Mi az OEE jelentősége?

Mi az OEE és mi a jelentősége?

Az OEE (Overall Equipment Effectiveness - Teljes eszközhatékonyság) egy olyan mérőszám, amely a berendezések működési hatékonyságát méri. Ez a mutató megmutatja az ipari berendezések valós gyártási kapacitását, és feltárja a folyamatokban rejlő pazarlásokat (selejt, megszakítások, meghibásodások, lassú sebesség stb.), amelyek akadályozzák a maximális teljesítményen történő működést. Az OEE mérése minden olyan megszakítás nélküli gyártási folyamatnál alkalmazható, amely előre meghatározott munkaszabvánnyal rendelkezik. Az OEE-t százalékban fejezzük ki és értéke mindig 0% és 100% között van, a 100% az optimális termelési helyzetet jelenti: kizárólag jó alkatrészek készülnek, maximális teljesítménnyel és megállás nélkül. Az autóipari szektorban a legtöbb vállalat 80% körüli OEE-szinten működik, ami jelentős pénzveszteséget jelenthet, ugyanakkor nagy lehetőség a javulásra. Az OEE-számítás során három tényezőt veszünk figyelembe: minőség (FTT), teljesítmény (ciklus) és rendelkezésre állás. Minőségi mutató (FTT - First Time Through/Elsőre jó termék): ezt úgy kapjuk meg, hogy kiszámítjuk az elsőre jó alkatrészek számát az összes legyártott alkatrész számához viszonyítva. Teljesítménymutató (Ciklus): ez a paraméter azt mutatja meg, hogy mit termeltünk (jót és rosszat egyaránt) a ténylegesen gyártott idő alatt, ahhoz képest, amit az ideális ciklusidő alatt kellett volna gyártani. Rendelkezésre állási mutató: a tényleges üzemidő és a tervezett gyártási idő hányadosaként adó-

dik.

Mérés, elemzés, jobbítás

Az OEE az ismert legjobb mérőszám a gyártási folyamatok optimalizálására. Az általa szolgáltatott információk lehetővé teszik a vállalat számára, hogy mindenkor tudja, hogyan teljesítenek a gépek, illetve a gyártósorok; és hol fordulnak elő veszteségek, hogy megpróbálja azokat azonnal kiküszöbölni vagy csökkenteni. A folyamat javítása érdekében változtatásokat lehet bevezetni, de a megfelelő adatok nélkül nagyon nehéz lenne az intézkedéseket helyesen meghozni. A veszteségek csökkentése pozitív hatással van a gyártási költségekre és javítja a minőséget, ami növeli a vevők elégedettségét. Hosszú távon az OEE egy értékes eszköz a jobbító intézkedések hatásának értékeléséhez, a stratégia irányításához és a folyamatos jobbítás előmozdításához. Annak ellenére azonban, hogy kulcsfontosságú mérőszámnak számít a folyamat gazdasági jövedelmezőségének maximalizálását célzó döntések meghozatalához, sok vállalat még mindig nem rendelkezik OEE-mérési rendszerrel.

OEE-adatgyűjtési és elemzési rendszer bevezetése 1. A projekt indulásakor meghatározzuk az egyes részlegekből bevont személyeket, akik jól ismerik majd a folyamatot. A rendszert egy teszt területtel indíthatjuk, hogy később azt a gyár többi részére is kiterjeszthessük. 2. Tájékoztatjuk a csapat minden tagját a projekt céljairól és kiterjedéséről. 3. A következő intézkedés, hogy kiképezzük a csapatot az alkalmazandó koncepciókra, módszerekre és eszközökre. Létfontosságú, hogy bevonjuk a munkatársakat az eljárásokba és a szabványokba annak érdekében, hogy az összegyűjtött adatok megbízhatóak legyenek, és hogy elkerülhessük az ismeretek hiánya miatti hibákat. 4. Meghatározzuk a munka módszertanát: kialakítunk egy rendszeres folyamatot az OEE, a gyártási adatok és mutatók, az eszközök és rendszerek mérésére, illetve ellenőrzésére. 5. Ha a vállalat nem rendelkezik ilyennel, akkor elsődleges fontosságú egy olyan működésirányítási rendszer (OMS) bevezetése, amely lehetővé teszi a csapat számára az OEE-eredmények és a veszteségek okainak elemzését rövid időszakokra (műszakok, napok) a gyors cselekvés érdekében. 6. Kiválasztjuk az adatgyűjtési rendszert. Kezdhetjük kézi adatgyűjtéssel is, akár Excel-táblázatban, vagy akár egy checklista jellegű digitális eszközzel. Az információkat az adott gépnél gyűjtjük össze, hogy aztán azokat „BI” (üzleti intelligencia) - eszközökkel hasznosíthassuk. Az átírási hibák és az időveszteség elkerülése érdekében célszerű elkerülnünk, hogy papír alapon gyűjtsük össze az adatokat. Idővel a gyártóberendezések teljes hatékonysága felé mozdulhatunk el, ahol az OEE (Overall Equipment Effectiveness - átfogó eszközhatékonyság) azt a szintet mutatja meg, mennyire produktív a gyártófolyamat a működés során. Nem azt mondja meg, hogy a gépek és berendezések mennyit tudnak teljesíteni, ha maximális kapacitással mennek, hanem azt, hogy a jelenlegi működés hány százaléka hatékony.

Mikor használjuk az OEE-t?

Az OEE-mérőszámot a folyamatokban keletkező pazarlás okainak feltárására használjuk, amely lehetővé teszi azok megoldását, a termelékenység növelését és a hatékonysági szintek stabilizálását. Ez egy olyan bázisértéket is biztosít, amellyel a folyamat állapotát időszakonként össze lehet hasonlítani, hogy felmérhető legyen, növekszik-e a vevőknek nyújtott érték, vagy sem. A Lean gyártásban - amelyen belül szokásos az OEE alkalmazása - kiemelkedő jelentőségű a vevő által látott értékre történő összpontosítás. Mindemellett az OEE-elemzés lehet az első kezdeményezés a Lean bevezetésére. A Lean gyártásra való áttérés ugyanis nagy kihívást jelenthet és költséges lehet, hiszen a korlátozáselmélet alkalmazása egy nagy horderejű dolog. Ezzel szemben a gyártóberendezések teljes hatékonysága viszonylag rövid idő alatt és alacsony költséggel mérhető, miközben értékes információkkal szolgál arról, hogy mit kell javítani a folyamaton.

Hogyan mérjük az OEE-t? A gépek teljes hatékonyságának mérése a folyamat három tényezőjén alapszik: a rendelkezésre állás, a teljesítmény és a minőség. Az OEE kiszámítása a következő:

Hogyan mérjük az OEE-t? A gépek teljes hatékonyságának mérése a folyamat három tényezőjén alapszik: a rendelkezésre állás, a teljesítmény és a minőség. Az OEE kiszámítása a következő: