Földrajzi DigiTár

Földrajzi DigiTár Digitális médiumok felhasználásán alapuló feladatok a földrajztanításhoz-tanuláshoz

Seres Zoltán

Seres Zoltán

Földrajzi DigiTár Digitális médiumok felhasználásán alapuló feladatok a földrajztanításhoz-tanuláshoz

A feladatokat szakmailag ellenőrizte: dr. Makádi Mariann, szakmetodikus mesteroktató

A címlap készítéséhez felhasznált kép forrása.

2

Tartalom

Előszó ......................................................................................................................................... 4 A Földrajzi DigiTár bemutatása ............................................................................................. 5 1. Tájékozódás a kozmikus térben és az időben .................................................................... 8 1.1. Modern technika a térképészetben .............................................................................. 8 1.2. A mi galaxisunk ............................................................................................................. 9 1.3. A Hold........................................................................................................................... 10 1.4. A térképészeti ismeretek fejlődése ............................................................................. 11 2. A kőzetburok ...................................................................................................................... 13 2.1. A lemeztektonika alapjai I. ......................................................................................... 13 2.2. A lemeztektonika alapjai II. ....................................................................................... 15 2.3. A magmás tevékenység ............................................................................................... 16 3. A légkör ............................................................................................................................... 18 3.1. Légköri megfigyelések (gyakorlati óra) ...................................................................... 18 4. A vízburok ........................................................................................................................... 20 4.1. A tengervíz mozgásai – a tengerjárás ........................................................................ 20 5. A geoszférák kölcsönhatásai és összefüggései .................................................................. 21 5.1. A külső erők – A jég munkája .................................................................................... 21 6. Átalakuló települések, eltérő demográfiai problémák a 21. században ........................ 24 6.1. Földünk népessége ....................................................................................................... 24 7. A nemzetgazdaságtól a globális világgazdaságig ............................................................. 25 7.1. Integrációk, együttműködések ................................................................................... 25 7.2. Nemzetközi szervezetek .............................................................................................. 26 8. Magyarország és a Kárpát-medence a 21. században .................................................... 28 8.1. Magyarország a globalizáció világában .................................................................... 28 8.2. Magyarország régiói.................................................................................................... 30 8.3. Budapest és az agglomeráció – A VIII. kerület gazdaságföldrajzi változásai a 21. században ............................................................................................................................. 32 9. A pénz és a tőke mozgásai a világgazdaságban ............................................................... 34 9.1. Pénz és értékpapír ....................................................................................................... 34 10. Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái ........................... 36 10.1. Népesedési kihívások ................................................................................................. 36 10.2. Takarékosabban, hatékonyabban............................................................................ 38 10.3. Globális problémák ................................................................................................... 40

3

Előszó Kint esős idő, bent az integráció fokozatai. Preferenciális kereskedelmi övezet, szabadkereskedelmi övezet, vámunió stb. Azt hiszem, nem ez a földrajzórák legizgalmasabb támája. Megbeszéljük az egyes fokozatok jellemzőit, példákat említünk, kicsengetnek. Mi maradt meg mindebből a tanulók fejében?

Kint esős idő, bent hírolvasás. A különbség néhány óra. Az ASEAN-országok és partnereik: a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása. A földrajz ott van a mindennapokban.

Miért mennénk el mellette?

4

A Földrajzi DigiTár bemutatása

Ez a feladatgyűjtemény a Hatékony földrajztanulás digitális és online médiumok segítségével című OTDK dolgozatomhoz készült 2020-ban. Azaz készül. Jelen időben. A feladattár legfontosabb tulajdonsága éppen az, hogy az abban található valamennyi feladat reflektálni igyekszik a világunkban, körülöttünk történő aktuális eseményekre. Az egyes feladatok tehát kapcsolatot teremtenek a földrajz tantárgy tartalmi elemei és a mindennapi élet jelenségei között. Teszik ezt azért, hogy tudatosuljon a tanulókban: a földrajz nemcsak egy iskolai tantárgy, több annál – az ott hallottak és megtapasztaltak bárhol, életük bármelyik pillanatában felbukkanhatnak. Ahhoz, hogy értsék az egyes médiafelületek által közvetített információkat elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek bizonyos alapvető ismeretekkel és képességekkel. Ez a feladattár hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók felkészüljenek a különféle digitális médiumok értő és kritikus használatára, és felfedezzék az azokon fellelhető földrajzi vonatkozású tartalmakat.

A feladatgyűjtemény a 9–10. évfolyamon tanító pedagógusok és tanítványaik számára tartalmaz a földrajztanításban használható feladatokat, ötleteket, módszereket, hasznos oldalakat és egyebeket. A feladatgyűjtemény felépítése egyszerű, ugyanis a tananyag elrendezését követi: tematikus egységenként (témakörönként), a 9. és 10. osztályos újgenerációs földrajztankönyvek (EKE OFI 2018, Oktatási Hivatal 2020) tematikáját figyelembe véve – ami szoros összhangban van a kerettantervekkel –, azok fejezet- és leckecímei szerint tartalmaz feladatokat. Az egyes feladatok címe tehát azonos a tankönyvekben található címekkel. Úgy gondolom, hogy ez a szerkezet kényelmessé teszi a feladatgyűjteményben való tájékozódást és keresést a földrajztanárok számára.

A Földrajzi DigiTárban szereplő feladatok ismertetése tíz szempont szerint történik.

Minden feladathoz tartozik néhány tartalmi kulcsszó, ami segít eligazodni, hogy mely témák és fogalmak feldolgozása áll annak középpontjában, valamint feladatonként ismerteti az azok feldolgozásához javasolt munkaformát és/vagy módszert. Az egyes feladatoknál meg van adva, hogy azok milyen fő kulcskompetenciákat hivatottak fejleszteni. Fontos megjegyezni, hogy mivel valamennyi, a gyűjteményben szereplő feladat fejlesztheti a digitális kompetenciákat, így e kulcskompetenciát nem tüntetem fel az egyes feladatoknál. Ezt követi egy (vagy több) használt digitális médium műfajának (pl. internetes cikk, videó, reklám) megadása. A könnyítés érdekében jelöltem, hogy milyen segédanyag érhető el az egyes

5

feladatokhoz kapcsolódóan, valamint linkeltem annak elérhetőségét is. Saját gyakorlati tapasztalataim alapján megpróbáltam meghatározni, hogy a feladatok alkalmazása mekkora időkeretet igényel. A feladatleírások általában rövid és tömör összefoglalók, amik segíthetik a feladat megértését. (A hosszabb feladatleírások általában a segédanyagnál találhatók.) A feladatok javaslatokat is tartalmaznak pedagógusok számára, amik szintén a feladat megértését segítik, valamint néhány hasznosnak szánt tanáccsal könnyíthetik azok megvalósítását.

