Evkonyv 1968 69

A JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM

ÉVKÖN.YVE 1968/69

a

A Jรณzsef Attila Tudomรกnyegyetem ร vkรถnyve 1968/69

Szeged Hungaria 1970

Kiadja DR. MARTA FERENC rektor

Szerkesztőbizottság: DR. MARTONYI JÁNOS egyetemi tanár elnök DR. CSUKÁS ISTVÁN egyetemi tanár

DR. KETSKEMÉTY ISTVÁN egyetemi tanár

DR. SZENTIRMAI LÁSZLÓ tudományos főmunkatárs

Lektorálta DR. KEMENES BÉLA oktatási rektorhelyettes

Közreműködtek: Dr. Csiszár Imre, dr. Dobler László, Gruber László, dr. Havasi Zoltan, Janurik Tamás, Kedves András, Morvay Sándorné, dr. Kállay Margit, Pályi Béla, dr. Rák Kálmán

TARTALOMJEGYZÉK Dr. Márta Ferenc rektor beszéde az egyetem 1968. szep 5 tember 14-i tanévnyitó közgyűlésén Dr. Serfőző Lajosnak, az MSZMP Tudományegyetemi Pártbizottsága titkárának felszólalása az egyetem 1968.

15 . szeptember 14-i tanévnyitó közgyűlésén Dr. Rácz János tanszékvezető egyetemi docens megemlékező beszéde az egyetem 1968. november 4-i ünnepélyén 19 A két Október" címmel Az egyetem és az egyetemi társadalmi szervek vezetői , 27 29 Az Egyetemi Tanács 31 Egyetemünk dolgozói Az egyetem dolgozóinak és hallgatóinak létszáma 59 Állami kitüntetésben részesítettek 61 Gyémánt- és aranydiplomával kitüntetettek 63 Tudományos fokozatot nyert oktatók 65 Aspirantúrára felvételt nyertek névsora és témájuk megjelölése 67 Rektori beszámoló az egyetem 1968/69. tanévi munkájáról 69 A kari bizottságok tevékenysége 79 Évfolyam- és (szak)csoportfelelős oktatók 91 A tanárjelöltek pedagógiai gyakorlatfai. Egyetemünk gyakorlóiskolái 95 Az Egyetemi Könyvtár működése 97 Kulturális munka 101 Az 1968. évi szerződéses munkák 103 Tanszékeink külföldi vendégei 105 Az oktatók és tudományos munkatársak hivatalos külföldi útjai 115 A hallgatók külföldi útjai 139 A hallgatóknak juttatott kedvezmények 141 Diákotthonok, kollégiumok 143 Népköztársasági ösztöndíjas hallgatók 145 Doktorrá avatottak névsora 147 Diplomát szerlettek névsora 153

3

I. DR. MARTA FERENC REKTOR BESZÉDE AZ EGYETEM 1968. SZEPTEMBER 14-I TANÉVNYITO KÖZGYŰLÉSÉN Az Egyetemi Tanács névében szeretettel köszöntöm tanévnyitó közgyűlésünk minden résztvevőjét, a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében megjelent Meruk Vilmos főosztályvezetőt, a megyei és városi párt- és állami vezetés részéről megjelent elvtársakat, a tömegszervezetek és testvérintézetek képviselőit, egyetemünk professzorait, oktatóit, hallgatóit és valamennyi dolgozóját.

Régi hagyomány, hogy az egyetemeken az új tanévet mindig az előző tanév legfőbb eredményeinek és eseményeinek összefoglalásával kezdik. Tekintettel azonban arra, hogy az előző tanévet bezáró ünnepi tanácsülésen ez tulajdonképpen megtörtént, engedtessék meg, hogy egyrészt az előző tanév eseményeinek részletes ismertetésétől eltekintsek, másrészt az új tanév feladatainak felvázolása során térjek ki röviden az előző tanév néhány fontosabb mozzanatára.

Szólni kívánok először a legutóbbi, 1967/68. tanév során, illetőleg befejezése alkalmával történt személyi változásokról.

Dr. Rédei László egyetemi tanár, aki a matematikai tudományok területén folytatott magas színvonalú munkásságával bel- és külföldön egyaránt komoly megbecsülést szerzett egyetemünknek, az elmúlt tanév folyamán megvált egyetemünktől és munkáját Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetében folytatja tovább. .

Dr. Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanár nyugállományba vonulásával egyetemünknek szintén egy köztiszteletben álló professzorától búcsúzunk mint aktív kollegától. Koltay-Kastner professzor életének 76 évéből több mint félévszázadot töltött el pedagógiai pályán, és 44 éves egyetemi szolgálatából 28 évet Szegeden. Ezek a megható és lenyűgöző évszámok önmagukért beszélnek, hiszen nagyon keveseknek adatik meg, a választott hivatás gyakorlásának ilyen hosszú és töretlen időtartama.

Mindkét professzor-társunknak e helyről is szóljon őszinte köszönet egyetemünkön kifejtett tevékenységükért. A tanítványokkal együtt mindannyian szívből kívánunk mind Rédei, mind Koltay 5

professzoroknak további munkájukhoz jó egészséget, töretlen alkotókedvet és sok sikert.

Ugyancsak az elmúlt tanév során távozott el egyetemünkről Moór Artur egyetemi docens és Juhász József tanszékvezető docens. Kívánunk nekik is további sikeres működést új munkahelyükön.

Amennyire szomorú esemény professzortársunktól, kollegáktól búcsút venni, annyira örömet jelent egyetemünk több oktatójának eredményes munkásságuk révén kiérdemelt egyetemi tanári és docensi kinevezését, valamint tanszékvezetői megbízatását bejelenteni.

Egyetemi tanári kinevezést kapott Leindler László egyetemi docens, c. egyetemi tanári kinevezést Solymosi Frigyes tudományos főmunkatárs és Ötvös László osztályvezető. A professzori kinevezéseken kívül adjunktusaink közül 14-en részesültek egyetemi docensi kinevezésben és ezen kívül még hárman kaptak c. docensi kinevezést.

A tanév folyamán kaptak tanszékvezetésre megbízást Grasselly Gyula egyetemi tanár és Fehér Ottó, Csákány Béla, Nagy Károly, Both Ödön, valamint Szőke György egyetemi docensek.

Az újonnan kinevezetteket az egyetemi tanács és a magam nevében szeretettel köszöntöm e helyről is, kívánok mindannyiuknak további eredményekben gazdag éveket, sikeres tevékenységet, saját és egyetemünk hírnevének öregbítésére.

Egészen röviden néhány statisztikai adatot kívánok tájékoztatás céljából ismertetni egyetemünk hallgatói létszámának alakulásáról. Az elmúlt tanév során hallgatóink közül 809 fejezte be tanulmányait és kapta meg diplomáját, 408 a nappali, 357 a levelező és 44 az esti tagozaton. A felvételi vizsgák eredményeként a most kezdődő tanévre felvételt nyert 497 hallgató, ebből a nappa li tagozatra 347, a levelező tagozatra 113 és az esti tagozatra 37. Az újonnan felvett hallgatókkal együtt egyetemünk hallgatóinak összlétszáma a jelen tanév kezdetén 2832.

A most kezdődő tanévben reánk váró feladatok között olyanok, amelyek az újdonság erejével hatnának, nem szerepelnek. Az elmúlt tanévi munka homlokterében az oktató-nevelő tevékenység hatékonyságának növelése, az ezt elősegítő módszerek keresése, valamint a cél eléréséhez szükséges objektív és szubjektív feltételek számbavétele, illetve. megteremtése állt. Lényegében véve e célkitűzés megvalósítása érdekében már az elmúlt tanévben megkezdett tevékenységünket kell a most kezdődő tanévben tovább folytatnunk és a feladatok teljesebb kimunkálásával a kitűzött cél elérésére törekednünk.

Az elmúlt tanév folyamán a kari és az egyetemi nevelési bizottságok részéről az oktató-nevelő munka sokoldalú elemzése meg-

6

történt, nem utolsó sorban a Szegeden tartott Országos Nevelési Konferenciára való előkészületként, de számos kérdés került ezzel kapcsolatban értékelésre a kari és egyetemi tanácsüléseken is. Ez a sokoldalú elemzés kétséget kizáróan bizonyította, hogy az egyetemi oktató-nevelő munka tartalmi problémái nem oldhatók meg, e munka hatékonyságának növelése nem képzelhétő el jelenlegi oktatási rendszerünk alapos revíziója nélkül. E tekintetben voltaképpen nem valami új reformról van szó, hanem lényegében véve az egyetemi reform célkitűzéseiben is megfogalmazott helyes elveknek, tartalmi követelményeknek a gyakorlati megvalósításáról, amelyek az egyetemi reform munkálatainak idején az egyes szakok képviselőinek presztizsharca miatt meglehetősen elsikkadtak. Az elmúlt tanév során tartott értékeléseken és megbeszéléseken több oldalról megvilágítást nyertek azok az okok, amelyek nemcsak időszerűvé, hanem szükségszerűvé is teszik az oktatási rendszerünkben bevezetni tervezett változtatásokat; ezek közül néhány már a jelen tanévben bevezetésre is kerül egyes szakokon.

Talán nem árt röviden összefoglalni azokat az okokat, amelyek mind szakmai, mind nevelési szempontból szükségessé teszik az oktatási rendszerünkben tervezett változásokat. A tudományok hallatlanul gyorsütemű fejlődésével együttjáró.ismeretanyag-felhalmozódás miatt az egyetem képtelen napjainkban egy egész életre szólóan elegendő tudásanyagot adni hallgatóinak. Ebből következik, hogy manapság nem képzelhető el az, hogy a diploma megszerzése után ne folytatódjék az önképzés, az egyes tudományágak területén napvilágot látott új eredményeknek kritikai értékelésen alapuló figyelembevétele és hasznosítása. De hogyan lesz képes erre a jelen oktatási rendszerünkben nevelkedett hallgató, aki megszokta, hogy mindent készen kap és akinek az egyetemi képzés időszaka alatt zömében passzív szerepet kell betöltenie. Kézenfekvőnek látszott és látszik tehát, hogy oktatási rendszerünket olyan módon kell átalakítanunk, hogy az a hallgatók önálló tevékenységét jobban igénybe vegye, hogy a magasabb szintű tanulás és az önképzés fejlettebb módszereinek elsajátítására, az egyes ismeretanyagok önálló feldolgozásához szükséges módszerek megszerzésére késztesse hallgatóinkat.

A jelenlegi oktatási rendszerünkön eszközlendő változást indokolják a nevelő munka értékelése során szerzett tapasztalatok is.

Az egyik fő probléma — talán a leglényegesebb —, hogy az egyébként helyes nevelői célkitűzések megvalósítása nagyon kis mértékben történik magában az oktatási folyamatban; azzal szerves összefüggésben, hanem azon kívüli keretekben folyik. Ennek egyik oka, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem biztosítja az oktatók és

7

hallgatók közötti szorosabb személyes kapcsolat kialakulását az oktatási munka során, márpedig az nem vitatható, hogy a hallgatóval szoros munkakapcsolatban levő, vele együtt dolgozó oktató tud leginkább hatással lenni tanítványára.

Az előzőekben röviden említett, valamint a múlt tanév során tartott megbeszéléseken felmerült egyéb indokok tehát egyértelműen alátámasztják az oktatási rendszerünkben tervezett változtatások végrehajtásának szükségességét. Feltétlenül szükségesnek látszik, hogy ezt a nagyon lényeges munkát megfontolt körültekintéssel, ésszerűen és rugalmasan, ellenkező irányba húzásoktól mentesen oldjuk meg úgy, hogy az egyszerűsítések, racionalizálások az oktató-nevelő munkával szemben támasztott követelményszintet ne csökkentsék, hanem éppen ellenkezőleg: érdemi és tartalmi szempontból emeljék.

Világos — és ezt láttuk az elmúlt tanév elején is, amikor az e munkával kapcsolatos tennivalókat megfogalmaztuk —, hogy mindez nem megy máról holnapra, szakonként különböző problémákat vethet fel, és a részleteket illetően különböző megoldásokra is vezethet. Éppen ezért helyes volt, hogy az elmúlt tanévet e munka elvi kérdéseinek tisztázására, megvitatására használtuk fel, .a ,jelen tanévben viszont már tovább kell lépnünk és a kialakított elvek alapján a gyakorlati megvalósítás mikéntjén kell munkálkodnunk, hogy a következő tanévben egyetemünk valamennyi szakterületén ennek a rendszernek megfelelően kezdődhessék meg a munka.

Az egyetemi reform munkálatai során a Művelődésügyi Minisztérium által foganatosított központi intézkedéseket sok és jogos bírálat érte egyetemünk részéről is. Most viszont a Művelődésügyi Minisztérium — azon kívül, hogy e munka végrehajtását határozottan igényli és szorgalmazza — teljesen szabad kezet adott az egyetemeknek abban a tekintetben is, miszerint az egyetemek határozzák meg, illetve javasolják, hogy a tervezett változtatások közül melyek legyenek azok, amelyeket az egységes, egyetemek közötti koordináció céljából minisztériumi rendelet formájában látszik szükségesnek rögzíteni, és melyek azok, amelyeknek kialakítása az egyetem hatáskörében marad. A Művelődésügyi Minisztérium csak tantervi irányelveket kíván a jövőben jóváhagyni, amelyek tartalmazzák az ideológiai oktatás volumenét, az alap- és szakképzés, az elméleti és gyakorlati képzés arányait, a heti maximális óraszámot és a vizsgakövetelményeket. Ezeknek az irányelveknek ap kialakításában is elsősorban az egyetemek javaslatára támaszkodik, viszont az irányelvek által adott keretek konkrét tartalommal való kitöltése az egyetemek egyes tanszékeinek, szakbizottságainak a feladata.

Nem vitatható ennek az álláspontnak a helyessége, hiszen helyi .g

problémáinkat, adottságainkat és lehetőségeinket mi ismerjük legjobban, nekünk kell tehát elsősorban a megoldás lehetőségein gondolkodni és azokat a gyakorlatban megvalósítani. Nagyon lényeges, hogy a munkálatok során az egyes szakok képviselőinek presztízsküzdelme helyébe az oktatás egész struktúrájának problémáit, belső érdemi-tartalmi kérdéseit állítsuk. Ezekre vonatkozóan az elmúlt tanév végén á másik két tudományegyetem vezetésével való egyeztetés a tervezett változtatások alapvető és általános kérdései tekintetében meg is történt. Ezeknek a megállapodásoknak a szövegét az egyetem vezetése rövidesen a karok és az egyes szakbizottságok, valamint a központi tanszékek rendelkezésére fogja bocsátani, hogy a korszerűsítés konkrét feladatainak szaktárgyankénti bontásban való kimunkálása ezek ismeretében minél rövidebb időn belül elkezdődhessék.

Az oktatási rendszerünkben tervezett változtatásnak természetesen az objektív feltételeit is figyelembe kell venni. Ezek közül egyetemünkön talán az egyik legsúlyosabbnak látszó probléma, különösen a Természettudományi Karon, a kubatura szűk volta. Az az egyébként nagyon örvendetes tény, hogy egyetemünk fejlesztésével kapcsolatban az e tekintetben régóta húzódó tárgyalást az elmúlt tanév során eredményesen sikerült lezárni, a jövőre nézve reményeket nyújt, de a jelen gondjait még nem enyhíti. A hallgatói gyakorlatok kisebb létszámú csoportokban történő megtartását jelenlegi helyiség-gondjaink rendkívüli mértékben megnehezítik.

Ugyanakkor viszont az is kétségtelen, hogy a jelenlegi adottságainkkal sem gazdálkodtunk mindig ésszerűen. Ismeretes, hogy nem minden egységünknél mondható a helyiségek kihasználása teljesnek. Keresnünk és szorgalmaznunk kell tehát a meglevő lehetőségek racionálisabb kihasználását, a reális, az új igényeknek megf elelő helyiségszükséglet felmérését és addig is, amíg aa felépítésre kerülő új épületek igénybe nem vehetők, átmeneti megoldások kialakítását.

A másik lényeges objektív feltétel az egyes szakok hallgatóinak írásbeli anyaggal, tankönyvekkel, jegyzetekkel való ellátottsága. Az, hogy a tankönyvek, kézikönyvek, jegyzetek és egyéb írásos segédletek az oktatás megindulásakor a hallgatók rendelkezésére álljanak, bevezetendő oktatási rendszerünk egy másik sarkalatos feltétele. Azokon a szakokon, ahol megfelelő színvonalú írásbeli anyag nem áll rendelkezésre, a jelen tanév folyamán kari jegyzetek megírására kell törekedni. Az egyetemi vezetés elhatározott szándéka, hogy ezt a munkát saját anyagi lehetőségeinek felhasználásával is, másrészt 'a Művelődésügyi Minisztérium segítségével biztosítandó 9

megfelelő dotációs bázis ilyen célra való felhasználása útján serkentse.

A bevezetésre kerülő oktatási rendszerrel kapcsolatos többi, egyébként fontos objektív feltételről nem kívánok szólni, a szubjektív feltételekről pedig csak egészen röviden. Az oktató és ha ll gató között személyes munkakapcsolatot jobban biztosító új oktatási rendszer által nyújtott lehetőségek kihasználása elsősorban oktatóinkon múlik, és sikert a rendszer önmagában természetesen nem eredményez, hanem csak akkor, ha minden egyes oktató tud és akar is élni ezekkel a lehetőségekkel. A követelmények nemcsak a hallgatókkal szemben növekednek, hanem oktatóinkkal szemben is nagyobbak lesznek. Az elmúlt tanév során tartott megbeszélések alkalmával is többször lehetett hallani olyan megjegyzést, hogy az új oktatási rendszerben adódó feladatok ellátása oktatóink részéről is alaposabb, mélyebb és ugyanakkor többoldalú felkészültséget igényel. Ez nem is vitatható, mert ha mi hallgatóinkat önálló gondolkodásra, az önképzés fejlettebb módszereinek elsajátítására akarjuk nevelni, akkor ehhez többek között olyan tananyag szükséges, amely valóban gondolkodásra is készteti a hallgatókat. Ennek kialakítása nem lesz könnyű, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az egyes szaktárgyaknak az eddiginél jóval többet kell vállalniok az illető tudományág ideológiai kérdéseinek megvilágításából.

Egyetemünk másik alapvető — az előzőekben vázolt oktatási feladatokkal szorosan összefüggő, sőt azok megvalósításának fontos feltételét jelentő — tevékenységére, a tudományos munkára áttérve, azzal a megállapítással kezdeném, hogy noha az anyagi feltételek ebben az évben a TKFA-hitelek bizonyos mértékű csökkenése miatt, amit elsősorban az árváltozások okoztak, csak igen szűkösen voltak biztosítva — és ez nagyon súlyos problémát okozott jó néhány tanszékünk munkájában —, az elmúlt tanév mégis jelentős eredményeket hozott. Egyetemünk tekintélyét növelték az elmúlt tanév során Szegeden több tudományág területén megrendezett vitaülések és szimpóziumok, oktatóinknak külföldi kongresszusokon tartott előadásai, hazai és külföldi folyóiratokban megjelent közleményei, hazai és külföldi kiadók gondozásában publikált könyvei. Az egyetemünkön folyó tudományos munka eredményes voltát jelzi továbbá — és természetesen egyúttal oktatóink egyéni, káderfejlesztési tervekben is rögzített tudományos célkitűzéseinek teljésítését is — az a tény, hogy az elmúlt tanévben tudományok doktora fokozatot 2, tudományok kandidátusa fokozatot 15 és egyetemi doktori címet 17 oktatónk szerzett.

Mint ismeretes, az elmúlt tanév során indult el országosan egy nagyobb arányú felmérés, amelynek célja a tudományos munka 10

helyzetének értékelése, és e felmérés alapján elkészülő anyagot pártunk Központi Bizottsága fogja megvitatni. Remélhető, hogy az értékelés alapján hozandó határozatok — a reá lis anyagi feltételek'biztosítását beleértve — kedvezően fogják előmozdítani a hazánkban és ezen belül egyetemünkön is folyó tudományos tevékenységet.

Természetesen arra nem számíthatunk, hogy valamennyi elképzelt igény kielégítésére elegendő fedezet fog ezentúl rendelkezésünkre állni. E tekintetben is úgy vélem, lehet magunkon segíteni azáltal, hogy a rendelkezésünkre álló pénzügyi fedezetet körültekintőbben, a tanszéki kooperáció lehetőségeinek fokozott figyelembevételével használjuk fel. A kutatáshoz szükséges anyagi alap bizonyos része ezen kívül megteremthető, illetve tovább növelhető a tanszékeinken folyó kutatások gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek alaposabb felmérése és jobb kihasználása útján is.

Sajnos nem teljes mértékben váltak valóra a Művelődésügyi Minisztériumnak egyébként mindannyiunk által. örömmel üdvözölt kezdeményezései, amelyek a gazdálkodás egyszerűbbé tételére, a bürokratikus megkötöttségek felszámolására irányultak. Súlyos problémákat okozott a pénzügyminisztériumnak a bérgazdálkodásra vonatkozó határozata is, amelynek maradéktálan betartása — az elmúlt félévi tapasztalatok ezt mutatták — szinte megbénította a munkaerőkkel való racionális gazdálkodást. Az egyetem vezetése mindezeket a nehézségeket többször szóvá tette főhatóságunk előtt; remélhető, hogy a Művelődésügyi Minisztériumnak az általunk és a többi egyetemek által is tett konkrét javaslatok alapján sikerül enyhítést elérnie.

A jelen tanév során a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezésünkre fogja. bocsátani az egyetemek szervezetének és működésének általános szabályait tartalmazó irányelveket. Ezek több vonatkozásban növelni, bővíteni kívánják az egyetemek hatáskörét. Ezért e tanév során — az előzőekben említetteken túlmenően — az ebből adódó feladatainkat is el kell végeznünk, nevezetesen az irányelvek ismeretében részletesen kidolgoznunk egyetemünk működési és szervezeti szabályzatát.

A jelen tanév időtartamára több jelentős évforduló is esik: az 1918-as őszirózsás forradalom, a KMP és a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50 éves fordulója. Egyetemünk, mint az elmúlt tanévben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából tette, külön rendezvények keretében kíván adózni e jelentős évfordulók emlékének.

Az eddigiekben kívántam az előző és a most kezdődő tanév fontosabb eseményeit, illetve feladatait ismertetni. Természetesen az említetteken kívül még nagyon sok egyéb fon'os feladat megoldása

0

vár ránk a hétköznapok sorozatában. Éppen úgy, mint a múlt tanévben elért eredmények is csak a párt és az állami vezetés, valamint a tömegszervezetek zökkenőmentes együttműködése révén voltak elérhetők, az új tanév feladatainak megvalósítása sem képzelhető el másképp.

Régi hagyomány, hogy az új tanév kezdetén az egyetem rektora külön köszönti az új, első éves hallgatókat. Amikor szeretettel üdvözlöm első éves hallgatóinkat, egy ben szeretném figyelmüket nyomatékosan felhívni arra a kötelezettségükre, hogy minden energiájukkal igyekezzenek választott hivatásukra minél alaposabban felkészülni. Vegyék igénybe ennek érdekében professzoraik, oktatóik tudását, tapasztalatait; őszintén kívánom, hogy fejlesszék majdan azokat tovább és adják át az utánuk következőknek. Önök minden támogatást, minden segítséget meg fognak kapni ahhoz, hogy tanulmányaik során minél alaposabb tudást szerezzenek, és ezt saját maguk és egész társadalmunk boldogulása érdekében majd gyümölcsöztessék. Az a támogatás, amelyet pártunk és kormányunk tanulmányaik folytatásához az Önök számára nyújt, továbbá az a tény, hogy a sok jelentkező közül végül is megérdemelten Önök foglalhatják el helyüket itt az egyetem padjaiban, kötelezi is Önöket arra, hogy ezért a társadalomért dolgozni tudó, ahhoz ragaszkodó, jó szakemberekké igyekezzenek válni. Önöknek, akik már most saját jövőjüket építik, lehet sok problémájuk, jogosan boszszankodhatnak a tapasztalható fogyatékosságok miatt, de higyjék el, a tétlen szemlélődés, a bosszankodás nem sokat segít, 'hiszen egy emberöltő múlva országunk már nem a mi nemzedékünk országa lesz, hanem az Önöké: És ez olyan lesz, amilyenné munkájukkal maguk fogják építeni. Őszintén remélem, hogy minden lehetőséget igénybe vesznek egyetemi tanulmányaik során annák érdekében, hogy választott hivatásukra minél alaposabban felkészülhessenek.

Ebben mi oktatók önzetlenül segítünk, és számunkra is csak örömet okoz, ha közös munkánk, erőfeszítéseink eredményeit láthatjuk.

Szeretném, ha büszkén vallanák magukat majdan a szegedi József Attila Tudományegyetem neveltjeinek, és mi is büszkén mutathatnánk rá volt tanítványainkra. Őszintén kívánóm, hogy törekvéseiket siker koronázza, egyetemi tanulmányaik során és azután az életben is. Évtizedek múlva azután adassék meg az Önök számára is az a mozzanat, amellyel mai tanévnyitó ünnepi közgyűlésünk befejeződik, amikor az 50 és 60 évvel ezelőtt végzett hallgatóinknak az arany-, illetve gyémántdiplomát átnyújtjuk. Legyen ez majd az Önök számára is a büszke hitvallás mozzanata.

Most pedig szívből köszöntöm volt hallgatóinkat, akik aranyés gyémántdiplomájuk átvételére jelentek meg itt közöttünk. Önök 12

50, illetve 60 évvel ezelőtt hagyták el az egyetem padjait és most visszatértek ide, hogy tanúságot tegyenek sok évtizeddel ezelőtt tett esküjük mellett. Ezt az esküt Önök híven megtartották, aktív, sőt nyugdíjas korukban is lelkesen, tehetségük legjavát adva dolgoztak országunk, társadalmunk érdekéért. Ez a tény példa mindannyiunk, de elsősorban ifjúságunk számára. Szívből kívánom, hogy továbbra is friss erőben és jó egészségben tevékenykedjenek, és élvezzék a becsületes munkával megszerzett és kiérdemelt nyugalmat.

Végezetül kérem az 1968/69. tanév feladatainak, célkitűzéseinek megvalósításához mind oktatóink, mind hallgatóink és minden dolgozónk becsületes munkáját, töretlen munkakedvét, hogy közös munkánk eredményeképpen ez a tanév is eredményekben gazdag munkaév lehessen.

13

II

.

DR. SERFŐZŐ LAJOSNAK, AZ MSZMP TUDOMANYEGYETEMI PARTBIZOTTSAGA TITKARANAK FELSZÖLALASA AZ EGYETEM 1968. SZEPTEMBER 14-I TANÉVNYITŐ KÖZGYŰLÉSÉN Ünnepi beszédben nehéz elkerülni a közhelyeket, különösen akkor, ha valakinek — mint nekem is — feltett szándéka, hogy röviden szól. Engedjék meg tehát, hogy könnyebb elindulás okából magam is azzal a közhelyszámba menő megállapítással kezdjem, hogy az egyetem — közösség. Olyan közösség, amelynek célja és kötelessége világosan és egyértelműen megfogalmazott: jól felkészült, szocialista szakembereket bocsásson ki kapuin a még nagyobb közösség, a szocializmust építő magyar társadalom szolgálatára.

A valóraváltás — ezt sohasem tagadtuk — nagy terheket helyez közösségünk minden tagjának vállára, — az első tanévet nagy izgalommal váró gólyától, az évtizedes tapasztalataival újrakezdő tudós professzorig. Ügyszintén azokra a szervekre is, amelyek a munkát irányítják, vagy szervezettségük erejével segítik. Tehát az állami vezetőkre, az egyetemi párt-, KISZ- és szakszervezetekre egyaránt.

Feladatainknak a most induló tanévre jutó, nem csekély menynyiségben jelentkező részét a mi teljes egyetértésünkkel ismertette a rektor elvtárs. Éppen ezért csak beszédének egy-két gondolatát húznám alá az egyetemi pártbizottság és a társadalmi szervek nevében.

Az élet, saját fejlődésünk, de a nemzetközi fejlemények is előírják számunkra, hogy oktatási rendszerünk modernizálásán, megújításán fáradozzunk. Ugyanakkor régi emberi tapasztalatot rögzít az a bölcsesség, hogy az új dolgok nehezen törnek utat, nem simán valósulnak meg. Gátolják azt persze — a hagyományos kifejezéssel élve — objektív nehézségek is. Legalább ekkora akadályt jelenthet azonban az a nézet, amely ezekre a nehézségekre hivatkozva a lehetségest is lehetetlennek mondja. Vagy az a magatartás, amely a megszokott keretekhez, módszerekhez — kényelmességből, esetleg a nagy célokhoz nem méltó presztízsből, kicsinyességből — ragaszkodik.

Nemcsak a reformmunkálatok közben mutatkozhatnak ilyen akadályok, hanem más feladatok elvégzése során is, amelyek fej15

lődésünk mai fokán immár elodázhatatlanul jelentkeznek. Neve -. zetesen az egyetem, a karok önállóságának és felelősségének növeléséről, az egyetemi élet demokratizmusának fejlesztéséről van szó.

Engedjék meg, hogy e sokrétű problémának csupán egyetlen, igaz, hogy nem a legegyszerűbb részét érintsem: fő célkitűzéseinkből következik, hogy emlegetett egyetemi közösségünk legfontosabb faktora az egyetemi ifjúság. Ezt a továbbiakban még inkább szem előtt kell tartania a közösség többi összetevőjének, mint eddig. Meg kell hallgatnunk a fiatalok véleményét minden őket érintő fontos és kevésbé fontos kérdésben, a lehetőség határáig be kell vonnunk a fiatalokat az egyetem életének alakításába. Hivatott politikai és érdekvédelmi szervezete van erre egyetemi ifjúságunknak: a KISZ. A mi állandó segítségünk mellett a KISZ-tagok dolga elsősorban, hogy az eddigi úton tovább haladva olyanná formálják szervezetüket, amely tekintélyében növekedve, maradéktalanul alkalmassá válik nagyobb feladatainak teljesítésére és az ifjúság szélesebb jogainak képviseletére. A jogok természetesen kötelességekkel járnak együtt, és e kötelességek teljesítését szintén jobban számon kell kérnie a tanárnak, az egyetemnek, rajta keresztül a társadalomnak az egyetemi hallgatóságtól. Ilyen és hasonló dolgokkal kell megbarátkoznunk valamennyiünknek. Meg kell győznünk magunkat és másokat ezek helyességéről. Mindebben természetesen súlyukhoz, szerepükhöz, de azt is mondhatnánk, jó hagyományaikhoz méltóan kell résztvenniök pártszervezeteinknek.

A rektor elvtárs említést tett múltunk nagy történelmi eseményeinek közelgő félévszázados fordulóiról. Ahogyan nem szeretnénk, ha mindennapos munkánk szürkén, unalmasan, rutinból folyna, ugyanúgy nem volna szerencsés, ha ünnepeink munkánktól elvonatkoztatva ; formális aktusként zajlanának le. Közös erőfeszítéssel gondoskódnunk kell tehát arról, hogy megemlékezéseink a nagy évfordulókhoz méltó, nevelő munkánkat segítő, eleven tartalmat kapjanak. Ezenközben dominálniok kell olyan alapvető gondolatoknak, hogy 1918-1919 forradalmas időszaka a nemzetközi haladás élvonalába, annak is a legelejére lendítette hazánkat; hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó nép a polgári demokratikus forradalom megvívása után, a: Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása nyomán, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásával, nemzeti történetének addigi legmagasabb csúcsára vitte Magyarországot; hogy ezek a világraszóló forradalmi események a munkásosztály, a dolgozók kölcsönös nemzetközi szolidaritásával vannak átszőve, és e vonatkozásban elválaszthatatlan közösséget mutatnak 16

a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, az első . szocialista országgal, a fiatal szovjet állammal; — hogy szigorú történeti tények mutatják: a magyar forradalmaknak, különösen a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének és történetének, de még bukásának is számos máig ható érvényű ideológiai és politikai tanulsága van, amelyről nem tanácsos megfeled kezni nálunk sem és másutt sem. Nem lesz haszontalan tehát P tanulságok tudományos, racionális érveléssel való felidézése.

Ugyanakkor nem szabad fukarkodnunk az érzelmi hatások kiaknázásával sem. Kimeríthetetlen bányái ezek az események a jogos nemzeti büszkeséggel párosuló internacionalizmusnak, és tág lehetőséget adnak ilyen érzelmek táplálásához.

Ilyenkor tanév elején, hasonlóan mint a jó színésznél színrelépés előtt, minden valamirevaló tanárban és diákban él bizonyos feszültség, várakozás, jóleső készülődés. Igaz, erről nem igen beszélünk, sőt a sajátos diáki és tanári illem inkább ellenkező értelmű kijelentéseket diktál. Magunknak azonban bevallhatjuk, hogy többségünk szép tervekkel és fogadkozásokkal vág neki az új tanévnek.

Az egyéni törekvésék, egybeesve közös céljainkkal és erőfeszítéseinkkel, minden bizonnyal eredményes munkával töltik ki most induló tanévünket. Ehhez kívánok az egyetemi párt- és társadalmi szervek nevében jó egészséget. '

2 JATE Évkönyv

17

DR. RACZ JA NOS TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI DOCENS MEGEMLÉKEZŐ BESZÉDE AZ EGYETEM 1968. NOVEMBER 4-I ÜNNEPÉLYÉN „A KÉT OKTÓBER" CIMMEL Ezekben a napokban két olyan október 50., i lletve 51. évfordulójára, emlékezünk, amelyeknek nagyon nagy szerepük volt a legújabbkori magyar történelem alákulásában.

Nem tekinthető teljesen véletlennek, hogy az orosz proletariátus világtörténelmi jelentőségű győzelme és a magyar társadalom életében döntő változások kezdetét eredményező polgári demokratikus forradalom 1917. október 25-re, illetve 1918. október 31-re esett. A két október szoros, elválaszthatatlan összefüggését — a nagy különbségek ellenére is! — számos tényező jelzi. A Bolsevik Párt vezetésével 51, évvel ezelőtt győzelemre vitt szocialista forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében. Az a tény, hogy a világ lakosságának 8%-a, a föld területének 1/6-a kiszakadt az 1917-ig egységes tőkés. világrendszerből, hogy a tőkés társadalmi rendszer mellett végérvényesen és visszavonhatatlanul megjelent a szocialista társadalmi rendszer, szükségszerűen döntő hatást gyakorolt az egész világ további fejlődésére. Földünknek nem volt olyan lakott területe, amelyre ne lett volna közvetlen vagy közvetett hatással a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Ez a hatás különösen erőteljes volt azokban a z országokban, amelyekben hasonló problémák vártak megoldásra, mint Oroszórszágban. Hazánk ilyen ország volt, hiszen ismert, hogy a magyarországi társadalmi, gazdasági és politikai helyzet ebben a tekintetben mennyire hasonlított Oroszországéhoz. A feudális maradványok, az úri nagybirtok nyomasztó volta, a kapitalizmus korlátozótt fejlettsége, az éles nemzetiségi ellentétek, és nem utolsó sorban a nemzeti függetlenség hiánya, mind-mind azt eredményezte, hogy az oroszországi proletáriátus nagyszerű győzelmét a mi népünk is magáénak érezze, s hogy Október eszméi nálunk különösen termékeny talajra talál. janak.

Lenin forradalmának hatását persze más tényezők is mutatták.

Helyénvaló itt pl. rámutatni arra az összefüggésre is, amely az orosz nép győzelme és a magyar forradalmi munkásmozgalom erőteljes fellendülése között fennáll. Október példája nyomán már 1917 2*

19

novembere végén a mi szervezett munkásságunk is követelte — és rövid időn belül létre is hozta! — a magyarországi munkás- és üzemi tanácsok rendszerét. De nagy szerepe volt abban is, hogy az akkor még nagyrészt reformista vezetés alatt álló Szociáldemokrata Pártban meggyorsult a forradalmat akaró baloldaliak előretörése, az opportunista vezetők elszigetelődése. És ebben nem kis szerepe volt annak, hogy a szociáldemokrata vezetők hogyan vélekedtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. Nem tekinthető az sem véletlennek, hogy a centrista vezetés alatt álló „Népszava" elismeréssel adózott a bolsevikoknak, akik, mint a lap írta: „bebizonyították, hogy a politikai uralom megszervezése kizárólagosan a proletáriátus részére nem utópia többé, nem megvalósíthatatlan álomkép már ... Ezért a szolgálatért az egész internacionálé örök hálára van kötelezve bolseviki elvtársaink iránt." Az persze más dolog, hogy a Népszava szerkesztői ekkor még úgy vélekedtek, hogy ami Oroszországban történt, azt a feltételek hiányában Magyarországon megvalósítani nem lehet.

Természetesen nincs szándékunkban az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalmat csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra visszavezetni. Ez történelmietlen és teljesen lehetetlen lenne. A mi 1918-as forradalmunknak alapvetően belső okai voltak. Abból eredően, hogy az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc elbukott, tehát nem tudta megoldani az alapvető polgári demokratikus feladatokat, megoldásra várt az ország függetlenségének kivívása, a nagybirtokrendszer demokratikus f öldreform útján történő felszámolása, a polgári demokratikus politikai jogok biztosítása. Hazánkban ezért a polgári demokratikus forradalom volt napirenden. Országunk továbbfejlődése e problémák megoldása nélkül nem volt biztosítva. Ezek a nemzeti és társadalmi ellentétek állandóan szétfeszüléssel fenyegették az Osztrák—Magyar Monarchia korhadt rendszerét.

Az említett ellentéteket az Í. imperialista világháború a végsőkig kiélezte. A rablóháború mérhetetlen nyomort és szenvedést zúdított a magyar. népre. Amilyen mértékben elhúzódott a nagy emberi és anyagi veszteséggel járó háború, olyan arányban nőtt a dolgozó tömegek szenvedése, háborúellenessége. A reakciós magyar uralkodó osztályoknak, ha újabb. kizsákmányolási terület, nagyobb profit szerzéséről volt szó, semmi sem volt drága. E rabló célokért 3,8 millió katonát mozgósítottak, akik közül 660 000-en életüket vesztették, 750 000-en megsebesültek, nyomorékká váltak, s közel ennyien fogságba estek. Nem csoda tehát, ha a tömegek és a katonaság is megelégelte a háborút, és hogy a háború mély válságba 20

sodorta az uralkodó osztályok hatalmát, de az egész Osztrák—Magyar Monarchiát is.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követő általános forradalmi fellendülésben, Magyarországon is felgyorsultak a forradalom irányába ható események. Az 1918-as évet hazánkban addig soha nem tapasztalt nagyságrendű sztrájkmozgalom vezette be (1918 januárjában Szegeden is 12 000 munkás sztrájkolt).

A januári sztrájkmozgalmat júniusban még nagyobb követte. Az uralkodó osztályok az „erős kéz" politikájával, a terror fokozásával próbálták a további forradalmasodást meggátolni. A Monarchiát ózonban már ezzel sem lehetett megmenteni, legfeljebb csak kimúlását elhúzni. 1918 nyarára már világossá vált, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. A háborús vereség meggyorsította a cseheknek, szlovákoknak, dél-szlávoknak és az erdélyi románságnak a Monarchiától való teljes elszakadását. A Monarchia órái ekkor már meg voltak számlálva. Nem késhetett sokáig az a magyar forradalom sem, amely a kegyelemdöfést megadta a Monarchiának.

A forradalmi válság 1918. október végén Magyarországon is forradalomba torkollott. Az október 25-én megalakult, Károlyi Mihály vezette Nemzeti Tanács, amely nagyon jelentős demokratikus változások végrehajtását sürgette, de nem forradalom útján, már csak a forradalmi események után volt képes kullogni. Az alkudozást végleg megelégelő forradalmasodott tömegek cselekedtek: a Nemzeti Tanács és az abba tömörült pártok akarata ellenére október 30-31-re győzelemre vitték a forradalmat. A forradalom Budapesten a Gizella-téren kezdődött. A százával várakozó katonák a nép követelésére esküt tettek a köztársaságra. Levágták a király nevének kezdőbetűjét viselő sapkarózsákat és helyébe őszirózsát helyeztek, amely most nem az elmúlást, hanem a keletkezést, a forradalmat szimbolizálta. A katonák hallgattak Várnai Zseni széles körben terjesztett versére: „ ... most készülünk a döntő nagy csatára — s ti lesztek ellenünk majd a sereg, — ha ráuszítanak önön véreidre, — ne lőj, fiam, mert éri is ott leszek", s fegyverüket a forradalom szolgálatába állították. 31-én reggel már Budapesten és az egész országban a nép leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelte a forradalom győzelmét.

A forradalmat a munkások és a katonaruhába öltöztetett parasztok közös harca vitte győzelemre. Részt vettek benne a kispolgárság és az értelmiség demokratikus tömegei is. Vezetője a munkásosztály volt, melynek harcát a forradalmi párt hiányában ekkor még a baloldali szocialisták szervezték és irányították. A Nemzeti Tanács vezetőit meglepte a forradalom. „Egészen meg vol-

21

tunk döbbenve — írja Károlyi Mihály —, mi nem akartuk még átvenni a hatalmat, mi szervezni akartuk erőinket. De eközben már az egész forradalom kifejlődött. A nép maga csinálta meg a forradalmat, a nép kezébe vette a hatalmat és adta át a Nemzeti Tanácsnak". Károlyi nagyságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy ennek ellenére vállalta a forradalom sorsát és felelősségét, ha nem is irányította annak menetét!

A forradalom győzelmét követő órákban rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy a forradalom eredményeképpen létrejött ún. „népkormány" hogyan vélekedett a további feladatokról: „A forradalomból megszületett a népkormány és ezzel a forradalom be is végezte nagyszerű feladatát. E feladat teljesítése után a forradalom megszűnt. Nincs többé forradalom". „Győztünk, elmúlt a harc. Most jöjjön a váró és bizakodó nyugalom!" — olvasható a Károlyi-párt lapjában, a Magyarországban. De a szociáldemokraták két képviselőjét is magában foglaló kormány november elsejei kiáltványa is ezt kéri a tömegektől: „Győztünk, polgártársak, munkások, katonák, elértünk mindent, amit elérni akartunk, nincs okunk most tovább folytatni a harcot ... Nyugalmat, türelmet és bizalmat kér Magyarország népétől az első magyar népkormány." Látható tehát, hogy a kormány elsődleges feladatának a „rend" biztosítását, helyreállítását tekintette.

A forradalmasodott nép azonban korántsem érezte befejezettnek .a forradalmat. A dolgozók már október 31-én szembekerültek az általuk hatalomra juttatott kormánnyal. A Nemzeti Tanács ugyanis megelégedett volna azzal, hogy Magyarország és Ausztria között csak perszonálunió álljon fenn. Az utca tömegeinek követelésére megalakított kormány ezért tette le az esküt a királyt képviselő József főherceg előtt. Ezért is lett újra rendkívül népszerű Petőfi Sándor republikánus versének alábbi két sora: „Itt a nyilam! Mibe lőjem — Királyi szék áll előttem ..." A forradalmi tömegmozgalomnak kellett kényszeríteni kormányát arra, hogy november 16-án elszánja magát az Ausztriától való teljes elszakadásra, kikiáltsa a köztársaságot. Az ország függetlenségének kinyilvánítását az országház előtt 200 000 ember, de az egész ország lakossága is nagy lelkesedéssel ünnepelte. A nép lelkesedése teljes mértékben indokolt volt, hiszen a polgári demokratikus forradalom véget vetett a Habsburg-dinasztia közel 400 éves elnyomásának. Az, amiért Rákóczi kurucai és Kossuth katonái küzdöttek, most nyert beteljesedést.

A harc azonban a köztársaság kikiáltásával sem ért véget, elsősorban azért, mert szakadék tátongott a kormány céljai és a tömegek érdekei között. A Károlyi-kormány ugyanis a proletárf or22

radalom és .az ellenforradalom közötti egyensúlyozó szerepét vállalta, meg akarta akadályozni, hogy a tömegek alulról valósítsák meg a polgári demokratikus feladatokat, a plebejus érdekeknek megfelelően, forradalmi módszerekkel. Fő célkitűzésük a forradalom továbbvitelének megakadályozása volt. Ez nyomta rá bélyegét a kormány egész tevékenységére. Ezért kaptak lehetőséget a szervezkedésre az ellenforradalmi erők, akiknek a kormány ref ormpolitikája is túlzottan forradalmi volt. De ezért voltak szükségszerűen elégedetlenek az alul levők is a kormány politikájával. S végül ezért volt elkerülhetetlen a kormány elszigetelődésének, csődjének bekövetkezése. 1918 november közepére világossá vált, hogy a Károlyi-kormány — összetételénél fogva, fenti politikájából eredően — képtelen az alapvető, polgári demokratikus feladatok megoldására. Nyilvánvalóvá vált, és ezt a kormány számára kedvezőtlen nemzetközi helyzet is csak megerősítette, hogy ezeket a feladatokat csak a forradalom továbbvitelével, a proletárforradalom győzelmével lehetséges megoldani. A tömegek is ezt követelték. Jellemző, hogy ennek szükségességére hívta fel a figyelmet a szovjet Népbiztosok Tanácsa abban az üzenetben, melyet Lenin javaslatára november 3-án intézett az Osztrák—Magyar Monarchia népeihez. A magyar dolgozókhoz küldött üzenet a többi között az alábbiakat hangsúlyozza: „Mélységes meggyőződésünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrácia és a bécsi kapitalizmus alól, hogy a magyar földbirtokosoktól, bankároktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányolni. Szilárd hitünk, hogy a magyar munkások és parasztok leszámolnak a magyar tőkésekkel és a magyar kormány a magyar munkások, katonák és parasztok kormánya lesz!"

A polgári demokratikus forradalom győzelme után tehát hazánkban is a szocialista forradalom került napirendre. Ellentmondás. volt azonban az objektív állapot, a társadalmi fejlődés szükségessége és a szubjektív tényezők között. A Szociáldemokrata Párt ugyanis nem a forradalom továbbvitelét, a proletárhatalom kivívását, hanem éppen ellenkezőleg a forradalom megállítását szorgalmazta. Igy az SZDP vezetősége nemcsak a társadalmi fejlődéssel, de a tanácshatalmat kívánó munkásosztállyal is szembekerült.

Ezt az ellentmondást csak a forradalmi párt haladéktalan létrehozásával lehetett és kellett feloldani. Ebben az összefüggésben szoktuk mondani, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának 1918 novemberében történt megalakulása elkerülhetetlen, történelmi szükségszerűség volt. .

A KMP megalakulásával fordulat következett be a forradalom 23

menetében. A párt puszta létezése — nem részletezve itt befolyásának gyors növekedését — meghatározta az események további menetét. Nem kis mértékben a kommunista előretörés megakadályozása kényszerítette radikálisabb lépésekre a kormányt. Ezt a kormányt azonban — ugyanúgy, mint korábban a Monarchiát — ekkor már nem lehetett megmenteni. Károlyi Mihály nemeslelkű gesztusa — kápolnai birtokának felosztása — is csak szimbolikus jelentőségű lépésnek bizonyulhatott. A „két tűz közé" került kormány egyre több becsületes képviselője ismerte fel, hogy az ellenforradalom restaurációját csak a proletárhatalom akadályozhatja meg. Ezt nemcsak a kommunisták hangoztatták, hanem a haladást, az emberiség boldogabb jövőjét ekkor még őszintén kívánó polgári radikális Jászi Oszkár is. Mint írta: „A kommunizmust ki kell próbálni és az értelmiségnek lojálisan támogatni kell ezt a törekvést". „Ha sikerül: az emberiség új és magasabb fejlődési korszaka következik be. Ha nem sikerül: legalább felszabadulnak az elmék egy tan kényszerűsége alól, mely a gyakorlati cselekvés minden más módszere elől elzárta az utat. Így, vagy amúgy: ma támogatni kell minden ésszerű és becsületes törekvést, mely a kommunista állameszmény megvalósítására törekszik. Meg kell tenni mindent, hogy a kísérlet tiszta, világos és döntő legyen, hogy mindenképp újat és jobbat hozzon a korhadt és korrupt kapitalista rend helyére."

Hazánkban, ismert okok miatt, 1919-ben nem járt sikerrel a „kísérlet". Lenin országában azonban semmilyen eszközzel nem lehetett feltartóztatni a szocialista fejlődést. Oroszországban az új társadalom építése ugyancsak rendkívül kedvezőtlen körülmények között kezdődött meg: a világ egyik legelmaradottabb országában, melyet a hosszantartó imperialista háború még jobban tönkretett.

A belső és külső ellenforradalommal vívott szakadatlan harcban kellett hozzákezdeni — egy országban — a szocializmus építéséhez.

A fiatal szovjet hatalom nemcsak az orosz nép, de az egész .emberiség szerencséjére leküzdött minden akadályt: megsemmisítette a belső ellenforradalom erőit és a 14 imperialista állam intervencióját, megvédte Október vívmányait.

A világ első szocialista állama az említett, szinte leküzdhetetlennek látszó nehézségek ellenére rövid idő alatt hatalm as sikereket ért el a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom építésében. Lenin tudományos gazdaságpolitikai tervei alapján kezdtek hozzá a szocialista népgazdaság megteremtésének nagy feladatához.

A szocializmus építését vezető munkásosztály és az SZKP maradéktalanul valóra váltotta azt a lenini tanítást, amely szerint a burzsoáziát nem elég csak politikailag legyőzni, de a gazdaságszerve24

zés, a termelés területén is le kell győzni. A Szovjetunió a szocializmus építése területén elért kiemelkedő sikereivel már ekkor nagy hatást gyakorolt a világforradalmi folyamat fejlődésére.

A történelem menete teljes mértékben igazolta a kapitalizmus szükségszerű pusztulásának marxi—lenini elméletét. Beigazolódott, hogy a szocializmus felépíthető egy országban is, hogy a szocializmus feltartóztathatlan folyamat. Annak ellenére, hogy a szovjet hatalom fennállásának 51 évéből közel 20 év az imperialisták által kirobbantott és az ellenük viselt háborúkban, e háborúk okozta károk helyreállításában telt el, a Szovjetunió addig elképzelhetetlen ütemben fejlődött. A Szovjetunió ipara már 1940-ben közel nyolcszor annyit termelt, mint a cári Oroszország ipara 1913-ban.

Ma pedig a kommunizmust építő Szovjetunió ipari termelése nem egészen 6 nap alatt produkál annyit, mint amennyit a cári Oroszország 1913-ban.

Közismert az is, hogy a szocialista forradalom győzelme az alkotás, a tudomány, a művelődés, a szellemi kultúra terén is új fejlődést nyitott. A nép érdekeit felismerő és azt képviselő kiemelkedő írók, művészek, tudósok ezért is támogatták és támogatják ma is a szocialista erőfeszítéseket. Abban az országban, amelyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme előtt a lakosság háromnegyed része írástudatlan volt, ma több mint 48 millió fő tanul az általános képzést nyújtó különböző iskolákban. Ott, ahol Október előtt a főiskolákon és egyetemeken mindössze 127 000 hallgató tanult, 1966-ban 4 123 000. De az is köztudott, hogy a Szovjetunióban el és alkot ma a világ tudományos dolgozóinak egynegyed része, mely adat egyben azt is mutatja, hogy a Szovjetunióban a tudomány közkinccsé, az egész nép ügyévé vált.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme indította el azt a világforradalmi folyamatot, amelynek eredményeként ma már 14 országban vált valósággá a szocialista társadalmi rendszer, jött létre a szocialista világrendszer. A föld területének 26%-át hódította meg eddig a szocializmus és a világ népességének valamivel több mint 33%-a él már ma kizsákmányolásmentes társadalomban.

Lehetetlen azonban felsorolni még vázlatosan is azokat a nagy változásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve 1917 Októberéhez kötődnek.

Befejezésül.még arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy azt a közvetlen segítséget, amelyet a fiatal szovjet hatalom 1919-ben — Jászi Oszkár szavaival élve — a magyar kommunista kísérlet sikeréhez képtelen volt megadni, azt sokszorosan biztosította a megerősödött Szovjetunió 1945-ben és 1945 után. Hazánk felszabadításával Október országa nagymértékben hozzájárult a népi demok25

ratikus forradalom győzelméhez. A népi demokratikus forradalom tapasztalata 'ugyanakkor azt is mutatta, hogy népünkben milyen nagy nyomot hagyott 1918 és 1919, hogy a szocializmus iránti vágyakozást a Horthy-fasizmus legkegyetlenebb diktatúrája sem tudta kiölni népünkből. A Szovjetunió szakadatlan segítségével a szocializmus építésében azóta mi is nagy utat tettünk meg: leraktuk a szocializmus alapjait és jelenleg a szocializmus teljes felépítésén dolgozunk.

Az elmondottak, ha nagyon vázlatosan is, de gondolatunk szerint érzékeltetik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és hazánk 1918-1919-es forradalmainak összefüggését, azt, hogy a magyar társadalmi fejlődés mennyire elválaszthatatlan 1917 Októberétől.

26

IV. AZ EGYETEM ES AZ EGYETEMI TÁRSADALMI SZERVEK VEZETŐI Rektor: Dr. MÁRTA FERENC egyetemi tanár.

Tudományos rektorhelyettes: Dr. SZALAY LÁSZLÓ egyetemi tanár.

Oktatási rektorhelyettes: Dr. KEMENES BÉLA docens.

Gazdasági főigazgató: Dr. HERCZEG FERENC c. docens.

Az Allam- és Jogtudományi Kar dékánja: Dr. ANTALFFY GYÖRGY egyetemi tanár, dékánhelyettese: Dr. VERES JÓZSEF docens.

A Bölcsészettudományi Kar dékánja: Dr. HALÁSZ ELŐD egyetemi tanár, dékánhelyettese: Dr. KATONA PÉTER docens.

A Természettudományi Kar dékánja: Dr. GRASSELLY GYULA egyetemi tanár, dékánhelyettesei: Dr. LEINDLER LÁSZLÓ egyetemi tanár es Dr. GILDE FERENC docens.

Az MSZMP Tudományegyetemi Pártbizottságának titkára: Dr. PAPP IGNAC docens,* titkárhelyettese: Dr. SERFŐZŐ LAJOS docens.

A KISZ Tudományegyetemi Bizottságának titkára: NÉMETH JÓZSEF tanársegéd, titkárhelyettesei: Dr. BODNÁR LÁSZLÓ tanársegéd, IZSÁK PÉTER egyetemi hallgató, HEGYI ANDRÁS egyetemi hallgató.

A Tudományegyetemi Szakszervezeti Tanács Intézőbizottságának elnöke: Dr. SZENTPÉTERI ISTVAN docens, alelnökei: Dr. TANDORI KÁROLY egyetemi tanár, Dr. SZÁNTÓ FERENC docens, függetlenített titkára: Dr. MÓRICZ Béla, titkárhelyettese: Dr. BALOGH JÁNOS adjunktus.

* 1968. decemberétől.

27

V. AZ EGYETEMI TANACS Elnöke: Dr. MÁRTA FERENC egyetemi tanár, rektor.

Szavazati joggal rendelkező tagjai: Dr. SZALAY LÁSZLÓ egyetemi tanár, rektorhelyettes, Dr. KEMENES BÉLA docens, rektorhelyettes,• Dr. HERCZEG FERENC c. docens, gazdasági főigazgató, Dr. ANTALFFY GYÖRGY egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, Dr. HALÁSZ ELŐD egyetemi tanár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, b.

Dr. GRASSELLY GYULA egyetemi tanár, •a Természettudományi Kar dékánja, Dr. KALOCSAI DEZSŐ egyetemi tanár, a marxizmus—leninizmus tanszékek képviselője, Dr. KOVÁCS ISTVÁN egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Kar küldötte, Dr. HAJDÚ PÉTER egyetemi tánár, a Bölcsészettudományi Kar küldötte, . .

Dr. BUDÓ ÁGOSTON egyetemi tanár, a Természettudományi Kar küldötte, Dr. PAPP IGNÁC docens, az MSZMP Tudományegyetemi Párt-. bizottságának titkára, .

NÉMETH JÓZSEF tanársegéd, a KISZ Tudományegyetemi Bizottságának titkára, Dr. SZENTPÉTERI ISTVÁN docens, a Tudományegyetemi Szakszervezeti Tanács Intézőbizottságának elnöke, Tanácskozási joggal rendelkező állandó tagjai: Dr. HAVASI ZOLTÁN, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, Dr. HORUCZI LÁSZLÓ docens, a Személyzeti Csoport vezetője, • Dr. KEMENES BÉLÁNÉ, a Rektori Hivatal mb. vezetője.

29

VI. EGYETEMŰNK DOLGOZŐI* A) TANSZÉKEK, LEKTORATUSOK, KARI HIVATALOK a) KÖZFONTI OKTATASI EGYSÉGEK FILOZŐFIAI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. KALOCSAI DEZSŐ egyetemi tanár, a filozófiai tudományok kandidátusa.

Docensek: DR. HORUCZI LASZLÓ, a filozófiai tudományok kandidátusa, DR. KATONA PÉTER, a filozófiái tudómányok kandidátusa. • Adjunktusok: HÉDER JÓZSEFNÉ DR. KOZÁK RÓZA, DR. KAPOSI MARTON; DR. KOCSONDI ANDRAS, DR. VÉGH GYULA. Tanársegédek: DR. KELEMEN JÁNOS, NAGY ZOLTANNÉ KRAJKÓ ERZSÉBET. Ösztöndíjas gyakornok: MOLNÁR MIKLÓS. Tanszéki adminisztratív ügyintéző: LÁNG KÁLMANNÉ GYÖRGY ÉVA. .

Könyvtáros: FÉLEGYHÁZI EMIL. POLITIKAI GAZDASAGTANI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. NAGY LAJOS egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok kandidátusa. .

Adjunktusok: DR. IMRE OTTÓ, DR. MAYER LÁSZLÓ, MAAR MÁRTONNÉ DR. ÉGETŐ EMESE, DR. MUHI K. LÁSZLÓ.

Tanársegédek: BÁRSONY ERZSÉBET, SIPOS MIKLÓS, TÓTH LÁSZLÓ.

Tanszéki adminisztratív ügyintéző: DR. KATONA PÉTERNÉ POLGÁR MARTA. Könyvtáros: PALYI BÉLANÉ RÓZSA ÉVA. TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. RACZ JÁNOS docens, a történelemtudományok kandidátusa. * Az 1969. június 30 - i állapot szerint.

31

Docensek: DR. CSÉPÁNYI DEZSŐ, a történelemtudományok kandidátusa, TARDOS ANDRÁSNÉ DR. SÁGVÁRI AGNES (félálláson), a történelemtudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. ÖRDÖGH PIROSKA ; DR. SZABÓ ISTVÁN, DR. TÓTH FERENCNÉ PAPP MARGIT, DR. VARGA LAJOS. .

Tanársegéd: FARKAS JÓZSEF. Tanszéki adminisztratív ügyintéző: TEISZLER ILONA. Könyvtáros: DR. HORVÁTH ISTVÁNNÉ DROZDIK MARGIT.

TESTNEVELÉSI TANSZÉKI CSOPORT Tanszéki csoportvezető: TARI JÁNOS testnevelő tanár.

Testnevelő tanárok: SZABÓ ILONA, SZARVAS VILMOS, SZARVAS VILMOSNÉ NÉMETH JÚLIA, DR. TAKÁCS KÁROLY, CSÁSZI SÁNDORNÉ CSIKESZ JOLÁN (félálláson).

Gondnok: BARÁT JÁNOS.

KIBERNETIKAI LABORATÓRIUM Túdományos vezető: DR. KALMÁR LÁSZLÓ egyetemi tanár, akadémikus.

Tudományos osztályvezető: DR. MUSZKA DÁNIEL. Tudományos munkatársak: HUNYA PÉTER, HUNYA PÉTERNÉ AMBRUS MARGIT, MAKAY ÁRPÁD, SALANKI ISTVÁNNÉ GULÁCSY SARA, SÁRA ATTILA, VARGA TIBOR. Tudományos segédmunkatársak: HANTOS M. ZOLTÁN, DR. HÓDI GABRIELLA, LÁZÁR ZSOLT, MATIEVICS ISTVÁN. Tanszéki mérnök: SARA ENDRE. Tanszéki önálló mechanikusok: KOPASZ ISTVÁN, VARGA PÁL. Tanszéki mechanikusok: CSORBA BÉLA, HEGYES ANDRÁS, VARGA TIBORNÉ KRISTŐF MAGDOLNA. Műszaki rajzoló: DR. VIDA EMILNÉ SIMONVÁROS MARIA. Adminisztrátor: DR. PEPÓ JÁNOSNÉ GÁBOR ANIKÓ.

Szerződéses alkalmazottak: Operátorok: HEGEDŰS ZSUZSANNA, KOVÁCS ANNA, DR. DURSZT ENDRÉNÉ PALÁSTI KATALIN. Perforátorkezelő: TÖRÖK GYULANÉ TÓBIAS ANDREA. Kutatási segéderő: GÁBOR JÓZSEF. 32

b) ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR Dékán: DR. ANTALFFY GYÖRGY egyetemi .tanár.

Dékánhelyettes: DR. VERES JÓZSEF docens.

MSZMP titkár: DR. NAGY KÁROLY docens.

KISZ-titkár: VASTAG PÁL egyetemi hallgató.

Szakszervezeti titkár : DR. BALÁZS JÓZSEF adjunktus. ÁLLAM- ÉS JOGELMÉLETI TANSZÉK Tánszékvezető: DR. ANTALFFY GYÖRGY egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora.

Docens: DR. PAPP IGNÁC, az állam- és jogtudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. CSOHÁNY LÁSZLÓ (félálláson), DR. POPO. VICS BÉLA (félálláson). ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS PÉNZÜGYI JOGI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. MARTONYI JÁNOS egyetemi tanár, .az államés jogtudományok doktora.

Docens: DR. MEZNERICS IVÁN (félálláson), az állam- és jogtudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. DÁNI SÁNDOR, DR. SZÜCS ISTVÁN. ÁLLAMJOGI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. KOVÁCS ISTVÁN egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Docens: DR. SZENTPÉTERI ISTVÁN, az állam- és jogtudományok kandidátusa.

BÜNTETOJOGI ÉS BÜNTETŐ •ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. FONYÓ ANTAL egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa: Docens: DR. CSÉKA ERVIN (félálláson), az állam- és jogtudományok kandidátusa. . .

Adjunktusok: DR. DOBÓ ISTVÁN, DR. MERÉNYI KÁLMÁN, DR. PETŐ ISTVÁN, DR. TOKAJI GÉZA. .

3

JATE Evkönyv

t

33

JOGT(ORTÉNETI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. BOTH ÖDÖN egyetemi docens, az állam- és jogtudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. RUSZOLY JÓZSEF, DR. TÓTH ÁRPAD. MEZŐGAZDASÁGI ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. NAGY LÁSZLÓ egyetemi tanár (félálláson), az állam- és jogtudományok doktora, Docens: DR. VERES JÓZSEF, az állam- és jogtudományok kandidátusa.

Adjunktus: DR. SIKLÓS SÁNDOR. Tanársegéd: DR. TÓTH LAJOS. NEMZETKÖZI JOGI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. NAGY KAROLY egyetemi docens, az államés jogtudományok kandidátusa.

Tanársegéd: DR. BODNAR LÁSZLŐ.

POLGÁRI JOGI ÉS ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. KEMENES BÉLA egyetemi docens.

Egyetemi tanár: DR. SZILBEREKY JENŐ (félálláson), az államés jogtudományok kandidátusa. .

Adjunktusok: DR. BARDOSI ISTVAN, DR. BESENYEI LAJOS, DR. BÉRCZI IMRE, DR. TÓTH LASZLÓNÉ FABIAN ESZTER. RÓMAI JOGI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. PÓLAY ELEMÉR egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora.

Tanársegéd: DR. MOLNAR IMRE (félálláson).

STATISZTIKAI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. HORVATH , RÓBERT egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok kandidátusa.

Adjunktus: DR. BALÁZS JÓZSEF. 34

IDEGENNYELVI LEKTORÁTUS Vezető nyelvtanár: DR. PADLÁS JÁNOS. Nyelvtanárok: DR. BERNATH ÁRPÁDNÉ SZABÓ CSILLA, DR. SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ MARTONYI ÉVA, SZOPKÓ MIHÁLYNÉ NYIKONOVA ZSANNA. KARI KÖNYVTÁR Megbízott vezető könyvtáros: DR. SZOBONYA MIKLÓSNÉ HORVÁTH FODOR MARGIT. Könyvtárosok: GYÉMÁNT •IMRÉNÉ SZELEY MÁRIA, DR. KAVÁSSY SANDORNÉ BULLA MAGDOLNA. DÉKÁNI HIVATAL Hivatalvezető: DR. VÁRTAY. ISTVÁN. Csoportvezető: DR. DOBLER LÁSZLÓ.

Főelőadó: DR. BILICZKY CSILLA. Előadók: DR. BOKQR ISTVANNÉ SZABÓ ARANKA, FARAGÓ TERÉZIA, HERCZEG ISTVÁNNÉ SERES JOLÁN, DR. KOVACS TAMÁSNÉ WITTENBERGER KATALIN. Tanszéki adminisztratív ügyintézők: HORVÁTH ISTVANNÉ NAGY IDA, MIKLÓS GYÖRGYNÉ RUSZKA IRÉN, SZABÓ ILONA, VARGA IRMA, VARGA ISTVANNÉ TOLNAI MARTA, ZSÓTÉR JÓZSEFNÉ UNDI GIZELLA. Hivatalsegédek: CSISZÁR MIHÁLY, FARAGÓ MIHÁLYNÉ DOBAK MARIA, FORGÓ JÁNOSNÉ BOSNYÁK ETELKA, LESZNIK FERENCNÉ FARKAS MARIA, ÖRDÖGH IMRÉNÉ SZIMCSÁK MARIA, RÓZSA ISTVANNÉ ECKL FRANCISKA.

a) BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Dékán: DR. HALÁSZ ELŐD egyetémi tanár.

Dékánhelyettes: DR. KATONA PÉTER docens.

MSZMP titkár: DR. KRAJKÓ ANDRAS adjunktus.

KISZ-titkár: RÁKOS ISTVÁN egyetemi hallgató.

Szakszervezeti titkár: GRUBER LÁSZLÓ adjunktus.

3*

35

NEVELÉSTUDOMÁNYI ÉS LÉLEKTANI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. ÁGOSTON GYÖRGY egyetemi tanár, a neveléstudományok kandidátusa.

Docens: DR. DURÓ LAJOS, a pszichológiai tudományok kandidátusa.

Adjunktusok: GRUBER LÁSZLŐ, DR. KUNSAGI ELEMÉR, NAGY ISTVÁNNÉ DR. VARGA MARGIT, DR. NAGY JÁNOS, DR. NAGY JÓZSEF, a neveléstudományok kandidátusa, DR. NÉMETH KÁLMÁN, DR. OROSZ SÁNDOR, DR. VÁGVÖLGYI ANDRÁS , DR. VECZKÓ JÓZSEF. Tanársegédek: KEREKES IMRÉNÉ DR. NAGY MÁRIA, DR. RÓZSA ÉVA. Könyvtáros: DR. HAJŐS IMRE. Technikus: LUKACS MIHÁLY. MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. NYERI ANTAL egyetemi tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa.

Docens: DR. SZATMÁRI ISTVÁN (félálláson), a nyelvészeti tudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. BODNÁR FERENC, DR. SIPKA SÁNDOR, DR. VELCSOV MÁRTONNÉ DR. TÓTH KATALIN. Tanársegédek: DR. PÁLFALVI ETELKA ; DR. VÉGH JÓZSEF. Könyvtáros: DR. TAKÁCS KAROLYNÉ VARGA ERZSÉBET. FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. HAJDÚ PÉTER egyetemi tanár, a nyelvészeti tudományok doktora.

Adjunktus: DR. MIKOLA TIBOR. Szerződéses gyakornok: DR. LABÁDI GIZELLA. I. SZ. MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNETI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. HORVÁTH KAROLY docens (félálláson), az irodalomtudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. BÁRDOS PÁL, DR. CSETRI LAJOS, KESERÚ BÁLINT, DR. KOVÁCS SÁNDOR IVÁN. Könyvtáros: SANTA ISTVÁN. 36

II. SZ. MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNETI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. CSUKÁS ISTVÁN egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa.

Docensek: DR. NACSÁDY JÓZSEF, az irodalomtudományok kandidátusa, DR. TAMÁS ATTILA, az irodalomtudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. ILIA MIHÁLY, KISS LAJOS, DR. KRAJKÓ a ANDRÁS. Tanársegéd: DR. VÖRÖS LÁSZLÓ (félálláson).

Könyvtáros: DR. GERGELY GYŐZŐNÉ BENKŐ ANNA. KÖZÉPKORI MAGYAR TÖRTÉNETI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. SZÁNTÓ IMRE egyetemi tanár, a történelemtudományok kandidátusa.

Docens: KARÁCSONYI BÉLA. Adjunktus: DR. KRISTÓ GYULA, a történelemtudományok kandidátusa.

Tanársegéd: SONKOLY PÁLNÉ DR. KISS ERZSÉBET. ŰJ- ÉS LEGÚJABBKORI MAGYAR TÖRTÉNETI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. MÉREI GYULA egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora.

Docens: DR. SERFŐZŐ LAJOS, a történelemtudományok kandidátusa.

Adjunktus: DR. GAÁL ENDRE. (KORI TÖRTÉNETI ÉS RÉGÉSZETI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. SZÁDECZKY-KARDOSS SAMU egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora.

Adjunktus: DR. CZUTH BÉLA. KÖZÉPKORI EGYETEMES TÖRTÉNETI ÉS LATIN-AMERIKA TÖRTÉNETE TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. WITTMAN TIBOR egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora.

• Adjunktusok: MEDZIBRODSZKY ENDRE, DR. VARGA ILONA. 37

ÚJ- ÉS LEGŰJABBKORI EGYETEMES T(ORTÉNETI TANSZÉK

Tanszékvezető: SZÉKELY LAJOS docens.

Adjunktusok: DR. GULYA KÁROLY (félálláson), DR. LEHEL ISTVÁN, DR. NAGY LÁSZLÓ (félálláson), VASS ISTVÁN. Tudományos kutató: DR. SOÓS KATALIN. A történeti tanszékek könyvtárosa: DR. SZILÁGYI PÁL. GERMÁN NYELVEK ÉS IRODALMAK TANSZÉKE

Tanszékvezető: DR. HALÁSZ ELŐD egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa.

Docensek: DR. BERCZIK ÁRPÁD, az irodalomtudományok kandidátusa, DR. PÓSA PÉTER. Adjunktusok: DR. HANKISS ELEMÉR (félálláson), DR. MATZKÓ LÁSZLÓ, DR. MÁRVÁNY JÁNOS. Tanársegédek: DR. KANYÓ ZOLTÁN, DR. PETRI GÁBORNÉ DR. PÁL MARGIT, SZEGEDI-MASZÁK MIHÁLY (félálláson), DR. VALACZKAI LÁSZLÓ.

Lektor: HANS GEORG KOLBE. Könyvtáros: DR. BERNÁTH ÁRPÁD. KLASSZIKA-FILOLŐGIAI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. SZÁDECZKY-KARDOSS SAMU egyetemi tanár; az irodalomtudományok doktora.

Adjunktus: DR. LESSI VIKTOR. . Tanársegédek: DR. LAKATOS PÁL, MAKK FERENC, PUSKÁS ILDIKÓ, TAR IBOLYA. Könyvtáros: DR. JÓNÁS ANTAL.

ROMAN NYELVEK ÉS IRODALMAK TANSZÉKE

Tanszékvezető: DR. HALÁSZ ELÖD egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa.

Docensek: DR. MADÁCSY LÁSZLÓ, az irodalomtudományok 'kandidátusa, DR. SALLAY GÉZA, az irodalomtudományok kandidátusa (félálláson).

Adjunktusok: DR. BENEDEK NÁNDOR, az irodalomtudományok kandidátusa, DR. MUCSI JÓZSEF, NAGY GÉZA. 38

Tanársegédek: DR. NÉMETH JENŐ, DR. TIMÁR LAJOSNÉ DR. MAKKÁR ERZSÉBET. Lektorok: DOTT. MAURO SANTELLI, MLLE GENEVIÉVE BRA CHET. OROSZ NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. SZŐKE GYÖRGY docens, az irodalomtudományok kandidátusa.

Docensek: ANATOLIJ SZERGEJEVICS KARPOV, DR. PETE ISTVÁN, a nyelvtudományok kandidábusa.

Adjunktusok: FENYVESI ISTVÁNNÉ JELIZAVETA MIHAJLOVNA KONYAEVA, KÓNYI SÁNDOR. DR. ROSTA SÁNDOR, DR. H. TÓTH IMRE, a nyelvtudományok kandidátusa.

Tanársegédek: DR. FEJÉR ADAM, FEJÉR DÉNESNÉ DR. SZALAMIN EDIT, DR. FERINCZ ISTVÁN, HARMAT MARTA, JAKÓCS DÁNIEL, SONKOLY PÁL. Lektorok: Mgr. MARIA HEMMERT, DR. SZALMA JÓZSEFNÉ NATALIA SZEMJONOVNA VIHTER. Könyvtáros: DR. TAMÁS ATTILANÉ MÁRKUS MARGIT. NÉPRAJZI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. NYÍRI ANTAL egyetemi tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa.

Docens: DR. FERENCZI IMRE, a történelemtudományok (néprajz) kandidátusa.

IDEGENNYELVI LEKTORATUS Vezető nyelvtanár: DR. BENCZE GYÖRGYNÉ FÁY ÉVA. Nyelvtanárok: DR. DURSZT FERENCNÉ KUN MARIANNA, TÓTH BÉLÁNÉ MÉRA ROZALIA. CÍMZETES ÉGYETEMI TANÁROK: DR. FÓNAGY IVÁN, a nyelvészeti tudományok doktora, DR. SZAUDER JÓZSEF, az irodalomtudományok doktora.

CÍMZETES EGYETEMI DOCENSEK: DR. BAKOS FERENC, a nyelvészeti tudományok kandidátusa. DR. BÁLINT ALAJOS múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, DR. NAGY LÁSZLÓ.

39

DÉKÁNI HIVATAL Hivatalvezető: BÍRÓ JÁNOS. Főelőadók: FABIÁN PÁLNÉ KENGYELA MÁRIA, DR. MÁTÉFI TIBOR, DR. PRÁGAI BÉLANÉ DR. SZELÉNYI JÚLIA. Előadók: KISS SANDORNÉ BORI ERZSÉBET, DR. LEHEL PALNÉ JAKABHÁZI GABRIELLA, SÉNYEI RÓBERTNÉ HODACS GABRIELLA, SZÁSZ ÉVA. Hivatalsegédek: ALMASSY SANDORNÉ SÁNDOR ILONA, TÓTH FERENC. Tanszéki dolgozók: Előadók: GÖRÖG LAJOSNÉ SZABÓ ETELKA, DR. SZARKA JANOSNÉ SZARKA MARIA. Adminisztratív ügyintéző: DR. BALOGH JÁNOSNÉ BÁNHIDI OLGA. .

Adminisztrátorok: IVÁNKU JANOSNÉ FÍJLEKI KATALIN, KEREZSI ISTVÁNNÉ NYERGES MARGIT, SIMON MIKLÓSNÉ KISS ETELKA, DR. ZÁNTHÓ RÓBERTNÉ RADNAI KATALIN. Hivatalsegédek, takarítók: BÓDI JÓZSEFNÉ SALAMON MARGIT, MAJOROS JÓZSEFNÉ RÉPÁS VERA, MIKLÓS JÓZSEFNÉ BÁLÓ MÁRIA, MOLNÁR GYÖRGYNÉ GABOR ERZSÉBET, NYISZTOR GYULANÉ MOLNÁR P. ERZSÉBET, ZSÓTÉR DEZSŐNÉ BAKACSI ERZSÉBET.

d) TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Dékán: DR. GRASSELLY GYULA egyetemi tanár.

Dékánhelyettesek: DR. LEINDLER LÁSZLÓ egyetemi tanár, DR. GILDE FERENC docens.

MSZMP titkár: DR. BARTÓK MIHÁLY docens.

KISZ-titkár: KISS ZOLTÁN egyetemi hallgató.

Szakszervezeti elnök: DR. HORVÁTH JÁNOS docens.

Szakszervezeti titkár: DR. BARDI ISTVÁN tudományos munkatárs.

ALKALMAZOTT KÉMIAI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. SIPOS GYÖRGY docens, a kémiai tudományok kandidátusa.

Docens: DR. SZ ÉLL TAMÁS, a kémiai tudományok kandidátusa.

40

Adjunktusok: DR. CSEH ISTVAN, DR. MÉSZÁROS LAJOS, SCHŐBEL GYÖRGY. Tanszéki adminisztrátor: DR. DZUBAY MIKLÓSNÉ FISCHER MÁRIA. Tanszéki mechanikus: DOB() FERENC. Tanszéki technikusok: GAZDAGH KÁROLYNÉ KÓSZÓ MARGIT, GYÜRKI ERNŐ, LENGYEL ANTAL. Tanszéki laboránsok: BARTÓK ISTVÁNNÉ BAGI ILONA, KISZELY JENŐ.

Hivatalsegéd: MEZŐKÖVESDI JÓZSEFNÉ TÓTH VERONIKA. ALLATÉLETTANI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. FEHÉR OTTÓ docens, az Orvosi tudományok kandidátusa.

Docens: DR. ALFÖLDI LAJOS, az orvosi tudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. ERDÉLYI LAJOS, DR. HORVÁTH IMRE, DR. KÖRTVÉLYESSY LÁSZLÓ, DR. TURY GÉZA..

Tanársegéd: DR. ROJIK IMRE. Ösztöndíjas gyakornok: PUSKÁS GABOR. Tanszéki adminisztrátor: DR. BASCH BÉLÁNÉ BOLGÁR ANNA. Tanszéki főmunkaerő: DR. BANÁTHY JANOSNÉ HALÁSZ MARTA. Tanszéki önálló laboráns: MISKOLCZI-TÖRÖK MARIA. Takarító: özv. MOLNÁR JÁNOSNÉ DOMBI VERONIKA. Tanszéki mechanikus: MOTZVICKLER SÁNDOR. . .Tanszéki munkaerő: VECSERNYÉS VINCÉNÉ NAGY MOLNÁR AGNES. Kutatói álláson levő asszisztens: MRAZ GÉZA. Elektronmikroszkóp Laboratórium dolgozói: Tudományos segédmunkatársak: DR. HALÁSZ NORBERT, PARDUTZ ÁRPAD. Kutatási segéderő: DR. MOLDOVAY FRIGYESNÉ TÖRTELLY ÉVA. .

Technikus: ZSEBIK PÁL. ILLATRENDSZERTANI ÉS ALLATSZERVEZETTANI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. LIPTÁK PAL egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora.

Docensek: DR. BICZÚK FERENC, a biológiai tudományok kandidátusa, DR. HORVÁTH ANDOR, a biológiai tudományok kandidátusa.

41

Adjunktus: DR. FERENCZ MAGDOLNA. Tanársegéd: DR. CSOKNYA MÁRIA. Tanszéki főmunkaerő: HAJASZ BERTALANNÉ SZABÓ GABRIELLA. Tanszéki adminisztrátor: LAKATOS ZSUZSANNA. Tanszéki segédlaboráns: TAPAI JÓZSEFNÉ KUSZLI ROZALIA. Hivatalsegéd: ILLÉS ROZALIA. Tanszéki főmunkaerő: NAGY ISTVÁN. Akadémiai álláson levők: Tudományos főmunkatársak: DR. KORMOS JÓZSEF, a biológiai tudományok kandidátusa, DR. UHERKOVICH GABRR, a biológiai tudományok kandidátusa.

Tudományos kutató: DR. STAMMER ARANKA, a biológiai tudományok kandidátusa.

Tudományos munkatárs: DR. GAL DÁNIEL. Asszisztens: DR. KORMOS JÓZSEFNÉ MATÓK KATALIN. Betanított munkás: SZÉLL FERENCNÉ SZILAGYI MAGDOLNA. ALTALANOS ÉS FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. MARTA FERENC egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora.

Docensek: DR. BAN MIKLÓS, a kémiai tudományok kandidátusa, DR. CSÁSZÁR JÓZSEF, a kémiai tudományok kandidátusa, DR. HORVÁTH JÓZSEF, a kémiai tudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. BALOGH JÁNOS, DR. BICZÓK FERENCNÉ KONDOR ERZSÉBET, DR. HACKL LAJOS, DR. HORVÁTH ERZSÉBET, DR. KISS LÁSZLÓ, DR. NOVAK MIHÁLY, DR. SERESS LÁSZLÓ.

Tanársegédek: DR. BOGA ENDRE, CSÁTI SÁNDOR, DREVENI IRÉN, DR. GÉCSEG FERENCNÉ PÁPAI MÁRIA, DR. HACKL LAJOSNÉ TÖLGYESI MARGIT ; HALÁSZ DEZSŐ, DR. KISS . ÁKOS. DR. KISS ZOLTÁN, DR. RAUSCHER ADAM, DR. SZIROVICZA LAJOS, ZALOTAI LAJOS. Tanszéki adminisztrátorok: DR. CSÁSZÁR JÓZSEFNÉ HERTELENDI MÁRIA, DR. FARKAS ELEMÉRNÉ WILTSCH GIZELLA. Tanszéki technikusok: ALBERT VERA, DOBÓ ANDRÁS, MARÓTI MARIA, DR. NOVAK ÁKOSNÉ BIZONY MARIA, RIBIZSAR GYULA, TAKÁCS LÁ SZLÓNÉ NAGY ZSUZSANNA ; TRANGER BÉLÁNÉ BALOG ILONA. 42

Mechafiikai műhelyvezető: NAGY LÁSZLÓ. Üvegtechnikus: HERCZEG TAMÁS. Szakmunkások: KÖRMENDI MIKLÓSNÉ FAZEKAS MARIA, SOLYMOSI FERENC. Elektrotechnikus SZIGETHY KÁLMÁN. Laboránsok: DR. SONKODI ISTVÁNNÉ BOKOR ZSUZSA, DR. TÖRÖK ISTVÁNNÉ TÖLGYESI ÁGNES. Segédlaboráns: TORNYOSSY ELEMÉRNÉ BALOG ERZSÉBET. Hivatalsegéd: KATONA ISTVÁNNÉ DEÁK ILONA. Tanszéki segédmunkaerő: BODÓ FERENC. Akadémiai álláson levők: Tudományos főmunkatársak: DR. BÉRCES TIBOR, a kémiai tudományok doktora, DR. SOLYMOSI FRIGYES, a kémiai tudományok doktora.

Tudományos munkatársak: DR. BÁNSÁGI TAMÁS, DR. BÁRDI ISTVÁN, DR. BŐRCSÖK SÁNDOR, DR. FÖRGETEG SÁNDOR, HESZ ÁRPÁD, DR. SZILÁGYI ISTVÁN. Tudományos kutató: FÉNYI SZANISZLÓ.

Laboránsok: DEZSŐFI FERENCNÉ • VARGA MARGIT, IVÁNYI ZOLTÁN , KOVACS JÓZSEFNÉ VÖRÖS MARGIT, NAGY MÁRIA, VLADISZAVLYEV ANDRÁSNÉ KARAI MÁRIA. Ügyintézők: HARMATH GYÖRGYNÉ SZUHAI MARGIT, JÁNOSI GYÖRGYNÉ ISTVÁNFFY AMÁLIA, DR. LÁZÁR JÁNOSNÉ MOZGA ENIKŐ. .

Műszaki ügyintéző: TAKÁCS FERENCNÉ SIMON ERZSÉBET. ÁSVANYTANI - GEOKÉMIAI ÉS KŐZETTANI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. GRASSELLY GYULA egyetemi tanár, a földés ásványtani tudományok doktora.

Egyetemi tanár: DR. KOCH SÁNDOR, a föld- és ásványtani tudományok doktora.

Docens: DR. MEZŐSI JÓZSEF, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa.

Tanársegédek: DR. AGÓCS PÁLNÉ BALOGI MARGIT, DR. MOLNÁR ÁRPÁDNÉ FILEP ERIKA. Tanszéki adminisztrátor: DOMONKOS ERZSÉBET. Tanszéki önálló laboráns: DR. KISPÉTER JÓZSEFNÉ JÁRMAI ILONA. 43

Tanszéki laboráns: STREITMAN LASZLÓNÉ BARANYI MAIGDOLNA. Technikus: BERTALAN ÁKOS. Tanszéki munkaerő: NYERGES JÁNOS. BOLYAI INTÉZET Az Intézeti Tanács elnöke: DR. SZÖKEFALVI-NAGY BÉLA akadémikus, egyetemi tanár.

Titkára: DR. FODOR GÉZA egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora.

ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLETI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. CSÁKÁNY BÉLA docens, a matematikai tudományok kandidátusa.

Docens: DR. PEAK ISTVÁN, a matematikai tudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. BERKES JENŐ, DR. GECSEG FERENC, a matematikai tudományok kandidátusa.

Tanársegéd: MEGYESI LÁSZLÓ. Ösztöndíjas gyakornok: KLUKOVITS LAJOS. A MATEMATIKA ALAPJAI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. KALMAR LÁSZLÓ akadémikus, egyetemi. tanár.

Egyetemi tanár: DR. FODOR GÉZA, a matematikai tudományok doktora.

Tanársegédek: DR. DURÓ LAJOSNÉ LÉVAI ROZALIA, MATÉ.

EÖRS, NÉMETH JÓZSEF (félálláson).

ANALÍZIS TANSZÉK Tanszékvezető: DR. SZŐKEFALVI-NAGY BÉLA akadémikus, egyetemi tanár.

Egyetemi tanárok: DR. TANDORI KÁROLY, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, DR. LEINDLER LÁSZLÓ, a matematikai tudományok doktora.

44

Docens: DR. PINTÉR LAJOS, a matematikai tudományok kandidátusa.

Adjunktus:' DR. DURSZT ENDRE. Tanársegédek: HATVANI LÁSZLÓ, SZALAY ISTVÁN, DR. SZÜCS ISTVÁN. GEOMETRIA TANSZÉK Tanszékvezető: DR. SZŐKEFALVI-NAGY BÉLA akadémikus, egyetemi tanár.

Egyetemi tanár: DR. SOÓS GYULA, a matematikai tudományok doktora.

Docens: DR. SZENTHE JÁNOS, a matematikai tudományok kandidátusa.

Adjunktus: CSŰRI JÓZSEFNÉ PAAR PIROSKA. Tanársegédek: .JUHÁSZ ROZÁLIA, VARGA OTTÓ.

Intézeti dolgozók Könyvtárca: DR. HORVÁTH JÁNOSNÉ KRISTÓ ERZSÉBET. Előadó: SZEREDI MARGIT. Tanszéki adminisztrátorok: HARSHEGYI ANNA, DR. LIPPAY LÁSZLÓNÉ KOVÁCS KLÁRA. Hivatalsegéd: SZABÓ SÁNDORNÉ MAGYARI ROZÁLIA. Takaritók: BECSEI JÓZSEFNÉ KOCSIS ROZÁLIA, VARGA LÍDIA. A Magyar Tudományos Akadémia tanszéki kutatócsoportjai: Analízis Tanszéki Kutató Csoport: Vezető: DR. SZŐKEFALVI-NAGY BÉLA akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár.

Tudományos munkatársak: DR. GEHÉR LÁSZLÓ, DR. KOVÁCS ISTVÁN, a matematikai tudományok kandidátusa.

Matematikai Logikai és Automataelméleti Tanszéki Kutatócsoport: Vezető: DR. KALMAR LÁSZLÓ akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár.

Tudományos munkatárs: DR. PÁVÓ IMRE. Tudományos segédmiinkatársak: DR. MÓRICZ FERENC, MAKAY ARPADNÉ FODOR ANNA. Műszaki ügyintézők: DR. MUSZKA DÁNIELNÉ NÁRAY ZSUZSANNA, MATE0,,EORSNÉ SZABÓ ÁGNES. Könyvtáros: DR. GAZDAPUSZTAI GYULÁNÉ VARGA ANNAMÁRIA. 45

Ügyintézők: DR. FOLBERTH BÉLÁNÉ ANGYAL PIROSKA, DR. TANÁCS ANTALNÉ JESZENSZKY ANNA. Technikusok: BALOGH GÁBOR, OSVÁTH GÁBOR. Kutatási segéderő: GOSZTONYI LÁSZLÓ.

MTA Matematikai Kutató Intézet: Tudományos munkatárs: DR. POLLÁK GYÖRGY, a matematikai tudományok kandidátusa.

ELMÉLETI FIZIKAI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. HORVÁTH JÁNOS docens, a fizikai tudományok kandidátusa.

Docensek: DR. BERENCZ FERENC, a fizikai tudományok kandidátusa, DR. GILDE FERENC, a fizikai tudományok kandidátusa.

Adjunktus: DR. MARÁZ VILMOS. Tanársegéd: GYÉMÁNT IVAN. Tanszéki adminisztrátor: HALÁSZ DEZSÓNÉ RÁDY ERÍKA. Tanszéki munkaerő: DR. BALÁZS JÁNOSNÉ CSÉBI ILONA. Kutatási segédmunkaerő: BOLDIZSAR ANNA. Hivatalsegéd: FARKAS MIHÁLY. .

EMBERTANI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. LIPTAK PAL egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora.

Adjunktus: DR. FARKAS GYULA. Tanársegéd: DR. BOROS JÓZSEFNÉ DR. MARCSIK ANTÓNIA. Gyakornok: LOTTERHOF EDIT tudományos ösztöndíjas gyakornok.

Technikus: RUSZKAI KAROLY. Tanszéki adminisztrátor: MOLNÁR FERENCNÉ KÁNTOR EMILIA. Hivatalsegéd: DEÁK ANDRÁS. TKFA félálláson levő laboráns: DR. FODOR GÉZANÉ VELCSOV ILONA. ÉGHAJLATTANI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. WAGNER RICHÁRD egyetemi tanár, a földés ásványtani tudományok (meteorológia) doktora.

Docens: DR. JUHÁSZ JANOS, a földrajztud6mányok kandidátusa.

Adjunktus: DR. KISS ÁRPÁD. Tanársegéd: DR. BOROS JÓZSEF. 46

Tanszéki munkaerők: DR. GAAL IMRÉNÉ GAJDA ERZSÉBET, HEGEDŰS IMRE, KEMENES ANTAL. Gépkocsivezető: SZABÓ LAJOS. Tanszéki adminisztrátor: ZVARA JANOSNÉ KAKUSZI MARGIT. GAZDASÁGI F ULDRAJZI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. KRAJKÓ GYULA docens, a földrajztudományok kandidátusa.

Docens: DR. PÉNZES ISTVÁN, a földrajztudományok kandidátusa.

Tanársegédek: ABONYI GYULANÉ PALOTÁS JOLÁN, DR, TÓTH JÓZSEF. Tudományos munkatárs: DR. KEVEI FERENCNÉ DR. BÁRÁNY ILONA. Ösztöndíjas gyakornok: KALMÁR PÁL. Tanszéki adminisztrátor: DR. HORVÁTH IMRÉNÉ SIPOS ÉVA. Könyvtáros: DR. ZSOLT JANOSNÉ DIÓSZEGI EDIT. TERMÉSZETI FŰLDRAJZI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. JAKUCS LÁSZLÓ docens, a földrajztudományok kandidátusa.

Docens: DR. ANDÓ MIHALY, a földrajztudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. FEHÉR JÓZSEF, DR. TÓTH IMRE. Tanszéki munkaerő: KORPADI MÁTYÁS. Hivatalsegéd: KOREK JÓZSEFNÉ MISURA ILONA. Gépkocsivezető: BORSOS LAJOS. .

FÖLDTANI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. BALOGH KALMAN egyetemi tanár, a földtantudományok doktora. .

Adjunktus: DR. MOLNÁR BÉLA. .

Tanársegéd: SZÓNOKY MIKLÓS. Tanszéki adminisztrátor:. TARNAI .ISTVÁNNÉ ÁRENDÁS MARIA. Tanszéki főmunkaerő: DR. MIHALTZ ISTVÁNNÉ DR. FARAGÓ MARIA. Tanszéki munkaerő: PAPP LÁSZLÓNÉ GYÖRGYI ILONA. Laboránsok: KAMARÁS GYORGYNÉ HONVÉD PIROSKA, MOLNÁR BÉLÁNÉ MURVAI ILONA.

47

KISÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. BUDÓ ÁGOSTON egyetemi tanár, akadémikus.

Egyetemi tanárok: DR. KETSKEMÉTY ISTVÁN, a fizikai tudományok doktora, DR. SZALAY LÁSZLÓ, a fizikai tudományok • doktora.

Docensek: DR. GOMBAY LAJOS, a fizikai tudományok kandidátusa, DR. DOMBI JÓZSEF, a fizikai tudományok kandidátusa, DR. HEVESI IMRE, a fizikai tudományok kandidátusa, DR, HEVESI JÁNOS, a fizikai tudományok kandidátusa, DR. MAKAI LAJOS, a fizikai tudományok kandidátusa, DR. PINTÉR FERENC, a fizikai tudományok kandidátusa, DR. SZÖLLŐSY LÁSZLÓ, .a fizikai tudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. GÁTI LÁSZLÓ, a fizikai tudományok kandidátusa, DR. KISPÉTER JÓZSEF, DR. KOZMA LÁSZLÓ, DR. LANG JÁNOS, DR. SÁRKÁNY BÉLA, DR. SZALAY LASZLÓNÉ DR. TOMBÁCZ ERZSÉBET, DR. VIZE LÁSZLÓ, DR. ZÖLLEI MIHÁLY. Tanársegédek: DEÁK GYÖRGYNÉ FARKAS ÉVA, JÁRAI JÁNOS, DR. KARVALY BÉLA, MICHAILOVITS LEHÉL, SÜLI ÁRPÁD, DR. VÁRKONYI ZOLTÁN, DR. VÁRKONYI ZOLTÁNNÉ DR. BÁLINT ERZSÉBET, DR. VIZE LÁSZLÓNÉ SZELEI ÉVA. .

Gyakornok: SZANKA KÁROLY. Tanszéki könyvtáros: DR. BENKŐ LÁSZLÓNÉ CSEH MÁRTA. Tanszéki előadó: DR. ROVÓ ISTVÁNNÉ MARTONOSI ÉVA. Tanszéki adminisztrátor: DR. MERÉNYI KÁLMÁNNÉ TÉGLÁS SAROLTA. Tanszéki mechanikus: BONECZ ISTVÁN. Tanszéki önálló mechanikus: JEDLICSKA ANTAL. Tanszéki mechanikus: DR. NAGY IMRE. Technikusok: CSÓTI MIHÁLY, MIKLÓS IBOLYA ; SAJTOS MIHÁLY, TÓTH. ANDRÁS. Tanszéki munkaerő: ALMÁSI JÁNOS. Takarító: EPERJESI MIHÁLYNÉ TAKÁCS ANNA. Hivatalsegédek: FÖLDI ANDRÁSNÉ BAKOS ERZSÉBET, SZABÓ FERENCNÉ BITÓ ROZÁLIA. Tanszéki segédmunkaerők: RACZ PÁLNÉ MARTON ERZSÉBET, VÍGH LÁSZLÓ. .

Akadémiai álláson levők: Tudományos munkatársak: DR. GYULAI JÓZSEF, DR. SZALMA ISTVÁN, DR. TÖRÖK MIKLÓS. 48

Tudományos segédmunkatársak: KISS KAROLY, DR. RAUSCHER ÁDAMNÉ UNYI ÉVA.. Ösztöndíjas gyakornok: DR. GAUSZ JANOS. • Műszaki ügyintézők: BARTOS TIBOR, ERDÉSZ ILONA, DR. GAIZER FERENCNÉ MÓCZ RICHTER MARIA, KOVÁCS KÁROLY: Adminisztratív ügyintéző: HERCZEG GYíőZő.

Laboránsok: BARABÁS BÉLANÉ DEÁK ILDIKÓ, BOZSÓ SANDORNÉ SZŰCS ÉVA, DÓRA FERENC, GYULAI FERENCNÉ PÁSZTOR LENKE, HÓDI VALÉRIA. .

KOLLOIDKÉMIAI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. SZÁNTÓ FERENC docens, a kémiai tudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. BALÁZS JANOS, . DR. GILDE FERENCNÉ DR. FARKAS MARIA, DR. SIPOS SÁNDOR, DR. VARKONYI BERNÁT. • Tanársegéd: DR. PATZKÓ AGNES. Tanszéki adminisztrátor: KOVÁCS ANDRASNÉ TAPAI ROZÁLIA. Önálló laboráns: BARANYI BÉLA. Laboráns: BAUER LAJOSNÉ CSÚCS ILONA. Hivatalsegéd: KISS ISTVÁNNÉ DOBÓ ILONA. MM. kutatói álláson levő laboráns: DR. MOLNÁR ISTVANNÉ WOLF KATALIN. KK. szerződéses okleveles vegyész: VARGA ISTVANNÉ SZALAI ANIKÓ.

NÖVÉNYÉLETTANI ÉS MIKROBIOLÓGIAI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. SZALAI ISTVÁN egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora.

Docensek: DR. BERTÉNYI LASZLÓNÉ DR. VARGA MAGDOLNA a biológiai tudományok kandidátusa, DR. FERENCZY LAJOS, a biológiai tudományok kandidátusa, DR. SIROKMAN FERENCNÉ DR. KÖVES ERZSÉBET, a biológiai tudományok kandidátusa.

Adjunktus: DR. VÁMOS REZSŐ.

Tanársegédek: DR. KEVEI FERENC, DR. NAGY MIKLÓSNÉ DR. NAGY MARIA. • Tanszéki adminisztrátor: KARDOS JENŐNÉ ZSIGA MARIA. 4 JATE Évkönyv

49

Tanszéki technikusok: DANI TIVADARNÉ FELFÖLDI SAROLTA, DR. VITOS GERÓNÉ BOGNÁR ILONA. Laboránsok: BALOGH SZABOLCSNÉ GYÖNGYÖSI JOLÁN, • SZTVORECZ JÁNOSNÉ FARKAS IRÉN. Hivatalsegédek: CSÁSZÁR ISTVÁNNÉ BALOGH MARIA, UNGAR GYÖRGYNÉ KISPÁL VIKTÓRIA. Kutatói álláson levők: Tudományos főmunkatárs: DR. ZSOLDOS FERENC. Tudományos munkatársak: DR. PÁLFI GÁBOR, DR. ZSOLT JÁNOS. .

Laboránsok: HORVÁTHY TIBORNÉ BRUNNER ANNA, VASTAGH ANDORNÉ SZALMA ILDIKŐ.

NÜVÉNYSZERVEZETTANI ÉS NÖVÉNYRENDSZERTANI TANSZÉK

Tanszékvezető: DR. HORVÁTH IMRE egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora.

Docensek: DR. KEDVES MIKLÓS, a biológiai tudományok kandidátusa, DR. MARÓTI IMRE, a biológiai tudományok kandidátusa, DR. SIMONCSICS PÁL, a biológiai tudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. BODROGKÖZY GYÖRGY, DR. GULYÁS SÁNDOR, DR. JUHÁSZ MIKLÓS, DR. MARÓTI IMRÉNÉ DR. PATAKI SZERÉN. Könyvtáros: DR. VÉGH GYULÁNÉ JUHÁSZ MARIA. Tanszéki adminisztrátor: TOLNAI GYULÁNÉ GABNAI MAGDOLNA. .

Tanszéki munkaerők: HOLTZ MÁRIA, SIPRÁK LÁSZLÓ.

Laboráns: KEMENES ZOLTÁN. Kutatási segédmunkaerő: LŐRINCZ ANNA. Takarítónők: GYURIS MÁRIA, HIGYECZ JÁNOSNÉ HEGYKÖZI ERZSÉBET. Akadémiai álláson levők: Tudományos főmunkatárs: DR. GARAM -A NDRÁS, a biológiai tudományok doktora.

Tudományos munkatárs: DR. SZÁSZ KÁLMÁN, a biológiai tudományok kandidátusa.

Tudományos ügyintéző: FEKETE ROZSA. Tudományos munkaerő: DR. SZÁSZ KALMÁNNÉ BARSI ESZTER. TKFA szerződéses alkalmazottak: .

Kutatási segédmunkaerő: HÓDI ÁGOSTON. 50

Laboránsok: IPACS LÁSZLÓNÉ SARRÓ ROZALIA, TÍMÁR PALNÉ URBAN ILONA. Füvészkert: Tanszéki szakoktató: DR. KIRÁLY LÁSZLÓ.

Adminisztrátor: HOCHSTÁDTER ZSUZSANNA. Erdésztechnikus: GÁLIK JÓZSEF. Kertész: CSÁNYI JANOSNÉ NUTTER ERZSÉBET. Tanszéki szakmunkások: MARTON BÉLÁNÉ VARGA ILONA, MÓRA LÁSZLÓ, RÁCZ JÓZSEFNÉ FEKETE ANNA, TAKÁCS ILLÉS. Tanszéki betanított munkások: HERCZEG ANDRÁS, HORVÁTH GÁBOR, KACSOR JANOS, MÁRTON BÉLA, TASNADI ZOLTAN. .

Szerződéses laboráns: KUNCZ IRMA. RADIOKÉMIAI TANSZÉK Tanszékvezető: DR. GÁL DEZSŐ egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora.

Docens: DR. SIROKMÁN FERENC, a kémiai tudományok kandidátusa. .

Tanársegéd: SCHÖBEL GYÖRGYNÉ GILDE ANNA. Tanszéki mechanikus: FAZEKAS ZOLTÁN. Tanszéki laboráns: PETHEÓ LÁSZLÓNÉ BÉVARDI ERZSÉBET. Tanszéki előadó: DR. MAROSVÁRY VILMOSNÉ TISZAVARY ALICE (félálláson).

SZERVES KÉMIAI TANSZÉK Tanszékvezető: DR , KOVÁCS KÁLMÁN egyetemi tanár, a kémiai . tudományok doktora.

Docensek: DR. BARTÓK MIHÁLY, a kémiai tudományok kandidátusa, DR. FÖLDEÁK SÁNDOR, a kémiai tudományok kandidátusa, DR. HALMOS MIKLÓS, a kémiai tudományok kandidátusa, DR. KOCZKA KÁROLY, a kémiai tudományok kandidátusa, DR. MATKOVICS BÉLA ; a kémiai tudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. APJOK JÓZSEF, a kémiai tudományok kandidátusa, DR. BERNATH GABOR, a kémiai tudományok kandidátusa, DR. LAKOS ANTALNÉ DR. LANG KORNÉLIA, DR. WEISZ IMRE. DR. WEISZ IMRÉNÉ DR. VINCZE IRÉN, a kémiai tudományok kandidátusa.

4*

51

Tanársegédek: DR. AGÖCS PÁL, DR. CZOMBOS JÓZSEF, DR. MOLNÁR ÁRPAD, NOTHEISZ FERENC, DR. PENKE BOTOND, DR. SZABÓ JÓZSEF. Könyvtáros: KAZA ILONA. ElOadó: DR. RÉPÁS SÁNDORNÉ MONOSTORI RÓZSA. Tanszéki adminisztrátor: DR. FAREDIN IMRÉNÉ ABONYI MARIA. Vegyész technikusok: DR. BARTÓK MIHÁLYNÉ BOZÖKI GIZELLA, FERENCZI RICHÁRD, JANCSÓ FERENCNÉ BALOGH MÁRTA. Szakmunkások: FÜLÖP JÓZSEF, GAJDACSI ANDRÁS, LÖVÉSZ H. VILMOS. Önálló laboráns: FÖLDEÁK IMRE. Segédlaboránsok HEGEDŰS JÓZSEFNÉ SÁNDOR GIZELLA, HESZ ÁRPÁDNÉ BARABÁS ÉVA, SAMU JÁNOSNÉ ANDÓ MÁRIA. .

Kutatói álláson levők: • Tudományos munkatársak: DR. GONDOS GYÖRGY, DR. KOVÁCS KÁLMÁNNÉ PETRES JOLÁN, DR. SCHNEIDER GYULA, a kémiai tudományok kandidátusa. Önálló laboráns: FÖLDI ANDRÁS. Laboránsok: CSÁNYI JULIANNA, DAVID JÓZSEF. Műszaki ügyintéző: MISIK REZSŐ.

TKFA álláson levők: Segédlaboránsok: GÁCS GYÖRGYNÉ GERGELY ÉVA, Ö. SZABÓ IMRÉNÉ PILLER LÍDIA. KK. álláson levők: Vegyész: FELFÖLDI KÁROLY. Segédlaboránsok: TAKÁCS JÓZSEFNÉ MOLNÁR ANNA, VIGH ARANKA. SZERVETLEN ÉS ANALITIKAI KÉMIAI TANSZÉK .

Tanszékvezető: DR. CSÁNYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora. .

Egyetemi tanár: DR. HUHN PÉTER, a kémiai tudományok doktora.

Docens: DR. BARTHA LAJOS, a kémiai tudományok kandidátusa.

Adjunktusok: DR. ACS GÁBOR, DR. BATTA ISTVÁN, DR. GALIBA ILONA, DR. GAIZER FERENC, DR. GAAL IMRE, DR. KIRÁLY DEZSŐ, DR. SERES ISTVÁN. 52

Tanársegédek: DR. JÁKY KÁROLY, DR. KEDVES MIKLÓSNÉ SCHNEIDER JOLÁN, PÉNZES ILONA, DR. NEMES GÁBORNÉ VÉTESSY ZSUZSANNA, GALBACS ZOLTÁN. Gyakornok: CSÁNYI ERIKA. Tanszéki előadó: DELI LAJOSNÉ KÉRI IRÉN. Tanszéki könyvtáros: ÁJTONY ÁRPÁDNÉ TICHY KATALIN. Tanszéki technikusok: CSONKA ZOLTÁNNÉ MAROS MARIA, KUHN MIKLÓSNÉ DANI EDIT, LOSONCZI JENÖNÉ FRINDT ERZSÉBET, PATAKI FERENCNÉ JANCSIK MARIA. Tanszéki önálló mechanikus: KASZA LÁSZLÓ.

Tanszéki önálló laboráns: PUSKÁS LAJOS, ZIRCHER FERENC. Tanszéki laboráns: BODO FERENC. Tanszéki segédlaboráns: FARKAS IMRE. Betanított munkás: TÉZSLA JÁNOS. Takarítók: BOZÓKI MIHÁLYNÉ PALÓCZ ETELKA, GAJDACSI JANOSNÉ MOLNÁR ILONA. Akadémiai álláson levők: Tudományos főmunkatárs: DR. LAKATOS BÉLA, a kémiai tudományok kandidátusa.

Tudományos segédmunkatárs: DÓZSA LÁSZLÓ.

Műszaki ügyintézők: DR. ACS GABORNÉ DEVICH MAGDOLNA, GAUSZ ANTALNÉ JÓZSA ENIKŐ, KISS ISTVÁN, NAGY LAJOS, PALOTAI JÁNOSNÉ CSONKA MARIA. Üvegtechnikus: FITUS ZOLTÁN. Szakmunkás: KELEMEN MIKLÓS. Mechanikus: SEBESTYÉN FERENC: Laboráns: BALOGH MARIA. IDEGENNYELVI LEKTORATUS Vezető nyelvtanár: DR. ZÁNTHÓ RÓBERT. Nyelvtanárok: DR. ÁGOSTON GYÖRGYNÉ KONDOR EDIT, DR. DANI MIHÁLY, FERKA MIHÁLYNÉ SALLAI JÚLIA, DR. HALÁSZ ELŐDNÉ DR. SZÁSZ ANNAMÁRIA, SINGER LASZLÓNÉ DR. HEKSCH AGNES, a neveléstudományok kandidátusa, TÁBI TIBOR. Tanszéki adminisztrátor: DR. MAROSVARY VILMOSNÉ TISZAVARY ALICE (félálláson).

CÍMZETES EGYETEMI TANÁROK: DR. BERETZK PÉTER, a biológiai tudományok kandidátusa, DR. BÉLL BÉLA, a műszaki (meteorológiai) tudományok doktora, DR. SOLYMOSI FRI53

GYES, a kémiai tudományok doktora, DR. ZOMBORI LÁSZLÓ, a kémiai tudományok doktora. .

CÍMZETES EGYETEMI DOCENSEK: DR. ANTAL JÓZSEF, •a mezőgazdaságtudományok kandidátusa, DR. HIRES JÓZSEF, a kémiai tudományok doktora, DR. KOVÁCS ISTVÁN, a matematikai tudományok kandidátusa, DR. ÖTVÖS LÁSZLÓ tudományos osztélyvezető, DR. POLLÁK GYÖRGY, a matematikai tudományok kandidátusa.

DÉKANI HIVATAL Hivatalvezető: PÁLYI BÉLA. Főeladőadók: GESCHEK MIKLÓSNÉ RENKECZ JULIANNA, DR. , HEVESI JÁNOSNÉ JÓZSA ANNA. Előadók: GULYÁS ZSUZSANNA, KIRÁLY .JÁNOSNÉ KOVÁCS EVA, NEMES CSABÁN TÖRÖK EVA. Irodavezetők: STRAUSZ JÁNOSNÉ KISS KATALIN, VASTAG PALNÉ KECSKÉS JULIANNA. Hivatalsegédek: GEDEY SÁNDOR, WENNER LAJOSNÉ SZABÓ IRMA. Takarító: GEDEY SÁNDORNÉ GULYÁS PIROSKA. üVEGTECHNIKAI MŰHELY Műhelyvezető: SAMU LAJOS. Szakmunkások: CSISZÁR GYÖRGY, RÓZSA ISTVÁNNÉ CSÚRI ANNA. . Üvegtechnikus: JUHÁSZ LÁSZLÓ.

Segédmunkások: ,KOVÁCS KÁROLY,_ WITTMANN JÓZSEF. B) EGYETEMI K iNYVTAR

.

Igazgató: • DR. HAVASI ZOLTÁN, az irodalomtudományok kandidátusa. .

Igazgatóhelyettesek: KOREK JÓZSEF, LISZTES LÁSZLÓ.

Osztályvezetők: DR. HENCZ AURÉL (Állománygyarapítás), DR. KULCSÁR PÉTER (Különgyűjtemény), NÉMETH ZSÚFIA (01vasószolgálat), DR. NOVAK ÁKOS (Hálózat és Reprográfia), REGULI ERNŐ (Feldolgozás).

Osztályvezetőhelyettesek: BEZERÉDY ISTVÁNNÉ DR. HERTELENDY MAGDOLNA, DR. TROGMAYER OTTÓNÉ URECZKY EVA, URBÁN LÁSZLÓNÉ MARKOS JUDIT. 54

Tudományos főmunkatárs: DR. SZENTIRMAI LÁSZLÓ.

Tudományos munkatársak: DR. BÁCSKAI SÁNDORNÉ DR. POLLÁK ZSUZSANNA, BORSÁNYI ELVIRA, SZABÓ ENÉH. Főkönyvtárosok: KONCZ LÁSZLÓNÉ FARKAS VIKTÓRIA, KÖVESI MÁRIA. Könyvtáros T.. DR. LiV G J 1N O V L TEI L7T SARA, KORMÁNYOS ANDRÁS, DR. KULCSÁR PÉTERNÉ HORVÁTH MARGIT, LÁBAS LÁSZLÓNÉ KELEMEN SAROLTA, MADER BÉLA, . MADER BÉLÁNÉ KISS MARTA, MARTON JÁNOS, NAGYMIKLÓSI ERZSÉBET. DR. NÉMETH JENŐNÉ PATAKI MÁRIA, PUDMER ERZSÉBET, SZEGFŰ LÁSZLÓ, VARGHA IZABELLA. Könyvtáros II.: DR. CSUKÁSNÉ CZINA EMMA, FRANK IVANNÉ VEDRES MÁRIA, DR. PALOTÁS GYULÁNÉ VASS RÓZSA, PAPP JÓZSEFNÉ BODNAR KLÁRA, PAPP KATALIN, SALIGA LÁSZLÓNÉ TRAM IRÉN. Előadó: GÉMES ISTVÁNN.É SZABÓ ILONA. Műszaki ügyintéző II.: DÉKÁNY JÓZSEFNÉ FÉJES TERÉZIA. Műszaki ügyintéző III.: FITOR SANDORNÉ ERDEI ILONA, HETESI BÉLÁNÉ CSEH MÁRIA. Műszaki ügyintéző IV.: KOVÁCS LAJOSNÉ BURKUS MÁRIA, KUN SÁNDOR. Könyvtári raktárosok: KIRÁLY SÁNDOR, KUN MARGIT. .

Szakmunkások: BENKŐ GYULA, GYEBROVSZKI ATTILÁNÉ KO RÉNYI ANNA, ÖRDÖGH- MÁRIA, ÖRDÖGH VINCÉNÉ TÖLGYESI ILONA, SIMONCSICS JÁNOS. .

Kisegítő I.: BANKÚTI SZILVESZTERNÉ BALTOVICS MARGIT, LAKATOS RÓZSA. Kisegítő II.: BAKRÓ NAGY VERONIKA, SISKÓ ANDRÁSNÉ TERHES JULIANNA. Kisegítő III.: ERDEI ISTVÁNNÉ ACS ROZALIA, LACZI ISTVÁNNÉ BELLÉR ILONA, PARÓCZY KATALIN.

C) GYAKORLÓ GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA a) SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ GIMNÁZIUM

Igazgató: DR. VALKUSZ PAL. Igazgatóhelyettesek: KAKUSZI LÁSZLÓ, DR. SZABÓ ISTVÁN. Tanárok, egyetemi végzettséggel: BALLÁCS KLÁRA, BARTHA ERZSÉBET, BOGATHY LÁSZLÓ, CSÚRI JÓZSEF, DINNYÉS 55

JÓZSEFNÉ SZABÓ ILONA, ENESSEY LÁSZLÓNÉ GÖNDÖS MARTA, ERDEI IMRE, FARKAS ISTVÁN, DR. GALLÉ LÁSZLÓ, GÁBOR MÁRIA, GÁBRIS IDA, GRIGERCSIK ENDRÉNÉ KÉRI MARIA, GYURKOVICS ÁRPÁD, HAJNAL IMRE, HEVÉR LÁSZLÓNÉ SZILAGYI ZSUZSANNA, DR. HORVÁTH JÓZSEFNÉ UNGER MARTA, KAKUSZI LÁSZLÓNÉ GAJDÁCS MAGDOLNA, KARDOS JÓZSEF, KARDOS JÓZSEFNÉ GÉMES ANNA, KÁLLAI ISTVÁN, KOCSIS VILMOS, KOVÁCS BÉLA, KOVÁCS JÓZSEFNÉ RÓVÓ TERÉZ, KÜRTI JÁNOS, LENGYEL GÉZA, MAJOR JENÓNÉ NAGY EDIT, MOLNÁR ISTVÁNNÉ KURUNCZI ETELKA, NAGY JÓZSEFNÉ SEBŐK ERZSÉBET, PÉNZES JÓZSEFNÉ KISS ILONA, PÁLFYMIKLÓSNÉ,PAPP OLGA, DR. RÁCZ JÁNOSNÉ KÁLLAI ARANKA, DR. SUKI BÉLA, SZIGETI ROZÁLIA,• SZILÁGYI PÁLNÉ DR. NÁNAI ZSUZSANNA, TATRAY BARNABÁS ; VOZÁRI PÁLNÉ PONGRÁCZ IRÉN, ZSADÁNYI N. ÁRPÁD. Tanárok, főiskolai végzettséggel: DR. BUDÓ ÁGOSTONNÉ FARKAS GABRIELLA, SZÉCSI JÓZSEF, UDVARDI FERENC, VARGA BÉLÁNÉ FRANK JUDIT. Tanító: MÉSZÁROS FERENC. Előadók: SZABÓ KÁROLYNÉ SÁFRÁNY SAROLTA, TATRAY BARNABÁSNÉ SUHAJDA GEORGINA. Technikusok: BÍRÓ IMRE, BÁRÁNYI GYULA. Hivatalsegédek: BALLA LAJOSNÉ BAJNÓCZI ILONA, BALOGH MIHÁLYNÉ MOLDOVAI ERZSÉBET, BARÁTH IMRÉNÉ TASKEVITS ROZÁLIA, DARABOS PÁLNÉ GARAI ZSUZSANNA, JANKÓ ALAJOSNÉ VARGA MARIA, MOLDOVAI JÓZSEFNÉ NAGY ILONA, NAGYGYORGY JÓZSEFNÉ TILINKÓ ERZSÉBET, NÉMETH SÁNDORNÉ MOLDOVAI MARIA.

b) SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Igazgató: HÁMORI EDE. Igazgatóhelyettesek: HUDI ANTAL, DR. JÓJÁRT LÁSZLÓNÉ KOVÁRI ERZSÉBET. Tanárok, egyetemi végzettséggel: GYÉMÁNT IVÁNNÉ PINTÉR CSILLA, KUNSTÁR JÁNOS, KUNSTÁR JÁNOSNÉ RÉNYI ERZSÉBET, MAKK FERENCNÉ KISS JULIANNA, NAGY LÁSZLÓ, DR. NEMES GÁBOR, `PÁLFY GYULÁNÉ DR. SIMONYI EDIT, PRISETZKY IMRE, DR. SERES LASZLÓNÉ MAGÓCSI EDIT, SZILASI LAJOSNÉ FOGARASI MARGIT. 56

Tanárok, főiskolai végzettséggel: ÁBRAHÁM FERENCNÉ GOMBAY EDIT, BUZAI SÁNDOR, FERINCZ ISTVANNÉ POSÁR MÁRIA, HUDI ANTALNÉ MAGYARI GYÖNGYVÉR, KOVÁCS T. AMÁLIA, DR. MARTA FERENCNÉ FERENCZY MARGIT, NAGY PÁLNÉ DRAVUCZ IRÉN, RADNÓTI TAMÁSNÉ KÖNYVES PETRI KLÁRA, SZÉCSI IMRÉNÉ CSONKA ERZSÉBET, SZÉKELY IMRE, SZÖRÉNYI JÓZSEFNÉ ZABKA EMMA, SZÉCS ÁRPADNÉ KOVÁTS MARGIT, UDVARDI FERENCNÉ KURUNCZI MARGIT, VÉKONY ISTVAN. Tanítók: BUDAI ISTVÁNNÉ STÁJER KATALIN, CSONKA LÁSZLÓNÉ RÓZSA MARGIT, KARÁCSONYI LASZLÖNÉ KUZMICS PIROSKA, DR. NÉMETH KÁLMANNÉ BEREK IZABELLA, PÓPITY JÁNOSNÉ VASS ÉVA, DR. SZABÓ ISTVÁNNÉ VÁCZI MÁRIA, SZOMORA JÓZSEFNÉ DOBÓ ANNA, TANKÓ IMRÉNÉ MARÓTI VIKTÓRIA, TOLDI MIKLÓSNÉ GÉCZI MARIA, DR. WITTMAN TIBORNÉ GÁL ERZSÉBET. • Adminisztratív dolgozó: DR. VÁRHALMI KÁROLYNÉ CSÓKANY ÉVA. Betanított munkás: DÉKANY FERENC, KONDÁSZ ISTVÁN. Hi"va talsegédek: BUDAI JÁNOSNÉ KOROM ROZALIA, KISZI ISTVÁNNÉ BACSA JULIANNA, SZABÓ ISTVÁNNÉ I. KATONA ETEL, SZABÓ ISTVANNÉ II. BERNATH MARGIT, TOMA JANOSNÉ NAGY PIROSKA, VERÉB ISTVÁNNÉ MÓDRA JOLÁN. .

D) AZ EGYETEM KÖZPONTI HIVATALAI a) REKTORI HIVATAL

Osztályvezetők: DR. KEMENES BÉLÁNÉ DR. HUNYADI SAROLTA, a Rektori Hivatal mb. vezetője, DR. PAPP ZOLTÁN. Beosztott adjunktus: KEDVES ANDRÁS. Főelőadók: DANI TIVADAR, MORVAY SANDORNÉ DR. KALLAY MARGIT. Előadó I.: AMBRUS GYÖRGY. Titkárnő: BUDA SANDORNÉ FARKAS SARA. Irodakezelők: KÓNYA JÓZSEFNÉ POLICSEK MATILD, SOÓS OTTÓNÉ TAMÁS BORBÁLA. 57

Hivatalsegédek: SIMON ISTVÁNNÉ MATUSKA TERÉZ, VÁCII JÁNOSNÉ ÁRMÁN BORBÁLA, WITTMANN JÓZSEFNÉ KIRALY ILONA.

b) GAZDASÁGI FŐIGAZGATŐSÁG Gazdasági főigazgató: DR. HERCZEG FERENC. Osztályvezetők: DR. BUDAI KÁROLY ; SZENTIRMAI LÁSZLÓ.

Csoportvezetők: DR. BÁNÁTHY JÁNOS, DR. CSISZÁR • IMRE,' DR. TANÁCS ANTAL, TELIHAY LÁSZLÓ, VADAS GYÖRGY- .

NÉ DR. SCHORDJE KATALIN, DR. WAYER PÉTER. Főelőadók: ENDREFFY LÓRÁNT, DR. ERDÉLYI FERENCNÉ DR. JUHÁSZ ÁGNES, MÉSZÁROS JÁNOS, DR. SOÓS JÓZSEFNÉ DR. KURUCZ IRÉN, SZAMOSI LÁSZLÓ.

Előadó I.: AMBRÓZY GYULÁNÉ SIPOS VALÉRIA, DARÓCZI ISTVÁNNÉ CSANYI PIROSKA, KOICS MARGIT, KOLLÁR ISTVÁNNÉ BAUER ETELKA, LENGYEL GÁBOR, PAPP LAJOSNÉ MAJEVSZKY EUGÉNIA, PÓNYAI SÁNDOR, SZALAY LÁSZLÓNÉ GREFF EMÍLIA, SZENTANDRÁSI PÁLNÉ BARICSA KLÁRA, SZENTIRMAI ISTVÁNNÉ KASZA MARGIT. Előadó II.: BASA ZOLTÁN, CSŰRI MIHÁLYNÉ VASS MÁRIA, PÁLFY TAMÁS, JUHÁSZ GYÖRGYNÉ SUTI ILDIKÓ, SZABÓ VINCE, ZSEMBERI LÁSZLÓNÉ VECSERNYÉS ANNA. .

Technikus I.: MIHÁLY FERENC. .

Technikus II.: ARDAI IMRE, PAPP LÁSZLÓ.

Titkárnők, leltározók: HERTELENDY GYÖRGYNÉ NÉMET MÁRIA, MAYER ÁGNES, SZABÓ ANTALNÉ KECZER ANNA, TOKODI BÉLA, TÓTH GYÖRGY. Raktárosok, távbeszélő-kezelők : FARAGÓ GYULA, MIHALY FERENCNÉ AGÓCS MARIA, SZŰCS OTTÓNÉ BARANYAI ANNA. Szakmunkás: KEREZSI ISTVÁN. Betanított munkások: ADORJÁN JŐZSEFNÉ KÓKAI ERIKA, ERDEI FERENC, NYÁRI FERENC. Hivatalsegédek: BUDAI JÁNOS, KISS IMRÉNÉ VARGA MÁRIA, KOVÁCS MÁRIA, KUCSERA ISTVÁNNÉ HUDAK MARIA, SZABÓ ISTVÁN. Gépkocsivezetők : AMPOVICS JENŐ, BEKE SÁNDOR, BERÉNYI ISTVÁN, CZIRÓK ENDRE, DARÓCZI ISTVÁN, GYŐRFI BÉLA, SZABÓ LAJOS, TÖRÖK JÁNOS, SELYMES ISTVÁN. 58

VII. AZ EGYETEM DOLGOZÓINAK ÉS HALLGATŐINAK LÉTSZÁMA* Az egyetem dolgozóinak létszáma Oktatók Kutatók Tanszéki segédszemélyzet Igazgatási ,adminisztratív dolgozók Egyetemi Könyvtár 'Gyakorlóiskolák

361 fő 103 fő 203 fő 217 fő 57 fő.

87 fő 1028 fő -

Az egyetem hallgatóinak létszáma A nappali hallgatók száma: Á ll am- és .Jogtudományi Kar .

Bölcsészettudományi Kar Természettudományi Kar

.

447 fő 554 fő 954 fő

1959 fő Az esti és levelező hallgatók száma: Állam- és Jogtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Természettudományi Kar

475 fő 321 fő 96 fő

Hallgatók száma összesen: 2851 fő Diákotthonban elhelyezett hallgatók száma: 1163 fő

* Az 1968169. tanév II. félévében.

59

.

VIII. 'ÁLLAMI KITŰNTETÉSBEN RÉSZESITETTEK Oktatóink, dolgozóink és volt hallgatóink közül a tanév folyamán az alábbiak részesültek állami kitüntetésben: A Munka Érdemrend arany • fokozatát kapták DR.'KOVACS ISTVAN akadémiai levelező tag, egyetemi tanár, DR. HALÁSZ ELŐD egyetemi tanár, ezüst fokozatát kapta DR. CSÁKÁNY BÉLA docens, bronz fokozatát kapták DR. VERESS JÓZSEF docens, DR. IMRE OTTÓ adjunktus, DR. MUHI K. LÁSZLÓ adjunktus, DR. TÓTH FERENCNÉ PAPP MARGIT adjunktus.

A Szocialista Hazáért Érdemrendet kapta DR. DANI SÁNDOR ad' junktus.

A Haza Szolgálatáért Érdemérmet kapta DR. ÁGOSTON GYÖRGY egyetemi tanár.

Az Oktatásügy kiváló dolgozói lettek: DR. ANTALFFY GYÖRGY egyetemi tanár ; DR. GRASSELLY GYULA egyetemi tanár, DR. HORVÁTH IMRE egyetemi tanár, DR. GILDE FERENC docens, DR. BALÁZS JÓZSEF adjunktus, DR. VARGA LAJOS adjunktus, DR. VÉGH GYULAadjunktus.

Kiváló dolgozó lett: DR. NOVAK ÁKOS könyvtári osztályvezető, CSISZÁR MIHÁLY portás.

Kiváló tanárok lettek: DR. SZABO ISTVÁN igazgatóhelyettes, TANKÓ ISTVÁNNÉ gyakorlógimnáziumi tanár.

Miniszteri dicséretben részesültek: APRÓ ISTVÁN gondnok, PAPP JÓZSEFNÉ BODNAR KLARA könyvtáros, PAPP LAJOSNÉ MAJEVSZKY EUGÉNIA előadó, DR. TANÁCS ANTAL csoportvezető.

Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérmet kaptak: IFJ. DR. MARTONYI JÁNOS, NIKOLÉNYI GABOR. •

61

0

i

IX. GYÉMANT- ÉS ARANYDIPLOMÁVAL KITÜNTETTEK Egyetemünk rektora, dr. Márta Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, a tanévnyitó ünnepi közgyűlésen gyémánt-, illetve aranydiplomát nyújtott át az egyetem 60, illetve 50 évvel ezelőtt végzett hallgatóinak. .

Gyémántdiplomát kapott: DR. VARFALVI -MÓR jogász.

Aranydiplomát kaptak: DR. ADAMKOVICH NÁNDOR és DR. RÓNAI ÁRPAD jogászok.

63

.

Y. TUDOMÁNYOS FOKOZATOT NYERT OKTATOK Tudományos Szocializmus Tanszék DR. CSÉPANYI DEZSÓ adjunktus, a történelemtudományok kandidátusa. Állam- és Jogtudományi Kar DR. ANTALFFY GYÖRGY egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora, DR. VERES JÓZSEF docens, az állam- és jogtudományok kandidátusa.

Bölcsészettudományi Kar DR. KRISTÓ GYULA adjunktus, a történelemtudományok kandidátusa.

Természettudományi Kar DR. LIPTAK PAL egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, DR. APJOK JÓZSEF adjunktus, a kémiai tudományok kandidátusa, DR. GATI LÁSZLÓ adjunktus, a fizikai tudományok kandidátusa, SINGER LASZLÓNÉ DR. HEKSCH AGNES nyelvtanár, is neveléstudományok kandidátusa, DR. WEISZ IMRÉNÉ DR. VINCZE IRÉN adjunktus, a kémiai tudományok kandidátusa fokozatot nyerte el.

5

JATE Évkönyv

•

65

XI. ASPIRANTCRARA FELVÉTELT NYERTEK NÉVSORA ÉS TÉMAJUK MEGJEL'(SLÉSE

Kísérleti Fizikai Tanszék DR. VARKONYI ZOLTÁN tanársegéd „A fehérje molekulák struktúrájának és funkciójának kutatása fluoreszcenciás és rotációs diszperziós módszerrel"

Matematikai Logikai és Automataelméleti Tanszéki Kutató Csoport MÁTÉ ATTILA tudományos segédmunkatárs „Transzfinit számokon értelmezett függvények elmélete"

Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék DÓZSA LÁSZLÓ „Koordináció hatása a ligandum reakcióképességére"

5*

67

:.

XII. REKTORI BESZÁMOLÓ AZ EGYETEM 1968/69. TANÉVI MUNKÁJÁRÓL Az 1968/69. tanév feladatainak eredményes teljesítése komoly erőfeszítést igényelt az egyetem állami és társadalmi szerveinek — mindenekelőtt a Párt és a KISZ szervezetnek — a vezetői részéről.

A Művelődésügyi Minisztérium által megadott és az egyetemi, illetőleg kari munkatervekben foglalt célkitűzések meglehetősen sokoldalú tevékenységet igényeltek. Az eszmei-politikai nevelőmunka hatékonyságának további erősítése, a nevelési feladatok szervezése és a nevelőmunka színvonalának emelése (összefüggésben a múlt tanévi országos nevelési konferencia anyagának , feldolgozásával), az oktatási ref ormból folyó feladatok realizálása (különösen az új tantervek elkészítése), az ösztöndíjrendszer kísérleti bevezetése egyetemünkön, a szervezeti és működési, valamint a tanulmányiés vizsgaszabályzatok előkészítésében való közreműködés, a káderfejlesztési tervek ez évi feladatainak végrehajtása, a tudományos tervek és beszámolók elkészítése, a gazdálkodás új rendjére való áttérés — csupán néhányat említve az ez évi feladatok közül, már ez a felsorolás is tükrözi .a bevezetőben foglalt megállapításunk indokoltságát.

Elmondhatjuk, hogy e feladatok végrehajtása csak úgy volt elképzelhető, hogy az egyetem vezetése a munka végzéséhez szükséges objektív és szubjektív feltételeket biztosítani tudta. Ennek érdekében komoly erőfeszítések történtek, s a rendszeres oktató és kutató tevékenységen túlmenően, az említett speciális feladatok ellátásában, egyetemünk oktatóinak széles rétege nagyon tevékenyen és nagy felelősséggel működött közre. Vonatkozik ez mindenekelőtt a tantervi munkálatokra, de hasonló aktivitást tapasztalhattunk a különböző szabályzat-tervezetek értékelésében, vagy a nevelési konferencia anyagának feldolgozásában.

Külön kell elöljáróban említést tennünk a Párt V. B. és az alapszervek rendkívül pozitív segítő munkájáról. A tanév folyamán több alkalommal került sor a Párt V. B.-vel együttesen tartott munkaértekezletekre, amelyeken olyan, az egyetemi élet szempontjából lényeges kérdések közös megvitatása szerepelt, mint az 69

o!.

-uey Iulwaxolpug) srzoneila `(xazsuey lueilazanaazsmlv sa luei aazspuaaleilv `Nazsuey liazsOag sa liaualaoy Tang)) srzolnleTlla enlosrzollrn tolazanxazsuzy •eaweiaelopl Ina 5 ispzlqtaw so$eIoI ~I ~ IoI ~ eldex N.olazamlazsuel I5alualaf e uagzsaaowoBulni `.eat:sepu IN Nosezlqpauu lolazanNazsuei fn ze. aos ilnaa3.1 ut?aos nauul v uarsrzoAunwope 1113 Isuaaop £ sa Ia>?uei Iwalaaa Z Nunilai loleisunuf lulwulun `sazanaupl l.ualaol aa.KlaTlsel -i ~ Isua3op g sa Ia r uui lwala a a Z uagnauei •ilon wau uEweAlol nauel u 9l3rnpinl3 ggasoluaiaf uagalaluplal wrzslal lolulxo zv Iu313101, ulelzsud el sa.gasxnzs u IIalzaxlapuaa S..5I 'act xallollol laNa2as4zsl1 lolazan sl uegqrao3I arm ualAuuaulslun xalinaaN ugomlun; uuúuofn zy si urflzsod ariqli-gd `uaBIaTI gqoi luozsln uagsalazanl.ird u `(llulul ufin seflpuoizso Tpiollnpt Nauasailalfla1lueNap JEN IAuEwopni lazsauiaay u) aos linaaN uasrzollan iSIaulazs S2a urdns3 uaaai salaz -an 1wnll9 zu uagnauei ualaf u• ua 9IaIIl 4a3las911a931 ISlaulazs y aaa5'asAuaxanal Nulolazan ZSIN ozwallaf u za was aalasa !plums noTl `olullpuoux laof `NuniluTllelzsudei sI Nunlru 4u ,31osel -nurnllSu$aux eislpae.54uune soSuozlq uaqplalasa saS2a EH 'eaEst?i>?I solualaf ituiÁo3 uugleziflrquzs llazanaazs -la olalaj2aux fn ze uaaal sadm ZSm e aoTI `Neuue 4aIalaila3ola zu ailaiwaaai -2aw anliNafgo asaposoaaaw liazanaazs S9 est?izselEneafn Naulalal nlsal olazan eaoTI `soAuozlg •awapaa ze sl Naualazanaazs ZSIx Nunwalaaa uagzsaa spI luau usrluipe.54zil Alilzod lalapuaaflp uoizso fn zu anan uagazsa2a `sazanaazs saluaulouaNNoz e sa `e14u1z03lluMol 492a19a salaZS 2es2u1 ZSI?i e uNunw e zg alzaulaliaf uesoiulos3dml lanasalazanag ialapuaa-flpugizso fn ze 492asAuaNan ai Nuniazanaazs ZSIN /Spun `munul ilazanaazs Iof 'softly `olupl allnao4 u• lzu lualllwa uuoaMle uolnpt sl aaaualla asazollaul Naialzsaa y •la3l .5lasapaa3l. 1 eNliliodwalaaa olulaa sl Ian ze NulzoN IeMo; Ianassolala; glouuoN Iaasolazan niulzs ozoquolnpi lazanaazs ZSI ~I ~ ami `xnileuielzsudui la22asilapaala Aful \I sl Ioaa2asAuaN -anai Ina ZO lazanaazs ZSm u Iuual isailiwa Nou>'np1 uoinx 'xniiau zaan ilozoN, NaSuawlnaoN ipanóu lu3Iuplunul lnauui zsa$a uad -daNaBuauupaaa srlulfo;splle saKla11 `sei,'IuLizSTi urwoBu NasalaaIazsaq `sriauilelos3de}I soaozs opuellr olun . Iu3plolu5IleTl e `.4a2ala 3131.4a4 IaR5assalaaau1smllal nuu vu•lepulallaa a NolepTo zy uaqmapaa nspplofaw 91e15nSu5aw walqoad ilozoTl Impin2euu $allasa ze `eazsepaol u 3I111.1allzsMa3 4l91-u1310 3II1nw -aiaaa IaAilauuu `ueqplunw salazola naazsnaal u uugge ilon -5Ind -aaazs oluop NauNanaazslaEd e IlaiiawS .cis `uf>?5Illuuualgoad waol -aa !MEW zu `asazaSlaTlla Nolukleil soz2an e lalapuaaflpuolzso -

szék) és nyugdíjazás (Asványtani-Geokémiai és Kőzettani Tanszék) folytán került sor.

A tanév során kérült felállításra a Biofizikai Tanszék. Az Allam- és Jogtudományi Karon átmenetileg a Büntető és Polgári Eljárási Jogi Tanszék szünetel.

A személyi, illetőleg személyzeti munkával kapcsolatosan kell megemlítenünk azt, hogy a tanév során egyetemünk tanácsülése a személyzeti csoport vezetőjének beszámolója alapján behatóan foglalkozott a tanszékvezetői munka tartalmi kérdéseivel. A beszámoló részletesen elemezte azokat a különbségeket, amelyek a tanszékek sokszor nagyon eltérő méreteiből adódnak. A tanácskozás eredményeként az egyetemi tanács javaslatokat fogadott el, amelyek realizálására munkatervi pontként a következő tanévben kerül sor.

Az egyetem vezetésének munkáját alapvetően a munkatervek határozták meg. Megállapíthatjuk, hogy az azokban foglalt nagyszámú feladatot maradéktalanul végrehajtottuk. Az egyetemi tanácsüléseket az előre megállapított ütemezéssel és tárgysorozatokkal rendszeresen megtartottuk. Az üléseken résztvevők rendkívül aktív és sokoldalúan elemző hozzászólása, a színvonalas és konkrét javaslatokkal ellátott anyagok természetesen megkönnyítették helyes állásfoglalás kialakítását a tanács tagjai, de a rektori vezetés számára is. A tanácsülések elvi állásfoglalása alapján a rektori vezetés nagymértékben törekedett arra, hogy a kari vezetők megfelelő önállósággal rendelkezzenek a feladatok megoldása tekintetében. A rektori munkaértekezletek a témák operatív végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat kiértékelő megbeszélések voltak, amelyeknek összehívására szükség szerint került sor.

Az oktatók tevékenysége kapcsán lényegbevágó problémával nem találkoztunk, azt egészében pozitívan .értékelhetjük. Ezt támasztja alá a káderfejlesztési tervek jelen tanévi ellenőrzése, valamint ezt igazolják az egyes oktatókról, illetőleg vezetőkről készült minősítések is.

Mint az egyetemek színvonalas, fegyelmezett jövőbeni munkájának és az ez irányban folyó komoly szervező tevékenységnek egyik alapfeltételére, nyomatékosan szeretném felhívni felsőbb ha tóságunk figyelmét az oktatói fizetések rendezésének égető problémájára. Az egyetemi oktatómunka nívójának, a minőségi cserének, a végzett munka igazságos elismerésének alapvető feltétele teremtődnék meg e kérdés megnyugtató lezárásával.

Az oktatók ideológiai képzettségét illetően a helyzet kedvező.

Oktatóink közül 102 fő végezte el az esti egyetemet, 49 fő az esti egyetem szakosított tanfolyamát. Jelenleg szakosítóra jár 22 oktatónk. Ez évben is megszervezték a karok, illetőleg azok nevelési

a

-

71

bizottságai a különböző szakmai-ideológiai vitákat, az Alllam- és Jogtudományi Karon pedig külön ilyen jéllegű rendezvényre került sor.

A hallgatóság politikai arculatát és erkölcsi helyzetét tekintve, úgy gondolom, jogosan lehetünk elégedettek. A múlt évi eseményekkel kapcsolatosan megfelelő po litikai érettséget tapasztalhattunk hallgatóink részéről. Lényegében kielégítő a helyzet az erkölcsi árculatót tekintve is; ezt alátámasztja az az ugyan formális, de mégis jelzést adó tény, hogy egyetemünkön a jelen tanévben a fegyelmi ügyek száma csekély volt, s ezek között is alig akadt súlyosabb szankciót igénylő.

A hallgatók tanulmányi munkáját illetően a kép szintén kedvező. Ennek legeklatánsabb bizonyítéka az, hogy a félévi vizsgaeredmények — a korábbi évhez viszonyítva — olyan jelentős .előrelépést mutattak, hogy ez több mint 300 000 Ft többletösztöndíjigény felmerüléséhez vezetett.

Külön pozitívumként kell megállapítanunk, hogy az újonnan bevezetett egységes vizsgaidőszak — amelyet a KISZ nagy megértéssel fogadott — bevált, s nyilván jelentős része van abban, hogy az első rendes vizsgaidőszakban a vizsgahalasztások száma minimálisra csökkent.

Bizonyos javulásról számolhatunk be a hallgatók tankönyv-, illetőleg jegyzet-ellátottsága terén, bár főleg a Természettudományi Karon e probléma egyes tárgyak tekintetében még jelenleg is rendkívül égető.

Az oktatómunka hatékonyságának növelése szempontjából természetesen rendkívül nagy várakozással tekintünk a jelen tanévben elkészített és a következő tanévben bevezetésre kerülő új tantervek, illetőleg tananyag-tematikák elé. Már utaltam arra, hogy az új tantervek előkészítésében az oktatók túlnyomó többsége közreműködött, és az egyetemi, illetve kari vezetés is rendkívül alaposan foglalkozott a tantervi irányelvek kimunkálásával. Egészében véve sikerült az álláspontok egyeztetésével a kritikusnak látszó kérdésekben is kielégítő megoldást találni. Magától értetődő azonban, hogy a reform-tantervek hatékonyságát a gyakorlat dönti el.

Ezzel összefüggésben említjük meg a nyelvi képzéssel kapcsolatos javaslatot, amelyet elbírálás, illetve megfontolás végett a Művelődésügyi Minisztériumnak megküldöttünk. Ugyancsak rendeztük a testnevelési foglalkozások-jövőbeli jellegét. Végezetül, de nem utolsósorban említést kívánok tenni a Honvédelmi ismeretek c. tárgy oktatásáról. Egyetemünk — talán országos viszonylatban is elsőként — már az I. félévben, megállapított terv szerint megkezdte e tárgy oktatását részint saját, részint a honvédséghez tartozó külső 72

előadók bevonásával. Mind az elméleti órák, mind a gyakorlati foglalkozások zavartalan megtartása mindhárom kar I. évfolyamán teljes mértékben biztosított volt. A közelmúltban egyetemünk oktatói közül felelőst neveztem ki, aki a honvédelmi ismeretek oktatásával kapcsolatos irányító és koordináló feladatokat látja el.

A tanév során az oktatási tevékenység intenzitásának fokozása érdekében szélesedett a kiscsoportos oktatási forma; az Allam- és Jogtudományi Karon, valamint a Természettudományi Karon több tanszék komoly és eredményes erőfeszítést tett ennek bevezetése érdekében. A továbbfejlesztés lehetőségei azonban elsősorban kubatura-hiány, de bizonyos mértékig a személyi ellátottság ki nem elégítő volta miatt is korlátozottak.

A most záruló tanévről való beszámolás során feltétlenül említést kell tennünk az új ösztöndíjrendszer kísérleti bevezetéséről.

Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról fentiekben már érintőleg történt említés, e helyen is hangsúlyozni szeretném azonban azt a ma már általánosnak mondható véleményt, hogy az új ösztöndíjrendelet valóban megfelelőén szolgálja a két alapvető célkitűzést; egyrészt a jobb tanulmányi eredményre való ösztönzést, másrészt a szociális helyzet differenciáltabb figyelembevételét.

Az 1968. évi nevelési konferencia anyagának feldolgozása széles körben — oktatókat és hallgatókat érintőleg egyaránt — megtörtént; az ezzel kapcsolatos viták szervezésénél nagyon vigyáztunk a túlszervezettség, a túlhangsúlyozás veszélyének az elkerülésére.

Itt említem meg, hogy a tanév elején sor került az egyetemi Nevelési Bizottság újjászervezésére, továbbá az egyetemi és a kari nevelési bizottságok hatáskörének, illetve feladatlistájának megállapítására. Feltétlenül javult a kollégiumi nevelőmunka, amiben közrejátszott az a szervezeti intézkedés is, mellyel a kollégiumi nevelő tanárok létszámát növeltük. A karok tovább erősítették az évfolyam- és csoportfelelősi és kollégiumi patronáló hálózatot, s kari tanácsüléseken foglalkoztak az ez irányú nevelőmunka tapasztalataival.

A végző hallgatók elhelyezésével kapcsolatosan a jelen tanévet illetően még teljes képünk nem lehet. Az elmúlt évre vonatkozóan részletes értékelést készítettünk, amelyet a Párt vb-vel közösen tárgyaltunk meg és megnyugvással tapasztalhattuk, hogy az általunk is javasolt megoldást az elhelyezések rendjéről szóló új jogszabály készítése során figyelembe vették.

A helyzet jelenleg a következő: az Allam- és Jogtudományi Karon — a IX. félév bevezetése miatt — végzett hallgató most nincsen; a Természettudományi Karon végzett 104 tanárjelöltből 62, a 80 nem tanárszakos hallgató közül 38 pályázatát fogadták el; 73

a 100 elhelyezett közül 22 társadalmi ösztöndíjas volt. Megjegyzendő, hogy a tanárok számára meghirdetett állások száma meghaladta ugyan a végző hallgatók számát, de nagy részük általános iskolába szólt, vagy szakeloszlás szempontjából nem volt megfelelő. A nem tanár-szakokon nem volt elég hirdetett állás, különösen a vegyészeknél. A Bölcsészettudományi Karon 131 hallgató végez (8 társadalmi ösztöndíjas), 98 hallgató pályázott, állást kapott eddig 62.

A tudományos kutatómunkáról készítendő, három évről szóló beszámolók és hároméves tervek az elmúlt tanévben komoly önvizsgálatot jelentettek a tanszékek számára. A kutatóhelyeken igyekeztek gondosan felmérni az elmúlt három év eredményeit, a kapott anyagi támogatás felhasználását, stb. Az elkészült kutatóhelyi jelentések általában alapos elemző tevékenységet tükröznek.

Jól tudjuk, hogy az oktatókra a tudományos kutatás terén igen nagy feladat hárul, hiszen az eredményes oktatómunkához szükséges ismeretanyag elsajátítása és fejlesztése, rendszerezése mellett a saját szűkebb tudományos érdeklődési körük bővítése, tudományos előrehaladásuk, s nem utolsó sorban az egyetemi kutatómunkának a gyakorlati életben való hasznosítása, az elért eredmények népszerűsítése összetett feladatának ke ll eleget tenniök.

A jelentések szakmai értékelését az újabb rendelkezés szerint a Magyar Tudományos Akadémia illetékes szakbizottságai adták meg. Ez ideig a MTA Matematikai és Fizikai, Kémiai, Föld- és Bányászati, Filozófiai és Történettudományi, Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályai küldötték meg észrevételeiket, a többi osztályok még nem küldtek anyagot. Az eddigi szakmai értékelések és az azok alapjául szolgáló opponensi vélemények szinte egyöntetűen megállapítják, hogy a vizsgált tanszékek tudományos munkájának iránya, jellege és az ott folyó munka színvonala — saját, célkitűzéseik és lehetőségeik határai között — mind tartalmilag, mind mennyiségileg jónak tekinthető. Az eredmények az egyes tudományágak fejlődési vonalába helyesen illeszkedtek be, a célkitűzések általában reálisan számoltak a társadalmi igényekkel is. Általánosságban hiányosságként merül fel az, hogy nem mindig megfelelő az egyéni és kollektív munkák aránya (különösen •a társadalomtudományi tanszékek vonatkozásában).

A Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya külön felhívja egyetemünk figyelmét ,;a fizikai tanszékek katasztrófális helyzetére, hogy hely-, műszer- és státushiány miatt a tudományos kutatás rendkívüli nehézségekbe ütközik, és ez előbb-utóbb szükségképpen az oktatás színvonalának a csökkenéséhez fog vezetni."

Az értékeléseket, az opponensi véleményekkel együtt megkül74

.

döttük az érdekelt tanszékek és az illetékes Kar vezetőinek azzal, hogy azokat vegyék figyelembe, s az ajánlott változtatásokat — amennyiben lehetséges — hajtsák végre. Az egyetemnek a jövőben is figyelnie kell ezekre a véleményekre, és a tanszékeknek meg ke ll adni . a lehetőségek határai kőzött minden segítséget, amellyel feladataikat zökkenőmentesen el tudják látni. Megnyugtató számunkra az MTA Osztályaitól kapott, véleményekben rögzített az a megállapítás, hogy a tanszéki tervmunkákban törekvés tapasztalható az elméleti és a gyakorlati, a nevelőmunka és a tudományos ismeretterjesztő munka összhangjának megteremtésére.

Oktatóink tudományos előrehaladását mutatja az is, hogy a tanév során a' tudományok doktora fokozatot két oktató, •a kandidátusi fokozatot 15 oktató szerezte meg. Aspirantúrára 8 oktatónkat vették fel, közülük 3 ösztöndíjas, 5 levelező aspiráns lett.

A tudományos kutatómunka eredményeinek társadalmi értékesítése több irányban figyelhető meg, például oktatóink nagyon széles körben vesznek részt különböző tudományos társaságok (TIT, MTESZ, Bolyai, Eötvös Lóránd, Magyar Jogász Szövetség, Közgazdasági Társaság stb.) tudományos ismeretterjesztő munkájában.

A Természettudományi Kar egyes tanszékei az 1968/69. tanévben különböző intézmények megbízásából népgazdaságunk részére a korábbinál nagyobb volumenű kutató tevékenységet végeztek. A vállalások nagyobbik része a tanév második felére esik, a vállalási díjak összege ezekkel együtt már meghaladja a 3 és fél millió Ft-ot.

Az oktatók és kutatók fejlődését igen jól szolgálták a nemzetközi rendezvényeken való részvételek, a rövidebb-hosszabb tanulmányutak, a közvetlen kapcsolatok alapján lebonyolított csereutak; mindezek száma és tartalmi eredményei egyre- kedvezőbb képet mutatnak. Egyetemünk már az elmúlt években is nagy gondot f ordított a külföldi tanulmányuták káderfejlesztési célokra való tervszerű felhasználására, az oktatók személyi tervanyagában feltüntetett célkitűzések fokozatos megvalósítására. A kiküldetéseknél egyrészt oktatóink szakmai fejlődése, szakmai látókörének bővítése, másrészt a nyelvtudás tökéletesítése szerepeltek szempontként.

A külföldi tartózkodásról, annak tapasztalatairól benyújtott beszámolók, és az utánuk felmutatott eredmények alapján az utak hasznossága lemérhető. Igy több oktatónkat a tanulmányút komolyan hozzásegítette a tudományok doktora fokozathoz való közelebb jutáshoz; új kutatási témák, kutatási irányok alakultak ki ezek hatására, nemzetközi koordinációs munkák létesültek, oktatási és kutatási téren a külföldi tapasztalatcsere sok hasznos új ötlet megvalósítását eredményezte a tanszékeken.

75

Nagyon örvendetesen egyre több lehetőség nyílik hosszabb tanulmányutak, vendégoktatói meghívások lebonyolítására. Egyetemünk a vele közvetlen kapcsolatban álló intézményekkel is igyekszik ezt a kiutazási formát egyrészt bevezetni, de számszerűleg is továbbfejleszteni, éppen a fent említett célkitűzések hathatósabb megvalósítása érdekében.

Az utazások és vendégfogadások lebonyolításánál még problémát jelent, hogy zömmel az őszi félévre zsúfolódnak, egyrészt a jóváhagyások, az utak visszaigazolásának időpontja, másrészt a meghívólevelek késői kiküldhetősége miatt, s ezáltal a tanszékek ilyen irányú megterhelése nem kívánatosan aránytalan. A tanév folyamán vendégül látott külföldi szakemberek közül (49 fő) az őszi félévben realizálta útját 31, kiutazó oktatóink közül (58 fő) 41 bonyolította le utazását 1968 év végéig.

Jelenleg egyetemünkről 8 oktató tartózkodik külföldön egyéves munkavállaláson.

Az egyetem általános gazdasági helyzetét illetően ezúttal elsőként az ezzel kapcsolatosan tett rektori szervezeti intézkedésről teszek említést. A jelen költségvetési évtől kezdődően a költségvetési keretek jelentős hányadát a karok rendelkezésére bocsátottuk, és számos rovat tekintetében a kari, illetőleg tanszéki gazdálkodást vezettük be. Ezzel régi óhaj megvalósulására került sor, bár természetesen csak a gazdálkodási év végével lehet egyértelműen képet kapni arról, hogy az adott lehetőségekkel az említett egységek megfelelően képesek voltak-e élni. Ami az anyagi ellátottságot illeti, meg kell említeni, hogy változatlanul komoly problémát jelent egyetemünkön a kubatura kérdése, amelyen a tervbe vett építkezések realizálása segíthet csak jelentős mértékben (amennyiben a kollégium építése e naptári évben, a biológiai épületeké a következő évben megindul), továbbá ugyancsak változatlanul feszítő probléma a műszerezettség kellő szintjének biztosítása. Ezúttal is nyomatékosan hangsúlyoznom ke ll, hogy a műszerezettség megf elelő színvonalának biztosításához nem elegendő az évenkénti hitel, hanem elkerülhetetlenül szükségesnek látszik egy egyszeri nagyobb támogatás, amely legalábbis a legégetőbb problémák megoldására alkalmas lenne.

Egyébként is meg kell említeni, hogy a költségvetési keretek megállapításánál nem vették figyelembe a feladatok változásával együtt járó anyági igények módosulásának tényét, valamint az áremelkedésből adódó költségkihatásokat. Ebből következik, hogy a keret még a színvonal tartásához sem elegendő, nemhogy fejlesztést tenne lehetővé.

A beruházásokat illetően beszámolhatok arról, hogy a Fitotron 76

építése — ha némi időeltolódással is — de a folyó évben befejeződik; a biológiai létesítmények és az új kollégium felépítésével kapcsolatos előmunkálatok eredményesen haladnak; a jelek szerint komoly remény van belátható időn belül új gyakorló iskolai épület létesítésére is.

Említést kell- tennem arról, hogy a tanév során külön figyelmet fordítottunk az egyetemi gyakorlóiskolák munkájára. Mindkét iskolánál részletesen vizsgálatot tartott az e célra alakított két bizottság, s — az egyetemi tanács által is jóváhagyott megállapítások szerint — tevékenységük egészében véve nagyon pozitívnak mondható.

Az egyetemi könyvtár a szolgáltatási, illetve tájékoztatási tevékenységét — az egyetemi munkatervben foglalt célkitűzéssel összhangban — a jelen tanévben tovább fejlesztette, s. folytatta a felkészülést a biológiai szakhálózati feladat ellátására, e célból személyi megerősítést is kapott. Ugyanakkor egyetemünk vezetése a megye és város vezetésével közösen tesz lépéseket az új központi könyvtár-épület létesítésé érdekében.

A következő tanévre szóló felvételi munkák zökkenőmentes lebonyolítása érdekében — a vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével — a szervezés megtörtént. Sajnálatos, hogy a (keretszámhoz viszonyítottan három-, négyszeres létszámú) jelentkezettekiiek csupán 27,5%-a munkás—paraszt származású. Reméljük, hogy ezen az arányszámon a KISZ által szervezett, középiskolai patronáló munka a jövőben javítani fog.

Elismeréssel kell szólni az egyetemi központi és kari apparátusok tevékenységéről, a sokszor megfeszített munkáról, mellyel az igen szűk létszámbeli ellátottság dacára a tanévi megnövekedett feladatokat zökkenőmentesen ellátták. A rektori apparátus külügyi előadó beállításával erősödött, ami a nemzetközi kapcsolatok szélesedése miatt feltétlenül szükséges volt.

77

_ .

o

XIII. A KARI BIZOTTSAGOK TEVÉKENYSÉGE* ÁLLAM- ES JOGTUDOMÁNYI KAR 1. Nevelési Bizottság A Nevelési Bizottság három fő irányban fejtett ki tevékenységet: Egyik lényeges feladat volt az agitációs és propaganda bizottság állásfoglalásának, valamint az Országos Nevelési Konferencia anyagának feldolgozása és alkalmazása a jogi kar vonatkozásában. Ennek érdekében a-kar oktatói tanszéki csoportok keretében megvitatták a dokumentumokat, a kar adminisztratív dolgozói ugyancsak megtárgyalták az őket érintő részeket, és végül a hallgatók évfolyamonként vitatták az anyagokat. Mindhárom formánál a Nevelési Bizottság képviseltette magát, a vitákat összegezte és megállapította azokból a következő időszak munkájára vonatkozó teendőket.

A tevékenység második csoportját a világnézeti munkával kapcsolatos feladatok alkották. Ennek a keretében összoktatói értekezlet volt a gazdasági mechanizmus bevezetésének tapasztalatai témakörből, központi előadó részvételével.

Kétnapos ankétot rendezett a Nevelési Bizottság a kari pártszervezettel együttesen „A nemzet és az állam viszonyának politikai, ideológiai, jogi problémái" címmel. Vitaindító előadást tartott dr. Rácz János tanszékvezető egyetemi docens: „Adalékok a nemzet fogalmának értelmezéséhez" címmel. Korreferátumokat tartottak dr. Nagy Károly tanszékvezető egyetemi docens: „A nemzetfogalom problémái a nemzetközi jogban", dr. Popovics Béla egyetemi adjunktus: „A nemzet és a politikai rendszer összefüggései", dr. Póláy Elemér tanszékvezető egyetemi tanár: „A nemzet és az állam kérdései a Római Birodalomban" és dr. Rnlszoly József egyetemi adjunktus: „Nemzetiségi politika és államszerkezet a Magyarországi. Tanácsköztársaságban" címmel.

A tevékenység harmadik csoportjába az oktatási reform végrehajtásával kapcsolatos nevelési feladatok tartoznak. E körben .

* Ez a rész az illetékes kari bizottságok tanév végi beszámolóinak alapulvételével készült.

79

.

e tanévben elsősorban arra törekedtünk, hogy a hallgatókkal megértessük az új kari tanterv irányelveiben foglaltakat és a reform indokait. Emellett igyekeztünk felmérni a következő évi feladatok érdekében, hogy az oktatási reform, különösen a kiscsoportos oktatás milyen nevelési problémákat vet fel.

Oktatási Bizottság A bizottság alapvető feladata volt az 1968/69. tanévtől kezdődően fokozatosan bevezetésre kerülő új kari tanterv elkészítése, ami a tanév alatt folyamatosan történt. Az Oktatási Bizottság kidolgozta továbbá az előadásoknak és gyakorlatoknak a jogászképzésben elfoglalt helyével, szerepével, formáival, módszereivel kapcsolatos előadmányát, amely a Felsőoktatási Szemle 1969. évi 10. számában (Pólay Elemér egyetemi tanár, a bizottság elnöke: „Az előadások és gyakorlatok szerepe a jogi oktatásban" címmel) megjelent.

Az Oktatási Bizottság egyik tagja útján részt vett az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat kidolgozásában. Foglalkozott a vizsgáztatási módszerekkel a jogi oktatásban, valamint a végző hallgatók elhelyezésével és a pályázati rendszerrel. Az Oktatási Bizottság titkárának, dr. Szűcs István adjunktusnak a Felsőoktatási Szemle 1969. évi 12. számában megjelent „Számonkérési formák a jogi oktatásban" című tanulmánya, amelynek ányagát előzőleg a bizottság megbeszélte.

Tudományos Bizottság Mint a kari kiadványsorozat szerkesztő bizottsága, szerkesztette az Acta Juridica et Politica XVI. kötetét, amely 7 fasciculusban, 338 oldal terjedelemben jelent meg. E minőségében értékelte a kiadványsorozat XV. kötetét.

Vizsgálata alapján előadmányt terjesztett a Kari Tanács elé a külföldi tanulmányutaknak a káderképzésre és a tudományos munka színvonalának emelésére gyakorolt hatásáról, a tanszékeken f olyó tudományos kutatómunkának a gyakorlati élet területén való hasznosítási lehetőségeiről, valamint a kari Acta-k 1969. évfolyamának szerkesztéséről.

Koordinálta a kari tudományos munkát, jelentést terjesztett a Kari Tanács elé az 1968. évi tudományos kutatási tervek végrehajtásáról és az 1969. évi tudományos kutatási tervekről.

Tudományos előadásokat rendezett, illetve közreműködött más szervek ilyen jellegű tevékenységében. .

80

4. Könyvtárügyi Bizottság A bizottság az 1968/69. tanév folyamán is arra törekedett, hogy a Kari Könyvtár munkájának folyamatosságát és eredményességét előmozdítsa. Főleg a következő kérdésekre vonatkozóan alakított ki olyan elvi és módszerbeli megállapodásokat, amelyekkel _ jellegű ", megkönnyítette a könyvtárra ?árul^ ré szb en államin a , részben rendkívüli munkateherként jelentkező teendők elvégzését: A Kari Könyvtár által 'a hallgatók részére biztosított olvasószolgálat minél teljesebbé tétele (kötelező olvasmányok, alapvető szakmunkák, jogszabály-gyűjtemények, lexikonok stb. nagyobb példányszámban való beszerzése útján).

Mind a Kari Könyvtárban, mind a Kar tanszékein elhelyezett bekötött folyóiratanyagról nyilvántartás készítése.

A Kari Könyvtárban és a kar tanszékein levő könyvanyag . általános leltári revíziójának megkezdése. ~ `

'

`

5. Diákjóléti Bizottság A Diákjóléti Bizottság megalakításáról a dékán gondoskodik.

A bizottság elnöke a dékán által megbízott oktató, elnökhelyettese a KISZ képviselője, titkára a dékáni hivatal megbízott dolgozója, tagjai még a pártszervezet képviselője és •a KISZ által kiküldött két hallgató. Diákotthoni kérelem tárgyalása esetén a bizottság tagjai sorába meg kell hívni az illetékes diákotthon igazgatóját és ilyen esetben a KISZ által kiküldött két tag közül az egyik az illetékes diákotthon diákbizottságának tagja.

Tekintettel arra, hogy a hallgatók állami támogatásának új rendszere egyetemünkön kísérleti jelleggel már az 1968/69. tanévben bevezetésre került, a Diákjóléti Bizottság tevékenységét lényegében már ebben a tanévben .a 141/1969. MM. számú utasítás tervezete alapján végezte, noha szervezete még a régi szabályozás szerint alakult. A Diákjóléti Bizottság az illetékes KISZ-szervezetek és az évfolyam- (csoport-)felelősök véleményét figyelembe véve elkészítette és a Kar dékánja elé terjesztette á hallgatók állami támogatására vonatkozó javaslatait. Gyakorlatilag az általános tanulmányi ösztöndíjak, a rendszeres pénzbeli támogatás, a rendkívüli segélyek, továbbá a diákotthoni elhelyezések ügyében készített a Diákjóléti Bizottság javaslatokat, illetve véleményezte a hallgatók írásbeli kérelmeit a fenti juttatások tárgyában. .

6 JATE 2vkönyv

81

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

1. Nevelési Bizottság Tevékenysége az 1968/69. tanévben a következő fő feladatok elvégzésére irányult: A bizottság arra törekedett,hogy a KISZ-alapszervezeteket patronáló szakcsoportvezető tanárok egységes szemlélet alapján, a gyakorlatban bevált legjobb módszerek szerint végezzék munkájukat. Ennek érdekében összeállította a szakcsoportvezetők feladatait, és több alkalommal megbeszélést tartott az alkalmazott módszerekről. A szakcsoportvezető tanárok a bizottság útmutatásai, szerint vettek részt az alapszervezetek vezetőségi ülésein és taggyű lésein, segítették a KISZ poli tikai és tanulmányi munkáját. Közreműködtek a hallgatók szociális .ügyeinek. intézésében, ötletekkel és javaslatokkal segítették változatossá, vonzóvá • tenni a rendezvényeket, foglalkoztak a hallgatók egyéni ügyeivel.

A kollégiumok patronálásában az 1968/69. tanévben összesen 37 oktató vett részt. A bizottság reszortfelelőse a patronáló oktatókkal állandó kapcsolatban állt, egyéni beszélgetés formájában munkájukat ellenőrizte és tanácsaival segítette. A patronáló munka elmélyülését mutatja néhány jó kezdeményezés: fordítási gyakorlatok szervezése patronáló tanárok részvételével, a Magunk c. kollégiumi újság szerkesztésében való közreműködés, orosz társalgási, kiejtési problémákról tartott konzultáció, irodalmi, filmesztétikai viták rendezése, kül- és belpolitikai beszámoló tartása stb.

A kari vezetés kívánságának megfelelően a nevelési bizottság jelentést készített azokról a politikai-ideológiai problémákról, amelyek a kar hallgatóit foglalkoztatják. A jelentéshez — a személyes tapasztalatokon kívül — felhasználta az egyetemi KISZ-bizottság által kitöltetett kérdőívek anyagát, valamint azokat az információkat, amelyeket a szakcsoportvezető tanároktól és hallgatóságot legjobban ismerő oktatóktól, továbbá az alapszervezeti KISZ-funkcionáriusoktól kapott.

A nevelési konferenciákat a minisztériumi utasításnak megfelelően szekciók keretében szervezte meg. A bevezető referátumokat az elnökök által felkért oktatók a nevelési irányelvek és a szegedi országos konferencia dokumentumai alapján állították össze.

A vitában az elvi kérdések mellett számos gyakorlati módszertani probléma vetődött fel és több konkrét javaslat született a tanszéki nevelő munka hatékonyabbá tételére A nevelési bizottság által szervezett szakmai-ideológiai viták keretében a következő témák megtárgyalására került sor: A roman82

tika kutatásának jelenlegi helyzete és problémái (I—II. sz . Magyar Irodalomtörténeti Tanszék), A nyelvrokonság néhány problémája (Magyar Nyelvészeti Tanszék, Finnugor Tanszék), Szemiotika és irodalomtudomány (a Mode rn Filológiai Szekció tanszékei), Társadalmi-gazdasági és tudományos-technikai fejlődésünk várható követelményei a nevelésüggyel szemben (Neveléstudományi és Lélektani Intézet), Ducátus a koraközépkori Európában (Középkori Magyar Történeti Tanszék), A Nyugat-Magyarországi kérdés 19191921 (Új- és Legújabbkori Magyar és Egyetemes Történeti Tanszék), Beszámoló a Latin-Amerika történetét érintő tanszéki kutatásokról (Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszék).

Oktatási Bizottság E tanévben a bizottság új rendszer szerint kezdte el munkáját.

Az érdemi kérdések megvitatása a szekciók vezetőinek bevonásával történt; az elnök, elnökhelyettes és titkár az adminisztratív teendőket, a munka összefogását és a kisebb jelentőségű feladatokat látta el. Ez az új szerkezet sikeresen kiállta a próbát, noha nem kisebb feladat, mint a kari tanterv elkészítése állott az elmúlt év programjának homlokterében.

Az első félévben a legfőbb tennivaló a reformmunkálatok ütemtervének elkészítése volt. A szekciók, titkáraik összehangoló munkájával, a félév végén elkészítették a kari tanterv szakokra lebontott javaslatait; ezeket az Oktatási Bizottság a második félév elején egyeztette és felülbírálta, a minisztérium által megadott általános követelményeknek megfelelően. A tantervet a kari tanácsülés megtárgyalta és kisebb módosítás után eljuttatta a felsőbb szervekhez jóváhagyás végett.

Egyéb módszertani problémák is szerepeltek az oktatási bizottsági üléseken. Ilyenek pl. a jegyzetek, tankönyvek, a vegyes oktatási formák, speciális kollégiumok és szemináriumok stb.

Az Oktatási Bizottság új felépítése, a szekciókra való épülése bevált; munkája .ebben a tanévben sokkal eredményesebb volt, mint az elmúlt időszakban. .

Tudományos Bizottság A kari Tudományos Bizottság 1968/69. tanévi munkatervét végrehajtotta. a) A kar legtöbb tanszéke intenzíven bekapcsolódott a környék (Dél-Alföld) kulturális életébe.

6

=

83

A Neveléstudományi Tanszék a TIT Pedagógiai és Pszichológiai Szakosztályával, a tanácsi Művelődésügyi Osztályokkal működik együtt; a Pedagógiai Nyári Egyetemet évenként a Neveléstudományi .Tanszék szervezi; a Pedagógiai Társaság Csongrád megyei szekcióját jórészt ez a tanszék vezeti.

A Magyar Nyelvészeti Tanszék egyik oktatójának a Csongrád megyei Hírlapban jelent meg nyelvművelő cikke.

Az I. sz. Irodalomtörténeti Tanszék oktatói a Magyar Írók Szövetsége Délmagyarországi Csoportjának folyóiratába, a Tiszatájba írtak, a TIT-ben előadtak, hasonlóképpen a II. sz . Irodalomtörténeti Tanszék oktatói is.

A Középkori Magyar Történeti Tanszék a Csongrád megyei Helytörténeti Bizottságban működik közre; az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék a Csongrád megye munkásmozgalmának történetére vonatkozó forráskiadványokat gondozza, pártoktatási füzeteket ad ki, monográfiákat készít, előad a TIT- ben, az MSZMP esti egyetemén és a Politikai Akadémián; a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék népszerű tudományos előadásokat tart; az Újés Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék dél-alföldi témákat dolgoz fel.

A Finnugor Tanszéknek, profiljából következőleg, közvetlen helyi kapcsolat kialakítására aránylag ritkábban van módja, de amikor felkérik előadások tartására a tanszéket, mindig szívesen tesz ennek eleget (pl. a magyar nyelv eredetéről, a finnugor őstörténetről stb.). A SZAB munkájában részt vesz.

A Klasszika-Filológiai Tanszéknek is élénk a kapcsolata DélAlföld különféle ismeretterjesztő és tudományos szerveivel.

A Román Nyelvek és Irodalmak Tanszéke több előadást tartott az év folyamán Szeged nagyközönsége részére. Néhány előadással szerepelt az Orosz Tanszék is. b) A tanszékek által adott tájékoztatás alapján kitűnt, hogy karunk legtöbb tanszéke élénk és közvetlen kapcsolatban van az országos tudományos szervezetekkel, elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályaival és bizottságaival, munkabizottságaival, sőt több tanszék (Finnugor Tanszék, Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék) vezetője szerepet tölt be az illető tudományszak irányításában.

Nem kielégítő a tudományos kapcsolata az Orosz Tanszéknek az Akadémiával; hasonlóképpen szükség lenne az Akadémia részéről a Román Nyelvek és Irodalmak Tanszékét is bevonni az illető munkabizottságba, amellett, hogy a tanszéknek szervezett kapcsolata van a SZAB-bal.

84

A kar tanszékei az országos tudományos tervfeladatok megvalósításában jelentős szerepet töltenek be; ennek részletezésétől itt eltekintünk. A jövőben több tanszéket kellene belevonni az országos tervfeladatok végzésébe (pl. a külföldi irodalmak területén), de ez a kezdeményezés túlnő a helyi kereteken.

