Su-Han Yang tajvani születésű, Berlinben élő karmester, aki 2018/19-ben, másodmagával vett részt az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány karmesteri mentorprogramjában. Tanulmányait a berlini Hanns Eisler Főiskolán végezte, 2015-ben Riccardo Muti Operaakadémiáján tanult. 2017-ben megnyerte a 10. Nemzetközi Grzegorz Fitelberg Karmesterversenyt. Budapesti koncertjének műsora a karmesteri rátermettség és virtuozitás igazi próbája, hiszen elvezényel egy olyan fuvolaversenyt is, melynek szerzőjét, a huszonhét éves argentin Alex Nante-t az Eötvös Alapítvány tavalyi programjában ismert meg. Alex Nante Buenos Airesben született. Generációjának egyik legmeghatározóbb személyisége. 2014 óta Párizsban él, kiegészítő tanulmányait (zenetudomány) is itt végezte. Darabjaival több díjat is nyert, például a francia Les Inouïes Aranyérmet „Négy darab fuvolára és zongorára” (2015) című munkájával. Zenekari művei közül a „Fulgor” (Dél-Korea, 2010), a „Tres Sueños Lúcidosa” (Argentína, 2013) és az „Île de Créations” (Franciaország, 2015) hozott el egy-egy első helyezést. Camilla Hoitenga az Egyesült Államokban született, itt kezdte zenei tanulmányait, majd Angliában és Franciaországban is tanult. Jelenleg Németországban él, ahol több éven keresztül dolgozott Karlheinz Stockhausennel. Repertoárja a korai Bach-daraboktól kezdve a legmodernebb művekig terjed. Camilla Hoitenga különösen gyakori vendég Japánban. A ma esti koncertre Alex Nante Fuvolaversenyének ősbemutatóját vállalta.
MAGYAR RÁDIÓ MŰVÉSZETI EGYÜTTESEI Szimfonikusok/Énekkar/Gyermekkórus ELÉRHETŐSÉGEK honlap: radiomusic.hu Facebook.com/MagyarRadioMuveszetiEgyuttesei Instagram.com/magyarradiomuveszetiegyuttesei
KÖVETKEZŐ KONCERTJEINK: DECEMBER 10. KEDD 19.30 * Zeneakadémia Schumann-ciklus 1. Vezényel: Vásáry Tamás Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Oláh Vilmos (hegedű) DECEMBER 12. CSÜTÖRTÖK 18:00 Szent Margit Gimnázium Díszterme Adventi hangverseny Vezényel: Körber Katalin, Jakub Klecker és Dinyés Soma Magyar Rádió Gyermekkórusa, Brnói Filharmónia Kantilena Gyermekkórusa DECEMBER 15. VASÁRNAP 16:00 Zeneakadémia Jubileumi hangverseny a Magyar Rádió Gyermekkórusa alapításának 65. évfordulóján Vezényel: Körber Katalin, Jakub Klecker, Dinyés Soma és Michal Jančik Magyar Rádió Gyermekkórusa Brnói Filharmónia Kantilena Gyermek- és Ifjúsági Kórusa DECEMBER 17. KEDD 19:30 Pesti Vigadó Sapszon bérlet 2. Vezényel: Pad Zoltán Magyar Rádió Énekkara JANUÁR 7. KEDD 19:30* Zeneakadémia Schumann-ciklus 2. Vezényel: Vásáry Tamás Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Devich Gergely (gordonka) *A hangverseny előtt 18.30-tól 19.00-ig Vásáry Tamás az elhangzó művekről és Robert Schumannról mesél.
DOHNÁNYI 1. 2019. NOVEMBER 26. KEDD 19.30 ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM
DOHNÁNYI 1. MŰSOR Kodály: Felszállott a páva – variációk Stravinsky: A tűzmadár – szvit SZÜNET Alex Nante*: Fuvolaverseny, „Fény és álom” – ősbemutató** R. Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei, op. 28. Vezényel: Su-Han Yang* Közreműködik: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Camilla Hoitenga (fuvola) *Az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány mentoráltja **A mű a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány részére készült.