Emellett

javaslatot

teszek

a

feladat

értékelési

módjára,

illetve

megfogalmazok néhány olyan elemet, ami teljesítményként elvárható. Azt is megadom, hogy az egyes feladatok hol érthetőek el a saját honlapon, ugyanis ezen folyamatosan jelennek meg a különféle feladatok, frissítések.

Alkalmazkodva ahhoz – a COVID-19 vírus következtében kialakult – új helyzethez, ami a tantermen kívüli digitális munkarend bevezetését eredményezte a köznevelési rendszer valamennyi intézményében, az egyes feladatok után feltüntetem azt is, hogy azok mennyire használhatóak ebben az új környezetben. Ezt az alábbi módon teszem: Digitális környezetben nem, vagy csak jelentős átalakítással használható – egy laptop

Digitális környezetben némi átalakítással használható – két laptop

Digitális környezetben teljes mértékben vagy kis átalakítással használható – három laptop

A feladatgyűjtemény jelenleg összesen 20 feladatot tartalmaz, azonban a feladatok száma hónapról-hónapra gyarapszik. A Földrajzi DigiTárban valamennyi pedagóguskolléga találhat olyan feladatokat, amiket könnyedén beépíthet a saját tanítási gyakorlatába. A 6

DigiTár a kerettanterv (2020) által maghatározott valamennyi témakörhöz tartalmaz egy vagy több feladatot. Igyekeztem változatos feladatokat létrehozni, mind tartalmilag, mind módszertanilag, valamint a használt digitális médiumok és a rendelkezésre álló idő tekintetében. A feladatgyűjtemény tartalmaz olyan feladatokat, amelyek mindössze 5–10 perc alatt megoldhatóak és olyanokat is, amelyek megoldásához ennél jóval több idő (30–120 perc) szükséges. A DigiTárban találhatunk olyan feladatokat, amelyek tanórai környezetben (egyéni munkában, párosan, csoportosan vagy az egész osztállyal közösen) oldhatók meg eredményesen, de olyanokat is, amiket a tanulók otthon készíthetnek el – szintén változatos munkaformában és különböző digitális médiumok segítségével. Ilyen médiumok lehetnek például különféle internetes hírportálok cikkei, időjáráselőrejelzések, animációsfilm-részletek, rövid videók (pl. time-lapse, reklámok, hírek) vagy közösségi médiafelületek is.

A feladatok használatához sok sikert kívánok, legyen eredményes a tanulókkal való közös munka!

A FELADATGYŰJTEMÉNY AZ INFORMÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM ÚNKP-19-2 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

7

1. Tájékozódás a kozmikus térben és az időben

1.1. Modern technika a térképészetben Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak:

űrszemét-probléma,

Curiosity,

Mars,

arecibói

üzenet,

Lajka

kutya,

hidegháború, NASA, Apollo-program Munkaforma/módszer: csoportmunka, frontális osztálymunka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; természettudományos és technikai kompetencia; digitális kompetencia; hatékony, önálló tanulás Használt digitális médium(ok): internetes hírportálok cikkei a közelmúltból Segédanyag: 5 internetes cikk elérhetősége, illetve átdolgozott változata – Link Időkeret: 30 perc Feladatleírás Rendeződjetek négyfős csoportokba! Olvassátok el a kiadott szöveget! Beszéljétek meg közösen a szöveg lényegét, majd készítsetek arról vázlatot! Ezt követően válasszatok ki magatok közül egy valakit, aki összefoglalja az osztály számára a szöveg lényegét!

Javaslat pedagógusok számára A témát célszerű tanári előadással, frontális osztálymunkával feldolgozni, s amikor előkerül valamelyik újságcikk témája, megkérni a tanulókat, hogy ismertessék az arról olvasottakat. Így egyrészt lesz egy kerete az órának (tanári és tanulói magyarázatok váltogatják egymást), másrészt tanárként pontosíthatjuk, kiemelhetjük a tanulók által elmondottakból a lényeges információkat. Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a tanulócsoportok értelmezzék a cikkekben olvasottakat, emeljék ki azokból a lényeges elemeket, majd szóban mondják el azokat társaiknak.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

8

1.2. A mi galaxisunk Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: Naprendszer, Világegyetem, Tejútrendszer, csillag Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái Használt digitális médiumok: animációs film (részlet) Segédanyag: Oroszlánkirály 1. (50:30–51:55) – Link Időkeret: 5 perc Feladatleírás Nézzétek meg figyelmesen a következő videót! Tanári kérdések a megtekintés előtt: Mely fogalomról beszélgetnek az animációs film szereplői? Melyik szereplő megfejtése áll a legközelebb a valósághoz? Határozd meg a csillag fogalmát! Nevezz meg konkrét csillagokat a Világegyetemből!

Javaslat pedagógusok számára Az animációs filmet érdemes az óra elején levetíteni, mintegy a téma bevezetéseként. Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a tanulók ismerjék fel, hogy a párbeszéd a csillagokról szól, melyek definíció szerint óriási méretű, izzó, ezért világító gázgömbök, amelyeket anyaguk tömegvonzása tart össze, a magjukban az atommagok egyesülése során felszabaduló hatalmas mennyiségű energiát sugároznak ki. Pumpa (a vadkan) megfejtése áll a legközelebb a valósághoz. Példák csillagokra: Nap, Szíriusz.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

9

1.3. A Hold Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: Hold, hold, holdfázis, dagadó hold, első negyed Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; hatékony, önálló tanulás Használt digitális médium(ok): filmrészlet Segédanyag: Dreamworks Intro – Link Időkeret: 4 perc Feladatleírás Nézzétek meg figyelmesen a következő videót! Tanári kérdések a megtekintést követően: 1) Vajon tényleg lehetséges úgy helyet foglalni a Holdon, mint ahogyan azt a kisfiú teszi? Miért (nem)?

2) Milyen fázisban van a Hold a filmrészletben? Miből következtetsz erre?

Javaslat pedagógusok számára A filmrészletet célszerű közvetlenül a holdfázisok megismerése után levetíteni, hasznos lehet az ismeretek rögzítése szempontjából. Valószínű, hogy így könnyebben megmarad a tanulók fejében a „D” betű. Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: az osztály tanulói ismerjék fel, hogy a videóban látott jelenséget valójában nem lehet reprodukálni, a Hold csak helyzete és a Nap megvilágítása miatt tűnik sarló alakúnak. Ismerjék fel, hogy a Hold éppen növekvő (dagadó) fázisban van, amit annak „D” alakja mutat meg számunkra.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

10

1.4. A térképészeti ismeretek fejlődése1 Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: Eratoszthenész, Ptolemaiosz, Mercator, térképészet, térkép, Lázár deák, Teleki Pál Munkaforma/módszer: csoportmunka drámapedagógiai módszerekkel Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; hatékony, önálló tanulás Használt digitális médium(ok): internetes hírportálok Segédanyag: kiadott adatlapok forrásmegjelöléssel – Link Időkeret: 45 perc Feladatleírás Rendeződjetek négyfős csoportokba, majd olvassátok el a kiadott adatlapot! Ha ezzel megvagytok, nézzétek meg, hogy mit rejtenek a lap alján található linkek és a QR-kód!

