1
Universitatea Babeş-Bolyai Facultatea de Teologie Reformată Apropierea cu metoda pastorației contextuală către temele :moartea loialitatea, merit, păcatul și constiința păcatelor
– Lucrare de Masterat În Teologie Aplicată Coordonator științific: Dr. Hézser Gábor Absolvent: Sándor Szilárd Cluj-Napoca 2014
2
Babeş - Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kar
Kontextuális lelkigondozói megközelítések ( halál, hűség, türelem, érdem, bűn, bűntudat)
Mesteri szakvizsgadolgozat alkalmazott teológiából -
Vezető tanár: Dr. Hézser Gábor Végzős hallgató: Sándor Szilárd 2014 Kolozsvár
3
Tartalomjegyzék 1.0.0 Bevezetés - kontextuális lelkigondozói megközelítés...............4 1.2.0 A fogalmak kontextuális megközelítéséről röviden....................5 1.3.0 A halál megállapításának az etikai kérdései............................ 5 1.3.1 .A halál ( “tényének” , “értelmezésének”) elkerülhetetlensége 5 1.3.2 Ábra : halál megállapítása a három dimenzióban .................6 1.3.3. A “megállapítás” relacionálos etikai kérdésfelvetése (negyedik dimenzió )............................................................................... 6 1.3.4 Reflexió ....................................................................... 7 1.4.0 A jó és a rossz fogalmi kérdésének a megközelítése................7 1.4.1 A tények dimenziójában ................................................... 8 1.4.2 A pszichológiai dimenzióban............................................... 8 1.4.3 A rendszerszemlélet dimenziója felől................................... 8 1.4.4 Az etikai dimenzió felől .................................................... 9 1.4.5. Lelkigondozói attitűd........................................................ 9 1.5.0 A hűség ............................................................................ 9 1.5.1 A hűség triadikus volta és a „találkozás”........................... 10 1.5.2
A hűség , mint lojalitás................................................. 10
1.5.3 A hűség bizalmi deficcitje
( én-romboló hűség ) ..............10
1.5.4. A bizalom-alapú hűség ................................................ 10 1.5.5 Lojalitási megjelenési formák ( négy dimenzióban).............11 1.5.6 Reflexió......................................................................... 11 1.6.0 A türelem - ismerkedés a fogalommal ................................ 11 1.6.1 A türelem és a hűség – különböző felmérések alapján .........12 1.6.2 Szóbeli felmérés eredménye a IX-XII.-es diákok körében......12 1.6.3 Szóbeli felmérés eredménye az V-VIII.-os diákok körében....12 1.6.4 Vélemény-kutatás a világhálón......................................... 13 1.6.5 Világhálós felmérések kiértékelése.................................... 14 1.7.0 A türelem
és hűség "hatalmában"...................................... 14
1.8.0 Rövid dávidferenci megközelítés (hűség és türelem kapcsán)..14
4 1.9.0 A hűség és az érdem mérlegén........................................... 14 1.9.1 A hűség és az érdem "ábrája" :........................................ 15 1.9.2 Lelkigondozói eset ......................................................... 15 1.9.3 Ha a hűség a válasz - mi a kérdés ? Ha a hűség a kérdés - mi a válasz ?.............................................................................. 16 1.9.4 Ha az érdem a kérdés - mi a válasz ? Ha az érdem a válasz mi a kérdés ?............................................................................. 16 1.9.5 A hűség forrása és az érdemek elismerője: Isten ...............16 1.9.6 Refelexiók..................................................................... 17 2.0.0 A bűn mint adósság, a bűntudat, mint az adósság megtagadása .............................................................................................. 17 2.0.1 Első kiindulási alap: ....................................................... 17 2.0.2 Második kiindulási alap: .................................................. 17 2.0.3. Harmadik kiindulási alap: ............................................... 17 2.0.4 A bűn és az adóssá- tudatok vizsgálata :........................... 18 2.0. 5 A bűntudat irányultsága - az elkövető és az áldozat ( károsult) esetében................................................................ 18 2.0.6. A bűntudat-viszonyokból való kilépés - az adósság felismerésével:....................................................................... 19 2.0.7. Adás és elfogadás ......................................................... 19 3.0.0 Összegzés........................................................................ 19 Irodalom:................................................................................. 20 Ajánlott irodalom:..................................................................... 23
5
1.0.0 Bevezetés - kontextuális lelkigondozói megközelítés A "lét rendjét " négy (illetve öt, de e legutóbbi most van kidolgozás alatt) dimenzióban szemléljük. A dimenzió arra a kapcsolati valóságra mutat rá, ahol és ahogy az ember él. A kontextuális lelkigondozás első dimenzióját a „tárgyiasítható tények” dimenziója, ide tartoznak mindazok a tények, amelyek az emberi életet és kapcsolatait meghatározzák: biológialag, családfa, társadalmi helyzet alapján, kulturálisan, szociálisan, vallásos hitszemlélet és világnézet alapján, stb. Ezek azok a tények amelyekbe a „subiectum”, azaz az ember beleszületik, mindazokkal az ősöktől kapott genetikai felépítéssel, hagyatékkal, örökséggel, küldetéssel, (esetleg forgó számlával) amivel elindul az életben és később ezek a tények határozzák meg életét, kapcsolatait. A második dimmenzió a „pszichológiai” dimenzió, vagyis az ahol az egyén viszonyulása vizsgálható ezen tények ismeretében ezekhez a tényekhez. A különböző lélektani iskolák ezen második dimenzióban kapnak helyet a kontextuális szemléletben. Különös figyelmet szentelt Böszörményi a tárgykapcsolati szemléletnek, valamint az analitikus lélektannak, a pszichodinamika eredményeinek, ezeket felhasználva ugyanakkor sok kérdést nyitva hagyott és nem csupán a pszichológiai módszereket alkalmazva. A harmadik dimenzió az „interakció” (viselkedés ) dimenziója. Ez a dimenzió a tények ismerete valamint a tényekhez való viszonyulás mellett azt vizsgálta, hogy ezek mennyire határozzák meg az emberi kapcsolatokat. A „subiectum” egymás közötti kapcsolatokon, kölcsönhatásokon (rendszerszemlélet) van itt a hangsúly e dimenzióban. A játszmák és mindazon belső mozgató erők, amelyek az emberi kapcsolatokat irányíthatják, meghatározzák. Kölcsönhatások az „én” és „te” találkozásában és a párbeszédben, „látva” azokat az ősöket is ( vágyjaikat, küzdelmeiket) amikot a „subiectum"-mal találkozunk, beszélgetünk. E dimenzióban keressük azokat a jogos ígényeket amelyek „mozgatják” az „én”-t és a „te”-t, az „ő”-vel. A trianguláció veszélyei, a triadikus kapcsolatok személetében az ok okozati összefüggések helyett a kommunikáció tartalmi, kapcsolati, felszólító valamint irányító kérdéseire keresi a választ. A negyedik dimmenzió a relacionális etikai dimenzió, a „megérdemelt bizalom” dimenziója. Az adás és kapás méltányos igazságosságának a mérlegére tekint ez a kapcsolati valóság. A „do ut des” ( adok hogy adj) törvénye helyett itt a „ do qui mihi datum est” ( adok mert nekem is adatott ) elve érvényesül, mély meggyőződés alapján. A lelkigondozói segítségnyújtás ebben a dimenzióban történik, amikor a változó egyensúly mérlegén az adás és az elfogadás mélytányos igazságosság felé mozdul el a „megmásíthatlan jogígény” alapján. A négy dimenzió önnmagában nem különálló, hanem összefüggések vannak közöttük, és szorosan összetartoznak. ( A kontextuális lelkigondozónak, jelképesen négy füle és négy szeme kell legyen, hogy mind a négy kapcsolati valóságot szemlélje egyszerre.) A dolgozat kapcsán még visszatérek a négy dimenzióra természetesen és a különböző részleteknél vonatkoztatva az adott témára. Tehát ezen kontextuális lelkigondozói megközelítés alapján közeledek egy néhány fogalomhoz, élethelyzethez. Ez a kimeríthetetlen tudás alapú életszemlélet nem egy
6 lezárt, de ugyanakkor mégsem széteső szemlélet. A fogalmak kontextuális megközelítése rendjén a párbeszéd és a találkozás fontosságára is kitérek. A halál megállapításának a relácionális etika szerinti megállapításának kérdését, a bioetika irányából közelítem meg. Ezzel szemléltetni fogom, a kontextuális lelkigondozó szempont néhány alapját, ami segítségül lehet a gyászolók lelkigondozásába. Dolgozatomban a jó és a rossz kérdését közelítem meg a kontextuális lelkigondozói szemlélet alapján, különös tekintettel n. Erőss Zsolt hegymászó tragikus halálára vonatkozóan (ahogy a médiában erről tájékozódhattunk). Ezt a példát éppen a sajátos erdélyi viszonyokra vonatkoztatva hozom fel a világhálós médiákban megjelent tudosítások és név nélküli vagy névvel felvállalt online elérhető forrásokban való tájékozódás után. Az eset mediatizálása ellenére a személyiségi jogok és a hozzátartozó gyászolók méltóságára való tekintettel nem ismertetetem az online elérhetőségeket ahonnan tájékozódtam. A kontextuális lelkigondozásban oly fontos hűség és türelem, valamint a hűség és az érdem fogalmakat veszem górcső alá. A tudományos megközelítés mellett egy világhálós és az elemi és középiskolában történt felmérés eredményét ismertetem és elemzem. A bűn, mint adósság és a bűntudat mint az adósság megtagadása témában fejtem ki jelenlegi álláspontom a kontextuális lelkigondozás szemlélete alapján. A dolgozat kérdésfelvetése: az 1980-as évek Hollandiájában megindult képzés és Magyarországon is ismert kontextuális lelkigondozói szemléletet és gyakorlatot miként lehet az erdélyi lelkigondozásban hasznosítani ? A válaszkeresés módszere: néhány fogalmat e szemlélet alapján közelítünk meg, ugyankkor egy elemi és középiskolában valamint világhálón végzett felmérés és egy lelkigondozói eset hivatott e válaszkeresésben segítségünkre lenni. A dolgozat célkitűzése: felhívni a figyelmet a kontextuális lelkigondozói szemlélet itthon is használható alkalmatosságára. A fogalmak megválasztásakor a kontextuális lelkigondozói szemléletben kulcsfontosságú lojalitás, érdem, valamint türelem mellett a bűn és bűntudat, a halál, a jó és rossz fogalmainak a relácionális etika alapján történő megközelítését is hozzuk. Istennek legyen hála és Tőle szálljon áldás mindennapi szolgálatainkra!
1.2.0 A fogalmak kontextuális megközelítéséről röviden A kontextuális lelkigondozás a jog és a könyvelés fogalmait használja a találkozás és a párbeszéd megértéséhez. Ezeket a fogalmakat a relácionális, vagyis a kapcsolati etika megközelítésében érhetjük tetten. A lehetőségek és szükségletek mérlegén a méltányos igazságosság kérdése felöl közelít a fogalmakhoz. Ez gondolkodás nem tagadja a normatív etika értékeit, viszont a hangsúlyt a kapcsolati etikára helyezi. A kapcsolati etikára az adott témákban lesz még utalás, amikor az emberi méltóság és az adok-kapok mérlegének a változó egyensúlyát vizsgálja. Álljon itt két példa: a könyvelésben használt „forgószámla”, vagy a jogi nyelvezetben használatos „exonoráció” a lelkigondozás
7 fogalmaiként különös jelentést nyernek. Ezen jogi és könyvelésben használt foglamak tükrében más fogalmak is ennek megfelelő jelentést hordoznak. Jelen dolgozat olyan fogalmakat vesz górcső alá, mint a türelem, a hűség (lojailitás), ugyanakkor a földi lét múlandóságának a szemszögéből elemzi a relacionális etika látószögéből azt a szövetséget, illetve kapcsolati valóságot ami az élet fontos meghatározója is egyben. Továbbá a jó és a rossz, a bűn és bűntudat, az érdem kérdésköreit is ezen fogalmi megközelítés alapján közelíti meg. Tehát nem a kontextuális fogalmak megközelítéséről van itt szó, hanem a kontextuális fogalmak és szemlélet alapján közelítünk az előbb felsorolt fogalmakhoz. A kontextuális gondolkodás nem az előírt vagy a társadalmi normák elvárásainak az etikai szemléletéből indul ki, hanem a lehetőségek és a méltányos igazságosság elve alapján közelíti meg azt a kapcsolati valóságot, amely valahol, valamiért megrekedt és konstruktív jogosultságra "hatalmazza" fel az embert. Ennek a "konstruktív jogosultságnak" az elismerése nem a noramtív etika tagadásával történik és éppen az elismerés révén alakul át "konstruktív érdemszerző cselekedetté." Az ember belső motivációja az hogy adjon és ez által szerezzen önérvényesítést. A jól meghatározott önérvényesítés a párbeszéd elnegedhetelten feltétele ami által létrejön a találkozás. A találkozás során nem jöhet létre az "én" és "te" egybeolvadása, mert akkor nem lenne talákozás, hanem vagy szimbiózis, vagy bekebelezés vagy más forma. A kontextuális megközeltés a kapcsolati valóságot négy dimenzióban vizsgálja, éppen ezért ugyanannak a fogalomnak más dimenzióban más üzenete, más jelentése lehet. A fogalmak jelentése több irányba "üzen". Ez lehet helyzet szerinti értelmezési lehetőség is. A kontextuális látásmód a változó egyensúly dinamikája felől értelmezi a fogalmakat és éppen azért hogy az escaton mozgásba lendítse az elakadt kapcsolati mérleget, ami által létrejön a gyógyító találkozás. A kontextuális szemlélet a fogalmakat tehát a jog és a könyvelés nyelvezetéből kölcsönözte, és a maga sajátos használatában azt a "belső kapcsolati bíróságot" keresi amely tekintélye elfogadott a méltányosság és igazságosság elve alapján a lehetőségek és a szükségletek mérlegén a találkozásban részt vevők között és ez alapján jön létre a párbeszéd. A párbeszédhez természetesen fogalmak közös értése és használata szükséges. 1.3.0 A halál megállapításának az etikai kérdései 1.3.1 .A halál ( “tényének” , “értelmezésének”) elkerülhetetlensége A halál tényének a megállapításának témája érdekes és gazdag irodalommal rendelkezik 1. Az embert már a korai időben érdekelte azt, hogy mi a “halál” és ennek ténye (kezdete) hogyan állapítható meg 2. Mindazon túl hogy az ember számára fontos kérdéssel szembesült, ugyanakkor többet szeretett volna megtudni, a “többé-kevésbé ismerős léten” túli létről is.3 E tudását biológiai ismereteiből merítve, megállapította az élő és halott szervezet közötti különbséget, amelynek célja elsősorban az élő szervezet 1 Lásd a következő honlapon az erre vonatkozó adatokat : http://hu.wikipedia.org/wiki/Hal%C3%A1l ( 2014 február 6.án) 2A görögök a halál beáltát a szív megállásától, míg a zsidók az utolsó lélegzetvételtől számították.
8 funkcióinak a jobb megismerése és a különböző betegségekből való gyógyulás titkának a keresése volt.4 A halállal - mint az elmúlásnak a tényével – szembesül a mindenkori ember. Minél többet tud meg a halál okairól, annál inkább igyekszik ezeket megszűntetni vagy legalábbis is késleltetni a halált, mert az élet él és élni akar. 5 Az orvostudomány fejlődésével sok betegség gyógyszere megkerült, de ez még nem zárja ki a halállal-, mint az ember személyes testi biológiai létének a végességével való tény szembesülésének a szükségességét. Tehát a halállal való szembesülés ténye elkerülhetetlen akár deontológikus akár teleologikus érvek mentén gondolkodunk6 is e kérdésről. Vagyis a halál tényével való szembesülés: emberi kötelesség.7 Ez esetben, a halál tényével való szembesüléskor - az erre vonatkozó erkölcsi vizsgálatkor - nem a cselekedet a meghatározó 8, hanem a ténynek magának - amit halálnak nevezünk – felismerése, mint amely már önmagában erkölcsi imperativuszként jelentkezik9. Ha eltekintenénk eme kötelességtől, ez súlyos 3 A “többé-kevésbé ismerős lét” kifejezés alatt a földi életet értem , az ezen a “léten túli lét” kifejezés a halál utáni “lét” kérdését célozza meg. Ez a kérdésfelvetés szintén gazgad irodalommal rendelkezik. Lásd pld. M.Thész Imre: „Túlvilági kislexikon” , Bpest 1992 – ben megjelent könyvét , de ide sorolható J.C. Hampe: „Hiszen meghalni egészen más” , Bpest 1993 valamint Neville Randall: „Élet a halál után” , Bpest 1993 , vagy Jelenczki István: „Mauzóleum .... Halálirodalom” Borsod 1987 , vagy Howard Muphet: „Túl a halálon” Bpest, 1993, Dr.med.Raymond A Moody: „Élet az élet után” Bpest, 1989 és szintén tőle a „Gondolatok a halál utáni élteről” Bpest 1989-ben megjelent könyveket 4 Természetesen nem csak ez az egyetlen célja volt az élő és halott emberi test különbségeinek a megismerése, gondoljunk Michelangelo Buonarroti képzőművész halottak boncolására, amit szobrászati tanulmányainak része volt. 5Lásd:a hasonló megnevezésű daganatos gyerekek gyógyításáért létre jött alapítányról és imacsoportról szóló írást: http://ujember.hu/index.php? option=com_k2&view=item&id=19762:%E2%80%9Eaz-%C3%A9let-%C3%A9l%C3%A9s-%C3%A9lni-akar%E2%80%9D ( 2014 február 5.én ) 6A gondolkodáson az elme probléma megoldási képességét értem, lásd ezzelé kapcsolatosan a következő linket: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gondolkod %C3%A1s . ( 2014 február 5.én ) . A deontologikus érvelés kötelességelvű, vagyis nem a cselekedetek következményei a meghatározóak, hanem a kötelesség teljesítése , a teleologikus érvelés esetében a cselekedet erkölcsi értékét a következményei határozzák meg. A probléma mindkettő esetében a ténnyel való szembesülés ami elkerülhetetlen. A tény Böszörményi-Nagy Iván szemléletében az első dimenzió, ami lehet változtatható de változtathatlan is. A négy dimenzióról és Böszörményi-Nagy Iván kapcsolati etikájáról lásd a „ Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa” Bpst 2oo1, ben a Cioncidencia Kft-nál megjelent könyvet 7( A teleologikus szemlélet alapján viszont oda kell figyelnünk a halál megállapításának, mint cselekedetnek az erkölcsi értékére, vizsgálatára, s ennek következményeire is.) 8Ezek a cselekedetek azokból a mozzanatokból állanak amelyeket a szembesülés során tanusítunk, ami lehet a halál megállapításának az etikai kérdései és/vagy a halál tényének közlésekor a felmerülő etikai kérdések is . 9Gondoljunk például a halottak eltemetésére vonatkozó vallásos parancsolatra: a halottak eltemetése az élők kötelessége. A halállal való szembesülés tényekor nem
9 következményeket vonna maga után. 10 A halállal való szembesülés fontosságát igazolja az a tény is, hogy kialakult e szembesülés “szertartása” is, nemcsak a különböző tudományok, de a mindennapi élet hagyományteremtés szintjén is. 11 A halál tényével való szembesülés kötelességelvűségéval, nemcsak az orvostudomány és a néprajz területén, de máshol is (pld.jog,szociológia) találkozhatunk. A halállal való tényszerű szembesülés jogi kérdéseket vet fel,12 A halottvizsgálat azért válhatott egy fontos tudománnyá .13, mert a halál tényének a megállapítása kötelesség. A szociológiai felmérések a halál tényének sztatisztikai adataira vonatkozóan az adatok közlésénél, a hitelesség mint megbízhatóság elvárásként van jelen. A deontologikus erkölcsi látásmódban a halált, mint elkerülhetetlen tényt és e ténynek a megállapítását mint kötelességet vizsgáljuk. A ténnyel való szembesülés szintén erkölcsi kötelesség, mert ez az élet szükségszerű követelménye is. Különben mi értelme lenne az orvostudománynak, néprajznak, jognak vagy a szociológiának éppen a halál tényével való szembesülés esetén való kötelességtudó erőfeszítéseinek ? A halál kötelességelvű értelmezésénél a halál tényével szembesülünk, viszont e cselekedet14 következményeinek a vizsgálata nélkül. (Deontelogikus szemlélet.) Viszont a szemebesülés cselekedete pusztán nem elég, mert szükség van e szembesülés vontakozathatunk el a halottól, mert ahol halál van ott halottnak is lennie kell. Ebben az esetben, a halál tényével való szembesülés kötelessége a halottal szembeni kötelességünkről szól, illetve ezzel helyetesítődik be. Ha eltekintünk a „halál-halott” összefüggésektől és a halált mint jelenséget vizsgáljuk, akkor e jelenséggel, mint ténnyel való szembesüléskor, erkölcsi parancsként élhetjük meg a jelenség előzményeivel, következményeivel, ennek hatásaival való foglalkozást. Itt elsősorban kötelességetikai megközelítésről van szó. A halál tényével való szembesülés ténye, a halál tényének a figyelembe-vételével, nem mint feltételezéssel, hanem mint a vég bizonyosságáról való szembesülést, meggyőződést , tapasztalatot jelent. Ebből adódik az a kötelességelvű felszólítás, akár külső akár belső parancs, ami az élet ( ide tartozik a hit is ) szemszögéből vizsgálja a halált. 10Mind a konkrét halál-eset idejében vagy a halál tényének az általánosság szintjén való szemléletében - habár más fajsúlyú kötelességet is vet fel- ez nem vonja kétségbe ezt a kötelezettséget. A halottak eltemetése nemcsak erkölcsi parancs, de az élet iránti kötelességünk is. A halálnak mint az elmúlás tényének a közlése, azért is kötelesség, hogy az életidő földi végességére való emlékeztetés által közelebb kerüljön az ember saját idejéhez, ez által önmagához és emberibb emberré váljon, nemcsak önmaga de társai számára is. 11Lásd pld. Harangozó Imre „Transzcendens Trambulin.Korunk felfogása és a moldvai csángók hagyományai az utolsó átmenet rítusrendjével kapcsolatosan” Újpest 2o11 könyve ahol e szembesülés rítusát írja le. Továbbá , Nagy Ödön :Temetkezési szokások a Maros megyei református gyülekezetekben in Néprajzi Látóhatár 1992/1 12Például a kriminalisztika területén és az örökösödési viták eldöntésekor is.De az euthanasia mint a “métó halálhoz való jog” esetében is. 13Lásd pld. http://www.scribd.com/doc/49276548/A-halal-bealtanak-megallapitasahalottvizsgalat-halottvizsgalati-bizonyitvany ( 2014 február 7.én ) 14Amennyiben mi vagyunk azok az élők, akik szembesülünk a halál tényével ( pld.orvos, halottkém, gyilkos, gyászoló) vagy mint tényt közölnek velünk, amit mi kell értelmeznünk , erről beszélnünk, írnunk (pld. ügyvédek, papok ) ez esetben már a szembesülés, vagy ennek az értelmezése, vagy a tény megállapítása is már erkölcsi vizsgálat alá esik.
10 közlésére, ennek a felvállalására, megállapítására, és az ebből a helyzetből adódó új helyzethez való alkalmazkodásra is. (Teleologikus szemlélet.) Szükségünk lehet a megállapítás tényének (a halál megállapításának, mint ténynek erkölcsi kérdése),valamint tények megállapításának (a halál tényének a megállapításának erkölcsi kérdése) az értelmezésére is. A halál megállapításának, mint ténnyel való 15 16 szembesülésnek az “értelmezése” nélkül oda “ragadnánk” a tényekhez, nem tudnánk ettől szabadulni, vagy ha úgy tetszik tovább élni. A halált, mint elmúlást vizsgálni önmagában, az élettel való összehasonlítás- vagy az élettel és előkkel való kapcsolat nélkül zsákutca17. Mint ahogy a sötétséget is csak a világosság tudásával vagy ezzel való összehasonlításával tudjuk megtapasztalni, értelmezni majd megnevezni és megállapítani mint tényt,úgy a halál esetében sem tekinthetünk el attól - a ténytől - ami az élettel hozza ezt kapcsolatba. A tények megértése érdekében szükségünk van arra, hogy ezeket tudjuk értelmezni. Akkor tudunk a tényekkel valamit “kezdeni”(akkor használhatóak számunkra, s majd mások számára is, ha megosztjuk a tényekről szóló “tudásunk”) ha megtudjuk nevezni, vagy ha mások tény-közlései eljutnak mint információk a tudatunkig. Még akkor is ha valaki megnevezné nekünk a halállal való szembesülés tényét 18- vagy ha mi lennénk e rész-tapasztalatat birtokában - akkor is szükségünk lehet egy “másfajta tudásra”19. Ennek a “másfajta tudásnak” a logikája a következő: (1 dimenzió) Tény : Halál/halott /. (2 dimenzió) Tény “feldolgozása” - ”Amit “tudunk” e tényről ( csak a halott “tudja” a halált) ez pedig nem ugyanaz, mint amit megtudunk nevezni róla ! Tényel szembenni viszonyulásunk (tárgyiasítás) és a kapcsolati világunk :először önmagunk számára kell tisztáznunk azt, hogy milyen ez a megnevezhetetlen tény és hogy miként viszonyulunk 15Az értelmezés feltételezi az értelmet, ami a szellemi megismerés képessége a Magyar Katolikus Lexikon ismertetésének első közleménye alapján : http://lexikon.katolikus.hu/E/%C3%A9rtelem.html ( 2013. szeptember 13 ) 16Vagyis saját halálunkkal való szembesülés által szűnik meg „tükör általi homályos látás”( 1Kor.13) ekkor viszont már nem vagyunk e földi létben felfoghatóan közlékenyek. A valóság és a valságról alkotott kép rendszerelméleti vizsgálatánál a „Mi okból vagy milyen összefüggésben ?” rendszerelméleti tanulmányra hivatkozom a „ Miért ? Rendszerelmélet és lelkigondozói gyakorlat” Dr.Hézser Gábor Bpest, 1996 Magyarországi Református Egyház Kálvin kiadójánál megjelent könyvéből, 9-28 oldalak 17Ez öngyilkossági kísérlet ami pszicholpatologikus eset már amit kezelni szükséges, ennek felismerése és az innen való út életre való vezetése is a szakemberek erkölcsi kötelességei közé tartozik. 18Lásd például a klinikai halálból újra éledők elbeszéléseit. De szükségünk van értelmezésre akkor is amikor például az orvos állapítja meg a halál tényét. A tudatukba el kell jutnia az információnak, ehhez pedig értelmeznünk kell , meg kell étetnünk a hallottakat. 19Ez a másfajata tudás lehet az is ahogy feltételezi azt , hogy a halál, mint egy rendszernek az újraszerveződési lehetősége is egyben. Ide tartoznak a feltámadás-, az örökélet-, a reinkarnáció-, vagy más halál utáni élettel kapcsolatos felfogások, hitek. Ugyanakkor a halál egy embernek az adott élet-rendszeréből , dimenzióiból való „kiesése”, kitörlése, ami a rendszer, az adott dimenzió a halál után megváltozik, átalakul. Ehhez „másfajta tudásra” van szükség. Vagyis, a gyászolók meg kell tanuljanak élni a szeretett hozzátartartozó hiányával ,ami minden esetben változik.