Kodály Zoltán: Felszállott a páva – variációk Az úgynevezett páva-dallam a régi stílusú magyar népdalok reprezentáns típusmelódiája: négy soros, kötött szótagszámú, ereszkedő, kvintváltó pentaton dallam, melyet – érdekes módon – a páva-szöveggel együtt csak viszonylag későn, 1935-ben sikerült a gyűjtőknek „elcsípni”. Magát a dallamtípust természetesen Kodály és Bartók is régóta ismerte. A népdal nagyszabású zenekari feldolgozását Kodály az amszterdami Concertgebouw Zenekar fennállásának 50. évfordulójára írta, a kompozíciót Willem Mengelberg vezényletével Hollandiában mutatták be. A mű – mutatott rá Dalos Anna elemzése – mind a forma, mind az eszmeiség tekintetében igen szoros kapcsolatban áll az azonos című Ady-verssel. Igor Stravinsky: A tűzmadár – szvit A Tűzmadár a Gyagilev vezette Orosz Balett és Stravinsky első közös táncjátéka. Bemutatója 1910-ben, Párizsban volt és rögtön nagy sikert aratott, Stravinskyt pedig egy csapásra ismertté tette. A balett forgatókönyvét és koreográfiáját
Mihail Fokin készítette. A Tűzmadár zenéje híven mutatja mindazokat a hatásokat, amelyek Stravinsky „első periódusának” stílusát meghatározták. Részben mesterének, Rimszkij-Korszakovnak briliáns hangszerelési technikáját követi, részben a francia impresszionisták festői és merész hangzásait adaptálja. Ami mindezeken túl a Tűzmadár jellegzetességét adja, az az orosz népzene döntő hatása. A balett-cselekményt híven követő partitúra a hangszerelési lelemény valóságos tárháza. Gyagilevék balettje régi orosz legendákból és gyermek-tündérmesékből merítette anyagát, amit aztán finomabb, jelentékenyebb, felnőtt közönséghez szóló mesévé alakítottak át. Stravinsky úgy vélte, hogy „az orosz legendák hősei egyszerűek, naivak, olykor még őszintén ostobák is, minden rosszindulattól mentesek, és mindig ők győzedelmeskednek az okos, ügyes, bonyolult, kegyetlen és erőteljes jellemek fölött”. A hős Iván cárevics Kascsej fölébe kerekedik, „mert a szánalom keresztényi erényének hódolt, amely uralkodó az orosz nép képzeletében és gondolatvilágában. A szánalom révén hatalmat nyer, hogy megszabadítsa a világot Kascsej gonoszságától”. Alex Nante: Fuvolaverseny, „Fény és álom” – ősbemutató Alex Nante, a mű szerzője, a következő sorokkal ajánlja művét a nagyközönségnek: „A fény az utóbbi időben komponált műveimben központi szerepet játszik. Fuvolaversenyemben mind a hangszereléssel, mind a harmóniákkal a „fényesség” érzetét kívántam felkelteni, a szólista pedig a fény keresését, a fény felé való törekvést testesíti meg. Egyfajta ábrándozó hangulatot igyekeztem kialakítani, melyben az álom-utazó főszerepét természetesen a fuvola játssza. A darab háromtételes, az egyes részek szünet nélkül követik egymást. Az első, Andante tétel karatere sognante (álmodozó) és lírai. A második, Scherzo jellegű tétel mindennek szöges ellentéte, mozgalmas és pregnáns ritmikájú. A harmadik tétel tempója lassú, ebben az Adagióban a hosszú fuvolaszóló lépésről lépésre,
a vonósok kíséretével bontakozik ki. A fuvolaművész Camilla Hoitengával és az est karmesterével, Su-Han Yanggal az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjában ismerkedtünk meg, Fuvolaversenyemet nekik ajánlom.” Richard Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei, op. 28 Az 1895-ben, Kölnben bemutatott szimfonikus költemény (alcíme: Régi csibésztörténet – rondóformában) részletes programjának közlésétől Strauss eleinte idegenkedett: „amire az egyes részeknél gondoltam, szavakba öltöztetve gyakran elég furcsán hatna, sőt, talán megütközést keltene. A megértés megkönnyítéseképpen meg kellene elégedni azzal, hogy a két Eulenspiegel-témát közöljük, melyek a különböző átöltözéseken, hangulatokon és szituációkon keresztül az egészet végigszövik a katasztrófáig, amikor Tillt felakasztják. Egyébként hagyjuk csak, hogy a vidám kölniek maguk találják ki, milyen borsot tört orruk alá zenei tréfa formájában egy gaz kópé…” Később azonban, egy zenekritikus kérésének engedve, a partitúrába írta a történet legfontosabb állomásait. A kompozíció Till portréjával kezdődik, egy „csínytevő bolondot, egy szörnyű fickót” látunk. Első tettére a hetivásáron kerül sor, amikor lóra pattanva felborítja a kapzsi kofák sátrait, asztalait. Egy másik városban aztán „lelkipásztornak öltözik, és csak úgy csepeg a kenettől meg a moráltól. A reverenda mögül azonban csakhamar kikukkant a gaz kópé.” Később udvarolni kezd egy lánynak, de ő kikosarazza. Amikor találkozik egy csoport filiszterrel, tudóssal, csatlakozni szeretne hozzájuk, ám csakhamar olyan kérdésekkel árasztja el őket, melyekre nem tudnak válaszolni. Till otthagyja őket, majd hangosan kacag rajtuk. A csínyek, tréfák által legendája egyre nő, s már valóságos lázadóként emlegetik az emberek. Éppen ezért a hatalom el szeretné hallgattatni. Ítélőszék elé citálják és kimondják a halálos verdiktet: Tillt felakasztják. Ám ő még az utolsó pillanatban is vidáman fütyörészget.