Issuu

( cA

tadaLunb&L:

Játékok és egyetemeink kapcsolatáról

Tízezer éve« leletek — húszéves kutatók A magyar matematikus utánpótlás „fellegvára"

A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA

1963. augusztus

Hegszűnik a szegedi Felsőfokú Tanítóképző Intézet Örököse a Tanárképző

Főiskola

10.

Eszmecsere

Orvosaink kitüntetése

Semmelweis Ignác születésének 145. évfordulója aléven át csaknem teljesen kalmából számos kitűnő ortöretlen úton járt. A vosunk, professzorunk kapott kommunista tanítóképzést kitüntetést. A kitüntetettek szolgálva sok nehézséget kózött volt dr. Petri Gábor kellett leküzdenie. Az egy egyetemi tanár, a szegedi OrEgyetem I. évvel ezelőtt kibocsátott vostudnmányl sebeszett khnikájáfiatal nevelőkről, valamint számú a szakgyakorlatos hallga- nák igazgatója és dr. Szilárd tókról kapott hivatalos vé- János tanársegéd, az egyetem ideg és elmeklinikájának lemények és tájékoztatá- munkatársa. sok alapján nyugodtan elPetri professzor, aki a mondhatjuk, hogy ez a „Kiváló orvos" kitüntetést munka minden tekintetben kap ta, hatodik éve igazgatóeredményes volt. ja az l. számú sebészeti kiiEz alatt az idő _ „..„^ nikának. Az intézetben jó tanári alatt jelentősen fejlődött a kollektíva és erős pártszer vezet kovácsolódott össze, klinika. Bővült az ágylétszám Ennek az oktatói karnak a S a sebészet több új szakágát tagjai most különböző mun- vezették be. Műveíe-áUomás immár kahélyekre kerülnek. Meg- létesült s a klinika hírnevet szerzett gvőződésünk: bárhol dolgoz- nemzetközi nak is majd, munkájukat sikeresen végrehajtott bonyotüdő-műtetjeive, ugyanolyan lendülettel, hi- luU szív es Sokszáz embernek adta.c vatáeszeretettel és eredmóegészsenyesen 'végzik, mint a Taní- vissza műtétjeikkel tóképzőben, és az ú j közös- gét, életét a Pelri-klinikán ségnek is olyan aktív, har- dolgozó orvosok. Az egyre nöigények, a növekvő fecos tagjai lesznek, mint a vekvő 7 - . 7 - ' - T . —-•:«--£ - .... réginek. Ű j munkahelyükön ladaíok szükségessé tették a fogadják őket megértő sze- klinika orvosi karának bővítését, a klinika műszer-apparetettel. i rátuxának gyarapítását, laValkusz Pál I boratóriumainak korszerűsi-

tését. Az Egészségügyi Minisztérium erkölcsi és anyagi támogatása lehetőséget adott e feladatok megvalósítására, klinikán dolgozó orvoA általános sebészi sok az képzettség mellett egy-egy speciális sebészi munkaterületen is képzettséget széreznek. Ezt a helyes törekminden eszközvést a klinika támogatja s kül és beizei tapasztalatcserékkel, taföldi nulmányutakkal is segíti orvosai szaktudásának maximális szintre emelését. _ „ . . . Petn Gábor orvosi es . 'fzgatóz munkaja ldot « tud ?Tra. -IZ' ho a eTÍe ?P / t tarsafalmi éUt mas tenletexn más Usztsegekben ^gezzen aldozatkesz munkát, Jelenleg mint Csongrád me-

tékes vezetői messzemenő A Magyar Közlöny í. évi nélkül is lehetővé teszi a június 2-i számában k o r . Szegedi Tanárképző Főiskohumanitást tanúsítanak. dologi, mányrendelet jelent meg a la bővítését mind A jelenlegi első- és másodSzegedi Tanítóképző Intézet mind káderfejlesztési vonat- éves hallgatók a bajai Taníkozásban. megszüntetéséről. A hivatatóképző Intézet jogi védnöklos tömörségű néhány monEz a világos érvelés azt a sége alatt Szegeden fejezhedat záróakkordja annak a látszatot kéltheti, m i n t h a a tik be tanulmányaikat, léfolyamatnak, amely ez év probléma valójában nem is „ " ^ „ J T " ? " * T i J ? Z r " .7: í , ___ nyegeben mostani tanáraik március 6-án kezdődött, s r , , J " ®hogy " ? a JdöntésT ^ vezetéséve). A Tanítóképzőamely azóta érthetően erő- lult. ^Ahhoz, ben működő tanárok döntő ugyanis anyagi sen foglalkoztatta nemcsak a ről reális képet adhassunk, t b b b s é g e közvetlenül érdékelteket, hará kell mutatnunk azokra veszteség nélkül átkerül a uem az egész város közvélea felhozható ellenérvekre Főiskola tanszékeire. A Taményét is. is, amelyeket ugyancsak nárképző Főiskola hallgatói gondosan meg kellett vizs- létszámának ütemes fejleszMárcius 6-án Molnár J á nos miniszterhelyettes elvgálni. tése lehetőséget ad arra, társ a megyei és városi Többek között felmerült a hogy az átkerülő tanárok az p á r t - illetőleg állami veze- kérdés: Vajon ez a megöl- elkövetkező két éven át a tőkkel folytatott megbeszé- dás nem kerül-e forintok tanítóképzős hallgatók oktalés után közölte a tanító- nélkül is túlságosan sokba? tását folytathassák. képző igazgatójával a Műve- Hiszen az ország egyik legNéhány t a n á r a Tudolődésügyi Minisztérium Kol- régibb. éppen az idén 120 mányegyetem intézeteihez légiumának azt a határoza- éves tanítóképzőjét szüntet- kap m a j d kinevezést. Sajtát, amelynek értelmében jük meg. Mivel a főiskolai n o s olyan tanárok is vana Szegedi Tanítóképző In- rangra emelt Szegedi T a i í - nak, akik szaktárgyaik spekében, okik becsülését, bizaltézetet augusztus 1-vel tóképző Intézet 8 középisko- ciális volta miatt a Főiskola gondos és m < j t és szeretetét megszüntetik és személyi lai tanítóképzőt pótolt, most fejlesztési terveibe nem illólelkiismeretes képviselői teállományát. felszerelését, Dél-Magyarország igyekszik viegyetlen nek bele. Ezek elhelyezésévékenységével épületét a Tanárképző Fő- tanítóképzője szűnik meg. ról a városi tanács művelőszonozni. iükola fejlesztésére hasz- Pedig ez az intézet, mint désügyi osztálya gcmdoskoAz „Érdemes orvos" kitünn á l j á k fel. felsőoktatási intézmény is dik. tetés új szegedi birtokosa, dr. Azt is közölte, hogy a hatá- jól megállta helyét, s alig A Szegedi Tanítóképző InSzilárd János ideggyógyász a rozatot hosszas és alapos négyéves m ú l t j a ellenére okközelmúltban részt vett a tézet oktatói kara négy mérlegelés előzte meg, hi- tató-nevelő munkájával vi szovjet ideg és elmegyógyászen egy jól működő intéz- tathatatlanul máris nagy el szok negyedik kongresszusán. megbecsülést mény megszüntetéséről volt ismerést és Távollétében kapta meg a kiszó. A döntést kiváltó oko- szerzett.1 Ezt is meg kellett tüntetést, amely hazaérkezékat a miniszterhelyettes elv- fontolni ! sekor már otthonában várta. társ részletesen ismertette. A pedagógiai együttműköA megtisztelő cím nemcsak dés, a KISZ-kollégiumok létKétségtelen tény, hogy álorvosi munkáját jutalmazza, talános iskoláink felső tago- rehozása terén, általában a hanem azt az áldozatkész tárnevelőképzés fejlődése szemzatán nagy a tanárhiány. Az sadalmi munkát is, amelyet itt működő pedagógusoknak pontjából m á r eddig is erőa szegedi Orvostudományt teljesen megmutatkozott anmintegy 50 s z á z a l é k nem Egyetemen az orvosképzés, as nak az országos viszonylatOgyesszoi pártmunkás küldöttség látogatása ' rendelkezik szaktárgy taníegyetemről kikerülő fiatal orteljesen • egyedülálló tására jogosító oklevéllel. ban vosok idegológiai-eszmei képa József Attila Tudományegyetemen helyzetnek az eilőnye; hogy Ebből következük, hogy á zettsége érdekében fejt ki városunkban "a Tanítóképző szaktanárhiánynak a t a n á r A közelmúltban három ta- zetője és Sárközi István, a is érdeklődtek, de szóba keA Szovjetunióban — mint képző főiskolát végzett fia- Intézet, a Tanárképző Főis- gú pártmunkás delegáció ér- városi pártbizottság munka- rültek az egyetemi oktató tapasztalták, tal pedagógusok száma gyors kola, és a József Attila Tu- kezett Szegedre testvérvá- társa kíséretében a József nevelő munka és tudomá- elmondta — azt kormegemelésével történő fel- dományegyetem a nevelői rosunkból, Ogyesszából Lidia Attila Tudományegyetemen nyos kutató m u n k a más hogy az egészségügyi minden területére mányzat jelentőségéhez mérszámolása sürgős, tovább munka Gladkajának, az ogyesszai is, ahol dr. Antalffy György problémái is. ten megbecsüli és megfelelőm á r nem halasztható fel- képzett pedagógusokat. Ez a területi pártbizottság titká- rektor, a megyei párt végreKedves emlékéül a ven- en segíti, támogatja az ideg helyzet nagyon sok. eddig adattá vált. rának vezetésével. A delehajtóbizottság tagja, dr. déglátók és vendégek számámég korántsem kiaknázott és elmegyógyászok munkáját. Márta Ferenc, a tudomány- ra egyaránt kellemes és Ezt mutatta Kétféle megoldás jöhetett lehetőséget rejtett magában. gáció tagjai, J u r i j Szlebnyev, a kongresszus a November kerületi pártbi- egyetem pártbizottságának hasznos találkozásnak, a be- színvonala s ezt mutatták számításba: vagy ú j tanára Az épülettel kapcsolatban zottság titkára és Anatolij titkára, valamint más egye- szélgetés végén a küldöttség képző főiskola létesítése, meglátogatott, korszerűen bevetődött Stokalo, a Tudományos Is- temi vezetők fogadták a vezetője, Lidia Gladkaja rendezett intézetek is. vagy a meglevő négy intézet is több probléma Társulat kedves vendégeket emléksorokat írt a József kapacitásának növelése. Te- fel. Termei — a jelenlegi ál- méretterjesztő A Lidia Gladkaja vezette Attila Tudományegyetem Itt, a szegedi ideg és eimekintettel a gyors megoldás lapotban — a tanítóképzés ogyesszai területi bizottsáklinikán Dél-Magyarország szükségességére, nagy beru- céljaira minden tekintetben gának titkára főként váró- küldöttség tagjai és a szege- vendégkönyvébe, Testvérvárosunk küldöttei egész területéről fogadnak és házásokra, építkezésekre alkalmasak voltak. A Tanár- sunk kulturális és ideológiai di egyetemi vezetők között tapasztalatcsere öt napot töltöttek Szegeden, kezelnek betegeket. A növekmost nem lehetett gondolni, képző Főiskola teremigénye munkájával kívántak mégis- szívélyes hiszen az ilyen munkák éve- azonban a tanszéki rendszer, merkedni, mivel mindannyi- jellegű beszélgetés zajlott le Hisszük, hogy ez a látogatás vő feladatoknak további kormunkaterületen a szegedi és az ogyesszai még szorosabbra fűzte a két szerűsítés és bővítés nélkig elhúzódnak. Ha olyan a szakosodás miatt nagyobb an ilyen feltétlenül dolgoznak. egyetemek munkájáról. Szó- város, Ogyessza és Szeged kül nehezen tud már eleget városban szervezünk főisko- átalakításokat Így többek között látoga- ba kerültek a tanárképzés kibontakozó barátságát, test- tenni a klinika s ezért méllát, amely korábban felsőok- szükségessé tesz. tatási intézménnyel nem Azt is mérlegelni kellett, tást tett a küldöttség Sándor különféle problémái, kölcsö- véri kapcsolatát,'amely a jö- tányosnak látszik az a kívánkorrendelkezett, csaknem meg- hogy a Szegedi Tanítóképző János, a városi pártbizottság nos gondjai a beszélgetés so- vőben bizonyára kifejezésre ság, hogy egészségügyi az eddiginél naoldhatatlan nehézségekkel Intézet nemcsak nevelőkép- titkára, Szögi István, a vá- rán. A vendégek a tudomá- jut m a j d egyetemeink kap- mányzatunk gyobb mértékben támogassa találjuk szemben magunkat. ző főiskola volt, hanem egy- rosi pártbizottság osztályve- nyos utánpótlás kérdéseiről csolatában is. a szegedi klinikán dolgozó A megfelelő oktatói kar, úttal a Csongrád- és Békés ideg és elmegyógyászok gyótechnikai felszerelés stb. biz- megye tanítóinak továbbgyító és tudományos kutató tosítása nagyon nehéz hely- képzési centruma is. munkáját. zetet teremtett egy évvel ezA megoldás keresése közelőtt Nyíregyházán is. ben ellenérvként az a gonNem bizonyult járhatónak dolat is felmerült, hogy az a másik út sem, a meglevő általános iskola felső tagofőiskolák kapacitásának nö- zatának jelenlegi tanárhiávelése. A működő főiskolák n.va esetleg csak látszólagos. (Eger, Pécs, Szeged) már Ugyanis elképzelhető, hogy így is zsúfoltak. a most képesítés nélkül mű„ Szeged egyetlen olyan vá- ködő nevelők nem adják át rosunk, ahol együtt van a idővel a helyüket, hanem A gyógyszerésztudományi tanító- és tanárképzés. Ez levelező tagozaton oklevelet karon július első hetében lea helyzet vetette fel a szereznek. -v megoldás gondolatát: a zajlott felvételi vizsgák eredEzek a gondolatok, tehát a Szegedi Tanítóképző Inté- szocialista ményeként mintegy száz elnevelőképzés zet feláldozását a tanár- problémái a rendelet megjesőéves hallgató nyert felvéképzés céljaira. lenéséig nemcsak a közvettelt az 1963/64. tanévre. A Az országban eddig K ta- lenül érdekelteket foglalkoznítóképző m ű k ö d ö t t Igaz, ta- tatták, hanem a város, sőt jelöltek az ú j felvételi vizsnítóhiány is van, de ez re- bizonyos garend szerint vizsgáztak, vonatkozásban latív, hiszen jórészt abból Csongrád és Békés megye amely nagyobb mértékben adódik, hogy a tanítók je- közvéleményét is. Valójában figyelembe veszi nemcsak a lentős része — képesítés nél- örvendetes ez a törődés. Ha jelöltek felkészültségét, hakül — felső tagozaton tanit. a közösség problémájáról Ha a tanárhiányt sikerül fel- van szó, kötelességünk töpnem tekintettel van a középszámolnunk, akkor egyúttal rengeni a leginkább célraiskolában végzett munkára a tanítóhiány is megseűnik. vezető megoldásokon. is. Megállapítható volt, hogy A megmaradó 10 tanítóképA kollégiumi határozat a felvételi vizsgák az előző ző 8—10 fős keretemeléssel most már törvénnyé vált, s Barati eszmecserét folytatott az ogyesszai pártmunkásküldöttség a szegedi egyébként is pótolni fogja évekhez viszonyítva tárgyila. a végrehajtás folyamatban József Attila Tudományegyetem vezetőivel. Képünk a találkozást örökítette meg a szegedi kiesést. gosabb képet adnak a jelölvan. A részletproblémák Balról jobbra Sárközi István a városi pártbizottság munkatársa, Lidia G a l i c k a i l tek felkészültségéről é s móEzt a megoldást népgazaz ogyesszai területi pártbizottság titkára, dr. Antalffy György rektor, a megyei megoldásánál a Művelődasági szempont is indokolpárt végrehajtó bizottság tagja és J u r i j Szlabnyev, a November kerületi désügyi Minisztérium és a dot adnak a legmegfelelőbta, hisaen anyagi áldozatok Tanárképző Főiskola iile-1 pártbizottság titkára. líbek kiválasztására.

Tapasztalatcsere a szegedi és az ogyesszai egyetemek tanárképző munkájáról

Száz új elsőéves a Gyógyszerésztadományi

SZEGEDI .EGYETEM

Jleuetek Moszkva és P e k i n g . . . Sűr ű n elhangzott mostanában a világ mindén nyelvén e két város neve. A m u n k á s Ság Párizsban és Chicago ban, Londonban és Sidneybcn, Tokiéban és Budapesten szorongva figyelte a híreket, amelyek a szociálist» Világrendszer két legnagyobb államának viszonyáról, s az eddig töretlen testvéri szocialista szövetségben, szilárdnak vélt elvi-eszmei alapokon nyugvó baráti összetartozásban ú j a b b a n bekövetkezett és főleg A gyakorlati politika síkján megmutatkozó nézetkülönbségekről szóltak. A nemzetközi munkásmozgalom, a kommunista munkáspártok egységét a proletár Inte-nacionalizmus lenini eszméjének világméretű megvalósulását fenyegeti ez n Szovjetunió Kommunista Pártja és * Kínai Kommunista Párt között most már ideológiai síkra terelődött vita? Ast kell m o n d j u k : Igen, Az Újságok világszerte Ismertették a két párt KÖÍPOMÜ Bizottságainak hagy jelentőségű levélváltását. A ki na.« levélből nyíltan kitűnik, hogy e Kínai Kommunista P á r t Központi Bizottsága szektásdogmatikus dlláspontröl bírálja a lenini elvekhez következetesen ragaszkodó jelenleg) szovjet pártvezetés politikai irányvonalát, nem átallva a/t llberaliJsmuos.il és az imperialista világrendszerrel való megalkuvással Vádolni. Az a mód, ahogyan Kína a két párt képviselőinek moszkvai találkozását közt e d e n n i megelőző Hetekben Igyekezett megosztani a szociaifotft országok kommunista m u n k á s p á r t j a i t és helytelen álláspontja támogatásához szövetségeseket próbált toborozni, semmiképp sem fér össze & kommunista proletár Internacionalizmus etikájával. Ezért kellett a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak határozott eszközökhöz nyúlnia. De mindenekelőtt n e m Is a módszerek, h a n e m a kínai álláspont eivi t a r t a l m a jelent komoly veszélyt, mint e r r e r á m u t a t o t t a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának levele Is. A kínai kommunisták továbbra is f ö n n t a r t j á k a*t a m á r régen túlhaladott nézetüket, hogy a szodkllst a világrendszernek és az imperialista világrendszernek békés e g y m á s mellett élése n e m lehetséges, és nyíltan hangoztatják, hogy a szocialista világrendszernek fegyveres erőszak alkalmazásával, háború ú t j á n kell leszámolnia az imperializmussá!, Mit jelentene e nézet illeg* valósítása a haditechnika jelenlegi fejlettségi fokán? Oly borzalmas méretű világégést, amelynek e r e d m é n y e at emberi k u l t ú r a és d v l í i z á d ó katasztrofális pusztulása, az emberiség jelentős részének tragikus megsemmisülése lenne. Egy ű r é n méretű a t o m h á b o r ú kirobbantásának felelősségét nem vállalhatja és n e m Is v á l l a l ' ja a szocialista világrendszer. Ellenségünk a* Imperializmus, de rietft ellenségeink az imperialista OTSZágokban élő becsületes dolgozó emberek, h a n e m szövetségeseink, testvéreink a béke megőrzéséért folytatott harcunkban. Szövetségeseink A>: imperialista országok munkásosztályai s azokkal a nézetekkel, amelyek e szövetséget semmibe veszik, amelyek végső soron aláássák a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és egyre növekvő tekintélyét, idejében és gyökeresen le kell számolnunk. E í e k u t á n n e m kétséges, hogy a világ közvéleménye és a nemzetközi munkásmozgalom a két levél kösfll melyik tézisei mellett foglal áll á s i S hisszük, hogy a kinal k o m m u n i s t á k is b e l á t j á k áll á s p o n t j u k tarthatatlanságát, mielőtt a k é t p á r t nézetkülönbsége t o v á b b mélyttlhetne.

Szegedfői

New

Hotkig

K A N A D A - A H O G Y ÉN Áltatában nem tudok vonatban aludni, de a New "York —Montreal szakaszon közlekedő vonatban hátrahajtott ülésen úgy átaludtam az éjszakát, hogy a kanadai beVándorlási tiszt ébresztett fel, nem sokkal Montreal előtt. Akkor már világos áprilisi hajnal volt, s a formaságok után ismét egyedül a vonat ablakán át figyeltem a havas világot, a leendő esztendő alatti új környezetemet. Akkor először tünt fel az a kettőéiig, amit azóta másutt is oly sokszor észrevettem. Kettősség abban at értelemben, hogy Kanada fiatal ország, amelyben a legcivilizáltabb jelen ölelkezik a legvadabb múlttal Montreal és Ottawa kötött, a két nagy óceánt ötttzekötő vasút környéke — ahol jártam — még 300 ét>e az Altfonkin, lturon, irokéz indiánok földje volt, akik kötött az 1756— 63-as angolfrancia háborúig gyakörtatilagkőkorszak uralkodott. Ma az i t t elterülő Ontario ét Quebec tartományok népet, virágzó és tparlétetltményekket, településekkel teli tűzdelt téssei az otnagnak,, ugyanakkor vad őserdőkét IS lehet látni, melyeket soha nem üttettek, és áthatolhatatlan, gyakran ViSeUyős Süfűiket Vágni keveten kedvelik. Igaz Kanadát már a vikingek felfedezték 1000 körül, később 1497-ben az angolok újra felfedezték, mégiscsak a 1 t-ik ssázadban kezdődik a fehér letelepülés. Az indiánok ellenállásának utolsó fellobanásai at ms-at, majd az 1 ««fiös nagy lázadások, de ma már kb, 19 milliót számláló brit domínium kevesebb mert 1 százaléka csak az Őstükó. A letelepülés korunkban sem szünétel, amit bítonyit, hogy Kanadában minden ember nem itt született, az angol francia többség mellett sokszáz olpsz, német, holland és skandináv akad. Ván is hely bőven. Egy—egy tartományban egész Európa belefér, hatalmas területek pedig teljesen lakatlanak.

Egyetemi nyugdíjasok vidám napja

LÁTOM

ral szokás belőle felhajtani. Kedvenc hús a marhahús, de a disznóhús másodrangú étel. (Alakjukat még a férfiak is nagyon féltik.)

hétköznapok

Beszélgetni kanadaiakkal nagyon nehéz, illetve nem könnyű, mert témáik egészen mások, mint a mieink. Lnhet beszélgetni a weekendröl, autóról, időjárásról, sportról (népszerű a hoki, ti, bézbal, golf, evezéi, tenisz.) Első pillanatban úgy hittük, hogy nem sokat változott a megszokott európai környezet, de aztán kiderül, hogy voltaképp csaknem minden más, Mások a városok. Nem népszerűek a bérhátak, az emberek többsége nyírott gyeppel körülvett családi házakban lakik, É miatt a városok roppant kiterjedtek, A hásak főként fából késemnek. gyakran egy sor vörös téglával, vagy tégla'miíáeióval burkolva, Minden házban olajkiiyhás központi fűtés,'és elektromos úton előállított melegvít van, At utcák teli vannak reklámokkal, este pedig a forgó, csillogó hirdetések egymást igyekszenek túlharsogni. Mivel legtöbb csatádnak otitóju van, a Városi autóbusz forgalom rossz ék drága. Mát a t éghajlat is. Hottstú kemény a tél. hírtelen jön a nyár, jellemzőek at ugrásszerű nagy hőingadozások. Otthon nem bestelünk páratartalomról, de itt megtanulja at ember, hogy mit jelent a meleg, ha magot páratartatommal párosul

emléke lesz ez a néhány vidám éra, amit együtt töltöttek ef az egyetemi ndhlzottság jóvoltából. K é s ü n k ö n a nyugdíjasok egy csoportját l á t h a t j u k pofiarazgfitás, beszélgetés kö/ben.

Sikere9 év - újabb

feladatok

Számvetés a 3óisef Attild Tudományegyetem kulturális életéről Az elmúlt évek Söfán j6egynéháfiy alkalommal túlt e r j e d t a Tudományegyetem kulturális tevékenységének hatósugara az egyetem falain, s egy-egy rendezvényük Szeged kultúréletének nem m i n d e n n a p i eseményévé vált. Számottevő fellendülésről mégis csak az elmúlt két évben beszélhetünk — s f ő k é n t az utóbbiban — , a m i kor a z egyes karokon szét-sZörtan m ű k ö d ő kultútcsoportokat összegyetemi szint-* r e emelték és létrehozták a Kulturális Bizottságot, hogy irányítsa, összehangolja é& színvonalasabbá tegye ezek tevékenységét.

vezetésével összeállítóit színvonalas műsorával lengyelországi hangverseny körúton sikeresen szerepelt. Ez a legsikeresebben működő együttes. Jogos az a kívánság tehát, hogy a jövőben jobban vegye kl a részét a város zenei kult ú r s z i n t j é n e k emeléséből. Remélhető. h&gy et n é m ütközik semmiféle akadályba.

