Szegedi Egyetem

T. évf. 4. szám

Vendég Dr. Rinta

Shimose

A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK L A P J A

a felkelő japán

professzor

M

észáros Lajos dr. adjunktus, a József Attila Tudományegyetem Katalitikus Laboratóriumának vezetője, nem ismeretlen a kémiát szeretők — de az újságolvasók előtt sem. Ezelőtt mintegy tíz évvel a Szerves Kémiai Intézetben kezdett dolgozni, s az ő munkája, az atropin szintézise során született meg az ország első elektrolízissel működő szerveskémiai kisüzeme. Az Egyesült Gyógyszergyár érdek, lödést mutatott a munka iránt, s a gyártól kapott támogatással és az egyetemi műhely segítségével Mészáros Lajos nekilátott, hogy népgazdasági értékűvé tegye találmányát.

A külkereskedelem is felfigyelt a komoly exportlehetőséget rejtő témára, s ennek eredményeképpen három évvel ezelőtt Moszkvában bemutatták az első berendezést, s amint erről annakidején. a sajtó is tájékoztatott, nagy sikerrel.

Ma már a Katalitikus Laboratórium a külkereskedelemtől, az ipartól ajándékképpen kapott másfélmilliós berendezéssel és rendkívül hathatós további anyagi segítséggel olyan oktatási forma kialakításán, olyan berendezés megkonstruálásán dolgozik, amely lehetővé teszi az automatizált vegyi munkálatok tanítását, kutatását. És ezen az úton a Laboratórium már nagy előrehaladást tett.

Vizenegy témát fejeztek be eddig, s ezektiek továbbfejlesztésén most dolgoznak. A Világon elsőként éppen a magyar ipar gyárt exportra ilyen berendezéseket, s a Katalitikus Laboratórium munkájának eredménye a budapesti, majd a milánói vásáron kerül bemutatásra. A 11 elkészült berendezéshez 11 gépkönyvet is összeállítottak, amely niűfaját tekintve gyártmányismertető, szabadalmi leírás, hallgatói laboratóriumi vezérfonal is egyben. Az első könyv oroszul és magyarul jelenik meg, piost fordítják angolra.

A UÍ

nap

Katalitikus Laboratóriumnak mér eddig is igen sok külföldi látogatója volt, s most egy valóban érdekes külföldi kémikus vendéget és érdeklődőt találtunk nap mint nap a készülék mellett: Dr. Rinta Shimose professzort, a tokiói Sophia egyetemről. Dr. Rinta Shimose professzor már elmúlt hatvan éves, 1932 vta gőzfázisú heterogén katalízissel foglalkozik. Számos tudományos közleménye, pzabadalma jelent meg, s jelentős szerepe ran abban, hogy Japán ma a világ egyik legfejlettebb műanyagiparával rendelkezik. Az ő és társai szabadalmi munkája következtében (ő maga személyesen vezeti az üzemesítéseket!) több száz illetve tpzer tonna/hónap kapacitású üzemek épülnek fel és működnek Japánban. A szegedi Katalitikus Laboratóriumról az irodalomból illetve a müncheni és montreáli Nemcetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Kongresszusokon tartott előadásokból értesült és most személyesen érkezett Szegedre, hogy itt tanulmányozza az új té-

országából

1963. március 27.

cA

Tudományegyetemünkön

mákat, az új oktatási rendszert, amelyet igen érdekesnek és követnivalónak tart.

Shimose professzor február utolsó napján indult Tokióból, a virágzó cseresznyefák után Alaszkán és az Északi-sarkon át repülve Koppenhágába ért, s március elsején már Budapesten volt. Az akkori 15 foknak fittyet hányva, tavaszi kabátban, kalap, sál és kesztyű nélkül jött, viszont magával hozta a japán ipar néhány érdekes produktumát: automata fényképezőgép, butángázas öngyújtó, tranzisztoros zsebrádió, mind sok technikai érdekességet rejtő apróság, kisérte el útjára.

Tjirdekes, kedves egyéniség, viselkedése PJ bizony meglehetősen furcsának tűnik számunkra, máskor nevet, dicsér, kritizál, komolyodik el, mint amikor várná az ember. A 10 millió lakost számláló Tókióból jött ide, s az amerikai városstíInsban épült kórengeteg utó» a szegedi házakat aprónak találja. , Városunkat, igen kedves kisvárosnak tartja, imponálónak mondta a mindenütt látható építkezéseket, igen tetszett neki a városháza, a Megyei Tanács modern épülete, a Tiszaparti új épületsor. A magyarokat igen kedves embereknek tartja. Miután Tokióban maga vezeti autóját (ami inkább akrobatikus mutatvány, mint közlekedés,) az ottani féktávolságon belül torlódó autótenger után igen kellemesnek tartja az itteni közlekedési lehetőségeket.

Mindent megkérdez: a négylábú vendéglői asztal miért táncol három lábon, miért van svábbogár a Hungária szállóbeli szobája padlóján, és mindent-mindent megérdeklődik.

Meglátogatta a negyedéves kémfizes hallgatókat a diákszállóban, s igen-igen kedves vendéglátásban, jóízű beszélgetésben volt része. Autón meglátogatta Szeged és környéke látnivalóit, benyomásai igen kedvezőek.

tmtalamkéL:

Az Egészségügyi Szervezési Intézetről Látogatás a Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetben

# Eszmecsere a magyar—szovjet alumínium-szerződésről A Felsőoktatási Szemle és a Tudományegyetem kapcsolatáról Szép Szó - Könyvszemle Sport-Sakk

Tanulmányi verseny az Orvostudományi Egyetemen Az O rvostudomén yi Egyetemen — a z orvoskaron, a gyógyszerészkaron és a fogorvosi szakon — tanulmányi verseny kezdődött az 1862—63-as tanév elején. A verseny a KISZ-szervezet kezdeményezésére jött létre, és célja, hogy elősegítse a hallgatók szakmai és politikai fejlődését, hogy olyan szakemberekké váljanak, akik minden tekintetben megfelelnek a szocializmus teljes felépítése programja által előírt követelményeknek. Az MSZMP VIII. kongresszusának határozatában ezt olvashatjuk:

Ifjúság a Szocializmusért mozgalommal, a tanulmányi eredmények emelése és a hiányosságok csökkentése mellett, célul tűzi ki a hallgatók ideológiai ismereteinek magasabb szintre emelését is. Két formája van: kollektív és egyéni verseny.

A kollektív tanulmányi verseny szélésebb körű; évfolyamonként törtéhik,' minden KISZ-csoport részt vesz benne.

25-ig kerül lebonyolításra, jeligés versenydolgozat formájában. Minden hallgató benevezett, aki a szorosan vett tananyagon túl, alaposabban is belemélyed az illető tárgyba. Évfolyamonként egy (váRinta Shimose azért érkezett hozzánk, lasztott) szakmai tárgyból hogy megismerkedjen az itteni tudományos élettel, eredményekkel, s hatásés a tanult ideológiái körén belül magyar és japán külkerestárgyból kell vizsgadolgokedelmi .szervékkel gyümölcsöző kapcsozatot írni. Az első helyelatba lépjen. Előadásokat fog tartani Szegeden, Budapesten és Veszprémben is. A zéseket elérők szintén hamagával hozott fényképek, diapozitívek a A* eredmények értékelézai üdülésben és külföldi Sophia egyetemet, laboratóriumait és a sekor általában . az egyes utazásban részesülnek. hallgatói reaktorokat, az üzemeket mutatcsoportok által elért abják, impozáns képek,' de megelégedéssel Vannak-e eddig eredmészolút eredmény mellett nyei a kell megállapítanunk, hogy a hallgatói latanulmányi verse»A felsőfokú képzésben fokozottan vesszük figye- nyeknek? Bár a kollektív boratóriumok felszerelése és berendezése területén nincsen szégyelnivalónk.

Ezt alkosson egységet az oklembe az előző eredmény- tanulmányi verseny végleegyébként a japán professzor jő vélemétató-, tudományos és a hez képest elért javítást; ges értékelése az évvégi nye is igazolja. vizsgák után fog megtörtennevelőmunka, az egyetetermészetesen az is számít, ni, a folyamatosság biztosíA japán kémikus látogatása korántsem mek és főiskolák nevelje- hogy az milyen szinten tör- tása érdekében általában ^¿í számit pusztán egzotikumnak: jóval nek kommunista szakem- tént: több pontot jelent pl. havonként regisztráljuk a több annál. Azt mutatja, hogy itt Ilyenkor a 0,3 javítás 4,2 és 4,5 viszony- versenyállást. bereket.-' folytatott kutatásaink, az ezen épülő oktatanulmányi átlag megállapítás nem marad el a világszínvonaltól, Hogyan, milyen eszközök- latában, mint 3,2 és 3,5 vi- tása a demonstrációk, dolhogy számontartják eredményeinket és kel szolgálja ezt a célt a ta- szonylatában. Anélkül, hogy gozatok eredménye alapján verseny értékelésének tanulni is akarnak tőlünk. .x nulmányi verseny? A ver- a történik. seny. szoros kapcsolatban az szempontjait részletesen ismertetnénk. megemlítjük A félévi vizsgák lezárása még, hagy a hiányzások ne- után szintén értékeltük • az gatív értelemben esnek lat- eredményeket, éspedig áltaba. vagyis a pontszám meg- lában az adott évfolyam előállapításakor levonást je- ző évi, első félévi eredmélentenek. Hangsúlyozni kell nyeihez .hasonlítva. t azt is, hogy nincsen köteIgen örvendetes, hogy az lező jellegű versenyforma; évfolyamok többsége eseA József Attila Tudományegyetem három karán egyaz adottságoktól függően tében javultak az átlagok. egy kísérleti KISZ-alapszerv működik, amelyet közvetleaz évfolyamok maguk váAz orvoskari IV. évfolyanül a Tudományegyetem KISZ VB-nek rendeltek alá, hogy lasztják meg azt a formon pl. a tavalyi félévi ezáltal is jobban segíthessék munkájukat. mát, amelyik legjobban átlaghoz képest 0.86-tal szolgálja az eredmények magasabb eredményt érMiért hozták ezeket létre? A szándék kitűnő! Olyan javítását tek el, légkört és lehetőséget teremteni a KISZ-munka számára és ugyanakkor reálisan leaz ISZM-mozgalom keretei közt, hogy minden KISZ-tag most 4,48 az évfolyam átlamérhető. Az I. évfolyamo- ga. Az V. évfolyamon a kedve és hajlama kielégüljön. A lelkesedéssel végzett kon pl. az elért abszolút ta- XII. csoport 0,85-tel javímunkának van igazán értelme. Erre pompás például szolnulmányi eredményt veszik totta átlagát; ezen az évfogál a Bölcsészettudományi Kar II. éves KISZ-alapszerve. lyamon a IV. csoport 4,75alapul. ös átlagot ért el. A II. éves Ambrus György-nek, az évfolyam KISZ-titkárának és LoNincs kétség afelől, hogy orvostanhallgatók első félvas Zoltán ISZM-felelősnek sikerült olyan kollektívát a versenyben résztvevő min- évi átlaga 3,60. filozófiából összekovácsolni, amelyet méltán emlegettek példaként a den hallgató csak nyerhet azonban ennél jobb: 3,75. A azzal, hogy tanulmányi ered- gyógyszerész IV. évfolyam Tudományegyetem KISZ VB-ülésén. Igazi közösségi szelményét. politikai ismeretét átlagos emelkedési mutatólem. Együtt kulturálódnak, közösen szórakoznak. És a taemeli, mégis. az évfolya- ja 0,11, a harmadéves fognulásról sem feledkeznek meg. Ez áll KISZ-munkájuk kömonként első helyezést el- orvosoké: 0,30. érő csoportok jutalomban is zéppontjában! , A tanév hátralevő részérészesülnek. Ez az alsóbb ben a hiányzások csökkenSzerényen, természetes közvetlenséggel nyugtázzák a évfolyamokon azt jelenti, tése, az egyéni tanulmányi hogy hazai üdülésben, a fel- verseny lebonyolítása és az dicséretet is. sőbb évfolyamosok pedig é w é g i vizsgákra való jó fel— Nem nagy dolog ez! Ilyen kell, hogy legyen a kökülföldi nyári gyakorlaton készülés biztosítása képezi zösségi szellem valamennyi KISZ-alapszervezetben. vesznek részt — kedvező legfontosabb feladatunkat. feltételek mellett.

Reméljük példájuk serkentően fog hatni és egyre több DR. SZARVAS FERENC A tanulmányi verseny máhasonló közösségről adhatunk hírt a Szegedi Egyetem haaz Orvosegyetem sik formája az egyéni verKISZ VB sábjain. tannlmányi felelőse GX. fi.

Li«iU>. araely íatsa. á a r i i i s

Beválnak-e a kísérleti KISZ-alapszervek?

DK. SHIfvrOSt ÉS-

HEMMERT jANOS RAJZA: AZ EQYETEM KÖZPONTI ÉPÜLET

%

2

SZEGEDI EGYETEM.

Csak elmélyült alapkutatások teremthetik meg a termelőmunka feltételeit Látogatás a kétszeres lossuMi-diias dr. Szabó Zoltán professzornál

Egy ügyeletes panasza Leszállt u

w

j^CylEfO

íj

Kevéske tény sicűrúulk át as ablakon.

Semmi A Szegedet első ízben Szerintem éppen most van centrácló változása egyúttal az Alom gond; (ont meglátogató idegenek min- meg az igazi, szükségszerű a folyamat változását is ma- liálót az Ügyeletei a t s m é r s .

De hirtelen telefoncsengés — dig megcsodálják a Beloian- kapcsolat a gyakorlat és a g a v a l n o z z a " aemml szendergés! nisz tér harmonikus épület- sokszor mostohán kezelt " ugrani töll csoportját, ahol az Orvos- alapkutatások között: csakis A H u h n P é t e r kan- Tessék?

Hangod még kedves, egyetem és a Tudomány- elmélyült alapkutatások tedidátus és B é r c e s T i - b á r kissé sejtelmes egyetem számos intézete ka- remthetik meg az eredméérzeted . . . b o r tudományos munka- az pott otthont Az egyik bol- nyes gyakorlati termelő„Mentő érkezett!" társ által végzett kísérleszólal egy h a n g . tozatos, nehézveretű bronz- munka feltételeit kincsem, ajtón belépve jutunk be a _ Milyen eredményeket tek eddig számon nem ,,Edes beutaló n i n c s e n ? " — Szervetlen és Analitikai Ké- ért el a Reakciókinetikai Kufélve kérdezed. tartott típusú reakciók (37 a láza.) miai Intézetbe és ugyanitt tatócioport az elmúlt évek „Doktor úr n e m látja, feltárásához vezettek. talaljuk a f ' i g y a r Tudorná- folyamán? Milyen a kapcsohogy milyen b e t e g ? " L a k a t o s B é l a kandi Nyomod a lépet, a m á j a t , nyos Akadémia Reakciók!- lat az oktatók ét kutatók köa szorítja szádat, netikai Kutatócsoportját. zött? dátus a periódusos rendszer mégméreg egyszer kérdezed . . .

Az Intézet és a kutató_ Tovább haladtunk azon törvényszerűségeinek ú j De nincs sok ldö erre, csoport vezetője Szabó ^ ú t o i l i h o g y m é i y e b b be- szemléletéből kiindulva ért az Infúzió r e n d r e mind p a r a megy . . .

Zoltán professzor. A ké- pillantást nyerjünk az CszM o n d j * • nővér, el eredményeket a kémia) remeg a kezed, rnia! tudományok művo- 8 M t e t t kémiai folyamatok ..,Z t tulajdonságainak dülled a szemed, loinek nem szükséget őt mechanizmusába. Ezt a célt k o t é s e k egy óra alatt n g y o m r o d • hónod alatt ** tervszerűen közelítettük vizsgálatában. érced. külföldön egyaránt Jól U- „ ^ g , a m l k o r U «jkerült tisz— A távlati fejlesztési terv „Azért v a n glkszer merik a szakemberek.

— megmondtam iknzer — " h a m í i n c k é t éves * ° l á t á s i * « • m a r t nincs f e g y e l e m ! " úr k é r e m . koréban kapott egyetemi tos kötéserősségek befolyáso- tek ismeretében milyen p„Doktor a r a m e n t régen, katedrát, s bár még ma is lását, felderítettünk számos, elképzelései vannak a ve- — k e g y e l e m ! " Tflt, fecskendőt, palackot! korban és alkotóerőben egy- az egyes elemi folyamatokat ayészképzét jövőjéről' I d s a leukoplastot! aránt fiatal, több egyetemi befolyásoló külső, katallti— de előbb egy malasztot — A Jövő ipara az auto- eresztek. generáció vallja őt tanító- kus tényezőt Sikerült: végre mesterének és tudományos matizálás felé halad.

Ez töbMegelégedéssel állapítszemed a i égre munkájában példaképének. bek között azt is jelenti, mereszted. hatjuk meg, hogy e mintNevét két ízben is, 1050s t r o p h a n t l n , coctail, ben és 1957-ben a Kossuthegy tíz évvel ezelőtt felál- hogy mindinkább több kuta- Bepanthen, OEB, úgy zúg szegény díjjal kitüntetett tudósok lított elmélet utóbb elért tóra lesz szükség az üze- n y o m o r u l t fejed, között találjuk; az elmúlt mekben, gyárakban.

Ezt a De ezael még nincsen végei eredményeink révén is évek során sok Jelentős külkell? Ide vélsl szükségletet az egyetemek- Oxygen Asphyxla, hibernálás, földi kémikus kongreszújabb igazolást nyert és lépcsőn fel-le nek kell ellátni, fokozni kell ez. m e g y végig szaladgálás, szuson tartott előadást eredegész «JJal most Igyekezünk azt még ményeiről s mindenfelé a szakemberképzést mind s remegvei várod, több oldalról igazolni. mikor r o b b a n f e széjjel. öregbítette a magyar tudomennyiségileg, mind minő- Aranyér, májba;),j e depegörcs, mány hírnevét További kísérleteink ls ezt éhség, s z o m j ú s á g gyötör 6é ile S g- E z n e m k i s f e l a d a ' de nincs időd inni Nemrégen német nyel- célozzák. A kutatócsoport ott egy vödör): léte azt Jelenti, hogy a cso- és a jelenlegi keretek sem- (pedig ven megjelent könyve ha- porton belül és az egész in- miképpen sem alkalmasak „Tessék m á n gyilnnl!"

Most m e n t ő üvölt, marosan angolra fordítva tézetben, a dinamikus szem- ellátására. Ezt a tudomány- a z a j betölt minden kis rést. iát napvilágot Londonban. ho« és felsőoktatási Pihenni n e m h a g y n a k : ..Doktor ú r , m á r megln v a n n a k az a m b u l c n c i á n ! " Vájjon ki Jöhet Ilyen k é s ő n ? ppen és az ezekre kapott vála- £ ? f a dinamikus kine- tesen igen jól látják.

Bandukolsz lassan le a lépcsőn, szok, úgy véljük, méltán tikai szemlélet alapján ért ezért került azután sor ar- nedlg egy pere alatt lent kell lenni, tarthatnak igényt nemcsak el jelentős eredményeket a ra, hogy 1965-től kezdődő- nagyon beteg, fel kell venni. stabilitással kapa vegyészek, hanem mind- komplex Ne s z a k a j t s á k r á m az eget, en » jelenleginek több csináljanak m á r egy helyet! — azok érdeklődésére, akik csolatban. Ugyanez a szemK.jfél után karikákat pont vezette C s á n y i mint háromszorosára ememagukénak vallják az egye tátsz m á r , s e m m i mást, lik fel a hallgatói létszá- nem kéred m á r a beutalást, temen folyó s z a k e m b e r t L f 8 Z L Ó $ 5ímlai, ^ a lábad összeakad, mot a ml szakunkon. tudósképzés ügyét.

S ^ a í c i ^ k " lényegének a bárzsingod m a j d kiszakad, rettentően k i f á r a d v a , zatgefeld összeaszva, az é h s é r t ő l a g y o n h a j t v a , teli tüdő nikotinnal, minltnSIls v é r c u k o r r a l 1 E S K í H F S H l ~ W á l L t ^ t a S S ^ L l e k e T t : feTszereSl- múlt él feletted • h a j n a l . . .

TSSSi

^¡kLf^emhtenl^

nS^^SJSí

S

í

S í i

SUSkS ctolatát?

a

^ o r 8a ovakorlat

m a g y a r

" lzervek - s í ' . í ™ 5 ^

* » félvezető k u t a t á s fo- u, oktatói létszám- és helyi-

X

U

ud

m

""eny

^A„. .,! f f mélyreható változásokon ment at az utóbbi másfél évtizedben. Ma már megszűnt a második világháboru előtt általános helyzet, hogy az egyes kutatók és intézetek teljesen a vezető tudós magánérdeklődésének a területére voltak kényszerítve, hogy a munkaszervezés és az anyagi ellátottság egyaránt a z egyéni leleményesség és az esetleges jó összeköttetések függvényei voltak. Ez, mint mondtam, szerencsére ma már a a múlté.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mit Jelent a most dolgozó intézetek számára, hogy az állam messzemenően támogatja a kutatásokat, igyekszik a lehetőségek szerint minden felmerülő anyagi és dologi igényt kielégíteni, megteremteni a szükséges feltételeket a zavartalan tudományos kutatómunka számára. A tudományos koordináció legfelsőbb fóruma a TFT lett, de a Reakciókinetikai Kutatócsoport, mint általában a kutatócsocsoportok, közvetlenül az Akadémia felügyelete alatt áll, innen kapja a munkájához szükséges segítséget — Mint a Fémipari Kutató Intézet tudományos tanácsának tagja, közvetlenül látom, hogy egyre inkább felmerül az Iparban a modernizálás, az önköltség csökkentésének szükségessége, hogy a régi technológia foltozgatásával egyszerűen lehetetlenség ezen a téren nagy eredményeket elérni.

Jobb mlnSsígö termékeket és olcsóbban kell előállítanunk — s ehhez ú j elvek alkalmazására van szükség. Márpedig ú j elveket csakis az alapkuta tások adhatnak.

nyek, 8 ^ y e k k e f k S 5 t latban S o l y m o s i F r l g y e s kandidátus nevét említeném meg. ú j eszközt ad^ kezünkbe a kémiai foi v a m a t o k kormányzásában, amikor is megállapítást hogy az elektronkonnyert

f * " ™ kíelé" tftenl, hogy a számban ugrásszerűen megnövekedett hallgatói gárda minőségileg _ t lménveknek l s aa z Ü J kk öö vvee et e I m é n y e k n e k

Heggel bedagadt szemmel tántorogsz, de az osztályon vlgyázzba állsz és szalutálsz, s ha m e g k é r d i k tőled k é j j e l : ,,MI volt az é j j e l ? " — válaszod e n n y i : . . S e m m l . . .'<

megfelelő oktatást nyerjen, —6 —t

-

pi.

- AZ ORVOSI IQAZOLASOMt...

VALAHOL ITT KELL LENNIE Szegedi

mttvelfir!ésü°yi

Minisztérium J által jóváhagyott tervdokumentációk alapján — amint erről a lapban már említés történt — az Állam- és Jogtudományi Kar épületén ebben az évben emeletráépítést, belső átalakítási ét felújítási munkálatokat hajtanak végre. Ez az építkezés régen vajúdó és napjainkban máAégetően sürgős problémát van hivatva megoldani. A Karon a hallgatói létszám mind a nappali, mind pedig az esti és levelező tagozaton fokozatosan gyarapodott és jelenleg a nappali tagozaton 344, az esti és leve- ' lező fakultáson 882 fő vesz részt a rendszeres oktatásban. A hallgatói létszám nagyarányú megnövekedése folytán az eredetileg meglevő tantermek nemcsak számszerűleg, hanem befogadóképességüket tekintve is elégtelennek bizonyultak. Azonban nemcsak a hallgatók létszáma növekedett meg, hanem szükségszerű velejárójaként az oktató testület is gyarapodott és így az egyes tanszékek régen kinőtték azelőtt is igen szűkre méretezett helyiségeiket. Az egyetem vezetősége igen jól látta a felmerült problémát és megtalálva a helyes megoldást, kért és kapott engedélyt a minisztériumtól a bővítési munkálatokhoz.

Az építkezést ez év tavaszán kezdi meg az É. M. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat.

A jóváhagyott tervdokumentációk szerint a felépítendő új emeleten 2 db nagyméretű előadótermet, szemináriumi helyiségeket, könyvtári olvasótermet és tanszéki szobákat alakítanak ki. A földszinten és I. emeleten így felszabaduló helyiségekből — átcsoportosítva — az egyes tanszékek kapnak dolgozószobákat és a Dékáni Hivatal it bővül.

C

A nagyarányú és nehezen megoldható problémát vet föl. A nehézségek elhárítását célozandó, a három szerv — a József Attila Tudományegyetem mint beruházó, a Szegedi Tervező Vállalat mint tervező, az E. M. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat mint kivitelező — elhatározta, hogy a tervezés, művezetés, munkahelyátadás és a kivitelezés minél gyorsabb és minőségileg jobb biztosítása érdekében egymással szocialista szerződést köt. A szerződés aláírása. 1963. március 7-én de. 10 órakor az Állam- és Jogtudományi Kar Tanácstermében történt meg. Az ünnepélyes aktuson megjelent az E. M. Csongrád megyei Aliami Építőipari Vállalat részéről Jós Antal igazgató, Szani István főmérnök, Molnár Sándor MSZMP alapszervezeti titkár és Losoncz László SZB-elnök, a Szegedi Tervező Vállalat részéről Szebellei Mihály igazgató, Füzér István főmérnök, Kósa Mihály MSZMP alapszervezeti titkár és Lőrik György SZB-elnök, az Egyetem részéről dr. Herczeg Ferenc gazdasági rektorhelyettes, dr. Fonyó Antal dékán, dr. Nagy Lajos dékánhelyettes, dr. Pólay Elemér egyetemi tanár, a Pedagógus Szakszervezet kari osztálybizotlságának elnöke, dr.

Kemenes Béla egyetemi docens, a Pedagógus Szakszervezet tudományegyetemi bizottságának elnöke, dr. Nagy Károly adjunktus, a kari pártalapszervezet képviselője és Tóth Lajos, a kari KISZ-bizottság titkára.

— meghatározott építkezésre vonatkozóan — ez a svirirlis't szerrödés az első ilyen jellegű köt-^l z"t'ség vállalás. Az általános szempontokon túl-

A

mPSVcben

Zoltán főisk.

halig, rajza

111811

onnan

A József Attila Tudományegyetemen a budapesti, a pécsl és a szegedi Tudományegyetem állam- és Jogtudományi karának képviselői közös tanácskozást tartottak a jogi felsőoktatási reform Időszerű kérdéseiről. A tanácskozáson a három kar dékánjain kívül részt vett Dr. Antalffy György egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora. Dr. Világhy Miklós, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudömányegyetem tudományos rektorhelyettese, valamint Dr. Kovács Ferenc, a Művelődéstígyi Minisztérium tudományegyetemi osztályának vezetője.

