Somogy, Hird ÉS Vasas közösségi lapja • 2023. április • XVII. évfolyam, 4. szám
HÚSVÉT
ÁPRILIS BOLONDJA
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus keresztre feszítésére és feltámadására emlékezünk. A keresztény hit szerint szenvedésével megváltotta az emberek bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Maga a „húsvét” szó a böjtre utal. Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, ez pedig legyen a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképp számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkották meg azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontjának a kiszámításához. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott pogány termékenységi ünnepekkel is, melynek lényege szintén a feltámadás és az újjászületés. Az ünnep szimbóluma napjainkra a húsvéti nyúl és a hímes tojás lett. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált az ünnep részévé. Itt készítették az első kosárfészkeket, majd később az első édességből előállított nyulat. Más források szerint egy félreértésről van szó. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhunn, röviden Hassel, a nyúl pedig Hase. A tojásdíszítés szokása az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi.
Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Több országban elterjedt szokás. Eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt január 1-jéről április 1-jére tétette.
Az SHV szerkesztősége minden kedves olvasónak az alábbi Dsida Jenő-versrészlettel kíván békés, meghitt ünnepeket!
ZARÁNDOKÚT Lassan húsvét hetébe fordulunk. Krisztus már indul a Kálváriára. Zarándokútban piros bogyó és fájdalom mindenütt terem. Korbácsütéssel ezer keresztet hajszoltak már velem a hegyre, ott állnak mereven a lángos éjszakában s mégsem akarnak rájuk feszíteni. Tegnap a pacsirták is hazajöttek. Elég volt már a szenvedés. Az élet lassan fölém takarja a csöndes napok sátorát.
ÁPRILIS ELSEJEI VIKING-DAY A NETFLIX felmérése szerint hazánkban a Vikingek c. tévésorozatot Somogyban, Hirden és Vasason nézték a legtöbben. A hír eljutott Izlandra, amely ugye tudott, hogy viking ősökkel büszkélkedhet. Az ottani kormány ezen felbuzdulva úgy döntött, hogy testvérvárosi kapcsolatot kíván kialakítani a keleti városrész ezen településrészeivel. A 12 fős küldöttség április elsején érkezett hozzánk, fogadásukra a Berze Nagy János Művelődési Ház előtti téren került sor. A népviseletbe öltözött, zenés felvonulásukat követően a küldöttség megtekintette a környék nevezetességeit, köztük több ipartörténeti emlék helyszínét. A külszíni bánya kráterénél megjegyezték, ilyen még Izlandon sincs. Ezt követően meghallgatták a Bányászszív Dalcsapat műsorát, majd a találkozót közös vacsora zárta, ahol a KoBeKo retrokonyha ételkülönlegességeit kóstolhatták meg. Ezután következett a nap fénypontja: meghívtak bennünket Reykjavíkba. Várjuk azon somogyi, hirdi és vasasi vállalkozó szellemű lakosok jelentkezését, akik részt vennének az egyhetes őszi utazáson, melynek költségét természetesen a vendéglátó fél állja. Az utazásnak egy feltétele van: a jelentkezők vállalják az utazás előtti egy hónapos online nyelvi továbbképzést, majd a végén sikeres vizsgát tesznek feröeri nyelvjárásból. SHV szerkesztősége