Más a táj is. Öttáva dimbes-dombos és teHsde-teli van bűbájos tavakkal (köttük a nagy tavak, melyek közül a legkisebb is tísiser akkora, AB Egyetemi Színpad szín'mint a Balaton.) Jellegzetes jáiszóesoportjai közül a Daszép fa a juhar, melynek nisé Győző rendezői irányícsipkés levele Kanada ssttritásával működő gárda érdebóluma, és amely főleg ősszel mel legtöbb figyelmet. Az elszínpompás. Akácot, vadgeszm ú l t években a H e k a b é és tenyéi keveset látni, nemrég A tffétekör b e m u t a t á madár nincs, fecske is kévés, séval bebizonyították, hoáy á viszont egy sereg olyan állat Város öntevékeny színjátéüóél itt, amiK otthon ismeretleEz minden művészeti csö- inak é l g á r d á j á t képezik. Megnek. lyen pl. Oddre a vúpos öhimpmank (mókus féle) a portnél fellendülést e r e d m é - érdemeltek volna nagyobb köpurcupine (tün féle) a hód, nyezett. A nagymultú é n e k - zönségsikert is, ami például a kandúr nagyságú motmota k a r Kertész L a j ó s karnagy Csorna Béla c s o p o r t j á n a k j u (ettől először megijedtem, de kiderült, hogy növényevő.) A környéken fatkas és medve is akad, sőt. egyik télen egy Egy bölcsészhallgató leveléből mackó átjött at Ottawa folyó Élso találka»á» jegén és nagy riadalmat okoSokat hallottam m é r ró- barátságot szimbolizáló zöld Kis izgalommal és nagy ér- zott a fővárosban szegény luk, végül egy iemeröedtn csillaggal, deklődéssel ismerkedtem meg feje. benzélt rá, hogy vegyek Az cs'zinetárnak elmondmásnap vagy ötven kolléÉletmintánál részt a tanfolyamon. Oon- ták, hogy a z 1903-as évet vigával és számtalan laborral. doltam, nyelvésznek n e m é r t l á f s z e r t e az i f j ú s á g évének Lakást is kerestem (rengeteg »Hámokban egy ú j a b b nyelv tudása. nyilvánítottól«. A cél az, van, de drágák) és nekivágM Néhány ttót végezetül at „ nvalmrol Í f Í Ú S 6 S Wfflegelt tam az eltó bevásárlásnak a Aetal kezlegénykónyhára, Egy ameri- étetseínvonalrót. te A mozgalomba, (forint) J S z T » Í M r i ^ S S f i kai rendszerű Önkiszolgáló dem. hogy a dollár Sok külföldi onszÉgban m a r kurzus reális. At ' » d t e f f . i szupermarketban tolókocsit hivatalos Ü L ^ i f ^ ^ J E S K t »kol&kban is t a n í t j á k az nyomtak a kezembe, s bi- árak többlége a kurzust ala~ Á ««perantót tanrendi, vagy tárgyként. Varzony zavarban voltam, hogy pul véve, olyan mint ae ott- felnőtt o k t a t á s i a k m e g f d e l ö rendkívüli j á k f l a l a l o k a t föleg életseina rengeteg féle. polcokra honi A magasbab bérekben rúgó sajtok közül melyiket vonal a magasabb ^ A L a a v nér t t u s o k a t ,feltételé m e r t az keresetben S szerrel. Aa aa nnyva g^ n nagy „a ifjúsági «vaivut nyelvet m Szeressem. Itt egy-két hét- nyilvánul meg. A vannak. szét a s órákon megtanul. oktatni tudó pere szokás bevásárolni aztán elég nagy szélsőségek évi kb, 3,1 etet luk így. A nyelv n e m ne„jégszekrényből" élnek, Rö- As átlag, A vegyészek négy héz, főleg a n n a k , aki m a s ' „ videsen megfelelő bankot is dollár. végzettséggel nyelveket is tanult mér. Elgondolkodtam azon, hogy kellett keresném. Ritkán fi- éves egyetemi zetnek az emberek — aprósá- (a Bachelor degree-vel) az el- Nyelvtana egyszerű, kivételt egyeíemünk hallgatói köZtil i«wr»»rfí dallamossága Ugyan mennyi fnoSt az éBZgoktól eltekintve — bankje* sö öt év alatt átlng r,.3-at ke- nptn gyakor- ^ T o l a s T ^ l v é h l z tol perantista* Ma megismernék gyekkel É helyett a csekk' resnek, mely 3b évet felmegy 13-ra, At Ment, n é h á n y hónapos t a - » - ^ f . i S a "íff4?™' füzet egy-egy lapját bi- lat után st>kflfl S-e évet egyetemi végzettség nülés után m á r n e m mfit*kapcsozonyos összegre kiállítják, s degree) évi 0,9 a nyelvnek érzem, m i n t elein- « « « * > « < t . ^ átadják az eladónak, aki at* (Mastesr (Ph.D.) »,0 több- te, A beszélő szinte a n y e l v . N e m lehetne nálunk, a k a tán a Banknát felhasználja doktorátus e8y évi alkotás nagysaerd folyamatát rantista k a r t ? azt fizetési estkötul. Biztosí- telet jelent. (A számok vonatkoznak.) éli út. tásra u ttert ketlett tennem. eter dollárra Á b r a h á m Erzsébet Tanfolyamhallgató társaHa itt valaki megbetegszik Legjobban at ipari, attán at majd a kulturá- im diákok, családanyák, pemég at inge is rámegy, oly egyetemek, fitetnek, a dagógusok, munkátok és drága a kórház, orvos, patt- lis intézmények középiskolák gyengébben, s 'tisztviselők, akikkel itt a« kus, átért kell a biztosítás. a kevesebbet as tízemi „me- eszperantó körben találkoAz emberek barátságosak ós" vegyész keret. A vegyész zom csak hétről hétre. és segitőkéseek. Munkahelye- technikus kezdő fizetése 4,0 A hallgatóság többsége kömen különösen megszokták összkanadai átlaguk 1.6 ezer zépkorú, vagy Időn. fisxpeKét hétig egyfolytában tarat idegeneket, hisz ttt m i n - dollár. A vegyészmérnök ko- rantisták. akiket nyelvtudás toitak a vizsgák amíg az 1360 den nemtet fiat megfordul- mvtyabb kiképzésben része- suk, mozgalmi tapasztalata- jetentkeeő közül kiválogatták tak már, sőt érkezésemkor tül és több fizetést I* kap, ik mellett az eszperantó aet a hatszázat aki felvételt egy kedves debreceni kollé- m i n t a vegyész. szellemisége Is összekapcsol. nyert a levelező tagozatra gám (Bartha Laci) révén haA kosit évente magános Az előadás után beszélgetEllátogattunk at egyik zánké is. Természetesen ele- embernek 0,9. 4 tagú család- nek, olvasnak, többen a nyáinte sok nehézséggel kellett nak 1,6 a lakbér 0,7S illetve ri bulgáriai kongresszus elő- ilyen vizsgára. A magyar — dr. megbírlcótnom, Egyrészt főnö- 1,6 (magas tétel) adó, bizto- készületeit tárgyalják. Van- orosz szakra jelentkezőket Vajda László főiskolai tanár köm (A. Lastham) eü>árta sítások 1.« illetve 1,4 (keve- nak. akik ezen a nyáron magyarból, Mucii JóZsefné hogy att, amin 6 IS éve töp- sebb a családnál,) a kocsitar- n e m mennék külföldre. Ök és Etreng, én 20 perc alatt megért- tás évi 0,8. Egy új autó 1,6- a gyulai Eszperantó Nyári magyar nyelvészetből orosz sem, másrészt a laboratóriumi tól felfelé kapható, jó férfi Egyetemen készülnek, vagy déi Mihály adjunktus technika, (de még egy gáz- öltöny 0,075, egy floridai vagy a balatonkenesei kéthetes tá- nyelv ét irodalomból vittcsap kinyitása is) más, mint európai gáztatta. 2 hetes üdülés 0,3 borozásban vesznek részt. otthon. Nem a lexikális tudást, ha0,6 A vtllanystámla (havi A szekrényben kis könyv- n e m a szintetizáló képességet, eseA kanadai koszt internaci- 500—200 kwó. fogyasztás évi 7i dollár. Tessék tár. az asztalon folyóiratok. as elemző készséget ét a beonális. Az étrendben mindig tén) stéd-készséget, a pedagógus elővenni papírt és ceruzát, Szép kiállítású, tartalmas pályára Való rátermettséget, minden termény tserepel. és számítsák ki - m e n n y i lapejk a világ minden t á j á - a jó kiállást vették eltósorfKedvencem a paradicsomlé. marod. d r . Széli T a m á s ról, a nemzetköizi megértést. ban alapul -«jgtt - í pohár-.

ESZPERANTISTAK KÖZÖTT

tott a Világjáró bőrönd kisebb igényű előadásai során, ö k Makó j á r á s községeiben léptek föl, az ugyancsa-k eredményesfen működő tánczenekar és fiépi tánccsoporttal karöltve. Ezeket a f a l u j á r á s o kat a következő években bő- • víteni kell, jt műsort igényesebben összeállítani, h a v a lóban be a k a r j á k tölteni a kulturális nevelés n e m e s feladatát. Szóinuk kell arról ts, hogy igen v i t a t o t t á f o r r o n g ó Irodalom c. műsor összeállítása és rendezése, a m i é r t n e m csak Paál Istvánt kell e l m a rasttalní. T o v á b b kell erősíteni a Csányl Miklós által szervezett szavalókórust. E mellett érvel a z elmúlt év végén a Kortárssal közösen megrendezett József Attila emlék-esten való sikeres szereplésük is. Nem volt összegyetemí r e n dezvény a bölcsészkar f i a t a l Írógárdájának, az „figess"-nek bemutatkozása, mégis a legmeglepőbb sikerű e s e m é n n y é nott. Célszerű lenne, ha ez ulán ők is élveznék a K u l turális Mlzottság t á m o g a t á sát és körük á t l é p n é a kari korlátokat. E r r e m á r történtek kísérletek, a m i azt bizonyltja, hogy reális elképzelésről v a n stó. !me dióhéjban sűrítve ezek a Tudományegyetem kulturális eseményeinek legjelentősebb tényei, problémái, A felfelé ívelés, . az előbbre lépés tagadhatatlan, épp úgy, m i n t az aggasztó kéfdéfi; ffll lesz jövőre? A legjobb, legtehetségesebb hallgatók most végeznek. Nagy erőfeszítésükbe fwg kerülni, hogy n e legyen nagy visszaesés szeptembertől kezdve, de talán ez csak még jobb m u n k á r a kell, hogy sarkalljon.

Levelezők felvételi vizsgája * a Tanárképző Főiskolán Berta Éva az Újszegedí Kentierjonóban dolgoSott eddig, és most értelmesen felel m a p y a r b ó l és nyelvészetből, csupán az orosz beszédkészséggel áll hadilábon. Hermányi Eszter egy Juhász Oyula véts intelligens és alapos elemzésével olyannyira megnyerte a bizottság tetszését, hogy nappali tagozatta javasották, A . rövid látogatás arról győzött meg bennünket, hogy az új felvételi rendetetet síhetesen alkalmazzák a gyakorlatban. Az itt sterzett tapasztalatokat bizonyára jól tudják hasznosítani majd a nappali tagozatra jelentkézók felvételiztetésénél is.

SZEGEDI .EGYETEM

Szegedi Szabadtéri Játékok 1963

Számítunk egyetemeink további segítségére Beszélgetés Tari János igazgatóval támogatás, melyet dr. Szilárd Jánosné és dr. I m r e József orvosok, az L sz. Sebészeti Klinika dolgozóinak elsősegélynyújtása jelentett. Tudvalevően Lukács Margit, az Ember tragédiája Évája f á j dalmas rándulást szenvedett előadás közben, s a két fiatal orvos a nézőteret elhagyva, azonnal segítségére sietett, s gyors és eredményes beavatkozásuknak — no meg a művésznő valóban hősies m a g a t a r t á s á n a k — köszönhető, hogy a produkciót be t u d t u k fejezni, s a többszáz kilométerről idelátogató vendégek, s a többezer kilométeres utat vállaló külföldiek komplett előadást láthattak. — Van-e konkrét terve Igazgató Elvtársnak az egyetemek és a Játékok együttműködésének elmélyítését illetően? Kérésem és javaslatom lenne. Meggyőződésem, hogy számos szegedi értelmiségi és vendég nevében beszélek, amikor arra kérem az egyetemek és főiskola vezetőit: emeljék a kiegészítő rendezvények nívóját a következő esztendőben ún. nyári szabad-egyetemi program összeállításával és lebonyolításával. Mind az orvostudományi, mind a tudományegyetem vonatkozásában olyan neves előadó- és kutatóapparátussal rendelkezik Szeged, hogy — lokális elfogultság nélkül szólva — a legszínvonalasabb „vidéki" nyári egyetemi programot lehetne összeállítanunk. — A jelenlegi „idény" tekintetében volna-e speciálisan egyetemi vonatkozású terve vagy kívánsága az igazgatóságnak? — Az a kérésünk és ó h a j u n k is, hogy az egyetem kutatói kisérjék figyelemmel a Játékok műszaki és művészi problémáit. A műszaki kérdéseket illetően: a Bolyai Intézet m u n k a t á r s a i n a k nagyon hálásak lennénk ha figyelemmel kísérn é k a Játékok műszaki berendezésének működését, s javaslatot tennének a további F r á t e r L ó r á n d metszet finomításokra. Kérnénk az irodalom és történelem-szakos előadókat is: a művészeti kérdésekhez, a történeti hitelesség problémáihoz, s számos szakmába vásó mozzanathoz szíveskedjenek hozzászólni még az előkészületek stádiumában. Progresszív értelmiségünk képviselői szóljanak bele építő módon a városifejlesztés. a telepítés problematikájába, s szellemi erejükkel, tanácsaikkal segítsék A Brankovics György bemutatója a Szabadtéri fátékok színpadán álmunk" valóra váltását: Szeged fesztivál-várossá fejlesztését a szó szoros érKülönös, hogy ez az opera, De nemcsak mondanivaló- is apróbb gyöngéi a rendezéstelmében. Végül hadd k é r j e m meg az igazgatóság nevében egyetemi előadóinkat: amelyet a múlt századi be- jában mai, hozzánk szóló Er- nek, vagy a diszletezésnek, külföldi barátaikat. kollégáikat — mutatója óta a tavalyi buda- kel operája, amelyet mél- azok jelentéktalene' <é törakikkel az utóbbi években egyre szorosabb pesti felújításáig n e m ját- tán tartanak a zeneszerző re- pültek az előadás szuggesztív, kontaktusba kerültek — hívták meg rendszottak magyar színpadon, alista művészete csúcspontjá- magával ragadó s o d r á s b a n , r e a Játékok produkcióinak megtekintéigazán itt talált megértésre, nak, h a n e m korszerű zenei Az énekesek művészetüksére, hogy szép városunk hírneve, szocialista itt lelt u t a t a közönség szí- eszközeiben is. A korábbi Er- höz. nevükhöz méltó teljesíthazánk becsülése mindinkább terebélyevéhez s itt teljesedett ki a kel-operákra annyira jellem- ményt nyújtottak. Fodor J á sedjék, s a Játékok művészi teljesítmémaga monumentalitásában a ző verbunkos-hangzás itt nos Brankovicsa gyarlósága; nye egyre jelentékenyebb, tekintélyesebb Szegedi Szabadtéri Játékok csaknem teljesen elmarad, a ban, gyöngeségében és bukánemzetközi kulturális tényezővé emeljék. színpadán. Különös, de nem hagyományos, zárt, s áriákra s á b a n is fejedelmi tisztelevéletlen. épülő szerkesztés h»!yett pe- tet ébresztő. Mátyás Mária Dér Endre A hazafias hősiességnek, d i S egy szabadabb, az áriát elsősorban hangjának szépséaz a meg nem alkuvó bátorságénekbeszeddel egybeol- g é v e l a r a t o t t s i k s r t simándy nak, a török elleni harcnak szerkesztésmód kerül j ó z s e f M u r a t j a férfias jelenegyetlen igazi hőse van ebben előterbe. A nep szerepenek s é g ) s z e r e l m e őszinte, igaz az operában, s ez maga a nép. fontosságára utal az is, hogy szerelem. A kitűnő énekes ezErkel a kiegyezés korában n e m , az áriák, hanem a ko- ú t t a l énekesi teljesítmónveírta ezt az operát, s a n e - ™*>k hordozzak az opera ben mintha elmaradt volna a mességből való k i á b r á n d u - hangsúlyos mondanivalóit. t ő i e méltán elvárt színvonalA Szentivánéji álom előadásáról lása k a p hangot Brankovics Kókaí Rezső Erkel zenéjét tói. Brankovics két fiának v Mozgalmas, színes, kiváló- letesen temperamentumos, cses, a mese szerűséget, kony- György a l a k j á n a k színpadra tiszteletben tartó, stílusos át- szerepében Palcsó Sándor és Erzsébet adott plasztián összehangolt előadás- színes Puckot eddig aligha nyed játékosságot szerencsé- állításában. Ezért n e m lett dolgozása ezeket az erényeit kHázy us és zeneileg is igényes alaban, látványos, bűbájos dísz- állítottak magyar színpndra. sen kifejező koreográfiája, s »nemzeti közkincs« kilencven emelte ki az operának, ameletek között formálta színDarvas Iván márkám, fer- a táncosok lelkiismeretes éven át ez az opera, s ezért lyek Mikó András rendező kítást. Az epizódszereplők közül re Szinetár Miklós rendező fias Oberonja is gondos munkája nagyban hozzájá- érezzük most mi mégis any- avatott keze alatt lenyűgöző, Shakespeare brilliáns vígjá- munka volt. Várádi Iíedi Ti- rult az előadás színvonalá- nyira korszerűnek, annyira monumentális, minden eddi- elsősorban Katona Lajos és Kálmán alakításai tékát. Mese és realitás, gra- tóniója ezúttal adós maradt nak emeléséhez, a nézők gyö- igaznak a kilencven évi hall- ginéi nagyobb szabású bemu- Oyimesi cióz könnyedség és vaskos az alak sokszínűségének érnyörködtetéséhez. gatás után megszólaló Bran- tatóvá értek a szegedi szabad- figyelmet érdemlőek, de felvalószerűség, lenge játékos- zékeltetésével. D. kovics-ot.. téri színpadon. S ha voltak t ű n t szép hagjával Fruzsina ság és életes dinamizmus szerepében Svéd Nóra és A mesteremberek csoportHunyadi Lászlóként Tarnay szerencsés arányérzékkel ki- jából Gózon Gyula fnértekGyula is. munkált keveréke a produk- £űr£(issa; Vackormegforrnalt Fülöp Zoltán színpadképei * emelkedett ki, de Kátay kitűnően alkalmazkodtak a legkáprázatosabb, leg'.cndiile Endre Zubolya és fehér Tiszabadtéri színpad adottságaitesebb Szentivánéji álom - oor ^ _ uis Jofc bor uDudása sok ^tapsott kaka hoz és a monumentális á b r á magyar színpadon. Érdemes hedeti hangvételű, fau zolás követelményeihez. Kóvolt a Dóm teren u szinm nyar humQT ár(uJt mir^kéf rodí András karmesteri irávinni bar mintha a monu- aUlkitásból Kár h a löb_ nyításával a zenekar betölmentahs színpadon nem er- bicfc túlkarikírozták a figutötte fontos szerepét. A bavenyesulnenek eldgga a ac- rókát lett-betéteket Barkóczy Sánrab meseszerű mozzanatai, Nintimebb jelenetei. Kzt.rt az Bessenyei Ferenc valóban dor színes koreográfiája tette w előadás legszürkébb trió- f e j e d e l m i « fejedelmet fcremlékezetessé s a táncosok, mentumai kétségtelenül a máit a nézők elé, ragyogó orköztük elsősorban a szólót szerelmes párok — egyéb- gánuma hangja, méltóságteltáncoló Gombkötő Erzsébet ként kedves, bohókás, a fia- jesen, erőt sugárzóan zengte megérdemelten arattak nagy tálság báját, érzelmi gazdac-- be a hatalmas nézőteret. Kősikert. A kiállításban az imságát megjeleníteni hivatott műves Sándor Egeu.sa kivápozáns előadáshoz méltó jelepizódjaí. A szerelmesek kő- ló alakítás, karakterisztikus mezeket Márk Tivadar terzűl csak a gondosan ariikitpontos, vezte. láló Tóth Judit tetizeit, bár Mendelsson bűbájos ser.éErkel életművét mi is nemő is adósunk maradt — szí- jét Vaszy Viktor zeti közkincsünknek valjuk. imponáló nesség, plaszticitás tekinteté- biztonsággal, a Annak valljuk e nagyszert nüanszokra ben. mű egészét, nem rekesztve ki is gondosan ügyelve vezéabból egyetlen íikotást sem. Az előadas ,, Fulop Zoltán „ ... , . . kiemelkedően nyelte. stílusos, Ezért kétszeresen nagv öröm nagy meglepetese Harkányi * * ' számunkra, hogy a múlt t á r Endre Puckja. Bebiznnyilolfantaziagazdag díszletei, s sadalom által kilencven évi ta, hogy ez a szerep a ?ama- Márk Tivadar minden igényt szilenciumra ítélt, elhallgattaszosan szögletes, vérbő fi- kielégítően pompás, káprázatott Brankovics György m i n gura megformálására sokkal ^ m v á jelmcz,i den eddiginél emlékezetesebalkalmassabb, mint holmi * ' ben előadásban szólalt meg Jelenet az operából. Jobbra az előtérben Mátyás Mária és Fodor János, Mara nőiesen ellágyított atínytvvő minden dicseretet megerilea Szabadtéri Játékokon. és Brankovics György szerepében. megjelenítésére. Ilye*, tetufftaiprtnefc. Batkóczy Sándor. , E.-U A felszabadulást követően immár ötödször nyílt meg a Szabadtéri Játékok műsor-scrozata a Brankovics György című Erkel-operával, hogy messze vidékek közönségét tanítsa, szórakoztassa az ország legjelentékenyebb szabadtéri színpadáról. A Játékok r a n g j á t időről-időre öregbítették a legnevesebb magyar és külföldi művészegyüttesek és szereplők mellett a- város lakosai is, akik — a Szabadtéri Játékok Vezetőségének egyöntetű véleménye szerint — vendégszeretetükkel, m u n kavállalásukkal, városszépítő és építő feladatok lebonyolításával jelenősen jár u l t a k hozzá a rendezvények sikeréhez, s ezzel országúnlj, népünk jóhírének növ d cschcz — Vajon e feladatok vállalásában és betöltésében milyen szerep hárult egyetemeinkre és főiskoláinkra? Milyen konkrét segítséget adott öt esztendő alatt az egyetemi előadó-gárda, a tudományos dolgosok 6 Játékok vezetőségének? — tesszük fel az első kérdést Tari J á n o s elvtársnak, a Szabadtéri Játékok igazgatójának. — ö r ö m m e l tapasztaltuk m á r az első esztendőktől kezdődően, hogy a két egyet e m tudósai kutatói s a j á t ügyükként kezelik a játék problémáit. Tudvalevő, hogy mind az orvostudományi egyetem, mind a természettudományi k a r számos olyan intézménnyel rendelkezik, melyeik a Játéikok közvetlen közelében végzik napi tevékenységüket Elmélyültséget kívánó, csendet igénylő, fontos egészségügyi vagy természettudományos k u t a t ó m u n k á t végeznek. S a jelentékeny kisérleteket végző tudósoknak a nyári hónapokban egy csomó kötöttséggél „zavarjuk meg" megszokott tevékenységét: ilyen a tér lezárása, az építkezések és próbák-okozta zajok, és sok m á s „kellemetlenség". Csak hálásak lehetünk-e kutatóknak, a Bek>iannisz-téri intézmények vezetőinek és dolgozóinak azért, hogy e „kellemetlenségek" m i a t t soha a legkisebb összeütközés sem volt tapasztalható az évek során. Készségesen vállalják minden évben az említett n e hézségeket. — Konkrét közreműködést vállaltak-e eddig a z egyetemek előadói, kutatói? — M i n d j á r t az első esztendőben, s azóta is nagy segítségünkre van a Bolyai Intézet. K a l m á r László professzor és Muszka Dániel tudományos kutató közreműködésével oldottuk meg a hangkés1 eltető berendezés megépítését és tökéletesítést. Az Orvostudományi Egyetem előadói, orvosai is sok esetben siettek segítségünkre: a többször előforduló, kisebb-nagyobb baleseteknél (melyekre minduntalan számítani lehet, hisz egyszerre 3000 embert foglalkoztatunk mozgatunk ) mindig készségesen részesítették elsősegélyben az a r r a rászorultakat. Felejthetetlenül megható epizódja volt például a tavalyi előadásnak az a szíves

Erkel forradalmi művészetének csúcspontja

thete is uatfoáty {átéka

SZEGEDI EGYETEM

A középiskolák gondosabban válogassák ki egyetemi és főiskolai felvételre aiánlott tanuléikat Az új felvételi rendszer végrehajtásáról tanácskoztak a szegedi Tanárképző főiskolán Nemrégiben középiskolai ^ S ° 1 ^ ; ír . g i m n á z l u m l g^Tanárképző°SMiskoSt hogy megvitassák az ú j felvételi rendszer v é g r e h a j t á s é n a k tapasztalatait és az ezekből adódó tanulságokat. A tanácskozás részvevői t a n u l mányozták a főiskolai felvételi bizottságok tevékenysét íe\Vfír 11*6 № J sítményeit. A t s í L z t a U t o l k a t a z u t á n gondosan megvitatták.

nftásban l á t j a . A felsőoktatás területén pedig szét kell v á lasztani a tudósképzést és a tanárképzést! Igen konkolyán kell, hogy vegyék a pedagóg u s p á i y á r a V aló r á t e r m e t t . .. seget " Molnár Sándor, váci pedagógus a tanulók jellemzésé6611 m e l e v 6 « hibákat annak ^ ^ J d o n í t o t t a , hogy a pedagógusok zöme n e m rendelkezik semmiféle pszicholóValamennyien egyet értet- «h» tudással. Ezt feltétlenül tek a b b a n , hogy a m a g y a r pótolni kell, vagy egyénipedagógus t á r s a d a l o m ügyé- l e & vagv valamilyen szerPedag0

Z Í Í U uhogy t ^csak Z e^r r eí a Íp Íá"vetelik, lyára alkalmas e m b e r e k e t vegyenek fel. Természetesen m á s pályák esetén is f e n n áll « . Vegyék f i £ e l e m b e valóban a m a g a t a r t á s t is! Hiszen a személyes p é l d a m u t a t á s az egyik leghatásosabb nevelőerő. S ml pótolja ezt, ha

vezett keretek között,' mert, mondotta: egyetemlegesen vagyunk felelősek a felnövekvő generációért! A feltétlen nevelésben le , rendszeresség, pontosság, Fontos a környezet nevelő h a t á s á t is kiaknázni, s itt m i n t

^ K t e í i b U & k o f m ú ' Ü S ^ T 1 ~ b á k lik ez? A középiskolák n e kulturáltságának nagylegyenek liberálisak e téren. íokú hiényétl Akl n e m alkalmas, arról írKeller József, az orosházi Í « e ^ v t i k ^ á r O Z O t t l , n * * * s l m n á z l u m i í ^ t ó j a a nevéleményüket. v e l 6 I t h i v a U 8 t u d a t á n a k sok ván . ^ T a n T r k é p z J ^ S s k o U igazgatója a középiskolák és a Főiskola közötti kapcsolat gyümölcsözőbbé tételéről beszélt. A felvételik során n y ú j t o t t ismeretek és a k ö zépiskolák eredménye nincsenek összhangban — m o n dotta. — Miért? Mert az itt feltett kérdések jellege más. A t a r t a l m a n e m ! Viszont e r re a k é r d e z é s m ó d r a feltétlen m e r t különben, hogyan lehet az önálló gondolkodás készségéről meggyőződni? Heszler József Battonyáról

e t b e

ab,Z0lÚt

hlányát

léma

m l n

yan érdemes

véleményezések szülője.