Jeljutyin a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási minisztere a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában az 1963. évre elfogadott üJ egyetemi felvételi - szabályzatról szólva meglua-

Szocialista szerződés az Állam- és Jogtudományi és a Megyei Építőipari Vállalat között 4

j

Kar

pította: ez abban különbözik a korábbitól, hogy a felvóteli vizsgák eredményei m d lett számításba veszik a fsikészültség általános sz'nvonalát is. A felvételkor ezentúl tekintetbe veszik a jelölt éltalános tanulmányi eredményeit is.

1083-ban a főiskolákra a tervek szerint 1 700 000 haligatót vesznek fel, 140 000rel többet, mint az előző évben. Az ú j szabályzat — hangsúlyozta a miniszter — lehetővé teszi a legtehetségesebb és legszorgalmasabb fiatalok kiválogatását

» • A ' február 28-án megrendezett Tudományegyetemi Bölcsészettudományi Kar Bölcsészettudományi csapata (37 p.) győzött a TTK (35 p.) és a JTK (29 p.) csapatai előtt. A győztes csapat (Danitt Győző, Kubatov ^ U ^ M ^ M ^ k hetes balatoni üdülést kapott jutalmul a KISZ vb-tőL

8

A J. e. Purkyne Ctehtzlovák Orvot Társaság, melynek gyógyszerész szekciója is működik — alapításának 100. évfordulója alkalmából 14 kiváló magyar tudóst (orvost és gyógyszerészt) tiszteletbeli, 111. levelező tagiává választott. A kitüntetettek között van Dr. Kedvessy György egyetemi tanár, Orvostudományi Egyetemünk Gyógyszerésztudományi Kar Cyógvszertechnológial Intézetrtnflk professzora. A t'szv telet -ll tagsággal Járó díszok'eveleket a budipe<ii csehszlovák nagykövet adta át a kitüntetetteknek Az ünnepélyes átidilson megjelentek egé«zségngyl. politikai és kulturális életünk vezető személyinket. Erről az eseményről a Népxrabadsng február 2(l-i f á m á b a n részletes cikk számol be.

menően az egyes szervek konkrétan meghatározták és rögzítették azokat a kötelezettségeket, amelyeket magukra nézve kötelezőnek ismertek el. A tervező vállalat többek között vállalta, hogy a tervdokumentációval kapcsolatos kivitelezői észrevételeket a kézhezvételtől számított 10 napon belül megválaszolja ét a menet közben felmerült problémákat művezetét keretén belül 3 nap alatt tisztázza. A kivitelező vállalat elhatározta, hogy az építéti szerződéstervezetet a beruházási kódexben előírt 45 nap helyett IS napon belül az építtetőnek megküldi és az építési szerződésben meghatározott befejezési és átadási határidőket minden körülmények között betartja. Az egyetem biztosítja, hogy a megadott határidőre az épület 1. emeleti színtjét kiüríti, valamint ha a kivitelező vállalat részéről ilyen igény merülne fel, a kari KISZ-bizottság útján a hallgatók nyári munkába állítását megszervezi.

Az egészsíflflgyl miniszter A szerződő felek a szocialista a Nemzetközi Nőnap alkalszerződés megköté- mából Buta BtHdné fül orrse és az abban foglaltak megvalósítása gégekllnika! főnővér n^s é-e szempontjából a fentieken kívül döntő jelentőtéget tulajdonítottak annak, az -Egészségügy kiváló dolhogy az építkezés a jogi kari oktató gozója« kitüntetést adomáés tudományos kutató munkának za- nyozta. A kitüntetést a klivartalanságát illetőleg a legkevesebb nika vezetője március 8-án zökkenőt okozza. A felek egymát kö- ünnepélyes keretek között zötti kapcsolataikban ezldeig it egymás kölctönöt segítése volt az irány- adta át Busa Bélánénak adó. Az egyetem jelentős fejlesztésének érdekében még az eddiginél it fokozottabb együttmüködétre van szükEgy hónapot tölt tanulség. E szocialista szerződét a fokozotOrvostudományi tabb együttműködét eltő kiinduló mányúton Egyetemünk Mikrobiológiai pontja.

Intezetében D.\ 1. B Hrilland MERÉNYI K AlívlAN nz Ovfordt Esye'em Biokémiai Intézettnek munkatársa. előadó

EGYETEMI A fordítók

nevében

Előző számunkban már közöltünk egy Jevtusenko költeményt, amely mintegy megnyitója ennek a kis gyűfteménynek.

A József Attila Tudományegyetem orosz tanszékének hallgatói vagyunk és Jakócs Dániel tanársegéd irányításával vágtunk neki ennek a korántsem könnyű filológiai és költői munkának.

Célunk a magyarországi Jevtusenkó-kép teljesebbé tétele. Szerettünk volna egy esetleg meg is jelentethető kisebb füzetnyi verset lefordítani a fiatal szovjet költőktől, de a megjelent Mai orosz líra c. gyűjtemény után ez a kérdés tárgytalanná vált. Ügy érezzük azonban, hogy ezeknek a fordításoknak mégis el kell jutni az olvasóközönséghez.

Eddig csak a Tiszatáj közölt hármunktól egy-egy fordítást.

Ezen a kis gyűjteményen kívül szeretnénk további Jevtusenkó-verseket közölni, a már rendelkezésünkre álló kézirataink alapján a Szegedi Egyetem nyugodtan a legnagyobb magyar Jevtusenkó-fárummá válhat.

Persze, a kritikus olvasó fölteheti azt a kérdést, miért nem tájékozódunk többfelé? Ügy érezzük, hogy ez csak szétforgácsolná erőinket, hiszen ha nem is vagyunk egészen újoncok a fordításban, nagyon hiányzik a gyakorlat, amit csak lelkiismeretesebb és alázatosabb munkával tudunk pótolni. Sok sikertelen kísérlet után jutottunk el oda. hogy fcörwíb»' ! eltaláltuk Jevtusenko költői hangját, és csak ha már eredményeket tudunk felmutatni, térünk át más költők fordítására. Szeretnénk tisztázni Jevtusenkóhoz való viszonyunkat.

Tévedés ne essék, mi nem rajongunk feltétlenül érte. Sőt még azt sem állítjuk, hogy ő a legnagyobb költő nemzedékében.

Akadnak bőven hibái.

Néhol bőbeszédű, néhol didaktikus, mint általa sokat szidott elődei. Képalkotása a kitűnő színvonalú József Attila nyomdokán járó magyar lírához mérve nem túl modern. De van benne valami titok, amellyel meg tudja fogni az embereket. A kommunizmus költő-típusának első képviselője, aki kiragadta a széplelkek és a szakértők zárt, finom kultúrájú köréből a lírát és visszaadta megalkotójának, a tömegeknek. Pár éve azt mondták a szakemberek, hogy a líra holt műfaj, nem kell a nagyközönségnek. Jevtusenkó a Sportpalotában tizenkétezer embernek szaval, kötetéből nem tudnak eleget nyomni és azt mondják róla tréfásan, hogy akár a Uuzsnyiki stadiont is meg tudná tölteni. Nyugaton is óriási sikerei vannak, és ha ebben a sikerben részes az orosz beátnikek fölfújt politikai pikantériája, és a költő nem mindig a legtermészetesebb és szerényebb magatartása, azért Jevtusenkó mégis óriási tettet hajtott végre.

Hogy mi a titok nyitja? Valószínű, az, hogy ő merte először nagy őszinteségű és lírai hevületű versekben felvetni az ún. „kényes kérdéseket". A lírai sematizmus korszakai után helyet kaptak műveiben a háttérbe szorított személyi problémák, emberi érzések. Persze, sokat köszönhet állandó támadóinak, akik irigyelték felszabadult bátorságát, akik szerint, mint egyik legutóbbi versében írja irónikusan, mindent olcsó népszerűség hajhászásból tesz, még ha majd meghal, azt is, akik fekete szemüveget találtak a szemén, amikor a munkában eltörődött áruházi dolgozónöről irt. Jevtusenkó nevét ugyanis ezek a támadások még kedveltebbé tették a tömegek előtt. Még a párt, ha bírálva is túlzásaikat, kiállt az i f j ú nemzedék mellett.

Az itt bemutatandó verseket igyekeztünk úgy válogatni, hogy sejtessenek valamit a népszerűség okából. Vannak köztük már máshol lefordított költemények is, de egyrészt nem értettünk egyet azokkal a fordításokkal, vagy egyes részeikkel, másrészt a mai orosz lírai gyűjtemény is megengedhette magának, hogy az Elmennek az anyák c. vers Nagyvilágban megjelent Áprily-fordítását Lothár László gyöngébb színvonalú tolmácsolásában helyettesítse.

K. B.

Bizonytalan volt és törékeny, csupa vékonyka kis lemez — kezünkre emeltük gyengéden, és csodálkoztunk: »Hova lesz?« 0 vigasztalt: »Igazi hóban lesz nemsokára részetek, én eltűnök — de lesz Itt hó, ne féljetek! • Eleredt rá egy hétre újra, — s nem hóesés volt, zivatar! — szemünkbe vágott ránk zúdulva sűrű süvítő hóvihar.

Vadságával vágyott mutatni — s gondolta is: mind m lám, ő az a valódi, az ki nem egy-két napra érkenk

SZÓ

J.JEVTUSENKO VERSEM Cest la vie!

Volgám...

Volgám,

Ha zsebében épp pénzre [lelne, s barátnőjének jó a melle, akkor így szól a párizsi, fejében borral: "Cest la vie!«

drága Volga, égszínkék folyóm, Látsz-e itt. ahol ma állok partodon?

Huszonöt évem álom.

Eltűnt valahol.

Kedvesem hol találom?

Nincs sehol! Árulkodnak már hajam szürke szálai Sok barátom merre van?

Bújócskát játszani.

Eltem

Amikor rosszul áll a dolga, nadrágján folt tapad a foltra, és megcsalják szerelmei, széttárja kezét: »C'est la vie!«

vétkes életet, gyorsat és mohót.

Most már másképp sem [lehet, szívem megszokott.

Rettenetes rohanás — hátborzongató!

De él bennem valami más, viharba ragadd.

Viharhoz bölcs szél-anyák szültek engemet.

Volgánk vize zúgja át örökké véremet.

Veress Miklós fordítása

Gondjait könnyedén lerázva, az életet mint gumit rágja, s mit hajtogat, el is hiszi, ezért szörnyű ez: »C'est la vie!"

Fő boldogsága ez valóban, mindenre elég ez a szólam!

Algír-t a vér elöntheti, erre is így szólsz: »C'est la vie! <?

Bohém bolond! A frázis [gyenge, a franciákért mit teszel te? Élj: tehát tanulj küzdeni!

Kedves barátom: »C'est la vie!

Kelemen János fordítása

Angyal vagyok Nem iszom.

Szeretem feleségem.

Hangsúlyozom: a magamét, Éltem olyan angyalian élem — csak Scsipacsovot nem citálom épp.

Ettől vagyok ily csenevész.

A nőkre szemem zárva immár. Érzem, karom már nem merész.

Ohó!

Kinőnek szárnyaim már!

Hány szabályt elfog az iszony.

Ocsmány ügyekbe bonyolódom.

Szárnyaimnak kell bizony lyukat hasítani zakómon.

Angyal vagyok.

Bár fellökött sokszor, az életet nem átkozom.

Angyal vagyok.

Csak füstölök.

Mert — dohányzó alfajhoz tartozom.

Angyalnak lenni — nagy dolog.

Test grammnyi sincs.

Csak lelki fenség.

Mellette járnak asszonyok. » Mint angyal értük mit tehetnék?

I d t j e már kérni a bcrt, s otthagyni őket égi rangban, de ki mint ördög vígan élt, tani|id meg jól — jövendő angyal.

Veress Miklós fordítása

M é l y s é g , 1952

Elmennek az anyák Elmennek tőlünk sorra az anyák Elmennek csendben lábujjhegyre lépve, mi békésen alszunk, jóllakottan, nem sejve, hogy egy kegyetlen óra jár.

A tűleveles messzeségbe hatolt a kürt a vízen át — mi a hajó fedélzetérc léptünk, s néztük az Angarát.

Alattunk folyt, tüzelt a fényben olykor mélyét csillantva meg, hol zöld hullámok tömegében ragyogtak föl színes kövek.

S időnként úgy látszott az úton. ha ugyan nem csalt meg szemem, elég, ha kezemet kinyújtom és medrét is elérhetem.

Pedig még sok-sok méter volt a víz, de oly tiszta és szelíd, hogy nem volt, ki felfogta volna mérhetetlen mélységeit.

Tudom, olykor a fodrozatlan hullám vesszéllyel van tele:» hisz tiszta viz — sebes patakban valóban nem mélység jele.

De tudunk mást is, hol az ördög is eltéved, semmit se ért — egy garast nem adok a gödrök zavaros örvényeiért. Én hullám lennék mély mederben, ki a hajnalfényt átszűröm, s lenn az átlátszó mélységekben ragyogna minden kő külön.

Kelemen János fordítása

S ők nem egyszer tudnak elhagyni

nem.

Nekünk tűnik csak, mintha egyszerre tennék, lassú és különös, ahogyan messze mennek, parányi léptekkel lépcsőfok éveken.

Bár olykor még megrezdül bennük egy ideg, nagy zajjal jelzünk egy születésnapot, de ez a segítség már későre hagyott, sem okét, sem lelkünk nem menti meg.

Mind egyre távolodnak ők, mind egyre távolodnak.

Utánuk nyúlnánk álomból riadva még, de kezünk hirtelen a levegőbe koppan.

Titokban ott üvegfal nőtt közénk Elkéstünk mind.

Az óra már lejárt.

Nézzük titokban gyűlt könnyektől ázva, hogy halk, szigorú oszlopokba zárva elmennek tőlünk sorra az a n y á k . . .

Rigó Béla fordítása

A harmadik hó A hársakat néztük, hogy águk kertünkben de fekete még: lám ma sincs hó, pedig de vartok. s ideje már, ideje rég.

