Issuu

A hűségről és a türelemről - írás a kontextuális lelkigondozással való találkozásomról – Sándor Szilárd Az írás és olvasás alkotó csendjében Fontosnak tartok megosztani egy pár gondolatot arról, amit Böszörményi Nagy Iván 1 lelkigondozói szemléletének a kapcsolati etika2 látásmódja alapján, a hűségről és a türelemről tanultam. Ez az írás egy olyan cselekedet 3, ami a számomra fontosnak tartott dolgok közlésére egy adott lehetőség. A fogalmak sajátságos4 használatuk révén, új összefüggéseket teremtenek. Nemcsak az ember „alakítja” a fogalmakat, de a fogalmak is „alakítják” az embert. Az ember és a fogalom „találkozásának5” eredményeként a fogaloma jelentése, üzenete – vagyis „élete” - változhat. Például az ablak, vagy egér szavak egészen mást jelentenek a mindennapjainkban, mint a virtuális világban. Hasonlóképpen az olyan fogalmak is mint a hűség vagy türelem „több szintű” vagy egészen más jelentést is kap(hatnak). Ezek a „szintek” viszont a párbeszéd6 kapcsolati formái is. Szükséges a rendezői elv 7 , ami lehetőséget nyújt a párbeszédre. A mindennapi közhasználatban, a türelmem fogalmát is személyes tapasztalatok, ismeretek alapján értelmezzük és használjuk. Felvetődhet a kérdés, hogy eltérő tapasztalataink esetén is, miként lehetne egyértelműbben értelmezni azt, hogy mi a türelem. Ez az írás a kontextuális lelkigondozás szemlélete alapján közelít a türelem és hűség foglamaihoz és e szemlélet alapján igyekszik e fogalmaknak új színt adni. Összegzés: - a fogalmak használatát illetően fontos az előzetes tapasztalat (a fogalmakkal való kapcsolat kezdetét és alakulását illetően is), viszont ugyanilyen fontos a nyitottság is a fogalmak jelentésének sajátos és más jelentésére, üzenetére, használatára 1

http://nol.hu/archivum/archiv-437560 Ez az etika nem a moralizál, hanem két vagy több ember találkozása révén az adás és elfogadás mérlegének változó egyensúlyának a méltányosságát vizsgálja. 3 A cselekvésnél itt az adás és az elfogadás mérlegére is gondolok. Amennyiben az írás az adás annyiban az olvasás is az. Adok azáltal, hogy írok és a tisztelt Olvasó feltételezhetően elfogadja ezt tőlem, de ugyanakkor ad is az által hogy nem vált hiábavalóvá részemről ez a felajánlott adás, mint a leírt .gondolataim megosztása. Emmanuel Levinas ( lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Emmanuel_L %C3%A9vinas 19o6-1995) szerint a találkozás révén a párbeszéd fontosabb és értékesebb , mint az írott szöveg. Az írott szöveg ugyanis arra jó, hogy lehetőséget adjon a párbeszédre, a találkozásra. 4 Kontextuális lelkigondozói szempontok szerint. A fogalmak sajátságos értelemzésére majd a későbbiekben visszatérünk. 5 A találkozásról a későbbiekben még visszatérünk. Itt a fogalom és ember találkozásáól, vagyis tanulásról is szó lehet. A találkozás viszont az „én” és „te” találkozására is utalhat. 6 Fontos kontextuális fogalom: dialógus. ( az értelmen át: dia logos, görög szó alapján) 7 Itt - kontextuális megközelítés. Lásd még a következő oldalt: http://www.facebook.com/pages/Kontextu %C3%A1lis-lelkigondoz%C3%A1s/481061171924506 2

vonatkozóan, ami a lehetőséget nyit nemcsak a tanulásra, de az eddig megszerzett tapasztalatok, vagy tudás új rendszerezésére és alkalmazására a fogalmak, mint kapcsolati formák, „élő valóságok”, amelyekkel születésünk után találkoztunk, és használatuk rendjén a fogalmak jelentése, megértési szintje is változhat a fogalmakkal való találkozás nem zárult le, így változást hozhat a fogalmak más szintű használatában, mindaddig amíg élünk nem tudunk nem kommunikálni ( P. Watzlawick ) a hűség és a türelem olyan fogalmak, paradigmák, vagy talán a párbeszédre való lehetőségek, amelyek révén az ember és ezen fogalmak kapcsolata, (vagy „találkozása”) kontextuális lelkigondozás szempontjai alapján is történhet

Bevezető gondolatok: a fogalmak új színe A kontextuális lelkigondozás a jól „bejáratott” foglamaknak8 új színt ad. Ezeken a „bejáratott” fogalmakon azokat a szavakat értem amit a mindennapi szóhasználatban gyakran (vagy kevésbé gyakran) használunk, de mindenképpen értelmezzük és nem mehetünk el mellettük. Ilyen fogalmak például a türelem és a hűség. A fogalmak is „törődnek” velünk, hiszen használatuk révén meghatározzák gondolkodásunkat és sokszor létérzésünket is. Nem mindegy például, hogy amikor például a türelemre vagy a hűségre gondolunk, vagy ezeket a fogalmakat használjuk, ezek mit jelentenek számunkra. Természetesen ezek a fogalmak is élnek és állandó változáson „esnek át”, de a dolog nyitja és ez írás célja éppen az, hogy ezen fogalmak „életét”, vagy jelentésváltozásuk útját megkísérelje nyomon követni és egy lehetséges utat mutatni arra nézve, amint kontextuális szemléletben – s ez írás révén talán - használhatóvá válhat magyar vonatkozásban.

Azt hogy mit is értünk a fogalmakon az a filozófiai viták során még nem tisztázódott egyértelműen. Arisztotelesz végezte el a fogalmak első osztáyozását amikor a fogalmak szerkezetét és köztük levő viszonyt vagy osztályozásukat tette vizsgálat tárgyává. A kontextuális fogalomhasználat során a fogalmak jelentése sajátságos nyelvezetet teremt amelynek célja elsősorban a lelkigondozói segítségnyújtás. Böszörményi például jog, a könyvelés fogalomainak különleges lelkigondozói „eszköz-jelleget”ad, viszont a tudomány más területeiről is használatba vesz fogalmakat. A címben szereplő fogalmak általános használatuktól eltérően újat jelentenek a lelkigondozásban. Igy például a hűség és a türelem fogalmai sajátságos jelentéssel bírnak mint amit első olvasására, vagy hallásra értünk ezek alatt. Mindezeket egy „mérlegre” teszi és arra az etikai „mérlegre” teszi ami a relácionális viszonyokat határozza meg. Ez annak a relációnális etikának a világa ahol a fogalmak metafizikai keresésük során a feledezés örömét adja a gyógyító találkozásban. Ebben a világban a fogalmak kiterjedése és tartalma , osztályozása vagy a köztük levő viszony nem egy zárt körben képzelhető el, hanem egy olyan körben ( amennyiben síkban tudnánk csak gondolkodni ) ami változhat a párbeszéd alkalmával. Amennyiben nem csak síkban de térben gondolunk a fogalmakra, akkor a kontextuális fogalmak nem egy körbe, de ( ennél a mértani alakzatnál maradva ) egy gömbbe képzelhetőek el, és ebben a gömben különböző idomok, így a kocka, gula, stb találh. Ez a gömb ha maga a tökéletetó és köztük és és kürlöttük rengeteg összefüggés és kapcsolat van. Ez nem egy „zárt buborék” amire az embereknek vigyázniuk kell hogy ne pukkanjon el, hanem egy olyan mindegyre változó és talán alakját is változtató téridom, ahol az idő is jelen van és otthonosan érzi magát benne az ember. A téjékozódás érdekében viszont ismerni kell ennek a térben vizsgálható fogalomnak azt a szerkezetét ami az emeberre hat használatuk során és amelyek nemcsak a fogalmak alakját nagyságát, színét, formáját alakítják, de alakítják magát az embert is, aki „törődik” velük.

Mi segítünk a fogalmak jelentésváltozásán, vagy a fogalmak jelentésváltozása „segít” nekünk? A fogalmak „élnek” vagy mi éltetjük a fogalmakat? A fogalom jelentései határozzák meg az összefüggéseket amelyben élnek, vagy fordítva? A fogalom határozza meg azt a rendszert ( a szöveget s azt az élettért ) ahol használjuk, vagy a rendszer ( az élettér vagy szöveg) határozza meg a foglamat ? Egy pár kérdés, ami a fentiek alapján, feltehető. Természetesen összefügg a fogalom a szöveggel és fordítva is, mint ahogy a fogalmak más szemléletű megközelítésének is hatása van a szövegértelmezésre (az élettérre, s végső soron a belső szabadság és természetes kapcsolati formák megélésére.) A fogalmakkal való ismerkedés (is) teszi lehetővé azt, hogy többé-kevésbé tájékozódjunk külvilágról és tájékoztassunk a külvilágot a belső világunkról (is). Hogy mit jelenthet ez a külvilág és mit jelenthet a belső világ, erra a kontextuális szemlélet izgalmas „találkozást” ajánl fel, mely találkozás során a lelkigondozás területére érkeztünk. A találkozáshoz „területre9” van szükség és „azokra” (pld: „én” „te” „az”„a másik”, „ő” ) akik találkoznak. Jelen esetben a terület ez az írás és az olvasói figyelem, ami akkor éri el a célját ha a leírt szó párbeszédre ajánl esélyt, így jöhet létre a „valódi 10” találkozás, vagy találkozások. Jelen írásnak nem célja természetesen, hogy kimerítő képet nyújtson a kontextuális lelkigondozásról, vagy e két fogalom minden lehetséges értelmezési lehetőségét kimerítse hisz ez eleve eredménytelen vállalkozás lenne - de reménység szerint az ember külső és belső világában - egy olyan találkozást kíván felkínálni e két fogalom kapcsán, ami megfoghatóbbá, érezhetőbbé válik majd a tisztelt Olvasó számára is megtapasztalhatóbbá, megérinthetőbbé téve azt a belső és külső világot amit Böszörményi négy dimenzióban11 tárt elénk. E négy dimenziós szemlélet fényében találkoztam a hűség és a türelem foggalmainak újfajta értelmezésével és ezt osztom majd meg a továbbiakban. Milyen lehet ez a találkozás, vagy esetleg találkozások ? Hogyan, miért találkozott e szöveggel, mit jelent a cím első olvasásra hogy mégis kezébe vette ez írást és olvassa, miért fontos tovább olvasni? Ezt én nem tudhatom. Csak sejtéseim lehetnek arról is hogy nekem miért fontos erről írnom. Egyik sejtésem azt sugallja, hogy ez által segíteni tudok azoknak akik elolvassák soraim. Más sejtésem arról győzköd, hogy számomra is jót tesz az írás. Valószínű tisztelt Olvasó Ön is volt ezzel így, amikor felfedezte az írás gyönyörűségét, az alkotás szépségét és azt a sikerélményt, hogy nem hiába ült le az íróasztalához írni. Nem kimondottan azért mert mások ezt majd méltányolni fogják, de azért is hogy az önmaga számára fontos dolgokat írásban tisztázza önmaga számára amit majd másokkal is megoszthat - és reméli és hiszi, sőt mi több meg is van győződve, hogy ezzel segítségre lehet másoknak is, de önmaga számára is. Ezen meggyőződésem fontos a továbbiakban is. Most azt javasolnám, hogy most egy időre hagyja abba az olvasást és válaszolja meg önmaga számára, hogy mit jelent a címben szereplő hűség és türelem szó. Ha Ön is 9

