Gellértesítő
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 1
Szent
2017 Karácsony MAGAZIN
Di c ső sé g a m ag as ság b an I s te nn ek !
Minden kedves olvasónknak Áldott, békés, boldog karácsonyt kívánunk!
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 2
2
Tartalom
Gellértesítő
Szent
2017 Karácsony MAGAZIN
Di cs ősé g a m agas ságb an I st e nn ek !
Címlap
Fotó: Internet
Cikkeinkhez tartozó videókat megtalálja plébániánk YouTube csatornáján is. www. szentgellertplebania.hu/ video
Lectori salutem 3 Német Requiem a Szent Gellért-templomban 5 Templomszentelés Csíkszentkirályon 6 Karácsony idegenben – Albert Jolán verse 7 Csíkszentkirályi vendégek a templombúcsúnkon 8 Készülünk a 2020-ban Budapesten megrezendő 52. Eucharisztikus Kongresszusra 10 Beszélgetés a Nyiri családdal 13 Nyugdíjba vonult Cságoly Csaba 15 Gellértesítő Magazin 2018-as naptára 16-17 Szent Jeromos-kolostor 18 Genesis 21 Kálvin és Ignác 23 A nyugati és keleti egyházak karácsonyának vallásdiplomáciája napjainkban 25 Új ministránsok avatása 26 Előttem a Hold, mögöttem a Nap 27 Miért nem járunk a templomba? 28 Reflexió 30 Piarista kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeumban 31 Jézus – Vele találkozhatsz az Oltáriszentségben 32
Szent Gellértesítő Magazin – 2017 Karácsony
Felelős kiadó: Forgács Alajos, Főszerkesztő: Pulai Zsolt, Tervezőszerkesztő: Mészáros György Olvasószerkesztő: Mészárosné Margittay Katalin Szerkesztik: Forgács Alajos, Mészáros György, Dr. Hubai József, Lánszki Fülöp, Mészárosné Margittay Katalin, Nyiri Szabolcs, Pálos Veronika, Pulai Zsolt, Szalkai Péter Tamás Plébániánk honlapja: www.szentgellertplebania.hu (A QR kódot beolvasva elérhető) KELENFÖLDI Megtalálható a Facebookon is: fb.com/kelenfoldiszentgellert SZENT GELLÉRT Nyomdai kivitelezés: Pannonia Nyomda Kft., Budapest PLÉBÁNIA Az egyes cikkek az adott szerző véleményét tükrözik, és nem feltétlenül esnek egybe a plébánia vagy a szerkesztőség egészének véleményével.
2 Gellértesítő
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 3
Lectori salutem
Vezércikk
Az adventi koszorú gyertyagyújtásra készülve lapoz-
gattam a Praeoratort [Liturgikus könyv, mely a szentmisén és a szentségeken kívüli ájtatosságok (litániák, körmenetek, szentelmények vezérkönyve) és a következő imádságot olvastam: „Istenem, a kirakatok is most már karácsonyt hirdetik. Szinte kiabálnak, de nem imádkoznak és nem téged várnak.” (SzIT Bp., 1998. I. 63. o.)] Ezek a kirakatok már néhány hónapja a karácsonyt hirdetik a minél nagyobb profit érdekében. Több üzlet nyíltan fel is vállalja, hogy éves bevételük 60-70 %-át ilyenkor nyerik. Azt is tapasztalom, hogy minél inkább eltávolodunk Istentől – szinte ezzel arányosan –, annál harsogóbbak ezek a kirakatok. Itt is igaz Jézus halhatatlan, örök érvényű mondása „A világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.” (Lk 16,8) S ma, amikor Magazinunk karácsonyi számának köszöntőjét írom, hallom a hírekben: Svédországban bizonyos liberális körökből kiinduló törekvés, hogy az évszázados hagyományra visszanyúló Luca nap (Luciadagen (ejtsd: lüszíadágen) ne keresztény ünnepként éljen tovább, hanem pusztán, mint a Fény ünnepe. A 3. században, Siracusában élt vértanú, Lúcia, aki élete kockáztatásával vitte a katakombákban bujkáló üldözött keresztényeknek az élelmet, amikor már mind a két keze tele volt élelemmel, – a hagyomány szerint – a fejére erősített gyertyával világított magának a katakomba sötét folyosóján. Svédországban ebből a történetből alakult ki az a hagyomány, hogy a kiválasztott Lúcia, egy szőke, kékszemű kislány – akinek számára ez nagy megtiszteltetés – hagyományos fehér jelmezben, eredeti tradíció szerint 7 égő gyertyával felékesített koszorúval a fején vonul végig a téren, jelképezve ezzel Szent Lúcia alakját. A napjainkban széles körben tért hódító törekvés: eltörölni világunkból a keresztény elemeket, kitörölni a tudatból Krisztust. Hallhattunk a közelmúltban a francia kisvárosról is, ahol Szent II. János Pál pápa szobráról is el akarták távolítani a keresztet. Magyarországról, de Lengyelországból is jelentkeztek keresztények, hogy mi befogadjuk. Most még felszólal ez ellen a keresztény társadalom. Úgy tudom, a kereszt végül ottmarad a szent pápa emlékművén. Svédországban is le kellett venni tavaly egy áruházlánc Facebookjáról azt a képet, amelyen Szent Lúciát egy fekete bőrű, meghatározhatatlan nemű gyermek jelenítette meg. Nem mintha bármi problémám lenne a fekete bőrű gyermekkel kapcsolatban, de Svédországban a hagyomány másról szól. A hagyomány pedig identitásunk része. Csak egy kérdés: meddig lesz erőnk szembeszállni a keresztény szellemiséget, valójában Krisztus személyét negligáló erőkkel?
Gellértesítő 3
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 4
Vezércikk
„Az Ige testté lett.” (Jn 1,14) olvashatjuk Szent János evangéliumának prológusában. S amikor Kaifás főpap Lázár feltámasztásának hatására kimondja a szentenciát: „Nem értitek a dolgot, és nem fogjátok fel: jobb nektek, hogy egyetlen ember haljon meg a népért, semhogy az egész nép elvesszen.” (Jn 11,49k), akkor az evangélista megjegyzi: „Mindezt pedig nem magától mondta, hanem mint annak az évnek a főpapja megjövendölte, hogy Jézus meg fog halni a népért; és nem is csak a nemzetért, hanem azért is, hogy Isten szétszóródott gyermekeit egybegyűjtse.” (Jn 11,51k) Jézus azért jött, hogy Isten szétszóródott gyermekeit egybegyűjtse. Önmagában közösségé formáljon bennünket. Mert a közösség, a közösségi élet az emberhez méltóbb, a boldogabb jövő feltétele. Csodálkozhatunk-e azon, hogy az istenellenes, krisztusellenes erők ezt szeretnék megsemmisíteni? Ők az értéksemlegesítés ideológiája mögött tömeget akarnak látni. Manipulálható, identitás nélküli, semmilyen immunitással nem rendelkező masszává, tömeggé akarják silányítani társadalmunkat. Az igazi kérdésem az, hogy vajon pusztán a gazdasági érdekek vezetik őket, vagy pedig a sátán, a nagy vörös sárkány eszközeiként munkálkodnak, amely el akarja nyelni a gyermeket (vö. Jel 12,3-4)? Meddig lesz erőnk ellenállni ennek a törekvésnek – vagy a fogyasztói érdekek mentén, a média segítségével szép lassan felmorzsolnak bennünket is? Karácsonyra készülünk. Karácsony nem a télapó, nem a fenyő, nem a fény ünnepe, s még csak nem is annyira a szereteté. Karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe. Azé a Jézus Krisztusé, „aki fogantatott a Szentlélektől, született Szűz Máriától és emberré lett”. (vö. Hitvallás) Mi keresztségünkkel elköteleztük magunkat Krisztus mellett. Ezt az elköteleződést szeretnénk szép karácsonyi ünnepünkkel is megerősíteni. Ezt szeretnénk gyermekeinknek átadni: jó Krisztushoz tartozni, jó Krisztusban egymáshoz tartozni. Jó közösségben élve elfogadni Krisztust Megváltónknak és Üdvözítőnknek. A köszöntőm elején idézett imádság így folytatódik: „Uram Jézusom, én csak Téged várlak. Add, hogy lelkem ne istálló legyen, amit neked felkínálok. Szeretet legyen a meghívásom, bűnbánatom a takarításom, imádság a társalgásom. Mindennap másképpen várlak, de mindenkiben Téged akarlak látni.” (u.o.) Kívánom Gellértesítő Magazinunk olvasóinak és minden kedves testvéremnek, hogy elkereszténytelenedő világunkban egyre erősebb legyen bennünk az elköteleződés Krisztus mellett, ebből táplálkozva szeretetünk egymás felé, hogy az idei karácsonykor boldogan énekelhessük az angyalok szózatát: „Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek.” (Lk 2,14)
4 Gellértesítő
Áldott Karácsonyt!
