PROTÉZIS – 5. évfolyam 1. szám

TARTALOMJEGYZÉK LIVINGROOM

4

Színházajánló

9

A m?vészet két arca

12

Teszár y Bor i és a zene

16

TOLLVONÁS

18

from WARSAW with love

20

Világot látnál? Menj EVS- re!

22

A város legjobb tanulós helyei

23

FOODtában Budapesten

25

#PROFESZpillanatok Stábvezet?. Boda Sár a, szerkeszt?: Németh Zsófia, közrem?ködtek: Demény Luca, Domonkos Anna, Duma Lilla, Pándy- Szekeres Áron

A Protézis a PROFESZ diáklapja. Megjelenik évente négy alkalommal. Az eddig megjelent számok elérhet?ek az alábbi linken: http://issuu.com/pr otezis

GONDOLATOKBODASÁRÁTÓL A stábvezet? levele Nem is tudom hogyan kezdjek neki? Mostanában sok mindennel vagyok így. Széles a lehet?ségek tárháza, és mégis annyir a nehéznek ér zem, hogy bár mibe is vágjam a fejszémet. Így voltam az újságunk elvállalásával. Vajon neki tudok- e kezdeni, végig tudom- e csinálni úgy, ahogyan az ?el?djeim?, szerkeszt?tár saim tették?

Ugyanolyan min?ségben alkotni? Lesz- e er?m ezt is bevállalni, és végigcsinálni?

Ezek a kérdések a mindennapi élet bár mely kihívásában felmer ülhetnek. A kulcs pedig nem más, mint a tudatosság, a tenni akar ás, illetve az intuíció között bújik meg. Klisének hangozhat, azonban mindezt felöleli a Hit, ami nélkül - nemes egyszer ?séggelnincs semmi. Ez lenne a mozgatór ugó.

A Kant- féle filozofálást egy kicsit a fiókba téve? Bízom benne, hogy az idei Protézisb?l valamilyen üzenetet a tar solyotokba tudtok tenni! Egy cikket, akár egy- egy mondatot, szót? Esetleg egy olyan ér zést, ér zelmet, vagy épp tudást vesztek fel, amib?l önmagatok (és tár saitok) építkezése megvalósulhat.

Hálám mindenkinek, aki bár milyen for mában hozzátett az újsághoz.. Íróként, olvasóként. Hiszen Kosztolányi Dezs? is megmondta ? ha a mi esetünkben nem is könyvet- de mindig ?ketten? alkotnak, az író, aki ír ta, és az olvasó, aki olvasta.

Külön köszönet Németh Zsófiának, aki nélkül az újság nem valósulhatott volna meg a mostani, tényleges for májában!

.

INTERJÚ A

LIVINGROOM ZENEKARRAL

LIVINGROOM A Living Room fr ontember eivel, Fr ider ikusz Péter r el és Pál Benjáminnal beszélgettem. Fogadjátok szer etettel és kíváncsisággal a feltör ekv? együttes zene ir ánt való elkötelezettségét, eddigi pályafutásukr ól adott beszámolóit, valamint jöv?beni elképzeléseikr ?l szóló ter veit.

Boda Sára

Kezdjük azzal, hogy hogyan találkoztatok?

Mióta zenéltek együtt, és hogyan alakult a zenekar ?

P.B.:Én a K?bányai Zenei Stúdióba jelentkeztem ének szakr a és kellett egy zongor akísér?, aki lekísér engem. Petivel mind a ketten a Kodály Zoltán Énekzenei Gimnáziumba jár tunk.

Anyukámon keresztül találtuk meg egymást.

Említette, hogy ott a Peti, tök ügyesen zongor ázik, így siker ült megismerkednünk.

Emiatt is ? részben ?

Petinek a közrem?ködésével siker ült felvételt nyer ni a K?bányai Zenei Stúdióba. Utána meg valahogy összefutottunk Pesten.

F.P.: Egyik nap összefutottam Benivel, valamint két bar át jával és emlékszem, hogy az volt az els? olyan este, amikor a Lavottán kötöttünk ki K?bányán, ahol Beni régen lakott. Az az érdekes, hogy azután ez elég fontos színtere lett az életemnek.

P.B.:Kultikus hely és id?szak volt...

F.P.:Odajár tam egy ideig haza. Nagyon sokat találkoztunk, igazából az egész zenekar ott kezd?dött. Lehet, hogy ez belemagyar ázásnak t?nhet, hogy azér t ?LivingRoom?mer t, hogy Beni lakótár sának a szobájában ültünk le el?ször zenélni. Egyébként Facebookon van is róla videó, hogy Szabó Balázsnak a Bájolóját eljátsszuk. Az volt az els? ilyen nagy, közös felvételünk.

Leültünk a nappaliba, beindítottuk a telefont, mindenféle tár ggyal, könyvekkel kitámasztottuk. És akkor felvettük. Ez volt az els? alkalom, amikor együtt zenéltünk, nem?

P.B.:Az volt az els? ilyen felvétel, de el?tte meg próbálgattuk, hogy milyen jó lenne összeülni.

Illetve most jut eszembe, hogy a Dal2017 volt a legels? olyan alkalom. A Dal2017- ben indultam és ott dolgoztunk együtt el?ször. Ugye mindig

kell egy akusztik ver ziót csinálni a ver senydalokból. Azon gondolkoztam, hogyan lehetne feldobni egy amúgy is akusztikus hangszerelés? dalt. És akkor jutott eszembe Peti, mint csellista, így jött, hogy elhívom a for mációba, tehát akkor is igazából már zenekar r al voltunk. Tök érdekes, hiszen nem egy szokványos hangszer a könny?zenében. A próbafolyamatok valójában ekkor kezd?dtek, többet találkoztunk, beültünk er re- ar r a, elkezdtünk feloldódni egymás el?tt.

Egy kicsit a dalszövegír ásr ól és magár ól a zeneszer zésr ?l ér dekl?dnék, hogyan zajlott ez a folyamat? Mind a Kir akat Életnél, mind a Tenger szemnél?

P.B.:A Kir akat Életnél a zeneszer z? és a dalszövegíró is én voltam. A szövegnek Prommer Patr ikkal kezdtünk neki, de nagyrészt én ír tam meg F.P.:A Kir akat Élet egy rendkívül emblematikus dala volt a Zenekar nak. Azt tudni kell rólam és Benir?l, hogy mi rengeteget utcazenéltünk.

Kecskeméten meg Szentendrén is. És Kecskeméten volt az, hogy tudtuk már lesz ez a Kir akat Élet és megvolt a refrénje. Csak a refrén.

Kör ülbelül csak azt játszottuk hónapokig. Érdekes volt, hogy így is sok mindenki megállt és mondták, hogy milyen jó a szövege van. Végül kés?bb született meg hozzá a mar adék ver ze és akkor azt úgy siker ült beadnunk. S?t, el?ször úgy volt, hogy a Kir akat Életet nem is zenekarként adtuk be, hiszen úgy volt, hogy a 2018- as Dalban a Beni szólóban indul. Azonban Beninek az akkor i menedzserének (Tóth G. Zoltán) támadt egy ötlete, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy fiúzenekar t. Hiszen ez színpadon is érdekesebb, és az egésznek a hangulata is más.

4különböz? ember, különböz? hangszerekkel.

P.B.:Ez egyébként már kor ábban is benne volt a leveg?ben. Hiszen 2017- ben is zenekar i for mációval álltam színpadr a, attól függetlenül, hogy az én nevemen futott. Már akkor is az volt a ter v, hogy zenekarként folytatom tovább/ folytat juk tovább. Ez szép fokozatosan átalakult bennünk, ha egyszer összeismerkedtünk, bar átok lettünk, valamint zeneileg is tudunk adni a másiknak, akkor miér t is ne folytatnánk tovább? Ez egy tök érdekes színfolt ja lehet a kés?bbiekben magyar könny?zenei életnek, például egy olyan hangszer beemelésévela könny?zeneiszfér ába, ami nem volt jelen. Nem tudom, hogy ez mennyire jellemz? nemzetközi szinten.

F.P.:Nem igazán jellemz?, hogy a csellót használják.

Magyaror szágon is talán a Szabó Balázs az egyedüli, aki csellót használ, de ?k egészen más m?fajt képviselnek. Inkább ezt a nép vonalat viszik. És hát az is igaz, hogy Magyaror szágon nemigen van popkultúr a. Kicsit kikopott az, hogy igényes zenét játsszanak az emberek.

P.B.:Meg hát így, hogy a cselló beker ült, azér t mégiscsak van egy min?ségi helyzete a hallgatónak, hogy ez egy komolyzenei hangszer.

Ráadásul, mint szólisztikus hangszer.

Az X- Faktor hogyan jött, kinek a fejéb?l pattant ki ? Mi volt a célja az elindulásotoknak?

F.P.:Igazság szer int, a m?sor szerkeszt?k fejéb?l. Tehát hívtak Minket. Viszont alapvet?en úgy voltunk vele, hogy Mi nem egy olyan sztor i vagyunk, akikb?l

majd a Blikk le fogja hozni a címlapon, hogy eltitkolt gyerek, meleg pár? Egy eszközként tekintettünk er re, egy olyan platfor mr a ahol, ha megnézik a dalunkat, akkor valószín?leg r á is fognak keresni. Az id?zítés is nagyon jó volt, hiszen a videóklipet pont aznap osztottuk meg, amikor a válogató futott.

P.B.:Volt bennünk egy tudatosság, mi nem egy ver senyként tekintettük r á. S?t, kimondottan bennünk volt, hogy nem szeretnék az ÉL? Showig eljutni. Nem láttuk ér telmét.

F.P.:Az Él?- show több éves szer z?déslekötéssel jár. Nem ér i meg.

P.B.:Nagyobb hátr ány, mint el?ny lett volna.

Legalábbis a mi részünkr?l, akik már építgetik a saját zenekar ukat. Nem szor ultunk r á az ottani menedzsmentre.

Mindenesetre siker ült felülkerekedni ezen a m?soron, így a mai napig senki sem aposztrofál minket úgy, mint egy X- Faktoros zenekar. Szer intem mindenki számár a ér thet? volt, hogy mi odamentünk, bemutattuk a saját dalunkat, amit aztán ki is hoztunk. Igazából, mint egy reklámfelület használtuk ezt a m?sor t.

F.P.:Viszont, akik ?kijutnak?, azoknak ott mar ad a nyakukon egy szer z?dés , amit be kell tar tani.

Ezáltal 3 évig nem mehetnek el úgy fellépni, hogy nem az X- Faktor adja el ?ket.

P.B.:Els?dlegesen emiatt sem mentünk volna az Él?- Showba. Mi magunknak kötöttük le a koncer t jeinket. Nem szerettük volna, ha az RTL- es szer z?dés miatt, azok a menedzserek részesülnek, abból a pénzb?l, amit mi lekötöttünk magunknak. Ez mindenféle

koncer tre, megjelenésre igaz lett volna.

Koncer tek kapcsán említettétek, hogy egész széles közönséghez eljutottatok már. Határ on túlr a is egyar ánt. A fellépéseitek többsége hová koncentr álódik mostanában? Több helyr e is jár tok, vagy inkább Budapest?

P.B.:Els?sorban pont, hogy Budapesten kellene kiépíteni a hallgató közönséget. Egyébként a mi biztonsági pontunk Kecskemét. Ott szinte minden rendezvényen megfordulunk.

Magyar án, el?ször Kecskeméten építettük ki a hallgatói kör t, akik r ánk kíváncsiak.

F.P:Or szágszinten vannak felkérések. Tök érdekes, hogy valahol nagyon vágják azt, hogy X- Faktor, Dal, hogy honnan is jöttünk. Valahol pedig egyáltalán nem. A lényeg, hogy mindenhová szívesen megyünk. Igazából pont az a lényege az egésznek, hogy azt, amit mi próbálunk képviselni a saját zenénkkel, azt bárhol szívesen játsszuk. Tehát, nem gondolom azt, hogy másként zenélnénk 30 ember el?tt, mint 200 ember el?tt.

Volt egy koncer tünk nem olyan régen, Debrecenben. Ez egy olyan kezdeményezés volt, aminek az a lényege, hogy a városon belül van ?x? ember, akik részt vesznek ebben a progr amban. ? k mindössze annyit tudnak, hogy lesz valamilyen fellépés/koncer t, de nem tudják hol.

A koncer t el?tt 2 ór ával szereznek tudomást róla.

P.B.:És ezek mind szokatlan helyeken ker ül megrendezésre. Mi egy fodr ászszalonban voltunk.

F.P.:Rengetegen voltunk egy bor zasztó pici helyen. Bárhová néztél, mindenhol emberek voltak. Annyir a jó a hangulata. Nagyon közvetlen volt az egész.

Az idei év már be van táblázva? Hol láthatunk Titeket a legközelebb? Mik a ter vek?

F.P.:Szép lassan gy?lnek az id?pontok. És igazából nem is az van, hogy tudjuk el?re egy évre, hogy hová megyünk, hol is fogunk játszani.

Az biztos, hogy nagyon tudunk ör ülni a megkereséseknek. Példának okáér t, lesz a Károlin egy egyetemi nap, ott is fogunk játszani.

Március 27- én. Vagy Szabadkár a is hívtak, oda augusztusban megyünk. Szóval, ez egy jó visszajelzés. Nem zavar, hogy nem vagyunk mainstream.

P.B.:Szeretnénk kijutni fesztiválokr a is. Azér t reméljük, hogy a 2021- es évben siker ül.

Szükségünk lesz er re az évre. Szeretnénk ezt a produkciót úgy felépíteni, hogy fesztivál

színpadokon is megállja a helyét.

Mindemellett, ugyanúgy folytat juk, ahogyan eddig csináltuk. Új dalok ír ása, akár egy lemezre való dalt is megpróbálni? Valamint azon dolgozni, hogy ezt nagy színpadr a vigyük.

Szeretnék rendszeres próbákat. Egy tar talmas, próbateremben zajló munkát. Minél több helyen megjelenni, akár r ádióban, akár tv- ben, valamilyen média platfor mon.

F.P.:Illetve el?adókkal közrem?ködni. Akár énekesekkel, akár r apperekkel. Tehát, valami olyan kooper ációt, ami min?ségi. Minél többet kihozni ebb?l a zenekarból, minél több színt megmutatni magunkból.

Változatosak szeretnénk lenni.

SZÍNHÁZAZEGÉSZ

VILÁG A hatalmas pör gésben, a bennünket elönt? infor mációözön, és az ebb?l adódó infokommunikációnk a telefonon és a világhálón ker esztül sokszor nem enged megállni, elcsendesedni, ténylegesen figyelni a külvilágr a...

Egy kicsit kilépjünk a saját komfor tzónánkból.

Megtanulni megér teni, vagy inkább helyesebb kifejezés a megérezni szó használata. Sokszor nem látunk tovább a saját helyzetünknél, és mar adunk a ?jól megszokott? ítélkezésnél és a saját sérelmeinket, sebeinket nyalogat juk.

Elfelejt jük azt, hogy a kör nyezetünkben él? emberek is ugyanúgy esend?ek, mint mi, csak épp egy teljesen más háttér rel mögöttük.

Sokaknak Dosztojevszkij Félkegyelm?je juthat eszébe. Ám, itt nem egészen er r?l van szó. Akkor hát mi a f? üzenet, ami áthat ja az el?adást?

A következ? dar ab, az ezen való elgondolkodtatáson és egy kis szemléletváltáson keresztül kalauzol el bennünket egy olyan világba, amit a hétköznapi ember a legtöbb esetben a tudatlansága és féleleme végett ignor ál, figyelmen kívül hagy, vagy éppenséggel megvet.

Az RS9 Színház (Rumbach Sebestyén u. 9.), a kor tás Tóth Tamás 11- es számú kór terem cím? ír ását dolgozta fel, Csáki Rita rendezésében.

Zár t osztályon vagyunk, egy elmegyógyintézetben. Szobánként különböz? életek, különböz? tör ténetekkel. A hangulat nyomasztó. Az emberek kétségbeesetten próbálják kifejezni magukat, ér zéseiket és ér zelmeiket. A játék jól elkülönített terekben zajlik, szimbolikus elemekkel vegyítve. A kór terem, az or vosi szoba, az udvar mind- mind egyér telm?en elhatárolódik egymástól. Így ennek is megvan a maga szimbóluma. A 11- esben tar tózkodó 3 f? kar akter köré épül fel a tör ténet.

Bukott médiasztár, drogfügg? zongor ista, és az önmagában is rendkívüli Lucienne, avagy Szent Már ton megtestesít?je, aki valójában a gyer mekkor és a hábor ú sérelmeit cipeli puttonyában?. ? a központi kar akter, akinek jelenléte, megnyilvánulásai különböz? úton- módon kihatással van az ott lév? emberekre, mind az ér intett személyek, illetve mind az or vosok, ápolók tekintetében.

Elég er?s- e a hitünk ahhoz, hogy segítsünk magunkon, és ne csak másokon? Ezt képviseli Lucienne. Legyen szó bárkir?l ebben a dar abban, a legcsodálatosabb, hogy minden szerepl? életébe, aktuális gondjaiba, a magával hozott tapasztalataiba, sérelmeibe betekintést nyerhetünk. Ami végs? soron az ember i lélek törékenységét hivatott megeleveníteni. Nem is gondolnánk mennyire közel állnak hozzánk ezek a kar akterek. A megfelelési kényszer, az állandó jelleg? maximalizmus, tökéletességre való törekvés? Mindenki igényének kielégítése?

Szül?i elvár ások, az elkorcsosult média útveszt?je, felszínessége? Majd az ezt követ? magány, remény és a hit elvesztése.

Az imént elhangzott Lucienne nevezet? kar akter, aki a maga keresztény lelkületével és segíteni akar ásával egy egyszer ?nek t?n?, ám mégis rendkívül elvont dologr a világít r á a ?két énjének?vívódása sor án. Mindezt a sebezhet?, az er?s anya- gyer mek konfliktusszálat hordozó önmagával vívja meg.

Mit kezdünk ma a hittel?

Az Istenhitet kizárólagosan csak a vallással vagyunk hajlandóak azonosítani? Van r á egyáltalán magyar ázat, hogy mi is ez, miként definiálhatnánk? Mit kezdünk a Szent, magával a szentség fogalmával? Hogyan viszonyulunk mindehhez?

Mennyire tesznek minket tönkre a széls?ségek,

a különböz? ideológiák egymásnak feszülése?

A színészek lehengerl?en alakítottak. A párbeszédek fr appánsak, hitelesek és feszesek.

Nagyon jól leköveti a szerepl?k személyiségének változását az adott kör ülményekhez képest.

Sokszor ironikus és humoros, ami még emberközelibbé teszi a dar abot. Izgalmas rendezés, nem ad választ, hanem elgondolkodtat. Szer intem ez az egyik legfontosabb a színház kapcsán. Ett?l is lesz valami ennyire jó!

Tiszta szívvel ajánlom Mindenkinek, akár még egy közös Kolisprogr am keretén belül is! A Színház abszolút nyitott az ilyesmi kapcsán!

Ráadásul, ezen kívül számos m?sor fut még a reper toár jukban!

Boda Sára

Miklós Kelemen Kelemen a Képz?m?vészeti Egyetem els?éves képgr afika szakos hallgatója, kollégiumi közösségünk új tagja, akinek többek közt az idei kolihétvége eseményének bor ítóképét is köszönhetjük.

Ismer jétek meg Kelement:

Mióta foglalkozol a r ajzolással?

Milyen út vezetett a Képz?ig? Óvodás korom óta r ajzolok, de ötödikes koromtól kezdve foglalkozom ezzel komolyan.

Kezdetben a gödöll?i GIM- házban tanultam, majd egy véletlennek köszönhet?en, kutyasétáltatás közben találkoztam Bajkó Dani fest?m?vésszel, aki a szár nyai alá vett és két évig tanított. Dani nagyon szigor ú volt, de rengeteget köszönhetek neki, belém ver te az alapokat. Miután végzett az egyetemen, már nem volt elég ideje, így Goschler Tamás csopor tos ór áir a jár tam 11.- es koromig. Ezután egy évig a Cor vin Rajziskolába jár tam ter vez?gr afika felvételi felkészít?re. Majd miután 2018- ban volt egy nagy fordulópontom, és r áébredtem, hogy a gr afika klasszikus ir ánya, a képgr afika sokkal jobban vonz, ösztöndíjjal elvégeztem a Cor vin klasszikus r ajz kur zusát is.

Milyen inspir ációfor r ásaid vannak?

A városi vérker ingésben való lét, Budapest tele van inspir ációval. A tömegközlekedés például megújuló inspir ációfor r ásom.

Milyen eszközzel, technikával alkotsz?

Legtöbbször vékony hegy? tollal r ajzolok, de van olyan képem amihez pasztellt is használtam. Az

egyetemen sokszorosító m?fajokat tanulunk a félévben, ezér t egyre többet gondolkodom ezekben a technikákban is, például linóleummetszésben.

A szüleid hogyan viszonyulnak a szenvedélyedhez?

Vannak m?vészek a családodban?

Otthon mindig támogattak a r ajzolásban, tudják, hogy ez az amibe szerelmes vagyok, ezér t sose mondták, hogy keressek magamnak más hivatást. Bár a szüleim nem m?vészettel foglalkoznak, édesanyám ágán szobr ászok a nagyszüleim és a nagybátyám is.

Anyukám bátyja készítette például a Széll Kálmánon téren álló új szobrot.

A képeid között látható egy képr egény oldala.

Milyen a kapcsolatod, mióta foglalkozol a m?fajjal?

A képregény készítés eszköz számomr a ahhoz, hogy többet r ajzoljak. Ha megvan a tör ténet, megvan hogy mit kell r ajzolni a következ? oldalr a, akkor sokkal könnyebben megy az alkotás. A m?fajjal akkor ismerkedtem meg amikor kicsi koromban édesapám letöltötte nekem a Pókember képregényeket. A stílust ugyanakkor Hayao Miyazaki, Nauszika cím? mangája szerettette meg velem, ekkor kezdtem el komolyabban foglalkozni a dologgal. Nagy hatással volt r ám továbbá amikor megismer tem Jean Gir aud scifi képregény világát, azóta készítek én is képregényeket.

KertészBoróka Bor óka els?éves pszichológia szakos hallgató a Kár olin, e mellett pedig igazi táncos. Testr ?l, mozgásr ól és önkifejezésér ?l beszélgettünk, meglátásai sokunkat elgondolkodtathatnak azzal kapcsolatban, hogy választott hivatásunk valóban a szenvedélyünk- e, ha pedig nem, akkor miér t ér demes tovább ker esnünk.

Ismer jétek meg Bor ókát:

Mióta r észe az életednek a tánc?

A színpadi táncot általános iskolás koromban, tizenkét évesen kezdtem.

Három év akrobatika után döntöttem úgy, hogy komolyan szeretnék foglalkozni a tánccal, ekkor csatlakoztam az iskolai tánctanárom tanácsár a a Jumper s Egyesülethez is.

Mit ad számodr a a tánc élménye? Mit szer etsz benne?

Az igazi szerelmem, az maga a színpad. A tánc, a közös színpadi produkciókon való elmélyült munka sor án vált nagy szerelemmé. Kevés dolog van, amit nem ad számomr a a tánc, egyedüli az jelenlét, amit táncolás közben megélhetek.

Olyasféle katar zis ez, amit nem találok meg máshol. Az pedig, hogy másokr a is hatással van ami a színpadon tör ténik, hihetetlen ér zés.