11 ehhez, majd azt hogy mit értünk e megnevezésen, amikor mint fogalmat használjuk, majd miként tudjuk “belső bíróvá” tenni ami mindenkit elszámoltat . (3. dimenzió) Cselekedet:A tény megállapítása és közlése, mint e “belső tudásnak” elfogadtatása, megosztása.Amennyiben a halállal való szemebesülés kötelességét, mint tényt vizsgáljuk, annyiban elveszítjük a halál tényével való szembesülésünk lehetőségét, (hiszen a kötelesség teljesítése által nem szembesülhetünk a halállal, de a kötelességünkkel annál inkább, tehát az eddigi tudásunkra és tapasztaltunkra szorítkozhatunk mint minden más hasonló esetben.). Nincs tehát lehetőségünk a halál tényének a megtapasztalása után ennek tényszerű megállapítására. Ahhoz, hogy a tények és fogalmak útvesztőjéből kitaláljunk szükségünk van a cselekedetek következményeire tekintő látásmódra is. Ez a teleologikus látásmód. E két látásmódot a Böszörményi-Nagy Ivány négy dimenziós szemléletet segítségével szemléltetem, mint a “kapcsolati valóság”20 elemeit . Az első dimenzióban a halált (mint tárgyiasítható tényt ) szemléljük. A második dimenzió a pszichikai dimenzió, vagyis ahogyan a tényekkel szemben viselkedünk. Az “értelmezés” és “szembesülés” fogalmai, a pszichikai feldolgozás első szakaszainak mint lehetséges elindulásai. A harmadik dimenzió az interakció, vagyis ahol a halál “megállapítója” kapcsolatba kerül a gyászolókkal, mindazokkal akiknek már csak lelki kapcsolata maradt a halál beálta után az elhunyttal. (A gyászolók is – természetesen - kapcsolatban vannak egymással.) A halál megállapítására az interperszonális kapcsolatok harmadik dimenziójában “kerül sor21”, míg az etikai megközelítése ennek a megállapításnak, a negyedik dimenzióban “érhető tetten22”.( A negyedik dimenzióra a relacionális etikai dimenzióra – a megérdemelt bizalom dimenziójában - a következő alfejezetben térünk ki, ahol a megállapítás etikai kérdéseivel foglalkozunk.) A három dimenzió szemléletetésekor a teleologikus ábrázolás esetében segít az alábbi ábra, ahol balról jobbra mutató nyilak jelzik a visszafele mutató irányt – ami a cselekedetek következményeinek egy lehetséges vizsgáltát nyújtja, míg a már előbb felvázolt deontologikus szemlélet foglamait is veti vizsgálat alá. A dimenziók itt nem síkban, de körkörös kölcsönhatásban vannak. Az 1 dimenzió - mint kiindulási pont - a jobb oldalon található, 23amely fele vezet a jelen, balról jobbra, születéstől a halálig. Az első dimenzióban azért jelenik meg a “kötelesség” deontológikus fogalom, mert a szembesítés nélkül, a tények elszigetelten megkérdőjelezhetőnek tűnnek. Tehát kötelesség a “szembesítés”, a ténnyel való találkozás. Ott van a “tény” és ott van a “szembesítő”. Ez lehet maga a halott, aki a halál tényével, mint saját elmúlásával szembesít , vagy lehet egy “közlő” aki a halál mint tényével szemesíti a halott hozzátartozóit. A jobbról balra mutató nyil jelzi, hogy ebben az esetben nem előre, a 20Böszörményi fogalma Dobos Mária fordításában a 58 oldalon, a 6. lábjegyzetben is megnevezett “Kapcsolatok kiegyensúlyozásának …” c. könyvben 21A halál megállapítására „sort keríteni” nem más mint az a cselekedet, ami itt már nem mint kötelesség jelenik meg, hanem mint olyan cselekedet amelynek következményeit vizsgáljuk – a teleologikus szempont alapján. 22 Ez a dimenzió „felöleli és ugyanakkor meghaladja az előző dimenziókat. Az etika magába foglalja az érdem elérésének a kritériumát. Az érdem ugyanakkor igazságot hoz magával.” Böszörményi a 6. és a 2o. számú lábjegyzetekben is megjelölt könyv 71.oldaláról való idézet. 23Ez grafológiai szemléletben az jövőt a külvilágot jelzi lásd az alábbi táblázaton pld. http://www.prokontra.hu/content/view/1351/2/ ( 2014 február 10)
12 jövő felé, de vissza mutat az irány, a második dimenzió felé, ami a halál tényével való szembesülést jelzi, ami a múltba tekint a halott/halál “szemszögéből” bemutatva az irányt, ami itt e földi létben megszűnik.. A “szembesüléskor” már megtörtént a ténnyel való találkozás. Már valósággá lett a halál ténye a szembesítés után. Ott van a halott, vagy “közlő” az “élő szembesítő”aki tudatta, ismerteti a halál tényét. A sokk hatás 24 már megtörtént akár verbálisan, akár valóságosan. A kettő nem ugyanaz, de még hasonló sem, viszont egyetlen verbális vagy tényszerű találkozás a halál tényével sosem lehet ugyanaz. Amennyiben a halál tényekor a szembesítés kötelessége “megtörtént”, annyiban megtörténik a szembesülés is. A halállal - mint egziszenciális űrrel 25 – való szembesítés kötelessége után, nem lehet ezzel nem szembesülni, vagy ha ez nem történik meg, akkor a “szembesítői kötelesség” kívánni valót hagy még maga után. A halál tényével való szembesülés tehát túl mutat az első dimenzión és megkezdődik a tények “lelki feldolgozása”. A lelki feldolgozás a lelki jelenségek, folyamatok megnevezése fele, mint kötelességre mutat26. Az a kötelesség ami a halál értelmezésének a megnevezését tűzi ki célul az életet szolgálja. 27. A második dimenzió a tények és ezekkel való kapcsolatok síkján mozog és innen mutat irányt az emberi kapcsolatok fele, ahol a halállal való szembesülés megállapítása “a tét”. A megállapítás ténye maga a szembesülés. A megállapítás – mint olyan - a halál értelmezésére nyújthat lehetőséget, a szembesülés által. A “halál értelmezése” nem zárulhat le, mert ez lehet akár mint életre segítő motiváció is28. 1.3.2 Ábra : halál megállapítása a három dimenzióban A teleologikus látásmód a halál tényét nem tagadja, de valami mást is nyújt a tény ismerete mellett ami nem más mit a halál “értelmezése” után e tény közlésének a felelőssége, vagy az erkölcsi viszgálatának a lehetősége. Ez esetben már nem csupán a tények puszta közlése a cél, hanem a közlések következményeinek a felmérése, ami a gyászolók lelkigondozásának a területe, de lehet teológiai üdvtörténeti dogmatika része is, amikor a végső kérdésekre a teológia adja meg a választ. A teleologikus látásmód a lelkigondozás és az üdvözülés teológiájának az érthető és elfogadható formában való közlésének szükségességére tekint.29 A puszta tények közlése, mint erkölcsi 24Lásd Hézser Gábor pásztorálpszichológiai szempontok ....191-2o5 oldalakat, ahol nemcsak e sokkról, de a temetés pásztorálpszichológiai megközelítéséről tanulhatunk. 25Ez lehet a kapcsolat megszakadásának a visszavonhatatlan ténye is, egy olyan űr ami fölé már nem lehet a földi találkozás összekötő hídját kifeszíteni. 26E kötelesség a gyászolók lelki gondozása. De van eset amikor a halál tényével a lelkigondozó éppen a lelkigondozottal együtt szembesül és a szembesítés esetén a haldokló válik a lelkigondozó „tanítójává”. 27 Egy pár példa a “halál értelmezésére “ http://japanfelderito.hu/a-halal-ertelmezese-a-hagakureban-ii/ ( 2014 február 11) http://kegyelet.lap.hu/a_halal_ertelmezese/13733608 ( 2014 február 11) 28E motiváció alatt annak a belső irányultságnak felismerését értem amikor az értelem, érzelem és akarat tudatfunciói összhangban egy életmegtartó cselekedet erőforrásait hozza működésbe. A halál értelmezése ha a félelemhez közelít , akkor az élethez való menekülés motivációját hozza működésbe. 29Ezzel kapcsolatosan gazdag forrásirodalom van. Egy pár példa a teljesség ígénye nélkül:
13 imperativusz, nem kevés feladat elé állítja az embert, viszont e tények közlésén túl a következményeire is tekintettel kell lennünk, amennyiben az erkölcsi kérdéseket is szeretnénk górcső alá tenni. A cél ez esetben az a lelkigondozói magatartás, amikor nemcsak együtt tud élni lelkigondozó a halál gondolatával, de a lelkigondozói beszélgetések rendjén segítségre lesz a halállal való szembesítéskor 30. A halál közlése kötelesség. E közlésnek, mint cselekedetnek az erkölcsi következményeire való figyelés már lelkigondozás. A lelkigondozás ez esetben nem cél, de kötelesség. Ezért utaltam már az elején arra, hogy a deontologikus és teleologikus látásmód kölcsönöcsen kiegészítik egymást a halál tényének elkerülhetetlenségének való szembesüléskor, ennek értelmezésekor.Kötelességeink teljesített vagy elmúlasztott következményei meghatározzák életünket. Amennyiben a bioetika a jövőbe épített hídnak a tudománya , annyiban e híd tartóoszlopai között ott van a lelkigondozás is. 1.3.3. A “megállapítás” relacionálos etikai kérdésfelvetése (negyedik dimenzió ) Az előzőkben utaltunk Böszörményi “kapcsolati valóság” fogalmánál a négy dimenzióira, amikor a negyedik dimenzióba helyeztük a halál tényének a megállapításával kapcsolatos etikai kérdést. Ez etikai szemléletet pontosítuk most Dr. Hézser Gábor megállapításával: “Az etika nem moralizálás, hanem a határokkal élni tudás megtalálása 31.A megállapítás a kommunikációnak egy fontos része lehet, hiszen információt közöl aminek akkor van értelme ha a kommunikációs csatornán keresztül megfelelő olvasható kódrendszeren keresztül eljut a vevőhöz.32 A “megállapítás” itt a kommunikációban, mint közölt információ szerepel, aminek több vetülete is van.33 : Ennek alapján több szempontot is figyelembe kell venni amely alapján több kérdést is fel lehet tenni. A teljesség ígénye nélkül álljon itt egy pár példa: a) Mi a megállapítás 34 ? Ki
Szász Ferenc:” A halál unitárius értelmezése” – kispap szakdolgozat 1981, Sándor Szilárd – A halál és az örökélet értelmezése az unitárius teológiában – kispapi dolgozat 1994,Earl A Grollman : „ Talking about death” Boston, 199o., 30 Lásd Dr.Szatmáry Sándor - A reménység etikája , Bpest 1989 , W.Strawson:Immorality of the Soul or Resurection of the Dead ? Abdrew Hill: What to unitarians belive ? London, 1997 H.L.Heijkoop : Az Atya vonzása 1992 Dr. Rezi Elek : Unitárius hit és erkölcstan, Kvár 1993 J.F. Clarke : Mindennap vallása , Cluj, 1935 31Dr. Hézser Gábor in Pasztorálpszichológiai szempontok... 61 oldal 32Lásd a kommunikációs modellt pld a következő linken: http://vizsgazz.hu/index.php? option=com_content&view=article&id=305:18tetel&catid=37&Itemid=85 ( 2014 február 15) 33 Lásd páldául a Latin. Magyar szótárban hány aspektusa van a megállapításnak, amikor a megállapítás nem mint információ-közlés hanem mint ennek a fogalomnak a megközeítése szerepel : http://dictzone.com/magyar-latin-szotar/meg%C3%A1llap %C3%ADt%C3%A1s ( 2014 február 15 ) 34A megállapítás: felderítés, következtetés, észlelés eredményeként való közlés, érték, szabály rend megszabása, megalapozás, cselekedet, történés eredménye, tartalma – Magyar Értelmező Kéziszótár alapján.
14 a megállapító35? A megállapítás ideje, helye, körülményei, értelmezése36 ? A megállapítás meghatározásának és osztályozásának a lehetőségei.37 b) Milyen ez a megállapítás 38? Mire vontakozik 39? c) Miért ez a megállapítás40? Mi a célja41? A megállapítás mint eszköz, vagy cél 42? d) Megállapítás iránya (célja) ? 43 e) Tudatos és/vagy tudattalan megállapítás44? g) A megállaptás szinonímái45: tényközlés, kijelölés, rendezés, meghatározás, elemzés, korlátozás, kijelentés stb. A „megállapítás” azzal a ténnyel, és a vele való szembesüléssel, valamint ennek alapján az emberi kapcsolatokra kiható 35Itt figyelembe vehetjük az u.n. embertípusokat , majd az ember mint sub-iectum megközelítési értelmezését is. Vagyis a ki kérdésre az emberkép léphet működésbe. Ugyanakkor a „megállapító” mint szerep is vizsgálat tárgya lehet, ami nem teljesen de mégis független az embertípustól, vagy emberképtől. 36Minden haláleset más és más. Lehet természetes vagy erőszakos, vagy betegség következtében is de minden esetben : halál. 37A meghatározásnak több formája ismert, a meghatározás szabályainak az ismerete követelmény. A meghatározás szerkezete alapján:meghatározandó, meghatározó, meghatározási viszony. Ebből a szempontból kérdés, hogy a megállapítás esetében mit tekintünk mehatározandónak ( a tényközlés magát, mint megállapítást vagy ennek szabályait, tartalmát ) és mit a meghatározónak (mihez viszonyítjuk a megatározandót ) , majd a meghatározandó viszonynak (azonosság, hasonlóság, ellentét stb). Felmerülhet az a kérdés az is, hogy milyen fajta meghatározást követünk amikor a megállapítás fogalmát határozzuk meg ( reális, nominális,lexikális,megszorításos, genus proximummal és diferencia specificaval,operacionális, genetikus, konstruktív,felsoroló,rámutatós ) Álljon itt egy pár példa a teljesség ígénye nélkül. A „megállapítás” valamely dolgonak vagy jelenségnek a teljes vagy részleges megismerése utáni információnak, az értelem szabályai alapján történő adatszerű és kikódolható közlését jelenti. Megállapítás: a) Főnév, a következő jelentéssel: valamely információ átadása.b) Egy olyan kijelentési forma, ami az adat-közlésen túl értékítéletet is hordozhat önmagában. c) Jogot formálni arra, hogy egy vizsgálat alapján a megismert eredményt közölni lehessen.d) Irott vagy beszéd formában elhangzó vélemény, ami alapos szabályok, következetések révén kerül mint információ azok birtokába akikkel ezt megosszuk. A „megállapítás” fogalma az etikában: az érdemszerző cselekedet, amihez valamely szabály követése-, vagy a relacionális motiváltság alapján történő kommunikációs eszköz használataként nyerünk jogosultságot, ugyanakkor az értékítélet vagy a méltányosság elve alapján történő vizsgálat tárgyává is teszünk. A „megállapítás” fogalma a pszichológiában: azon lelki folyamatnak a végét jelöli, amikor az ember, belső vagy külső motiváltságot szerez ennek a folyamatnak a megnevezésére, ami egyes esetben felszabadító érzést ad, máskor bűntudattal tölt el, vagy teljes közömbösséget eredményez , viszont mindenképpen egy olyan tény közlésére ösztönzi az embert, ami lehet belső világától független tények ismeretére hivatkoztatott határozottan felvállalt döntés is, amit szerzett tapasztalatai vagy empirikus vagy kongnitív ismeretei alapján hoz meg. A „megállapítás” : olyan tudásalapú kijelentési forma, amely a valóság képzetét ismerteti. A „megállapítás” a megismert tények/kijelentések igaz , illetve hamis eljárással történő meghatározása. A „megállapítás” lehet az osztályozás tárgya , de lehet maga az osztály, vagy az osztályozás kritériuma is akár. Osztályozás tárgyaként a „megállapítás” a kijelentések, közlések, kommunikációs cél vagy eszköz , stb fogalmak mellett foglahat helyet. A „megállapításnak” mint osztálynak a fogalmi megközelítésekor
15 folyamatokkal van összefüggésben – amit a Böszörményi-Nagy négy dimenziós szemléletébe helyeztünk – és a halál/halott/ fogalmával jelöltünk meg. Másfelől a megállapításnak, mint a ténnyel való szembesülésnek és szembesítésnek a kérdésfelvetése, az emberi kapcsolatok során válik meghatározóvá a közlés által , ami etikai kérdéseket vet fel. A megállapítás - mint cselekedet - etikailag vizsgálat tárgyává tehető. Ezek alapján tehát: a hagyományos etikai értékelésben a megállapításnak mérni lehet az igazságértékét (igaz vagy hamis), mínősíthető(megfelel-e az etikai elvárásoknak), vizsgálat tárgyává lehet tenni a relacionális etika szemszögéből a méltányosság szempontjainak figyelembevételével (megvizsgálva, hogy milyen következményei vannak a jövőre vonatkozóan), szituációs etika pedig a megállapítás körülményeit a méltányosság elve alapján veszi figyelembe e cselekedetet. A halál tényének a megállapításának etikai vizsgálata, amennyiben kötelesség (deontológiai szempont), annyiban az etikai elv csupán a megállapítás elmaradása illetve igaz és hamis volta-, és a követelménynek megfelelő vagy nem megfelelő szabályozási modell alapján alkalmazható. Amennyiben a halál megállapításának a következményeit vizsgáljuk, (teleologikus szempont) annyiban a megállapítás elmaradása illetve ennek megtörténte esetén, a megállapításnak, mint cselekedetnek a következményeket kiváltó okok a helyes megtalálására46 s majd ezek erkölcsi vizsgálatára kerülhet sor. A kiváltó okok erkölcsi vizsgálatának magas mércéje a jézusi parancsolatok alapján történik, ami a cselekedetek előtti gondolatokat vizsgálja47. A megállapítás mindenképpen egyfajta kapcsolatot minden olyan kijelentést magába foglal ami a megállapítás meghatározásában nem mond ellent az osztályozás kritériumának amely alapján az osztályba sorolható bármely fogalom vagy mondat. A „megállapítást” amikor mint osztályozási kritériumot közelítünk meg , akkor ez az érvelések , következtetések, analógiák, indukciók vagy redukciók végeredménye is lehet. 38Ez vonatkozhat a megállapítás tartalmára, vagy kapcsolati szintű üzenetére, de vonatkozhat a megállapítás igazságértékére, pontosságára, cél vagy eszközvoltára, vagy a jövő orientáltságra is. 39Lehet a halál megállapítás metafora, vagy jelkép, lehet valóságos tény közlése is. 40 Ok okozati összefüggések keresése. 41 Lehet egy elvárásnak eleget tevő cselekedet, de lehet célirányos aktiváló cselekedet is. 42 A megállapítás eszközjellegének a felismerése és felismeretetése etikailag szintén vizsgálható. Amennyiben a megállapítás a cél annyiban ennek meg kell történnie, vagy történté kell tenni , vagy a megállapítás mint cselekedet tudásában való tanulmányozást veszi figyelembe. 43 Iránya a Én-Másik , Én-Te, Én-Én, Én-közösség, Én-tömeg, stb. - ez határozhatja meg a célt is. 44 A tudatos és tudattalan cselekedetek erkölcsileg mennyire vehetőek hasonló ítélet alá ? – ez is erkölcsi dillema lehet, de lehet a szituáció-függő is. 45A megállapítás széles körű fogalomhasználatra ad lehetőséget a hasonlóság elve alapján. 46Az okmonyomozás megállapításának a helyességének kérdése komoly etikai kérdéseket feszenget. Itt egyfalja „megállapítás előtti megállapításról” van szó. Az első a láthatalan, vagy mint egy „előtanulmány az eredményesség érdekében” , a második megállapítás pedig maga a megállapítás. 47„ Hallottátok hogy megmondatott a régieknek:Ne ölj!Mert aki öl méltó arra, hogy ítélkezzenek felette.Ln pedig azt mondom nektek:hogy aki haragszik atyafiára ,
16 emberi viszonyt feltételez - a megállapító, mint az „átadó” és ennek hallgatója mint „átvevő” között. A megállapítás (mint cselekedet) az „adás és elfogadás” kapcsolati mérlegén, bizalmon alapuló igazsághoz való jogot feltételez. Ennek érdekében a megállapítónak kiérdemelet jogosultságot kell szereznie e megbízatáshoz, vagy feladathoz.48 A források felkutatásának lehetőségeinek célirányos felhasználását már a megállapítás előtt tudatosítani kell, illetve ilyen kommunikatív magatartási formát (lelkületet) kell megtanulnia annak aki a teleologikus szemléletet alapján készül a halál megállapítására.49 Ez az „egzisztenciális etikai dinamika50” elve alapján Tehát, aki a halál megállapításának cselekedetét felvállalja az sokirányú erkölcsi megmérettetésnek van kitéve. Méltó az elismerésre - ha ennek a feladatnak a kapcsolati etika szempontjából megtud felelni - akár deontológiai akár teleologiai szempontokat vegyünk figyelembe.E kérdésfelvetéstnek másik oldalala lehet – Böszörményi negyedik dimenziójában vizsgálva e kapcsolati valóság kérdését - , hogy mi motiválja az embert51 hogy ilyen feldatot vállaljon magára - mint a halál megállapítása - külső elvárás vagy belső motivációs készség ellenére kell eleget tegyen ennek a feladatnak. 52Amennyiben a megállapítás cselekedetként értelmezhető, annyiban minden cselekedetnek – a negyedik dimenzió szemszögéből – van egy adás és elfogadás mérlegén mérhető kapcsolati valósága is. Mit és hogyan ad az aki a halált megállapítja és mit és hogyan kap ezért cserébe ? E két dolog – adás és elfogadás - mennyiben lehet egyensúlyban, az igazságosság és bizalom, vagy a türelem elve alapján ? Mit kap az aki fele a megállapítás „eljut” és mit ad annak aki ezt számára „adja”? Ki lesz eladósodottá ebben a mérlegelésben? Ki tudja törleszteni majd az így és ekkor kiállított számlát ? Amennyiben
méltó arra, hogy ítélkezzenek felette.” Mt.5,21-22 48Kérdés, hogy ezt a megbízatást,( feladatot) mint hagyatékot lát el, vagy mint küldetéssel szembeni kötelességet végez. Kérdés lehet az is, hogy nem-e destruktív jogosultságának szerez érvényt ez által. 49Ez elsősorban nem az empátiát jelenti, de jelentheti az élet élvezetét is ebben a helyzetben is, a „felületen való maradást”a „felelősen és lazán” való etikai elvet a „ feszültségmentes felelős jelenlétet.” Az idézőjelbe tett kifejezések Böszörményi kontextuális szókészletből valók. 50Lásd Böszörményi Kapcsolatok... könyvének 5o oldalát 51Böszörményi szerint az ember a relacionális etikai kapcsolatok motiválják. 52A halál megállapítása a maga kontextusában szemlélhető, nem kiragadva abból a valóságból amit életnek nevezünk.
17 a megállapítás tényét kommunikációnak53 tekintjük, annyiban ez a megállapítás lehet monológ54, dialog55 de trialog56 is.
1.3.4 Reflexió A kontextuális megközelítés újat hoz a halál megállapításához és a halálhoz magához való viszonyulásban. Earl A Grollman könyvében 57 a bekövetkező halál elfogadásához nyújt lelki eszközöket. Általában a jelenkori pszichológiai iskolák a halál esetében a gyász feldolgozásához ajánl segítséget. Ez a kontextuális lelkigondozói szemlélet azzal 53A kommunikáció : mint a tartalmi információnak az átadása, mint kapcsolatteremtési forma és mint appellatív, irányító. A tartalami információ átadása:halál/halott. Kapcsolati forma: a tény közlése alapján kapcsolatba kerül két ember, a felszólító mód jellege többirányú is lehet. 54A monológ esetében egy oldalú kommunkálás van, vagyis egy oldalú az információközlés. Ennek ellenére a monológ is feltételezi , legalább egy „Másik” jelenlétét, aki „átveszi” az információ tartalmi elemeit, „akivel” valamilyen kapcsolatba kerül „Azzal” , aki felől érkezik a kikódolható információ és „Aki” végülis appelatív jelzést küld, annak érdekében, hogy „vegye át” az információt, vagyis hallgassa meg, olvassa el, értse meg az üzenetet. Az a mononóg forma, amikor nem szerepel a „Másik” jelenléte, az az önmagunkkkal való párbeszéd esélyét nyújtja. Az „Én-Én” párbeszéd esetében a különböző tudatálapotok ( lásd: tudatalatti-, köztes-, felettes-, stb „ÉN” ) közötti akár gondolati, akár verbális szintű információ-csere lép fel. Ez esetben a megállapítás tárgya lehet szintén egy „Másik” vagy a „Magam” létállapotára vonatkozó kijelentés, ami a halál jelentésével, fogalmával van összefüggésben. Az önmagunkkal való párbeszéd, mint monológ egy esélyt ad a megállapítás etikai kérdéseinek a lelkiismeret mérlegén való megvizsgálának amelyne a tárgya a „Magam” vagy a „Másik” létállapotával kapcsolatos. A kommunikáció monológ formájában történő megállapítás etikai vizsgálata tehát a megállapítónak az erkölcsi érzékenységére van bízva amely esetében a megállapító személyisége is fontossá válik a relácionális erkölcsi vizsgálat esetében. A megállapítás kötelességelvű vizsgálatánál egy erkölcsi rend szabályainak eleget tevő vagy eleget nem tevő ítélet születik. Ez esetben a monologikus „megállapítás” a különböző erkölcsi normák szabályainak vagy megfelelnek, vagy nem. 55A dialog formájú megállapításnál már két személy közötti párbeszéd történik ami feltételezi a találkozást. A találkozás Levinas ( 19o5-1995) szerint nem mindig szép dolog, mert térténhet ez sokk szerűen is amikor a „Másik” ember elrontja az „Én időmet” . A „Másik” minden esetben „Idegen”. A halál megállapításának a lehetősége, az ideje eleve sokk szerű találkozási forma. Ez esetben a dialógus alapú párbeszéd feltételezi hogy az infirmáció nemcsak elérkezett az „Én-Te” csatornán, de vissza jött a válasz, a jelzés,hogy a megállapítás célt ért. 56A trialog a három személy közötti beszédre utal. Ezzel kapcsolatosan érdekes összehasonlítani a trialogust és a „triangulációt.” („ A harmadik , akivel nem számoltak” Hanneke Meulink-Korf Aat van Rhijn Exit kiadónál 2oo9-ben megjelent könyve 36.oldalon az „érzelmi háromszögek” mintáját. ) A három személy: az ÉN ( aki megállapítja a halált) az Én ( akinek megállapítják a halált) és az „én ( akinek a halálát állapítják meg.) A halott „éne” már nem „evilágból való” , de puszta létével még a halál „birtokosa” ( halott ) aki „üzeni” a nem-létét az élőknek. 57Earl Grollman : Talking about death , Boston 1990
18 hoz újat, hogy a halált a relacionális kapcsolatok végének tekinti, viszont ennek ellenére nem zárulnak le azok a kapcsolatok amelyek a gyászoló hozzátartozók között és lelkükben élő meghatározó kapcsolat marad továbbra is. Annak ellenére, hogy az adokkapok mérleg dinamikája megszűnik, mert aki elhunyt annak már nem tudunk adni és attól nem tudunk elfogadni, mégis a kapcsolati mérleg képe újraértelmezhető a méltányosság elve alapján ami nemcsak az elhunyt gyásza miatti lelki feldogozás történik de mindezek meghatározhatják az élők közötti viszony alakulását is. A teológiai megközelítés alapján a halál fogalmát az örökélet és a feltámadás hite felől közelíti meg. A teológiai megközelítés ilyen vonatkozásban közel áll a kontextuális személlet azon kapcsolati dinamikus szemléletével amely a „lét rendje” alapján, az isteni gondviselésben és az emberbe vetett töretelen bizalom és hűség kapcsolatából szemléli azt a teremtett „befejezetlen lényt”, akit embernek nevezünk, s aki önmagában nem létezhet csupán a kapcsolatok által. A halál (fogalma, jelentése) már önmagában egy megállapítás (a halott állapotáról) és az ezzel való szembesülés ténye elkerülhetetlen. Ennek ellenére a halál tényének a megállapítása erkölcsi dillema elé állítja az embert. A dillema abból adódik, hogy a halál megállapítását, mint kötelességet értelmezünk, vagy mint egy olyan tényt, amely egy rendszer megbomlása után a jövőre rendezkedik be a megállapítással. Dillema lehet a halál beálltának az időbeli megállapítása is, amennyiben a megállapítást mint kötelességet értelmezünk. Erkölcsi kérdések igazán akkor lépnek fel, ha a halál tényének a megállapításánál arra a „hogyanra” keressük a választ ami a jövőre tekint. E jövőkép megrajzolása szempontjából erkölcsi kérdésként fogalmazódik meg, a halál megállapításánál, hogy mint véget, vagy mint mint az új kezdetnek a lehetőségét értelmezzük a halált. A teológiai állásfoglalás esetében a halál, mint egyfajta folytatás is egyben egy más létformának a kezdete. Ennek a megközelítésnek az erkölcsi dillemája az evilági lét értékeinek a kétségbevonását is hozhatja magával, ha e teológiai álláspont félreérthetően motivációs erőként, mintegy a valós létformából való menekülési lehetőségként mintegy felajánlja akár közvetlenül, vagy közvetett utalásokkal egy „másik létbe”. A halál utáni „viszontlátás” reménysége a szeretett társ utáni vágyakozást olyan erőssé teheti hogy akár e kívánság öngyilkosságba való menekülést mint lehetőséget kínálhat fel az új létformában való találkozásra. Amennyiben viszont a halál pusztán és csakis az elkerülhetelen és visszavonhatalan véget jelenti, mindennek elmúlását, annyiban az elkerülhetetlen vég értelmetlenségének a kérdésével szembesülünk, vagyis a hiábavalóság megtapasztaltatásával a reménység, bizalom, szeretet és minden emberi érdemnek és értéknek hiábavalóságának az elfogadásával éppen magának a létnek, az emberi életnek a hiábavalóságát adná és „megoldásként” épp a halálba menekülne az ember épp az értékek utáni vágy beteljesületlensége utáni motiváció miatt. Másfelől ha egyoldalú hangsúlyozásával a lét utáni lét folytatását, akkor a halált magát mint menekülési lehetőséget ajánlana fel szintén e beteljesületlenség tapasztalása révén. Tehát a halál megállapításánál a „vég-folytatás” kettőségének a dillemáját fel kell oldanunk, amennyiben választ kívánunk adni erre a kérdésre. Ennek a dillemának a feloldására kínálkozik egy lehetőség, ha Böszörményi-Nagy Iván kapcsolati valósága alapján közelítünk a „megállapítás” erkölcsi vonatkozásai felé, amikor négy egymástól elválaszthatatlan dimmenzióban vizsgáljuk a tények-, a lelki-, tranzakcionális-, valamint a megérdemelt bizalom, mint a jogos megismerés etikai kérdéseit. A halál tényének megállapításánál – mint a deontologikus, mind a teleologikus szemlélet alapján – ha az
19 erkölcsi kérdéseket a kapcsolati valóság viszonyaiban vizsgáljuk akkor a méltányosság és igazságosság elvi szempontjai adják meg az erkölcsi kérdésre a választ. A méltányosság a lehetőségekre , az igazságosság az adás és elfogadás dinamikájának az egyensúlyára utal. Értelmezésünk alapján tehát a halál megállapításának az etikai kérdéseinél mint a deontologikus szemlélet ( a halál tényének a kötelességszerű megállapítása ) mint a teologikus szemléletnek ( a megállapításnak mint cselekedetnek a következményeit vizsgálva) fontos szerepe van, viszont e kettőt nem lehet éles és felismerhető határokkal egymástól külön elválasztani. Az erkölcsi kérdéseket a kapcsolati etika szempontjából szemlélve, külön kell értelmeznünk a megállapítás tényét és a tény megállapítását, valamint ezek pszichikai hatásait, és ezek interdinamikus hatásait. Eképpen a halál nem más, mint „megállapítás” és a megállapítás pedig „halál”. Ezek erkölcsi vizsgálata lehetőséget ad olyan méltányos és kölcsönös emberi kapcsolatokra ahol az adás nem feladás, nem megadás, inkább átadás, vagy odaadás, és az elfogadás pedig egyben megfogadás, befogadás is. 1.4.0 A jó és a rossz fogalmi kérdésének a megközelítése Böszörményi Nagy Iván58 által fémjelzett kontextuális terápiás megközelítés a már enmlített négy egymással összefüggő dimenzióban vizsgálja az emberi életet. Ez a szemlélet megkülönböztetett figyelmet szentel az emberi kapcsolatoknak, s teszi mindezt segítői célból. A „dimenzió” itt tehát az a „kapcsolati valóság” 59, ahol vagy ahogy az emberi élet teret kap. A böszörményi-adta négy-dimenziós szemléletben teszek kísérletet a jó és a rossz kérdéseinek a vizsgálatára. Abból a tapasztalati valóságból indulok ki, hogy a jó és a rossz tetten érhető az emberi kapcsolatokban és összefüggésben is van ezzel. E szemlélet alapján a jó és a rossz kérdéseit - és a köztük való összefüggések - alapján vizsgáljuk, amit a kontextuális lekigondozói megközelítés a már ismert formákban az alábbiakban nevez meg:
Tények dimenziója ( tárgyiasítható tények) Pszichológiai dimenzió ( tényekhez való viszonyulás, stb) Rendszerszemlélet dimenziója ( kapcsolati rendszerek, interakciók ) Etikai dimenzió ( megérdemelt bizalom )
Az alábbiakban - kontextuális lelkigondozói szempontok alapján - a négy dimenzió alapján vizsgáljuk a jónak és a rossznak a kérdéseit. A dimenziók során konkrét példa
58 „192o májusában született Magyarországon. A Pázmány Péter Tudományegyetem pszichiátriai rezidense volt, amikor 1948-ban elhagyta az országot. 195o-től az Amerikiai Egyesült Államokban telepedett le.... A kontextuális, kapcsolati etika családterápiás iskola világhíres alapítójaként vált ismertté.” In Böszörményi-Nagy Iván Barbara R Krasner Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa , Coincidencia kiadó , 2oo1, Bpest könyv hátlapjáról való ismertető 59 I.m. 58 oldal, a továbbiakban a dimenziók megnevezését Holland-Magyar kontextuális lelkigondozói képzésen való jegyzeteim valamint Hanneke MeulinkKorf , Aat van Rhjin: A harmadik – akivel nem számoltak, Exit kiadó Kolozsvár, 2oo9 könyve alapján ezen fejezete alapján állítom össze.