Polgár Tibor, a békési gimnázium- Igazgatója szerint emelni kell a főiskolán a matematika-fizika szakos tanárjelöltekkel szemben támasztott k ö v e t e l m é n y e k e t Es n e csak szakmai szempontból neveljék a főiskolásokat, h a n e m m a g a t a r t á s u k a t is form á l j á k . — ü g y gondoljuk, ez a K l S Z - n e k lehetne elsősorban f e l a d a t a . Dr. Téglás Béla, szegedi középiskolai t a n á r arról beszélt, hogy a főiskolán komolyabban veszik a felvételizést m i n t az egyetemen. A nyolcosztályos gimnázium előnyeiről is szSlt, a m i szerinte sok mai p r o b l é m á r a gyógyír lehetne, mivel az általános iskola és a középiskola között törés v a n ; s az rossz hatással v a n az oktatás egész menetére. Az anyag korszerűsítését az élményszerű t*-

" a középiskolák öntevékeny mó, j o n vegyék fel a felsőokta^ intézményekkel a kapfigyelemcgoUtot( k(,érjék ^ unítványaikat, volt

í&zaUL

A Szegedi Egyetem hasábjain egy korábbi cikkünkben i r t u n k arról a felmérő m u n káról, amelyet az Állam- és Jogtudományi K a r Módszertani Bizottsága végzett a hallgatóság körében azok érdeklődésének irányairól és általános műveltségi színvonaláról. A következőkben a felmérés során nyert adatok értékeléséről a d u n k tájékoztatást. Az adatok feldolgozása után, a számok »megszólal t a t á s á é v a l nagyon sok hasznos és figyelemre méltó következtetést vontunk le. A következőkben ezek legjelentősebbjeit m u t a t j u k be. A két vizsgálati téma alapj á n leszűrt tapasztalatokat együttesen i s m e r t e t j ü k nemaz egyes csak azért, i m e r t az egyes kérdéscsoportok többnyire azonos tárgykörben mozogtak, h a n e m azért is, mivel a két vizsgálati t é m á n a k a végső célja, egy, és azok egymással - az előkészítés sor á n is úgy tekintettük - a f o r m a és a tartalom dialektikus egységének viszonyáb a n állanak.

EIső az irodalom Mindenekelőtt örvendetes Jelenség, hogy hallgatóságunk zöme meglehetősen intenzív érdeklődést tanúsít a ezépirodalmi alkotások iránt, A felmérésben résztvevők A felmérésben résztvevők közül mindössze 10—12 százalékra tehető azoknak az aránya, akik n e m olvasnak rendszeresen szépirodalmat, Az adatfelvételt megelőző negyedévben olvasott szépirodalmi m u n k á k egy főre eső átlagos száma 6 kötetnyire vehető. Ez a szám, mint átlag, mennyiségileg tekintve ugyan kedvező benyomást kelt, az egyéb adatok azonban a r r a is rávilágítottak, hogy az olvasott m u n k á k kiválasztása olvasóik részéről

Uáttop te^MxitiUMl

FINNORSZÁGBAN JÁRT DR. NYÍRI ANTAL PROFESSZOR Egyhónapos finnországi tanulmányútjárói tért haza a , >. j „ . . . napokban dr. Nyíri Antal professzor, a József Attila Tudományegyetem magyar ny elvtudományiintézetének . vezetője. Finnországban a nyelvészeti kutatások világviszony, . . . • latban is igen magas színten, korszerű technikai segédeszközök felhasználásával folynak Virtaranta profeszv 7_i 11 i . szor a helsinki-i egyetem nyelvtudományi intézetének vezetője páratlan, 3700 Orányi anyagot tartalmazó , ... . . . hangszalaggyujteményt tárol az egyetemi oktató és laitatómunka elősegítésére. A hangszallagok tartósága szígorú hőmérsékleti feltételekhez kötött; IS—20 fokos állandó hőmérséklet — és a levegő 50—60 százalékos nedvességtartalma biztosíthatja az értékes gyűjtemény szakszerű megőrzését. E feltételeket a helsinki egyetem nyelvészeti intézetében biztosítani tudják.

A látható

beszéd

A beszél6szervek működéséről filmet, s rötgenfelvíteleket készítettek az -egyetem munkatársai. A film segítségével a beszéddel kapcsolatos élettani mozzanatok pon-

Egy érdekes kezdeményezésről

felületes

Sándor J e n ő gimnáziumi igazgató Szeghalomról megemlítette, hogy csaknem száz olyan g i m n á z i u m kezdi meg működését hazánkban, az idén, amelyek általános Iskolára é p ü l n e k Ezekben, az általános iskolában m ű k ö d ő t a nárokra hárul a munka dand á r j a . Ez az egyre bővülő középiskolai rendszer pedig azt eredményezi, hogy belátható időn belül n e m lesz megfelelő számú szakképzett nevelő a kisebb városokban, ugyanakkor a nagyvárosok iskoláiban túlzsúfoltság van. A nevelő m u n k a legfőbb hiányosságaként említette, hogy még mindig a t a n á r o k zöme képtelen a gyerekeket önálló gondolkodásra megtanítani!

h o

" hogy valóban sikerült-e előP r o b " készítenlök a magasabb fokú • elgon- t a n u l m á n y o k folytatására, dolkozni. E n é l k ü l a z önvizsgálat nélDr. Bogár I m r e megemlí- kül n e m lehet meggyőződni tette, hogy személyiség lapo- a középiskolai oktatás hatókat fektetnek fel ettől az év- konyságáról.

pa,ztaltl1

a t a n á r o k túlterheléséről szólott. Szerinte ez a

tői kezdve a megye valamennyi iskolájában. Ezek a lapok végigkísérik a tanulót az elemi iskolától az érettgégiig, s megkönnyítik, illetv e pontosabbá teszik jellem, zésüket. Palády Ferenc, a városi pártbizottság köznevelési bió s á g á n a k kiküldött t a g j a a fiatal pedagógusok sok esetben megbotránkoztató m a gatartásáról szólott. Végezetül Csukás István, a Főiskola Igazgatója az ú j felvételi rendszer hiányosságairól beszélt, v a l a m i n t arról, hogy a tanári pálya megszerettetését a középiskolában kell megkezdeni. A tanácskozás végső konklúziójaként azt v o n t á k le, hogy országos mozgalommá kell fejleszteni azt a szerény

¿gy,

n e m mindig tanúskodik kel- illetően is. Rendszeres mozilő igényességről. A hallga- látogató a hallgatók 88 szátók által az elmúlt félévben zaléka, rendszeres színházláolvasott és emlékezetből — togató 48 százaléka; 7 V m e g szerző és cím szerint — fel- kérdezett személy közül 13 sorolt m ű v e k a következő- rendelkezik színházbérlettel, képpen oszlanak meg: 9Ö0 A vizsgálatot megelőző nefelsorolt m u n k á b ó l 39 orosz gyedévben megtekintett 438 és szovjet klasszikus, 49 nyu- film közül 16 szovjpt, 11 négati klasszikus, 127 nyugati pi demokratikus, 90 magyar alkotás. A kritikai realista és 168 egyéb és 321 nyugati tekintve a kevésbé értékes nyugati alko- f i l m e k témáit tás. A f e n n m a r a d ó 79 könyv mai élettel —, s ezek könagyrészt m a g y a r szerző mű- zül is a fiatalság problémáive, kisebbik részében pedig val foglalkozó m ű v e k iránt ^ ^ „ ^ n n y ű f a j s ú l y v ^ nyilvánul meg a l e g n a g y ^ b A különböző gyes eredetű f é r c m u n k a . A érdeklődés. között megkérdezettek mintegy 75 színművészeti ágak tekintve a százalékának van s a j á t az érdeklődést könyvállománya; egy-egy d r á m a és a próza vezet, az hallgatóra átlagolva ez 70— opera előtt. A második vizsgálati té100 kötet között mozog. Ami a z általános irodalmi m a keretében a film- és színművészetek esztétikai éi tájékozottságot illeti, ezzel tartalmi kérdéseit ilkapcsolatban a következő ké- letően 45 százalékos átlagA konkrét iro- J e t ü c n dalmi ismereteket t a r t a l m a - teljesítményt értek el a hallzó négy kér- gatók. ™ kérdéscsoport A televízió és a rádió mű^ l í S . S m ^ W ^ n h f n sorát »»»» megKozemoie, — megközelítőleg UmáH. ^ m o t itt 40-ben e g y e n l 6 a r á n y b a n * _ m J állapítottuk meg. Az elért kérdezetteknek mintegy 60 «Smagasabb pontszám 37, a százaléka nézi, illetve halllegalacsonyabb 2, átlagos g a t j a rendszeresen, ö r v e n d e máli* 2 pontszám *es fa utényief f l í b^ö z ö f a J Ú m ű i o r í z á ma o k*ülönkö_ geaen elért átlagos pontzött a leginkább művelő jelszám százalékos aránya — közvetítések, jelen esetben 42% — tükrözi legű színházi az átlagos irodalmi tájéko- filmelőndAsok. r á d i ó , és telezottságot. Ha figyelembe vízió játékok állnak az érvesszük, hogy az egyes kér- deklődés előterében. H Érdekes képet k a p t u n k ia2 dések eléggé nehezek voltak, a d T törfTldoUozáM°«í«nTín ^ ez a szint n e m tekinthető fcomoív " zene alacsonynak, szimfónikus- operazene), va A felmérésbe bevontaknak lamint a képzőművészetek megközelítőleg 70 százaléka iránti érdeklődés, illetőleg az olvas rendszeresen valami- ezekkel összefüggő ismerelyen irodalmi vagy művé- tekről. A hallgatóknak alig szett folyóiratot, többségük- több, mint egyötöde tanúsít ben film- vagv színművészeti komolyabb érdeklődést az lapot. Politikai napi vagv Idő. Igényesebb zenekultúra szaki lapot csaknem minden Iránt, _ és még ^ kisebb azoknak aiv n m U j™"««tf " ^ " " i J ™ * az"arárys^maT'akiket a ' k é ^ egészen rendszeresen. zőművészetek érdekelnének ——... különösebbképpen. UgyanakSzínház és mozi kor azt is megállapítottuk, Kedvező tapasztalatokat hogy általános tájékozottsán y e r t ü n k a film- és színmű- guk mind zenei, mind képvészetek iránti érdeklődést zőművészeti síkon átlagos

tosav rögzíthetők, s a film• szemléltetes bemutatására is. levetitésével érzékletesen is- T ö b b n a g y v á r o s u k b a n épitetmertethetók. Elmondható te- tek úgynevezett szabadteri ^ néprajzi múzeumokat; egyh Q g y a f o n e t l k a p r o b l é . máival a legkorszerűbb egy téren »áttelepített* faíiatechnikai eszközök segítségé- zikók csoportjait látni. E hável ismerkedik meg a finn zikókat valamelyik néprajzi egyetemi hallgató. tájegységből szállították el, s Gondot fordítanak a be- az eredeti módon, a jellegr szédhibában szenvedő gytr- zetes bútorokkal és hasznáénekek gyógyítására is. Nyel- lati eszközökkel rendezik vészek és ideggyógyászok iu- — Olyan szabadtéri múzeuegyüttműködése ve- mot is volt alkalma látni tenziv zet sikerre eb bén a vonatkoNyíri professzornak, melyet zásban északi nyelvrokonaklasszikus írójuknak, Alexis ónknál. A beszédhibás gyér- Kivinek szenteltek. A sajátrnefc számára olyan körűiméságos faházikót ugyanazokkal teremtenek — meyfe- a bútorokkal és tárgyakkal nyeket lelő technikai berendezések rendezték be, melyeket segítségével —, melyek lehe- Alexis Kivi használt, amikor tóvé teszik, hogy a gyermek a »Hét testvérek« című rispontán, senki által nem za- lághírű alkotásán dolgozott, irtatott tevékenységet /olytasson — miközben rejtett Testvéri szeretet megfigyelőkészűlék a m,;gji. professzor részt vett vagy mm y nyelvjáráslcuta3 napos vol alHalm a ^ s u t ^ \ g ^ s t \ s - f e t J X t6 úton l , sítetten közvetíti megismerkednie a finn nyelv maxg élő legjellegzetesebb

Szabadtéri

múzeumok

^láTásiai?al.ttA

..!zeaidi,

tudóst mindenütt örömmel Északi nyelvrokonaink fogadták, s figyelmes vennagy gondot fordítanak nép- dégszeretettel vették körűi rajzi kincseik tárolására, s finn kollégái.

Lapzárta után A Szegedi Orvostudományi Egyetem, a Hazafias Népf r o n t Országos Titkársága, valamint Csongrád megye és Szeged városi Elnöksége nagyszabású orvoskonferenciát rendezett a magyar hőforrások hasznosításának társadalmi problémáiról. A két napos tanácskozáson dr.

Tóth Károly rektor elnökölt, s többek között dr. Domokos J ó zsef szegedi reumatológus és Arvai József, Szeged Város Tanácsa vb. elnökhelyettese is előadást tartott. Az előadások és a vita részletes ismertetését szeptemberi s z á m u n k b a n közöljük.

szinten mozog. A zenei és képzőművészeti tájékozottság lemérése céljából feltett kérdésekre — az általuk bevallott csekély érdeklődés ellenére — igen sokan a d t a k a kérdések többségére helyes választ.

kat, hogy f i a t a l j a i n k szabad idő kihasználása és szórakozási igényeik kielégítése általában helyes f o r m á k h o z kapcsolódik. E f o r m á k rangsora a n y e r t r a d a t o k a l a p j á n : olvasás, mozilátogatás, sport, tánc,- televízió, és rádió, színházlátogatás, stb. Ezek köA politikai képzettség zül itt csak azokra a f o r m á k r a t é r t ü n k ki, amelyekhiányai ről az eddigiekben még n e m A hallgatók általános mű- esett szó. veltségi színvonalának felHallgatóink körében igen mérését célzó második vizsgálati t é m á b a n szerepeltek széles tábora van a különbötörténelmi, politikai és föld- ző sportágaknak. A vizsgálatrajzi tárgyú kérdések is. Tör- ban résztvevők 33 százaléka ténelmi és politikai ismeresportoló, 63 tek tekintetében 40 százaié- maga ls aktív kos átlagteljesítményt kons- százaléka pedig rendszeres találtunk. Képzési irányát te- l á t o 0 a t ó j a küiönböző sportk i n t v e politikai jellegű karról lévén szó ez az arány rendezvényeknek. eléggé kedvezőtlen. Könnyebb f a j s ú l y ú szóraA legnagyobb tájékozottsá- kozási igényeiket — tánc, got — 70 százalékos átlagteljesítménnyel — a földrajzi társas összejövetelek, stb. — ismeretekben m u t a t t á k fel a is egészséges f o r m á k között hallgatók, bár itt is előfor- elégíti ki fiatalságunk többdultak feltűnően »gyenge sége. A hallgatók zöme r e n d pontok-. Megtörtént — igaz ritka kivételképpen' —, hogy szeresen részt vesz kari és valaki pl. a latin-amerikai más egyetemi rendezvényeországok közé sorolta az ken, és különösebben nem Egyesült Államokat vagy kifogásolható a nyilvános Kanadát. hallgatóink A felmérés a l k a l m á v a l tá- szórakozóhelyek jékozódtunk hallgatóink ide- részéről történt látogatottságen nyelvi ismereteiről is. gának mértéke sem. E r r e nézve a következő adaBefejezésül megjegyezzük, t o k a t kaptuk. 73 hallgató közül jól beszél valamely vi- hogy egy ilyen szerteágazó lágnyelvet 3 személy, közép — haladó fokon beszél felmérés részletes és alapos nehéz 29, folyamatosan — 30 száza- elemzését rendkívül lékos szótárhasználattal — még egy viszonylag terjeolvas 49 fő. A tantervi köte- delmesebb cikk keretében is lező nyelveken felül tanul számadatok valamilyen idegen nyelvet feldolgozni. A közül haladó fokon 11, kezdő fo- a l a p j á n —, amelyek kon 17 hallgató. Ügy véljük, csak a legfontosabbakat m u ezek az adatok n e m kedve- t a t t u k itt be — számos tozőtlenek. vábbi következtetést v o n t u n k Viszonylag gyenge, 43 szá- le. A két legáltalánosabb zalékos átlageredményt tanúsítottak a hallgatók a tech- konzekvenciára itt ls u t a nikai-tudományos kérdéscso- l ü n k : ff&^'lffiíí olvasott — fogalmakra, mint pl. a fotonrakéta, a megkérdezettek többsége n e m tudott elfogadható meghatározást adni.

A kulturált szórakozás Röviden szólunk azokról a tényezőkről, amelyek hallgatóságunk szórakozási igényélről és azok formáiról táJékoztatnak bennünket. A legfontosabb adatok ismertetése előtt le kell szögezni azt az általános megállapítás un-

« természetű felmérések a módszerek tökélétesítésével (ez első ilyen kísérletünk volt) feltétlenül célszerűek és hasznosak; 2. a levont tanúiságokat n e m szabad pusztán regisztratív céllal elraktároznunk, h a n e m az így szerzett tapasz, . .. » l a t o k a t oktato-nevelő m u n k á n k során ls hasznosítanunk kell. Dr. Szűcs István

Т О Ю »

ЕОХЖЯМ

Tízezer

éves

leietek

—- húszéves

Ásatáson a* algyői határban

kutatók TtRNOXROL JELENTJÜK:

Harc kezdődött a Benta partján

Hódmezővásárhely és Al— Éíőkerillt, csaknem tel- ménéi látták, mtaszólal hagyó határának találkozásánál jei épségben egy késő neolit lAlos nyugalommal: — A, a Czukor-major keleti rétsén, kori tapasztott agyagfalú ke- nem az! Már háromszór is Az «1*5 napok nehézségei lóméteres útszakaszon ásókA győzteseknek k i j á r t d í j a gazdasági épületek közvet- mtnee ét tgy házalap. Két rávágtam és még nem tört el., után munkába lendültek az kai, lapátokkal, csákányok- minden esetben meghatárolen közelében, vadonatúj ke- hét alatt hét sírra bukkanVidáman, fiatalos hangulat önkéntes egyetemista útépí- kai, fölfegyverkezve fogtak rek napernyő hűsítő árnyé• tunk, amit jelenleg bontanak ban, bár a hőségtől és a nem tők a Benta patak közelében, hozzá az út nyomvonalának zott mennyiségű hideg sör, kában, gumimatracon ülve ki ez épp a hetedik... épp mindig étvágygerjesztő, A tábor, az előzetes tervek- kijelölése után a föld leiemé- amiből szerencsére mindig dr. Gazdapusztai Gyuláné és Tortái József és Nepper valamint olcsónak sem mond- től eltérően nem a patak léséhez a brigádok. Ahcí első elegendő kapható a táborok Lákwer Anna cserép darab- ibolya közösen szabadítja ki ható koszttól elkedvetlened- partján áll, hanem attól n a p még gabona ringett, a kákat mosnak. Tünde típusú a csontvázat föld-börtönéből, vé, de újból friss erőre kapva mintegy négy kilóméternyire, negyedik napon már kétol- kantinjában. S akinek sem tranzisztoros rádióból közben Sok nézelődő is akad ilyen- telnek napjaik. Már két hetet az egyik termelőszövetkezet dalt kígyózó földhányások, s futballozni, sem a t t t a l t e n i zene száll, mellettük a fe- kor, akik félhangos megjegy- itt töltöttek, és fnég ugyan- gyümölcsfákkal teli rétjén. A köztük a mélyülő úttükör szezni nincsen kedve, az röphér csomagoló papírokon zésekét téSZflék. Az egyik ennyi időt akarnak. Estén- gyümölcsfák közelléte feled- jelezte a fiatalok szorgalmas labdázhat, vagy kézilabdáztöbb tízezer éves cserépdara• sejtelmesen megszólal: néz- ként nagy römicsaták van- teti a tárnoki táborlakókkal m u n k á j á n a k eredményét. hat, vagy épp bekapcsolód« bokát szárit az égető napsu- t étik milyen nyugodtan fek- nak és szépirodalmi könyve - a napi gyaloglás előre be A tűző napsütésben reggel hat a fejelő bajnokságokba nem kalkulált fáradalmait is. gár. Harminc negyven fok ttik. A fiatal régészekkel is ket is olvasnak. S ha augusz« órától déli fél l-ig tart a között ugrálna a higanyszál, megtörtént a minap — me* tus elején találkozunk majd Azért kellett a tébort ar- munka. Délutánjaikat a tá- is. De ha izmai helyett az ha lenne itt hőmérő is. Ea télik — egy nem minden- velük, olyan csokoládébarnák rébb telepíteni, mert az elagyát kívánja valaki tornázigazi magyar nyár, s amit lá- napi story. Az egyikőjük fel- lesznek, mintha Afrikában múlt hetek esőzéseitől a Ben- borban töltik az útépítők. A délutáni szabadpihenők alatt tani, ez a kívánsága is teljetunk, ha szétnézünk jól: va- kiáltott: jártak volna. Hát nem remek ta alaposan megduzzadt, s a mindenki megtalálhatja ked»ülhet v a n sakk, van k á r korábbi táborhelyet bizony lódi ásatás, komoly munka, — Tanár úr! Koponya! dolog ez az ásatás? . . . elmosta volna az áradás. Így ves szorakozásat, időtöltését a Magyar Tudományos Akaa másik, akinek ásója heBálint Gyula v a n d o m M Ó s v a n kltú ~ azonban nem fenyegeti ilyen- Gazdag kulturális és sport * * démia, valamint a megyei féle vészély az egymástól program teszi változatossá a nő könyvtár, amely m á r az múzeumok Utal anyagilag tácsak egyúttal elválasztott tábori életet. A Pest megyei első napokban jelentős formogatott kutatás. Tárnok I. és Tárnok II. tá- KISZ Végrehajtó Bizottság gslmat bonyolított H le. • At ásatás vitető)« ár. : borok békés életét. gondoskodott tartalmas progGazdapusztai Gyula, a JóNincs hiányunk semmiram megszervezéséről a júlizsef Attila Tudományegyetem ~ A júliusi első turnusban usi első t u r n u s számára. ben — nyugtatják meg leveókori Történeti ét RégésteU 297 lakója volt a két táborleikben a fiatalok érdeklődő így többek között gyönyörintézetének igazgatója. Fianak. Az I. számú táborban a И^ИШЩШГШ'IT^'''' И ' 1' ÍI ": I^'' V •• • budapesti a II. számú tábor- ködhetnek a Filmművészeti szüleiket, rokonaikat. Valótal egyetemitták dolgosnak ban pedig a vidéki egyete- Főiskola hallgatóinak legjobb ban minden feltétel biztoegyütt vele: ásnak, lapdtol* А nak, bontják a teletek körül mistákat helyezték el. akik alkotásaiban, a kedvelt és sítva van ahhoz, hogy a fiaa földet, összegyűjtik at • között 78-an szegedi egyete- igényes művészi rövidfiledények cserépmaradványait, mekről jöttek el ide utat épí- mekben a tárnoki „sátorvá- talok jól érezzék magukat megmossák, becsomagolják teni. rosban»« is. Bemutatták az és n a p mint n a p frissen, Jó oatamennyit. Nemcsak fizikai A táborhely mint már ..Egy szélhámos vallomásai" kedvvel végezzék m u n k á j u I *• TÜSHI munkát végeznek, hanem tamondtuk kitűnő, csupán az és az „Ordasok között" című kat az ú j balatoni műút épínulnak is egyúttal. ivó és mosdóvfz ellátás okoz filmeket, vitát rendeztek „A néha gondot a sátrak lakói- Közös Piac és a kereskede- tésénél . Kik etek a lelkes »amanak. Mosdóvizet két nemrégi- lem" címmel, előadás hangtőr« régéltek? Zömmel első Anderle Adám * ben f ú r t kút ad. ivóvizet pe- zott el „Miért szép" címmel évet végtett történelem szaesztétikai kérdésekről s védig két teherautó hord minkos bölcséstek. Megérdemlik, den nap a táborokba. Vízhi- gezetül a könnyűzene kedvehogy valamennyiük nevét ány eddig nem volt ugyan, de lői sem maradtak szórakozás megemlítsük: Nepper Ibolya, mosdóvlzet adó kutak körül nélkül. Erről három kitűnő Ráct Edit, Kovács István, fenéha heves viták alakulnak énekes Toldy Mária, Sárcsl jér Gyula, Vonó István, tJomki a vízmerítés sorrendjét Katalin és Koós János gonnanovich Rudolf és Lukácsi illetően. Az étkezés, a közös doskodott. István. De tudásstom), és kíétkező viszont minden igényt, Természetesen a hivatalos váncsiság másokat Is vonzott A közelmúltban meglátoЙЙУМММ/ДГ a legnagyobb gyomrú tábor- program mellett jut bőven e helyre. Olajos Teréz negyegatta a tárnoki építőtáboroF L ' lakók igényeit is kielégítette. idő egyéb házi rendezvédéves fejjel jött ide, hogy megnyek lebonyolítására is. Labkat Kossá István közlekedéA közel 300 fővárosi és nézze, hogy milyen is a sokat É&& L I I B L vidéki egyetemi hallgató 32 darúgó és asztalitenisz baj- si és postaügyi miniszter. A emlegetett régéstkedés »ütem brigádba tömörülve kezdte nokságok kezdődtek, sátrak közben^. A magyar-történemeg a nagy csatát a Benta és táborok között folyik a kedves vendéget nagy szerelem szakos tanári diplomás tettel fogadták a tárnoki I. patak mentén. Mintegy 2 ki- vetélkedés az elsőségért. LaJcwer Annna pedig elsősor- Н Н Н К Г ^ ^ ¿ » Л И és XI, számú táborok lakói, az ban a történelem tanítása során akarja hasznosítani az itt ú j balatoni műút önkéntes IBálint Gyula felvételei) látottakat. Két hivatásos réegyetemista építői. gész is van itt: dr. Gazda- Egyik igen fontos mozzanata az ásatásnak, a megtaA miniszter megtekintette pusztai Gyuláné, a Sztgtdi lált sír f e l m é r * * . Mélyság, szélesség, hosszúság, fekaz építkezést, a tábort, benéMúzeum restaurátora és Forrói József a Hódmezővásár- v é s é n * iránya h a t á r o m meg tudományos pontosságNemcsak házi sportver- helyezést szerez a harminc- zett a sátorváros sátraiba is< m a j d elbeszélgetett az egyehelyi Múzeumé. senyeken mérik össze erejü- két tárnoki útépítő brigád ne- temista építőkkel, akik szágal a feltárt sir helyét, amelyből tízezer éves leletek — Mit találtak eddig? — ket a tárnoki táborok lakói, mes munkaversenyében, mos kérdésre kértek tőle vákérdeztük meg Gazdapusztai kerttlnek elő. hanem mindenekelőtt kinn bereli magát s szintán előkelő vaszt, felvilágosítást. Gyulát. a munkában, az útépítésnél. Szinte m á r az első napon megkezdődött a harminckét brigád vetélkedése az „I t u r nus legjobb építőbrigádja" A Szegedi Szabadtéri J á - nem juthattak külföldre, leg- sokkal éa külföldre szakadt elmért s a verseny napróltékok felújítása óta megnőtt alább itt» Szegeden beszél- magyarokkal. Barátságok napra izgalmasabb és hevevárosunkban az idegenfor- gethettek az Idelátogató ide- szövődtek, meghívásokat sebb l e t t leolvadt kaptak, valamennyien őrizgalom. Még ezt megelőzően genekkel. Lassan az nek egy-egy megalakult az Idegenforgal- rtluk a bizonytalanság, emléktárgyat, Az első hét után a szegedi mi Hivatal, amely kezébe egykor olvasott, vagy megta- egy nyakkendőt, egy népmű- egyetemisták brigádja szinte vette a város idegenforgalmi nult szavak, amelyek eddig vészeti csecsebecsét, vagy mind a ranglista első felében ellenére ami egy bölcsésznek m a j d - foglaltak helyet, igy szereplépropagandájának irányítását. minden jószándék A táborozás első négy napján a kantinos néni számA hivatal tanfolyamokat hamarosan az ismeretlensé- nem mindennél értékesebb: sük mindenképp sikeresnek vetése szerint több mint 10 hektoliter sör fogyott el, csúkifakultak, egyszerre egy-egy könyvérdekességet. szervezett, amelyeken a v á r - gig mondható. Az első, második szott le a sátorlakók hőségtől elapadó torkán. A sör mellett legalább ekkora volt az üdítő italok, gyümölcslevek ható érdeklődésnek megfele- megelevenedtek és szolgálatharmadik helyeket egye- keletje, amelyből az elfogyasztott mennyiséget már a kanDe nemcsak a külföldieket késsen alakultak kerek, jól lőre budapesti egyetemisták, tinos néni sem győzte számon tartani. lően idegenvezetőket képesismerték meg m u n k á j u k közA hőség azóta sem csökkent s úgy hírlik a sör fogyaszvalamint más vidéki városok ü k ki. A város mai aktív formált mondatokká. Beszélben, hanem Magyarországról közben hihetetlen egyetemi hallgatói t a r t j á k . A tás is megőrizte, megtartotta az első napok fogyasztásának idegenvezetői között szép getés is egészen ú j képet kaptak. szegediek közül legjobban a hősi ütemét. számban vannak egyetemis- könnyen ragadt meg emléke• Olyan helyekre jutottak el, bölcsészek 11. számú brigádja ták, elsősorban nyelszakosok. zetükben egy-egy ú j szó, ahova talán máskülönben Voltak többen, akik azt javasolták, hogy rendezzenek szerepelt Czuth Béla vezetéAz ú j Idegenforgalmi idény vagy kifejezés. Aki egy-egy is o táborban. Az elbírálásnál jó ponsoha be nem tették volna a sével s a negyedik helyet ér- férfi szépségversenyt kezdetén, amikor a város fi- gyárban, vagy delegáció mellábukat. Oj, automatizált te el. Ötödik lett a Természet- tot jelentene a kopasz fej, a szőrös mell, a rongyossá égett hát és a kérges hólyagos tenyér. A tábor vezetősége gondolgyelme is egy kissé feléjük lett kapott szaktolmács! felüzemeket ismertek meg, be- tudományi Kar Lénárd Béla kodik még az ésszerűnek tűnő javaslat megvalósításán. terelődik, hadd beszéljünk a d a t o t sz izzadva ugyan, de tekintést nyertek egyetemi vezette brigádja. A ttk-sok • most rtluk, tapasztalataikról, megtanulta a legkülönbözőbb intézetek, termelőszövetkeze- szorosan a bölcsészek nyoEgy táborlakó véleménye szerint a riadó után azonnal fogalmak idegen — és sokproblémáikról. tek, szanatóriumok, közigaz- mában haladnak s izgalmas fölkelni — erkölcstelen dolog. Ezt a véleményt eddig hiszor bizony magyar nevét is. Közismert, hogy a szegedi gatási szervek munkájába, párviadal dönti ma el bizo- vatalosan nem cáfolták. Es lassan nemcsak a legkü• egyetem nyelvi intézetei több de tevékenységük során elju- nyára közöttük az elsőséget. lönfélébb tájszólásokhoz edAz első héten a naponta postára adott levelek száma éves kényszerszünet után tottak az ország legelőkelőbb AZ orvoskari brigádok viszont ződött a fülük, úgy hogy ma szerdán ugrott legmagasabbra. A száma ismeretlen, ' 1986-ban alakultak meg ú j r a . szállodáiba, üdülőibe, szín- elmaradtak teljesítményeik- mert az ügyeletes a már úgyis rekordot jelentő 250-ik már a szemük se rebben, ha A megalakulás után is viházi előadásokra, szórakozó- kel a bölcsészek és ttk-sok levél után belefáradt a számolásba. S akkor következett egy szászt németül, vagy egy fele... szonylag szerény keretek köhelyekre is. A legtakaréko- mögött s három brigádjuk a feladatott levelek másik yenkeet angolul, egy len/ • zött működtek; jellemzésül sabbak pedig az idegenveze- csak tizedik, tizenharmadik gyelt oroszul hallanak beelég egy a d a t is: ez évben tési díjakból félretettek ma- és tizenhatodik helyet tudta Kialakulóban van a „földművesek" és „gyűjtögetők 1 " szólni (érteni ugyan ma sem mellett a „kézműves" réteg is a tábor ban. Az egyik sátor összesen két azaz kettő hallguknak annyit, hogy megva- megszerezni. lőtt például borbély üzletet nyitott — egyelőre iparenVgató végzi el pl. a francia értik mindig őket), hanem a lósították régi álmukat: egy edély nélkül — egy erre a szakmába hivatást érnemzeti tulajdonságok, szoszakot. külföldi u t a z á s t A szegediek közül minden- ző fiatalember. Szerszáma nincs több egy fésűnél és egy kások, különcségek is tapintesetre a bölcsészek a verseny örömollónál, de annál jobban bnzzog benne a fodrászi A hallgatóknak, akik több- hatóan rajzolódtak ki a szeKissé idealizált a kép? Le- éllovasai és elsőszámú esélye- becsvágy s mint t u d j u k a felbuzdult becsvágy csodákra nyire meglehetősen hiányos mük előtt. A legkülönbözőbb het. Mindenesetre csak a j á n sei, hiszen a kilencedik he- képes. Akár kerömolló nélkül is. előképzettséggel kezdték meg emberekkel * ismerkednek lani tudjuk a fiatalabb lyen levő Lantos István vetanulmányaikat, csakhamar meg: egyszerű lengyel mun- nyelvszakosoknak is: végezNemcsak a küldött levél lehet sok, hanem a kapott zette 14. számú brigád napok rá kellett döbbenniük arra, kásokkal és a diplomáciai zenek idegenvezetői, tolmá- alatt felzárkózhat a legjob- levél is. Az egyik budapesti fiú a naponta kapott levelek hogy az egyetemen sok min- testület tagjaival, számát tekintve rekordot állított fel. Egyetlen leánytól szovjet cs* m u n k á t legalábbis, amíg bakhoz. egyetlen napon — öt levelet kapott. Mily nagyon nagy a dent meg lehet tanulni, csak mérnökökkel és nyugati ú j - az oktatási reform meg nem a Reméljük, hogy a három szerelem hatalma és bolondsága! S vajon elolvasta-e éppen beszélni nem fognak ságírókkal ás amerikai szal- valósul. Sőt, talán azután barátunk valamennyi levelét? Néhány elfogultnak, vagy orvos-brigád Sugatagi Ödön, tudni soha a kiválasztott makalapos öregasszonyokkal, k . pláne irigynek nem mondható sátorlakók szerint ez „egyLégrádi Ferenc és Tompa szerűen abnormális". A felmerült nyelven. Kapórs jött tehát szentimentális angol gyárokérdést kérdőivek közGyörgy vezetésével megem- rebocsájtásával Kanyó Zoltán kívánjuk eldönteni. az idegenforgalom: amíg

К о ш István látogatása Tárnokon

Szegedi sikerek a kibontakozó munkaversenyben

Nyelvszakos egyetemi hallgatók és az idegenvezetés

Táutalá mozaik

K e g y e t l e n Táros

Megjegyzések két novellához Rendszeresen elolvasom a lap szépirodalmi rovatában közölt novellákat és verseket. A művek szerzőinek többségét magam is jól ismerem, hallgatótársaim. Ezért is vetettem papírra néhány gondolatot két novellával kapcsolatban. Amikor Haraszti Imre Uégiveszély című írását olvastam, eszembe jutott, hogy mi már szinte csak képekről, filmekről tudjuk, mi a háború. Mi a béke gyermekei vagyunk, akiket a mánalc problémái, gondjai foglalkoztatnak. Mit mond Haraszti Imre novellájában erről a Máról? Semmit.

túlzott rokonszenve csendül ki hőse iránt, s ez a rokonszenv zavarja az írót hőse hibáinak bemutatásában is. Azt hiszem, nekünk egyetemista fiataloknak első tollproblémáink közben sem szabadna elfeledkeznünk, hogy kötelességünk írásainkkal is segíteni mindannyiunk közös gondjainak, problémáinak megoldását. Ma ilyen írásokra van szükség. Ajtony Árpád

SZEGEDI EGYETEM

<Vtuu

JHikLéti

TUDOM Tudom, hogy elmennél néha, hívnak a hosszú hidak s belefújnád egy buborékba hétköznapjaidat. Elfogynak lassan a fákon semmiből-fújt szeleid. Nem szabadulsz, csak az álom és a bor melegít De ahhoz, ki tegnap voltál, szótalanul köt a hűség s nincsen a hétköznapoknál bölcsebb keserűség.

Lovak

Nem hiszem, hogy a főiskolás írónak a második világháború idejéből ilyenféle élményei lehetnének. Hát akkor miért nem ír arról, amit most élünk át, mindannyian? Miért nem arról ír, hogy élnek, hogy gondolkodnak ma az emberek.

Szollár Ákos r a j z a

Miteó-i

Cfaravr:

Bistey András Menekülés című elbeszélése ilyen mai témát dolgoz fel. Épp ezért visszhangja, hatása is nagyobb volt az előbbinél, noha vannak az írói ábrázolásnak komoly hibái ebben a novellában. Következetlen az író, hősének bemutatásában. A társai által leváltott és magára maradó KISZ-titkár sorsának leírásából az író

Fráter Loránd r a j z a

H É T K Ö Z N A P I TÖRTÉNET Bouis Brichon, J

•volt párizsi munkás,

Bólint Gyula:

megölte feleségét* r

gyermekeit és önmagát,

Ny ÁRI BALLADA. 1953

> ; ' .

egy közönséges

konyhakéssel. Így szólt a rendőri jelentés, és felsikoltott a gyáros, a bankár

felesége: •— Micsoda népség, istenem! *

Pereg a f i i m U ^ CA rendőrség ú j eszközökkel dolgozik.) helyszíni szemle, precízen.: a lakás: egy szoba, homályos, büdös és hideg, rozsdás sparhelt, ágy, asztal és s z e m é t ; : : És öt test fekszik mereven. Az apa arcán görcsös fájdalom négyen, mintha álmodnának. — Kíváncsi szernek tolakodnak az ablak piszkos üvegén, sbesizélnek: »nőügy* »részeg volt-« »tatán megőrült« és 3 szomszéd megjegyzi halkan: »négy n a p j a már, hogy nem evett« Csak egy pillanatra villan fel a kép: az-asztalon olajo6 papír ELBOCSÁTVA, de ezt m á r senki se látta. Gondolkozva ülnek a-nyomozók, rágyújtanak, ásítoznak ós tépelődnek: Miért?.. . miért? miért?—»1

1953. augusztus 19. Alighogy csak pirkad, amikor el- dig. Hányféle hangsúllyal, hányféleképp eltorzult arccal kezdünk csépelni. Maroslelle szűk udvaraiba gyűjtött so- kísérve. Volt, amikor feleltem nekik. Most hallgatok. Jobb vány asztagokat gyorsan felfalja gépünk. A munkások szót- így. Csendes embernek látszik, kötelességtudónak. Ez belanok. Dologhoz szokott izmaik most sem hagyják cserben adja, ha éhenhal, akkor is. Talán fél is? őket, mégis valahogy nehezebben megy minden ma. »Utolsó » . » nap. Vége az idénynek. Holnap otthon leszünk. Asszony, gyerek, ünnepi ebéd vár, csirkepaprikás, b o r . . . Holnap Szent István ü n n e p e . . . « Ok erre gondolnak. Én pedig a A cséplés el kezdesen e k e l s o napjaiban tortént. Egy kumegmaradt tíz nap szünidőre. Ebből az izzó nyárból nekem aklistara megerett gazda kiallott a tanyaja elé, es csípőre ennyi gyerekélet maradt. Ezután éjjel-nappal folyton csak tett kezzel várt bennünket; olvasni fogok, mindennap moziban leszek és kiülök dél— Na, möggyüttek? — kérdezte kihívóan. Kezdtünk utánonként a korzóra. beállni, az emberek lepakoltak az akácfák alá, közben heMa csépelünk utoljára, ötvenedik megnyújtott nap. vesen gesztikulálva magyarázta gépészünknek: Reggel frissebbek voltunk mindig a napnál, és este a tel_ i n n e n aztán nem visznek el egy szem gabonát se! jes sötétség verte ki kezünkből a munkát. Közben mégis- Hallgattam ám én is a rádiót! mertük egymást. Legtöbbjük a p á m lehetett volna. Tudtam, _ M i n t h a ^ „ a p t ö r t é n t volna. — E s t e h{jt ó r a y o l t hogy melyik milyen ügyes, eros kitartó es k á r o m k o d ó A I ] y e n k o r á n s o s e m á l l t u n k le, ha jó volt a gépünk. Megbeszédes Pali bácsitól, a molnartol sok mindent hallottam s z a k a d á s i g d o i g5o z n a k ^ emberek, sokat akarnak keresni. róluk. Legtöbbet Jóskával lehettem együtt. Ö a segedge' eneedem óm elkezdeni' Halliák-é' — Dészünk Velem egykorú srác. Aránytalanul hosszú keze — De csak reggel engedem ám elkezdeni! H a l l j a k - e . — t0ka;la me eme em és nagy lapát m a n c L van. Görbe lábait, ha tehette, nad** ^ ^ ®ett" rágba rejtette. Első találkozásunkkor groteszksege mosolyt "erek köréje gyűltek. fakasztott belőlem. Aztán megszoktam őt is olyannak, ami— Mit képzel, csak nem maga dirigál nekünk?! — léplyen Rendes fickó egyébként. Jámbor, kicsit bárgyú oly- tem elé. Rámnézett. Csak most vett észre. Szemei szúrásra kor de jól kijövök vele. Meg aztán összefűz bennünket az készülő vasvillák. Száját megvetően elhúzta, s tömött b a j is, hogy szeretném a kerékpárját megvenni, mivel neki sza félrebillent. níost már motorra f á j a foga. Roppantul tetszik a csillogo, — Ez az én portám! Itt én vagyok az úr! fényes kerékpár. Mindennap megtörölgeti megolajozza. Az _ G y e r ü n k tovább, _ a d t a m u a p a r a n c s o t É I v e z t e m ő szavaival élve: »megeteti«. Ki is probaltam, amikor ¿ a a h e l y z e t e t T u d t a m , hogy senki se szólhat ellene. Hogy fog kányszékről Algyőre kellett vonulnunk a Vitéz telepieknek ^ később gép után szaladgálni. Cséplőgép ellenőri posztóm csépelni. Életem első kerékpártúrája volt ez. Izgalmas, ér- remegő hangomat is elvette. Magam is csodáltam, hogy dekes, mint minden először. milyen erélyes és határozott voltam. Száraz, homokos dűlőJóska az utolsó napon is szertartaeosan megtisztogatja u t a k o n vánszorgott át a felizzott traktor a cséplővel a máa traktort. Minden reggele így kezdődik. Finoman, raerosen s i k tanyába. Lehangoltan baktattam utána. Osztályharc? és szépen kell »leápolni« a masinat. Ez nem parancs, ez a Ez az l e n n e ' . . vérében fészkel. A lovat szereti így a parasztember. Aztán a k e r é k p á r j a következik. Észreveszi, hogy akarattal nem • * * nézek oda. Rámkiabál: _ — Üev kell ennek járni, mint az órának! — Mindig Nagynehezen kivontatják a gepet az udvarból. A géezt mondja. Pész nagyokat káromkodik közben: — Príma masina, meg kell hagyni — felelem. — Ki az úristen látott még ilyen szokást! Még jó, hogy Megveszed? nem a padláson kell elcsépelnünk! Torkomra ragadnak a szavak, s a felrebbenő gondolaA gazda megáll a kiskapuban, homlokára tolja kalaptok megriasztják a szívemet. j á t Silabizálja a kapott papírokat. Nem jól fizetett az idén — Ruhára kell a pénz. Jövőre érettségizek. Szép fekete a gabona. Irigykedve gondol szomszédjára, akinek kedveruhát kapok . . . zett a szerencse, pedig az se kelt fel soha korábban nála. Jóska nagy bárányszemeivel rámkacsint. Részvét mo- A szája lelakatolva marad. Majd odabent elszabadulhatnak solyog r á m belőle. Megvigasztal. »Nem baj, kisöreg! Sose a robbanó szavak, búsulj! Nem olyan fontos az a kerékpár most«! Mit gondolhatnak rólam? Amikor a cséplőgép jarasa egyenletessé válik, tudom, hogy elfogytak a kévék, megyünk tovább . . . Ekkor követ• « * kezek én: azaz az adminisztráció. Előszedem a nyomtatványokat, megnézem, mi van a gazdakönyvben. Zsíros kalapú Amikor az évzáró utón otthon előálltam a tervemmel, ember áll elém. Nagy orra van. Mezítlábas, rongyos nad- h o g y jelentkezem cséplőgéphez, megkövülten néztek rám. rag log rajta A n y á m szólaH m e g először. — Ennyi a cséplőrész, és ennyit bead! — mondom gé— Leszúrnak ott, édes fiam! Nagyon vadak a paraszpiesen. — Alig marad valami! — Hányszor hallottam már ed- t o k . . .

SZEGEDI .EGYETEM

% filmek uédettoéte* Szabd

Levél egy mocdlótogatóhoz

Pergett a film. Egy japán mutatkoztál«. Arcvonásaidat emberpárt láttunk dolgozni. most is elrejtette a sötét, de Vizet hordtak kicsi f ö l d j ü k r e talán most elmondhatom Nenagyon messziről. A nehéz ked, a véleményemet magakapcsolatban. tehertől hajló r ú d n e m gör- tartásoddal bítette meg hátukat, de lép- Ugyanis érthetetlen előttem, teik tétova ritmusa, félig le- kulturálatlanságod és értethunyt szemük beszédes szo- lenséged oka! Ennyire igénylennél önmagaddal morúsága felső fokon szólt telen mindennapi néma küzdel- szemben? Ennyire felszínesen mükről, harcukról a termé- .keresnél élményt egy művészi szet, a perzselő nap, a kopár akotásban? Mert ha tényleg értéktelen művekről lenne sziget ellen. Ám ekkor itt-ott beszélge- szó! De. mint ezt>te is hallottad a Föld-et megelőző kis tés kezdődött a nézőtéren. elemző előadásból, a pártosLehet, hogy nem mindenki- sággal éppen nem vádolható nek tetszik a film? A z a j brüsszeli zsűri a világ legjobb erre mutatott. S ekkor T e az 12 f i l m j e közé sorolta művéelőttem levő sorban felállsz, szi erényei alapján Dovzsenko hangosan megjegyzéseket t e - a l k o t á s á t Vajon ilyen nagy szel, szidod a filmet, m a j d különbség lenne a szakembe»Aludni otthon is lehet!-« fel- rek és a közönség véleménye kiáltással megindulsz a ki- között? A tények nem ezt mujárat felé. Jó hangosan fel- tatták. R a j t a d kívül sokan csapod székedet s amíg a ha különböző mértékben is, sor közepéről kijutsz a szé- d e értékelték, élvezték azt, lére. vagy háromszor meg- amit Te csak zavarkeltésre loegállsz vitatkozni azokkal, találtál érdemesnek. akik nem osztják nézetedet, Arra kérlek befejezésül, helytelenítik lármásságodat. Amikor kinyitod az oldál-aj- hogy n e ítélj elhamarkodottót, a fény o d a r á n t j a tekin- tan, és fogadd több megértetemet. S Te, mielőtt kilép- téssel az igazi művészi alkonél az utcára, utolsó döfés- tásokat! Természetesen jogod ként sziszeged a közönség fe- van elutasítani azt, ami nem nyeri meg tetszésedet, méglé: — »Sznobok!« Aztán ismét moziban lát- oly felháborodottan is — kulemberhez, egyetemistátalak. Az egyetemi filmmú- turált hoz méltó keretek között! zeum előadásán találkoztunk. Ügy hiszem, A kopár sziget Dovzsenko klasszikus alkotá- és a Föld esetében messzire sát, a Föld-et vetítették. Nemvetetted a sulykot, ezek a filsokkal a film kezdete után m e k magas művészi fokon ismét magadra vontad a fi- komoly gondolatokkal szóltak gyelmet: eleinte hangos meg- hozzánk, hozzád is. Hogy Te jegyeésekkel »szórakoztattad« nem hallottál meg belőlük a körülötted ülőket, m a j d fel- semmit, az csak r a j t a d m ú álltái és nagy zajjal kivonul- lott. Próbálj felnőni hozzátál a teremből, sértődöttsé- juk! gednek többször is hangot Példádat azért is idéztem adva. Ez a második találkozás ösz- nyilvánosság elé, mert eseted tönzött levélírásra. Néhány sajnos nem volt egyedülálló. Csányi Miklós nap alatt kétszer is »be-

¿aa:

MAGASBÓL TENGERFENÉKEN

Kék hullámokon ring a messziség, fölötte habzik fehéren az ég. Tengeralatti t á j a nyári dél, hol minden élő öntudatlan él: tüskés sugarukat villogva hordják kerek sünök és puffadt ugorkák, vörös lejtőkre tapadnak a házak, mint korallra a meszes csigavázak, lágy medúzák és áttetsző halak huzal-polipok karjai alatt. Kettényílik a csend fehér héja, néma kagylók gyöngyházszín karéja. Arcom előtt a fű hegyére száll gyerekkorom — egy katicabogár.

Nyár

Fráter Lóránd rajza.

Nem fogadtak örömmel. A z igaz. Dehát ezek az egy- föld. Mitől? Fáradtságtól vagy idegességtől? Mint gyenge esti szellő kel ú t j á r a a hír valahonnan a szerű emberek, akikkel együtt alszunk a cséplőgép alatt, sor elejéről. »Tegnap este belement a Tiszába egy búzásvagy az istállóban, csak nem tekintenek ellenségüknek? . ^ ...... v • • zsákkal teli vontató, miközben a vezető az erdőben a dol• ..: " 1 gát végezte. Nem jól húzta be a íéket!« A lehangoló hír toA nap veszedelmes gyorsasággal kúszik felfelé az égen. vább repül. Várakozó karavánunk lassan fogy. Sötét van, Mindenkire átragad a gépész idegessége. Átkozódnak, és amikor ránk kerül a sor. A révész is okoskodik, nem akar szabálytalanul dolgoznak. Zabáltatják a kévéket, bőg a átvinni bennünket csak reggel, mert tegnap is b a j történt. masina. Ezt nem lehet észre nem vepni. Mégsem szólok. Megpróbáljuk rábeszélni az ellenkezőjére. Nem lehet vele Utolsó nap vesszek össze velük? Különben is igazuk van. értelmesen szót érteni. Ekkor következik a szentségelés. Ez Sietnek. Haza akarnak ma érni. Joguk van az ünnephez! se használ. Semmi kis emberke a révész, még nálam is — Egyenek! — kínál bennünket a gazda, s »megnyug- véznább. — Nem lehet, sötét van! — rikácsolja atyaisteni pózba merevedve, és a szekereket viszi csak át. Négyen eltat«: úgy sem szabadulunk félháromnál előbb! indulnak közülünk gyalog. — A többire szükség van! — — Mi van? — ordítja valamelyik. m o n d j a a gépész. Itt kell éjszakáznunk a parton, össze— Tökkáposzta . . . csípnek a szúnyogok. — Borítsa a f e j é r e ! . . . Nagy röhögés. Az egyik polyvás Lerögzítik a cséplőt leáll a traktor. Telihold lebeg a vályogot köp. Tovább! Ügy a k a r u n k ettől az utolsó kazaltól megsza- víz fölé. Kórusban zümmögnek a szúnyogok, és vérszomjabadulni, mint égő ruhától. Nem izgatom miatta magam. sán keringenek. Nem tudok aludni tőlük. Jóska se. Leülünk a vízparton egy kőre. Ezüstösen csillog a sima folyótükör. Leülök egy árnyékos fa a l á . . . Kettesben egy lánnyal, suttogás . . . — Igaza volt a »magyarnak« — állapítom meg, amikor Mennyi romantika három után végzünk. Rohanás a tanácshoz! Persze, vára- Meg akarom kérdezni a segédgépésztől: szép ez neki is? Idegesnek látszik. Visszamegy a géphez. — Ilyenkor lekozni kell. Aztán meg okoskodnak, hogy a falu másik vé- hetne jó verset írni — gondolom — ha most Petőfi lennék, gében van még öt porta, s amíg ott nem csépelünk el, nem akkor nagyon szépet költenék . . . Megfoghatatlan nyomás mehetünk sehová! nehezedik rám, és fellángoló emlékeimet hűvös eső veri el. — Az nem a mi területünk, mi kész vagyunk! »Nem álmodozni kell, és nem verseken kotlani! El kellett — Nem értik? A tervről van szó! — magyaráz a skatu- volna intéznem, hogy átvigyenek bennünket. Cselekedni lyafej ü. kell! A kinyilatkoztatásoktól megcsömörlöttek m á r az em— Rossz a gépünk, szórja a szemet! — vágom ki ma- berek. Abban hisznek, amit l á t n a k . . . « Jóska kivételével valamennyien alszanak, amikor lefekszek. Fáradtan, beteg gam. Dühösen rámvillog. — Mért nem vigyáztak jobban rá? — »Add ide azt a pa- hangon megszólal: — Nem volt jó a d i n n y e . . . Te nem vagy rosszul? pírt, aztán pofázhatsz!« Jól k i f ú j o m magam, amikor elen— Nem. Aludjunk mi is. gednek. Indulás! » • • — Nem megy. Nagyon nyugtalan v a g y o k . « A cséplőmunkások felfekszenek a gép tetejére. Számolgatják, hogy mikor érnek haza. Én gyalogolok egy kic s i t Könnyűnek és nagyon nagy gyereknek érzem magam Ladik jön a túloldalról. Jól hallani az evezőcsapásokat. m o s t Nem is igaz, hogy én voltam, aki v o l t a m Az csak A gépész felébred, káromkodik: szerep volt. Felnőtt játék. Legszívesebben cigánykereket — Az anyjuk szentségit még a pokrócon keresztül is hánynék. Dudorászni kezdek. Az örökké mezítláb járó öreg Molnár lépked mellettem. Rekedtes hangon elkezd beszél- szívják a v é r e m e t ! . . . Álmosan r á n k mered: — Veletek mi van? Mért nem alszotok? getni: — Semmi, nincs semmi — feleli Jóska. — Nézze! Az a földdarab a l idén parlagon m a r a d t . — — Hány óra? — Hány hold lehet? — Éjfél lesz öt perc múlva . . . — Harminc k ö r ü l . . . Ismeretlen férfi lép ki a ladikból. Felénk tart. — Olyan sok? — Ez a bátyám! — lepődik meg Jóska. — Mi történt? — Ezt is mi fizetjük meg! — Apánk haldoklik a klinikán, leszúrták. Gyere gyorMérges vagyok rá. Mit törni a fejem ilyesmivel! Nem san, ha látni akarod. érdekel. Szomorúan felmászok a mozgó cséplő tetejére. Gyönyörű idő van. Az ég halványkék k á r p i t j a talán még sosem volt bársonyosabb. A zümmögő délutáni levegőben Milyen lomhán úszik a ladik. Szomorúfűzek isznak a millió édes illat táncol. Jóska közben huncutságon töri a Tisza vizéből, amelybe csillagok nevetnék belé. Mért nem f e j é t Látom a szeméből. I n t Közelébb csúszók. tudnak zokogni a csillagok?! — Látod, a kukoricáson túl mi van? — Mi volt Jóska a p j a ? — kérdezem a gépészt. — Mi? — ö szedte össze a b e a d á s t . . . — DinnyeföW... — Rendes ember volt? — Vállat von. Hallgat. Éjfél van. Halkan szól: — Nem bántott soha . . . Szürkületkor érünk a tápéi komphoz, es beallunk a — Másokat se? várakozó szekerek után. - Sose érünk át - mondjak töb— Ragaszkodott nagyon a s z a b á l y o k h o z . . . ben V « t a g l á t ha tó por úszik a hűlő levegőben, s orrunkat Átérnek a másik oldalra. Ott is éppolyan sötét van, megcsapja % tiszaparti füzesek jellegzetes szaga, dobhar- mint itt. Kettőnk között évezredes nyugodtsággal folydo- . I tvánkat pedig meg-meglóduló ritmusával feszíti a traktor- gál az ezüst színű víz. ¿ ü b ö í é s . ^ á w . d S S dőlünk a ledobott ponyvára. Reszket a \

G. Kázmér halála 'A Bolhatenyésztő és Tetúlábbegyüjtő Vállalat nagy lázban égett. A Minisztérium a beküldött jelentések alapján olyan magasra értékelte a Vállalat munkáját, hogy érdemesnek tartotta az Élüzem kitüntető címre. A kitüntető címet, s ami még annál is pontosabb, a jutalmakat ünnepélyes keretek között szándékoztak átadni. Erre az alkalomra leuta- . zott a Nagyember is a Minisztériumból Az ünnepély megkezdésére, a szokástól eltérően, zsúfolásig megtelt a díszterem. A megnyitó kitűzött időpontja után jó félórával bevonult az Igazgatóság, reprezentációs italoktól kipirultán. Az ünnepi beszédet Dogmatikus Frici, az üb-elnök tartotta. Igaz, nem figyeltek rá túlzottan, de csak vége lett valahogy. A teremben csend lett: szólásra emelkedett a Nagyember és ünnepélyesen átadta az Élüzem kitüntető címet. Ezután következett az est fénypontja — a jutalomosztás. Simamodorú Henrik, a vállalat igazgatója először arról beszélt, hogy igazságosan milyen nehéz jutalmat osztani. Mindenkinek nem tudnak adni, aki jó munkát végzett és így tovább, és így tovább. Mikor a szerencse kegyeltjeinek nevét kezdte olvasni, halálos csend uralkodott a teremben, a hallgatóság még a lélegzetét is visszafojtva figyelt. A jutalomosztást kultúrműsor követte. Gerinctelen Kázmért, a vállalat egyik előadóját, úgy látszott, hogy a sors kegyeibe vette ezen a napon. Nem elég, hogy jutalmat kapott, de még azon különös szerencsében is részesülhetett: a vezérkar mögött ülhetett, pontosan a Nagyember csodálatos rózsaszínben játszó koponyája mögött. Gerinctelen Kázmér a sors ilyen nagyfokú kegyétől ellágyulva hunyta le szemét. Egyszer csak, mint derült égből a villám, úgy csavarta meg a nátha Kázmér orrát. Elvörösödött, elkékült. míg végül akkorát tüsszentett, mintha az ég dördült volna meg. Sokan ki is néztek az ablakon. Ö, elképzelni is rettenetes mi történt. Gerinctelen Kázmér a Nagyember gyerekpopsira emlékeztető fejét lefröcskölte, de olyan istenesen, hogy az negyedóráig is törülközött. Kapott a vizözönből az igazgató és az üb is, akik a Nagyember jobbján, illetőleg balján ültek Gerinctelen Kázmér rémülten esedezett bocsánatért. A Nagyember szóra sem méltatva nézte tovább a műsort. Kázmér újra előrehajolt, hogy ismételten bocsánatot kérjen. A Nagyember rosszallóan mordult el: — Jaj, hagyjon békén! Ne zaklasson! A szünetben dacolva Simamodorú és Dogmatikus Frici rosszalló tekintetével, odament a

Nagyemberhez és lénkségét legyőzve szólította:

fémeg-

— Az imént leprüszköltem, Nagyember elvtárs ... Bocsásson meg... Én igazán... Nem azért, hogy... — Rég elfelejtettem az egészet és maga még mindig ugyanazt hajtja. Hagyjon végre békén — szólt a Nagyember és tüntetően elfordult. Kázmér bambán elmosolyodott és szótlanul visszabotorkált a teredbe, ahol jókedv uralkodott, mivel a szünetben mindenki ivott, akik jutalmat kaptak örömükben, akik nem kaptak, bánatukban. Gerinctelen kartárs azonban szomorúan üldögélt. »Azt mondja elfelejtette, a szeméből meg csak úgy árad a gyűlölet — gondolta magában. — Mi lesz. ha azt hiszi, szántszándékkal köptem le. Esetleg szól Simamodorúnak, helyezzenek kisebb beosztásba. Talán el is bocsátanak, hiszen rám is bizonyíthatják, hogy akarattal köptem le a Nagyembert.* Otthon újra megtanácskozta a dolgot feleségével. Neje eleinte nem tulajdonított nagy fontosságot a történetnek, mondván: —rtiát kétszer is bocsánatot kértél. Amikor Kázmér előadta aggályait: Esetleg a Nagyember szólt az igazgatónak, büntessék meg. Ez jó ok Nyalis Tódornak, hogy felhasználja ellene stb., stb., felesége azt tanácsolta, hogy hivatalos kiküldetésben utazzon fel Pestre és kérjen bocsánatot mégegyszer a Nagyembertőt. Harmadnap Gerinctelen Kázmér felvette vadonatúj sötétszürke ruháját és felutazott Pestre. A Minisztériumban a Nagyember egyáltalán nem emlékezett rá. Kázmér dadogva előadta, hogy mit akar. A Nagyember erre kidobta. Másnap, harmadnap megint elment, negyednap már be se engedték a Minisztériumba. Gerinctelen porig le volt sújtva és hazautazott. Otthon feleségétől megtudta, hogy az avanzsáló Dörmögő Dömötör helyett nem ő lett az osztályvezető, hanem Nyalis Tódor. Kázmér biztosra vette, azért, mert leköpte a Nagyembert és Nyalis ezt felhasználva megfúrta. Szinte maga előtt látta Tódor diadalmas vigyorát... S ekkor szívéhez kapott és összeesett. Csehov után szabadon és dühösen írta Erdei Mihály ily

SZEGEDI EGYETEM

Meghall dr. Rávnay Tamás a z Orvostudományi Egyetem rektora Mély részvéttel kísérték el utolsó ú t j á r a július 18-án dr. Rávnay T a m á s egyetemi tanárt, az orvostudományok kandidátusát, a szegedi Orvostudományi Egyetem rektorit. Hozzátartozók, barátok, m u n k a t á r s a k és tisztelők, hálás betegei hozták el a Dugonics tért egyéfem előcsarnokában felállított ravatalhoz a kegyfef« fe a megemlékezés virágait. A megjelentek előtt az egyetem tanácsa nevében dr. Tóth Károly egyetemi tanár, rektorhelyettés Mícsúzött - z elhányt tói. Dr. Rávnay Tamást a belvárosi temetőben, a város? tanács által adományozott díszsírhelyen temették el. Megemlékezésül részleteket közlünk át. Tóth Károly rektorhelyettes — m a már az Orvostudttttányl Egyetem ü j rektora — búcsúbeszédéből. 1940. október 19-én nevezték ki a Szegedi Egyetem Bőr- és Nemibeteg Klinika igazgatójává át. Rávnay Tamás egyetemi tanárt. Közel negyed századon át oktatott, gyógyított, búvárkodlott, vett részt a közéleti munkában, de ma fordul elő et»ő iebén, hogy távolmaradásét sem szóban, sem írásiban nem mentette Rf. A munkában< példamutatásban, kötelességteljesítésben nem ismert határt. Pontos, lelkiismeretes volt, mindig szakított magának időt a talán jelentéktelennek tűnő ügyes-botja* dolgok meghallgatásáraf és elintézésére is. Alig két hónapja, május 8án ünnepeltük 70. születésnapja atkaimából. Reméltük, hogy még soká él jó egészségben és dolgozik közöttünk, eUát bennünket bölcs tanácsaival. A közelgő végzet, a köny&rtelen jövő még előttünk sem volt ismeretes. De ő is még telve volt tervekkel, elképzeléssekket. Ügy érzem, valami sejtés mégis lappanghatott benne. Mintha érezte volna, hogy nincs sok idő Hátra, olyan lendülettel vetette magát a munkába, olyan fokozott követelményeket állított fel magával szemben, ami még egy fiatal embernek is sok lett volna. Megrendülten fogadtuk július 14-én m hírt, hom dr. Rávnay Tamás egy. tanár, egyetemünk gazdag tapasztalatokkal rendelkező megfontolt ét bölcs vezetője, tanártársainak megértő és hü barátja, a hallgatók odaadó és lelkes oktatója, sok-sok beteg szenvedésének enyhítő és gyógyUó orvosa eOcöttözött az élők sorából. Egy oktató, nevelő számára nincs nagyobb elismerés, mint az, hogy fáradsága nem volt hiábavaló. És Rávnay Tamás életéből rxtn mit tanulni. Tudományos munkásságának termése bőséges volt. Közel százra tehető közleményeinek száma. Érdeklődési köre a dermatológia — venerológta legkülönbözőbb területére terjedt ki. A MTA 1952-ben. az orvostudományok kandidátusa címmel tüntette ki. A »Magyar Dermatológia Társulat« társelnökévé és ugyanabban az időben « »Magyar Dermatológiai Társulat Délvidéki fiókja« elnökévé vá-

lasztotta. Gazdűg, sok évtizedes klinikai tapasztalatokén nyugvó orvosi tudásának gyümölcsét bőségesen osztogatta szakmai-tátsadalrni munkásságában ii. Számos tudományos és továbbképző ülést rendezett a szegedi Orvostudományi Egyetem körzetéhez tartozó terviét szákorvosai számára. Ezeken áz üléseken nemcsak mint gyógyító orvos nyilafkűéótt meg, hanem minden alkalmat megragadott arra ii, hogy fiatalabb kollégái figyelmét az orvos etikai kérdésekre is felhívja. Jelentős részt vállalt a Detmatológiai Társulat munkájában is. Minden szakmáját érintő kérdés mélységeién érdekelte, megjelenésére. Véleményére, munkavállalalására mindig számítani lehetett. De nekünk, akik a* utóbbi két is fél évtizedben együtt éltünk és dolgoztunk vele nemcsak ezek jelentették a maradandót, hanem maga Rávnay Tamás az oktató, az orvos is az ember. Az oktatás, a tanítás a legbensőbb szívügye volt. Fájdalmasan érintette minden — önhibáján kívül — elmulasztott óra. Fáradhatatlanul olvasott, gyűjtögette az újabb eredményeket is azokat évről évre felhasználta az oktatásban. Még az utóbbi/időben is olyan lelkiismeretesen készült minden előadásra, mint neguven évvel ezelőtt, amikor először lépett a hallgatóság elé, melyet nagyrabecsült és tisztelt. Meggyőződése az volt, hogy az oktatónak úgy kell az előadásra felkészülnie, úgy kell az előadást felépítenie, hogy az vonzzon, lelkesítsen, magával ragadjon. Ez a lelkesültsége, modernsége, az új eredményekkel állandóan lépést tartó lendülete, a fiatalsággal, az irodalmon keresztül állandó kapcsolatot tartó érdeklődése konzerválta üt hajlott korában is fiatal oktatónak. 0 voit az első orvospro/WWi egyetemünkön, akit az egészségügyi miniszter 1952-ben »Kiváló orvos- címmel tüntetett ki. Ajtaja mindig nyitva állott a klinika minden dolgozója előtt. Zárkózottnak tűnő magatartása mögött mélységes együttérzés, nagylelkűség és igaz

emberi jósá§ húzódott tmg. Mindenkit szívesen mégKMlgatott és segítséget nyújtott a rászorultaknak> Az igásságkeresés kérlelhetetlen híve volt. Soha senKit élőre il nem ítélt és amíg maga ts meg nem győződött a vád alaposságáról is helytállóságáról, senkinek a legcsekélyebb bántódása nem történhetett. Ha mulasztást észlelt és fenyíteni volt kénytelen, mindig a nevelés gondolata vezérelte. Nem lenne teljés a kép, ha nem emlékeznénk meg pár szóval egyetemi közéleti munkásságáról is. Ezen a területen is önmagát adta. Nem tmda, hogy a Kar bizalma nem is egyszer felije fordult. És milyen nehéz időkben vállalta ezeket a feladatokat. Semmi esttri urn önző szándékból, hanem a kőt, a Kar, az Egyetem iránt érzett felelősségérzetből. 194»— 44 évben dékán, 1944—45. évben prodékán volt. Amikor sokan menekültek e tisztségek elől, amikor egyetek tiiztánlátátát elhomályosította a háború vérei köde, 6 maradt, bectülettel helytállt ét titsta kézzel, emelt fővel, nem etökkenó optimizmussal tátott hozzá az újjáépítét fáradságot munkájához. Azután limit Jött egy nehéz idő. Jött 198«. És át megint ctak ott találjuk a tisztségviselők között. 19S2-~57-ig dékánhelyettelként működött. Helytálláiát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy s rövid, de pusztító zivatar elmúlása után már az 1957—58-as tanév második félévében megbízott rektor volt. Klasszikusokon nevelkedett humanista volt, akiben állandó viaskodás folyt a s orvot természettudományos materialista és a régi világ idealista nevelésének eszméi kőzött. Folyton az « t a t kereste, kutatta, ötzintén becsületesen szerette.. a népet, a szenvedőket, az elnyomottakat. Ez az ötzinte humanizmus, a becsületet nyíltság, amely mentes volt minden előítélettől, átsegítette a legnehezebb helyzetekben ét irányította etelekedeteiben ts. És ez életének talán legnagyobb, legnemesebb tanulsága. őszintén kell hinni abban, hogy a földi Javák mindenkit megilletnek, és hogy semmi sem öncélú az életben. A tudományban, a gyógyító munkában való kiváló jártasság, lexikális tudás hatalmas halmaza, mind nem ér semmit, ha azt közvetve, vagy közvetlenül nem s köz Javára hasznosítjuk. Ha ebben egyetértünk, akkor már megtaláljuk a közös utat, mint ahogy Rávnay Tamás mindig megtalálta.

Tülib, mint 400 hallgat! telezte be idén tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen

Ötvenöt

új doktort

A József Attila Tudományegyetem h á r o m karán több m i n t 3 ezer egyetemi hallgató tanult az elmúlt tanévben. Közülük több m i n t 400 fiatal fejezte be tanulmányait, és kapott diplomáit. A végzett bölcsész, jogász és ttk-s diplomások valamennyien elhelyezkedtek, n e m m a r a d t senki a képesítésének megfelelő m u n k a hely nélkül. Az egyetemi fiatalok különösen nagy szorgalommal tanultak, s megnőtt a kitűnő és jelesrendű hallgatók száma. Ez a n n a k köszönhető, hogy a kollégiumi elhelyezések, ösztöndíjak és szociális juttatások, kedvezményes étkeztetések és m á s természetű juttatások odaítélésénél elsősorban a pályázók tanulmányi eredményét veszik figyelembe. Az elmúlt tanév sok szempontból h a t á r k ő volt a fejlődő egyetemi oktatásban. Az egyetemi r e f o r m megvalósításának feladatai álltak az

avattak

ая egyetem

tanévaáré

oktatói m u n k a középpontiéban, s az elért eredmények igazolják a r e f o r m saükségességét. Rendkívül hasanosnak bizonyult például a tanárképzés kiegészítése különböző gyakorlati kérdések ismertetésével. Előadásokat hallgattak a fiatalok az i f j ú sági szervezetek és a kollégiumok munkájáról, szervezési és irányítási feladatokról, továbbá különböző nepművelési kérdésekről Többszáz tanárjelölt vett részt kihelyezett gyakorlatokon, töltött egy-két hetet falun, és szerzett hasznos tapasztalatokat az iskolák és művelődési otthonok életével, m u n k á j á v a l való megismerkedése során. Megkönnyíti a tanárképzéssel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok megismerését az is, hogy a szófiai egyetemmel kötött szerződés után idén hasonló együttmű ködési szerződést kötött a József Attila Tudományegyetem a leningrádi Нет-

ünnepségén

zen Tanárképző Főiskolával és a greifswaldi egyetemmel, A szerződések meghatároezák a tudományos pubUkációk cseréjét, valamint az egyetemi oktatók tapasztalatcsere-látogatásainak letoonyolítását A tudományegyetem tanévzáró ünnepeégén dr. Antalffy György rektor az eleredményeiről sszólva z ó l v a részletesen részletesen elemezte elemezte ax oktató m u n k a tanulságait, s M U többek között az említett szerződések, valamint az oktatási reform végrehajtása során s z e n e i t tapasztalatok jelentőségéről is. Az aulában megtartott ünnepségen 27 jogászt, 11 bölcsészt és 17 végzett TTK-s hallgatót avattak doktorrá. Az nevében — á j doktorok Sárkány Béla mondott köszönetet, s tett Ígéretet arra, hogy valamennyien jó m u n 1 esznek az ú j lom

A magyar matematikus utánpótlás „fellegvára" A

szegedi

Bolyai

Intézet

A matematika módszerei és eredményei igén lényeges szerepet játszanak a tudományokban és a gyakorlati élet Szint« minden területén. A tudomány, a technika mai fejlettsége nem jöhetett volna létre a matematika széleskörű felhasználása nélkül. A hazai matematikai élet egyik c e n t r u ma a József Attila Tudományegyetem Természettudományi K a r á n a k Bolyai Intézete. A2 Intézet nagy m ú l t r a tekint vissza, Az Intézet működését 1920-ban indította meg Haar Alfréd és Riesz f r i g y e s , akik m á r akkor világszerte ismert tudósok voltak. Tevékenységük nyomán az Intézet csakhamar nemzetközi tekintélyre tett szert. Megindították 1922-ben az Intézet Aeta Seientiarum Mathematicarum ctmü folyóiratát, az első olyan folyóiratot Magyarországon, amely kizárólag eredeti m a tematikai m u n k á k idegen nyelven való közlését szolgálta, s szolgálja ma is, Ez a folyóirat először tartalomban, m a j d később f o r m á b a n is csakhamar elérte a világ legnagyobb múltú matematikai folyóiratainak színvonalát. Riesz és Haar mellé 1920-ban harmadik professzornak Kerékjártó Bélát nevezték ki, a geometriai t a n székre. M a j d 1939-ben a budapesti egyetemre távozott K e r é k j é r t ó professzor helyét az Intézetben Szőkefalvi-Nagy Gyula, a Szegedi Tanárképző Főiskola addigi tanára vette át. K e r é k j á r t ó Béla és Szőkefalvi-Nagy Gyula a geometriában, a topológiában, valamint az algebrai geometriában végzett alapvető kutatásaik révén méltán járultak hozzá az Intézet hírnevének még további erősödéséhez.

Változás a felszabadulás után Ebben az időszakban az Intézet Igen kis létszámú, b á r kiváló asszisztenciával (Radő Tibor, K a l m á r László, Lipka István) működött. Ezen a téren a felszabadulás hozott döntő változást. A felszabadulás után az asszisztencia létszáma ugrásszerűen megnövekedett, s ennek megfelelően módosult az Intézet anyagi ellátottsága is. Sz lehetővé tette azt, hogy az Intézet az ország egyik nagy matematikai Iskolájává váljék, amelyben a k i t e r j e d t egyetemi oktatáson kívül ma m á r a matematika számos területén folynak jelentős kutatások. A Bolyai Intézetben jelenleg négy Kossuth-díjas professzor, egy docens, öt adjunktus, négy tanársegéd és egy gyakornok dolgozik. Közülük h á r o m akadémikus, egy a matematikai tudományok doktora, öt pedig a matematikai tudományok kandidátusa. Az Intézet jelenleg hároin tanszák (Analízis, Felsőbb függvénytan, Algebra és Számelmélet) adminisztratív vonatkozású ügyvitelének szervezett egysége. Oktatási és tudományos m u n k á j u k ban a tanszékek természetesen önállóak. Az intézet igazgatói munkakörben az Intézet professzorai évről é v r e váltogatják egymást. Az Intézet jelenlegi igazgatója Tandori Károly professzor. Az Algebra és Számelméleti tanszéket Rédei László professzor, az Analízis tanszéket K a l m á r László professzor, a Felsőbb Függvénytan! tanszéket pedig Szőkefalvi-Nagy Béla professzor vezeti. A Bolyai Intézetben helyesték el a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetének h á rom osztályát, az Algebra és Számelméleti Osztályt, a Funkcionálanalízis Osztályt és a Matematikai Logika és Alkalmazásai Osztályt Ezen osztályok vezetői az Intézet tanszékvezető professzorai, név szerint Rédei László, Szőkefalvi -Hagy Béla és Kalm á r László professzorok. A h á r o m osztályban együttvéve h a t tudományos m u n k a tár* dolgozik.