Jegyezzétek fel a legfontosabb adatokat, információkat, tevékenységeket a tudós életéről! A másik (ugyanazt a személyt feldolgozó) csoporttal való egyeztetés után egyikőtök mesélje el az osztálynak a tudós életét, munkásságát egyes szám első személyben! A kezdő mondat: „Üdvözlök mindenkit, Eratoszthenész/Ptolemaiosz/Mercator/XY kartográfus vagyok…” (A részletesebb feladatleírást lásd a mellékletben!)

Javaslat pedagógusok számára A térképészet témakörét érdemes ezzel a kis drámajátékkal indítani. Az osztály tanulóit 8 négyfős csoportba osztjuk, a csoportok külön-külön dolgoznak, ám mivel négy adatlap van, így 2-2 csoport dolgozik az egyes adatlapokon. Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: az osztály tanulói legyenek képesek az egyes tudósok munkásságát elkülöníteni egymástól, legyenek képesek elhelyezni őket térben és időben. Tudjanak néhány alapfogalmat kapcsolni az egyes tudósokhoz (pl. Eratoszthenész – először rajzolt fokhálózatot térképre; Ptolemaiosz – geocentrikus világkép, csillagászati helymeghatározás; Mercator – A 2020-as kerettanterv alapján a 9–10. évfolyamon már nem tanulnak a tanulók térképészeti ismereteket, így ezt a feladatot célszerű a 7. évfolyamon (Tájékozódás a földrajzi térben) kipróbálni.

1

11

szögtartó vetület) illetve személyeket, fogalmakat kapcsolni a magyar térképészethez (pl.

Lázár deák, Teleki Pál, Magyarország Nemzeti Atlasza). Ennek érdekében, a produktumok bemutatása alatt készítsenek vázlatot egymás bemutatkozásaiból.

1.4.1. ábra. A feladathoz készített egyik adatlap a tanulói munka irányításához (saját szerk.).

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

12

2. A kőzetburok

2.1. A lemeztektonika alapjai I. Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: gömbhéjas szerkezet, belső mag, kőzetlemez, hegységképződés, Pangea Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; hatékony, önálló tanulás Használt digitális médiumok: animációs film (részlet) Segédanyag: Jégkorszak 4. – Vándorló kontinens – Link Időkeret: 6 perc Feladatleírás Nézzétek meg figyelmesen a következő videót! Írjátok fel a füzetbe a filmben található hibákat! Tanári kérdések a megtekintést követően: Milyen hibákat írtatok fel? Eltér-e valamiben a film a valóságtól? Ha igen, miben? Valóban így keletkeztek a kontinensek? Ha nem, akkor hogyan? Nevezd meg, hogy a Föld mely belső gömbhéjai jelentek meg a kisfilmben! A belső magot valóban így kell elképzelnünk? Mit jelent a kisfilmben az „Earth – really, really, long time ago”? Van-e valamilyen ismeretünk arról, hogy melyik földtörténeti idő(k)ben nézett ki így Földünk? Hogyan nevezték ekkor az egyes földrészeket?

Javaslat pedagógusok számára A legjobb, ha a filmrészletet az ismétlő kérdések és az óra címének felírása után vetítjük le a tanulóknak, mindegy bevezetésképpen. A kérdések megválaszolása után levonhatjuk a tanulságot, hogy nem így keletkeztek a kontinensek és feltehetjük a nagy kérdést, hogy akkor mégis hogyan? Ezt követően kerülhet előtérbe a lemeztektonika elmélet és a hozzá kapcsolódó fogalmak. Az órán folyamatosan vissza lehet utalni a filmrészletben látottakra. Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a tanulók ismerjék fel, hogy a kisfilmben látott eseményeknek nincs valóságalapjuk. Tudják megnevezni a Föld belső gömbhéjait (belső mag, külső mag, földköpeny, földkéreg), ismerjék fel, hogy a belső mag filmbéli ábrázolása eltér a valóságtól,

13

mint ahogyan a kontinensek keletkezése is. Beszéljük meg a tanulókkal, hogy a Föld az óidő és a középidő bizonyos időszakaiban nézett ki így, a kontinensek elhelyezkedése alapján a Pangeát látjuk a kisfilmben.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

14

2.2. A lemeztektonika alapjai II. Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: kőzetlemez, lemeztektonika, GPS, kontinens, Afrika, Ausztrália Munkaforma/módszer: páros munka, kérdésekkel irányított szövegfeldolgozás Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás), személyes és társas kapcsolati kompetenciák Használt digitális médiumok: internetes hírportálok Segédanyag: 2 internetes cikk és azokhoz kapcsolódó kérdések, feladatok és megoldások – Link Időkeret: 25 perc Feladatleírás Osszátok fel egymás között a két szöveget: egyikőtök az egyiket, másikótok a másikat olvassa el! Az elolvasást követően oldjátok meg egyéni munkában a feladatokat a szövegek és az internet segítségével, majd a válaszaitok segítségével ismertessétek egymással a szövegben olvasottakat!

Ha

szükséges,

kérjetek

segítséget

egymástól

egymás

kérdéseinek

megválaszolásában!

Javaslat pedagógusok számára A feladatlapot érdemes azután kitöltetni a tanulókkal, hogy már foglalkoztunk valamennyit a kőzetlemezekkel. Értékelés: tanulói társértékelés írásban – a tanulók egymás feladatlapjait értékelik, majd válaszokat összevetik a kiosztott megoldókulccsal.

Elvárt teljesítmények: a helyes válaszok megtalálhatóak a megoldókulcsban.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

15

2.3. A magmás tevékenység Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: Vezúv, Pompeii, Krakatau, Izland, Hawaii, vulkánosság, lávaömléses kitörés, robbanásos kitörés, forrópontos vulkanizmus Munkaforma/módszer: csoportmunka drámapedagógiai módszerekkel Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; természettudományos és technikai kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség; hatékony, önálló tanulás Használt digitális médiumok: internetes hírportálok Segédanyag: 4 internetes cikk átdolgozva, forrásmegjelöléssel; segítő kérdések, értékelőlap – Link Időkeret: 40 perc Feladatleírás 1) Rendeződjetek négyfős csoportokba, majd olvassátok el a kiadott vulkánkitöréssel kapcsolatos szöveget! A szöveg, valamint a segítő kérdések alapján készítsetek egy vázlatot!

2) Készítsetek a vázlat alapján egy maximum egy perces híradós tudósítást a vulkánkitörésről! Törekedjetek arra, hogy csak a legfontosabb dolgokat jelenítsétek meg a tudósításotokban!

Javaslat pedagógusok számára Az olvasásra, a vázlat-, valamint a tudósítások elkészítésére 25 percük van a tanulóknak. Ezt követően az egyes csoportok 1 percben bemutatják az elkészült produktumokat. Négy vulkánkitöréssel kapcsolatos szöveg van, így egy-egy szöveggel két-két csoport foglalkozik majd, tehát egy tudósítást kétszer is láthatnak a tanulók. A látott tudósításokat a következő órán kiválóan fel tudjuk használni, amikor az egyes vulkánkitörés-típusokat dolgozzák fel, hiszen a négy cikk is eszerint van összeválogatva. Szerencsés, ha a tanulók egymás munkáját is értékelik, ehhez nyújthat segítséget a feladatleírásnál megtalálható értékelőlap. Szempontok lehetnek: lényegkiemelés, informativitás, kreativitás, megvalósítás. Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által; írásban, értékelőlap segítségével.

16

Elvárt teljesítmények: a tanulók ismerkedjenek meg az eltérő földrajzi környezetben található vulkánok jellemzőivel (pl. Izland – pajzs alakú vulkánok) és azok okaival (a távolodó lemezszegélyek mentén fémes elegyrészekben gazdag, hígan folyó bazaltláva kerül a felszínre, ami hatással van az itteni vulkánok alakjára). Ismerjék fel, hogy egy-egy vulkánkitörés milyen jelentős hatással lehet a vulkán környezetére és olykor az egész Földre is (pl. Krakatau – áldozatok száma, csökkenő földi átlaghőmérséklet; Vezúv – Pompeii és Herculaneum elpusztulása, áldozatok). Legyenek képesek elkülöníteni egymástól a vulkánokat kitörés szerint, tudjanak példákat hozni az egyes típusokra (pl. lávaömléses – Eyjafjallajökull, robbanásos – Krakatau).

2.3.1. ábra. Részlet egy, a tanulók által elkészített tudósításból (saját felvétel).

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

17

3. A légkör

3.1. Légköri megfigyelések (gyakorlati óra) Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: időjárás-előrejelzés, felhő- és csapadékképződés, zivatar, csapadékfajták, talaj menti csapadék, hulló csapadék, hidegfront, melegfront, ciklon, anticiklon Munkaforma/módszer: otthoni egyéni munka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és

technikai kompetencia;

esztétikai-művészeti

tudatosság és

kifejezőkészség; hatékony, önálló tanulás Használt digitális médiumok: időjárás-előrejelzések – szövegek, videók Segédanyag: 4 konkrét időjárás-előrejelzés az egyes napokhoz – Link Időkeret: kb. 60 perc Feladatleírás Készíts időjárás-előrejelzést az egyes napokra a kiadott szövegek/videók alapján! Tervezd meg a saját piktogramjaidat (pl. felhős idő, napos idő, esős idő, szeles idő, havazás, kánikula), majd ezeket használd fel az egyes napoknál! Az előrejelzésedben jelenjenek meg az egyes napokra vonatkozó legfontosabb adatok (ha ezek kiderülnek a szövegből/videóból), úgy, mint például dátum, időjárási elemek (hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadékmennyiség), figyelmeztetések, hasznos tanácsok az adott napra az emberek számára. Az, hogy milyen az időjárás-előrejelzésed, teljesen rád van bízva. Tervezd meg annak saját arculatát, dolgozz ki logókat, szövegbuborékokat, használj színeket stb.! Az előrejelzésed a pontos adatok feltüntetésével legyen jól felhasználható, emellett legyen színes és figyelemfelkeltő!

Javaslat pedagógusok számára A feladatot azután adjuk ki a tanulóknak, miután megismerkedtünk az időjárási elemekkel (hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék), így ezek alapján könnyedén megoldhatják a feladatot. A feladatot házi feladatként célszerű elkészíttetni a tanulókkal, de földrajzórán is elkészíthetik, ez utóbbihoz páros- vagy csoportmunkát javaslok. Értékelés: egyéni, szöveges értékelés a tanár, majd közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

18

Elvárt teljesítmények: a tanulók lássák az időjárás és a mindennapi élet kapcsolatát.

Legyenek képesek szöveges és képi időjárás-előrejelzések értelmezésére, következtetés levonására az egyes napok időjárási adataiból. Legyenek tisztában a veszélyjelzésekkel, azok fokozataival.

3.1.1. ábra. Példa egy, a tanulók által készített időjárás-előrejelzésre

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

19

4. A vízburok 4.1. A tengervíz mozgásai – a tengerjárás Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: Hold, tenger, tengerjárás, apály, dagály, árapályjelenség, Franciaország Munkaforma/módszer: otthoni egyéni munka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás); matematikai, gondolkodási kompetenciák Használt digitális médiumok: internetes hírportál, time-lapse videó Segédanyag: a cikkhez és a videóhoz kapcsolódó kérdések, feladatok, valamint megoldások – Link Időkeret: 30 perc Feladatleírás Válaszold meg a feladatlap kérdéseit a videó és a cikk segítségével!

Javaslat pedagógusok számára A feladat házi feladatként és órai munkaként is feldolgozható. A videó tanítási órán is levetíthető. Felhívhatjuk a tanulók figyelmét a time-lapse videó sajátosságára, hogy a hosszú idő alatt felvett eseményeket, jelenségeket rövid időn belül játsza le. Így a film az idő múlását gyorsítva mutatja, a valóságban az árapályjelenség nem érzékelhető úgy, ahogyan a videóban, az sokkal több időt vesz igénybe. Értékelés: tanári értékelés írásban, a számításos feladat közös ellenőrzése.

Elvárt teljesítmények: a tanulók tudják térképen elhelyezni a videóban és a cikkben olvasott kolostor helyszínét, lássák annak társadalomföldrajzi vonatkozásait (pl. ENSZ – UNESCO, turizmus). Ismerjék fel a szöveg és a film segítségével, hogy a tengerjárás (árapályjelenség) teszi különlegessé a helyszínt, lássák a jelenség kialakulásának okát (Hold vonzóereje, centrifugális erő). A középkori szituáció segítségével ismerjék fel az árapályjelenség mindennapokra gyakorolt hatását és lássák a helyzet megváltozását napjainkra.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

20

5. A geoszférák kölcsönhatásai és összefüggései

5.1. A külső erők – A jég munkája Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: gleccser, jégtakaró, firn, fjord, moréna, vándorkő, globális éghajlatváltozás, Ötzi, jeti Munkaforma/módszer: páros munka, részben otthoni munka Használt digitális médiumok: internetes hírportálok Segédanyag: 6 internetes cikk átdolgozva, forrásmegjelöléssel és az egyes cikkekhez kapcsolódó kérdésekkel, „A jég munkája” című tabló – Link Időkeret: 90 perc Feladatleírás A feladat páros munka, így szükséged lesz egy párra!

1) Nyissátok meg a csatolt tablót, melyen különböző információkat találtok a jég munkájával kapcsolatosan.

2) Olvassátok el figyelmesen a tablón szereplő információkat, majd nyissátok meg a linkeket/olvassátok be a QR-kódokat! Ezeken olyan újságcikkeket találtok, amik az elmúlt években jelentek meg egy-egy internetes hírportálon. Minden újságcikk után találtok néhány kérdést, amikre próbáljatok meg válaszolni, mivel ezek segíthetik a megértést és a feladatmegoldást. Készítsetek jegyzetet is az olvasottakról!

3) Ezt követően két feladatból választhattok! A válaszaitok és a jegyzeteitek alapján készítsetek A. egy címoldalt/főoldalt egy saját magatok által tervezett internetes hírportál számára, amelyen megjelennek a tablón és a cikkekben olvasott információk rövid, csattanós formában. A címoldal legyen informatív, színes és figyelemfelkeltő! A címoldalt digitális formában (pl. Word-ben) készítsétek el!

A feladat megoldásában segítségetekre lehetnek a következő hírportálok nyitólapjai: afoldgomb.hu, hvg.hu, index.hu, ng.hu, portfolio.hu, origo.hu, 24.hu, 444.hu.

21

VAGY B. egy rövid, maximum 3 perces hírműsort, amelyben megjelennek a tablón és a cikkekben olvasott információk rövid, csattanós formában. A hírműsor legyen informatív, színes és figyelemfelkelő! A hírműsort rögzítsétek kamerára is!

Példát hírműsorokra ide és ide kattintva találsz.

Javaslat pedagógusok számára Mivel a feladat nem fér bele egy tanórába, így a munka jelentős része otthoni keretek között valósul meg. Ettől függetlenül egy tanórát biztosítsunk a tanulók számára, ahol megismerkedhetnek a tablóval és elkezdhetik a kérdések megválaszolását, valamint a feladat tervezését. Az értékelés elsődleges szempontja nem az, hogy az elkészült produktumokban minden újságcikk részletesen megjelenjen, hiszen ahány pár, annyiféle főoldal vagy hírműsor készül majd – amikor közösen megtekintjük azokat valószínű, hogy az összes olvasott cikk megjelenik majd valamilyen formában. Értékelés: egyéni, szöveges értékelés a tanár által, majd közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a tanulók ismerkedjenek meg a jég felszínalakító tevékenységével, tudjanak különbséget tenni a szárazföldi jég két fő formája (típusa) között (gleccser, belföldi jégtakaró), ismerjék ezek területi elhelyezkedését (belföldi jégtakaró: Antarktisz, Grönland, gleccser: általában magashegységek – Himalája, Alpok). Legyenek képesek (pl. ábrák, képek alapján) felismerni a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító (pl. fjord) és építő (pl. fenékmoréna síkság) munkáját. Ismerjék fel a létező (Ötzi) és a kitalált (Jeti) személyek/karakterek közötti különbségeket. Ismerjék fel, hogy a Föld története során eltérő volt a jéggel borított területek nagysága, lássák a globális éghajlatváltozás és a jéggel borított területek csökkenése közötti összefüggéseket.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

22

5.1.1. ábra. A feladathoz készített tabló a tanulói munka irányításához (saját szerk.).

5.1.2. ábra. Példa egy, a tanulók által készített munkára (saját felvétel).

23

6. Átalakuló települések, eltérő demográfiai problémák a 21. században 6.1. Földünk népessége Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: népességrobbanás, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam, aktív és inaktív népesség, korszerkezet Munkaforma/módszer: páros munka, tanórai munka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a tanulás kompetenciái Használt digitális médiumok: internetes hírportálok Segédanyag: 1 internetes cikk és ahhoz kapcsolódó kérdések, valamint megoldások – Link Időkeret: 35 perc Feladatleírás A feladat páros munka, így szükséged lesz egy párra! Válaszoljátok meg közösen a papíron lévő kérdéseket a linken (QR-kódon) található cikk, valamint saját ismereteitek segítségével!

Javaslat pedagógusok számára: a feladatlapot érdemes a tematikus egység (témakör) első tanítási óráján feldolgoztatni, majd az óra második részében közösen megbeszélni a válaszokat és ezekre építve kibontani a tananyagot. Értékelés: szóbeli értékelés a tanulók és a tanár által.

Elvárt teljesítmények: a helyes válaszok megtalálhatóak a megoldókulcsban.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

24

7. A nemzetgazdaságtól a globális világgazdaságig 7.1. Integrációk, együttműködések Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: ASEAN, együttműködés (integráció), szabadkereskedelmi övezet, Ázsia, Ausztrália, Európai Unió, GDP, világkereskedelem Munkaforma/módszer: otthoni egyéni munka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás) Használt digitális médiumok: internetes hírportálok Segédanyag: 2 internetes cikk és azokhoz kapcsolódó kérdések, feladatok, valamint megoldások – Link; a feladatlap digitális változata a digitális tanrendhez illeszkedve (Google Forms) – Link (a kérdőív szerkesztéséhez jogosultság kérése szükséges) Időkeret: 30 perc Feladatleírás Válaszold meg a feladatlap kérdéseit saját ismereteid és a két alábbi cikk segítségével!

Javaslat pedagógusok számára A feladat kiadható házi feladatként és tanórai munkaként is feldolgozható. A feladatot elkészítettem digitális változatban is Google Forms segítségével, így digitális tanrend esetén is használható. Értékelés: tanulói értékelés írásban – a tanulók egymás feladatlapjait értékelik.

Elvárt teljesítmények: a tanulók hasonlítsák össze a két hírportál cikkében ismertetett eseményt, legyenek képesek azokból kiszűrni a fontos információkat. Tudják elhelyezni térben a megállapodásban részt vevő országokat, ezeket jelöljék térképen. Legyenek képesek kapcsolatot teremteni az integráció szintjei (fokozatai) és a mindennapi élet között, tudjanak példákat hozni integrációkra, együttműködésekre.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

25

7.2. Nemzetközi szervezetek Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: nemzetközi szervezet, ENSZ, FAO, Greenpeace, NATO, UNESCO, WHO, WTO, WWF, éghajlatváltozás Munkaforma/módszer: páros munka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a tanulás kompetenciái (önálló és társas tanulás) Használt digitális médiumok: videó- és reklámfilmek; nemzetközi szervezetek honlapjai Segédanyag: tanulóknak kiadható táblázat a feladat megoldásához (A/3) – Link, QR-kódokat és logókat tartalmazó nyolc különálló, kinyomtatható lap (A/5) – Link Időkeret: 35 perc Feladatleírás Rendeződjetek párokba, majd osszátok fel magatok között a nyolc nemzetközi szervezetet aszerint, hogy melyikkel szeretnétek foglalkozni (4-4 szervezet jut mindkettőtöknek)! Az osztályterem bizonyos pontjain QR-kódokat tartalmazó lapokat találhattok kiragasztva.

Olvassátok be a QR-kódokat a telefonotokkal! Az egyes kódok mögött érdekes információkat olvashattok az adott szervezetről, vagy azzal kapcsolatos videókat, reklámfilmeket tekinthettek meg. Az a feladatotok, hogy kitöltsétek a kiosztott táblázatot a QR-kódok mögött és az internet más helyein található információk alapján. A kitöltést követően ismertessétek az egyes szervezetek jellemzőit párotokkal: tegyetek fel egymásnak olyan kérdéseket, amik a „Mi/Ki? Hol? Mikor? Miért? Milyen? Hogyan?” kérdőszavakkal kezdődnek!

Javaslat pedagógusok számára A QR-kódokat tartalmazó lapokat érdemes színesben kinyomtatni, majd laminálni azokat – így többször is felhasználhatóvá válnak. A QR-kódok mögött található videókat, honlapokat kigyűjtöttem külön dokumentumban is, ezzel is könnyítve a feladat átláthatóságát a tanárok számára. Ez a dokumentum egyéb oldalakat, illetve egyéb szervezeteket is tartalmaz – Link.

A feladat többnyire a közelmúltban készült videókat tartalmaz, így érdemes lehet a felhasználás előtt átnézni és – ha szükségesnek érezzük – aktualizálni azokat. Értékelés: tanári értékelés írásban – a tanulók által kitöltött táblázatok ellenőrzése

26

Elvárt teljesítmények: a tanulók megismerkedjenek néhány olyan nemzetközi szervezettel, amelyekkel a mindennapjaikban is találkozhatnak. Tudjanak különbséget tenni az ENSZ szakosított szervezetei (pl. UNESCO, FAO) és egyéb szervezetek (pl. WWF) között. Lássák át egy-egy szervezet működését, legfontosabb feladatait, illetve azokat a földrajzi problémákat, amelyek megoldásán dolgozik a szervezet, és ezeket helyesen tüntessék fel a táblázat megfelelő celláiban.

7.2.1. ábra. A feladathoz készített táblázat a tanulói munka irányításához (saját szerk.).

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

27

8. Magyarország és a Kárpát-medence a 21. században

8.1. Magyarország a globalizáció világában Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: globalizáció, Magyarország, fogyasztói társadalom, transznacionális vállalat (TNC), világmárka, település, Budapest Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka, irányított információszerzés Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony tanulás), kulturális tudatosság Használt digitális médiumok: reklámfilm Segédanyag: Coca-Cola reklám – Link Időkeret: 10–12 perc Feladatleírás Nézzétek meg figyelmesen a következő videót, és válaszoljatok a kérdésekre!

1. Mely városokon halad keresztül a Coca-Cola kamionja? Miről ismered fel e városokat? Ezek közül melyik nem megyeszékhely?

2. Ábrázoljuk együtt Google Maps-en a kamion útvonalát! Mit gondolsz, ésszerű volt-e az útvonal megválasztása?

3. Hol, melyik megyében található a reklámfilm végén (a jelzőtáblán) látható Nagykarácsony nevű település?

4. Miben tér el a jelzőtáblán túl látható táj a valóságtól? Mit gondolsz, mi állhat ennek a hátterében?

5. Hogyan jelenik meg a reklámfilmben a globalizáció?

6. Milyen marketing eszközöket használ a reklámfilm a termék népszerűsítésére?

Javaslat pedagógusok számára A feladatot célszerű közösen feldolgozni a tanulókkal: a reklámfilm levetítése után kivetíthetjük a kontúrtérképet, vagy használhatjuk a Google Maps-et (Google Earth-et) is arra, hogy felrajzoljuk a kamion útvonalát. Felhívhatjuk a tanulók figyelmét arra is, hogy ezt a reklámfilmet jóval a születésük előtt sugározták a televíziók (az 1990-es években).

28

Értékelés: közös értékelés szóban Elvárt teljesítmények: a tanulók hazánk példáján keresztül lássák a globalizáció megjelenési formáit (pl. a világmárka elterjedése Magyarországon). Ismerjék fel országunk jelentősebb városait, megyeszékhelyeit azok szimbolikus épületeiről (Kecskemét – Cifrapalota, Sopron – Tűztorony, Budapest – Budavári Palota, Pécs – Dzsámi; Sopron nem megyeszékhely). Térkép segítségével határozzák meg, hogy Nagykarácsony község Fejér megyében található (lakossága kb. 1300 fő). Azonosítsák, hogy a várost jelző táblán túl látható táj eltér a valóságtól, hiszen a videóban havas hegységet láthatunk, Nagykarácsony pedig tipikus mezőföldi település, ahol az átlagos tengerszint feletti magasság nem éri el a 200 métert sem.

Az eltérés oka valószínűleg az, hogy a reklámot eredetileg nem csak Magyarországnak szánták, az egyes országok megvágták a reklámfilmet, illetve itt-ott kiegészítették, saját arculatukra formálták azt.

8.1.1. ábra. A Coca-Cola kamion útvonala – Google Maps (saját szerk.).

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

29

8.2. Magyarország régiói Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: régió, területi fejlettségi különbség, eurorégió, idegenforgalmi régió, település, város, falu, tanya, Észak-Alföld régió, Észak-Alföld régió, Dél-Alföld régió, NyugatDunántúl régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Magyaroroszág régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió Munkaforma/módszer: csoportmunka – háromfős csoportok, otthoni munka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés kompetenciái; a tanulás kompetenciái Használt digitális médiumok: közösségi médiumok bejegyzései (Instagram) Segédanyag: – Időkeret: 45 perc Feladatleírás Rendeződjetek háromfős csoportokba! Válasszatok ki egy Instagram-profilt és egy magyarországi régiót a lenti felsorolásokból! Készítsetek egy montázst a profil bejegyzései/sztorijai között található, a választott régiótokkal kapcsolatos képekből! A montázs minimum tíz képet tartalmazzon! Mutassátok be a montázst maximum 3 percben osztálytársaitoknak! A bemutatóban térjetek ki arra, hogy hol találhatóak ezek a helyszínek (az országon és a választott régión belül), miért ezeket a képeket választottátok, és hogy milyen érdekességeket tudtatok meg ezekről! Minden esetben ügyeljetek a forrásmegjelölésre is!

Választható Instagram-profilok www.instagram.com/csodasmagyarorszag/?hl=hu www.instagram.com/csodahelyek.hu/ www.instagram.com/sokszinuvidek/ www.instagram.com/szeretlekmagyarorszag.hu/ Választható magyarországi régiók •

Észak-Alföld régió

•

Dél-Alföld régió

•

Nyugat-Dunántúl régió 30

•

Dél-Dunántúl régió

•

Észak-Magyaroroszág régió

•

Közép-Dunántúl régió

•

Közép-Magyarország régió

Javaslat pedagógusok számára Már ez a négy profil is számtalan kombinációt eredményezhet a feladatok megoldását illetően, ám amennyiben ismerünk még hasonló oldalakat, nyugodtan bővítsük ki azokkal is a „választható Instagram-profilok” listáját. Értékelés: tanári és tanulói értékelés szóban.

Elvárt teljesítmények: a tanulók a profilok bejegyzései, képei közül tudjanak kiválasztani legalább tízet, ami a választott régiójukhoz kapcsolódik. A bemutatókból derüljön ki, hogy a tanulók valóban tudják, hol találhatóak az egyes képeken megörökített helyszínek, az elkészített kollázsuk legyen lényegre törő és figyelemfelkeltő.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

31

8.3. Budapest és az agglomeráció – A VIII. kerület gazdaságföldrajzi változásai a 21. században Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: város, urbanizáció (városodás, városiasodás), városszerkezet, befektetés, vállalkozás Munkaforma/módszer: páros munka, csoportmunka Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés kompetenciái; a tanulás kompetenciái Használt digitális médiumok: internetes cikkek átdolgozva, videóriportok Segédanyag: átdolgozott, rövidített cikkek, hírek segítő kérdésekkel – Link Időkeret: 40 perc Feladatleírás Válasszatok ki padtársaddal a kiadott három szöveg közül egyet és olvassátok el azt!

Próbáljátok meg kigyűjteni abból a legfontosabb információkat a segítő kérdések felhasználásával! Ezt követően rendeződjetek négyfős csoportokba a kiválasztott szövegetek alapján! Fontos, hogy olyan csoportok alakuljanak, melyek tagjai mindannyian ugyanazt a szöveget olvasták! Olvassátok el újra a szöveget és készítsetek róla egy vázlatot! A vázlat elkészítésében segítségetekre lehet a segítő kérdések mellett az internet is. Az elkészített vázlatok alapján készítsetek egy másfél perces riportot/reklámfilmet a szövegetekben leírt gazdaságföldrajzi változásokról! A riport/reklámfilm elkészítéséhez segítségetekre lehetnek a csatolt videók. A film elkészítésére 10 percetek lesz, ezt követően bemutatjuk egymásnak az elkészült produkciókat!

Javaslat pedagógusok számára Az órai bemutatásokat követően szorgalmi feladatként kiadható, hogy a tanulók vegyék videóra a riportjukat/reklámfilmjüket, majd azt küldjék el a tanárnak/töltsék fel a közös osztálycsoportba. A feladatbank korábbi feladatai között szerepel hasonló feladat, így – amennyiben azt már megcsinálták – a tanulóknak nem okoz különösebb nehézséget a riportok/reklámfilmek elkészítése. Értékelés: közös értékelés szóban a tanulók és a tanár által.

32

Elvárt teljesítmények: a tanulók legyenek képesek rövid szövegek elemzésére, abból tudjanak lényeges elemeket kiemelni, majd ezeket a média eszközeivel közvetíteni a társaik felé. Önálló internethasználat segítségével ismerkedjenek meg a földrajztudomány néhány specifikus szakszavával (pl. szlömösödés, rehabilitáció, városnegyed). Lássák egy-egy városrész időbeli átalakulásának folyamatát, ismerjék fel, hogy emögött milyen társadalmigazdasági tényezők állhatnak (pl. átalakuló társadalmi környezet, az újonnan megjelenő társadalmi rétegek eltérő igényei, urbanizációs problémák – népességszámnövekedés, szlömösödés). Lássák, hogy az egyes vállalkozók, vállalatok milyen reklám- és marketingfogásokat használnak bevásárlóközpontjaik népszerűbbé tételéhez, mit tartanak fontosnak kiemelni honlapjaikon (pl. megközelíthetőség, fenntarthatóság, üzletválaszték).

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

33

9. A pénz és a tőke mozgásai a világgazdaságban

9.1. Pénz és értékpapír Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: pénz, befektetés, hitel, kölcsön, kamat, hozam, kockázat, bank Munkaforma/módszer: egyéni munka, videóelemzés, irányított információszerzés Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás), munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák Használt digitális médiumok: videófilm Segédanyag: Miért kellenek bankok? (Concorde Értékpapír Zrt., Index) – Link; a videóhoz kapcsolódó feladatlap: Link Időkeret: 25 perc Feladatleírás Oldd meg a feladatokat a videóban elhangzó információk segítségével!

Javaslat pedagógusok számára A feladatot célszerű házi feladatként kiadni a lecke (Pénz és értékpapír) feldolgozása előtt. A következő tanórán beszéljük meg a tanulókkal azokat feladatokat, amelyek nem voltak világosak számukra. Javaslom, hogy a táblázatos (Bank vagy persely?) feladatot mindenképpen beszéljük meg a tanulókkal, az óra elején feltehetünk számukra egy egyszerű, eldöntendő kérdést (például a mentimeter.com nevű honlap segítségével – lásd a 9.1.1. ábrán) és az erre adott válaszokból kibontakozhat egy közös beszélgetés. Értékelés: tanári ellenőrzés írásban Elvárt teljesítmények: a helyes válaszok megtalálhatóak a megoldókulcsban.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

34

9.1.1. ábra. A Mentimeter.com segítségével készített egyszerű szavazás eredményei (saját szerk.)

35

10. Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái 10.1. Népesedési kihívások Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: India, Kína, népességrobbanás, népsűrűség, korszerkezet, falu, város, agglomeráció,

világváros

(globális

város),

urbanizáció

(városodás,

városiasodás),

nyomornegyed, fenntarthatóság Munkaforma/módszer: csoportmunka (otthoni munka), háromfős csoportokban Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; személyes és társas kapcsolati kompetenciák; a tanulás kompetenciái Használt digitális médiumok: internetes hírportálok Segédanyag: 2 internetes cikk, feladatleírás tanulók számára - Link Időkeret: 120 perc Feladatleírás Az alábbi két cikk Földünk két legnépesebb országának egy-egy jelentős problémájával foglalkozik. Mindkét probléma a népességszámmal, illetve a népességszám növekedésével áll szoros összefüggésben. A feladatotok elolvasni a két cikket, majd kiválasztani közülük azt, amelyikkel részletesebben szeretnétek foglalkozni. A választott cikk alapján készítsetek egy podcastot háromfős csoportokban! A podcast nem más, mint egy digitálisan rögzített hangfelvétel, ami tartalmazhat zenét, híreket, interjúkat is. A podcast maximum háromnégy perces legyen s valamennyien szerepeljetek benne! Mivel a cikkek hosszúak, így törekedjetek a leglényegesebb dolgok kiszűrésére, a podcast olyan legyen, hogy az is tájékozottá váljon a témában, aki nem olvasta az eredeti cikket. A podcast lényege nem az, hogy minden, a cikkben olvasott információ szerepeljen benne, hanem az, hogy kötetlenül beszélgessetek egy-egy olyan témáról, amilyenek a cikkekben leírtak is. Mondjátok el a saját véleményeteket a témáról, ha szükséges, ütköztessétek azokat társaitokéval. Fontos, hogy minden állításotokat támasszátok alá érvekkel! Podcastra példákat ezen a linken, tippeket a készítéshez pedig ezen a linken találsz.

Választható cikkek Kína már bánja a 400 millió abortuszt, és nincs visszaút: https://bit.ly/3gAPpb2

36

India városfejlődése és napjaink városi kihívásai: https://bit.ly/30BVnTf Javaslat pedagógusok számára Mivel a cikkek igen hosszúak (és tartalmuk olykor meghaladja a tantervi követelményeket), hívjuk fel a tanulók figyelmét a lényeg kiemelésére! Ez könnyíthető, ha tanítási órán dolgozzák fel a szövegeket, tanárként pedig segítjük őket a fontosabb részek megtalálásában.

Ez előmozdíthatja a későbbi önállóbb szövegfeldolgozást. Az értékelés szempontjait adjuk ki előzetesen a tanulóknak, hogy irányítsa a feladatmegoldást. Értékelés: előzetes szöveges értékelés a tanár által, majd közös értékelés szóban a tanulókkal.

Elvárt teljesítmények: a tanulók tudják elhelyezni időben és térben a cikkekben olvasott eseményeket, lássák, hogy milyen népesedési problémákkal küzdenek ezen országok (pl. Kína – az egykepolitika bevezetéséből származó demográfiai és gazdasági gondok, India – a népességszám gyors növekedésével járó urbanizációs problémák) és ezek milyen okokkal magyarázhatóak, valamint milyen következményeik lehetnek. Gondolják végig, hogy az egyes problémákat hogyan lehetne megoldani, s néhány megoldási javaslat a podcastokban is jelenjen meg. Tudják a cikkekben megjelenő tantervi fogalmakat (pl. elöregedő társadalom, urbanizáció, nyomornegyed) helyesen értelmezni, majd azokat megfelelően használni az elkészült produktumokban.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

37

10.2. Takarékosabban, hatékonyabban Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak: Magyarország, település, fogyasztói társadalom, ökológiai lábnyom, tudatos fogyasztói magatartás, környezetvédelem, fenntarthatóság Munkaforma/módszer: frontális osztálymunka, disputa, irányított információszerzés Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony tanulás), munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák Használt digitális médiumok: reklámfilm Segédanyag: XIXO reklám – Link Időkeret: 15–20 perc Feladatleírás Nézzétek meg figyelmesen a következő videót, és válaszoljatok a kérdésekre!

1. Mely magyar településről kapta nevét a XIXO? Melyik megyében található ez a település?

2. A reklám szerint miért jobb környezetvédelmi szempontból, ha ezt a terméket választod? Milyen érvekkel támasztja alá ezt a reklámfilm?

3. Milyen egyéb környezettudatos érvekkel győznéd meg a fogyasztókat, hogy megvásárolják a terméket?

4. Milyen érveket hoznál fel konkurens vállalkozóként a reklámban elhangzottakkal szemben?

5. Milyen érveket hoznál fel egyszerű, környezettudatos fogyasztóként a reklámban elhangzottakkal szemben?

6. Mit gondolsz, miért hangsúlyozza a reklám, hogy „természetesen hazai”? Miért fontos ez környezettudatossági szempontból?

7. Milyen marketing eszközöket használ a reklámfilm a termék népszerűsítésére?

Javaslat pedagógusok számára A kérdéseket a videó levetítése előtt osszuk ki papírlapon a tanulópároknak, majd hagyjunk nekik néhány percet, hogy a látott videó és az internet segítségével megválaszolják azokat.

Ezt követően kibontakozhat egy közös disputa a megtekintett reklámfilmmel kapcsolatban:

38

hallgassuk meg a tanulók véleményét, adjunk lehetőséget arra, hogy ütköztessék a véleményeiket. Értékelés: közös értékelés szóban Elvárt teljesítmények: a tanulók tudják azonosítani, hogy a XIXO Szikszó településről kapta a nevét, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Lássák, hogy a reklám az alumíniumdobozok mellett érvel, mert azok akár „végtelenszer” is felhasználhatók, megemlíti a szelektív hulladékgyűjtést is. A tanulók tudjanak érveket (pl. az alumíniumdoboz végtelenszer és minőségromlás nélkül újrahasznosítható, a XIXO – a weboldalán található információk alapján – 100%-ban újrahasznosított alapanyagokat használ) és ellenérveket (pl. az

alumíniumdobozok

előállítása

energiaigényes,

környezetszennyező

folyamat;

Magyarországon az alumíniumdobozok többsége a kommunális hulladékban végzi) mondani a reklámban elhangzottakkal kapcsolatban. A „természetesen hazai” fontos lehet abból a szempontból, hogy az italok előállítása többségében hazai alapanyagokból – az előállítás minden lépése Magyarországon – történik, valamint a magyar fogyasztók és az üzem között sincs nagy távolság (pl. kevesebb károsanyag-kibocsátás).

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

39

10.3. Globális problémák Elérhetőség a honlapon: Link Kulcsszavak:

térkép,

műholdfelvétel,

globális

klímaváltozás,

globális

probléma,

természetvédelem, természeti katasztrófa, földrajzi övezetesség Munkaforma/módszer: páros munka, kérdésekkel irányított térképelemzés, önálló információgyűjtés Fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; a tanulás kompetenciái (hatékony, önálló tanulás), személyes és társas kapcsolati kompetenciák Használt digitális médiumok: digitális térkép, internetes weboldalak Segédanyag: a Google Maps térképéhez (Gemenc Zrt.) és az egyéb weboldalakhoz kapcsolódó feladatlap megoldásokkal – Link Időkeret: 30 perc Feladatleírás Válaszoljatok a feladatlap kérdéseire a linken (QR-kódon) elérhető térkép, a Google Maps és az interneten elérhető egyéb weboldalak segítségével! A feladat megoldásához javaslom az www.mme.hu és a www.gemenczrt.hu weboldalak felkeresését!

Javaslat pedagógusok számára A feladat megoldásához nemcsak a térképet kell használniuk a tanulóknak, hanem önállóan is keresniük kell az interneten a témával kapcsolatos cikkeket, híreket. A tanulók tehát nem kapják meg a rendelkezésre álló információk forrásait, hanem saját maguknak kell utánajárniuk azoknak, így a feladat megoldása nagyobb önállóságot igényel. Amennyiben a tanulók elakadnának, figyelmükbe ajánlhatjuk ezt az írást, illetve ezt a cikket. A feladat több tematikus egység (témakör) keretein belül is felhasználható (pl. a geoszférák kölcsönhatásai). Értékelés: tanári értékelés (ellenőrzés) írásban Elvárt teljesítmények: a helyes válaszok megtalálhatóak a megoldókulcsban.

A feladat használhatósága tantermen kívüli digitális munkarend esetén:

40

41