20 alapján - N.Erőss Zsolt kandcsendzöngai örök távozása után - közelítjük meg a rossz és jó kérdéseit60. Az első dimenzióban kissé részletesebben térek ki az ismertetésre a felhozott oknkrét péld a alapján. Ebben a dimenzióban vetem fel a jó és a rossz kérdéseire vonatkozó kontextuális gondolkodásmódot. A második és harmadik dimenziót – a jó és a rossz felvethető kérdések kapcsán - csak érintőlegesen mutatom be. A negyedik dimenzió esetében – tekintettel ennek a meghatározó lényegére és a fontosságára - amelyre való kitérést ez esszé keretei nem engedik meg - a szemléltetést többnyire idézetekkel érzékeltetetem, majd a jó és a rossz kérdéseit ezek után közelítem meg. Végül a négy dimenzió megközelítése után az esszé végén kísértelet teszek arra, hogy összegezzem lelkigondozói álláspontom a jó és rossz kérdésével kapcsolatosan. 1.4.1 A tények dimenziójában Azt a tapasztalati valóságot jelöli, ami a „kapcsolati körülményekre”61 tekint elsősorban. Ezek a tények az ember életében, születéstől óta adottak és megcáfolhatatlanok. „A családunk szociális-gazdasági története, a saját szociális-gazdasági helyzetünk adott viszonyok között,a genetikai tényezők, testi egészségünk, vagy akadályoztatásunk, a nemünk, etnikai identitásunk az, hogy voltunk-e valamilyen természeti katasztrófa áldozatai, mind ahhoz tartoznak, amit Nagy „ténynek” tekint, „objektivizálható ténynek””62 A tények dimenziójában a jó és a rossz kérdéseinek a fogalmi meghatározása is előtérbe kerülhet, mint adott valóságok adott körülmények között. A jó és a rossz lehetnek akár szerzett vagy okozott tények (amelyeket önmagunknak vagy másoknak adunk) amelyek a saját felelősségünkkel lehetnek összefüggésben, de lehetnek „ránk mért”63 tények is , amelyeket nem mi szereztünk, de mi kell elhordoznunk mint megcáfolhatatlan tényeket. N.Erőss Zsolt esetében: jobb lábának amputációja azon - sajnálatosan - szerzett tény volt számára, ami további hegymászói útjaival volt összefüggésben. A jó és a rossz kérdése további hegymászása szemszögéből - átértelmeződött számára, hisz akkori döntése értelmében az lett volna számára rossz, ha nem vágták volna le a lábát. Vagyis számára - adott körülmények között akkori döntése azt igazolta - az volt a jó, hogy levágják a lábát. Most már tudjuk – sajnos – ha megmaradt volna a lába nem tudott volna hegyet mászni és akkor nem maradt volna a Kandcsendzöngán. Lám a szerzett tények tekintetében a jó és a rossz kérdései mennyire változhatnak akár az idő tapasztalati valósága akár a különböző viszonyulások szempotjából. Adott tények : gyerek kora, fiatalsága, házassága, szülői és házastársi volta, szüleivel majd feleségével, gyermekeivel barátaival médiával való kapcsolata, székely öntudata, 60Úgy ahogy erről a világhálós híradásokból és a hozzászólásokból tájékozódtam. 61Böszörményi-Nagy Iván Barbara R Krasner Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa , Coincidencia kiadó , 2oo1, lásd a 61 oldalon 62Idézet Hanneke Meulink-Korf , Aat van Rhjin: A harmadik – akivel nem számoltak, Exit kiadó Kolozsvár, 2oo9 könyvből a 24 oldal második bekezdéséből. 63Dr. Kiss Jenő fogalom-használata - a holland magyar kontextuális képzésen készült jegyzeteimből – amit a tőlünk független, de velünk kapcsolatban és velünk összefüggő valóság megnevezésére használt.
21 fizikai adottságai, hegymászói belső motiváltsága, stb. A jó és a rossz kérdéseinek a „megfoghatósága” (és nem minősítése!) az elhunyt azon kapcsolataiban volt tetten érhető - sajnos immár nélküle e tények ismeretéről csak az emléke iránti kellő kegyelettel és tisztelettel elmélkedhetünk - amit halála után jónak és rossznak nevezhetünk vagy gondolhatunk. Vagyis gyerekkorát jónak vagy rossznak minősíthetjük a szüleivel való kapcsolata szempontjából például, de ezen tényekről igazán csak neki volt pontos ismerete. Erről csak ő tudna – sajnos már nem - tényszerűen nyilatkozni. A jó és a rossz azon kapcsolatokban volt számára fontos vagy kevésbé fontos, ahol vagy amit jónak vagy rossznak élt meg kapcsolataiban. Amit azonban mi jónak vagy rossznak látunk nála, az nem valószínű hogy neki is azt jelentette, sőt elég nagy tévedési lehetőségünk is van ezen a területen hogy ezen feltételezéseinkor nagyot tévedjünk. Ismereteink hiányai miatt óvatosan kell bánnunk azzal a megállapítással, is hogy ezen adott tények mennyiben voltak Zsolt számára rámért igazságtalanságok vagy mennyire nem. Milyen tényekre vezethető vissza az, hogy ő ilyen elkötelezett, saját életét is feláldozó hegymászó lett ? Kinek adott és mit, hogyan adott ezzel és kitől mit és hogyan vett el ? Hogyan lehet a „számlát” kiegyenlíteni és kinek, vagy kiknek van erre lehetősége(ük) ?64 A kérdésekre lehet választ adnunk, viszont jobb ha a kérdéseket egyelőre magunkkal visszük mintsem hamar választ adnák rájuk. A tények nem minden esetben válaszokat jelentenek, van amikor a tények kérdéseket fogalmaznak meg. A jó és a rossz kérdéseit – amint olvassuk ezt ez elmélkedés címében is. (Amikor a tényekhez való viszonyulásunk látószögéből elmélkedünk - a második dimenzióba kerültünk. A tények dimenziója és a tényekhez való viszonyulás pszichikai dimenziója elválaszthatatlanul összefüggenek. A jó és a rossz kérdései akár motivációs tényezők is lehetnek. Feltételezhetjük, hogy mi motiválthatta az immár néhai hegymászót, ami összefüggésben lehetett gyerekkorában megélt kapcsolataival is. Feltételezésünk eredményétől függetlenül megállapíthatjuk, hogy a hegymászás belső motivációja adott tény volt nála, attól függetlenül, hogy mi mit gondolunk erről. A motivációs tényezője - bár a pszichikai dimenzióba tartozik a maga pszichodinamikai megnyilvánulásaival – tény, s mint ilyen az első dimenzióban is szemlélhető. A tényeket természetesen belső viszonyulásunk alapján objektivizáljuk. Adott tényekről csak az adott tények ismeretében nyiltakozhatunk. Ezeket a tényeket hogy mennyiben lehet jónak vagy rossznak nevezni az elsősorban nem a jó és a rossz kérdéseiről hanem a mi gondolkodásunkról mi hitbeli hozzáállásunktól függ.65) Az elhunytnak megszakadtak a lehetősége azzal a kapcsolati valósággal, amelyben mi élünk. Ma már nem tudhatjuk meg hogy ezen rossz és a jó kérdésekről ő ma miként vélekedne, azt sem amit vagy ahogy ezeket az emberi kapcsolatokban megélhetné halála után. Vagyis nem tudhatjuk, hogy a néhai hegymászó - halála után - miként határozná meg újra a jó és a rossz 64Ezen kérdések már a negyedik dimenzióba vezetnek el amikor a méltányos és igazságos kérdéseit feszengetjük a kapcsolati etika alapján. Ekkor az első dimenzió a negyedik dimenzióval is kapcsolatban van, természetesen összefüggésben a pszichikai és a rendszerszemléletű látásmód együttes szemléletében. 65„ A világ értékelése szerint – coram mundo – mindez nem különösen jó. Mi módon jó a coram Deo az, ami számunkra rossz – ezt egyedül Isten felségjoga.” In Visky S Béla A keresztyén etika alaplevei , Egyetemi Műhely kiadó, Bolyai Társaság Kolozsvár , 2o1o, lásd 44 oldal
22 fogalmát a tények vagy más dimenziók szemszögéből. A tények dimenziójában a néhai hegymászó jó és rossz képességeit bár megvizsgálhatjuk abból a szempontból, hogy ezek mennyire voltak jó vagy rossz tulajdonságai nem a hegymászás, hanem elsősorban az ő emberi kapcsolataira nézve, de sjanos ezen jó vagy rossz kérdések megfogalmazásával nem segítünk sem neki sem azoknak akikkel valamikor kapcsolatban volt. Mégis mi az ami segíthet talán? Ezt azok tudják igazán akik kapcsolatban voltak vele. Feltehető a lelkigondozói kérdés: milyen „örökséget”, „hagyatékot”, „forgó számlát” hagyott hátra, immár árván maradt gyermekeinek, amely immár a rájuk mért igazságtalanság tényeként van jelen számukra 66? Ezt a forgó számlát miként és kinek lehet megállítani és a konstruktív jogosultságban megerősíteni gyermekeit, családtagjait ?(Ebben a kérdésfelvetésben megjelenhet a negyedik dimenzió escatonja67, miszerint édesapa nélkül felnőni - a gyerekekek szempontjából - rájuk mért igazságtalanság. Ez igazságtalanság pedig a gyerekeknek rossz vagyis nem jó dolog. Kérdés marad, hogy ez a rossz dolog miként tudja Isten jóra fordítani azon emberi kapcsolatokban amit az árvák megtapasztalnak és megélnek életük folyamán ? Az emberi kapcsolatok e helyen is felelősséget és feszültséget hordoznak azon jónak a szolgálatában, aminek nem pontos megfogalmazása szükséges, de a kapcsolati valóság tényszerűségét adja.) 1.4.2 A pszichológiai dimenzióban Ha „összekapcsoljuk a tények dimenziójáva akkor „ megfogalamzódik a kérdés: hogyan éli, vagy élte meg az érintett személy a maga „tényszerű” történetét, körülményeit ?” 68 Egy példa: amennyiben a tényekkel való szembesülés során felfedezem, hogy másokat megkárosítottam amivel kapcsolatosan bűntudatot érzek, annyiban ezzel csupán önmagam bűntetem, ami által csökkenteni kívánom az elkövetett bűnöm mértékét azzal, hogy mindez csupán érzéseim szintjén marad - mintegy önmagammal fizetem meg azt az adósságot - ahelyett hogy a másikkal való kapcsolati valóságban nekem felelősségteljes tettként szembe néznem és az elkövetett bűnnel és igyekeznék ezt jóvá tenni 69 Hogy az előbbi néhai hegymászó példájánál maradva: kérdés ki érezhet vagy érez bűntudatot a néhai hegymászó haláláért, az expedició vezetői közül, vagy akár mások közül is majd amennyiben ezt körbe jártuk akkor megkérdezhetjük, hogy milyen ez a bűntudat, mit eredményezhet( stb) ? Amennyiben megjelenik valahol a bűntudat valamilyen formája annyiban a bűnről is mint a rossz fogalma is tetten érhető ebben a dimenzióban is. A pszichológiai dimenzió megmutatkozik a hegymászók családtagjainak és barátainak abban ahogy feldolgozzák, vagy együtt élnek a haláluk okozta veszteséggel és miként ápolják emléküket. Mit kezdenek ezzel, hogyan élnek együtt ezzel,milyen belső lelki utat járnak be és ez mit eredményezhet, stb ? Amennyiben a bűntudat is a pszichológiai 66Ezen kontextuális fogalmak értelmezéseire e helyen most nem térek ki. Az esszé további részében a jó és rossz kérdésének a vizsgálatánál előjönnek majd e fogalmak és ott az adott összefüggésben nem kérdésfelvetés formájában , ahol majd magyarázatot is mellékelek az adott helyen. 67Erkölcsi hipotézis alapján történő szemlélet alapján való segítő kérdésfelvetés. 68Idézet Hanneke Meulink-Korf , Aat van Rhjin: A harmadik – akivel nem számoltak, Exit kiadó Kolozsvár, 2oo9 könyvből a 25 oldalon 69A már említett képzésen készült jegyzeteim alapján készített, az előadók részéről elhangzott megállapítások összefoglalva.
23 dimenzió része annyiban a kontextuális lelkigondozói szemlélet ahhoz segíthet hozza, hogy ezt az „adósságot” ne önmagánál-önmagának fizesse meg az illető (mint aki bűntudatot érez) , hanem azokat a csalátagokat segítse a jóvátétellel , konstruktív jogosultságot gyakoroljon azokkal szemben, illetve érdekében akik az elhunytak nélkül élik le hátramaradt életüket.70
1.4.3 A rendszerszemlélet dimenziója felől Olyan csoportot céloz meg „amely olyan emberekből áll, akiknek „közük van egymáshoz” , több mint az individuális pszichikai valóságok összege.” 71 A hegymászó példájánál maradva: a két néhai hegymászó egy különálló csoportokat hoztak létre maguk körül. Ez nem meglepő, hisz egy ember sem él önmagában, különböző csoportokhoz tartozik. Az ő példájánál maradva talán a következő csoportokat nevezhetjük meg a teljesség ígénye nélkül, s lehet hogy bizonyos csoportagok több csoportban is helyet kapnak: a közvetlen családtagjaik, közvetlen barátaik, hegymászó bajtársaik, azok akik ismerték őket kandcsendzöngai útjuk előtt is, azok akik kandcsenzöngai útjuk után ismerték meg, akik elismerik emberi-hegymászói nagyságukat, akik elítélik és felelőtlennek nevezik őket .. a sor pedig folyatható, bővíthető, szűkíthető vagy tágítható még különböző szempontok szeirint. A különböző csoporton belül is a tagok kapcsolatban vannnak egymással, amely kapcsolati valóságban a jó és a rossz kérdése is előjöhet, akárcsak a különböző csoportokon kívül ki miképpen látja a jó és a rossz kérdéseit. Nemcsak a csoportok különbözőségét állapíthatjuk meg, de észrevehetjük azokat a modelleket is, amelyek a csoport tagjai akár csoporton belül vagy kívül „használnak” az egymással való kommunikációban. Ezek a modellek nem „lineáris jellegű kijelentések”72 alapján működnek ahol az ok-okozati összefüggésekre igyekszik eligazító választ találni, még a jó és a rossz kérdésére is. Vagyis nem a miért?ki? mi? kit? mit? kérdéseket tesszük fel hanem azt hogy „ kivel szemben? hogyan? milyen hatása, esetleg következménye van , kinél? stb. A lineáris kérdésfelvetés a problémát deffiniálja, magyarázza, legyen a „probléma” akár a jóság, vagy a rosszaság kérdése. Ennek a szándéka a vizsgálódás, aminek az eredeménye az ítélkezés és a kérdés konzerválása. Nem vezet kapcsolati valósághoz sem a jónak sem a rossznak a legtökéletesebb minőségi vagy fogalmi meghatározása bármilyen szempontból közelítjük meg a kérdést a szándéka a tájékoztatás csupán. A stratégiás kérdésfelvetés irányít , aminek a szándéka a 70Ennek a megállapításnak a hátterében ott van az etikai dimenziónak a méltányosság és igazságosság mérlegének az állandóan változó egyensúlyra való rákérdezése. Ez is jól bizonyítja, hogy a dimenziók egymással összefüggnek és nem lehet teljesen különválasztani őket, mint ahogy az emberi életet sem lehet csupán egy szemlélet alapján vizsgálni.Hasonlóképpen vagy a jónak és a rossznak a kérdéseire is e szemléletben a kapcsolati valóság szemszögéből lehet tekinteni. E kérdésnál felmerül az adósság és a fizetés, konstruktív jogosultság gondolata, mint kontextuális fogalmak, amely fogalmak később még előjönnek és ott világosabb pontosítást kapnak majd az adott összefüggésekben. 71Idézet Hanneke Meulink-Korf , Aat van Rhjin: A harmadik – akivel nem számoltak, Exit kiadó Kolozsvár, 2oo9 könyvből a 27 oldalon 72Lásd Hanneke Meulink-Korf , Aat van Rhjin: A harmadik – akivel nem számoltak, Exit kiadó Kolozsvár, 2oo9 könyv 29 oldalát
24 befolyásolás. Ez akár kényszeríthet is – aminek lehetnenk tények vagy pszichológai háttere is – de az előre látható következményeket is megelőlegezi ( ez a terápiás munkában a terapeuta azon gondolati munkája az előbbi két dimenzió mérlegelése után , új elképzelések gyártásával, következmények becslésével, a folyatmat ütemezésével ) 73 Tehát a jó és a rossz kérdései az emberek közötti kapcsolati valóságban vagyis a kommunikációban, vagy más kapcsolati formában is jelent van, de jelen van a lelkigondozó értelmezésében is amint ezen fogalmakat megérti és alkalmazza azokban a kapcsolati formában amelyeken segíteni igyekszik. A rendszerszemléleti kérdésfelvetés lehet az is, hogy mit és kinek, hogyan adsz azzal hogy elviseled a rosszat, vagy mit, kitől, meddig, mennyit veszel el azzal hogy a jóságot oda adod ahol méltánytalanságot okozol ezzel? Milyen jót adott a rossz? Milyen rosszat adott a jó? Kinek jó és kinek volt rossz? Milyen ez a jó és ez a rossz ? Kitől vesz el ez a jóság és kinek ad ? Kit jutalmaz meg a rosszaság? Ki és mit kezdhet a rosszal, és ki mit kezdhet a jóval? Hogyan fogadja el a jót és a rosszat ? A jó terhe és a rossz felszabadító hatalma .. és hogyan tovább? stb. A harmadik dimenzióban tehát a rossz és a jó kérdéskörét két szinten jeleníthető meg: a csoporttagok vagy az egyéni szempontok alapján valamint a lelkigondozó értelmezési módja vagyis segítése alapján. Itt nem egy normatív etikai meghatározásai, előírásai alapján gondolkodik az aki a rendszerszemlélet alapján szemléli a jó és rossz kérdését, viszont nem is vesztheti figyelmen kívül ezeket a szempontokat. A jó és a rossz nem birtokolható fogalmak, hanem az igazságosság és méltányosság viszonyainak a mérlegét mozdíthatják meg az állandóan változó egyensúly felé vagy ellentétes irányba. A rendszerszemlélet tehát a tények-, valamint az ezekhez való pszichológiai viszonyulások után – ahol szintén jelen van a jó és a rossz problematikája - az emberek közötti kapcsolatot teszi vizsgálat tágyává. Az emberek közötti kapcsolati valóságban elkerülhetetlen a rossz és jó kérdésével való szembesülés. A kapcsolatok a diadikustól 74 a triadikus75 felé mutatnak. „Az emberi viszonyok hálózatának saját dinamikája van, nincs ok-okozati jellege, hanem inkább visszacsatolás ( feed-back, rekurzivitás) kibernetikai elve alapján érthető meg. A hatás amelyet A gyakorol B-re kommunikáció. De, B szintén kommunikál A-val mikor megláttatja, hogy A befolyása hogyan hat (bizonyos pozitív vagy negatív feed-backet nyújt) ezzel pedig ellenőrizheti A-nak B.re gyakorolt hatását, ha új feladatokkal korrigálhatja (feed-back útján) Igy A-t B is ellenőrzi és befolyásolja.” 76 A diadikus kapcsolatok előfeltélezik az A-nak és a B-nek a rosszról és a jóról való tapasztalati tájékozódása alapján kialakult modelt, mint ami meghatározza a személyek
25 közötti kapcsolatot. Itt elsősorban arra a tárgykapcsolati elméletre utalok 77 ahol a jó és a rossz kérdése a kapcsolati tapasztalati világban szemlélendő. A már említett triadikus kapcsolatoknál az A és B mellett megjelenik a C is a kapcsolat valóságban. Ezek alapján a viszonyulási formák felvehetik vagy a stabil vagy az instabil formát, a köztük való kapcsolati viszonyulások alapján. 78. Mindezek után megállapítható hogy a jó és a rossz kérdéseinek a vizsgálata a kapcsolati formákban igen eltérő előjelt mutathatnak, a jó és a rossz adott esetben lehetnek negatív-, de akár pozitív előjelűek is. A negatív és pozitív előjel fogalmaknál értem azokat az „értékeket 79”, ” érdemeket80” amelyek a kapcsolati valóság mérlegén81 a változó egyensúly dinamikájának meghatározói lehetnek. A rendszerszemlélet alapján megállapítható, hogy a jó és a rossz kérdései az emberi tapasztalat alapján kialakult értelmezési és viszonyulási formát jelent, de jelenthet akár a kapcsolati formákban való kölcsönös, méltányos vagy ezektől való eltérések alapján történő valóság-képzetet vagy kapcsolati minőséget.
1.4.4 Az etikai dimenzió felől
„ A kontextuális munkában a IV dimenzió felöleli és ugyanakkor meghaladja az előző dimenziókat. Az etika magába foglalja az érdem elérésének a kritériumát. Az érdem ugyanakkor igazságot hoz magával. Miközben igyekszünk megérteni a emberek cselekvésre ösztönző motivációit, számba vesszük az első három dimenziót: a materiális 77 „A csecsemő úgy védi meg fejletlen énjét ezektől az ijesztő érzésektől, hogy a hasítás révén jóra és rosszra osztja fel a világot: a jót magában találja meg, a rosszat kivetíti a külvilágra. Fenyegetettség esetén felnőttként is ezeket a primitív elhárításokat használjuk fel arra, hogy megvédjük magunkat a szorongástól. Klein és tanítványai kidolgozták a tárgykapcsolat-elmélet koncepcióját, amely szerint az ember belső világában belső tárgyak sokasága van jelen, és ezek a tárgyak egymással és a szelffel bonyolult kapcsolatban állnak. A „tárgy” itt a másik embert jelenti, aki a szeretet vagy a gyűlölet tárgya. Belső tárgyaink – mint például az anyánkról és az apánkról alkotott belső kép – nagyrészt tudattalanok, viselkedésünk és emberi kapcsolataink árulkodnak a létezésükről. A terápiás munka célja, hogy ezeket a belső tárgyakat „megszelídítsük”, és a rossz tárgyak helyébe jókat állítsunk.” In http://www.isten-ember-vilag.hu/webplebania/vannak-videkeklegbelul/melanie-klein-es-a-targykapcsolat-elmelet.html ( 2014 január 22)
78“Stabil helyzetben 1.) mindhárom személy egyetérthet egymással vagy 2.) a triádon belül egy pár egyetért egymással, és arra nézve is, hogy a harmadikkal nem értenek egyet. Instabil helyzetben 1.) a triád minden tagja konfliktusban áll(hat) egymással, ez aláássa a helyzet fennmaradását mindaddig, amíg a stabil 1.vagy 2. helyzetet létre nem hozzák. Instabil helyzetet teremt az a konstelláció is, amelyben egy pár egymással konfliktusban van, miközben egy harmadikkal mindkettő egyetért. “ in http://www.webcreator.hu/tankonyv/pf2.html ( 2014 január 23 ) 79A jó és a rossz mindenképpen értékelhető a viszonyulásokban is. 80Az érdemek az igazságosság és a méltányosság mérlegkönyvében a konstuktív jogosultság szerzés és gyakorlása során jegyezhetőek fel. 81Erre a „mérlegre” felkerül minden amit adott B , A-nak és fordítva vagy amit elfogadttak egymástól és mindez kibővíve a C –vel való kapcsolatban is.
26 tényeket, a pszichológiai szükségleteket és tranzakciós „játszma terveket”. Ám létezik még egy, gyakoran döntő hatású tényező is: az igazságosság tényezője 82.Az igazoltság magába foglalja a másik három dimenziót, ám egy új, negyedik , társadalmi valóságtényezővel egészíti ki. Egy cselekedet kielégítheti az egyán pszichikai szükségelteit és kapcsolati tranzakciós rendszer követelményeit is, ám mégem lehet automatikusan igazoltnak minősíteni.” 83 Ez a dimenzió a „megbízható kapcsolatok szükségszerűsége” 84 alapján, azon etikai nézőpontról szól ahol nem az erkölcsi normák szerint való ítélkezés-, hanem a lehetőségek és szükségszerűségek méltányossága révén az emberek közötti kapcsolatban, a segélyforrások felfedezését tűzi ki célul, a kölcsönös és jogos elismerések és a kiérdemelt jogosultságok figyelembevétele gyakorlatával, mintegy az „érdem-dimenzió logikája elvezet minket a terápia etikai vezérelvéhez 85” , ami abba az irányba segíti az embereket, „hogy komolyan vegyék fontolóra az emebri világ rendén működő igazság megmaradt kontextusát és ami a megmaradt megbízhatóság forrásaihoz vezeti őket.86” „ Az erkölcs nem a természetes vagy tényszerű adottságok adaléka, hanem a legbelsőbb hajtóerő, amely az embereket a tények, öszöntök , érzések és interakciók közepette mozgatja. /.../ Amit Nagy mondani akar, az nagyon közel áll Paul Ricoeur megfogalmazásához: „ do quia mihi datum est.” Adok mert nekem is adatott – általad, vagy korábban valaki Más által.. Itt elgondolkodhatunk azon, hogy ki adot tés mit adott.Helyes ha a gondoskodás és odaadás mellett a „jelentésre” (értelemre) is gondolunk. Elsősorban nem kognitív, hanem egizsztenciális-etikai jelentésre.”87 „ Az emberi kapcsolatokat illetően, „önmagában” nem létezik végső igazság. Itt olyan értelmezési keretről van szó, amely által egy kapcsolatban élő személyes igazságát méltányoljuk. Ez a megközelítés megköveteli, hogy az aki „közeledik” ( terapeuta, a szociális munkás, a lelkipásztor, az iskolapszichológus, a dékán) felelősnek érezze magát a közeledésre (cselekvésre vagy tartózkodásra) következményeiért az elsődleges érintett(ek) felé, és ugyanakkor flelősséger érezzen az elsődleges éritett személy számára fontos emberekért is, az azokra is tekintettel legyen”88 A fenti idézetek alapján az etikai dimenzióban a jó és a rossz kérdései egészen különleges jelentést kapnak. Itt a jó a jövőre vonatkoztóan, ezt meghatározva lehet jó, amikor a további lehetséges sérülések és károk megelőzését tekinti fő tájékozódási pontnak. Mindaz pedig ami kárt, sérülést okoz az emberi létben és ezt meghatározó kapcsolatokban az rossz. Ezt a jót vagy rosszat tényszerűen csak az ismerheti, aki adja 82„ Azonban itt meg kell jegyeznünk, hogy az előnyök és terhek teljes mértékben igazságos és egyenlő elosztása valójában idealizált cél. Ideális formájában az igazságossg nem elérhető. Másrészről viszont az igazságosság felé ösztökélő emberi hajlamnem hagyható figyelmen kívül végtelenségig anélkül,hogy az adott kapcsolat megbízhatósága ne látná kárát.” In Böszörményi-Nagy Iván Barbara R Krasner Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa , Coincidencia kiadó , 2oo1, Bpest lásd 79 oldal első bekezdésénél 83Lásd előbbi jegyzet forrásánál a 71 oldalon 84Lásd - ennél a gondolatnál - előző 24.es számú jegyzetet a 71 és ezt követő oldalakon 85Lásd az előző 24 jegyzet forrását a 28 oldalon 86Lásd az előző 26 jegyzetet 87Lásd Hanneke Meulink-Korf , Aat van Rhjin: A harmadik – akivel nem számoltak, Exit kiadó Kolozsvár, 2oo9 könyv 31. oldalát 88Lásd az előző jegyzetben megjelölt forrás 31 oldalát
27 vagy aki elfogadja, vagyis aki közvetlen kapcsolatban van velük.Ez a relacionális etikai szemlélet segíthet hozza annak az etikai dillemának a feloldásához, amelynek következményeként az ember lemond az arról - a különben jogos ígényéről- amivel igazságtalanságot okozhat nemcsak kapcsolataiban, de az utódok életében is. Ennek etikai dillemának a részleges vagy tényleges feloldásához 89 segíthet hozza a lelkinevelő azzal, hogy elismeri ezt az etikai dillemát. Az dillema feloldódása során megtörténhet, hogy a „másik” ember érdekei előnyben részesülnek az „én” érdekeimmel szemben. Erről lemondani úgy lehet, ha az ember meggyászolja azt amit végképp elvesztett és eltemeti ezt. A rosszat arra való hogy eltemessük a jó pedig arra, hogy felszínre hozzuk. „Az elismerés nem motiválja a jó cselekvésére, hanem létében erősíti meg az embert.” 90 Akkor lehet békében élni azzal a rosszal ami megtörtént, ha tiszteletbe tartjuk annak a bennünk húzódó és irányt mutató, létünket meghatározó hűségnek a kötelékeit, amelyek meghatározzák és alakítják életünket. A lojalitás 91 szemszögéből a rossz és a jó kérdés más és más megvilágításba kerül. A „másikkal” való találkozásra képes vagyok akkor, ha az helyet kap a belsőm részében. Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy „ Ki van rajtam kívül és ki van bennem ?” – komoly etikai következményekkel jár amit Bubber92 és Levinas93 is feszengetett. Az ember lehet a jónak és rossznak is az okozói, adói vagy elfogadói is a másik számára. N.Erőss Zsolt sajnálatos esete kapcsán a következő - remélhetőleg segítő kérdések tehetőek fel a jó és a rossz kérdéseinek a feszengetése kapcsán, kontextuális lelkigondozói megközelítésben: milyen jót adhatott Zsolt halálával családtagjainak? milyen rosszat vett el családtagjaitól halálával? Milyen jót adhatnak a családtagjai egymásnak azzal, amint Zsoltra kegyelettel emlékeznek? Hogyan őrizhetik hegymászó bajtársai néhai társuk emlékét aképpen, hogy ezzel hátramaradott családtagjanak azt a jót adják amire szükségük van és ezt lehetőségük is van tőlük elfogadni? Mit és hogyan adhatnak a néhai hegymászó családtagjai elhunyt szerettük emlékét ápolva, mindazoknak akik szeretik a hegymászást és Zsolt emlékét szívükben őrzik? Hogyan lehet a rossz jóvá lehet és milyen az a jó ami rosszá lehet, abban az emlékezésben ami a tragikusan elhunyt hegymászó után még elfogadható vagy átadható az emlékezők részéről egymástól és egymásnak? Meddig lehet vagy szükséges a jó és a rossz kérdéseknek az összefüggéseiben őrizni a tragikusan elhunyt hegymászó emlékét ? Hol és hogyan marad meg az a jó ami megőrizhető és átadható vagy elfogadható az elhunytak után ? Hova és hogyan engedhető el a rossz, hogy ne legyen átadható vagy elfogadható az elhunytak után ?
89Pld :exhonoráció azaz mentesítés révén vagy hertaxáció azaz újraértelmezés, vagy moratórium azaz elhalasztás révén 90Dr. Kiss Jenő re utalok itt a holland-magyar kontextuális képzésen készült jegyezeteim alapján. 91A kontextuális lelkigondozás számára kulcsfontosságú fogalom, lásd a pld a következő linket: http://books.google.ro/books/about/Invisible_loyalties_reciprocity_in_inter.html? id=kHJHAAAAMAAJ&redir_esc=y ( 2013. március 3) 92http://en.wikipedia.org/wiki/Martin_Buber ( 2013 március 3 ) 93http://en.wikipedia.org/wiki/Emmanuel_L%C3%A9vinas ( 2013 március 3 )
28 1.4.5. Lelkigondozói attitűd A jó és a rossz lehetséges fogalmi jelentéseit, üzeneteit és a hozzuk való viszonyulást az emberi kapcsolatok is meghatározzák. A jó és a rossz kérdéseit az igazságosság és a méltányosság mérlegére csak akkor tehetjük fel, ha szabadon és felelősen tudunk viszonyulni - tapasztalataink és meggyődéseink alapján - ezekhez a kérdésekhez. Ez a felelős szabadság és szabad felelősség a lelkigondozás egyik fontos feltétele, mert így sem a jó sem a rossz kérdéseinek a vonzatai nem vonhatják el a figyelmet a lelkigondozástól. A jó és a rossz megjelenésének a szemléletében szem előtt kell tartanunk azt, hogy elsősorban nem a lelkigondozó az aki a jónak és a rossznak a teljes ismereti birtokában van – ami a lelkigondozott segítését illeti - hanem a lelkigondozott és azok akikkel ő kapcsolatban van. A jó és a rossz vizsgálatakor az isteni hűség és a jót gondviselő isteni hatalomba való bizalomban való meggyőződés adja azt a segítői magatartást, ami alapján a kapcsolatokban a jó felismerhetővé, elfogadhatóvá vagy átadhatóvá válik és ami alapján képes a lelkigondozó erre vonatkozó segítséget nyújtani. A kontextuális lelkigondozói megközelítés célja tehát nem a rossz okának a felfedezése vagy ennek megsemmisítése, hanem a jó forrásainak a felkutatása és ennek győzelemre való segítése. Mindez abból a meggyőződésből adódó alapmagatartásból fakad, hogy az isteni hűség elegendő biztosíték arra, hogy az ember is hűségesek legyen ahhoz a jósághoz ami a teremtés óta fenntartja és irányítja az emberi életet.