A gyakorlati élet szolgálatában Az elmúlt évben a Bolyai Intézet tagjainak összesen 6 publikációja Jelent meg hazai vagy külföldi szaklapokban. U j a b ban további 18 dolgozatot nyújtottak be közlésre. Elkészült Rédei László professzor - B e g r ü n d u n g d e r eukliedischen und nichteuklledlschen Geometrien- c. tankönyvének kézirata, amely az Akadémiai Kiadó kiadásában fog megjelenni, v a l a m i n t elkészült Szőkefalvi-Nagy Béla professzor »Valós függvénytan és függvénysorok-« c. egyetemi tankönyvének angol nyelvű változata, amely az Akadémiai Kiadó és a New York-i O x f o r d Universi ty Press kö20* kiadásában jelenik meg. A Bolyai Intézetnek a gyakorlattal való kapcsolata elsősorban az Intézetben a Matematikai Kutató Intézet Matematikai Logika és Alkalmazásai Osztállyal közösen folytatott kibernetikai kutatásokban fejeződik ki. A József Attila Tudományegyetem és az Orvostudományi Egyetem különböző intézeteiben folyó kibernetikával kapcsolatos kutatásoknak az összefogására megindult egy Kibernetikai Laboratórium szervezése, amely először a Bolyai Intázet keretében működött, m a j d ez évt&l kezdve a Természettudományi K a r önálló intézetévé alakult. A Kibernetikai Laboratórium, amelynek vezetője K a l m á r László professzor, Jelenleg több ipari tém á n is dolgozik. A Bolyai Intézet tagjai k i t e r j e d t oktató m u n k á t végeznek. Jelenleg az Intézet matematika—fizika, matematika—ábrázoló

múltja

és

jelene

geometria szakos középiskolai tanárok, valamint »-matematikus—«* képzésében működik közre. A »matematikus« képzés célja olyan szakemberek képzése, akik e szakképzés keretében elsajátított elméleti é* gyakorlati matematikai ismereteiket képesek a maguk munkakörében a népgazdaság által felvetett problémák megoldására hasznosítani. Speciálisan a Bolyai I n tézet matematikus-képzésének a célja gépi programozó szakemberek képzése. A t a nárszakos hallgatók összlétszáma évenként átlag 2«0—280-ra, a m a t e m a t i k u s hallgatók évenkénti összlétszáma pedig 30—40-re tehető. Az említett h á r o m szakon az Intézet tágjai évenként átlagban 26—30 különböző előadást, 24—2« gyakorlati foglalkozást, S—t speciálkollégiumot tartanak. Az Intézet tagjai aktívan segítik a tudományos diákkör m u n k á j á t . A tudományos diákkör tagjaival általában személyes kapcsolatot t a r t a n a k fenn, Irányítva a diákköri tagok tanulmányait és k u t a tásait a diákköri tagokat érdeklő speciális témákban. Az utóbbi években átlag S—6 pályamunka érkezett be a Természettudományi Karhoz a matematikus diákkörtől, s ezek közül több cikk f o r m á j á b a n idegen nyelven Is m e g j e l e n t

Az oktatási reform megvalósulásáért A Bolyai intézet a József Attila Tudományegyetem Fizikai Intézeteivel együttműködve összefogta a m a t e m a t i k a - f i z i k a szakos középiskolai tanárképzéssel k a p csolatos r e f o r m - m u n k á k a t s az ország többi illetékes intézeteinek a közreműködésével kidolgozta a matematika—fizika szakos tanárképzés országos programját. A Bolyai Intézetnek igen fejlett n e m zetközi kapcsolatai vannak. Az Intézet tagjai személy szerint számce külföldi matematikussal t a r t a n a k fenn tudományos kapcsolatot. A nemzetközi kapcsolatok kiépítésében és elmélyítésében nagy szerepe van az Intézet világszerte nagy tekintélynek örvendd folyóiratának, az Aeta Seientiarum Mathematicarumnak, amelynek szerkesztését a felszabadulás óta Szőkefalvl-Nagy Béla professzor végzi. A lap egy-egy kötete évenként jelenik meg két füzetben, összesen átlagban 1»—20 ív terjedelemben, 700 példányban. Jelenleg a 24. kötet I. füzete van s a j t ó alatt. Az 1962. évben a folyó köteten kívül megjelent a felszabadulás előtt kiadott első tíz kötet fotografikus úton való ú j r a kiadása is. Az Intézet az Actáért mintegy 190 igen értékes külföldi folyóiratot kap rendszeresen cserébe, ezenkívül a K u l t ú r a vállalat r é vén nagyszámú külföldi előfizetője is van. Az Acta előfizetői, cserepartnerei, kül- és belföldi m u n k a t á r s a i és olvasói révén nagyban hozzájárul az Intézet nemzetközi hírnevének erősítéséhez

Szegedi matematikusok külföldön A nemzetközi kapcsolatok kiépítésében és ápolásában nagy szerepet játszanak az Intézet t a g j a i n a k külföldi utazásai is. A Bolyai Intézet t a g j a i az elmúlt és a jelen évben is m á r számos esetben j á r t a k külföldön a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődésügyi Minisztérium é* a Bolyai János Matematikai Társulat kiküldetésében, vagy külföldi meghívás alapján. Az 1962. évi stockholmi Nemzetközi M a t e m a tikai Kongresszuson pl. a Bolyai Intézet öt t a g j a vett részt. A Bolyai Intézetet minden évben számos külföldi matematikus keresi fel. Az elmúlt évben pl. az Intézetnek 17 külföldi vendége volt (Csehszlovákiából, Franciaországból, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztarsaságból, Romániából, a Szovjetunióból és az USA-ból). Végezetül megemlítendő még, hogy a Bolyai Intézetnek rendkívül gazdag állományú könyvtára van, amelynek a l a p j a i t még Haar Alfréd és Riesz Frigyes profeszszorok vetették meg. A könyvtár mintegy 9000 kötet szakkönyvvel rendelkezik. Az Intézet könyvtárába kb. 180 különböző szakfolyóirat j á r rendszeresen. A könyvtár folyóiratállománya kb. 8000 kötetre tehető. Az Intézet könyvtára, állományának gazdagságát és értékességét tekintve az ország első, de Közép-Európának ls az elsők közt levő matematikai szakkönyvtára. K. I.

ВЙШП

DÉR

ТСТЕТЁИ

ENDRE:

lépked, Tncét «•pógárok* megszólását. Egy- bizonytalanul némely MADlSZ-os pár már meglátva vissza is torpan, s megfordulna, de meg is tette ezt: esküvő nél- bizonyosan Andris kül élnek együtt. A legna- Andris nem engedi. fogja a kezét, gyobb hűségben, s szerelem- keményen ben, de a »pógárok* egyenes acélmarokkal viszi egyre belbáli cipukkasztására — vadházas- jebb, kisbundában. herctgkisságban. Divat lett az ilyes- pőben, mint egy mi, a cívisek megbotrán- asszonyt. koztatása — bármi áron. Tuca kapkodva veszi rt »..í Egyik szőke, a másik tisztázása. Tegnap, hosszas Tuca meggyőződése, hogy lélegzetet, a szive mélyéig [barna, belső tusakodás után ela harmadik csudaszép, mondta Tuca, hogyan tört be az 6 kapcsolatuk is ide ka- meg van bántva, dc önmagaelőbb-utóbb nak mégis kénytelen be о ab Megállj, te csudaszép, Kővágóékhoz, s ott mi tör- nyarodott volna majd eszedbe jutok még...* tént. Azt se tartotta taná- —, ha Kővágóék haza nem lani; így várta 6 ezt, tán épp Hogy ezt a szívós elszántságot, ezt csosnak elhallgatni, hogy in- állítanak váratlanul. volt pofájuk... Tuca min- a keménységet, konokságot Andris sehol. Pedig más- dulatában — meg is toldot- den vére a fejébe száll most szereti legjobban Andrisban. Félrevezette kor már itt szokott lenni. ta a valóságot. is a gondolatra, hogy ezek Tuca csalódott volna, ha Táncba viszi őt Mert Tuca őket, azt állitra, hogy And- a levitézlett herék — rendre- Andris másképp viselkedik, senki mással nem hajlandó ris és 6 — együtt élnek. Hol- sorra képesek hazajönni, hol- mégis, amikor — rá se nézott ebből egy szó se igaz. táncolni, csak Andrissal. ott tudva-tudják, büntetés ve Tucdra — a fiú odav-.tatDe hát most nem is a tánc Persze, 6, Tuca — nem ret- vár reájuk. Kővágó se úsz- te a két pengőt, s a blokkért vállalná a az érdekes, hanem a dolgok tellné, szívesen hatja meg, de a díszes csa- Лет is nyúlva, faképnél lád se, talpnyalásuk, bűneik hagyták Tucát —, szeretett az égre kiáltanak... volna felugrani, s útjukat Tuca tudja, hogy nyers állni. Nem is útjukat állni, " StífuiL aittdaT széttépni volt, szinte esztelenül »apo- hanem egyenesen meg litikus* —, ahogy Andris őket, ízekre szaggatni mondja —, s az is igaz, hogy Andrist is, mert érezte: fékÉVSZAKOK indulatában egy csomó va- telen gyűlölet rázza a szívét, lótlanság is a szájára tódult, a fiút is vadul gyűlöli, s vad legszívesebben pedig életében nem hazudott indulatában ezelőtt. De annyira gyűlőli körömmel rohanna neki. Pilléi* szerelmek évszaka, te őket, l annyira szereti AndA GYŰLÖLET, a szerelem, rist, annyira félti, épp most, a féltés oly nagy lucskosan nyújtózó mezőkön kúizáltsághogy megint kezték érteni gá keveredett benne, hogy ébredő tavasz, virágfakasztó egymást —, és annyim meg- egyszeriben zsibbadás állt a ú t j a Peraephoménak, lopott győződése, hogy a fiút neki lábába, érezte, hogy talán rendelték, hogy nem bírt fel ее tudna állni, annyira csókok tótét kapualjakban, magával. Ezt meg kell érteelzsibbadtak a lábszárai, vérerekben zsibongó ifjúság, ó, ni. mozdulni sf képes... te t a r k a r u h á s feszesmellű csitri, ANDRIS MÉCSEM érti. Mért is kellett ezt megéri a kéket csurgató ég mosson össze Veled! Este is, ahogy őszintén el- nie, mivel is ejtette hatalmámondott mindent, Andris ba az б emberét ez a sápadt csak hallgatott. Nem dühönpenészvirág?! A szépt •gévelt 2. gött, nem tört ki, csak szív- A hervadásával? A bátortata a cigarettát és hallgatott. lanságával? Hisz a fiú szíveKalászok beérett békéje: nyár! Nem is nézett a lányra. Egy- lelke nem Kővágó Máriáéhoz szer aztán megfordult, és való! Hisz a lány életében Te forrócsókos asszony, méhed lassan, szó nélkül hazaballa- nem dolgozott, minden sültduzzadó gyümölcsöktől terhes. gott. galambként repült a szájába. CikJoanó sarlók évszaka, minden Tuca nem futott utána. О meg... 6, mennyi könnytelenség és beteljesülés amit csak »Pukkadj meg* — gondolta kavarog benne, meg... önérzetesen —, pukkadj meg, Andris értene Ideje, 6, milyen kegyetlen ha nem érted. De megérti-e most már vaa te törvényed! Homlokomon De ma már bánja, hogy laha U őt a fiú? Meg kell pirul m á r a tavasszal s a r j a d t koszorú. nem ment Andris után, s értenie, akárhogy is van nem szedte ki a véleményt a most, hisz a gyermekkor elfiúból. Hát csak van tán vé- ső szépséges szerelmével őt leménye Andrisnak. És ez a szerette, TucátI S fl azóta se vélemény — Kővágóékról — változott, hiába volt férjnél, nem lehet *eltérő*. Nem le- ő konokul, becsületesen és Vén levelekben hullik a bánat, het más, csak amit Tuca mond hűségesen csak Andrist váröss, évszakom köszöntelek, amit a munkások mondanak ta, nem rajta múlt, hogy így ökörnyál, tűnt szüreti ének az ilyen piócákról. alakultak a dolgok... visszacsen gése, sonkaszag Egyszerre elsápad Tuca Benézett a nagyajtón, minthogy aztán annál inkább el- ha nem őket lesné, de azért G paprikafelhők lázvöröse, öntse a vérhullám. Andris szúrósan, állhatatosan figyelbeérett fürtök és oldódó tűnt fel az ajtóban. Ez nem te mindkettőjüket. »Baba. szerelmek évszaka, évszakom. igát! Kővágó Máriába karol- Piskótababa, üvegházi neDús aratása a tegnapoknak. va közeledik... Mária feltű- bántsvirág, és szomorú. Fonynő jelenség, pukkasztó: fehér nyadt kórócska. Minek ez kisbundában, i kackiás, fe- neki —, mivel láncolta hér kiskucsmában merész- meg?!* kedett ide, a MADISZ-házKihúzta magát, két kemény ba. Kővágót délelőtt látta melle sátorosán feszitette Fehér lapok világa, csillogó a Tuca: a legkopottabb felöltő- blúzt... О erős, edzett, az tél, üres parkok éa utcák; jében jár, akár a hasonszőrű- élet munkára nevelte, az izIdeje duruzsoló kandallónak^ ek mind, igyekeznek kimu- mai feszülnek, az alakja kartatni, hogy Ok a »prolikhoz* csú, semmi kincsért el nem andalító bornak, s emlékeket fűző húznak, ugyebár. Kővágónén cserélné Máriáéval. Ok ketbölcs öregségnek. Tél, ezüstös is a legócskább pongyolája ten Andrissal — kifordítakarácsonyfadíszekkel fénylő volt, de Marikát igy hozza nák sarkaiból a világot. A Andris, a legszebb ruhájá- fiú olyan mint 6, kemény és sivárság, ó, tücsköm, a csöppnyi ban... Látszik, hogy Marika küzdő, életre termett, s tettOrpheus megfagyott a padlórésben. re kész. 0, micsoda vágy él Andrisban is, kifejezhetetlen vágy valami nagy, valami gyönyörűségesen szép cselekedet iránt... -Nekem nem csak Te kelSmAd ¿ML: lesz — akarta odakiáltani —, nekem az egész világ kell, MENEKÜLÉS veled együtt, mert csak most jött el az alkalom arra, hogy HÉTKÖZNAPOKBÓL éljek. Hogy igazán éljek, büszkén, boldogan, mint a Szeretném valami tiszta szabad ember, aki előtte van jóérzés petakvizében még minden szépségnek és gazdagságnak. Andriskám, ne megmeríteni homlokom hagyj magamra!* — akarta elfáradtam a hétköznapokban kiáltani hangos iszóval. FELÁLLT, BEZÁRTA a kis szürke semmi-gondokon pénzt. S aztán csak állt, állt felsebeztem az Almom földbegyökerezett lábbal, némán meredve a táncterem kinőtt szerelmek köldökéről felé, t alig vette észre, hogy fogammal tépném el magam valamelyik gyári fiú meghajol előtte. Hónapok óta elővak vonzáeok cslllagköréből ször — nem adott kosarat, hullnék zuhannék nyomtalan ment gépiesen a fiú után a lépegetett a dallamra, akár a oda ahol «ti értelemnek fabáb ú. m á r fényét veszik a ködök »Az esküvődön én is ott leszek és hallgatom az eskü-* lábuk alatt a mélység dobban vésedet...* — zengett a teha horkannak az ösztönök remben. hol a víz felett sirályszárnyon A fogát csikorgatta, hogy fel ne jajduljon kínjában. lebben a lenge öntudat Nagy nehezen mégis erőt vett habok alatt kavics az emlék magán, ш rámosolygott réves az emlékezés nem kutat tegen a fiúra. hol a múlton felhők legelnek Andrist elszólította Marika hersegő hdvfte h a r m a t o t mellől a »DISZ*-szinjátszók vezetője, s a lány pár percáa a Jövőt homlokán hordja re magáramaradt. Ijedten néaz ég mint óriás napot zett körül. Bújdosó Etelkát • a hullócsillag pillanat fürkészte. De Tuca akkor nem kérdi meg — m i t akarok. már nem volt a teremben. PóUy дашь rajza (Befejezését а szeptember Ю-i számban közöljük.)

Hálóz? teÁHtya

lek, ki ez a lány? Mit keres <• — Jó estét, kisasszony. itt?! — J ó estét. — Beszédünk volt, mama. — Remélem, nem zavarom. De már megy st. Én vagyok, aki üzentem. — Nem megyek. — Te vagy az? Te vagy — Nem megy? Hát ki O? Bujdosó Etelka? Andris naKi maga? Mit keres itt? gyon sokat... — Csak feküdjön vissza, Hogy került ide? Ez igazán kisasszony. Engem az nem iz- furcsa. — Én itt itthon vagyok, gat. — Ne haragudj, Tuca, az nagyságos asszony, Jobban, éjjel jöttünk meg, egy hétig mint maguk, szekereztünk, nagyon kimeri— Mit beszél? Ki ez? Megtett A szivem ... örült maga? Hogy beszél ma— Tudom, kisasszony. ga? — Ne kisasszonyozz. , — Érthetően, nagyságos — Kisasszony... asszony. Biztosítom, hogy ez — Ne gyerekeskedj, Tuca. a ház rövidesen azé lesz, Ismerjük mi egymást régóta, akitől elvették a rávalót: a Ha nem is álltunk így, szemnépé. tői-szembe. " — Hét ez nem normális! — Most így állunk, kisasz- Most mondd! Meg kell tulajdonszony. Szemtől-szembe, Tud- őrülni! Ki maga képpen? S hogy meréja-e miért jöttem? — Megírta: Andris ügyé- szel?!... — Nem fontos. Az esák a ben. fontos, hogy eljött a mi — Andrisért. időnk. S az ilyen fasiszták, — Nincs itt, Tuca. elnyerik — Tudom! Vidéken van, mint a maga férje, büntetésüket szervez. De ha tudná, hogy a végre a — Fasiszták? Hát W makisasszonyék meg jöttek. v ga, mondja? Ismeri maga az — Rég itt lenne! — Lehet. De én nem oka- én férjemet? rom, hogy itt legyen! Én azt — Nagyon is jOt akarom, hogy... Bánszki — Tudja maga, hogy András az enyém, kisasz- nyilasok elhurcolták? szony. — Tudom. Legyen wj — Szeret téged. Régi }6- godt, mindent tudok. Azt is, pajtáisok vagytok, tudom. hogy egy húron pendült ve— Hát azt nem tudja, hogy lük... ő gyerekkorától?... O —De hát ez .1. ez rágamindig az enyém nolt, kis- lom! Ez már több a soknál! Takarodjék! asszony. Csak elfeledkezett Ki! Ki innen! — Ezzel nem segít magán. erről. Mert maga elfeledtetKővágóné. Ezzel csak ront a te ezt vele. helyzetén. Az ura sorsa az — Nem tehetek róla. — Nagyon is tehet1 De én kezemben van. A mi keakiknek a nyakán most m á r vége. ö az enyém zünkben, élt eddig, a barátaival lett megint. együtt. S mink nem vagyunk — Az nem lehet. — De lehet. Ebben a két szívbajosak... — Ki innen? Takarodjék! karomban fogtam az éjjel is. Nem szégyenlem. O hozzám Mária! Jaj, Máriám! Bélai tartozik, kisasszony, mióta Béla! Vizetf Mária rögtön megszületett. A szülei, a csa- meghall Vizetl Iád ja, az anyja... Mind ne* kem szánták. És én nem TUCA VOLT a csütörtökmondok le róla. Nézze, az én esti táncmulatság pénztárosa, karom erős, én ezzel a ke- A MADISZ-tagok pengőssel zemmel a rendőrt cibáltam fizettek, persze, azt ií beena gyárudvaron, mikor ököl- gedte Tuca, akinek nem lel vert Andrisnak is ilyen volt pénze, a keze, nem olyan élettelen, tgy aztán, mire a »zenemint a magáé, kisasszony, kar«, egy kivénhedt katona tangóharmonikába, Nézze, a hajamszála is vas- belekap a tagabb, mint a magáé, a dugig telik a terem. A közüvegfalat is ki kell szám pirosabb és kívánato- bülső sabb, nekivalóbb. Fogadom, nyitni, de még így is ruszliegyüvé úgy sose ölelte magát, mint módján zsúfolódnak a »DISZ*-tagok és a vendégengem. — Kegyetlen vagy, Tuca. fiatalság. Az öreg katona mellé kiDe ő mégis az enyém. Én beszemű cigányfiú teg vagyok, az igaz, már rég glancolt meghaltam volna, ha nem csatlakozott, gitárt pengetve tudnám, hogy vár rám, és kísérte a háború idején felmi egymásé leszünk, akármi kapott dalt: történt is azóta! Ö nem lehet hűtlen, Andris egészen más. — Ne gyerekeskedjen kisasszony. Maga is jól tudja, nem való csizma az asztalra. Én már csak ilyen pa-' rasztosan mondom, nem tu-' dom kicifrázni, de nem is akarom. Hadd értsük meg' egymást. — Én megértelek, Tuca. De többet nem tehetek. Andris a minden nekem az élet értelme. Most pedig ne haragudj. Fáradt vagyok, évek fáradtsága van a tagjaimban. Olyanok, mint az ólom. Ne kínozz. — Én addig el nem megyek innen... — Ha Andris megváltozott, úgyis megmondja, úgyis észreveszem. — Szóval azt mondta: hazudok? — Én ilyet nem mondtam Csak azt mondom: most légy szíveis, hagyj magamra. Roszszul vagyok. — Kisasszony, ne haragudjon rám. Értsen meg... — Kelj fel, Tuca, ne térdel) előttem, ezt nem birom. Ne, ne csínáld ezt. — Te sokkal több vagy. okosabb, mint én. Te ezt megérted. Neked kell elküldened, ha találkoztok, Mária. — SohaT — Ha igazán szereted, a javát akarod. Az ő lelkebékessége most fontosabb mindennél. — Én soha nem bántottam a lelke békességét, Tuca. Kelj fel, nagyon kérlek.

VÍZPARTON

Mi~oan itt2 Mária,

kér-

Qtltíitékeny,

SZEGEDI EGYETEM-

Két óra az indiai lótusszal

alk&tááJőJz

а IV. Szegedi Nyári Tárlaton Tfegyrűízben rendezték meg ez idén a Szabadtéri Játékok ideje alatt a Szegedi Nyári Tárlatot. A Képzőművészeti Alap zsűribizottsága, egyik legkiválóbb művészettörténészünkkel, D. Fehér Zsuzsával az élén, minden eddiginél színesebb, változatosabb anyagból válogathatott. Ennek megfelelően az eddigiekAél sokrétűbb, gazdagabb, s tematikában is változatosabb a mostani tárlat. A képek színvonala arányban ül a mai magyar képzőművészet jelentékeny fejlődésével. örvendetes « tárlat gazdagodása a szobrászat — a kisplasztika és a plakettek — vonatkozásában is. Az országosan elismert szobrásztekintélyek — Kamotsa у István, Borsos Miklós, Szabó Iván, Tar István, Mészáros Dezső és a többiek — művei mellett egyáltalán nem játszanak másodrendű szerepet megyénk szobrászművészei sem. Samu Katalin terrakottái — a Sárga ruhás lány és a Piros szekfűs lány — elegáns, bűbájos alkotások, kecsesek. kiegyensúlyozottan realisztikusak, harmonikusan komponáltak. Az idősebb szegedi mester, Tápai Antal sem restellt kísérletezni, s érezhetően — és eredményesen — új utakra törni. Önarcképe a nóta többször kísértő aprólékosságon túlemelkedni képes, igényes, elmélyült alkotás. Smmmázó, lényegre törő jellemábrázolás a »tózsef Attila« c. rézdomborítás is, A nagyon tehetséges, fiatal Tóth Sándor rézdomborításai érett, gazdag líraiságú művek, ökonomikusak, tudatosan szerkesztettek — a mesterkéltségnek még a látszatát is etkerOne. A Juhász Gyula költészetét kifejező »Anna örök* cxmű rézdomborítása kiemelkedő dísze az egyébként gazdag szobrászati anyagnak, méltáя díjazott munka. A festmények ЪёеШ л kompoatös, jellemábrázoiés. mmőteremtés magasisikotájáivak rrnnósStttek K a mez D. István Patkolás és Lóvásár című olajtemperái. Meggyőződésűnk, hogy* ragyogó kvalitá-

sú vásárhelyi mester még sok nemzetközi és hazai siker részese lesz; »/öldbőlnőtt«, subás parasztjainak nyugalmas, mégis belső fűtöttségről tanúskodó csoportjai megkapó atmoszférát teremtenek, testtartásukkal, mozdulataikkal, egymáshoz és a környezethez kapcsolódásukkal egy-egy regényrevaló mondandót fejeznek ki. Bernát!i Aurél esős Balatonja biztonságos ecsetkezelésű, franciásan elegáns lírai alkotás, bár nem a nagy mester legmélyebbre hatoló képei közül való. A fiatal, igen tehetséges Szalay Ferencnek Tszvezetőség című képe tetszett leginkább a kiállításon látható három műve közül, noha a nyugalmat, magabiztosságot, erőt árasztó paraszt-alakok ábrázolása erősen emlékeztet Kurucz D. István megoldásaira, Az idős debreceni mester, Holló László megrendítő drámaisággal lobogó színeiben, — emberábrázoló erejének egyik zseniális dokumentumában, a Nádudvari fazekasokban a tárlat legtöbb látogatója hosszú percekig csodálattal gyönyörködik. A szegedi művészek alkotásai közül a sajátságosan lírai Tiszai halászok c. olajkép tetszett mindenekelőtt, Táp ai Lajos műve. Via sic s Károly Két váza c., kiválóan komponált, meghitt csendélete, Fontos Sándor dekoratív Téü estéje, Sándor János Napraforgók c., lefojtott színekkel megépített műve, Dér István Asszonyok c. színtörések egész sorát szerencsésen alkalmazó csoportképe., valamint Zombori László Hólapátolók c. szénrajza emelkedik ki megyénk művészeinek alkotásaiból. Vincze András Vakok című monotípiája — megrendítő, hiteles lélekábrázolás. Horváth Mihály, Hemmert János és Cs. Patay Mihály egy-egy kisebb, lírai rajzzal, illetve akvareüel szerepel. Jakuba János díjazott Alföldi tája és Chiovini Ferenc Téli piacozók c. díjazott műve becsületes m u n ka ugyan, de nem kiemelkedő alkotás. • (dér)

Látogatás Greguss professzorral együtt először az építkezést tekintettük meg. Ú j fürdő, öltöző és műhely készül — m á r az utolsó simításoknál t a r t a n a k — v a l a m i n t anyagr a k t á r . Hamarosan még két üvegházat is létesítenek, s így összesen öt d a r a b lesz. T e r v ü k b e n szerepel egy a k v á r i u m h á z is. Jelenleg húsz kataszteri holdnyi területen fekszik a füvészkert, de a távlati tervben m é g tíz kataszterivel fog növekedni. Ma még nehezen megközelíthető, ritkán j á r az autóbusz, és a n e m megfelelő időpontban — r e m é l j ü k ez is megoldódik. A városrendezési tervek szerint pedig ez a kert lesz Újszeged középpontja, és körülötte hatemeletes palotákból álló lakótömböket képeznek ki. Ez a jövő. És a m ú l t ? Arról is tanulságos röviden szólni. A Szegedi Egyetemi F ü vészkert mindössze 3 és fél évtizedes. Az évszázados botanikus kertekhez, arborétumokhoz képest valóban fiatal. Mindenkor a Szegedi Tudományegyetem Növénytani Intézetéhez tartozott. Dr. G y ö r f f y István — a növénytan egykori egyetemi professzora — 1922-ben telket k é r t a várostól, hogy f ü vészkertet létesíthessen. A történet azzal a jelképes b i r tokbavétellel kezdhető, ami 1922 novemberében v o l t 1940-ben Dr. Greguss P á l lett a z egyetem növénytani professzora, s egyúttal a F ü vészkert igazgatója. A kert dendrológiai fejlesztését tűzt e ki elsődleges célul; a kietlen, fátlan Alföldön fenyves-, fenyő és lombos fákból álló g y ű j t e m é n y létesítését szorgalmazta. Természetes, az újjáépítés i t t is megindult a felszabadulás után. Néhány kiragadott mozzanat is jól érzékelteti ennek mértékét. Két modern, ú j üvegház épül, s párhuzamosan

Д Jeg* К а т а в Tóth b a j « KISZHÜkár a. fetaéfati btertteág a j t a j a c t f t t d r a k f a r i ó t e t K é t fiú és b á r o m ieáov~- Matajsz P*l ée Németh Károly a RadnóübóL Mészáros Eresébet és P a t a k i Л а п а a S á r v á riból Ördög K l á r a pedig a Tömörkény bét jelentkezett ж Attam és

SoCÉzáz é r e t t s é g i « « Hátait t a r t o t t lázban, izgalomb a n ee a k é r d é s hetekig, s t a r t t a l á n m é g most is, a döntések kézhezvétóéig. Egyetemeken, főiskolákon megtörténtek a fölvételi vizsgák. M i n d e n ü t t jóval több volt a jelentkező m i n t a m e n n y i t fölvehettek, s így természetesen nagyobb volt a küzdelem is a bekerülésért. Nemes küzdelem volt ez s tisztességes eszközökkel folyt. Egyetlen feltétele volt a felvételnek; a tudás, a jó t a n u l m á n y i eredmények. Aki legtöbbet tudott az bekerült. S az. s e m vesztes, akinek most n e m s i k e r ü l t Hiszen m u n k á t kaphat, állásba m e h e t s Jövőre m e g p r ó b á l h a t j a . ú j r a , még-egyszer. Foto: Bálint G%

K í v á a j a k saívból, begy l e g y e s

Telük

üvegház fűtőberendezése. Egyidejűleg épült a magrakt á r 2000 f a j t a mag tárolására. Az St világrész legjellemzőbb növényei megtalálhatók i t t Érdemes ide elzarándokolni minden évszakban, m e r t mindig m á s és m á s a kép, a m i f o g a d j a a n é z ő t Jelenleg a z indiai lótusz pompázatos, egzotikus élményeket idéző virágának szépsége e j t csodálatba. A g y e r m e k f e j nagyságúra megnövő rózsaszín virágok fő virágzási ideje júliusban van, de m é g n y á r végén — ősz elején is l á t h a t u n k szórványosan egy-egy virágot a levélrengeteg felett Az 1930-as évek elején egy óföldeáki parkból telepítették ide, ahol ugyancsak ártéri vizes tóban élt. A botanikuskerti tó vizének mind hőmérséklete, mind kémiai összetétele igen jól kielégíti az indiai lótusz életigényeit A köralakú rózsakert szépsége a jól megtervezett és kellemes színhatást adó elrendezésből is adódik. Természetesen a hozzáértő kezek sem hiányoznak. Szögi István féléve hogy »apjuk« a virágoknak, és ügyesen kezeli ő k e t S nemcsak ő, a többiek is nagy szorgalommal á p o l j á k és csinosítják »Szeged legszebb kertjét«. Néha talán sok is az, a m i t

Az angol »fair play« kifejezés m a g y a r r a fordítva körülbelül azt jelenti: m i n d e n kinek azonos lehetőségeket kell biztosítani. A lipcsei Testnevelési Főiskolán számos a f r i k a i fiatal tanul. Olyanok, akik eddig n e m csak a sportban n e m i n d u l hattak egyenlő esélyekkél, de apáik az életben m i n d e n ből ki voltak zárva, ami a fehérekkel azonos lehetőségeiket biztosíthatta volna. Itt Lipcsében viszont mindent m e g k a p n a k ahhoz, hogy nyugodtan tanulhassanak. A h m e d Rafali például a főiskola megyei b a j n o k s á g ban induló csapatának középcsatára. Társai segítenek a e k i más szakokon a j o b b

Szeged

legszebb

kertjében

gatók A legnagyobb f o r g a lom főleg a lótusz- és orchidet virágzási idejére esik. Ilyenkor egy-egy v a s á r n a pon 800—1000 fő is megfordul itt. Külföldiek is egyre g y a k r a b b a n keresik l e l a kertet, különösen a Szabadtéri Játékok idején. Így bot a n i k u s k e r t ü n k i m m á . ' idegenforgalmi szempontból is megérdemli, hogy még több figyelemmel f o r d u l j u n k felé, és nagyobb ü t e m b e n fejleszszük az eddiginél, hogy v a lóban minden tekintetben Az ország minden részéből büszkék lehessünk rá. állandóan érkeznek a láto(báJlnt) el kell végezniük. Jó lenne, ha többen lehetnének. A Füvészkertnek kiterjedt külföldi kapcsolatai vannak, A Murmanszk-parttól a Tűzföldig c s a k n e m 200 botanikus kerttel t a r t a n a k fenn kapcsolatot, azaz magcsere forgalmat. Ez a botanikus kultúra fejlesztésének legfontosabb a l a p j a . Füvészkert ü n k nagy nemzetközi jelentőségét bizonyítja, hogy évente 10—15 ú j csere-partner jelentkezik.

Pompázik a füvészkert egyik büszkesége, az indiai lótusz, melynek buja szépsége évről évre sok látogatót vonz

MONOLÓG

„Ne vess meg anyukám" Hagytam — Anyukám, édes anyu- Mert nem szeretem. kám, ne haragudj, de nem bí- hát, muszáj volt! De nagyon rom már tovább. Ma este rossz volt, a n y u k á m , rossz én ... Juj. asak sírok folyton volt és borzalmas. és még azt hiszed, hogy.., Jó, jó nem sírok már, kéNem, nincs semmi baj tulaj- rek egy másik zsebkendőt. donképpen, dehát úgyis észre- Miért volt muszály? Hát, mit vettél valamit rajtam és én gondolsz te? Meddig fog ez már régen meg szeretném ne- még kísérgetni, ha soha hozked ezt az egészet mondani. zám nem érhei? valamit, vaMert azt csak ti hiszitek, lamiért! Így megy ez. Nősülni akarna. hogy Zoli valamilyen ideális akkor se tudna, ha jár, én még fiatalember. Ne is mondd, Még egyetemre Mire anyukám, nektek mindig na- le sem érettségiztem. enygyon tetszett. És vele mindig nősülne? Tetszem neki, nem el is engedtetek, mindenhova. nyi az egész. Én meg Pedig egészen másként beszél akarok örökké itthon ühni és ám előttetek, mint négyszem- ne is haragudj, de ha te jössz közt. Csak ért hozzá, hogy velem táncos helyre, az mégmegjátssza magát. És én so- s e olV<tn mintha fiúval megy hasem mondtam eddig, mert az ember. Megértheted. De te örültem, hogy végre valaki- M mondod ugye, hogy mi a vei elengedtek táncolni vagy csók? Semmi! Attól még színházba, de én Zolit sohamlesz gyerek! De én nem sem szerettem, nem kellett W képzeltem el az első csókomat. Ez is a baj, hogy az egy porcikámnak se, és ma első. És kellett már, nagyon este mégis, mégis megcsókolt. ideje volt, hiszen az iskoláNem nagy eset? Azt mon- ban is... dod? Neked, nem, anyukám, Te, anyu, én most elmeséde, nekem ... Jó, jó, nem sírok már, ne szorongass. De lek neked valamit, de ígérd nagy eset, mert én nem akar- meg, hogy nem beszélsz róla, mondod tovább. Már tam, hogy megcsókoljon. De- nem tarhogy erőszakkal! Engedtem. nem bírom magamban Nem érted, istenem, nem ér- tani' ? mi osztályunkban van ted, sohase értetek meg min^bbóláll, hogyha lánynak baja esket. Próbáld elképzelni, hogy valamelyik hát titokban elintézhesmegy melletted, és te tudod, snék. e zér a onta hogy most direkt fordult be , ® / ÍÍ f 1 mindenkía sötétebb utcába. Hallod a nek be kell fizetni egy tízest. Minhangján az izgalmat, látod a Igen. én is befizettem. szemén a készülődést. És tu- den hónapban. Mondom, hogy kell! És van egy dod, hogy még öt lépés, még mindenkinek Igen. Ne félj, kettő és akkor megáll. és orvos, aki... már, de nem még, és... Szörnyű! Miért? megneszelték tudnak rájönni, és nem is fogják kinyomozni soha, mert a többi úgyis megölné az árulót eredmények elérésében, ő viszont a góllövés t e c h n i k á j á t segíti elsajátítani f e h é r bőrű n é m e t barátainak. A kubai diákok ösztöndíjukból egy t r a k t o r t a k a r n a k vásárolni. E r r e gyűjtik m e g takarított pénzüket. Így a k a r j á k meghálálni országuk k o r m á n y á n a k és a k u bai ifjúsági szövetségnek, hogy Európába küldte őket tanulni. Egyenlőség, egyenlő lehetőségekkel. Baráti együttműködés. Ezt jelenti a »fair play« Lipcsében. S a »tiszta játék« elve bizonyára m i n den itt tanuló színesbőrű f i a t a l n a k ú t m u t a t ó j a , életelve lesz az iskolák elvégzése u t á n h a z á j á b a n is. (A Zeit i m Bild a l a p j á n ^

Ne rémüldözz anyukám, hallottam, hogy más iskolákban is van ilyesmi. Persze, lányiskolákban. Most te is sírsz. Ügye, nem is gondoltad volna, hogy milyen nehéz fiatalnak lenni? Azt hiszitek, csak akkor nehéz, ha kenyérgond van, meg ruhagond ... Na ne sírj már! Tessék, itt egy másik zsebkendő. Hiszen nem is történt semmi különös, semmi baj. Csak úgy utáltam magam, és ezt az egészet . . . Nagyon rosszul sikerült az én első csókom. És a Zolit se akarom látni soha többé. Ne vess meg, anyukám ne vess meg érte... Cserhalmi

SZEGEDI EGTETÉM

I»

A falusi népművelés legfentosabb feladatairól Unácskoatak a közelmúltban Sscjfodwi Csongrád megye kultúrmnnkásal. A megyei kulturális aktívaértekezleten a városi és Járási pártbizottságok képviseld!. tanácsi vezetők. művelődési otthon nok igaagatói, n é p m ű v e i é t i ügyvezetők ás a társadalmi szervek népművelési m u n k á val fogtál kosé aktivál, valamint a k u l t u r á l i s intézmények vezetól és m u n k a t á r s a i jelentek meg. A« értekesiet résstvevőinek Siklós János, a megyei pártbizottság tltkar a a falusi népművelés helyi é i é r t ! és feladatairól, Hantos Mihály, a megyei tanács végrehajtó Maotteágának elnökhelyettese pedig a megye értelmiségének helyzetéről t a r t o t t beszámolót. A beesárüolókhan. valamint a vita során az a vélemény alakult ki, hogy a jövőben a falusi népművelés központi feladatává a mezőgazdasági szakképzést, a n n a k szélesítését, fejlesztését kell tenn ü n k . EB egyik alapvető feltétele a mnctaUsta mesAgazdaság megseilárdüiásAnak és további felvirágzásának.

Aa idén a felső-Tisza vidékér?. indult kutatóútra a szegedi Tlua-kutaUik lelkes cxpedicióia dr. Kolosváry Gábor akadémikus vezetésével. A csoport tagjai, dr. Beretzk Péter főorvos, továbbá sehaffer Lajos és Csiz. maeia György biológia szakos egyetemi hallgatók a feli$-Tísza vidéké növény és állatvilágának tanulmányozását tűzték célul maguk elé. Először vesznek riszt az idén az anyaggyűjtésben az Állatrendszertani tntqzet biológiai szakkörének tagjai. A ku expedíció hosszabb időt tölt a folyó féltő szakaszán.

A nyár a kirándulások, tarák névmás. 91, Az ennek álUtütt Epheszoszbán állt. Shhejf láoettká. Most mi is felülünk síremlék (maUíótíllto) ág ókor ázsiai as épülethez «¡¡sddik a néro M sfeprssst vonatra в« Wells egyik világcsodája. M. „ . .._._,„.„HáUrOíó- sstrateítzi gastetf fogálfflá. 14, Iddgépére, « a képMlet ««árnyán

VÍZSZINTES i 1. „ s t e r s z á m k é s í i t ó állát". I. Az egyik oldál. 6. Magyarországi hegység, la, fcnyém, Ólastul. II. Ebben a mágyár Városban TI méter maga« kilátó és T v adótorony epUl. 1«. Levegő, ánulul. 11. Az egyetemi doktori okosat egyik minősítése. i£ . . . —Mihájíik, neves osevlet iró. 21. Bizánci szentkép. 23. NÍVálovel: Hajdú-Bihar megyei köíség. ss/a. Napszak, n . Vörös UUnul. a», BPA. ío. c i m b o r á m , háverom.. 31. Ausztráliai f u t ó m a d á r . » . Létesítés, teremtés, SS. Gyakori t e r e k név. M. o r o s s heiiyesies. m, A szombathelyi Hahátvédje, aa. InduB s f e j e s t e m u n k á j á t a G y u - ládás kiváló 40. Ritká férfinév. 45. GaТвЫ» évi fáradságos т а п - lán megreodeaett «esperan- lat«*«. bonának van (+'). 46. Fántasк а eredményeként elkészült m a g ó n a . 41. Félig csíkos (!). 49. és megnyílt aa érdeklődők tista találkozó. A m á r ha- A Vfü „ v a d j á t " . 50. Személyes

gyományossá vált találkozón Csongrád m e g y e eszperantl»tái is megjelentek в a résztvevő h a u l és külföldi, bolgár, lengyel, n é m e t és holland vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták Farkas Ernő asegedl t a n á r előadását, amelyben Ismertette a Somogyi K ö n y v t á r b a n létesített eszperantó m ú z e u m és könyvtár anyagát és működését. A konferencia résztvevői tetméssel fogadták azt a hírt, hogy a saegedi egyetemen eszperantó o k t a t á s indul a következő tanévben.

jegyek történt.

A bölcsészkaron egy kis ter e m b e n egy t a h á f ü l t Szemben néhány, az izgalomtól dermedező hallgatóval.

Azokkal, akik évközben a szokásosnál ii «szűkszavúbbaknak« blsenyultak. S h á t « é r t most kellett meggyőzniük a t a n á r t arról, hogy e szűkszavúság n e m hanyagságot, nem általános t u d a t lanságot és t á j é k o z a t l a n s á -

önkéntes véradók sorakoz„nak „ „ Véradásra. . kétezerötszáz Oldalas csooorti* m u n k á t . Akadémiai t ^ s á g i - kérdi ®4r egyetlen r . / i r . oc í . ' Vasszisztensnő. i J . ' l . * ? ? ? * m c - a k a d á l y a van. Az akadémiai mától — Nem vagyunk még tagok, lelkem — mentegetőzik néni sietve de ősszel egészen bizonyosan belépünk

könyvtár helyszűke miatt n e m t u d j a elhelyezni tízezer oldalas akadémiai székfoglalóját.

Álom a t á b o r b á l

A. bfrsa volt arról, begy egyszerűen képtelen rövidsít kifejteni mélyenszántó gondolatait. Legrövidebb publikációja is m e g h a l a d t a a félsaáa oldali s honoráriumain a k kiflsetése t ö b b kiadót tönkretett m á r . Doktori értekezése 200 oldalra rúgott, azaz kis ég nagy Gellért-le- kandidátusi got t a k a r . dlssaertáelóját Egy szőke intelligenciájú genda létezik A t a n á r t ü - pedig, amely m á r m e g h a l a d barna fiatalemberre korült relme fogytán van. Még ta a 800 oldalt, különvonat egyszer segíteni akar. éppen a sor. — Nézzen hátra! Egyik szállította Budapestre, m i n t — H á n y f é l e Gellért-legenkollégája m á r m u t a t j a is. dát Ismer? egykor a » e s n i l o b b o t . FogA hallgató hátranéz. Lát- csikorgatva szereste meg a — ? ja, hogy egy lány a tenye— Mégis? rét vízszintes helyzetben tudományok doktora oimet — Mondjuk, k e t t ő t . . . a l a c s o n y a b b » , m a j d m a g a - egy ezerötsaác oldalas alko— Úgy v a n ! Éspedig? s a b b r a t a r t j a . Kapcsol. — ? tással. A fogát a sért csikorHátul mozgolódás, feszen— T u d o m m á r , t a n á r ú r ! gatta mert alaposan meg gés. Többen t u d j á k m á r hogy Gellért legenda — lenn és kellelt rOvidltem a s eredeti»legenda minor és malőr-«, f e n t . . .

Dantoklea

rag. 55. Így k e . d ö d l k az eledel ISA. 15. LDT, 15. ÍNE. 26. Oroszlán néVe, latinul. H. Huny - a gyerekek nyelvén. 24. Hátvéd, rüv. во. F í r t i n é v . na. 25. József Attila TudományegyeMarokkó fővárosa. 14. vi»»zn: tem. 3«. Lásd v í í s i . SB. Ű. TS«ferde tornyáról hires vároe. «J. tározórag (a VISSZ. 54. párja). 3a Arab fejedelmi eim, »1. T i f a s , K8. II. Talál, 54. Árkádia ele?в». 1AK. п . Klna «pltésietl Vi- (|), I). 31. A vak. as ón, a rés stb. íágeeodája. 74. ES y, olá«sui. Кв. V. II. í u r o p a i nép. 41. Végtelen Kort k o r s i a k . 71. Mérlegre te- me*0gáidaságt mi m u n k á (!). 42. s«em. Mohamedán pap. 44,H«tárot6s? . FUGGOLBOZS: (vonatkozó értelmű). 41. Olasz 1. A világ legmagasabb épület» íeneaíéMO 1159—1SO2 (Giuseppe). New Yorkban, 104 «mentes fel- 41. . , , lov (neves ssovjet s a r k hőkaccoió-eiodá. I. asemélyei repüld) 45. A görög ábécé egyik névmás. I. a világ legnagyobb belője. 52. Az EMSZ «eKéiyüeyi fluddhá-pagodája JéVa szigeten, bizottsága, röv. 53. Észrevette, u - . . • »"sadban készült. 4, neate. st. Békés megyei kossét:Hangtalan remete (I), I, аз. I. be való. 19. . , . - b n n - a p l i : asszír A régi Áthág ma már esak ro- uralkodó, si. AM. «1. BGYR, <M. mokban látható fellegvára. 7. AR. 1«. Nuhadaráb. 5J. Napóleon Háziállat. 8. MCO. í. sah Dia« ei^'ik e»atáiánav siinhslye. 1«, 71, Mássalhangzó kiejtve. 5Í.1 l/"?.'." « « • » « ísio-ieei kö- Juttat, Növény. 7». Tiltó s í é . zött épült «lremléké Agrában. A 73. . Sekílldendö: Vissz. 64.. vtsst. világ egyik építészeti remeke. ie. sir. néplesen. 11. Az ókor hét 71., Vf»iz. II, Függ, 1„ függ i.t fögg. I., függ. >., függ, 11. világcsodájának egyike, a kis-

57 i l t t í r • ^ I* moníféra

Legendás eset Még a gyakorlati l e z á r á s á n a k . Idején

Huszonegy bratlalavai egyetemi hallgatót láttak vendégül a közelmúltban a szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Karán. A bratlslaval Komenski Egyetem hallgatói Václav Suchy és Tibor Melichercik asszisztensek vezetésével a két egye. tem közötti hallgatói csereegyezmény keretében látogattak Szegedre, A kar dék á n j a fogadást adott tiszteletükre, amelyen a vendégek többek között a magyar gyógyszerészhallgatók helyzetéről érdeklődtek.

K a r á r a . M. Kulesosova, a moszkvai Osszttvetségl Gyógyszerészeti Kutatóintézet munkatársa és B. M. Csumburldze, a tbiliszi! egyetem Fizikai Kémiai Intézetének docense megbeszélést folytatott dr. Nóvák István professzorral, a k a r dék á n j á v a l . Érdeklődtek a k a ron folyó oktató és t u d o m á nyos m u n k a egyes kérdései, valamint az asszisztencia foglalkoztatása és helyzete A Bölcsészettudományt felől. A megbeszélés után intémegtekintették a k a r Intéze- Kar irodalomtörténeti Gurszteit. m a j d ellátogattak a i zetének könyvtárosai, Egyetemi Füvészkertbe Is. ky Istvánné és Sántha István betűrendes• katalógust készítenek a nyári hónapokban, Ö t v e n h a t ú j a b b szakmérnö- hogy ezzel is megkönnyítsék ki szakon indul képzés 1984- a könyveket kölcsönző egyeben, illetve 1 déli-ben, Többek tájékozódását között a miskolci Kohomér- temi hallgatók noki Karon, BT. öntő, a hő- az intézeti könyvtár gyarakezelő, a forgácsnélküli ala- podó könyvállományában. kítás, Bányamérnöki Karon a m é l y f ú r á s i geofizikus. Gépészmérnöki Karon pedig a hegesztő, v a l a m i n t a veszpKülföldi pedagógusok, rémi Vegyesipari Egyetem nyelvtanárok foglalkoztak a a műszeres analízis és a korróziós szakokon indul hazai nyelvszakos kollegákszakmérnök képzés. Az ú j kal a nyáfi pedagógus to»zakók megindításával a fő- vábbképző tanfolyamokon. városban és vidéken további Az orosz szakos tanárok tocsaknem 2 ezer m é r n ö k k a p csolódhat be a szakmérnök vábbképzését 51 Szovjetunióképzésbe. ból érkezett n y e l v t a n á r irányította s ugyanígy Angliából, Franciaországból és NéTáncklubot szervezett a metországból is érkeztek peKISZ városi bieottsága Sze- dagógusok nyelvszakos t a n á geden. A táncklubnak, amety r a i n k továbbképzésére. A a Tanácsköztársaság útján levő Ifjúsági Házban műkö- nyár! továbbképző tanfolyadik majd, az lesz a felada- mok befejeztével m i n d e n ü t t ta, hogy a modem táncokat meleg szeretettel búcsúztatjó stílusban mutassa be és ták a h a z á j u k b a visszatérő tanítsa meg a jelentkező fiataloknak. A táncktub előre- külföldi kollegákat a magyar láthatólag augusztus második nyelvszakos pedagógusok. felében kezdi meg működését.

s z á m á r a a szegedi Móra Fer e n c Mftseimi kőtára, amely a maga nemében egyedülálló alföldi viszonylatban. A seegedi vár bontásából kikerült faragott kövek nyolcvan esztendeig hevertek a múzeum r a k t á r á b a n , m í g n e m lehetővé Vált az emlékül m e g h a gyott várrész f e l ú j í t á s a ás a lSpidárlum berendezése a r a k t á r b a n Ömlesztve tárolt kövek szakszerű reDfléíélé" vei. A s Országos Műemléki Főfelügyelőség kutatói, Ent* G é m , Szakáll Ernő ée Kófalvl Imre, továbbá Tóth Jenő s w g e d i kőműves végezték «1 Szovjet vendégek látogat- a p á r a t l a n u l sokrétű anya« tak el aa Orvostudományi rendezését, amely minden, h a z á n k b a n föllelhető épité-

Minden eddiginél fttletesebb, eeín pompásabb volt a KISZ városi bizottsága által rendezett I f j ú s á g i Karnevál, amelv i m m á r hagyományos kísérője a Szabadtéri J á t é kok nagyszabású eseménysorozatának. Közel 50 szetpidl tizem és intézmény f i a t a l j a i ; vettek részt a t a r k a karneváli menetben, a m e l y nek közönsége lelkes tapssal jutalmaeta a szegedi kiszesek látványos karneváli felvonulásét.