Mir e tanított meg a táncolás? Áldozathozatalr a, alázatr a, kitar tásr a és csapatmunkár a. A tánc e mellett nagy iskolája annak, hogy hogyan fogadd el önmagad, a tested ? ez visszatér? kérdés a táncosok körében.

Milyen kihívásokat r ejt magában a táncos lét?

Nagy ellentmondása a m?fajnak, hogy bár a testünkkel dolgozunk, de olyan dolgokat akar unk kifejezni melyek kor ántsem ebben a dimenzióban mozognak. Ezér t a táncban szinte minden kihívás, meg kell találni a test és a lélek egyensúlyát.

Milyen m?fajú els?sor ban?

táncokhoz

köt?dsz

Mindegyik stílus más, mindegyiknek

megvan a maga szépsége. Az én mozgáskultúr ám robbanékony és dinamikus, ehhez f?képp a jazz illik, de hozzám mégis a moder n, kor tár s technikák állnak közelebb. Ugyanakkor minden táncstílust megtanultam tisztelni, mer t rengeteget kipróbálhattam már életem sor án. Az egyesületben öltött évek sor án színpadi táncot tanultam, de az oktatóink figyeltek r á, hogy a jazz alapoktól kezdve a baletten és néptáncon át a moder n technikákig mindent megtanítsanak nekünk. Nyár i workshopok sor án pedig volt lehet?ségem bele kóstolni a hiphop, rocky és swing világába is.

Mit üzennél azoknak, akikhez nem áll közel a tánc világa?

Azt, hogy igenis ne csak színdar abot, hanem táncot is nézzenek és tiszteljék a táncosokat! Sokan nem realizálják milyen ór iási áldozatot követel a rengeteg gyakorlás, milyen elkötelezettség szükséges egy- egy el?adás sikeréhez. Pedig az el?adásokba fektetett kemény munka gyümölcse mindig valami egészen csodálatos.

KedvesKolisok!

Bár legtöbbötöket személyesen ismerem és ismer tek engem, engedjétek meg, hogy rövid cikkemet bemutatkozással kezdjem. Teszár y Bor i vagyok, immáron har madik éve lakom a kollégiumban.

Gödöll?r?l érkeztem, egy nagy, hatf?s családból. Mind a három fiútesómmal elmondhat juk, hogy egy zenél?, énekl?, táncoló közegbe születtünk bele. Édesapám és édesanyám is oktat néptáncot; illetve édesapám néptáncegyüttest is vezet. Egész kicsi kor unktól fogva mindannyiunknak részünk volt a mindennapos zenehallgatásban, táncolásban, ter mészetes velejárója volt az életünknek.

A zenei tanulmányaim így magától ér thet?en már egész kicsi koromban elindultak. Szüleim sosem er?ltették nálam (és egyik tesómnál sem) a zenélést, magam döntöttem úgy, hogy már amikor megkezdem az általános iskolát, akkor elkezdek zenélni is, zeneiskolába jár ni. Sokan kérdezték t?lem, hogy miér t épp a heged?, miér t pont a népzene? Egészen a zeneiskola felvételi napjáig nem tudtam, még az épületben sem, hogy hová menjek be felvételizni: a heged?, a fuvola, vagy a zongor a terembe. Édesanyám kísér t el, ám ? azt mondta, ezt nekem kell eldöntenem, mit szeretnék legjobban csinálni. A zeneiskolába lépve szembetalálkoztunk egy nagyon kedves énektanár n? ismer?sünkkel, aki csak mint megjegyzésként a beszélgetések közepette elejtett egy mondatot, hogy szer inte jól állna a kezemben a heged?.

Nekem ennyi tökéletesen elég is volt, hogy az egész életutamat kés?bb ez az egy mondat határ ozza meg. És hogy miér t pont a népzene? Amikor elkezdtem heged?n tanulni, nem volt népzene oktatás a gödöll?i zeneiskolában, egészen ötödikes koromig csak klasszikus zenével foglalkoztam. 2010 nyar án döntöttünk úgy édesanyámmal, hogy elmegyünk egy nyár i népzenei táborba: én hegedülni, ? meg kipróbálja, milyen br ácsázni. (Sosem kés? elkezdeni, ha valaki tényleg szeretne zenélni! :) 3 napot töltöttem ott, de az a három nap nekem elég volt, hogy ?beleszeressek? a Tanár nénibe. Következ? év nyar án is visszalátogattunk ebbe a táborba, majd 2011 ?szét?l kezdve felvett a Tanár n?, névszer int Vir ágvölgyi Már ta magához az Óbudai Népzenei Iskolába, ahová aztán szüleim hetente hordtak be.

Ezután a klasszikus zenei tanulmányaim egyre háttérbe szor ultak, mivel gyer mekkoromban túlnyomó többségben népzenét hallottam, így odahúzott a szívem. Ebben az óbudai zeneiskolában készültem fel a Zeneakadémiár a, én nem voltam sosem konzis diák. Nagy- nagy szerencsémre els?re siker ült a felvételi, így jelenleg har madéves diák vagyok a Zeneakadémia Népzene tanszékén, osztatlan, két szakos, 6 éves képzésén. És hogy mit is jelent ez? Ha a képzésemnek végére érek népi heged?m?vész és tanár i, illetve népzeneelmélet tanár i diplomám is lesz. A távoli jöv?t nézve els?dleges célom, hogy taníthassak, egészen picur gyer mekekt?l kezdve nagyobb korosztályig heged?t és népzeneelméletet, az egyetemre is ezér t jelentkeztem.

Jelenleg van egy fix for mációm, melyben játszom,

a Ritka zenekar.

Sok- sok közös (és egyéni ter mészetesen) munkaór a és gyakorlás van már mögöttünk, de még több el?ttünk.

Táncházakat, önálló koncer teket tar tunk, táncegyütteseket kísér ünk, pályázatokat ír unk, minden napunkr a jut szinte egy feladat, amit?l az érdekes és izgalmas és egyben kissé fár asztó is lesz. Ez az a fár adtság, amit az els? olyan pillanatban, amikor megtör ténik a zenei

egymásr a hangolódás, elfelejt az ember. Mer t: ?a népzene (...) a ter mészet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szer ves szabadsággal fejl?dött, mint a ter mészet egyéb él? szer vezetei, a vir ágok, az állatok. Éppen ezér t olyan gyönyör ?, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a m?vészi tökéletesség megtestesít?i.? - Bar tók

Teszáry Bori

Tollvonás Duma Lilla

korai Hóvirág nem jössz el? túl hamar ? az olvadás cseppjeiben nyíló fejed tár sakat akar megosztani az örömöt hogy a tavasz beköszöntött de alszanak még a színek megér tik majd ha meséled milyen volt a jég és a hó? sok, ami múlik, de van örökkévaló magadban hordod a vizet

önismereti kerítések

habár kicsinyke az életed messze t?led beleszippant

néha pici fájdalom, fanyar ér zés máskor fellélegzem, megkönnyebbülés beleütközni határ aimba összerogyni és nem menni tovább, r ákönyökölni a lecövekelt ker ítésoszlopr a nézni a távolba hálával hátr a, csodálattal el?re bámészkodva kicsit jobbr a, kicsit balr a és körbe önmagamon mosolygó szeretettel r ádöbbenve az isteni határ talan er?re integetve felismerem a szomszédaimat teljen meg az id?! fedezzétek fel örömmel határ talan szép világban képességek humuszában közel- messze meghúzódó határ aitokat együtt majdnem végtelenek vagyunk

a leveg?be egy ember i rokkant de sóhaja ellenszerként kevés lesz az általad és miattad is létez? oxigénhez

mozaik

nem fürödtem soha még nyár i tenger par ton nem volt soha még

gyakr an siettem volna de nem mozdult a szekér

a talpam alatt London potyogott le gyümölcs nem ettem soha még kaviár t a Holdon nem remegett soha még

és megrohadt a földön az id? megszelídült ha siker ült betör nöm voltam már direkt

pillangóktól gyomrom

de láttam ember t születni véres dr ága áron láttam ember t meghalni parkettán és ágyon

láttam sajduló szívet kicsordulni szemen át arcot gyötr? félelmet és gyászoló kiskutyát

láttam lebar nult lelket felh?tlen szép id?kben

néztem már tükörbe

egyenes és tiszta

s láttam ott sok mindent

voltam furcsa titok

ker ingtem már körbe

bonyolult Mar iska

vágyva ismeretlent kapcsolatban gyáva voltam már átlagos

esztelen és hamis

szürke láthatatlan

Apa önz? lánya

ár nyékok költ?je

?azér t mer t csak úgy? is

betonon és parkban vagyok hús és szellem voltam már kiváló

ízületben mozgás

csillogó szem tapsban

gondolatból tömeg

vicces is és komoly

ger inc és hajlongás

vezér szó a zajban

mélyül? r áncvölgyeket régi mosoly- kosztümben

éreztem, hogy ölelnek hogy igen, hiányoztam sír tam is, mer t gúnyoltak szégyen- köntöst hordtam voltam kiszár adva tör t már csont és gyökér

izmok mimikája voltam már meghajlott

kérd?jelek háza

hátú öregasszony

sóhajok vidéke

voltam már hintaló

csendben folyó láva

kacagás a dombon voltam már idegen

várom a jövend?t

ígéretes vendég

a jelen ér thetetlen

voltam kívülálló

a múlton hajt evez?m

vár atlan menedék

csónak r ing a szélben

WARSAW

ZWarszawyzmi?o?ci?

Miér t éppen Lengyelor szág, miér t éppen Var só?

Tettem fel magamban a kérdést másfél évvel ezel?tt a B102- ben ülve. Per sze a kérdés költ?i, miér t ne? Gondolatok pörögnek a fejemben. Mit tudok Lengyelor szágról? Rákóczi, rendszer váltás, PiS, magyar lengyel két jó bar át. Nem sok.

Gyor s Google keresés; Var só. A képer ny?n megelevenednek a város színei. Az e- mail már

megír ja magát, a döntés is gyor s volt, az adminisztr áció és az egyetemi bürokr ácia útveszt?i után már gyor san elrepült a félév is. A saját költ?i kérdésemre adott választ poros nyugati pályaudvaros reggelen sem tudtam az induló vonaton. Amit tudtam, hogy valami nagyon mást szerettem volna Nyugat- Európa után...

Var só nagyon gyor san befogadja a vándor t, az örök eklektikusságával és minden utcasarkon vissza köszön? tör ténelmével, hatalmas zöldfelületeivel. Egyszer re rejteget rengeteg meglepetést és egyszer re közhelyes a Közép- Kelet európai szem számár a. Az ember nem számít már- már ster il tisztaságr a a budapesti metrón. Var só r itmusa nagyon hamar felvehet?, f?leg egyetemistaként. A nyugodt és egyszer re légies város igazi egyetemista par adicsom ? néha a nagy parkok és hangulatos belváros között el is feledteti a város, hogy Budapesthez hasonlóan, majd kétmillió ember rel sietsz együtt egyetemre, munkába.

Var só egyetem város, ahol er asmusosként hamar megtalált a jó tár saság.

Az els? egy- két hónap elteltével már biztos voltam benne, hogy kett? lesz, az a bizonyos egy félév.

Ha várost nem is, de az egyetemi létet külföldön nagyon hamar meg lehet szokni, nehezen is ereszt el kés?bb, az ezzel járó nagy szabadság és nemzetközi tár saság. Er asmus ösztöndíj hir telen szabadságot ad az ember nek ar r a, hogy azt tanulja, amit szeretne. A szuper tár sasággal együtt ez egy felejthetetlen élmény. A külföldi ösztöndíj fontos része az új bar átok és egy más egyetemi kultúr a megismerése mellett az utazás.