1.5.0
A hűség
A dolgozat válaszkeresése-, és célkitűzése érdekében fontos megosztanunk a Böszörményi Nagy Iván94 által is előszeretettel alkalmazott kapcsolati etika95 látásmódja alapján, egy pár dolgot a hűségről és a türelemről, amint ezek új szemlélet alapján mutatkoznak. Az írás egy olyan cselekedet96, ami fontos dolgok közlésére ad lehetőséget. A fogalmak sajátságos97 használatuk révén, új összefüggéseket teremtenek. Nemcsak az ember „alakítja” a fogalmakat, de a fogalmak is „alakítják” az embert. Az ember és a fogalom „találkozásának98” eredményeként a fogaloma jelentése, üzenete – 94http://nol.hu/archivum/archiv-437560 ( 2013 június 2) 95Ez az etika nem a moralizál, hanem két vagy több ember találkozása révén az adás és elfogadás mérlegének változó egyensúlyának a méltányosságát vizsgálja. 96A cselekvésnél itt az adás és az elfogadás mérlegére is gondolok. Amennyiben az írás az adás annyiban az olvasás is az. Adok azáltal, hogy írok és a tisztelt Olvasó feltételezhetően elfogadja ezt tőlem, de ugyanakkor ad is az által hogy nem vált hiábavalóvá részemről ez a felajánlott adás, mint a leírt .gondolataim megosztása. Emmanuel Levinas 19o6-1995 ( lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Emmanuel_L %C3%A9vinas ( 2013 június 2 ) (szerint a találkozás révén a párbeszéd fontosabb és értékesebb , mint az írott szöveg. Az írott szöveg ugyanis arra jó, hogy lehetőséget adjon a párbeszédre, a találkozásra. 97Kontextuális lelkigondozói szempontok szerint. A fogalmak sajátságos értelemzésére majd a későbbiekben visszatérünk. 98A találkozásról a későbbiekben még visszatérünk. Itt a fogalom és ember találkozásáól, vagyis tanulásról is szó lehet. A találkozás viszont az „én” és „te” találkozására is utalhat.
29 vagyis „élete” - változhat. Például az ablak, vagy egér szavak egészen mást jelentenek a mindennapjainkban, mint a virtuális világban. Hasonlóképpen az olyan fogalmak is mint a hűség vagy türelem „több szintű” vagy egészen más jelentést is kap(hatnak). Ezek a „szintek” lehetnek a párbeszéd99 kapcsolati formái is. Szükséges a rendezői elv 100 , ami lehetőséget nyújt a párbeszédre. A mindennapi közhasználatban, a türelmem fogalmát is személyes tapasztalatok, ismeretek alapján értelmezzük és használjuk. Felvetődhet a kérdés, hogy eltérő tapasztalataink esetén is, miként lehetne egyértelműbben értelmezni azt, hogy mi a türelem. Ez az írás a kontextuális lelkigondozás szemlélete alapján közelít a türelem és hűség foglamaihoz és e szemlélet alapján igyekszik e fogalmaknak új színt adni. A fogalmak használatát illetően fontos az előzetes tapasztalat (a fogalmakkal való kapcsolat kezdetét és alakulását illetően is), viszont ugyanilyen fontos a nyitottság is a fogalmak jelentésének sajátos és más jelentésére, üzenetére, használatára vonatkozóan, ami a lehetőséget nyit nemcsak a tanulásra, de az eddig megszerzett tapasztalatok, vagy tudás új rendszerezésére és alkalmazására. A fogalmak, mint kapcsolati formák, „élő valóságok”, amelyekkel születésünk után találkoztunk, és használatuk rendjén a fogalmak jelentése, megértési szintje is változhat A fogalmakkal való találkozás nem zárult le, így változást hozhat a fogalmak más szintű használatában, hiszen mindaddig amíg élünk nem tudunk nem kommunikálni (P. Watzlawick) A hűség és a türelem olyan fogalmak, paradigmák, amelyek a párbeszédre kínált újszerű lehetőséget nyújtanak a kontextuális lelkigondozásban. A kontextuális lelkigondozás a jól „bejáratott” foglamaknak101 új színt ad. Ezeken a „bejáratott” 99Fontos kontextuális fogalom: dialógus. ( az értelmen át: dia logos, görög szó alapján) 100Itt - kontextuális megközelítés. Lásd még a következő oldalt: http://www.facebook.com/pages/Kontextu%C3%A1lis-lelkigondoz %C3%A1s/481061171924506 ( 2013 június 13) 101 Azt hogy mit is értünk a fogalmakon az a filozófiai viták során még nem tisztázódott egyértelműen. Arisztotelesz végezte el a fogalmak első osztáyozását amikor a fogalmak szerkezetét és köztük levő viszonyt vagy osztályozásukat tette vizsgálat tárgyává. A kontextuális fogalomhasználat során a fogalmak jelentése sajátságos nyelvezetet teremt amelynek célja elsősorban a lelkigondozói segítségnyújtás. Böszörményi például jog, a könyvelés fogalomainak különleges lelkigondozói „eszköz-jelleget”ad, viszont a tudomány más területeiről is használatba vesz fogalmakat. A címben szereplő fogalmak általános használatuktól eltérően újat jelentenek a lelkigondozásban. Igy például a hűség és a türelem fogalmai sajátságos jelentéssel bírnak mint amit első olvasására, vagy hallásra értünk ezek alatt. Mindezeket egy „mérlegre” teszi és arra az etikai „mérlegre” teszi ami a relácionális viszonyokat határozza meg. Ez annak a relációnális etikának a világa ahol a fogalmak metafizikai keresésük során a feledezés örömét adja a gyógyító találkozásban. Ebben a világban a fogalmak kiterjedése és tartalma , osztályozása vagy a köztük levő viszony nem egy zárt körben képzelhető el, hanem egy olyan körben ( amennyiben síkban tudnánk csak gondolkodni ) ami változhat a párbeszéd alkalmával. Amennyiben nem csak síkban de térben gondolunk a fogalmakra, akkor a kontextuális fogalmak nem egy körbe, de ( ennél a mértani alakzatnál maradva ) egy gömbbe képzelhetőek el, és ebben a gömben különböző idomok, így a kocka, gula, stb találh. Ez a gömb ha maga a tökéletetó és köztük és és kürlöttük rengeteg összefüggés és kapcsolat van. Ez nem egy „zárt buborék” amire az embereknek vigyázniuk kell hogy ne pukkanjon el, hanem egy olyan mindegyre változó és talán
30 fogalmakon azokat a szavakat értem amit a mindennapi szóhasználatban gyakran (vagy kevésbé gyakran) használunk, de mindenképpen értelmezzük és nem mehetünk el mellettük. Ilyen fogalmak a mi esetünkben a türelem és a hűség. A fogalmak is „törődnek” velünk, hiszen használatuk révén meghatározzák gondolkodásunkat és sokszor létérzésünket is. Nem mindegy például, hogy amikor például a türelemre vagy a hűségre gondolunk, vagy ezeket a fogalmakat használjuk, ezek mit jelentenek számunkra. Természetesen ezek a fogalmak is élnek és állandó változáson „esnek át”, de a dolog nyitja és ez írás célja éppen az, hogy ezen fogalmak „életét”, vagy jelentésváltozásuk útját megkísérelje nyomon követni és egy lehetséges utat mutatni arra nézve, amint kontextuális szemléletben – s ez írás révén talán - használhatóvá válhat magyar vonatkozásban. A fenti megállapítások után álljon itt egy néhány kritikai kérdésfelvetés : Mi segítünk a fogalmak jelentésváltozásán, vagy a fogalmak jelentésváltozása „segít” nekünk? A fogalmak „élnek” vagy mi éltetjük a fogalmakat? A fogalom jelentései határozzák meg az összefüggéseket amelyben élnek, vagy fordítva? A fogalom határozza meg azt a rendszert ( a szöveget s azt az élettért ) ahol használjuk, vagy a rendszer ( az élettér vagy szöveg) határozza meg a fogalmat ? A kérdésfelvetés után hadd jelezzem személyes meglátásaim: természetesen összefügg a fogalom a szöveggel és fordítva is, viszont ezzel egy időben az adott fogalmak más szemléletű megközelítésének is hatása van a szövegértelmezésre (az élettérre, s végső soron a belső szabadság és természetes kapcsolati formák megélésére.) A fogalmakkal való kontextuálus szemléletű ismerkedés új lehetőséget kínál a külvilággal való kapcsolati valósághoz és a külvilágot a belső világunkról való tájékoztatásban is akár. Hogy mit jelenthet ez a külvilág és mit jelenthet a belső világ, erra a kontextuális szemlélet izgalmas „találkozást” ajánl fel. Ezzel a találkozással a lelkigondozás területére érkeztünk. A találkozáshoz „területre 102” van szükség és „azokra” (pld: „én” „te” „az”„a másik”, „ő” 103) akik találkoznak. Jelen esetben ez a terület lehet ez az írás is valamint az olvasói figyelem, ami akkor éri el a célját ha a leírt szó párbeszédre ajánl esélyt, így jöhet létre a „valódi 104” találkozás, vagy találkozások. Jelen írásnak nem célja természetesen, hogy kimerítő képet nyújtson a kontextuális lelkigondozásról, vagy e két fogalom minden lehetséges értelmezési lehetőségét kimerítse hisz ez eleve eredménytelen vállalkozás lenne - de reménység szerint az ember külső és belső világában - egy olyan találkozást kíván felkínálni e két fogalom kapcsán, ami megfoghatóbbá, érezhetőbbé válik majd a tisztelt Olvasó számára is alakját is változtató téridom, ahol az idő is jelen van és otthonosan érzi magát benne az ember. A téjékozódás érdekében viszont ismerni kell ennek a térben vizsgálható fogalomnak azt a szerkezetét ami az emeberre hat használatuk során és amelyek nemcsak a fogalmak alakját nagyságát, színét, formáját alakítják, de alakítják magát az embert is, aki „törődik” velük. 102Ez térben, időben de ugyanakkor a lelki belső-szobánk alapján is meghatározandó. 103Lásd pld Martin Bubber, Levinas, és Böszörményi látásmódja különbségeit ezzel kapcsolatosan 104Amikor a találkozás a kölcsönösen gazdagít és az önérvényesítés megerösödik. Nem az „ego” erösödik, hanem a lét örömében való gazdagodás lehetőségét nyújtja ez a találkozás.
31 megtapasztalhatóbbá, megérinthetőbbé téve azt a belső és külső világot amit Böszörményi négy dimenzióban105 tárt elénk. E négy dimenziós szemlélet fényében találkoztam a hűség és a türelem foggalmainak újfajta értelmezésével amit megosztok a a továbbiakban. A fogalmakat azon kérdésfelvetés mentén közelítem meg, amely a kontextuális szemlélet jellegére irányítja a figyelmet: milyen volt a lelkigondozott személyes találkozása (vagy találkozásai ) a türelem és hűség fogalmaival ? (Mit jelentenek valójában számára ezek a szavak ?) A fogalmakat egyrészt tapasztalataink, tudásunk alapján használjuk amelyek nem minden esetben befejezett történet részei, (vagyis az ember képes a tanulásra) - másrészt viszont a szerzett tapasztalataink irányába is vissza hatnak a fogalmakról szerzett újabb ismereteink. A fogalmakról szerzett tudásunk alapján tájékozódunk és tájékoztatunk viszont a tájékozódás és tájékoztatás során a fogalmak bennünk élő valóságai is változást kaphatnak. Az ember külső és belső világának a kapcsolatában elkerülhetlen a fogalmak értelmezése és használata, vagyis a velük való találkozás. A találkozás az „én”, „te” ,”az”, „ő” „más”, „mások” és/vagy hasonló kapcsolatban a részt vevők között valósulhat meg, erre a találkozásra pedig lehetőséget az a párbeszéd is teremthet ahol a fogalmakkal mindenképpen „törődnünk kell” és „a fogalmak is „törődnek velünk.”A kapcsolati valóság „területe” nem egysíkú, a kontextuális szemlélet négy (illetve öt) dimenziót, lehetőséget kapcsolati valóságot mutat fel, ezek a dimenziók összefüggnek egymással. 1.5.1 A hűség triadikus volta és a „találkozás” Itt az „én” találkozásáról van szó. A hűségnek és a türelemnek az ember ad életet és formát. Kérdés, hogy milyen ez a forma vagy milyen ez a türelemmel és hűséggel élt élet ? Milyen jelentőséget ad az ember a fogalmaknak, a fogalmaknak tulajdonított jelentőség, pedig miként határozza meg a gondolkodását és az életivelét az embernek ? Hogyan érti az ember a fogalmakat, amelyeket használ és hogyan érteti meg magát társaival ? Milyen súlyt jelentene az ember életében egy általa használt fogalom, ha nem értené, vagy nem úgy értené ami szerint kapcsolatait szeretné velük alakítani ? Mit érne a „burgenum106” vagy „fergegnum107” fogalma , ha nem lenne ember aki értené? De mit ér ez a szó, a fogalom ha van is ember, de nem érti mit jelent és nem tudja hogy milyen ember nyelvén használják, vagy csak kitalált szó? Hány és hány olyan fogalom van ami bár él, de semmit sem jelent mert nem ismerjük a nyelvet! És milyen sok olyan fogalom van amit bárhogy ismerjük a nyelvet mégis úgy tűnik, hogy semmit sem jelent számunkra, vagy ha igen akkor úgy véljük, hogy tökéletesen tudjuk mit is jelent 105A dimenzión itt az élhető valóságot értem amelyek összefüggnek. Az élhető valóságot,vagyis az emberi életet a tények, a pszichológia, az interferencia és az etikai síkon szemléli Böszörményi. Ezekre a dimenziókra az esszé végén még röviden visszatérek.. 106 Holland szó, jelentése találkozás. 107 Kitalált szó, aminek mégis fogalom-jellege lehet a kontextuális szemléletben, angolul „miss-meeting”-nek adható vissza a jelentése, magyarul „félresikerült találkozás”. Mindkét szó Bubber élettörténetének része ami elindította a találkozás foglamának sajátságos értelmezését.
32 számunkra és többet nem foglalkozunk sem a jelentésével, sem az üzenetével és úgy használjuk mintha élettelen hideg szobrok lennének, vagy egy olyan szerszám, vagy játék amit nem tudunk, vagy azt gondoljuk, hogy nem tudunk használni. Hiába adnának például a legtökeletesebb könyvelői mérleget 108 például annak aki nem ismeri a számokat vagy nem érti a könyvelési számítógépes programot. Mindaddig amíg nem találkoztam Martin Buber109 élettörténetének azon a részletével, mikor a szomszéd lánnyal találkozott, - akivel arról beszélgetett hogy édesanyjával soha nem fog találkozni majd ennek ellenére harminc éves korában elöszőr találkozzon vele nem találkoztam a „félresikerült” találkozás fogalmával sem. Buber élettörténetével való eme „találkozásomra” sem kerülhetett volna sor, ha nem találkozom olyan emberekkel akik elmesélték élettörténetének e részét és akik végül a kontextuális lelkigondozás szemléletére és új fogalom-értesekre tanítanak. Buber mellett Levinas és Böszörményi „találkozás-fogalmát” is ízlelgettem. Buber az „Én” és a „Te” találkozása közötti titkokra világított rá, amit a harmadik kívülálló nem érthet, nem láthat. Az én és te talákozásában ott van az „az”, vagy az „ő”. Ezt kritizálja Levinas, miszerint a harmadik ember is az én felebarátom, így az én és te találkozásában nem az „az” hanem a „másik” jelenik meg. Böszörményi arra tanít, hogy óvatosabban kell bánni azzal, ami a két ember találkozásakor történik viszont ennek ellenére értelmeznünk kell. A találkozásnál nemcsak a más, vagy a másik de a többi is jelen van, mint aki a másikhoz tartozik. A találkozás gyógyulást eredményez , ha valódivá lesz ez a találkozás. Hanneke MeulinkKorf110 és Aat van Rhijn111 könyvében pedig a találkozások triangulációs 112 veszélyeire és a triadikus viszonyok113 kialakulásának a fontosságáról ír „A harmadik akivel nem 108 Mint utaltam rá Böszörményi a könyevlési fogalmakat sajátságosan használja a lekigondozás területén. Elmélete mégsem tekintem „programnak” inkább egy lehetőségnek a segítő találkozásokra. 109http://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Buber ( 2013 november 17) 110 1991-ben a szerzőpáros tanulmányi úton volt Magyarországon. Aat van Rhijn 2oo2 szeptember 2.-án elhunyt. Hanneke Meulink-Korf és dr.Kiss Jenő és más szakemberek segítségével indult el 2o12-ben az első magyar nyelvű kontextuális lelkigondozói képzés. Ez az esszé ezen képzésen való részvételem egyik „eredménye.” 111 1986-ban hozták létre a „kontextuális lelkigondozás” címen ismertté vált posztkadémiai képzést 112 Amikor az én , a te és a másik találkozásánál létrejön a fúzió, vagyis identitás elvesztésével történő találkozás. Ez történhet parentifikáció miatt is, de a lezáratlan forgószámlák destruktív jogosultságával is. Számtalan oka lehet annak amikor az „én” és „te” találkozásából mindketten vesztesen távoznak,mert akár az „az” vagy az „ő” vagy a „másik” és a „többiek” hiányával nem számolnak. E fogalmat nem célom kimeríteni e lábjegyzetben csupán megjegyezni, hogy a triangulációs találkozás igen komoly veszéllyel jár nemcsak az „én” vagy a „te” hanem a „többiek” részére is. Itt a hűség, a türelem a megbocsátás és az elismerés érdemben sérül. A fúzió, parentifikáció, lezáratlan forgószámla, vagy destruktív jogosultság fogalmakat sem célom itt most tisztázni, amiképpen ezt Böszörményi szemléletében megértettem és használom. Talán egy következő találkozáskor. 113 A triadikus kapcsolat a kontstruktív jogosultságra ad lehetőséget. Ez esetben létrejön a diakrónikus viszony , amikor a tisztelet a másképp szemlélet fontossága érdeme valósul meg. A triadikus viszonyban „él” számomra a türelem fogalma, mint ami az én külső és belső világában a „törvény előtt”egyenlő. A már említett szerző Hanneke, itt a törvény fogalmát nem az elvárás-etika hanem a relációnális etikai
33 számoltak”114 című könyvében. Az alcímben látszólag nem túl fontosnak látszó fogalom a „találkozásom”115. Vagyis az „én” találkozása. Ezzel a pontosítással a kontextuális lelkigondozás területére érkeztem. Tulajdonképpen akkor beszélhetünk hűségről e szemlélet alapján, ha van választási lehetőség. A hűség ebben a vontkozásban lehet tényszerű kapocs is (tény) , lehet választási lehetőség is (pszichológia), ami meghatározza az emberi kapcsolatainkat ( tranzakciók) és a hűség az érdemek mérlegén lehet az elfogadás és az adás méltányosságnak vagy méltánytalanságnak szövetségesse.
1.5.2 A hűség , mint lojalitás „ A lojalitás az egy fogalom, amit először én használtam a terápia-irodalomban. .Nemcsak családterápiában, hanem egyáltalán a terápiában. Ahogyan én azt most definiálnám, az egy bizonyos fokig egy systemic, tehát egy rendszerszemléleti fogalom. Amennyiben nem lojalitás érzés – olyan nincsen tulajdonképpen - van egy ragaszkodás érzése ... talán az sem a legjobb szó ... de a lojalitás egy strukturális része a rendszernek .. hogy úgy mondjam.. .tehát , mondjuk valaki beleszületik egy családba, akkor anélkül, hogy akármit érez, vagy csinál, annak a családnak az érdekei, vagyis, annak a család tagjainak az érdekei , azok amik meghatározzák a lojalitás irányát, tehát ez egy elvárás a lét alapján.Tehát nem pszichológiai konceptus. Nem pszichológia és nem egyéni (...). A lojalitás nem egy érzés és a láthataltan lojalitás nem egy tudataltti pszichológia folyamat, mint ahogy az egész lojalitás nem egy pszichológiai folyamat. Na de hát mi akkor ? Most egy kis általános megértés a kontextuális beállításnak. A lényege az , hogy ez tulajdonképpen nem megy egyik vagy másik irányzat ellen sem. Hanem összefogja ezeket. Ezt egyik cikkemben úgy is rajzoltam le mint egy esernyő, vagy napernyő. A fő dimenziója a kontextuális beállítának az a kapcsolati etika, ami megint egy érdekes kérdés, hogy miért etika.. hogyan más a kontextuális etika kérdése a normális, rendes nyelvhasználatban amint az etikáról beszélünk. ( ...) Tehát a kapcsolati etika az az ahol a lojalitás számít. A lojalitással kapcsolatban bizonyos kapcsolati pszichológiai ... hogy mondjam ... tűnemények is megjelelennek, például az egyik dolog a bűntudat pszichológiája, ami elég erössen ha az ember családban gondolkodik, elég erőssen a lojálatis megsértéséből is származik. Tehát az embernek különböző okok miatt lehet bűntudata, vagy bűnérzése, és ezeknek az egyik gyökere, vagy kiinduló pontja az a lojalitás. A lojalitásnak az ignorálása, a nem tekintetbe vétele. Ez egy nagyon fontos
szemlélet alapján használja. ( lásd az idézett könyvében a 1o8.oldalon a 13 sorban ) 114 Exit kiadó Kolozsvár 2oo9 115 A találkozás magyar szó jelentésében ott van a „találat” „találás”,” megtalálás” „feltatálás” „kitalálás” „betalásás”, „rátalásás” „ide-oda találás” (stb.) ami feltételezia keresést is. Vagyis aki keres csak az tud találni. Először tehát el kell indulni a keresésre hogy találjunk. A találkozás ebben az értelemben az egymásra találást is jelentheti. Egymás megtalásásában viszont ott van a fúzió lehetősége is. Hogy micsoda, vagy kicsoda ez az „egymásra” az már egy másik „terület” ahol a gyógyító találkozás lehetősége is jelen van. Két ember találkozásában ott van az öröm is és a kölcsönös gazdagodás és gyógyulás lehetősége is.
34 praktikus terápiai meggondolás is....”116 A hűség117 – itt – nem érzelmi tapasztalat. Arra a tényre utal ami egzisztáciálisan meghatározó. A kapcsolati valóság része. Megtalálható a tények, a lelki folyamatok, az interperszonális kapcsolatok és a kapcsolati etika világában. A hűség itt – nem egy érzelmi állapot 118. A hűség „léttől fogva adott”119. Vagyis nem teheti meg a szülő, hogy ne legyen hűséges a gyermekéhez, akinek életet adott és fordítva. A hűség fogalmának eme megközelítésekor a lojalitást közelíti meg leginkább azt amiről itt szó van.A lojalitás szó a francia „jog”-ra a „loi”-ra utal. Vagyis a hűség az jog. Nem csupán az, hogy jogunk van hűségesnek lennünk, de létünktől adódóan hűségesek vagyunk. Egyszerűen nem tudunk nem hűségesek lenni. „A lojalitás alapvetően ahhoz az egzisztenciális léthez kapcsolódik, hogy mindenki a szüleinek köszönheti az életét (....) A gyermek jogos érdeklődése létének eredete iránt, akkor is fenntmarad, ha rögtön születését követően adoptálják.”120 „ A mi értelmezésünkben a lojalitás olyan előnyben részesített elkötelezettség egy kapcsolathoz, amely megszolgált érdemből születő lekötelezettségen alapul.”121
1.5.3 A hűség bizalmi deficcitje ( én-romboló hűség ) A zárójelben levő fogalom az általam használt kísérleti forma, amelyet azon destruktív jogosultság gyakorlata során élhet át az egyén amikor nem kap lehetőséget arra, hogy jogosultságát konstruktívan élje meg. Ez adódhat a forgószámlák átvételekor vagy a kiosztó igazságtalanságok miatt is, de mindenképpen az elismerés hiánya miatt. Tulajdonképpen az az „én” rombolódik ez esetben amelyet nem az autonóm, hanem a heteronóm emberkép alapján közelítünk meg. Az „én” tulajdonképpen nem kárusul csupán abban a kapcsolati valóságban ahol az ember befejezetlenségével számolhatunk. 116 Részlet a Duna Tévé adásából
2oo6 május 1 Böszörményi Nagy Ivánnal készült elő
117 Böszörményi a lojalitás fogalmat használja, mint a kapcsolati tényt. Lásd például A változó egyensúly című könyvet , Böszörményi-Nagy Iván egyéni és családterápiás módszere Else-Marie van den Eerenbeemt és Ammy van Heusden szerzőktől, Coincidencia Kft , Budapest, 2oo1 118Itt szeretnék kitérni röviden a második dimenzióban való megfoghatóságára. A hűségnek van egy lelki oldala is, egy érzelmi oldala is ami megjelenhet lelki vetületeiben is. A hűség egyfajta „befektetés”, egyfajta „adás” , megelőlegezett bizalom, amivel vissza lehet élni és akkor az adósság felhalozódik, akivel szemben hűtlenül viszonyultunk. Aki viszont a hűtlenséget megtapasztalja az belső lelki megrázkodtatáson esik át és az ebből való „meneküléshez” lehet a hűség fogalmának az újfajta értelmezése is. Ebben a megközelítésben nincs szó menekülésről, hanem az adósság törlesztéséről, ennek lehetőségéről, a segélyforrások megtalálásáról. Vagyis a bizalom helyreállításának a lehetőségéről. A változó egyensúlyban nemcsak a változásra, de az egyensúlyt is szem előtt tartjuk. 119Lásd az 2o jegyzetben is utalt könyv 32. oldalát. 120Lásd a 33.oldalt. 121Böszörményi-Nagy Iván , Barbara R.Krasner Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa , Cioncidencia Kft. Budapest , 2oo1 , 29.oldal
35 Az „én” rombolás tehát nem a normatív etika alapján történő megállapítás, hanem abban a kontextusban ( szövetségben) történik ahol az ember kapcsolati valóságában él társaival és Istennel ( Coram Deo ). Tehát a destruktív jogosultságra kap felhatalmazást az ilyen irányultságú hűség. Ennek a megállítása az elismerésból fakadhat amikor az áldozat és tettes párbeszédre lép és találkoznak. Ilyen értelemben az „én” károsul ha az ember ezen kapcsolati valóságaiban az adás és az elfogadás mérlegét méltánytalanul és igazságtalanul nem mozdítja el a bizalmatlanság defficitjétől a bizalom lehetőségei fele. A szülő gyermek kapcsolatot vertikális lojalitásnak nevezi Böszörményi, mint ami aránytalan és viszonzatlan. Aránytalan, mert a gyermek-szülő kapcsolatban soha nem lehet egyenlőség sem az idő, sem az adok-kapok viszonylatában. Cél: az egyenlőtlenség figyelembevétele mellett az egyenértékűség változó egyensúlyának a megtalásása, az érdemszerző cselekedetek méltányos és igazságos kapcsolati etika mérlegén. A vertikális lojalitás mellett van horizontális, vagy szerzett lojalitás, ami révén kapcsolatban vagyunk testvéreinkkel, barátainkkal és mindazokkal akik számunkra fontosak, férjünkkel, feleségünkkel. Ez a horizontális lojalitás nem velünk született, vagyis szerzett lojalitás. A kettő egymást keresztezi, amikor döntés helyzetben választunk, hogy melyik hűség lesz számunkra meghatározóbb. „A családi kapcsolatok lojalitásának az alapja nem a hatalom, hanem a megszerzett érdemek.”122 Vertikális és horizontális lojalitások szövétneke fonja be életünket és változó világunkban az egyensúly fenntartására igyekszünk. Ha ez nem sikerülne, akkor a lojalitási konflitusok alakul ki, vagy láthatlan, vagy rejtett lojalitásként marad tovább életben a kapcsolati valóság. A lojalitást egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amennyiben a vertikális lojalitást nem tudja természetesen megélni a házasságban például valamelyik fél, annyiban ez hosszú távon a kettőjük kapcsolatának horizontális lojalitásának konfliktusáhozhoz vezethet. A hűség, a lojalitás döntést, állásfoglalást ígényel. A döntés-hozatalnál van az „én” aki dönt és lennie kell legalább két választási lehetőség közül az egyik mellett elkötelezi, vagy nem kötelezi el magát. A két választási lehetőség a fenti példa alapján a szülők vagy a férj/feleség között is történhet. Ez esetben ha a szülőkkel szembeni lojalitásra ha nem lesz lehetősége a gyermeknek, akkor a horizontális lojalitása csorbát szenved. Lehetséges az is, hogy a szülők iránti lojalitás megnyilvánulása a szülők destruktív viselkedéseinek utánzását jelenti. A hűség joggal ruházhatja fel az embert a rombolásra, a destruktív viselkedésre azzal szemben ami vagy aki e hűséggel való élést megakadályozza, ami vagy aki miatt a hűséggel szabadon nem élhetne. Itt tevődhetnek fel azok a kérdések, hogy milyen hűség, hűség kivel, mire, ki fele vagy kikkel együtt vagy szemben, mivel szemben, hogyan élhető meg ez a hűség, milyen viszonyulást eredményez a hűség önmagammal vagy másokkal szemben, „lojalitás, mint eladósodottság 123” stb. „ A lojalitás olyan etikai kötelezettséggel áll kapcsolatban, amelyekről az emberek tudnak és olyan konfliktusokkal, amelyek az emberek kikerülhetetlenül részesei. Etikai kötelezettség, amely az embert néha diszlojálissá teszi, azért, hogy a másik embert ne veszítse el.” 124
A hűség valami mellett vagy elleni döntés következménye, amennyiben az „én” nem tudja megélni szüleivel szembeni lojalitását ez a társas kapcsolatának a kárát okozhatja. 122 Lásd a 35 oldalt. 123Lásd a Harmadik, akivel c könyv 113 oldalát 124Lásd 67 oldal harmadik bekezdésében a Harmadik ,akivel... című könyvben
36 A hűség egy viszonyulási formát is jelent amikor egy szeméyhez kapcsolódó hűségét a személy megélt destruktív jogosultságához.