Megeredt aztán. már úgy este, bulit. eltakarta az eget, a szél meg fújta, szárnyra vette, hintázott, táncolt, libegett.

SZÉP

Ezt vélte magáréi egészen és belőle is mi maradt: ha nem is olvadt el a késben, elolvadt lábaink a l a t t S néztük mind nagyobb izgalomban, milyen az ég és a tető — az az igazi jön-e, hol van, hiszen hogy v á r j a k mind, de « . . .

Akarnak-e az oroszok háborút ?

Mi akarunk-e háborút?

Kérdezzétek a csendbe-hullt végtelen szántást, vadmezőt, nyírfába, hársba öltözőt, kérdezd a harcost, aki lenn a hűs nyírfák alatt pihen, és mondja el a kisfiúk, mi akarunk-e háborút?

Levél, tépett plakát susog, alszol, Párizs, alszol, New-York, s az álmod majd felelni tud, mi akarunk-e háborút?

Mert harcolni tudunk mi mind de nem akarjuk, hogy megint a katonák a tűz alatt fájó földjükre bukjanak.

Az anyákat kérdezd te meg, kérdezd a feleségemet, hogy majd megértsd és megtanuld, mi akarunk-e háborút?

Rigó Béla fordítása

Ott a harcban nemcsak saját földjükért hulltak katonák, de hogy majd minden földeken az ember álma szép legyen.

S egy reggel, félálomba keivé — először mit se sejtve még, ajtót nyitottunk, és egyszerre éreztük, lábunk Körül megtisztult tóle minden, lágy volt, csupa egyszerűség, ott hevert mélyen és szelíden —< milyen sűrű, tömött pihék! És szunnyadt fehér takaróban a sok-sok tető és a féld, gyönyörű volt, pompás valóban!

Igazán szép volt, tüdökölt!

S hullt a reggelben, míg beszéltünk, ló nyerített, gép berregett — s nem olvadt el, ha beleléptünk, csak jobban megkeményedett. fgy láttuk hűvösen ragyogni, aki csak nézte, elvakult, í m e • volt as.

A valódi.

Akire vártunk.

Lám lehullt.

Kelemen János fordítása

U H U

ISTVA-N

R. A > Z A

EGYETEMI

SZÉP

SZÓ

Fiatal íróink szerzői estje elé e2t a

< rtocc i "

pompásan eltalált címet adtaK fiataljaink műsorukпак. E címben szerencsésen ott feszül ars poetica-juk lényege: harcos közéletiség, szocialista eszméinknek szenvedélyes igenlése, megbélyegzése mindennek, ami idegen ettől. Oly áh jó ez a cim, hogy önkéntelenül egy antológia borítólapjára képzeli az ember, amely antólógiáb - n ez az irói kollektíva nemcsak hállgatók, hanem olvasók előtt is megszólalhatna. Az ötlet persze túlzó, hisz itt megszólaló fiataljai-tk írásai — egy-két név kivételével — ma még nem érik el a szegedi Tűztónc. a Szegedi Fiatalok 1959-es Antológiája színvonalát, viszont a gondolat talán mégsem ejtendó el. Amía sor kerülhet egy ilyen eseüeges csoportos bemutatkozásra vagy netán a legtehetsegesebbek d s o коteteire. add.g hagyomannyá kellene tennünk a József Attila ^ d o m á n y e g y e t e m e n „„Égess!"

I.gtss.

az ilyen felolvaso esteket: az

közönsée

BoTéiy

К Г п е Х

^

Г

^

™

"

'

ges novellistát, AkAcz Lász- тага<» \s J * v a l a f j . az lót kivéve, nem termett írót f j « öntudattá taraszformaaz egyetem. Ellenben tanúi {Mik. Ha valaki viszont belehettünk a Papp Lajos ék- tegesen ragaszkodik ezekhez hoz, Bárdos Pálékhoz kap- • r ° = « d á s ^ Mszuette céh jel vérÓ1 h v a á s f csoíódó kritikus- és irodalom- í ^ h e z ? • i í f történész-nemzedék gyors lelosségte jes komolyság- és felnövésének és meglzmosoelmelyulés-kovetelményét dásának. Logikus volt ez a erekkel pótolja, az folyamat: a jó, a színvonalas kihull az ido rostáján, s megirodalom mindig megtermi a érdemli a sorsat jó kritikát, s különösen ak- ¥1« Т я п п я | г , . valóban kor, ha az irodalmi élet szer- V C V d U U d K C tehetsékezete egészséges, ha iró és gek az itt fellépő fiatalok kökritikus között megfelelő a zött? Nemcsak az én vélemékoordináció. nyem, hogy mindenekelőtt a Fordított viszony esetén költők között — igen. A Rimindenképpen e szerkezeti 00 Béla, Kelemen János, Veegység lazaságáról van szó, *ess Miklós-triász maga egy márpedig manapság inkább daktilüsz: mindenképpen flez a helyzet. Van egy sereg gyelemre érdemes, talentumreményekre jogosító fiatal га valló, egyéni költői hangirodalomtörténész- és kriti- luk szinte kiegészíti egymást: kus-jelöltünk — Bodó Kd- Rigó és Kelemen a friss közroly, Gádorosi Vass István, életi szóval, illetve a keméCsaplár Ferenc, Nemes Gá- nyebb gondolatisággal, Vebor, Daniss GyÖző, Csányi ress pedig pátriája nagy kölMiklós, Németh Jenő, Paál tői örökségével, a pannon István nevére gondolok —, dombok szelíd derűjével bírakik egészében véve és hoz- kózik a versben. A prózaíró zájuk számítva Rigó Béla, később érő fajta, egy-két noVeress Miklós, Kelemen Já- velllstánk (Bistey András, nos tehetséges fiatal poéták Bólint Gyula) bíztató hangsikeres kritikai próbálkozá- ütése mégis rokonszenves, sait is — meghaladják az itt törekvéseik Viszont — úgy fellépő írógárda erejét. Ez a tűnik — még nem találták kritikusi kollektíva viszont meg a közös alapot egészségtelenül a levegőbe K l f l ! f l l í l l l á befutott, leseit meg mea- n i U i U H U I I t i t ó t u l t hanlóg, sokszor képességeit haladó feladatokra vállalko- gú tagja természetesen nincs zik, éspedig azért, mert kez- még az „Egessr gárdájának, deti lépéseit a neki megfele- poétáiban azonban mármost lő írói közeg megkerülésével negy ígéretek feszülnek.

cAtttla

otuti:

Érlelj, szerelem!

Rímesen ágaskodé vágyamat legeltettem tegnap még ttitrl* lányok pilleszárnyú bokáin és hetyke füttyel és eslppenő szemmel követtem fingó léptüket Ma csontosabb a vágyam, edződő szerelem nő bennem egyszerűségb<l metszett szépségedért; öklelő, harcos akarat s hétköznapoka« színesítő bék«. JÖJJ! sülbong« tavasz, Övead szivünket sssem hervadó virágával a hűségnek. £rt«tj emberré csillagtüifl szerelem!

Házak Hig levegő csak s puszta ég de á l l v á n y t acél-csontváaa szabdalja magasodva-nőve a messze kéklő magasságba.

Hol tegnap csak madár repült holnap már lakások ssra emelkedik, mint méhvlatttaui cser apró szoba.

soraihan íiiník

''É0eSÍ,kPTaOrra°tnánaf Й ? Ж о к , S dobí Х к Ш Ш Ъ » £ t tenne f ő " l e n - a helyük akik a közönséggel való állandó S K ^ g ^ kapcsolat. retlenek előttünk. Nem törAz emlékezetes s l K e r l tető düettánsokra,_ szerkesz. , , , . tok lázálmainak hőseire gonaratott Szegedi Fiatalok An« dolunk itt. hanem olyan ígétológiája olyan Szempontból retekre, akik kellő fórum — is érdemes megemlítésre, stílusgyakorlatok! — hiányáhogy nagyon sok egyetemi és bah kirekesztődtek az ismerfőiskolal hallgató írót szere- tebbek közül, peltetett, többet mint akik* r , ,. . . ről ma egyáltalán tudunk.S f i a t a l Ш П К olyanokat, akiknek neve - _ é l e t e s d i 4 jltóMnak . Madách-bajuszt és He^ r t 1 7 £ndlLl S "WngWay-szakállt növesztenek > k i c s i t Pózolnak és kültereket n e m H n ^ L n ^ n L l f l T d r d ^ Pdl' bőségekben tnes- E z e nutánozzák kella meggefy

Sápul

tette ínég, kibontakozása erőteljésen elszakadt éltető taIájától. * ,,ePb.j»<í egyenЛ ВвСШСЛСН súlyt mindenképpen helyre kell állítanunk, hisz tehetségek jövőjéről van szó mindkét tábor esetében. Az egyetem' Irodalomtörténeti Intézeté* szerkesen e k és a Tiszatáj tőségének egyforma súllyal kell foglalkozni egyetemi hallgató írók és kritikusok nevelésével, meg kell találnunk a módját, hogy az egyetemeken hagyományos stíluegyakorlatok felújítása ehhez fórumot biztosítson. Nagy szerep vár ebből a ssempontból á Szegedi Egyetem Szép Szó rovatára, melyet öngyil» kosság lenne megszüntetni József Attila városában, leTehetségeket teremteni hetetlen felkutathl nevel.

V Í 8 Í I o n t s z e r . k e s z t ő n e k e g y a r á n t _ . köte_ , _ Megtettünk-« ezért ¿vekben? mintíent a- utóbbf Ж ÉERKECZ ÉVA FÖISK. HALLQATÓ: S0?*0!4I ОГСА

cftkiatrakt

Kötél táncosokat a bámulhat úgy, mint h é t e n te * munkásokat fönn aa állvány szédítő-karcsú tetején.

realizmus?

Költő! szived, akár a háaak végtelenje, olyan legyen: menedéket találjon benne a* ember: öröm-gyötTslcmi

Lehel István kMtHMiándk megtekintése után az ujjongás és kétely egyaránt hatalmába e j t e t t Érdekessége A kiállításnak (bát ¿lak egy kis részére jellemző), hogy egy ú) művészeti Hitvallás húzódik meg mögötte. „A festészet feladata • törvényszerűségek ábrázolása lesz" (— L. I. szavai).

Ez mindenesetre bevezetne at absztrakt művészet bolpgó hajójába egy ú), a réginél 1$ tokkal szigorúbb iránytűt.

Az új kép ugyanis akkör jó, ha pontosan fejezi ki az igazságot. Goyának, Derkovitsnak, Matissenak megbocsátottuk figurális torzításait, Gaugin lobogó stílszerűségét a művész szubjektív teremtő szabadiága nevében. De egy egyenletet ábráeotó kép mellett hogy bocsássuk meg azt, hogy az egyenlet baloldaláról 2x hiányzik? Hiszen ebben az esetben a művészet mércéié A matematikai kontroll! Nem hivatkozhat a művész szubjektív érzéseire, az alkotás pillanatnyi intuíciójára — nincs mentség. Vagy megfelel az igaz objektív kritériumának, vagy rouz a kép. A valóság realizmusa után megszületik vajon aa igazság realizmusa7 A szubjektum relativitása helyett a természettudós (mellékesen müvéu) bátorságánaki

A Tudrmáryeeyetem KTSZ-klubjának vezetői art szeretnék, hogy otthon érezzék magukat egyetemistáink a klubhelviscgekben. Emellett művelődésükről is gondoskodni kívánnak. Hétfői napokon Gyulai József a zenéről tart előadásokat és illusztrálja is azokat. Csányi MlKIOs a filmről rendez vitákat és alkalmasint bemutatja saját filmetüdjeit. AZ Irodalmi előadások megtartásáról Nacsady József gondoskodik. Ezeken az estéken lehetőség van arra ic hogy egynéhány fiatal egyetemista író szerznj estet ta ison. amelyet vita követ! Élni kell ezzel az alkalommal.'

Lehel István pedig a képzőművészet aktuális vapy ^ h a l l gatóságot érdeklő problémákról beszélget az érdél (b.)

rorgeszavú madár sikangat a Nézd! körtáncát Járnak a lányoki szökkennek tulipánpiroa cslcmák * harmatot könnyes« füvön. Boldog V f t f f t Én ifenl Jöjj, köszöntsd velam együtt a tavaszi reggelt, aa égen eigánykereket« napot, az ébredő világot Pogd met W * libbenő lányok kesét • mártása meg cseresznyeédes mosolytikban. Látod? jönnek már távoli földekrftl 1» pllléső léptű legények és «sllrtk.

Körtáncba fogjon * világ!

A verlek t«érzője Tanár»

képző Főiskolánk t. magyar—orosz—raj« hallgatója.

VABIAN ZOLTÁN joghallgató TOL AZ évad felén, tfz bemutató után, általánosító értékelést is lehetne adni a Szegedi Nemzeti Színház munkájáról: összegező számvetést Ehelyett aaonban talán célravezetőbb a sok kérdés közül csak egyet kiragadni, a korszerűség problémáját, ezt is csupán a 63-ban bemutatott darabokhoz kapcsolódva — műfajt, -

^Jegyzet

állították be, mondván, hogy saép-szép á technikai b r a -

Л színházi korszerűségről

vúr, de a futtball mégiscsak gólra megy.

valóságosabb életből merítve is. Hogy csak egy magyar példát említsünk: HubayVas-Ránky: C'est la guerre.

De ugyanezt bizonyítja a

eebb mértékben időszerűtlen.

