács Titkársága Budapest. Pf.: 72. 1388. A pá-i lyázattal kapcsolatos kérdésekben a 203-610-es budapesti telefonszámon lehet felvilágosítást kérni.

A pályamunkák elbírálását szakértői vélemények alapján a KISZ KB EFT végzi.

Díjazás: I. díj 1 db, 8000 Ft, II. díj 2 db, 5000 Ft, III. díj 3db, 3000 Ft. A díjazott pályamunkák az 1983. évi felsőoktatási alágazati ifjúsági parlamenten nyilvánosságra kerülnek. Az eredményhirdetés várható időpontja: 1983. május.

KISZ Központi Bizottsága Egyetemi és Főiskolai Tanács

eredményekben gazdag új évet

kívánunk

olvas ó i n k na k

JATE-s bál A József Attila Tudományegyetem hagyományos bálját idén március 19-én 20 órakor rendezik meg, a Tisza szálló összes termében.

A belépőjegyek ára ISO forint.

A tudományegyetem Szakszervezeti bizottságán (Dugonics tér 12.) február 20-tól vásárolhatók meg a jegyek, de elizetesen igényelhetők a szakszervezeti bizalmiaknál is.

meg a klubot. S nemcsak m a guknak. az őket követő nemzedékeknek is. S hogy a klub azzá lett, amivé remélték, nem csak az építők kezét és szorgalmát dicséri. A klubvezetőket is. Tíz év alatt öt vezetője volt a klubnak, s bár mindegyikőjük saját elvei szerint irányította, törekvésük célja közös volt: a klubot a hallgatók önművelésének egyik fórumává és a közösségi éi'et egyik színterévé tenni. E célt szem előtt tartva már» a tudományegyetem "klubja országosan ismert és elismert rkultúrcentrum" lett. mégha négyzetméterekben kifejezhető alapterülete erre nem is feltétlenül teszi alkalmassá.

Köszöntjük ez alkalomból az egykori és a m?1" nártfog<M'at. tervezőket és énítőket- valamint a klub, korábbi és ielen'egi vezetőit, munkatársait. S Vöszöntiük mindazokat az előadókat művészeket, aidk fellépéseikkel. jelenlétükkel megaisztelté a klubot és ezáltal a hallgatókat.

Ezt (a vizsgaidőszakot) is kivédtükj (Benyhe János felvétele)

Greifswaldi emlékképek 6 Átfogó történéti elemzések általános leírásai, valarrllht a cSaláSi legendák egyedi történétel egybehangzóan igazolják, hogy apai ágon magam is német származású vagyok. Valamikor a XVIII. század utolsó harmadában Mária Terézja telepítette őseimet a török idők alatt elnéptelenedett pél-Dunántúlra. A valamikori családi elődnél? csak a neve maradt, az is változó átírásban. A nyelvet, kultúrát hamar elfelejtették, hiszen herceg Eszterházy birtokán az „igazi" magyar ember volt a valódi éseléd. A gazdasági átalakító erők több évszázadára legújabbkori történelmünk politikai kényszere tetőzött. A Horthy-rendszer „magyarító" nacionalizmusa mellett, éppen az említett területeken, jó talajra talált a német érdekeket szolgáló Volksbund. £ A felszabadulást követő számonkéréseket, büntetéseket kitelepítések, internáló táborok, áttélépítések, egyéni és családc« tragédiák is követték. A mi vidékünkön gyerekkoromban (ez a sokat emlegetett ötvenes évekre esik) legalábbis ném beszéltek az emberek arról, ami légebben volt; nem a régi-régi századokról, s különösen nem a háború körüli dolgokról. Akik aktiv résztvevők voltak, s i ezért jogos büntetést kaptak, azokról sem igen beszéltek. Az iskolábán azt tanultuk, hogy a németek leghűségesebb kiszolgálói a magyar nyilasok voltak, de eigdftdolnunk is nehéz volt, hogy osztálytársunk adja, bátyja is közéjük tartozott 6 Ma úgy érzem, ezek, s hasonló gyerekkori élmények is hozzájárultak ahhoz, hogy bár többször adódott lehetőségem, de csak ebben a tanévben utaztam néhány napos tanulmányútré az NDK-ba, a Greifswaldi Egyetemre. Elutazásom előtt csak a legfontosabb tényeket tudtam a vidékről, á városról, az egyetemről.

Aíáézteth a két egyetem közötti szerződést lapozgattam útikönyveket, s újraolvastam R. Petershagen könyvét a város békés átadásáról.

Felfrissítettem néhány német kérdést, szakkifejezést Még indulásom előtt névreszóló levelet kaptam Greifswaldból. Az ottani Marxista Szekció egyik kollegája írta, melyben értesít, hogy ő lesz a kísérőm, s előre is örül, hogy én is i f júságmozgalmi kérdésekkel foglalkozom.

M Nem kevés várakozással és nagy izgalomtftal érkeztem (bérlihi átszállás után) Greifswáldba. A kísérőm és a f é r j e taxival vártak az állomáson. Az ú j városrész egyik kollégiumi vendégszobájában helyeztek el és még első est e elkezdtük az igen tervszerű munkát. A kint táftüló magyar hallgatókból adódott tolmács is, de h á m a r megértettük egymást néhiétül is.

0 A kint töltött néhány n a p legfontosabb eseményeiből; láttam a régi Hansa város belv á r o s á t ú j rékonstru'kciöit, a több mint 400 éves egyetem dísztermét, híres könyvtárát, voltam a szovjet—német barátság házában, résztvettém a szovjet filmek megnyitó ünnepségén, kirándultunk Stralsundba, Heringsdorba, résztvéttem ifjú szakmunkás tanulók politikai vitakörén Usedomban, láttam a lubmini atomkutató építkezéseit, "beszélgettem kint tanuló magyar diákokkal és magyar mérnökökkel, meg-

hallgattam egy tudományos szocializmus szemináriumot» előadást tartottam és vitát vezettem a mai magyar ifjúsági mozgalom aktuális kérdéseiből német kollégáknak. Mindezt persze csak úgy tudtam megvalósítani, hogy kísérőm, Renate Gaupner az ottani természetes pontossággál és fontossággal végezte dolgát. \ 6 Számomra élmény volt megismerkedni kísérőm férjével, aki a város egyik legismertebb embere: Sigmund Gaupner. Az NDK Ifjúsági mozgalmában nem járatosak számára talán úgy tudnám magyar példával bemutatni őt, mintha ő lett volna a magyar Sztálinváros építőinek DISZ-titkára. Az ötvenes évek eléjéri az egyik kiemelt NDK ifjúsági objektum, a Sosa-i építkezés FDJ-tiikára volt. Aktív résztvevője volt az 1953-as puccsot követő konszolidációnak, m a j d a központi vezetőségben É. tlonecker közvetlen munkatársa, később gyárigazgató, ma az épülő atomerőmű nemzetközi osztályát vezeti és büszkén emlegeti a Paksról átkerült németül is jól tudó magyar mérnökmunkatársait Élete egy egész történelem, nem csoda, hogy könyvet is írtak róla. Nekem is jutott egy dedikált példány. S. Gaupner azt mondta, jól nézzek körül, beszélgessek emberekkel, fiatalokkal is, s akkor megértem, hogy a németek is békét akarnak, s hogy a németek se mind voltak fasiszták. Megkérdeztem, szerinte lesz-e még egységes Németország? Azt felelte, én korftmunista vagyok, s mint ilyen optimista. Éppen ezért hiszém, hogy az NSZK-ban is győz majd a kómmurtizmus, s akkor miért ne egyesülhetnénk? — kérdezte visszamosolyogva. Tőle tudom, hogy az FDJ-tagok világoskék inge nem egyenruha, hanem a szervezethez való tartozás megtisztelő viselete, s azt is, hogy miért hordanak jelvényt az NDK kommunistái, s hogy mit jelent ma a i NDK-ban a szovjet barátság. # Üj barátaimon "kívül különös volt áz egyetem, s a régi város is. Az egyetemen egyik legnépszerűbb szak a katona-orvosi, s a legkevesebben a teológiai fakultáson tanulnak. Igazi kuriózum volt számomra, hogy közöttük is vannak F b j - t a g ó k . Az egyetem .épületei régiek, kicsik, éppen ezért igen szétszórt. Ugyanakkor a központban levő diákmenza igen korszerű, kényelmes, ami este az egyetemi klub szerepét tölti be, kiválóan. Az egyetemi kollégiumok az ú j városrészben, a központtól távolabb épültek. Mindenki kollégista lehet, aki éppen nem helybeli. S emellett kényelmesen el tudják helyezni nemcsak a házas hallgatóikat, hanem a kisgyermekeseket is. Igaz, így több is a házas hallgató, több a gyermeket vállaló is, de kicsit azért mégis irigyelten! őket. Sok a külföldi hallgatójuk, köztük főleg a Közel-Keletről érkezettek. # Hazafelé mintegy emlékeztetőül láttam a berlini falat. A sok emlék méllett könyvekét hoztam magammal. Német barátaimnak megígértem, hogy ismertetést írok ezekről. Talán ez is hozzájárulhat a régebbi rosszabb emlékek, valós vagy vélt sérelmek oldásához Én mindenesetre legközelebb már nyíltabb szívvel utazom.

MICHELLBR MAGDOLNA t

Fegyelmezettség; t ü r e l e m = biztonság Egy, a körülményekhez képest Szerencsés kimenetelű baleset részleteivel ismertetünk meg benneteket azzal a céllal, hogy hasonló eset a jövőBéri h é iSmétlődhessén meg.

19S2. október 13-án a Móra Férenc Kollégiumban egy hallgató a személyfelvonó aknájába zuhint. A szerencsés jelző használata azért indokolt, mert 12 (tizenkettő!) métert zuhanni esv beton aljzatú, középen kiálló betontuskóval kiegészített érkezőhely iránvába és ézt megúszni egy Csonttöréssel, ez egyenlő egy újjászületéssel.

A sietség, a türelmetlenség, a éselekvéssorozatok át nem gondolt következményei jóra soha nem vezetnek. Adott esetben ugyanez történt.

A sérüli a kimentés során nem várté meg, hogy a helvzetből adódóan szükséges segítséget megkapja — holott erre felhívták figyelmét —, fct akart ugrani á folyósóra. ami ném sikerült. A íárószék pls6 széle és a padozat közötti 1ÓS cm magasságú nVfláson ét belezuhant az aknába. , Az é«ettel kancsolH+ban fel kell hí\*nunk fi gv elmet eket arra, hogy a személvfelvonók előírásél lenes hnasználatn tes+i épségetek veszélyeztetésével jár. Valamennyi felvonó fülkében gyárilag elhelyezett táblán fel van tüntetve, hogy mennyi a teherbírása, egyszerre hány személy utazhat benne. Külön tábla ismerteti meg veletek a helyes kezelést A felvonók, mint minden más technikai alkotást előírt terhelésre méreteznek. A túlterhelés, a hívógombok menet közben tör-

ténő nyomogatása, a fülkében menet közben való fegyelmezetlen mozgások előidézik az emelőrendszer, a vezérlő automatika, a fülkét vezető szerkezetek meghibásodásait Ahogyan veletek is előfordul a túlzott szellemi megterhelés okozta kiborulás, úgy vonatkozik ez a gépekre és berendezésekre Is. A biztonságos üzemre, a felvonók állapotára ügyelnek, de a megengedett használattól való eltérésből eredő liftál!ásokért már a használók hibáztathatok.

Arra kérünk bennéteket, hogy saját testi épségetek védelmében, a felvonók tartósan hibatfienteö működése érdekében tartsátok bé a táblákon levő előírásokat. Ha a felvonóban utazva az utasfülke elakad és nem tudtok kijönni, akkor fegyelmezetten várjátok meg. amíg külső szakt-erű beavatkozással az utasfülkét etjv szintállomásra leeresztik.

Semmi más nem lehet fontosabb, mint személyes biztonságotok A dohánvz^st tiPő táblát is vernetek komolyan. Fis'Wleges okként nem azért tiltják, mert a fülkében kevés a levegő. Legfontosabb oka az, hogy a változó sebességű mozgás okozta a testre ható változó tömegerők hatása miatti labilis helyzetekben utn<*ársMtok ruháit is k i v e t h e titek. Egv füstölögni kezdő ruha miatt esetlegesen fellépő pánik végzetes lehet.

Arra kérünk benneteket, hoerv a jövőben a személyfelvonók használatakor tartsátok be az elő. í r t a k a t ezzel elkerülve a meghibásodásokat é« baleseteket: VflRttS IMRE. a JATE munkavédelmi vezetője

„Mozgalmunk.

módszereink

A KISZ X. kongresszusa feladatul szabta, hogy „összhangban az ifjúsági szövetség m u n k á j á n a k fejlesztésével és a felsőoktatás korszerűsítésének követelményével mind t a r t a l m á t mind kereteit, mind módszereit tekintve meg kell újítani a felsőoktatási intézmények KlSZ-sziervezeteinek tevékenységét": E cél megvalósításához nélkülözhetetlen, hogy az egyes KISZ-szervezetek kialakult korszerű és eredményesnek bizonyult tevékenységi formái, módszerei a réteg egészében ismertté Váljanak, elterjedjenek. Ennek érdekében a KISZ KB Egyetemi és Főiskolái Tanácsa pályázatot hirdet az egyetemi és főiskolai KISZ-szérvezetek számára.

A pályázat

célja:

— feltárni, összegyűjteni azokat az eredményes, sikeres m u n k a formákat, módszereket, amelyek a szervezetekben kitermelődtek; — a pályaműveket felhasználva kézikönyv formájában közzé tenni az elterjesztésre érdemes intézményi munkamódszereket, tevékenységi formáltat, módszertani segítséget nyújtva ezáltal az egyetemi, főiskolai KlSZ-szervezeteknek; — lehetővé tenni a szervezetek számára, hogy egyes tevékenységi területeik, módszereik bemutatásával törekvéseik, eredményeik, problémáik is ismertebbé váljanak a rétegben, s ezzel növekedjék a szarvezetek hasznos együttműködlsének lehetősége a különböző munkaterületeken.

Elsősorban az álábbl témakörökben várunk pályaműveket: — a KISZ-saervezet részvétele a képzés, az oktató-nevelő munka korszerűsítésében, az oktatásszervezésben; — szakmapolitika, szakmai-tanulmányi m u n k a ; — a hallgatói képviselet tartalmi és szervezési kérdései!

— a KIS2-jogosítványok gyakorlásának formái, módszerei; — szociális érdekvédelem; — agitáció és propaganda, politikai tömegrendezvények;

Társadalomtudományi Alapítvány — A KISZ Központi Biéóttsíga az egyetemi és főiskolai i f j ú ság társadalomtudományi tevékenységének ösztönzésére Társadalomtudományi Alapítványt hozott létre.

Az alapítvány társadalomelméleti, politikai, gazdasági és kulturális kérdések elméleti igényű vizsgálatával N foglalkozó egyetemi, főiskolai hallgatók, illetve csoportok tevékenységének elismerésére. munkájuk anyagi feltételeinek biztosítására szolgál.

Az alapítvány

félhasználható:

— elemző munkák, javaslatok további kidolgozásához szükséges anvagi, technikai feltételek biztosítására: — az alapítványt elnvert személy vagy csoport új témakörben végzendő vizseáIatához. kutatásaihoz szükséges feltételek- megteremtésére; — publikációs tevékenység finanszírozására Az alapítvány-évenként több részre is felosztható — összege 100 000 Ft. AZ alapítvány p áUiázat útján nyerhető el; Odaítéléséről — a benyújtott pályázatok alapján — bíráló bizottság dönt.

Pálvázhatnak: — eeve+emi és főiskolai hallgatók egyénileg — KISZ-szervezetek és — alapszervezetek — tudománvos diákkörök — szakkollégiumok — oktatók és hallgatók közös munkáián alapuló stúdiumok résztvevői és — öntevékeny hallgatói csoportok

megújításáért' — intézményen kívüli közéleti, társadalmi tevékenység; — közművelődés; — tömegsport, turizmus.

Pályázati feltételek: pályázhatnak intézményi KISZ-szervezetek, esetleg több szervezet közösen, alapszervezetek, testületek, munkabizottságok kollégiumi önkor-' mányzati szervek alapközösségek és munkacsoportok. Egy pályázó több pályamunkát is beadhat. Pályázni csak még nem publikált (kivéve intézményi sajtó) munkával lehet.