1.5.4. A bizalom-alapú hűség Az ember léthelyzetétől adottan hűséges lény, ami a bizalomból fakad. A megszületett ember máris bizalommal van szülő anyja és apja iránt. A szülők szintén hűségesek a gyermekük iránt, amelynek egyik megnyilvánulása a gondoskodásuk. A hűséget nem magyarázni, de megérteni, megtapasztalni , kiérdemelni lehet. A hűség a léthelyzetből adódó lehetőséggel és szükségszerűs kapcsolattal való találkozás ami több irányba bővülhet. Ilyen értelemben a több irányú elköteleződést125 és elkötelezettséget126 is jelenti. A hűség szövétneke hálózza be az emberi kapcsolatokat. Saint Exupery francia író az embert a kapcsolatok csomópontjának nevezi. Hanneke M Korf a bizalmat „isteni kellemetlenségnek127” nevezi az irgalmasság mellett és azt állapítja meg, hogy a lojalitás „gyökeres, ám más mint ez a radikalitás, mint a meggyökerezés gyökeressége.” 128 Szintén ő a lojalitásnak két radikális oldalát tárja fel: „ a tudat, hogy vannak mások, akik hozzám tartoznak és a tudat, hogy valakihez tartozom129” A hűséget gyökérnek is nevezi Böszörményi, ami a létből adódik és azt is állítja róla, hogy mindezt érdemek alapján lehet megszerezni, semmiképp sem hatalommal. Úgy értekezik erről mint olyan fogalom ami a rendszer része és mint ami nem az egyénhez, tartozik. Úgy tárja elénk hűséget, mint ami egy kötelesség is egyben, a kapcsolati egziszenciális valóság velejárója. A bizalom-alapú hűség a konstruktív jogosultság irányába mutat. Látszólag ellentmondás van e sok irányba mutató kijelentésekben, illetve ennek az összegzésnek, amit Böszörményi a hűséggel kapcsolatosan állapított meg. Egyik oldalról adott dolognak míg a másik dolognak egy érdemszerző cselekedetnek nevez meg, a kapcsolati egyensúly dinamikájában. Ez a látszólagos ellentmondás feloldódik, ha a változó kapcsolati egyensúly kontextuális fogalmat is ebben a személetben vizsgálunk. Az adott dolog alatt az első dimenzióban ragadja meg a lojalitást, mint kapcsolati valóságot, mint tényt, ami a születés pillanatától adott a maga vertikalitásában. A második és harmadik dimmenzókban a lojalitással való kapcsolati valóság segélyforrásaira vagy veszélyeire figyelmeztet. A harmadik dimenzióban a kapcsolati valóság leképezésénél a hűség, mint a homeosztázis sokszor romboló fenntartását jelenti, máskor pedig a küldetés, örökség, hagyaték viszonylataiban130 . Végül a negyedik dimenzióban a hűség az adás és elfogadás mérlegének kapcsolati valóságában jelenik meg. Itt gondolhatunk arra, hogy mit adhat a lojalitás annak aki valami kapcsolati valóságból kilépik, vagy akár bennt marad. Fontos a szemlélet: mihez viszonyítva, mivel szemben, vagy ki ellenébe 125 Azok iránt akikkel léthelyzetének köszönhetően kapcsolatban van. 126Azok fele akikkel találkozásokban kapcsolatba lehet. 127 Lásd 69 oldalon a Harmadik, aki.. c könyvben 128Lásd a 112 oldalon 129 U.o. 130Kontextuális fogalmak megközelítéséhez lásd May Michielsen , Wim van Mullingen, Leen Hermkens Összetartozásban című könyvében az alapfogalmak magyarázata függeléket, Exit kiadó 2ooo
37 hűség, vagy milyen feltételek mellett, mit nyújt számára ez a hűség, mit vesz el tőle ez a hűség, milyen erőforrás vagy destruktív jogosultságra lehetőséget nyújtó vagy hasonló szempontok szerinti hűség. A hűség egy döntés következménye – elkerülhetetlen konflitusként - és ilyen értelemben soha nem kerülhető el a veszteség, viszont ez a másik oldalon nyerő is lehet. A hűség az emberi kapcsolatok mérlegén a méltányosság és igazságosság érdemszerzésével is mérhető valóság. Az intrapszichés konflitusok131 csökkentésére szerzett alkalmasság, az érettség fokmérője. Amennyiben a konfliktust a hűségből adódó elkerülhetetlen döntéshelyzet adja, annyiban a döntéshelyzet felvállalása az (én)differenciálódás 132 révén igazolja a self133 önmagát a felelősség felvállalásával. Ez szabaddá teszi az „én”-t, éppen annak a választásnak az eredményeként, ami elismerést134 nyújt számára, erőforrást (ami lehet az Erikson által használt ősbizalom), mert létében erősíti meg. Az elismerés ha onnan érkezik, amely irányból a hűség elköteleződése történt, akkor konstruktív jogosultságra135 tesz szert az egyén. A bizalom-alapú hűség alkalmassá teszi az egyént kiegyensúlyozott kapcsolatokra. Ilyen értelemben a hűség jutalma a bizalom és a bizalom jutalma a hűség. A jutalom itt, nem egy zártságot, mozdulatlanságot, mint befejezést vagy egy küzdelem végét, de egy változó egyensúlyi állapotot jelent. A hűség és a bizalom is egy olyan folyamat, ami az állandó változásban egyensúlyt ereményez. Összegésképpen nem az örökérvényű igazságok megállapításával, viszont a fentiek után levonható értelmezési lehetőség alpján megállapíthatóa a következőek: a hűség forrása a bizalom és a bizalom forrása a hűség, a hűség a több irányú elkötelezettség alapján történő döntés ami a lét gyökereihez segít vissza, valamint az elismerés alapján válhat erőforrássá, mert létében erősíti meg az egyént, a hűség a kapcsolati valóság folyamatában a változásban egyensúlyt eredményez. 1.5.5 Lojalitási megjelenési formák136 ( négy dimenzióban) A tények dimenziójában a lojalitás azt a kapcsolati valóságot jelöli, ami két ember között létezhet. (Vertikálkisan szülő-gyermek, horizontálisan barátok, élettársak között ). A pszichológiai dimenzióban a lojalitás azt az érzelemet jelöli, amely a kapcsolatban élők egyéni belső világára mutat, erről pontos értesülése csak annak lehet aki a történet része. A lojalitás ténye több érzelmet is kiválthat a kapcsolatban levőkben, attól függően, hogy a lojalitás, mint kapcsolati valóság mennyiben járulhat hozza az önérdek és önigazolás érvényesítésében úgy, hogy közben a kapcsolat is megmaradjon. Fontos ebben a
131Lásd a Kapcsolatok kiegyensúlyozásának .. .című könyv 172 oldalát 132Lásd u.o. 165 oldal 133A „self” itt az identitás kialakulásával összefüggésében értem, amikor nem az összeolvadás állapotából kilépik az „én” , 134 Az elismerés fogalmának a kontextuális értelmezésénél lásd a már megadott forrást. 135 A fogalom értelmezésénél lásd az előbbi forrás-anyagot. 136A Holland-Magyar kontextuális lelkigondozói képzésen készült jegyzeteim alapján készült rövid betekintés
38 dimenzióban a valódi párbeszéd137 lehetősége, ami ezeket a kérdéseket tisztázza a kapcsolatban részt vevők közt. Az interakció, a kölcsönhatások dimenziójában a lojalitás abban a viselkedési mintákban nyilvánul meg ahogyan ezt a kapcsolatban részt vevők megélik, ahogy erről kommunikálnak. Minél jobban alkalmazkodik valaki a csoporthoz annál lojálisabb lesz a csoporttal szemben és fordítva. Az etikai dimenzióban arra keressük a választ, hogy mi az érzelmek és a viselkedés motivációja. A lojalitás más térben, időben témában változik, a lojalitás egyfajta válaszadás annak alapján ami valaki kárára, róvására igazságos vagy sem. A horizontális lojalitások felbonthatóak, a vertikális lojalitással ellentétben, ahol nagy szerepe van arra nézve hogy kinek milyen érdeme van ebben a kapcsolatban. A lojalitás lehet egyensúlyos kapcsolat, de ez három személy között van. A lojalitás főnévként összetartozást jelent és nem a döntés melletti elhatározást. A lojálisnak lenni viszont már a döntés felvállalását jelenti, amikor feltehetőek a kérdések: mi az igazságos köztem és a másik ember között és mi a méltányos a jövőre nézve. A lojalitás nem érzést, de elsősorban kötődést jelöl. A függőleges lojalitásnak nagyobb a szerepe, partnert választani a szülőkkel szemben nehéz dolog. A lelkiismeret az etikai kapcsolatok begyakorlása révén jön létre aminek fontos szerepe van a lojalitással szembeni viszonyulásnak is. Kölcsönösség nélkül az ember nem létezhet. Etikai dillema: a jogos ígény, amiről le kell mondani ha nem akarsz igazságtalanságot létrehozni. Az elismerés egy olyan segítség ami az etikai dilemmát konstruktívan oldja fel. Az igazságtalanság megtorlásának az esélye a megbocsátás, bár nem teljesen ugyanaz mégis ugyanannak az etikai érzékenységnek a területén van. A kontextuális lelkigondozói megközelítés a megbocsátás helyett az exonoráció138 fogalmát használja , mint jobban érthető fogalmat. „ Lemondani a számla kiegyenlítéséről úgy lehet, ha az ember meggyászolja azt amit végleg elveszített és eltemeti. Embereken csak akkor tudunk segíteni ha tiszteletben tartjuk lojalitásukat. A kiengesztelődés feloldja a destruktív jogosultságot. Akkor vagyok képes a másikkal találkozni ha az a belsőm része. A másik ember alany maradhat de ha a távolság eltűnik és helyet kap bennem akor jön létre egy érintettség köztem és közte, ami megakadályoz abban, hogy közömbös legyek irányába. Ki van rajtam kívül és ki van bennem ? – ennek a megállapításnak komoly etikai következményei vannak. Az adok hogy adj (do ut des) helyett adok, mert kaptam (do qui nihil datum est ) személet a meghatározó, illetve nem tudok mást adni csak azt ami nekem is adatott.” 139 Az adás és elfogadás, a bizalom valamint a hűség mérlegképénel arra a tapasztalatra is juthatunk, hogy van amikor onnan kapunk ahova semmit sem adtunk és ahova adtunk, onnan semmit sem kapunk vissza. 1.5.6 Reflexió A hűség Dávid Ferenc teológiai fogalomhasználatában úgy jelenik meg a hűség, mint az egy Isten iránti elkötelezettség kizárólagos kötődési forma, tehát egy sajátos kapcsolat a 137A lelkigondozói párbeszédnek három aspektusát jelöli meg Böszörményi : a polarizáció , a szimmetria-asszimetria témaköre valamint a mindent magába foglaló többoldalúság. Lásd a 86-87 oldalalakon a Kapcsolatok c könyvben 138 Itt: mentesítés. 139Dr.Kiss Jenő Holland-Magyar kontextuális lelkigondozói képzésen való előadása után készült jegyzet
39 teremtett és a Teremtő között, ahol az istenséghez való hűség adja meg az üdvösséget. A trinitárius teológiai gondolkodásban a hűség a triadikus szerkezeti formához áll közelebb, ahol a Teremtő és a teremtett kapcsolatában , az egy lényegű és három személyű istenség fele közeledik a bűnben fogant , ahol a megváltói kereszthalál áldozatának hithűsége az üdvösség előfeltétele. A két teológiai szemléletben van a közös a hűség szemléletét illetően: Isten hűségéhez nem fér kétség amely, mind a teremtett világ mind a teremtményei fele erős kapcsolati valóságban és megtapasztalható áldásban van jelen. A A hűség fogalma mind a hit, mind a különböző pszichológiai iskolák szemlélete felől eltérő lehet, de mindenképpen konszenzus az a tény, hogy ez a fogalom egy bizalmi kapcsolati kötődést jelent emberek között vagy az ember és istenség kapcsolatában . Ezzel a kontextuális szemlélettel hozz újat akár a teológiai gondolkodásban, akár a különböző lélektani iskolák számára, akár a lelkigondozás gyakorlatában. A kontextuális szemlélet ugyanakkor egy olyanb teológiai megalapozásra ösztönöz, ahol nem a "kirekesztéssel" hanem a relacionális "én" heteronóm identitásával kínál gazdag lehetőséget a párbeszédre és a találkozásra. 1.6.0
A türelem - ismerkedés a fogalommal 140
A türelem „gyanús” és „kétes141” fogalom, amit helytelen értelmezéssel az erőszak stratégiájaként is használható, vagyis a külső vagy belső forradalmak esetében negatívan moralizáljon és a szükségszerű változások ellen is fellépjen. Ezek a szükségszerű változások azok amelyek a forradalmi változást hozhatnak létre. Levinas a „forradalmat összekapcsolja a türelemmel és saját magunk által okozott erőszak miatti szenvedéssel. 142” A türelem jelentésénél érdemes számba venni azt amiként ez görög mitológiában, filozófiában, a Szentírásban miként van jelen és egyes gondolkodók szóhasználatukban .A türelem, mint „polutlas143” Odüsszeusz144 sokat tűrő 145 bíróképességére utal , mint aki sok nyomorúságot kiáll a hazafelé vezető úton. A türőképességének a jutalmát végül is nem találja meg a földi létben viszont a türelem felemelte a félistenek sorába.A „hüpoméné” Platón szóhasználatában belső álhatatosságra, kitartásra utal. A hüpoméné szó utalhat a görög mitológiai alak Hüpnösz146, az álom és alvás szárnyas istenére, aki Thanatosszal a halál istenével ikertestvér. Hüpnosz „ a Léthé vizébe mártott gallyal altatta el az embereket (nevéből ered számos nyelv “hipnotizálni” szava).147” Vagyis ennek a türelemnke a 140Az ismerkedés alapja A harmadik... című könyvben A türelemről bizakodással című tanulmány 141A harmadik.. c könyv megnevezésében, itt viszont nem negatív mínősítésként használja a a kétes és gyanús fogalmakat. 142Lásd A harmadik .. c könyv 211 oldalát 143http://forum.index.hu/Search/showArticleResult? topic_id=9090023&aq_ext=1&aq_text=polutlas ( 2013 június 28) 144 Lásd például a http://hu.wikipedia.org/wiki/Od%C3%BCsszeia ( 2013 június 28) linket 145 Lásd a történet tartalamát itt:http://users.atw.hu/munduslatinus/Eposzok/odusszeiatart.pdf ( 2013 június 30) 146 Lásd Hüpnosz görög istenségről a tájékoztatót a következő linken http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BCpnosz ( 2013 június 30 ) 147Lásd : http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9th%C3%A9 ( 2013 június 30 )
40 megszerzéséhez szükség van “vízbe mártott gallyra” és Hüpnoszra. Vagyis a türelem ebben a vonatkozásban - lehetőség a megtisztulásra is. Platón Állam című művében szintén megjelenik a Léthé lapálya, ahova hosszú györtelmes vándorlás után a Amelész (Gondtalan) folyóhoz érkezetteknek inniuk kellett, viszont aki többet ivott a kelleténél az mindent elfelejtett. Vagyis a türelem vizéből való szomjuság oltáshoz is szükség van a mértékletességre. A türelemnek is vannak, határai.148, ellenkező esetben káros is lehet. Szintén Platón türelemre vonatkozó fogalmánál jelenik meg a „patientia 149” ami lassúsággal, vagy „perseverentia150” kitartással van összefüggésben. Platón a türelem fogalmának megközelítéséhez barlang- példázatából 151 is meggyőződhetünk , amikor a mások segítéséhez elengedhetelen feltételként határoz meg, amire csak a filozófusok képesek. Ilyen értelemben a türelem a filozófusok kiváltsága, hogy ennek birtokában a sötétségben élőket a fényre vezessék. Cicero 152 - a nagy szónok - az „apatheiat 153” az érzelmek, szenvedélyek visszatartására vonatkoztatja, ami „ataraxiat154” lelki nyugalmat 148Ez egyben egy dolgozat címe is amelyet Dr. Erdő János írt és ami megtalálható a következő linken : http://hu.scribd.com/doc/29528383/Dr-Erd%C5%91-Janos-ATURELEM-ES-HATARAI . ( 2013 június 30 ) Erre a tanulmányra még visszatérünk . 149Lásd pld a következő linket :http://thor.hu/?latinma_mn_patientia_szotar , ( 2013 június 28 ) de érdemes megfigyelni a következő linken is a képet amint a patientiat szemlélteti http://t0.gstatic.com/images? q=tbn:ANd9GcT8CIaLlTRVSI_pcLn7h82lP6j8VwDJ4J4yDre7G70urgdtADsR ( 2013 június 28 ) 150 Persevero – valami mellett álhatatosan megmarad, kitart, köti magát valamihez, folytat, tovább hadakozik forrás: Latin Magyar kéziszótár Györkösy Alajos, Akadémiai Kiadó Bpest 151http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=sPzJBfHkpZY ( 2013 június 28 ) lásd a videón ezen a linken vagy ennek a leírását a következő linken: http://hu.wikipedia.org/wiki/Barlanghasonlat ( 2013 június 29 ) 152http://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Tullius_Cicero ( 2013 június 29 ) 153“ Ez a szenvedélymentesség, az apatheia elve. ... A többi forrásunk, például Galenus, Cicero és rengeteg Arisztotelész-kommentátor azonban – részben a fent ..... “ lásd a következő linket http://hu.wikipedia.org/wiki/Sztoikus_filoz%C3%B3fia ( 2013 július 2) ugyanakkor Cicero az ékesszólás nagy mester a szenvedélyt igen fontos szónoki “fogásnak” állapítja meg. Lásd erről a következőket : “Cicero a szónok feladatainak különböző stílusokat feleltet meg, a heves érzelmek felkeltését, a patetikus beszédet mint az elsősorban az érvelésre támaszkodó, dísztelen bizonyító beszéddel szemben álló nagy stílust jellemzi: „Az ékesszóló szónok tehát (...) az lesz, aki a fórumon s a közügyeket illető kérdésekben meggyőzően, fület gyönyörködtetően, megindítóan beszél. A meggyőzés alapvető feltétele a szónoklatnak; a gyönyörködtetés kellemes; a lelkek megindítása maga a győzelem. Ez valamennyi közül a legtöbbet tehet az ügy sikerre vitelében. Csakhogy ahányféle a szónok feladata, annyiféle a stílus is: egyszerű a bizonyításban, mérsékelt a gyönyörködtetésben, magával sodró erejű a lelkek megindításában.”[93] “ Forrás : http://szelence.com/tan/laczhazi_szenved.html . ( 2013 július 2 ) Lásd még a következő linket is az apathai értelmezésekor : http://dictionary.reference.com/browse/apatheia ( 2013 július 2 ) 154 Az ataraxia az optimális állapot az élvezetek elviselésére. Forrás: http://ancienthistory.about.com/cs/greecehellas1/g/ataraxia.htm . ( 2013 július 3 ) Az ataraxia a lélek nyugalmát jelenti. Forrás : http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php? option=com_tanelem&id_tanelem=440&tip=0. ( 2013 július 2 ) Az ataraxia Epikurosz filozófus az ataraxiát az intellektuális gyönyör állapotának nevezi . Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Epikurosz ( 2013 július 3 )
41 eredeményez. Ezeket a fogalmakat előtte már Epikureus155 is használta más megvilágításban. Cicero szónoklataiban szenvedélyeket, érzelmeket visz be - ezt tanítja mint a szónoklat egyik legfontosabb kellékét. Ezek után feltehető talán a kérdés, hogy Cicero ő maga ennek ellére sztoikus 156 lett volna ? Izgalmas szellemi kaland szintén annak követése, amint Cicero és az epikureusok a fogalmakat más összefüggéskben használják.157 az az istenek természetéről szóló vitáikban. A Ószövetségben az „erek afraim” – a hosszútűrő embernek a megnevezése. A „hüpoméné158” kitartást jelöl az Újszövetségben és a „makrothumiá 159” az Isten türelmére vonatkozik : „... a hívő ember kitartásának alapja Isten hűségében van... 160”A Szentírás tehát különbséget tesz az emberi és az isteni türelem között., de nem a jelzős szerkezet hanem a birtokviszony összefüggéseiben. A türelem, a helyes vallásos viszonyulási formája. A “toleration161” a mások vallásos cselekedetei és meggyőződései iránti tiszteletet, illetve az emberi jogok egyéni és közösségi meggyőződéseinek a tiszteletét jelöli és 162 a nehézségek és fájdalmak elviselésének a képességét illetve valaminek az elviselését vagy163 az emberi test különböző szerekkel szembeni elviselését, ellenállását illetve164 az eltérő érzések és viselkedésekkel szembeni szimpátia illetve elfogadás. A sor ezzel itt még nem zárul le165 és a szenvedéssel valaminek az
155Lásd http://hu.wikipedia.org/wiki/Epikurosz ( 2013 július 3 ) és EPIKUROSZ maga is olyan sztoikus volt, mint Zénón Szép kertet vásárolt, s azt maga művelte Itt rendezte be iskoláját Szépen és kellemesen élt tanítványaival Séta és munka közben tanított Kedves, és szívélyes volt mindenkihez. Szerinte: nincs nemesebb dolog a világon, mint a filozófia szolgálatában állni. Az apátia lehetetlen, s a gyönyör az egyetlen elgondolható és jogos célja az életnek. NE a szokott értelemben vett gyönyört keressük, hanem az „ataraxiát” – a nyugalmat, a lelki egyensúlyt, a lélek pihenését. Forrás: http://www.antiskola.eu/beszamolo_beszamolok_puskak/index.php? page=show_detail&id=25177 ( 2013 július 7 ) 156 Lásd: http://www.kislexikon.hu/sztoicizmus_a.html ( 2013 július 7 ) 157 http://www.academia.edu/1203139/Cicero_and_the_Epicurean_theology_in_Hungari an_ ( 2013 július 7 ) 158 ὑπομονὴν - Kol 1,11 - állhatosság 159 Μακροθύμησον – légy türelmes hozzám Mt 18,26 160 Lásd A harmadik … c könyv 215 oldalát 161 http://www.thefreedictionary.com/toleration ( 2013 július 12 )alapján 162 http://www.merriam-webster.com/dictionary/tolerance?show=0&t=1361775098 ( 2013 július 12 ) alapján 163 http://www.learnersdictionary.com/search/tolerance ( 2013 július 12 ) alapján 164 http://www.wordcentral.com/cgi-bin/student? book=Student&va=tolerance( 2013 július 12 ) alapján 165 http://plato.stanford.edu/entries/toleration/ ( 2013 július 12 )
42 eltűrésével kerül kapcsolatba166 amint ezt a román türelemere vonatkozó “răbdare 167 szava birkatürelmmel jelöl. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárban 168 a türelem fogalmáig az online változatban még nem jutott el. A türelem a nehézségek másokért való elhordozása .169 1.6.1 A türelem és a hűség – különböző felmérések alapján Az elkövetkezőben az V-VII és IX-XII .es diákok körében készített felmérést ismertetem. A félmérés célja a hűség és türelem fogalmi értésének, értelmezésének a vizsgálata ami a következőképpen készült: körben ültünk ( mint minden vallás órán ) és erről a témáról beszélgettünk:hűség és türelem. A témát én hoztam fel , mint aki kíváncsi arrra hogy a diákok e két fogalomról mit értenek, mit jelent számukra. A cél nem a vita kezdeményezése vagy az eltérő álláspontok közötti moderás volt sem e foglamak tanítása, hanem a személyes vélemények meghallgatása volt. Az órán jegyzeteltem, de nem készítettem hangfelvételt a beszélgetésről, hogy a beszélgetés bizalmi légköre megmaradjon. A beszélgetés végén összegeztük átismételtük önmagunk számára is hogy, ki mit mondott , hogy értette és így könnyebb volt nekem is összevetnem a jegyezeteimben lejegyzettek az elmondottakat. A beszélgetés végén feljegyeztem az elhangzottakat emlékezet után és az alábbiakban ez olvasható. 1.6.2 Szóbeli felmérés eredménye a IX-XII.-es diákok körében
A hűség és a türelem témájáról beszélgettünk a IX-XII.es unitárius és katolikus diákokkal, a nyárádszeredai középiskolában – elméleti és szakiskolai osztályokban tartott vallás órán. 1) A hűség feltéttele a türelem és a türelem feltétele a hűség. 2) A türelem szükségszerű dolog, a hűségnek fokozatai lehetnek , melyet a hűségben eltöltött idő sorol szintekre ( van egy napos és van életre szóló hűség pld) 3) A hűséghez és a türelemhez bizalom szükséges, bizalom nélkül nincs egyik sem, mindkettő alapja tehát a bizalom. 4) 5) 7) 8)
A türelemhez megértés szükséges. A türelemhez várakozni tudás szükséges. A türelem az a várakozás ami hosszú távon eredményre vezet. A hűség és a türelem alapja a szeretet, csak ahhoz tudunk hűségesek vagy türelemesek maradni , amit vagy akit szeretünk.
166 A latin tolerans, -antis, melléknév (toleranter, tolero) elviselhető, eltűrő, elszenvedő, türelmes Györkösy Alajos Latin-Magyar kéziszótára , Akadémiai Kiadó Budapest,196o alapján. 167 http://www.szotar.ro/?szotar=huro ( 2013 július 12 ) alapján 168 http://mek.oszk.hu/cgi-bin/kerestalal.cgi , ( 2013 július 12 ) lásd még http://mek.oszk.hu/08300/08370/pdf/emszt_12.htm( 2013 július 12 ) 169 Lásd A harmadik... c könyv 216 oldalát
43 1o ) A hűség egy rossz dolog, a türelem is egy rossz dolog, csak akkor jó ha természetes.