Ez térben, időben de ugyanakkor a lelki belső-szobánk alapján is meghatározandó. Amikor a találkozás a kölcsönösen gazdagít és az önérvényesítés megerösödik. Nem az „ego” erösödik, hanem a lét örömében való gazdagodás lehetőségét nyújtja ez a találkozás. 11 A dimenzión itt az élhető valóságot értem amelyek összefüggnek. Az élhető valóságot,vagyis az emberi életet a tények, a pszichológia, az interferencia és az etikai síkon szemléli Böszörményi. Ezekre a dimenziókra az esszé végén még röviden visszatérek.. 10

fontosnak tartja akkor tegye meg, gondolkozzon el és önmaga számára fogalmazza meg mit jelent a hűség és mit jelent a türelem. Ez legyen az Ön titka, ha úgy tetszik. Nekem is vannak titkaim amit ebben az írásban nem tudnék amúgy sem megosztani Önnel. Mindenképpen titok marad számomra az, hogy mit gondol e két fogalolmról, aki ezeket a sorokat írom, mert egyelőre nincs lehetősége arra, hogy ezt velem megossza. Lehet hogy nem is akarja velem megosztani. De talán mégis lehet valaki akivel erről szívesen beszélne, kicserélné gondolatait. Valamiért mégis fontos lett ez számára , hisz olvas, hisz még mindig olvas. Szomjazza a betüket, amelyeket a hűségről és a türelemről írok és még csak nem is értintettem a témát. Még mindig csak a bevezető gondolatoknál tartok. Ezután következik a találkozás. Összegzés: - a fogalmakat egyrészt tapasztalataink, tudásunk alapján használjuk - amelyek nem minden esetben befejezett történet részei, (vagyis az ember képes a tanulásra) másrészt viszont a szerzett tapasztalataink irányába is vissza hatnak a fogalmakról szerzett újabb ismereteink - a fogalmakról szerzett tudásunk alapján tájékozódunk és tájékoztatunk viszont a tájékozódás és tájékoztatás során a fogalmak bennünk élő valóságai is változáson eshetnek át - az ember külső és belső világának a kapcsolatában elkerülhetlen a fogalmak értelmezése és használata, vagyis a velük való találkozás - a találkozás az „én”, „te” ,”az”, „ő” „más”, „mások” és hasonló kapcsolatban részt vevők között valósulhat meg, erre a találkozásra pedig lehetőséget az a párbeszéd is teremthet ahol a fogalmakkal mindenképpen „törődnünk kell” és „a fogalmak is „törődnek velünk.” - a kapcsolati valóság „területe” nem egysíkú, a kontextuális szemlélet négy (illetve öt) dimenziót, lehetőséget kapcsolati valóságot mutat fel, ezek a dimenziók összefüggnek egymással A találkozás Igyekszem pontosítani a fogalmat azzal, hogy itt az „én” találkozásáról van szó. Nem a hűség találkozik a türelemmel vagy fordítva. A hűségnek és a türelemnek az ember ad életet és formát. Kérdés, hogy milyen ez a forma vagy milyen ez a türelemmel és hűséggel élt élet ? Milyen jelentőséget ad az ember a fogalmaknak, a fogalmaknak tulajdonított jelentőség, pedig miként határozza meg a gondolkodását és az életivelét az embernek ? Hogyan érti az ember a fogalmakat, amelyeket használ és hogyan érteti meg magát társaival? Milyen súlyt jelentene az ember életében egy általa használt fogalom, ha nem értené, vagy nem úgy értené ami szerint kapcsolatait szeretné velük

alakítani ? Mit érne a „burgenum12” vagy „fergegnum13” fogalma , ha nem lenne ember aki értené? De mit ér ez a szó, a fogalom ha van is ember, de nem érti mit jelent és nem tudja hogy milyen ember nyelvén használják, vagy csak kitalált szó? Hány és hány olyan fogalom van ami bár él, de semmit sem jelent mert nem ismerjük a nyelvet! És milyen sok olyan fogalom van amit bárhogy ismerjük a nyelvet mégis úgy tűnik, hogy semmit sem jelent számunkra, vagy ha igen akkor úgy véljük, hogy tökéletesen tudjuk mit is jelent számunkra és többet nem foglalkozunk sem a jelentésével, sem az üzenetével és úgy használjuk mintha élettelen hideg szobrok lennének, vagy egy olyan szerszám, vagy játék amit nem tudunk, vagy azt gondoljuk, hogy nem tudunk használni. Hiába adnának például a legtökeletesebb könyvelői mérleget 14 például annak aki nem ismeri a számokat vagy nem érti a könyvelési számítógépes programot. Mindaddig amíg nem találkoztam Martin Buber15 élettörténetének azon a részletével, mikor a szomszéd lánnyal találkozott, - akivel arról beszélgetett hogy édesanyjával soha nem fog találkozni majd ennek ellenére harminc éves korában elöszőr találkozzon vele nem találkoztam a „félresikerült” találkozás fogalmával sem. Buber élettörténetével való eme „találkozásomra” sem kerülhetett volna sor, ha nem találkozom olyan emberekkel akik elmesélték élettörténetének e részét és akik végül a kontextuális lelkigondozás szemléletére és új fogalom-értesekre tanítanak. Buber mellett Levinas és Böszörményi „találkozás-fogalmát” is ízlelgettem. Buber az Én és Te találkozása közötti titkokra világított rá, amit a harmadik kívülálló nem érthet, nem láthat. Az én és te talákozásában ott van az „az”, vagy az „ő”. Ezt kritizálja Levinas, miszerint a harmadik ember is az én felebarátom, így az én és te találkozásában nem az „az” hanem a „másik” jelenik meg. Böszörményi arra tanít, hogy óvatosan kell bánni azzal, ami a két ember találkozásakor történik viszont ennek ellenére értelmeznünk kell. A találkozásnál nemcsak a más, vagy a másik de a többi is jelen van, mint aki a másikhoz tartozik. A találkozás gyógyulást eredményez , ha valódivá lesz ez a találkozás. Hanneke Meulink-Korf 16 és Aat van Rhijn17 könyvében pedig a találkozások triangulációs18 veszélyeire és a triadikus 12

Holland szó, jelentése találkozás. Kitalált szó, aminek mégis fogalom-jellege lehet a kontextuális szemléletben, angolul „miss-meeting”nek adható vissza a jelentése, magyarul „félresikerült találkozás”. Mindkét szó Bubber élettörténetének része ami elindította a találkozás foglamának sajátságos értelmezését. 14 Mint utaltam rá Böszörményi a könyevlési fogalmakat sajátságosan használja a lekigondozás területén. Elmélete mégsem tekintem „programnak” inkább egy lehetőségnek a segítő találkozásokra. 15 http://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Buber 16 1991-ben a szerzőpáros tanulmányi úton volt Magyarországon. Aat van Rhijn 2oo2 szeptember 2.-án elhunyt. Hanneke Meulink-Korf és dr.Kiss Jenő és más szakemberek segítségével indult el 2o12-ben az első magyar nyelvű kontextuális lelkigondozói képzés. Ez az esszé ezen képzésen való részvételem egyik „eredménye.” 17 1986-ban hozták létre a „kontextuális lelkigondozás” címen ismertté vált posztkadémiai képzést 18 Amikor az én , a te és a másik találkozásánál létrejön a fúzió, vagyis identitás elvesztésével történő találkozás. Ez történhet parentifikáció miatt is, de a lezáratlan forgószámlák destruktív jogosultságával is. Számtalan oka lehet annak amikor az „én” és „te” találkozásából mindketten vesztesen távoznak,mert akár az „az” vagy az „ő” vagy a „másik” és a „többiek” hiányával nem számolnak. E fogalmat nem célom kimeríteni e lábjegyzetben csupán megjegyezni, hogy a triangulációs találkozás igen komoly veszéllyel jár nemcsak az „én” vagy a „te” hanem a „többiek” részére is. Itt a hűség, a türelem a megbocsátás és az elismerés érdemben sérül. A fúzió, parentifikáció, lezáratlan forgószámla, vagy destruktív jogosultság fogalmakat sem célom itt most tisztázni, amiképpen ezt Böszörményi szemléletében megértettem és használom. Talán egy következő találkozáskor. 13

viszonyok19 kialakulásának a fontosságáról ír „A harmadik akivel nem számoltak” 20 című könyvében. Az alcímben látszólag nem túl fontosnak látszó fogalom a „találkozásom” 21. Vagyis az „én” találkozása. Ezzel a pontosítással a kontextuális lelkigondozás területére érkeztem. Összegzés: - a fogalmak értésének egyik feltétele a nyelv ismerete, viszont a nyelv ismerete esetében sem valószínű, hogy képesek vagyunk megragadni a fogalmakat a maguk teljességében - fogalmakkal az emberi találkozások valamilyen formájában találkozhatunk - a fogalom és az ember kapcsolatán keresztül kerülhetünk a fogalmakkal és az emberekkel kapcsolatba - a találkozás mint jelentést és lehetőséget, üzenetet és formát, helyet, időt, tért és egyéb dimenziókat behatároló fogalom két ember közötti kapcsolatot is jelenti - két ember találkozásában - lehet félresikerült vagy valódi – sok rejtély van amelyek lehetnek veszély-, vagy erőforrások is - ez az írás feltételez valódi találkozást is a szerző és Olvasó között, amely találkozás párbeszédének a kiindulási alapja éppen ez az írás lehet - a találkozás megragadásánál fontos figyelemmel tartani azt a tényt, hogy a szerző személyes találkozásairól is szó van, amely eredményeként születhetett meg ez az írás is A hűség „ A lojalitás az egy fogalom, amit először én használtam a terápia-irodalomban. .Nemcsak családterápiában, hanem egyáltalán a terápiában. Ahogyan én azt most definiálnám, az egy bizonyos fokig egy systemic, tehát egy rendszerszemléleti fogalom. Amennyiben nem lojalitás érzés – olyan nincsen tulajdonképpen - van egy ragaszkodás érzése ... talán az sem a legjobb szó ... de a lojalitás egy strukturális része a rendszernek .. hogy úgy mondjam.. .tehát , mondjuk valaki beleszületik egy családba, akkor anélkül, hogy akármit érez, vagy csinál, annak a családnak az érdekei, vagyis, annak a család tagjainak az érdekei , azok amik meghatározzák a lojalitás irányát, tehát ez egy elvárás a lét alapján.Tehát nem pszichológiai konceptus. Nem pszichológia és nem egyéni (...). A lojalitás nem egy érzés és a láthataltan lojalitás nem egy tudataltti pszichológia folyamat, mint ahogy az egész lojalitás nem egy pszichológiai folyamat. 19

