Az egyetem szíve

A2004-ben felavatott TIK „az egyetem szíve”, ahol az egyetemisták és oktatóik számára legfontosabb szolgáltatások koncentrálódnak. A József Attila Tanulmányi és Információs Központ, azaz a TIK az SZTE „zöld zászlóshajója”, ahol a fenntarthatóság jegyében számos környezetbarát megoldás járul hozzá az egyetemisták környezettudatos szemléletének formálásához.

Jelenleg mintegy kétmillió nyomtatott és elektronikus dokumentumával támogatja az egyetemen folyó oktatást és kutatást az SZTE Klebelsberg Könyvtár, amely a TIK 25 ezer négyzetméteres üvegpalotájának 4 emeletén kapott helyet. Szolgáltatásait naponta 2-3 ezer egyetemi polgár és szegedi olvasó igényli és éri el. A szegedi egyetemi bibliotékát a világ legszebb 50 könyvtára közé választották.

Immár 130 éve az eredeti reneszánsz stílusú rács díszíti az SZTE ÁJTK Tisza Lajos körút 54. számú széképületének főbejáratát.

Bátorságról és kitartásról tettek tanúbizonyságot a szegedi 3. Honvéd Huszárezred tagjai az I. világháborús csatákban. E hőstettekre és a hősi halottakra emlékezve és emlékeztetve avatták föl a magas talapzatra állított lovas szobrot a Reökpalota előtti terecskén. A műalkotás hátat fordít a jogi kari épületnek, aminek „Lófara” lett a közkeletű neve. Ez a szegedikumnak számító név korábban azt a kocsmát illette, ami – felújítása előtt – a Reök-palota sarkán működött.

Változatos formavilágával, kapuzatának díszeivel, sárga színével vonzza a tekintetet az SZTE Általános Orvostudományi Kar széképületévé lett régi Márer-ház. A Tisza Lajos körút 109. szám alatti dékáni hivatal épületében kialakított SzentGyörgyi-emlékszoba a kutatói pálya iránt érdeklődők zarándokhelye. A szegedi orvosképzés nemzetközi hírű professzorainak arcképcsarnoka a szomszédos épületben, a Tisza Lajos körút 107. szám alatt, a Szent-Györgyi Albertről elnevezett Klinikai Központ elnöki hivatalában is megtalálható.

Szeged legrégebbi részén, az úgynevezett Palánk zegzugos utcái és házacskái helyére Korb Flóris és Kappéter Géza tervei alapján húzták föl a kor modern klinikasorát.

Új szokás, hogy a hatodévet sikeres vizsgával zárók önfeledten megmártóznak a Dugonics téri szökőkútban.

Az északi klinikakert ikonikus épületéből a sebészet délre, a Semmelweis utcai „vadiúj” tömbbe költözött. Ezt a 2014-ben átadott, 265 ágyas Petri Gábor Klinikai Tömböt és az 1986-ban épült, 410 ágyas „újklinikai épületet” összekapcsolták, ami így egy „H” betűt formáz. Ez a déli klinikakertbeli, helikopter-leszálló toronnyal is ellátott szegedi Hospital országosan egyedülálló egészségügyi központ: integrált magkórház.

Aszegedi úgynevezett Tukacs-ház (Tisza Lajos körút 79.) ad otthont az SZTE Bartók Béla Művészeti Karnak. A szomszédos épületet (Tisza Lajos körút 81.) a konzervatóriummá alakulás támogatására 1990-ben kapta meg a zenei képzőhely. A Dél-Alföld egyetlen zeneművészeti felsőoktatási intézményéből a festészet, a grafika, a szobrászat szakot is oktató művészeti kart fejlesztenének a BBMK mai vezetői.

Bartók Béla magyarországi tartózkodása időszakában

Szegeden adta a legtöbb koncertet, Budapesten kívül. Ezek közül az 1925. április 2-i zongoraestjén, a

Kass-szálló dísztermében jelen volt az egyetemista

József Attila költő is. A világhírű zeneszerző emléke előtt névválasztásával is tiszteleg az SZTE BBMK, amelynek hangversenytermében Bartók Béla és

Kodály Zoltán mellszobra várja a tehetségeket.

AMÁV impozáns irodaházából frissen lett egyetemi épület harmadik emeletén működött a bölcsészkar, a földszinten fogászati és állatrendszertani klinikát és néhány földrajztermet helyeztek el. Az épülethez 1930-ban toldották hozzá az Auditórium Maximumot, az alagsorban torna- és vívótermet alakítottak ki. Szegedi bölcsészhallgatóként például Radnóti Miklós is járt az épületben; itt tartott előadást – többek között – a „legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor néprajztudós. A szegedi bölcsészműhelyben lépett az egyetemisták elé a Nobeldíjas Kertész Imre. A múlt század ’70-es éveiben itt tartotta filmvetítéseit az Art Kino; próbáit a JATE Néptánccsoport, bemutatóit az Egyetemi Színpad. A szegedi egyetem legnagyobb előadóterme az Egyetem utca 2. szám alatti „AudMax” volt a TIK kongresszusi termének elkészültéig.

Történelmi emlékhellyé minősült az SZTE BTK főépületében az „AudMax”, mert a szegedi diákok által 1956. október 16-án itt megfogalmazott követelések készítették elő a forradalmat. Az SZTE BTK széképülete és a TIK közötti parkban fölállított Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége emlékművén az is olvasható: „Ahol a forradalom lángja föllobbant – Auditórium Maximum”. „Mi, szegediek, megtettük az első lépést...”