1.6.3 Szóbeli felmérés eredménye az V-VIII.-os diákok körében 1) A türelem várakozás és ez kétféle. Van olyan várakozás ami csak kivárás, hogy eg bizonyos idő elteljen, mert a beteljesedés biztos . Például várakozom amikor édesanyám készíti az ebédet a türelmesen kivárom és tudom egyszer csak nekifogunk enni. Ez a türelem a biztos tudás is , csak várni kell hogy teljes az idő és bekövetkezik amit várunk. A másik türelem az a várakozás amiről nem tudjuk hogy bekövetkezik-e , e ennek ellére reménykedve türelmesen várjuk, mintegy előhívjuk hogy megtörténjen, mert ha türelmetlenek lennénk akkor elijesztenénk azt amire csak türelmesen várhatunk. Ilyen például a horgászás, ide is türelem kell, de nem tudhatom hogy fogok-e valamit, viszont ha türelemetlenül mozgatom a halászbotot ide-oda, akkor biztos hogy nem kapja be a hal a csalit. Ez is egy türelem, de nem tudom olyan biztosan hogy mi lesz az erdmény mint például az első esetében. 2) A türelem olyan amit jutalamaznak, vagy büntetnek. Ha például leírom türelmesen a házi feladatot akkor kapok plusz pontot, ha nem akkor pedig negatív pontot kapok. 3) A türelem az ami nincs édesapának és édesanyának amikor le kell feküdni és én még később szeretnék lefeküdni. Ilyenkor nekem türelmesnek kell lennem és le kell feküdnöm, mert a türelem ha elfogy akkor azt nem szereti senki sem. 4) A hűség az hogy szetetjük szülőföldünket és szeretjük az anyanyelvünket. 5) Ha én például hűséges vagyok anyuhoz akkor neki fogadok szót, ha apuhoz akkor pedig neki. Aki hűséges az szót fogad annak akive szemben hűséges. 6) Hűséges hozzám a testvérem mert nem mondja el a titkaimat amit rá bízom. Ha hűséges vagyok a testvéremhez akkor elmondom a titkaim mert tudom hogy megbíhatok benne és ő is bennem. A hűség a titkok elmondása és megtartása. 1.6.4 Vélemény-kutatás a világhálón ( A világháló (és mobiltelefon) tényével elöszőr 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok Missouri állam Saint Louis nevű városában találkoztam. Akkor egy jól kéreső ügyvéd lop topján világhálós portálokat a Szegedi József Attila Tudományegyetem honlapját és a Párizsi Sorboune oldalakat találtuk csak meg. Email lehetőségről még nem hallottam akkor. 1998-ban a Nyárád menti Szentháromáság nevű faluban havi 2o dollár bérlet ellenében már emaileztem. A romániai blogok elindulását Gáspárik Attila és Czika Timahér szerzőktől tanultam , majd Nyárádi Károly marosvásárhelyi bloggerrel kerültem személyes ismerettségbe a Transidex fórum ateizmus vitája kapcsán. Kíváncsi voltam, hogy 2013.-ban a világhálós kommunikáció az általam ismert formában miként jelen meg azon válaszokban, amelyeket az alábbiakban közök és majd igyekszem rendszerezni az általam megismert kontextuális lelkigondozás szempontjai alapján. A felszólításban
44 igyekeztem tárgyszerű lenni és szándékosan nem foglamaztam „provokatívan” a több hozzászólás reményében. Ezt szóvá is tette eyg megjegyző a facebookon és azt javasolta hogy fogalmazzam át a felszólítást oly képpen hogy jobban felkeltsem vele a figyelmet és akár vitát is gerjesszek de mivel két kényes témáról van szó, nem remélhetem hogy sok hozzászólás érkezzen.) Kérés megfogalmazása: „Kedves barátaim! A kontextuális lelkigondozásról írt dolgozatomban a hűségről és a türelemről készítek dolgozatot, melyhez kérem a megtisztelő hozzászólásokat. Kérem tiszteljen meg azzal, hogy a hozzászólásában megossza velem véleményét. Előre is köszönettel a ráfordított időért és gondolatainak a megosztásáért. Ez nem egy kérdőíves felmérés hanem vélemény-gyűjtés hogy Önök mit gondolnak e két fogalomról, amit hűségnek (lojalitás) és türelemnek (polutlas, hipoméné, patientia, perseverentia, apatheia, ataraxia, erek afraim, makrotumia, toleration .. a sor még bővíthető) nevezünk. Köszönettel, nagyrabecsüléssel, atyafiságos üdvözlettel, Sándor Szilárd” A beérkezett hozzászólások az „unitpap”170 társalgási listáról ( azok részéről akik személyes ismerettségben vagy virtuális kapcsolatban vannak velem). Álljon itt néhány idézet azon válaszadók részéről akik nem kérték nevük feltüntetését: “Hűség: kitartás valaki mellett, aki mellett valamikor elkötelezted magad. Kitartasz akkor is, ha nemcsak hogy előnyöd nem származik belőle, hanem áldozatot is követel az tőled. Ha a hűség többé-kevésbé kölcsönös, akkor persze észre sem veszed, hogy áldozatot hozol. Az elvekhez való “hűséget” én inkább következetességnek nevezném. Türelem: kitartás egy állapotban, a véleményváltoztatás, a beavatkozás késleltetése az elvárásodtól eltérőhelyzet nyugodt elviselése a majdani jóra fordulás reményében. Gyorsan leírtam mit gondolok, azután elkezdtem gondolkodni rajta. De minél tovább gondolkodom, annál lesújtóbb az eredmény, úgyhogy itt befejezem. :-)” “hűség - állhatatosság a meggyőződéssel vallott elvekben és értékekben; kitartás a barátságokban, a családban; odaadás a párkapcsolatban; türelem - 1. bizonyosság, abban, hogy a történések egy isteni rend szerint zajlanak; 2. megnyugvás abban, ahogyan teszek-veszek a hétköznapokban; 3. az embertárs iránti tiszteletem jele; 4. a váratlan, nem kívánt helyzeteken való bölcs felülemelkedés lehetősége.” “a „hűség” nem absztrakt erény, mindig tárgya, célja van. Én 1945-re gondoltam, amikor a hiábavaló, értelmetlen „kitartás” parancsát, a hazafias hűség megszegését fegyházzal, kivégzéssel jutalmazták. A nemzet érdeke akkor is más politikát követelt volna, életek, legnagyobb kincsünk mentését. Érdekünk ma is az: embereket menteni. Hogy ne adják fel anyanyelvüket, ne szökjenek el mosogatni Londonba, szeressék egymást, az ősi földet. És ebben bizony sokat tehet a lelkigondozás.” “Talán sikerült túljutni a félreértéseken... Teljesen egyetértek. A hűség népi-nemzeti érdeket figyelembe vevő értelmezése, de csak ez -ahogy korábban is írtam-elméletben ki is zárná a különböző irányú eltéréseket. A tényeket vizsgálva a Kárpát-medencére ez nem teljesen jellemző, történetileg sem. Ezt lehet így-úgy értelmezni, attól még tény marad. Ha ez az önszabályozás nem vagy kevésbé működik, 170 https://groups.yahoo.com/neo/groups/unitpap/info ( 2014 március 28.án )
45 akkor valóban kapcsolódik a nagypolitika a lelkigondozáshoz. Sőt, szét sem választható sajnos...még egy tanulmányban sem. De negatív értelemben, ami persze ma (már) általános síkon vizsgálva egyáltalán nem magyar v. kelet-közép-európai “specialitás”. Bár a Kárpát-medencének vannak karakteres jellemzői természetesen ebben is. Pedig épp fordítva lehetne a kettő igazán működőképes. A nagypolitika által “képzett” lelkigondozási extra feladat viszont szerintem meghaladja az egyházak lehetőségeit és teljesítőképességét általában is, nem csak szűkebb környezetünkben. Ezzel csak a feladat nagyságára utalok... Ettől függetlenül menteni kell, amit lehet. A helyzet ebből adódóan országonként teljesen eltérő (most két országra vonatkozóan értem), de mindkét konkrét esetben óriási feladatot jelent egy-finoman fogalmazvakevésbé támogató európai környezetben. Tehát szerintem a Szilárd által felvetett nagyon jó kérdés vizsgálata az én értelmezésemben ezt sem kerülheti meg, és a szélesebb kitekintés igénye nem csökkenti a helyi szintű, szűkebb értelemben vett hatékony megoldások keresését és főleg ezek hatékony gyakorlati megvalósítását. “ “A magyar és nyugat-európai párhuzam hasonlóságai és ellentétei nyilván történeti tények (hatásának) összehasonlításán alapulhatnak(nának) a mában és a múltban. Amit oldalakon lehetne részletezni máshol, mintsem itt, 1867-1921-45-56 távlatában. Közép-Európa karakteres jellemzői az itt felsorolt négy szám közül háromhoz biztosan kötődnek. Hogy nagyon finoman fogalmazzak, térségünk, Közép-Európa részben megörökölte ezt, a volt homogén nemzetállamok Nyugat-Európája újabban szembesült (ha szembesült?)csak részben más típusú, de nem kevésbé veszélyes társadalom/nemzet-amortizáló kihívásokkal. Németország feltehetően kivétel, elsősorban történetileg, a mában nem tudom. A történeti tények/események hatását direkt v. áttételesen v. utólagosan rendkívül nehéz felmérni, nem tudom volt-e szakavatott próbálkoz ás erre? Vagyis, hogy szakmámnál maradjak ez sajnos nem kémia vagy biológia... A történeti fejlődés különbségei kevésbé vitatható tények, az abból levont “általános” következtetések bizonyos fokig szubjektívek voltak és maradnak. Az egyházak szerepvállalásának alulméretezett vagy túlméretezett voltát talán valóban fel lehetne mérni materiálisan????? HA JÓL ÉRTEM ERRE IS GONDOLSZ? Nem tudom, de nem hiszem. Ez rendkívül bonyolult. Bizonyos értelemben beszűkült a hatókör, ami teljesítőképességi korlátot jelent. Amit írtam a teljesítőképességről, az állami feladatok “teljes” átvállalására vonatkozott elsősorban. De speciális helyzetekben nem is teljesen tudatosan felvállalt speciális feladatok lehetnek. Ezt csak egy dolog támaszja alá: a materiális dolgokhoz pénz kell, a lélek dolgaihoz egyáltalán nem vagy kevesebb... EZ TALÁN VÉGSZÓNAK IS JÓ” „Fogadd szeretettel néhány nagyon szerény és már 10.000 év óta mindenki által ismert “ Nincs új a Nap alatt” ) gondolataimat, Levente. Véleményem szerint a hűség = az állhatatossággal. Ragaszkodni valamihez. Hát ez megvan, mert rengeteg dologhoz ragaszkodunk . + és - dolgokhoz. Valahogy úgy alakult, hogy a hűség azonban + dologhoz való ragaszkodást jelöl. Mindahoz , ami un. megtartó érték. Vagyis, olyan értékhez való rendületlen ragaszkodást, ami által a közzösség szemében + példa tudsz lenni. Klasszikus példa: házastársi fogadalmi eskühöz . (De minden fogadalmi eskü ide
46 tartozik.) Ha ehhez hűséges vagy,akkor a kapcsolatodat így éled meg és a nagyközösség előtt példaértékü, vagyis követendő mintát mútatsz. Mert kérlek alásan a közösség erősödését eredményezi magatartásod. A hűség tehát a közösség erősödését szolgálja. De, ha hűséges vagy: személyes elveidhez, akkor is a közösségszolgálat, illetve a közösséghasznuság dönti el, hogy : hűséges vagy, vagy hülyre makacs. Ha negativ dolgokhoz ragaszkodsz rendületlen állhatatosággal, akkor erre úgy gondolom, hogy soha nem szokták azt mondani, hogy: hűséges az elveihez. Hanem: fafejű makacs. Pld. ha valaki betegségének tünetei, és a környezete figyelmeztetése dacára is tovább cigarettázik akkor az fafejü makacs, jóllehet, ő azt mondja mindig, hogy: “ a füstölt hús tovább tart”,tehát ez az elve. De magatartásával veszélybe sodorja életét, ami azt jelenti, hogy: 1. nem értékeli saját életét, 2. felelőtlen- amennyiben nős - elsősorban kis közössége ( családja iránt), de nagy közösségei, mint munkahelyi, barátai, nemzeti, stb közösségei iránt is. Mert ezekben a közösségekben ő fontos. Számítanak rá. Mert itt is szerepe van. Aki makacs az = önző, (ha jobban tetszik :egoista), mert csak saját maga kívánsága, pillanatnyi élvezete, kellemes állapota, anyagi érdeke, előny ( mondj, amit akarsz) a legfontosabb. Tehát a makacs: nem gondol a távlati következményekre. A hűség mindig távlati következmények figyelembevételével születik meg. ( említettem a fogadalomtétel szövegeket). A hűséget, gondolom, hogy mindig az IDŐ méri meg. Idővel lesz világos, hogy egy magatartás a hűség jegyében, vagy puszta makacsságból történt meg. Gondolok itt pld. Oszlopos Simonra. 40 évig ült ( makacsul?) egy oszlop tetején a sivatagban távol a közösségtől , egymagában. Bizonyára furcsa szerzet(es) lehetett, mert Jézus is 40 nap után visszatért az emberek közé. De ma Oszlopos Simonnal kapcsolatosan megemlítjük, hogy tudunk arról, hogy a sivatagba kimentek hozzá az emberek tanácsot kérni. Na, akkor ő hűséges volt elveihez 40 éven át. Már csak azért is, mert fontosnak kellet tartsák , mert etették. De gondolok Edisonra, akinek többszáz kisérlete volt, pld. a villanyégőre vonatkozóan. Bizonyára röhögtek rajta a 100. sikertelen kisérlete után, és gondolták, hogy ? makacs megszálott. Ma azonban azt mondjúk, hogy : Edison kitartó volt, vagyis hűséges volt elvéhez, mely szerint: a világítás energiahordozóval, végül is elektromos árammal megoldható. A hűség: úgy gonolom, hogy soha nem egyszemélyes. Edison fényében úszik a világ. Oszlopos Simon hite Istenhez, egyházhoz való ragaszkodásra biztat a legnehezebb körülmények között is. Mindig a közösségre mútat . A közösség ígénye dönti el, hogy egy magatartás: a hűség jegyében történik, vagy ellenkezőleg: csak fafejü makacsság. Gondolom, hogy úgyanez a helyzet a: szülőfőldhöz való hűség esetében is. A szölőföld a közösségg tulajdona. Ennek megörzése távlatilag is biztonságot jelent a közösségenk. Ha pillanatnyilag puszta makacsságnak is tűnik most a szülőfőldhöz való un. görcsös ragaszkodás ( a nehéz megélhetés miatt, és ezért a hűségeseken sokszor a “világ” röhög), de ez távlatilag, éppen a közösség érdekéért: hűség, és nem oktalan makacsság. A hűség: úgy gondolom, hogy egy értelmes magatartás. Értelmes,az ami: közhasznu. Gondolok Jézusra: hűséges volt elveihez. Pedig un. eretnek vándorpróféta volt. Gondolom, hogy a farizeusok szerint: makacs felforgató. Ma senki keresztény nem gondol erre. Sőt Jézus az Istenhez való hűség példaképe. Mert egy nagy közöséég számára volt ez utólag hasznos: kereszténység . Természetesen jöhetünk a prófétákkal is, akik az akkori világi hatalom szemében pusztán makacs vallásosak, megszálottak voltak. A makaccság: értelmetlen. Haszontalan , vagy éppen káros, esetleg romboló közhasznosság tekintetében. stb. stb. stb.”
47
1.6.5 Világhálós felmérések kiértékelése A kiértékelés a fogalmak iránti érdeklődés szempontjából – a világhálós felhívás alapján a kérés szövegének a kommunikációs szempontú megvizsgálása, valamint a beérkezett válaszok alapján készül el. Más társalgásli listákról nem érkeztek válaszok ( a segítők 171, a semper reformandi172 listákra küldtem el ugyanezt közleményt ) a facebookos 173 közzététel alatt sem érkeztek hozzászólások. Egy válasz még érkezett a hét alatt az unitpapos társalgási listára, ahol konkrét esetet kérnek hogy annak kapcsán fejtsék ki a véleményt a hűségről és a türelemről. Erre a válaszom az volt, hogy várom a hozzászóló részéről az esetet ami alapján megközelíti e két fogalmat, de időközben lejárt a felmérés ideje és történet ( eset) nem érkezett, hozzászóló részéről. A fogalmak iránti érdeklődés és a világhálós felhívó szöveg alapján megállapítható: Valószínű hogy a „kedves barátaim” utáni önöző forma nem bírt motiváló erővel arra, hogy válaszra késztesse a társalgási lista olvasóját. Aki számára nem barátként ismerős a nevem, az nem is olvassa barátként, viszont amennyiben így lenne akkor sem valószínű hogy felvállalja a hozzzászólását még név nélküli megjegyzésként sem. Ez még nem zárja ki azt hogy a türelem és hűség fogalmak ne érdekelnék. A világhálós társalgási listákról szerzett tapasztalataim arról győztek meg hogy ezek inkább az egyoldalú kommunikáció eszközei, de sem érdembeli vitát sem, de még megközelítő pontosságú felmérésekre sem alkalmas. A felhívás amennyiben nem provokatív kevés esély van arra, hogy hozzászólások érkezzenek. Ha talán kérdések formájában, vagy teszt szerű felmérést tettem volna közzé bizonyosan több eredményre jutott volna a közvélemény-kutatás. A felmérés most nem ezt kívánta megcélozni, hanem azt kívánta megközelíteni, hogy egy „száraz” közlemény alapján érkeznek-e és amennyiben igen , akkor milyen hozzászólások érkeznek. A hozzászólások alapján igyekeztem a vitát kizárni és nem moderálni a különböző vélemények között, hanem a külön-külön vélemények érdekeltek. A beérkezett válaszok alapján a hűség és a türelem összegzése: Hűség – áldozatot követel, következetesség , kitartás, odaadás, álhatatotsság, nem absztakt erény, mindig tárgya és célja van, nép-nemzeti értékek vizsgálat alapján eltérő is lehet, az egyház és a lelkigondozás iránti hűség megélésekor, szolgálatakor pénz kell, jó tehát materiálisan is felmérni az alul vagy túlméretezett szolgálatokat e tekintetben, az idő méri meg, nem egyszemélyes, általában pozitív előjelű mert ha negatív akkor nem hűségnek hanem makacsságnak nevezzük, az elvek és a kutatás melleti kitartás hűség meghozza az eredményt egy közösség vagy akár az emberiség számára is, vagyis értelmes közhasznú magatartás. Türelem - kitartás egy állapotban, a véleményváltoztatás, a beavatkozás késleltetése az elvárásodtól eltérőhelyzet nyugodt elviselése a majdani jóra fordulás reményében, 1. bizonyosság, abban, hogy a történések egy isteni rend szerint zajlanak; 2. megnyugvás abban, ahogyan teszek-veszek a hétköznapokban; 3. az embertárs iránti
171 https://groups.yahoo.com/neo/groups/segito/info ( 2014 március 28.án) 172 https://groups.yahoo.com/neo/groups/semper_ref/conversations/messages ( 2014 március 28.án) 173 https://hu-hu.facebook.com/pages/Kontextu%C3%A1lis-lelkigondoz %C3%A1s/481061171924506 ( 2014 március 28.án)
48 tiszteletem jele; 4. a váratlan, nem kívánt helyzeteken való bölcs felülemelkedés lehetősége.” 1.7.0
A türelem és hűség "hatalmában"
Az ember kapcsolati lény. Kapcsolatait meghatározza az a hűség ami összeköti létét szüleivel és az hűség ahogyan társaival szemben viszonyul. Csak azokkal az emberekkel tudunk kapcsolatba kerülni akik hatással vannak ránk, akik megszólítanak oly módon, hogy erre mi választ is adunk vagy fordítva. A türelem a saját tulajdonunkban lévő időnek a birtoklása oly módon, amiből másoknak is önzetlenül adni tudunk. Amennyiben a hűség az emberi kapcsolatokban a „kötelék”, annyiban a türelem e kötelék anyagának a frisseségére, tisztaságára, karbantartására nyújt lehetőséget. Nemcsak önmagával és társával szembesül az ember, de azzal a kapcsolattal is ami kettőjük közt mint összekötő valóság, mint „anyag” létezik. Ennek a „kapcsolati anyagnak” az erejét adhatja az a mindkét fél számára értékes lehetőség, ami nemcsak az egymás iránti türelmet, hanem a helyzetükben és a hozzuk kapcsolódó vagy velük kapcsolatos sok összefüggést is jelenti.A türelem közel áll az olyan fogalmakoz mint például a megbocsátás , a megbízhatóság, a konstruktív jogosultság vagy a találkozás. Más szóval a megbocsátás és türelem egymást kölcsönösen kiegészítik és feltételezik is.Türelem nélkül nincs megbocsátás és megbocsátás nélkül nincs türelem. Ez egy esetben sem célként hanem következményként jelenhetik meg. A megbízhatóság két ember kölcsönös együttműködése ami szintén türelmet feltételez vagy ígényel. A konstruktív jogosultság pedig türelem nélkül igen gyakran destruktívvá válhat. A találkozásban ott van az a türelem ahogy elfogadom a másik másságát. Mindezek összefüggések vizsgálatában érdemes mindezeket a lojalitással kapcsolatosan is megvizsgálni. Megbocsátás és hűség ? Az tud megbocsátani aki hűséges tud maradni.Itt is felvetődhet a hűség irányultságának a kérdése ami létében erősíti meg a türelmet gyakorló embert. Ehhez elengehetetlen az elismerés. Feltevődő még lehetséges kérdések a hűség irányultsága, belső mozgató erejének a vizsgálata során : kihez, hogyan, meddig, mivel vagy kivel kapcsolatosan maradni hűségesnek? Hűség és megbízhatóság. E kettő kölcsönösen feltételezi egymást. Megbízhatóság nélkül nincs hűség és fordítva. Kontruktív jogosultság , (vagyis jogom van jót tenni ) és a hűség. A hűség mintegy lehetőség a jó cselekedetekre és a jó cselekedetekhez szükséges a hűség. Találkozás és hűség. Fontos, hogy az ember önmagához hű legyen amikor találkozik , vagyis jól meghatározott helye legyen abban a találkozásban ami a másikkal való kapcsolatot is meghatározza. Találkozás után más emberek leszünk.Hűségünkkel, türelmünkkel történik-e valami közben és utána és ez kinek a javát szolgálja? Amennyiben ezt szolgálná mit tudunk kezdeni ezzel a nyerességgel? A türelem hűsége az álhatatosság fokmérője, a hűség türelme pedig a kapcsolati valóság szakítópróbája is lehet. Isten színe előtt a türelem jogos igény embertársaink fele , a hűség pedig teremtettségünknek felismerése és felvállalása. 1.8.0
Rövid dávidferenci megközelítés (hűség és türelem kapcsán)
„ Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját.”174 bibliai alapú isteni üzenet alapján a hívő unitárius számára Isten jósága nem képezi vita tárgyát. (pld. Zsolt 33,4, 174 Jel.2,10
49 Zsolt 85,12, Zsolt 146,6 , Jer.Sir 3,23 stb Gal.5,22) ) Az isteni jóság teremtő erejének áldása az a bizalom, amivel a türelem és hűség emberi természetünk részévé válhat. A nagy kihívás az, hogy miképpen tud válaszolni erre a bizalomra az ember, amivel Isten szüntelenül közeledik feléje. Erre az egyik lehetséges válasz az, amikor a türelem és hűség az egyik legbelsőbb mozgató erejévé válik döntéseiben és az ezt felvállalható cselekedeteiben. Az isteni türelemről és hűségről való bizonyságtevések példák sokaságát találjuk a Szentírásban. Az isteni hűségből való részesedésnek feltételei vannak (pld. Zsolt.25,10, Zsolt 37,3 , Péld. 12,21, Róm,3,3, Tit.2,10, stb ). Az isteni hűség és az emberi hűség között kapcsolat van. Amennyiben az ember erre a hűségre válaszol, akár azzal, hogy elfogadja (kontextuális fogalmat használva) akár hitének - mintegy természetes megnyilatkozásaként - cselekvőn válaszol erre a hűségre 175. ( Jak.2,14). A hűség az unitárius teológiai megközelítésben a cselekedettel van összefüggésben, mintegy válaszként az isteni hűségre. Isteni teremtetségének köszönhetően ( 1Móz 1,27) az embernek elsősorban nem felelőssége van az isteni hűségre válaszolni, hanem egy olyan lehetősége ahol ott van az isteni jutalom esélye is 176. Az isteni jutalomban való részesedés természetes velejárója ennek megosztása is.177 Ez a megosztás türelemmel lehetséges csupán .178 Milyen ez a türelem ? Mire irányul? Arra az emberre, aki az isteni jutalomban részesedett és arra az emberre akivel ezt megtudja osztani. A türelem így vezet el a hűség felismeréséhez és megtartó áldássá lesz Isten országának a munkálásában, ahol otthonra talál az ember. A türelmes hűség és a hűséges türelem annak a szolgálatnak a felismerése és gyakorlása - a lelkigondozás és a dávidferenci teológia mezsgyéjén – ahol az isteni jutalomban részesülés esélye nemcsak reménységre jogosít fel, de annak a jelennek a megragadásához nyújt segítséget ami a múltból érkezik és a szolgálat örömének a jövőjét adja. 1.9.0
A hűség és az érdem mérlegén
Kontextuális lelkigondozói megközelítés alapján feltett kérdések és lehetséges válaszok: Milyen kérdésen tehetőek fel ? Kinek ? Hogyan? Meddig? Mikor? Hol? Miért? Mind a hűség mind pedig az érdem nem cél, hanem eszköz egy olyan cél megtalálásához, amelyek az emberi kapcsolatokban megtapaszalható bizalmat erősíti.Mind a hűség, mind pedig az érdem az emberi kapcsolatokon belül szemlélhető is valóság. A hűség - a 175 “Egyetlen hívő sem üdvözülhet belső belső szeretet és feddhetetlenség , továbbá külső cselekedetek nélkül, ez nemcsak azért van így, mert a jó cselekedetek a hit függvényei, hanem mert a jóttetek Isten igéjében igazságának és megigazulásának vannak nevezve” Dávid Ferenc in Néygszáz év Kvár 1968 176 V.ö :„ Nincs nagyobb esztelenség , sőt lehetetlenség , mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet s a lelket , aki felett hatalommal csak teremője bír.” Dávid Ferenc , i.m. 177 V.ö: „ Akiket Isten lelke megvilágosított, nem szabad hallgatniok, sem igazságot el nem rejthetik. Akkor a lélek ereje, hogy az emberi észminden hamis leleményét megvetvén , csak azon célra törekszik, hogy Isten dícsősége terjedjen , az egyház épüljön.” Dávid Ferenc i.m. 178 Vö..: „ Sehol sem tanuljuk az Isten igéjéből, hogy az Isten igéjét és a vallást tüzzel-vassal kell terjeszteni.” Dávid Ferenc i.m.
50 lojalitás – két vagy több ember közötti kapcsolati kötelék jellemzője, de meghatározója is egyben. A kapcsolat maga is működhet úgy mint egy mérleg, amelynek több összetevője és összefüggése is lehetséges. Az emberi kapcsolatok mérlegén a hűség lehet az a mértékegységi súly is, amihez igazodhat a mérés kiértékelése (ez általában a normativ etika szabályai alapján történik, viszont a relácionális etikai szempontok egészen más összefüggések alapján „méri” a kapcsolati valóságot). A hűséget „méri” a két vagy több ember közötti kapcsolati „mérleg”, de maga a hűség is lehet e „kapcsolati mérleg” akár különálló akár szerves része is. (Nem a normativ etikai szabályaira gondolok itt elsősorban, hanem arra amikor az emberi kapcsolatokban a döntés alapján történő lojalitás egy felől előnyöket, más felől hátrányokat jelent a diadikus kapcsolatokban 179 mindkét személy részére, amikor a döntés egy harmadik 180 ember javára dőlt el. Ekkor maga a hűség „méri” meg a károkat és/vagy az előnyöket. A hűség kötelékének ez a próbája a kapcsolaton belüli bizalmat kárositja.) A relácionális etikai szemlélet alapján a hűség lehet akár a mérlegnek a nyelve is, ami elmozdul annak megfelelően, hogy az adás és az elfogadás serpenyőjében mikor mit és mennyi „súlyt” helyezünk kapcsolataink serpenyőjébe. Ezek a „súlyok” lehetnek a másikat megkárositó cselekedetek, vagy éppen maguk az érdemszerző cselekedetek is. A fentiek egy ábrán a következőképpen érzékeltethetőek, az ábra előtt közlök jelmagyarázatot is: A - a mérleg vizszintes ága, ahol a B serpenyők helyezkednek el , a C függőleges száron a D ponthoz rögzítve. A mérleg maga az A, B,C, D részeivel összességében tekinthető „kapcsolati mérlegnek” ami az adást és az elfogadást „méri”. A, B serpenyőkben helyezhetőek el a hűség és az érdem „súlymértékei”, de ők maguk is működhetnek mérlegként. Akár az A, B, C, D részek is tekinthetőek a hűség „kötelékeinek” a mérleg részeként, akár függőleges, vagy vizszintes vagy a mérleg egyensúlyát adó D pontként vagy a B serpenyőként ahova a mérendő dolgokat helyezzük. Ez a mérleg állandó mozgásban, állandó változásban van, mint ahogy maguk az emberi kapcsolatok sem statikusak. Nemcsak állandó mozgásban van ez a mérleg, de ennek részei is változhatnak, kicserélődhetnek a kapcsolati valóság alapján 181. Az adás és az elfogadás állandó változást eredményez és amennyiben kapcsolatról van szó itt az egyensúly, vagy az egyensúly felbomlása is állandó változásban van. Cél: a változásban 179 Két ember közötti kapcsolat. 180 A hűség a dilemma megoldásának következménye, amikor a döntés legalább két választási lehetőség közül az egyik javára dől el. Elkerülhetelten a konfliktus felvállalása a döntés helyzetében, ami veszteségekkel és nyereségekkel is jár. A szakirodalom ezt a helyzetet a triadikus viszonyokra és triangulációs kapcsolatokra osztja. Ezek a fogalmak még a későbbiekben előjönnek. 181 Ezzel az elmélettel ebben a formában nem találkoztam, de Böszörményi szemléletével megismerkedve egy ehhez hasonló kép ad magyarázatot arra a kapcsolati valóságra ahol a mérleg is állandó változásban van, nemcsak a mérleg egyensúlya. Böszörnényi maga előadásaiban is rajzolta le a mérleget hogy jobban szemléletesse előadásában a változó egyensúlyt, viszont máskor a könyvelésben is használt "főkönyvelői mérlegre utalt" ahol szintén állandó változás, állandó mozgás van és időnként számadást, kimutatást végeznek a könyvelők. A kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa könyv borítóján pedig három ágú mérleg grafikájával érzékelteti a kiadó a hármas kapcsolatok alapján a kapcsolati egyensúlyt. Tehát ez a mérleg képe változik ebben a szemléletben és a hűség és az érdem mérlegén kérdésfeltevésben számomra ez az általam készitett kép és személet lett leginkább használható.
51 is megtartani, vagy legalább észrevenni az egyensúlyt, amit az olyan „súlyok” arányos elosztása is adhat, amit érdemeknek nevezünk. 1.9.1 A hűség és az érdem "ábrája" : „Ez az az érdem, amelyet az ember akkor mondhat magáénak a másik emberrel való kapcsolatában, ha gondoskodott a másikról, figyelt rá, és eleget tett annak a felelősségnek, amelyet a másikkal szemben vállalt.”182 Az érdem az emberi kapcsolatokban szintén „mérhető” valóság, mint amit nem valamely külső elvárásra (erkölcsi normának való megfelelés, vagy elvárás valaki(k) részéről) való válaszadás , hanem jogosultság183 szerzés az adásra. Ez nem az adás kényszeréből adódó tehetetlenség, hanem inkább egy olyan cselekvés 184 amelynek gyakorlatához a kontextuális lelkigondozás nyújthat segitséget. Ez a segitség elsősorban annak a jogos igénynek a felismerése majd főleg felismertetése az adni tudó részére, ami őt az adás által szabaddá teszi. Az érdemszerzés ( és ennek elismerése) felszabadit és ez által örömöt okoz. Az érdem értékéből akkor sem veszit, ha a „másik” nem veszi észre az irányába tanusitott gondoskodást185. Az érdemet nem a „’másik” méri akiről gondoskodik a társa, hanem az a kapcsolati valóság, ami a két ember között van. A kapcsolati mérleg sok összefüggésében és lehetőségeiben található az érdem is, mint mértékegységi súly a mérleg serpenyőjében, máskor pedig mint a mérleg részei is. Ugyanakkor az érdem maga is működhet egyfajta „mérlegként”. Az előbbi ábra, amit a hűség mérlegének a szemléltetéséhez használtam általában érvényes az érdemre vonatkoztatva is. Vagyis: az érdem mint jogosultság lehet a mérleg része különálló ( súlymérték) vagy szerves ( szára, serpenyője, stb) része is, de lehet a mérhető valóság is. A képszerű szemléltetés után a továbbiakban egy esetet történtet hozok , majd a történet kapcsán feltett kérdésekkel világítok rá az érdem és a hűség mérlegén kérdésre adható válasz-lehetőségekre. 1.9.2 Lelkigondozói eset Julianna, aki Baróton él a család első gyermeke volt, akit szülei minden gyermekkori csalódástól megszerettek volna óvni, hogy – mint ők gondolták - boldog legyen. Ugyanakkor szülei, a saját meg nem valósított álmaikat kívánták volna gyermekük életében látni. Elhalmozták szeretetükkel, szigorú erkölcsi normák szerint nevelték, miközben ők maguk sem voltak képesek ezen normákat életükben megvalósítani. 182 May Michielsen, Wim van Mullingen, Leen Hermkens, Összetartozásban, Exit kiadó Kolozvár 2o1o, 35o oldalon 183 " Morális "garanciát" jelent, amely csak a kapcsolatokon belül jelentkezhet, és amely összegyűjtheti az érdemet az arra érdemes hozzájáruló oldalára" in Böszörményi Nagy Iván, Barbara R.Krasner - Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa Coincidencia kiadó Budapest, 2oo1 397 oldalon 184 " Cselekvésnek inkább azt nevezzük, amikor a kliens a terapeuta segitségével munkába kezd azért, hogy mozgásba hozza az adás és az elfogadás különböző mérlegeit, szembesülve, hogy mit adott az embereknek és mit vett el tőlük, és ez elinditja az adást és elfogadást ott ahol elakadt." Lásd az 1 jegyzet 346 oldalát 185 Ezt a gondolatot az előbbi jegyzet forrásanyagából kölcsönöztem.
52 (Járatták templomba, miközben maguk nem jártak még az ünnep alkalmával sem a gyülekezeti alkalmakra. A cigarettázás és az italozás káros hatásairól beszéltek neki, miközben szülei mindketten cigarettáztak és édesapja több alkalommal ivott többet a kelletnél. Az emberi kapcsolatok szépségéről és az erkölcsi normák szerinti élet boldogságáról beszéltek, miközben házasságuk válságban volt többször is, és az erkölcsi normák szerinti élet sem volt életük iránytűje minden esetben. Szigorú elvárásokat állítottak fel számára , mind a tanulás, mind a viselkedés, a szabad idő eltöltése tekintetében aminek meg kellett feleljen és csak akkor járt ki neki az elismerés ha az elvárásoknak megtudott felelni.) Julianna testvére Géza két évvel fiatalabb volt nála, akivel szemben mintha nem lettek volna annyira szigorúak a szülői elvárások. Történetünk szempontjából ez azért fontos, mert Julianna ezt többször szóvá is tette a szüleinek, akit ezért sokszor összeszídták és testvére iránti irigység megjegyzések miatt marasztalták el e miatt. Julianna érettségi előtt szembesült édesanyja számára igen súlyosnak megítélt hazugságával, amikor letagadta előtte, hogy a harmadik gyerekét - az ő megszületendő második testvérét - művi abortusszal gyilkoltatja le az anyaméhbe. Addig is szembesült édesanyja kissebb-nagyobb hazugságaival, de ez volt a legmegrendítőbb az egész közül. Sikeres érettségije után következtek az egyetemi évek, amikor megismerkedett Bélával, akivel kölcsönösen szerelemesek lettek egymásba. Béla, aki Déván nőtt fel, amikor megismerkedett Juliannával egyetemi éveik alatt, az ő szülei nem éltek már ekkor, ösztöndíjból tartotta fel magát és fordítói munkát vállalt, hogy fenntartsa magát. Egy nálanál kissebb húga is volt akiről szintén ő gondoskodott. Juliska villamosmérnöki, Béla viszont orosz-román tanári egyetemen tanult. Béla három évvel hamarabb végezte el az egyetemet és a sikeres mesteri vizsgái után hat havi tanulmányi szabadságra Moszkvában tanult. Ez idő alatt nem találkozott Juliskával, levélben tartották a kapcsolatot. Béla miután hazajött a tanulmányútról összeházasodtak, annak ellenére hogy Júliannának még volt két éve az egyetem befejezéséig. Sikeres vizsgák után végre sikerült, hogy közös hajlékba költözzenek. Ekkor született meg László kisfiuk, majd két év múlva Kamilla kislányuk. Az életben adódó nehézségekkel megküzdtek. 2O éves házasságban éltek - amikor a gyerekek már benne voltak a serdülőkorban - amikor házaságuk krízisbe került. Julianna szeretett volna még egy gyereket, Béla viszont már a korukra való tekintettel ezt nem akarta. Ennek ellennére külsőleg, látszólag minden szép és jó volt a kapcsolatukban viszont kezdtek állandóak lenni a veszekedések, amikor csak ketten voltak. Közben Julianna szerelmes lett egy nálanál hat évvel fiatalabb elvált férfiba, akivel szexuális viszonyba is került. Gyereket viszont a férjétől szeretett volna. A viszonyáról Béla is tudott, hisz a férfit ő is jól ismerte és a férfi el is mondta egy közös poharazgatás közben, hogy miként került viszonyba a feleségével. Béla kérdőre vonta a feleségét miután erről tudomást szerzett, viszont felesége, mindent tagadott. Ezzel a dolog látszólag elévülének látszott. Julianna viszonya megszakadt egy pár futó kaland után és a dolgok látszólag helyre állottak a házasságukban. A válozást az hozta a kettejük kapcsolatában amikor egy nap Béla megtalálta felesége volt szeretőjének a levelét az éjjeliszekrény fiókjában ahol a családi iratokat szokták tartani. Felesége minden erejével igazolta magát, hogy mindennek vége. Béla jelezte, hogy tudott a dolgokról, és a gyerekekre való tekintettel nem hagyta ott Juliannát, de egy pár év múlva úgyis válni készül, ettől a megtalált levéltől függetlenül jelezte feleségének - amit még akkor határozott el miután tudomást szerzett Julianna félrelépéséről,mert nem tud egy hazuggal élni egy fedél alatt, és már nem bizik benne. A
53 nagy csalódás után ő maga is szerelmes lett egy nálanál tíz évvel fiatalabb özvegybe. A történet itt természetesen nem ér véget, de az előbbi kérdés - a hűség és az érdem, valamint a változó egyensúly - szemléletetéséhez viszont elég. A kontextuális lelkigondozói szemlélet az emberi kapcsolatokat állandó változó egyensúlyban186 szemléli. Változás és egyensúly – látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak, képek, mert hisz ami változik az nem állandó, az egyensúly pedig mintha az állandóságot juttatná eszünkbe. Miképpen lehet valami egyensúlyban miközben valami változik ? A kérdésre adható több lehetséges válasz közül most egy óvódai játéklipinka képét hozom187. Ez a lipinka hasonlit az előbb ábrázolt mérleghez, csak azzal a különbséggel, hogy a függőleges szár elmarad és a vizszintes szárat egy csapágyas szerkezettel egy alapra rögzitik. A lipihinta két végén lipinkázhatnak a gyerekek. Amennyiben az egyik végén egy nagyobb gyerek, vagy egy felnőtt ülne, annyiban a közepéhez közelebb kell üljön a súlyosabb fél, hogy az egyensúly megmaradjon a játék során. Tehát a változásban is egyensúlynak kell lennie, ahhoz, hogy a működjön. Ellenkező esetben – egyensúly nélkül nincs változás – nem működik a lipihinta, vagy lupuhinta, lipinka. Aki játszott ilyen hintán annak nem kell ezt különösképpen magyarázni. A hinta mozgása közben szükség van az egyensúlyra, hogy mozgásban maradjon – amit a súlyok elosztásával lehet biztosítani, hogy aki súlyosabb az közelebb ül a közép ponthoz, vagy a másik oldalon kettő ül – ez pedig olyan természetes amiről nem szoktunk különösképpen beszélni. Az emberi kapcsolatok is állandóan változnak és közben egyensúlyban is kell maradjanak. Ha ez nem sikerülne – és valamiért fontos számunkra a kapcsolat - akkor mindent megteszünk, hogy ez létrejöjjön, s ha sehogy sem sikerül, akkor segítséget kérünk. Az állandó változást az emberi kapcsolatokon belül az adás és az elfogadás mérlege adja, vagyis ki kinek, mit hogyan, mennyit, meddig ad és fogad el. Az adás és az elfogadás a lipihintát mozgásba hozza, ami eképpen mérleggé lesz: egyik végén az amit adunk a másik végén az amit kapunk. Ha nincs egyensúly akkor a mérleg nyelve elmozdul és vagy az adás vagy az elfogadás van lenn vagy fenn. Ha tökéletes az egyensúy akkor pedig nincs mozgás, vagyis nincs kapcsolat. Ezt a lipihintát képzeljük el egy ilyen mérlegnek ami állandó változásban, de közben egyensúlyban is van. A „mérleg” képe az emberi kapcsolatok szemléltetésére ismerős. A kontextuális lelkigondozás atyja Böszörményi Nagy Iván188 is többször utalt erre a mérlegre. „A kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa”189 könyv borítóján a változó kapcsolatok mérlegénél nem kettős, hanem hármas serpenyős mérleg képe látható, mint amire már utaltam az előbbiekben is. Ez a kép jól szemléleti hogy itt a kapcsolati valóság nemcsak két ember között történik, hanem ott van mindig a harmadik 190 is . Vagyis a mérlegnek 186 Lásd Ammy van Heusden – Else-Marie vanden Eerenbeemt A változó egyensúly Coinciencia Kft Bpesten 2oo1-ben megjelent könyvét 187 Kontextuális lelkigondozói képzésen megismert kép. 188 https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6sz%C3%B6rm%C3%A9nyi-Nagy_Iv %C3%A1n ( 2013 július 2 ) 189 Böszörményi-Nagy Iván , Barbara Krasner „ Between given and take” könyvének magyar fordításában a Coincidencua Kft gondozásában Bpesten 2oo1-ben megjelent könyv borítóján 190 Lásd „ A harmadik akivel nem számoltak” című könyvet Hanneke Meulink-Korf és Aat van Rhjin könyvét , 2oo9-ben megjelent az Exit kiadó gondozásában.