A triadikus kapcsolat a kontstruktív jogosultságra ad lehetőséget. Ez esetben létrejön a diakrónikus viszony , amikor a tisztelet a másképp szemlélet fontossága érdeme valósul meg. A triadikus viszonyban „él” számomra a türelem fogalma, mint ami az én külső és belső világában a „törvény előtt”egyenlő. A már említett szerző Hanneke, itt a törvény fogalmát nem az elvárás-etika hanem a relációnális etikai szemlélet alapján használja. ( lásd az idézett könyvében a 1o8.oldalon a 13 sorban ) 20 Exit kiadó Kolozsvár 2oo9 21 A találkozás magyar szó jelentésében ott van a „találat” „találás”,” megtalálás” „feltatálás” „kitalálás” „betalásás”, „rátalásás” „ide-oda találás” (stb.) ami feltételezia keresést is. Vagyis aki keres csak az tud találni. Először tehát el kell indulni a keresésre hogy találjunk. A találkozás ebben az értelemben az egymásra találást is jelentheti. Egymás megtalásásában viszont ott van a fúzió lehetősége is. Hogy micsoda, vagy kicsoda ez az „egymásra” az már egy másik „terület” ahol a gyógyító találkozás lehetősége is jelen van. Két ember találkozásában ott van az öröm is és a kölcsönös gazdagodás és gyógyulás lehetősége is.

Na de hát mi akkor ? Most egy kis általános megértés a kontextuális beállításnak. A lényege az , hogy ez tulajdonképpen nem megy egyik vagy másik irányzat ellen sem. Hanem összefogja ezeket. Ezt egyik cikkemben úgy is rajzoltam le mint egy esernyő, vagy napernyő. A fő dimenziója a kontextuális beállítának az a kapcsolati etika, ami megint egy érdekes kérdés, hogy miért etika.. hogyan más a kontextuális etika kérdése a normális, rendes nyelvhasználatban amint az etikáról beszélünk. ( ...) Tehát a kapcsolati etika az az ahol a lojalitás számít. A lojalitással kapcsolatban bizonyos kapcsolati pszichológiai ... hogy mondjam ... tűnemények is megjelelennek, például az egyik dolog a bűntudat pszichológiája, ami elég erössen ha az ember családban gondolkodik, elég erőssen a lojálatis megsértéséből is származik. Tehát az embernek különböző okok miatt lehet bűntudata, vagy bűnérzése, és ezeknek az egyik gyökere, vagy kiinduló pontja az a lojalitás. A lojalitásnak az ignorálása, a nem tekintetbe vétele. Ez egy nagyon fontos praktikus terápiai meggondolás is....” Részlet a Duna Tévé 2oo6 május 1 Böszörményi Nagy Ivánnal készült elő adásából

A hűség22 – itt – nem érzelmi tapasztalat. Arra a tényre utal ami egzisztáciálisan meghatározó. A kapcsolati valóság része. Megtalálható a tények, a lelki folyamatok, az interperszonális kapcsolatok és a kapcsolati etika világában. A hűség itt – nem egy érzelmi állapot 23. A hűség „léttől fogva adott”24. Vagyis nem teheti meg a szülő, hogy ne legyen hűséges a gyermekéhez, akinek életet adott és fordítva. A hűség fogalmának eme megközelítésekor a lojalitást közelíti meg leginkább azt amiről itt szó van.A lojalitás szó a francia „jog”-ra a „loi”-ra utal. Vagyis a hűség az jog. Nem csupán az, hogy jogunk van hűségesnek lennünk, de létünktől adódóan hűségesek vagyunk. Egyszerűen nem tudunk nem hűségesek lenni. „A lojalitás alapvetően ahhoz az egzisztenciális léthez kapcsolódik, hogy mindenki a szüleinek köszönheti az életét (....) A gyermek jogos érdeklődése létének eredete iránt, akkor is fenntmarad, ha rögtön születését követően adoptálják.”25 „ A mi értelmezésünkben a lojalitás olyan előnyben részesített elkötelezettség egy kapcsolathoz, amely megszolgált érdemből születő lekötelezettségen alapul.” 26 a) A(z) (én)romboló hűség

A szülő gyermek kapcsolatot vertikális lojalitásnak nevezi Böszörményi, mint ami aránytalan és viszonzatlan. Aránytalan, mert a gyermek.szülő kapcsolatban soha nem lehet egyenlőség sem az idő, sem az adok-kapok viszonylatában. Cél: az egyenlőtlenség 22

Böszörményi a lojalitás fogalmat használja, mint a kapcsolati tényt. Lásd például A változó egyensúly című könyvet , Böszörményi-Nagy Iván egyéni és családterápiás módszere Else-Marie van den Eerenbeemt és Ammy van Heusden szerzőktől, Coincidencia Kft , Budapest, 2oo1 23 Itt szeretnék kitérni röviden a második dimenzióban való megfoghatóságára. A hűségnek van egy lelki oldala is, egy érzelmi oldala is ami megjelenhet lelki vetületeiben is. A hűség egyfajta „befektetés”, egyfajta „adás” , megelőlegezett bizalom, amivel vissza lehet élni és akkor az adósság felhalozódik, akivel szemben hűtlenül viszonyultunk. Aki viszont a hűtlenséget megtapasztalja az belső lelki megrázkodtatáson esik át és az ebből való „meneküléshez” lehet a hűség fogalmának az újfajta értelmezése is. Ebben a megközelítésben nincs szó menekülésről, hanem az adósság törlesztéséről, ennek lehetőségéről, a segélyforrások megtalálásáról. Vagyis a bizalom helyreállításának a lehetőségéről. A változó egyensúlyban nemcsak a változásra, de az egyensúlyt is szem előtt tartjuk. 24 Lásd az 2o jegyzetben is utalt könyv 32. oldalát. 25 Lásd a 33.oldalt. 26 Böszörményi-Nagy Iván , Barbara R.Krasner Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa , Cioncidencia Kft. Budapest , 2oo129.oldal

figyelembevétele mellett az egyenértékűség változó egyensúlyának a megtalásása, az érdemszerző cselekedetek méltányos és igazságos kapcsolati etika mérlegén. A vertikális lojalitás mellett van horizontális, vagy szerzett lojalitás, ami révén kapcsolatban vagyunk testvéreinkkel, barátainkkal és mindazokkal akik számunkra fontosak, férjünkkel, feleségünkkel. Ez a horizontális lojalitás nem velünk született, vagyis szerzett lojalitás. A kettő egymást keresztezi, amikor döntés helyzetben választunk, hogy melyik hűség lesz számunkra meghatározóbb. „ A családi kapcsolatok lojalitásának az alapja nem a hatalom, hanem a megszerzett érdemek.” 27 Vertikális és horizontális lojalitások szövétneke fonja be életünket és változó világunkban az egyensúly fenntartására igyekszünk. Ha ez nem sikerülne, akkor a lojalitási konflitusok alakul ki, vagy láthatlan, vagy rejtett lojalitásként marad tovább életben a kapcsolati valóság. A lojalitást egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amennyiben a vertikális lojalitást nem tudja természetesen megélni a házasságban például valamelyik fél, annyiban ez hosszú távon a kettőjük kapcsolatának horizontális lojalitásának konfliktusáhozhoz vezethet. A hűség, a lojalitás döntést, állásfoglalást ígényel. A döntés-hozatalnál van az „én” aki dönt és lennie kell legalább két választási lehetőség közül az egyik mellett elkötelezi, vagy nem kötelezi el magát. A két választási lehetőség a fenti példa alapján a szülők vagy a férj/feleség között is történhet. Ez esetben ha a szülőkkel szembeni lojalitásra ha nem lesz lehetősége a gyermeknek, akkor a horizontális lojalitása csorbát szenved. Lehetséges az is, hogy a szülők iránti lojalitás megnyilvánulása a szülők destruktív viselkedéseinek utánzását jelenti. A hűség joggal ruházhatja fel az embert a rombolásra, a destruktív viselkedésre azzal szemben ami vagy aki e hűséggel való élést megakadályozza, ami vagy aki miatt a hűséggel szabadon nem élhetne. Itt tevődhetnek fel azok a kérdések, hogy milyen hűség, hűség kivel, mire, ki fele vagy kikkel együtt vagy szemben, mivel szemben, hogyan élhető meg ez a hűség, milyen viszonyulást eredményez a hűség önmagammal vagy másokkal szemben, „lojalitás, mint eladósodottság28” stb. „ A lojalitás olyan etikai kötelezettséggel áll kapcsolatban, amelyekről az emberek tudnak és olyan konfliktusokkal, amelyek az emberek kikerülhetetlenül részesei. Etikai kötelezettség, amely az embert néha diszlojálissá teszi, azért, hogy a másik embert ne veszítse el.” 29 Összefoglalás: - a hűség valami mellett vagy elleni döntés következménye, amennyiben az „én” nem tudja megélni szüleivel szembeni lojalitását ez a társas kapcsolatának a kárát okozhatja - a hűség egy viszonyulási formát is jelent amikor egy szeméyhez kapcsolódó hűségét a személy megélt destruktív jogosultságához b) A bizalom-alapú hűség

Az ember léthelyzetétől adottan hűséges lény, ami a bizalomból fakad. A megszületett ember máris bizalommal van szülő anyja és apja iránt. A szülők szintén hűségesek a 27

Lásd a 35 oldalt. Lásd a Harmadik, akivel c könyv 113 oldalát 29 Lásd 67 oldal harmadik bekezdésében a Harmadik ,akivel... című könyvben 28

gyermekük iránt, amelynek egyik megnyilvánulása a gondoskodásuk. A hűséget nem magyarázni, de megérteni, megtapasztalni , kiérdemelni lehet. A hűség a léthelyzetből adódó lehetőséggel és szükségszerűs kapcsolattal való találkozás ami több irányba bővülhet. Ilyen értelemben a több irányú elköteleződést 30 és elkötelezettséget31 is jelenti. A hűség szövétneke hálózza be az emberi kapcsolatokat. Saint Exupery francia író az embert a kapcsolatok csomópontjának nevezi. Hanneke M Korf a hűséget „isteni kellemetlenségnek32” nevezi az irgalmasság mellett és azt állapítja meg, hogy a lojalitás „gyökeres, ám más mint ez a radikalitás, mint a meggyökerezés gyökeressége.” 33 Szintén ő a lojalitásnak két radikális oldalát tárja fel: „ a tudat, hogy vannak mások, akik hozzám tartoznak és a tudat, hogy valakihez tartozom34”

A hűséget gyökérnek is nevezi Böszörményi, ami a létből adódik és azt is állítja róla, hogy mindezt érdemek alapján lehet megszerezni, semmiképp sem hatalommal. Úgy értekezik erről mint olyan fogalom ami a rendszer része és mint ami nem az egyénhez, tartozik. Úgy tárja elénk hűséget, mint ami egy kötelesség is egyben, a kapcsolati egziszenciális valóság velejárója. Látszólag ellentmondás van e sok irányba mutató kijelentésekben, illetve ennek az összegzésnek, amit Böszörményi a hűséggel kapcsolatosan állapított meg. Egyik oldalról adott dolognak míg a másik dolognak egy érdemszerző cselekedetnek nevez meg, a kapcsolati egyensúly dinamikájában. Ez a látszólagos ellentmondás feloldódik, ha a változó kapcsolati egyensúly kontextuális fogalmat is ebben a személetben vizsgálunk. Az adott dolog alatt az első dimenzióban ragadja meg a lojalitást, mint kapcsolati valóságot, mint tényt, ami a születés pillanatától adott a maga vertikalitásában. A második dimenzióban a lojalitással való kapcsolati valóság segélyforrásaira vagy veszélyeire figyelmeztet, a hűséghez való viszonyulás alapján. A harmadik dimenzióban a kapcsolati valóság leképezésénél a hűség, mint a homeosztázis sokszor romboló fenntartását jelenti, máskor pedig a küldetés, örökség, hagyaték viszonylataiban 35 . Végül a negyedik dimenzióban a hűség az adás és elfogadás mérlegének kapcsolati valóságában jelenik meg. Itt gondolhatunk arra, hogy mit adhat a lojalitás annak aki valami kapcsolati valóságból kilépik, vagy akár bennt marad. Fontos a szemlélet: mihez viszonyítva, mivel szemben, vagy ki ellenébe hűség, vagy milyen feltételek mellett, mit nyújt számára ez a hűség, mit vesz el tőle ez a hűség, milyen erőforrás vagy destruktív jogosultságra lehetőséget nyújtó vagy hasonló szempontok szerinti hűség. A hűség egy döntés következménye – elkerülhetetlen konflitusként - és ilyen értelemben soha nem kerülhető el a veszteség, viszont ez a másik oldalon nyerő is lehet. A hűség az emberi kapcsolatok mérlegén a méltányosság és igazságosság érdemszerzésével is mérhető valóság. Az intrapszichés konflitusok36 csökkentésére szerzett alkalmasság, az érettség fokmérője. Amennyiben a konfliktust a hűségből adódó elkerülhetetlen 30

Azok iránt akikkel léthelyzetének köszönhetően kapcsolatban van. Azok fele akikkel találkozásokban kapcsolatba lehet. 32 Lásd 69 oldalon a Harmadik, aki.. c könyvben 33 Lásd a 112 oldalon 34 U.o. 35 Kontextuális fogalmak megközelítéséhez lásd May Michielsen , Wim van Mullingen, Leen Hermkens Összetartozásban című könyvében az alapfogalmak magyarázata függeléket, Exit kiadó 2ooo 36 Lásd a Kapcsolatok kiegyensúlyozásának .. .című könyv 172 oldalát 31

döntéshelyzet adja, annyiban a döntéshelyzet felvállalása az (én)differenciálódás 37 révén igazolja a self38 önmagát a felelősség felvállalásával. Ez szabaddá teszi az „én”-t, éppen annak a választásnak az eredményeként, ami elismerést 39 nyújt számára, erőforrást (ami lehet az Erikson által használt ősbizalom), mert létében erősíti meg. Az elismerés ha onnan érkezik, amely irányból a hűség elköteleződése történt, akkor konstruktív jogosultságra40 tesz szert az egyén. A bizalom-alapú hűség alkalmassá teszi az egyént kiegyensúlyozott kapcsolatokra. Ilyen értelemben a hűség jutalma a bizalom és a bizalom jutalma a hűség. A jutalom itt, nem egy zártságot, mozdulatlanságot, mint befejezést vagy egy küzdelem végét, de egy változó egyensúlyi állapotot jelent. A hűség és a bizalom is egy olyan folyamat, ami az állandó változásban egyensúlyt ereményez. Összegzés: -

a hűség forrása a bizalom és a bizalom forrása a hűség

a hűség a több irányú elkötelezettség alapján történő döntés ami a lét gyökereihez segít vissza

a hűség az elismerés alapján válhat erőforrássá mert létében erősíti meg az egyént

a hűség a kapcsolati valóság folyamatában a változásban egyensúlyt eredményez

c) Lojalitás és eladósodás Az a hűség eladosodottá tesz kijelentésnek sok értelmezési lehetősége és üzente van. Kérdés: vertikális vagy a horizontális hűségre gondolunk-e? Amennyiben itt adósságról lehet szó, annyiban felvetődik egy másik kérdés, amivel az adósságnak a hogyanjára, ennek a törlesztésének a mikéntjére kérdezhetünk rá. Az adósság - a kontextuális személetben - túl sok elfogadásról szól, amit nem sikerült a lehetőségek alapján törleszteni és ez által felbomlott az igazságosság és a méltányosság változó egyensúlya. Az alábbiakban a lehetséges változatok következőképpen szemléltethetőek: 1) Vertikális eladósodás: a gyermek vagy a szülő részéről -

a) a gyermek eladósodása a szülővel szemben: méltánytalanul sok elfogadás révén, aminek az oka lehet a szülő maga is, ez esetben a törlesztés lehetőségének a kérdése is feltehető, amennyiben a szülő nem képes sokat vagy semmit elfogadni a gyermektől és fenntartja az eladósodásának ezt az állapotát amivel gyermekét bűnteti a horizontális kapcsolatának illetve majd saját gyermekével szembeni hűségének megélési lehetőségeinek a megtalálásában

b) a szülő eladosodása a gyermekével szemben: a szülői gondoskodás hiánya, amikor a szülő nem törődik gyermeke életével, ez esetben a gyermek elfogadna,

Lásd u.o. 165 oldal A „self” itt az identitás kialakulásával összefüggésében értem, amikor nem az összeolvadás állapotából kilépik az „én” , 39 Az elismerés fogalmának a kontextuális értelmezésénél lásd a már megadott forrást. 40 A fogalom értelmezésénél lásd az előbbi forrás-anyagot. 38

ha lenne mit és lenne kitől, de valami lezáratlan forgószámla 41 vagy más ki nem egyenlített szükségletek miatt a szülő ezt nem teszi meg annak ellenére, hogy lenne erre lehetősége 2) Horizontális eladosódás: társkapcsolati adok-kapok egyensúlya A.és B. között - a) A eladósodása B-vel szemben, a vertikális hűség lehetőségének „elvesztése” miatt b) az előbbi eset B eladosódása A-val szemben c) „C” miatti eladosodása A-nak B-vel szembe ( vagyis A elveszi, vagy nem gyakorolja B irányába a hűséget és C felé „irányítja”, neki adja ) .. ez esetben az „én”,„te”,„másik” identitások, vagy szerepkörök szerepet cserélnek, akár több irányú fuzió42 is létrejöhet és trianguláció jön létre, a trianguláció a társas kapcsolat hűségének az eladosódását is maga után vonja d) ugyanaz, mint az előbbi eset B-nek A-val szemben d) Lojalitási megjelenési formák43 A tények dimenziójában a lojalitás azt a kapcsolati valóságot jelöli, ami két ember között létezhet. (Vertikálkisan szülő-gyermek, horizontálisan barátok, élettársak között ). A pszichológiai dimenzióban a lojalitás azt az érzelemet jelöli, amely a kapcsolatban élők lelkében jelenik meg. A lojalitás ténye több érzelmet is kiválthat a kapcsolatban levőkben, attól függően, hogy a lojalitás, mint kapcsolati valóság mennyiben járulhat hozza az önérdek és önigazolás érvényesítésében úgy, hogy közben a kapcsolat is megmaradjon. Fontos ebben a dimenzióban a valódi párbeszéd 44 lehetősége, ami ezeket a kérdéseket tisztázza a kapcsolatban részt vevők közt. Az interakció, a kölcsönhatások dimenziójában a lojalitás abban a viselkedési mintákban nyilvánul meg ahogyan ezt a kapcsolatban részt vevők megélik, ahogy erről kommunikálnak. Minél jobban alkalmazkodik valaki a csoporthoz annál lojálisabb lesz a csoporttal szemben és fordítva. Az etikai dimenzióban arra keressük a választ, hogy mi az érzelmek és a viselkedés motivációja. A lojalitás más térben, időben témában változik, a lojalitás egyfajta válaszadás annak alapján ami valaki kárára, róvására igazságos vagy sem. A horizontális lojalitások felbonthatóak, a vertikális lojalitással ellentétben, ahol nagy szerepe van arra nézve hogy kinek milyen érdeme van ebben a kapcsolatban. A lojalitás lehet egyensúlyos kapcsolat, de ez három személy között van. A lojalitás főnévként összetartozást jelent és nem a döntés melletti elhatározást. A lojálisnak lenni viszont már a döntés felvállalását 41

Lásd a forgó számla érelmezését a megadott forrásanyagban Az identitások egybeolvadása 43 Ezen alfejezet összeállításakor a Holland-Magyar kontextuális lelkigondozói képzésen készült jegyzeteim alapján készítettem el. 44 A lelkigondozói párbeszédnek három aspektusát jelöli meg Böszörményi : a polarizáció , a szimmetriaasszimetria témaköre valamint a mindent magába foglaló többoldalúság. Lásd a 86-87 oldalalakon a Kapcsolatok c könyvben 42

jelenti, amikor feltehetőek a kérdések: mi az igazságos köztem és a másik ember között és mi a méltányos a jövőre nézve. A lojalitás nem érzést, de elsősorban kötődést jelöl. A függőleges lojalitásnak nagyobb a szerepe, partnert választani a szülőkkel szemben nehéz dolog. A lelkiismeret az etikai kapcsolatok begyakorlása révén jön létre aminek fontos szerepe van a lojalitással szembeni viszonyulásnak is. Kölcsönösség nélkül az ember nem létezhet. Etikai dillema: a jogos ígény, amiről le kell mondani ha nem akarsz igazságtalanságot létrehozni. Az elismerés egy olyan segítség ami az etikai dilemmát konstruktívan oldja fel. Az igazságtalanság megtorlásának az esélye a megbocsátás, bár nem teljesen ugyanaz mégis ugyanannak az etikai érzékenységnek a területén van. „ Lemondani a számla kiegyenlítéséről úgy lehet, ha az ember meggyászolja azt amit végleg elveszített és eltemeti. Embereken csak akkor tudunk segíteni ha tiszteletben tartjuk lojalitásukat. A kiengesztelődés feloldja a destruktív jogosultságot. Akkor vagyok képes a másikkal találkozni ha az a belsőm része. A másik ember alany maradhat de ha a távolság eltűnik és helyet kap bennem akor jön létre egy érintettség köztem és közte, ami megakadályoz abban, hogy közömbös legyek irányába. Ki van rajtam kívül és ki van bennem ? – ennek a megállapításnak komoly etikai következményei vannak. Az adok hogy adj (do ut des) helyett adok, mert kaptam (do qui nihil datum est ) személet a meghatározó, illetve nem tudok mást adni csak azt ami nekem is adatott.”45 A türelem a) Ismerkedés a fogalommal 46 A türelem „gyanús” és „kétes47” fogalom, amit helytelen értelmezéssel az erőszak stratégiájaként is használható, vagyis a külső vagy belső forradalmak esetében negatívan moralizáljon és a szükségszerű változások ellen is fellépjen. Ezek a szükségszerű változások azok amelyek a forradalmi változást hozhatnak létre. Levinas a „forradalmat összekapcsolja a türelemmel és saját magunk által okozott erőszak miatti szenvedéssel. 48”

A türelem jelentésénél érdemes számba venni azt amiként ez görög mitológiában, filozófiában, a Szentírásban miként van jelen és egyes gondolkodók szóhasználatukban A türelem, mint „polutlas49” Odüsszeusz50 sokat tűrő bíróképességére utal51, mint aki sok nyomorúságot kiáll a hazafelé vezető úton. A türőképességének a jutalmát végül is nem találja meg a földi létben viszont a türelem felemelte a félistenek sorába. 45

Dr.Kiss Jenő Holland-Magyar kontextuális lelkigondozói képzésen való előadása után készült jegyzet Az ismerkedés alapja A harmadik... című könyvben A türelemről bizakodással című tanulmány 47 A harmadik.. c könyv megnevezésében, itt viszont nem negatív mínősítésként használja a a kétes és gyanús fogalmakat. 48 Lásd A harmadik .. c könyv 211 oldalát 49 http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9090023&aq_ext=1&aq_text=polutlas Vagyis a sokat kibíró jelentéssel 50 Lásd például a http://hu.wikipedia.org/wiki/Od%C3%BCsszeia linket 46

Lásd a történet tartalamát itt:http://users.atw.hu/munduslatinus/Eposzok/odusszeiatart.pdf

A „hüpoméné” Platón szóhasználatában belső álhatatosságra, kitartásra utal. A hüpoméné szó utalhat a görög mitológiai alak Hüpnösz52, az álom és alvás szárnyas istenére, aki Thanatosszal a halál istenével ikertestvér. Hüpnosz „ a Léthé vizébe mártott gallyal altatta el az embereket (nevéből ered számos nyelv "hipnotizálni" szava). 53” Vagyis ennek a türelemnke a megszerzéséhez szükség van “vízbe mártott gallyra” és Hüpnoszra. Vagyis a türelem - ebben a vonatkozásban - lehetőség a megtisztulásra is. Platón Állam című művében szintén megjelenik a Léthé lapálya, ahova hosszú györtelmes vándorlás után a Amelész (Gondtalan) folyóhoz érkezetteknek inniuk kellett, viszont aki többet ivott a kelleténél az mindent elfelejtett. Vagyis a türelem vizéből való szomjuság oltáshoz is szükség van a mértékletességre. A türelemnek is vannak, határai. 54, ellenkező esetben káros is lehet. Szintén Platón türelemre vonatkozó fogalmánál jelenik meg a „patientia 55” ami lassúsággal, vagy „perseverentia56” kitartással van összefüggésben. Platón a türelem fogalmának megközelítéséhez barlang-példázatából57 is meggyőződhetünk , amikor a mások segítéséhez elengedhetelen feltételként határoz meg, amire csak a filozófusok képesek. Ilyen értelemben a türelem a filozófusok kiváltsága, hogy ennek birtokában a sötétségben élőket a fényre vezessék.

Lásd Hüpnosz görög istenségről a tájékoztatót a következő linken http://hu.wikipedia.org/wiki/H %C3%BCpnosz 53

Lásd : http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9th%C3%A9

Ez egyben egy dolgozat címe is amelyet Dr. Erdő János írt és ami megtalálható a következő linken : http://hu.scribd.com/doc/29528383/Dr-Erd%C5%91-Janos-A-TURELEM-ES-HATARAI . Erre a tanulmányra még visszatérünk . 55

Lásd pld a következő linket :http://thor.hu/?latinma_mn_patientia_szotar , de érdemes megfigyelni a következő linken is a képet amint a patientiat szemlélteti http://t0.gstatic.com/images? q=tbn:ANd9GcT8CIaLlTRVSI_pcLn7h82lP6j8VwDJ4J4yDre7G70urgdtADsR 56

Persevero – valami mellett álhatatosan megmarad, kitart, köti magát valamihez, folytat, tovább hadakozik forrás: Latin Magyar kéziszótár Györkösy Alajos, Akadémiai Kiadó Bpest 57 http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=sPzJBfHkpZY lásd a videón ezen a linken vagy ennek a leírását a következő linken: http://hu.wikipedia.org/wiki/Barlanghasonlat

Cicero58 - a nagy szónok - az „apatheiat 59” az érzelmek, szenvedélyek visszatartására vonatkoztatja, ami „ataraxiat60” lelki nyugalmat eredeményez. Ezeket a fogalmakat előtte már Epikureus61 is használta más megvilágításban. Cicero szónoklataiban szenvedélyeket, érzelmeket visz be - ezt tanítja - mint a szónoklat egyik legfontosabb kellékét. Ezek után feltehető talán a kérdés, hogy Cicero ő maga ennek ellére sztoikus 62 lett volna ? Izgalmas szellemi kaland szintén annak követése, amint Cicero és az epikureusok a fogalmakat más összefüggéskben használják.63 az az istenek természetéről szóló vitáikban. A Ószövetségben az „erek afraim” – a hosszútűrő embernek a megnevezése. A „hüpoméné64” kitartást jelöl az Újszövetségben és a „makrothumiá 65” az Isten türelmére 58

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Tullius_Cicero

“ Ez a szenvedélymentesség, az apatheia elve. ... A többi forrásunk, például Galenus, Cicero és rengeteg Arisztotelész-kommentátor azonban – részben a fent ..... “ lásd a következő linket http://hu.wikipedia.org/wiki/Sztoikus_filoz%C3%B3fia ugyanakkor Cicero az ékesszólás nagy mester a szenvedélyt igen fontos szónoki “fogásnak” állapítja meg. Lásd erről a következőket : “Cicero a szónok feladatainak különböző stílusokat feleltet meg, a heves érzelmek felkeltését, a patetikus beszédet mint az elsősorban az érvelésre támaszkodó, dísztelen bizonyító beszéddel szemben álló nagy stílust jellemzi: „Az ékesszóló szónok tehát (...) az lesz, aki a fórumon s a közügyeket illető kérdésekben meggyőzően, fület gyönyörködtetően, megindítóan beszél. A meggyőzés alapvető feltétele a szónoklatnak; a gyönyörködtetés kellemes; a lelkek megindítása maga a győzelem. Ez valamennyi közül a legtöbbet tehet az ügy sikerre vitelében. Csakhogy ahányféle a szónok feladata, annyiféle a stílus is: egyszerű a bizonyításban, mérsékelt a gyönyörködtetésben, magával sodró erejű a lelkek megindításában.”[93] “ Forrás : http://szelence.com/tan/laczhazi_szenved.html . Lásd még a következő linket is az apathai értelmezésekor : http://dictionary.reference.com/browse/apatheia 60

Az ataraxia az optimális állapot az élvezetek elviselésére. Forrás: http://ancienthistory.about.com/cs/greecehellas1/g/ataraxia.htm . Az ataraxia a lélek nyugalmát jelenti. Forrás : http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=440&tip=0. Az ataraxia Epikurosz filozófus az ataraxiát az intellektuális gyönyör állapotának nevezi . Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Epikurosz 61

Lásd http://hu.wikipedia.org/wiki/Epikurosz és EPIKUROSZ maga is olyan sztoikus volt, mint Zénón − Szép kertet vásárolt, s azt maga művelte − Itt rendezte be iskoláját − Szépen és kellemesen élt tanítványaival − Séta és munka közben tanított − Kedves, és szívélyes volt mindenkihez. − Szerinte: nincs nemesebb dolog a világon, mint a filozófia szolgálatában állni. − Az apátia lehetetlen, s a gyönyör az egyetlen elgondolható és jogos célja az életnek. − NE a szokott értelemben vett gyönyört keressük, hanem az „ataraxiát” – a nyugalmat, a lelki egyensúlyt, a lélek pihenését. Forrás: http://www.antiskola.eu/beszamolo_beszamolok_puskak/index.php? page=show_detail&id=25177 62

