MAGYAR
ENGLISH
Revizor Főoldal / Színház / KITÖRNI A KOMFORTZÓNÁBÓL
KITÖRNI A KOMFORTZÓNÁBÓL Beszélgetés Pelsőczy Rékával a Római vakációról 2013.10.28.
Az 1953-as film azonos című színpadi változata idén nyáron debütált szabad téren, október végétől pedig a Belvárosi Színházba költözik. A rendezőt, Pelsőczy Rékát l’amourról és glamourról kérdeztük. HUNGLER TÍMEA INTERJÚJA.
Revizor: Szerinted mennyire közismert a Római vakáció története? Pelsőczy Réka: Ha felszínesen is, de szinte mindenki tudja, hogy létezik a film – Audrey Hepburn és Gregory Peck párosa beleégett a közös tudattalanba. Sokan úgy emlékeznek, hogy valamelyik vasárnap délután biztosan látták már, még akkor is, ha csak részleteket láttak belőle vagy meg sem nézték. Az én emlékem az volt, hogy láttam, de sok-sok más fekete-fehér filmmel össze is olvadt bennem, nem volt meg teljesen tisztán a történet. Arra emlékeztem, hogy nagyon tetszett benne Audrey Hepburn, mert elképesztően természetesen és bájosan játszott, amit egyszerűen nem is értek a mai napig: ez volt az első filmszerepe, mégis professzionálisan oldotta meg, ösztönös őszinteséggel. Gregory Peck pedig gyönyörű férfi a számomra. R: A filmből született később egy színdarab Paul Blake tollából, ami a te rendezésednek is a kiindulópontja lett. Az előadás miben tér el a darabtól? PR: Az igazi kihívást Audrey Hepburn és Gregory Peck árnyéka jelentette – ki kellett találni valamit, amivel jeleztem, hogy ez a Római vakáció nem az a Római vakáció, és én ezt tudom, és nem is akarom, hogy az legyen. Az előadás alapszituációja épp ezért az lett, hogy egy filmgyárban a színészek a Római vakáció című film forgatására próbálnak. Egy filmstúdióban vagyunk, ahol látszódnak a ládák, a lámpák, a díszletfalak – eleinte azt gondoltam, elég lesz ezt csak egyszer jelezni, de aztán az előadásra készülve bekerült még pár részlet, ami az atelier-hangulatot felerősítette: rövid szövegek, vagy például az, hogy beleszól a próbába az asszisztens. A kerettörténethez kitaláltuk a szereplők közötti viszonyokat: a filmrendező (Márton András), a felesége (Hernádi Judit), Fekete Ernő a sztárszínész, aki az újságíró, Gregory Peck szerepét próbálja, Tenki Réka pedig a kezdő színésznő Anna hercegnő szerepében. Egyébként ebbe a filmgyári ötletbe nagyon jól belepasszolt, hogy Paul Blake darabjában számos Cole Porter-dal is megszólal, vagyis ő zenés-táncos darabnak írta meg a történetet – az előadás duplafenekűsége rögtön meg is magyarázta a dal és táncbetéteket, és a nézőnek is megkönnyítette a dolgát: pont azáltal veheti komolyan a történetet, hogy nem kell komolyan vennie, hiszen felvállaljuk, hogy ez csak játék.