A pályaműveket gépelve, 2 példányban kell eljuttatni a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Titkárságára. Cím: Budapest, Pf.: 72.

1388.

Beküldési határidő: Í983. március 31. A pályázattal kapcsolatos kérdésekben a 203-610-es budapesti telefonszámon lehet felvilágosítást kérni.

A pályamunkák elbírálását szakértői véleménvek figyelembe vételével a KISZ KB EFT végzi.

Díjazás: a kézikönyvbe bekerülő oályaművek 500—3000 Ft-os díjazásban részesülnek. Az EFT által publikálásra javasolt, s a kézikönyvbe be nem kerülő tanulmányok nyilvánosságra hozataléról — a szerzők egyetértésével — a titkárság gondoskodik.

Az eredményhirdetés időpontja: 1983. június EFO-tábor).

várható (a nyári

KISZ KfJiTPONTl BIZOTTSÁGA EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI TANÁCS

Felhívás A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egnetem Társadalomelméleti.

Kollégiuma a közelgő Marx-évforduó alkalmából tudományos ülésszakot szervez a társadalomtudományi egyetemek és karok hallgatóinak e célra benyújtott dolgozataiból. A konferencia t é m á j a : A marxi életmű szerepe a társadalomtudományok időszerű problémáinak megközelítésében és megoldásában.

Marx mint a tudományos kommunizmus megalapítója, tekintélyes eszmei örökséget hagyott az utókorra. Legfontosabb elméleti tételeit igazolta a gyakorlat tuPályázni léhet: — bármely társadalomtudomá- dományos módszerének alkalmanyi témakörben kidolgozott zásával további ú j eredményektanulmánnyal, részletes ta- kel gazdagodtak a marxista tőrnulmánytervvel sadalomtudományok A jelenkori — kutatási hipotézist és vizs- társadalmi fejlődés azonban szágálati prógramot tartalma- mos olyan tudományos problémát zó térvvel is f e l v e t amelyek egyidejűleg — konkrét társadalmi kérdés igénylik a marxi tanítások hitevizsgálatával foglalkozó előtanulmánnyal és publi- les értelmezését, az Ú1 feltételek közötti lehetséges alkalmazását kációs programmal — tudományos diákkört kon- és egyes megállapítások meghaÜlésszakunk központi ferenciára is szánt dolgo- ladását. zattal és kérdése: hol vannak és meddig alkal— más dokumentálható és é r - terjednek a marxi életmű tékelhető munkával mazásának lehetőségei napjaink kérdéseinek megolPályázni csak még nem pub- tudományos likált munkával lehet. A nálvá- dásában. Meggyőződésünk, hogy zat tartalmazza az alanítvánv a benyújtott dolgozatok a konesetleses elnverése esetére an- ferenciát a tudományos közélet nak felhasználására vonatkozó és a Marx-évforduló lelentős elképzelést Is. A pályázó (személv va«v csoport) nevét és cí- eseménvévé avatják. A beérkemét kéríüir a pályázaton ponto- zett pályaművek szakértői bizottsan feltüntetni. ság javaslata alapján kerülhetnek ismertetésre a tavaszi konA pályázol oévelve. 3 rtéldányban kell elkészíteni. Békül-' ferencián. A legsikeresebb doldési határidő: 1983. március 31. gozatok részére publikáló« leheCím: KISZ Központi Bizottsága tőséget biztosítunk. A tanulmáEgyetemi és Főiskolai Tanács Tit- nyok szövegének leadási határkársága Budapest. Pf.: 72. 1388. ideje: 1983. márdus 1. A konolvah A bíráló bizottság döntés^rl] ferenciára nevezni lehet dolgozatokkal is. amelyek már és annak indoklásáról az érinszereneltek.

A tettek 19«.? iúnius 15-lg kannak más versenyen terjedelem: 20—fin oldal, lehet. tájékoztatást.

Címünk: Marx Károly KözgazA bíráló bizottság iavaslata daságtudományi Egvetem Társaalapián. az arra érdemes mundalomelméleti Kollégium^ 1092 kák nuWikálásánnv teendőit — Budapest. Ráday utca 43—45. a szerzők egvetértésévet — n KISZ KB Egvetemi és Főiskolai A Marx-évforduló Tudományos Tanársa vállalla magára ülésszakának Szervező bizottsága KISZ Központi Bizottsága (MKKE Társadalomelméleti Egyetemi *> Főiskolai Tanács Kollégium)

V f

Új rovat!

Kétdőjelek címmel szerkesztőségünk ú j rovatot indít! t Ha olyan k é r d é s e d - v a n , a m i r e választ keresel, segítünk •» k u tatásban. Csak annyi a dolgod: juttasd el hozzák a kérdést levélben (névvel vagy. anélkül) — c í r - ü n k : 6721 Dugonics tér 12.

—. telefonon — a ¡2-119-es számon — vagy élőszóban a szerkesztőségben. Esetleg szegezd a kcidést az utcán f ü l ö n csípett munkatársunknak.

Több mint negyedszázad a marxizmus szolgálatában Ordögh Piroska, a J A T E Tudományos Szocializmus Tanszékének docense, nyugdíjba vonulása alkalmából eddigi m u n k á j a elismeréseként a M u n k a É r d e m r e n d arany fokozata kitüntetésben részesült. M u n k a t á r s u n k ebből az alkalomból beszélgetett vele. o A Ritka múltat, vallhat magáénak: majdnem 30 évig tanította folyamatosan a tudományos szocializmust.

Arra kérem, emlékezzék az indulásra!

Milyen út vezetett idáig? , — Ha egy m o n d a t b a n össze kellene foglalnom, azt m o n d h a t n á m : szerencsés e m b e r vagyok.

Szerencsém volt az. hogv olyan munkáscsaládban születtem, ahol két fiúgyermek volt. s míg a bátyáim 7—8 éves koruktól béresként vagy cselédként dolgoztak, addig engem n e m fogtak ilyen m u n k á r a . Így fiútestvérei m m e l ellentétben, akik csak öt elemit végeztek és t o v á b b r a is gazdasági cselédek maradtak, é n 12 évesen gyári m u n k á s lettem.

N e m kevésbé szerencsés voltam abban, hogy rendkívül szorgalmas szülők leánygyermekeként születtem.

Nagyon szegények voltunk (a Petőfitelep perifériá j á n laktunk, é n egészen 1964-ig éltem ott), s a o á m m i n d e n m u n kát elvállalt, hogv a gyerekeinek kenyeret ad-ion. T e h á t 12 évesen.

1938-ban a kéziszövo szakmát kezdtem el tanulni. K é t év elteltével, mivel ez a s z a k m a nem tetszett. cipőfelsőrész-készítő t a n u l ó léttem. Ezt a szakmát folytattam a felszabadulás után. e k k o r kerültem a mozgalomba is. rövidesen az Uz^mi Bizottság t a g i á n a k választottak.

Bizonyos értelemben szerencsémre volt az is, hogy a k k o r prolet á r létem nem párosult proletár tudattal. Ennek következtében az ú j i r á n t rendkívül érdeklődő és fogékony voltam.

1945-ben szocdem -párttag l e t , t e m . az ü z e m b e n beválasztott a k a pártvezetőségbe is. ahol a Jegyző' f u n k c i ó j á t ' töltöttem be.

(Meg kell jegyeznem, a k k o r i b a n a titkári f u n k c i ó mellett ez volt a másik fontos munkakör.) 1947ben m á r csoportvezető voltam a ..Poló" cipőgyárban. E k k o r h i r dették meg a m u n k a v e r s e n v e ket. Első lettem, és elnyertem az élmunkás címet. Különbséget kell tenni az é l m u n k á s és sztahanovista között. Az é l m u n kás ugyanazt a m u n k á t végzi, m i n t a többiek. csak összehasonlíthatatlanul jobban szervezi azt. és többet teljesít. ( É n 150— 250 %-os teljesítményt n y ú j t o t -

tam.) A sztahanovistának viszont mások is bedolgoznak. 1948-ban. az élmunkás-cím elnyerésének következményeként, vezetőképző iskolán vettem részt, melyet Gyenes András vezetett. Előadóink között volt többek közt Rákosi Mátyás.

Révai József.

Gerő Ernő és Rudas László is.

1949 fordulatot hozott az életemben J a n u á r b a n szeminárium-vezető lettem a DÉFOSZ-iskolán. f e b r u á r b a n pedig Budapesten vettem részt a választásokat előkészítő. vezetőképző m u n k á j á b a n . Az MDP választási felelőseként Tolna megyébe kerültem, megemlíthetem, hogv Szekszárdon pl., . R a j k Lászlóval együtt tartottam választási nagygyűlést. M á j u s 16-án Ratkó Anna egészségügyi miniszterasszony a Szegedi Állami Védőnőképző Intézet igazgatójává nevezett ki. A7. ÁVI népi kollégiu m volt.

Időközben a szegedi pártbizottság agit.-prop. osztályát is vezettem.

1951 f e b r u á r j á b a n az Egészségügyi Minisztérium Oktatási Osztályának előadója lettem. Ekkor hirdették meg a speciális marxizmus-leninizmus szakot az ELTE-n. Kedvem volt hozzá, s Ratkó A n n a segítségével fölvettek. N e m szabad elfeledni. hogv 6 elemim volt. a csoporttársaim többsége pedig m á r egyetemre járt. Berecz J á nos p l ; egy évet elvégzett m á r a törénelem szakon. 1952-ben ez a speciális szak a Lenin Intézethez csatlakozott. Olyan emberek közé kerültem itt. akik valóban m i n d e n t megtettek, hogv társaik kibontakoztathassák képességeiket. Csakis a segítségüknek köszönhető, hogv mindvégig kitűnő eredménnyel tanultam. A Lenin Intézet elvégzését követően. 1955-ben. a szegedi egyet e m r e kerültem, gyakornokként.

Hozzátartozik a dologhoz, hogv a Lenin Intézetben párttörténet szakra s ^ a ^ Q i f c i r a ez az S Z K P és magyar párttörténet t a n u l m á nyozását jelentette: 1956 u t á n azonban eltörölték ezt a tárgyat.

Mégis a z egyetemen m a r a d t a m : felkértek, hogy vállaljam el a szakszervezeti titkár funkcióját.

Ez idő a l a t t ' filozófiát oktattam.

Amikor 1959-ben megindult a tudományos szocializmus t a n szék szervezése, rögtön ide kerültem. T o v á b b r a is m e g m a r a d t a m azonban a Szakszervezeti Bizottság tagjának, az egyetemi MSZMP Pártbizottságának is t a g j a vagyok. megalakulásától kezdve.

A Tapasztalatai szerint hogyan változott az idők során a

N á d u d v a r i Eva (1962—1983)

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola III. évf. orosz— történe' lem szakos hallgatója volt.

Ahogy visszaemlékszem Évire, mindig vidáman, nevető szemmel látom magam előtt.

Megdöbbentő, hogy örökmosolygó arca hogy megváltozott rövid idő alatt. Betegsége hirtelen jött, és gyorsan győzött fölötte. 20 évesen hagyott itt bennünket. Öcsödön lakott, szülei egyszerű munkás emberek, akik örültek annak, hogy kisebbik lányuk tanult emberré válik.

Gimnáziumi tanulmányait Kunszentmártonban végezte, orosz tagozatos osztályban.

Szerette és jól be-

szelte az orosz nyelvet, ezért is választotta a történelem mellé.

Oroszból mindig a legjobbak közé tartozott, tudását nagy mértékben fejlesztette, hogy két alkalommal is volt a Szovjetunióban, részképzésen.

Különösen Vlagyímirben, ahol négy hónapot töltöttünk, kerültünk közel egymáshoz, és rengeteg közös élmény kötött össze bennünket.

Még ott, távol az otthontól, idegen környezetben sem vettük észre semmi jelét betegségének.

Hangulata néha hullámzó volt ugyan, de legtöbbször vidám volt. és igyekezett minket is felvidítani. £ félév végére nagyon megváltozott, komolyabb lett. néha szinte búskomor. jéliegzetes mosolya egyre kevesebbet jelent meg arcán. Mi nem is sejtettük, hogy mindez közelgő betegségének előhírnöke, ő is csak fáradtságra panaszkodott, ami az utolsó hetekben nem is volt feltűnő. Állapota azonban nem javult, és amikor kórházba került, az orvosok sem tudtak segíteni rajta.

Az agyvelőgyulladás legyőzte legyengült szervezetét és január 10-én reggel meghalt.

Halála nq.pyon megrendített mindannyiunkat, akik ismertük és szerettük" őt.. Nem felejthettük Évát sctha.

LENKEI MAGDOLNA

tudományos szocializmus oktatása, és a diákoknak az ehhez való viszonya?

— Kezdetben a nemzetközi és magyar munkásmozgalom legfontosabb kérdéseit tárgyaltuk, történeti fejlődésükben Ez akkor rendkívül nagy érdeklődést váltott ki. A 70-es évek eleiétől — közepétől i n k á b b az elmélet vált hangsúlyossá, az 1977/78-as reform következtében pedig a politológia irányába tolódott az oktatás.

Tapasztalataim szerint — 1961 óta főként joghallgatókat tanítok — amilyen m é r t é k ben a politológia került előtérbe. olyan m é r t é k b e n csökkent a hallgatók érdeklődése. A 60-as években kirívó eset volt. ha egy 20 fős csoportból 3 hallgató nem volt a k t í v ; m a a z a kirívó, ha 3-nál több az. Ugyanakkor az is t é n y : a mostani hallgatók jobban megtanulják t z anyagot. De hogy meggyőződésükké válik-e? Egy ilyen, 20 fős csoportból legfeljebb 2—3 hallgatót befolyásol pozitív értelemben.

A Pályafutása során hogyan sikerült összeegyeztetnie a tudományos munkát a neveléssel?

— A kezdeti időszakban tudományos tevékenységemet a k a d á lyozta az. hogy 1958-tól levelezős joghallgató lettem (4 év alatt csináltam meg a 6 évet.végig kitűnően). 1965-ben kezdtem el . szisztematikusan foglalkozni tudományos munkával.

1974-re készült el a disszertációm. mely 1977-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál. „A szakszervezetek antifasiszta tevékenysége a Gömbös-kormány idején" címen. Az évek során egyre inkább meggyőződésemmé vált, hogy igényes o k t a t ó m u n k á t egy szakterületen való nagyobb e l m é lyültség nélkül n e m lehet végezni. .Az egyetemi oktatók számára elsődleges feladatnék t a r t o m az oktató-nevelő m u n k á t általáb a n Vs~ é?, külppö-seri (gy, y%n ez marxizmust o k t a t ó t a n á r éseté•ben. Miután — úgy gondolom — a tudományos szocializmus oktatása a legnehezebb és emellett ez is változott a legtöbbet, ezért az általam elvárhatónak tartott színvonalon oktatni csak nagv erőfeszítés á r á n és a t u d o m á nyos munkavégzés teljes m e g szüntetése mellett lettem volna kénes. Így a nyugdíjba vonulást és ismét a t u d o m á n y o s m u n k á val való foglalkozást választottam. Utóbbira az elmúlt 5 évben az oktató-nevelő és a t á r sadalmi m u n k a mellett nem jutott m á r energiám. Az oktató-

„A Móra Ferenc Múzeum Irodalomtörténeti G y ű j t e m é n y e fela d a t á n a k t a r t j a , hogy — egyebek mellett — a közelmúlt s a m a i szegedi irodalmi élet d o k u m e n t u m a i t is gyűjtse, a r c h í v á l j a és a m a j d a n i k u t a t á s s z á m á r a hozzáférhetővé tegye." Ezzel a m o n dattal kezdődik az a körlevél, amelyet még 1982. novemberében körülbelül 180 szépíróhoz, kritikushoz. irodalomtörténészhez, szerkesztőhöz, újságíróhoz j u t t a tott el az Irodalomtörténeti Gyűjtemény. Lengyel Andrást, a G y ű j t e m é n y vezetőjét kértem a r ra, hogy ismertesse részletesebben a gyűjtés célját, s számoljon be eredményességéről is: — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, hogy a „mai szegedi irodalom" kifejezést igyekeztünk a lehető legtágabban értelmezni.