Forgács Alajos plébános Kép: Internet
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 5
Visszatekintés
Német Requiem a Szent Gellért-templomban
Csodálatos zenei és lelki élményben volt részük azoknak, akik a november 5-i esti koncerten Brahms Német Requiemjét meghallgatták a Szent Gellért-templomban.
Néhány szubjektív észrevétel. A földi életről, a halálról és a feltámadásról Brahms maga válogatott jeleneteket a Szentírásból. Saját személyes, mélyen átélt, tragikus élményeire keresett választ. Az Úrtól kéri a tanítást, hogy életének igazi célját, értelmét megtalálja. (Petri 1,24, Das Gras ist verdorret, und die Blumen abgefallen. A fűszál elszárad, a virágszál elhervad.), (Psalm 39,5 Herr, lehre doch mich. Uram, taníts meg engem!) Ezek a gondolatok napjainkban is mélyen aktuálisak. A Szentírás tanításának megőrzése, átadása a jövendő generációknak alapvető követelménye a keresztény Európa jövőjének. A Brahms életének tragikus érzéseit, majd ezek feloldódását megjelenítő zene hihetetlen nagy meggyőző erővel jött át a zenekar és a kórus, a bariton és szoprán szólisták közvetítésével a templomi hallgatósághoz. (Hebr 13,14 Denn wir haben hier keine bleibende Statt … Mert e földön itt nincs örök hazánk…), (Psalm 84,2, Wie lieblich sind deine Wohnungen. Mily szép és nyájas a hajlékod!, Joh 14,13 Selig sind die Toten… A halottak élik meg a boldogságot…) A karmester Cser Miklós volt, akinek vezénylete alatt életre kelt Brahms időtálló, zseniális kompozíciója. A szoprán szólista Varga Viktória, a bariton szólista Geiger Lajos volt. Szöveg: Nagy Dezső Fotó: Nagy János
Gellértesítő 5
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 6
Visszatekintés
Templomszentelés Csíkszentkirályon
November 13-án templomszentelési szentmisén vehettünk részt az erdélyi Csíkszentkirályon, Csató Béla atya meghívásából. A plébániáról Lojzi atyával együtt hatan vállalkoztunk erre a hosszú útra, amely azért is volt fárasztó, mert mindösszesen 1 napot töltöttünk el a csíki településen. Vasárnap az őrmezői szentmise után indultunk és az odafelé vezető úton Brassó felé vettük az irányt. Este 9 óra körül érkeztünk Béla atyáékhoz, ahol finom vacsorával vártak minket. A szállásunk az önkormányzat által kialakított kis panziórészben volt, így kényelmesen pihenhettük ki magunkat. Másnap, a szentelés napján csapatunk egy része délelőtt még meglátogatta a Gyilkos-tó, ill. a Békásszoros környékét, jómagam pedig a kántor úrral próbáltam az esti eseményre.
Délután a Jóisten is ránk mosolygott, hiszen napsütésben tehettük meg gyalog az új templomig vezető csaknem 3 km-es utat, ahol már sokan összegyűltek a szentelési misére várva. A szertartás a templom kulcsainak átadásával kezdődött, ami után megnyitották a kapukat a várakozók előtt. A kis templom zsúfolásig megtelt, ahol sokan állva hallgatták végig a 3 órás szertartást. A szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek úr mutatta be, az Erdélyből, ill. Magyarországról érkezett papok, diakónusok közreműködésével. A szentmise keretein belül külön megáldották a harangokat, a templom berendezését – köztük az általunk odaszállított új orgonát is –, megkenték krizmával a templom falait, elhelyezték az ereklyét az oltárban, és mindenszentek litániát is énekel-
6 Gellértesítő
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 7
Visszatekintés
tünk, hiszen a kápolnát a magyar szentek és boldogok tiszteletére avatták fel. Béla atya kérésére a felajánláskor Gounod Ave Maria-ját, az Oltáriszentség eltételekor pedig Domahidi C. Fanck Panis Angelicus-át énekelhettem V. Zalán kántor úrral közreműködve. A 2 órás szentmise után beszédek hangzottak el, Béla atya pedig megköszönte az adományozók segítségét, néhányuknak emlékérmet is átnyújtva. Emellett a Polgármester úr Lojzi atyát tiszteletbeli székellyé is fogadta. Az egész esemény a pápai. ill. a magyar himnusz és az Isten hazánkért… kezdetű népének eléneklésével ért véget, mindezek után a meghívottak pedig egy kis vacsorán vettek részt a település kultúrházában. Kedden, a plébánián elfogyasztott közös reggeli, ill. a bepakolás után elbúcsúztunk vendéglátóinktól és elindultunk Csíkszereda irányába, mivel utunkat a csíksomlyói Szűzanya meglátogatásával szerettük volna indítani. A csíksomlyói kegytemplomban röviden imádkoztunk és újra autóba ülve indultunk haza, ezúttal Korond, Torda, Kolozsvár és a Királyhágó felé véve az irányt. Este 9 óra tájban aztán szerencsésen megérkeztünk a Szent Gellért Plébániára, ahol először az Apaklub találkozójára igyekvőkkel oszthattuk meg élményeinket. Köszönjük Béla atya meghívását, Lojzi atyának és Börcsök Árpád diakónusnak pedig a biztonságos utazást. ill. hazatérést. E rövid erdélyi úttal, a Csíkszentkirályon eltöltött idővel és a templomszentelésen való részvétellel igazán szép élményekkel lehetünk gazdagabbak. Szöveg: Horváth Mária
Albert Jolán
Karácsony idegenben
Fotó: Sándor Csilla (Székelyhon.hu)
Ott, ahol a fenyők égig érnek, Magyarul beszélnek arra is a népek. Karácsony, de szépen is csendül… A székely embernek szíve megrendül.
Egymás kezét fogva, boldogságtól sírva, A Mennyből az angyalt énekelni újra! Örülni a mának, a havas hegy ormának, Éjféli misére hívó harangzúgásnak!
Hány és hány anyai szív fájón zokog?! Elnyűtt bőrcsizma idegenben kopog. Idegen kenyéren, idegen hazából, A magyart nem ismerik, csak hallomásból.
Kart-karba öltve tipegni a hóban, Fenyők illatát érezni arcunkban. Karácsonyi jászol hideg templom kövén, Istent áldani Szent Karácsony estén!
Adventi estéken gyertyafény imbolyog, A béke küldötte fázósan toporog. Szívek pitvarát szétrágta a rozsda, Süvítő gyűlölet a széthúzást szítja.
Fának friss hajtása fáradtan didereg, Karácsonyi álom..., szeméből könny pereg. De jó lenne újra otthon lenni! Karácsonyi estén egymást megölelni!
Boldogan és tisztán lelkünk kitárni, Angyalok eljöttét szívrepesve várni! A családi asztalt újra körül ülni, Jézus születését együtt ünnepelni!
Ott, ahol a fenyők égig érnek, Az emberek még mindig magyarul beszélnek. Szent Karácsony éjjel felcsendül az ének… A székely emberek Istenhez térnek.