Nem a szereplők társadalmi helyzete, magas -állása« m i . att (hiszen a grófok, fejedelmek, királynSt, királyok egymás 6arkát taoossák a máig élő Lear király-ban isi, ^ története is igen hanem a ssemlélet, az írói hozzáállás korlátai miatt szlók szeszélyesen felidéződ- sok olyan mű, amelynek reg- Vajon mi ezzel a drámával nek. És hangsúlyozva ízt a lekménye nagyjából a megí az fttS Oélja? Hogy a rossztéliét, néző" iértékes, £ r o á r a rá* idején játszódik (Travi a k" azhogy a«~ aigazán Parasatbecsület, Pillán- ndulat vádját elkerüljük. cfir Jó, ami korszerű. , idézzünk egy polgári kriti-

SSgí? « X * S S - f i BAJAZ1D

BÉG

Milyen kérdéseik vetődhet mnyen Keroesek vetődhetnak lel az operával kapcsolatban: korszerű-e valójában, amikor napjainkban íródott, témáját viszont a múltból ' ... . . . . . . . meríti; egyáltalában lehetseges-e mai témájú operát ír, A tények mintha azt mutatnák, hogy az utóbbi kér'lésre a Válasz: nem. Hiszen Bevezetőként elhangzott a fis- £ е т ( ? в к " j b k r a j t u n k .. közelmúlt operatermésére tal egyetemi írők „Égess!" e. ÍS m u l l k , h o g y kórusuk f e l is éppen a j az egyik legfőbb szerzői e s t j é n : 1963. március 7- erősödjön.

Jellemző, hogy a szerzők a én. töriénelembe vagy a mesék Dr. KOVÁCS 8ANDOR I V A n világába nyúlnak témáért tanársegéd S m é , a kolortorban, A Magyar Irodalomtörténeti Intéaet hnirfi fto fölületes ráDillanf t e r ^ A ^ K k t e t ó n S c ez lévén, hogy áz operának

Változa'os hétfő esték

Tavaszi k ö r t á n c

. ^ f f i m ó d u T r i n ^ köv^ ! é l U t é r ^ Z n A w n a p i éírtl tői vpló idő- vagy sfkbeíi nagyobb távolságát VALAMIVEL mélyebbre hatolva azonnal kitűnik a fenti - mellesleg: e'ég sokaktól hallott — nézet tarthatatlan'ága. Minden műfaji sajátos^ág -ellenére« lehet operát } rni korunkban játszódó cseiekxuónnyel, a témát a leg-

gokisasszony

stb.).

k u s

& c h ö p í l

[n

^ l l ^ r

1928-

IGAZA Szorosabb értelemben véve nem mai darab, évtíckel ezelőtt íródott, 1955-ben Ját-

aaódik. Hoffir aktuális?

miért

NegyedeaAMddá! ж «Mt6tt Jóíeef Attila egy körieérdést* válaszolva azt mondta, hogy jó — és ebben benne volt „„ , „ a z is. h o g y k o r s z e r ű — d r á -

^ t

az a s « ^

^

hi-

P^' d ák szaporttásk he- as véleményét, mely szerint hetővá, selvet szorítóvá tudheve- a vígjáték -...kielégíti a £ tenKi hivtalnok-hőse »ÁlJyett m á r e rövld egy taxiért!« (VÖ. n y é & 2 e t t gondolatsor után is mai demokratikus nagyvárosi jósomat leszögezhető: lehetséges mai polgári közönség snobiz- m Richárd) felkiáltását témájú operát írni, Ilyen ér- musát, mely boldog, ha feu« á s o á r Mantít darabja á l t . telemben n i n ^ objektív aka- dáMs nagyurakat akár ha J a u ^ a r ( l p T O ^ á t eihteszük dálya a -korszerüíégneit«. színpadon is lát. és kielégíti «ondoatai.

A kell ugyanennek a közönségnek J á m * ^ Gabi ^ n d c a w Emellett tiSyelembe venni, hogy téma és tarta- demokratikus érzéseit, amely ^ á t mö^Urwi^lcUintó' lom n e m aamoe, hogy ókori ö r ü l annak, hogy az egyszerű tetteit, hogy eszméiért h a j vagy mesei cselokményű mű ^„„ÍUÍ, ITT^A f« 4Mrrrni fiatal élete lehet korsaerŰ. és megfor- s z a r m a ^ s u ember megállja l«idó W ^ M t n ^ f l « « « e t e dítva: nem minden mai té- a helyet, tót diadalmaskodik "agy m ü m ow^eimnn^ májú az. Ebben a kérdésben ezekkel á nagyúri alakokkal elhatárolást az a döntő kritérium: az író szemben« Nyilvánvaló, hogy ^ ^ ^ ^ ^ m i t é s h o g y a n m o n d a n é z ő - a„z r » t „ „ , „ i „ „ „ » u i « i o o a a v * l t éa valósáKOlympia ilyenféle 1928 as A ozehtM«, vélt és vaiowg hek. . . »korwierűsége« ma már eny- ban_ te magasztos, « me?

M MINDF^K fí^lemWte. g^ázoit ¿Mgh 4 n gz41va № a k r o „ ! z m i M , lével értekelve, a Btjazid letes es jos7anoeKuiio»n ci b é ? / ő l álmodhatjuk: kor- SCHOPÍLIN utána dicséri az bukó e m b e r e k k l való • ' á m ^ e r u mű. A kiesá föm^nU- előadás s*Jn vonal át (Kovács v«tés — biaonyos értelem.

A

HAMLETNEK NINCS

i h

l^

ű

muTfikája. a f i n j Valamint a darab lé'ekrajz. a szövegből formai kitűnőségét. Ezt ma a da11 5 . f f l o | f ^ 1 ' t ^ - Ü i í 18 e l k e t l l s m e r n ü n k igaznak, b S Í 8 2 e g é S z m 0 v e l kapcsolatban t í s a feltétlenül hely~t volt, azonban felidéződik egy más jó műsorooHtikai éraékről Jellegű, de nagyon is ide'llő néhÁny hónapos újsághír, elmondani m szerint egy olasz fiaOLYMPIA talember nyolcszázszor fejelt « r f n ^ h ^ ^ ^ r ó i A fáher- a l a b d ó b a a n é l k ü l - h o « y a z 8 fmdre frm^ő és a ' hliíWÍ^-^flifW^V ® e t t v o , n a - komoly m gellenére k M sem története ma m á r a legtelje- csapatba ennek

és legtöbbünknek.

Olykor mág IM te aa.

10Y ÉS EZÉRT üdvözöljük említett drámák közül e M m a j Hamletet leginkább. Jó l e n n e sok Ilyen művet látni _ ^ e nnél nem gyengébb előadásban — színházunk elkövetkezendő mŰÉOtában te.

DANTS9 GYÖZÖ Gab!nak

V. éves bölcsészhallgató

5

SZEGEDI EGYETEM

szovjet

A magyaralumínium-szerződésről

smeretes, hogy a múlt év novemberében nagyjelentőségű timföld és alu/ míniumipari együttműködési egyezményt kötöttünk a Szovjetunióval.

Ez az egyezmény országszerte nagy érdeklőiéit váltott ki, szinte minden társadalmi rétegben, sa az W - N , UA egyetemeken, cyj/cc-euierccT», főiskolákon, j u i f i t u i u K u n , kolléKUUCgiumokban éjfélekig szenvedélyesen elvitatkoztak az eseményen. eseményen. » Mi körül alakult ki legfőképpen a vita?

Mint egy hallgató tömören megfogalmazta; »van-e nekünk ebből a szerződésből valami hasznunk?« S számtalan vitázó esetében — ha nem ilyen egyenes őszinteséggel feltett kérdésekből is — de nagyon sok esetben ez a probléma csendült ki; vagyis kétségbe vonják a szerződés rendkívül előnyös voltát. így nem marad más feltételezés hátra, minthogy az a szerződés a SzU által ránk kényszeritett, elsősorban számára előnyös egyezmény.

Bárhogy is fogalmazzuk azonban meg a kérdést, ebben a tényben, hogy éppen a SzUval kötött gazdasági együttműködési szerződésekkel kapcsolatban lángol fel ilyen különös hévvel a szkepticizmus vitaszelleme, bizony egy kicsit az ellenforradalom idején oly ellenségesen felfújt magyarszovjet uránegyezmény rosszemlékű »Szabad Európa szelleme« kisért. Hiszen kötöttünk mi már 1951-ben is Csehszlovákiával, 1960-ban padig Lengyelországgal alumíniumipar i együttműködési szer~őlést, amelyek, ha szintén nagyon előnyösek is voltak számunkra, mégsem annyira ked'vező feltételnek, mint a Szovjetunióval megkötött szerződés, s mégsem merült fel annak idején semmilyen »•gyanúsítgatás«, találgatás velük kapcsolatban, •m m ilyen fő érvvel támasztják alá a szerJ y l ződés előnyösségével kapcsolatot kétkedéseket?

A fő érveket a mi »fegyvertárunkból« veszik. Általánosságban így hangzik: ha már a SzU tényleges segítséget akar nyújtani alumínium-iparunk fejlesztéséhez, miért nem ad inkább olcsó villamosenergiát, melynek az ideszállitása olcsóbb, mint a timföld oda, és a kész alumínium visszaállítása?

Ez a gazdaságossági elv önmagában általában igaz, helyes és tetszetős, s a szocialista ipartelepítés politikában alkalmazzák is. Ezért hangoztatják ezt az érvet, még teljesen jószándékú emberek is, minden ellenséges érzület nélkül.

Vizsgáljuk meg tehát ezt a kérdést részletesebben és Konkrétabban.

Igaz, hogy a termék előállító iához szükségei termelőeszközök szállítási költségeinek mennyisége fontos gazdaságossági szempont a termelőüzem hovatelepítésének elaöntéténél, de nem ctak egyetlen és minden esetben döntő szempont.

E mellett még nagyon sok egyéb üzemi költség-tényező, az egész ország gazdaságpolitikai érdekei, országok közötti kooperációnál pedig m i n ren érintett ország gazdaságpolitikai érdekeinek együttes figyelembevétele, mérlegelése alapján lehet helyesen dönteni, hogy az üzem hovatelepltése, az együttműködés megszervezése milyen módon a leghasznosabb. izsgáljuk meg ezek közül az általános szempontok közül a magyarszovjet alumínium-szerződésből konkrétan a legfontosabbakat.

Egy üzemen belüli költség-tényezők közül annak a termelési tényezőnek a szállítási költsége esik nagyobb súllyal a latba, amelyik az egész termék értékén belül a legnagyobb hányadot adja. Nos, a nálunk olvasztott alumínium önköltségének kiugróan legmagasabb tényezője nem a timföld, (bármennyire is így gondolják sokan) hanem a villamos energia: 43%. De még ilyen drága villamosenergiát sem vagyunk képesek olyan mennyiségben előállítani, mely alapján a szükséges mértékben tvdnánk alumínium-termelésünket növelni.

Feltétlenül más országból kell tehát e legnagyobb költségtényezőjű villamosensrCiát szállítanunk, ha a bauxltlelöhclyen akarjuk az alum'niumot kiolvasztani is.

Mi tehát a gazdasárosabb: a villamotenerglát a bauxitlelőhelyhez szállítani, vagy a bauxitból nyert timföldet, az alumír.iumolvatz.'ás klzvatl-n nyersnnyapát villamnserergia-forrá'hoz szállítani?

Altalános közhit alapján a villnmcscnergia olcsóbb szállí'á át vallják.

De ez is egészen másképn fest ebbzn az cse bnn konkrétan vízsgá'va, sőt n-mze kö i általánosságban is. Döntő szempont l "janis, hogy honnan, milyen távolságról, milyen lehetőséggel lehet mind a villamosenergiá*, mind a timföllet szállítani?

F

S

ennek az eldöntésébe már »beleszólnak« az orsiágos süljú és országok közötti gazdaságfejlesztési meggondolások is. Ugyanis ha~ánk egész népgazdasípinnk fejlczV-se elengedhete lenül megkívánja a rendelkezitünkre álló természeti kincscinknek minél himarábbi, nagyobb mennyiségű kiaknázását, hasznosítását, hogy ezen a bázison nyugvó feld^lfozí iparunkat is j ó i b a n kifcjletztheisük.

E fő természeti kincsünk nekünk a larr it, s íny alumínium fel-V liozj iparunk k szélesítése össztársadalmi (rdkttnIlyen m«r:n'-U*aü ahimlwumnyeréshez vlsrnt rri nem rendelkezünk egy másik n-gyon fontos természeli kinccsel, nagu m ' n n y i S''f7. ol-só viVamoienergiávil.

Ezzel rendelkezik visront a szo~'alista országok közül a SzU, amely'knek *zi t'n érteke

ennek

minél

nagyobb/okú

hasznosítása.

Am a SzU energiarendszerén belül a volgográdi, a világ legnagyobb it legolcsóbb vízierőmüvének villamosé nerQiá.ától tudna erre a célra megfelelő mennyiséget rendelkezésre bocsájtani.

Innen peáio villamosenergiát szállítani hazánkba a következő okok mia't nemcsak, hogy gazdaságtalan, hanem jeljnleg még iiínta lehetetlen it: 1. Tübbezer kilométer távolságra villamosine, gáhejlóiatot kell;ne kiépíteni, amire jelenleg anyagi fedezetünk nincs, t ez igen megdrágítaná a vil• lamosenerplát.

2. Ilyen távolságról szállított energiaveszteségek it számottevőek.

3. A szerződéiben megszabott mennyiségű alumínium (évi 165 000 tonna) kohósitásához tzüksíges villamosenergia ilyen távaliágból távvezetéken való szállítása műszakilag jelenleg még ninct megoldva.

(Többeser kilométerről évi mintegy 3 milliárd kWó.) A villamosenergia ideszállitása tehát tem gazdaságossági szempontból, tem műszakilag jelenleg nem megoldható kombináció. ihát marad a másik megoldás, hogy a SzU-ba a volgográdi erőmű mellé szállítjuk a már mintegy felerészben alumíniumot tartalmazó timföldet, s a kész alumíniumot kapjuk vissza teljes egészében. Ez a lehetőség viszont a legkedvezőbb szállítási feltételek mellett áll fenn, mert az év 8-9 hónapjában a legolcsóbb, víziúti izállitái lehettégei, a Duna—Feketetenger—Volga—Don csatorna vonalon, s menet-jövet ki lehet használni a hajóteret.

Jav a világ legolcsóbb villamot-energiájával állítják majd elő az alumíniumot, önköltsége pedig még a i t á l l i t á i i költség beszámításával is jóval a világpiaci ár alatt lesz. Ezért előnyös ét kifizető ez a* együttműködés a SzU isámára is. Ugyanit a timföldet mi it a mindenkori világpiaci áron adjuk át, (jelenleg tonnánként 70—80 dollár,) i a kén alumíniumot is vilápiaci áron vesizü'c meg.

(Jelenleg 450—500 dollár tonnánként.)

A világpiaci alumínium-árban viszont az energiaköltség aránya nagyobb, (kb, 18—20%) mint a SzU-ban előállítottéban lest, t végered. ményben e különblég fegja adni a SzU számára olcsó villamosenerg'.á'ának magasabb fokú hasznosítását.

Vállalja viszont a kb. 15 milliárd Ft értékű beruházást az alumíniumkohókba, amit szintén nekünk kellene eszközölnünk, ha mi kohósítanánk az alumíniumot.

Ugyancsak lemond a kész alumínium nagyon gazdarárot feldolgozásáról, amit így teljet egétzében nekünk enged át. A mi népgazdatágunk teherbíró képetiég'ít így is jelentőten igénybevetzi az a másik, kb. szintén 15 milliárd Ft-os beruházás, amit a megnövekedett mennyiségű timföldelőállítái kapacitásába kell eszközölnünk, •m mit nyerünk tehát mi az együttműkö1VJ déti szerződésből, ctak a legfőbb előnyöket összefoglalva?

T

a) Nagyobb mértékben tudjuk nemzeti jövedelemmé változtatni jelentősebb természeti kincsünket, a bauxitot.

(1967-től 30 000 tonnával kezdve, állandóan növekvő mértékben 1980-ban már 330 000 tonnával több timföldet állítunk elő.) b) Széles aluminiumfeldolgozó ipar számára biztosítjuk a nyertanyagot, melynek termékei ugyanctak kereteltek ét magat hatzonnal értékelithetők, mind a izocialiita, mind a kapitalista világpiacon.

(Ha pl. csak alumínium-kábelekki dolgozzuk fel a 450—500 dollárért kapott 1 tonna alumíniumot, már 600—000 dollárt kaphatunk érte.) c) Hatalmai ö/tregű be;uházás'ól mentesülünk, melyet így másfajta, fejlődésünket ugyanctak nélkülözhetetlenül elősegítő beruházásokra lehet fordítani. (Kb. 15 milliárd Ft) S mindezekhez a nagy előnyökhöz anélkül jutottunk hozzá a SzU révén, hogy a szovjet népnek is áldozatába, valamiről való végleges lemondásába kerülne.

Sőt, a szovjet népgazdaság it annélkül jut hozzá a Magyar Népköztársaság révén vizierő természeti kincseinek hasznosításihoz, hogy ezért a magyar népnek kellene a legkisebb mértékben is lemondania valamiről, áldozatot hoznia a szovjet nép segítése érdekében.

Mindketten n-gyon sokat kapnak egymástól; természeti kincseinknek sokkal naryobb mértékben a nép javára, felemelkedésére való felhasználásának lehetőségét.

C

ak a természet marad tehát »vesztes a teremtésbens egyformán nyertes a két ország szocialista társadalma. De miféle csodálatos varázslat volt képes erre a hihetetlenül ked ezl megoldásra, amelyben senki sem veiz t, de mindenki nyer? A neve: a szocialista nemzetközi munkamegosztás és kooperáció.

DR. SZILAGYI LA3ZLO adtunk tus

Politikai

Gazdaságtan

Tansték

flz Orvostudományi Egyetem új Intézete: az Egészségügyi Szervezési Intézet A* 1083-as év elején egyet e m ü n k tervszerű fejlődésének ú j a b b állomásaként ismét két önálló intézettel lettünk gazdagabbak: az Egészségügyi Szervezési és a Biokémiai Intézet ebben a* évben kezdte meg önálló életét Dr Vümon Gvula Kossuth^díins eavetem tanár S M g W Ivettes, az Egészségügyi Szervezési Intézet i«nzs"tóía kérdéseinkre a következő válaszokat a d t a : — Hogyan került, snr <j Szerve téli Intézet felállítására?

A Szegedi Orvostudományi Egyetem nem sokkal a b u dapesti egyetemen létesített s z e r v e z n i tanszék felállítása után foglalkozott nzzal a gondolattal, hogy Szegeden is tanszéket létesít. Ez annakidelén n e m Járt eredménnyel.

Az 1P60. évben az egvetem tanácsa . . . . meghívott . . e'fladó. . . val tartott szervezési óráknt, lMS-ben Szervezési Tanszéket lít^'fett.

A k o r m ^ v z a t 1961-ban mln ő h e t t e a tanszéket Inté— Mi volt n szerepe az e&ietem vezető szerveinek az intézet létrehozásában?

Hogyan tudná értékelni Profeseszor űr az intézet és r 'z orvostanhallgatók kapcsolatát?

— Fentiekből világos, ho<ry a Szegedi Orvostu^om á n v l Egyetem tanácsa h " ^ k b a n - a z e „ ő k kSrőtt m látta me.- a szervezés t u d -

kialakítani, hogy az eredendő célt a legjobban szolgálják, épp úgy az egé=zségügyi szervezés t e m a t i k á j a , mint az eljárási módok kutatása, vizsgálata és kritikája, a m e lyek lehetővé teszik tevékenységünk hatékonyságának és eredményességének lemórisét Az egészségügyi 8Zerve s ^ t e m a t i k á j a felöleli az intézmény-típusok, a mű-

ködési normák

kialakítását

é s á n a n d ó figyelemmel kisészerr ó s é t . Az egészségügyi V ezés azonban még ennél is

többre törekszik.

Meg szeretné tanítani az orvost és az orvostanhallgatókat arra, ho?y a szocialista társadalomban a szorosan vett gyógyító eljáráson felül melyek ezok a feladatok, amelyek a megelőzés jegyében fela d a t á t képezik.

SdaKifügyí az egészség-

ségesek ahhoz, hogy az orvos ezen mellőzhetetlen, ú j kötelezettségének megtelelhessen és a szocialista államnak valóban szocialista orvosává válhasson - Szerelnénk még Valamit megtudni az Intezet munkásságárol és terveiről. _ A z intézet munkássága mezőgazdasági munkabRla esetek. a ^szegedl __ kórházi ágy-statisztika és az egészségügyi felvilágosítás gyakorlati kérdéseinek kísérleti vizsgálati munkaterületére t e r j e d kl. Ezen témakörökből intésetünk tagjai m a r több szakcsoport! előadást tartottak, illetve több cikk ü k jelent meg, vagy van jelenleg kiadás a l a t t — Kérjük Professzor Urat, nyilatkozzék munkatársairól is.

Munkásságához kap-e megfelelő segítséget az egyetemtől?

— Az Egyetemi Tanács jóindulatú és készséges támogatása megnyugvást ad a h hoz, hogy m u n k á n k a t aa adott feltételek mellett minél megfelelőbben végezzük.

Hogy az intézet viszonylag szerény létszámmal megfelel a reá háruló kötelességeknek, az elsősorban m u n k a t á r s a i m odaadó, az ügyet szerető, lelkes m u n k á j á n a k tudható be, — hanszlk a miniszterhelyettes elvtárs válasza.

M a j d kis szünet u t á n még mosolyogva hozzáteszi: Egyelőre olyan kevesen Z f A problémák.

A

Z

^

^

gességét

Ilve^ i r á n ^ b a n ügyi ^ " a d a t o k v é g r ^ a j t á s i Ennyit t u d t u n k meg egy A , ban igényeljük a társadalom fárasztó m u n k a n a p végén ló^üd<térdekéhen eró legmesszebbmenő közre mű- beiktatott rövid, félórás lnködásót, az orvosnak ismer- t e r j ú során a Szervezési I n « L t i « nie kell a társadalmi és tö- tézetről, a késői óra ellenére ^ megtervezetek szervezetét, is friss és munkatársi célkitűzéseit, törekvéseit, szerint - f á r a d h a t a t l a n VilTnt&f ^ Z Z * t » r - Ezek szerint tehát a mon professzortól. Szemé3 ! V w ^ r í r ^ " 1 «tervezési itmeretek elsajátí- lyét érintő kérdéseinkre nveinek t e t e i t s s e t . a z tn- tása gVÓpyílá,sal foglalkozó azonban m á r e l h á r í t j a a vátézet uayszólvan alig két . . i tudtunk éves m ú l t r a tekinthet vissza. 0 r ( J 0 J r é f j é r e i s n é l k ü l ö z h e l a s z t C s a k a n n y t meg, hogy több m i n t 30 éve Ez platt az idő alatt e s v fel- tetlen?

— Igen, Az m á r köztudott dolgozik egészségügyi szerveadata lehet csunán. leszólni létét, és ha l ' h c t , elfogad- dolog, hogy a szocialista t á r - zöi m u n k a k ö r b e n , a felszatatni é r egészségügyi szerve- sadalomban az orvos szere- badulás óta a népjóléti, il'etzés szükségességét a hallga- pe a gyógyításon túl más ve egészségügyi minlsztérifelodatokra is kiterjed. umban főosztályvezető, 1937 tósággal.

Az orvos többé m á r nem óta miniszterhelyettes, Az egészségügyi szervezés szigetelheti el n n g á t a Búcsúróul a r r a kér, hogy I féléves Mciry, megh^fákörnyezetétől és a társa- tolmácsoljuk üdvözletét a rorntt óraszámmal.

Megdalomtól, h a n e m közvotle- Szegedi Egyetem olvasóinak, ítélésünk szerint a hnlt«<inebb kapcsolatot kell Kérésének szívesen t e t t ü n k n e m c«upán érrtekf e n n t a r t a n i a azzal. eleget és lapunk nevéhen IffrtéMeL h«"iem megértéssel 1« f o t a d j a a szervezési A * egészségügyi szervezés ml is sok sikert, eredménye« egveter!A-uM«nkiit rá a k a r m u t a t n i a r r a az ú j m u n k á t kívánunk eIO!tflfl«nkat.

— legújabb inté*etAní>kl azokra a m ü n k Az érdeklődés, nmelvet a m a g a t a r t á s r a és (—áss) hallgatóság réozérrtl tapasz- tudnivalókra, amelyek szűktaltunk, megelégedéssel kell hogy ei töltsön.

— Mivel az egészségügyi i f f f / »V szervezés an orvostudomány aránnlaq fiatal szakágazata, IIÖZSAVÖLGYI JÓZSEF, a fikusok műveit. Gt>ndolluk, sokrn nem imerik feladatát, mód-zereit.

Mit jelent ez a Tudományegyetem Központi amint a »Syocia'ista Művésze'ért« művész és művészeti fogalom, hogy egészségügyi Műhelyének dolgozója: A lap létrehozása Idfl- dolgozó olvasói is p o r b a n szervezés?

Mindeneke'őtt ' — A szerve»*s, mint szak- szerűű volt. a , « V d ! f m » > s z a t í r á k i t , elawzAkat és riamág és m i n t tanlárgv, pem hosszú m ú l t r a tekinthet visz- dolgozói a J a j t ó n k S f m U fieUeket olvassák a Ti lasza Mntvarországon, A érte^ül h e g n e k egyetemünk pótoknál ia ex fl k é t k o i u n v Szovjetunióban 1940-ben távlati ÍWfeJlődásóről. s a " á s s z é m r o - l n l - l rtm; - v i s z l "éfflr rzervarték m<sg a s^erve-^sl dolcroaók szélesebb látókörrel « tanszéket. Ü j planokra fek- S « de tén az Ü ^ W ^ tették a fzoeiálhvpienet.

Nemcsak módosították, h a itovas- ^ % nem merőben ú j feladatokat két-három M e P t is jelöltek meg számára. A suk, a r r a a k ö v e t k e z t e t é s , e á t & f Ű 7 k e r e . , . s í t , e n Szovjetunió ez időben meg- j u t u n k , h o g y a m e g j e l e n t ú?y v é l j ü k : a tl o l v a s ó t á b o riporinduló rendkívül nagv üte- c i k k e k , e l b c s z é ' é - e k rotok nem ciak jobban -<sdmű f e ^ M ^ s e a szocialista tok igen tanulsáf?oca.knak és ve'i az At'ng olvadóknál a egészségügy alappiveinok értékeseknek mondhatók. széplroda'mat. a szép forrná» jobb, m a r a d é k t a l a n a b b érkat, h a n e m rr.asasabb szinvényesítése indokolttá tette • v A v t r n ért-'-elni. bírálni is t u d KOItCSMAnOS úi szervezési f o r m á k létesíja. A Ti Indul 5 írói'o'cnak tését. úi, hathatósabb mód- a Veszprémi Vegyipari Égve pedig az ilyen érzékenyebb tem l a p j á n a k főjzerkesz'.ője: szerek kialakítását.

— ö r ö m m e l vettük tudo- rlvasóközöneég különösen jót — Az e«rcs-*égU«ryl rr.nrtesz. vrzés törekvése: a Mkos- másul lapotok m e g j e ' e n á s í t , sáp eo'éiT'-íjrim'l ál'anotá- ezú'on ' s szeretnénk kifejeznslt fin-elemmal kf<=ér#se. ni jókívánságainkat, s k'im e * l * r f t á s a és f e n n ' a r t it'a sz^Snteni az ú j laptársat. R a . TEVB'iiENftTSVíafir i'lelően ió több szóbeli, blr.Vó m e j ' o t y érdekében szaksíerű, cél- mélem, hosv l a p j a i n k szarű és ga'(la-''nfO'< szer- kapcsolata hozzá fog Já- zc3 is e l h n n j z o t t . A lcgt'ibvezési formák kialakítása.. rulni a két város e»y«tomi V e n ^tlr-eMk ' a KTS7 é ettel bővüléséhs'. rloartok. t u d > í l . i .

Az adott szervezeti f o r m á - kapcsotatőnak 1 E n n e k r e m é n y é b e n k i v á n o . t r ö v i d e b b hírek eddiginél Bok kon belől a li»grr"><»f» <»!őbb gyakoribb meqj'laníe'é-ét. módszerek kialakításának a munkátokhoz sok s i k e r t törekvése jellam-M az egész^ Töbhen v ^ m ^ n a k az eddigiségüeyl szervezést. A r r a a eknél rBvllcbb, harminckérdésre, hogv mtlpen t e m a A MÜVÍ5 i ^ E T I negyven soros t u d ó s i , á s ó k a t tikát ölel fel az egészség- ^ Z G R V F Z F T E K SZÖVETOszta'lan e'Ismerc-rel nvU ügyi szervezés, röviden úgy •ípGE lapja, a »Szociali-ta Iatkoztak Igen s^kan D-. N i leh«tne válaszolni, hogy az Miklós fdi-kVal doaens eg-'í-'wégügyi ellátás m ' n d a n Művészetért-« szerkesztősége; nási - Szericfsztócóaünk ö r ö n - n * " > Z ? T n T:*,rt- / ' í r ' területére k i t e r j r d . Annak mel v e t t a . érdeui'odo-sel ol- T s t v á n . * , ^ i ^ , , . ; , , n i ,-.. kutatása, h o r v az ügyl intézménye!r»t mii ven v s s t a a S i e g e r l i B . í / o t e m k é t p u n k h n e á b j - i t is f e l h a s t n^ivíágrandi-^n és hol kell s z á m á t . T e t s ' i k a l a p s o k r é - n ; ' l j u k p t b , h-c'v nz o - v o elh^ivezni, hogv a legma-r- <űsége, s k ü l ö n ö r ö m v o H s o k , b i o l ó g u s o k . és felelőbbon igénybevrnetők m e T i s m e - n i az ET^etem' tanárjelöltek réiréről e'hang-

Ki

legven^k.

az

intézmArvak

S^ép Szóban

¡apunkról

nuhllkált fiatal

zott

praHiláeiokat

tagozódását m i k é n t kell úgy 6zegedi költök, írók és gra- Szerzőnek.

átadjuk

a

KÖNYVSZEMLE

A néprajzi dolgozatok új számai és

Vila a Felsőokfatási Tudontányegyeieniiink

A JÓZSEF ATTILA Tudományegyetem tanácsa harmadik rendes ülésén foglalkozott a Felsőoktatási Szemlének, a Művelődésügyi Minisztérium folyóirata és a Tudományegyetemek kapcsolatával.

A vita a rektor által kiküldött bizottság jelentése alapján folyt. A bizottság, melynek elnöke Pólay Elemér professzor, tagjai: Kolosváry Gábor professzor, Szalay László docens és Sipka Sándor adjunktus voltak, átvizsgálta a Szemle két legutóbbi évfolyamát és, hogy a Szemle olvasottságáról, valamint a folyóirat pozitív és negatív oldalairól a tudományegyetemi közvélemény tükrében tájékozódást nyerjen, elbeszélgetett az egyes karok vezetőivel és többi oktatóival.

A bizottság mindenekelőtt azt a kérdést vizsgálta, hogy milyen a Szemle olvasótábora oktatóink körében.

Megállapítást nyert, hogy a helyzet a múlthoz képest javuló tendenciát mutat, de még mindig nem kielégítő. Nem kétséges, hogy a folyóiratot néhány évvel ezelőtt csak az oktatók kis hányada olvasta. Azóta azonban megváltozott a Szemle tartalma, érdekesebbé, többoldalúvá vált, tetszetős fényképekkel vonzóbbá tett külsőt kapott, s ez szükségképpen előnyösen hatott olvasottságára. Mind a TTK-n, mind pedig a Bölcsésztudományi és a Jogi Karon az oktatók egyre nagyobb része veszi azt kezébe. Sajnálatos azonban az a körülmény, hogy pl. a TTK-n az egészen fiatal oktatók egy része egyáltalában nem olvassa a folyóiratot, sőt olyan is van közöttük, aki a Szemle létezéséről sem tud. Itt bizonyos felvilágosító munkára van szükség a tanszék- és intézetvezetők részéről, másrészt arra, hogy a folyóirat cikkei közelebb álljanak fiatal oktatóinkhoz.

VIZSGÁLAT tárgyává tette továbbá a bizottság, hogy egyetemünk oktatói milyen mértékben vettek részt a Szemle szerkesztésében szervező munkával vagy cikkek írásával.

Mindenekelőtt ki kell emelni Koch Sándor professzor és Bérezik Árpád adjunktus munkáját.

Koch professzor a Szemle szerkesztő bizottságának tagjaként évek óta támogatja annak munkáját nagy tapasztalatával, hasznos tanácsaival.

Bérezik Árpád, mint szerkesztő, pedig garancia a lap és a Tudományegyetem közti egyre élénkebbé váló kapcsolatra. Ez tükröződik többek közt abban is, hogy míg a Jogi Kar oktatói pl. az 1961. évet megelőzőleg csak elvétve írtak. egy-egy cikket a Szemlébe, az utolsó két évben több mint tíz cikk és három recenzió jelent meg jogi kari oktatók tollából.

Egyetemünk oktatóinak cikkei az elmúlt két esztendőben a Felsőoktatási Szemle úgyszólván egész profilját érintették a legváltozatosabb témákról közzétett gondolataikkal.

Oktatóink cikkei elsősorban az egyetemi reform kérdéseivel foglalkoztak.

Az első ilyen irányú cikk Kemenes Béla tanszékvezető docens tollából jelent meg a reform több elvi kérdéséről.

Ezt követte Mérei Gyula professzor cikke a tananyag korszerűsítésének kérdéseiről, Korpás Emil tanszékvezető docens cikke a földrajzoktatás reformproblémáiról, Nagy Károly adjunktusnak az egyetemi felvételi rendszer reformproblémáiról, Pólay Elemér professzornak a levelező hallgatók konzultációs központjainak foglalkozási módszereiről, Bárdosi István adjunktusnak az V. éves joghallgatók gyakorlati foglalkoztatásairól szóló cikkei.

AMI AZ ÁLTALÁNOS elvi jelentőségű cikkeket illeti, ilyennel is többel találkozunk oktatóink tollából.

Antalffy György professzor, az egyetem rektora az egyetemi munkatapasztalatokból vont le általános következtetéseket az egyetemi munkára, Kalmár László professzor a tanszékvezetői munka elvi kérdéseit taglalta, Serfőző Lajos adjunktus a káderfejlesztési tervvel kapcsolatos tapasztalatokról irt, Herczeg Ferenc gazdasági rektorhelyettes a Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási Intézményei Gazdasági Tanácsának munkájáról számolt be a Szemle hasábjain. „A marxizmus-leninizmus kérdései" c. rovatban jelent meg Kalocsai Dezső tanszékvezető docensnek a kommunizmus elvi kérdéseit tárgyaló cikke.

Több cikk foglalkozott az oktatás és nevelés fontos részletproblémáival, így Halász Előd professzoré, Széli Tamás, Balázs József adjunktusoké.

Jelentősek voltak azok a cikkek, amelyek az egyes tárgyak újszerű oktatását tárgyalták, pl. Antalffy György profeszszoré (politikai tanítások története) és Ka-

Szentie kapcsolatáról

tqna Péter adjunktusé (logika).

Martonyi János professzor a franciaországi jogászképzéssel, Hajdú Péter professzor, rektorhelyettes pedig a Finnországi tanárképzéssel foglalkozott.

TÖBB RECENZIÓ is megjelent oktatóink tollából tankönyvekről és monográfiákról (Horváth Róbert, Pólay Elemér, Szalay István professzoroktól, Kalocsai Dezső tanszékvezető docenstől, Bérezik Árpád adjunktustól).

Komoly segítséget jelentettek a Szemle cikkei az oktatók munkájának végzésére, pl. a kongresszusi elveknek a felsőoktatásban való megvalósításáról írt cikksorozat, a pártszervezet állami vezetést segítő munkájáról, az egyetemi tudományos munka kérdéseiről, az egyetemi előadások módszeréről stb. írott cikk. A tankönyv vitáknak a Szemlében közreadott tapasztalatait nagyon jól hasznosították a BudóPócza: Kísérleti fizika c. tankönyv elkészítése során. A konzultációs központok módszereiről írott cikkeket megvitatták a szegedi Jogi Kar patronálása alatt álló két konzultációs központban.

Ugyancsak jól voltak hasznosíthatók a tanárképzés kérdéseiről írt cikkek tanárképzésünkben.

A

BIZOTTSÁGI

jelentés alapján megindult vitában s a jelentés javaslataiban megállapítást nyertek persze a Szemle negatívumai is. Búza László akadémikus kifejtette, hogy az, egyetemek közti kapcsolat szorosabbá tétele érdekében szükséges volna az, hogy a Szemle kisrovata ne csak az egyes egyetemek látogatóiról, külföldi kapcsolatairól számoljon be, hanem az egyetemi élet belső eseményeiről (pl. ankétokról, konferenciákról, tudományos ülésszakokról stb.) is. Budó Ágoston professzor ezzel kapcsolatban javasolta, hogy a Szemle röviden ismertesse az egyes egyetemi újságok (mint pl. a „Szegedi Egyetem") hír anyagát. Fodor Géza rektorhelyettes és Fonyó Antal professzor, a Jogi Kar dékánja, nyomatékosan felhívták a Szemle jelenlevő szerkesztőinek figyelmét arra, hogy a Szemle cikkeinek hamarabb kellene reagálni az egyes egyetemi eseményekre és meg kellene szüntetni a cikkek hosszantartó lektorálását, ami a cikkek átfutási idejének csökkentése folytán a Szemle anyaga frissességét jelentősen növelné.

Herczeg Ferenc gazdasági rektorhelyettes az egyetemek gazdasági igazgatásával foglalkozó cikkek számának növelését tartotta szükségesnek, Nyíri Antal profeszszor, rektorhelyettes pedig a folyóirat könyvszemle rovatának kiszélesítését kívánta. Csukás István professzor, a szegedi Tanárképző Főiskola igazgatója, a Szemle felelős szerkesztője viszont rámutatott arra, hogy a cikkíróknak nagyobb bátorságot kell tanúsítaniuk a problémák felvetésében, s akkor a cikkek is érdekesebbek, s a Szemle tartalma vonzóbbá lesz.

VÁLASZOLVA a vitaindító jelentés javaslataira, egyetértett azzal, hogy a Szemlében arányosítandó a műszaki egyetemek és más egyetemek problémáival foglalkozó cikkek száma, szükséges volna, hogy a reform pillanatnyi állásáról időnként szerkesztőségi cikk számoljon be, a tankönyvviták ismertetése élénkebb legyen, a középiskolák határozzák meg több cikkben, milyen igényeik vannak az egyetemi tanárképzéssel szemben.

Egyetértett azzal is, hogy nagyobb teret kell szentelni a külföldi felsőoktatási tapasztalatok ismertetésének, s e célból szaporítandók a szerkesztőségi nemzetközi tapasztalatcserék. Értékes javaslatok születtek végül az egyetemek és a Szemle közti kapcsolat szorosabbra vonására. Javasolta a bizottság, hogy a Szemle szerkesztőbizottsága tartsa néha üléseit vidéki egyetemi székhelyen, többször kérjen fel vidéki oktatókat egy-egy cikk megírására, legyen különös figyelemmel e kérdésben a fiatal oktatókra, akiknek számára időnként cikkpályázatokat írjon ki aktuális problémák kidolgozására.

Amennyiben pedig a karokon jelentősebb oktatási, nevelési, módszertani problémákkal foglalkozó előadmányok készülnek, a karok ezeket a Szemle szerkesztőségének közlés céljából küldjék be.

A TUDOMÁNYÉ G YE TE M tanácsa, úgy véljük, igen hasznos munkát végzett, midőn a fenti kérdéskomplexumot megvizsgálta és biztosak vagyunk a felől, hogy javaslatainak megvalósítása erőteljesen emelni fogja a Szemle nívóját és szorosabbá teszi a folyóirat és a Tudományegyetem kapcsolatát.

(—y-r)

A fölszabadulás u t á n ú j r a i n duló egyetemi k i a d v á n y o k a természettudományi intézetek kezdeménye nyomán más karok o n is az A c t a - f o r m á t választották. Míg az előbbieknél — nemzetközi é r d e k ű e k lévén s régi tradícióik m i a t t — bevált ez a k i a d v á n y f o r m a , a társadalomtudományi (ttfilcsészés jogi kari) publikációk számára alkalmatlan, korszerűtlen. Nem először teszem szóvá, hogy a testületi szerzőjü g y ű j t e m é n y e s kötetek az egyes írások koporsói. Kivált, ha olyan bonyolult és folyton változó, makaróni nyelvű címeken jelennek meg, mint az elrettentő például idézhető m a g y a r irodalomtörténeti Acta-számok.