A bizottság megvizsgálta a fiatal oktatók és a tudományos fokozatot elnyerni kívánók munkájának körülményeit, és a tapasztalatokról készített jelentést a dékán elé terjesztettük.

A jövőbeni teendőket illetően a helyi kapcsolatok kiépítése tekintetében több tanszék részéről az a vélemény, hogy egyrészt nagyobbfokú kezdeményezés lenne várható a városi és megyei TIT szervektől, egyes városi múzeumoktól és művelődésügyi intézményektől; másrészt irodalomtörténeti kutatómunkát végző más intézményekkel kellene olyan közös munkák tervének elkészítésén dolgozni, amelyek a tanszékek jelenlegi kutatómunkáját segítenék. és hozzájárulnának a város és a Dél-Alföld irodalmi hagyományainak feltárásához, irodalomtörténeti feldolgozásához.

A Klasszika-Filológiai Tanszék a helytörténeti publikációs lehetőségeket szeretné megjavítani, és az Acta-keret esetleges bővítésével a többi között tudományos népszerű kiadványokat is közrebocsátani.

Az egyes tanszékek kitűzött céljai közül megvalósult eddig általában minden kitűzött részfeladat, lemaradás nincs: Az 1969. március 29-én megtartott Kari Tudományos Diákköri Konferencia eredményesen folyt le. A diákköri dolgozatok díjazására az egyes szekciók összesen 13 600 Ft-ot fordítottak.

4. Diákjóléti Bizottság a) A bizottság hagyományos feladata a rendkívüli szociális segélyek odaítélése. Ebből a célból félévenként két-két alkalommal ült össze és tett javaslatot a dékánnak összesen 81 200 Ft kiosztására. A rendelkezésre álló keret egészéből a dékán a bizottságtól függetlenül 4850 Ft-ot utalt ki az ülések közötti időszakokban előállt rendkívüli esetek (szülő halála, házasságkötés stb.) alkalmából.

Ugyancsak a rendkívüli szociális segélyek keretéből történt a Népköztársasági Ösztöndíj II. fokozatában részesülő hallgatók egy része ösztöndíjának emelése (összesen 7000 Ft értékben).

Rendkívüli szociális segélyt negyedévenként kb. 100-130 ha llgató kért. A kéréseknek 7f1 80!'/o - át lehetett teljesíteni. Általában KISZ alapszervezetenként egy 500,—, egy 400,— és néhány 300,— Ft-os összeg kiutalását javasoltuk; nagyon indokolt esetben (pl. szülés) 800 Ft-os támogatásra tettünk javaslatot.

-

85

A kéréseket az alapszervezetek rangsorolták, a kérvényeket és a rangsort az alapszervi szakcsoportvezető tanár hagyta jóvá. A javasolt sorrendet a bizottság csak egy-két esetben változtatta meg. b) A bizottság új és egyben legfelelősségteljesebb — feladata az ösztöndíjak új rendszer szerinti megállapítása volt. Ennek során havi 123 300 Ft tanulmányi ösztöndíj és 101 400 Ft rendszeres szociális támogatás személyenkénti elosztására tett javaslatot a dékánnak.

A szabályzat nyújtotta lehetőségekkel élve az alábbi módosításokat hajtottuk végre az ösztöndíjak elosztásánál: egyrészt 79 hallgató eggyel alacsonyabb jövedelmi kategóriába való sorolását (többségüknek egy vagy két testvére tanul felsőoktatási intézményben), aminek következtében rendszeres szociális támogatásuk összege megnőtt; másrészt 9 közepes rendű (3,00 átlagú) hallgató (köztük 2 elsőéves) tanulmányi ösztöndíjban való részesítését.

Az ösztöndíjak és a rendkívüli szociális segélyek megállapításának előkészítésében a KISZ alapszervezetek jó munkájukkal segítették a Diákjóléti Bizottságot.

5. Pályázati Bizottság A végző hallgatók pályázati ügyeivel foglalkozó kari szintű munkabizottság tevékenységében e tanévtől a szakcsoportvezető oktatókon kívül a KISZ V. B. képviselője me llett az V. évfolyam KISZ-alapszervezeteinek titkárai is részt vettek. A bizottság összetétele kétségtelenül hozzájárLilt ahhoz, hogy- a pályázati munka egész mechanizmusa nagyobb nyilvánosságot kapjon, s a korábbi időszakhoz képest jobban megnyerje a hallgatói közvélemény támogatását.

Munkaprogramunk megvalósításánál abból indultunk ki, hogy a pályázatokkal kapcsolatos sokrétű feladat elsősorban átgondolt politikai nevelőmunkát jelent számunkra. Ezért a bizottság nem „időszakos", hanem a tanév egész tartamára kiterjedő, folyamatos tevékenységre törekedett. E munkafolyamatból csupán a következő három feladatkörrel kívánunk foglalkozni: a) A tájékozódás és a tájékoztatás megszervezése.

Mivel az elhelyezkedés lehetősége a végző hallgatók állandóan napirenden levő egzisztenciális problémája, ezért a hallgatói közvélemény formálása érdekében folyamatosan tájékozódtunk az aktuálisan felmerülő kérdésekről, s megfelelő szintű tájékoztatással igyekeztünk reagálni ezekre a jelzésekre. Erre .a célra igen jól be86

váltak a különböző ifjúsági vitafórumok (KISZ-egyetemi napok rendezvényei, alapszervezeti KISZ-gyűlések, összevont évfolyamgyűlés), s :a hallgatókkal folytatott egyéni és csoportos beszélgetések. n A személyi jellemzések elkészítése.

A szükséges információk, tapasztalatok összegyűjtése és folyamatos feldolgozása már a tanév elején elkezdődött. Hasznosnak bizonyult a jellemzések elvi, tartalmi és módszertani kérdéseinek megvitatása. A személyi jellemzések anyagának összegyűjtésében, feldolgozásában és végleges megformálásában kiemelkedő szerepük volt a szakcsoportvezető tanároknak. Munkájukhoz segítséget kaptak a KISZ-alapszervezetek vezetőségétől, s azoktól a tanszéki oktatóktól, akik valamilyen minőségben alaposabban ismerték a ha llgatókat. A jellemzések készítésének menetében a nevelői célzatosság és a realitásra való törekvés érvényesült. Ezt tanúsítja a jellemzések nyilvános megvitatásával foglalkozó KISZ-taggyűlések tárgyilagos vitaszelleme és őszinte hangvétele is. Megnyugtató, hogy jellemzését mindegyik hallgató elfogadta.

A pályázatok rangsorolása.

Ebben az évben 123 végző hallgatónk 415 (ezen belül 113 gimnázium, 29 kollégium) felkínált munkahelyre pályázhatott. A beérkezett pályázatok rangsorolását az egyetemi érdemek figyelembe vételével a hallgatók többoldalú megítélése (tanulmányok, társadalmi-politikai tevékenység, emberi magatartás, családi és szociális körülmények) alapján végeztük. Legkiemelkedőbb hallgatóink számára (18 fő) külön kari szintű ajánlólevél adományozását javasoltuk. Tapasztalataink szerint az egyetemi rangsorolást a hallgatói közvélemény egyetértéssel fogadta.

TERMÉSZETTUDOMANYI KAR

1. Nevelési Bizottság A Kari Nevelési Bizottság főbb feladatait az oktató-nevelőmunka korszerűsítésével kapcsolatos teendők, az új oktatási formák kimunkálásával, előkészítésével és realizálásával kapcsolatos problémák feltárása és megoldása határozta meg. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy mind a bizottság tagjai, mind pedig a kari oktatók magukévá tették e célkitűzéseket, és az egyes szakok adta lehetőségek figyelembevételével sokat tettek azok realizálása irányában.

Az első konkrét lépés e tekintetben az új reformtantervek gondos előkészítése volt, ami ugyan a kari vezetés szervezésében tör87

tent, de ehhez a bizottság is jelentékeny segítséget nyújtott, különösképpen az új oktatási formák (kiscsoportos oktatás, szemináriumi oktatási forma, stb.) elvi kérdéseinek a tisztázásával, valamint a prelegáló, súlypontozott és demonstrációkkal kísért előadások helyes arányának a megvitatásával: Közvetlenül a bizottság szervezésében történt az 1968-ban, Szegeden tartott, I. •Országos Felsőoktatási Nevelési Konferencia anyagának és a belőle levonható, illetőleg közvetlenül realizálható tapasztalatoknak a kari szintű megvitatása. Miután a konferencia könyv formában is megjelent anyagát a tanszékek ke llő példányszámban beszerezték, és az oktatók alaposan tanulmányozták, az egyes kari Szakbizottságok rendezésében vitatták meg az oktatók az aktuális problémákat, amelyek elsősorban a tanszékek nevelőmunkájával és a kollégiumi pátronálómunkával voltak kapcsolatosak. A vitavezetők teendőit az egyes Szakbizottságok vitáin a Kari Nevelési Bizottság tagjai látták el. Ezeken a vitákon is le lehetett mérni a tanszékek és az oktatók kollektíváinak a problémákra vonatkozó helyes állásfoglalását. Időközben megjelent dokumentumok anyagának felhasználásával egyes Szakbizottságok összekapcsolták a kérdést például a kommunista szakemberképzés általánosabb problémájának az elemzésével, az - oktatók egyéni állásfoglalásának és példamutatásának az oktató-nevelőmunkában betöltött szerepével, az általános műveltséggel kapcsolatos kérdések megbeszélésével, a jobb hallgatókkal való foglalkozások formáinak megvitatásával, stb.

A bizottság felkészült az 1969-ben Debrecenben tartott II. Országos Felsőoktatási Nevelési Konferenciára, és küldöttei részt vettek a konferencia munkájában.

Az említett, központi jelentőségű kérdések vitáinak előkészí= tése és értékelése mellett a bizottság folyamatosan foglalkozott még a Tudományos Diákkörök és a helyi Diákköri Konferencia problémáival, a patronálási munka elvi és koordinálási kérdéseivel, a tanszékek nem oktatói feladatokat ellátó dolgozóinak, elsősorban a tanszéki könyvtárosoknak . és laboránsoknak az oktató-nevelőmunkában betöltött szerepével, a kollégiumi patronálók, diákbizottságok, nevelők stb. feladatainak pontosabb körvonalazásával is.

2-6. Szakbizottságok A Természettudományi Karon öt szakbizottság működik: Biológiai Szakbizottság, Fizikai Szakbizottság, Földtudományi Szakbizottság, Kémiai Szakbizottság és Matematikai Szakbizottság.

A szakbizottságok mint javaslattevő szervek segítették a kari 88

vezetést az oktatási, kutatási, szervezési és gazdasági feladatok megoldásában.

A szakbizottságok kapcsolata a pártszervezettel szorosabbá vált, üléseiken az illetékes pártcsoport vezetője rendszeresen résztvesz.

Az oktatással kapcsolatos ügyek tárgyalásánál meghívták a szakbizottsági ülésekre a KISZ képviselőjét is.

A szakbizottsági munka középpontjában az oktatási reformmal kapcsolatos feladatok megoldása állt. A kialakult irányelvek alapján több alkalommal is foglalkoztak az oktatási reformmal es kialakították az új tanterveket. E feladat megoldásában .a szakbizottságok között együttműködés alakult ki, mivel legtöbb szak oktatása több szakbizottságot is érint.

A szakbizottságok koordinálták a meghirdetendő speciálkollégiumokat, közreműködtek az egyetemi felvételi vizsgák előkészítésében, a hallgatók szakosításában és a végző . hallgatók elhelyezésében.

Jelentős tevékenységet folytattak a szakbizottságok a tudományos kutatómunka terén. Több szakbizottság foglalkozott a tanszékek tudományos kutatómunkájának fő irányaival és a fejlesztés' alapelveivel. A Biológiai Szakbizottság kidolgozta az egyelőre még tanszéki csoportként működő mikrobiológiai, genetikai és biokémiai részlegek tanszékké történő fejlesztésének tervét, és jelentősen közreműködött az újszegedi biológiai tanszéki épület tervezésében.

7. Diákjóléti Bizottság A Diákjóléti Bizottság 1969. februárjában kezdte meg működését az új ösztöndíj-rendelet alapján. A bizottság 7 főből állt; ebből 4 állandó tag volt, 3 pedig változó. A Bizottság egy alkalommal ülésezett: .

A rendkívüli szociális segélykérelmek elbírálásával külön, hallgatókból álló bizottság foglalkozott, és tette meg javaslatát a Kar dékánjához. A bizottság félévenként 2-2 alkalommal tárgyalta a kérelmeket. Egy ülésen 150-200 kérelem elbírálására került sor.

A kérelmeket elbírálás előtt a KISZ vezetőség és az alapszervi patronáló tanár közösen rangsorolták.

89

-

XIV. ÉVFOLYAM- ÉS (SZAK) CSOPORTFELELŐS OKTATOK ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMANYI KAR

I. évf. 1. csoport Dr. Szűcs István adjunktus, évfolyamfelelős csoport Dr. Ruszoly József adjunktus csoport Kóbor László tanársegéd csoport Dr. Imre Ottó adjunktus csoport Sipos Miklós tanársegéd csoport csoport csoport csoport csoport

Dr. Dáni Sándor adjunktus, évfolyamfelelős Dr. Besenyei Lajos adjunktus Dr. Padlás János vezető nyelvtanár Dr. Balázs József adjunktus Dr. Merényi Kálmán adjunktus

III. évf. 1. csoport csoport csoport csoport csoport

Dr. Tóth Árpád adjunktus, évfolyamfelelős Dr. Tóth Lászlóné adjunktus .

Dr. Bérczi Imre adjunktus .

Dr. Dobó István adjunktus Dr. Bodnár László tanársegéd

IV. évf. 1. csoport csoport csoport csoport

Dr. Tokaji Géza adjunktus, évfolyamfelelős Dr..Ördögh Piroska adjunktus Dr. Tóth Lajos tanársegéd Dr. Siklós Sándor adjunktus

•

BÖLCSI;SZETTUDOMANYI KAR Évfolyamfelelősök

Szakcsoportfelelősök (KISZ patronálók) O

I. évf.

• Jakócs Dániél tanársegéd

I/A. Han Anna tanársegéd I/B. Jakócs Dániel tanársegéd I/C. Dr. Csetri Lajos adjunktus 91

II/A. Dr. Szántó Imre tszv. egyetemi évf.

Dr. Szántó Imre tanszékvezető tanár II/B. Sonkoly Pál tanársegéd egyetemi tanár II/C. Dr. Kelemen János tanársegéd II/D. Dr. Szőke György tszv. docens III/A. Karácsonyi Béla docens évf. - Karácsonyi Béla docens III/B. Dr. Nagy József adjunktus III/C. Dr. Ilia Mihály adjunktus IV/A. Dr. Kovács Sándor Iván évf.

Dr. Kovács Sándor Iván adjunktus IV/B. Dr. Orosz Sándor adjunktus adjunktus IV/C. Dr. Veczkó József adjunktus V/A. Dr. Végh József tanársegéd évf.

V/A. Végh József tanársegéd Dr. Szabó István adjunktus V/B. Dr. Fejér Ádám tanársegéd V/C. Dr. Szabó István adjunktus V/D. Dr. Valaczkai László tanársegéd

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Dr. Pintér Ferenc docens I. évf. matematikus és fizikus Dr. Karvaly Béla tanársegéd II. évf. matematikus és fizikus Dr. Hevesi Imre docens III. évf. matematikus és fizikus Hunya Péter tudományos munkatárs IV. évt. matematikus, és ábr. geom.

Dr. Várkonyi Zoltán tanársegéd és Hatvani László tanársegéd I. évf. matematika-fizika Dr. Pintér Lajos docens és .

Szalay István tanársegéd II. évf. matematika-fiziká Dr. Duró Lajosné tanársegéd és Dr. Michailovits Lehel tanársegéd III. évf. matematika-fizika Dr. Maráz Vilmos adjunktus és Dr. Süli Arpád tanársegéd IV. évf. matematika-fizika Dr. Várkonyi Zoltánné tanársegéd és Dr. Vize László .adjunktus V. évf. matematika-fizika Dr. Kozma László adjunktus I. évf. kémia-fizika Dr. Hackl Lajosné tanársegéd II—III. évf. kémia-fizika' Dr. Rauscher Ádám tanársegéd IV. évf. kémia-fizika Dr. Vize Lászlóné tanársegéd V. évf. kémia-fizika 92

Dr. Farkas Gyula adjunktus I. évf. biológia-kémia és biológus Dr. Kedves Miklós docens II. évf. biológia-kémia és biológus Dr. Rojik Imre tanársegéd III. évf. biológia-kémia és biológus Dr. Maróti Imre docens IV. évf. biológia-kémia és biológus Dr. Gulyás Sándor adjunktus V. évf. biológia-kémia és biológus Dr. Andó Mihály docens V. évf. biológia-földrajz Dr. Juhász János adjunktus I. évf. matematika-földrajz Dr. Pénzes István docens II. évf. matematika-földrajz Dr. Tóth József tanársegéd III. évf. matematika-földrajz Abonyiné Dr. Palotás Jolán IV. évf. matematika-földrajz Dr. Seres István adjunktus és Halász Dezső tanársegéd I. évf. vegyész Dr. Czombos József tanársegéd II. évf. vegyész Dr. Penke Botond banársegéd és Dr. Jáky Károly tanársegéd III. évf. vegyész Dr. Novák Mihály adjunktus IV. évf. vegyész Dr. Hackl Lajos adjunktus V. évf. vegyész

93

XV. A TANARJELOLTEK PEDAGÓGIAI GYAKORLATAI. EGYETEMÜNK GYAKORLÓISKOLAI A) A Ill—IV. éves hallgatók évközi gyakorlataikat szegedi általános iskolákban és gimnáziumokban (szakközépiskolákban) végezték el. A hallgatókat az iskolák igényeinek ismeretében és a JATE KISZ Bizottsággal egyetértésben helyeztük el a különböző oktatási intézményekben (9 középfokú, 1 iparitanuló-intézet, 5 általános iskola).

A hallgatók munkája a pedagógus tevékenység csaknem minden területére kiterjedt, a politikai munkától a korrepetáló és kollégiumi nevelő munkáig.

A jelenleg érvényben levő tanterv a hallgatók szakmódszertani képzésének elmélyítésére előírja a IV. évesek számára félévenként és szakonként 5-5 órában iskolai szakmódszertani megfigyelések szervezését.

A Szeged m. j. Város Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztályának vezetője által kijelölt 3 gimnáziumban és 3 általános iskolában végezték a tanárszikos hallgatók ezeket a szaktárgyi módszertani megfigyeléseket. Az alapelv az, hogy a jelzett. 5 órából egyet a megfigyelési szempontok ismertetésére fordítottak a szakmódszertanosok, kettőt tanítási óra látogatására, kettőt pedig a meglátogatott órák elemzésére.

A megfigyelési szempontok általában az oktatási folyamat különböző mozzanatait tartalmazták: új ismeretek nyújtásának módjai, készségek és jártasságok fejlesztésének és ellenőrzésének formái, valamint a tananyaggal és a tanulók, tanárok magatartásával kapcsolatos észrevételek: Az V. éves hallgatók iskolai tanítási gyakorlatát 276 hallgató kezdte el szeptemberben két gyakorlóiskolánkban és négy tanácsi (városi) gimnáziumban (szakközépiskolában). A magas hallgatói létszám miatt 11 külső (tanácsi iskolai) tanárt kellett megbízni a szakvezető tanári teendők ellátásával.

Ezt a külső iskolai gyakorlatot 1969 áprilisában három héten át, 8 megye 73 gimnáziumában és szakközépiskolájában végezték el a hallgatók.

95

B) Gyakorlóiskoláink az elmúlt tanévben is nagyon hasznos és eredményes munkát végeztek a tanárjelöltek vezetése és gyakorlati képzése terén.

• A két gyakorlóiskolában az elmúlt tanév kezdetéig 5 új tanerőt alkalmaztunk. Gyakorlógimnáziumunk ugyancsak az elmúlt tanév kezdetekor kapott engedélyt 1/2 angol — 1 /2 orosz és 1/2 matematikus — 1/2 fizika tagozatos osztályok megnyitására.

A Ságvári Endré Gyakorló Gimnázium tanári létszáma: 48, technikai dolgozói létszáma: 11, tanulólétszáma: 564.

A Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolában a tanári létszám: 43, technikai dolgozói létszám: 7, tanulólétszám: 603.

96

XVI. AZ EGYETEMI KtSNYVTAR MUKÖDESE Az egyetem 1968/69. évi tanévi tevékenységének egészét áttekintve megállapítást nyert, hogy az egyetemi könyvtári munka hatékonyságát növelik a társadalmi, gazdasági, politikai, valamint egyetempolitikai törekvések. Ehhez a tényhez kapcsolódva a tanév során egyértelműen igazolódott, hogy — a korábbi felismerésekhez képest is — az egyetemi könyvtári munkát az egyetemi alapcélkitűzésekhez kell következetesen alkalmazni.

A tanév folyamán különösen bebizonyosodott: ahhoz, hogy az oktatás-nevelés és kutatás lépést tartson a társadalom átalakulásával, a tudomány és technika gyors fejlődésével, hogy az ismeretanyag mozgékonyan és folyamatosan megújítható legyen a korszerű követelmények, az új tudományos eredmények alapján: megfelelő információs bázis, jól válogatott és feltárt könyvtári állomány, magas szintű könyvtári szolgáltatások, magas fokú könyvtárosi felkészültség, korszerű technikai apparátus szükséges, és mindezeket hatékony szervezet, munkaszervezés, vezetés fogja össze.

Már az előző tanévekben kitűnt, hogy az egyetemi könyvtári munkát sajátos feladatai a tudománytervező, tudományszervező és a kutató, alkotó munka részévé teszik. Jól látszott az is, hogy az egyetemi oktató-nevelő munka korszerűsítése következtében (vagyis annak folytán, hogy az oktatás súlypontja az ismeretek megtanításáról az alkotó értelmiségi `tevékenységhez szükséges készségek kifejlesztésére helyeződik át) az Egyetemi Könyvtárnak és az egyetemi könyvtári részlegeknek (intézeti, tanszéki könyvtárak) más intézményekre át nem hárítható szerepe van.

Az Egyetemi Könyvtár számára azonban nehézséget jelentett, hogy nem rendelkezett kellő szervezett tájékozódással az oktatás struktúrájának, módszereinek változásairól, az egyetemi tudományos tervezésről, a tanszéki tudományos programokról. A szükséges információk megszerzése iránt a könyvtár a korábbi években tett ugyan kezdeményező lépéseket (igénykutatások, a könyvtári belső információs segédeszközök hasznosítása), de kiderült, hogy a 7 JATE Evkönyv

97

tájékoztatás intézményes megvalósításáról csak az egyetem tudományos és oktatási vezetése gondoskodhat.

A könyvtár az 1968/69. tanév folyamán az MSZMP Tudományegyetemi V. B.-vel közösen_ megtartott rektori munkaértekezlet elé terjesztette a fentiekkel összefüggő elgondolásait. A munkaértekezlet megfelelő határozatokat hozott, amelyeknek végrehajtása az egyetem könyvtárügyének és információs rendszerének vezetése közötti szoros kapcsolat megteremtését, á felsőoktatási reform érdekének megfelelő tájékoztatási és információs tevékenység előmozdítását eredményezheti.

A könyvtár olvasószolgálata és tájékoztató apparátusa hatékonyságának növelésével, a figyelőszolgálat reformjával váltott ki kedvező visszhangot a tanszékvezető professzorok és docensek körében. Az 1968/69. tanévben a könyvtár továbbra is arra törekedett, hogy szakirodalmi információs rendszere konkrét szükségletek kielégítésére dolgozzon, ne legyen párhuzamos meglevő szolgáltatásokkal, informatív orgánumokkal. Óvakodott olyan dokumentációs tevékenységtől, amelyet jobban látnak el a nemzetközi és hazai központi intézmények, illetve ref eráló kiadványok.

Ugyanakkor a könyvtár újszerzeményi figyelőszolgálata 1968ban tovább bővítette a kijelölések (a figyelőcédula-irányítás) alapjául szolgáló nyilvántartást, majd a tanév folyamán új rendszerű, a lyukszalagos írásautomatát és a xerox-másoló berendezést bekapcsoló szolgáltatást alapozott meg. Megindította a folyóirat tartalomjegyzék-szolgáltatást az oktatók igényei szerint.

A tájékoztató csoport a referensz könyvtár, az információs bázis erősítésén fáradozott, a segédkönyvállomány szervezését koncentráltabbá tette, a katalógusokat egységes katalógusövezetbe tömörítette.

Bár a könyvtár maximális mértékben törekszik arra, hogy a kötelező és ajánlott irodalom használatát helybenolvasásra mindenkor biztosítsa, nem egyszer előfordult, hogy a hallgatóknak hosszasan várakozniuk kell egy-egy éppen kézben levő könyvre. Ezért fontos törekvése a könyvtárnak a megfelelő példányszám megvásárlása, valamint a beszerezhetetlen anyagnak fotózással, fénymásolással történő pótlásáról való gondoskodás.

A tájékoztatást kérők között továbbra is nagyon jelentős a szakdolgozatot vagy referátumot készítő egyetemi és tanárképző főiskolai hallgatók száma. Legnagyobb számban a bölcsészhallgatók jelentkeznek, közöttük igen sok a nyelvszakos. Angol, orosz és olasz szakos hallgatók igényét több esetben a könyvtárközi kölcsönzés segítségével elégítettük ki. Magas azoknak a hallgatóknak a száma,

98

akik tanulmányi anyaguk kiegészítésére kerestek irodalmat. A főiskolás kategóriában viszonylag új vonás a felsőfokú technikumi hallgatók részéről megnyilvánuló fokozott szakirodalmi érdeklődés. Érdeklődés mutatkozik könyvtárunk iránt a műszaki szakemberek és a József Attila Tudományegyetemen kívüli intézmények részéről is. A regionális, tudományegyetemen kívüli tájékoztatási feladatok keretében 50 olyan orvosegyetemi, főiskolai tanszéket, valamint vállalatot és intézményt részesítettünk rendszeres figyelőszolgáltatásban, amelyekkel kapcsolataink már hosszabb ideje fennálltak, illetve az igényeknek megfelelően újabban létesültek.

Az 1968/69. tanév folyamán könyvtárunkba 4614 fő iratkozott be. Az általános olvasóforgalmi adatok szerint ebből egyetemi és főiskolai hallgató 3052 fő. A József Attila Tudományegyetem dolgozói közül 426 fő tagja az Egyetemi Könyvtárnak, az oktatók és kutatók 248 fővel képviseltetik magukat. A könyvtárunkba beiratkozott gyakorlati szakemberek száma meghaladja az 500 főt. Ezek között 300 pedagógus. 120 műszaki, valamint 80 egyéb szakember (orvos, jogász) található. A tanév folyamán 20 665 kölcsönző fordult meg az Olvasószolgálati Osztályon, ezek 65%-4a, a hallgatók közül került ki; összesen 45 962 kötetet kölcsönöztek. Az olvasóteremben 170 457 kötetet használt 34 798 olvasó (alkalom).

A könyvtárközi kölcsönzés keretében a könyvtár más könyvtáraktól 950 művet kért, könyvtárunktól kértek 981• művet. A könyvtárközi kölcsönzést igénybevevők majdnem 85%-a egyetemi és főiskolai oktató, 15%-a egyetemi hallgató.

A folyóirat-olvasóteremben az előző évhez képest a forgalom megnövekedett. 1968-ban 8756 olvasó 25 958 folyóiratot használt, ebből 10 953 kötetet a raktárból kellett kihozni. Ez örvendetes tény, mert annak is mutatója, hogy az olvasók nemcsak szabadidejük egy részét töltik folyóiratok átlapozásával, olvasásával, hanem tanulmányi vagy kutatómunkájuk szerves részét képezi a folyóiratok tanulmányozása.

Az állománygyarapítási munkát nehezítette, hogy a beszerzési hitel a tervezettnél kevesebb könyv beszerzését tette lehetővé. Az elmúlt négy év alatt a könyvárak mintegy 50%-kal emelkedtek.

A könyvtár beszerzési hitele 'azonban lényegileg nem változott, ezért 1966-1969 között a vásárolt könyvek darabszámában 50%-os csökkenés tapasztalható.

A nemzetközi kiadványcsere kedvezően alakult. A könyvtár 36 országból 287 cserepartnerrel tart kapcsolatot. A tanév folyamán mintegy 700 könyvért 2100 kötetet kapott külföldről. Hasonlóan 7;

99

kedvező arány tapasztalható a periodika-cserében is, amelynek területén 2800 példányért 3500 darab érkezett.

A tanév folyamán megjelent az Acta Bibliothecaria 7. kötetének 1. és 2. fasciculusa.

A könyvtár munkatársai tudományos tevékenységének aktivitását mutatja, hogy az 1968. naptári év szakirodalmi munkásságát tükröző jegyzék 24 publikációról ad számot.

100

XVII. KULTURÁLIS MUNKA Az egyetemi művelődési munka a nevelési tényezők egyike.

Hatása jelentős, hiszen az egyetemekről kikerülő fiatal pedagógusok és más szakemberek kultúra utáni vágya nemzedékek sorát alakítja és teszi a művelődés iránt fogékonnyá.

Egyetemünk ilyen irányú tevékenységét a Kulturális Bizottság fogja össze. A munkához jelentős segítséget nyújt az egyetemi KISZ Bizottság.

Az egyetemi művelődési élet jelentősen megélénkült az 1968/ 69. tanévben. Kulturális tevékenységünk középpontjában szocialista tudat fejlesztése állt. A művészi ízlés fejlesztésének szempontjait figyelembe véve, törekedtünk arra, hogy alkalmat teremtsünk hallgatóink kulturált szórakoztatására. Gondot fordítottunk arra, hogy fiatal művészeink, íróink munkásságát hallgatóink megismerjék, értékeljék, ugyanakkor saját alkotó kedvüket is kiélhessék. Legfontosabb feladatunknak tartottuk azonban továbbra is az általános műveltségi szint emelése útján a kommunista, szakemberképzés és nevelés előmozdítását.

Az elmúlt tanévben népművelési munkánk egészét áthatották azokról a politikai eseményekről való megemlékezések, amelyeknek 50. évfordulóját ünnepeltük (őszirózsás forradalom, KMP megalakulása, Magyar Tanácsköztársaság). Az évfordulók rendezvényeinek célja az volt, hogy bemutassuk ezeknek a napoknak, hónapoknak, éveknek a magyar politikát és társadalmat alakító történelmi szerepét. Arra törekedtünk, hogy a megemlékezések necsak néhány ünnepi rendezvényre szorítkozzanak, hanem a következő évek nevelési munkáját, annak tartalmát is meghatározzák.

Az Egyetemi Színpad hét egyfelvonásos színdarabot mutatott be önálló estek keretében, de az Egyetemi Napok rendezvénysorozatában is jelentős szerep jutott az Egyetemi Színpad tagjainak, s a KISZ Klubban tartott „felolvasó színpad" is hasznos és eredményes volt.

Az elmúlt tanévben egyik legjobban működő művészeti csoportunk a tánccsoport volt. A 40 főnyi csoport fegyelmezett mun101

kájának sikere volt Pécsett, Medgyesbodzáson, Zsombón, ahol egész estét betöltő műsort adtak, és sikerrel szerepeltek Szegeden is. Fellépésük minden esetben sikert hozott a táncot kísérő kamarazenekarnak is, amelynek számai jó előadásban segítették la táncosok színvonalas munkáját.

Egyetemünkön lelkes fiatalokból álló kamaraénekkar működik. Önálló estjük bizonyította, hogy a kisszámú énekkar is képes lehet munkájával tartós művészi sikert elérni. Kamarázenekarunk is nagyot lépett előre a művészi igényesség tekintetében.

A KISZ Klub tagjai szívesen vettek részt nemcsak a klub szórakoztató rendezvényein, hanem a rendszeres szakköri munkában és más művészi rendezvényeken is.

A Collegium Artium zenei, képzőművészeti, színháztörténeti és filmesztétikai előadásait továbbra is megtartottuk, és a magas szintű előadások biztosították a hallgatóság nagy számban való megjelenését. Jól bevált a Móra Ferenc Kollégiumban tartott Cotlegium Polytechnicum előadássorozata is, amelyet főleg a Bölcsészettudományi Kar leányhallgatói látogattak, és amelyeken kiváló előadók a természettudományok legújabb eredményeit ismertették.

Kulturális munkánkhoz tartozott még az Art Kino, a filmesztétikai kör és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat keretében szervezett filmbaráti körök működése. Ezeknek a rendezvényein több ezer egyetemi hallgató vett részt.

Végül a Tiszatáj-est, az Ady-emlékest és több neves fővárosi művész előadóestje mind annak a célnak szolgálatában állott, hogy emeljük hallgatóink általános műveltségi szintjét, művészi judiciumát és igényességét, s így az egyetem öntevékeny csoportjainak és a központi rendezvényeknek a hatása is minél szélesebb körben érvényesüljön.

102

XVIII. AZ 1968. )é VI SZERZŐD)ESES MUNKÁK A Természettudományi Kar egyes tanszékei az 1968. évben gyárak, vállalatok és egyéb intézmények részére mind elméleti, mind oktatási szempontból jelentős kutató munkát végeztek. A kötött kutatási szerződések vállalási díjának összege meghaladta a 2 000 000 Ft-ot.

Helyi és országos fontossága szempontjából első helyen kell említenünk a délalföldi szénhidrogén feltárásával kapcsolatban vállalt ipari megbízásokat. Az Általános és Fizikai Kémiai Tanszék, a Földtani Tanszék, a Kolloidkémiai Tanszék és a Természeti Földrajzi Tanszék végeztek — az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megbízásából — földtani vizsgálatokkal kapcsolatos, olajbázisú öblítőiszapok előállítására, a különböző olajak összetételének és reológiai tulajdonságainak megállapítására , a dermedő olajok szállításának vizsgálatára irányuló kutató munkát. Csupán ezen munkák vállalási díjának összege meghaladta a 900 000 Ft-ot.

A fizikai tudományok terén nagyobb jelentőségű a Kísérleti Fizikai Tanszéknek. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság megbízásából végzett, ,a germánium és szilícium felületek vizsgálatával kapcsolatos 400 000 Ft-os vállalása.

A kémiai tudományok terén fontos gyakorlati célokat szolgálnak az Alkalmazott Kémiai Tanszéknek porlasztásos gyártástechnológiai vizsgálatai, az Általános és Fizikai Kémiai Tanszéknek — a fent már említett vállalásán kívül — az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság részére elektromos vízmennyiségmérő-berendezés elkészítésére irányuló megbízatása, ugyanezen tanszéknek, továbbá a Szerves Kémiai Tanszéknek gyógyszergyárak megbízásából gyógyszeralapanyagokkal és gyógyszerkémiai problémákkal kapcsolatban végzett kutatásai, s utóbbi tanszéknek az Északmagyarországi Vegyiművek részére vállalt megbízása.

A matematikai kutatások körében nagy gyakorlati jelentőségűek a Kibernetikai Laboratóriumnak az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ (Budapest), a Szegedi Tervező Vállalat, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet részére vál,

103

lalt, a Minszk-22 számítógép igénybevételével végzett szerződéses munkái.

A végzett ipari kutatások az egyetemen folyó oktató-kutatómunkának és a gyakorlati élet kapcsolatának szorosabbá tételéhez nagymértékben hozzájárultak.

104

XIX. TANSZÉKEINK IEIV1 TVENDÉGEI ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMANYI KAR Kar vendége RATKO PESIC dékán, a munkajog professzora, Újvidék, 1968. november.

Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék DR. JOSEF BISCHOF tudományos munkatárs, Deutsche Akademie für Staats- und Rechtswissenschaften, Potsdam-Babelsberg, 5 nap, 1968. nov. 29.—dec. 3.

Nemzetközi Jogi Tanszék RUDOLF ARZINGER professzor, Lipcse, 1 nap, 1968. dec.

TAKÁCS LAJOS professzor, Bukarest, 2 nap, 1969. máj.

Római Jogi Tanszék DR. D. NÖRR egyetemi tanár, Münsteri Egyetem Jogi Kara, 3 nap, 1968. szept. 21-24. Előadásának címe: Imperium und Polis in der hochen Prinzipatszeit.

Statisztikai Tanszék DR. SICHIRO MATSUKAVA professzor, kutató intézeti osztályvezető, Hitatsubashi University, The Institute of Economic Research, Tókio, 5 nap, 1969. júl. 30.—aug. 3.

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Neveléstudományi és Lélektani Tanszék DR. SÜKÖSD JANOS tanár, Tanártovábbképző Intézet Neveléstudományi Tanszéke, Kolozsvár; 1 nap, 1968. okt. 10.

105

PERKACS JANOS adjunktus, Pedagogicka Fakultá, Nyitra, 1 nap, 1968. okt. 22.

DR. RADOMIR MAKARICS professzor és KRUJS SZLAVKO adjunktus, Neveléstudományi Tanszék, Újvidék, 3-3 nap, 1968. nov. 14-17.

MAREK ZELAZKIEVITZ adjunktus, Institut Pedagogiski, Varsó, 1 nap, 1968. nov. 25.

JAN BUCHNACH adjunktus, Pedagogicka Fakultá, Nyitra, 1 nap, 1968. dec. 12.

Finnugor Nyelvtudományi Tanszék DENIS SINOR egyetemi tanár, Indiana University, Bloomington, Indiana, USA, 1 nap, 1.968. szept. 20.

PAUL ARISTE egyetemi tanár, akadémikus, Állami Egyetem, Tartu, 1 nap, 1969. márc. 21.

PAUL KOKLA tudományos munkatárs, Észt Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Tallinn, 1 nap, 1969. márc. 21.

J. SOGEL igazgatóhelyettes, kandidátus, Észt Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Tallinn, 1 nap, 1969. márc. 21.

Magyar Nyelvtudományi Tanszék DR. PENAVIN OLGA egyetemi tanár, Magyar Tanszék, Újvidék, 10 nap, 1969. jún. 4-14.

Magyar Irodalomtörténeti Tanszék DR. BORI IMRE egyetemi tanár, Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszék, Újvidék, 10 nap, 1968. nov. .

DR. SZELI ISTVÁN egyetemi tanár, Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszék, Újvidék, 3 nap, 1969. márc. 20-23.

Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék ROGER PORTAL egyetemi tanár,-Sorbonne, Párizs, 7 nap, 1969. febr. 23.—márc. 2. Előadásának címe: A francia egyetemi reformról. A francia diákmozgalmakról.

I. SZ. GALKIN egyetemi tanár, Állami Lomonoszov Egyetem, Moszkva, 7 nap, 1969. márc. 25-31.

Középkori Egyetemes Történeti' és Latin-Amerika Története Tanszék LUIS LISANTI egyetemi tanár, Sorbonne, Párizs, 1 nap, 1969. ápr.

1. Előadásának címe: A brazil ti5rténet főproblémái.

106

CONRADO MOSCOSO egyetemi tanár, Potosi egyetem, Bolívia, 3 nap, 1969. Al. 1-3. Előadásának címe: A bolíviai analfabétizmus problémái.

• Germán Nyelvek és Irodalmak Tanszéke DR. WOLFGANG SPIEWOCK egyetemi tanár, Greifswaidi Egyetem Germán Intézete, 8 nap, 1968. dec.

Román Nyelvek és Irodalmak Tanszéke EUGEN TANASA főiskolai tanár, Temesvári Főiskola, 15 nap, 1969. máj. 15-30.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Alkalmazott Kémiai Tanszék DR. A. M. EASTHAM professzor, N. R. C. Ottawa, Egyetem, Kanada, 1 nap, 1969. aug. 29.

Állatrendszertani és Állatszervezettani Tanszék GALEVSKY adjunktus, Zoológiai Intézet, Varsó, 6 nap, 1969. aug.

Általános és Fizikai Kémiai Tanszék DR. N. WIER adjunktus, Edinburg, 6 nap, 1968. szept. 10-16.

DR. KLAUS ANDRÁ adjunktus, Halle, 2 nap, 1968. szept. 17-18.

N. N. BOLDIREV egyetemi tanár, Novoszibirszk, 4 nap, 1968. szept.

23-27.

LAJNA MARTINOVA tudományos főmunkatárs, Lett Tudományos Akadémia, 3 nap, 1968. okt. 21-23.

DR. J. HABER egyetemi tanár, Krakkó, 1968. dec. 7-12.

SAYED SABET AND EL RAHIM vegyész, Kairó, 5 nap, 1969. jan.

14-18.

JOHN PAUL NYTIANANDA vegyész, Madras, 5 nap, 1969. jan.

14-18.

PAK THE DIN vegyészmérnök, Kim Ir Szen Egyetem, Phenjan, 1 nap, 1969. febr. 18.

AN MIN TOK fizikus, Kim Ir Szen Egyetem, Phenjan, 1 nap, 1969. febr. 18.

V. L. TALROZA akadémiai levelező tag, Szovjetunió, 1 nap, 1969. márt. 18.

107

F. I. DUBOVICKIJ professzor, Szovjetunió, 1 nap, 1969. márc. 18_ D. A. KONDRATYEV kandidátus, Szovjetunió, 1 nap, 1969. márc. 18.

EGON UHLIG professzor, Jena, 2 nap, 1969. ápr. 17-18.

FRANKLIN SMITH tudományos kutató, i;szak-irország, 1 nap, 1969. máj. 22. Ásványtani-Geokémiai és Kőzettani Tanszék IGOR MICHAILOVICS VARENCOV, a tudományok doktora, Szovjet Geológiai Intézet, Moszkva, 5 nap, 1968. nov. 26-30.

Előadásának címe: Recens mangánkiválások Karéliában.

DR. JOSEPH MANTIENNE múzeumi őr, Musée de Mineralogie de l'Ecole Nationale Supérieure des Mines, Párizs, 1 nap, 1969. ápr. 25. .

Más tanszékek vendégeként 1-2 napos látogatói voltak a tanszéknek az ásványtani gyűjtemény megtekintése, illetve tapasztalatcsere céljából: ROLF SEIM egyetemi tanár, Greifswaldi Egyetem.

A. N. VENKOBA RAO fizikus, Central Electrochemical Research Institute, Madras.

VALKO PROSENCO DESZPOV egyetemi docens, Műszaki Egyetem, Szófia.

SHRI M. NATARAJAN, az MTA aspiránsa, Calcutta.

DR. KARL-HEINZ HENNING tanársegéd, 9 fő geológus hallgatóval, Greifswaldi Egyetem. .

Algebra és Számelméleti Tanszék • DR. H. SEIBT tudományos munkatárs, Pedagógiai Főiskola Matematikai Tanszéke, Potsdam, 1 nap, 1968. okt. 31. Előadásának címe: Erweiterung von Halbgruppen . durch wiederholte Quo. tientenbildung.

BOHUMIR PARIZEK egyetemi docens, Bratislava, 3 hónap, 1969. márc. 24—jún. 24. Előadásának címe: A pozsonyi algebristák néhány eredménye.

Analízis Tanszék V. M. ZOLOTARJEV kutató, Egyetem, Moszkva, 3 nap, 1968. szept.

26-28. Előadásának címe: Centrális határeloszlástételek bizonyos általánosításáról.

108

I. C. GOHBERG egyetemi tanár, Kisinyev, 10 nap, 1968. okt. 30nov. 9. Előadásának címe: Néhány megoldott és megoldatlan geometriai problémáról.

D. GASPAR tudományos kutató, Temesvár, Egyetem, 10 nap, 1968. nov. 10-20. Előadásának címe: Függvényalgebrák előállításai.

S. K. MITRA professzor, Statistical Institute, Calcutta, 3 nap. 1968. nov. 12-15. Előadásának címe: Conditions for Optimality and Validity of Simple Least Squares Theory.

G. ANGER, a Német Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetének vezetője, Berlin, 2 nap, 1968. nov. 22-23.

VALENTIN POPESCU tudományos munkatárs, Román Tudományos Akadémia Matematikai Intézete, Bukarest, 1 hét, 1968. nov. 11-17. Előadásának címe: A kiemelési (lifting) tulajdonságról.

DR. H. BOSECK professzor, Ernst-Moritz-Arndt-Universitát, Greifswald, 8 nap, 1968. dec. 3-11. Előadásának címe: Einlagerung topologischer Gruppen in Kompakte.

Ernst-Moritz-Arndt-Universitát, DR. WISLICENY tanársegéd, Greifsw.ald, 8 nap, 1968. dec. 3-11.

ALBERT CRUMEYROLLE professzor, Toulouse, 1 nap, 1968. dec.

10. Előadásának címe: Sur la géométrie différentielle.

WIESLAW ZELAZKO docens, Lengyel Tudományos Akadémia Matematikai Intézete, Varsó, 6 nap, 1968. dec. 5-10. Előadásának címe: Banack algebrákról.'

CHANDLER DAVIS egyetemi tanár, Toronto, 15 nap, 1969. febr.

1-16. Előadásának címe: A Hilbert-tér operátor „héja". Unitér dilatációk indefinit metrikájú térben.

ROLF NEVANLINNA egyetemi tanár. Helsinki, 2 nap, 1969. ápr.

17-18. Előadásának címe: Parciá lis differenciálegyenlet-rend szerek vektorterekben.

BOGOLJUB STANKOVIC egyetemi tanár, Filozofski Fakultet, Újvidék, 4 nap, 1969. máj. 21-25. Előadásának címe: Néhány fixpont tétel és alkalmazása.

A Matematika Alapjai és Számítástechnikai Tanszék G. T. HERMAN szakelőadó, International Business Machines, United Kingdom Ltd. London, 1 nap, 1968. szept. 4.

A. G. HUGHES ösztöndíjas tudományos kutató, British Council, London, 10 hónap, 1968. nov. 2.-1969. szept. 2.

M. ALTMAN egyetemi tanár, tudományos osztályvezető, Lengyel Tudományos Akadémia Matematikai Intézete, Varsó, 2 nap, 1968. dec. 5-6.

109

V. I. RIBAK tudományos osztályvezető, Ukrán Sz. Sz. K. Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézete, Kijev, 1 nap, 1968. dec. 21.

Elméleti Fizikai Tanszék DR. R. G. TAKWALE, PH. D. egyetemi docens, előadó, Poona University, India, 3 nap, 1968. okt. 17-20.

DR. E. V. DURAND egyetemi tanár, Egyetem, Toulouse, 1 nap, 1968. okt. 28.

DR. A. CRUMEYROLLE egyetemi tanár, Egyetem, Toulouse, 3 nap, 1968. dec. 10-12. Előadásának címe: Travaux personnels sur la théorie hypercomplexe.

M. R. BHIDAY egyetemi tanár, Indorei Egyetem, Indore (India),.

1 nap, 1969. máj. 8.

DR. I. GRINDIS egyetemi tanár, Egyetem, Jasi, 2 nap, 1969. máj.

15-17.

Éghajlattani Tanszék DR. BARBARA OBREBSKA-STARKEL adjunktus, Uniwersytet Jagiellonski, Katedra Geografii Fizycznej Zaklad Klimatologii Meteorologii, Krakkó, 2 hónap, 1968. aug. 5—okt. 5. Előadásának címe: Results of Investigations of Meso- and Microclimatic Conditions in Small Mountain Drainage Areas in the Bestrides (Polish West Carpatians).

Természeti Földrajzi Tanszék N. BJELOROZOV egyetemi tanár, Mecsnyikov Egyetem, Odessza, 2 hét, 1968. szept.

N. CARIE docens, Egyetem Földrajzi Intézet, Újvidék, 1 hét, 1969. jún.

Földtani Tanszék PROF. DR. M. MAHEL' akadémikus, D. S. Geologicky Ustav, Pozsony, 1 nap, 1968. dec. 6.

M. NATARAJAN aspiráns, Geological Sunegy India, Calcutta, 1 nap, 1969. máj. 22.

DR. KARL-HEINZ HENNING tanársegéd, Ernst-Moritz-Arndt-Universitát, Greifswald, 2 nap, 1969. júl. 13-14. (9 egyetemi hallgatóval).

ARNT BRONGER tanársegéd, Geographisches Institut der Universitát Kiel, Kiel, 8 nap, 1969. aug. 21-28.

110

Kísérleti Fizikai Tanszék KOVÁCS SZTRIKŐ ZOLTÁN mb. egyetemi tanár, Egyetem Fizikai Intézete, Újvidék, 14 nap, 1968. szept. 19—okt. 2. Előadásának címe: A fizika szakos tanárjelölt hallgatók képzése NoviSadon.

SZ J. 1,7 C ZFV O ODOVICS tudományos munkatárs, SZU. Tudományos Akadémia Lebegyev Intézete, Moszkva, 1 nap, 1968. okt. 8.

V. V. PAVLOVICS kandidátus, SZU. Tudományos Akadémia Geodéziai Intézete, Moszkva, 1 nap, 1968. okt. 8.

JAROSZLAV • SWIDERSKI osztályvezető adjunktus, Elektro-Téchnológiai Intézet, Varsó, 2 nap, 1968. dec. 9-10.

PAK THE DIN docens, Phenjani Egyetem, 2 nap, 1969. febr. 20-21.

AN .MEU DOK adjunktus, Phenjani Egyetem, 2 nap, 1969. febr.

20-21.

V. I. JEVDOKIMOV igazgatóhelyettes, kandidátus, SZU. Tudományos Akadémia Modern Kémiai Kutató Intézete, Moszkva, 1 nap, 1969. márc. 13.

I. A. ROZANOV osztályvezető, kandidátus, SZU. Tudományos Akadémia Általános és Szervetlen Kémiai Intézete, Moszkva, 1 nap, 1969. márc. 13.

R. ANDREJCSIN professzor, Bolgár Tudományos Akadémia Fizikai Intézete, Szófia, 2 nap, 1969. jún. 13-14. Elődásának címe: Lumineszkáló anyagok emissziós spektrumának hőmérsékletfüggése.

Kolloidkémiai Tanszék NAGYESDA VASZILJEVNA osztályvezető, Ukrán Tudományos Akadémia Általános és Szervetlen Kémiai Intézete, Kijev, 8 nap, 1969. okt. 1-8.

V. A. KARGIN akadémikus, SZU. Tudományos Akadémia Nagymolekulájú Vegyületek Tudományos Tanácsának elnöke, Moszkva, 1 nap, 1969. márc. 16.

M. I. ROHLIN kandidátus, Természetes Vegyületek Kémiája Intézete, Moszkva, 1 nap, 1969. márc. 16. • Növényélettani és Mikrobiológiai Tanszék F. MACH professzor, Sektion Biologie, Universitát Greifswald, 1 nap, 1969. márc. 18.

DR. GUNTHER professzor, Sektion Biologie, Pádagogische Hochschule Potsdam, 1 nap, 1969. ápr. 17.

111

HUNERHAUF professzor, Fachberater für Biologie, Gotha, 1 nap, 1969. ápr. 25.

ANGEL KAUROV, Agráregyetem, Szófia, 1 nap, 1969. jún. 25.

R. R. CAIRNS professzor, Canada Agriculture, Vegreville, Alberta, Canada, 1 nap, 1969. júl. 25.

VALENTYIN POSZIFOVICS, Egyetem, Habarovszk, 1 nap, 1969. jú1. 29.

DR. MILOJE SARIC professzor, Poljoprivredni Fakultet, Újvidék, 1 nap, 1969. aug.

JOSEF POPPR professzor, Institute for Potato Research, Valeca posta Okrauklice, Csehszlovákia, 1 nap, 1969. júl.

Növényszervezettani és Növényrendszertani Tanszék G. S. PALIWAL docens, Egyetem, Delhi, 1 nap, 1968. okt. 23.

DR. K. KOSTANDI tudományos kutató, Lenin Egyetem, Odessza, 1 nap, 1968. okt. 30.

DR. W. I. BABENKO tudományos kutató, Lenin Egyetem, Odessza, 1 nap, 1968. okt. 30.

DR. H. SAGROMSKY professzor, Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin, Gatersieben, 5 nap, 1968. okt. 30-nov. 4.

Előadásának címe: Einfluss des táglichen Licht-Dunkel-Wechsels auf die Ausbildung ungeschlechtlicher Fortplanzungsorgane von Kryptogamen.

DR. G. BRONISTAW tudományos kutató; Lengyelország, 1 nap, 1968. nov. 21.

G. POPOVICI tudományos munkatárs, Románia, 3 nap, 1968. nov.

21-23.

DR. MIKES MIHALY docens, Újvidék, 3 nap, 1968. nov. 27-29.

A. BELJAKOV mérnök, tudományos munkatárs, SZU. Tudományos Akadémia Timirjazevről elnevezett Növényélettani Intézet Fotószintézis Osztálya, Moszkva, 13 nap, 1969. ápr. 13-25.

DR. ROLF MELZER tudományos munkatárs, Német Szövetségi Köztársaság, 1 nap, 1969. máj. 24.

TOPA EMILIAN botanikuskert igazgató, Jasi-i Botanikuskert, 1 nap, 1969. máj. 28.

DR. K. ROSTANSZKY adjunktus (és 8 oktató), Egyetem Növénytani Tanszék, Wroclaw, 5 nap, 1969. aug. 18-22.

N. O. SZOKOLOV docens, Szovjetunió, 1 nap, 1969. aug. 25.

112

Szerves Kémiai Tanszék A. E. ROZANOV tanszékvezető, Mecsnyikov Egyetem Biokémiai Tanszék, Odessza, 3 nap, 1968. szept. 30—okt. 2. Előadásának címe: Vízoldható víz. bioszintézis vizsgálata jelzett anyagokkal.

M. JORDANOVA docens, Agrártudományi Egyetem, Plovdiv, 1 nap, 1968. nov. 26.

F. SZ. BABICSEV egyetemi tanár, Sevcsenko Egyetem Kémiai Kar, Kijev, 2 nap, 1968. dec. 3-4.

DR. ARNE TISELIUS egyetemi tanár, Nobel-díjas, Kémiai Nobeldíj Bizottság elnöke, Stockholm, 1 nap, 1969. márc. 28.

DR. A. F. PLATE egyetemi tanár, Lomonoszov Egyetem Petrolkémiai-Organikus Katalízis Tanszék, Moszkva, 4 nap, 1969. ápr. 14-18. Előadásának címe: A szénhidrogének izomerizációja: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék DR. I. A. ROZANOV csoportvezető, kandidátus, SZU. Tudományos Akadémia Általános és Szervetlen Kémiai Intézete, Moszkva, 1 nap, 1969. márc. 18.

DR. N. V. AGEJEV akadémikus, SZU. Tudományos Akadémia Metallurgiai Intézete, Moszkva, 1 nap, 1969. márc. 18.

DR. V. I. JEVDOKIMOV kandidátus, SZU. Tudományos Akadémia Kémiai Technológiai és Biológiai Szekciójának elnökhelyettese, Moszkva, 1 nap, 1969. márc. 18.

DR. D. A. KONDRATYEV kandidátus, SZU. Tudományos Akadémia Általános és Műszaki Kémiai Osztályának tudományos titkára, Moszkva, 1 nap, 1969. márc. 18.

DR. ARNE TISELIUS professzor, Nobel-díjas, Kémiai Nobel-díj Bizottság elnöke, Stockholm, 1 nap, 1969. márc. 28.

DR. A. F. PLATE professzor, Lomonoszov Egyetem Kőolajkémiai és Organikus Katalízis Tanszéke, Moszkva, 1 nap, 1969. ápr. 16.

DR. EGON UHLIG, Sektion Chemie, Fachbereich Anorganische Chemie, Schiller-Universitát Jena, 1 nap, 1969. ápr. 18.

DR. W. FRANKLIN SMYTH kutató vegyész, Department of Chemistry, David Keir Building, Belfast, 1 nap, 1969. máj. 21.

8 JATE Évkönyv

113

•.

fp

AZ OKTATOK ÉS TUDOMANYOS MUNKATARSAK HIVATALOS KÜLr VLlJ'I CTJAI

KÖZPONTI OKTATÁSI EGYSÉGEK A kiküldetés helye Név

Beosztás

Város Intézmény

Időtartam

Filozófiai Tanszék Dr. Kelemen János tanársegéd

Róma

Egyetem

3 hónap

Politikai Gazdaságtani Tanszék Dr. Sipos MIklos tanársegéd

Moszkva

Lomonoszov Egyetem

5 hónap

Dr. Mayer László adjunktus

Dar Es Salaam Kampala

Egyetem

2 év

Mkerere Egyetem

10 nap'

Moszkva— Odessza

Egyetem

10 nap

Makay Árpád tud. munkatárs

Varsó

Sára Attila tud. munkatárs

Varsó

CINTE IFAC

Tudományos Szocializmus Tanszék Dr. Rácz János tanszékv. docens

Kibernetikai Laboratórium

116 •

5 nap 6 nap

Mikor

A kiküldetés jellege

Az előadás címe

1968. nov.— tanulmányút, 1969. febr. ösztöndíj

1968. ,szept. 1.— tanulmányút 1969. jan. 30.

A hallgatói aktivitás növelése a marxista—leninista oktatásban. A szocialista termelési viszonyok általános jellemzésének néhány új elméleti kérdése.

1967-1969. vendégoktató Előadássorozat az agrárgazdaságtan köréből.

1968. dec. 20.— konferencia 1969. jan. 2.

1968. szept. tanulmányút

1969. jún. tanulmányút 1969. jún. kongresszus

117

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR A kiküldetés helye Név

Beosztás

Város Intézmény

Időtartam

Államigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. 'Martonyi János egy. tanár

Dublin— Párizs— Brüsszel

Dr. Szűcs István adjunktus

Stralsund

Nemzetközi Közigazgatás_ tudományi Intézet BMK Nord

2 hét

4 hét

Államjogi Tanszék Dr. Kovács István egy. tanár

Dublin

Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet

1 hét

Dr. Szentpéteri István docens

Újvidék Moszkva

Egyetem Szovjetunió Tudományos Akadémiája

4 snap 6 nap

Újvidék

Egy etem

4 nap

Újvidék Greifswald

Egyetem Egyetem

4 nap 4 hét

Büntetőjogi Tanszék Dr. Tokaji Géza adjunktus

Jogtörténeti Tanszék Dr. Ruszoly József adjunktus

Mezőgazdasági és Munkajogi Tanszék Dr. Nagy László egy. tanár

Leningrád

. 118

10 nap

Dubrovnik —

2 hét

Mikor

A !kisküldetés jellege

Az előadás címe

1968. szept. kongresszus és L'évolution récente de 1'admitanulmányút nistration publique hongroise.

La protection du citoyeri dans les procédures administratives.

1968. aug.—szept. külföldi munkára utazó hallgatók vezetése

1968. szept. kongresszus

1968. okt. cserekapcsolat 1968. dec. konferencia

1968. okt. cserekapcsolat 1968. okt. cserekapcsolat 1969. júl.—aug. építőtáborban dolgozó csoport vezetése

1968. aug. kongresszus

Les traits caractéristiques du développement des universités 1968. okt. tanulmányút socialistes.

A magyar munkajog fejlődésének jellemző vonásai.

A jogi oktatás reformja és a munkajog.

A munka társadalmi problémái a magyar népi demokráciában.

119

A kiküldetés helye Név

Beosztás

város Intézmény

Időtartam

Dr. Siklós Sándor adjunktus

Leningrád

4 hónap

Dr. Tóth Lajos tanársegéd

Szófia

Zsdánov Egyetem Állami Egyetem

.10 nap

Nemzetközi Jogi Tanszék Dr. Nagy Károly docens

Újvidék

Egyetem

4 nap

Polgári Jogi Tanszék Dr. Kemenes Béla docens

Szabadka

—

2 nap

Dr. Besenyei Lajos adjunktus

Stralsund

—

1 hónap

Római Jogi Tanszék Dr. Pólay Elemér egy. tanár

M inster

Egyétem

Párizs

Magyar— Francia Baráti Társaság

Weimar

Nyári Egyetem

1 hét

Statisztikai Tanszék Dr. Horváth Róbert egy. tanár

15 nap

Idegennyelvi Lektorátus Dr. Padlás János vezető nyelvtanár

120

1 hónap

Mikor

A kiküldetés jellege

Az előadás címe

A imagyar munkajog fejlődé1968. szept.— tanulmányút

sének egyes kérdései.

1969. jan.

1968. okt. tanulmányút Az új magyar Munka Törvénykönyv jellemző vonásai.

1968. okt. cserekapcsolat

1969. jún.

konferencia

1969. aug.

külföldi munkára utazó hallgatók kísérése

1968. okt. kongresszus

A magyar öröklési jog egyes kérdései.

Jherings Besitzlehre und die ungarische Romanistik.

1969. febr.

1969. jú1. nyelvtanfolyam

121

BÖLCS2SZETTUDOMÁNYI KAR A kiküldetés helye Név

Beosztás

Város

Intézmény

Időtartam

Neveléstudományi és Lélektani Tanszék Dr. Ágoston György egy. tanár

Párizs

UNESCO

Hamburg Moszkv,aLeningrád

UNESCO

Dr. Nagy József adjunktus

Újvidék Gottingen

Egyetem Egyetem

Pedagógiai Intézet

9 nap • 6 nap 3 hét

Magyar Nyelvészeti Tanszék Dr. Végh József tanársegéd Dr. Pálfalvi Etelka tanársegéd

3 nap 10 hónap

Finnugor Nyelvtudományi Tanszék Dr. Hajdú Péter egy. tanár Újvidék Gottingen

Egyetem 3 nap Finnisch-Ug- 10 nap risches Seminar der GeorgAugust-Universitát

Dr. Rónia-Tas András tud. fő- - Krakkó munkatárs Dr. Mikola Tibor adjunktus

Lengyel 4 nap Orientalista Társaság Leningrád Herzen Peda- 2 hónap gógiai Főiskola

II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék Dr. Tamás Attila docens Greifswald

Egyetem

8 nap

Dr. Krajkó András adjunktus Kijev

Egyetem

4 hét

122

Mikor •

A kiküldetés jellege

Az előadás címe

1968. dec. konferencia 1969. ápr. konferencia 1969. máj. tanulmányút

1968. nov. cserekapcsolat 1968. okt. 1.— lektor 1969. júl. 1.

A Müncheni Kódex kiadása.

1968. okt.

cserekapcsolat

A finnugor 'őstörténet kérdései.

Az uráli nyelvészet feladatai.

1969. jú1.

„Az uráli nyelvek mondattana" szimpózium Külföldi társaság ünnepi ülése

Syntax der negatives Verbalformen im Samojedischen.

1968. okt.

1968. okt.—nov. tanulmányút

1968. okt. egyetemi cserekapcsolat

Some Problems of ManchuTungusian Linguistic History.

—

Einige Probleme der Struktur des dichterischen Kunstwerkes.

1969. júl. nyelvtanfolyam

123

A kiküldetés helye Név

Beosztás

Város Intézmény

Időtartam

Középkori Magyar Történeti Tanszék Dr. Szántó Imre egy. tanár Bécs Coilegium 2 hónap Hungaricum

Új- és Legújabbkori Magyár Történeti Tanszék Dr. Mérei Gyula egy. tanár Berlin Magyar—né- 5 nap met történész vegyesbizottság Moszkva Lomonoszov 14 nap Egyetem

Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszék Dr. Wittman Tibor egy. tanár Potosi Tamás Frias 2 hónap (Bolívia) Egyetem

Germán Nyelvek és Irodalmak Tanszéke Dr. Valaczkai László tanár- Greifswald Egyetem 1 hónap segéd

Román Nyelvek és Irodalmak Tanszéke Dr. Madácsy László docens Újvidék Egyetem 2 nap Nagy Géza adjunktus Leningrád Herzen Peda- 2 hónap gógiai Főiskola

Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék Dr. Szőke György docens Moszkva— Tanárképző 12 nap Vlagyimir— Főiskola Leningrád

124

s

Mikor

A kiküldetés jellege

Az előadás címe

1968. nov.—dec. ösztöndíj

Ober die in der Bundesrepub• lik Deutschland ,herausgegebénen Werke von Marx und Engels (1953-1967).

Izdanyija trudov Marxa -En1969. ápr. 23.— előadás, konzulmáj. 6. táció gelsza v Nyemeckoj Narodnoj Demokratyicseszkoj Reszpublyke (1953-1967).

1968. dec. előadás

. 1968. okt.—dec. cserekapcsolat

1969. máj.—jún. tanulmányút

Los metales preciosos de América y el feodalismo de Hungria.

Las universidades de Hungria.

•

1968. nov. cserekapcsolat 1969. ápr.—jún. egyetemi csere- Előadások a XX. sz . francia kapcsolat, vendég_ irodalmából. oktató

1969. jún. tanulmányút 1968. aug. kongresszus

Glagolü sz nazvanyiami csasztej tyela.

125

A kiküldetés helye Név

Beosztás

Dr. Pete István docens

Város intézmény

Időtartam

Prága Nemzetközi 8 nap Szlavisztikai Kongresszus Moszkva Lomonoszov 8 hónap Egyetem

Dr. H. Tóth Imre adjunktus Leningrád Herzen Peda- 1 hónap gógiai Főiskola Harmat Márta tanársegéd Moszkva Lenin Pedagó- 10 hónap giai Intézet Han Anna tanársegéd Leningrád Herzen Peda- 1 hónap gógiai Főiskola Jakócs Dániel tanársegéd Leningrád Zsdánov 2 hónap Egyetem

Idegennyelvi Lektorátus Dr. Bencze Györgyné vez. nyelvtanár Nizza Egyetem 1 hónap Tóth Béláné nyelvtanár Firenze Egyetem 1 hónap

•

126

Mikor

A kiküldetés jellege

Az előadás címe

1968. jún.—júl. tanulmányút 1968. szept.1969. febr.

1969. jún.—júl.

1969. júl. cserekapcsolat 1968. szept.— 1 éves részképzé1969. jún. 30. ses hallgatók kí-

sérőtanára 1969. júl. cserekapcsolat

1968. jún.—szept. .aspiráns

1969. júl. nyári egyetem 1969. jú1.—aug:

nyári egyetem

127

TERMÉSZETTUDÓMÁNYI KAR A kiküldetés helye Név

Beosztás

Város Intézmény

Időtartam

Alkalmazott Kémiai Tanszék Dr. Száll Tamás docens Nyugat-Berlin Freie Univer- 4 nap sitat

Állatélettani Tanszék Dr. Matkovics Béla docens Szófia Akadémia 2 hét és Egyetem

Állatrendszertani és Allatszervezettani Tanszék Dr. Ábrahám Ambrus ny. egy. tanár Dr. Biczók Ferenc docens

Szófia Anatómiai 8 nap Kongresszus Leningrád 3. Protisztoló- 8 nap giai Kongreszszus

Általános és Fizikai Kémiai Tanszék Dr. Haákl Lajos adjunktus Schkopau VEB Che- 5 hét m.ische Werke Buna

Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani. Tanszék Dr. Grasselly Gyula egy. tanár Prága IUGS 8 nap

128

Mikor

A kiküldetés jellege

Az előadás címe

1969. ápr. rendezvény

Einige Beitráge über dem Mechanismus der KostaneckiRobinson Reaktion.

1969. szept.—okt. tanulmányút

Information about the Research Work of Our Institute and My Own Research Interest.

Recherches ultrastrnxcturales des terminations nerveuses du corpuscule carotidien.

1969. júl. kongresszus Movements with Fotoinduction at Tetrahymaena Piriformis.

1969. márc. kongresszus

1969. júl.—aug. V. é. hallgatók vezetése

1968. aug. 18-24. XXIII. Nemzetközi Geológiai Kongresszus

9

DATE Évkönyv

129

A kiküldetés helye Név

Beosztás

•Város Intézmény

Időtartam

Biofizikai Tanszék Dr. Szalay László egy. tanár Krakkó KGST 1 hét Tubingen— 2 hét München — Bad Godesberg—Bochum Kijev 1 hét

Dr. Hevesi János docens

Varsó

Dr. Szalay Lászlóné adjunktus

Kijev Kijev—Minszk

KGST

1 hét 1 hét 2 hét

Algebra és Számelméleti Tanszék Dr. Csákány Béla docens

Phenjan

Kim Ir Szen Egyetem

2 hét

Dr. Gécseg Ferenc adjunktus

Winnipeg

University of Manitoba

1 év

A Matematikai Alapjai és Számítástechnikai Tanszék Dr. Kalmár László egy. tanár

130

Aiguilles— Université de 9 nap Párizs Paris, Centre de Linguistique Quantitative Moszkva Minyisztersztvo 4 nap Zdravoohranyenyija SzSzSzR Bécs Kammer fur 4 'tap Arbeiter und Angestellten fur Wien

Mikor

A kiküldetés jellege

1968. szept. 19-24.konferencila

1969. febr. 1-5. Minisztérium által kiküldött bizottság tagja 1969. jún. 15-23. kongre zus

Az előadás címe

Energy Migration in Protochlorophyll-chlorophyll Solutions.

Further Investigation on. the Relative Quantum Yield of Fluorescent Solútions. (Ketskeinéty Istvánnal.)

1969. febr. 3-9. konferencia 1969. jún. 15-23. ikongresszus 1969. máj. 5-21. tanulmányút

1968. dec. tanulmányút Reguláris primitív osztályok jellemzése.

Csoportelmélet és az automaták algebrai elmélete.

1968. szept. 1— tanulmányút On Certain Classes of E — 1969. aug. 31.

Structures.

1968. szept. Séminaire Inter- Qu'est ce que le linguiste nation:al . peut apprendre de la sémantique exacte du langage de la logique mathématique?

1968. dec. Mersdunarodnij Hozzászólás a hazai munkákszimpozium szo- nil a számológépes segítségcialiszticseszkih gel végzett orvosi diagnoszsztran tika terén.

1969. márc. meghívás Selbstreproduzierende Automaten. Über den •a'bstrakten Kern des Gödelschen Satzes.

9~

131

A kiküldetés helye Név

Beosztás

Időtartam

Intézmény

Város

Analízis Tanszék Dr. Szőkefalvi-Nagy Béla egy. tan ár

Egyetemek és 3 hét HelsinkiJyváskyla, Le- Akadémiák ningrád—Vilnius—Moszkva Csehszlovák 1hét Prága Tud. Akadémia Egyetemek és 3 'hét Bombta•y— kutatóintézetek Madras— Del.hi— Benares

Dr. Leindler László egy. tanár Greifswald Moszkva

Egyetem Sztyeklov Intézet

Dr. Durszt Endre adjunktus Bukarest

Román Tudo- 2 hét mányos Akadémia

Éghajlattani Tanszék • Dr. Boros József tanársegéd Ksiáikkó

Egyetem

1 hét 9 hónap

1 hét

Gazdasági Földrajzi Tanszék Dr. Krajkó Gyula docens

Dr. Pénzes István docens

132

Odessza— Baku— Tbiliszi— Szuhumi Odessza— Baku— Tbiliszi— Szu•humi

Odesszai Alla- 3 hét mi Tudományegyetem Odesszai Alla- 3 hét mi Tudományegyetem

Mikor .

A kiküldetés jellege

Az előadás címe

1968. szept.—okt. rendezvény

3 előadás a Hilbert-térről.

1968. nov. tanulmányút

3 előadás a Hilbert- térről.

1969. jan. rendezvény

5 előadás a funkcionálanalízisről.

1968. szept. cserekapcsolat On Plessner's Theorem 1968. nov.— munkavállalás 3 előadás „On Strong Suminability of Fourier Series" 1969. aug.

témából.

1969. máj. —jún.

On Embedding of Classes Hp. tanulmányút On the Geometrical Structure of Q-dilations in Hilbert Space.

1969. szept. konferencia

1969. jún.—júl. terepgyakorlat

vezetése 1999. jún.—júl. terepgyakorlat

vezetése

133

A kiküldetés helye Név

Beosztás

Időtartam

Város

Intézmény

Moszkva—.

Minszk Kijev

Tudományos 1 hét Akadémia Tudományos 1 éhét Akadémia

Kísérleti Fizikai Intézet Dr. Ketskeméty István egy. tanár

Dr. Pintér Ferenc docens Greifswald Egyetem 10 nap

Dr. Kispéter József adjunktus Baku— Tudományos 3 hónap Leningrád Akadémia Dr. Kozma László adjunktus Moszkva— Minszk Kijev

Tudományos Akadémia

1 hét

Tudományos Akadémia

1 hét

Kutatóintézet Egyetem Rothamsted Experimental Station, Egyetemek NDK Mikrobiológiai és Biokémiai Társasága Bundesamt far 3odenforschung

6 nap

Növényélettani és Mikrobiológiai Tanszék Dr. Szakai István egy. tanár Újvidék Belgrád Dr. Bertényiné dr. Varga Harpenden— Magdolna docens London— Oxford— Cambridge Dr. Ferenczy Lajos docens Reinhardsbrunn (NDK)

Dr. Vámos Rersö adjunktus Hannover

Dr. Kevei Ferenc tanársegéd Reinhards_ brunn (NDK)

Dr. Zsolt János tud. munka- Havanna társ

134

2 hónap

1 hét

3 hét

NDK Mikro- 1 hét biológiai és Biokémiai Társasága Universidad de 1 év La Habana

Mikor

A kiküldetés jellege.

1969. ápr. tanulmányút 1969. jún. kongresszus

Az eléadás címe

Zamecsanyija k vüpolnyenyiju unyiverszalnogo szootnosenyija. (Kozma Lászlóval.)

Further Investigations on the Relative Quantum Yield of Fluorescent Solutions. (Szalay Lászlóval.)

-1968. szept. cserekapcsolat 1969. ápr.—júl. tanulmányút Rezultatü isszledovanyij szelena -u szelenovü'h vüprjamityelej v nasim insztitute.

1969. ápr. tanulmányút 1969. jún. kongresszus

Zamecsanyij;a k vüpolnyenyiju unyiverszolnogo szootnosenyija. (Ketskeméty Istvánnal.)

1968. okt. cserekapcsolat 1969. febr.—ápr. British Council Plant Hormone Researches in ösztöndíj the Department of Plant Physiology of Attila József University (Szeged).

Some New Data on the Anti1969. máj. szimpózium fungal Effects of Steroid Glycosides.

1968. szept. tanulmányút Die Rolle des Kalkes bei der és konferencia Enstehung des Sodas und der „szik"-Bodenpropile.

1969. máj. szimpózium

Some New Data on the Antifungal Effects of Steroid Glycosides.

1968. nov.— külföldi munka1969. dec. vállalás

135

A kiküldetés helye Név

Beosztás

Város Intézmény

Időtartam

Növényszervezettani és Növényrendszertani Tanszék Dr. Horváth Imre egy. tanár

Dr. Simoncsics Pál docens

Tallinn

Varsó

SZU. Tudomá- 6 nap nyos Akadémiája és Asztrofizikai Intézete Egyetem 6 nap

Prága

Egyetem . 1 hét

Varsó

Lengyel Tudományos Akadémia

1 hét

Kharkov

Állami Egyetem

1 hónap

Chemische Werke

1 hónap

Radiokémiai Tanszék Dr. Gál Dezső egy. tanár

Szerves Kémiai Tanszék Dr. Weisz Imre adjunktus

Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Dr. Jáky Károly ,tanársegéd Schkopau

Idegennyelvi Lektorátus Dr. Halász Elődné nyelvtanár Edinburgh— London

136

4 hónap

Mikor

A kiküldetés jellege

Az előadás címe

1968. dec. koordinációs .értekezlet 1969. febr. koordinációs értekezlet

Vlijanye szpektralnovo szosztava szveta na metabolizm i effektivnoszty iszpolzovényija Szvetoj energii v rasztenijah Sinapis alba.

1968. aug. kongresszus

1968. szept.

Some Data on Liquid Phase Oxidation.

1969. jú1. nyelvtanfolyam

1969. júl.

termelési gyakorlaton levő hallgatók vezetése

1968. akt.— UNESCO 1969. febr. ösztöndíj

137

XXI. A HALLGATOK KÜLFÖLDI ŰTJAI ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR 20 hallgató 4 hétig munkán volt Stralsundban.

20 hallgató 4 hétig építőtáborban volt Greifswaldban.

20 hallgató 4 hétig munkán volt Stralsundban.

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR 25 hallgató 1 évs részképzésen tanult Leningrádban a Herzen Pedagógiai Főiskolán.

6 hallgató 1 évig tanult Greifswaldban.

2 hallgató 2 hónapos tanulmányúton vett részt Berlinben.

5 hallgató 2 hónapig különböző francia egyetemeken tanult.

1 hallgató fél évig kutatott a Krakkói Pedagógiai Főiskolán.

9 hallgató nyári nyelvgyakorlaton volt az NDK-ban, Finnországban, Angliában, illetve Olaszországban.

23 hallgató 1 hónapos cseretermelési gyakorlaton vett részt Kijevben, Leningrádban és Moszkvában.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR 1 hallgató 6 hónapig a Kijevi Állami Egyetem matematikus részképzése keretében tartózkodott külföldön.

139

XXII. A HALLGATÓKNAK JUTTATOTT KEDVEZMÉNYEK Az 1968. év során a nappali tagozatos hallgatók ösztöndíjára és . szociális támogatására: Felhasznált összeg Egy hallgatóra jutó átlagos támogatás

14 317 129 Ft 6 954 Ft

A felhasznált összeg részletezése jogcímenként Általános tanulmányi ösztöndíj Költségvetés terhére engedélyezett társadalmi tanulmányi ösztöndíj Népköztársasági ösztöndíj Szakmai gyakorlatos ösztöndíj Rendszeres pénzbeli támogatás Diákotthoni étkezés r Kedvezményes ebéd és vacsora Rendkívüli segély Tanulmányutak Kulturális szolgáltatás Gyakorló iskolák tanulói részére juttatott támogatás

1 549 107 Ft 1 073 745 Ft 304 800 Ft 538 460 Ft 3 107 508 Ft 6 740 891 Ft 417 680 Ft 412 600 Ft 90 928 Ft 81 410 Ft 5 974 Ft

141

XXIII. DIAKOTTHONOK, KOLL1 GIUMOK Bolyai János férfi kollégium Létszám: 188.

Igazgató: Bakos Mihály.

Seniorok: Molnár Miklós ö. gyakornok, Kalmár Pál ö. gyakornok.

Eötvös József férfi kollégium Létszám: 24.

Igazgató: Dr. Huhn Péter egyetemi tanár.

József Attila férfi diákotthon Létszám: 185.

Igazgató: Bakos Mihály.

Nevelő tanárok: Dr. Kristó Gyula adjunktus (félálláson), Dr. Ruszoly József adjunktus (félálláson).

Irinyi János női diákotthon Létszám: 444.

Igazgató: Keserű Bálintné.

Nevelő tanár: Kevei Ferencné tudományos munkatárs (félálláson).

Senior: Dreveni Irén tanársegéd.

Móra Ferenc női kollégium Létszám: 312.

Igazgató: Dr. Vörös Lászlóné.

Nevelő tanár: Micheller Magdolna.

143

0

XXIV. NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÖSZTOND!JAS HALLGATOK

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR 1. fokozat Kasza Ferenc III. évf. • Újvári József III. évf.

II. fokozat Borsódi György III. évf.

Konkoly Csaba. III. évf.

Kovács István II. évf.

Németh Pál III. évf.

Rácz László H. évf.

Váradi Katalin IV. évf.

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR I.. fokozat Csúri Károly IV. évf. magyar-francia-finnugor szak Janurik Tamás V. évf. angol-német szak II. fokozat Botond Ágnes II. évf. magyar-történelem-francia szak Budai Rózsa III. évf. magyar-történelem szak Csoknyai Vilma V. évf. magyar-orosz szak Ecsedi István IV. évf. történelem-régészet szak Hegyi András IV. évf. történelem-tud. szoc. spec. szak.

Horváth Lajos IV. évf. német-orosz szak Kertai Mária III. évf. angol-francia szak Kokány Mária V. évf. latin-régészet szak Maráz Borbála IV. évf. latin-régészet szak Nagy Mária IV. évf. magyar-olasz szak Penke Botondné Jancski Olga IV. évf. magyar-francia szak 10 JATE Évkönyv

145

Rácz Endre IV. évf. magyar-francia. szak Rákos István III. évf. magyar-történelem szak Szabó Tibor• IV. évf. francia-olasz szak Szántó Éva III. évf. magyar-történelem szak Temesvári Sarolta III. évf. angol-német szak TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

I. fokozat Czégé József III. éves fizikus Huhn András III. éves matematikus Marián Miklós V. éves biológus Simon Mária V. éves biológia-kémia szak Wéber Margit IV. éves kémia-fizika szak

11. fokozat Csirik János V. éves matematikus Gyurkovics Éva II. éves matematikus Mayer János V. éves matematikus Nagy Péter V. éves matematikus Szabad János V. éves biológus

146

xxv.

DOKTORRA. AVATOTTAK NÉVSORA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMANYI KAR 1968. december 22.

Antalffy György Antony Gábor Attila Asztalos László Bartha István Batta Lujza Baumann Irén Benda Antal Berecz Edit Bobák Agnes Paula • Bodzsár Mária Boros Béla Botschner Mária Magdolna Bugyi János Burai Judit Cserlaki László Csire Zoltán Csonka Éva Gizella Csörgő Éva Mária Csucska Mária Dabis Erzsébet Daróczi Irén Margit Dáni Mihály Debreczeny Agnes Katalin Dienes-Oehm Egon Árpád Dobó András Dombrádi László Dudás István János Eke Agnes Erzsébet Fábián Gabriella Feri Lenke Frizzi Lájos Gábor Zoltán Gönczi Mária 10*

Gyöngy Sándor Hevesi Mária Héjja Éva Rozália Hódi Mihály Horváth Czakó Ilona Horváth Ferenc Jakab Sándor Jakab Zsuzsanna Japport Katalin Jeney János Jován János Juhász Zoltán Jáger Julianna Margit Kallós Katalin Karácsonyi Annamária Károlyi Judit Karsay Sándor József Kazinczy Zsuzsa 52.. Kelemen József Kéri Erzsébet Kígyós Tibor Kiss Anna Zsófia Kiss Sándor Kládler Károly Kocsis István Komócsin Katalin Kovács Jolán Kovács Sándor Kovalcsik Valéria Kraszkó Mária Krattinger Márton Kurai Ernő Kurucz Irén 147

Kuti Katalin Lagzi György Lakatos Zoltán 70: Landeszman Irén Lankás Éva Mária Latkóczy Antal László Láng Péter Lindt György Lovászy Csaba Luczi József György Major Erzsébet Makra Piroska Marosi István Attila Mester Margit Mészáros János.

Molnár József Morvay Ferenc Nagy Endre János Nagy Gabriella Gizella Nagy Gyula Nagy László Nemessányi Ilona Németh Adalberta Nyitrai Beáta Mária Oláh Anna Mária Ozsvald Imre Ozsváth Zsuzsanna Papp György Pucsay Agnes Purgel József Rábai Károly Reisz János

Rissanek Klára Sal Mária Sándor Zsuzsanna Sáska Margit Sávai János Serfőző Terézia Siket István Simón Ferenc Spiegel Anna Steinhübel Etelka Sümeghy Csaba Almos Szabó István Szabó Sándor Szalay Katalin Kornélia Szamosvölgyi Zoltán Szederkényi György Székely Adám Székely Ferenc Szeri László Szigetvári Éva Szitás Benedek György Szomszéd Imre Szűcs Imre Szűcs Sándor Tadanaj János Tatár Magdolna Thiele Agnes Tollár Olga Vasók Emma.

Vincze Sándor Völgyi Béla

1969. március 29.

Adányi Attila Bagdi László Bakó András Balázs László Bálint Katalin Bánki Horváth János Bilák Ferenc 148

Bilák Ferencné Nagy Gizella Boros Albert Ferenc Csató Margit Dr. Császi Béláné Maurer Adél • Engi Sándor Erdélyi Miklós Jenő

Faragó István 46.

Farkas József 47.

Fábry Károly 48.

Ferenczy Róbert Ervin 49.

Frizzi Rudolfné Oláh Erzsébeb50.

Görgényi Gábor Gulrich József Grúz László Gyula Zoltán Hamzsa Béla Levente Jankó László Juhász Margit Kaáli Nagy Zsuzsanna Anna 58.

Kádár Levente Hunor Kevevári József György Kiss Valéria Erzsébet Kiss Zoltánné Stöszner Éva 61.

Rozália Koczihha Klára Koczka László Kovács Imre Dr. Kovács Istvánné Lovászi Veronika Kőszegi Tamás Lakatos Béláné Kovács Fran-69. ciska Lantos Lászlóné Ba lla Mária Lévy Zoltán László Lombay Tibor Lung Gyula Matajsz Pál Mikecz Miklós Molnár János Mucsy István Nagy Árpád

Nagy Dezső Némethy Sándor Oláh Lajos Béla Papp Gyula Paral László István Paral Lászlón Elekes Éva Paulovics Mihály Prendl Tibor Radics János Reszler Antal Rózsa Sándor Rózsahegyi Julianna Sári Mária Sátori Sándor Sisák Józsefné Hegedűs Ibolya Sivó Erzsébet Dr. Szabó László Lajos Szacsva Ferenc Szendrei Gábor Szili Mihály Takács Albert Tamás Géza Thúróczi Csaba György Ungi Józsefné Mészáros Erzsébet Varga Lajos Vercz Hajnalka Vida János Péter Vígh Ildikó Völgyi Mária Anna Zámbó Géza Károly Zsolnai Mária Weil György

1969. június 28.

Alexy Lászlóné Halász Mária Andrikó Ferenc Asztalos Ferenc Baráth Csaba

Berethalmi András Vilmos Berki László Bernáth V. Balázs Bozóki László 149

26.

Czap Lajos Dávid Sándorné Babor Mária 27.

Decsi Mária Zsófia 28.

29.

Deschu Edit 30.

Dósay László Dudás Pálné Borsai Etelka 31.

Fehérvári László Gyula 32.

Fehérvári Mária Gábos Erzsébet Gyügyei Klára Etel Király István Királyfi Tivadar Kopornyik Péterné Kecső Ilona Kósa Jánosné Tóth Éva Kovács Lajos Lestyán Agnes Ligeti (Nándity) Antal

Magyar Sándorné Farkas Irén Mészáros András Nagyfejeő Károly Paczolay Edit Emőke Pazár László Ray Enikő Ida Ágnes Szilágyi Dezső Szücs Zsolt Terényi György Terényi János Károly Tóth Sándorné Veibl Ilona Török Sándor Veréb Ilona Dr. Vogl Györgyné Szatmári Ilona ' Weszely Zoltán Zentai Nándor Zsendovits Júlia

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Báthory Zoltán Bécsy Tamás Blazovich László Ferenc Bors Julianna Anna Csakmag György Faludi Gábor Fekete Bertalan Fésűs András Fehér Géza Gálffy Sándor Jónás Ferenc Koczka János

Kovács Géza Kovács Péter Pesti János Sárközi István Siklós János Szántó Ferenc Vezér Károly Tompa Pál Ferenc Tóth Lajos (Jugoszlávia) Dr. Vize Lászlóné Szelei Éva Mária Wagner Ádám

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Aczél Attila Apjok József Bagdi Sándor Búzás István Csanálosi Sándor 150

Deák Györgyné Farkas Éva Donkó István Dreveni Irén Fazekas Géza Góbi János

28. Pál Agnes Emma Hesz Árpád Hetényi Magdolna 29. Pauleczky Ferenc Jámbor Aronné Kness Mária30. Rauscher Adámné Unyi Éva • 31. Sárosi Szilvia Jónás László Kedves Miklósné Schneider 32. Sohajda Imre 33. Sohár Tstván Jolán 34.

Kende Imre Sohár Istvánné Zárándy Márta Kiss Istvánné Kuthy Enikő Klinger Ádámné Végh Irén 35. Suhai Ferenc 36. Süli Árpád Korom József 37. Szász Kálmán Kulcsár Ferenc 38. Szitó András Márkus Jenő 39. Tánczos József.

Megyesi László Menyhárt Katalin 40. Taródi Béla Mihailovits Lehel 41. Uherkovich Ákos Nagy, Béláné Gellai Agnes 42. Újhelyi Lívia Nemes Gáborné Vetéssy 43. Várkonyi Zoltán István - 44. Veszelka Elemér Zsuzsanna Palotás Gábor

15l

.

. XXVI. DIPLOMAT SZERZETTEK NÉVSORA • d N VI RnT.r c7FTTUDOM ti

KAR

Nappali tagozat Abonyi János .Albert Katalin Antal Mária Magdolna Árva Edit Bagyin Pál János Balogh Imre Bathó István Gyula Belecz László Belényi Ilona Berényi Károlyné Hahn Katalin Margit Bernáth Katalin Békéssy György Lászlóné Sajti Emese Erzsébet Béres Magdolna Boga Tamás Lászlóné Massányi Hilda Márianna Bondor Ilona Boór Katalin Busch Márta Margit Csikós Margit Csoknyai Vilma Csordás Karola Csűri Károly Dancsó Mária Dettre Klára Katalin Dr. Dienes-Oehm Egonné Lám Edit Erzsébet Erdélyi Péter László Farkas Erzsébet Fatér Valéria Fábián Éva Anna Ferincz Éva

magyar—történelem orosz—történelem magyar—történelem orosz—történelem orosz—francia angol—történelem • magyar—történelem orosz—történelem magyar—orosz magyar—történelem magyar—német magyar—orosz magyar—angol francia—német magyar—orosz orosz—történelem orosz—történelem orosz—történelem magyar—orosz orosz—német németangol orosz—történelem orosz—német magyar—történelem magyar—történelem magyar—német magyar—történelem magyar—francia . magyar—német 153

Földényi Vera magyar-orosz Frankó Klára Éva magyar-orosz Garai Mária Agnes orosz-német Gáti Gyuláné Csata Katalin Irén orosz-történelem Gindeli Éva magyar-orosz Grabant Mária orosz-történelem Gramantik Eszter magyar-német Grin Igor magyar-orosz 38.. Grin Igorné Olexik Mária Klára magyar-orosz Hajnády Zoltánné Czimmer • • Teréz magyar-német Halasy Gáborné Varga Irén magyar-történelemHali János magyar-történelem Hegyi Katalin orosz-német Hetesy Zsuzsanna német-történelem Horváth Judit Agnes orosz-francia .

Ivity Mária orosz-német Juhász Márta Terézia angol-német Dr. Karvaly Béláné Molnár Klára Erzsébet magyar-orosz Kaszab Ímréné Luczó• Erzsébet magyar-orosz Károly Veronika francia-történelem Kemény Márta orosz-történelem Keveházy Balázsné Sipos Ilona magyar-angol Kima Miklósné Fazekas Éva orosz-francia Kiss Andrásné Horváth Zsuzsanna orosz-történelem Kis István Imre magyar-német Kiss Katalin Éva magyar-orosz Koch József német-történelem Kókány Mária Lujza magyar-orosz Komáromi Rebeka orosz-francia Komlóssy Akos Antal magyar-történelem Kopasz Mária magyar-orosz Kósa János András orosz-német Kovács Zsuzsanna német-történelem Körmöczi Katalin magyar-történelem-régészet spec. képz. _

154

Dr. Kristó Gyula Jánosné Fábián Ilona magyar-német orosz-történelem Kurunczi Jenő Gábor magyar-orosz Laskai Éva, Magdolna orosz-német Léka Sándor magyar-orosz Lékai András Mihály orosz-német Lukácsi Évá magyar-történelem Makra Mária Anna magyar-történelem Maurer Zsuzsanna orosz-történelem Mácsai István Mihály magyar-német-finnugor Márk Tamás magyar-történelém Máté Zoltán magyar-orosz Menner Katalin Éva magyar-történelem Mészáros Gábor magyar-történelem Mészáros Gábor Péter magyar-finnugor Mikus Mária német-történelem Muráth Ferenc Muráth Ferencné Péntek. orosz-német Judit magyar-orosz Nagy Katalin német-angol Nagy Piroska magyar-történelem Nagy Valéria magyar-francia Náray Zsuzsanna Mária magyar-orosz Ódry Melinda Annamária orosz-történelem Papp Klára Judit orosz-német Papp Zsuzsanna Irén magyar-orosz Pálinkás Márta Gizella angol-francia 89: Pásztori Veronika Mária Dr. Pipicz Imre Lászlóné. magyar-orosz Király Edit Éva magyar-történelem Pleskó Ilona Agnes orosz-német ' Pomázi Gizella Mária ' angol Pordány László Csaba magyar-német Romhányi Margit magyar-történelem Rozgonyi Éva Jolán Schmidt Józsefné Rigó Judit orosz-történelem Etelka német-francia Sági Mária orosz-történelem Sebők Matild Ilona .angol-történelem Selmeczi Terézia Erzsébet orosz-történelem Stettler Mihályné Torda Márta angol-finnugor Simoncsics Péter 155

orosz-német Szabó Katalin Emilia magyar-történelem Szabó Magdolna Mária orosz-angol Szabó Zoltánné Tóth Gabriella Szalai Józsefné Csikós Mária magyar-német magyar-orosz Szefcsik Etelka orosz-történelem Szendy Ilona magyar-német Szentágotai Ildikó orosz-történelem Székely Irén magyar-történelem Szilágyi Károly László francia-orosz Szloszjár Emília magyar-orosz Szőllősi Margit orosz-történelem Takács Magdolna Erzsébet Tolnai Józsefné Iványi Ildikó magyar-orosz Margit F. Tóth Gézáné Némedi magyar-angol Judit Tóth Sándor magyar-orosz Törőcsik Zoltán orosz-történelem magyar-orosz Török Virág Réka Turjay Valéria magyar-angol Ugrin Dorottya Ilona orosz-német Vancsa Mária orosz-történelem magyar-orosz Vangel Sarolta Vincze Paula orosz-német Dr. Záhonyi Ákos Vilmosné magyar-történelem Rádai Márta Zólomy Judit Margit magyar-.angol

Levelező tagozat Dr. Abod Imréné Hős Nagy Júlia Bogdán Lajos Bukovinszky Istvánné Laczkó Mária Csipes Antal Sándor Daka István Dormán Máténé Dittler Irén Gábriel Józsefné Úrkövi Hermina Géczi Éva 156

magyar-orosz magyar-történelem orosz-francia magyar-történelem német-történelem pedagógia pedagógia magyar-angol

Gottl Frigyes Halasy Gábor István Dr. Juhász Antalné •Gyifkó Mária Kálló György Kiss Jánosné Csáky Mária Kiszeli Lajos Korondy Zsuzsanna Kovács Ambrus Kruzslicz István Lengyel József Lovrity Endre Mari György Milos Lászlóné Szárnyas Mária Németh Sarolta Olasz Ferenc Opauszki Mihályné Kovács Margit Pig!niczki György Puppi József Dr. Sásdi Imréné Rabb Ilona Sík Mihály Sipos Katalin Stanitz Károly Dr. Suki Béláné Szentmihályi Klára Szalka Lajos Szekér Endréné Vetéssy Zsófia Szilágyi Enikő Szombath Gáborné Strommer Zsuzsanna Taba Sándorné Koós Hilda Takács Ferenc Takács Pál Sándor Török Ilona .

Túri Andrásné Bálint Éva Ugranyecz Gyula Várnagy Elemér Widder Károlyné Kovács Margit Zeke Ildikó .

történelem magyar-történelem magyar-pedagógia magyar-orosz magyar-pedagógia _ magyar-történelem magyar-történelem pedagógia orosz-történelem magyar-orosz magyartörténelem magyar-orosz német-orosz magyar-történelem magyar magyar-orosz pedagógia pedagógia pedagógia magyar-történelem történelem-orosz orosz-német magyar pedagógia orosz-német angol magyar-orosz magyar-történelem magyar-német történelem-orosz magyar történelem . pedagógia magyar-történelem pedagógia német magyar-orosz 157

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Nappali tagozat Matematika-ábrázoló geometria szakon Bakos Éva Katalin Kiszely Ilona Laczi Judit Lucia

Oravecz László Radnóti Klára

Matematika-fizika szűk

•

Asbóth József 20. Kőszegi Julianna

Bacsó Anna 21. László Klára

Benedek József Imre 22. Lőrincz Győző

Bernáth Sándor 23. Mészáros Mária

Blaskovics Juliánna 24. Ötvös Mária

Borók Ildikó 25. Petkovics Ildikó

Bozsó Magdolna Katalin 26. Pocsai János

Csorja Id•a, Anna 27. Rákos Csaba Gyula 23. Ringler András Demeter Erzsébet

Ecseri Anna 29. Simon Gyula

Fekete Katalin 30. Stein Erzsébet 31. Stiftinger Mária Fekete Mária Margit

13. Füleki Mária 32. Süvegh Ágnes Julianna

Griecs András 33. Szántó Péter Hegedűs Magdolna Valéria 34. Szeberényi Julianna

35. Szőrényi Tamás József Istók Katalin

36. Tóth Eszter Karsay Ilona Rózsa Keczeli Mészáros Mária Jolá n37. Vágó Katalin Mária

Kéri Katalin 38. Velő Irén Rozália

Matematikus szak Benkő Anna Mária Csirik János Dévény Ilona Mária Hahn Edit

Lapis Péter Pál Mayer János Péter Nagy Péter Tibor Tamás Géza

Kémia-fizika szak Benda Mihály József Fekete Irén Éva 158

Fördős Anna Karasz, Éva Mária

Koós Margit Maróti László Oncsik Erzsébet Etel Nagy Ernő Géza Schaffer Béla Albert

Szemenyei Sándor Szőke Mária Magdolna Takács Rózsa Visontai Márta Kata li n

Biológia-kémia szak Antal Anna-Mária Baráth Katalin Mária Bálint Magdolna Bohony Edit Czipszer Mária Dobos Ilona Irén Feledi Adrienne Mária Gulkai Katalin Hidasi György Hirczi Katalin Horváth Kata lin Kádár Géza Antal Kerepeczky Judit Kicsák Katalin

Kovács Anikó Mencser Mária Rozália Palágyi András Pallós Mária Magdolna Peregi Imréné Zsivin Zsuzsanna Simon Mária Margit Takács Edit Tóth György Tóth Ilona Varga Margit Zalatnai Irén Zentai Kata li n Zsuffa Veronika

Biológus szak

Berek Imre Miklós 8. Ozsvár Anna Mária

Csorba Imre György 9. Petri Ildikó Magdolna

Gombás Margit 10. Rajki Erzsébet

Juhász Julianna 11. Siklósi . Csaba László

Kovács Ilona 12. Szabad János Malachowski Katalin Sarolta 13. Téren József

Marián Miklós Elemér 14. Visnyovszky Éva Margit

Biológia-földrajz szak Bankovics Attila Bedő Zsuzsanna Mária Béla Dénes Zoltán Fekete Jenőné Hargittai Erzsébet Herczegh Katalin Károssy Csaba Ákos Kiss Győző Koczor Lajos

Kordás Zoltán Mihály Kordás Zoltánné Demeter Margit Etelka Kőhalmi Klára Ilona Lantos Katalin Anna Mohácsi Erika Mustárdy László Endre Szakadáti Ell e Ilona

159

Dr. Szolcsányi Jánosné Küpryl8. Tassi Mihályné Újvári Judit Antónia Ilona Julianna Takács László Mihály 19. Veres Márton Károly

Földrajz-földtan szak Kaszab Imre Ferenc 3. Mikle Baráth Mária Ilona Kuti László Rikárd

Vegyész szak A) Szervetlen és analitikai kémia Berkes Mária Veronika Nagy Ilona Péter Antal

Sándor László Szabó Gábor Tóth Géza Károly

B) Szerves kémia Árvai Pál Ferenc Balogh Károly Czombos Rozália Csete Klára Dudás Tibor Erdőhelyi Ágota Gera Emília István László Jezerniczky Ágnes Lett Sarolta Gabriella Lovas Katalin Lucia

Percsich Kálmán Antal Sisák József Soós Katalin Simon Ilona Szentesi Gyöngyi Torday Ágnes Mária Tóth Zsuzsanna Török István Vass János Pál Végh László Miklós

C) Általános és fizikai kémia Bozsó Ferenc Böde Éva Hajdú Éva Iványi Judit Joó Béla Karácsony Éva Kiss Zsuzsanna Nagy Andrea Raskó János Rétháti Mária Magdolna 160

Soós István Stefanovics Mária Szekér Ilona Anna Szita Klára Szőnyi Tamás Szűcs Enikő Tarjányi Éva Török Éva.

Zsulán Agnes

D) Kolloidika

Barta Agnes Basa Erzsébet Csanádi Erika Dani Ferencné Tari Katalin

.5. Kovács Katalin 6. Krassói .Anna 7. Móra Edit 8. Paésa Anná Mária

Levelező tagozat Matematika-fizika szak 5. Wekszli Imre Árpád Borsos Ferenc 6. Wekszli Arpádné Bondár Dankó Ágota Pénzes Sándor Emil Mária Pluhár Mihályné Bagó Mária Magdolna Biológia-kémia szak Csernus Jánosné Hegedűs 3. Kohn .Irén Mária 4. Szilágyi Ilona Mária Király Emőke Mária Biológia-földrajz szak Dr. Erdős Sándorné Tóth Szélig Márta Gizella Márta Mária 4. Szabó Pálasé Suhai Sándor Komlovszy Ildikó Suhai Sándorné Kémia szak 1. Zsoldos Miklós

Biológia szak 1. Dely Mátyás

2. Gaál Ferenc

Földrajz szak Boross Ferenc Gyömbér István Hajnal Józsefné Roczkó Lyubinka Huszár István 11 JATE Evkönyv

Katona Gizella Lőre Borbála Ludván István Muszta János Pintér Tiborné Szabó Stefánia 161

Schuller Ferenc Szappanos Albert Tegyi József

Vári Györgyné Balpataki Rozália

Matematika szak i. Benedek Gáborné Szegfy Julianna 2. Kruchió Gáborné Mucsi Katalin

162

Soós Zsuzsanna Julianna Tinger János Zsoldos Miklósné Hegyesi Katalin

s

Felelős kiadó: Dr. Márta Ferenc Megjelent 500 példányban. 10,25 A/5 ív terjedelemben.

Készült linószedéssel, íves magasnyomással az MSZ 5601-59 .és az MSZ 5603-55 szabványok szerint 70-2543 — Szegedi Nyomda