Firk-ÁSZ

Z S Á k Fir A TÁMOP3.2.3/A-11/1-2013-0058 azonosító számú „Válaszutak…” című projekt kiadványa

Zsombó, 2014.

Firk-ÁSZ Elektronkus újságírás műhely

Tartalomjegyzék Csemer Boglárka BOGGIE /Interjú/...............................................................4 „Fűz-de” kosárfonó műhely.............................................................................6 „Igazgyöngy” gyöngyfűző szakkör...................................................................8 Interjú Hajdu Lajossal, a József Attila Közösségi Ház és Könyvtár intézményvezetőjével......................10 Firk-ÁSZ tabló................................................................................................12 Interjú Csányiné Barna Klárával, a TAMOP 3.2.3. projekt-koordinátorával.......................................................14 Reformkonyha Kálmán Renátával..................................................................16 Firk-ÁSZ elektronikus újságírás szakkör.........................................................18 „Válaszutak...” program zárása......................................................................20 „Kuckó” építész szakkör..................................................................................21 DUE 2014.......................................................................................................22

3

Csemer Boglárka A második félévben lehetőségünk nyílt neves előadókkal interjút készíteni, így a BOGGIE formáció énekesnőjét, Csemer Boglárkát választottam interjúalanynak, mert ,,Beleszerettem egy érzésbe”...

Mikor kezdtél el érdeklődni a francia nyelv és kultúra iránt?

Még a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahova jártam.

Ott az osztályfőnököm francia nyelvtanár volt és itt kezdődött el a francia nyelvvel és kultúrával való megismerkedésem.

A francia nyelvet még mindig kevesebben beszélik, mint az angolt - nem gondolkodtatok angol nyelvű dalok írásán is?

Vannak a lemezemen angol nyelvű dalok is, de a franciát jobban beszélem, így a dalszerzés folyamán több dal születik francia nyelven.

4

Abba az érzésbe amit érzek, amikor a zenéjét hallgatom. Meg szerettem volna közelebbről ismerni Őt. Minden pillanatát élveztem a munkának, jó volt „újságíró” bőrbe bújni, majd elsajátítani a szerkesztés csínját-bínját...

A Parfüm című számotokat valamilyen nyelven lassan mindenki megismeri.

Számítottál ekkora sikerre a videoklippel?

Hát ekkorára nem. Ez egy egészen gyönyörű dolog, ami most velem, a dallal és a klippel történik.

Régebben Csemer Boglárka Quartett néven ismertek Titeket, miért változott meg a formáció neve?

gén rádöbbentünk, hogy ez egészen más, mint amit eddig a quartet képviselt.

Túlmutat a quartet néven és nem akartunk egy jazz-re asszociáló névvel tovább működni. A BOGGIE a keresztnevem franciásított leírása és egyben a művésznevem is.

Mit jelképez a logód, a kismadár?

A logo egyben egy virág, mint ahogy a nevem is. A madárka pedig egy jelző, amivel sokszor illeték már a hangomat.

Amikor elkezdtem az első lemezemen dolgozni a zenész-és szerzőtársammal, Sebestyén Ez egy egészen gyönyörű Áronnal, akkor dolog ami most velem, a dalszerzési a dallal és a klippel folyamat vé-

történik.

Milyen élményekkel tértetek haza anno Párizsból a fellépés után?

Eddig kétszer volt alkalmam fellépni Párizsban és mind a két élmény borzasztóan megerősített abban, hogy működőképes külföldön is a produkcióm és hogy nem lehetetlen külföldön koncertezni.

A közönség teljesen felszabadult, lelkes és aktív résztvevő. Szóval rengeteg energiát adott a további munkámhoz.

Terveztek-e még visszamenni, vagy esetleg más külföldi fellépésetek lesz-e a közeljövőben?

Persze, tervezünk. Pár napja jöttem haza Hollandiából, ahol a Rijksmuseumban adtam koncertet Sinha Róbert gitárművésszel - nagyon jól sikerült. Nyáron úgy néz ki, hogy megyünk Brüsszelbe, ősszel pedig szeretnék egy turnét a környező országokba az új lemezemmel.

A zenélés is egy olyan terület, ahol az ember kreativitása néha megrekedhet. Mi adja számodra a legfőbb motivációt, megújulást?

Még nem vagyok olyan nagy múlttal rendelkező dalszerző. Eddig 1 lemezem készült el, így szerencsére még nem vagyok híján az ötleteknek, a kreativitásnak.

De egyébként az élet és annak minden szegmense ösztönöz.

Mik az új álmok a jövőre nézve, van-e olyan díj, elismerés, amely után vágyakozol?

Sok mindennek örülnék, de a fontos, hogy továbbra is szép és jó dalok szülessenek.

Szóval arra vágyom, hogy hasonlóan sikeres legyen a második albumom is…

Interjú: Farkas Éva, 2014.

Fotó: boggieofficial.hu

5

A TAMOP 3.2.3 program keretében működő szakkörök lassan lezárulnak.

Farkas Zoltánné Nellivel beszélgettünk a kosárfonás csodájáról, az első lépésekről, a két év tapasztalatairól és élményeiről...

Mióta foglalkozol kosárfonással, minek hatására kezdtél érdeklődni ez iránt a szép mesterség iránt?

„Fűz-de”

kosárfonó műhely

kosárfonás alapjaival. Utána egy kosárfonó mester foglalkozásain igyekeztem a tudásomat gyarapítani.

Mi jelenti a legnagyobb Gyermekkorom óta érdekihívást a kosárfonás terén? keltek a népi mesterségek, a kézműves mesterek által Az idő hiánya az, ami a leglétrehozott remekművek, nagyobb problémát okozza. amelyekkel otthon, de még Hiszen nekem is rengeteget inkább a nagyszüleimnél takellene még tanulnom, lálkoztam. Kimondhatatlan gyakorolnom. Új fonási öröm volt technikákat számom- „(...) egymásnak segítő kis is szeretnék ra, amitársaság a mienk. Szerintem tanulni! kor több büszkék is arra, hogy ők a mint „kosarasok”.”

Milyen 20 éve a szakmai elismeréseket lehet kézműves szakkörvezetői elnyerni itthon/külföldön? tanfolyamon alkalmam nyílt megismerkedni a

6

A népművészeti egyesületek segítségével bizonyos feltételek teljesítése mellett zsűriztetni lehet a kész alkotásokat. A legelismertebb alkotók a népművészet mestere címmel büszkélkedhetnek. Mint szakma, / nem könnyű/ megélhetési lehetőséget is nyújthat.

A modern mindennapokban mennyire értékelik a hagyományos kézzel készült használati tárgyakat az emberek?

A mai világban nagyon kedveltek a kézműves termékek. Akár használati-, akár dísztárgyként is szinte

minden lakásban fellelhetők. Talán a népszerűségének is köszönhető, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az egyes tanfolyamok, sőt kimondottan kézműves iskolák iránt is!

furnér aljakra kezdtük a fonást. A szegés elsajátítása után jöhetett az igazi kihívás, az alj fonása.

Mivel tudod motiválni a gyerekeket a szakkörön?

Szerencsére nem kell a fejemet törni a motiváláson!

Hiszen mindenki nagyon lelkes, mivel óráról, órára Az idén is egy jó kis csaújabb kis remekműveket patot sikerült összehozni! hoznak létre. Nagy örömEgymásra mel tölti el őket, Számomra ez az figyelő, egyha új alapanyaggal más munkáját egész tanfolyam egy dolgozhatnak, megvalósult álom! elismerő, ha vagy, ha egy új fokell egymásnak nást, vagy szegést segítő kis társaság a mienk. próbálhatnak ki.

Szerintem büszkék is arra, hogy ők a „kosarasok”. Így, hogy közel két éve tartod a TAMOP Milyen fejlődési fázisok kosárfonó foglalkozást, vannak – mit érdemes mit tartasz a legnagyobb ezekben a szakaszokban élményednek, legjelentősebb készíteni? tapasztalatodnak az elmúlt időszakból?

Fűzvesszőnél a kosáralj volt az első nagy lépés s csak Nehéz a legnagyobb élutána következhetett a koményt kiemelni. Számomra sár fonása, majd a szegése. ez az egész tanfolyam egy A peddignádnál gyorsabb megvalósult álom! Látni a volt a siker, mivel ott kész gyerekek büszke, örömteli Érezhető-e a közös kosárfonás közösségépítő szerepe a gyerekek körében?

tekintetét egy-egy saját remekmű elkészítése után, vagy hallani a szülők elismerő, dicsérő szavait gyermekeik ügyessége láttán. A hab a tortán, az év végi kiállítás, amikor mindenkinek megmutathatjuk, hogy ezek a kiskezek a 21. században is ügyesen művelik ezt az ősi mesterséget, amit kosárfonásnak hívnak!

Interjú: Gombi Anna, Csányi Mónika

7

„Igazgyöngy”

gyöngyfűző szakkör

Tóth-Kelemen Erzsébettel az „Igazgyöngy” gyöngyfűző szakkör vezetőjével beszélgettünk, a gyöngyfűző mesterségről, kihívásokról, elismerésekről, valamint a két év tapasztalatairól.

Mióta foglalkozol gyöngyfűzéssel, mi motivált, hogy megtanuld ezt a sok türelmet igénylő mesterséget?

Gyermekkorom óta, kb.

8-9 éves voltam, amikor a nyári szünidőben próbáltam elsajátítani a gyöngyfűzés alapjait, a szülőfalumban sokan fűznek gyöngyöt, így volt kitől tanulnom. Édesanyám, szomszédjaim, akkoriban a szomszédolás alatt gyöngyöt fűztünk..

Mi jelenti a legnagyobb kihívást a gyöngyfűzés terén?

Az új minták, technikák megtanulása, kivitelezése, valamint a gyöngy minőségéhez és méretéhez való alkalmazkodás.

8

Milyen szakmai elismeréseket lehet elnyerni itthon/ külföldön?

hagyományos gyöngyből készült ékszereket, kiegészítőket az emberek?

Magyarországon a nagyobb Manapság is sok nő értékeli a népművészeti alkotásokat népművészeti egyesületek szerveznek zsűrizéseket és szeretik viselni azokat.

Szeretettel fogadják és haszévente 1-2 alkalommal.

A zsűrizett termékeket kanálják a gyöngyből készült kiegészítőket. tegóriákra osztva értékelik és a legszebb darabokat akár külföldi megrendelésre is Okozott-e nehézséget a továbbítják. Mindemellett különböző korosztályú itthoni értégyerekek „Manapság is sok nő kesítésre is összehangolása, van lehetőség, értékeli a népművészeti a közös sőt külföldi alkotásokat és szeretik munka? kiállításokat is viselni azokat.”

Olyan gyeszerveznek a rekek jelentkeztek a gyöntovábbjutóknak. gyfűző szakkörre, akik szeretnek apró gyöngyökkel A modern mindennapokban dolgozni, így nincsen gond mennyire értékelik a velük, nem nehéz a velük

való foglalkozás. A nagyobbak szívesen segítenek a kisebbeknek, harmónia jellemzi a csoportot.

Milyen fejlődési fázisai vannak a gyöngyfűző mesterség elsajátításának– mit érdemes ezekben a szakaszokban készíteni?

Szépen dolgoznak, és szeretik is csinálni a feladatokat.

Ránéznek egy minta rajzra és egy kis gyakorlás után

máris tudják, hogyan is kell elkezdeni egy nyakláncot, karkötőt. Egyre nehezebb munkákat készítünk, fokozatosan haladunk előre, így mindenkinek lehetősége van fejlődni.

alap és haladó technikáit.

Sokan otthon, családi körben is gyakorolnak, lelkesen készülnek…

Mi jelentette számodra a legnagyobb élményt az elmúlt két évben?

Nagyon örvendek, hogy az itt élő gyerekeknek megtaníthattam a gyöngyfűzés

Interjú: Adai-Simon Sarolta, Bozsó Barbara, Csányi Mónika

9

Interjú

Hajdu Lajossal

Hajdu Lajos interjú Hajdu Lajos, a József Attila Közösségi Ház és Könyvtár intézményvezetője volt beszélgetőpartnerem, akivel az elmúlt év TAMOP-os szakköreinek élményeiről, és nem utolsó sorban a Közösségi Ház ezzel kapcsolatos pozitív tapasztalatairól beszélgettünk.

“A TAMOP 3.2.3 közel két éve működik a József Attila Közösségi Házban.

Milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok a projekt révén?

Pozitívan csalódtam a fiatal generáció hozzáállásában.

Láttuk, hogy őszintén kíváncsi alkotóvággyal és szeretettel tették mindazt amit a programok nyújtottak számukra. A jövőben mindent megteszünk, hogy hasonló lelkiismerettel és kitartással dolgozzunk mi mindannyian, mint azt a foglalkozás vezetőktől láttunk.

10

Milyen pluszt adott a TAMOP 3.2.3 a Közösségi Ház mindennapjaihoz?

A közösségi ház egy értékalkotó tér és ennek a szellemnek be kell járnia az épület minden zugát. Nos ez nagy örömünkre megtörtént a TAMOP 3.2.3 segítségével.

Saját példámból is tudom, hogy a mai gyerekek “naptára” is kellően tele van programokkal, ezzel együtt motivált, lelkes kis csapatok gyűlnek össze nap mint nap, élettel, mosollyal megtöltve a közösségi házunkat.

Mit tartasz a projekt legfontosabb céljának a településre vonatkozóan?

A gyerekek - több esetben már tinédzserek - szabadidejük terhére olyan tevékenységgel foglalkozhatnak, ami egyéniségük, személyiségük fejlődésére biztosan pozitív hatással van. Így a családok otthoni délutánjai túlnyomórészt az örömteli felhőtlen együttlétre szorulhat. Bizonyára vannak családok ahol ez nem pont így van, de nekünk törekednünk kell arra, hogy gyermekeink minél értékesebb tevékenységgel töltsék el felszabaduló idejüket, látva a könnyű alternatívák ellenőrizhetetlen hatását egy fejlődő kisemberre.

Mi okozta a legnagyobb nehézséget a szakkörök szervezésénél?

A cél, hogy a szakkörök minden résztvevője meg legyen elégedve és még véletlenül se legyen akadályoztatva abban, amiért a foglalkozás létrejött. Nincs tudomásom nehézségről és minden erőmmel azon leszek, hogy a jövőben se legyen ilyen.

Mit gondolsz, mi a legnagyobb pozitív hozadéka a műhelymunkának?

A közösségi együttlét, az alkotás vágyának kiteljese-

dése, manifesztálódása és mindennek a gyermekek általi továbbvitele. Látom a szülők arcán is a büszkeséget. Erre is nagy szükség van, mivel ez egy olyan plusz kapocs, amit már ennek a műhelymunkának a eredményeként kell értékelni.

információt, úgy, hogy még a legkisebbek is tökéletesen vissza tudják azt adni.

Másik fontos tapasztalat, hogy nem szabad megijedni akkor, amikor újdonságként szeretnénk egy foglalkozást elindítani. Ide is kapcsolódik a válaszom elejéről a kitartás.

Mit tanultatok a projekt révén?

Ha egy szóval, vagy mondattal kellene jellemezned a projektet, mi lenne az?”

Kitartást, türelmet a gyerekekkel szemben, erre hívom fel a kollégáim figyelmét, illetve ők is láthatják, és tapasztalják mennyire részletesen át lehet adni egy

Szellemi, tárgyi értékalkotás, értékmegőrzés a közös alkotótérben.

Interjú: Csányi Mónika

11

TAMOP 3.2.3. Elek Firk-Á

Németh Ádám

Csányi Mónika (foglalkozásvezető)

Adai-Simon Sarolta

Bozsó Barbara

ktronikus újságírás műhely ÁSZ 2013/2014

Barna Jázmin

Gombi Anna

Ökrös Gréta

Farkas Éva

Interjú

Csányiné Barna Klárával Csányiné Barna Klára, a TAMOP 3.2.3 projekt-koordinátora volt másik beszélgetőpartnerünk, akit az elmúlt két év TAMOP-os tapasztalatairól, céljairól és a program során tanultakról kérdeztünk.

A TAMOP 3.2.3 közel két éve működik a József Attila Közösségi Házban.

Milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok ezidő alatt a projekt révén?

Minden pályázat és annak megvalósítása új kihívásokkal és megoldási technikákkal gazdagítja a vele foglalkozók életét.

Több intézménynek, különböző területek képviselőinek, sok résztvevőnek kellett egymáshoz igazodnia a projekt időszaka alatt, s mindennek koordinálása – a különböző elvárásoknak való megfelelés – kreativitásra sarkallja a vele foglalkozókat. A két év alatt számtalan figyelembe vehető visszajelzést kaptam, melyekből a következő hasonló programoknál jól lehet

14

profitálni. Túl a szakmai munka nem elhanyagolható eredményén, hasznos hozadéka az időszaknak az emberismeret- és munkaszervezés területén szerzett tapasztalat– önmagamat és a programban résztvevőket tekintve egyaránt.

Mit tartottatok a projekt legfontosabb céljának a településre vonatkozóan?

Régi és igaz megállapítás, hogy egy településnek nincs jövője, ha múltját nem ismeri. Az értékőrzés és értékteremtés céljait helyi szinten kell megteremteni, hiszen megfelelő alapok nélkül nincs mire építeni.

A projekt keretében lépéseket tettünk azért, hogy a hagyományőrzés, az iden-

titástudat növelése ne csak a hangzatos kifejezések, hanem valódi tartalommal bíró fogalmak legyenek. A program elsődleges célja amellett, hogy a résztvevő gyermekek kompetenciafejlesztése megvalósul -, régi népi mesterségek, hagyományok helyben élő

mesteremberek segítségével történő felelevenítse, s mindennek az elektronikus média közreműködésével hitelesen közvetítése, kiemelve a valóban fontos értékeket – bízva abban, hogy azok a két év alatt integrálódnak a foglalkozásokon résztvevő gyermekekben.

Mi alapján választottátok anno a szakkörök tevékenységeit?

A választás nagyon egyszerű volt, hiszen a József Attila Közösségi Ház és Könyvtár előző évben is megvalósítója volt TÁMOP programnak képzőművészet- és színjátszás területen, azok az új projektben a „nem választható” szegmenst képviselték, a többire beneveztünk, mivel azok mesterei a településünkön élnek – így gyakorlatilag három év alatt az összes pályázható kategóriát kimerítettük.

Mi okozta a legnagyobb nehézséget a szakkörök szervezésénél?

Nem volt könnyű a foglalkozásokon résztvevő gyermekek egy időben egy helyszínre való terelgetése, hisz az iskolások nagyon elfoglaltak, sok irányba elkötelezettek (szakkörök, sport- és művészeti foglalkozások, stb). Bár mindannyian lelkesek voltak, mégsem mindig sikerült lemondás nélkül a tervezett műhelyfoglalkozásokon részt venniük. Ami többeknek súlyos teherként nyomta a vállát, az az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése, mely nélkül a pályázat nem elszámolható – de mert mindennek ára van, és ezt nem lehetett elkerülni, bár nem mellékzöngék nélkül, de – megoldottuk.

Mit gondolsz, mi a legnagyobb pozitív hozadéka a műhelymunkának?

A résztvevő gyerekek az elméleti és produktív szakaszban területenként alkottak egy-egy csoportot, melynek előnye az egymás segítése, a csoportkohézió erősödése, az „együtt tapasztalás” él-

ménye, a másik bátorítása volt. Kiscsoportos kreatív (tanuló/alkotó) szakaszban az aktivitás mellett az önállóság-, tapasztalatok alkotásba illesztése és a megoldás-orientáltság is teret kapott. Foglalkozásainkon felhasználjuk a népi mesterségek hagyományos alapanyagai és eljárásai mellett a mai kor modern anyagait és újszerű technikáit is.

A program tanuló és tanító számára örömöt és kikapcsolódást jelent, hiszen mindenki a saját tempója és ízlése szerint hozhat létre egyedi alkotásokat, miközben látványosan fejlődik kézügyessége és kreativitása.

Mit tanultatok a projekt révén?

Türelmet…, csoportban való munkát.

Ha egy szóval, vagy mondattal kellene jellemezned a projektet, mi lenne az? Értékteremtő…

Interjú: Csányi Mónika

15

Reformkonyha

Kálmán Renátával A DOMINO Közhasznú Alapítvány szervezésében tekinthettünk be a reformkonyha világába Kálmán Renáta, kineziológus és táplálkozási tanácsadó kalauzolásával. Három, egymást követő pénteken zajlottak a „foglalkozások” a Közösségi Házban, amelyen mind a kisebb és mind a nagyobb korosztály részt vett.

Miután összegyűltünk a főszervező, Csányiné Barna Klára nyitotta meg az eseményt. Minden alkalomnak volt egy ,,előadás” része, ami a léttudatos táplálkozásról, az egészségről, életmódról szólt, ezeket mutatta be Kálmán Renáta alapos prezentáció kíséretében. Itt elsősorban a szezonhoz kapcsolódva, a tavaszi terményekről volt szó, de a többi évszak növényeiről is hallhattunk új, hasznos információkat.

Az előadások elsődleges célja az volt, hogy felnyissa a szemünket mindennapi ételeink által mennyire is élünk egészségesen, illetve

16

milyen lehetőségeink vannak a már megszokott, jól ismert ételeinken kívül.

Sok érdekességet is megismertünk ebben a részben

Renáta előadásában, aki láthatóan nagyon élvezte a szerepét. Jó volt hallgatni tolmácsolásában a különböző zöldségek-gyümölcsök jótékony hatásait, tulajdonságait valamint tanácsait a reformkonyhával, életmóddal kapcsolatban.

Az ,,elmélet” után a gyakorlatban is megfigyelhettük munkásságát a konyhában és résztvehettünk néhány étel elkészítésében amiket az alkalmak végén együtt meg is kóstoltunk. Az ínycsiklandozó illatok mindannyiunk (gyomra) érdeklődését felkeltette.

Barátságos hangulatú, rendkívül tanulságos és finom

péntek délutánokon vehettünk részt. Jó volt a dolgos hétköznapok után, de még a hétvége előtt megállni és csupán élvezni ezt a két órát. Mindenki megtalálta a maga társaságát és nagyon jó beszélgetések, kapcsolatok kerekedtek a már gyakorlott háztartásbeliek és az újdonsült látogatók között.

A háziasszonyok megosztották saját tapasztalataikat egymással, a kisebbek pedig kuktaként próbálhatták ki magukat. A főzésnek minden percét élvezte kicsinagy és megtapasztalhattuk, amit már eddig is tudtunk: az étel összehozza az embereket. A friss, jó minőségű

alapanyagokat a Narancsliget adta amelyekből rossz nem sülhetett ki. Számomra nagyon jó alkalmak voltak ezek a fotózás gyakorlására,- amit lehet, hogy inkább csak én élveztem az alanyok már annyira nem – és sok új ismeret szerzésére. Örömmel töltött el a sok mosolygós arc látványa, remek érzés volt ezeket megörökíteni. Továbbá jó volt látni és érezni Renáta nyitottságát mások iránt és azt, hogy amit csinál azt mind élvezettel és odaadással teszi.

Akár akarjuk, akár nem, minden jónak vége lesz egyszer. Így volt ez most is. A

programsorozatot Csányiné Barna Klára zárta, aki már a DOMINO következő rendezvényét szervezi szorgalmasan. Sokat tanultunk ezen főzések során és az itt lévők szerintem már egy lépéssel közelebb kerültek a léttudatos táplálkozás felé.

Ha valaki nem tudott részt venni ezen alkalmak valamelyikén, az behozhatja a lemaradását a http://www. lettudatos.com/ weboldal böngészésével.

Írta: Farkas Éva

17

„Firk-ÁSZ” elektronikus újságírás szakkör Beszélgetés Csányi Mónikával, a szakkör vezetőjével

Mióta foglalkozol médiával, minek hatására kezdtél érdeklődni a média világa iránt?

a részemmé vált, ha nincsen nálam, akkor is képkompozíciókban nézem a környezetemet.

A mi családunkban mindig Mi jelenti a legnagyobb is „divat” volt a fotózás, kihívást a média területein édesanyám is komolyan érbelül? deklődött régebben a téma iránt. Sokáig rajzoltam, Mindig újat adni, klisék és festettem, a vizuális kultúra elcsépelt témák nélkül. mindig is mozgatta a fantáOlyan nincs, ziámat. Koami minden„Szeretem, hogy molyabban kinek tetszik, a olyan pillanatokat azonban az szépet azonban láthatok, melyekre a egyetemen szeretik nézni az ismerkedtem fotózás nélkül nem is emberek és kímeg a fotó- figyelnék.” vánja a lelkük. zás, videózás technikai hátterével és Milyen szakmai elismeréseket annak számos buktatójával lehet elnyerni itthon/ is. Valahogy leragadtam a külföldön? fotózás mellett. Szeretem, hogy olyan pillanatokat Én sokszor úgy érzem, láthatok, melyekre a fotózás hogy a fotós versenyeknél nélkül nem is figyelnék. az elvont, kevésbé sokat Mára a gépem gyakorlatilag

18

mondó képeket gyakrabban előnyben részesítik, talán ez ad újat, ezekbe bármit bele lehet magyarázni. Én ennél hagyományosabb látásmódban hiszek. Nekem az a legnagyobb elismerés, ha egy számomra hiteles, igényes és nagy múltú fotós pozitívan bírálja a munkámat. Ez többet ér, mint bármely verseny pénzbeli jutalma. Feltölt és motivációt ad a további fejlődéshez vezető göröngyös útra.

A modern mindennapokban mennyi ideig lehet érdekesség egy-egy fotó?

Nem sokáig. Persze vannak olyan képek - pl.: a National Geographic méltán híressé vált fotói között - melyeket sok év után is csodálkozva néz az ember,

de az általános az, hogy a virtuális felületeken egy like után megunjuk a felvételeket. Mára átalakult a szerepük, más a funkciójuk, mint évekkel ezelőtt.

Mennyire nehéz különböző korú gyerekekkel foglalkozni egyszerre?

Néha nagy a hangzavar – szerencsére ilyenkor a jókedvű nevetés hangjai töltik be a terem szegleteit. Ez egy olyan feladat, melyből én magam is sokat tanultam a gyerekekről és magamról is. Az én esetemben talán előny a korom, rugalmasan álltunk egymáshoz a csoport tagjaival.

Mivel tudod motiválni a gyerekeket a szakkörön?

Akik hozzám járnak alapból is motiváltak voltak. Szeretnek fotózni, videózni, írni.

Hihetetlenül gyorsan tanulnak és akarnak új dolgokat

talatot szereztem a két év megismerni. Jó látni, hogy alatt a privát munkáimból, érdekli őket a média és melyeket velük is megoszszívesen mutatok nekik tok, így ők már lépéselőn�trükköket, melyekkel még nyel indulhatnak később izgalmasabb munkákat készíthetnek. Sokszor konk- a média területein, ha úgy tartja kedvük. rét kérdéseket Az idei évben hoznak, ilyen- „Jó látni, hogy a szakkör kor az egész érdekli őket a média majdnem csoportot és szívesen mutatok összes tagja közös munkánekik trükköket, indul országos val vezetem rá melyekkel még versenyen a a válaszokra, így megmarad izgalmasabb munkákat foglalkozásokészíthetnek.” kon készített az újdonság munkákkal – ereje és a saját ez pedig nagy büszkeséggel sikerélmény is. tölt el.