ICUándutás

stíluskorszak szegedi virágzásáról tanúskodik. *

vizsgán

Az и/

pályán

Egy év sportja az eredmények tükrében Az Orvostudományi Tanév elején, amikor a KISZ vezetőségválasztások lezajlottak és az ú j sportfelelősök kidolgozták m u n k a , terveiket, még nagyon biztató volt a kép. Nyolc sportágban: atlétikában, asztaliteniszben. kosár- és kézilabdában, labdarúgásban, úszásban és sakkban készültek versenyeket rendezni. Emellett a KiiiáE-mozgalomban résztvevők számára pontszerző versenyeket állítottak be a programba és az »Ifjúság a szocializrnusért« mozgalom sport-részmunkájának teljesítését is felvették a megoldandó feladatok közé. Sok szép elgondolás meg is valósult ezek közül a tervek közül. Viszont m a r a d t jónéhány feladat megvalósulás nélkül. Miért? Nem könynyebb e r r e válaszolni, mint egy fogós kollokviumi kérdésre. Talán mert a tanulás kevés időt engedélyez ezen a karon, kevesebbet mint a tudományegyetemi kai-okon. Emiatt m a r a d n a k a tavaszi hónapok kihasználatlanul, híszen mire a jó idő beáll, megkezdődik a vizsgaidőszak is. Vannak objektív akadályok. Télen a jru mi terem annyizsúfolt hoey az amatőr" sportolási lehetőség ninimális. Vasárnap lehet, e ugyan házi bajnokírókat rendezni ott, de lyenkor a hallgatók egy észé hasautazik, más réze másutt tölti el a s ideFurcsa és *negmagyarázhetatlan tünete az- orvoskari sportmunkának a lányok vonakodása a sportolástól. Ez elsősorban szervezési probléma, amelyet bizonyara könnyűszerrel föl lehetne

Egyetem

sportmunkájáról

számolni, ha minden évfolya. a Kilián mozgalomban mon úgy dolgoznának a Katona Erzsébet sportfele»sportosok«, mint Hajós Kálős önkritikus szavaival élroly negyedéves orvos tanve siralmas a helyzet. Öthallgató, vagy Ember József vennyolc könyvecske talált gazdára mindössze, s gyógyszerész, jelvényt még ennél is jóA problémák mellett terval kevesebben kapnak az mészetesen nem feledkezheeddigi eredmények tanult ü n k el az eredményekről, sága szerint. amelyek azt bizonyítják, hogy ha zökkenőkkel is, de volt A __ gyógyszerész karon érsportélet az elmúlt tanévben dekes módon" viszont "a* leaz orvosoknál. ányhallgatók az aktívabbak A hagyományos gólyabaj- a sportolásban, összesen 187 nokságokon kiválóan szere- n ő í résztvevője volt az atlépeltek. tikai, kosárlabda, kézilabda Labdarúgásban elsők let- és asztalitenisz-bajnokságoktek, s kézilabda-csapatuk n a k . A férfiak közül viszont is legjobbnak bizonyult a c ^ k 114-en álltak rajthoz. e *yüttesek k ö z u l A labdarúgó-mérkőzések Atletikaban pedig maso- k ö z ü ] i t t különösen nagy sidikok lettek, ami szintén k e r e ¿g közönség-visszhangja nem megvetendő ered- v o l t a I V évfolyam—Tanármeny segédek válogatott mérkőzéA kari kosárlabda-bajnok- sének. A negyedévesek izgalságot a labdarúgással pár- mas mérkőzésen végül is 4:3 huzamosan bonyolították le. arányban győzték le a taTavaszra mindkét sportág- nársegédeket, akik azzal viban eldőlt a bajnokság sor- gasztalták magukat, hogy A bajnoki cím védői m a j d visszavágnak a — vizsezúttal a negyedévesek let- gákon. t^Általában nem rossz az az Az atlétikai és az úszó- összkép, amely elénk rajzoversenyek sajnos elmaradtak, lódik, ha az Orvostudományi Így az érdeklődők legfeljebb Egyetem két karán az elmúlt még a sakkversennyel k á r - tanévben végzett sportmunpótolhatták magukat. Ezen a kát megvizsgáljuk. Persze versenyen népes mezőny, van még tennivaló. Javítani összesen 50 versenyző indult, kell elsősorban a szervezés Általában nem rossz a és irányítás színvonalát, sportmunka minősége az OrNagyobb gondot kell forvostudományi Egyetemen. A dítani a tömeges sportolás hallgatók 30 százaléka SZEmegszervezésére. Aktív és szervezőkre, AC egyesületi tag. aktívan %ötletgazdag sportfelelősökre van szüksportol, rendszeresen verseség. nyez. A tömegsport viszont nagyon gyenge lábon áll. P á - A leányhallgatók passzivitályanehézségek s nem külön- sán is föltétlenül változtatni ben a szervezés ötletszegény- kellene. Reméihetőie é szepsége nehezíti itt a kitoonta- temberrel, az ú j tanévvel örkozást. vendetes változásokat tapasz, Az ISZM keretében ugyan talhatunk m a j d ezen a terümindenki megszerezte a letem is. ... szükséges pontokat, de Kiss Aurél

A jogász-levelezők érdekében Bizottság vizsgálta a Konzultációs Központok működését Lapunk hasábjain m á r egyízben foglalkoztunk a levelező hallgatók részére létesített konzultációs központok működésével. A sok időközben felmerült probléma, amely ennek az ú j oktatási formának megfelélő kibontakozását és m u n k á j á n a k eredményességét gátolja, szükségessé tette azt, hogy a József Attila Tudományegyetem vezetősége megvizsgálja ezeket a problém á k a t és ahol lehet segítséget nyújtson a megoldáshoz, ahol pedig saját hatáskörében ezt megtenni nem lehet, ott jelezze a Művelődési Minisztériumnak a megoldandó feladatokat. Nyíri Antal professzor rektorhelyettes vezetésével háromtagú bizottság szállt ki a szegedi Állam- és Jogtudományi Kar által patronált békéscsabai és kecskeméti konzultációs központba, hogy felm é r j e a megoldandó feladatckat és megkeresse a megoldás módját. A bizottság hosszasan elbeszélgetett a konzultációs központok veze. tőivel s emellett több helybeniakó levelező hallgatóval, akiknek meglátásai, javaslatai, kérései úgy véljük, jelen• tősen fogják javítani a konzultációs központok munkáját a jövőben. Alapvető problémaként merült fel mindenekelőtt, főként Békéscsabán, de Kecskeméten is az, hogy a konzultációs központ által irányitott levelező hallgatók, ha zömmel a szegedi Jogi kar hallgatói is, azért vannak köztük meglehetős számban olyanok, akik a budapesti egyetem hallgatói. Ebből az a nehézség adódik, hogy a konzultációs központ instruktorai a két jogi kartól kétféle útbaigazítást kapnak a hallgatókkal való foglalkozás menetére az anyag feldo*gozásának~inHgaöí^a&

előfordul az is, hogy a budapesti és szegedi jogi karok párhuzamos tanszékei ugyanazt a tantárgyat félévenként más-más beosztásban kérdezik. Ennek következménye az, hogy az instruktoroknak lényegében kétféle foglalkozást kellene tartani, egyet a budapesti, másikat a szegedi hallgatók számára. Ez természetesen az adott óraszám keretein belül megoldhatatlan és igy a konzultációs központ igen nagy nehézségekíkél küzd e vonatkozásban. Ezelőtt két esztendővel már.félvetettük azt a gondolatot, hogy a szegedi Jogi karra csak olyan levelező hallgatók legyenek felvehetők, akik a szegedi kar, a budapesti karra pedig, akik a budapesti k a r által patronált konzultációs központokhoz fognak tartozni lakóhelyük szerint. A megoldást az illetékes tényezők elvben elfogadták, gyakorlatban azonban semmisem történt a helyzet megváltoztatása érdekében. Igen kívánatos volna, hogy a levelező hallgatóknak ez a lakókörzetek szerint való felvétele már az 1963/64. tanévben bevezetést nyerjen, Az instruktoroktól szerzett tájékozódás csak megerősítette azt az egyetemi oktatók körében is kialakult véleményt, hogy amig a nappali tagozatra elég nagy körültekintéssel vesznek fel hallgatókat, addig a levelező hallgatók félvételénél követett eljárás meglehetősen laza, s szinte kivételszámba megy,ha egy-egy jelölt jelentkezesét a felvételi bizottság nem fogadja el. Ennek a következménye az pl., hogy van olyan hallgató, aki .már több é v e tartozik a szegedi Jogi Kar kötelékébe, de tanulmányainak — a sok bukás.vizsgahalasztás stb. miatt — még mindig meglehetősen az elej ó i - t i a t í ^ nagJE«n kérdéses-

nek látszüt, hogy képes lesz-e a tanulmányait befejezni, Komoly problémát jelent az is, hogy a kunzultációs központok nem minden instrúktora alkalmas feladatainak megfelelő ellátására vagy azért, mert a kellő elméleti képzettsége nincs meg, ha gyakorlatban képes is m u n k á j á t valamiképpen ellátani, vagy azért mert kellő didaktikai készséggel nem rendelkezik, vagy főként azért, mert instruktorként való kijelölése kényszermegoldás volt, miután helyben megfelelő szakembert nem találtak. Ilyen esetekben az egyetemnek kell megtenni a szükséges lépéseket a megfelelő, esetleg az egyetem oktatói közül kiválasztandó instruktorok kijelölésére. Ezzel kapcsolatban néhány levelfező hallgató hiányolta azt, hogy az egyetemi előadók hangszalagra felvett előadásai csak az első év történeti tárgyaiból készültek. Néaetiik szerint szükséges volna ilyen előadások felvétele néhány elméleti tárgyból (pL jogelmélet) vagy olyan tételes tárgyakból, amelyek megfelelő előadására a vidéken szakembert biztosítani nehéz, vagy éppen lehetetlen (pl. nemzetközi jog.) Ügy véljük, hogy-e térén a Jogi Karnak a hallgatók kívánságaihoz kell igazodnia. Az instruktorok legfőbb problémája a foglalkozási módszerek keresése. Sem az előadás, sem az anyag visszakérdezése önmagában a tárgyanként rendelkezésre álló csekély óraszámra tekintettel (6-8 óra félévenként) nem nyújthat kielégítő megoldást A két módszer kombinálása, s ennek keretén belül és a súlyponti kérdések kiemelése jelentheti a helyes utat, de ez m csak akkor, ha a hallgatók a köapoot foglalkozásaira n á c

Oj, korszerű, bitumenes burkolású kosárlabda-pályával gazdagodott Szeged. A Szeac-stadionban létesített szabadtéri pályán az ú j évadban bizonyára sok izgalmas, színvonalas mérkőzést láthat és sokszor tapsolhat NB l-es csapatának a SZEAC szurkolótábora.

S *A *К • К A R C K E P E K Erv amerikai sakk-zseni A címet olvasva előíziir Wzon ^ r r p l u l MorDhv l u t eszünkbe k k -eSsboooU tioe, aa a a *7 i mMaks ez ez aa 11 tokvatos QstCkttse, Utána esetleg S á m u e l L o y d r a , a f e l a d v á n y szerzők k o r o n á z a t l a n f e j e d e l m é r e g o n d o l n á n k . Ezúttal a z o n b a n n e m r ó l u k lesz szó, h a n e m egy harmadik nagy amerikai sakkozó, A la In C. White szellemi p o r t r é j á t k í s é r e l j ü k meg fölvázolni. 1880-tól 1951-ig élt. Régi New England-i p a t r í c i u s család s a r j a . S a k k t á b l á m e m l é k i r a t a i " című r ^ ^ ' i i m n n m i i hoev mint íegészen w J S p n kis T v e n n e»k , ügyelni egeszén k i s gS Jyre i. w r í r M e t t féíkdg y a k o r l a t b ó l a s a k k j á t é k szabályait, anélkül, hogy a r r a b á r k i is tanította volna s k é s ő b b oly m a g á t ó l értetődő ösztönös biztonsággal b á n t a f i g u r á k k a l , m i n t a h o g y az e m b e r a n y a n y e l vét h a s z n á l j a . Hihetetlen a k t i v i t á s és m u n k a b í r á s 'jellemezte, k ü l ö n ö s tehetsége volt a z apxó részletek i s a d a t o k t ö m e g é n e k emlékezetben tartásához; úgy látszik, b e g y a m i t látott v a g y olvasott, azt s o h a többé n e m f e l e j t e t t e el. Ilyen tehetség mellett t e r m é szetesen játszva végezte iskoláit, és m i u t á n a Columbia egyetemen nyelvész doktorátust szerzett, kedvező v a g y o n i helyzete lehetővé tette, hogy életét a s a k k f e l a d v á n y s z e r z é s fejlesztés é n e k szentelhesse, a m i t h i v a t á s á n a k érzett. E t é r e n m ű k ö d é s é t egysaerre több i r á n y b a n f o l y t a t t a . Már 1905-től kezdve m i n d e n év k a r á c s o n y é r a m e g j e l e n t e l e t t egy fela d v á n y k ö n y v e t , — sőt n é h a kettőt, h á r m a t is — és ezeket sokszáz p é l d á n y b a n a j á n d é k u l küldte s í é t az egész világ f e l a d v á n y szerzőinek. E kis piros vászonk ö t é s ű k ö n y v e k egy e m b e r ö l t ő f o l y a m á n egész k ö n y v t á r r á szap o r o d t a k . é ? m a is a s a k k i r o d a lőm l e e i a v á h o z t a r t o z n a k . Egyes kötóte? a legjobbteladványszerzők é l e t m ű v é t m u t a t j á k be, m á sok a f e l a d v á n y i s k o l á k t ö r t é n é tét i s m e r t e t i k , vagy egy-egy tém a k ö r r ö l a d n a k áttekintést. Az első v i l á g h á b o r ú előtt k e letkezett Good Cffmpanions nevű nerrSetközi feladványtársaságn a k egyik a l a p í t ó j a k é n t White S S S n ? - . T o z M S S Í

versenye«.«... — versenyeiicu.

—

bíró volt: s e m m i n e m k e r ü l t e el figyelmét, és mindig telibe találó észrevételeivel n e m c s a k a pályázók ízlését csiszolta, h a n e m további kutatásaik Irányát is kijelölte. K o p p a n t i r o d a l m i m ű veltségét m u t a t j a , hogy évrőlévre április h ó b a n — a m i k o r

bizonyos felkészültséggel jönnek. A foglalkozás előtti felkészülés szükségességét a bizottság jogikari tagja élénk színekkel ecsetelte a jelenlevő hallgatók előtt, igyekezve őket meggyőzni arról, hegy a központ minden fáradozása hiábavaló ilyen előzetes felkészülés nélkül. Egyben a bizottság megállapította, hogy bár a tanszékek és az egyes szaktárgyak instruktorai közti kapcsolat az elmúlt évhez képest számottevően javult, azért még ma sem kielégítő és az instruktorok foglalkozási módszerekre vonatkozó útkeresése főként a még mindig nem kielégítő kapcsolatból adódik. A hallgatók legfontosabb és úgyszólván egyöntetű panasza az, hogy a hivatali munka mellett a felkészülésre nagyon kevés idő marad. A gyulai járásbíróság egyik bfrája, aki javakorabeli férfi, annakidejen egyéves bírói és ügyészi akadéa u á t végzett és most egye-

hagyományos

módon

kényszer-

l| usú P k e t t e s e k r e í r t a k ki versenyt ~ a é s kitüntetett pályaműVek hel S " ? é t kizárólag S h a k e s e e

?tekkel , " . "zinműveiből vetta» ldézeindokolta. Mivel Mlvpi foiori. Indokolta. feladv á n y o k a t a k k o r látta először, úgy kellett I s m e r n i e Shakespearet, m i n t a tenyerét, h o g y mindegyikhez k é t - h á r o m odaillő idézetet f ű z h e s s e n ! Tevékenységének harmadik főterülete egy óriási - s a k k f e l a d v á n y - a r c h l v u m létrehozása volt, m e l y n e k k e r e t é b e n több m i n t negyedmillió sakkszerzeményt g y ü j t ö t t össze és csoportosított t é m á k szerint, mégpedig olyan P¡ .á r a t l a n u l ü g y e s irendszer ffeaellaaadpd--3«n, hhogy hhaa vvalamely a ameiy

t a r t a l m ú mü a k a d t Koraooroi, ezt a teljes vagy részleges elődöt k ö n n y e n és g y o r s a n meg lehetett találni a g y ű j t e m é n y ben. A m i k o r idősebb k o r á b a n a g y ű j t e m é n y vezetése m á r t e r h e s volt s z á m á r a , á t a d t a a Brit Fela d v á n y s z ö v e t s é g n e k , s e k k o r az a n y a g o t több m i n t 10 részre oszt o t t á k fel. de a kezelők m é g igv sem győzték f o l y t a t n i azt a m u n k á t , a m e l y e t White évtizedekig egyedül végzett. J e l e n t ő s é g ben az előbbiek u t á n csak negyedsorban következik feladványszerzői munkássága. Más szerzőknek, k ü l ö n ö s e n a kezdő nek, m i n d i g készséggel adóit tanácsot, sőt ötleteket eszméik kidolgozásához. S z á m t a l a n fela d v á n y van. amelynek White v a l ó j á b a n társszerzője, de n e m engedte nevét f e l t ü n t e t n i . • A fiat a l a b b szerzők a t y a i b a r á t j u k a t l á t t á k b e n n e — t a l á n é p p ez t a r t o t t a őt vissza, h o g y a n e m zetközi v e r s e n y e k e n mint vetélytársuk lépjen . sorompóba. Alább közöljük egyik h á r o m lépéses f e l a d v á n y á t , a m e l y jól érzékelteti szerzői s t í l u s á t : éles t é m á t m u t a t b e k ö n n y e d szerkezetben. Halála óta nyilvánvalóvá vált, hogy sze.vezői és vezetői szerenét — m i n t u t ó d j a — s e n k i sem ^ | p e s betölteni. Nem k i s r é s z b e n ez a f e l i s m e r é s vezetett egy ú j testület, a Nemzetközi S a k k szövetség S a k k s z e r z e m é n y Bizottságának megalakításához. a m e l y az ő szellemében igyekszik folytatni a sakkszerzes szervezését es i r á n y í t á s á t , P i r o s György dr. C i k k ü n k í r ó j a a m a g y a r fel-

, - .

z a t u n k érdemeiért * „Magvar Népköztársaság Kiváló Sportol ó j a " címmel tüntette Ki. A. C. White-nek h á l á s tisztelője („Szob á m b a n két f é n y k é p v a n a faIon, a m e l y e k«... e t m i n d e n n a p megnézek. Az egyik az 8 v é " — irj a , erről „ K é p e s k ö n y v a sakkt á b l á m r ó l " c. m ü v é b e n 1944 nyar á n (!) hitet Is tett, amihez a tiszteleten kívül — n e m csekélv b á t o r s á g is kellett. Csehover rehabilitálása Két utolsó s z á m u n k olvasóib a n ó h a t a t l a n u l az a téves nézet a l a k u l h a t o t t ld, hogy a leningrác s e h o v e r (született 1909v. élvezetes stílusú n e m ben) &z t ¿e„r^ „és kiváló zetközl s a k„ k„ m = r zAőe s /(épp a Sahmatleiadványsze j e j e n t - „ j e g e g y tanulmánya a k ü z d ő vezéikét gyalog ellen bajnoröl)_ L e n i n g r a d 1949. é v i ragyogó j á t s z m á t ka cgupa i m e bizonyíték az elvesztett

lenkezőjére: V K ^ ü i N D I A I VEDELEM V. Csehover—I. K a n , Leningrád,

1M*.

1. d4, HM. •{. c4, eí. X HÍO, b<. 4. g3, F M . 5. *'g2, F M + . C. FdZ, F o í : + . 7. Vd2:, 0—ü. 8. 0—u. d6. 9. Иск, Шмп. 10. Vc2, 10. — u n ellen Ve7. 11. e4, eS. 12. B f e l Világos n e m a k a r j a lezárni a c e n t r u m o t : a d5 mezővel n a gyobb tervei v a n n a k c5. 13. Hd3: HdS:. 14. ed, VfC. IS. de, de, He5: 16. He5: de. 17. Ve4, Bfe». 18. 14! 1«. Ve4, b5. 17. b3, bc 18. bc, Va6. 19. He5:, He5): 20. Ve5: Vc4:. • 21. Vc7t Mind Fd5: 22. Beci, Vd4. 23. Bdl, m i n d Bab8. 22. B a b i . Va6 23. d6 u t á n világos n y e r . Sötét a z o n b a n leleményesen k ü z d Fa8. 22. d t , BadB. 23. B a d l , Va4. Vaü: túi kockázatos. 24. Fc6 és 25. dv, 26. Vd8: f e n y e g e t e s m i a t t . 2». Va7: 24. Fc6, Fb5! c4. ae. Vd4, Fb5. Вез, Va2: Még mindig tUos volt! 27. B a l , Bd6: Vc2. 28. Fe4. 28. Ve5!.Vd2. f6. 29. Vd5-H Bd5; 30. F d 5 : + , Kh8. 31. Ba2: 29. V b í : B f í . Hogy védekezik most a világos a 30. — Vf2:-r ellen — h i s í ' 30. '^yegetes e Bf2 :-re Ve3:!, 30. BÍ3, B f l , Bi2.. Bf3: 31. 31. Ff3: u t á n Vc3! jön? 30. Be8! S e h o g y : m a t t r a t ö r ! V f 2 : + . 31. K h l , gC. K é n y szer. k ü l ö n b e n 32. B Í 8 : + , Kfe:. 33. Ba8+, Ke7. 34. Be8+, fKd7. 35. Vc6+ m a t t . 32. Baa8!, Kg7!7 C s a p d a : 33. Bf8:? V e l + mattig m e g y ! 33. Vb4! Színre színt! 34. V f 3 : + m a t t f e n y e g e t Be8: 34. BC8:, gS. 35. g4!, BÍ4. 3«. Vf8+, Kg6. 37. V d 6 + ! 37. F e 4 + ? Be4:.

, „nver„ „ 38. Be4: Vfl-f matt Kg7. 38. Ve5-!", ah , .fi<mpn.<

s z á m t a l a n d í j es elismeres nyer- B f e M V e 1 , B g g 4 0 V f 8 + , Kf6. tese, a szabad m a t t m ű f a j n a k 4 1 B e 1 , B g 7 . 4 J v d g ) K g 6 4 3 »z egész s a k k v i l á g b a n elismert Vd6+,f6. 44. Bg7:+, Kg7:. 45. Ve7 egyik legjelesebb müvelője, több + sötét föladta, feladvány gyűjtemény és s a k k 3. A. C. White esztétikai m ü í r ó j a , 111. szerkesz- T h e T h e o r y of P a w n P r o m o t i o n , tője, a FIOE Sakkszerzemény 1912 Bizottságának tagja. Kormány-

temünk V. éves hallgatója, s jáfégí p tanulmányait szép eredménynyel folytatja mondotta, hogy p i я K f t ж ft 'Ш £ f ц m á r ötödik éve, hogy alig W W van módja a hivatali munka HÉ és a tanulás mellett családШ it? Шjávai foglalkozni. Nem mintWí w Ш ha a levelező hallgatók ré7НП szére járó tanulmányi szaj§ badságot a munkahely nem 4Ш f§f É t biztosítaná: a probléma az, Ш hogy a tanulmányi szabadság alatt nem végzi el a Matt 3 lépésben hallgató helyett senki sem a munkát, s így a szabadság letöltése után, mikor a hallgató a tanulástól kimerülve SZEGEDI EGYETEM munkahelyére visszatér, ott A József Attila Tudományvárja őt az elintézetlen egyetem. az Orvostudományi Egyetem, a T a n á r k é p z ő Főisügyek tömege, amelyet hekola és a Felsőfokú T a n í t ó k é p tekre nyúló éjszakai mun- ző Intézet lapja. Megjelenik hakával tud csak elintézni, vonta kétszer. Szerkesztésért feÜgy véljük, hogy a munka- lel: P a p p Lajos főszerkesztő. Szeged, Magyar helyek vezetői a munka he- TSzerkesztőség: a n á c s k ö z t á r s a s á g ú t j a 2. Tel.: lyesebb megszervezésével 51-88, 23-30. Kiadásért felel: KoLászló, a Csongrád megyei talán könnyíteni tudnának Lvács a p k i a d ó Vállalat igazgatója. Kia levelező hallgatók helyze- a d ó h i v a t a l : Szeged, Klauzál t é r ^ akik ió 3. Tel.: 35-00. 31-16. A lapot az főiea azokén Ioles pártbizottságai terazoxen, amK jo Intézmények esztik. Ara 30 fillér, előfizetés tanulmányi eredmenyeikkel negyedévre 3 Ft. erre rászolgáltak. I Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged