A
S Z E G E D I
F E L S Ő O K T A T Á S I
I N T É Z M É N Y E K
L A T J A
Küldöttértekezletekről jelentjük: ¡ Ter^^^ttudományi j
Modernkori törtenelmünk a három tavaszi ünnepbe sűríthető. Időbeni egymásutániságuk és tartalmi fejlődésük egybeesik. Néhány hét alatt — március 15től. március 21 -en át április 4-ig — nem csupán nemzetünk fejlő-' dését követhetjük nyomon, hanem a történelem törvényszerű fejlődését is: a polgári demokratikus forradalomtól a szocialista forradalom győzelméig, amikor mar nem csupán a népre hivatkozva csinálnak forradalmat, hanem a néppel és a népért és valóban realizálódnak az Émberi jogok nyilatkozatában lefektetett elvek, amelyet a polgárság megalkotott, és amelyeket később elárult, hogy uralmat fenntartsa. Forradalmaink — mint minden forradalom — a legnagyobb hazafiúi tettek, mert céljuk az, hogy hazánkat, népünket — feloldva a társadalom ellentmondásait — radikális és gyors cselekedettel a progresszió ú t j á r a vezessék. S ez azt is jelenti, hogy minden forradalom nem csupán nemzeti, hanem nemzetközi tett is. 1848—49-ben Magyarország, mint egy habsburg politikus mondta, az európai forradalmak Lo központja volt. Bukása ellenére sem volt eredménytelen a polgári forradalom, bár kimenetele csupán kompromisszumos megoldást eredményezhetett. A nemzetünk előtt álló meg tiutl oidott. Vag:- léiig • megoldott leiadatokat azonban 1848— 49 után mái nem lehetett megoldani polgári forradalommal. Az 1918-as polgári demokratikus forradalmai vezető burzsoázia — még szubjektíve progresszív vezetői is — tehetetlenül álltak a megoldatlan feladatok előtt. A magyar példa élesen bizonyította, hogy a nemzet fejlődését csupán egyetlen osztály vezetése biztosíthatja m á r : a kommunisták vezette proletariátus. Erre a magyarországi különleges helyzetre — amikor a burzsoázia önként lemondott — utalt Lenin, amikor a magyar munkásokhoz küldött üdvözletében azt mond-
ta, hogy a magyar proletáríorradalom a vakot is láthatóvá teszi. Szocializmus és - hazaszeretet szerves egységét jól bizonyítja Stromfeld Aurél élete. A monarchia ludovikas főtisztjét a tények kényszerítő ereje győzte meg arról, hogy ha hazája fejlődéséért akar harcolni, akkoi szocialista forradalom mellett kell kiállnia. A Tanácsköztársaság hadseregének vezérkari főnöke lett, majd a húszas években az illegális kommunista párt tagja. A Horthy-íasizmus szavakban a hazára hivatkozott, tettekben pedig — sovinizmust szítva a magyar nép ellen cselekedett. Április 4-e a proletár internacionalizmus» példája is. A szovjet hadsereg osztálytermészetéből következett, hogy antifasiszta es valós nemzeti érdekeket szolgált, amikor felszabadította Magyarországot. Ezt követő fejlődésünk bizonyítja, hogy progresszió, hazaszeretet és szocializmus egyet jelentenek. Forradalmi — tehát haladó — lettet végrehajtani a haza érdekében napjainkban a szocializmus építésé nélkül lehetetlen. Talán könnyebb volt 28 évvel ezelőtt forradalmi tettel végrehajtani, mert sokrétűbb volt a tennivaló. Ma már nem kell harcolni azért, hogy a gyár azé leg'/en. aki dolgozik benne, hogy a told azé. aki megműveli. De kell ugyanaz a szívósság, kitartás. álhatatossag a munkához, «unt kellett a?, HH5-ö!* és az azt követő években ahhoz, hogy megteremtsék annak ' objektív föltételét, hogy a dolgozó valóban magának dolgozik. Szívós, kitartó és állhatatos azonban csak az lehet, akinek világos a teje. Bonyolult kor. nem lehet megérteni — mondják egyesek. Igen — de. ha igazi hazaszeretettel. értelmesen tekintünk a világra, az is értelmesen tekint vissza ránk. És ha dolgozunk. a hétköznapok sem lesznek „szürkék". A haladás érdekében végzett munka soha semmilyen korban nem volt szürke! N. K
A Béke-épület nagytermeben március 22-én délután 4 órakor, a Természettudományi K a r K I S Z szervezete küldöttértekezletet tartott. ahol a kar 980 KISZ-tagjának képviselői jelentek meg. A küldöttgyűlés elnöke Deák Ferenc IV. éves hallgató köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökség' tagjait: dr. Leindler László egyetemi tanárt, a kar dékánját, dr. Szalai István tanársegédet, a matematikus- párt-alapszervezet vezetőségi tagját. Komlósi Sándor. gyakornokot, a JATE KISZ vb képviselőjét és Csatári Bálintot a kar KISZ-bizottságának titkárát. A küldöttértekezlet a kari KISZ-bizottság beszámolójával kezdődött, melyet Csatári Bálint tartott. A beszámoló a kari KlSZ-szervezet több munkaterületeinek kétéves tevékenységéről adottrészletes értékelést. Szóit eredményeikről. hiányosságaikról, elvi problémáikról és gyakorlati nehézségeikről. ' Megállapította, hogy a szakcsoportoknak megfelelően a csúcsvezetőségek megalakítása alapvetően pozitív változást eredményezett. Nem hallgatta el ugyanakkor azt sem. hogy a csúcsveíetöségek növekvő munkájával párhuzamosan háttérbe szorult a karon működő 31 tagú Kari Bizottság szerepe. Ez gyakran c3ak formális szavazáso•kav. booptálaKokat hajtott végvé. Ezért a továbbiakban feltétlenül olyan programot, üléstervet kell e testület elé állítani, hogy való-
\
*
ban a kar legfelsőbb vezető ifjúsági szerve legyen. Gondolnak itt elsősorban l'őleg elvi. az egész kart érintő problémákra, amelyekből hasznos útmutatasok. határozatok születhetnének minden évfolyam KISZ-alapszérvezetére vonatkozoan. A továbbiakban a beszámoló érintett még olyan kérdéseket, mint a KISZ-szervezet és a partcsoportok, alapszervezetek kapcsolata. a reszortterületek munkájának kritikus hangú összegzése, a követelményrendszer szükségességé és ennek segítségével a KISZ-munka javítása. Végezetül a beszámoló lenyeges határozati javaslatokat terjesztett a küldöttértekezlet elé. Így szükségesnek tartja felülvizsgálni a kari bizottság munkáját, a csuesvezetőségek tevékenységét pedig az alapszervezetek irányítására kell koncentrálni. Rrősíteni kell a szervezeti fegyelmet, a politikai munkában pedig' javítani kell az aktív vitakészség kialakítását; Javaslatot tett a társadalmi-közéleti tevékenység szélesítésére. Kimondta továbbá, hogy a tanulmányi érdekvédelemben aktívan vegyen részt a KISZ-szervezet es törekedjen a tanulmányi , fegye T lem. az igényes közösségi tanulás szellemének -javítására. Harcoljon d közömbösség ellen, a közösségi élet kialakításának érdekében. Á beszámolót, i-gen színvonalas és rendkívül ,|o hangulatú vita követte. A hozzászólók több mint h a r m i n c kérdésben nyilvánítottak
Kar
véleményt. A küldöttértekezlet légköre, a közvetlen "hangú, bátor hozzászólások arra engedtek következtetni, hogy a . Természet tudományi Kar küldöttei mincl a beszámoló megvitatásában, mind KISZ-szervezetük munkájában leikésen vettek es vesznek reszt. A küldöttértekezlet második reszében megválasztottak az egyetemi küldöttértekezletre delegált 60 hallgatót, valamint a Kari Bizottság 31 tagját. A KISZ-bizottság titkára: Sebesl Bálint III. éves. a vegyész csúcstitkár: Zsigmond Ágnes III. eves. a fizikus csúcstitkár: Sánta Imre II. éves. a biológus csúcslitkár: Tamás Katalin III éves. T-i tkárhely elte sek: Tóth Károly 111. éves. Jónás Brzsebet III. éves Csatári Bálint V. éves. agitációs propaganda felelős: Szalai János III. éves. szervező titkár: Wiedner Mária IV. éves, érdekvédelmi felelős Szigetvári Ágnes IV. éves. kul túrfelelős: Puruczky Éva III. éves hallgató. A Kari Bizottság tagjai még: Palotás Júlia II. éves. Szécs, Jolán III. éves.. Gáti Mária IV. éves,. Sipiczky Mátyás IV. év«£. Deák Ferenc IV. éves, Vargha Ferenc III. éves. Kovács Sándor III. éves. Bor ka Zsuzsa III. eves. Deák Erzsébet 111. éves. Szojka Judit IV. éves, Szili Elemér III. éves, Hilbert Margit gyakornok. Kádár Ferenc II. éves. Balázs Ildikó III. éves, Durgo László IV. éves. Labádi Imre V. éves, Lacztío Piroska II. éves. Labancz Zxofut I. éves. Krajcsi Péter I. éves és Tart Irma III. éves hallgatók
A Természettudományi Kar hallgatóinak képviselői elfogadták a KlSZ-hizmi-a«
• i mólóját (Fotó: Sánta!
Á L L A M - ÉS J O G T U D O M Á N Y I K A R Március 22-én ült össze az Államés Jogtudományi Kar KISZ-szervezetének küldöttértekezlete. Feladata, az elmúlt két évben végzett' munka ismertetése, valamint a további tevékenység személyi feltételeinek megteremtése volt. A kar KISZ-szervezetének küldöttei között megjelent dr Balázs Józsei docens, dékán helyettes, a kari pártvezetőség tagja. dr. Végh Gyula adjunktus. a JATE pártbizottságánál-: tagja. Kékes Szabó Mihály. a KISZ városi bizottságának munkatársa, és dr. Vastagh Pál. a JATE KISZ-bizottságának titkára. A leköszönő VB. nevében ' Mikola Julianna titkár tartott részletes beszámolót, amely megfelelően értékelte az eredményeket s a hibákról, a hiányossásokról sem feledkezett meg. sőt az egyes munkaterületekkel kapcsolaton javaslatokat is tartalmazta.