Míg els? félévem inkább a Var sói Egyetemr?l és új bar átokról, addig a második szemeszter inkább az utazásról szólt. Lengyelor szágnak meglep?en sok arca van a Kár pátoktól a Hár masvárosig, a kopott, egykor Hászid Lublintól, évszázados hamutól megfeketedett vörös téglás Katowicei bányászházaktól, kincses Kr akkó kisutcáin és tor nyain át Var só felh?karcolókig. A tavalyi év sor án egyszer re

tapasztalhattam meg Pr ága pezsgését, Pozsony nyugalmát, a berlini éjszakát, Br üsszel zsongását, Str asbour g takarosságát és Amszterdam vissza húzó otthonosságát.

A sok utazás és örök élmény után mindig haza vár t Var só és a bar átok. De egy biztos. Var sóban és Lengyelor szágban egyszer re ér zi magát azonnal otthon, aki magyar ul álmodik, de a nyilván való kultur ális különbségeket beár nyékoló régión át ível? kultur ális hasonlóságok egyszer re er?sítik is a honvágyat.

Közép- Kelet Európában valóban haza hív Budapest megfoghatatlan hangulata.

Megszámolni sem tudom a sok kincset és élményt, amit Var sótól és Lengyelor szágtól kaptam, mind szellemileg, mind szakmailag.

Chopin és az újjászületés városa mindig vissza vár, ahogy a hegyen épült város vörös téglái is.

Var sóból, szeretettel,

Gonda Bence

VILÁGOTLÁTNÁL?

MENJEVS-RE! Az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) 17 és 30 év közötti fiataloknak ad lehet?séget ar r a, hogy hosszabb- rövidebb ideig, külföldi önkéntes munka sor án, élettapasztalatokat szerezhessenek.

A résztvev? önkéntesek egy tár sadalmilag hasznos, nonprofit szer vezetnél dolgozhatnak az EVS projektük sor án, melynek id?tar tama hosszú távú projekt esetén minimum 2 hónap és maximum 12 hónap lehet, rövidtávú projekt esetén pedig minimum 2 hét és maximum 2 hónap.

Ha érdekl?dtök az EVS ir ánt, több ter ület közül van lehet?ségetek választani: szer vezhettek ifjúsági- és gyerekprogr amokat, tevékenykedhettek szociális ter ületen, foglalkozhattok kultúr ával és m?vészetekkel, de csatlakozhattok kör nyezetvédelemmel vagy spor ttal foglalkozó progr amhoz is Az Európai Unió anyagi támogatást is nyújt az önkénteseknek, fedezi az útiköltséget, szállást, ellátást, biztosítást és nyelvi felkészítést is, s?t a résztvev?k zsebpénzt is kapnak. E mellett találkozókat, progr amokat is szer vez az adott or szágban tar tózkodó EVS- eseknek, hogy ne csak a helyi kultúr át, hanem egymást is megismerhessék.

Ráadásul mindenki jelentkezését elfogadják, a részvételi lehet?ség gar antált! A pályázáshoz nem kell mást tennetek, csak készíteni egy önéletr ajzot, ír ni egy motivációs levelet, keresni egy küld?szer vezetet és kitalálni, hogy milyen kalandokban szeretnétek részt venni a következ? hónapok sor án.

Én érettségi után mentem ki egy ?gap year ?- re, ezér t a döntésér t azóta is hálás vagyok. Egy apró finn szigeten voltam önkéntes, Kaskinenben, ahol óvodástól iskolás korosztályú gyerekeknek szer veztem interkultur ális progr amokat. A közel egy éves EVS- em sor án bejár tam Finnor szágot, majdnem láttam az északi fényt, találkoztam Joulupukkival, a finn mikulással Lappföldön, gy?jtöttem áfonyát nyír faerd?ben és sétáltam a befagyott tengeren is.

De mindezek közben volt lehet?ségem ar r a, hogy megtegyem végr e amir e a közigazgatás évei alatt nem volt id?m: tapasztaljak. Önmagamból és a világból egyar ánt.

Ha szeretnétek szünetet tar tani, utazni, mélyebb önismeretre vágytok, vagy ar r a, hogy felfedezzétek mik a céljaitok valójában: ne álljatok ellen a vágynak, ne engedjetek a félelmeiteknek: menjetek világot látni, legyetek EVS önkéntesek. Megér i.

További tájékoztatást a lenti honlapon találtok, de t?lem is bár mikor bátr an kérdezhettek.

http://www.eplusifjusag.hu/hu/evs/volunteer

Demény Luca

Közeledik a vizsgaid?szak? A Kolikönyvtár, a szeminár iumok és a közösségi is csur ig vannak? Esetleg meguntad a szobád? S?t, még az épület el?ter e is megtelt? Nem is húznám tovább a szót! Ir ány a belvár os! Ideje feltér képezni a leghangulatosabb tanuló helyeket, Budapesten! Biztos vagyok benne, hogy mindenki talál ízlésének megfelel?t! Összegy?jtöttem 5+1 izgalmas és jópofa tanulós helyet, amit mindenképp ér demes kipr óbálnod!

JOBB,MINT1KÖNYVTÁR Hor atiusi in medias res, egy nem egészen szokványos helyszínnel indítanék. A képet elnézegetve, már önmagában véve egy extr án különleges küls?t kölcsönöz az alter/vintage stílus, amely egyér telm?en visszaköszön a berendezésben. Ez pedig nem más, mint a Csendes Létterem. Az Astor ia és a Kálvin tér között elhelyezked? kultikus hely, már- már az Eltés bölcsészek létszükségletének fontos elemévé vált. A könyvek mellé elfér egy kis kávé, de úgy gondolom egy- két sör is könnyedén lecsúszik az egyetemisták torkán.

2

1

Nos, következ? ver senyz?nk a Gárdonyi tér i Kelet Kávézó. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy valahol a nyugalom szigete, hiszen a könyvek sokaságával egy egészen elr agadó atmoszfér át teremt meg maga kör ül.

Ha magányr a vágysz, akkor ez tipikusan egy bekuckózó hely, hiszen a könyvespolcok által biztosított zegzugos sarkokban könnyedén meg lehet bújni, és elmélyülni a tanulásban. Mindemellett, az ínyencek izgalmas har apnivalókat próbálhatnak ki az étlap reper toár jából.