54 nem kettő, hanem legalább három ága van, miközben mind a három ágának ugyanaz a középpontja. Ez a hármas mérleg képe is lehet az alapja, vagy kiindulása annak a szemléletnek, ahol a hűségről és az érdemről a kontextuális lelkigondozás szerint gondolkodhatunk. Ennél a képnél is elidőzve igyekszem választ adni arra a kérdésre, hogy milyen kérdések, kinek és hogyan tehetőek fel akár a hűségre, akár az érdemre vonatkozóan. A kérdésfelvetés191 felelősséggel jár, hiszen a kérdezésnek a célja lehet vizsgálati-, korrekciós-, serkentő-, vagy explorációs szándékú, amelyeknek természetesen más és más eredményük lehet a válaszadás keresésében már. A lineális kérdések a problémát magyarázzák és így lehetnek ítélkezőek is egyben ( Pld Ki csinálta? Hol? Mikor? Miért ? - legtöbb interjú így kezdődik.) A stratégiás kérdéseknek kényszerítő hatásuk van ( az „..így kellene csinálni..” nézetet teszi rá a családra. Ezek könnyen ellenkezést váltanak ki mert a befolyolás szándéka nem minden esetben elfogadható. A Reflexív kérdések192 a kérdezett saját problémamegoldó képességeit mozgosítja. Ezen kérdésfelvetés sok bizalmat feltételez a kérdezett felé, mivel megtudja oldani problémáját és a kérdező részéről a válasz „nem-tudását.” A cirkurális kérdések viselkedésre irányulnak, az események lehetséges kapcsolataira kíváncsi és nem a próblémára eképpen lehetnek a különbségekre rákérdezőek, vagy az összefüggést keresőek. Vagyis a mérleg – az egyensúly fenntartása érdekében - a kérdések válasz-keresése révén különböző irányba mozdulhat el. Tehát a „milyen kérdések tehetőek fel?” kérdés, a „kapcsolatok törvényszerűségeinek”193 megértése szempontjából, igen fontos. Ezen kapcsolatok törvényszerűségének csupán két fogalmára utaltam a címben a „hűségre” és az „érdemre”, és a „mérleg” is ide tartozik bizonyos értelemben. Kinek tehetőek fel ezek a kérdések? Egyik lehetséges válasz erre: azoknak akik a mérleg három serpenyőjében „vannak” és meghatározzák az adás és elfogadás révén a kapcsolatokat. Itt nem az embereket, a személyeket mérjük, hanem azokat amit ők adni és elfogadni tudnak egymástól, illetve ahogy ők látják a hűség és érdem kérdéseit. Arra már utaltam, hogy az érdem , de bizonyos értelemben a hűség is nem valószinű hogy helyesen értelemezhető amikor erre a mérésre kerül sor. Hogyan tehetőek fel ezek kérdések? Az előbb említett négy típusú kérdés feltevés lehetőségei szerint. A kontextuális lelkigondozás négy dimenzióban194 szemléli azt a kapcsolati valóságot, amire segítőn kérdez rá. Júlianna és Béla története kapcsán a hűség és az érdem szempontjából a következő kérdések tehetőek fel, amelyek után lehetséges választ is adunk: Kihez, vagy mihez volt hűséges Juliska amikor viszonyba került a nálanál hat évvel fiatalabb férfival ? 191 Lásd a Családterápiás Olvasókönyv , szerkesztették Dr.Biró Sándor és dr.Komlósi Piroska első kötetében K.Tomm Interventív ( beavatkozó) interjúzás című tanulmányában 192 Lásd a reflexív kérdésekkel kapcsolatosan még a következő linket: http://www.webcreator.hu/tankonyv/pf7.html ( 2013 július 2 ) 193 "A kapcsolatok törvényszerűségeinek tanulmányozása a jövő prevenciós és pszichoterápiás tevékenységének tudományos alapja lehet" (Böszörményi-Nagy Iván, 1989) , In http://www.webcreator.hu/tankonyv/eloszo.html ( 2013 július 2 ) 194 1 dimenzió: a tények , 2 dimenzió : pszichológiai, 3 dimeenzió : tranzakciók, 4 dimenzió: etikai
55 Lehetséges válaszok: szüleihez való egészségtelenül megmutatkozó hűsége miatt léphetett félre Juliska, vagy talán éppen a szüleivel való kapcsolat rendezetlen volta is lehet erre magyarázat. Ugyanakkor hűséges lehetett a meg nem született testvéréhez is, akit szeretett volna megszülni előrehaladott kora ellenére is. Milyen hűség volt ez részéről, miközben mégis Bélával maradt és megakarta őt kímélni a kapcsolati fájdalmaitól, amit ő okozott neki ? Lehetséges válasz: a nálanál hat évvel fiatabb szeretővel való hűség milyenségéről a történetből nem tudunk választ találni. Feltételezhető viszont, hogy valami megszólította Juliskát a fiatalember életéből ami benne is megvolt és az ehhez a megszólításhoz való hűség lehet az ami bizalmat váltott ki belőle a szexuális viszony kialakítására.Talán azért maradt mégis Bélával, mert kapcsolat azután sem szakadt meg vele, csupán átalakult és ezek mellett egy mással is viszonyba került. Akár érzelmi trianguláció195 kialakulása is lehetséges ez esetben, amikor viszont nem beszélhetünk a hűség egyensúlyáról, vagy házastársi testi hűségről sem. A hűség a triadikus196 kapcsolatok esetében érhető tetten. „ Lojalitásban élni azt jeleni, hogy amennyire tőlünk telik, megtanuljuk azt, ami közöttünk helyes és igazságos, és ami a harmadik felé korrekt.”197 Hogyan mutatkozik meg Béla felesége iránti hűsége, amikor közelebbi kapcsolatba kerül a nálanál tiz évvel fiatal özvegyasszonnyal ? Lehetséges válasz: a túlzott empátia a felesége irányába, vagy fúzió miatt, amint Julianna bűntudatát látva ébredt fel benne, hogy ez által „kiegyenlítődjék a számla”.Mindez lehet a feleségének a kinzó bűntudata megmutatkozása utáni lelki viszonyulása is feleségéhez, miután szembesitette a szerelmes levéllel őt és miután közölte vele már korábbi elhatározását a válásával kapcsolatosan. Julianna felé lehetséges segítő kérdés lehet: Miben látja férje érdemét azok után hogy szembesült azzal a ténnyel, hogy térje tudott a nálanál hat évvel fiatalabb férfivel való viszonyáról, amikor is ő mindent tagadott és ennek nem vált el akkor tőle ? Hogyan látja a hozzá való kötődését férjének abban, hogy a másik asszonnyal való kapcsolat kezdetéről beszélt neki ? Miképpen gondoskodik Béla róla, azzal hogy testi kapcsolatba kiván lépni az özvegyasszonnyal? Hogyan és miben segitheti férjét hogy érdemeket szerezzen nála ( vagyis Juliannánál ) ? Mit jelent számára a család ? Béla felé feltehető lehetséges segitő kérdések: Mit gondol, hogyan maradhatott hűséges hozza a felesége, miközben testi kapcsolatba lépett egy más férfival és ez időben mindent tagadott a kialakult félrelépése idejében? Hogyan segitheti feleségét abban, hogy további érdemeket szerezhessen nála? Milyen érdemeket kivánna és tudna elfogadni feleségétől? Milyen további érdemeket tud nyújtani feleségének ? Miképpen kivánja majd megosztani feleségével, ha szexuális viszonyba kerülne a fiatal özvegyasszonnyal? Mit jelent számára a hűség, amikor adja vagy amikor kapja a feleségének vagy a feleségétől ? Hogyan maradhat hűséges a feleségéhez, miközben szexuális kapcsolatot alakitana ki mással? Mit jelent számára a család? A kérdéseket nem stratégiai fontossággal, vagy előrelátással, nem lineális kutatás céljából, hanem inkább cirkulárisan vagy - lehetőség szerint - reflexiven fogalmaztuk meg.
195 Lásd a négyes számú jegyzetből a triangulásció fogalmát a 36 oldalon. 196 Mint az előbbi jegyzetben 197 Mint az előbbi jegyzet
56 1.9.3 Ha a hűség a válasz - mi a kérdés ?198 Ha a hűség a kérdés - mi a válasz ? A hűség, mint válasz-lehetőség több kérdésre is adható, sokszor éppen olyan esetben is amelyek egymásnak homlokegyenest ellentmondanak. A hűség, a lojalitás a kontextuális lelkigondozói megközelítésnek „kikerülhetetlen” fogalma. Most abból a szempontból igyekszem megközelíteni, mint ami a címben felvetett érdem fogalmával van összefüggésben. Az érdem lenne a kérdés, ahhoz hogy a válasz a hűség legyen ? Ez a kérdés a lineális ok-okozati összefüggések után kutat, vagyis az érdem következményeként láttatja a hűséget. Ha pedig nem lenne hűség ott nem lenne érdem sem. A kérdés felvetése a kontextuális megközelités szempontjából nem a legszerencsésebb, mert a hűség megkérdőjelezése,illetve az érdemnek való alárendeltetése mindkettő kizárja a kontextuális gondolkodásmódot. A hűség tény és megkérdőjelezhetetlen akár az érdem hiányában is. A hűség és az érdem bár egymást feltételezik, de nem határozzák meg minden esetben egymást. Az már egy másik kérdés lehet, amint a hűség viszonyulására rákérdezhetünk. A hűséget mindig egy dilemma előzi meg, vagyis a hűség egy választásnak, egy döntésnek a következménye. Ahhoz, hogy hűségről beszélhessün ahhoz legalább három ember szükséges és a köztük levő kapcsolati formának a viszonyulása a köztük levő hűségnek a jele. A hűség nemcsak a kapcsolati tényre utal ( de utalhat erre is ) de a kapcsolati formára is amiben a kapcsolat létrejön. A kapcsolati forma nem csupán a két ember közötti történetben, hanem a saját családjához , a küldetéséhez199, vagy a parentifikációjához, önérvényesitéséhez, hagyatékához, forgószámlájához, a belső esüdtszékéhez200 vagy más kötődési formákhoz vagy kapcsolódási pontokhoz. Ezen felsorolások közül számunkra most a belső esküdtszéket hozom közelebb, mint ami azt érdemek mérlege alapján, méltányos és igazságos, ami csupán az egymással folytatott párbeszéd alapján működhet. Két ember közötti kapcsolatban nem tudhatja egy haramdik személy, hogy e két ember számára az adás és az elfogadás mérlege hogyan működik a változó egyensúlyban. Igyhát a válasz mindenképpen a hűség, annak ellenére hogy milyen kérdést teszünk fel a kapcsolatok vonatkozásában. Ahol kapcsolat van ott hűségnek is lennie kell. Ahol kapcsolat, ott hűség, ahol hűség ott érdem - talán igy parafrazálhatnánk a jól ismert házi áldást. Teljesen mindegy tehát hogy mi a kérdés ami a kapcsolatra vonatkozik, mert a válaszban ott van a hűség. Kérdezni a kapcsolatra csak akkor lehet ha kapcsolat van, ha ez létezik, akkor ott a hűség is létezik. Mindegy mit kérdezünk, midegy mi a kérdés ami a kapcsolatra vonatkozik - a válaszokban ott találjuk a hűséget is. Az már egy másik kérdés, hogy ez a hűség egyes esetekben éppen magának a kapcsolatnak a végét is jelentheti, de a hűség nem tagadható le egy esetben sem, ahol kapcsolat van és erre rá lehet kérdezni. A kérdés feltevése kockázattal is járhat. A kérdezőnek és a kérdezettnek is bizalomra és türelemre van szüksége a kérdés megfogalmazásához és a válaszkereséshez. A bizalomnak viszont
198 Ezt a kérdést „If yes is the answer, what is the question? “ George K Beach kérdésfelvetése ihlette , további info ezzel kapcsolatosan : http://books.google.ro/books/about/If_yes_is_the_answer_what_is_the_ questio.html?id=V9m-U9J8-foC&redir_esc=y ( 2013 július 2 ) 199 Itt az az elvárás amit a szülők támasztanak a gyermekükkel szemben.Lásd a 4 számú jegyzet 351 oldalán a magyarázatot. 200 Ezeknél a felsorolásnál lásd az előző jegyzetet, a szómagyarázatot.
57 nincs semmi alapja a türelem pedig egy kétes fogalom201. Igyhát - honnan merithet erőt az aki kérdez ? - tehetjük fel a kérdést, de ez érvényes a kérdezettre is. A címben felvetett kérdés kontextuálisan eképpen fogalmazható meg: ha a hűség a válasz, akkor milyen a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor meddig a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor hol van a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor mikor a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor mennyi a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor kinek a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor mire vonatkozik a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor hogyan a kérdés ? ha a hűség a válasz, akkor van-e kérdés ? Kihez és hogyan volt Julianna hűséges, amikor szexuálisan megcsalta a férjét ? Hogyan maradt Béla hűséges feleségéhez amikor szerelmi érzései támadtak egy más lány irányába? Melyik családjához volt és miként lehetett Julianna hűséges a szexuális kicsapongásával? Mivel és hogyan maradt hűséges Julianna a férjéhez, amikor fizikailag megcsalta őt ? 1.9.4 Ha az érdem a kérdés - mi a válasz ? Ha az érdem a válasz mi a kérdés ? Az érdemeket meg lehet kérdőjelezni, attól még nem szűnnek meg. Arra a kérdésre, hogy mi az érdem, arra az előbbiekben már kitértem: másokról való gondoskodás. Az első kérdés arra irányitja a figyelmet, hogy van-e értelme az érdmenek, olyan esetben, amikor ez nincs elismerve. A kontextuális megközelités arról győz meg, hogy értelme és értéke az érdemnek mindenképpen van - csupán kérdés, hogy ezzel az értelemmel vagy értékkel ki miként tud élni, illetve ki miként tudja elfogadni , illetve miként tud nyújtani értékelés az értelmetlennek látszó tetteket, cselekedeteket amelyekkel érdemeket szerezhetne. Az érdemszerzés értelmét és értékét nem kérdőjelezhetjük meg, viszont az elismerés hiánya nagymértékben „károsítja”202 az emberi kapcsolatokat, aki ebben ( az elismerésben) nem részesülne. Ez a „károsodás” megnyilvánulhat a külső kapcsolati formákban - akár befele irányuló magatartási formákban. Tetten érhető azokban a kapcsolati formákban amelyek meghatározzák az illető viszonyát saját magával (megmutatkozhat ez az önelhatározás és önérvényesítés területén is) amelynek kihatásai vannak társkapcsolataira. Az érdemszerzés elismerés nélkülisége lojalitási konfliktusokhoz is vezethetnek. A fenti példánkban Juliannának szinte lehetetlen volt elismerést szereznie a szülőktől azon érdemekért, amelyet a szüleinek nyújtott. Ez vezethetett ahhoz a destruktív jogosultsághoz, ahogyan a szülei iránti lojalitás abban nyilvánuljon meg, hogy a meg nem született testvérét - ha kell házasságon kívüli kapcsolat révén is - megszülje, mintegy jóvá téve szülei hibáját. Ennél a példájánál maradva a következőképpen kérdezhetünk rá az érdemre, illetve az érdem felől: Bélának feltehető lehetséges kérdések: Hogy gondolod kinél van az a bizalom, amivel a feleséged még érdemeket szerezhetne nálad? Hogy gondolod, ki és milyen érdemek elismerésével adós a te feleségednek? Amennyiben - úgy érzed. hogy - kétségbe vonhatlan a te érdemed, amit a feleséged irányába gyakoroltál akkor ez az ő részéről hogyan van ? Hogy gondolod miként ismerte el a feleséged a te érdemeid amit nála szereztél és fordítva ( te miként ismerted el amit nálad szerzett) ? Ki és hogyan kellene elismerje az érdemeid ? Mit tudsz tenni ennek érdekében, hogyan tudod majd elfogadni 201 Ezen gondolatokat a 11 számú jegyzetben megjelölt könyvből köcsönöztem, illetve az alapján közelítem meg e kérdésfelvetést. 202 Nem beszélhetünk egyensúlyi állapotról a mérleg összefüggésében.
58 ha erre sor kerülne ? Milyen érdemek elismerését várnád és kiktől? Juliannnának feltehető kérdések: Milyen érdemeket szereztek nálad a szüleid és hogyan tudtad ezt elismerni nekik ? Milyen érdemeket szerzett nálad a férjed és miként tudtad ezt elismerni neki ? Ki és hogyan kellene elismerje az érdemeid és mit tehetnél, hogy erre sor kerüljön , s ha sor kerülne rá hogyan fogadnád el ? Milyen érdemek elismerését várnád és kiktől? Honnan és hogyan tudod összegyűjteni azokat a bizalom-foszlányokat 203 ami összeköt a férjeddel, gyerekeiddel és a szüleiddel is? Ki és hogyan segíthet neked ebben ? 1.9.5 A hűség forrása és az érdemek elismerője: Isten
„Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.” (Zsolt 89,9) Isten hűségéről, bizonyságtevések, vallomások formájában több helyen is olvashatunk a Szentirásban. A fenti példában a zsoltáros, az isteni erőre, ennek felismerése-, erre való ráeszmélése után kérdez rá. Erő és hűség ugyanabban a vallomásban - egymást kölcsönösen feltélezeik és meghatátozzák. Ahol az erő ott a hűség és forditva. Másképpen fogalmazva: az isteni erő felismerése után az isteni hűség is nyilvánvalóvá lesz. Kiindulási pont, az isteni teremtő-, és gondviselő erő melyhez nem fér kétség - a hit dimenziójából szemlélve mindkettőt. Elvonatkoztatva a hit dimenziójától, csupán logikai következetésként is megállapithatjuk, hogy erőt feltételez az élet megteremtése és az erről való gondoskodás. Az ehhez való következetesség, vagyis hűség nélkül megszűnne az erő erőnek lenni és megszűnne az élet és a róla való gondoskodás. Az élet nem egy statikus állapot, hanem inkább állandó mozgásban van, ezért ennek folytonosságához újabb erőre van szükség, ami már maga az élethez való hűség is egyben. A hit szemszögéből az isteni erő és hűség, már több mint feltételezés, ez maga a bizonyosság. Ebből az is megtanulható, hogy ahol erő van ott hűségnek is lennie kell és forditva. A kettő kölcsönösen nemcsak feltételezi, de ki is egésziti egymást. Ha az emberi élet felől vizsgáljuk ez előbbi kijelentést, akkor is helyes marad az előbbi kijelentés. Akár úgy is foglamazhatnánk, hogy hasznos dolog a hűségnél erőt feltétezni és fordítva: aki erős az hűséges, és aki hűséges az erős. A hűség önmagában semmit sem jelent, ennek iránya nélkül.. Az isteni hűség az isteni szubtanciához, lényegéhez való kötődést jelöli ez esetben. Istennek saját létéhez való hűsége jelenti a teremtő és a gondviselő erőt. Isten nem a világtól és élettől, az emberektől és az emberek közötti kapcsolattól elszigetelt lét és lényeg de erő és hűség is egyben, máskülönben megszűnne Istennek lennie. Mindezek lehetnek csupán teológiai és hit felvetések is, de mindenképpen a hűséget és az az érdemet kereső ember kérdése is ugyanakkor. A kontextuális lelkigondozói szemléletben: hűséget veszitett ember nincs - csak valami irányába veszitheti el az ember a hűségét. Hasonlóképpen nem állapithatjuk meg azt sem, hogy Isten ne lenne hűséges, önmagához, mert különben megszűnne saját istensége. Az ember elveszitheti hűségét olyan irányba ahonnan érdemeket várna el, de nem kap. Az érdemek elismerése visszasegitheti a korábbi hűségéhez. Ha ez elmaradna akkor a hűségének iránya változhat és máshol keresi a mindenkori ember az érdemeket, az 203 A kontextuális lelkigondozói képzésen jegyzet alapján
59 elismerést, ami életének értelmet és célt és szépséget, örömöt, szabadságot és felelősséget és gazdagságot ad. Az emberi élet értékei adta feladatok elvégzése után, a hiteles elismerője, az érdemek egyedül adója csupán Isten, aki teremtette , teremti és gondviseli az életet. Hasonlóképpen, az élet értékeihez való hűség forrása az emberek számára szintén egyedül Isten. Az isteni hűséget meglátó szemre, az ezt meghalló fülre és az ezt megszerető szivre, e hűséget megérintő-, és megtartó-, ezért munkálkodó kézre van szükségünk ahhoz, hogy bizó lelkülettel, létünk értelmének a fényénél a homályban is lássunk, e csend és némaság visszhangjában is halljunk, a csalódások és fájdalmak után is szeretni és reménykedni tudjunk, képesek legyünk az értelmes türelem gyakorlatára. Az isteni teremtő és gondviselő erőnek a felismerése, a hitben megélhető életnek, a reménységnek és szeretetnek csodája és gyönyörűsége is egyben. Az isteni erő valamint az ember irányába megtapasztalható és elfogadható hűség az a bizonyosság és forrás, ahonnan az ember is erőt és hűséget kaphat és ezek után maga is adhat tovább oda ahol a legnagyobb erőtlenség és hűtlenség lenne. Akkor adhatunk, ha nekünk is adatott, de csak akkor kapunk ha megtanulunk elfogadni, hiszen az isteni szubsztancia része az a hűség amelyből erő és élet fakad és a hit drága ajándéka, ránk bizott drága kincse. A hit ajándékának az elfogadása pedig olyan érdemszerző cselekedet amely megerősít abbéli cselekedetünkben, hogy hűségesek maradjunk az élet értékeihez, Istenhez és mindazon emberekhez akikkel kapcsolatban vagyunk. 1.9.6 Refelexiók Az analitikus pszichológiai megközelítés, mind a hűséget mind pedig türelmet olyan pszicho-dinamikai tényezőknek tekinti amelyek vagy károsak vagy előnyösek a személyiség életében. Mint ilyen fogalmak ambivalensek, amelyek mögött több motivációs tényező is lehet, de lehet akár egy tudatos vagy tudatalatti reflexió is. A türelem fogalmának a teológiai megközelítésével néhai Dr. Erdő János teológiai tanár a tordai ediktum teológiai megalapozásánál 204 a hitet mint a hűséget és a türelmet mint a hit és lelkiismereti szabadáságot ha nem is közvetlenül, de közvetve említi. A hűség fogalmát különben más teológiai gondolkodók is összefüggésbe hozzák a hitben való megmaradással ami lehet az Isten iránti bizalom jele is, de lehet a különböző felekezeti hitvallásokhoz való töretlen ragaszkodás. A türelem teológiai megközelítésekor a szerető, irgalmas Isten jellemvonás felsorolásaiban találkozunk, vagy a megváltói helytettes elégtétel kereszthalálának az áldozatában a szenvedések elhordozásakor. A kontextuális szemlélet a hűséget mint kapcsolati valóságot szemléli , a türelemnél pedig a lelkigondozói attitűd időzítésekor, vagy moratóriumnak ( halasztásakor ) jelenik meg mint olyan erény ami érdemeket hozhat. 2.0.0 A bűn mint adósság, a bűntudat, mint az adósság megtagadása Mit miről és hogyan tájékozódhatunk a címben szereplő fogalmakról és ezen összefüggéseiről ? Mi a kontextuális lelkigondozói üzenet ? A címben szereplő tétel megközelítéséhez három kiindulási alap szerint járunk el. Első esetben a jézusi 204 http://www.scribd.com/doc/42547424/Dr-Erd%C5%91-Janos-A-tordai-edictumteologiai-alapja ( 2014 március 2 )
60 imádságban - Mt 6,12 - szereplő vétek, bűn szó többértelműségét vizsgáljuk meg. Másodszor a bűntudatnak - a Zsid,10,2 - alapján történő jelentés-forrásából merítünk. Harmadszor pedig a Böszörményi Nagy Iván nevével fémjelzett kontextuális lelkigondozói megközelítésben vizsgáljuk meg a bűn és bűntudat fogalmait. Az első két kiindulási alapunk gyengesége az, hogy csupán egy bibliai versre támaszkodik és abból indul ki. A Mt 6,12-ben szereplő bűn fogalmának adósságként való értelmezése a Róm 4,4 helyen is megtalálható ahol Károly Gáspár a „tartozás” fogalmat használja. ( „ Annak pedig aki munkálkodik a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint” ). A bűn fogalmának külöböző bibliai szóhasználatának a vizsgálata jelen esetben nem volt célunk. A bűntudat esetében Károly Gáspár fordítását vettük alapul, ahol a Zsidó levélben fordul elő a „bűntudat” fordítás formája.E megalapozás gyengesége lehet az is, hogy a bűntudat analógiáit ( pld.szégyen,) nem vizsgáltuk meg és nem végeztünk nagyobb összehasonlítást. Mindkét esetben ez két kiindulási pont gyengesége ugyanakkor erősség is, hiszen két példa alapján a fogalom mélységében merülhetünk el és a bűn mint adósság összehasonlítására, vagyis a bűntudat és adósságtudat megvizsgálására jó lehetőség nyílik. Az hogy mit értünk a tagadáson, arra külön nem térünk ki, mert egyértelművé válik ez majd a bűnnnek mint adósságnak a szemléltetésekkor, illetve a bűntudatnak mint a bűn elkövetőjének az áldozattal szembeni kapcsolatának a megszakadásában. A bűntudat, mint az adósság megtagadása, más szóval azt is jelenti, hogy megszakad a kapcsolat a bűn elkövetője és az áldozat között éppen a bűntudat miatt. Erre mutat rá a harmadik kiindulási pontunk, a kontextuális lelkigondozói megközelítés. Ennek részletes ismertetésére nincs most lehetőség. Tulajdonképpen a címben szereplő tétel a bűn és bűntudat ezen lelkigondozói megközelítésnek egyik formája, ahol a lelkigondozói cél az emberi kapcsolat segítése a bűn elkövetője és az áldozat közötti nehézségekre és lehetőségekre mutat rá. A továbbiakban a bűn-, és adósság tudatok különbségeit és hasonlóságait vizsgáljuk egy táblázat segítségével amihez értelmezési magyarázatot adunk. Végül a bűntudat irányultságát vizsgáljuk meg az előbbiek alapján, majd a bűntudat-viszonyokból kilépés lehetőségét tárjuk fel a kontextuális lelkigondozás segélyforrásainak a kutatásával. 2.0.1 Első kiindulási alap: A jézusi imádságban (Mt 6,12) a „bocsásd meg bűneinket” ( vétkeinket - Károly Gáspár fordításában ) kérésben, a bűn, mint adósság van jelen: „ καὶ ἄφες ἡμῖν τὰ ὀφειλήματα ἡμῶν, ὡς καὶ ἡμεῖς ἀφήκαμεν τοῖς ὀφειλέταις ἡμῶν· “ ( kaj áfesz ofeilémátá hémon hósz káj héméisz afékámén toisz oféilétáisz hémon ) Az ὀφειλήματα ( oféilémátá) jelentése : 1. adósság, tartozás; 2. (átv.) vétek, bűn. A bocsásd meg vétkeinket imakérés az “ és engedd el a mi adósságunkat” jelentést is hordoz. 2.0.2 Második kiindulási alap: Zsid. 10,2: „ Különben megszűnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemű bűntudattal nem bírtak volna” ( Károly Gáspár fordítása) “συνείδησιν ἁμαρτιῶν τοὺς λατρεύοντας ἅπαξ κεκαθαρισμένους”. ( héti szünejdészon hámártion tousz látréüontász hápádz kékaszarioménousz ) . “ a szolgálattevők lelkiismereri bűneikből egyszer megtisztulva.”A “συνείδησιν” ( szünejdészoin) szótári
61 jelentése : lelkiismeret. Ebben az esetben a bűnökett, a vétkeket az ἁμαρτιῶν ( hámártion ) szó jelöli. A bűntudat a “lelkiismereti bűnök” formában van jelen. 2.0.3. Harmadik kiindulási alap: A bűn kontextuális lelkigondozói megközelítésében az adósságé, a bűntudat pedig a bűn megtagadása a relációnális etika méltányosságának a mérlegén. 2.0.4 A bűn és az adóssá- tudatok vizsgálata : A bűn, mint adósság tudatának az értelmezésére a következő táblázatot javaslom: Bűn
Adósság
Nem ?
