Helyi érték

Ez a kiadvány első alkalommal 2006-ban került az esztergomi polgárok kezébe.

Azzal a céllal, hogy bemutassa, együtt működve minden lehetséges, összefogással minden tervünk megvalósítható. Négy éve is az együtt működésre építettünk, a közös céljaink megvalósítása érdekében közösen tettünk, bebizonyítottuk, hogy a helyi érték a fontos. Sorsunkat a saját kezünkbe vettük és cselekedtünk.

MERt Együtt Működünk!

>

>

1

1.

A helyi ábra: Esztergom érték mostani lakó-

szerkezetébenalakulása is alkalmaznépességének kodik a négy esztendővel 1999–2010-ig korábbi kiadáshoz, így a mutatókat 2–3. ábra: a Magunkhoz

<

elnevezésű fejeAképest lakásállomány alakulása zetben először1996–2009 esztergomi Esztergomban

Magunkhoz képest

viszonylatban vizsgálközött

A gyARAPOdÁs szellemébeN

tuk, majd Esztergomot a Másokhoz képest című fejezetben – Budapest kivételével – a 37, harmincezer főnél nagyobb lakosságszámú magyarországi városhoz hasonlítottuk.

A 2000-től alkalmazott, az esztergomiak akarata szerint kidolgozott, az élet minden területét érintő önkormányzati cselekvési terv, a gyarapodás Programja az együttműködés példája: a papírra vetett közösségi elképzelések rendre, egymás után sorban testet öltenek. A kb. hatszáz vállalásból kétszáz fölötti az elkészültek száma, újabb kétszáz folyamatban van, s mindössze egyharmaduk az, amely a jövőben fog megvalósulni, de előkészítésük már megtörtént.

1. ábra

Ezt a tájékoztató-füzetet nem a települések helyhatóságai közötti, rosszul értelmezett versengés hívta életre, hanem annak bizonyítása, hogy az önkormányzati tevékenységek, egy-egy város jelene és jövője 2. ábraérdekében végzett munkák – beruházások, Lakásállomány – Esztergom fejlesztések 1996. – irányvonalai 10 854,00 1997.

10 903,00 kihatnak a lakosságra, 1998.

10 937,00 olyan értelemben, hogy 1999.

11 009,00 egy cselekvő 2000. városnak 11 029,00 2001.polgárai11vannak.

130,00 tevékeny 2002.

11 260,00 Ahol a közösség fejlődik, 2003.

11 317,00 az egyén kö2004.nem csak 11 a394,00 2005.

11 498,00 zösség részeként, hanem 2006.is fejlődik.

11 550,00 „magától” 2007.

2008.

2009.

11 654,00 11 749,00 11 930,00

A bizAkOdÁs VAlÓdi Jelei A négy évvel korábbiakhoz képest örömteli változás, hogy Esztergom lakónépességének a száma harmincezer felé emelkedett. Ez a biztonság mutatója, annak jele, hogy az esztergomiak otthon érzik magukat a városukban. A 2008 utáni megtorpanás a gazdasági világválság jele, ezt támasztja alá a városban dolgozók számának és az esztergomi vállalkozásokban foglalkoztatottak számának alakulása is. A minden magyarországi (és külhoni) települést érintő nehéz idők átmene3. ábra

ti jellegét azonban jól érzékelteti az esztergomi lakásállomány alakulása. A válság a bizakodásra alapuló otthon-teremtési kedvet nem tudta megtörni.

mUNkÁbA meNet A biztonság érzését mutatja a lélekszám növekedése, meghatározza az otthon és a munka (biztos lakóhely és biztos megélhetés). Az esztergomi foglalkoztatottság emelkedő tendenciáját csupán – és ideiglenesen, hiszen „nem eshet minden nap” – a globális krízis ránk is ható negatív hatása fékezte le. A világ-, még inkább: a nemzetgazdasági folyamatok kedvező változásával azonban ez a rossz periódus meg fog szűnni.

4. ábra Esztergomban dolgozók összesen 1999.

10 625 2000.

12 880 2001.

13 459 2002.

16 432 2003.

17 754 2004.

18 643 2005.

20 149 2006.

23 691 2007.

25 529 2008.

26 293 2009.