Gellértesítő 7
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 8
Visszatekintés
Csíkszentkirályi vendégek a templombúcsúnkon
2017. szeptember 21-25. között Forgács Alajos plébános meghívására csíkszentkirályi zarándokok vettek részt a kelenföldi Szent Gellért-templom felszentelésének 25. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozaton. 10 általános iskolás, 8 középiskolás diák, valamint 22 felnőtt Csató Béla pap bácsi vezetésével csütörtökön délben elindultunk és nagyváradi éjszakai szállás után, pénteken délben érkeztünk meg Kelenföldre. Vendéglátóink ebéddel és nagy szeretettel vártak, majd a befogadó családokkal mindenki a szállására ment, este pedig hálaadó barokk koncerten vettünk részt. Szombaton délelőtt Forgács plébános úr bemutatta a templomot és az urnatemetőt, majd meglátogattuk a budapesti Szent István bazilikát és az Országházát, este pedig részt vettünk a búcsús szentmisén. Vasárnap 11 órától Erdő Péter bíboros prímás érsek úr mutatta be a szentmisét az évforduló tiszteletére, este az Ars Nova Sacra és a Concerto kamarazenekar koncertjére került sor, ez zárta a rendezvénysorozatot. Ezúton is megköszönjük Forgács Alajos pápai káplán, protonotárius kanonok, plébános úrnak a meghívást, azt, hogy munkatársaival együtt nagy szeretettel fogadott. Köszönjük a családoknak, akik befogadtak és köszönjük Csató Béla pap bácsinknak, hogy megszervezte a zarándoklatot. A zarándokok nevében: Todor Edit
8 Gellértesítő
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 9
Visszatekintés
Fotó: Lambert Attila (Magyar Kurír)
Gellértesítő 9
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 10
Eucharisztikus Kongresszusra készülve
Készülünk a 2020-ban Budapesten megrendezendő 52. Eucharisztikus Világkongresszusra
Amint arról már mindannyian értesültünk, a 2020. évi eucharisztikus világkongresszusnak Budapest ad otthont. A pontos időpont 2020. szeptember 13-20. Ferenc pápa múlt évben, a Fülöp-szigeteki Cebuban megtartott világkongresszus alkalmával jelentette be: Budapestet érte az a megtiszteltetés, hogy a következő eucharisztikus világkongresszus helyszíne lehet. Az eucharisztikus világkongresszusok négyévente rendszeresen megrendezésre kerülő események a római katolikus egyházban, melyeket a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága szervez. Az eseménysorozat célja az oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése. A kongresszusnak minden esetben előre meghirdetett címe, jelmondata van, amelyre az egyházi világtalálkozó programja épül. A kongresszus során előadások hangzanak el, sok közös imát tartanak, illetve szentségimádásokon vesznek részt a hívők. A kongresszus igyekszik érthetőbbé tenni a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozatbemutatást, és annak fontosságát, amiben esetenként segítségükre vannak az elismert oltáriszentség csodák is. A budapesti kongresszus Ferenc pápa által jóváhagyott jelmondata: „Minden forrásom belőled fakad.” A jelmondat összefoglalja a magyarországi nemzetközi eucharisztikus kongresszus központi témáját és misszióját.
A VILÁGKONGRESSzuS CéLJA éS PROGRAMJA:
A budapesti kongresszus „egy világméretű ünnepségsorozat lesz, melynek célja az Eucharisztia megismerése, tiszteletének elmélyítése, Krisztus ünneplése az Oltáriszentségben, tanúságtétel Isten végtelen szeretetéről, valamint hitünk szent titkának minél jobb megismerése. A nyitó szentmise várhatóan a Puskás Ferenc Stadionban lesz. A programok között lesznek teológiai szimpóziumok is. Eucharisztikus körmenetet is szerveznek, a záró szentmisére pedig a Hősök terén kerül sor. Előadások, tanúságtételek, plenáris ülések, szentmisék, kulturális és vallási események is lesznek. Egy ifjúsági estet is terveznek a Papp László Sportarénában vagy a Groupama Arénában.” (Forrás: a Világkongresszus honlapja) A NEK 2020 honlap a http://www.iec2020.hu/ linken érhető el.
10 Gellértesítő
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 11
Eucharisztikus Kongresszusra készülve
A VILÁGKONGRESSzuS LOGóJA (lásd a cím mellett):
„A logó a „Minden forrásom belőled fakad” zsoltáridézetet jeleníti meg: az Oltáriszentségből fakadó forrás, aminek vize négy vonalban zubog alá, utalva az örömhír terjedésére, melyet számunkra a négy evangélista örökített meg. A forrás folyóba ömlik, melyet az alsó hullám jelez. Ez a hullám kifejezi az Egyház örömhírvivő tevékenységét és utal a Dunára, Budapest folyójára is. A Duna számos európai országot köt össze, Nyugatról Keletre, Északról Délre folyva, így kifejezi, hogy az Eucharisztia közös forrásként összeköt bennünket, különböző nyelvű és kultúrájú európai keresztényeket, s így kiengesztelődésünk forrása is. A forrásból fakadó négy folyó a világ négy égtáját is jelképezi. Ezeket az égtájakat termékenyíti meg az evangélium és élteti az Eucharisztia. A logóban használt színek az ikonfestés hagyományai szerint jelenítik meg a Szentháromságot: az Atya színe a piros, a Fiúé az arany (sárga), a Szentléleké az égszínkék. Magyarország nemzeti színei is megjelennek a logóban, utalva Budapestre, ami 2020ban otthont ad a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak.” (Forrás: a Világkongresszus honlapja)
ELőKéSzüLET A KONGRESSzuSRA:
A hároméves előkészületi időt egyéves szakaszokra osztották fel, melyek minden évben Pünkösdtől Pünkösdig tartanak. Az első felkészülési év mottója: „Az Eucharisztia keresztény életünk forrása”. Az első előkészítő év megnyitására a Karizmák ünnepén, Pünkösdhétfőn, Máriaremetén került sor, ahol Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek úr hirdette meg ünnepélyesen a konferenciára felkészítő időszakot. Már az első felkészülési évben számos programon, eseményen vehetnek részt a hívek a ráhangolódás, hitük elmélyítése, a befogadás elősegítése érdekében. Konferenciákat, felkészítő programokat szerveznek az ország különböző pontjain, melyeknek fő témája az eucharisztia. Adorációs iskola címmel szentségimádással egybekötött előadássorozatok indultak és indulnak több helyütt az országban (elsőként Budapesten, majd Kaposváron is indult „iskola”). Budapesten, a Városmajori Jézus Szíve templomban dr. Fábry Kornél atya, a NEK 2020 titkárságának vezetője tartott 12 részes, nagy érdeklődéstől övezett, nagysikerű előadássorozatot, melynek egyes alkalmai megtekinthetőek a Kongresszus honlapján http://www.iec2020.hu/ador/. Egyórás szentségimádást hirdettek meg Krisztus Király főünnepének előestéjére, november 25-ére, szombatra a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve az esemény szervezői. Céljuk az volt, hogy ezen a napon 17-18 óra között húszezren imádkozzanak egyszerre Magyarország és a Kárpátmedence templomaiban. A szervezők arra biztattak, hogy különböző helyszíneken, de egy időben, együtt imádkozzunk azért, hogy az önmagát értünk is feláldozó és az Oltáriszentségben velünk lévő Krisztust felismerjük, és egyre jobban szeressük. Szerte a Kárpát-medencéből több mint 30 000-en vetek részt a széles körben meghirdetett szentségimádáson. A kezdeményezés messze túlnőtte az eredetileg tervezett földrajzi határokat. Vancouvertől Tokióig, Koppenhágától Bariig több mint 870 helyszínen végeztünk szentségimádást.
Gellértesítő 11
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 12
Eucharisztikus Kongresszusra készülve
KONGRESSzuSI ELőKéSzüLET, SzENTSéGIMÁdÁSOK A SzENT GELLéRTTEMPLOMBAN:
Megmozdult plébániánk is. Templomunkban 170 testvérünk vett részt a november 25-i szertartáson, ami a közösségek szervezésében zajlott le. A zenei szolgálatot a Szent Gellért Énekkar adta. A Bibliaóra Közössége, a Családos Közösség és az Anyák Klubja imádságai tettét mély lelki élménnyé az estét. Az Oltáriszentség kihelyezése után Alajos atya bevezető szavaiban ismertette az embléma jelképeit, majd a közösségek imádságai következtek, amelyeket ismert népénekek, gitáros és taizéi dalok kereteztek. Az est zárásaként elénekeltük a Győzelemről énekeljen… kezdetű éneket, amely az 1938-ban Budapesten megtartott 34. Eucharisztikus világkongresszus himnusza volt. Szentségimádás az Apaklub szervezésében: Templomunkban december 8-ára szervezett az Apák klubja közösségi szentségimádást. Az este 10 órakor kezdődő virrasztáson az Apaklub tagjainak imádságaiba kapcsolódhattunk be. Hasonlóan a plébánia más közösségeinek szentségimádásaihoz – amelyek alkalmával lehetőségünk nyílik az egyes közösségek imádságos életének változatosságát megismerni –, itt is az imádság számtalan formájában vehettünk részt. Volt csendes, gitáros, elmélkedős óra. Volt, aki szentírási szakaszokat olvasott vagy litániát mondott. A sokféle imádság iránya azonban egy volt: átélni az advent igazi lényegét, felkészülni arra, hogy Jézus a mi szívünkben is megszülessen.