Igen?
-tökéletes, tiszta, magányos,
-ismeri?elismeri?nem ismeri?törleszti? nem törleszti?
Igen?
Nem?
gyarló(ismeri?(f)elismeri?)
-tökéletes (?),tiszta (?) , magányos ( ?)
piszkos,nem magányos, (?) törleszti? nem törleszti?( jóváteszi... van-e lehetősége?) A táblázat magyarázata: a nem és igen fogalmakat akár helyetestjük a nincs és van fogalmakkal is. Az egyszerűség és érthetőség érdekében használjuk mégis az igen és nem szavakat, amelyek mintegy válaszok a van és nincs kérdésekre. Amennyiben nincs bűn a “van-e?” kérdésre a válasz a “nincs” vagyis a “nem “ a válasz “követtél-e el bűnt?” kérdésre, annyiban nem beszélhetünk bűnről, annyiban tökéletes tiszta és magányos válaszok adhatóak. Természetesen más válaszok is adhatóak. A lehetséges válasz(adás)ok kiválasztásánál azt azt a szempontot vettük figyelemben, hogy mi lehet a következménye a “ nem” válasz esetén a bűnre való rákérdezéskor. A kérdés feltehető másképp is, mint “bűnös vagy-e?” , “ van-e közöd a bűnhöz? - vagyis birtoklod a bűnt, vagy a bűn birtokol-e téged- ?” , “ ismered-e a bűnt?” vagy több más kérdéssel kérdezhetünk rá a bűn és ember, vagy az emberek közötti kapcsolat bűnösségére. A bűn kérdésére adandó nem válaszból lehetségesek a tiszta, magányos , tökéletes vagy más hasonló (tudat)“állapota” annak aki a nem kérdéssel válaszol a “van-e bűn?” kérdésre. Viszont itt nemcsak a következtethetőség - mint olyan - fogalmazódik meg, hanem mindazon a tulajdonságok, létállapotok amelyek a nincs bűn, vagy a nem bűn válasz mellett tetten érhetőek, megtapasztalhatóak, vagy megfigyelhetőek. Akár azt is
62 válaszolhattuk volna, hogy olyan nincs hogy ne legyen bűn, vagy olyan nincs hogy bűn ne lenne , amikor a kérdések feltehetőek valaki részéről és van aki erre választ adjon. A kérdések feltevése - jelen esetben elsősorban - a kontextuális lelkigondozói szemszögből történik és nem teológiai kérdésként, vagy nem egzisztenciális kérdésként. Sem a bűn jogosságát, sem a bűntelenség jogosságát nem keressük a kérdésekkel, sem az erre adandó válaszokban. A válaszok akár kérdés formájában is megválaszolhatóak, viszont ez esetben nem érzékelnénk a kontextuális megközelítés tényekre való utalását, valamint a tényekhez való viszonyulás megvizsgálásának individuálpszichológiai lehetőségeit. Ugyankkor fontos a tranzakciós minták vagy kapcsolat-rendszerek vizsgálata és természetesen a relácionális etikai kérdésfelvetések is amikor milyen a bűn, mit ad a bűn, mit vesz el, hogyan a bűn megközelítésekben gondolkodunk és a bűnre való rákérdezések megelőlegezett bizalmával fogadjuk el a válaszokat, melyek nem lehetnek ez esetben további kérdések. Mint ahogy az “élsz-e?” vagy akár finomítva az “alszol-e ?” kérdésre nem lehet újabb kérdéssel válaszolni ez esetben sem lehet a válasz kérdés, mert kizárná a kérdésfelvetésünk értelmét. Ezért is javasoljuk, hogy a bűnre való rákérdezéskor ha az “igen” ?” kérdésre a “nem” válasz mellett “letapogathatóvá” lehet a “tiszta, magányos és tökéletes” lehetséges válaszokat. A nem válasz kérdőjeles formája ne zavarjon meg, hisz arra utal, hogy amennyiben nem a válasz, akkor a tisztaság és társai is megjelennek. Vagyis, párbeszéd formkájában a táblázat így is értelmezhető: Bűn, igen? Nem. Nem? Akkor: tisztaság, tökéletesség, magány stb. Hasonló gondolkodás alapján járunk el a táblázat további részleteinek kérdéseiben vagy mellette levő fogalmak értelmezésekor is. Az igen válasz esetében tehát: Bűn, igen? Igen. Igen? Akkor : gyarló(ismeri?(f)elismeri?) piszkos,nem magányos, (?) törleszti? nem törleszti?( jóváteszi... van-e lehetősége?). Ez esetben már megjelennek az újabb kérdésfelvetések, vagyis mit lehet a bűnnel kezdeni? Milyen ez a bűn(tudat)? Ismeri, elismeri, elkövette, nem követte el? Mit és hogyan van vele: megtartja magának és bűntudatába „ássa”, vagy van lehetősége a jóvátételre. Egyáltalán mint kezdhet a bűnnel a kérdező ha igen választ kap erre, vagy mit kezd az elkövető ha elkövette. Ez további kérdéseket vet fel. A kérdések lehetnek teológiai kérdések is (az eredendő bűn kérdése, vagy akár ennek tagadása) lelkigondozói szempontból mindenképpen az ambivalens értelmezési lehetőségek és nem lezárt sémák alapján közelíthetőek meg. A kontextuális lelkigondozói megközelítés a bűnt nemcsak mint adósságot, de e mellett mint kapcsolati lehetőséget is szemléli. Mindez teológiai képben: Éva és Ádám között ha nincs kapcsolat akkor nincs bűn, ha nincs kapcsolat akkor nincs bűn kérsését veti fel. Az adósság, a bűn tehát kapcsolatra is utal, mint lehetséges formára. A bűn mint adósság egy kapcsolat is két ember között, ami felveti azt a kérdést, hogy ez milyen kapcsolat, mire utal, milyen ennek az iránya, ki károsít meg kit és a megkárosulással mi nyerhető, mi az iránya stb. (Egy lehetséges teológia megközelítése is lehet a kérdésfelvetésünknek: a bűn egyben lehetőség is az üdvösségre, melynek a feltétele a megváltás. Vagyis a bűn kapcsolatba
63 hozza Ádámot és Évát amit szintén egy másik kapcsolatot feltételez az üdvösség érdekében, a Megváltóval. Ebben a teológiai hármas kapcsolati formában ( Ádám-ÉvaMegváltó) mint triadikus kapcsolat lelkigondozói megközelítési lehetőség is adott. A bűn állapotából a megváltáson keresztül az üdvösségre vezető út lehetősége adott, mint a triangulációs viszonytól a triadikus viszonyig. Most nem térünk ki a a megváltás teológiai értelmezésére, sem a helyettes elégtétel sem a cselekedet általi üdvözülés vagy egyéb megváltás teológiai nézetekre vagy ezek különbségeire, vagy hasonlóságaira. A mi szempontunkból a megváltást egy olyan „mozzanatnak” vagy „folyamtnak” értelmezzük - ebben a megközelítésben - a felhozott példánkban, amikor Ádám és Éva nemcsak szembesülnek a bűnnel és nemcsak tudatosul bennük az elkövetett bűn, de a bűnnek, mint adósságnak a felismerése is jelen van, mint a megváltás mint a jóvátétel lehetőségének és elfogadásának a felismerése. A bűnnek, mint adóságnak a felismeréséhez és ennek törlesztésére való törekvéséhez segít hozzá a „harmadikkal” való találkozás. A „harmadik” ez esetben lehet a „másik” , „ő”, „az” , akár a „Megváltó”, „Isten”, stb. A megváltás teológiai fogalma lelkigondozói segítség is lehet, ha kizárja a profanizálást, vagyis ha a hasonlóság és az azonosság logikai sémái nem sérülnek az értelmezéskor. Más szóval: ami megváltás a teológiában, az a lelkigondozásban az a segítő kapcsolati forma, ami az emberi kapcsolatokat segíti a változó egyensúly felé.) A táblázat adósság(tudat) értelmezésekor ugyanazokat a kérdésfelvetést követjük, mint a bűn esetében. Az igen válasz esetében lehetőségek tárulnak fel, akárcsak a bűn esetében vagy a nem válasz esetében. A hasonlóság elve alapján (a bűn mint adóssság) ugyanazokat a következetetéseket, illetve körülményeket, kérdésfelvetéseket vagy válaszokat találjuk, azzal a szembetűnő különséggel, hogy az adósság megkérdőjelezhető a bűntől eltérően. Ez a kontextuális lelkigondozói megközelítésből adódik miszerint nincs ember adósság nélkül. Böszörményi Nagy Iván - a kontextuális lelkigondozás atyja - Levinas filozófiai szemlélete alapján maga is vallotta, hogy az ember subiectum - valóban sub iectum vagyis a felelősség terhe alatt születik a világra és ilyen értelemben nem lehet adósság nélküli. Már a megszületett csecsemőnek is vele született joga van felelősséget vállalni illetve az adás jogával születik meg - már a saját édesanyjával való kapcsolatában is. A másik ember arca mint szelíd parancs az én számára, vagyis az adósság jelen van az én és a te kapcsolatban. Az én-te kapcsolatnak, az emberi természet szerinti eladósodását Böszörményi a Martin Bubber szemléletéből is meríti. Vagyis nincs ember aki társa iránt ne lenne adós és fordítva. Ez a kölcsönös adósság a lét szerinti alapja a méltányosságon alapuló igazságosságnak. A métányosságon alapuló igazságosság szintén az emberi kapcsolatok szükségszerűségére utal. A kapcsolatokban a méltányos igazságosság, olyan lehetőség ahol és ahogyan emberként élhetünk. Az adósság nem egy lezárt és mozdulatlan mérleg képét adja, hanem egy változó egyensúlyban elmozduló kapcsolatlra utal. Az adósság kérdésének a felvetésénél elkerülhetlen a mérlegkészítés. Ez a mérleg egy olyan könyvelői és ugyanakkor jogi mérleg, amelyben az adok és a kapok az adás és az elfogadás számláján, az adósság joga egzisztenciális kérdések és válaszok felöl keresi a megérdemelt bizalom lehetőségeit, ami kapcsolatok dinamikájának szükségességére mutat rá. Az adósság egy olyan jog amire választ adhatunk az által, hogy élünk. Ezzel szemben a bűnhöz való jogunk destruktív jogosultsághoz vezet, ami a hagyatékunkból ránk maradt forgószámlák feltartóztatását ígényli, éppen az adósság törlesztése érdekében, ami által érdemeket szerezhetünk. Erre az ígényre adandó válasz lehetőségének a felismerése az a kapcsolati forma amiben élünk (az örökölt vagy
64 elsajátíott tranzakciós mintáink alapján ). Az adósság felismerése tehát nem lehet egy lezárt és magunk számára megtartott jog, ezt törlesztenünk kell. Amennyiben megtartjuk magunk számára az adósság jogát annyiban megtadjuk a bűnt. Ott maradunk a bűntudatban és nem tudunk tovább lépni ebből. A címben megfogalmazott tétel egyik üzenete ez is lehet: az adósság megtagadása a bűn(tudat)hoz való jogtalan ragaszkodás, ami a bűn érvénytelen tagadását ereményezheti. A táblázatban felcseréltük az igen és a nem sorrendjét a bűn és az adósság esetében. Ennek az olvasata a következő: Ha nem a bűn(tudat)ra, akkor igen az adósság(tudat)ra, ha pedig igen a bűn(tudat)ra akkor nem az adósság(tudat)ra. Vagyis: ha nincs bűn(tudat), akkor van adósság(tudat), ha van bűn(tudat) akkor nincs adósság(tudat). Illetve az adósságot ez esetben nem abban az irányba törlesztjük, aki ellen elkövettük a bűnt, hanem saját magunknak állítjuk ki a bűn adósságának az „adósság-számláját”.Nem zárja ki az adósság a bűnt, de nem is a csakis és csakis akkor kizárólagosság elve alapján feltételezi az egyik a másikat. Az adósságnak és a bűnnek is megvan a jól meghatározott helye az emberi kapcsolatokban és ezek egymás mellett külön létező kapcsolati valóságok, ami között hasonlóság feltételezhető, de semmiképp sem csupán az ok okozati összefüggés. Mind a kettő különálló kapcsolati valóságra utal habár feltételezheti és meghatározhatja az egyik a másikat. Nyelvi nehézségek korlátaiba ütközünk, amikor a „ha” és az „akkor” gondolkodási sémát mint egyetlen használható implikációs értelmezési lehetőséget látunk ezek összefüggéseiben. Ha nincs bűntudat akkor van adósság - vagyis : bűn nélkül van az adósság, mert az ember alaptermészetétől fogva relácionális lény. Ennek köszönhetően az egymás iránti adósságnak olyan áldását hordozzuk, mint például az egymás iránti felelősség. Az egymás iránti felelősség egyik alapja a bizalom alapján megnyúgvó adósság, amiképpen találkozásainkor Isten előtt állunk. Ha van bűntudat, akkor nincs adósság(tudat) - vagyis: adósság nélkül nincs bűn(tudat), annak ellenére hogy ezt megtagadja. Itt nem kimondottan arról van szó, hogy minden adósság bűnt feltételezne, hanem arról hogy a bűn eladósítja az embert amire ha válaszol akkor nő fel ahhoz a névhez amelyen emberként megszólíthatóvá válik. Az ember nem azonos az elkövetett bűnnel - ezért is van esélye a jóvátételre, vagyis arra hogy erre az adósságra válaszoljon. Ezzel a szükségszerű válasszal, az adósság törlesztése révén a bűntudattól való megszabadulásra vagy a bűntudattal való együtt élés terhének könnyítésére kap lehetőséget. 2.0. 5 A bűntudat irányultsága - az elkövető és az áldozat ( károsult) esetében A tudat a bűnről (is) az énben van. A bűntudat tehát az én „falán” belül hat. Nem csupán az én része ez a tudat, hanem az énnek van tudat(állapota) és ehhez hasonlóan bűntudata is lehet, ami szintén az énhez kötődik. A bűntudat lehet a felettes énhez kapcsolódó állapot ( azelkövetett vagy el nem követett dolgokért), de lehet az én értelmezésének is a része (pld: az eredendő bűn teológiai tétel esetében, amikor az én természetétől fogva bűnös). Amikor az én „falán” kívül esik a bűn, megszűnik ez a tudat-állapot (megbocsátás, megváltás, szabadulás pld).Önmegváltásról nem beszélhetünk, mert a bűn kapcsolat. Az ember önmagában képtelen a másik nélkül a jóra. A bűntudat tagadja az adósságot amikor megtartja magának a bűnt, miközben rombolja, gyengíti, képtelenné teheti a jóvátételre az én-t. A bűntudat centripetális belső
65 irányultsága önérvényesítési ígényhez vezethet akár az önmegsemmisítés révén is ( lásd pld Júdás esetét ) a centrifugális kifelefordulás pedig érdemszerzéshez, vagyis az adósság törlesztéséhez , a bűn elörlésének a lehetőségéhez vezet.A kárvallott áldozati mártíromsága ugyanaz, mint a vétkező bűntudata – a kapcsolat megtagadása. A lét rendje a méltányos igazságosság: a lehetőség megadása a jóvátételre illetve a lehetőség keresése és megadása a jóvátételre. A bűntudat lehet a bűnösség felismerése az elkövető részéről, amikor tuidatosul bennünk az ellenünk elkövetett bűn. Az adósság törlesztésére a bűnvallás, mint törlesztés vagy jóvátétel nem elég minden esetben. Ha szükségszerűségből vagy belső feltartóztathatalan ígényből adódna a bűn a visszaadása ( a szemet szemért elv alapján) akkor a bűn növekedik fog. Ilyen értelemben bűntudatunk lehet a bűn nem elkövetéséért is, amikor adósságot vélünk látni az ellenünk elkövetett bűn viszonzására, amit úgy törleszthetünk ha megtoroljuk a bűnt. Ettől a bűntudati foromától is csak úgy szabadulunk meg, ha „kilépünk” a bűn tudatából és kapcsoltatba lépünk az ellenünk elkövetőkkel, ez esetben bűnnel válaszolunk az ellenünmk elkövetett bűnre. Ez a normatív etika szabályának ( pld a ne öld parancsa) megszegésével történik. A relácionális etika nem tagadja a normatív etika szükségszerűségét, viszont bizalommal viszonyul az ember felé, mint aki saját maga vagy a másik ellen fordulna. Honnan van ez a bizalom? A bizalom alapja a bizalom. A bizalom forrása a bizalom. Ez a bizalom ad jogot és lehetőséget arra, hogy a bűntudattól megszabaduljon az ember és ne forduljon sem önmaga sem társa ellen. A megérdemelt bizalom alapú kontextuális lelkigondozás azokat az erőforrásokat kutatja ahonnan van szükséges és elégséges bizalom a bűnnek, mint adósság felismerésére. Ez által nem tagadja sem a bűnt mint adósságot és nem támogatja a bűntudat kialakulását sem sem diagnosztizálással sem a bűntudattól való megszabadulásra adandó bármilyen teológiai vagy filozófiai esetleg más természetű „recepttel”. Hogyan van ez a bizalom? Azzal a türelemmel, amely az önmeghatározás szükségességének a felismeréséből táplálkozik, aképpen hogy közben a több irányú kapcsolódását felismerve lehetőséget nyer a többirányú elköteleződésre. Ilyen értelemben a bűntudatot sem „diagnosztizálja” és nem „kezeli” a kontextuális lelkigondozó, hanem felismeri a bűntudatban azon kapcsolatok megszakadását ahol az adósság megtagadása által juthat el az ember és közben keresi azon segélyforrásokat ahol a bűn mint adósság felismerése révén a kapcsolat helyreállításának az esélye nőhet.
2.0.6. A bűntudat-viszonyokból való kilépés - az adósság felismerésével: A bűn elkövetőjének feltehető kontextuális lelkigondozói kérdés, a bűnnek mint adósságnak a tagadása kapcsán: „a krisztusi helyettes elégtételben hol és hogyan van a bűnös ? A kérdés értelmezésére - e helyen - most nincs lehetőség, mert eltérnénk a címben megfogalmazott tárgytól. E kérdésfeltevés értelmezése hozzájárulhat a helyettes elégtétel azon értelmezési lehetőségéhez, amelyben a bűntudattól való megszabadulás kegyelmi állapotként jelenhet meg. Az áldozatnak, a kárvallotnak feltehető kérdés lehet a mártír-szerepből való megszabadulás nehézsége kapcsán: ” a krisztusi áldozatban hol és hogyan van az áldozat? „ Az áldozatnak, mint kárvallotnak lehetséges értelmezése: „kapott valamit amivel nem tud mit kezdeni ”. A bűn legyőzésére erőforrás-lehetőségek: szeretet, megbocsátás, kiengesztelődés (vallás) exonoráció,felmentés, mentesítés, a bűn „átvállalása” ( kontextuális lelkigondozás).
66 Bűntudat – a tettes részéről (is). Kárvallás – az áldozat részéről (is). A bűnös (a tettes), az áldozat (a kárvallott). A bűntudat, ha az adósság felismeréséhez és ennek törlesztési törekvéseihez vezet azzal szemben akivel szemben elkövettünk, akkor megszűnik a létjogosultsága. Ha lehetőségünk van megfelelő erőforrások megtalálására ( kontextuális lelkigondozás révén) akkor ez segíthet a bűntudattól megszabadulni ( mind a tettes mind a kárvallot esetében). Az ellenünk elkövetőknek, ha lehetőséget adunk a jóvátételre és elfogadjuk ezt tőle ( adunk az által hogy elfogadunk) akkor a „kár” (a bűn) is csökkenhet,( megszűnhet a megváltás által) és értékeket fogadhatunk el ez által a kárvallásba való bezárkózás mártíromsága helyett, érdemeket szerezve. 2.0.7. Adás és elfogadás A "ki és mit kapott , ki és mit adott és miért ?" kérdés ok okozati fejtegetéshez vezetne és az pedig a bűntudathoz. Bűntudathoz - az elkövető és a mártírszerephez az áldozat részéről. A mártírszerep ugyanakkor zsarolási lehetőség is az elkövetővel szemben, akinek nem ad lehetőséget a jóvátételre. A bűn mint adósság tagadása az elkövető részéről és a mártíromságba való menekülés az áldozat részéről a megváltástól, vagy a jóvátételtől való elzárkózás ellentétes előjelei. Az adósság feltételez egy előző elfogadást. Amikor kapunk és elfogadunk, akkor egy bizalom van az adó és a kapó részéről. Ha ezzel visszaélünk és nem törlesztjük - bűnt követünk el - akkor adósok leszünk. Az adósság felismerése kapcsolati ígényünkből fakad azokkal szemben akikkel adósok vagyunk. A nem törlesztett adósság bűn, mert megkárosítjuk azt, akitől kaptunk. Ha a bűntudatban „maradunk”, akkor éppen a fele járunk el kétszeresen méltánytalanul akivel szemben elkövettük a bűnt: elöszőr az elkövetett bűnnel, másodszor pedig a bűn jóvátételi lehetőségét,az adósság törlesztését tagadjuk meg azzal szemben akivel ezt elkövettük. (kontextuális lelkigondozói megközelítés) Amikor kapunk, akkor adunk is: azt a lehetőséget, hogy adhassanak nekünk, vagyis az adás jogát és lehetőségét adjuk annak akitől elfogadunk. Kérdés: milyen ígényből fakad az adás és elfogadás lehetősége vagy szükségfessége ? Milyen lehetőségünk van erre? Mi lehet a célunk az adással és mi az elfogadással ? Kitől veszünk el amikor adunk, és kinek adunk azzal, hogy elfogadunk? Amikor adunk akkor kapunk is: azt a lehetőséget, hogy adhassunk s ez által törleszteni tudjuk adósságainkat, hogy ez által törlesszük az elkövetett bűneinket és megszabaduljunk a bűntudattól. A bűntudat - a bűn tagadása révén - önmagunk megkárosítása, azzal amit mástól jogtlanul vettünk el. Az adósság felismerése és törleszése pedig a bűn ellen van. 3.0.0
Összegzés
A dolgozat a felvetett kérdést a következőképpen válaszolja meg: sajátos erdélyi viszonyok között is van létjogosultsága a kontextuális lelkigondozásnak. Erre a dolgozatban bemutatott eset-, valamint a felmérések eredményei is erre engednek következtetni. A kontextuális lelkigondozói szemléletet ismertető szakirodalommal kapcsolatosan a kritikai szemléletem a következő: a fordítások eltérő szavakat használnak, emelyek néhol
67 hasonló fogalmakat jelölnek, de máskor nem és ez nehézkessé teszi a kontextuális szemlélet követését azok számára akik ismerkednek e személettel, de nincs előképzettségük. A Coincidecia és az Exit kiadónál juthatunk hozza magyar nyelvű szakirodalomhoz, amelyek ugyanazon fogalmakat különböző kifejezésekkel fordít ( pld. a forgó számla és forgó színpad eltérő fordítása, de több más hasonló fordítási eltérés is tapasztalható ) . A téma feldolgozása mindennapi életemre jótékony hatással volt. A többirányú összetartozás megtapasztása után a többirányú elkötelezettség lelkigondozói attitűdjének gyakorlata belső szabadságot, tehát önérvényesítést nyújtott. Az exonoráció lelki útján való belső utazásom sok szép meglepetéssel jött ahol a türelem és hűség, a bűn és bűntudat fogalmai immár számomra már megalapozott és felszabadító jellegű kontextuális jelentéssel bírnak. Az elkövetkezőben az előbbiek alapján remélni merem, hogy a kontextuális lelkigondozói szemlélet ezután is része marad a lelkigondozói mesterképzésnek és kitágul majd e szemlélet alaposabb ismertetése is az érdeklődő hallgatók körében. Az egyházi gyakorlat számára a javaslataim a következőek: a lelkigondozó szolgálat rendjén nagyobb figyelmet fordítani erre a szemléletre. Ennek egyik gazdag hozadéka: az egyéni vagy a közösségi kontextuális lelkigondozás során a lelkigondozottak felelősségét hangsúlyozza. ( Más szemléletek több felelősséggel ruházzák fel a lelkigondozót a lelkivezetés során, itt pedig a lelkigondozott vissza-kapja a saját felelőségét ahol a lelkigondozó ennek megtalálásában és a lelkigondozott saját erőforrásainak a megtalálálásában a többirányú elköteleződés attitűdjével van jelen. ) Atyafiságos tisztelettel , Sándor Szilárd
68 Irodalom: 1. Ammy van Hesusden - Else-Marie van Eerenbeemt, A változó egyensúly Böszörményi-Nagy Iván egyéni- és családterápiás elmélete módszere. Budapest, 2001 2. Boros Szabolcs, A kreatív gondolkodás lehetősége. Marosvásárhely, 2011 3. Borsos Szabolcs, Együttélés a gondolattal. Marosvásárhely, 2006 4. Borsos Szabolcs, A létalkotó személy, vallásbölcseleti kísérlet. Marosvásárhely,1997 5. Borsos Szabolcs, Háttérkérdések a kudarc fogalmáról. Marosvásárhely, 2011 6. Böszörményi-Nagy Iván, Barbara R.Krasner, Kapcsolatok kiegyensúlyázásának dialógusa. Budapest 2001 7. Böszörményi Nagy Iván, Relational modes and meaning, in ZUK, G.H. , 1967, Family Therapy and Distributed families , Paolo Alto 8. Erdő János, Teológiai Tanulmányok. Kolozsvár, 1986 9. Forgács József, Érzelem és gondolkodás. Budapest, 2001 10. Frankl Viktor E, A tudattalan Isten. EuroAdvice, 2002 11. Frege Gottlob, Logika, Szemantika, Matamatika. Budapest, 1980 12. Friedman Edwin H, Nemzedékről nemzedékre.Kolozsvár , 2008 13. Fromm Erich, Pszichoanalízis és vallás. Budapest, 1995 14 Fulghum Robert, Beginning To End, The Rituals in Our Lives. New York , 1995 15 Grad Iulia, Filosofia dialogului si criza monunicarii in gandirea lui Martin Buber. Cluj Napoca, 2013 16. Hézser Gábor, A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Budapest 1995 17. Hézser Gábor, Pásztorálpszichológiai tanulmányok. Debrecen, 2002 18. Hézser Gábor: Miért ? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Budapest, 1996 19.Kiss Jenő, Hanneke Meulink-Korf , Annette Meltzer (szerk), Megmásíthatlan jogigény. Kolozsvár, 2013 20. Köllő Gábor: A határhelyzet étékelése, Kolozsvár , 2003 21. Meulink-Korf Hanneke, Aat van Rhjin, A Harmadik - akivel nem számoltak. Kolozsvár, 2009 22. May Michelsen, Wim van Mullingen, Leen Hermkens (szerk), Összetartozásban , a kontextuális segítésről. Kolozsvár,2010 23. Péter László, A közvélemény szociologiája.Csíkszereda,2002 24. Rezi Elek, Hisszük és valljuk! . Kolozsvár, 2008 25. Rezi Elek,Unitárius Erkölcstan. Kolozsvár, 2008 26. Szent Biblia, azaz Istennek az Ó és Új Testamentumában foglaltatott rész Szent Irás , Magyar nyelvre fordította Károly Gáspár, Budapest 1991 27. Sfantu Ioan Gura de Aur,Despre Preotie. Bucuresti, 2007 28. Tódor Csaba, Szavak a hídon, tanulmányok a kontextuális teológia köréből. Kolozsvár 2009 29. Varga Jenő-László, Társadalom a díványon? . Kolozsvár, 1995 30. Visky S. Béla, A keresztyén etika alapelemei, Teodicea egykor és ma. Kolozsvár,2010 31. Weis Helmut, Lelkigondozás-Szupervizió- Pasztoralpszichológia, Kolozsvár, 2011 Online elérhetőségek:
69 A görög nyelvtani elemzéseknél és a szótári alakok értelmezésénél a következő online forrást használtam: http://www.ujszov.hu/ ( 2013 és 2014-ben ) A bűntudat előfordulására a következő online keresőt használtam: http://biblia.biblia.hu/ ( 2013 év és 2014 során ) Between Give and Take a következő online elérhetőségen 2013 március 21.én : http://books.google.ro/books?id=5aP6wzq_7oC&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=on epage&q&f=false Ajánlott irodalom: 1. Badgy Emőke, Családi szocializáció és személyiségzavarok. Budapest, 1986 2. Beach George K, If yes is the answer, what is the quesion ? .Boston,1995 3. Bretter György, A kortudat kritikája. Bukarest, 1984 4. Bubber Martin, I and Thou. New York , 1958 5. Donalson Les, Coversational magic. New York, 1981 6. Fromm Erich, The art of loving. New York ,1956 7. Gagyi József, Pletl Rita, Ungvári Zrínyi Ildikó , Ungávi Zrínyi Imre , Varga Attila, A társadalmi változások kommunikációs univerzuma . Marosvásárhely, 2009 8. Grollman Earl A, Talking about death. Boston 1990 9. Hankiss Elemér Az ezerarcú én. Budapest, 2005 10. Hobbes Thomas, Logika, Rétorika, Szofisztika. Budapest,1998 11. Jager Alfred, Diakónia, mint keresztény vállalkozás. Debrecen 2010 12. Kast Verena, A gyász .Budapest, 1995 13. Kiergegaard Soren, A szorongás fogalma. Budapest, 1993 14. Kozma Zsolt, Bibliai Fogalmi Szókönyv . Kolozsvár, 1992 15. Krasner , Barbara R and Austin J.Joyce, Truth, trust, and relationships - Healing interventions in contextual therapy, New York, 1995 16. Kübler-Ross Elisbeth, Éretté válni a halálra . Kecskemét, 2002 17. Levinas ,E, Humanisme van de andere mens. Kampen, 1991 18. Michael E. McCullough, Ph.D, Steven J. Sandage, M.S. Evett L. Worthington Jr. Ph.D: Megbocsátás. Budapest, 2006 19. Murry William R,Elsősegély a léleknek. Kolozsvár, 2005 20.Püsök Sarolta, Vallások, mítoszok, vallásfilozófiai irányzatok. Kolozsvár, 2012 21. Sándor Szilárd, A halál és az örökélet értelmezése az unitárius teológiában. kispapi dolgozat , 1994 22. Szatmáry Sándor , A reménység etikája. Budapest, 1989 23. Szász Ferenc, A halál unitárius értelmezése. kispapi szakvizsgadolgozat , 1981 24. Tomm K, Interventív ( beavatkozó) interjúzás és családterápiás olvasókönyv R. Dallos, Proder, szerkesztők: Dr. Biró Sándor, dr. Komolósi Piroska, Budapest 1990 25. Váróné Tomori Viola,Kukkó. Kolozsvár 1985 26. Visky S. Béla , Az értelem élete - az élet értelme . Kolozsvár, 2009 27. Volf Miroslav, Ölelés és kirekesztés . Budapest, 2001 28. Wartowsky Marx W, A tudományos gondokodás fogalmi alapjai. Budapest,1977 29. W.Overstreet Bonaro, Understanding Fear, 1968 London