A korszerű publikációs f o r m a világszerte a k ü l ö n n y o m a t és az önálló m ü v e t tartalmazó füzet, kivált, ha sorozat tagja, m e r t így — a sorozat láncolatában — az egy t á r g y k ö r ű írások vonzzák egymást. Ezt a s a j á t o s kohéziót, s u g y a n a k k o r önállóságot n e m pótolja a nehézkes, lassú, drága, pazarló évkönyv, Acta. Szerencsére — az igényt érezve — intézeteink az Actákban megjelent t a n u l m á n y o k b ó l t ö b b n y i r e k ü l ö n n y o m a t o t is készítenek. s ezeket általában egyegy intézeti sorozat (Irodalomtörténeti Dolgozatok. Nyelvészeti Dolgozatok stb.) keretében, sorszámmal ellátva jelentetik meg.

Most egy véletlen m e g m u t a t ta az utat a t a k a r é k o s a b b , mod e r n e b b k i a d v á n y t í p u s felé. A N é p r a j z i Dolgozatok h á r o m ú j száma n e m a k o r á b b i g y ű j t ő kötet k ü l ö n n y o m a t a , h a n e m önálló k i a d v á n y . Meggyőződésem, hogy teljesen fölösleges is a nagyobb nekifutással készülő, mindig elkéső A c t á k r a várni, a m i k o r ez a mozgékony, friss, egymástól n e m korlátozott kia d v á n y f a j t a f o l y t a t á s r a kínálkozik. Hatékonyságához még csak a z kell. hogy hátsó borítólapján, mely úgyis kihasználatlan, a sorozat megjelent, sőt esetleg az előkészületben levő számait is hirdesse, így a d v a egyszersmind számot az intézet t u d o m á n y o s terméséről.

A most megjelent 9. szám Bálint S á n d o r n a k A szegedi tanyavilág benépesedése helyneveink t ü k r é b e n című dolgozata, a m e l y Inczefi Géza levéltári k u t a t á s a i é s publikációi a l a p j á n a Szeged k ö r n y é k i f ö l d r a j z i nevek egy jellegzetes t í p u s á n a k . a högy utótagú n e v e k n e k településtörténeti t a n u l s á g a i t vizsgálja. E •névtípus k é t évszázad gazdaságés t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i változásainak, f ő k é n t a t a n y a r e n d s z e r k i a l a k u l á s á n a k és a h o m o k i szőlőkultúra fejlődésének tükre. A högy elnevezés a t ö r ö k u t á n támad, s szaporodása a tanyavilág betelepülését és a szőlők t e r j e d é s é t jelzi. Alsótanya benépesedése m á r a 18. sz. elején megindul, míg a n e m mezőgazdasági jellegű Felsőváros kisugárzási övezetéhez tartozó felsőtanyai puszták c s a k a 19. sz. 30as, 40-es éveiben válijak lakottá, s e k k o r is i n k á b b ú r i birtokosok szálláshelyeivé.

Szabó F e r e n c Adatok a söprücirok n é p r a j z á h o z Orosháza körn y é k é r ő l (kissé f i c a m o s című) dolgozata jelent meg a sorozat 10. s z á m a k é n t . A f i a t a l k u t a t ó j ó tudósiskolába j á r t : történetileg elmélyített, a szakirodalommal kellően fölszerelt dolgozata é r d e k e s h í r a d á s e n é p r a j z i szemmel még n e m vizsgált népi termelésről.

K a t o n a I m r e a b u d a p e s t i egyetem n é p r a j z i intézetének a d j u n k t u s a ugyan, de Csongrád szülötte és a szegedi egyetem neveltje. A m a g y a r kubikosság-ról írott m o n o g r á f i á j a a l a p j á n a min a p n y e r t e el a t ö r t é n e t t u d o m á n y k a n d i d á t u s a fokozatot. Hatalmas munkájából fejezetek m á r jelentek meg szakfolyóirat o k b a n . A sorozat 11. száma Kubikosásó és az ásózás címmel szintén ilyen — ö n m a g á b a n is k e r e k — részlet a k u b i k o s s á g munkaeszközeit t á r g y a l ó fejezetből. A k é r d é s i r o d a l m á n a k tökéletes biztonságú kezelésével, a t á r g y b á m u l a t o s részletességű és alaposságú ismeretével í r j a le az eszközöket és sajátságos, a m u n k a igényeitől diktált fejlődésüket. Kívülálló talán túl a p rólékosnak, a kicsinyességig t ü zetesnek vélheti a leírást, amely két lapot szentel — az ásó nyelének. De n e m így v a n : n é p r a j zot csak ilyen alapossággal, a véglegesség ilyen igényével szabad művelni.

PÉTER

LASZLO

SZEGEDI EGYETEM A József Attila Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem, a T a n á r k é p z ő Főiskola és a Felsőfokú Tanítóképző Intézet lapja. Megjelenik h a vonta kétszer, s z e r k e s z t é s é r t felel: Dér Endre főszerkesztő. Szerkesztőség: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság ú t j a 2. Tel.; 51-98, 23-30. Kiadásért felel: Kovács László, a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. Kia d ó h i v a t a l : Szeged, Klauzál t é r 3. Tel.: 35-00, 31-16. A lapot az i n t é z m é n y e k pártbizottságai terjesztik. Ara 50 fillér, előfizetés negyedévre 3 Ft. Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged

KÉT

PORTRÉ

A Szegedi Orvostudományi Egyetem 1959-ben alapította a »Jó tanuló, jó sportoló« kitüntetést. Az évenként odaítélésre kerüló díj 1962. évi két j u t a l m a z o t t j a : dr. Soós Klára és Korpássy András. Az alábbiakban néhány szóval b e m u t a t j u k a két sportolót.

DR. SOOS K I . A 9 A : 15 éves kora óta aktív kosárlabdázó és elsőéves egyetemista korától a SZEAC NB Il-es női kosárlabda-csapatának tagja, ahol alapító tagnak számít. A kosárlabdázás mellett kézilabdázott is a Szegedi Textilben s t a g j a volt a megyei bajnokságon győztes csapatnak. A mérkőzéseken küzdő szellemével, harcos játékfelfogásával és lendületével tűnt ki. Igaz, hogy n e m volt pont-, illetve gólerős, de kiegyensúlyozott játékával mindig biztos p o n t j a volt csapatának. A rendszeres edzések mellett a tanulás sem szorult háttérbe, amit az is bizonyít, hogy egyetemi évei alatt végig jeles tanuló volt, sőt az ötödik év vizsgáit kitűnő eredménnyel tette le. A sportolástól m a sem szakadt el, bár Makón dolgozik mint fül-orr-gégész. Szabad idejében mégis gyakran felkeresi a kosárlabda-pályát.

KORPASSY ANDRÁS: 10 éve úszik, 1956-tól a SZEAC csapatában. Korábban vízilabdázott, kosárlabdázott és atlétizált. Edzője és a szakemberek véleménye szerint kitűnő stílussal úszik. A jó stílus mellett a 100 és 200 m-es hátúszásban elért eredményeit szorgalmas m u n k á j á n a k , a napi kétszeri edzéseken leúszott 5—6000 m-nek, a téli tornatermi alapozó edzéseknek köszönheti. A SZEAC 4x100 m-es vegyesváltójában 1961-ben főiskolai bajnokságot nyertek. Ugyanezen b a j nokságok során egyéniben háromszor második. 1962-ben tizenkétszer úszott megyei csúcsot. A legjobb eredménye 100 m-es háton 1:085. Az Orvostudományi Egyetem V. évfolyamát végzi, eddig jeles és kitűnő volt. Tudományos m u n k á t is folytat, a Gyógyszertani Intézetben demonstrátor. Fejlődését a közismerten rossz uszodaviszonyok akadályozzák, melyek nemcsak az ő, hanem a SZUE sok tehetséges úszójának fejlődését is gátolják. Korpássyról szóló r i p o r t u n k a t s a j á t szavaival fejezzük be, melyek szerint » . . . eredményeimet edzőmnek, Kovács I v á n n a k köszönhetem«.

E rövid ismertetés remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy nyugodtan mondhassuk: megérdemelték.

KATONA ERZSÉBET VI. éves orvostanhallgató

i

9 : ül

üf i |

á§

Él

8* i

H * a

19. h4! Vd7, 20. Il5, Fg4, 21. h g + , Kg6: 22. f 5 + , Ff5: 23.

Hd6, Fg4, 24. F e 4 + , Kh5, 25.

B f 4 ü f5, 26. Bg4: fg, 27. VU2, Bh8, 28. Kg2! és sötét (Progrebszkij) f ö l a d t a .

A XVII. szovjet b a j n o k s á g tbiliszi k ö z é p d ö n t ő j é n e k e h a tásos játszmavége hívta fel 1949-ben a figyelmet a z 20 éves örmény mester: Tigran Petroszján nevére. O a m á r c i u s végén (a Tal elleni visszavágó a l k a l m á v a l d e r ü l t ki, hogy a v i l á g b a j n o k mily szigorúan e d á t u m o t tekinti a FIDE-statutumokban óhajtott ,.legkedvezőbb i d ő p o n t n a k " ! ) Moszkvában elkezdődött VILÁGBAJNOKI PAROSMERKOZES egyik főszereplője: a t r ó n k ö v e telő. Emelkedése 1951 é s 1953 között töretlen, helye azóta a l e g j o b b a k között megingathatatlan. E r e d m é n y e i mindenki elismerését, Játszmái — valljuk b e — c s a k kevesek tetszését v á l t j á k ki. Meglepő fiatalon j u tott el a stratégiai k a t e g ó r i á k b a n gondolkodó, technikai készségre alapozó, szenvedélymentes stílusig — a m i r e m á s o k a t csak jóval később szorít a n y a g i szükség, a szemlélet s ízlés életkorral járó változása és a képzelőerő kiapadása. (Van, a k i t d é m o n a sohasem enged e l j u t n i ide: S p i e l m a n n ; van a k i t zsen i j e mindvégig fölé emel: Aljechin.) Lehet, hogy többet tud a 64 mező titkairól mindenkinél, de csak azt á r u l j a el, a m i t okvetlenül kénytelen (míg pl.

K e r e s mindazt, a m i t csak lehet, a m i r e reális módot n y ú j t az alk a l o m — Bronstein pedig még a lehetetlent is: előidézi az alk a l m a t , hogy a legmisztíkusabb összefüggésekről is szólhasson.

Tal? Talán n e m is érti egészen, a m i t h i r d e t : a l v a j á r ó a dzsungelben).

Az összecsapás n e m kelt oly v á r a k o z á s t és n e m ígér a n n y i izgalmat, m i n t a ,,Tal-intermezzo" meccsel: n e m két szemlélet és t e m p e r a m e n t u m , h a n e m k é t sakkozó viaskodik m a j d — közel azonos f e g y v e r e k k e l . Vajon a női s a k k világbajnoki cím után (a grúz Nona Gaprindasvili!) a f é r f i a k é is a K a u k á z u s tövébe kölözike? Miért n e ? ! Hiszen — a közm o n d á s szerint — egy ö r m é n y tiz zsidó eszén is t ú l j á r és Petr o s z j á n a k c s a k eggyel kell megküzdenie . . .

Igen ám, de az az egy maga MihaU Mojzejevlcs Botvinnik!

Nem, m á r n e m t a r t j u k — mint a róla m e g j e l e n t a m e r i k a i k ö n y v c í m e — legyőzhetetlennek, de á m u l ó Usztelettel kell fel- és eli s m e r n ü n k — é p p a legyőzhetetlenség ragyogása miatt eddig á r n y é k b a húzódott — igazt erén y é t : azt, hogy mindig képes volt a m a g a elé tűzött feladatot v é g r e h a j t a n i . Mint 14 eves

diák, helytállt szimultánban a v i l á g b a j n o k k a l szemben (az ő nevét e k k o r k a p t a s z á r n y á r a a hír).

Most s a j á t fegyverei ellen kell elefántcsonttornyából (ritkán versenyez, keveset ír!) harcba szállnia — hozzá a m a fegyverek évről évre a legjelentősebb s a k k csaták tüzében csiszolódtak, (mlg s a j á t j a i angol é s svéd v e r senyecskék'oep. tompultak) és két évtizeddel f i a t a l a b b k a r forg a t j a azokat. Azt a P e t r o s z j á n t kell legyőznie, a k i a stockholmi zónaközi verseny és a villemstadti világbajnokjelöltl torna—49 j á t s z m á j á b a n veretlen m a radt a világ sakkelitjével szemben!

A kihívás elfogadását most sem k e v é s t ö p r e n g é s előzte meg. De hogy elfogadta, azt b i z o n y í t j a : k é p e s n e k érzi m a gát, h o g y ismét felnőljön feladatához. S i k e r ü l - e . . . ?

Feladvány 3. GUIDELLI*

fi

C

fü

n fjf

•

mS 1!

SS

Üf HP

ÉH Ím ül 11 §J IP « Sl IP M S < *

Matt 2 lépésben.

Beküldési határidő: április 20.

Sakk-élet a jogi k a r o n Érdekes sakkesemény színhelye volt a Jogi K a r V. sz. terme. A Kari KISZ szervezet rendezésében Szokács László joghallgató, a szegedi VSE éljátékosa tartott érdekes előadást a »Sakkozás Világbajnokai« címmel.

Az igen színvonalas előadást 22 táblás szimultán követte. 17 játszma a mesterjelölt győzelmével ért véget, míg a lelkesen küzdő hallgatók közül Szilágyi, Fodor és Kocsondi nyert, két hallgató pedig döntetlent ért el.

Nemrégiben fejeződött be az évfolyamok közti csapatbajnokság. és máris komoly érdeklődés mutatkozik a közeljövőben meginduló Tudományegyetem egyéni bajnokság iránt. K a r o n k é n t öt résztvevő indulhat, s így nem egy jelentkezőt kellett visszautasítani.

Csak dicsérő jelzővel illeth e t j ü k egyetemi l a p u n k nívós sakkrovatát, amely m á r is nagy népszerűségnek örvend Karunkon, és f e l a d v á nyaival jelentős mértékben hozzájárul a sakkozók táborának növeléséhez.