Azt hiszem, a tőlük kapott Így, hogy közel két visszajelzések adják a legéve tartod a TAMOP jobb élményeket és a motimédia foglalkozást, mit vációt a jövőre nézve. tartasz a legnagyobb élményednek, legjelentősebb tapasztalatodnak az elmúlt időszakból?

Interjú: Barna Jázmin, Ökrös Gréta Friss diplomásként kerültem be a gyerekek közé.

Kicsit velük nőttem fel a feladatainkhoz.

Számos személyes tapasz-

19

„Válaszutak...” program zárása TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0058 Csányiné Barna Klára, programvezető: „Régi és igaz megállapítás, hogy egy településnek nincs jövője, ha múltját nem ismeri.

Az értékőrzés és értékteremtés céljait helyi szinten próbáltuk megteremteni,hiszen megfelelő alapok nélkül nincs mire építeni. A projekt keretében lépéseket tettünk azért, hogy a hagyományőrzés, az identitástudat növelése ne csak hangzatos kifejezések, hanem valódi tartalommal bíró fogalmak legyenek.”

Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében lehetőség nyílt az „Építő közösségek” 3.ütem – A) közművelődési intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák fejlesztését elősegítő új tanulási formák szolgálatában c. pályázat keretében kidolgozott, két évet felölelő program megvalósítására..

József Attila Közösségi Ház és Könyvtár által 2012-ben benyújtott „Válaszutak…” c. pályázatának megvalósítására 19.482.293 Ft-ot nyert az intézmény, 100 %-os támogatási intenzitással.

A program kiemelten az általános iskolás korosztály számára valósított meg nem iskolarendszerű, az oktatást kiegészítő, használható és alkalmazható tudást megalapozó kompetenciafejlesztő műhelyfoglalkozásokat.

A projekt célja, hogy a közművelődés a helyi közösségek hagyományaira és igényeire, továbbá a mindenkiben fellelhető tehetségre alapozva korszerű, alkalmazható informális és nonformális úton megszerezhető, korlátlanul tovább-

20

fejleszthető tudást nyújtson az érdeklődők számára.

A tanórán kívüli műhelyek keretében a gyermekek nemcsak megismerkedtek a hagyományokkal, lehetőségekkel, de sikerült azok mestereivel is találkozniuk, érdeklődést ébreszteni bennük a tárgyalkotás, a kézművesség mesterfogásainak elsajátítása iránt, képessé válniuk a megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazására, s így részesévé váltak a falu mai kor igényeinek is megfelelő értékmentő és értékteremtő munkájának.

A projekt megvalósítási ideje 2012.szeptemberében kezdődött és 2014.júniusában megrendezendő – kiállítással egybe kötött - záró rendezvénnyel ért véget.

Megvalósult programok: Foglalkozásonként a csoportvezetők: „Fűz-de” kosárfonó műhely: Farkas Zoltánné játszóházvezető/tanító „Igazgyöngy” gyöngyfűző műhely: Tóth-Kelemen Erzsébet gyöngyfűző mester „Firk-ÁSZ” elektronikus sajtó műhely: Csányi Mónika médiakommunikátor

„Kuckó” építész műhely: Kardos Imre építőmérnök A két év alatt 102 gyermek vett részt a foglalkozásokon és sajátította el a program által biztosított ismereteket.

A foglalkozások a résztvevők számára ingyenesek voltak, az eszközöket, felhasználandó anyagokat a pályázati támogatásból biztosítottuk a gyermekek számára.

Szeptembertől egyik kreatív műhely folytatódni fog - jelentkezni a Közösségi Házban lehet.

A foglalkozások menete, eseményei, élménybeszámolói, a résztvevők bemutatkozása megtalálható a www.kultura.zsombo.hu honlapon.

Ezúton szeretném megköszönni a programban résztvevők nem könnyű, - sokszor áldozatot kívánó - gyakran új kihívásokhoz is jól igazodó munkáját, a bennünket segítők háttértevékenységét!

Csányiné Barna Klára programkoordinátor

„Kuckó”

építész szakkör

“Édesapám jó szemű, ügyes kezű kőműves mester volt.

Már gyerekként nagyon büszke voltam rá, látva a sok házat, ami a keze alatt született. A “Kuckó”-s foglalkozások egy kis nosztalgiával is fűszerezetten jelentenek nagy kalandot.” beszélgetés a szakkör vezetőjével, Kardos Imrével Mióta foglalkozol építészettel, minek hatására kezdtél érdeklődni épített környezetünk iránt?