22 085

5. ábra

8. ábra

6. ábra

Év

Esztergomi vállalkozásokban dolgozó esztergomi lakosok

Esztergomi vállalkozásokban dolgozó nem esztergomi lakosok

Összesen

7. ábra

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

3974 5060 5417 5885 6151 6204 6495 7017 7666 7757 7077

5371 6497 6739 7970 9090 9952 11203 14328 15400 16189 12592

9345 11557 12156 13855 15241 16156 17698 21345 23066 23946 19669

Település

Egy főre jutó szja. változás 2002–2008 között (%)

Esztergom dunaújváros gyula Hajdúböszörmény tatabánya kiskunfélegyháza dunakeszi Eger Békéscsaba szigetszentmiklós nyíregyháza Érd debrecen gödöllő Miskolc Pécs kazincbarcika Cegléd Hódmezővásárhely gyöngyös kecskemét szeged szekszárd Ózd szolnok Baja Pápa nagykanizsa Vác székesfehérvár győr salgótarján kaposvár zalaegerszeg Mosonmagyaróvár sopron Veszprém szombathely

84 84 70 67 67 62 62 61 61 60 59 58 56 55 55 50 51 50 50 48 47 46 46 46 45 45 43 43 42 40 40 40 39 38 37 36 36 35

A személyi JöVedelemAdÓ: CselekVŐ VÁROs, teVékeNy POlgÁROk Az egyének, családok boldogulásának mércéje, hogyan változott a keresményük. A keresményváltozást pedig leginkább a befizetett személyi jövedelemadó alakulásával lehet mérni, hogy az esztendők során – egybevetve más városokkal – Esztergomban miképpen módosult ez az összeg. Egy tevékeny városban cselekvő polgárok élnek, akiknek ezt a potenciálját a személyes adóforintjaik növekedéséből lehet kikövetkeztetni. Ez az adónem az adott várostól független, azt mutatja, hol tudnak és akarnak a sajátból a közösségihez adni. A befizetett összegek emelkedésének csak kisebb részben oka az infláció („a pénz romlása”), nagyobbrészt a több adóalany általi több keresményről van szó, aminek alakulásában a legfontosabb a növekedési tendencia.

4–5. ábra: Esztergomban dolgozók 6–7. ábra: Az esztergomi vállalkozásokban foglalkoztatottak száma 8–9. ábra: Az egy főre jutó személyi jövedelemadó-változás 2002–2008 között (%)

9. ábra

3

10. ábra Év döntés döntések száma Egyhangú döntés 65 % és az alatti döntés Elfogadás aránya minősített többséggel Elfogadás aránya 2/3-os többséggel (65 % felett)

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

R. 62 21

H. 637 444

R. 57 16

H. 786 289

R. 70 24

H. 554 244

R. 95 32

H. 947 355

R. 84 19

H. 941 313

R. 53 6

H. 806 216

7

54

4

19

1

16

2

6

5

36

4

60

5

54

100

99,5

100

99,5

100

99,6

100

100

100

99,47

100

100

100

99,75

88,9

90,5

93,5

97,1

98,25

99,8

97,1

98,9

94,73

96,2

95,23

99,4

90,56

93,3

képviselő-testület döntései 2003–2009 között 11. ábra: A képviselő-testület által 2003–2009 között „alkotmányozó” többséggel elfogadott rendeletek száma (%)

kONszeNzUs A testületbeN

4

2009.

H. 571 251

10. ábra: Az esztergomi

A cselekvés iránti elkötelezettség kölcsönösen hat az esztergomi polgárokra és városi képviselő-testületre, az együtt működés eszméje jól kivehető a testület munkájából is. Ennek kapcsán tudnunk kell, hogy egy ilyen grémium rendeleteket és határozatokat hoz, utóbbiakat jóval nagyobb számban, mivel minden testületi döntés határozattal végződik, és ezek a határozatok nem minden esetben befolyásolják

2008.

R. 63 20

közvetlenül az esztergomiak életét. A mányozói” támogatottságot mutat. A rendeletek ellenben minden esetben minősített többséghez a megválasztott igen, „helyi vonatkozású törvényeknek” képviselők fele plusz egy fő szükséges, nevezhetnénk azokat. Éppen ezért a Esztergomban azonban a minősített vizsgált 2003–2009-es időszakból azt többségnél erősebb – „alkotmányozói” emelnénk ki, hogy a rendeletek – ki– támogatottságot élveznek a testületi fejezetten az Esztergom városát érintő döntések, a rendeletek és a határozaintézkedések – kétharmados többtok. séggel történt elfogadási aránya 90% A magas rendeletszám annak mutatója, körüli, meghatározóan: afölötti. A kéthogy egy település működik. Bizonyíharmados többségű elfogadottság (par- tott, hogy – például – a tőke azokba a lamenti analógiát használva) „alkotvárosokba vándorol, amelyek hordoz-

12. ábra: A képviselő-testület által 2003–2009 között „alkotmányozó” többséggel elfogadott rendeletek aránya (%)

12. ábra

13. ábra: A képviselő-testület által 2003–2009 között elfogadott határozatok száma,

>

13. ábra

elfogadási arányuk szerint (%) 14. ábra: A képviselő-testület által 2003–2009 között minősített többséggel elfogadott határozatok száma 15. ábra: A képviselő-testület által 2003–2009 között „alkotmányozó” többséggel elfogadott határozatok aránya (%)

14. ábra 15. ábra

5

zák az aktivitásnak ezt a jelét.

Nemzeti együttműködés – helyben Az együtt működés az esztergomiak életének része, az általuk választott képviselő-testület munkáját is meghatározza. Jelesül abban, hogy miképpen gazdálkodnak Esztergom vagyonával. A közös tőkénkkel.

A városi vagyon alakulását – vagyis a befektetett eszközök értékcsökkenés nélküli nettó értékét – 2003 és 2009 között vizsgáltuk. A 2003-as 9,4 milliárd forintos állapot után 2004-re (a beruházásoknak köszönhetően) természetes növekedéssel elérte a 12,1 milliárdos szintet. Még ugyanebben az esztendőben sor került az értéknyilvántartás olyan kiegészítésére, aminek során a korábban a vagyonösszeírásban

6

ugyan szereplő, de fel nem értékelt elemek (például utak, ingatlanok, üzletrészek) kerültek értékleltárba. Ezek 23,8 milliárd forintot jelentettek, azaz 2004-ben az addig számon tartott, de fel nem értékelt vagyonnal összességében 36 milliárd forintot ért Esztergom vagyona. 2004 óta a mérleg-főösszesítőben már ezeket a felértékelt elemeket is tartalmazó pontosított összeget (a 36 milliárdot) és értéket láthatjuk. Érzékletes, hogy az 1999-i indulás öt és fél milliárdja 2009-re megtízszereződött. Amellett, hogy most már pontosan tudjuk, mekkora a vagyonunk, a jó gazdálkodás jellemzője, hogy 2004 és 2009 között – könnyűnek épp nem nevezhető években – városi közösségünk tízmilliárddal gyarapodott.

>

16. ábra

17. ábra

16. ábra: Esztergom vagyongyarapodása 1999–2003 között (milliárd Ft) 17. ábra: Esztergom vagyongyarapodása 2003–2004 között (milliárd Ft) 18. ábra: Esztergom vagyongyarapodása 2004–2009 között (milliárd Ft)

>

18. ábra

7

21. ábra

21. ábra: A 37, 30000 főnél nagyobb magyarországi települések listája 22. ábra: A lakónépesség alakulása 1999–2010 között a 30000 főnél nagyobb települések figyelembe vételével (%)

8

Ssz. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

Település neve debrecen szeged Miskolc Pécs győr nyíregyháza kecskemét székesfehérvár szombathely szolnok tatabánya kaposvár Békéscsaba Érd Veszprém zalaegerszeg sopron Eger nagykanizsa dunaújváros Hódmezővásárhely dunakeszi Cegléd Baja salgótarján Ózd Vác gödöllő szekszárd szigetszentmiklós gyöngyös Mosonmagyaróvár Pápa gyula Hajdúböszörmény Esztergom kiskunfélegyháza

Lakónépesség 207270 169731 169226 157680 130478 117832 112233 101973 79438 74656 69988 68018 64429 64394 63898 61705 59685 56593 50101 48187 47201 38470 38325 37638 37632 34930 34115 33901 33805 33759 32607 32605 32583 32132 31636 30914 30640

Másokhoz képest A közösség PéNze Az esztergomi vagyon bizakodásra okot adó alakulása mellett fontos adat az önkormányzati költségvetés mozgása.

Hiszen a kötelező közösségi feladatok ellátásán túl – óvodák, iskolák működtetése stb. – minden másra, az esztergomiak érdekében és akaratából megvalósuló beruházásra (intézményi építkezések), fejlesztésre (útépítések), programra (szent Miklós Alap és Program) ebből futja. A költségvetés különösen 2000-től, a gyarapodás Programja életbe lépésétől – amely egyaránt

gondoskodik a fejlesztésekről és azok finanszírozásáról, azaz a kiadásokhoz bevételi forrásokat is társít – indult látványos emelkedésnek. Ezt az utóbbi évben a gazdasági világválság fékezte, ám – mint írtuk – a kedvező, számunkra előnyös nemzetgazdasági változások a következő esztendők során a segítségünkre lesznek.

A következőkben Esztergomot a 30000 főnél több lelket számláló 37 magyar vidéki város viszonylatában helyezzük el. Az adatokat a központi statisztikai Hivatal, az adóhivatal és a települé-

> sek önkormányzatai, polgármesteri hivatalai biztosították. Előfordul, hogy ezekben az összevetésekben kevesebb település szerepel, ennek oka, ha egy város az adott kérdésben nem tudott adatot szolgáltatni, illetve ha irreleváns, például: hogy egyes városok lélekszám-nagyságát nem a helyi folyamatok alakítják, hanem a főváros melletti alvóvárosi mivoltukból fakadnak.

A lakosság-szám egybevetését követően összehasonlítjuk a települések személyi jövedelemadójának és iparűzési adójának a mértékét.

22. ábra

23. ábra Ssz. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

Település gödöllő dunakeszi székesfehérvár dunaújváros Eger győr Veszprém Érd szolnok szigetszentmiklós szekszárd Vác Esztergom szombathely zalaegerszeg gyöngyös kecskemét Pécs szeged debrecen tatabánya nyíregyháza Miskolc Mosonmagyaróvár nagykanizsa kaposvár sopron Békéscsaba kazincbarcika salgótarján gyula Ajka Pápa Baja Orosháza Cegléd Hódmezővásárhely kiskunfélegyháza Hajdúböszörmény Ózd

2008. év szja 286473 284099 268385 256353 238751 238129 231511 224583 216681 213622 211955 208441 207972 205701 202477 197837 191956 188978 188051 187532 178456 175313 171601 171164 169594 166497 165035 162784 160462 149614 146942 144486 137806 137452 135679 132850 128880 123724 94169 84087

24. ábra

Az eszteRgOmiAk szeRetik A VÁROsUkAt Ha cselekvő egy város, tevékeny a polgára is: az esztergomiak boldogulásának kedvező alakulása mellett a közösség iránti elkötelezettségüket mutatja, hogy a befizetett személyi jövedelemadó mértéke 2002 és 2008 között egy főre vetítve 113000 forintról 207000 forintra nőtt. A 94000 forintnyi kereset- (és adó-) növekménnyel az szja-változási táblázat elején található Esztergom (olyan kurrens városokat utasítva maga mögé, min Eger, nyíregyháza, szeged és sopron), s ha a változást százalékosan fi gyeljük, akkor pedig listavezetők vagyunk.

25. ábra

Biztatóak az adatok az egy főre vetített iparűzési adó tekintetében is.

23. ábra: Egy főre jutó szja-összegek 24. ábra: Egy főre jutó szja-változás 2002–2008 között (ezer Ft) 25. ábra: Egy főre jutó szja-változás 2002–2008 között (%)

9

26. ábra 26–27. ábra:

Ssz.

Egy főre eső iparűzési adó

>

26. ábra

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

2002–2009. évek ÖSSZESEN Lélek- szám Iparűzési adó Település (fő) (E Ft) székesfehérvár 101 707 69 752 265 Vác 35 096 22 828 000 dunaújváros 50 058 31 691 505 Esztergom 30 539 18 417 082 győr 126 652 72 124 631 Veszprém 58 582 27 937 046 zalaegerszeg 59 832 26 191 861 szombathely 79 235 33 666 000 nagykanizsa 51 099 19 658 368 Mosonmagyaróvár 31 970 11 879 400 gyöngyös 31 803 11 601 540 Eger 55 431 19 426 685 kecskemét 111 108 36 137 299 debrecen 206 099 66 939 862 Pécs 154 509 48 839 771 szeged 165 646 51 467 965 szekszárd 34 818 10 704 184 Békéscsaba 63 441 18 017 295 Miskolc 171 548 45 315 332 kaposvár 67 270 17 139 188 salgótarján 40 005 9 079 995 Baja 37 853 8 255 633 kiskunfélegyháza 31 549 6 609 792 szolnok 75 180 15 643 437 Érd 63 930 8 877 939 szigetszentmiklós 33 223 4 154 746

„tüCsök- és hANgyAVÁROsOk” 1 főre eső iparűzési adó (Ft) 685 816 650 444 633 096 603 068 569 471 476 888 437 757 424 888 384 711 371 580 364 794 350 466 325 245 324 795 316 097 310 711 307 432 284 001 264 155 254 782 226 972 218 097 209 509 208 080 138 870 125 056 27. ábra

10

Érdekes tanulságul szolgálnak azok a mutatók, amikor a települések egy főre jutó költségvetési főösszegét, beruházásait, ezek arányát, illetve négy kiválasztott város esetében a beruházások egyik legjelentősebb elemét, az útépítéseket vetjük egybe. A településvezetés hozzáállása tekintetében különösen érzékletes, amikor az egy főre vetített beruházásokat az egy főre eső költségvetési főösszeggel vetjük arányba. Az utóbbi kapcsán például jól látható, hogy Esztergom és Vác

esetében is három millió fölötti összeg jut egy lakosra, ám Vácon ezt a pénzt felélik, a működésre költik – elherdáló „tücsök módjára” kormányoznak –, a beruházások viszonylatában a lista végén kullognak. Miért fontos ez? Azért, mert a beruházások az örökségünket képezik, amelyik település – „hangyaszorgalommal” – a jövőre is koncentrál, az remélhet fellendülést, stabil munkát és otthont a polgárainak; biztos holnapot – a gyermekeinek, unokáinak. önmagának, azaz: a város mindenkori közösségének.

28. ábra

29. ábra

28. ábra: Egy főre eső költségvetési főösszeg a 2002–2009 közötti időszakban (Ft) 29. ábra: Az egy lakosra jutó 31. ábra 30. ábra

összesített beruházások a 2002– 2009 közötti időszakban (Ft)

2002–2009 évek összesen

Ssz.

Település

Útépítési összeg (E Ft)

1 főre eső útépítés (Ft)

1.

Esztergom

4284713

140303

2.

dorog

1052765

83085

3.

tatabánya

1331614

18676

4.

Pécs

1201148

7774

30. ábra: A beruházások aránya az egy főre eső költségvetési főösszeghez viszonyítva (%) 31. ábra: Az egy főre jutó útépítési összeg alakulása a 2002–2009. év viszonylatában a kiemelt településeken (Ft)

11

Jövendő-mondó Az olykori kedvezőtlen világgazdasági folyamatok közepette ezek a számok bizakodásra adnak okot.

Együtt működhetünk: a helyi értéket segítik az új, polgári kormány intézkedései, az új nemzetgazdasági politika irányvonalai, javunkra szolgálnak az Európai Unió támogatásai. Ezek révén képesek leszünk olyan fejlesztéseket együttesen megvalósítani, mint az új (M11-es) autópálya létesítése, vagy éppen Esztergom világörökséggé tétele. Méltó és valódi otthonra találhat a régióközpontunkban az Alkotmánybíróság is. Helyi értékkel (szellemi és anyagi ráfordítással), állami és uniós segédlettel kivitelezhető Esztergom és a környék fiataljai és fejlődése számára hatalmas húzóerővel bíró Esztergomi Egyetem.

Az eltel esztendők ékesen megmutatták, a biztonságos élet megteremtésén túl közös erővel minden álmunkat meg tudjuk valósítani. Cselekszik a város, cselekszik a polgára – és ez jó.

Hiszen: együtt működünk.

© 2010

www.esztergom.hu

Szerkesztette: Gulya István | Fotó: Mudrák Attila | Tervezés: Barack Stúdió Ec. | Nyomda: „Spori Print Vince” Kft.