Egy kis agyserkentés a nagy tanulások között sosem ár t!

Ha a Nyugat nemzedékeinek tipikus kávéházi hétköznapjait szeretnénk felidézni, akkor ir ány a Centr ál Kávéház, vagy az Ur ánia Nemzeti Filmszínház Kávézója. Ami fix, hogy hamisíthatatlan kávéházihangulatban lesz részünk.

Talán a nagy magyar írók, költ?k még ihletet is adhatnak néhány magasröpt? gondolathoz.

3

A Nem Adom Fel Kávézó számomr a egy rendkívül fontos hely. Nemcsak a csodálatos és életvidám személyzet miatt, hanem azér t is, mer t a fogyatékosságban ér tintett munkavállalók önrendelkezésüket és méltóságukat megtar tva, jogaikat gyakorolva vannak itt. Ezáltal var ázsolják nap, mint nap szebbé az oda betér? vendégek perceit. Az els? fogyatékossággal él? emberek által alapított kávéházról és étteremr?l beszélünk. Legyen szó felszolgálásról, étel- ital készítésr?l, rendezvényszer vezésr?l stb. mind- mind ér intett, megváltozott képesség? munkavállalók végzik.

Nem mellesleg, kiváló helyszín egy bar áti találkozónak vagy akár egy tetemes mennyiség? vizsgár a való felkészülésnek.

5

Egy igazán otthonos, kis Living Room jelleg? kávéházzal zár nám a sor t, ami majdhogynem kimer íti ? a fentiekben használt- Nyugalom Szigete kifejezést. Ez pedig nem más, mint a Gomb Kávézó. Egy kicsit vintage, de mégis kell?en eklektikus. Abszolút kör nyezetbar át, r áadásul tele van olvasnivalókkal és különböz? egyéni/tár sasjátékokkal! Mini könyvtárként is üzemel, r áadásul ingyenes telefonhasználat lehet?sége fennáll szükség esetén, per sze a jó öreg vonalason keresztül!

Kávék, sütik, szendvicsek, mi szem szájnak ingere, itt mindent megtalálsz, ter mészetesen a nyugodt helyszínnel és kellemes hangulattal egybekötve! IX. ker ületben, a Ferenc téren lelheted fel!

Boda Sára

FOOD

tában Budapesten A legtöbb egyetemistának nincs sok ideje, így olyan étkez? helyeket válogattam össze, ahol elvitelre is kérhet jük a választott ételünket, és emellett ezek a helyek a saját kategór iájukban az egyik legjobbak, valamint az ár aik is nagyon bar átiak. Íme az én Top 5 listám:

Domonkos Anna

PizzaManufaktúra Ter mészetesen egy pizzér iának is szerepelnie kellett a listán.A római stílusú könnyed pizzáik közül választhatunk az alaptól egészen a royal a kategór iáig. Nagy siker üknek köszönhet?en már a második üzletüket nyitották meg, ami a MANU+ névre hallgat, ahol pedig az igazi nápolyi pizzák közül tudunk válogatni.

1.

1092 Budapest, Lónyai u. 9.

2.

BorsGasztrobár Kar amellás- Baileys- es tir amisu leves vagy kókuszgolyó leves?Els? hangzásr a furcsának t?nhet, azonban a Bor s Gasztrobár t sosem lát juk üresen ? nem véletlenül. Több levesez?/ szendvicsez? helyet találunk Budapesten azonban, az egyik legérdekesebb, legkreatívabb biztosan ez a hely. Fr iss bagetteket, gour met leveseket (hideget és meleget egyar ánt), tésztákat és házi készítés? ször pöket is fogyaszthatunk.

1075 Budapest, Kazinczy utca 10.

Pasta.

A Leves. nev? hely iker testvére, csak itt a tésztákr a fókuszálnak.

Az állandó bolognai tészta mellett minden nap négy másik tészta ételt készítenek, amelyet papírdobozba csomagolnak és már vihet jük is. Egyszer ? hely, de éppen ebben rejlik a var ázs: semmit sem kell túlgondolni.

1094 Budapest, T?zoltó utca 50.

1053 Budapest, Kálvin tér 2.

1134 Budapest, Apály utca 2e.

3.

Ramenka A budapesti r ámenkalel?helyeknek, vagyis a japán konyha húslevesez?inek ez az egyik legjobbja. Különleges ismer tet?je az ételnek, hogy nagyon laktató. Ne tévesszen meg a leves, f?ételnek is megfelel?. Hatféle r ámenb?l választhatunk és extr a feltéteket is kérhetünk ? többek között kukor icát, marhahúst, bár ányt, vagy akár tenger gyümölcseit is. A leveseket elvitelre is kérhet jük.

1075 Budapest, Kazinczy utca 9.

4.

GyrosKerkyraGörögÉtelbár Budapesten a legjobb autentikus görög gyrost kétségkívül a Kerkyr ában tudjuk megvenni. Min?ségükkel kiemelkednek a kör úti sok török döneres közül. Több

5.

alapanyagot Görögor szágból szállítanak, feltétként kérhetünk ízletes húst tzatzikivel, tirokaftenivel, répasalátával és sok más kiváló öntettel és feltéttel. A mindig hosszú sor ár ulkodik a gyrosnak a min?ségér?l, azonban érdemes kivár ni, csalódást nem fog okozni.

1065 Budapest, Hajós utca 31.

PROFESZ Nyílhat bár milyen jó étterem Budapesten, jobb hangulatot a vacsor ához sehol nem találhatsz, mint a Profeszben!

+1

A képen Levit, Dávidot, Danit, Marcit, Dudut és Áront láthatod, akik minden nagy eseményt saját maguk által, profikat meghazudtoló módon elkészített ételekkel és közös csemegézéssel ünnepelnek.

Kiegészítette: a szerk.

"Minden féltve ?r zött dolognál jobban óvd szívedet, mer t onnan indul ki az élet" /Példabeszédek 4,23/