Lásd: http://www.kislexikon.hu/sztoicizmus_a.html

http://www.academia.edu/1203139/Cicero_and_the_Epicurean_theology_in_Hungarian_

ὑπομονὴν - Kol 1,11 - állhatosság

Μακροθύμησον – légy türelmes hozzám Mt 18,26 14

vonatkozik : „... a hívő ember kitartásának alapja Isten hűségében van... 66”A Szentírás tehát különbséget tesz az emberi és az isteni türelem között., de nem a jelzős szerkezet hanem a birtokviszony összefüggéseiben. A türelem, a helyes vallásos viszonyulási formája. A “toleration67” a mások vallásos cselekedetei és meggyőződései iránti tiszteletet, illetve az emberi jogok egyéni és közösségi meggyőződéseinek a tiszteletét jelöli és 68 a nehézségek és fájdalmak elviselésének a képességét illetve valaminek az elviselését vagy69 az emberi test különböző szerekkel szembeni elviselését, ellenállását illetve 70 az eltérő érzések és viselkedésekkel szembeni szimpátia illetve elfogadás. A sor ezzel itt még nem zárul le 71 és a szenvedéssel valaminek az eltűrésével kerül kapcsolatba 72 amint ezt a román türelemere vonatkozó “răbdare73 szava birkatürelmmel jelöl. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárban74 a türelem fogalmáig az online változatban még nem jutott el. A türelem a nehézségek másokért való elhordozása .75 A türelem és a hűség – különböző felmérések alapján Az elkövetkezőben az V-VII és IX-XII .es diákok körében készített felmérést ismertetem. A félmérés célja a hűség és türelem fogalmi értésének, értelmezésének a vizsgálata ami a következőképpen készült: körben ültünk ( mint minden vallás órán ) és erről a témáról beszélgettünk:hűség és türelem. A témát én hoztam fel , mint aki kíváncsi arrra hogy a diákok e két fogalomról mit értenek, mit jelent számukra. A cél nem a vita kezdeményezése vagy az eltérő álláspontok közötti moderás volt sem e foglamak tanítása, hanem a személyes vélemények meghallgatása volt. Azért nem jegyzeteltem és nem készítettem hangfelvételt a beszélgetésről, hogy a beszélgetés bizalmi légköre megmaradjon mint ahogy vallásórákon más témák kapcsán is hasonlóképpen történik. A beszélgetés végén összegeztük átismételtük önmagunk számára is hogy, ki mit mondott , hogy értette és így könnyebb volt nekem is memorizálni az elmondottakat. A beszélgetés végén feljegyeztem az elhangzottakat emlékezet után és az alábbiakban ez olvasható.

Lásd A harmadik … c könyv 215 oldalát http://www.thefreedictionary.com/toleration alapján 68 http://www.merriam-webster.com/dictionary/tolerance?show=0&t=1361775098 alapján 69 http://www.learnersdictionary.com/search/tolerance alapján 70 http://www.wordcentral.com/cgi-bin/student?book=Student&va=tolerance alapján 71 http://plato.stanford.edu/entries/toleration/ 72 A latin tolerans, -antis, melléknév (toleranter, tolero) elviselhető, eltűrő, elszenvedő, türelmes Györkösy Alajos Latin-Magyar kéziszótára , Akadémiai Kiadó Budapest,196o alapján. 73 http://www.szotar.ro/?szotar=huro alapján 74 http://mek.oszk.hu/cgi-bin/kerestalal.cgi , lásd még http://mek.oszk.hu/08300/08370/pdf/emszt_12.htm 75 Lásd A harmadik... c könyv 216 oldalát 67

a) - szóbeli felmérés eredménye a IX-XII.-es diákok körében A hűség és a türelem témájáról beszélgettünk a IX-XII.es unitárius és katolikus diákokkal, a nyárádszeredai középiskolában – elméleti és szakiskolai osztályokban tartott vallás órán. 1) A hűség feltéttele a türelem és a türelem feltétele a hűség. 2) A türelem szükségszerű dolog, a hűségnek fokozatai lehetnek , melyet a hűségben eltöltött idő sorol szintekre ( van egy napos és van életre szóló hűség pld) 3) A hűséghez és a türelemhez bizalom szükséges, bizalom nélkül nincs egyik sem, mindkettő alapja tehát a bizalom. 4)A türelemhez megértés szükséges. 5) A türelemhez várakozni tudás szükséges. 7) A türelem az a várakozás ami hosszú távon eredményre vezet. 8) A hűség és a türelem alapja a szeretet, csak ahhoz tudunk hűségesek vagy türlemesek maradni , amit vagy akit szeretünk. 1o ) A hűség egy rossz dolog, a türelem is egy rossz dolog, csak akkor jó ha természetes. b) - szóbeli felmérés eredménye az V-VIII.-os diákok körében 1) A türelem várakozás és ez kétféle. Van olyan várakozás ami csak kivárás, hogy eg bizonyos idő elteljen, mert a beteljesedés biztos . Például várakozom amikor édesanyám készíti az ebédet a türelmesen kivárom és tudom egyszer csak nekifogunk enni. Ez a türelem a biztos tudás is , csak várni kell hogy teljes az idő és bekövetkezik amit várunk. A másik türelem az a várakozás amiről nem tudjuk hogy bekövetkezik-e , e ennek ellére reménykedve türelmesen várjuk, mintegy előhívjuk hogy megtörténjen, mert ha türelmetlenek lennénk akkor elijesztenénk azt amire csak türelmesen várhatunk. Ilyen például a horgászás, ide is türelem kell, de nem tudhatom hogy fogok-e valamit, viszont ha türelemetlenül mozgatom a halászbotot ide-oda, akkor biztos hogy nem kapja be a hal a csalit. Ez is egy türelem, de nem tudom olyan biztosan hogy mi lesz az erdmény mint például az első esetében. 2) A türelem olyan amit jutalamaznak, vagy büntetnek. Ha például leírom türelmesen a házi feladatot akkor kapok plusz pontot, ha nem akkor pedig negatív pontot kapok. 3) A türelem az ami nincs édesapának és édesanyának amikor le kell feküdni és én még később szeretnék lefeküdni. Ilyenkor nekem türelmesnek kell lennem és le kell feküdnöm, mert a türelem ha elfogy akkor azt nem szereti senki sem. 4) A hűség az hogy szetetjük szülőföldünket és szeretjük az anyanyelvünket. 5) Ha én például hűséges vagyok anyuhoz akkor neki fogadok szót, ha apuhoz akkor pedig neki. Aki hűséges az szót fogad annak akive szemben hűséges. 6) Hűséges hozzám a testvérem mert nem mondja el a titkaimat amit rá bízom. Ha hűséges vagyok a testvéremhez akkor elmondom a titkaim mert tudom hogy megbíhatok benne és ő is bennem. A hűség a titkok elmondása és megtartása.

b) - vélemény-kutatás a világhálón: ( A világháló (és mobiltelefon) tényével elöszőr 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok Missouri állam Saint Louis nevű városában találkoztam. Akkor egy jól kéreső ügyvéd lop topján világhálós portálokat a Szegedi József Attila Tudományegyetem honlapját és a Párizsi Sorboune oldalakat találtuk csak meg. Email lehetőségről még nem hallottam akkor. 1998-ban a Nyárád menti Szentháromáság nevű faluban havi 2o dollár bérlet ellenében már emaileztem. A romániai blogok elindulását Gáspárik Attila és Czika Timahér szerzőktől tanultam , majd Nyárádi Károly marosvásárhelyi szabadgondolkodóval kerültem személyes ismerettségbe a Transidex fórum ateizmus vitája kapcsán. Kíváncsi voltam, hogy 2o13.-ban a világhálós kommunikáció az általam ismert formában miként jelen meg azon válaszokban, amelyeket az alábbiakban közök és majd igyekszem rendszerezni az általam megismert kontextuális lelkigondozás szempontjai alapján.A felszólításban igyekeztem tárgyszerű lenni és szándékosan nem foglamaztam „provokatívan” a több hozzászólás reményében. Ezt szóvá is tette eyg megjegyző a facebookon és azt javasolta hogy fogalmazzam át a felszólítást oly képpen hogy jobban felkeltsem vele a figyelmet és akár vitát is gerjesszek de mivel két kényes témáról van szó, nem remélhetem hogy sok hozzászólás érkezzen.) Kérés megfogalmazása: „Kedves barátaim! A kontextuális lelkigondozásról írt dolgozatomban a hűségről és a türelemről készítek dolgozatot, melyhez kérem a megtisztelő hozzászólásokat. Kérem tiszteljen meg azzal, hogy a hozzászólásában megossza velem véleményét. Előre is köszönettel a ráfordított időért és gondolatainak a megosztásáért. Ez nem egy kérdőíves felmérés hanem vélemény-gyűjtés hogy Önök mit gondolnak e két fogalomról, amit hűségnek (lojalitás) és türelemnek (polutlas, hipoméné, patientia, perseverentia, apatheia, ataraxia, erek afraim, makrotumia, toleration .. a sor még bővíthető) nevezünk. Köszönettel, nagyrabecsüléssel, atyafiságos üdvözlettel,Sándor Szilárd” Beérkezett hozzászólások az „unitpap” társalgási listáról ( azok részéről akik személyes ismerettségben vagy virtuális kapcsolatban vannak velem). Álljon itt néhány idézet azon válaszadók részéről akik nem kérték nevük feltüntetését: “Hűség: kitartás valaki mellett, aki mellett valamikor elkötelezted magad. Kitartasz akkor is, ha nemcsak hogy előnyöd nem származik belőle, hanem áldozatot is követel az tőled. Ha a hűség többé-kevésbé kölcsönös, akkor persze észre sem veszed, hogy áldozatot hozol. Az elvekhez való "hűséget" én inkább következetességnek nevezném. Türelem: kitartás egy állapotban, a véleményváltoztatás, a beavatkozás késleltetése az elvárásodtól eltérőhelyzet nyugodt elviselése a majdani jóra fordulás reményében. Gyorsan leírtam mit gondolok, azután elkezdtem gondolkodni rajta. De minél tovább gondolkodom, annál lesújtóbb az eredmény, úgyhogy itt befejezem. :-)”

“hűség - állhatatosság a meggyőződéssel vallott elvekben és értékekben; kitartás a barátságokban, a családban; odaadás a párkapcsolatban; türelem - 1. bizonyosság, abban, hogy a történések egy isteni rend szerint zajlanak; 2. megnyugvás abban, ahogyan teszek-veszek a hétköznapokban; 3. az embertárs iránti tiszteletem jele; 4. a váratlan, nem kívánt helyzeteken való bölcs felülemelkedés lehetősége.” “a „hűség” nem absztrakt erény, mindig tárgya, célja van. Én 1945-re gondoltam, amikor a hiábavaló, értelmetlen „kitartás” parancsát, a hazafias hűség megszegését fegyházzal, kivégzéssel jutalmazták. A nemzet érdeke akkor is más politikát követelt volna, életek, legnagyobb kincsünk mentését. Érdekünk ma is az: embereket menteni. Hogy ne adják fel anyanyelvüket, ne szökjenek el mosogatni Londonba, szeressék egymást, az ősi földet. És ebben bizony sokat tehet a lelkigondozás.” “Talán sikerült túljutni a félreértéseken... Teljesen egyetértek. A hűség népi-nemzeti érdeket figyelembe vevő értelmezése, de csak ez -ahogy korábban is írtam-elméletben ki is zárná a különböző irányú eltéréseket. A tényeket vizsgálva a Kárpát-medencére ez nem teljesen jellemző, történetileg sem. Ezt lehet így-úgy értelmezni, attól még tény marad. Ha ez az önszabályozás nem vagy kevésbé működik, akkor valóban kapcsolódik a nagypolitika a lelkigondozáshoz. Sőt, szét sem választható sajnos...még egy tanulmányban sem. De negatív értelemben, ami persze ma (már) általános síkon vizsgálva egyáltalán nem magyar v. kelet-közép-európai "specialitás". Bár a Kárpát-medencének vannak karakteres jellemzői természetesen ebben is. Pedig épp fordítva lehetne a kettő igazán működőképes. A nagypolitika által "képzett" lelkigondozási extra feladat viszont szerintem meghaladja az egyházak lehetőségeit és teljesítőképességét általában is, nem csak szűkebb környezetünkben. Ezzel csak a feladat nagyságára utalok... Ettől függetlenül menteni kell, amit lehet. A helyzet ebből adódóan országonként teljesen eltérő (most két országra vonatkozóan értem), de mindkét konkrét esetben óriási feladatot jelent egy-finoman fogalmazvakevésbé támogató európai környezetben. Tehát szerintem a Szilárd által felvetett nagyon jó kérdés vizsgálata az én értelmezésemben ezt sem kerülheti meg, és a szélesebb kitekintés igénye nem csökkenti a helyi szintű, szűkebb értelemben vett hatékony megoldások keresését és főleg ezek hatékony gyakorlati megvalósítását. “ “A magyar és nyugat-európai párhuzam hasonlóságai és ellentétei nyilván történeti tények (hatásának) összehasonlításán alapulhatnak(nának) a mában és a múltban. Amit oldalakon lehetne részletezni máshol, mintsem itt, 1867-1921-45-56 távlatában. Közép-Európa karakteres jellemzői az itt felsorolt négy szám közül háromhoz biztosan kötődnek. Hogy nagyon finoman fogalmazzak, térségünk, Közép-Európa részben megörökölte ezt, a volt homogén nemzetállamok Nyugat-Európája újabban szembesült (ha szembesült?)csak részben más típusú, de nem kevésbé veszélyes társadalom/nemzet-amortizáló kihívásokkal. Németország feltehetően kivétel, elsősorban

történetileg, a mában nem tudom. A történeti tények/események hatását direkt v. áttételesen v. utólagosan rendkívül nehéz felmérni, nem tudom volt-e szakavatott próbálkoz ás erre? Vagyis, hogy szakmámnál maradjak ez sajnos nem kémia vagy biológia... A történeti fejlődés különbségei kevésbé vitatható tények, az abból levont "általános" következtetések bizonyos fokig szubjektívek voltak és maradnak. Az egyházak szerepvállalásának alulméretezett vagy túlméretezett voltát talán valóban fel lehetne mérni materiálisan????? HA JÓL ÉRTEM ERRE IS GONDOLSZ? Nem tudom, de nem hiszem. Ez rendkívül bonyolult. Bizonyos értelemben beszűkült a hatókör, ami teljesítőképességi korlátot jelent. Amit írtam a teljesítőképességről, az állami feladatok "teljes" átvállalására vonatkozott elsősorban. De speciális helyzetekben nem is teljesen tudatosan felvállalt speciális feladatok lehetnek. Ezt csak egy dolog támaszja alá: a materiális dolgokhoz pénz kell, a lélek dolgaihoz egyáltalán nem vagy kevesebb... EZ TALÁN VÉGSZÓNAK IS JÓ” „Fogadd szeretettel néhány nagyon szerény és már 10.000 év óta mindenki által ismert " Nincs új a Nap alatt" ) gondolataimat, Levente. Véleményem szerint a hűség = az állhatatossággal. Ragaszkodni valamihez. Hát ez megvan, mert rengeteg dologhoz ragaszkodunk . + és - dolgokhoz. Valahogy úgy alakult, hogy a hűség azonban + dologhoz való ragaszkodást jelöl. Mindahoz , ami un. megtartó érték. Vagyis, olyan értékhez való rendületlen ragaszkodást, ami által a közzösség szemében + példa tudsz lenni. Klasszikus példa: házastársi fogadalmi eskühöz . (De minden fogadalmi eskü ide tartozik.) Ha ehhez hűséges vagy,akkor a kapcsolatodat így éled meg és a nagyközösség előtt példaértékü, vagyis követendő mintát mútatsz. Mert kérlek alásan a közösség erősödését eredményezi magatartásod. A hűség tehát a közösség erősödését szolgálja. De, ha hűséges vagy: személyes elveidhez, akkor is a közösségszolgálat, illetve a közösséghasznuság dönti el, hogy : hűséges vagy, vagy hülyre makacs. Ha negativ dolgokhoz ragaszkodsz rendületlen állhatatosággal, akkor erre úgy gondolom, hogy soha nem szokták azt mondani, hogy: hűséges az elveihez. Hanem: fafejű makacs. Pld. ha valaki betegségének tünetei, és a környezete figyelmeztetése dacára is tovább cigarettázik akkor az fafejü makacs, jóllehet, ő azt mondja mindig, hogy: " a füstölt hús tovább tart",tehát ez az elve. De magatartásával veszélybe sodorja életét, ami azt jelenti, hogy: 1. nem értékeli saját életét, 2. felelőtlen- amennyiben nős - elsősorban kis közössége ( családja iránt), de nagy közösségei, mint munkahelyi, barátai, nemzeti, stb közösségei iránt is. Mert ezekben a közösségekben ő fontos. Számítanak rá. Mert itt is szerepe van. Aki makacs az = önző, (ha jobban tetszik :egoista), mert csak saját maga kívánsága, pillanatnyi élvezete, kellemes állapota, anyagi érdeke, előny ( mondj, amit akarsz) a legfontosabb. Tehát a makacs: nem gondol a távlati következményekre. A hűség mindig távlati következmények figyelembevételével születik meg. ( említettem a fogadalomtétel szövegeket). A hűséget, gondolom, hogy mindig az IDŐ méri meg. Idővel lesz világos, hogy egy magatartás a hűség jegyében, vagy puszta makacsságból történt meg. Gondolok itt pld. Oszlopos Simonra. 40 évig ült ( makacsul?) egy oszlop tetején a sivatagban távol a közösségtől , egymagában. Bizonyára furcsa szerzet(es) lehetett, mert Jézus is 40 nap után visszatért az emberek közé. De ma Oszlopos Simonnal kapcsolatosan megemlítjük, hogy tudunk arról, hogy a sivatagba kimentek hozzá az emberek tanácsot kérni. Na,

akkor ő hűséges volt elveihez 40 éven át. Már csak azért is, mert fontosnak kellet tartsák , mert etették. De gondolok Edisonra, akinek többszáz kisérlete volt, pld. a villanyégőre vonatkozóan. Bizonyára röhögtek rajta a 100. sikertelen kisérlete után, és gondolták, hogy ? makacs megszálott. Ma azonban azt mondjúk, hogy : Edison kitartó volt, vagyis hűséges volt elvéhez, mely szerint: a világítás energiahordozóval, végül is elektromos árammal megoldható. A hűség: úgy gonolom, hogy soha nem egyszemélyes. Edison fényében úszik a világ. Oszlopos Simon hite Istenhez, egyházhoz való ragaszkodásra biztat a legnehezebb körülmények között is. Mindig a közösségre mútat . A közösség ígénye dönti el, hogy egy magatartás: a hűség jegyében történik, vagy ellenkezőleg: csak fafejü makacsság. Gondolom, hogy úgyanez a helyzet a: szülőfőldhöz való hűség esetében is. A szölőföld a közösségg tulajdona. Ennek megörzése távlatilag is biztonságot jelent a közösségenk. Ha pillanatnyilag puszta makacsságnak is tűnik most a szülőfőldhöz való un. görcsös ragaszkodás ( a nehéz megélhetés miatt, és ezért a hűségeseken sokszor a "világ" röhög), de ez távlatilag, éppen a közösség érdekéért: hűség, és nem oktalan makacsság. A hűség: úgy gondolom, hogy egy értelmes magatartás. Értelmes,az ami: közhasznu. Gondolok Jézusra: hűséges volt elveihez. Pedig un. eretnek vándorpróféta volt. Gondolom, hogy a farizeusok szerint: makacs felforgató. Ma senki keresztény nem gondol erre. Sőt Jézus az Istenhez való hűség példaképe. Mert egy nagy közöséég számára volt ez utólag hasznos: kereszténység . Természetesen jöhetünk a prófétákkal is, akik az akkori világi hatalom szemében pusztán makacs vallásosak, megszálottak voltak. A makaccság: értelmetlen. Haszontalan , vagy éppen káros, esetleg romboló közhasznosság tekintetében. stb. stb. stb.” Világhálós felmérések kiértékelése A kiértékelés a fogalmak iránti érdeklődés szempontjából – a világhálós felhívás alapján - a kérés szövegének a kommunikációs szempontú megvizsgálása, valamint a beérkezett válaszok alapján készül el. Más társalgásli listákról nem érkeztek válaszok ( a segítők, a semper reformandi listákra küldtem el ugyanezt közleményt ) a facebookos közzététel alatt sem érkeztek hozzászólások. Egy válasz még érkezett a hét alatt az unitpapos társalgási listára, ahol konkrét esetet kérnek hogy annak kapcsán fejtsék ki a véleményt a hűségről és a türelemről. Erre a válaszom az volt, hogy várom a hozzászóló részéről az esetet ami alapján megközelíti e két fogalmat, de időközben lejárt a felmérés ideje és történet ( eset) nem érkezett, hozzászóló részéről. a) A fogalmak iránti érdeklődés és a világhálós felhívó szöveg Valószínű hogy a „kedves barátaim” utáni önöző forma nem bírt motiváló erővel arra, hogy válaszra késztesse a társalgási lista olvasóját. Aki számára nem barátként ismerős a nevem, az nem is olvassa barátként, viszont amennyiben így lenne akkor sem valószínű hogy felvállalja a hozzzászólását még név nélküli megjegyzésként sem. Ez még nem zárja ki azt hogy a türelem és hűség fogalmak ne érdekelnék. A világhálós társalgási listákról szerzett tapasztalataim arról győztek meg hogy ezek inkább az egyoldalú kommunikáció eszközei, de sem érdembeli vitát sem, de még megközelítő pontosságú felmérésekre sem alkalmas. A felhívás amennyiben nem provokatív kevés esély van arra,