EuCHARISzTIA:
Az eucharisztikus világkongresszus kapcsán talán nem haszontalan az eucharisztia fogalmának részletesebb bemutatása. Az „eucharisztia” szó jelentésének kifejtése a katolikus lexikonban: „a görög eu és kharisz szavakból: hálaadás”. „Tág értelemben: mise, szoros értelemben: az Oltáriszentség... Már az 1. sz. végétől az Oltáriszentség jelzésére használták (Didakhé 9, Antiochiai Szt Ignác: Levél a szmürnaiakhoz 7,9; Uő: Levél az efezusiakhoz 13,1) az utolsó vacsora szavai alapján: „Kezébe vette a kenyeret, hálát adott” (gör. euchariszteszasz)... Teljes értelemben az eucharisztia Jézus áldozati teste és vére a kenyér és a bor színe alatt, ahogy ő ebben a jelképben az utolsó vacsorán keresztáldozatát elővé-telezte, és mint örök emlékezetét az Egyházra hagyta. Ezt az emlékezetet az Egyház a legelső idők óta ünnepelte, s annak legrégibb írásos szövegét a Lk 22,19; 1Kor 11,23; Mk 14,22 és Mt 26,26 őrizte meg. Az oltáriszentség imádásának egyik legjelentősebb ábrázolása Raffaello disputája (Róma, Vatikáni Múzeumok) Összeállította: Mészárosné Margittay Katalin Fotó: Internet
12 Gellértesítő
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 13
Családi kör
Beszélgetés a Nyiri családdal
A plébániai közösség családjait bemutató sorozatunk egy rendhagyó interjúval folytatódik: az általában kérdező pozícióban szereplő Nyiri családot – Andit és Szabolcsot – kérdezzük.
Mióta jártok a Szent Gellért-templomba? Hogyan emlékeztek vissza az első alkalomra? Andi: Dani fiunk születése után kerestünk olyan helyet, ami amellett, hogy könynyen elérhető első közös otthonunkból, jó közösséggel, mély lelki élettel is bír. Egy esti misére jöttünk ide először, és a mise után Zsiga Péter atya állt az ajtóban. Mindenkivel kezet fogott, és szívélyesen váltott pár szót velünk is. Ez a személyes hívás sokat jelentett számunkra – és azóta is itt maradtunk, bár kétszer költöztünk közben és már egy kicsit távolabbról járunk vissza. Szabolcs: Ezt a közös utat annyival azért kiegészíteném, hogy én a közelben nőttem fel, így gyermekként is többször eljutottam a kistemplomba, bár az Ulászló utcai Szentlélek kápolna közösségébe jártam. Néhány Napsugár SC-s kiránduláson is részt vettem egy barátom meghívására, amik szép élményt jelentettek, például a nagyszabású focimeccsek, ahol a lányok kézzel is hozzáérhettek a labdához. Több közösségnek is tagjai vagytok. Miért tartjátok fontosnak a közösséghez tartozást? Andi: Velencén nőttem fel, ahol a vallásosság kimerült a vasárnapi mise hallgatásában, és nem volt alkalom mélyebben megismerni a mellettünk imádkozó embert. Fiatalkoromban nagyon vágytam arra, hogy lelki életemet közösségben is megélhessem – ahogyan az apostoli levelek buzdítanak: hordozzuk egymást Krisztusban. Remélem, ezek nem csak szavak, hanem közösségeinkben valóban tudjuk egymást hordozni időről időre. Szabolcs: Meggyőződésem, hogy a hitünk megélését alapvetően tudja befolyásolni az az élmény, hogy nem egyedül, hanem közösségben tudunk a Jóistenhez fordulni. Nehezen tudnám elképzelni hitéletemet egy olyan helyen, ahol mindig idegen emberek mellett kell imádkoznom; sokat segít, ha látom mások örömeit és nehézségeit is. Ezen keresztül meg tudom érteni a velem, velünk történő eseményeket, körülöttünk zajló fo-
Gellértesítő 13
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 14
Családi kör
lyamatokat is. Számomra Krisztus egyháza személyes példákban mutatkozik meg. Persze ez nem jelenti azt, hogy enélkül nem lehetne Krisztus felé fordulni, de nagy ajándéknak érzem, hogy közösségben emelhetjük a tekintetünket az égre. Legnagyobb fiatok gimnazista, és most várjátok a legifjabb gyermeketeket. Mivel buzdítanátok ma a fiatal házasokat a gyerekvállalásra? Andi: Csodálatos dolog megismerni önmagunkat és társunkat a gyerekeink tükrében. A legmélyebb önismereti és társismereti kurzus! Semmihez sem mérhető az az érzelmi gazdagság és sokszínűség, amivel négy gyermekünk megajándékoz bennünket. Izgatott kíváncsisággal várjuk, hogy ötödik gyermekünk mivel színesíti a képet. Szabolcs: Mi viszonylag fiatalon lettünk szülők, sok barátunkkal beszélgettünk a gyermekvállalásról. Mindig azt mondtuk: ez az élet legnagyszerűbb projektje! Sose bántam meg, hogy belevágtunk ebbe a kalandba. Szabolcs! Munka mellett mentőzöl, egyik vezetője vagy a 72 Tanítvány Mozgalomnak, elnöke az Magyar Út- és Vasútügyi Társaságnak. Hogyan sikerül kiigazodni a feladatok között? Andi! A te feladatod sem kisebb, a Szent Margit Gimnáziumban tanítasz. Mit jelent számodra a tanítás? Honnan meríted az erőt a napi feladatokhoz? Szabolcs: Hát, sokszor nagyon nehezen, pedig egytől-egyig élvezettel élem meg mindezeket a szerepeket. Messze nem érzem úgy, hogy túl sok talentum birtokában lennék, mégis, szeretnék mindent megtenni azért, hogy az utolsó napon, az elszámoláskor fel tudjam mutatni, hogy kamatoztattam a rám bízottakat. Az elmúlt hetekben egy váratlan munkahelyváltás miatt sokat tudtam gondolkodni az életem prioritásain. Szeretném, ha valóban a legértékesebb és legfontosabb feladatokra tudnék fókuszálni minden nap. Ebben a családomnak kiemelt, központi kulcshelye kell, hogy legyen! Andi: A kamaszokban, akikkel foglalkozom, gyakran nagyon sok lendület, tenni akarás van. Mint a növények fiatal hajtásai, ők is rugalmasak, formálhatók, és mindig örömmel tölt el, ha sikerül pozitív változást előidézni – akár tudást átadni, akár jellembéli, vagy közösségi területen. Ezek az apró sikerek mindig erőt adnak. Fontos számomra, hogy katolikus iskolában tanítok, ahol Krisztus jelenléte egyszerre támogató – de nagy felelősség is. A házasságotok évei alatt mi volt a legnagyobb változás, aminek a leküzdése példa lehet a többi házaspár számára is? Andi: Nyilván a házasságunk tizenhat éve alatt voltak változások: gyerekeink születése, családtagok elvesztése, munkahelyi változások… Talán a közeli szeretteink hirtelen elvesztését a legnehezebb feldolgozni, de össze tudtunk kapaszkodni, átsegítettük egymást ezeken a helyzeteken. Szabolcs: Nehéz kérdés, mert folyamatos változásban élünk, de így is a Jóisten kegyelmének tudjuk be azt az állandóságot, stabilitást, amiben részünk van. Törekszem arra, hogy csak kicsi változások legyenek az életünkben, és bízom abban, hogy egy komolyabb fordulatot is át tudunk vészelni „ketten-hármasban”.
14 Gellértesítő
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 15
Családi kör
Hogyan készültök a karácsonyra? Mit tartotok a legfontosabb feladatnak? Andi: Nyilván van egyfajta rutin a család adventi készülődésében és a karácsonyi előkészületekben, mégis, fontosnak tartom, hogy mindig legyen valami újszerű, valami eredeti is az ünnep körül. Nehéz időt találni a lelki felkészülésre, de anélkül üres az ünnep. A közös gyertyagyújtások és az adventi figyelmességek az ünnepre irányítják a figyelmet. Mivel elég nagy a korkülönbség a gyerekek között, mindegyikük másként éli meg az ünnepet – nekünk ebben kell mindegyiküket támogatni, illetve vezetni. Míg Dani ministránsvezetőként igyekszik a gyönyörű plébániai szertartásokhoz hozzátenni az ő részét, addig Palkó fiunk a fényvillamosért is kitörő örömmel tud lelkesedni. Ebben egyensúlyozunk, és bízunk abban, hogy újra átélhetjük: megszületik szívünkben a gyermek Krisztus. Szabolcs: A nehézségek mellett is úgy érzem, hogy klassz évet zárunk: a kegyelmeket adó nagytábor és az ötödik gyermek várása mellett eltörpül a többi élmény, de jólesik visszaemlékezni például őszi családi utunkra Rómába. Talán a legfontosabb feladatnak azt érzem, hogy meg tudjunk állni, vissza tudjunk nézni, értékelni és összegezni
Nyugdíjba vonult Cságoly Csaba sekrestyésünk, aki hosszú évek óta látta el templomunkban az oltár szolgálatát. Jó volt látni azt a higgadtságot és békességet, amivel szinte minden kérdésben segítségére tudott lenni ministránsnak és felnőttnek, temetési adminisztrációt intéző gyászolónak vagy épp a hangosítás részleteiben sürgölődő testvérünknek egyaránt. Ezúton is köszönjük odaadó helytállását, nyugdíjas éveihez jó egészséget kívánunk Csabának. Bízunk a rendszeres találkozásban a szertartásokon, a továbbiakban is! Gellértesítő 15
Gellértesítő Magazin naptár 2018
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 16
2
1
3
Orsz. gyűjtések: 1. Február 26. Katolikus iskolák javára. 2. március 18. A Szentföld javára. 3. Július 1. Péter-fillér gyűjtés
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 17
Orsz. gyűjtések: 4. Október 21. A Missziók javára.