hogy a szervezeti életre hoszszabb távon hatása lesz a/ egyetemi KISZ-bizottság által kidolgozott és az ősszel bevezetett követelményrendszernek. Ennek elsősorban az a feladata, hogy az alapszervezeti szintű tevékenységet segítse. ..Amikor kidolgoztuk, tudatában voltunk annak, hogy egy adminisztratív intézkedés döntő javulást nem hozhat. Amit reálisan várhatunk, az . az. hogy a gyakorlati feladatok tudatosabbá válnak, minden egyes KISZtag munkája nagyjából konkrétan megfogalmazódik " Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja hogy a követelmények világosak, a KISZ-tagok elismerték szükségességét, az alapszervezetek jórésze iránymutató, eligazító dokumentumnak tekintette. Egyelőre azonban csak ott hozott több és jobb munkát, ahol már eddig is elfogadható aktivitás volt. A beszámoló javasolta, hog.s az évvégi ertékelést rendkívül vmwHw. esi tiMetfa^aítisee <m
gezzék. indokolt esetben alkalmaznak dicséretet, de ha kell. szankciókat is. A következő tanévben minden alapszervezet dolgozza ki a profiljának legjobba* megfelelő •— az ezévi tapasztalatokat figyelembevéve — saját követelményrendszerét. Az agitációs propaganda munka igen fontos momentumakéni értékelte a beszámoló a mind rendszeresebb, kapcsolatot a kari pártszervezettel. Kiemelte a két szervezet közös megbeszéléseinek .jelentőségét. Az új ösztöndíj rendeletről szólva megemlítetté, hogy a rendelet bevezetese után megvalósították a karon az elosztás egységes gyakorlatát. Céljuk volt kiszélesíteni azt a bázist, amely elsőfokon bírálja el a hallgatók ösztöndijait. Ennek megfelelően az évfolyamok KlSZ-vezetőségei mellett tanácskozási joggal részt vesznek ebben a cso portvezetők is. A beszámoló teljes mértekben a & at&tifm
tS fa egyetértésre talált, a küldöttértekezlet egyhangúan elíogadta. Ezután került sor a Kari Bizottság és az egyetemi küldöttértekezlet küldötteinek megválasztására. A szavazások végső eredményeJeént a kari KISZ Végrehajtó Bizottság titkára Dékánv Klára ü l . éves hallgató lett. TitkárheIjiettes: Lacsán István (II. évf.), szervező titkár: Deák Dániel (I. é*f.), gazdasági felelős: Diós Mária (Itl. évf.), agitációs propaganda felelős: Hagy Balázs (II. évf.), kottúrfelelős: Solténszky Tibor ff. évf.), tanulmányi felelős: Várnay Ernő (II. évf.) érdekvédelmi felelős: Orbán Éva (III. évf.), sportfelelős: Kertész József (U. évf.) lett. A kari bizottság tagjai még: Fheldmayer Péter, Teleki Gábor, Mtin Erna. Kártyák János, Vass
WfíSfta hdftgaWk, WffWÄit Agnes, Sabó Imre, Igaz Ferenc másodéves hallgatók, Soós Tibor, Kertész László, Kaltenbach Jenő, Péterfi Tamás harmadéves hallgatók, Mikola Julianna, Simon Ferenc, Molnár Tibor, Szilágyi István negyedéves hallgatók dr. Üjvári József, dr. Újvári Józsefné, dr. Fábián Ferenc gyakornokok. Az ú j vb nevében Dékány Klára köszönte meg a bizalmat. Dr. Vastagh Pál köszönetet mondott az eddig lelkes m u n k á t végzőknek és egyben üdvözölte az ú j vezetőséget. Hasonlóan szólt hozzá dr. Balázs József és dr. Bodnár László is. Az alaposan megfiatalodott, s így tapasztalatokban még szegény vezetőség előtt nem kis feladatok állnak. Reméljük elődeikhez hasonlóan megállják helyüket V. E.
Bölcsészettudományi Kar Március 22-én délután gyűltek össze az alapszervezetek delegáltjai a 7. számú tanteremben. A küldöttgyűlésre öszszesen 90 választott képviselő volt hivatalos, 60 fővel a közgyűlés éppen csakhogy szavazóképes volt. Az ünnepélyes értekezleten megjelentek a t a n székvezetők, a pártvezetés tagk i é t a patronáló tanárok is. Btaai Juditnak. a JATE KtSZ-Mpottsága tagjának a kül-
A kultúrmunka céfja elsősorban a szakmai érdeklődésnek megfelelő rendezvények biztosítása. A kulturális munka a legfontosabb eszköz a hallgatók érzelmi megnyerésére, s feladata közvetetten az ideológiai nevelés. Lehetőségei szinte korlátlanok, ezt eddig nem használtuk ki. Másrészt eszköz az egyetem és a társadalmi közélet közötti hasznos kapcsolat kialakításában elsősorban oly formában, hogy be-
A Bölcsészettudományi Kar küldöttgyűlésén figyelmesen hallgatták a beszámolási időszakban végzett munka összefoglalását (Fotó: Ruszdöttgyűlés elnökének Oövözic szavaival vette kezdetét az értekezlet, majd Horváth Gábor, a KISZ VB titkára számolt be a választási periódusban végzett munkáról. Általános bevezetővel kezdte, leszögezte, hogy adatok és statisztikák felsorolása helyett hasznosabbnak látja, ha KISZéletünk legutóbbi két évének alapvető tendenciáját rajzolja le. Hangsúlyozta: „A kari munka alapvetően nem attól függ, hogy hogyan dolgozik a kari KISZ VB.M Ha annak alapvető okait keressük, hogy miért nem alakult ki karunkon igazán eleven KISZ-élet, az egyetemi KISZszervezetek életét meghatározó objektív tényezőkben kell azokat megtalálnunk. Hivatkozott itt az egyetemi tananyag tekintélyes mennyiségére, a fontosságuk mellett nem eléggé lelkesítő rendezvényekre. „A bajok okát részben abban látjuk, hogy az egyetem é* a kollégiumok falai között természetellenesen elzárt közegben élnek hallgatóink." Ez persze nem jelentheti az egyetemi közéletben a részvételről való lemondást. Ezek után az egyes reszort-területekről szóló tájékoztatás következett Az agitációs-propaganda munkának rendkívül nagy jelentősége van karunk életében. Ennek kell hatnia, hogy jól politizáló, szilárd meggyőződésű tanárok kerüljenek ki a karról. A politikai munka területén a jól kialakított gyakorlat szerint az alapszervezeti rendezvényeknek tulajdonítjuk a legnagyobb jelentőséget. Az alapszervezeti politikai munka nem egyenletes. Kívánatos, hogy ne kampányjellegű dolognak tekintsük, hanem fokozatosan érvényesüljön a spontaneitás. A tanulmányi érdekvédelem célja végsősoron a hallgatók munkafegyelmének megszilárdítása és ezzel tanulmányi eredményük fokozása — állapította meg a beszámoló. A szociális érdekvédelmi munkát lényeges politikai tevékenységnek tartjuk, lelkiismeretesebb munkával dinamikusabb szervezéssel előbbre léphetünk. A hallgatói képviseleti rendszer úgy tűnik, ma még inkább formálisan működik. El kellen érni, hogy a megválasztók éljenek beszámoltatási jogukkal. A KISZ az utóbbi két évben átvette a diákkörök patronálását a diákköri munka az ú j követelményrendszer bevezetése óta fokozottabban a KISZ-munka részévé v á l t
kapcsolódunk a város és környéke kulturális életébe. A társadalmi munka területén a fő feladat az egyetemi klub építése v o l t 520 fő 2100 óra társadalmi munkát végzett. 485 fő 4700 munkaórában segített az őszi betakarításoknál a téeszekben. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani az építőtábori agitációra, propagandára. A beszámoló szólt a Studium Generale különböző formájú munkájáról, eredményeiről, s arról, hogy szükség lenne az egyetemisták rendelkezésére álló sportlétesítmények további fejlesztésére, illetve a meglevők jobb kihasználására. A sportrendezvényeknek nagyobb propagandát kell biztosítani. A beszámoló végén Horváth Gábor összefoglalta azokat a javaslatokat, amelyek a következő időszak főbb feladatait jelzik: 1. összhang az egyetemen belüli és a társadalmi közéletben végzett munka között. 2. Folyamatos vezetőképzés. 3. A bölcsészprofil érvényesítése az alapszervezeti munkában. 4. A hallgatói képviselői rendszer javítása. 5. Az alapszervek és a VB kapcsolatának javítása. A beszámolót követő vitában a kérdések, hozzászólások zöme közvetve vagy közvetlenül a közömbösség kérdését érintette, illetve bizonyos gyakorlati kérdések vetődtek fel. Végül a beszámolót elfogadták. Második napirendi pontként szerepelt az ú j kari bizottság és az egyetemi küldöttgyűlésre jelöltek megválasztása. A BTK KISZ VB-nek tagjai lettek: Papp István III. éves, titkár, Balázs Mihály gyakornok, Csernus Sándor III. éves, Font Márta III. éves, Karig Zsuzsanna III. éves, Kunszt Márta II. éves, Sárvári Zoltán II. éves, Süli Mária II. éves, Szabó Lajos III. éves, Vályi Zsuzsanna IV. éves, és Venczel József III. éves hallgatók. A kan KISZ-bizottság tagjai a VB-tagok mellett: Baranyai Zsolt gyakornok, Bátori Rozália II. éves, Benkő Zsuzsanna II, éves, Bognár Zoltán III. éves, Fischer Ferenc I. éves, Harci Tibor III. éves, Horváth Ferenc III. éves, Horváth Gábor IV. éves, Jazimiczki Béla III. éves. Katona Márta I. éves, Mándoki Mária III. éves. Polgár Edit II. éves, Petrovics István 1. éves, Radnóti Klára IV. éves, Sebők Mária II. éves. Szentes Ilona I. éves, Szigeti Lajos III. éves, Mattiz Fáit TI. éves é* Stark Mária I. éves hallgatók. C. S.
Hivatástudatról jogászéknál
Tehetség és akaraterő
Nemrégiben előfelvételis katonáknál jártam a havonként megrendezendő konzultációs foglalkozáson. Többek között egy kis felmérést is végeztem, melynek célja: kimutatni, hogy a felvettek közül kinek volt m á r ha nem is kifejezett elkötelezettsége a jogi pálya iránt, de a középiskolai t a nulmányai során e hivatás irányában tendenciózusan mutatkozó érdeklődése. A teremben, miután a kérdést feltettem. 25—30 fiú közül csak egynek(í) lendült magasba a keze. Az eredmény meglepett. Gondolom, a felvételi bizottság előtt ez az arány a : „Már zsenge gyermekkorom óta más sem f o g l a l k o z t a t o t t . . n y i latkozatok alapján másként alakulhatott (elnézést, ha rosszmájú voltam). Tehát egy a sok közül, akiben a válaszút előtt megfogant a hivatástudat magocskája. hogy később majd lombossá terebélyesedjék. vagy éppen elsatnyuljon. A továbbiakban az is kiderült, hogy ennek az egy leendő hallgatónak is a tradíció, az otthoni környezet motiválta elhatározását. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben helyesen. A fenti statisztikából mégis kitűnik valami. A jogi hivatást választók zöme nincs tisztában alapvetően a jogtudománnyal. Vagyis az orvosnak, fizikusnak, nyelvtanárnak készülők már a középiskolában az általános műveltség elsajátítása keretében ízelítőt kapnak a későbbi életpályát kitöltő tudományból vagy tudományokból. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a pályák, hanem az ezekkel kapcsolatos tudományok általános bemutatásáról beszélek és ezzel csatlakozom a IV. éves orvostanhallgató által a vitában fejtegetett gondolatokhoz. Jelen esetben a jogról, mint „lokális" problémáról van szó.
Olvastam az „Adott lehetőségek" című c i k k e t Ügy érzem, szerzőjének igaza van. Bonyolult dolog a hivatástudat. A világ egy hatalmas sakktábla. Mielőtt azonban játszani kezdenénk rajta, meg kell ismernünk a játék szabályait. Valahogy így gondolhatja a cikk írója. De hogyan jutunk el ezeknek a szabályoknak a megismeréséhez? Az embert a társadalomnak kell munkavégzésre ösztönöznie, s egyúttal felelősségérzetének növelésére is hivatott. A szülők gondossága, az igen kedvező f e l tételekkel rendelkező iskolák és a tanárok felkészültsége meghatározzák a fiatalok egyéniségének alakulását. A kép azonban még így nem teljes. Mert vannak olyan szülők is. akik többet tudnak gyermekeik ennivalójáról, mint tanulnivalójáról, gondolatairól. És vannak olyan tanárok is. akik nem t u d nak és nem akarnak lelkesedni, fásultan, fáradtan végzik a fiatalok nevelését. Pedig a hivatástudatra nevelni kell, főleg a pedagógusoknak. Valahogy úgy van az életben Is, mint a matematikában. Mindenek előtt a tanároknak fel kell ébreszteniük a diákokban az igényt a feladatok önálló megoldására. Erre nevelni valakit annyit jelent, hogy a tehetség mellett az akaraterő edzését is fontosnak kell tartani. Mert amelyik diáknak nem volt alkalma arra, hogy megismerkedjen a megoldásért folytatott harc változatos érzelmi hullámhosszával, annál a felelősségérzet kifejlődése sem lehet biztosított Egyszerűen arról van szó t e h á t hogy mindenféle komoly munka elvégzéséhez kell tehetség, a k a raterő é6 természetesen hivatástudat, ami talán épp az előbbi kettő összetevője. Egy jelentős tudományos probléma megoldásáért nem elég például „valamicskét" tenni — ez sohasem vezet eredményre. Ehhez olyan elhatározásra van szükség, amely évekig tartó f á radságos munkán és az esetleges csalódásokon is á t tud segíteni. Elhatározásunk ilyenkor nem más, mint az, hogy magunkra vállaljuk a felelősséget, tudatosan akarunk cselekedni. A feladat m á r így nem „valakié", hanem „magántulajdonunkká" válik. Ennek indoklására hadd idézzem Pólyái Györgyöt, a világhírű m a tematikust és pedagógust: „A probléma lényeges alkatrésze az a kíváncsiság, az az a k a rat, hogy m e g o l d j u k . . . Többékevésbé elmélyedhetünk valamilyen problémában, erősebb, vagy gyengébb vágyat érezhetünk a megoldására, de míg ez a kívánság nem nagyon erős, addig valamilyen nehezebb probléma megoldására csekély az esélyünk. Ez a vágy termékeny: esetleg létrehozza a megoldást, de bizonyosan megváltoztatja egész gondolkodásunkat. összefoglalva tehát a felelősségérzet nem „semmi"-ből származik, hiszen ez megsértené az energia megmaradás elvét!" — Nagy szavakat használtok — mondhatná egy józan olvasó — Tegyétek félre ezeket, s inkább végezzétek a mindennapok m u n káját! — Ezzel én is egyetértek. Hoang Si Chinh
Az általános műveltség kialakítása során a jogtudomány legalapvetőbb elemeinek a megemlítése sem történik meg átfogó jelleggel, jól lehet például, hogy
a történetem tantárgy keretében a gimnazista már összetettebb államjogi vagy államigazgatási jogi tételekkel is találkozik. Nem véletlen tehát, hogy a később egyetemre felvételt nyert fiataloknak nem sok elképzelésük van arról, amivel később élethivatásszerűen foglalkoznak majd. Nagyrészüknél nincs meg a hivatástudat csírája, amelyet f e j leszteni lehetne és, amely a k u darcokat. sikertelenségeket is jobban állná, szemben a később kialakuló gyökértelenebb elhatározásokkal. Jelen esetben viszont a „józan megfontolásnak", mint a családi tradíció esetleges pozitív szerepe emelkedik ki. annyiban amennyiben a jogról, mint tudományról némi képet fest a pályaválasztó elé. Egyesek szerint, s err. saját véleményem is. a probléma megoldását elősegítené, ha a középiskolai oktatás keretében, akár a legminimálisabb idő igénybevételével is. de egy meghatározott tematika szerint a legalapvetőbb jogi ismeretek bemutatásra kerülnének. Meggyőződésem, hogy van olyan része a középiskolában oktatandó anyagnak, amely túlzott terjedelmét ésszerűen sűrítve időben helyet tudna szorítani a fenti gondolat realizálásának. Ebből nemcsak a leendő jogászok profitálnának, hanem a később másutt elhelyezkedők is. A társadalmi fejlődés jelenlegi szintjén az érettséghez, az általános műveltség teljesebbé tételéhez bizony nem ártana egy csipetnyit odaragasztani a jog legalapvetőbb anyagából sem. Tisztában vagyok azzal. Hgoy csupán ezek az ötletek a hivatástudat problémáját a jogászok körében egy csapásra nem oldják meg. Egy lehetőségről van szó, amelynek kihasználásával talán több jól képzett, m u n k á j á t kedvelő. a közéletben aktív szerepet betöltő szakemberrel gazdagodna társadalmunk. MILASSIN LÁSZLÓ
Baj van az arányokkal Van, aki azért jön az egyetemre, mert leendő diplomájával sok pénzt akar keresni. Van, aki kétforintosokat dobál, mielőtt kitöltené a jelentkezési lapot. Tételezzük fel azonban, hogy a többség mégis érez valamiféle elhivatottságot, amikor tanárszakosnak és nem közgazdásznak jelentkezik, vagy biológus és nem matematikus szeretne lenni. Az i f j ú egyetemi polgár tele van elképzelésekkel, hittel, tervei és céljai vannak leendő hivatásával kapcsolatban. Más azonban az elsőéves útkeresése, tenniakarása, mint az ötödéves hivatástudata (ha van), amit már alááshat „az álláshajsza" és az öt év bizony nem mindig „rózsás" tapasztalatai. Hol van hát a hiba? Miért lesz sok, kezdetben optimista, érdeklődő, tervekkel teli tanárjelöltből egy kicsit megfás u l t szakjai és tanári pályája iránt is közönyös ember? Miért nem lehet megnyerni a kétforintos dobálókat, a bizonytalanokat, a „szakma szeretetének" az egyetemen töltött öt év alatt? A tenniakarás miért csak néhány hétig t a r t ? Mert írunk dolgozatot matematikából, ásványtanból, meteorológiából, földrajzból, stb.; vizsgázunk ugyanezekből, aztán kezdődik az egész élőiről, csak más tantárgyakkal. S m á r el is telt az első év. Iskolát legfeljebb kívülről, gyerekeket pedig az utcán látunk. Igaz, a második félévben van heti két óra pszichol ó g i a . . . Félreértés ne essék: nem lehet jó tanár az, aki nem rendelkezik kellő szaktárgyi tudással. Sokak véleménye, hogy a tanárszakokon tudósképzés folyik. Ez nem volna baj, ha emellett néha a tanárképzéssel is törődnének. A b a j tehát az arányokkal van. Elveszünk a s~r.';:' —' kai kapcsolatos informácio ara-
datban. ötödévben meg majd pánikszerűen eszünkbe jut, hogy tanítani kell. És akkor félünk m a j d a tanítástól és a gyerekektől, bár a dolog szakmai oldalát többé-kevésbé elsajátítottuk, „legfeljebb", pedagógiai problémáink lesznek. Ha ugyan észrevesszük majd. De lehetséges, hogy m a j d azon törjük a fejünket, hogy mit is csináljunk, amikor mondjuk meghirdettek 4—5 biológia—kémia szakos tanári állást, és ha számítjuk a Pesten és Debrecenben végzetteket, pályázunk vagy ötvenen ilyen szakosok. Aztán az elmélkedés közben a múltra emlékezünk és eszünkbe jut majd, hogy már a nevelési gyakorlatokon sem volt túl nagy szükség ránk... Egyik reform követi a másikat, de ami a tanárképzést illeti mintha „megállt volna az óra". VÉRTES KRISZTINA í n . éves biológia—kémia szakos hallgató MAGYARÁZATK?)
IJVO.-
Higgyc
el, csak a hivatástudatom visz át a másik o l d a l r a . . .
TAÑAR
Megnyílt a JATE új KISZ-klubja Március 31-én délelőtt 11 órakor nyitották meg az ú j létesítményt. Az ünnepélyes avatón megjelent dr. Bagdi Sándor, a megyei pártbizottság és Deák Béla, a városi pártbizottság képviseletében. Ott voltak az ünnepségen a KISZ megyei és városi bizottságának munkatársai, valamint a tudományegyetem állami és pártvezetői. Dr. Vastagh Pál, a JATE KISZ bizottságának titkára megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy a klubavató kézzelfoghatóbbá teszi felszabadulásunk ünnepét. Ezután dr. Márta Ferenc, az MSZMP K B tagja, a JATE rektora avatóbeszédében azon reményének adott kifejezést, hogy a klub remélhetően nem csak az egyetemi ifjúságnak, hanem a városi felsőoktatási intézményeknek, hallgatóinak, valamint a munkás ifjúságnak is otthont ad. Felszabadulásunk ünnepének előestéjén jelkép is ez a klubavató. 28 esztendővel korábban ugyanezek a helyiségek — óvóhelyek lévén — a háborúra emlékeztettek, ma pedig a kulturált szórakozásnak nyújtanak otthont A bejárat előtt feszülő szalag átvágása után a rektor elvtárs klubnézőre invitálta a megjelent e k e t Az ünnepélyes pillanatokban, miközben az egyik ámulatból a másikba esve megtekintettük a helyiségeket, akaratlanul is azokra az áldozatkész hallgatókra gondoltunk, akik 1971. szeptember 27-től, az első kapavágástól, 1973. március 30-ig az utolsó simításokig 14 000 óra társadalmi munkát végeztek. A két és félmillió forintos anyagi befektetéssel kialakított 1100 négyzetméter összalapterül etű helyiségek minden kényelmet és ízlést kielégítenek. A kiállítások rendezé-
sére Is alkalmas széles folyosó, a társalgó, a játék- és tv terem szemrevételezése után az avatóünnepség vendégei a 200 személyes nagyteremben ültek asztalokhoz, ahol dr. Márta Ferenc bemutatta e jelenlevőknek Kerekes Lászlót, a klub igazgatóját. „Beiktatása" után Kerekes László tiszteletbeli klubigazolványokat; a legtöbb társadalmi munkát végzett hallgatóknak pedig jutalmakat adott át. A lehetőség tehát adva van, most már csak a tartalomról, a színvonalas műsorokról kell gondoskodni. A JATE KlSZ-klubjának április havi műsorát lapozgatva, megállapíthatjuk, hogy a kilenctagú klubtanács tartalmas programmal lepte meg a tagokat. Egész hónapban megtekinthető Lehel István festőművész hagyatéki kiállítása. Gazdag az április 9-i műsor is: 20 órakor klubrádió, 21 órakor pedig Zsák László disc-jockey programja hallható. Április 10-én: Jeszenyin-est, 11én pedig Gémes Tamás: disc-jockey műsora szerepel a programban. A további napok eseményei: 12-én 20 órakor Nézeteltérítés címmel Sándor György humoralista önálló estje. 14-én 20 órakor: Gémes Tamás disc-jockey műsora. 15-én 16 órai kezdettel: a Budapesti Műszaki Egyetem SZKÉNÉ színpadának műsora. Április 16-án 21 órakor: tánc, közreműködik a Körforgalom együttes. 17-én 20 órai kezdettel: A „Liszt Ferenc" Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. 18-án 20 órakor: a jogász önképzőkör székely népballada estje. 19-én 20 órakor: „No-csak", a J a k a b önálló estje. 20-án 20 órakor: Gémes Tamás disc-jockey műsora. 22-én 20 órakor: tánc, közreműködik a Vági kvintett.
Tartozás — törlesztés
I 'p 1.11 .ül
KEPZO Alkalom a meditációra Főiskolánk március 21-i ünnepélye kiemelkedett a szokványos megemlékezések köréből: mély, őszinte gondolatokat kereső-felvető, minden külsőséget mellőző szolid tiszteletadás jellemezte. Az ünnepi műsort a hallgatók m a guk állították össze. (Eddig a politikai ünnepségeken valamelyik oktató értékelte ünnepi beszédben a neves évfordulót.) A megemlékezés forradalmi dalok közös és spontán éneklésével indult, egy forradalmi vers elmondása után ünnepi beszéd következett, m a j d a Magyar Ugaron című film vitájával — aminek az évforduló adta meg külön aktualitását — zárult. Megnyugtató volt a diákok fegyelmezett magatartása, igényes gondolataikra pedig, amelyeket az ünnepi beszéd és a vita vetett fel, talán érdemes lesz itt is reagálni. Az ünnepség és a vita központi gondolata azt boncolgatta, hogy mi köti össze 1919 Magyar Tanácsköztársaságát napjainkkal? Minden történelmi évforduló, így ez is. alkalom és kötelesség a meditációra, múltunkról, történelmünkről. A vizsgálódás célja a tiszteletadás, az átörökítés, a gondolatok és a tettek továbbvitelének kidolgozása. Ha tartalmasan fogjuk fel történelmi évfordulóink megünneplését, akkor az semmi esetre sem maradhat múltcentrikus. A múlt és jelen egységét kell megtalálnunk és realizálnunk a történelem dicső emlékeiből. Felvetődött még egy érdekes
kérdés: Mi lehet egy konkrét személy, az egyén feladata n a p j a inkban? A válasz nehézségét az adja, hogy bizonyos rétegek a társadalmi viszonyok determináló hatásából adódóan nem látják helyzetüket, feladataikat, így nem érzik felelősségüket sem. Mások pedig közömbösségre hivatkozva és ebbe burkolózva foglalnak el kényelmes álláspontot és magatartásmódot. Az etikai indíttatású, kritikusi és önkritikusi vitában azonban mégsem kristályosodott ki teljesen az a mély igazság, miszerint egy embert nem a szólamaiból és nem külsőségeiből lehet megismerni. Goethe sorai kívánkoznak ide: „ . . . Igyekezz megtenni / a kötelességedet, és megtudod, mi lakozik / benned. / De mi a kötelességed? / Az, amit a hétköznapok követelnek." A főiskola március 21-i ünnepélyének jellegzetességét az adta, hogy a diákok rendezték. Rangját pedig az, hogy bebizonyosodott: ők is tudnak élményt teremtve, izgalmas és tartalmas gondolatokat felvetve-megválaszolva emlékezni, ünnepelni. Ez persze nem jelentheti, hogy most már minden műsort, évfordulót a hallgatók rendezzenek. De ezt a lehetőséget mindenképpen tovább kell gondozniuk. Egy biztos: szerénv, de tartalmas, igényes kezdeményezésnek lehettünk tanúi. (Igaz, a szerénység másban is megmutatkozott — a megjelent oktatók és hallgatók létszámában . . . ) K. S.
Régen vártuk már Érdekes és nagyon hasznos az a kiadvány-sorozat, amit ez év januárjában a Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus—Leninizmus Oktatási Főosztálya és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jelentetett meg a tavalyi X. Országos TDK Konferencia Marxizmus—Leninizmus és Közgazdaságtudományi Szekciójában díja-1 zott pályamunkákról. Ügy hírlett, régi tartozását készül a JATE néptánc csoportja pótolni március 22-én. S hogy valóban készült, azt jelezték az ilyenkor rendszerint sűrűsödő próbák. A szokásos hétfő és csütörtök estén kívül jutott keddre és szerdára is. A főpróbán még elkelt egy kis csiszolgatás, itt is, ott is. De nem elég csak a táncra gondolni! A ruhákat is be kellett szerezni. Honnan? A pesti, a szegedi kölcsönzőből, az ÉDOSZ-tól, az orvosegyetemi tánccsoporttól. . . Rendbe kellett szedni sajátjainkat is, — volt mit vasalni a lányoknak. Kicseréltük a kissé rozsdás „ezüst pitykéket" a fiúk mellényén (mellényenként 19 darabot — a lányok nagy örömére). Megérte a fáradtságot? A közönség döntt Az Auditórium Maximumban meggyulladnak a gyertyák Nem a reflektorok, mert azokat hónapok óta javítják. A botot forgató
(A felvételeket
fiúk lendülete, a Kalocsai lakodalmas gyönyörű ruhái és valóban lakodalmas hangulata mindenkit magával ragad. A Rózsa Sándor balladája közismert dallamát a közönség már együtt énekli Budai Sándor bácsival és tanítványaival. Azt hittük, a Molnár tánc után már nem lehet a h a n gulatot fokozni. De a második részben, az erdélyi népdalokból és táncokból készült összeállítás tovább tüzel mindenkit. Kerekes Márta erdélyi népdalai, az Önképzőkör vidám balladái és dalai nagy tetszést aratnak. Végül, mikor a zenekar harmadszor kezdi a Rábaközi szvit friss csárdását, a lelkes közönség ütemes tapssal kíséri a t á n c o t Az előadás után mindannyian örömmel hallgattuk dr. Márta Ferenc rektor és dr. Serfőző Lajos rektorhelyettes elismerő szavait. Most úgy érezzük, valamenynyit törlesztettünk régi adósságunkból.
Sán'a Tmrc készí! ette)
A közel 2100 oldalas, 6 kötetes kiadványban a következő megoszlás szerint találjuk az anyagot. I. kötet: Filozófia — Tudományos szocializmus. II. kötet: Szociológia — Ifjúságszociológiai vizsgálatok, III. kötet: Ifjúsági mozgalmak, Oktatáspolitika, IV. kötet: Politikai gazdaságtan — Makroökonómia, V—V/a.—VI. kötet: Mikroökonómia I—II—III. Megjelentetése nagy hiányt pótolt. Számtalan alkalommal merült fel arra igény, hogy egy-egy értékesebb dolgozatot szélesebb körben is ismerjenek meg a hallgatók, de erre mindeddig nem volt mód. A sikerültebb munkák felkeltette érdeklődés kielégítetlen maradt, körülményes volt
ezek megszervezése (ha egyáltalán sikerült!) különösen olyan esetekben, ha nem a rendező városok felsőoktatási intézményeinek diákjai szerettek volna alaposabban megismerkedni egyes témakörökkel. A legjobb dolgozatok ilyen módon való nyilvánosságra hozása ösztönző erejű is lehet. Ezenkívül lehetőséget ad a termékeny kooperálásra, elkerülve ezzel azt, hogy egyes témákkal egyszerre, egymástól függetlenül, elszigetelve, egymás eredményeit fel nem használva foglalkozzanak a tudományos diákkörök alkotógárdái. A 49 megjelentetett, díjazott dolgozat közül legtöbb (17) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem diákköreié. A Budapesti Műszaki Egyetem 13, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem 5, a tanárképző főiskolák mindegyike 1—1 dolgozattal képviselteti magát. Főiskolánkról Karikó Sándor: A politikai konformizmus című, kiemelt első díjat kapott munkája kapott helyet a kiadványban. Kurcz Klára
„Tanító" színészek A legtöbb negyedéves főiskolás a háromhetes szakmai gyakorlaton számos kellemes epizód, „jópofa" esemény részese volt, sok érdekes pedagógiai, módszertani problémával ismerkedett meg. Ezek közül egy újításra, egy nagyszerű kezdeményezésre hívnám fel a leendő tanárok figyelmét. Ezt a módszertani kísérletet Szolnokon, a szakmai gyakorlat során figyeltem meg. A megyei oktatási osztály és a Szolnoki Szigligeti Színház jó kapcsolatban van, hiszen a város fiataljai az általános és középiskolások támogatják leginkább a színházat. Együttműködésüknek igen hasznos formáját valósították m e g á z zál. hogy a legújabb módszertani törekvéseknek megfelelően a tanórákat a színház fiatal művészeinek közreműködésével tartják meg. Egy-egy témazáró irodalomórán a színészek viszik közelebb a tananyagot a diákokhoz, a mC-
vészethez, igy az élethez is. Ezzel az élő kapcsolattal közvetlen élményt nyújtanak a diákoknak. Már a szándék is rokonszenvesnek tűnt, annak pedig mégjobban örültem, hogy a gyakorlat megkezdésekor azonnal tájékozódhattam ezeknek az óráknak időpontjáról, hiszen a munkatervben előre meghatározták. Ottlétemkor a „Jöjj el szabadság!" című anyagrész témazáró óráján vettem részt. Az órán szereplő tantervi anyag (Mikszáth, Ady, Móricz, Juhász Gyula, József Attila) valóban nem maradt tankönyvi anyag, a művészi tolmácsolásban irodalmi élmény lett. A bemutató olvasásokat, a szavalatokat beszélgetés követte. Az irodalmi műről, az írókról beszélgettek a színészek és a tanulók, s így közvetlen, oldódott hangulatban jutottak el a művek esztétikai értékeinek megértéséhez. Sz. Gy.
Petőfi, vita nélkül Legalább kétszázötvenen jöt-i tek össze, pedig a szomszéd épületben buli volt, gyomormozgató hangfalakkal. A Petőfi műsorhoz nem kellettek a falak, valahogy jó lett volna fal nélkül, nagyobb téren, hogy még többen hallották volna. A magyar és történelem tanszék közös irodalmi rendezvényei javulnak, bár nagyon sok még a csiszolnivaló — főleg a kiejtésen. A terem sötét, csak gyertyák égnek — a levegő fojtott és egy kicsit nyomasztó. Lehet, hogy Petőfi miatt is. Tárgyilagos és nyílt vélemények, írások, megnyilatkozások jönnek egymásután — as egyikre jobban figyelünk, a másik túl hosszú, ez frappáns, az érthetetlen. Dicséretek. Aztán fokozatosan emberibb lesz a hang, közvetlenebb, — valahogy keveset írtak addig a magánember-Petőfiről, nagyon a fellegekbe emelték. A vélemények javarészt megragadtak a forradalmárnál égőkeblű poétánál. J ó volt most többet hallani. Csak annyi szünet volt, míg a négy énekes lemászott az ablakpárkányról és beállt a félkörbe. A második részben szinte kivétel nélkül Petőfi versekből alakult a műsor — és olyan négyszólamú dalokból, amilyeneket nagyon kevesen vártak. Egyszerűen: szép volt. Ahogy telt az idő, egyre feszültebb és súlyosabb lett a levegő, az ember nem vonhatta ki magát a hatás alól. Több mint egy hetet „csúszott" ez az összeállítás, de így is nyilvánvaló volt: ezek a gondolatok mindig aktuálisak. Vitára nem maradt idő, legalábbis a hivatalos gondolatcserére nem. Magában m i n denki megvédheti ezt az estét is. Hegyi Füstös László
VIT vetélkedő A sikeres és jól megszervezett orvosegyetemi, jogi kari, TTK-s es főiskolai fordulók után a „10X 10 a VIT-re" vetélkedő városi elődöntőjére március 31-én került sor a Tanárképző Főiskola irodalmi előadótermében, i
A Jogi Kar (Horváth Róbert, Nagy Balázs, Faragó Zoltán, Rab Ferenc, Révész Béla), a TTK (Zsadányi Nagy Csaba, Durgó László, Rakonczai János, Bartus Tibor), az Orvostudományi Egyetem (Altorjai István, Jójárt István, Tiszavölgyi Júlia) és a Tanárképző Főiskola (Januj János, Jakab Tamás, Elekes Mihály) csapatai szellemi totó, számos írásbeli és szóbeli kérdésre válaszolva bizonyíthatták be felkészültségüket. Az első forduló után kilenc versenyző vetélkedett tovább. Végül a városi döntőn négyen képviselik egyetemeink és a főiskola színeit. I. Révész
Béla II. évf. jogász
II. Nagy Balázs II. évf. III. Zsadányi évf. vegyész
jogász
Nagy Csaba
IV.
IV. Januj János I. éves főiskolai hallgatók. A városi döntő sajnos április első hetében lesz, éppen akkor, amikor az elődöntő győztesei Országos Tudományos Diákköri Konferencián vesznek részt. Reméljük, hogy mégis sikerül egyeztetniük az időpontot és lapunk következő számában egyetemistáink ú j a b b sikereiről számolhatunk be. SZECj E D» EGYET EM 5
THERMIDOR Az Egyetemi
Színpad
Paál István következetes koncepciója ulapján egy polttikus, avantgarde színház játszik-dolgozlk amatőrökkel, sok helyütt hivatásos szinten, vagy akár azt meghaladva. Produkcióik túlnőttek a város szellemi életének határain, állásfoglalásra kényszeritik közönségüket. Fekete Sándor Thermidor című d a r a b j á n a k színpadra állítása komoly, nagy vállalkozás volt, úgy látszik, teherbírásuk nőtt, fegyvertáruk bővült Az érv a Nagy Francia Forradalom annyiszor idézett, felhasznált eseményeit, jellemeit fordulatait hívja segítségül ahhoz, hogy a forradalomról, forradalmunkról. a terrorról, alkalmazóiról, áldozatairól, a megalkuvásról és a következetességről beszéljen úgy. hogy az 1794-ben elsütött revolver golyója 1973ba talál bele. Közben rengeteg ismeretanyag, sok ú j . sok elfelejtett, rosszul megtanult vagy megtanított tény, adat zúdul a nézőkre, alaposan megnehezítve amúgy sem könnyű helyzetét, amelyben tanulni, gondolkodni, felelni, kérdezni és rettenetesen figyelni kezd. Így aztán az előadásra, amelynek egyik legfontosabb feladata a szükséges energiák felszabadítása. nem kis feladat vár. Ehhez járul még az önként vállalt, s hangosan hirdetett közönségteremtés igénye, s így m á r teljesen Indokoltak szokatlan formai megoldásai. Elfogadhatóvá válnak direkt eszközei a közönség ..bevonására", hiszen tudjuk, hogy mindez (szavaz a konventté alakított közönség, néhányan egy-egy mondat erejéig szerepet kapnak, stb.), inkább az ottlétet a gondolkodást, a figyelmet szolgálják. S nem pedig egy mindenáron való együttjátszásra. a szereplők és a nézők közti eltörölhetet.len határok (a szereplő beavatott a nézőt legfeljebb most a v a t j á k be) elmosására irányuló, eleve meghiúsulásra ítélt törekvés. A Petőfi-rock főleg a látványra. H7 érzelmi hatásokra építő előadása után meglepett, hogy ebben a szinte szárazan gondolati, bonyolult filozofikus szó-színházban is milyen jól mozog az egyetemista, főiskolás gárda jórésze. Egy-egy mondat-
ОТ DK
'73
-
Mentünk, láttunk (sokat) és győztünk (az előbbinél sokkal kevesebbet): ez volt a XI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián március 14. és 17. között Nyíregyházán. Az eredmények részletes ismertetése helyett inkább arra vállalkozom, hogy körképet adjak erről a három napról, amiről csak az elkoptatott jelzővel — azaz „felsőfokon" — szólhatok. Aki nem látta még a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolát, az holnap induljon és álmélkodjon: hihetetlenül gazdag felszerelésű, elhelyezésében is igen kedvező, vendéglátásban pedig utánozhatatlan intézményt Ismerhet meg. Csak felsorolásszerűen: saját (mindennapi műsort adó) stúdió, légkondicionált előadótermek kollégiumi férőhely „számolatlanul" (és már építik a következőt!) zsebszinház. 120 ezer köteles könyvtár, folyóiratolvasó, és egy olyan pinceklub, amit egy sohobeli angol ifjú is megirigyelhet. Most építik a kétszintes sportpalotát. Itt a teremlabdajátékok és az uszoda (!) k a p helyet. Nyugi, szegediek, azért a mi városunk szebb... A szervezés, rendezés úgy látszik német alapossággal készült fel. hiszen a nyomtatványok sokaságával, a főiskola újságjának („Tanítani") különkiadásával vártak bennünket. A kaja és az elhelyezés mintaszerű volt mindvégig. 15-én délelőtt az úgynevezett „Kerengő" (egy hengeres üveg-
TIPOLEX
Kezenallas
IKON
új
Bundzsák a SZEOL-ról
bemutatója
ban a főszereplőkről: Arkosi Árpád akkor a legjobb, amikor improvizál, amikor önmaga, de mintha még mindig keresné a helyét a társulatban. Nyíri Bélán látszik, hogy szerepének teljes megértésére törekszik, s ez
rengeteget jelentett, gondolatai a ma forradalmiságáról, társadalmi életünk, rendszerünk helyéről-helyzetéről pedig azt hiszem, mindenkinek emlékezetesek maradnak. Mégis úgy érzem, ha az idő nem sürget., elképzeléseinek
Sánta Imre felvétele a Thermidor főpróbáján készült. nem kis dolog, nem lehet eleget dolgozni érte. Papp László az utánpótlás ígéretes tehetsége, jó meglátásai vannak, további f e j lődését szigorúan figyelni kell. Ács János most is a tőle elvártat nyújtja, bár helyenként túlságosan is profi. A bemutatót követő vita egyik csemegéje volt Fekete Sándor jelenléte. Az a bizalom, amellyel megnyilatkozott, önmagában is
IRINYI
nézeteinek egységesebb rendszerével ismerkedhettünk volna meg, s ebből még többet kaphattunk volna. Egyértelműen kitűnt a vita során, hogy a darab, az előadás gondolati fogaskerekébe sok és különböző fogaskerék illeszkedik, illeszkedhet, s hogy ezek mozgásba hozására is alkalmas. VABNAY ERNŐ
NAPOK
A hagyományos tavaszi kollégiumi napok sorát az Irinyi János Kollégium nyitotta meg, március 25—29. között igen színvonalas. gazdag programú rendezvénysorozatot tartott. Az első nap délutánján a TTK-s és jogász lányok kispályás futballmérkőzésére került sor. A népes szurkolótábor részvételével lezajlott mécscsen a TTK-s lányok szerezték meg a győzelmet 3:1 arányban. 26-án este dr. Márta Ferenc, a tudományegyetem rektora tartott előadást a kollégiumban közéleti tevékenység és tudomány cimmel. Az előadást kötetlen, baráti
Nyíregyháza J О / palota: az előadótermek eldorádója) földszintjén dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes nyitotta meg a konferenciát. Dr. Margócsy József főigazgató Petőfi és a ma embere, illetve irodalomtanára kapcsolatáról szólt igen tanulságosan. Délután a konferencia résztvevői elhelyezték a koszorúikat a költő szobránál. A pinceklubban az éjjeli végkimerülésig nyíregyházi—szegedi kooprodukciós disco örve alatt ismerkedtünk és készültünk a másnapi szekció ülésekre. A dolgozatok zöme Petőfiről szólt. Délután 6-ra lezárultak a végén már kicsit szikrázóvá váló viták és a 8-kor kezdődő ismerkedési esten ritka nagyot mulattunk, olyanynyira, hogy egy-egy résztvevő másnap délelőtt ködös szemmel érdeklődött a tájékoztató csoportnál az eredményhirdetés helyszíne u t á n . . . 17-én délben szikrázó napsütésben indultunk el no még nem az állomás felé. hanem a helyiek, kedvelt természeti csodája, a Sóstó felé. Láttuk a tavat is, de több névnap és a sikeres szereplés apropóját felhasználva megcsodáltuk a Sóstói Szálloda fedőnevű vendéglátóipari létesítményt — és este fél 10-kor futottunk be Szegedre.
beszélgetés követte. A harmadik napon a jogászok Önképzőköre székely népballada összeállítását mutatta be. 27-én a kollégium lakói rendeztek irodalmi estet, amelyet Ficsor Gabriella elsőéves jogász hallgató állított össze, Majd ugyanezen az estén itt vendégszerepelt a Radnóti Miklós Gimnázium Irodalmi Színpada Ember vagyok, mint Te című műsorává!. Az Irinyi Napok utolsó rendezvényére, a kollégiumok közötti ping-pong bajnokságra, 28-án került sor. Az Irinyi-Kupát nyerte el. II. a Teleki kollégium, III. a Móra kollégium lett.
Nereo Rocco az A. C. Milán edzője mondta: „Én amondó vagyok. legalább három év kell ahhoz, hogy egy edző kezenyomát a csapaton hagyja." Bundzsák Dezső az elmúlt év októberében vette át a SZEOL akkor még „ovtsider" csapatát. Azóta azonban a szegedi kék-fehérek megvetették a lábukat a középmezőnyben és úgy tűnik, nyugodtan v á r h a t j á k a végjátékot. Hol az igazság? Mi a, szegedi csoda titka? Erre voltam kíváncsi, mikor felkerestem a csapat mesterét. Az egyik délelőtti foglalkozás után a játékosok már a zuhany alatt álltak, amikor bementem Bundzsák Dezsővel az öltözőbe. Az edző megtörölte izzadó homlokát és a rutinos riportalanyok biztonságával tárta szét karját. — Tessék, kérdezzen. — Minek köszönhető a „fordulat"? — Hitet adtam a játékosoknak, félreállított, leírt embereket főszerepekkel bíztam meg és ők bizonyítottak. Bánfalvi, Vörös, Mészár, Molnár és a többiek azelőtt is tudtak futballozni, csak a számukra legmegfelelőbb szerepkörben kellett őket pályára küldenem. Ezek a fiúk korábban egy-egy hiba után kitekintettek a kispadra, hogy melegítenek-e a cserejátékosok. Ma már valamennyien állandó csapattagok. — Mennyit vindikál magának a sikerekből? — Nézze, ha egy edző az elsó időszakban nem is tud ú j a t hozni a játékba, azért a harci szellem. a küzdenitudás és a fegyelmezettség területén magasabb követelményrendszert állíthat tanítványai elé, ami azután természetesen az eredményekben realizálódik. — Milyen vott korábban a játékosok erőállapota? Milyen alapról kellett elindulnia? — Az első edzéseken 40—50 perc után elfogyott a fiúk körül az oxigén. A csuromvizes mezek és a céklavörös arcok árulkodtak a gyenge erőnlétről. Ma már a 90 perces pergő ritmusú gyakorlatozást is zokszó nélkül végzik Vassék. — Elképzelhető-e, hogy évek multán a csapat megszilárdítja helyét a középmezőnyben, esetleg elhódítja a „vidék legjobbja' címet?
— A játékosok nagyrésze a legjobb labdarugó korban van. Gujdárnak és Viraghnak pedig évtizedes szereplesi lehetősége van az élvonalban. A második csapat legtehetségesebbjei: Szeghalmi, Kozma II., Wenner. Róth és Ladányi „ pedig bizonyára sok örömet okoznak még a szurkolóknak. A SZEOL-nak jó esélye van arra, hogy felzárkózzék a hazai élmezőnyhöz. — Ennek a gárdának is Bundzsák Dezső lesz a mestere? — E hónap végéig kell eldöntenem, hogy megújítom-e a szerződésemet. Még magam sem tudom, hogyan döntök. Nem szívesen válok meg a fiúktól, de az az igazság, hogy hét esztendő után vágyódom Budapestre. — Nem f/ondol a csatársor felfrissítésére? — Még nem jött el a kísérletezés időszaka. Nem vagyunk páholyban, minden pontnak jelentősége yai . Küíma II. Szeghalmi és Róth ügyes játékosok, és ha révbe érünk, sor kerülhet játékukra. — Es Ladányi? — Laci lehetf ,;.- de a csapat a középpályán a legerősebb, s akik játszanak, j- : íbak nála. — Legalábbis egyel Őre. A következő kértkst Lakat Károly dr. tette fel kollügajanak Helenio Herrcrának, a világ egyik leghíresebb edzőjének: „Hány év az ideális idő egy edzőnek ugyanazon a helyen?" A mágus kissé nyugtalan lett, de azért megfontoltan válaszolt: „Ez lehet hat hónap és lehet hét év. A rövid edzőségnek ugyanúgy megvannak a buktatói, mint a hosszúnak! Általában' nem szabad sokáig maradni! Addig maradjon az edző, míg nem kell csapatot cserélni! Ne en állítsam félre azokat, akik sikereim részesei voltak! Az edző maradjon meg szép emléknek .. ." Nos, úgy tűnik, Bundzsák Dezső szegedi edzői pályafutása során — az idő rövidsége miatt is — nem cseréli ki „sikercsapatát''. Annyit azonban leírhatunk minden jóstehetség nélkül is. hogy mind a szurkolókban, mind a játékosokban megmarad szép emléknek. Bízunk benne, hogy évek múltán úgy emlegetjük m a j d a Vasas egykori válogatott fedezetét, mint aki elindítója volt a SZEOL futballsikereinek. THÉKES ISTVÁN
Kitüntetések, jutalmak április 4-én Ar o SZOTE klub „ , díj ... II. „ . „,_ - , . Főiskola x—s.í. n W a r v p n u e i rendezvényei A Tanárképző április Az Állami fokozatával Á
tüntette ki a Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Petri Gábort. az orvostudományok doktorát., a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának igazgató professzorát a sebészeti kutatómunkában, valamint a klinika fejlesztésében elért eredményeiért. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bartók Mihály docenst és dr. Hevesi Ferenc docenst, a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatóit. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták a Szegedi Orvostudományi Egyetemen dr. Benda Antal né főelőadó és Csamangó Pálné osztályvezető nővér. Kiemelkedő KISZ-munkája elismeréseképpen dr. Vetró Gábor ..Kiváló Ifjúsági Vezető" dr. Änderte Adám „KISZ Érdemérem' 1 kitüntetésben részesült. Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója tiszteletére rendezett emlékünnepségen a József Attila Tudományegyetemen Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetésben részesült Dobos Katalin matematika—fizika szakos tanár, Gyurkovics Éva matematikus. Horváth László fizikus, Nánai László fizikus, dr. Űjvári József tanársegéd. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen tartott felszabadulási emlékünnepségen a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetést dr. Érdi Ildikó, dr. Gál András é- dr. Javcsó Gábor orvosok kapták.
4-i ünnepségén „A Szegedi Tanárképző Főiskola Kiváló Tanárjelöltje" kitüntetésben részesültek Berkes Györgyné, Cseszkó Katalin matematika—fizika szakos, Dervaderics Veronika magyar—orosz szakos, Kluka Adrienne magyar—ének szakos, Malter Zoltán matematika—fizika szakos, Schneider Béla biológia— mezőgazdasági szakos és Szöllősi Erzsébet biológia—mezőgazdasági szakos hallgatók. Ugyancsak itt adták át a KISZ KB Dicsérő Oklevelét Mayer Zoltánnak és Szöllősi Erzsébetnek, valamint a Kiváló Ifjúsági Vezető Érdemérmet Veverka Erzsébet harmadéves hallgatónak. A „Jó tanuló — jó sportoló" emlékérmet és jutalmai Dobos Erzsébet III. évf., Kiss Edit III. évf, Ritter Edit III. évf.. Oskó Magdolna III. évf.. Bánfalvi Sándorné III. évf.. Palásti Katalin II. évf., Bán Sándor IV. évi'.. Wirth István IV. évi'., Kajári Aladár III. évf., Elekes Mihály III. évf., Mészáros Csaba II. évf és Lesti István II. évf. hallgatók kapták. A Szegedi Tanárképző Főiskola Főigazgatósága és Tudományos Bizottsága által az adjunktusok és tanársegédek számára meghirdetett pályázat eredményhirdetésére is ezen az ünnepségen került sor. f. díj: Baráti Tibor tanársegéd. II. díj: Bokányi Dezsőné adjunktus, Keszthelyi György adjunktus, Deák László tanársegéd, ' Herczfeld Rozália tanársegéd. IlJ. díj: dr. Kisvárdai Károly adjunktus, — dr. Kisvárdai Károlyné tanársegéd. Kovács István adjunktus.
Április 9-én 19 órakon; Komolyzenei est Április 14-én 17—22 óráig: Könnyűzenei klub Április 16-án 18—20 óráig: Sciente-íictlon klub 20 órakor: Tolnay Miklós: „Tombol a hold címmel előadóestet tart Április 18-án 18 órakor: „Második pályaválasztás" címmel dr. Kiszely György profeszszor tart előadást. 20 órakor: Dinnyés József előadói estje Április 19-én 18—22 óráig: Disc-jockey klub Április 21-én 17—22 oraig Könnyűzenei klub Április 24-én 19 órai kezdettel . Melis Gábor előadói estje, utána Boncz Géza—Üjlaky László szerzői estje Április 27-én: Évfolyamest a másodéves hallgatók részere
S Z E G E D f
A Józsel Attila Tudományegyetem, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Tanárképző Főiskola lapja. Megjelenik h a v o n t a kétszer. Felelős szerkesztő: Szabó Magdolna. Szerkesztőség: 6720. Szeged, Dugonics tér 12. T e l e f o n : 15-198. Kiadásért felel: Kovács Lászlu. u Csongrád megyei Lapkiadó vállalat igazgatój a . K i a d ó h i v a t a l : 674U. S z e g e d . M a g y a r T a n u c s k ö z t á r s a s a g ú t j a 10. T e l e f o n : 13-500. A l a p o t az intézmények pártbizottságai terjesztik. Ara: 1 f o r i n t . E l ő f i z e t é s e g y é v r e : № forint. Szegedi N y o m d a .
(Hegyi Füstös László betfikartkatűrái)
Kutya #
Könyv
Kannibál
Kakas
Üdvözöljük az orvosegyetemi Országos Tudományos
4 SZEGEDI
FELSŐOKTATÁSI
„Műsorajánlat" Az Országos TDK Konferencia ünnepélyes megnyitása április 12-én délelőtt íél 8-kor lesz a Szemészeti Klinika nagytermében,
Főbb témakörök! hiitológia
Nemo-
Biokémia és biofizika Sebészet Ezen a délelőttön hangzanak el a gyógyszerész hallgatók előadásai.
Főbb témakörök: Mikrobiológia és immunológia
Ebédszünet után 3 órakor folytatódik a konferencia (46-61.) 16 előadással.
ÍS~
Elektromikroszkopos vizsgálómódszerek a morphológia területéről Nemohystologiai
«loadások
Érdekesnek ígérkezik a harmadik előadás. Balogh Mária: A tumor-specifikus antilestképzés és az interferontermelés szerepe a Rauscher leukémia pathogenezisében. (Debreceni Orvostudományi Egyelem). Figyelmet érdemel a SZOTE hazai konferenciájának második helyezett dolgozaia: Koncz István: Lymphocyták dnasynthesisét befolyásoló mediator tanulmányozása. Ebéd után 3 órától
folyta-
tódik a konferencia, 16 elő-
Főbb témakörök: Filokémia
Kémia-
Biokémia Érdekességként emeljük ki, hogy először szerepelnek TDK konferencián állatorvostan hallgatók. Két előadást tartanak, az egyik az első ülésszakon, 12-én délelőtt hangzik el, a másikat ezen a délutánon 61. előadásként hallhatjuk.
Április
előadás hangzik el (a 62-78Főbb témakörök: Pharm.toológia Klinikai kórélettan
Kórélettan
Mikrobiológia immunológia
Kórbonctan A 17. előadásra hívjuk lel a figyelmet, melyet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézete képviseletében Veseátültetés és erkölcs címmel Nagy Zoltán tart. A SZOTE Kórbonctani Intézetében dolgozó külföldi hallgató Debayó Bolasin dolgozata is ezen az ülésszakon kerül felolvasásra.
13-án
E felsorolást nem azért te> tem, hogy a régiek felé gló riát vonjak, meg erre különben is megvan a megfelelő magyar közmondás is, hanem a mostani fiatalok előtt sse
14-én fél 9-kor kez-
¿8)-
Április
tört magyarsaggal mondták el előadásukat. Vannak továbbá tisztelettel körülvett professzorok is, akik féltőn nyesegették az akkori vad hajtásainkat. Ha sikerülne a képet nyomdatechnikailag „jól kihozni" bizonyára sokan telismernék rajta az akkori fiatal oktatókból azóta tekintélyessé lett professzorokat, akik közül például 2, a szegedi egyetem tanárai. A képen látható, általam biztosan ismert akkori diákkörösök közül öten szereztünk azóta tudományos minősítést, további hét pedig vezetői főorvosi beosztásban dolgozik. Többen azóta egy-egy klinikai vagy kutatóintézeti munkacsoport elismert vezetői leltek.
dődik az utolsó vHésszak. 17
a 14-29-ig).
nológia
Sokat gondoltam, hogy a kedves felkérő levélre mit is válaszoljak. A tudományos diákkör életéről nagyon sok mindent lehetne írni, felsorolva ebbe gondjainkat, elemezve a hiányosságokat. Lehetne írni továbbá egy-egy munka elkészítésének nehézségeiről, a megoldott feladatok sikerélményeiről, a* előadás előtti feszült pillanatokról, vagy arról a jó érzésről, ha ez minden szempontból jól sikerült. Engedtessék meg nekem most mégis az, hogy az egyetemünk tudományos diákköri életéről és eredményeiről (ez úgyis kiderül majd az előadásokból) írott cikk helyett visszaemlékezhessek egy konferenciára egy fénykép alapján. Az általam ismeretlen fotográfus 1959. április 1. és 3. között készíthette a képet Szegeden. A hátoldalán lévő feljegyzésből még az is kiderül, hogy ak-
Ezen a napon este a konferencia résztvevői megtekintik a Szegedi Nemzeti Színház előadását.
adás hangzik el (sorrendben Főbb témakörök: Endokri-
LAPJA
Elmúlt időre gondolva...
1«
Az első ülésszak április én 9,30-tól délig tart, itt előadás hangzik el.
INTÉZMENYEK
Diákköri Konferencia résztvevőit és vendégeit!
délelőtt
fél
9-Kor kezdődnek az előadatok, (sorrendben a 10 43-iR) összesen 16.
Érdekesnek ígérkezik Berlin Iván dolgozata: Röntgensugárzás hatása patkányok hízósejtképzésére (Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biológiai Intézet). A Pécsi Orvostudományi Egyetemről Kulik Péter előadására hívjuk fel a figyelmet: A kísérletes amyloidoses gyógyszeres befolyásolásának vizsgálata. Este 7 órakor a konferencia ünnepélyes zárásara kerül sor a Jancsó kollégiumban.
A fogadás után 8 órá-
tól éjjel lesz.
l-ig „Disc Jocke\
A IV. OTDK, (1959. április l-:t.) résztvevőinek egy csoportja a Béke épület tanterme előtt. kor rendezték meg a IV. Országos Diákköri Konferenciát. Mint mondani szokták ez a 14 év az idő múlásához semmiség, de egy ember életében nagyon sokat jelent vagy jelenthet. Furcsa, vegyes kavargó erzéssel nézem a mosolygó ismerős és ismeretlen arcokat. Vannak a képen olyanok is. akik egészen véletlenül egymás mellett álltak akkor, s ma már csak visszaemlékezhetünk rájuk. Vannak olyanok is, akik a koreai háború zivatarából kerültek ide, •
reiném azt dokumentummal bizonyítani, hogy a diákkörökben folyó munka menynyire záloga a jövő tudományos gárdájának utánpótlá-
sában. Szeretném továbbá e bizonyítékot további serkentésnek szánni a mostaniaknak, akik majd estleg úgy vélekednek 20 év múlva egy mostan készült képről, mint ahogy azt most én tettem. I>K. FURKA ISTVÁN a/, orvostudományok kandidátusa (Debrecen)
Múlt, jelen, jövő Orvostudományi diákkört konferenciánk már több, mint másfél évtizedes múltra tekintenek vissza. így ma már módunkban áll. hogy megpróbáljuk értékelni ennek a másíel évtizednek az eredményeit, s ennek alapján alakitafti, irányítani a diákköri munka fejlődését. Két, egymással szoros kapcsolatban levő, de egymástól mégis elkülöiuthetd aspektusról vav) itt tulajdonképpen s / 6 : a
diákköri munka tartalmáról és a konferenciákról. Az ünneprontás szándéka nélkül, szeretnénk ezt a két kérdést itt most. elöljáróban, kritikailag elemezni.