A gyűjtés csak a m a élő alkotókra terjed ki. Mindazokat megkerestük. akiknek valamilyen köze volt Szegedhez —, t e h á t n e m csupán a jelenleg is itt élő és alkotó írókat kértük fel. hogy válaszoljanak az eddigi m u n k á s ságukat. életüket feltérképezni szándékozó kérdőívre. így aki valaha itt tanult, dolgozott vagy éppen itt született és valamilyen módon kapcsolódik a városhoz.

munka színvonalas ellátásához nagyban hozzájárult az is, hogv több m i n t húsz éven át tanított a m az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus esti egyetemén, ahol — nagy szerencsémre — egyetemi oktatókból álló csoportokat kaptam. Ezek t a g j a i kérdéseikkel ú j összefüggések vizsgálatára. t e h á t az adott probléma mélyebb tanulmányozására ösrtönöztek. így ez is e g y f a j t a továbbképzést jelentett számomra.

Más szempontból ugyan, d e sokat számított o k t a t ó m u n k á m b a n az. hogy 17 évig t a g j a voltam a Csongrád megyei Tanácsnak, ami a gyakorlattal való ü t köztetést tette lehetővé számomra. Termékenyítette oktató-nevelő munkámat továbbá az. hogy igyekeztem személyes k a p csolatot tartani hallgatóimmal az órákon kívül is, és véleményükre. kívánságaikra sokat adt a m . Tanítványaim kózt olyanok vannak, a k i k messze t ú l h a l a d t a k engem. Ha csak itt az egyetemen belül m a r a d u n k : Simon Ferenc és Géczi József nevét említhetem. ál Hogyan látja pályája egészét? Túl az ön által emlegetett „szerencsén": mi játszott közre abban, hogy munkájával kiérdemelhette ezt a kitüntetést?

— Amióta a tanszékre került e m mind a mai napig folyamatosan rendkívül jó kollektíva alakult ki. Kölcsönösen segített ü k egymás m u n k á j á t , szakmai és e m b e r i t é r e n egyaránt. Kiemelten kell megemlítenem azt hogy amíg az é d e s a n y á m élt. a világon m i n d e n m u n k á t elvégzett, s nekem nem volt más dolgom, minthogy oktató, t u d o m á nyos és társadalmi m u n k á t végezzek. 1959-óta jelenlegi f é r jem, Mérei Gyula élő lexikonként és kiváló tanítóként, elvt á r s k é n t felmérhetetlen segítséget nyújtott m u n k á m elvégzéséhez. Visszatekintve;', számomra a felszabadulás a szó legnemesebb értelmében felszabadulást jelentett. Attól kezdve mindig úgv kerültem a mélyvízbe, hogy n e m t u d t a m űszni. Túl a szerencsés adottságokon — rettenetesen szívós vagyok és nincs káros szenvedélyem — a .társadal m u n k által adott közösségi kötődéseknek köszönhetem, hogv ilyen pályára emlékezhetek.

Mint mondottam. nagyon szerencsés életpálya a z enyém, de rettenetes küzdelem á r á n alakult így.

— Köszönöm a beszélgetést B. GY.

Szegedi irodalmi gyűjtemény készül szintén számításba jött. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy a g y ű j tést az irodalmi élet realitásához igyekeztünk igazítani, tehát a szépírók mellett például az újságíróktól is v á r j u k a választ. Vitatott lehet, persze, m a g a a ..szegedi író" terminus, hiszen m á r J u h á s z Gyula azt mondta, hogy „szögedi írót nem ismerek".

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogv ez a t e r m i n u s irodalomszociológiai realitásra utal. Nincsenek előzetes és személyes esztétikai ítéleteink, elsődleges célunk az, hogy az anyag minél teljesebb legyen. Sok példával lehetne bizonyítani, hogy az irodalmi élet szervességé jó hatással van az alkotó m u n k á r a is. S az sem másodlagos szempont, hogy a gyűjtemény előfeltétele lehet a szegedi irodalmi kritika megerősödésének, a kritikai éíet fellendülésének.

Ez a gyűjtemény olyan áttekintést adhat, mely jelentősen megkönnyíti

Elképzelhető, hogy a válaszadóik) személyére is van t ' p p e d — ót (őket) is nevezd m e g !

Ha segítségünket igénybe •veszed, bárkitől b á r m i t megtudhatsz — u t á n a j á r á s nélkül. No, te&sék, kérdezz!

A' la carte ebéd- és vacsorajegyek! 4 Az Alföldi Vendéglátó Vállalat egyetemi menzáin bevezette az á la carte ételek értékesítéssé A Semmelweís-menzán ebédet, a Jancsó-menzán ebédet és . vacsorát, valamint a III. sz: menzán vacsorát, az újszegedi egyetemi menzán ebédet és vacsorát kínálunk. K a p h a t ó k frissensültek, készételek, savanyúságok, {•., tésztafélék. Ételválasztékunkat v na^ ponta v á l t o z t a t j u k / így ki-ki a kedvére való ételt választhatja Vendégeinket a kifüggesztett á r táblákon t á j é k o z t a t j u k éteiélnk árairól. A frissensültek 13 Ft és 17 Ft közötti áron kaphatók.

Az egyetemi hallgatók í z öszt ö n d í j kifizetése után az étkezési utalványok kiadásával eg£ időben választhatnak.'' illetve eldönthetik, hogy előfizetéses . 1vagy á la carte étkezést kítfannak-e -igénybe venni abban a h ó n a p ban.

Mindkétfajt<t->*é*kepésHittfegy megvásárolható á JATK pénzügyi osztályán és az egyetemi menzák pénztárában, a Lenin krt.

103. szám alatt.

A megvásárolt á la carte ebédés vacsorajegyek nem naphoz kötöttek, más hónapokra n e m vehetők át, viszont a iárgyhóban bármelyik napon felhasználhatók. Újdonság hogy ezen étkezéfü mód igénybe vétele esetén is megkapja a hallgató j z állami támogatást.

Alföldi Vendéglátó

Vállalat

a kritikai tevékenységet. A múaeum t u d a t á b a n van annak, hogy az alkotók szívességét kéri. de a gyűjtemény kialakítása minrienekelött a szegedi irodalmi élet érdeke. Elképzelhető az is. m u n kánk egy m a j d a n i szegedi irodalmi lexikon kurrens anyagál teremti meg. Egv bió-bjblioírá'i^'l lexikonra gondolok, ama'y.bpn Dugonics Andrástól . a mostani legfiatalabb írókig mindenki együtt szerepelhet.

Eddig körülbelül harmincán válaszoltak a kérdőívre. Az elsők között volt Annus József, a Tiszat á j főszerkesZ'ő-helyettese de segítette m u n k á n k a t oéldayl olyan idősebb, a szegedi irodalomban m á r nem leienlévő író mint Ormos Gerő aki a Weöres A n dorral való levelez/séf- is ren r ' kezésünkre bocsátotta. i ; Nagyon r e m é l j ü k hrxjy a közeljövőben mind többen f e=mek eleget felkérésünknek, c h o d a járulnak a gyűjtemény k i á l l í t á sához. A beküldött anyáíólrn't dossziékba helyezzük. egyséTsínjük. s ahol szükséges. ..ráíVMttink", azaz a hiányzó vagv Mz alkotó által jegyzett, de nerfi Pontosan közölt a d a t o k n a k Utánanézi!'-1'.' ' fl)ClSnyl> SZEGFŐI

FGVFTFiv?

Hullámok k o m p u n k alatt Hős kert?

Hogy hasonlítani lehessen. , Az erős erősebbet választ példának. a így tűnhet hatalmasabbnak. A szolgaiéleknek legjobb társa a z alázat, hogy fölmentése a cselekvés felelőssége alól biztosítva legyen. S a z hogy szabadságharcosok, költők.

Dolitikuspk nevével fémjelezve működnekcsoportok, közösségek. éppen a tehetetlenségüket Példázza. A Petőfihez. Rákóczihoz. Adyhoz kapcsolódó-mitikusán közhelyszerű — fogalomkör hivatott leplezni, egy kiábrándult, önigazoló társadalmi mechanizmust.

Az élet folyik, d e heroizmus, ünnepi lobogás nélkül. Tervezve, kiszámítva, biztosítva. Ahogy lakhatóvá vált környezetünk. úgy lett a lelkünk lakhatatlan.

Magunkból kiszorulva a múlthoz fordulunk; legalább jobbik énünknek valakihez szólnia lehessen.

Szólni és hallani mindenkinek megadott. Növelni a némaságot nem emberi léptékű t e t t Fülem, szám igaza meg Is téveszthet d e hallgatni biztos becsapottság.

A7. elsőt választom: a lehető-' •éget.

A régi vendégjog szerint a lá togató nem mehetett el t ' ^ kézzel onnan. ahol szerete, : fogadták. Az a j á n d é k egyszerr volt jelkéD és emlékeztető. J e l kép: mert kifejezte a vendéglátó házának szokásait, törvényeit és értékrendjét. Emlékeztető: mert figyelmeztet hogy felejteni anv nyi mint elveszteni a szeretetet a barátságot és összetartozás melegét.

Mi a régi korok vendégei vagyunk Jelenünkben a ? emlékek rossz ismerete, letagadása. elfelejtése súlyosabb következményekkei jár. mint az előbbi esetben. Azt jelentheti, hogy Ú1ra elkövetjük azokat a hibákat, melyek a pusztulás felé mutatnak. Hogy öntudatunkat is elvesztjük. S nincs akaratunk már. csak sodró és vak erők. kérlelhetetlenek és könyörtelenek.

Mindannyiunk zsebe. keze. agya tömve a z ajándékok furcsa tömegével.

Ismerősök és ismeretlenek hordozták évszázadokon át kincseinket. melyek most minket vesznek körül. Kérdőn és várakozón, hogy titkukat ldnek lesz képessége megfejteni?

6 Titokfejtők. Átkozottak és bolondok.

Jönnek sorban v a rázsigéik mormolva, lázasan és megállíthatatlanul Húzzák a harangokat. szólnak a dobok: mennyi haláltánc, máglya é s szitoközőn és panasz. Hívők és istentelenek hadonásznak bőrbevont könyveikkel, csodaszereikkel. megváltást ígérve, békét és könyörületet / Szakadatlan regölésük csillagig emel és pokolig hajít.

Boszorkányok idézik a holt lelkeket, hogy élőkkel vitázzanak.

Vinnének engem is. sorba mutatni mindent, bejárni ezt a hatalmas tábort.

Hagyhatom-e. rábízhatom-e magam seregükre, megvédenek, befogadnak, közéjük tartozom?

Szédülök.

Kinek higgyek, na látni szeretnék?

Hogy itt élsz. sokszor föl sem tűnik talán. Hogy egy nvelven beszélt a z anyánk, egy földön termett a kenyerünk. Hogy öszsze kellene tartozni végre; akaratunk szerint Ismerősek a hegyek, ahol hozzászokott a tüdő a tiszta levegőhöz. A mély vizek, ahol a szomorúságot tanulta a szív. puha simogatást a test. Közös minden harmóniánk. Állok a kompon, nézem a vizet.

Zavaros.

Nem számolom, hanvadszor teszem meg az utat a két part között.

S nem érzem, mikor haladunk a folyó közepén.

Gondolkodom.

Terveim elbuknak, amit valóságnak hiszek m a holnapra é r vénytelen

6 SZEGEDI EGYETEM j

..Akikre adhatnék. nincsenek itt.

Akiknek dicséretére adok, akiknek rosszallására adok, nincsenek itt velem!"

Illyés

Hévízi Ottó

egy majdani kézfogóra

Apám a hátam mögött, az arca sötétben.

Nem láthatom, nem szólhatok.

Beesett arcú emberek alkudoznak mellettem; locsogásuk mint a víz kapkodása.

Piac? Parlament? Hadsereg?

Lassan a fedélzetre gyűlik minden utazó. Álmatlanul töltjük m á r ezt a z éjszakát.

Fürtökben a korláton, a hideg deszkán, az üres zászlórudak mellett.

Csöndesülünk.

Európa. Ázsia.

Amerika.

Elmaradnak a kontinensek, Magunkra hagyva keressük kikötőnket. Állok, nézem a vizet, gondolkodom.

Elképzelem, a pillanatot, mikor mindenki fölébred.

— balog —

Ázott tyúkbundát ölt a háztető, de a szimfóniának kókusz ize van.

A póznára szállt*madártemető galambfejekkel hizlalná a m a g v a k a t A gangon Szétázott a húsleves, és most kövön metéled arany férgeit Hogy félgilisztával is nő lehess, csavard r á újjadra a hosszabbik felit.

Mint vicsorgásban elfáradt küszöb, kushadni fog a rezzenetlen éjszaka.

Majd gyávaságom is elesküszöd.

Nyirkosodó árnyék a lépcső hajlata.

Lengyel Zoltán*

Az első látomás Jónapot!

Jónapot!

Nemzedékem megnemalkuvását kérem!

Nem, nincs, átalakult 600 kilyukasztott buszjeggyé.

Köszönöm.

JONAPOT! JÓNAPOT!

Pályázat A Szegedi Városi Tanács Művelődési osztálya és a Szegedi Orvostudományi Egyetem Közművelődési titkársága karikatúra •pályázatot hirdet. A pályázatra bárki benevezhet legfeljebb 5 pályamunkával.

A pályázat feltételei: 50x70 vagy 50x35 cm-es képméret és kiállításra alkalmas kivitel. A téma kötetlen.

Beküldési határidő: 1983. február 20. A pályaműveket a SZOTE Közművelődési titkárságára, a 6720 Szeged. Dóm tér 5. címre kell beküldeni.

kt

•Lengyel Zoltán a szegedi Bebrits Lajos Vasútforgalmi S z a k k á zépiskola negyedikes tanulója.

Nagy

Imre:

Egy g i r o n d i s t a kalandjai Mélykaland 3.

Hol v o l t hol nem volt, volt egyszer egy gyilkosság, égy betöréses lopás, egy istenkáromlás, egy ellenzéki hang, egy feketefuvar, egy alkoholista nemi erőszakos csövező seftelő álgarázdának álcázott konjunktúralovag-szerű lángoskirályos lumpenproletáriátus, de most nem erről van szó, mondjuk ki nyíltan, hogy egy illető, úgy látszik, szemet vetett felebarátja (egyetlen barátja) kedvesére, s most ülnek az ágy körül, homályos szobában, és hallgatják a zenét hármasban. Barátja feláll, morog v a l a m i t mondjuk azt, hogy elég, stb. stb. a szöveg lényegtelen. Elmegy. Odakint sötét van, bent félhomály, ez m á r v o l t n e ismételjük magunkat mondjuk ki nyíltan, hogy a lány halkan és puhán a z ágyra fekteti, ölébe veszi a fejét, vékony, arányos, barna újjai a homlokához érnek, siklanak, billentyűznek. A lány néha megszólal, valamit mond, azt, hogy jó, hogy ittmaradtál, stb. stb. a szöveg lényegtelen. Gyöngédség, arányérzék, kifinomultság: a lány vizet hoz, vagy mézet, talán bort: a szobában meleg van, biztonság: a férfi megfeledkezik a sexről! (mindig csak az a ronda szeksz!, mondogatta anyja gyakorta, addig é r az ember valamit, amíg él a z édesanyja, idézhetné a z írót, nem idéz, fogsz t e még sírni, ahol senki se l á t idézhetné a n y j á t nem idézi, megfeledkezett a szekszről!), de nem feledkezett meg barátjáról.

— Nem l e h e t — szólt, könnyezett, fölállt, elment, kiengesztelte barátját, meggyőzte, hogy é r demes a lány mellett maradni, stb. stb. a szöveg lényegtelen.

— A hős egy rossz ízű cigarettával tett pontot — mondjuk ki nyíltan — a történet végére, h i deg szobájában, lyukas zoknijában, kemény széken Itt a vége, m a r a d j u n k ülve, n e fütyöljünk, n e tapsoljunk, mondjuk ki nyíltan: ki van hűlve.

Mélykaland 5.

Hol volt, hol nem v o l t volt egyszer egy kollégium, ahonnan leléptem az utolsó pillanatban. A többlek — ártatlan birkák — mit sem tudtak a bevagonírozásról, a zárt intézetté fejlesztésről, t a lán azt képzelték, hogy a z iskola áttette a súlypontját a gyakorlat mezejére, s mezőgazdasági munkát fognak végezni, pedig tél volt, hideg téli, de ők szelíden szedték lábaikat, mentek serényen.

Mondom, leléptem, sőt elszeleltem, nyomomban rámenős kopókkal, felhajtanak, h a addig élnek is, úgy döntöttek, mi mást tehetnének, kötelességüket végzik. Megtorpantam a szemetes, lejtős utca alján, a szélbe szagoltam: jönnek 1 Befordultam a sarkon, díszes kapualjba húzódtam, egyre beljebb, nehogy szagot kapjanak Aztán, mint aki jól végezte dolgát felvágtattam a lépcsőn, s benyi-

tottam a főispán szobájába. A szoba természetesen üres, szemben a súlyos íróasztal, bársonyszék, oldalt képek, a sarokban bíbordívány.

— Helyezze magát kényelembe nálunk! önre vár az a ruganyos, kellemes tapintású dívány!

Rögtön szolgálatára állunk! Kis türelmet — gordonkázott egy rejtett hangszóró.

— Ajóédesanyukádat! — gondoltam, s az első pillantásra megállapítottam, hogy a dívány körül hajszálvékony rés húzódik a padlón, nyilvánvaló a csapda, s már le is ugrottam az asztal előtti p e r zsaszőnyegről, amit szintén a süllyesztő egyetlen jele, a repedés futott körbe, s kipördültem az előrelátóan nyitva hagyott ajtón, épp amikor zengve levágódött a plafonból a golyóálló plexitketrec, oda, ahol v á r a k o z t a m — És ez még mind semmi! — hangsúlyoztam később baráti körben, borocska mellett.

Lopott biciklin száguldoztam a hegyeken á t egy-egy lejtőn kétségbe ejtve a szolid autósokat, de sajna. k i . purcant mindkét belsőm, f ú j h a t t a m , ragaszthattam, nyálazhattam, bugyigumit sem é r t már. Az autóstopp mentett meg.

— Vannak még jó emberek! — sóhajtottam a vízimalom-csárda alsó helyiségében, a színes k a vicsokon frissen iramló patak fölött átívelő á t látszó műanyagpadlóra helyezett asztalnál ülve b a rátaimmal.

— Mindig hajlamos voltál a túlzásokra, a z e l hamarkodott általánosításokra! — vágta ki f ü s tös arcú, vékonybajszú, petőfis ismerősöm, akit ld nem á l l h a t t a m — Mit akarsz te ezzel az egésszel mondani? — szótagolta gúnyosan püffedt arcú. véreres szemű asztaltársam, akitől világéletemben undorodtam — Sok a duma! — közölte hűvösen a merev orrú idegen, aki mellettem ült és zakója zsebébe n y ú l t — így állunk! — ugrottam föl, azaz le, mert a patak vízszintjét megfelelőnek találtam, más v á lasztásom nem lévén. Jegesedésnek indult épp a ruhám, amikor egy kicsattanóan egészséges p a rasztlány rámtalált az erdőben.

— Jöjjön gyorsan! _ nyújtotta a kezét, a kertek alatt egy istállóba vonszolt, a ruhámat elszedte', pokrócot dobott rám. s betakart az illatos szénával (vagy szalmával?) Gőzölgő teát hozott és pálinkát Valószínűleg sejtette, hogy mi a HELYZET. Este kijött hozzám, mellém bújt, belébújt a m : forró volt és sima. Később is dicsért, simogatott azt mondta, hcz pálinkát útravalónak. U t á na lopóztam, mert nem tudtam elszakadni izmos, ringó-rezgő farának látványától: megdermedtem, amint a postán leemelte a telefonkagylót — C s a k a s z e r e l e m b e n b í z o m ! — ordítottam a tetves kutya után. aki elfogadta maradék szalonnám, megharapott, ahogy kinyújtottam kezem, hogy meglappogassam fejét, és ugatásával felverte legszebb álmából a körzeti megbízottat Itt a vége, ugass véle.

A Saegecfi Nemzett .Színház Januári prózai bemutatóján Kocsis István, romániai m a g y a r író. „A lcorcma aranyból van" című d r á m á j á t l á t h a t t u k Sándor János rendezésében.

Kocsis darabja olyan dráma, a m i b e n a főhős é r zetimi magasfeszültsége, monodrám a i ön párbeszéde a szervező erő.

Tulajdonképpen egy személy t r a gédiába táncoló játékossága a történés, amely mögött a hatalom és a szabadság dulakszik egymással.

Lehet-e szabad o hatalom, illetve milyen hatalomnak adatik meg a kényszer nélküli választás lehetősége? A hatalomra törekvő e m b e r szülte szellem vagy m a g a az egyes e m b e r (ki valószínűleg megtéríthető) szorítja i n k á b b k a lodába a szabad akaratot. Lehet-e ssmogatásra. jóságra építeni a hatalom drámai építményét (amennyiben hatalmon lenni: d r á m a i szituáció)? — Ezek a d a r a b legfontosabb kérdései. És e r r e ad egyértelmű választ a főhős kikényszerített lemondása.

Kocsis n e m történelmi, i n k á b b „magatartásdrámát" írt Stuart Máriáról. A királynő kilép a t ö r ténelemből, de n e m valamiféle koraszülött kísérletező lesz, h a n e m kortól, helyzettől független példázat. Mivel a hatalom n e m

Film:

Színhdz:

A korona aranyból van lombikban születik, törvényei is emberiek, történelmileg m e g h a t á rozottak. H a a szépség és jóság (előbbi jelöli a z utóbbit is) m a g á r a ölti a hatalom r u h á j á t , később le kell vetkeznie, hiszen a hatalom sokkal célirányosabb. mint az emberek megnemesítésének elvont szándélka.

A d a r a b igényel különlegesen nagy t e r h e t rónak a főszereplő vállára. Pap Éva az első felvonásban Mária könnyed, de r á t a r t i jóságát szellemesen interpretálta.

Mivel a siker a főszerepet alakító színész koncentrálási készségén, művészi eszköztárán, improvizáló h a j l a m á n áll vagy bukik, az első felvonás egy jó d a r a b valóban sikeres színpadra alkalmazása.

Az előadás ott f u l l a d ki. ahol a d r á m a ú j erőket követelne a szereplőktől, elsősorban a főszereplőtől. A második részben a főhős személyes t r a g é d i á j a felé^ sodródva olykor-olykor eszközte-

lenné válik, és a gyakori üresjáratokat a mellékszerepék formálói n e m t u d j á k betölteni. Így a királynő kétségbeesett harca hiteltelenné válik. Erről a mélypontról emelkedik fel a d a r a b a z első felvonás színvonalára a nagyszerűen megoldott, képileg is igényes záróképpel.

A befejező jelenet külön kiemelte a darabot kiválóa n szolgáló, egyszerű díszletet, Szakácsi Márta m u n k á j á t .

A mellékszerepet alakítók közül m a r a d é k t a l a n u l senkivel sem leh e t ü n k elégedettek. Moray alakítója, Szírmai Péter, jobb veit sértett főúrnak, m i n t erőszakos ellenfélnek. Galkó Bence (Maitland) túlontúl tisztelte Mária egyszemélyes színházát, játéka kis körben érvényesült. De a gúnyos. cinikus jellemet megfelelően formálva jól egészítette ki Szírmai hevületét. Knoa; prédikátori jelmezében Király Levente otthontalanul mozgott, b á n y a d t n a k tűnt. Kovács Zsolt (Chastelard) Máriában nemcsak a főhőst, a színészt is szolgálni akarta.

Elsősorban a d r á m á h o z illő környezet, a rendezés által jól hangsúlyozott állóképek és P a p Éva játéká emelte a Szegeden megszokott átlag fölé ezt a z előadást.

D. I.

A f i k c i ó k és a t ö r t é n e l e m

V a n n a k talányok a történelemben. Előfordultak titokzatos dolgok a m a g y a r történelemben is. S ő t források h í j á n még századunk több eseményével kapcsolatban sem lehet minden kérdésre bizonyos választ adni. P é l d á u l : Ki bombáztatta 1941-ben Kassát? Vagy: Valóban öngyilkos lett-e Teleki Pál miniszterelnök?

A m e g t á m a d h a t a t l a n válaszhoz valamilyen eddig nem ismert d o k u m e n t u m n a k kellene előkerülni. A bizonyíték egyelőre — de t a l á n örökre — v á r a t m a g á r a . Ez azonban n e m zavar abban egy-két, példányszámát növelni óhajtó, lapot és n é h á n y könnyű pénzszerzésre törekvő publicistát, hogy időről időre vitákat kezdeményezzen a talányos esetekről. A s z ó p á r b a j o k h a n jó, ha „csak" a rendelkezésre álló források ú j szempontú vizsgálatára k e r ü l sor. De gyakran f e l b u k k a n n a k fikciók is a talány megoldási kísérleteként, ezek n e m r i t k á n a tényeket is figyelmen kívül hagyják.

A biatorbágyi vasúti merénylet a tisztázott t ö r ténelmi események közé tartozik. Mdtuska Szilveszter n e m é p elmével, magányosan követte el tettét — olvashatjuk minden történelemkönyvben, függetlenül attól, hogy a történetíró milyen p á r t állást képvisel. A magyar—amerikai—NSZK koprodukcióban készült Viadukt című film ú j feltételezésekkel áll elő. Vajon m i é r t ?

A vonatrablás-mániás főhős története igencsak szimpla sztori egy filmforgatókönyvhöz.

Vegyük h á t hozzá M a t u s k a , családi életét ¡".Ha a ^ l ó ^ . g n á l m a r a d u n k , akkor egy nyugodt, kispolgári 'bécsi o t t h o n t m u t a t h a t u n k be. De legalább legyen ragyogóan szép a feleség, az is megér egy-két jelenetet. A történelmi regényeknél bevált recept, hogy a főhős utazásai alatt másneműekkel ismerkedik meg. Bevált recept, alkalmazzuk a forgatókönyvnél is, ezek a kis intermezzók a főcselekm é n y t n e m befolyásolják, de „feldobják" a történetet. Ebben a filmben valahogy a mellékfigurák n e m t ű n n e k el, amikor a szerepük véget ért, sőt jelentős súlyt k a p n a k a cselekmény fővonalában

is. Már a szállodai szobában be kellene fejeződnie a t á n c t a n á m ő szerepének (úgy tűnik, ezt ő is tudja, hisz valódi kapcsolatát.

Matuskával n e m á r u l j a el a rendőrségnek), de ő h a l á l m a d á r k é n t előre jelzi a szerencsétlenséget Még r a j t a is túllicitál a kurtizán, aki m i n t h a csak azért lenne, hogy egy félkomikus párbeszéd recept: másról beszél Matuska, m i n t amire szavait a két pengős leányzó érti) létrejöhessen egy fészerben a viadukt tövében. A forgatókönyvíró egy sohasem volt tan ú t is ír a történetbe, akit m a j d Matuska „kénytelen" a s a j á t kezével megölni. De a gyilkosságról semmilyen f á m a sem szól. A forgatókönyvírót ez n e m zavarja, -mondván: ' az az egy halott a többi közt fel sem tűnt.

Magyar történelmi témából amerikai forgatókönyvíró dolgozott.

Az kétségtelen, hogy ismeri azokat a szokványos fortélyokat, amelyek a f i gyelmet ébren t a r t ó film cselekményszövéséhez szükségesek. Ehhez a magyar történelmet csak k a navászként használja fel. így készült el a forgatókönyv, amelyben van mértékkel adagolt szex, ugyancsak n e m túladagolt izgalom, kellően k i m é r t mennyiségű vér, némi titokzatosság. S hogy m i n d ez b e n n e lehessen, keverednek a tények és a f i k ciók. A legzavaróbbá mindezt a film utolsó kockái teszik. A képen átúszó epilógus szövegben oly fctnos-pontosan. igyekszik b e m u t a t n i M a t u s k a SSíl-, -veszter -további 1 sorsát, á m a tények n e m engedelm e s k e d n e k : a merénylő -halálának m ó d j a , helye és ideje ismeretlen.

Simó Sándor egy képeskönyvet készített a forgatókönyvből. Ez olyan (fény) képregény, amelynek minden mozzanatát n e m rögzítette a fotós m a s i n á j a , de az összeállításkor a k i m a r a d t kock á k a t is igyekeztek valamiképpen pótolni. Az üresen m a r a d t helyekre rajzok és fotómontázsok k e rültek. Sajnos, ezek a fikciók nem a legsikerültebbek!

B. I.

JAK-füzetek 1 - 2 - 3 és a ,,fiatal i r o d a l o m " Örömmel üdvözöljük az első JAK-füzeteket.

Végre m e g j e l e n tek, és a Pesti boltokba kerülésük u t á n alig tíz nappal Szegeden is megvásárolhatók.

Már az. hogy kezünkbe v e h e t j ü k ezeket a narancssárga füzeteket, jelentős fegyverténynek számít újabb irodalmunkban.

Mint arról a sajtóból értesültünk, hosszas v a j ú d á s u t á n született m e g a sorozat (nem a terv). Először még. ha jól emlékszem, mozgó k ö n y v t á r n a k tervezték, ez n e m valósult meg. Alighanem jobb is. A Mozgó Világ m á r a csak egy a havi folyóiratok között. nem a fiatalok lapja. (Ügy emlékszem, a n n a k szánták.) Jóval a krisztusi fölött v a n szerzőinek átlagéletkora; bár n e m tudom, a fiatalságot számon lehet-e kérni a Mozgótól, hiszen Szilágyi Ákos m á r 1901 elején megállapította róla, hogy n e m vált a „fiatal irod a l o m " el tömegesítésének eszközévé és "a „fiatalság" kritérium á t az „ ú j " és ..más" k r i t é r i u m á val váltotta föl«. Én m a úgy látom, hogy a MV alig közöl olyan írást, a m e l y valamely m á s folyóiratban n e jelenhetne meg.

(Tehát a z irodalomba a fiatalok ezután is csak úgv érkezhetnek, m i n t a MV előtt, ha nem alapítanak m a g u k n a k egy ú j folvóíratot.)

Természetesen 1975-ben óriási e r e d m é n y volt. hogy egyáltalán az antológiaszerű megjele-

nés után megindulhatott a „fiatalok" folyóirata.

Most azonban mégis szerencsésebbnek (sőt — szerencsésnek!) tartom, hogy ez a füzetsorozat névleg is a „fiatalok", a l e g ú j a b b generáció érdekeit képviselő József Attila kör „színeiben" indul útjára..

Régóta v á r t a m egy ilyen sorozat megindulását, mely az én elképzelésem szerint olyan könyvek „gyülekezete" lett volna, melyek folyóirat-gyorsasággal jelentek volna meg és f o r m á j á t is folyóíratszerűnek képzeltem. Egyelőre csak a f ü z e t f o r m a sikeredett, persze, az akadémiai folyóiratokhoz vagy az Ü j Symposionhoz viszonyítva a megjelenés sebessége sem elkeserítő. Az évenként tervezett 12 füzet pedig pont egy egyhavonta megjelenő folyóiratra emlékeztet. Reméljük e mennyiség nem csak a tervekben szerepel. Év elején a tavalyi utolsó negyedévi „adag" jött ki a ..darálóból". Ugyanúgy csonkán kezdődik a J A K - f ü z e t e k sorozata, m i n t a Mozgó Világ (I. évf. 1. szám — 1975 dec.).

A most megjelent h á r o m füzet lényegében n e m elégítette ki várakozásom alatt formálódott igényeimet, de aligha felelhet meg a Kör titkárának Sziláevi Ákos terveinek: „Elképzelésünk egy olyan füzetsorozat volt, amelv kiszabadítja a l e g ú j a b b irodalmi

nemzedéket az antológiák és folyóiratok m a i tömegszállásairól . . . " Az első két kötet mégis antológiának tűnik. s a l e g ú j a b b irodalmi nemzedékből csak a 2. füzetben. a VER/S ZIÖK-ban tűnik fel néhány képviselő. A h a r m a d i k kötet, a „Köztetek lettem én bolond..." minden bizonnyal a névadó előtti tisztelgésből került e sorozatba.

(Az első két füzettel következő számunkban részletesen foglalkozunk.)

Reméljük, az 1983-ban megjelenő füzeteikből m á r világosabban kiderül, mit sikerül a vállalt feladatokból megvalósítani. Kiderül talán az óvatos bemutatkozás után az is. valóban a l e g ú j a b b irodalmi nemzedék fóruma, intézménye lesz-e a J A K és füzetsorozata vagy csak egy irodalmi csoport sajátos belépése az irodalomba.

Bízunk abban hogy igaz a lesz Szilágyi Ákosnak, aki szerint irod a l m u n k ú j fejlődési szakaszba érkezett. És k í v á n u n k sok sikert a bevezetőben felsorolt elV-énzelések és feladatok valóravájtásához és ahhoz hogy 1983-ban kiderüljön, valójában mire képt>s q JAK. Mostmár nem az irodalmi életben. hanem az irodalomban, művekkel piá+á-n;>c7t va ZSOLDOS SÁNDOR

\

A Nobel-díjas lengyel s z á r m a zású költő, Czeslaw Milosz költészetének vázlatos áttekintését a d j a Gömöri György a

Nagyvilág ez évi első számában, „Az örök változás sodrában" címmel. Milosz 1911-ben született Vilnában (ma: Vilnius), életének egyes időszakait Varsóban, m a j d F r a n ciaországban és az Egyesült Állam o k b a n töltötte. 1960-tól Berkeleyben egyetemi tanár. A m a g y a r olvasó eddig nagyon keveset t u d hatott róla: még a Nobel-díj odaítélésekor B o j t á r E n d r e adott a költőről tisztelgő ismertetést az ÉS-ben. egy-egy verse időnként feltűnt a Nagyvilág hasábjain (természetesen a Nobel-díj óta!), s a legtöbbet még A d a m Wazyk könyve („A lengyel avantgarde furcsa története") m o n d róla, lévén, hogy közli Milosz h á r o m versét, köztük a hosszabb t e r j e delmű „ D a l " - t Gömöri György jegyzete ekképp hiánypótló. A szerző n e m csupán m a d á r t á v l a t b ó l veszi szemügyre Milosz költészetét, h a n e m — egy hozzávetőleges korszakolást is fölvázolva — kiemeli a n n a k jellemző vonásait, f e l h í v j a a figyelmet e költészet s a j á t o s éredekességére. Milosz, aki a h a r m i n c a s évek elején, a S k a m a n d e r — avantgarde konfliktus idején kezdte meg irodalmi működését, a „második a v a n t g a r d e " nemzedékének képviselőjeként indult.

E nemzedék t a g j a i t katasztrofist á k n a k szokták nevezni, mások neoszimbolisták-ként emlegetik Bujnickit Zagórskit.

Chechowicz-ot, Miioszt. A miloszi belső d r á m a — mely a világháború idején, a zsidóüldözés tehetetlen személésekor felerősödik — Gömöri szerint az, hogy a m ű vészet erkölcstelen, mivel nem képes igazán befolyásolni az e m beri életek alakulását. Gömöri e problémával szembesíti Milosz költészetét, kitérve az elkötelezettség és a személyes szféra vállalhatóságának d i l e m m á j á r a . — A szórványos közlésekből t u d h a t j u k : Czeslaw Milosz igen jó költő —, a m a g y a r verskedvelők feltehetően szívesen olvasnák műveit egy bő válogatást adó önálló kötetben is.

Pilinszky-interjú, a k ö P ő Kocsis Zoltánhoz írott nyolc levele s egyéb, a Pilinszkv-filológiát szaporító írások emelik a

Mozgó

Világ

múlt évi 12-es számának színvonalát. Anélkül, hogy bővebben kitérnénk ezekre, felhívjuk a figyelmet az Élőképekről folytatott beszélgetésre, amelynek során Pilinszky „prózában is" f o n tos dolgokat mond ki a gyerekkorról vagy épp a d r á m a í r á s r e j telmeiről. Érdekesek a Kocsis Zoltánhoz írott levelek, n e m k ü lönben azért, mert az, egyik t a r talmazza a költő 3 egyfelvonásos, énekesek nélküli o p e r á j á n a k szövegét.

De találunk egyéb figyelemreméltót is a Mozgó 12-esben. „Családunk egyik ismerőse mondta el, hogy őt egy ízben éppen a Rókus kórház k a p u j a előtt érte autóbaleset. Mivel aznap n e m a Rókus ügyelt, meg kellett várnia a m e n tőket, akik őt a város egy m á sik végén levő kórházba szállították. De hogy „szó n e é r j e a ház elejét", a rókusbeliek sem voltak passzívak: kiadtak neki egy széket (!) a k ó r h á z a j t ó j á n , hogy legalább ülve várhassa m e g a mentőket." — Ilyen és ehhez hasonló eseteket idéz fel Magyari Beck István Kórházüzem című szociográfiájában. Kétségtelen, hogy kulturált helyen a f e n ti esetben szárbaszökken az ember kezében a bicska, de hát éppen ez az: kulturált helyen az ember n e m hord magával bicskát. Magyari Beck példás fegyelemmel s o r j á z t a t j a a kirívó esetekét. s a bicskás választ azért is utasítja el, mert — véleménye szerint — a morális megközelítésmód szükséges, de n e m elégséges válasz, tekintve, hogy m i n den morál egy társadalmi-szervezeti struktúra folyománya. Ez a struktúra. mondia Magyari ^eck. az „üzemszerűség" jegyéhen fogant. Há a kórházat tizemként azaz a rutinszerű sorozat-

m e g m u n k á l á s szervezeteként fogj u k fel, a k k o r a beteg n e m lesz több, mint betegségének p ú l r t a hordozója, egy gépesített - m e g m u n k á l á s minden emberi v o n a t kozásával irreleváns bárki- je.

Ugyanakkor, m o n d j a nagyon h e lyesen a szerző, a gyógyítás eszm é j é n e k m a g á b a n kell' foglalnia azt a k r e a t í v segítséget is, á m e lyet az egészségügyi dolgozók n y ú j t a n a k ( ? ) a betegnek, lényegében véve utóbbi életproblémáj á n a k megoldásában is. S z a k e m bereknek és az egészségügy szervezőinek m i n d e n bizonnyal érdemes elgondolkodniuk a cikkben érintett problémákról, mi p e dig egyelőre csak i m á d k o z h a t u n k , nehogy a Szóban forgó k ó r h á z ban meghonosodott körülmények: közé k e r ü l j ü n k . Mindenesetre: a szerző ú j a b b riasztó társadalmi jelenségeket tesz szóvá, amelyek magatartáskultúránk elmaradottságáról tanúskodnak.

Hálásabb t é m á v a l foglalkozik aj

Világosság m ú l t évi, 12-es száma,' összeállítást n y ú j t v a a szerelem elméleti, lélektani megítéléséről, sőt a szerelemmel összekapcsolódó n é p r a j zi szokásokról is. Miklós Pál például a keleti népek szerelmi m ű vészetéről í r tájékoztató tanulmányt, a h á r o m nagy kultúra, a z indiai, a kínai és a j a p á n szerelemfelfogásáról. f Tudvalevő. miután Absolon győztesen vonul be a Jeruzsálemből elmenekült Dávid király palotájába, első dolga felkeresni a t y j a ágyasait (akik a k k o r éppen tízen valának!), hogy azok birtoklásával együtt — mintegy jelképesen — a h a t a l m a t is k e zébe vegye. Erről — s egyéb, hasonló esetekről — ad helyzetelemzést Háhn István írása, „Az Absolon-komplexus".

Ismertetést olvashatunk a t o vábbiakban a 18. századi f r a n c i á k felfogásáról a szexualitás -és a (szexuális) szabadosságo}; •illetjSen, vágy a "viktoriánus ' Á'ngjl'ítj 'hőideáljáról is. Klaniczáy Gábor remek t a n u l m á n y á t külön ki kell emelni (A középkori orgiavádak nyomában), már csak azért is. mert h á r o m elrettentő történetet közöl. Minden m a g y a rázatnál többet ér, ha az egyiket közkinccsé tesszük. „1114. Soissons. E n n e k a Kelemen nevű parásztnak a t a n í t v á nyai . . . elítélik a házasságoí és a közösüléssel történő u t ó d n e m zést. B á r t a l á l h a t u n k közöttük együttlakó f é r f i a k a t és asszonyokat, ezek n e m férj-feleségként élnek e g y m á s s a l . . . ( s ő t ) . . . úgy hírlik, hogy a f é r f i a k a f é r f i a k kal, az asszonyok pedig asszonyokkal fekszenek össze, mert köreikben tilos a f é r f i a k n a k aszszonyhoz közéledni. Még azt a z ételt sem h a j l a n d ó k megenni, ami közösülés t e r m é k e k é n t keletkezett. Összejöveteleiket pincékben és m á s titkos helyeken t a r t j á k , ahol viszont szabadon keverednek a különböző n e m ű e k .

•Amikor égnek a gyertyák, m i n denki szeme láttára pucér f e n e k ű feslett nők kínálkoznak fel eg" bizonyos személynek, aki m ö göttük fekszik. Majd e l f ú j j á k a gyertyákat és elüvöltik m a g u k a t , hogv ..Káosz!". Ekkor ki-ki szeretkezni kezd azzal, akit először kézbe kap. Ha egy nő véletlenül teherbe esik, amint megszületik a gyerek. visszajönnek véle u g y a n e r r e a helyre. Nagy tüzet raknak, és a gyereket addig dob á l j á k kézről kézre a lángokon keresztül, amíg élet van benne.

Utána megégetik a testét, h a m vait belesütik a kenyérbe, s a b ból áldozatként mindenki h a r a p eevet. Aki ilven kenvérből eszik, aligha tér VÍSST^ józan eszéhez ebből az eretneksó»ből." (Guibert de Nogent: De vita sua, Paris, 1907. 212—213.) (belányí) «S7FCFOI

FGVFTFM

5

Körkérdés oktatókhoz Kérdésemet még a tanév elején tettem fel, s a válaszokat az alábbiakban közöljük: Kérdés: Hogyan ítéli meg ön a főiskolai oktatás színvonalát, és véleménye szerint a képzés mennyire készít fel az értelmiségi funkcióra?

0Dr. Fehér István tanszékvezető főiskolai tanár (Marxizmus—Leninizmus tanszék): — Mindenképpen emelni kell a képzési szintet szakmai, világnézeti vonatkozásban, de emelni kell a pedagógiai műveltséget is.

A szint emelkedését a személyi feltételeken kívül (oktatók szakmai felkészültsége, Katal oktatók fejlődése) az anyagi-technikai feltételek jelentős javulásában látom. Ehhez kapcsolódva említejn.jmeg a kollégiumi férőhelyek arányát, jegyzetek időben való megkapását.

— Fontos dolog, hogy az egyes tanszékek világnézeti nevelőmunkáját jobban összehangoljuk. ugyanis gyakorlatilag egymástól függetlenül' végzik ezt a munkát. Mire gondolok? Például a szocialista hazafiságra neveléssel komplex módon egyszerre több tanszék foglalkozik. Ha öszszehangolnánk munkánkat, akkor a "Neveléstudományi tanszék csak az egyik oldalát tekintené feladatának, a magyar tanszék egy másik oldalt, és megint mást emelne ki a Történelem, vagy a Marxizmus—Leninizmus stb. tanszék. Hozzáteszem, hogy már több éve folyik ilyen jellegű öszszeegyezteítés, de a hatékonyságuk még nem teljesen megfelelő.

— Ugyancsak nagy problémát jelent az,, hogy egy oktatóra átlagban 80 hallgató jut a mi tanszékünkön.

— Ami pedig a kérdés máso'dok részét illeti: o pedagógusok helyev szerepe a felszabadulás előtti viszonyokhoz képest bizonyos mértékben módosult.

Míg korábban a pedagógus mintegy „lámpásként" kiemelkedő szerepet játszott a kultúra közvetítésébe*)*. a - felszabadulás után végbem^nt*. kulturális forradalom pozitív eredményei következtében ez a funkció módosult. A tv, a rádió a sajtó, a könyvek, a kultúrházak sokoldalú hatása mellett csak egyike lett — bár lényeges és fontos — a kulturális értékek átadásának. A gazdasági' építőmúnka során növekedett a társadalom igénye a műszaki, közgazdasági értelmiség iránt. Kisebb településeken napjainkban nagyobb befolyása van a mezőgazdasági termeléssel foglalkozóknak, tsz-tagoknak, háztájival rendelkezőknek. Nőtt az cgrárértelmiség száma, a pedagógusok pedig funkcionálisan veszítettek társadalmi presztízsükből. Ez a tény objektíve befolyásolja a pedagógusok társadalmi. és értelmiségen belüli helyzetét, összefüggésben van anyagi megbecsülésük milyenségével is. Ehhez a helyzethez kell igazítani az értelmiségképzést.

Tvdatqsabban, fokozottabban," a hivatástudat kapcsán kell megvmtatni a hallgatóknak azt, hogy mire számíthatnak a főiskoláról kikerülve.

Minden tanszéknek, a társadalmi szerveknek egységesen és módszeresen kell ezt az ellentmondásokkal teli problém á t megoldaniuk.

i

0 Dr. Homor Géza főiskolai adjunktus (Biológia tanszék): — Csak az én tanszékemről tudok beszélni, a többit nem nagyon ismerem. Ügy érzem, a mostani keretek között nehéz tökéleteset alkotni, mert 4 év kevés, vagy sok. Sok, ha olyan tanárt akarunk képezni, aki átadja. az anyagot, kevés, ha olyat, aki tanár a szó igazi értelmében: tárgyát minden szinten képes oktatni, akár egyetemen van rá szükség, akár általános iskolában. Biológiából különösen nehéz ezt elémi. Kevés anyagi feltétel áll rendelkezésre.

Azok jönnek ide, akik máshova nem tudnak — tisztelet a kivételnek.

Felvételin szelektálni nem lehet, ott mindenki szépet és jót mond.

Meg aztán, hogy szelektáljunk, ha 15 helyre 19-en jelentkeznek.

Minden csak a szerencsén múlik. A 15 főnek is jó része máshová jelentkezett.

— Amikor a hallgatók végeznek, kikerülnek, az általános iskolai tanár funkcióinak eleget tudnak tenni. Ezek már látszanak a gyakorlatokon. Jobb azért lehetne a helyzet. Aki tanulós, aki h a j t . azt kicsúfolják. Amíg ez a szemlélet megvan, addig b a j van. Ha kiváltság lenne, hogy taníthat, akkor talán tanuln i . Ha a diploma eredményét is figyelembe vennénk az elhelyezkedésnél, vagy a fizetéseknél, talán motiválna a tanulásra.

— Hogy a főiskolai oktatók nívója olyan-e mint kéne, ezt a hallgatóknak kéne eldönteni. Minősíteni kéne. Nem annak alapján. hogy mióta van itt, vagy honnan jött, hanem hogy milyen a róla alkotott tényleges vélemény. Vannak esetek, mikor nem megfelelő az oktató. Ez persze feltételez bizonyos érettséget a hallgatóktól: nem azt kell lehúzni, aki a legtöbbet követel.

— Mint értelmiség? Ez már nehezebb probléma. Van akit megbecsülnek, de vannak-•akite már végeztek és még soha nem tclálkoztak katedrával, a jobb megélhetést választották.

— Szükségük volna nagyobb általános műveltségre a biológia szakos hallgatóknak.

Ehhez a főiskolán keveset kap, a tantárgy jellegéből következően.

Sokkal nagyobb hátrányban van egy humán szakos hallgatóval szemben. A középiskolából kellene többet hozniuk. A főiskolán pedig több időt kéne a hallgatóknak egymással tölteni. Ki kéne használni Szeged kulturális lehetőségeit. A klubnak és a KISZ-nek kellene többet tenni ebben.

0 Székely László főiskolai tanársegéd (Marxizmus—Leninizmus tanszék): — Véleményem szerint a főiskolán általános iskolai tanárképzés folyik, és nem tág értelemben vett értelmiségi képzés.

A kettőnek valahogy egybe kellene esnie. Az értelmiséginek először is dinamikus szakmai ismeretekkel kellene rendelkeznie.

Ez azt jelenti, hogy a saját szakmai területének tágabb szellemi környezetéről is tájékozott legyen. Legyen igénye az olvasásra, legyen képessége az utánjá-

Erekkel ezelőtt kérték m á r a főiskolai hallgatók, legyen a t a nárképzőnek is egy viszonylagos rendszerességgel megjelenő belső kiadványa. Hosszú vajúdás után végre itt van, címe: Nézőpont. Hogy ezt akarták-é a hallgatók, az m a j d kiderül a továbbiakban. Mi, mindenesetre találtunk benne érdekes, nagyobb nyilvánosságra is érdemes írást, az alábbiakban közzé is tesszük.

T é m á j a a főiskolai képzés színvonala, szerzője Várszegi Tibor. rásra. Másodszor pedig tájékozottnak kell lenni a szellemikulturális életben úgy, hogy r ezekkel az ismeretekkel a környezetét formálni tudja. Legfontosabb a történelmi — társadalmi kérdésekben való tájékozottság. Erre azért van szükség, hogy a mai kort — világviszonylatban — el tudja helyezni a történelemben.

Ismernie kell, hogy milyen folyamatok játszódnak ma le a társadalomban. Így alakuljon ki felelősségérzet a társadalom iránt. Érezze át, hogy mint értelmiséginek, kitüntetett szerepe van; felelősséggel tartozik a nem értelmiségiekért.

Felelősségét magasabb iskolai végzettsége indokolja. Hozzátartozik, hogy ne ijedjen meg a hétköznapokban jelentkező konfliktusoktól. Természetesen mindezeknek csak akkor van értelme, ha ő maga nem él vissza értelmiségi pozíciójával.

— Ügy látom, a főiskola nem készít föl a tágabb értelemben vett értelmiségi hivatásra. Valószínűnek tartom, hogy egész felsőoktatásunk problémája ez, én viszont csak az ezen a főiskolán tapasztaltakat próbálom összefoglalni, fenntartva annak lehetőségét, hogy tévedek. Én a következő okokat látom: a hallgatói állomány színvonala gyengébb. mint egy jó minőségű gimnáziumi osztályé. A középiskolából a jelesek kis kivétellel az egyetemre kerülnek. Humán szakon valamivel jobbak vannak, mivel oda az egyetemről kiszorultak mennek, míg természettudományi szakokon általában több hely van.

— A főiskola szelleme is sok mindenben hasonlít a középiskolai képzéshez. Bizonyítják ezt a gyakori zárthelyik; számonkérésnél domináns a jegyzethez való alkalmazkodás. Általában az önálló produktív dolgok helyett reproduktív dolgokat értékelik az oktatók.

— Nagyon magas a túlterheltség foka. Ennek legfőbb oka a kétszakos képzés. Bizonyára nem véletlen az, hogy európai országok jelentős részében (pl.: Szovjetunióban) egyszakos tanárképzés folyik. A mai korban két szakból igényesen felkészülni nehéz, és erre csak a kiemelkedő tehetségek képesek. Ügy tapasztalom a hallgatókkal való beszélgetések alapján, hogy ehhez még sok időrabló, és lehet hogy részben felesleges megterhelések is j á r u l n a k : olvasónaplók készítése, szemináriumok közti átfedéssel házi feladatok készítése stb. A túlterhelés problémája is kétoldalú, mert sokszor túlterheltség érzetében benne van az is, hogy a hallgató gyengébb képességei következtében nehezen tanul, s az ismeretek elsajátítása sok időt vesz el tőle.

A tehetséges hallgatók kevésbé érzékelnek túlterhelést.

— Ami a hallgatóktól függetlenül egyértelműen túl nagy, az a hallgatók idejének kötelezően lekötött része. A heti 35—40 órás kötelező elfoglaltság a felsőoktatásban túl sok. Ezen azonban igazán az egyszakos tanárképzés segíthetne.

Lejegyezte: VARSZEGI TIBOR

,,Új alapokon az idegen nyelvi oktatás" § A Magyar Nemzet előző évi, egyik augusztusi számában alapokon az idegen nyelvi oktatás" címmel beszélgetést olvashattunk dr. Mádl Antal egyetemi tanárral, az ELTE német nyelvi tanszékének vezetőjével, az MM tíztagú — nyelvtanárképzési reform kimunkálására alakult — bizottságának elnökével. A bizottság munk á j á b a n „az ifjúság is képviseltette magát". s ,Üj

0 A beszélgetésből kimaradt, hogy a bizottság által beterjesztett és a minisztérium által jóváhagyott (nem módosított) irányelvek eredményeképpen a heti — szigorúan kötelezővé tett — óraszám az idegen nyelvi szakokon 40°/0-kal emelkedett. így egy elsőéves hallgatónak most német—orosz, angol—orosz, olasz—orosz stb. szakpárosítás esetén, amíg a honvédelem elnevezésű tárgy oktatása is folyt, heti 40—41 órájuk volt, október közepétől 35—36 lett. Emellett még vannak kötelező iskolalátogatások is.

E magas óraszám első pozitív hatása: az első évben az órarendből eltűntek a „lyukas" órák. Sőt még azt is sikerült megoldaniuk az órarend készítőinek, hogy több tanulmányi csoport tanrendjében a csütörtök és péntek délután „szabad". Ugyanakkor a m á r 2 éve bevezetett reformtanterv eddigi tapasztalatai alapján mind sürgetőbben vár megválaszolásra a következő kérdés: Szabad-e, érdemes-e heti 35—41 órát kötelezően előírni a világ bármelyik egyetemén, különösen pedig a bölcsészeknél? Lehet-e napi 6 óránál hoszszabb ideig bármilyen oktatási intézményben — középiskolát is beleértve — huzamos ideig, szervezett keretekben, megfeszített szellemi murikát végezni? Megszervezhető-e így az oktatás, hogy a többség hatékonynak érezze azt? Hol marad idő a bölcsészéknél igen fontos — ezer oldalakban előírt — kötelező olvasmányok, az előadott t a n anyagon túlmutató cikkek, könyvek olvasására, a speciálszemináriumok, színházak, Collegium Artium előadásainak látogatására, a m á s napi órákra való készülésre (idegen nyelv tanulása csak így lehetséges!), az ú j tantervben bevezetett évfolyamdolgozatok megírására, oktatókkal való konzultációra, a diákköri munkára, a KISZ-életre, a politikai tájékozódásra stb.? Kifizetődő-e az oktatói létszám 40%os emelése? Kialakítható-e a hallgatókban, a jövendő tanárokban ilyen „ ú j alapokon" nyugvó oktatási rendszer mellett az önképzés, önművelés igénye és módszere?

0 Az e kérdésekre adott válasz meggyőzőbb lenne, ha egy „reprezentatív felmérés" keretében megszólaltatnánk oktatási kérdésekkel foglalkozó szakembereket.

• A JATE Bölcsészkarának Tanácsa kissé késve, de felhívta az MM figyelmét az óraszám össze nem hangolt, ugrásszerű növeléséből származó problémákra és veszélyekre. Az MM döntéshozatali mechanizmusának a „demokratizmusa" azonban olyan, hogy egy végig nem gondolt elképzelés alapján nemegyszer döntések születnek, és azután évekre van szükség a valóban előrelépést jelentő helyei út m e g t a l á l á s á n .

• Ügy gondolom, hogy egy tetszető» és h«mis analógia érvényesítése n e m elégséges ok a mostani, távlataiban az egyetemi képzés hatékonyságát csökkentő, a hallgatók egészségi állapotának romlására vezető, magas óraszám előírására. Az idegen nyelvek t a nulása az egyetemeken nem hasonlítható a TTK-ás hallgatók labo-" ratóriumi gyakorlataihoz. Ha m á r a tíztagú — többször ülésező — szakbizottságnak analógiára volt szüksége egyesek elképzelésének a támogatására, akkor a kötelező olvasmányokra szükséges időmennyiséget lehetne összevetni nagy vonalakban a laboratóriumi gyakorlatokkal. Ideiglenesen a kellő nyelvtudást fel nem mutató (kis létszámú) hallgatók részére — ha már felvették őket — elő lehetne írni kiegészítő nyelvgyakorlati ó r á k a t A hallgatók döntő többsége részére ez felesleges. Ha összevetjük a régi tanterv anyagát a mostani tanterv anyagával, akkor meggyőződhetünk, hogy a megnövelt óraszám jelentős részét nem a nyelv, hanem ú j irodalmi és kultúrtörténeti tananyag oktatására fordítják. Ezeknek a szükséges ismereteknek az oktatását nem óraszámnöveléssel kell és célszerű megvalósítani. A két idegen nyelvi szak megszüntetése is elhibázott döntés lenne.

• Az egyik idegen nyelvi tanszék vezetője szerint heti 20 kötelezően előírt óra esetén lehetne valóban egyetemi oktatást szervezni.'

A reális jelenlegi körülményeink között megvalósítható arányokat a Művelődési Minisztériumnak az az osztályvezetője találta meg, aki a tanárképző főiskolák részére szinte kötelező irányelvként j a vasolta, hogy az ú j tantervek készítésekor a 3X9-es órafelosztásban gondolkodjanak (egy-egy szaktárgy 9—9 óra, a marxista tárgyak, testnevelés, honvédelem, pedagógia, lélektan, idegen nyelvek tanulása összes óraszáma szintén nem lehgt több 9 óránál), vagyis egy főiskolai hallgatónak heti 27 kötelező (!) ó r á j á n á l ne legyen több. Ha egy miniszteri szintű kezdeményezés eredményeképpen ez a bölcsészkarokon minél előbb gyakorlat lenne, az egyetemek oktató-nevelő m u n k á j a is — a helyi vezetők és oktatók alkotó kezdeményezésével párosulva — korszerűbb, színvonalasabb lehetne.

T. U.

Lénárd Ferenc: A gondolkodás hétköznapjai Az ismert pszichológus ú j a b b könyve a Korunk tudománya sorozat köteteként látott napvilágot.

Gondolati t a r t a l m á t tekintve a mű alapvetően két részre osztható: a problémamegoldás menetére, amely maga a gondolkodási folyamat — és az eredmény társadalmi elismerésére .vagy el nem ismerésére a fogadtatásra.

Lénárd Ferenc abból a tételből indul ki. hogy a felnőtt személyiség kialakításának alapfeltétele. magától értetődő követelménye a gondolkodás képessége. A gondolkodáshoz viszont ném elegendők pusztán az ismeretek. ahogy például hiába teszünk egv hatéves gvermek kézé'--» valamilyen bölcs" könyvet. ő ezt a maga mindennapi

6 SZEGEDI EGYETEM

életében nem t u d j a felhasználni problémái tökéletesebb megoldása érdekében. Másképpen fogalmazva, az ismeretek tömege önmagában senkit sem tesz okossá. Mi kell tehát ahhoz, hogy beépüljenek, szerves alkotórészekké váljanak ezek az információk?

A z első lépést a kérdésfeltevés jelenti, a másodikat a kéri dés nyomán felvetődött probléma megoldásának kísérlete — gondolkodás útján, vagyis egyáltalán nem az adatszerű kérdésfeleletről van szó. Az ilyenfajta válaszkeresés az egyetlen mód arra. hogy a problémával kapcsolatban egyéni vélemény

majd ezen alapuló szilárd meggyőződés jöhessen létre.

Igen ám. de ez a gondolkodási folyamat korántsem zavartalan Lépten-nyomon akadályok bukkannak elő, amelyeket erőfeszítés árán kell elhárítani. De eredmény minden esetben csak így érhető el. az előrelénés gyakorlás, azaz keménv munkavégzés következménye. A gondolkodási folyamat egyes lépései azonban nem igazodnnlr a Bacon-, illetve Mill-féle logikái út ..díszlépéseihez", a gondolatmenet nem lehet ilven sematikus. ilyen uniformizált — sokkal inkább jellemző az adott gondolkodó egyéniségére, sokkal , hajlékonvabb. rugalmasabb.

A szerző rávilágít, hogy a logika szerepe magában az alkotó fo-

lyamatban csak másodlagos, tehát inkább az utólagos igazolásra használható fel.

Centrális helyet foglal el a műben magának az alkotó gondolatmenetnek a nyomon követése. fázisainak megállapítása A kilencszakaszos megoldási folyamat magában foglalja mind a problémamegoldást, megfogalmazást. mind a tudományos felfedezés menetét. A csoportosítás nagy érdeme, hogy az egyes fázisok nincsenek mechanikusan elhatárolva egymástól, sorrendjük sem kötelező, hajlékonyan igazodnak a gondolatmenet minden egves pontjához, A mű befejező része a gondolkodási produktum társadalmi fogadtatásáról ad képet az olvasónak. Megállapítja, hogv az úi

elfogadása rendszerint a megszokottság kemény falába ütközik, s ez a fal sajnos nem m i n dig omlik le az ú j gondolat é r tékének arányában. Az ú j elfogadása, társadalmi érvényű elismerése nem ritkán ismételten szükséges erőfeszítés gyümölcse; pedig elkallódásuk az egész társadalomnak kárára válik Lénárd Ferenc munkájának nagy érdeme a széles körű. bő. igen megválogatott példatár, a fogalmak pontos és közérthető tisztázása, az előadásmód könvnyedsége és logikussága. Emiatt külön ajánlom a leendő pedagógusoknak, a tanárszakos hallgatóknak. Mélyen elgondolkodtató tényeket és megfontolandó javaslatokat t á r elénk az iskolai oktatás mai helyzetéről és további fejlődésének lehetséges KISS GABRIELLA

j

KT»

„Minden szervezettségi szintnek megvannak a maga eredményei" —

1. Egyre szűkebb az é l v o n a l . . . Nincs kiből v á l o g a t n u n k . . .

Gyenge az u t á n p ó t l á s . . . Kevesen vállalják az élsporttal iáró nehézségeket . . .

Vajon van ma Magyarországon — talán a labdarúgást kivéve — olyan sportág, amelynek vezetői szájából nem hangzottak még el a fenti sirámok? S mivel magyarázzák az illetékesek a bázis szűkülését. az élvonal elvékonyodását? Általában azzal, hogv más sportágak „elszippantják" előlük a tehetségeket. Csakhogy, ha „mindenki elől elszippantják", akkor valószínűleg sokkal kevesebb sportolni vágyó jelentkezik az egyesületeknél mint korábban. Máskülönben, ha nem is a legjobb anyag, de minden sportágnál maradnának is szét) számmal kitartó hűségesek, nem? De annak utána néztünk-e már. hogy miért tör egyre kevesebb ifjú élsportolói babérokra?

Korábbi „sportnagyhatalmi" helyzetünk megrendülni látszik. A még csúcson lévő nagyságok mögött óriási szakadék t á t o n g . . . S a mutatóba maradt sikerek is néhánv fanatikus, a sportért élő-haló edző. sportoló erőn félüli küzdelmének az eredményei.

Ha a hanyatlóban lévő sportágak vezetőit a visszaesés okairól faggatják, általában belső gondokról beszélnek, netán egyes emberekben látják a hibát. Ennél azonban nagyobb a gond. Vajon külföldön is így van ez? Nem. azt hiszem — legalábbis ilyen mértékben — sajátos magyar problémákról van szó. Az élsport iránti vágv és a motiváció egyre kisebb a fiatalokban. Mert külföldön mi motiválhatja a kezdőket? Egves országokban az. hogv jó. majd egyre jobb felszerelést kaphat, hogy fölhúzhat egy — például — Adidas mezt, később hogv külföldre utazhat. Máshol mindez már természetes. Es utóbbiaknál mi motiválhat? Akiknek esetleg nem létszükséglet magas szinten sportolni, hisz anyagiakban jól állnak? Dicsőségszerzés, érvényesülés, hírnév — van. akinek ez is hatalmas vonzerő.

Vegyünk például szemügyre egv ifjú (sport) emberpalántát.

Felnő a családjában, s jár közben iskolába. S mit hall itt is ott is manapság? Három dolgot: pénz, pénz, pénz. Kialakult a kis világ szemlélete, melyben az értékmérő a pénz. Közben elkezd — mondjuk — tekézni. Netán az eredmények is jönnek. De hoppá! Mire jön rá?

Itt csak az idő megy. pénz meg sehol. Nosza gyerünk futballozni!

Csakhogy: ott meg sok az eszkimó és kevés a f ó k a . . .

Szóval gazdaságosnak kell lennie szükségszerűen, ha a SZEOL képes találni egy fiókcsapatot.

Valószínűleg lesznek hullámvölgyek és hegyek, de mivel a beinduló juniorbajnokság jó működéséhez még kéli egy-két év, a fiókcsapattal való együttműködést minél eiőbb el kell kezdeni.

Már a nyárra, el akarunk készíteni egy olyan konkrét elképzelést, amely biztosítja a továbblépést. Nagyon fontos, hogy a munkában mindenütt teljes értékű felelősök legyenek.

De térjünk vissza (sport)ember-palántánkhoz. ö — és sok kis társa — olyan szemléletet szív magába, amely minden értéket anyagiakkal mér. A sportsiker, a hírnév s a dicsőség koronája, az olimpiai bajnokság lehetőségei már egyre kevésbé dobogtatja meg a gyerekek szívét. Más a mérce, más lett az értékrend. S ha ez így marad, akkor egyre gyengébb szerepléssel, egyre kisebb eredményekkel kell beérnünk az olimpiai játékokon, a világ- és Európa-bajnokságokon.

Hogy ezen anyagi áldozatokat ki hozza, és miből, valamint hogy az elosztás ilyen módja mennyire jó, vagy rossz — erről lapunk következő számában olvashatnak. * BALOGH TAMAS

Egy t ú r a — Hol nem utóbbi időben?

jártunk

kiskátéja méa az

— Arubában. Curacaoban. ott a Karib-tenger partján.

— A fiúknak út?

jót tesz majd az

— Természetesen. Kitűnő idő. tenger. csodálatosan kék ég. pálmák . . .

— És az

ellenfelek?

—r Ök is jót tesznek. A tiehéz bajnokság után nem is kívánhatjuk a srácoktól, hogy a Liverpool torkának ugorjanak.

Ködben, csúszós pályán, nvirkos mezben, futógépek ellen.

Brrr.

— Es Curacaoban baj a vályúval?

nem

lesz

— Lehet, de mi van akkor, ha egy kicsit sziklás? Ázért esv kis nehézség kell a gyerekeknek — Végül is hány meccset veztünk?

ter-

— Azt nem tudjuk, de nem is ez a fontos, hanem hogv gördülékenyen menjen minden. A fiúk focizsassanak. aztán nézelődiünje. sétálgassunk, vásároljunk.

— Ha nváron Hannich a jövő embere volt. akkor most Mile miért a jelené?

— Könnyebbet!

— Kiss Laci forrná ia ingadozó, a szövetségi kapitány méais kulcsszerepet szón neki a válogatottban. Miért?

— Mert már keveset dohánvzik.

—

MéStöly?

— Nem. A Laci.

— Visszatérve a túrához: Azt mondják, Surinameban lőnek.

Nem baj. hogy két meccs után haza kell jönni?

— Nem. Lényeg az. hogy egvütt voltak a fiúk. Megváltozott körülmények között És ez fontos. Meg a 4000 dolcsi mecscsenként.

— Terveznek még túrát a nehéznek ' ígérkező tavaszi idény előtt?

— Igen.

Olyan helyet keresünk. ahol a januári hideget átvészelhetjük. és ahol nem veszíthetjük el a Közép-Amerikában szerzett színt. A játékunkban és a bőrünkön.

— di —

A

Kővári

A Szegedi Egyetem őszi lapszámaiban megjelent két írás („A Rtálnak is van fiókcsapata . . . " és az „Ilyen még a mesében sincs" ciműek) ürügyén beszélgetést kezdeményeztem Kővári Árpáddal, a SZEOL AK ügyvezető elnökével. A VOLÁN SC kézilabdásaival néhány éve nagj sikereket elért volt edző készségesen fogadott hivatalában; |H Véleménye szerint a lapunkban vázolt fiókcsapat-modell gazdaságosság és hatékonyság tekintetében mennyire életképes?

— Alapvetően életképes. Ilyennel rendelkeznie kellene minden magas szinten álló csapatnak. Ez a picfi klúboknál annyira természetes, mint hogy hamutálat rakok az asztalra, ha rágyújtok.

Két egyesület között ilyen szoros kapcsolatot a beindulásra váró juhiorbajhokság sem helyettesíthet. Hiszen a junioroknál 18—21 éves korig foglalkoztatják a játékosokat. így ugyan epy-két játékos valóban magára találhat, de utána megint csak az adok-veszek következik. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni. hogy ha valaki 21 éves korában nem mutatja azokat a képességeket, amik őt az élvonalban szereplésre jogosítják, akkor azt nyugodtan talonba lehet tenni és Csak vészhelyzetben játszatni.

Magyar sport 1983.

Mint már az elején is említettem, a jelenlegi helyünket is csak egy szűk fanatikus réteg erőfeszítéseinek köszönhetjük no meg — egyre nagyobb anyagi áldozatoknak. A beszűkülésnek, persze, a legfelsőbb sporthivatal is oka, hisz csak az első osztályú sportolókat és Szakosztályokat részesíti anyagi tánogatásban.

beszélgetés

# Van-e lehetőség arra, hogy itt, Szegeden találjon magának megfelelő partnert a SZEOL AK? — El sem képzelheti, hogy milyen sokszor gondoltunk rá, de sajnos ebben a városban — szinte specialitásként — az egyesületek csak a mára gondolnak No meg az egyéni és kicsinyes érdekeikre. A magyar sport ügye harmadlagos kérdés. Nem véletlenül hangzott el az egyik f a j súlyos szegedi egyesület vezetőjétől, hogy „szendvicsbe fogunk benneteket". És «nem csak mondják, hanem a gyakorlat által bizonyítottan csinálják is a diszkriminációt. Ha játékosok igazolására kerülne sor az anyagilag erős kiubok annyira fölfújják a középszerű játékosok árát, hogy azt a SZEOL képtelen megfizetni. Az ellenséges szemlélet nem mai keletű. Annak idején a kézilabdában sokáig próbálkoztam egy erős egyesületen kívüli bázist kiépíteni. A DÉLÉP SC vállalta. hogy nevelő egyesülete lesz a közlekedésieknek, cserébe jó játékosokat kértek a nyugodt munkához. Ezt megkapták. Miután az élvonalat próbált idősebb sportolókkal megerősödtek, egyoldalúan fölrúgták az egyezséget és most már a saját útjukat járják. Most két NB l-es csapata van Szegednek. Ez ebben a légkörben klubsovinizmust

párizsi Francé Futball című szaklap rendezésében tavalv is megszavazták Európa tekintélyes szakemberei: ki volt 1982-ben kontinensünk legjobb labdarúgója?

Az ú j trónbitorló egv valóban ügyes, vékonv óongájú olasz lett: Paolo Rossi Az a játékos aki jioszszas eltiltása után a világbajnokságon előbb belebotlott az azzuri közönség evű löletébe. maid három mérkőzésen szerzett 6 gól iával nem csak az olasy sportrajongók extatikus rajongását hanem a va'amlvel szolidabb vérmérsékletű «zakenhereV túlméretezett elismerését is kivívta Bár Itáliában a labdarúaók sorában U csak a5 helvét szerezte mea Rossi szavazáson vol* a 7 év végi

hírügynökség. mely a világ legjobb sportolóiának kiáltotta ki a világbajnok centert. A mi Paolónk olyan,

Árpáddal

fog okozni. Ha partnert keresünk, akkor már az indulásnál egy magas fórumon le kell tisztásni a felek kötelességeit, ez biztos. A partneri kapcsolatra a DÉLÉP SC mint láttuk, nem megfelelő, ezért a Szegedi Dózsát kerestük meg.

0 A tárgyalások most milyen stádiumban vannak?

— Mikor a Dózsához fordultam. nyitott ajtókat találtam és meglehetősen nagy elkeseredést.

Még a régi ellentéteket sérelmezték, amik abból következtek, hogy a SZEOL hajdani szakmai vezetői lekezelően bántak velük, és abban *a légkörben a két egyesület közti kapcsolatokat a legmagasabb szintről jövő „parancsok" irányították, nem az együttműködés szelleme. Mindenesetre letisztáztuk, hogy mind a két szakosztályban azonos lesz a szakmai munka, közös koncepciók szerint fogunk dolgozni.

Az erkölcsi és az anyagi megbecsülés is kölcsönös lesz. Azt eleve tisztázni kell, hogy azok a társadalmi vezetők akarják-e megszabni a sportmunkát, akik nem minden területét ismerik a sportnak, vagy azok, akiknek ez a szakmájuk. Ez a tisztázandó kérdés természetesen nem csak a mi helyzetünkre és a labdarúgásra. hanem a sport egészére vonatkozik.

Az egyetemi újságban megjelent írásban a sportolást megfelelő szinten folytatni nem tudó fölsőiskolásokról is szó volt.

Nem próbálnak arrafelé is tájékozódni?

— Nézze, ha figyelembe veszem a főiskolai labdarúgó szakosztály fönntartási költségeit, a mai kiadásokat tekintve nem tud életképes lenni.

Itt közbeszóltam és megkérdeztem mennyire taksálja a főiskolásak évi költségvetését. A válasz: két-háromszázezer. Elárultam, hogy csupán húszezer.

Akkor ezt futballszeretetnek hívják — mondta, és így folytatta az elnök: — A sportot ma már csak profi módon lehet űzni, másként nem. Az ilyen kiscsapat, mint amit említettünk, egy szintet elérhet, de aztán a lehetőségei megálljt parancsolnak. Nálunk egy stabil NB l-es csapat a cél, aminek most két alapvető feltételét kell létrehozni: megfelelő szakmai munkát a szakosztálynál és jól funkcionáló partnerkapcsolatot a Dózsával. Ez még mindig csak lehetőség egy megfelelő játékos-alap összehozására.

Az utánpótlás-képzés helyzetet, lehetőségeit hogyan látja?

Meggyőződésem, hogy a labdajátékokban már 18 éves korban kl kell, hogy ugorjanak az igazi tehetségek Minden szakágban évenként több tucat kiváló és legalább egy klasszis játékost kellene fölmutatnia az utánpótlást nevelő munkának. Mert ez nincs így, ez azt bizonyítja, hogy az utónpótlás-képzés közel sem olyan, mint kellene. Az ifisták messze vannak a felnőtt szinttől.

Az a feladat, hogy 16—18 éveseket még jobban kell figyelni, külön, 1 számukra kidolgozott edzéseke kellene vezetni részükre, az első csapat munkájába olykor-olykor bevonni, és ami a legfontosabb: nevelni.

A SZEOL-nál eddig olyan ed-

— zők tevékenykedtek az utóbbi jónéhánv évben, akik csak vásárolt játékosokkal voltak h a j landók dolgozni, még akkor is, ha 3 évre szólt a szerződésük.

Viszonylag kész, tapasztaltnak mondható játékosokkal pedig rutinszerű edzéseket vezettek. A játékosok örültek, hogy nem hajtják le. ezért cserébe az edző piti elképzeléseit — rövid távon kiszolgálták. Ebbe a körbe nem fértek be az ifjúsági korú jatékcsok. De egyébként is, egy mai 18 éves versenyző jóformán „telítve van" számára nem érvényes motiváció a játékszeretet, a siker, a jó értelemben vett hiúság. Ezt csak rövid időre tudja helyettesíteni a pénz. És akkor még ott van a szülői háttér: nem egy apa lát tehetséges fiában jól fizető üzleti t e r m é k e t . . .

«1 Nem rég Szepesi György a Népsport hasábjain bejelentette: ösülől beindul a junior bajnokság. A SZEOL-nál milyen feladatokat jelent egy ú j csapat működtetése.

— Először is, még nem tudunk jóformán semmit az újtípusú bajnokságról, aztán meg kellő számú jelentkező kelí, bár ez valószínűleg meg lesz. A mostani ificsapatot minden változtatás és változás nélkül nem emelhetjük be a juniorcsapatba, hiszen számolnunk kell továbbtanulókkal és bevonulókkal is. Aki marad annak állást kell biztosítani, egy csomó pénzt jelent majd az utaztatás stb . . . Szóval, még nem túl sokat tudunk. Mindenesetre Szegeden szükség van rá. Várjuk az MLSZ konkrét javaslatát.

41 A megye másik két nagyegvesületével (HMSE és DÉLÉP SC) nem jöhetne létre együttműködési megállapodás?

— Addig amíg a központi '— tehát megyei — határozatok nem vonatkoznak mindenkire, addig, az az érzésem, erről nem beszélhetünk. Most egy hatalmas futóverseny folyik a három nagy között. és a két komoly anyagi bázissai rendelkező egyesület ezzel a kiáltással vágott a távnak: na, majd mi megmutatjuk! Azért születhet ilyen egészségtelen versenyszellem, mert ebben a megyében nincs egységes koncepció a sportra. Talán az ország összes többi megyéjében kidolgozták már, csak éppen itt nem, ahol Budapest után a legtöbb élvonalbeli szakosztály működik.

Mielőtt elbúcsúznánk, a munkakórében mintegy fél éve dolgozó Kővári Árpád így összegezte eddigi munkáját, tapasztalatait: — Az elmúlt évek hiányosságait nem lehet egy év alatt rendbehozni. A labdarúgóknál évenként változott az alapállás.

Kiestünk: nem ér semmit a munkánk, följutottunk: kiválóan dolgoztunk! Az ilyen szemlélet nem teszi lehetővé az objektív bírálatot. Minden szervezettségi szintnek megvannak a maga eredményei. Van amikor a gyengén szervezettség, máskor a túlszervezettség teszi tönkre a munkát. Tudja, amikor idejöttem, s megismerkedtem a viszonyokkal, azt kérdeztem magamtól: ilyen helyzetben ez az egyesület hogyan tudta hozni ezeket a pontokat? (dlusztus)

ban örül annak. mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek."

(Máté 18. 12—14.)

Ha szabad volna javasolhorn.

még közelebb Tigana. Giresse.

Piatini. megpillantom Bonieket (Juventus ventus!)

Szóval, vannak szép számmal a meg nem tévedettek, kiír nem buktak le semmiféle feketetotózással.

Lehet hogy szörnvű hasonlat. de volt. már rá példa hogv az irodalmi Nobel-díjat egv egész életműért, nem nézzünk egv kicsit körül p az utolsó évben orodukaltamásik kilencvenkilenc között kért ítélték oda Ha már ez hátha akad az előkerültnél a szürkére «sikeredett w t e r t magasabbra taksálható Már dő nem hozott különöset az a rokortsáenn belül megnil- « eurónai fociban (oardon lantom Contit (Liedholm Messieurs!). akkor miért nem mester nem véletlenül pajutalmazták világklasszis naszkodott). aztán a már-már .életművéért" a ranulabdával legendás Zoff kapust. maid Paul Breitnert? O g kitünteScíreát A szép. gvapias tésre méltóbb látóVos mint Oentílét nem látom nem is az olaszok hatgólosa Vagv akarom látni Emitt Breitner nem? és Rummenigge. (szívemhez) D. I.

Az e l t é v e d t bárány mint az eltévedt bárány mely megkerülésével óriási örömet okozott gazdálának és eevüttérző lelkendezést a szomszédoknak: ..Mit gondoltok? ha valakinek száz 1uha van s egv elcsatangolt közülük, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a hegven és nem negv hogv megkeresse az eltévedtet? Ha aztán «zérencsésen mestalália bizony mondom nektek: lob-

s/Rt.M>|

1

EGYETEM 7

|

Sport a sci-fiben A fantasztikum a sport előtt

görbe

A világirodalomban sok híres 6porttémájú mű született már.

Hemingway ökölvívással foglalkozó írásai vagy A hosszútávfutó magányossága című kisregény klasszikusnak s z á m í t Ugyanígy születtek maradandó értékű alkotások a tudományos-fantasztikus irodalomban is. gondoljunk H. G. Wells.

Stanislaw Lem vagy Ray Bradbury műveire. Néhány próbálkozás m á r volt a sci-fiben, amelv a sport jövőjével foglalkozott. Ezek általában túl pesszimisták' (eltűnik a sport, elsatnyul az emberiség), vagy túl optimisták (mindenki minden n a p több órát sportolni fog).

Z. Vincze György: Az android-per című novellagyűiteményének minden írása sporttal foglalkozó sci-fl. A Népsport munkatársa, a snort fejlődéséből adódó problémákat veszi sorra, elemzi.. Túllép a leegyszerűsítő szemléleten, sőt. megoldásokat is ajánl az esetlegesen jelentkező gondokra.

forradalmasította a sportvilágban az értékelést. Egy úszóverseny után a beérkezési sorrend helyett egészen más helvezéseseket állapított meg a számítógép. Hosszas vizsgálódás után kiderült, hogy a csalhatatlannak hitt kompyter ezúttal sem tévedett. csak éppen „az adott versenyen a lehetőségeihez mérten legtöbbet nyújtókat jutalmazta, vagyis az abszolút pillanatnyi formát mérte." Ha a technika eljut erre a szintre, mindenképpen fontolóra kell venni az ilyen értékelési módot.

A címadó novella. Az android-per kérdésfeltevése — hol végződik az ember, hol kezdődik a robot — csak előszörre tűnik meglepőnek Az orvostudomány fejlődése már napjainkban is lehetővé teszi a szervcseréket, a művégtagok alkalmazását. Ezek a műtétek az egyre veszélyesebbé váló élsportban különösen fontosak lehetnek. Mabburól az írás főhőséről kiderült, hogy emberszabású robot , android.

Az ellene folytatott per során (melyet emberek és biológiai eredetű lények közötti versenyzése miatt folytatnak) elhangzik egv elgondolkodtató kijelentés: „A sportolók hatalmas többbsége ma m á r annyi mesterséges pótlást hordoz magában. hogy szinte alig lehet megállaoítani. melyikük tekinthető még embernek."

Az android-Der és még néhány másik, a kötetben szereplő novella egvben figyelmeztetés is: az élsport vészéivé fizikai és pszichikai szempontból egvaránt elemberteleníthet: eltávolíthatja a mindennapok világától a csúcsokat haiszoló ember-gépet.

A Hipnózisban című novella egy futóbajnok tragédiájáról szól. A pszichikai felkészítést túlzásba vitték az orvosok, a hipnotikus álomban átélt rémület a versenyen visszatér: „ ö n kontrolija megszűnt egvre csak azt érezte, hogy menekülpie kell. bármi áron. de futni, lehagyni a vesztére törő szörnveteget." Futott, futott, futott és ..az orvosok már csak a halál beálltát tudták konstatálni." A mindenáron győzelemre való felkészítés ma is sokszor okoz tragédiát, a technika fejlődésével párhuzamosan az effaita veszély is nő. rű

tükre

Az Igazságtevés egv nagvszeszámítógépről szól. amelv

MÓROCZ KAROLY

. Fül A fiatalember a munkába indulás első aktusaként buszra szállt. Mivel kötetlennek nevezték munkaidejét, ez a késő délelőtti órákban történt. Szabadnak mondható jobb keze — mivel írni, s így pénzt keresni szokott — kutatni indult számos zsebében jegy után. » A sikertelen kísérletek miatt kezet váltott a kapaszkodásban és a kutatásban egyaránt.

Bal keze — mely nem volt kevésbé szabad, mint a másik, ám a tollat, legföllebb markolászni bírta — sikeresebbnek bizonyult. Vagyis egy pillanatra úgy tűnt. Tenyerében egy fül lapult, vészesen hasonlítva a homo sapiens hallószervére.

A fiatalember nem esett kétségbe, becsúsztatta a jól ismert készülékbe, kilyukasztotta, majd zsebébe süllyesztette, ügyelve arra, hoqy megjegyezze a helyet, ha jönne az ellenőrzés. A következő meg-

A pályázat témakörei: 1. A felsőoktatási intézményekben a munkavédelmi oktatás fejlesztése. 2. A felsőoktatási intézmények oktatási-nevelési munkakörülményeinek fejlesztése. 3. A felsőoktatási intézményekben munkavédelmi oktatáshoz használható AV műsorok. 4: A szakszervezeti munkavédelmi tevékenység módszerei. 5. Szabadon választott téma: például az egészséges életmódra nevelés kérdései különös tekintettel a munkavédelemre; az igazságügyi szakértői gyakorlat időszerű munkavédelmi kérdései; a Munkavédelem című tantárgy tanterve, tematikájának kialakítása, stb...

A pályázaton résztvehetnek a felsőoktatási intézmények oktatói, dolgozói, meghívott előadói, továbbá mindazok, akik a felső-

Ne tessék kopogni!

(—tessék

meghalni.)

Beteg várja, hogy szólítsák —, mellkas átvilágításra. Helyet foglal a röntgenszoba előtt, fáradt, lázas, köhög, egyszóval beteg: beteg. Nézi a sárga függönyt, amely mögül élénk csevegés, mondhatn i : emberi beszéd hallatszik ki. Az idő, merthogy annak — beteg ezt igen jól t u d j a — ilyen a természete:-múlik. Negyed óra teltén egy sötét szemüveges hölgy félig elhúzza a sárga függönyt, mondhatni: földeríti a . t e r e p e t a pillanat adta lehetőséghez képest hosszasan szemléli a vele szemközt ülő beteget, m a j d rövid habozás után erőteljes, határozott stb. mozdulattal behúzza a függönyt Beteg csalódott. Mielőtt azonban elbízná magát, s azt hinné, hogy ezzel a csalódással túl van a dolog nehezén, rá kell döbbennie, hogy téved.

Megdöbbenése egy és egynegyed órát tart. Másfél óra aktív várakozás múltán bejut a sejtelmesen vörösfényű öltözőfülkébe, és tökéletesen boldog. Azaz, tevékeny képzelete kissé megzavarja önfeledt bizakodását Képzelete, mely élénk és az áttetsző vörös fényben is szabadon szárnyalhat, nemkülönben azért, mert ideje itt is van, szóval képzelete maga elé vetíti, mily furcsa helyzeteket is teremthet a sárga függöny elé kitett táblán olvasható figyelmeztetés fegyelmezett állampolgárokhoz méltó betartása. „Ne tessék kopogni." — így a f e l i r a t Ha szétveti a láz a testét, ne tessék kopogni. Ha nem kap már levegőt sem, akkor is: ne tessék kopogni. Betegben felötlik: ha m á r írástudókkal áll szemben, akik intelligens tiltó mondatokat tehetségesen fogalmaznak, azt miért nem t u d j á k leírni, hogy, mondj u k : „A következő vizsgálatokat ennyi óra ennyi perckor t u d j u k megcsinálni." Hogy közben ne kelljen fölöslegesen várakozni, lehessen ezt meg azt csinálni, főként betegséghez alkalmazkodó helyzetet keresve pihenni, egyszóval f e l n ő t t népi demokraitkus betegként viselkedni. Akit — csupáncsak azért mert beteg mer lenni, fejlettebb tudatú közösségek nem szoktak büntetni. Akinek nem szokás sugalmazni, hogy bűnös vagy, mert csak feltartod az egészségügy vérvörös ffrontián éjt nappallá téve. -?zaz: robotolva helytálló elvtársnőket (azúristenit!). Stb. stb. Ez egyébként más szempontból is érthető s logikus megoldás lenne, mondja a beteg magában, hiszen nyilvánvaló, hogy a röntgengépet sem lehet állandóan üzemeltetni. Elvégre a gép is ember. (s. k.)

Rozmanyek Géza hagyatékából esett: elővette a fület, melyen rendeltetésszerűen két lyuk tátongott (egyik a hangnak, másik a fülbevalónak), és határozottan átnyújtotta.

Az ellenőr fölülről hosszában kicsinyt betépte, visszaadta, megköszönte, hősünk zsebre tette.

Nem sokára már a munkahely előtti kis téren baktatott, s mert európai ember volt, a fület összegyűrve egy szemetes ládába hajította.

Videokezdetek 1972-ben került p i a c r a az első videó-készülék.

Akkor és azóta beláthatatlan jövőt jósolnak a televízió és a film előnyeit ötvöző berendezésnek. Tavaly idehaza is elterjedtek h í r e k melyek szerint rövidesen a hazai boltokban is kaphatók lesznek olcsó képrögzítők és visszajátszók. A jólértesültek még az árát is tudni vélték (kb. 59 000 forint). A kósza hírek eddig nem igazolódtak. Továbbra is csak a BÁV árusít Magyarországon képmagnetofont Lassabban megy végbe ennek a műszaki újdonságnak az elterjedése nyugaton is, mint ahogy derűlátó piackutatók éveikkel ezelőtt várták. Ma az Egyesült

Munkavédelmi pályázat!

A Felsőoktatási Intézmények VII. Országos Munkavédelmi A n k é t j á n az Egészségügyi-, az Építésügyi- és Városfejlesztési-, a Honvédelmi-, az Igazságügyi-, az Ipari-, Közlekedési és Postaügyi-. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi-, a Művelődési Minisztérium, a Belügyminisztérium. a Bányaipari Dolgozók-, az Egészségügyi dolgozók-, az Élelmiszeripari Dolgozók-, az Építő-. Fa és Építőanyagi pari Dolgozók-, a Mezőgazdasági, Erdészet' és Vízügyi Dolgozók-, a Vegyipari Dolgozók szakszervezetei a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Pedagógusok Szakszervezete, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács valamint a KISZ Központi Bizottsága együttesen munkavédelmi pályázatot hirdet.

állóban jelentkezett is egyszerre kettő, divatos bordó nejlondzsörzében.

A fiatalember már rég nem lenne szakmáját tekintve az, ami, ha nem volna ily tdlpra-

oktatási intézmények m u n k á j á nak, munkakörülményeinek megjavítása érdekében tevékenykedtek vagy tevékenykednek.

A pályázat jeligés. Az ajánlott terjedelem minimálisan egy kézirativ (20—24, kettes sortávolsággal, egyoldalas gépelt szövegoldal). Az illusztrációként alkalmazott fényképek, grafikák, ábrák, a megadott terjedelmen felül kell, hogy szerepeljenek. A Pályázat 3 példányban küldendő be a Pedagógusok Szakszervezete- Munkavédelmi Felügyelőségéhez: 1417 Budapest, VI. Gorkij fasor 10. (Érdeklődni ugyanitt lehet.) A pályázat beküldési határideje: 1983. m á j u s 1. Pályadíjak- 5 db első d í j : 8000 Ft; 10 db II. d í j : 6000 F t ; 10 db III. d í j : 4000 Ft.

Toporgok — az akkor épp hideg decemberi utcán. Telefonálni szeretnék, de várnom kell, mert a lakótelep egyetlen fülkéje foglalt.

Harminc körüli férfi dobálja be a kétforintost az automatába.

Ugyanazt az érmét többször egymás után. De az automata nem hajlandó elfogadni a pénzdarabot, mindannyiszor kidobja a visszaadó ablakon.

A férfi feladja.

Kijön.

— Nem működik? — kérdezem.

— Tessék próbálkozni! — válaszolja.

Államokban a háztartások kb. 3 százalékában van video-készülék.

A piacot természetesen a japánok u r a l j á k A Sony cég m á r olyan technikai csodákat is elad. amelyeken tizenöt napra előre be lehet programozni tizenkét különböző időpontban sugárzott műsor automatikus rögzítését. Egy kazetta egy oldalára négy és fél órás program rögzíthető. A legfejlettebb konstrukciók, ha rögzítéskor a kazetta végére érnek, automatikusan megfordítják azt és folyt a t j á k a felvételt De mi a helyzet Magyarországon?

Egyre több intézmény vásárol video-berendezést, néhány készülék m á r magántulajdonban is előforduL Mi van az itthoni műsorrögzítéssel?

Erről igyekezett körképet adni az a vetítéssorozat amelyet a SZOTE ú j oktatási épületének nagyelőadójában rendeztek meg 1982. november 16—19. között. * Az első és a második estén tizenhárom színes készüléken video-programokat nézhettek az érdeklődők Az „Egy nap rock" háromnegyed órás koncert-felvétel az óbudai hajógyári szigetről. Olvan anyag, amelyet többször is fel lehet tenni a lejátszóra A második estén sok-sok rajzfilmet pergettek le. Itt jegyzem meg, hogy a Pannónia filmstúdiónak van már video-részlege, amely vállalja többek közt r a j z filmek képszalagra másolását, reklámfilmek készítését. Az öszszeállítás jól sikerült keresztmetszet volt a magyar rajzfilmgyártás rövidebb Időtartamú alkotásaiból. Gusztáv örökzöld, ez

Automataérzékenység Két darab kétforintost szorongatok a markomban.

A készülék búg, bedobom az első kettest.

Fennakad.

Tárcsázok.

A hívott szám mással beszél.

Visszaakasztom a kagylót. Az érme k,iesik.

Kezdeném elölről a műveletet. De az automata elkezdi veiem is azt a játékot játszani, amivei az elő-

Pinceszínház Buszmegálló.

A ház előtt csaknem harmincan.

Ki bérlettel, ki jeggyel, más anélkül.

Mellmagasságban a pinceszoba ablakai.

Idekint a koraeste, odabent egy 60-as égő szürkülete.

A kisfiú félmeztelen áll az ágy lábánál, kezében forgat egy alaktalan fémdarabkát.

Az asszony a megvetett ágyon ül, mellette összegyűrt törülköző, lábai felhúzva, alatta lavór.

A körmeit vágja.

A kisfiú fut egy kört az ajtó előtt, o csupasz padlón Az asszony kiviszi a lavórt, a dereka enyhén meggörbül. Viszszajön. a kisfiú a sarokba hajítja a fémdarabkát, az ablakhoz lép. eltakarja a gyereket és a csipketerítős asztalt.

Függöny. nemcsak az egyik epizód címei Mindenütt érthetőek a slusszpoénra épített Animália-sorozat darabjai. A légy sokadszorra is élvezhető. Lejátszották régi, neves rendezők filmjeit, pL: Nepp József. Gémes József, Jankovits Marcell — d e bemutatkoztak a fiatalok Is: Ternovszky Béla, Hernádi Tibor. Majoros István.

Videónak nevezik röviden • filmkészítés egy speciális, új formáját is. Az a módszer, amikor egyidőben több kamera dolgozik, és a rendező a monitorsorra beérkező képekből válogat. Ilyen módszerrel készült a Koncert című film. Egy kicsit a technik á r a figyelve megállapíthatjuk, a film rendezője, Koltay Tamás ismeri a videó-trükkök széles skáláját.

Sőt néha túlzottan a bűvöletükbe esik. A filmben volt vízszintes és függőleges képmező ¿megosztás, mozaikozás. színváltás, usztatás, „konzerv" bekeverés etc. etc.

A negyedik este a képmagnó egy sajátos felhasználási területét mutatta be. A Nyom nélkül című ú j magyar filmben egy „jól jövedelmező üzlethez" segíti használóit az elektronika.

Az ötletek erényei a filmnek, csak a cselekmény pergetése nem a legjobb ütemű. Persze, ez a film a rögzítéstechnika szempontjából hagyományos mozifilm, aminek cselekményében csak feltűnik a videotechnika.

A Nyom nélkül szimbóluma lehetne a videózás jelenlegi m a gyarországi helyzetének.

Már megjelent, de még nincs Igazán súlya. Könnyű megjósolni, hogy legnagyobb jövője nálunk m a j d az oktatásban l e s z . . . S persze, egyre több készülék kerül m a g á n emberek birtokába.

Az otthoni rögzítésre azok a műsorszámok a legalkalmasabbak amelyek több lejátszás után is érdekesek m a radnak.

BÖLE ISTVÁN

dömet meghátrálásra kényszerltette. Néhány sikertelen próbálkozás után kicserélem a kétforintost, azt dobom be, amit eddig a markomban szorongattam. S lám, a készülék ismét működik.

A megmaradt kétforintosomat hagyom kihűlni.

Vele később ismét hiába próbálkozom.'

Az automata „kézmeleg pénzre vágyik".

S közben felvillannak bennem, még az általános iskolából azok a régi-régi hőtágulási kísérletek...

— bi —

SZEGEDI EGYETEM A József Attila Tudományegyetem a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola MSZMP és KISZ bizottságainak lapja Felelős szerkesztő: GROF RÖZA Szerkesztőség: 6720 Szeged.

Dugonics tér 12. Telefon: 12-119 Megjelenik havonta liétszer Ara: 1,80 forint. Előfizetési díj

egy évre 28.80 forint

Terjesztik az I n t é z m é n y e k KTSZ- és szakszervezeti bizottsága) Kiadja a Csongrád mesvei U m k l s d ő Vállalat Szeged Tanácsköztársaság .

útja 10 sz S740 Felelős kiadó Kovács László lgazgatő Szegedi Nyomda Szeged.

•Salesv-Zslltnszkv u 28 K72P 1983. II. 8. — 308 — tSSN: 0230— 791X Felelős vezető; Dobó Júzset Igazgató