5. November 18. A Karitasz javára.
Gellértesítő Magazin naptár 2018
4
5
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 18
Barangolás
A felfedezők földjén
Szent Jeromos-kolostor
A Mosteiro dos Jerónimos, azaz a Szent Jeromos-ko-
lostor Lisszabon egyik jelentős történelmi és vallási emlékhelye, egyben fontos látványossága. Mivel a Mánuel stílus egyik legfontosabb képviselője, 1983-ban az uNESCO a világörökség részének nyilvánította.
Az eredetileg ezen a helyen felépített kápolnát, amely a hieronimita rend otthona volt, még Tengerész Henrik portugál uralkodó építtette. A jelenlegi épület már I. Mánuel király parancsára létesült, aki a Szentszéktől kért engedélyt a Tajo-folyó partjára tervezett kolostor megépítésére. A munkálatok végül egy teljes évszázadon át húzódtak. A hatalmas, gazdagon díszített, elképesztően gazdag történelmi múltra visszatekintő kolostor tökéletes úticél mindenkinek, akit a művelődés vágya hoz el a portugál
Fent: a Felfedezők emlékműve lent: a Szent Jeromos-kolostor kerengője az oroszlános kúttal
18 Gellértesítő
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 19
Barangolás
fővárosba. A Lisszabon Belém kerületében emelkedő fenséges épület a Mánuel stílus jegyeit hordozza, amely a késő gótika és a kora reneszánsz sajátos, a 16. század első felében, Portugáliában kifejlődött változata. Nevét I. (Nagy) Mánuel portugál királyról (1469– 1521) kapta. Fő jellegzetessége a gazdag díszítés, főképp a kőfaragások. Ezek közt egyaránt megtaláljuk a földrajzi felfedezésekre utaló elemeket és a mór örökségként fennmaradt indás-leveles motívumokat, mivel a hagyományos stílusjegyeket az őserdők liánjaival, a kiűzött mórok arabeszkjeivel, a tenger ihlette elemekkel gazdagították. A Szent Jeromos-kolostor a stílus egyik legkiemelkedőbb reprezentánsa és egyben – a közeli Belém-toronnyal és a Felfedezők emlékművével együtt – Lisszabon legjelentősebb műemléki épületegyütteseinek egyike. Bár az épület a földrengéseket meglehetősen jól viselte, többször is felújították, így más stílusjegyeket is magán hordoz. Az évszázadok során több királyt és királyi hozzátartozót helyeztek itt örök nyugalomra, de a kolostor modern kori jelentősége sem elhanyagolható: 2007-ben itt írták alá az Európai Unió kormányfői és külügyminiszterei – köztük Magyarország képviselői is – a lisszaboni szerződést.
A Szent Jeromos kolostor és Vasco da Gama
Miután Kolumbusz Kristóf spanyol zászló alatt hajózva 1492-ben felfedezte Amerikát, ezért Portugália jogosan érezhette, hogy lépéshátrányba került nagy riválisával szemben. Öt esztendővel később a lisszaboni kikötőből kifutott az első olyan flotta, amelyik Indiába akart eljutni azon az útvonalon, amelyet Bartolomeu Dias megnyitott a portugálok számára. A flotta élére egy fiatal nemesembert, Vasco da Gamát állították. 1497 decemberére hajói elérték azt a pontot, amelyen túl addig egyetlen felfedezőnek sem sikerült eljutni. Észak felé tartottak Afrika keleti partjai mentén. Mozambikban aztán megtapasztalhatták, mennyire gazdag az Indiai-óceánon virágzó kereskedelem. Arannyal, ezüsttel, fűszerekkel, gyönggyel és rubinnal megrakott arab hajókkal találkoztak. Az arabokat hihetetlenül feldühítette a keresztények megjelenése, még attól sem riadtak vissza, hogy Vasco da Gama első útja Indiába
Gellértesítő 19
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 20
Barangolás
megpróbálják elfoglalni a portugál hajókat. Ennek ellenére Vasco da Gamának sikerült olyan navigátort találnia, aki az óceánon keresztül elvezette őket az indiai partokig. 1498 májusában befutottak Calicut város kikötőjébe. A gazdag kikötőben senkinek sem kellettek a portugálok olcsó árui. Végül da Gama már annak is örült, hogy fűszermintákkal és egy a portugál királynak szóló levéllel indulhatott hazafelé, amelyet maga Calicut város legfőbb ura írt. A hazaút közel egy évig tartott. Otthon igazi hősként ünnepelték a felfedezőt, hiszen valóra váltotta Tengerész
Henrik herceg nagy álmát: bebizonyította, hogy Indiába a tengeren át is vezet út. 1502-ben da Gama újra elindult Indiába. III. János portugál uralkodó 1524-ben India alkirályává nevezte ki. a Szent Jeromos-kolostortemplom főhajója hátsó részében Röviddel Indiába való megtalálható Vasco da Gama szarkofágja érkezését követően meghalt. Hamvait 14 évvel később szállították vissza szülőhazájába. Lisszabonban, a Szent Jeromos-kolostortemplomban nyugszik. Róla nevezték el Lisszabon hídját, a Vasco da Gama-hidat, mely Európa leghosszabb hídja. Szöveg és kép: Mészáros György
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 21
Nagyon kis történetek az evangélium fényében „És látá Isten, hogy minden, amit teremtett vala, ímé igen jó…” (1Móz.1:31)
Fénymérő
Akik ismernek, tudják, hogy lassan hatvan éve amatőrként művelem, tisztelem, élvezem a fotográfiát. Ezt ma függőségnek nevezik, de vállalom. A hőskorban persze fekete-fehérben gondolkodtunk, dolgoztunk és fürdőszobában hívtunk, nagyítottunk. A jól előhívott negatív, szépen nagyított, jól szerkesztett kép sikerélményt jelentett. Az ötven év után is ép és élvezhető, muzeális kép meg pláne. A kilencvenes években alkalom adódott képeimet megmutatni egy neves, magyar származású, brüsszeli fotóművésznek, aki csak annyit mondott: mérnöki szemmel látod a képet és tudod, mit akarsz vele elmondani. Merthogy a fotográfia művészet – és sokkal több, mint az okostelefonnal szelfizés. Bár mondandóm kapcsolódik a teremtett világhoz, most nem Mózes első könyvének első fejezetéről szeretnék elmélkedni. Egy fotókiállításról, a Genesisről szeretnék áradozni. Minden kép fekete-fehér, ami nem véletlen. Ez is utalás a Teremtés hajnalára, a vad, érintetlen természetre, a sötétség és világosság, fény és árnyék harmóniájára. Az ősi szépségre. Az is sejthető, hogy a kétszázötvennél is több kép mekkora munkát, veszélyvállalást rejt. A téma megtalálásához szó szerint be kellett járni a világot, dacolva faggyal, trópusi forrósággal, hegycsúcsokkal, vadállatokkal és betegségekkel. De
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 22
Fénymérő
mindez az elszántság nem lett volna elegendő, ha nincs mű-vészi látásmód, nem is beszélve a technikai ismeretekről, felszerelésről. Istennek hála az alkotóban, Sebastião Salgadóban mindez együtt volt, így sikerült elénk tárnia azt a csodálatos harmóniát, illetve annak egy parányi részét, amit a Teremtő eredetileg alkotott, és amit az embernek még nem sikerült elrontania.
Esztétika tanulmányaimból emlékszem, hogy a természetben giccs nem fordulhat elő. Ilyenre csak az ember képes. A teremtett világ úgy, ahogy van, gyönyörű. A mikrovilágot csak mikroszkóp alatt szemlélhetjük, de az is az. Nem csak azért, mert mi látjuk, hanem azért is, mert az Alkotó csak ilyenre képes. Selejtet, feleslegeset sosem teremt. Hogy mi végre van sok ezerféle darázs, béka, háromezer-ötszáz féle szúnyog? Nem tudjuk, de a Teremtőnél egyik sem fölösleges. Ha a minket körülvevő világból mindezt a gyönyörűséget nem fedezzük fel, szegények, üresek maradunk. A természet állandóan imádkozik: Öntudatlan isten-hódolatának egyik módja a formaszépség, amely miatt, aki – kivitelben és célszerűséget tekintve egyaránt nagyon bravúros – műremeket akar látni, hozzá forduljon. – írja Walter János Isten képe a természetben című könyvében. A Genesis kiállítás rendkívüli tájak, emberek művészi ábrázolásával Isten műremekeit tárja elénk. Ezek mit sem tudnak a Teremtőről. Egyszerűen csak őrzik annak keze nyomát egészen addig, amíg az emberi kapzsiság el nem törli a Föld színéről. Könyörögjünk, hogy Isten ne engedje az esztelen rombolást! 22 Gellértesítő
Szöveg: Szalkai Péter Tamás Fotó: Internet
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 23
Kálvin és Ignác
Ökumené
avagy
Van-e közös útja a két lelkiségnek?
A történelemben és a felekezeti tanokban járatlan ember első mérgében hajlamos azonnal rávágni a választ, hogy természetesen nincs. Mi dolgunk nekünk egymással? Pedig a kérdés korántsem ilyen egyszerű. Magam – lévén hitét gyakorló, elkötelezett (de a testvérfelekezetek felé nyitott) kálvinista – Kálvinról és tanairól valamelyest tájékozott vagyok. Ignácról, a jezsuitákról viszont eddig nem sokat tudtam. Többször is jártam Debrecenben a gályarabok emlékművénél, olvastam könyveket erről a korról. Inkvizíció, ellenreformáció – a jezsuiták sosem voltak túl vonzóak. (Nemeshegyi Péter bácsi számomra persze eddig is kivétel volt.) Elolvasva Stefan Zweig: A jövő országa, Brazília című könyvét, aztán Rómában, az Il Gesúban, a jezsuiták főtemplomában szemlélődve azonban az ember kezd megbarátkozni velük. Szóval Ignác nélkül nem lennének jezsuiták, nélkülük pedig nem lenne Brazília sem. Ahogyan Genf és református egyház se Kálvin nélkül. Két kortárs lángelméről van szó, akik történelmet írtak. Mai ismereteinkkel, utólag könnyű nekünk igazságot tenni, hogy mit tettek rosszul, miben tévedtek. Mindketten látták, hogy a középkori egyház nem tud továbblépni, mindenképpen reformálásra, megújításra szorul. Dehogy akartak ők egyházszakadást! Kálvin is, meg Ignác is modern választ adott a korra: polémia és harc helyett Jézus Krisztus felé fordulást – csak ezt kulturálisan másképp élték meg. (Aki elolvassa Stefan Zweig: Harc egy gondolat körül című könyvét, nem biztos, hogy szeretni fogja Kálvint. Az író Szervét Mihály megégetéséért Kálvint okolja, ami korántsem ennyire egyértelmű.) Az viszont egyértelmű, hogy mind Kálvin, mind Ignác Jézus Krisztus megszállottja volt. Gellértesítő 23
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 24
Ökumené
A Reformáció fél évezredes jubileuma alkalmából ilyen címmel szerveztek konferenciát a jezsuiták a Párbeszéd Házában, amelyen részt vettem, és amelyből sokat tanultam. Kár lett volna kihagyni! A konferencia előadásai, Kálvin és Ignác élete, munkássága az interneten bőségben fellelhető, így ezeket nem kívánom ismételni. Csupán saját gondolataimat adom közre. Tehát… Már az első előadó, Gánóczy Sándor is meglepetés volt. 89 éves, de nem néz ki annyinak. Római katolikus pap, teológus, jezsuita professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja – és neves Kálvin kutató. Ez utóbbira nem tippeltem volna. Mindjárt az elején hangot adott reményének, hogy a jezsuita lelkigyakorlatok iránti református érdeklődés elősegítheti a felekezetek ökumenikus egymásra találását. (Egyelőre itt még nem tartunk, de hosszabb távon elképzelhető.) A Kálvin és Ignác életútjának kevéssé ismert közös indulásáról szóló tények rám az újdonság erejével hatottak. Professzor úr előadásával meggyőzött, hogy mindent tud Kálvinról – és persze Ignácról –, ami eddig felkutatható volt. Dr. Balogh Judit történész, egyetemi docens ábrákkal, táblázatos formában hasonlította össze e két géniusz természetét, eszmeiségét. Ő is meggyőzött. Fekete Ágnes református lelkész, a Református félóra című rádióműsor szerkesztője a bevezetőben még érdekesebbet mondott: Most, hogy alaposabban tanulmányozom a jezsuita lelkiséget, a lelkigyakorlatok világát, nem is értem: mi bajunk van nekünk egymással? Nekünk, a XXI. század embereinek már tényleg semmi. (Csak halkan jegyzem meg, hogy erről reformátor ősatyáinknak, a gályaraboknak más volt a véleményük. De ez már történelem. Ma már senki se tenné ugyanazt.) Van-e közös útja a két lelkiségnek? Az előadásokból, hozzászólásokból kiderült, hogy bizony van. A konferencia egészét és a kerekasztalt is avatottan moderáló Sajgó Szabolcs SJ arra hívta fel a figyelmet, hogy a lelkigyakorlatok protestánsokra gyakorolt hatása mellett szólni kell arról is, mennyiben termékenyíti meg a katolikus lelkiséget más felekezetűek közeledése. Lelkigyakorlat-vezetői tapasztalatok alapján elismeréssel szólt a protestáns résztvevők igei fogékonyságáról és a Biblia használatának természetességéről. Az egyes felekezetek eltérő nyelvezete is éppúgy inspiráló hatású, mint az istenkapcsolat közvetlensége iránti vágy. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem ószövetségi tanszékének vezetőjeként Varga Gyöngyi arra hívta fel a figyelmet, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetesi indulása miatt is az igeértelmezés meditációs módszerét hagyományozta tovább az evangélikus gyakorlatban. Hozzászólásában tömören fogalmazta meg a konferencia üzenetét, amely írásom összefoglalása is lehetne: A vallásosság elválaszt – a lelkiség összeköt, hiszen Krisztusban mindnyájan egyek vagyunk!
24 Gellértesítő
Szöveg: Szalkai Péter Tamás Fotó: Internet
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 25
Ezt elhiheted
A nyugati és keleti egyházak karácsonyának vallásdiplomáciája napjainkban
Moszkva irányába nyit a vatikáni diplomácia Az orosz elnök 2013-és 2015-ben – a diplomácia történetében ugyancsak sűrűn – ellátogatott Rómába pápai audienciára. Vajon a karácsonyi hetek meghozzák-e az eredményt, hogy Ferenc pápa látogatásával történelmi fordulatot indít el az egyházak közeledésében. A római pápa, hivatalos diplomáciai minőségben még soha nem járt a paroszláv egyház nagy központjában. A vatikáni diplomácia kiszivárogtatott hírei szerint, valószínűleg a dél-amerikai származású pápa föl- Ferenc pápa találkozója Vlagyimir putyin tett szándéka az, hogy a következő hónapok- államfővel ban vállalkozik a moszkvai útra. A vatikáni külügyminiszter csúcsdiplomáciai előkészítő tárgyalást kezdett Moszkvával, amelynek elsőszámú témája az ökumenikus párbeszéd további mélyítése és az ehhez vezető úton a cselekvési programok megtalálása. Nagy egyházszakadás feloldásának startja? E területek között is kiemelkedő eredményt hozhat a nyugati katolicizmus és a keleti paroszláv egyház közelítésének kérdése. A Vatikán szándékát jól mutatja, hogy elkezdte megnyitni az 1054-es „nagy egyházszakadás” témafelvetését. Nem felejthetjük el azt a történelmi tényt sem, hogy 2016-ban – ahogy a Szent Gellért Magazinban írtunk róla – Kubában már találkozott – először a történelemben – az orosz pátriárka és Róma püspöke. Az orosz-vatikáni diplomáciai kapcsolatok egyáltalán nem rendelkeztek eddig nagy történelmi múlttal. A korábbi barátságtalan diplomáciai viszony javuló tendenciákat mutat, és ezt tovább lendítheti Pietro Parolin bíboros és a szent atya látogatása Oroszországban. Igazi nagy Karácsonyi Ajándék lenne a keresztények számára 2017 végén, 2018 elején a moszkvai nagy diplomáciai találkozás. Kérjük és várjuk az Atya segítségét, az ökonomikus párbeszéd mélyítésében, és az akció programban. Óriási reményeket villanthat fel az ökumenizmus várható fejleménye. a pápa megbeszélése Kirill orosz pátriárkával
Szöveg: Dr. Hubai József Kép: Internet
Gellértesítő 25
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 26
Ezt elhiheted
Új ministránsok avatása
Amikor a cikket írom, már megtörtént az ünnepélyes ministráns avatás, befejeződtek a szerdánkénti ministránsképzés alkalmai. A ministrálás alapja a rutin, ezt pedig nem lehet első-másodikosoknak megtanítani szerda esténként, negyvenöt percekben. A feladatok helyes elvégzése mellett legalább olyan fontos volt, hogy sikerüljön megszólítani az új kis szolgálattevőket, hogy még sok-sok évig tagjai legyenek a közösségnek. Első lépésként kialakítottunk egy kis képző csapatot. Nem akartuk elkedvetleníteni a gyerekeket, nem a teljesítményen volt a hangsúly, hanem hogy mindig befogadható tudás kapjanak. A sok játékkal egy kicsit oldottabbá tettük a légkört. Mikor én kezdtem ministrálni, akkor még szombat délelőttönként volt egy-egy alkalom, amikor a ministránsok gyakorolhatták a feladataikat. Bár a tudásom kb. 10 százalékát szereztem meg ezeken az alkalmakon, mégis megkaptam valami mást: a motivációt. Ezek az alkalmak rávettek arra, hogy hétről-hétre órákat töltsek lelkesen és mosolyogva a templomban. Mikor utólag gondolkoztam ezen, és beszélgettem mentoraimmal, végül is észrevettem valamit, ami nagyon motiválóan hatott rám: a személyes tekintélyt. Ezeket a ministránspróbákat két olyan ember tartotta (Holcz Ági és Tóth Petra), akikre őszintén fel tudtam nézni, s akik mögé oda tudtam állni. Akkoriban is nagyon tiszteltem őket, és örömmel töltött el, hogy személyes kapcsolatom lehetett velük. Az első néhány alkalommal nem is nagyon gyakoroltunk, inkább csak játszottunk és átvettük az alapvető dolgokat. Végig törekedtünk a személyes kapcsolatra és az odafigyelésre. Ha láttam, hogy nem tudnak összpontosítani a gyerekek, nem akartam erőltetni, inkább picit lassítottunk. Így bámulatos lelkesedéssel és koncentrációval vettek részt a képzéseken. A szülők pedig mindig megértettek és támogattak, ami nagyon sokat jelentett számunkra. Nagy örömömre szolgált, hogy hét gyermek léphetett be a ministránsok közösségébe: Czike Dalma, Fazekas Lili, Farkas Katinka, Mészáros Hédi, Szente Sára, Hamuth-Forgách Gergő, Schwarczenfeld Máté. Remélem, hogy az előre kitűzött célokat sikerül teljesíteni! Azt, hogy akik most ott voltak, azok öt év múlva is ott fognak állni az oltár mellett, hogy az idő, amit közösen töltöttünk, nem volt hiábavaló, és hogy jövőre is ilyen remek társasággal dolgozhatunk együtt. Az utolsó egyházi héten megrendezett vizsgákat mindannyian ügyesen teljesítették, így biztosan méltó módon fogják az oltár szolgálatát végezni. Külön köszönet azoknak, akik segítették a képzést: Gerse Klaudiának, Lánszki Emmának, Párkányi Lackónak és Péter Balázsnak.
26 Gellértesítő
Szöveg: Nyiri Dániel Fotó: Lánszki Fülöp
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 27
iFiatalok
Előttem a Hold, mögöttem a Nap
Az El Camino egy Szent Gellértes fiatal szemszögéből
Az El Camino egy zarándokút, amely szerte Európából vezet Santiago de Compostelába. Legnépszerűbb szakasza a Camino del Frances, azaz a Francia út, amely a francia-spanyol határtól Spanyolországon keresztül nyugatnak tartva éri el a Szent Jakab apostolról elnevezett katedrálist. Évek óta foglalkoztatott az El Camino, és idén áprilisban világossá vált számomra, hogy nekem is el kell indulnom rajta. Mivel a nyaram úgy alakult, hogy éppen megengedhettem magamnak egy hosszabb utat, július elején nekiindultam a 34 napos, 800 km-es zarándoklatnak. Az utat (főleg nyáron) rengeteg zarándok és turista járja. Sokan vallási indíttatásból, valódi zarándokként jönnek, sokan sportteljesítményként élik meg, vagy a kaland vonzza őket. A zarándokok a világ minden tájáról érkeznek. Találkoztam kanadaiakkal, brazilokkal, japánokkal, észtekkel és még sorolhatnám a nemzeteket, és persze sok magyarral is! az El Camino a francia-spanyol határtól a A napjaimat hajnalban kezdtem, spanyolországi Santiago de Composteláig még a tömeg megindulása előtt. Így a za- vezet. rándokoknak fenntartott szállásokon is mindig volt helyem, hiszen a napi 25-30 kilométeremmel általában délután 1-2 körül végeztem. A gyaloglás az első napon volt a legfárasztóbb, amikor az Alpokba kellett felmászni, de a kilátás minden szenvedésért kárpótolt. Az út többi része lankásabb volt és a táj néhány naponta változott. Szerencsémre ez a nyár éppen nem volt olyan forró, mint néhány közelmúltbeli nyár, így nagy félelmem, az erős napsütés sem okozott gondot. A fizikai teherbírásommal is szerencsém volt, nem tört fel a bakancs és nem nyomott a táska – ezt a barátok, családtagok jó tanácsainak köszönhetem. Mivel ilyen akadálytalanul sikerült az utam, még az óceánt is lehetőségem volt meglátogatni. Én mindig is a természet csodáiban láttam meg legkönnyebben a Jóistent, utam során azonban végig láttam az emberekben, az időjárásban, a hétköznap apró örömeiben, a kis titkokban és meglepetésekben. Szöveg és fotó: Lánszki Jolca
Gellértesítő 27
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 28
iFiatalok
Miért nem járunk a templomba?
Akár statisztikákat nézünk, akár a környezetünket figyeljük meg, sajnos láthatjuk, hogy egyre kevesebben mondják magukat vallásosnak. Nincs ez másképp a fiatalok körében sem. Persze mindenkit más és más hatások érnek, vannak nehéz sorsok, szomorú történetek, de a miértekre néha hajmeresztő indokokat is hallok. Közülük összegyűjtök itt néhány jellemző választ:
„Az egyház hataloméhes/kizsákmányoló/nincs is szükség rá” Tipikusan a „maguk módján vallásos” emberek szövege. Szeretik kiemelni az Anyaszentegyház kevésbé fényes korszakait. Azt persze nem veszik tekintetbe, hogy ezek a korszakok régen lecsengtek. A vallást a politikában mindig is képviselni kell, mert egy ország működéséhez hozzátartozik az egyházak működése is. Ez nehéz feladat azok számára, akiknek összekötő szerepük van. Mindjárt megbélyegezni őket szűklátókörűség. Egyház nélkül pedig sejthetjük, milyen lenne a hitélet: sosem látott szárnyalásba kezdenének mindenféle szinkretista tanok, amelyeket át sem lehetne látni. Külön alfajt képviselnek azok, akik mindezt nem így látják, és azt hirdetik: „hívő vagyok és nem vallásos”. Nos, úgy tudom, emiatt még senkit nem tiltottak ki a templomból. „A papok sem szentek” Nem mindenkiből lesz szent. Szentjeink között is találunk mind egyháziakat, mind világiakat. Ennek a véleménynek az alapja nyilván az, hogy hajlamosak vagyunk a klerikális személyeket sokkal magasabb elvárások közé emelni. Az elvárásoknak pedig, ugye, illik megfelelni. Ami nem mindig megy. Árgus szemekkel figyeljük őket, és ha botlanak, azt mindjárt fel is lehet használni önigazolásként, nem igaz? Erre a jelenségre a média is igen hajlamos. Papról pl. szinte csak akkor lehet hallani, ha „rossz fát tesz a tűzre”. Még egy apró dolog, amit sokan hajlamosak elfelejteni: igenis, a szenteknek is voltak nehéz pillanataik, az pl. ma már eléggé közismert, hogy maga Teréz anya is sokszor újra és újra megkérdőjelezte saját hitét.
28 Gellértesítő
„Tudom, hogy X/Y is milyen bűnös életet él a templomon kívül (esetleg hozzá lehet tenni, hogy mennyire az első padban "nyomul")” A kérdés az, hogy mások élete milyen hatással van a mi lelki üdvünkre. Ez minket is lehúz a mocsárba, vagy mi a probléma? A rossz példa arra
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:34 Page 29
iFiatalok
jó, hogy görbe tükröt tartson nekünk, és ettől azt kívánjuk: „Istenem, csak én ne váljak ilyenné!”. Ráadásul milyen önző gondolat már az is, hogy hagyjuk embertársunkat a bűnben, mi meg kimenekülünk a templomból, mint aki nem látott semmit! Egyébként honnan tudjuk, hogy nem épp a bűnbánó lelkülete sarkallja a nagy buzgóságra? „Anyukám erőltette, de már nagykorú vagyok, úgyhogy szabadon döntök róla” Rossz hírem van: ha mindössze ennyi kivetnivalót találtál az egészben, akkor eddig is kár volt templomba járnod, mert valószínűleg semmit nem fogtál fel a tanításból. Ezzel elismered, hogy eddig nem döntöttél, mert nem is dönthettél volna, most meg visszahivatkozol az előző állapotra, amikor is nem dönthettél, ergo mindegy volt, hogy mit gondolsz. Ez logikailag sem állja meg a helyét. Legalább ennyi módon lehet másokra hárítani a felelősséget, amiért az ember elmaradozik a templomból. Ha valaki esetleg eljutott arra a szintre, hogy magában keresse a hibát, ilyen kifogások merülnek fel leggyakrabban: „én olyan bűnös vagyok” Az ember eredendően tökéletlen. Kicsit jobban oda kellett volna figyelni a tékozló fiú esetére. A bűnbánat szentsége pedig két dolog miatt is jó: a saját tökéletlenségünk beismerése talán nem a legjobb érzés, de a bűnbocsánat öröme annál nagyobb. A másik, hogy könnyebb így kordában tartani a visszatérő bűneinket. És ebben már az is nagy segítség, ha „csak” a szentmisékre járunk. „Nincs időm rá” All right. 168 órából (minimum) 1 óra tényleg nagy kiesés. Szokták mondani, hogy az embernek arra van ideje, amire szakít. Ez döntés kérdése, a többi fölösleges magyarázkodás. Szöveg: Lánszki Fülöp Fotó: Internet
Élet Élet, egy lobogó fáklya, Ahogy a szél körbejárja; Óh, sóhajts, remegj, mozogj, Parázsló fénnyel lobogj! Koldus szívek pitvarába’ Csöppnyi viasz csordulása, Kialszik az éjszakába.
Albert Jolán
Gellértesítő 29
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:35 Page 30
iFiatalok
Reflexio
Ne féljetek! Egy spirituális szemével
Dr. Csépányi Gábor atya nagytábori előadására
Nagy öröm volt mindannyiunk számára, hogy nagytábori előadóként köszönthettük dr. Csépányi Gábor atyát, az Esztergomi szeminárium spirituálisát. Bár a nyári szünet régen véget ért, és lassan karácsony szent ünnepéhez közeledünk, a tábori előadáson elhangzott szavai a közelgő ünnep miatt még inkább aktuálisak.
Egy vallomással tartozom. Gábor, azaz „Doki atya” előadásán oly sok minden hangzott el, hogy azt nem is lehetne teljességében egy cikkben leírni, ezért az előadás azon szegmenseit szeretném kiemelni, amelyek a közösséggé alakulást segítik elő, hiszen a nagytábor is arról szólt, hogy jobb közösséggé formálódjunk. Gábor atya előadása során először a tábori jelmondatunkra tért ki, majd egy másik ahhoz kapcsolódó szentírási részt idézett. „Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek benneteket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én SZELÍD vagyok és ALÁZATOS SZÍVŰ és nyugalmat találtok lelketeknek. Mert az én igám édes és az én terhem könnyű.” Nem véletlenül emeltem ki az alázatosságot és a szelídséget. Ez a két Isteni tulajdonság jobban előtérbe kerül karácsonykor, hiszen Isten emberekhez lehajoló szeretetét ünnepeljük. Gábor atya az előadásában elmesélte, hogy amikor Franciaországban volt lelkigyakorlaton, és egy nagyobb misén sokan áldoztattak, az egyik pap lehajolt egy kisgyerekhez, aki még nem volt elsőáldozó, hogy kiskeresztet adjon neki. Gábor atya Jézus alázatos szeretetét emelte ki, amely letérdel az ember elé, hogy ne féljünk és felismerjük Isten irgalmát. Isten szeretetből „térdelt” le az emberekhez. Szeretetből bizonyította be a hűségét, amelyet Ábrahámnak és utódainak ígért. Folytatva a gondolatmenetet, „ejtőernyőzni” mentük. Doki atya egy francia püspök elbeszélését idézte fel, aki ejtőernyős katona volt. Ha repülőből ugrok, akkor nyitott ajtónál látom a mélységet, és végiggondolom, már-már beleélem magam a helyzetbe, hogy meg van-e az ejtőernyőm, és működik-e. Ha szelíd és alázatos szívű maradok esés közben és nem félek, akkor jókor húzom meg az ejtőernyő zsinórt. Ilyenkor az ernyővel
2017 Karácsony_Karácsonyi szám 2017.12.22. 20:35 Page 31
iFiatalok
együtt kitárul a mindenség, lelassulok, megnyugszom és szemlélem a „magasból” Isten teremtett világának szépségeit. Zárásképpen visszatérve az alázatra, Gábor atya arról tanított, hogy az alázat és a szelídség megnyitja egymás felé a szíveket. Isten, amikor a bűnt kivéve hozzánk hasonlóvá vált, megnyitotta szívünket maga felé és egymás felé. Ennek illusztrálására egy példa jutott eszembe. Mi emberek, keresztények és nem keresztények, világszerte mind különbözőek vagyunk. Különböző fogaskerekek egy órában, amelynek mindig pontos időt kell mutatnia. Szükséges is, hogy a fogaskerekek különbözzenek, eltérőek legyenek, máskülönben az óra nem működne, vagy nagyon nagy, otromba volna, nem lenne esztétikus. Minket, a fogaskerekeket eltérő világlátásunk, nézeteink ellenére összekapcsol a félelemés kétségmentes szeretet és az alázat. Együtt mutatjuk a pontos időt. A fordulásaink által mozdul jó irányba a mutató. A történelmünk során gyakran láttuk, láthatjuk most is, hogy az ördög próbálja szétválasztani a kerekeket úgy, hogy a félelem eszközével megpróbál dühödtté, szűklátókörűvé tenni. Elmosódik látókörünkben az összekötő erő és csak a különbözőséget látjuk. Most, karácsony szent ünnepén nekünk kell tanúságot tennünk róla, hogy megszületett bennünk a Kis Jézus, a szeretet és az alázatosság. Ezt azonban félelem nélkül kell tennünk, hiszen Balczó András is megmondta; „A félelem gondolata az, amitől mindenáron szabadulni kell.”
Hitre, tudásra
Szöveg: MGL Fotó: Lánszki Fülöp
Piarista kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeumban
A Piarista Gimnázium Pest legrégibb iskolája. 300 éves fennállása óta számtalan eseménynek volt részese, és az egymást követő korok folyamán számtalan könyv, kísérleti eszköz és más használati- vagy éppen dísztárgy került a szerzetesek féltve őrzött gyűjteményébe. Most ezekből a tárgyakból nyílt kiállítás a Budapest Történeti Múzeumban „Hitre, tudásra” címmel. Mint az iskola jelenlegi diákja, én is részt vehettem a nagyszabású megnyitó ünnepségen. A tárgyak restaurálására jelentős pénzösszeg állt rendelkezésre. Ennek megfelelően nagyon színvonalas kiállítást sikerült létrehozni. A valóban páratlan gyűjtemény rengeteg érdekes tárgyat mutat be, és akár órákat is eltölthetünk benne. Mindenkinek ajánlom, akit érdekel Budapest és a Piarista Gimnázium története. A kiállítás még február 25-ig megtekinthető.
Szöveg: Nyiri Dániel Fotó: Facebook
2017 Karรกcsony_Karรกcsonyi szรกm 2017.12.22. 20:35 Page 32