A diákköri
munka
eredmé-
nyességét vagy hibáit elsősorban azökon a fiatal e g y e temi oktatókon merhetjük le. akik orvos-, vagy gyógvszerészhallsató korukban ismerkedtek meg a kutatás műhelytitkaival, szívták m a gukba a laboratóriumi m u n ka manuális és tudati elemeit. Ebben az ünnepi számban megszólaltatunk néhány olyan volt szegedi medikust. aKik az egye^ intézeti vagy kMnikai diákkörökben töltött munka után egyetemi intézetekben vagy klinikákon találtak meg az egyéniségük kiteljesedését iegjobban biztosító munkakört. Ma már egyre ritkább az olyan egyetemi oktató-kutató kéd r, aki fiatal korában ne vett volna részt a diákköri munkában. S ez így is van rendjén. Értékes, drága éveket takarítunk meg azzal, ha ru.m a diploma megszerzése után kell megismerkedni az irodalom feldolgozásának módszereivel, a fontosabb metodikákkal és technikai eljárásokkal (a kutatás és gyógyítás szolgálatában álló aag) és értékes műszerek egyre fokozottabb mértékben ig i:yliit a komoly felkészülést) s végül, de nem utolsó sorban, a kutatómunka mlk''T,ijét,'a téma kidolgozását, az eredmények értékelését, a munka befejezését s publikálását. Ha semmi mást n e m adott volna a diákkör ezeknek a fiatal (vagy már nem is olyan fiatal?) kutatóknak. akik közül néhány mar e l h i t o t az országos, sőt a rrmzetközi ismertség szintj é r e is, akkor is azt mondhatnánk: nem volt hiábavaló a munkánk. De ennél sokkal többről van szó. Egyetemünkön az elmúlt években átlag 22« diákkörös hallgató dolgozott tudományos diákkörökben. Ezek közül évente viszonylag kevesen kerülnek eevetemi állásba, vagy kutatóintézetbe — de mi történt azokkal, akik kórházakba, rendelőintézetekbe. orvosi körzetbe, vagy gyógyszertár-
hozzátartozik a közlés, ami egyben legtöbbször a végzett munka próbája is. Ezért nem
ba kerültek? Vajon azok Is magukkal vitték és magukkal viszik-e az állandóan fejlődő, soha meg nem torpanó tudomány megismerésének és nyomonkövetésének igényét? Érdemes lesz a k ö vetkező években megnézni; hogvan alakul az életútja azoknak a volt . diákköröseinknek. akik így a „terület -re kerültek. Sikerült-e nQkik is kfboqjakoztatniok a tiicknnányns igényesség diktálta munkamódszereket, vagy pedig lassan elhalványult az a fermentáló erő, amil az egyszer már megízlelt kutatómunka táplál? .Tói tudjuk, hogy diákköröseinknek csak 1 — 4 ' V á b ó l lesz önálló kutatóegyéniség, s éppen ezért helyesnek tartjuk, hogy ne a minden áron ..önálló - ' tudományos munkát erőltessük, hanem, a modern természettudomány világszerte tapasztalható irányának megfelelően, a cso-
portos (team) munkában való részretelre, a kutatókollektirába való egészséges beilleszkedésre. a tudományos részletkérdések miireléscnek olyan formájára iqi/e'\ . síink nevelni hallgatóinkat. hogy saját részletmunkájuk mellett és mögött meg tudják látni, érteni cs értékelni azt a nagyobb, kollektív tudományos célt, amelyre a team igyekszik
erejét összpontosítani. Ezért alapvetően fontos, hogy az arányok helye? megválasztásával. kellő tapintattal, de határozottan irányítsuk diákkörös hallgatóinkat a k ö z ö sen végastt kutatómunka jzálvezeti elemeinek elsa.iát.' ására. Tapasztalataink szerint az flyeft módon irányított diákkori munkában kl tud bontakozni a genuin tehetség, kinevelődnek a tudomány magas szintű szakmunkásai is, de a később a területi munkában vezető szerepre hivatott szélesebb réteg is kap értékes útravalót Gyakran felvetik a kérdést helyes-e, ha a diákköri
munka
lehet eléggé hangsúlyozni a személyesen végzett munka alapján, célszerű irányitás és segítség mellett összeállított, megfelelően dokume ntált, szabadon előadott, s vitában is megvédett referá-
S végül néhány szót az orvostudományi kutatások spektrumáról, pontosabban i tükröződik-e a spektrum teljes színskálája a diákköri tum jelentőségét. Nem utolmunkában? Mostani konfesó szempont, hogv ilyenkor renciánkon megjelentek a alakul ki és itt csiszolódik társadalomorvostant képviseaz előadó- és a vitakészség lő előadások (ha még nem is is. Ügy vélem, ebben a voolyan számban, mint ezt a natkozásban (éppúgy, mint a diszciplínát jelentőségéhez tudományos munkfe mti^pcM-^ • képogt. megille'né), s szó esik tása és Irányítása terén) majd a klkdko-pathológiai vissza kell utasítanunk a kulatómunkáról is. Annak„poéta non fit sed nascilur" idején helyénvaló volt, hog 1 ' arisztokratikus elvének alaz elméleti alapkutatásokba kalmazását. Más lapra tartovaló bevezetéssel indult meg zik, hogy — az fsetek többa diákköri mozgalom, de úgv ségében team-munka eredvéljük, ezek az alapok ma ményéről. illetve annak egy már elég erősek ahhoz, hogy részéről lévén szó — a turájuk épülhessen a gyógyító dományos etika íratlan szaés megelőző orvostudomány bályait gondosan figyelembe szakmáit is átható diákköri kell vennünk, egyértelműer\ munka. Ma még nem látjuk megvonva a választóvonalat elég világosan, milyen szeraz ..enyém, tied, övé" között, kezeti formák között valósítS minthogy legtöbb esetben ható meg ez a legjobban. „mienk"-ről van szó, nem Magas, tudományos szintű szabad, hogy a téma totaliprofesszori medikusvizitek, tásának ismertetése elmossa önálló eset-analízisek és b e a saját munka határait. Nem mutatások, teljes kllnikoegyszer hallottuk a T D K paihológial értékelés: ezek konferenciát — néha elnézd látszanak a leginkább célramosollyal, néha pejoratív vezető formáknak. S ha m á r színezettel —, amolvan ..kis említettük a „kis M É T " - e t : MÉT"-nek emlegetni. Tény hadd hivatkozzunk itt a M a az, hogy a TDK-konferencia gyar Élettani Társaság k e z hazánk orvosi és orvosi dőitől fogva ápolt, legnemebiológiai kutatásainak minsebb hagvományaira, a M É T dig egvíajta seregszemléje alapító tagjainak: Korányivolt- tematikait ig is az erednak, Szent-Györgyinek. Hemények vonatkaz át m is, ténvinek. Rusznyáknak a és nem utolsó sorban a kusze" leletére; arra, hogy az tatásba lekapcsolódott' új orvo tudományi kutatás a érők szemóU-es jelentkezése betegágy problémáitól indul szemoontiából is. F' önmaki. s a laboratóriumi kísérgában cs^k helvej,élhető, d e : letek után vissza kell vezesne púid Tiimiüt' Nem S'ibad sen a gp-'gyitáshoz. Úgy véelőfordulnia annak, hogv a lem. ezt a teljesértékű orvoTDK-konferenuáo elhangsi kutatómunkát kell. a m a zott előadást halljuk újra a ga megszabta keretei között, nyári vagy őszi kongresszua tudonv'invos diákköröknek sokon az adjunktustól, s Is tükrözniök — s ha ma esetleg még ugyanabban az még ez nincs is egészen így* évben egy nem;:elközi fóruer az, amire törekednünk mon a docenstől, vagy prokell. fesszortól. De ha a nemzetközi symposiumon {ártott előadás eredményeihez hozDft. CSILIK BERTALAN zájárult a TDK-tag kutatótansrékvezető egyetemi munkája, s ott — megint tanár a S Z O T E K I S Z T D K Tanács elnöke
,.konferencia-centri-
kus? Nyilvánvaló, hogy ha ez a megjegyzés a ' látszateredményekre vonatkozik, akkor a válasz kategorikusan: nem. Ugyanakkor azonban tudomásul kell vennünk, hogy a tudományos munka csak akkor jelent társadalmi hasznot, ha eredményét közkinccsé tesszük. Faraday híres mondása: „work. finish, publlsh", ma is szóról szóra igaz. Gyakran tapasztaljuk, hogy sok esetben nehezebb a második és főleg a harmadik felszólítást teljesíteni, mint az elsőt. (Ez persze beérett kutatókra is áll!) De a teljességhez mindenképp
csak az etika szabályainak megfelelően — az nyilvános« 6ágot is kap: ez a legnagyobb elismerés, ami a diákköri munkát érheti.
Gyógyszer
>2/
Orvosuknak
Tanulás és kutatómunka
Szegedi TDK sikerek kovácsai
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tudományos Diákköreinek tevékenysége
Dr. Joó Ferenc, az MTA munkatársa, több mint tíz évig az Anatómiai Intézetben dolgozott. Harmadéves korában diákkörösként, később pedig demonstrátorként. Tíznél több tudományos munka létrehozásában vett részt, melyek eredményei főleg angol nyelven jelentek meg.
Egyetemünkön az 1972 73as tanévben 54 intézetben, klinikán 549 TDK-s hallgató tevékenykedik. Az egyetem hallgatói összlétszámának mintegy 16%-a TDK-s. Az 1972. novemberében megtartott TDK-konferencián 32 TDK-s helyről 112 előadás hangzott el a három sectióban (morfológiai, fiziológiai és marxizmus—leninizmus •ectio). Első és második helyezést ért el 25—25 előadás, további 24 előadás pedig rektori dicséretben részesült. A TDK-tanács az elmúlt időszakban dr. Halász • Béla egyetemi tanár (a Rektor képviselője a TDK-tanácsban) vezetésével programot dolgozott ki a T D K - m u n k a céljairól, feladatairól. Elsődleges feladatunknak tekintjük a diákköri hallgatók me.c;ismertetfsét az új tudományos eredményekkel, a kutatásban használatos m o dern módszerekkel; ez léhy?géb>ii oktatást jelent. Megvalósulását központilag [Szervezett tanfolyamo' '.;al, intézeteken belüli elC dásí sorozatokkal, irányítás m e l Be! i végzett egyéni képzéssel kívánjuk biztosítani. Az elméit évben két központi tanfolyamot szerveztünk izo-toi.technika és biomctria témakörben. Fontos feladatnak ptekintjük a diákkörös hall• á t ó k bevezetését a kísérletes kutatómunkába, véleményünk azon bon az, hogy a [•DK^wiurka iiem korláto*5rlhafr csak erre. Az experi• t ¡is munka kapcsán
szoros munkatársi viszonyba kerül az oktató és a hallgató és ez a legjobb lehetőség a nevelésre. Kívánatosnak tartjuk. hogy elsősorban az elméleti intézetekben a diákkörös hallgatók aktívan vegyenek részt az orvostanhallgatók oktatásában. Állandóan szorgalmazzuk és hangsúlyozzuk a nyelvtanulás fontosságát. Egyetemünk Idegennyelvi Lektorátusa hathatós segítséget nyújt a nyelvcursusok szervezésében. Kiemelten fontosnak tartjuk ezen a téren a munkás származású hallgatók segítését. Követelménynek tekintjük, hogy a TDK-s hallgató aktívan vegyen részt a társadalmi munkában, a KISZ és politikai szervezetek tevékenységében. A vázolt elvi szempontok gyakorlati ellenőrzésére a TDK-tanács időszakosan jelentést kér az intézetektől a hallgatók tudományos diákköri munkájáról, szorgalmáról, előmeneteléről, ember! magatartásáról. A követelményeknek meg nem felelő hallgatók TDK-tagságát megszüntetjük. Megemlítjük, röviddel ezelőtt Egyetemünk Rektori Tanácsa heti hat órában előadásraen^esséfij kedvezményt biztosított A TDK-S hallgatók munkavégzésének jobb elősegítéséra DR. MARTOSFI SÁNDOR egyetemi tanársegéd, a TDK-tanács elnöke
KÖSZÖNJÜK! Konferenciánk lebonyolítás h o z hathatós anyagi támogatást kaptunk a Kőbányai QyógyszerSrogyártól. önzetsegítségéért ezúton mondunk köszönetet dr. Fekete tudományos Ifiazga•^•uk, egyetemünk Kari Tatagjának Ugyancsak itt köszönjük
meg a KISZ Központi Bizottsága. Csongrád megyei Bizottsága, a SZOTE KISZ Bizottsága, valamint az Egészségügyi Minisztérium és a SZOTE hozzájárulásét konferenciánk anyagi terheinek fedezésére. A Konferencia Rendező BU zottsága
Három országos TDK-konferencia résztvevője volt, — histokémiai tanulmányokkal — és minden alkalommal jutalomban részesült. Legszívesebben a pécsi TDKkonferenciára emlékeik. Ott felolvasott dolgozatában az Eberth-vonalak histokémiai aktivitását írta le - - először a világon! — és arra a következtetésre jutott, hogy itt Kolinészteráz-aktlvitás van, tehát a régi feltevés, hogy a szív Svnsytium, helyteien. Dolgozata nagy visszhangot keltett. Az emlékezés kapcsán elmondta. hogy: — Nagyon fontosnak tartja a TDK-t. A diákkör a tudományos pálya első foka; s a diákokra szóló vetülete annak, hogv milyen kutatómunka folvik az országban. Aki tudománvos munkával akar egész életében foglalkozni, az előtt a TDK szinte kikövezi az utat.
nyilvánvaló. Az elvet, amit itt megtanultak, kerüljenek bárhová, mindenütt hasznosítani tudják. Dr. Mécs Imre, a Mikrobiológiai Intézet tudományos munkatársa. Mint elmondotta, ő valójában biológusnak — s nem orvosnak — indult Greguss professzor híres növénytani intézetében. Dr. Kedves Ferenccel közösen irt dolgozatával — a nitrogénbaktériumok, a humusz keletkezése és e kettő kapcsolatával foglalkozott, megnyerte az országos TDK pályázatot. Ma öt diákkörös munkáját irányítja. — A jó eredményekhez bizalom, merészség és önzetlen vezetés szükséges. Az a jó, ha a hallgató szellemi partnerének érzi oktatóját, aki tanácsot ad, segít meglátni a problémákat, és át tudja adni tapasztalatait. — mondta.
Ma ő is TDK vezető. Tizenöt szakbiológus — és biológushallgatóval dolgozik együtt; a neurobiológia strukturális vonatkozásait vizsgálják. •
A TDK j ó előkészítő, az első lépcsőfok a tudomány, a klinikák felé. A hallgató ismerkedik a munkahely légkörével, beilleszkedik egy kis köziig jgbe, s ez serkentő h a tású. Ez a mozgalom megnyugtató a^ oktató számára is, lii/.en biztosítja az új generációt egy-egy szakmában. Csak egy kicsi hibát látok: kampányszerű a program és az iníiutnációk ezen a téren.. Aktív TDK-információs szolgálatot kellene kiépíteni.
Dr. Baraukay Tamás jelenleg a Műtéttani Intézetben folytatja kutatásait. 1958. januárjában lett diákkörös az Élettanon, vezetője dr. Pórszász János volt.
Dr. Rosztóczy István a Mikrobiológiai Intézet kutatója. Ott volt annakidején diákkörös, majd demonstrátor.
Négy TDK kongresszuson vett részt, négy pályamunkájával. Egyik dolgozatát a gyomorszekrófió idegi befolyásolásáról, a másik hármat pedig a várnyomás vegetatív idegrendszeri szabályozásáról írta. E munkák mindegyike elismerést aratott. Kutatásai eredményességét Jelzi, hogy a közelmúltban számos nemzetközi kongreszszuson vett részt. Ezek a meghívások munkájának elismerését jelentik, de elmondta, hogy a másik sikerélménye az, ha átadhatja tudását a fiataloknak. — Mindig szívesen jöttek az intézetbe a TDK-sok. Igyekeztem velük közösen dolgozni. Először megmutattam a dolgokat, utána segítettem, aztán jöhet a önálló munka. A TDK hasznossága
A téma. amellyel foglalkozott, a cyfosí Uikumok vírusgátló hatása volt. Ebben a témakörben született a diákköri dolgozata, amellyel az országos TDK-konferencián első díjat nyert. Az ezzel kapcsolatos problémák a mai napig sem megoldottak, 5 maga is foglalkozik még a témával; és az influenza vírusok szövet specifitásának kérdését kutatja. Sokat vitatott kérdés, hogy az a hasznosabb, ha a diákkörös önálló témát kap, vagy ha bekapcsolódik abba a munkába, amelyet a diákkör vezetője végez. Dr. Rosztóczy István véleménye az. hogy mindkét módszernek megvannak az előnyei. Mindenképpen kell az. hogv a diákkörös legalább munkája elején olvan sikerélményben részesíiHön. amelv enereiát a<J
(Folytatás
a 4.
oldalon)
(Folytatás
a 3.
oldalról)
további működéséhez és ezt az esetek nagyobb százalékában az utóbbi otztosítja. Vitathatatlan azonban, hogy szükség van olyan erőpróbákra, amelyeket az önálló munka állít a diákkörös elé. Az így elért siker nagyobb önbizalmat adhat. Or. Varga Pál az I. sz. Belgyógyászati Klinika tanái segéde 1962-65. között diákkörösként és demonstrátorként tevékenykedett az Élettani Intézetben. A tudományos. munkában dr. Vicsay Margit tanársegéd volt a vezetője. Fő kutatási területe volt: izolált túlélő tengerimalac májának szénhidrát-anyagcsere funkciójának változása, diítéria toxin hatésára. Vizsgálati eredményével két TDK-konferenclán, Pesten és Debrecenben Indult, s helyezést ért el. Miután elkerült az intézetből, i témakutatása abbamaradt, lezárult. Ügy véli, hogy sem formájában, sem tartalmában nem változott a TDK az elmúlt években. A TDK-konferencia jelentőségét, a nyilvánosság előtti beszédben, az önbizalom fokozásában és az egész konferencia jótékony hatásában látja. Dr. Vérkonyi Tibor a II. sz. Belgyógyászati Klinika tanársegéde, elsőéves egyetemista korában a Biológiai. Intézetben, majd az Anatómián, negyedévtől pedig az Igazságügyi Orvostani lnté : zetben volt TDK-tag. Az Anatómiai Intézetben Gellért professzor indította el, közvetlen irányítója dr. Joó Ferenc volt. Tudományos témái az úgynevezett „véragy-gát" és „vér-liquor-gát" morfológiai, szövettani kutatása histokémiai és elektromikroszkópiai módszerekkel, valamint a hypophysls kórral összefüggő szöveti elváltozásai hirtelen halál esetén. TDK-konferenciákon öt pályamunkával indult, két 1. és két II. helyezést ért el, ezenkívül két alkalommal akadémiai jutalmat kapott évi munkájáért. Most két diákköröse van, akik szerinte lelkiismeretesen dolgozva szép eredményeket érhetnek el. Véleménye szerint a diákkörös fiatal számára nagyon fontos, hogy jó intézeti légkörben, áldozatkész vezetés mellett dolgozzon. Dr. Gyurkovícs Ágnes, a Gyermekgyógyászati Klinika tanársegéde, a TDK munkát az I. sz. belklinikán kezdte dr. Faredin Imre mellett. Hormonvizsgálatokkal foglalkozott, aldosteron és más anyagok vizeletből való kimutatásával (kvalitatív és kvantitatív elemzéssel).
ben az orb.ágos TDK konferencián III. díjat nyert dolgozatával. Szerinte a diákköri munka jó lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a hallgatók egy bizonyos területen jártasságra tegyenek szert. A konferencián való részvétel pedig u téma aprólékos és tökéletes feldolgozását kívánja meg, ami jó lecke és előkészítő a komoly tudományos munkához. Dr. Harsány! Géza. a tudományos munkát 1964-ben kezdte a Gyermekgyógyászati Klinikán dr. Murányi László irányításával. Kapilláris vérből történő pHmeghatározásokkal foglalkozott, ami a csecsemő gyógyításban nagyon jól alkalmazható; 1965-ben az országos TDK konferencián indult dolgozatával. Jelenleg a Gyermekgyógyászati Klinika Párizsi körúti szakrendelőjében dolgozik, mint tanársegéd. A TDK-ban végzett munkát azért tartja nagyon hasznosnak, mert a hallgatók egyéni aktivitásának megfelelően abban a témakörben kutathatnak, amelyikben leginkább érdeklődést mutatnak és emellett gyakorlati tapasztalatokat is szerezhetnek. Dr. Jancsó Gábor, az Anatómiai Intézet tanársegéde, az intézet TDK felelőse. Másodéves hallgató korában lett az intézet diákkörének tagja, fluorescens mikroszkópiai vizsgálataiban a monoaminerg thermoleguráció transmissióval, s ezenbeliil a hypothalami kus kérdésével foglalkozott és demonstrátorként résztvett az oktatásban is. A jubileumi OTDK konferencián — amely Budapesten volt — a hypothalami kus thermoregulátióval foglalkozó munkájával második lett. Pécsett, a gerincvelő egy speciális magcsoportjának synoptológiájával, illetve synoptokémiá jávai; Debrecenben pedig különböző pharmakonoknak az iris adrenerg terminálisaira kifejtett hatásáról szóló pályázatával helyezést ért el. Most is ezeken a területeken folytatja kutatásait. Résztvett a Szegedi TDK klub megszervezésében is. Kiemelkedő TDK munkájának elismeréseként 1972-ben, hatodéves korában elnyerte az egyetem által néhány éve alapított Apáthy díjat. Véleménye szerint ezek a konferenciák nagyon hasznosak, mert lehetőség nyílik mások munkáinak megismerésére, így ismeretek szerzésére, a vitakészség fejlesztésére, s nem utolsósorban személyes ismeretségek barátságok'kötésére is.
Gesta Medicorum ... Jól elszórakoztunk a gyakorlatokon. A szórakozás eredménye azonban nem mindig olyan volt, mint szerettük volna. Így történt, hogy demonstráción egy muzikális hajlamú társunk Wagner próbáival akarta kimutatni a székletből a vért. Szintén a szórakozások eredménye volt, hogy Sziszi, a feltett kérdésekre hosszas tűnődés után csak azt válaszolta: — Mintha olvastam volna •rről már valahol. Mire a vizsgáztató: — Biztosan az Élettankönyvben. Sziszi kissé csodálkozva, de ugyanakkor határozottan válaszolt: — Nem, az kizárt dolog! Nem is tudtam, hogy van élettan-könyv.
egyik betegnek, aki dekoinpenzált volt: — Duzzad-e a lába? A bácsi elmosolyodott: — Nem hiszem, mert 17ben Galíciában hagytam mind « kettőt... *
A betegbe mutatásokkal rengeteg hangulatos percet szereztek nekünk. A profeszszor hihetetlen érzékkel találta meg a hangot az emberekkel. Időnként azért őt is zavarba hozták. Prof: — Nos, ennek a betegnek emphysemája van. En igen gyakori foglalkozási betegség a fúvósoknál. Mi a foglalkozása? Beteg: zenész. Prof: (széles gesztussal) — Na, látják kérem... Beteg: Hegedűs vagyok.,, (Az áruló...)
*
Egyre többet hallottunk a műtétekről is. Pl. — műtét közben figyelni kell a szagra. Bélgáz esetén keresni kell, hol repedt meg a bél. Hu nem találom, akkor az aszszisztenciát •gyanúsítom. Nagy legesekkel haladtunk előre az elmélet elsajátításában. A gyakorlatokon viszont bebizonyosodott, hogy belgyógyászati tudásunk még nem JOO°0-os. Kulka professzor úr, megkérte Vásárhelyi öcsit, hogy hallgassa meg a beteg tüdejét és közölje, milyen különbséget talált a két oldal között. — Jobb oldalon alapsejtes légzés, baloldalon enyhe ssörcszörej. — Érdekes, pedig határozottan emlékszem, hogy két hete kivettem * a bal tüdejét. A hármas csoport hölgytagja gyakorlaton fel a stereotyp kérdést
A ZSENI
egyik tette az
Szabó adjunktus úr ae utolsó előadáson összefoglalta az évben hallottakat: — Sajnos a reform leszűkítette az önök óraszámát. Amit hallottak, az kevés, s az elmúlt évben már úgyis hallották. Az anyag nehezebb részét, ami a tavalyi alapképzésben nem volt benn, már nem tudjuk leadni. Ezért a következő előadást már meg se tartom. Ezzel kapcsolatos magyar irodalom nincs, de az államés szakvizsgákra külföldi irodalomból jól felkészülhetnek. A klinika könyvtárában az idevágd könyvek megvannak, de ugif döntöttem, hogy az itteni könyvtárat a hallgatók nett* látogathatják. Mehetnek i> Központi Könyvtárba, de ugy tudom, ott nem találhatók meg ezek a könyvek. Hát próbálják meg külföldről beszerezni az eredeti irodalmat Találkozunk az államvizsgán Viszontlátásra!!!!!