hogy hozzászólások érkezzenek. Ha talán kérdések formájában, vagy teszt szerű felmérést tettem volna közzé bizonyosan több eredményre jutott volna a közvéleménykutatás. A felmérés most nem ezt kívánta megcélozni, hanem azt kívánta megközelíteni, hogy egy „száraz” közlemény alapján érkeznek-e és amennyiben igen , akkor milyen hozzászólások érkeznek. A hozzászólások alapján igyekeztem a vitát kizárni és nem moderálni a különböző vélemények között, hanem a külön-külön vélemények érdekeltek. b) A beérkezett válaszok alapján a hűség és a türelem vizsgálata Hűség – áldozatot követel, következetesség , kitartás, odaadás, álhatatotsság, nem absztakt erény, mindig tárgya és célja van, nép-nemzeti értékek vizsgálat alapján eltérő is lehet, az egyház és a lelkigondozás iránti hűség megélésekor, szolgálatakor pénz kell, jó tehát materiálisan is felmérni az alul vagy túlméretezett szolgálatokat e tekintetben, az idő méri meg, nem egyszemélyes, általában pozitív előjelű mert ha negatív akkor nem hűségnek hanem makacsságnak nevezzük, az elvek és a kutatás melleti kitartás hűség meghozza az eredményt egy közösség vagy akár az emberiség számára is, vagyis értelmes közhasznú magatartás. Türelem - kitartás egy állapotban, a véleményváltoztatás, a beavatkozás késleltetése az elvárásodtól eltérőhelyzet nyugodt elviselése a majdani jóra fordulás reményében, 1. bizonyosság, abban, hogy a történések egy isteni rend szerint zajlanak; 2. megnyugvás abban, ahogyan teszek-veszek a hétköznapokban; 3. az embertárs iránti tiszteletem jele; 4. a váratlan, nem kívánt helyzeteken való bölcs felülemelkedés lehetősége.” A türelem és hűség „hatalmában” Az ember kapcsolati lény. Kapcsolatait meghatározza az a hűség ami összeköti létét szüleivel és az hűség ahogyan társaival szemben viszonyul. Csak azokkal az emberekkel tudunk kapcsolatba kerülni akik hatással vannak ránk, akik megszólítanak oly módon, hogy erre mi választ is adunk vagy fordítva. A türelem a saját tulajdonunkban lévő időnek a birtoklása oly módon, amiből másoknak is önzetlenül adni tudunk. Amennyiben a hűség az emberi kapcsolatokban a „kötelék”, annyiban a türelem e kötelék anyagának a frisseségére, tisztaságára, karbantartására nyújt lehetőséget. Nemcsak önmagával és társával szembesül az ember, de azzal a kapcsolattal is ami kettőjük közt mint összekötő valóság, mint „anyag” létezik. Ennek a „kapcsolati anyagnak” az erejét adhatja az a mindkét fél számára értékes lehetőség, ami nemcsak az egymás iránti türelmet, hanem a helyzetükben és a hozzuk kapcsolódó vagy velük kapcsolatos sok összefüggést is jelenti.A türelem közel áll az olyan fogalmakoz mint például a megbocsátás , a megbízhatóság, a konstruktív jogosultság vagy a találkozás. Más szóval a megbocsátás és türelem egymást kölcsönösen kiegészítik és feltételezik is.Türelem nélkül nincs megbocsátás és megbocsátás nélkül nincs türelem. Ez egy esetben sem célként hanem következményként jelenhetik meg. A megbízhatóság két ember kölcsönös együttműködése ami szintén türelmet feltételez vagy ígényel. A konstruktív jogosultság pedig türelem nélkül igen gyakran destruktívvá válhat. A találkozásban ott van az a türelem ahogy elfogadom a másik másságát. Mindezek összefüggések vizsgálatában

érdemes mindezeket a lojalitással kapcsolatosan is megvizsgálni. Megbocsátás és hűség ? Az tud megbocsátani aki hűséges tud maradni.Itt is felvetődhet a hűség irányultságának a kérdése ami létében erősíti meg a türelmet gyakorló embert. Ehhez elengehetetlen az elismerés. Feltevődő még lehetséges kérdések a hűség irányultsága, belső mozgató erejének a vizsgálata során : kihez, hogyan, meddig, mivel vagy kivel kapcsolatosan maradni hűségesnek? Hűség és megbízhatóság. E kettő kölcsönösen feltételezi egymást. Megbízhatóság nélkül nincs hűség és fordítva. Kontruktív jogosultság , (vagyis jogom van jót tenni ) és a hűség. A hűség mintegy lehetőség a jó cselekedetekre és a jó cselekedetekhez szükséges a hűség. Találkozás és hűség. Fontos, hogy az ember önmagához hű legyen amikor találkozik , vagyis jól meghatározott helye legyen abban a találkozásban ami a másikkal való kapcsolatot is meghatározza. Találkozás után más emberek leszünk.Hűségünkkel, türelmünkkel történik-e valami közben és utána és ez kinek a javát szolgálja? Amennyiben ezt szolgálná mit tudunk kezdeni ezzel a nyerességgel? A türelem hűsége az álhatatosság fokmérője, a hűség türelme pedig a kapcsolati valóság szakítópróbája is lehet. Isten színe előtt a türelem jogos igény embertársaink fele , a hűség pedig teremtettségünknek felismerése és felvállalása. Rövid dávidferenci megközelítés (hűség és türelem kapcsán): „ Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját.” Jel.2,1o A hívő unitárius számára Isten jósága nem képezi vita tárgyát. (pld. Zsolt 33,4, Zsolt 85,12, Zsolt 146,6 , Jer.Sir 3,23 stb Gal.5,22) ) Az isteni jóság teremtő erejének áldása az a bizalom, amivel a türelem és hűség emberi természetünk részévé válhat. A nagy kihívás az, hogy miképpen tud válaszolni erre a bizalomra az ember, amivel Isten szüntelenül közeledik feléje. Erre az egyik lehetséges válasz az, amikor a türelem és hűség az egyik legbelsőbb mozgató erejévé válik döntéseiben és az ezt felvállalható cselekedeteiben. Az isteni türelemről és hűségről való bizonyságtevések példák sokaságát találjuk a Szentírásban. Az isteni hűségből való részesedésnek feltételei vannak (pld. Zsolt.25,10, Zsolt 37,3 , Péld. 12,21, Róm,3,3, Tit.2,10, stb ). Az isteni hűség és az emberi hűség között kapcsolat van. Amennyiben az ember erre a hűségre válaszol, akár azzal, hogy elfogadja (kontextuális fogalmat használva) akár hitének - mintegy természetes megnyilatkozásaként - cselekvőn válaszol erre a hűségre 76. ( Jak.2,14). A hűség az unitárus teológiai megközelítésben a cselekedettel van összefüggésben, mintegy válaszként az isteni hűségre. Isteni teremtetségének köszönhetően ( 1Móz 1,27) az embernek elsősorban nem felelőssége van az isteni hűségre válaszolni, hanem egy olyan lehetősége ahol ott van az isteni jutalom esélye is77. Az isteni jutalomban való részesedés természetes velejárója ennek megosztása is.78 Ez a megosztás türelemmel lehetséges 76

“Egyetlen hívő sem üdvözülhet belső belső szeretet és feddhetetlenség , továbbá külső cselekedetek nélkül, ez nemcsak azért van így, mert a jó cselekedetek a hit függvényei, hanem mert a jóttetek Isten igéjében igazságának és megigazulásának vannak nevezve” Dávid Ferenc in Néygszáz év Kvár 1968 77 V.ö :„ Nincs nagyobb esztelenség , sőt lehetetlenség , mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet s a lelket , aki felett hatalommal csak teremője bír.” Dávid Ferenc , i.m. 78 V.ö: „ Akiket Isten lelke megvilágosított, nem szabad hallgatniok, sem igazságot el nem rejthetik. Akkor a lélek ereje, hogy az emberi észminden hamis leleményét megvetvén , csak azon célra törekszik, hogy

csupán .79 Milyen ez a türelem ? Mire irányul? Arra az emberre, aki az isteni jutalomban részesedett és arra az emberre akivel ezt megtudja osztani. A türelem így vezet el a hűség felismeréséhez és megtartó áldássá lesz Isten országának a munkálásában, ahol otthonra talál az ember. A türelmes hűség és a hűséges türelem annak a szolgálatnak a felismerése és gyakorlása - a lelkigondozás és a dávidferenci teológia mezsgyéjén – ahol az isteni jutalomban részesülés esélye nemcsak reménységre jogosít fel, de annak a jelennek a megragadásához nyújt segítséget ami a múltból érkezik és a szolgálat örömének a jövőjét adja. Sándor Szilárd unitárius lelkész

Isten dícsősége terjedjen , az egyház épüljön.” Dávid Ferenc i.m. 79 Vö..: „ Sehol sem tanuljuk az Isten igéjéből, hogy az Isten igéjét és a vallást tüzzel-vassal kell terjeszteni.” Dávid Ferenc i.m.