Már gyerekként elfogult voltam a téma iránt, a középiskolában már ezt tanultam. A főiskola után pedig különböző területeken volt szerencsém dolgozni. Egyik legkedvesebb időszakom volt, amikor a volt iskolámban taníthattam az ifjú építész jelölteket.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást a tudásod átadása során?

Nem túllőni a célon, gyereknyelvre fordítani a témát.

Milyen szakmai elismeréseket lehet elnyerni e területen itthon?

A legismertebb és egyben a legrangosabb építészeti kitüntetés az „Ybl Miklós díj”.

Minden évben öt személy részére adományozható.

Mennyire okoz nehézséget különböző korú gyerekekkel foglalkozni egyszerre?

A korkülönbség nem okoz problémát. Megoldandó feladatot az eltérő érdeklődés és a különböző habitusok jelentenek.

Milyen feladatokat adtál a csoportnak?

A legtöbb feladat „gondolkodós-visszaemlékezős/kitalálós-rajzolós” volt.

Legnagyobb sikere azért a makett készítésnek volt.

hogy ül a téma és nyomot hagy. Számtalan jó kérdést kaptam a gyerekektől. A mesterség képviselők előadásai és a pályaorientációs foglalkozások is sikeresek voltak. A kültéri foglalkozásokon többször voltak „látogatóink”, „külsős” gyerekek is közelebb húzódtak.

Itt hangzott el többször az a kérdés, hogy „jövőre is lesz Kuckó?”

Interjú: Németh Ádám, Csányi Mónika

Mivel tudtad motiválni a gyerekeket a szakkörön?

Leginkább a jó értelemben vett hiúságukkal és a kíváncsiságukkal.

Egy éve tartottad a TAMOP foglalkozást, mit volt a legnagyobb élményed, legjelentősebb tapasztalatod az elmúlt időszakból?”

Jó érzés volt azt tapasztalni,

21

DUE 2014.

Bár a programnak nem része, de sikerességét igazolja az is, hogy az elektronikus újságírás műhely résztvevői az idei évben ismét megmérethették magunkat az egyik legnagyobb magyarországi média pályázaton. 2014-ben 24. alkalommal írták ki az évente egy alkalommal megrendezett tehetségkutató pályázatot.

A Firk-Ász média műhely csapatából több nebuló is készített pályázati anyagot, mellyel az „Év diákújságírója”, illetve az „Év diákfotósa” kategóriákban indultak.

Már 2013-ban is szép eredményt értek el, de az idei évben sikerült az előző évet is túlszárnyalniuk. A két kategóriában összesen három díjat zsebeltek be a szakkör tagjai.

Az országos „Év diákfotósa” kategóriában a 3.helyet sikerült elhozniuk általános iskolás kategóriában Bozsó Barbara 7.osztályos tanuló-, illetve az egyetemista kategóriában Csányi Mónika foglalkozásvezető jóvoltából, míg az „Év diákújságírója” kategóriában külön dicsérettel tiszteletjegy járt az alapos munkáért cserébe Farkas Éva részére.

Írta: Csányiné Barna Klára Fotók: Farkas Éva, Szőke Csaba

22

Impresszum: videó, fotó, újságírás: Adai-Simon Sarolta, Barna Jázmin, Bozsó Barbara, Farkas Éva, Gombi Anna, Németh Ádám, Ökrös Gréta Képek: nemzetközi képügynökségek, pinterest.com szerkesztők: Csányi Mónika, Csányiné Barna Klára felelős kiadó: Hajdu Lajos layout és tördelés: Szőke Csaba

Válaszutak…

A program kiemelten az általános iskolás korosztály számára valósított meg használható és alkalmazható tudást megalapozó kompetenciafejlesztő műhelyfoglalkozásokat.

A projekt célja volt, hogy a közművelődés a helyi közösségek hagyományaira és igényeire, továbbá a mindenkiben fellelhető tehetségre alapozva korszerű, alkalmazható informális és nonformális úton megszerezhető, korlátlanul továbbfejleszthető tudást nyújtson az érdeklődők számára.

A kreatív műhelyek keretében a gyermekek nemcsak megismerkedtek a hagyományokkal, lehetőségekkel, de sikerült érdeklődést ébreszteni bennük a tárgyalkotás, a kézművesség mesterfogásainak elsajátítása iránt, képessé váltak a megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazására, s így részesévé váltak a falu mai kor igényeinek is megfelelő - értékmentő és értékteremtő munkájának.

A foglalkozásokról szóló képes beszámoló, videofelvételek megtekinthetőek a www.kultura. zsombo.hu honlapon.