Pesti Ügyvéd 2026. május

· A TARTALOMBÓL ·

Családi Kör: új szakmai közösség a BÜK-ben – 11. oldal

A kötelező adminisztráció mesterhármasa – 12–13. oldal

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

· CÍMLAPSZTORI 2026. május

Közgyűlés 2026

Főtitkárok nyomában –2. rész – 16–17. oldal

· DR. GERENCSÉR FERENC

„Nagyon sok hasonlóság van köztünk”

Második alkalommal töltötték meg a Kamara felújított Dísztermét az éves rendes közgyűlésre érkező ügyvédek és kamarai jogtanácsosok.

Az április 10-én tarto , a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes megismételt közgyűlés telt házzal, jó hangulatban zajlo le. Az elmúlt két ciklus történéseire visszatekintő elnöki köszöntő azzal zárult, hogy dr. Tóth M. Gábor elnök bejelentette, hogy amenynyiben a tagság megtiszteli a bizalmával, harmadszor is vállalja az elnöki szolgálatot. Ezt követően dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ismertette

az ügyvédségre váró legfontosabb kihívásokat. Valamennyi, március eleje óta tanulmányozható közgyűlési előterjesztést, a zárszámadást és az idei költségvetést, valamint a bizottsági beszámolókat nagy többséggel – nemritkán egyhangúan – fogadta el a Közgyűlés. A szavazati arányok alapján tényként jelenthető ki, hogy valamennyi, sokszor a személyeskedést sem mellőző kritikai észrevétel alaptalannak bizonyult. Cikkünk a 3–5. oldalon

Tavaly év végén új elnöke lett a Magyar Állatorvosi Kamarának – méghozzá egy ügyvéd. Dr. Gerencsér Ferenccel többek között a két kamara közti hasonlóságokról és a hivatás kihívásairól beszélgettünk. – 18–19. oldal

· DR. PATAKY KLÁRA

Jogász & koreográfus

Pataky Klára az ELTE Jogi Karán végzett, majd aztán a Színművészetin is koreográfusként. Hosszú ideig ügyvéd volt, most kamarai jogtanácsos. Nem mellesleg édesanya, társulatának vezetője, modern táncdarabok koreográfusa. – 29–31. oldal

· PMT · Pénzmosás elleni megfelelés, országvizsgálat és uniós reformok az ügyvédi gyakorlatban – 20–21. oldal

CIKLUSZÁRÁS

A címben jelölt esemény a szó közjogi értelmében az országban, és a területi kamarák életében egyaránt jellemzi ezt az évet. Míg azonban az előbbiben megtörtént, az utóbbiban még nem, hiszen 7 hónap hátravan eddig az időpontig. De ez volt az utolsó éves rendes közgyűlés a 2022-2026 közötti, második elnöki ciklusomban.

Az országos választásra visszatérve egy gondolat erejéig: a budapesti ügyvédi hivatásrend természetesen örömmel üdvözli a demokrácia választási részvételben megmutatkozó ünnepét, gratulál a győztesnek és bízik abban, hogy a jogalkotás során ügyvéd- és ügyfélbarát módon járnak el a működésünk fundamentumait érintő kérdésekben. Az ügyvédi hivatásrend tisztségviselőinek választása éppolyan demokratikus alapon nyugszik, mint az országgyűlési képviselőké. Amíg azonban a parlamenti képviselők választása politikai, világnézeti és számtalan más motívum alapján történik, addig az ügyvédi kamarák tisztségviselői a bizalmat hagyományosan és helyesen a szakmai tudás és képesség mentén kapják meg. A meghatározó politikai és társadalmi kérdésekről az ügyvédeknek – és így a hivatásrendi vezetőknek is – mindig volt, van és lesz is véleménye, de az ügyvédi kamarát soha nem sodorhatják az aktuálpolitika sűrűjébe. Ez minden ügyvéd mindenkori érdeke. Az ügyvédi kamara feladata – többek között –, hogy politikai változásoktól függetlenül védje az ügyvédség függetlenségét. Ahogy tette ezt az elmúlt időszakban is. Éppen ezért nem volt és nem is lehet „része” soha semmilyen rendszernek. Önérdekből ezzel ellentétes látszat keltése csak az ügyvédi kar kárára történhet.

Ahogy Erich Maria Remarque fogalmazott, „aki sokat néz hátra, könnyen nekimegy valaminek vagy a mélységbe zuhan.” Mégis ebben a beköszönőben, csakúgy, mint a közgyűlésen valamifajta visszatekintést kell tegyek az elmúlt 4 évről. Erre a ciklusra úgy fordultam rá, hogy az első elnöki ciklusom „Erősebb kamaráért mindenkivel” programjának nagy részét megvalósítva a csapattal sikerült egy gazdaságilag stabil alapon álló kamarával nekivágni az elmúlt évtizedek legnagyobb kihívásának.

Másodszor volt alkalmam ciklus végén beszélni, de egyetlen alkalommal sem tudtam másként tekinteni arra a bizalomra, amit már két alkalommal formálisan is és évről évre megkaptam, mint a szó legjobb értelmében és legnagyobb

betűjével írott Szolgálatra, amit Veletek/Önökkel, Értetek/ Önökért és csak Tettekkel tudok elképzelni. Ez a trichotómia határozza meg számomra az elnöki működésem lényegét a mindennapokban, ez az a normatív és erkölcsi rend, ami nem jogi norma, de mégis kötelez. A Veletek és Értetek két egymást kiegészítő, de önmagában is teljes értékű fogalom és e kettő együtt adja a kamarai működés és személy szerint az én működésem legitimációját. Egyik a közösségre, másik pedig a szolgálatra utal. A Veletek az értelmezésemben az együttlétnek az állapota, egy létállapot. Az elnöknek a tagsággal együtt kell léteznie, mint vezető. És erre remélem a személyes életem példa. A Veletek azt is jelenti hitem szerint, hogy minden döntés mögött ott kell álljon a kollektív racionalitás, még akkor is, ha a konkrét döntést egy szűkebb közösség, vagy adott esetben személy szerint jómagam hozom meg. A jó döntés meggyőződésem szerint viszont konzultáción alapul és a hosszú távú hatásokat mérlegeli. De végső soron a felelősség nyilvánvalóan az elnöké, és nem csak azért, mert a jogszabályi környezet így épül fel 150 éve, hanem azért is, mert ez az egyetlen vállalható hozzáállás.

Az ügyvédi kar nyilvánvalóan egy sajátos közösség. Tagjai függetlenek, de versenyhelyzetben is vannak, mégis autonóm szereplőként egy egységes normarendszer és erkölcsi alapállás szerint kell működjenek. A saját praxisukat vezetik, saját döntésüket hozzák meg és vállalják azért a felelősségüket, de ez az autonómia nyilvánvalóan nem lehet korlátlan. A kamara feladata ebben meggyőződésem szerint az, hogy megőrizze egyrészt az egyén szabadságát, másrészt viszont biztosítsa a közös normák érvényesülését, az autonómiák koordinációját és az összhangzattant. Budapestnek ebből a szempontból azt gondolom, hogy mindig nagy kihívás ezt az összhangzattant megteremteni, hiszen a legnagyobb és legtöbb törésvonal itt van az ügyvédségen belül: életkor, földrajzi egységek, praxis összetétel, gazdasági ellátottság és sorolhatnám még, mi alapon. Értelemszerűen a kamarának és vezetőjének az a feladata, hogy a folyamatos párbeszédet ezen törésvonalak között fenntartsa és biztosítsa.

Reményeim szerint a leírt gondolatok egy, a gyakorlatban létező működési modellt, egy etikai keretet, egy vezetési filozófiát és a mindennapok gyakorlatát is jelentik az esetemben, hiszen nap mint nap emlékeztetem magam arra, hogy közösség nélkül nincs legitimitás, szolgálat nélkül pedig nincsen legitim vezető.

Úgy gondolom, hogy a csapat – akik az elmúlt négy évben ezt a kamarát vezették, mert mindig hangsúlyozom, hogy ez függetlenül az elnök személyétől csapatmunka – hozzám hasonlóan idejét, energiáját nem kímélve tett a közösségért. Ha úgy gondolja a budapesti ügyvédi közösség, hogy mindazok alapján, amit Veletek és Értetek az elmúlt 8 évben tettem érdemes vagyok az újabb bizalomra, akkor harmadszor is megmérettetem magam, és bízom abban, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara választói közössége azt a csapatot, akiknek élén volt módom tenni, és akiknek e helyről is a munkavállalókkal együtt nagyon köszönöm az elmúlt négy évet, megy tovább.

8 évvel ezelőtt egy ígéret voltam, ami adott esetben bizalmat nyert, most pedig már nem ígéret vagyok, hanem 8 év munkája, 8 év pozitívumai és ugyanennyi idő esetleges hibái. Ez alapján kell majd, hogy a tisztelt Tagság ősszel megítéljen.

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Közgyűlés 2026

Immár második alkalommal töltötték meg a Budapesti Ügyvédi Kamara felújított Dísztermét az éves rendes közgyűlésre érkező ügyvédek és kamarai jogtanácsosok. Az április 10-i közgyűlés jellemzően jó hangulatban és nagy egyetértésben zajlott le.

Aközgyűlésen a kamara több mint 9200 tagja jogosult részvételre, az egyes szavazásoknál ugyanakkor jellemzően 100-120 fő tartózkodo a teremben. A napirendet előzetesen szabályszerűen közzéte ék, módosító javaslat nem érkeze , és mivel alapszabály-módosítás nem szerepelt benne, minősíte többségre sem volt szükség. A közgyűlés ezt követően rátért az érdemi munkára, elsőként az elnöki beszámolóval.

Dr. Tóth M. Gábor: Veletek, értetek, tettekkel A Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlésén elhangzo elnöki beszéd középpontjában a szolgálat, a közösség és a felelősség hármasa állt. Dr. Tóth M. Gábor – Márai gondolatát idézve – azt hangsúlyozta: az élet és a hivatás értelmét a másokért végze munka adja. Saját elnöki működé-

sét is ebben a keretben értelmezte, mint „veletek, értetek, te ekkel” megvalósuló szolgálatot, amely az elmúlt nyolc évben végig meghatározta tevékenységét. A ciklus végéhez közeledve számvetést tarto , és kiemelte: az elnöki munka nem elméleti konstrukció, hanem a mindennapi gyakorlatban, konkrét döntésekben és eredményekben mérhető. Az ügyvédség működését egyszerre határozza meg a jogi normák rendszere és egy kimondatlan, de erős erkölcsi rend. E ke ő metszéspontjában helyezkedik el a kamarai vezetés legitimációja is: a közösséggel való együ lét („veletek”) és az érte végze aktív cselekvés („értetek”).

A „veletek” fogalmát az elnök nem pusztán formális viszonyként, hanem létállapotként írta le. Kiemelte saját több évtizedes kamarai jelenlétét, és azt, hogy a vezetőnek folyamatosan elérhetőnek kell

lennie a tagság számára. Ennek jegyében indíto a el az „elnöki ügy” kezdeményezést is, amely közvetlen kapcsolatot teremt a tagok és az elnök közö . A döntéshozatal kapcsán hangsúlyozta a kollektív racionalitás szerepét: a jó döntés konzultáción alapul, ugyanakkor a felelősség végső soron a vezetőt terheli. Megfogalmazása szerint „a siker közös, a kudarc az elnöké”. Konkrét eredményként említe e a székház felújítását, a jubileumi kiállítást, valamint a kirendelési rendszer átalakítására irányuló, az ügyvédség számára kedvezőtlen javaslat megakadályozását. Utóbbi esetben külön kiemelte az ügyvédi kar széles körű bevonását: egy online kérdőív révén több ezer válasz segíte e a kamarát abban, hogy egységes és erős álláspontot képviseljen a tárgyalások során, ami végül a kormányzati elképzelések módosításához vezete .

A BÜK elnöke hangsúlyozta a kamara gazdasági stabilitásának kulcsfontosságát. A budapesti szervezet jelentős megtakarítással rendelkezik, amely lehetővé te e a székház felújítását, és biztos há eret nyújt a működéshez. Ugyanakkor figyelmeztete arra, hogy a külső források elfogadása – például az igazságügyi kormányzat által felajánlo támogatások – hosszú távon veszélyeztetheti ezt a függetlenséget. A kamarai álláspont ezért az volt, hogy az ilyen forrásokat nem veszik igénybe, ezzel is megőrizve az immár több mint 150 éves önállóságot.

A beszéd egyik rendhagyó mozzanata volt, hogy az elnök a közgyűléstől is véleményt kért ebben a kérdésben, jóllehet ez formálisan nem tartozo a közgyűlés hatáskörébe. A tagság jelen lévő tagjai egyöntetűen támoga ák a kamarát a kérdésben.

Proaktív és szolgáltató kamara

A beszéd ezután az érdekképviselet tágabb, 21. századi értelmezése felé fordult. Az elnök szerint a kamara szerepe ma már nem merül ki abban, hogy reagál a szakmát érintő változásokra, hanem aktívan részt kell vennie a jogszabályalkotásban, szakmai javaslatokat kell megfogalmaznia, szellemi erőforrásait pedig a teljes magyar ügyvédség szolgálatába kell állítania. A kamarai működés másik fontos irányaként a szolgáltató szerepfelfogást nevezte meg. A kamarának nemcsak védenie kell a tagság érdekeit, hanem konkrét szolgáltatásokat is nyújtania kell. Ennek példájaként sorolta fel az online fizetési funkció bevezetését, amely gyorsabbá és kényelmesebbé te e a tagdíjak és egyéb befizetések teljesítését; az anonimizált fegyelmi határozatok közzétételét, amely a szakmai tanulást és az átláthatóságot is segíti; a  digitális ügyvéd program elindítását; valamint azt, hogy a budapesti kamara egy időben maga biztosíto a a jogtárhozzáférést, amíg ezt a feladatot országos szinten át nem ve e a MÜK. Ugyancsak ide sorolta az iratok levéltárnak történő átadását, amely a kamarai emlékezet és a szakmai múlt megőrzését szolgálja.

A beszéd külön kitért arra is, hogy a kamara nemcsak a tagság, hanem a külvilág felé is garanciális intézmény. Egyfelől biztosítania kell a megfelelő szakmai színvonalat, másfelől érvényt kell szereznie az etikai és fegyelmi normáknak. A tagság ellenőrizhetősége és elszámoltathatósága kapcsán egyértelműen hitet te a kötelező kamarai tagság melle , amely álláspontja szerint nem korlátozás, hanem garancia: a szakma így saját maga tudja fenntartani normarendszerét, és maga tudja ellenőrizni tagjait.

Beszéde végén dr. Tóth M. Gábor hangsúlyozta: a „veletek és értetek” elv csak akkor maradhat releváns a 21. században, ha a kamara képes alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez. E változások közül kiemelte a mesterséges intelligencia térnyerését, hiszen a kamarának foglalkoznia kell azzal, hogy az MI miként alakítja át az ügyvédi munkát, milyen új piaci lehetőségeket teremt, és milyen szakmai, etikai, illetve szabályozási kérdéseket vet fel. Ennek jegyében jelente e be, hogy március 5-én a BÜK Informatikai Bizo sága ala megalakult a Mesterséges Intelligencia munkacsoport. A kezdeményezés há erében részben az a jogszabályi változás is áll, amely március 1-jétől új lehetőségeket nyito meg a legaltech jellegű szolgáltatások mint kiegészítő ügyvédi tevékenység elő . Az elnök szerint az MI terjedését nem lehet megállítani; éppen ezért az a helyes hozzáállás, ha a kamara nem elszenvedi, hanem alakítja ezt a folyamatot.

Az MI terjedését nem lehet megállítani; éppen ezért az a helyes hozzáállás, ha a kamara nem elszenvedi, hanem alakítja ezt a folyamatot

A jövőre vonatkozó konkrét kérdésként az őszi tisztújítást említe e. Ezzel összefüggésben személyes döntését is megoszto a: amennyiben a budapesti ügyvédi közösség bizalmára érdemesnek tartja, harmadszor is vállalja az elnöki szolgálatot. Egyú al köszönetet mondo a vele dolgozó vezetőtársaknak és a kamarai munkatársaknak az elmúlt évek munkájáért.

Dr. Havasi Dezső: 2025 különleges év volt az ügyvédség számára Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke országos kitekintéssel egészíte e ki a budapesti közgyűlésen elhangzo akat. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy 2025 különleges év volt az ügyvédség számára: a kamarai rendszer fennállásának 150. évfordulója nemcsak szimbolikus jelentőségű volt, hanem méltó ünneplésre is alkalmat ado .

A fontos eredmények közül külön kiemelte a kötelező ügyvédi továbbképzés első ciklusának sikeres lezárását. Felidéz-

te, hogy a rendszer indulásakor sok volt az ellenérzés, ám az elmúlt évek tapasztalatai azt muta ák, hogy a rendszer működőképes. A képzésre köteleze ek túlnyomó többsége teljesíte e az előírt kreditpontokat, valamint bejelente e, hogy a MÜK e ől az évtől nem nyolc, hanem tíz kreditpontnyi képzést finanszíroz a kötelező éves tizenhat pontból.

Egy másik sok vitát kiváltó kérdésként a jogtári hozzáférés ügyét említe e. Elismerte, hogy az ORAC-rendszerről való á érés komoly elégedetlenséget válto ki az ügyvédi közvélemény egy részében, ugyanakkor hangsúlyozta: a döntés mögö elsősorban költségvetési megfontolások álltak. Az ORAC megtartása olyan mértékben terhelte volna meg a MÜK költségvetését, amelyet nem tarto ak indokoltnak, különösen azért, mert a tényleges használati adatok alapján a teljes jogosulti körnek csak kisebb része használta rendszeresen a szolgáltatást.

Országos kérdésként dr. Havasi Dezső beszélt az e-ingatlan-nyilvántartás ügyéről is. Tájékoztatása szerint a teljes, hibrid rendszer bevezetése a negyedik negyedévben várható, de továbbra is bizonytalan, mikor valósulhat meg az eredetileg elképzelt, teljesen automatizált, papírmentes működés. A kirendelési rendszer kapcsán megerősíte e, hogy az eredeti, a nem kirendelést vállalókra fizetési köteleze séget róni kívánó elképzelés lekerült a napirendről, ugyanakkor számos nyito kérdés maradt. Elmondta, hogy a nyomozati szakban végze kirendelések díjazása óránként 11 ezer forintra emelkede , míg a bírósági szakban a korábbi szint maradt. Dr. Havasi Dezső hosszabban beszélt az ügyvédi letét szabályozásának változásairól is. Kiemelte, hogy a szabályozás célja a prevenció. Utalt arra, hogy az ügyvédi törvény módosításai két irányban szigoríto ák a rendszert: egyrészt 40 millió forint fele i letétek esetén kiegészítő biztosítást írnak elő, másrészt 400 millió forint fele a kifizetéshez második ellenjegyzés szükséges. Emelle hangsúlyozta, hogy a jövőben csak az a letét minősül valódi ügyvédi letétnek, amelyet megfelelő megbízás alapján az ügyvéd a kamarai informatikai rendszerben is bejelent, és erről a rendszer visszaigazolást ad.

A MÜK elnöke kitért a pénzmosás elleni szabályokra is. Álláspontja szerint elengedhetetlen annak érdekében, hogy az ügyvédség megőrizze különleges jogosítványait az ingatlanügyletek és cégalapítások területén. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2026. szeptember 28. és október 9. közö a MONEYVAL helyszíni ellenőrzéseket tart Magyarországon, melyben

a készpénzforgalom, a bizalmi vagyonkezelés, az ingatlanügyletek és a strómanjelenség kiszűrése különösen érzékeny pontok lesznek. Ennek tétje szerinte rendkívül nagy: a 2027. júliusi országjelentés komoly gazdasági következményekkel járhat Magyarország megítélésére nézve.

Elnökségi beszámoló:

Egy ellenszavazat, 13 tartózkodás és több mint száz igen

A közgyűlés harmadik napirendi pontja, az elnök és az elnökség beszámolója kapcsán dr. Horváth Lóránt szólalt fel, aki a 2022 és 2025 közö i időszak gazdálkodását, szervezeti működését és stratégiai irányait értékelte. A felszólaló kritikával ille e többek közö a 2025-ös beszámolót annak formai és tartalmi megfelelőségéért, a PMT-ellenőrzések rendszerét, az informatikai fejlesztéseket, valamint a kamara személyzeti politikáját és vezetési modelljét is. Az elnökjelöltségre idén is bejelentkező Horváth kolléga azt is megjegyezte, hogy a kamarai vezetéshez képest – bár minden adat a honlapon közzéte anyagokban megtalálható, vagy bármi kérésre hozzáférhető – lényegesen nehezebb az adatokat megszereznie, ahogy fogalmazo , ő „kívülről nyalogatja a mézesbödönt”.

A következő felszólaló, dr. Cingula Katalin személyes hangvételű megszólalásában arról beszélt, hogy a kamarának foglalkoznia kellene a bírói felelősség kérdésével. Szerinte a kamarának fel kellene emelnie a szavát olyan rendszerszintű zavarok esetén is, amelyek közvetlenül érintik az ügyfelek igazságszolgáltatáshoz való viszonyát.

A vita lezárását követően a közgyűlés szavazásra tért át az elnöki és elnökségi beszámoló elfogadásáról. Egy ellenszavazat, 13 tartózkodás és több mint száz igen melle végül nagy többséggel elfogadták a beszámolót.

A közgyűlés következő szakaszában a felügyelőbizo ság beszámolója, a 2025. évi gazdálkodás és a 2026. évi előirányzatok kerültek napirendre. A felügyelőbizo ság elnöke reagált az előző kritikákra, különösen arra a felvetésre, hogy a beszámoló elkészítésének személyi feltételei nem le ek volna szabályosak. Elmondta, hogy a korábbi főkönyvelő távozo , de a 2025-ös év zárásában még részt ve , helyét pedig egy megfelelő képesítéssel rendelkező kolléga, a korábbi főkönyvelő-helye es, Pozderka Katalin ve e át, aki szabályszerűen befejezte a szükséges feladatokat.

A közgyűlés ezt követően szavazo a felügyelőbizo ság beszámolójáról, és azt nagy többséggel elfogadta: 116 jelenlévő melle mindösszesen 1 nem szavazat volt.

Dr. Gyalog Balázs:

A kamara stabil és nyereséges Ezután a 2025. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és a zárszámadás került sorra. Dr. Gyalog Balázs, a BÜK főtitkára részletesen reagált az előző kritikákra. Határozo an visszautasíto a azt az állítást, hogy a beszámolót jogosulatlan személy készíte e volna, és a gazdálkodással kapcsolatban is vita a a kritikákat. Kiemelte, hogy a tagdíjbevételek továbbra is biztos alapot adnak a működéshez, a kamara stabil és nyereséges. Részletesen kitért az informatikai kiadásokra is: szerinte

nem szabad összemosni az üzemeltetési költségeket a fejlesztésekkel. A székházfelújítás és az udvar beruházásának könyvelése kapcsán hangsúlyozta, hogy a beruházás közgyűlési felhatalmazással, saját erőből, a likviditás megőrzése melle valósult meg, és az áfaelszámolás konstrukciója egy, a kamarának és azon keresztül a budapesti tagságnak rendkívül előnyös konstrukció. A munkavállalói bérekkel kapcsolatban a főtitkár hangsúlyozta: a vezetésnek egyensúlyoznia kell a  versenyképes bérek és a tagdíjjal való felelős gazdálkodás közö . Dr. Gyalog Balázs tényszerűen elmondta, hogy 2026-ban átlagosan 7 százalékkal nőttek a dolgozói bérek.

A közgyűlés ezután szavazo a 2025. évi beszámolóról és zárszámadásról: 114 jelenlévő melle 106 igen, 1 nem és 7 tartózkodás melle elfogadták. A 2026. évi költségvetésről szintén szavaztak, ezt 108 igen, 0 nem és 7 tartózkodás melle hagyták jóvá.

A további napirendi pontoknál a közgyűlés látványosan felgyorsult. A regionális fegyelmi bizo ság, az oktatási bizoság, a jogtanácsosi tagozat, az informatikai bizo ság, az etikai bizo ság, a tagfelvételi bizo ság, az összeférhetetlenségi bizoság, a szociális és jóléti bizo ság, valamint a nemzetközi kapcsolatok bizo ságának beszámolói egymás után kerültek elfogadásra, jellemzően rövid szóbeli kiegészítésekkel és elsöprő többséggel. Több esetben csak egy-egy tartózkodás volt, az etikai és az összeférhetetlenségi bizo ság beszámolója pedig gyakorlatilag egyhangú támogatást kapo .

Az informatikai bizo ság röviden beszélt az elmúlt ciklus nehézségeiről, az e-ingatlan-nyilvántartás körüli problémákról, valamint arról, hogy a mesterséges intelligencia és a legaltech kérdéseiben munkacsoport alakult, illetve informatikai klub indítását is tervezik. A tagfelvételi bizo ság beszámolójában kiemelt helyet kapo a „közbizalomra érdemtelenség” intézményének kidolgozása, amelynek alkalmazását a beszámoló szerint rendkívüli körültekintéssel kell kezelni. A jogtanácsosi tagozat a workshopokat, konferenciákat és PMT-ellenőrzési tevékenységét emelte ki, míg a szociális és jóléti bizo ság az érkeze kérelmek szerkezetéről ado számadatokat. A közgyűlés végén a MÜBSE ügyvezetője kapo szót, aki gyakran ismételt kérdések formájában ado tájékoztatást az ügyvédi biztosításokkal kapcsolatban.

A közgyűlés utolsó pontjaként a Budapesti Ügyvédi Kamara díjait adták át. A díjazo akról a következő oldalakon számolunk be.

Kamarai díjazottak 2026

Az éves rendes közgyűlés legfelemelőbb pillanata a kamarai díjak átadása. Idén 14 ügyvéd és kamarai jogtanácsos részesült kitüntetésben – valamennyiüknek szívből gratulálunk!

Ghyczy Gyula-életműdíj

A Ghyczy Gyula-életműdíjat az Elnökség 2025-ben, a BÜK alapításának 150. évfordulójára alapította, és az ennek odaítélését lehetővé tevő alapszabálymódosítást a Közgyűlés 2025. április 4. napján fogadta el. A díjat a kamara olyan, 65. életévét betöltött, az ügyvédi tevékenységét és ügyvédi kamarai közéleti munkáját kiemelkedő színvonalon folytató, legalább 40 év aktív ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvédnek adományozza, aki életművével a jövő generációinak is példát mutató eredménnyel szolgálta hivatását.

DR. SOMOS ANDRÁS ügyvéd 1939. február 14-én született Budapesten. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett, az ELTE Jogtudományi Karán 1962-ben szerzett

jogi diplomát „cum laude” fokozattal. Édesapja, dr. Somos Sándor és anyai nagybátyja dr. Nyéky Miklós szintén ügyvédként dolgozott Budapesten. Örömmel tölti el, hogy fia, dr. Somos Zoltán is Budapesten folytatja ügyvédi gyakorlatát. Az egyetem elvégzését követően – ugyancsak Újpesten – a 41. számú Ügyvédi Munkaközösségben kezdett jelöltként, majd 1965. június 7-től ügyvédként, ahol dr. Mátrai László halálát követően az iroda vezetőjének választották. Ebben az irodában dolgozott 1995. május végéig, majd kilépését követően megalapította a Somos és Társai Ügyvédi Irodát. 2011-ben az irodát megszüntették, és valamennyien egyéni ügyvédként folytatták ügyvédi tevékenységüket. 60 évig volt tagja a  Budapesti Ügyvédi Kamarának, és ebből leszámítva a jelölti időt, valamint a szünetelés időtartamát, 55 évig végzett ügyvédi tevékenységet.

A kamarai közéletet és a tagságot

fiatalabb korában titkárként, majd alelnökként és végül főtitkárként szolgálta. Jó érzéssel gondol vissza arra, hogy a felsorolt tisztségekre minden választáson elsöprő többséggel választották meg. 2010 után a főtitkári tisztségre már nem pályázott, de örömmel vette tudomásul a továbbképzési biztosi megbízást, melyet két cikluson át teljesített.

Ügyvédi hivatása mellett két olyan terület is volt, amely már összefüggött az újpesti lokálpatriotizmussal: az Újpesti Torna Egylethez, valamint az Újpesti Közművelődési Körhöz kötődő tevékenység. Az ő nevéhez is fűződik az újpesti stadion elnevezése: kezdeményezőként és jogászként állt élére a stadion Szusza Ferencről történő elnevezése mögé. 1988-tól a Fegyelmi Bizottság tagjaként, majd elnökeként több mint 30 évig volt tagja az UTE Elnökségének.

Alapítója, kezdeményezője és ügyvivője volt az 1962-ben alakult újpesti

Fiatal Értelmiségiek Klubjának, majd alapító ügyvivője az 1988-ban alakult Újpesti Közművelődési Körnek, ami kiemelkedő színvonalú, elsődlegesen kulturális és művészi estjeivel vívta ki az elismerést.

Hivatása, az ügyvédi közéletben betöltött szerepe és szülővárosához, Újpesthez kötődő valamennyi tevékenysége mellett is elsődleges volt életében a családja. Házastársa, aki ugyancsak Újpesthez kötődő grafikusművész, akinek a Kamarában is volt már kiállítása, az ügyvédi pályát folytató fia és az ugyancsak édesanyja művészi hivatását követő lánya, valamint három lányunokája.

Eötvös Károly-díj

A díjat a kamara olyan kiemelkedő szakmai tudású, felkészültségű kollégáknak adományozza, akiknek életútja is például szolgál a jövő nemzedékének.

DR. KOZMA ANNA ügyvéd

1996-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 2000 óta dolgozik ügyvédként a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda alapító tagjaként. 2011-ben szerzett a Pécsi Tudományegyetemen munkajogi szakjogász végzettséget. Munkajogi területen töltötte az elmúlt közel 30 évét, tanácsadási, peres képviseleti tevékenységet lát el, főként nagyvállalati környezetben. Kiterjedt ügyfélkörrel rendelkezik, elismert szaktekintélyként hivatkoznak rá. Ügyfelei gyakorlatorientált megközelítése folytán nem kizárólag jogi, de üzleti döntésekben is számítanak a véleményére.

Rendszeresen tart vállalati tréningeket, állandó előadója a visegrádi Magyar Munkajogi Konferenciának. A Pécsi Tudományegyetem munkajogi szakjogász és munkajogi szakokleveles tanácsadó képzésén előadó és vizsgáztató.

Korábban részt vett a Kamara jelöltoktatásában, tagja a Jogi Szakvizsga Bizottságnak.

Számos szakcikk szerzője, társszerzője a Munka Törvénykönyve Kommentárjának. A Magyar Munkajogi Társaság tagja.

DR. GELLÉR BALÁZS ügyvéd

Prof. dr. Gellér Balázs a Gellér Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének tanszékvezető egye-

temi tanára. Ügyvédként kizárólag büntetőügyekben jár el, elsősorban védőként, az utóbbi években a nemzetközi bűnügyi együttműködést és az Európai Unió büntetőjogát érintő, illetve ún. „fehérgalléros” ügyekre helyezte a hangsúlyt.

Diplomáját summa cum laude minősítéssel szerezte meg az ELTE ÁJK-n 1992-ben. Ezt követően Németországban, a Münchheimer und Partner Anwaltskanzleinál, majd 1993-ban New Yorkban, a Manhattan Legal Aid Societynél ügyvédjelöltként dolgozott. cambridge-i PhD-tanulmányai után a Budapesti Ügyvédi Kamarában 1999től volt ügyvédjelölt. 2004 óta ügyvédként vezeti a Gellér és Kis, később a Gellér és Bárányos, jelenleg pedig a Gellér Ügyvédi Irodát.

Gyakorlati tapasztalatait is felhasználva a magyar jogalkotás számos releváns büntetőjogi tárgyú instrumentumának kidolgozásában ve részt. E körben külön kiemelést igényel a bűnszervezet elméletével és gyakorlatával összefüggő, 1997 óta tartó tevékenysége, mely során nem csak a kodifikációban ve részt folyamatosan, hanem e témában, ügyvédként a legtöbb felülvizsgálati indítványt is ő  jegyezte.

Részt vett a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényelmélet alapjainak kidolgozásában éppúgy, mint a Nemzetközi Büntető Törvénykönyv tervezetének kidolgozásában. Tagja volt az új Btk. kodifikációs bizottságának.

Négy gyermek édesapja. Felesége, dr. Gellérné dr. Lukács Éva szintén ügyvéd, habilitált egyetemi docens, az ELTE JOTOKI igazgatója.

DR. FÜLÖP TAMÁS ügyvéd

Dr. Fülöp Tamás pályája nem az ügyvédi hivatás felé indult. A Villamosenergiaipari Szakközépiskola levelező tagozatán érettségizett, közben pedig targoncaszerelőként dolgozott. Néhány év útkeresés, egy éles kanyar és némi tanulás után egy szeptember már Szegeden, a jogi karon érte, majd elvégezte a Pénzügyi és Számviteli Főiskola szakközgazda szakát is Budapesten. Tőzsdejogász szeretett volna lenni, de egyszer egy állásinterjún egy tapasztalt ügyvéd így fordult hozzá: „Tényleg egy ilyen helyen szeretne dolgozni? Magát az ég is büntető védőnek teremtette!” Néhány hónap múlva már az alkalmazott büntetőjog, a vé-

dői tevékenység és általában az ügyvédi hivatás máig egyik legpatinásabb műhelyének ügyvédjelöltje volt, ahol a hivatást dr. Bánáti Jánostól tanulhatta, akire máig szakmai atyjaként tekint. 2003-ban saját ügyvédi irodát alapított, azóta a BÜK tagja.

Ügyvédi tevékenysége központjában kezdettől a büntetőjog áll. Számos nagy érdeklődést kiváltó büntetőügyben látott és lát el a mai napig védői tevékenységet. Az ügyvédi közéletben négyévente vállal szerepet: a BÜK Jelölőbizottságának elnökeként és a MÜK Választási Bizottságának tagjaként a kamarai választások tiszta lebonyolításáért felel.

Nős, két gyermeke van, akik közül egy sem lesz jogász: a kisebbik képzőművészetet tanul, a nagyobbik pszichológushallgató.

DR. RAJKI MÁRTON ügyvéd

Amikor 1958-ban megszületett, ügyvéd nagyapja már egy éve börtönben ült 1956-os tevékenysége miatt. Egy évre rá már nem élt, e szomorú történelmi eseményre a BÜK Dísztermének falán emléktábla utal. S bár egyszer sem láthatta őt, odavolt érte. Azért lett ügyvéd, hogy még egyszer ne fordulhasson elő a nagyapjával történt gyalázat. Jogi tanulmányait az ELTE ÁJK-n végezte. 1985-ben Bálint Ákos Györgynél lett ügyvédjelölt, később ügyvéd, élete végéig egy irodában dolgozott vele, akire jó főnökként és kiváló kollégaként emlékszik. Ügyvédi munkája során igyekezett mindenkin segíteni. Sokat dolgozott ingyen, főleg azoknak, akiket a mindenkori hatalom rossz szemmel nézett. 20 éve jelöltette magát tagnak a BÜK Fegyelmi Bizottságába, mely tisztségre akkor és azóta is folyamatosan megválasztották.

Bálint Ákos György-díj

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége 2018-ban alapította a Bálint Ákos György-díjat. A díj a kamara azon tagjának vagy volt tagjának adományozható, aki hivatástudattal végzett ügyvédi munkája mellett a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelmével, illetve irodalmi vagy más művészeti, sportolói tevékenységével elismerést szerzett, és ezzel az ügyvédi kar tekintélyét, jó hírét növelte.

DR. LUTTER ISTVÁN ügyvéd

1949-ben született Egerben. 1973-ban matematika tanári diplomát szerzett, majd 1975-ben kezdte meg jogi tanulmányait Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen.

A Tungsram jogi osztályán dolgozva tette le a jogtanácsosi szakvizsgát, majd 1983-tól kezdte ügyvédi munkáját a Budapesti 6. számú ÜMK-ban. 1994-ben társaival megalapították a Sátori, Tóth és Lutter Ügyvédi Irodát, amely 2001-től Sátori és Lutter Ügyvédi Irodaként működik. 43 éve dolgozik ügyvédként ugyanazon a helyen, az Aulich utca 7. szám alatti irodában. 1987 óta polgári jogi területen, elsősorban felszámolási eljárásokkal kapcsolatos eljárásokban vesz részt. Elsősorban pénzügyi szervezetek, bankok csőd- és felszámolási eljárásának jogi feladatait végzi.

Közel 30 éven keresztül elsőosztályú csapatban és a válogatottban vízilabdázott. Több mint 300 OB I. osztályú mérkőzésen szerepelt. Társadalmi elkötelezettsége is a vízilabdához kötődött. 20 éven át az MVLSZ elnökségének tagjaként segítette jogi munkával a szövetség működését. Hét alkalommal vett részt egyetemi világbajnokságon (Universiaden), eleinte játékosként, majd csapatvezetőként.

Pro Excellentia díj

A 2020-ban alapított, a kiváló jogtanácsost elismerő Pro Excellentia-díjat az a jogtanácsos kaphatja, aki legalább 10 éven át hivatástudattal és felelősségteljesen végzett jogtanácsosi munkája mellett a társadalmi igazságosságért és a jogtanácsosi szakma elismertségének előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseivel az ügyvédi kar és a jogtanácsosi foglalkozás tekintélyét, jó hírét növelte.

DR. BÁN PÉTER KÁROLY ügyvéd

Az ELTE ÁJK-n szerzett jogi diplomát, majd tanulmányait a Közép-Európai Egyetemen folytatta, ahol jogi mesterfokozatot szerzett. Pályáját a CMS nemzetközi ügyvédi irodában kezdte ügyvédjelöltként, ezt követően az Egis Gyógyszergyárban dolgozott nemzetközi jogi területért felelős jogtanácsosként. Szakmai munkája mellett óraadóként tanított az ELTE-n és a Páz-

mány Péter Katolikus Egyetemen is. 2008 és 2012 között Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank jogi osztályán dolgozott vezető tanácsosként. Angliában sikeresen letette az angol jogi szakvizsgát, és 2011-ben tagja lett az angol ügyvédi kamarának. 2012-ben hazatért Magyarországra, ahol újra csatlakozott a CMS nemzetközi ügyvédi irodához. Ügyvédként elsősorban munkajogi és kereskedelmi jogi területen dolgozott, majd 2017ben jogtanácsosként az E.ON Hungária csoporthoz csatlakozott. Itt kezdetben a jogi osztályt vezette, 2020 óta pedig felsővezetőként tölti be a Jogi és Compliance igazgatói pozíciót. Az E.ON-nál több mint harminc fős jogi szervezetet épített fel. Felelősségi körébe tartozik a Compliance, az Adatvédelem és a Visszaélés-vizsgálati területek irányítása is.

Nagy Judit díj

Dr. Nagy Judit ügyvédnő halálát követően férje, dr. Berzy László ügyvéd alapította a díjat a kitűnő eredménnyel szakvizsgázott ügyvédnők elismerésére.

DR. DANCSA-NÁBRÁCZKY RÉKA ügyvéd

2018-ban egy félévet az Université de Nantes egyetemen töltött Erasmus-ösztöndíj keretében.

2021 januárjában szerezte meg Summa Cum Laude minősítésű diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

2020 májusa óta a BLS – Kovács, Szalay, Benyőcs és Társai Ügyvédi Irodában dolgozik, ahol főbb szakterületei a corporate, M&A, a munkajog és a bevándorlási jog.

DR. GREGOR GRÉTI BARBARA ügyvéd

Jogi diplomáját az ELTE ÁJK-n szerezte meg 2021-ben summa cum laude minősítéssel. Szakvizsgáit 2025 szeptemberében teljesítette.

A gyakorlati, illetve ügyvédjelölti éveit nemzetközi ügyvédi irodákban töltötte. Gyakornokként a TaylorWessing Braner, Ódor és Társai Ügyvédi Irodában, majd ügyvédjelöltként a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Irodában dolgozott. Egyéni ügyvédként 2025 novemberében került felvételre a BÜK-ben.

Ügyvédként elsősorban polgári jogi, munkajogi és ingatlanjogi ügyekkel foglalkozik. Régóta szenvedélye az írás, ami különösen a peres beadványok készítése során tud kiteljesedni. DR. NAGY- MOHAI REBEKA ügyvéd

Szakvizsgáját 2025-ben, kitűnő eredménnyel, egy éven belül teljesítette. Szakmai fejlődését az Andrékó Ferenczi Kinstellar Ügyvédi Irodában végzett ügyvédjelölti munkája határozta meg, ahol versenyjogi, fogyasztóvédelmi, FDI- és társasági jogi ügyekben szerzett meghatározó tapasztalatot. Ezt követően egy nemzetközileg meghatározó ingatlanfejlesztő cégcsoportnál dolgozott ügyvédként és csoportszintű compliance területért felelős szakemberként, ahol komplex tranzakciók, nagy értékű ingatlanügyletek és megfelelési rendszerek kialakításában vett részt.

DR. S. TÓTH KRISZTINA ügyvéd

2021-ben diplomázott az ELTE ÁJK-n summa cum laude minősítéssel. Jogi tanulmányaival párhuzamosan a Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdaságtant tanult, ahol 2018-ban közgazdászként diplomázott. A jogi egyetem befejezését követően a Fehérváry Horányi Kovács Baker & McKenzie Ügyvédi Irodánál töltötte az ügyvédjelölti joggyakorlatát, elsődlegesen gazdasági jogi, ezen belül pedig bankjogi és finanszírozási területen szerzett szakmai tapasztalatokat. A jogi szakvizsgák teljesítését követően ugyanitt most már együttműködő ügyvédként tevékenykedik.

50 éves jubileumi oklevél

Az 50 éves kamarai tagságról szóló oklevelet azok az ügyvédek kapják, akiknek az ügyvédi bejegyzése óta 50 év eltelt, aktívak, vagy már nyugdíjban vannak, de legalább 20 évet ügyvédként a pályán töltöttek.

DR. CZEGLÉDY MAGDOLNA ügyvéd

DR. KÁDÁR KATALIN ügyvéd

DR. VÁMBÉRY GÁBOR ügyvéd

95 véradó a Székházban

2015 augusztusa óta immár a 22. sikeres kamarai véradást rendezte meg a Budapesti Ügyvédi Kamara.

Ügyvédfoci 2026

Több első véradó, számos jubiláló kolléga, remek társaság, isteni sütemények és kiváló hangulat jellemezte az eseményt. A szervezők számára nagy öröm, hogy számos kolléga a társadalmi felelősségvállalás fontos, ápolandó részének tekinti a kamarai véradásokat. Az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt munkatársai fáradtan, de rendkívül elégedetten hagyták el a kamara székházát: a februári alkalom során 95 lelkes kolléga és hozzátartozó áldozo idejéből erre az önzetlen, szép gesztusra. A következő kamarai véradást – a hagyományoknak megfelelően – augusztusban tartják. (BÜK hírlevél)

A 2026-os Ügyvédfoci kupát május 16-án rendezik meg a BME Sporttelepének négy műfüves pályáján.

Atorna reggel 9-kor kezdődik a BME Sporttelepén (1117 Budapest, Bogdánfy utca 12.). A csoportok sorsolása ezt megelőzően, reggel 8:45-kor kezdődik, erre az időpontra szeretettel várjuk a csapatkapitányokat. A tornán nevezhetnek legfeljebb 10 fős ügyvédi irodai csapatok, illetve ún. vegyes jogász csapatok. Az ügyvédi irodai csapatokkal szemben feltétel, hogy annak tagjai egy ügyvédi irodából (ügyvédi társulásból) kerüljenek ki, legfeljebb két külsős játékossal erősítve. Ugyancsak ügyvédi irodai csa-

A csapatokon túl a szervezők szeretettel várják a részt vevő ügyvédi irodák szurkolóit, továbbá várnak minden ügyvéd kollégát, aki a tornán esetlegesen nem egy nevezett csapat játékosaként, hanem nézőként, egy baráti összejövetel vendégeként kíván részt venni.

A részvétel és a nevezés feltételei, illetve további információk a www.ugyvedfoci.hu oldalon olvashatók.

patként nevezhető két ügyvédi iroda (ügyvédi társulás) közös csapata, amely esetben külsős nem nevezhető. A fentiekkel szemben az ún. vegyes jogász csapatok tagjaival szemben nem feltétel, hogy egy ügyvédi irodában (ügyvédi társulásban) tevékenykedjenek, de mindenki jogász végzettségű kell legyen, és jelenleg ilyen munkakört (ügyvéd, ügyvédjelölt, európai uniós jogász, külföldi jogi tanácsadó, jogtanácsos, jogi előadó, fogalmazó, titkár, bíró, ügyész stb.) kell betöltenie, vagy aktív jogi egyetemi képzésen kell részt venniük. A különböző összetételű csapatokat külön ágakba rendezik.

BARKI GERGELY, A FESTMÉNYEK INDIANA JONESA

Művészeti

Klub a Kamarában

A Budapesti Ügyvédi Kamara új kezdeményezésének, a Képzőművészeti Klubnak az első estjét dr. Tóth M. Gábor kamarai elnök nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kamara nemcsak szakmai továbbképzéseknek, hanem közösségi, kapcsolatépítő programoknak is helyet kíván adni.

Külön kiemelte, hogy a rendezvény nemcsak kamarai tagokat, hanem külsős érdeklődőket is vonzo , ami azt mutatja: valódi igény van az efféle szellemi, kulturális alkalmakra. Az estet ú örő vállalkozásnak nevezte, amely reményei szerint hosszú távon visszatérő, rangos programsoroza á nőheti ki magát.

Ezután Kovács Szabolcs ügyvéd, az est ötletgazdája és házigazdája ve e át a szót. Elképzelése szerint a jövőben hathetente vagy kéthavonta tartanának hasonló eseményeket, emelle közös kiállítás- és galérialátogatásokat is szerveznének, akár olyan helyszínekre is, ahová a nagyközönség nem feltétlenül juthat be. A Képzőművészeti Klub célja nem pusztán előadások szervezése, hanem egy olyan kulturális közeg kialakítása, amelyben a kamarai tagság és ismerősi kör inspiráló, szakértők által vezete művészeti élményekhez juthat.

A nyitóest vendége Barki Gergely művésze örténész volt, akit az est házigazdája nemcsak a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusaként mutato be, hanem afféle „magyar Indiana Jonesként” és „Sherlock Holmesként” is aposztrofált. Ezzel arra utalt, hogy Barki munkássága jelentős részben elvesze , lappangó vagy félreazonosíto műalkotások nyomozásszerű felkutatásából áll. Nem csupán könyvtárakban és levéltárakban kutat, hanem terepen dolgozik, kapcsolatokat épít, családtörténeteket követ vissza, és a legváratlanabb helyeken bukkan nyomokra. Az ő előadásának címe is ezt a detektívszemléletet tükrözte: Wanted vs. Lost and Found – rejtélyes történetek eltűnt és felfedeze műalkotásokról.

Barki már az elején hangsúlyozta, hogy kutatásai során újra meg újra beleütközik abba a történeti ténybe, hogy a második világháború elő , sőt részben utána is számos jelentős magyar műgyűjtemény ügyvédek és orvosok birtokában volt. Ezt nemcsak szép hagyománynak nevezte, hanem egyben lehetőségnek is: szerinte ma is előfordulhat, hogy ügyvédcsaládok felmenőinél lappanganak olyan alkotások, amelyeket a művésze örténet régóta keres. Előadásában azt muta a meg, hogy az eltűnt képek felkutatása sokkal inkább

hasonlít nyomozásra, mint klasszikus tudományos kutatásra. A levéltári és könyvtári munka melle legalább ilyen fontos a jó megfigyelőképesség, az emlékezet, az intuíció, valamint az, hogy az ember képes legyen egy-egy apró részletből egész történeteket visszafejteni.

Beszélt arról is, hogyan fordult a korai olasz festészet felől a 20. századi magyar modernizmus irányába. Bár vonzo a a trecento világa, rájö , hogy a magyar vonatkozású, izgalmas felfedezéseket inkább a 20. században teheti meg. Kutatói a itűdjét egy kortárs művész munkájával érzékelte e: vannak alkotások, amelyek csak a megfelelő nézőpontból állnak össze értelmes egésszé. Ugyanez igaz a lappangó képek kutatására is: meg kell találni azt a nézőpontot, ahonnan a szétszórt részletek egyszer csak mintáza á rendeződnek. Az előadás legismertebb története Berény Róbert elvesze festményéhez kapcsolódo , amelyre Barki a Stuart Li le kisegér című film egyik jelenetében figyelt fel. Karácsonytájt, miközben gyermeke a szereplőket nézte, ő a há érben függő képet ismerte fel, mert korábban már lá a annak fotóját a Nemzeti Galéria archívumában. Innen indult az a nyomozás, amelynek során kiderült: a festmény a film díszle ervező asszisztensének nappalijában lógo , miután 250 dollárért

megvásárolta a stúdiótól. A mű később Magyarországra került, aukción értékesíte ék, és hatalmas összegért kelt el. A történet nemzetközi szenzáció le , és jól példázta, milyen kiszámíthatatlan utakon kerülhetnek elő jelentős művek. Barki ugyanakkor azt is megmuta a, hogy a nagy szenzációk mögö rengeteg aprólékos, türelmes munka áll. Mesélt arról, hogyan kerültek elő Berény Róbert családi fotói, levelei, elfelede portréi és kapcsolatai, sőt hogyan lehete egy-egy régi fénykép há erében felsejlő festmény vagy egy albumba ragaszto portré alapján új összefüggéseket feltárni. Különösen fontos volt számára, hogy a művek azonosításában nem szabad vakon hinni sem a megszoko a ribúcióknak, sem a múzeumi nyilvántartásoknak. Mindent újra kell nézni, a képek hátoldalát, feliratait, kiállítási számait, korabeli katalógusokat, karikatúrákat, sőt családi elbeszéléseket is. Előadása lényege így nem csupán néhány izgalmas művésze örténeti sztori volt, hanem annak bemutatása, hogy a művésze örténet olykor kaland, nyomozás és intuíció egyszerre. A festmények nem egyszerűen tárgyak, hanem történetek csomópontjai: családi emlékezet, történelmi katasztrófák, költözések, félreértések, véletlen felismerések és szerencsés találkozások sűrűsödnek bennük.

MEGALAKULT

A BÜK CSALÁDI KÖR

A családjog összeköt

Az Adatszalon sikerén és a BÜK Adószalon sikerén felbuzdulva Subasicz Éva, Nahm Judit és Bánhegyi Éva megalakították a Családi Kört. A szakmai kerekasztal-kezdeményezés keretében családjogi kérdésekről beszélgetnek, álláspontokat ütköztetnek és közösséget építenek.

Afebruár 26-án megtarto első rendezvényen kellemes, de mindenekelő szakmailag hasznos beszélgetésen vehe ek részt a kollégák, melyre a regisztráció megnyílása után két napon belül beteltek a helyek. Dr. Bánhegyi Éva témavezetőként foglalta össze a programot, amelynek a címe „A közös szülői felügyeleti jog gyakorlásának bíróság általi elrendelése a Kúria szemszögéből” volt.

„A kezdeti megilletődés után úgy éreztem, hogy feloldódtak a kollégák, és egy jó hangulatú szakmai beszélgetés kerekede – mesél tapasztalatairól dr. Bánhegyi Éva. – Sokan dolgoznak egyéni ügyvédként, és nekik kevés lehetőségük van szakmai tapasztalatcserére. Kolléganőimmel fontosnak tartjuk, hogy a Családi Kör ne egy előadás, sokkal inkább egy beszélgetés legyen, éppen emia maximalizáljuk a résztvevők számát. Az érdeklődőknek fontos mielőbb jelentkezni, nehogy lemaradjanak róla, ha pedig nem tudnak eljönni, akkor mindenképpen jelezzék, hogy át tudjuk adni másnak a helyüket” – hívta fel a figyelmet dr. Bánhegyi Éva.

A szervezők november végén, december elején kezdtek el beszélgetni arról, hogy jó lenne létrehozni egy ilyen szakmai kört, a kamara vezetése pedig támoga a a kezdeményezésüket. „Nem titok, hogy mi hárman hosszú évek óta beszélgetünk családjogi témákról, hiszen mindhármunknak ez a szakterülete – mondta el dr. Bánhegyi Éva. – Szere ük volna bővíteni a családjoggal foglalkozó előadások számát, mivel ebben a témakörben kevesebb az elérhető oktatási anyag. Sok kolléga vállal családjogi ügyeket, hiszen erre van társadalmi igény, de a változó jogszabályok és gyakorlat mia szükséges a folyamatos tanulás és a tapasztalatok átbeszélése.”

A szervezők már az első alkalom után is szép számmal kaptak pozitív visszajelzéseket, ami csak még jobban megerősítette őket abban, hogy az ügyvédek igénylik a  családjogi témákhoz kapcsolódó diskurzust és tapasztalatcserét. Mivel sokan jelezték feléjük, hogy lemaradtak az eseményről, így dr. Bánhegyi Éva vállalta, hogy 2026. május 18-án 16 órától megismétli a programot. A másfél-két órás előadást a BÜK Oktatási Bizo sága rögzíti

is, és kreditpontos képzésként elérhetővé teszi majd a Digitális Könyvtárban.

A Családi Kör második eseményén, április 23-án a „Házassági szerződések feltételei és az évekkel későbbi végrehajthatóság kérdései” volt a téma, amelyet dr. Nahm Judit vezete fel gyakorlati kérdéseken keresztül. A szervezők nagy örömére ezen alkalommal a résztvevők aktív közreműködésével egy jó hangulatú beszélgetés alakult ki a tém kapcsán, ami ugyancsak alátámaszto a az eredeti koncepció létjogosultságát.

A Családi Kör a tavaszi / nyári időszakot a 2026. június 4-én 10 órától a BÜK Dísztermében megrendezésre kerülő programmal zárja. Az esemény dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna kúriai bíró nyugdíjba vonulása elő i búcsúelőadása lesz a Budapest Ügyvédi Kamarában. A kúriai bíró asszony a Kúria aktuális családjogi gyakorlatáról fog tájékoztatást adni. Az esemény a szakmai információszerzés melle arra is lehetőséget biztosít, hogy nagy tisztele el tudjuk majd megköszönni az előadónak az évtizedekig az ügyvédek számára tarto nagyszerű előadásait és munkáját. A jelentkezés lehetőségéről és módjáról később adnak tájékoztatást a szervezők.

Az előadásra mindenkit várnak a szervezők, akik szeptembertől új témákkal tervezik folytatni a beszélgetést a Családi Körben.

Nyilvántartások dzsungele –avagy a kötelező adminisztráció mesterhármasa

Megszámolta már valaki, hogy hányféle nyilvántartást kell vezetni egy ügyvédi irodában? Biztos vagyok benne, hogy a szám jóval száz fölött van. Ügynyilvántartás, ügyfélnyilvántartás, letéti nyilvántartás, biztonságiokmány-nyilvántartás, adatvédelmiincidens-nyilvántartás, munkaügyi nyilvántartások – és a sor még hosszan folytatható.

Sok van, nem kérdés. Ebben a cikkben a „nyilvántartások mesterhármasát” vesszük sorra: az ügynyilvántartást, az ügyfélnyilvántartást és a Pmt. szerinti nyilvántartást.

1. Az alap: az ügynyilvántartás Az ügyvédi tevékenység kereteit több jogszabály határozza meg, de a legfontosabb kétségtelenül az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (Ü v.), melynek 53. §-a írja elő az ügyvédi iroda alapnyilvántartását, az ügynyilvántartást. Az Ü v. egyértelműen meghatározza a nyilvántartás célját, ami az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme. Ez utóbbi szempont gyakran há érbe szorul a mindennapi gyakorlatban, pedig a kamarai ellenőrzések és az esetleges jogutódlási, iratátadási helyzetek során kulcsszerepet játszik –gondoljunk bele, hogy az irodagondnok gyakorlatilag ezen nyilvántartás alapján látja át a feladatát.

Az ügynyilvántartás kötelező ada artalmát szintén a törvény határozza meg: az ügyfél neve, az ügy tárgya, a megbízási szerződés létrejö ének időpontja, az ügyhöz kapcsolódó bírósági és hatósági eljárások száma, valamint az ügyvéd által képze ügyszám.

A legfontosabb gyakorlati szabály: minden ügyet fel kell vinni az ügynyilvántartásba. Nincs kivétel „kicsi ügy”, „csak tanácsadás”, „egyszeri konzultáció” alapon. Ha megbízási jogviszony jön létre, annak helye van az ügynyilvántartásban.

Ez a nyilvántartás tehát az ügyvédi működés gerince. Ha ez nincs rendben,

minden más adminisztrációs fegyelem is kérdésessé válik.

2. Az ügyfélnyilvántartás

A második kulcsnyilvántartás az ügyfélnyilvántartás, amelyet az Üttv. 33. §-a ír elő azon ügyekben, ahol kötelező a jogi képviselet. Ez már egy szűkebb körű, speciálisabb nyilvántartás, amelynek adattartalmát az Üttv. 33. § (2) bekezdése részletezi. Ezen a ponton a jogszabály áthivatkozik a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvényre (Pmt.) is. Ez a hivatkozás már jelzi, hogy az ügyfélnyilvántartás és a Pmt. szerinti kötelezettségek között szoros kapcsolat van.

A kihívás nem a jogszabályok számában, hanem a rendszerben gondolkodás hiányában rejlik.

Az ügyfélnyilvántartás célja az, hogy az ügyvéd egyértelműen és ellenőrizhető módon rögzítse az ügyfél személyazonosító adatait a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése érdekében.

Gyakorlati tapasztalat, hogy sok iroda az ügyfélnyilvántartást „beleérti” az ügynyilvántartásba, és nem kezeli külön. Ez önmagában nem probléma, amennyiben a törvényben előírt adattartalom ténylegesen és vissza-

kereshető módon rendelkezésre áll. A probléma akkor kezdődik, amikor az adattartalom hiányos, vagy a rendszer nem teszi lehetővé a gyors, strukturált kimutatást.

3. A Pmt. szerinti nyilvántartás

A harmadik – és a gyakorlatban talán a legtöbb fejtörést okozó – nyilvántartás a Pmt. szerinti nyilvántartás. Ezt már nem az Üttv., hanem a Pmt. írja elő, és kizárólag a Pmt. hatálya alá tartozó ügyekben kell vezetni. Az adattartalmát a jogszabály a 7. § és a 15. §-től kezdődően határozza meg.

A Pmt. szerinti nyilvántartás nem pusztán adminisztratív formalitás. Ez az alapja annak, hogy egy esetleges hatósági vizsgálat során az ügyvéd igazolni tudja, hogy megtörtént az ügyfélazonosítás, és az ügyfél-átvilágítás és az adatok rögzítése és megőrzése szabályszerű.

Amikor „bekopog a Pmt. vizsgáló”, az már nem a kreatív megoldások ideje; ott strukturált, pontos, exportálható adatállományra van szükség.

Bonyolult? Igen. Kezelhetetlen? Nem. Első olvasásra mindez valóban bonyolultnak tűnhet. Több, különböző jogszabályi háttér, eltérő adattartalom, részben átfedő kötelezettségek. A jó hír azonban az, hogy a gyakorlatban egyszerűbb, mint amilyennek látszik. A kulcs: egyszer kell jól kialakítani a rendszert. Erre két bevált megoldást javaslunk.

1. Egy jól felépített, egységes nyilvántartás

Az egyik lehetőség, hogy az iroda egyetlen, strukturált fájlban (pl. Excel) vezeti az összes releváns nyilvántartást. Eb-

ben a modellben az oszlopok lefedik az Üttv., az ügyfélnyilvántartás és a Pmt. szerinti adattartalmat, és az adott ügy típusától függően csak a releváns mezők kerülnek kitöltésre. Így nem három külön rendszerben kell gondolkodni, csupán egyetlen, integrált adatbázisban. Megfelelő kialakítás mellett szűréssel, kimutatással, pivot-táblával pillanatok alatt előállítható bármely szükséges lista.

Az AdatSzalon előadásain résztvevők számára készítettünk ilyen mintanyilvántartást is, amely jó kiindulópont

lehet azoknak, akik nem szeretnének „nulláról” rendszert építeni. Fontos azonban, hogy a táblázat csakis akkor működik jól, ha fegyelmezetten és következetesen vezetik. A „majd később beírom” szemlélet itt gyorsan rendszerszintű hiányosságokhoz vezet.

2. Ügyviteli szoftver használata – különös tekintettel a Digitális Ügyvéd Programra

A másik – hosszabb távon általában hatékonyabb – megoldás az ügyvédi ügyviteli szoftver használata. A jól kialakított ügyviteli rendszerek ugyanis

automatikusan generálnak ügyszámot, a kötelező mezőkkel biztosítják az adattartalom teljességét, külön kezelik a Pmt.-köteles ügyeket, és néhány kattintással exportálhatóvá teszik a szükséges adatokat.

A Digitális Ügyvéd Program keretében az ügyviteli szoftver használata jelenleg nem jár többletköltséggel az ügyvédek számára, ugyanakkor jelentősen megkönnyíti a kötelező nyilvántartások vezetését. Egy esetleges hatósági ellenőrzés során az adatexport percek alatt előállítható – ami nem csupán kényelmi, hanem kockázatkezelési szempontból is jelentős előny.

További információ a programról: www.digitalisugyvedprogram.hu

A nyilvántartások világa valóban könynyen adminisztratív túlburjánzásnak tűnhet.

A kihívás nem a jogszabályok számában, hanem a rendszerben gondolkodás hiányában rejlik. Ha az iroda tudatosan, egységes szemlélettel alakítja ki a saját adminisztrációs struktúráját, akkor a párhuzamosságok kezelhetők, az adattartalmak összehangolhatók, és a kötelezettségek nem egymásra rakódó terhekként, hanem egy jól felépített működési rend részeként jelennek meg.

Az ellenőrzés lehetősége ma már nem kivételes esemény, hanem a szakmai környezet természetes velejárója. Ebben a közegben a rendezetten vezetett nyilvántartás nem pusztán compliance-kérdés, hanem szakmai önvédelem. Aki időben kialakítja a megfelelő rendszert, az nemcsak jogszabálynak felel meg, hanem saját működését is átláthatóbbá, biztonságosabbá teszi.

És ha egyszer mégis valaki komolyan nekiállna megszámolni a teljes nyilvántartási palettát, legalább abban biztosak lehetünk: a mesterhármas már rendben lesz.

SZERZŐ:

Dr. Dékány Dóra

Dr. Molnár Adél

az AdatSzalon alapítói

A JOGTANÁCSOSI TAGOZAT SZEREPE A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARÁN BELÜL

„Közösséget építeni és láthatóvá tenni”

Hogyan válik egy szakmai közösség aktívvá és láthatóvá? Dr. Vida András, a BÜK jogtanácsosi tagozatának elnökhelyettese szerint a kulcs a transzparenciában, a közösségi szemléletben és az elkötelezett szakmai munkában rejlik. Interjúnkban a kamarai szerepvállalás motivációiról, a tagozat fejlődéséről, a jogtanácsosok helyéről és egy fontos műemlékvédelmi projektről, a Citadella felújításáról beszélgettünk.

– Úgy látom az életrajzában, hogy nem ügyvédként kezdte, hanem a Brokernetnél.

– Így van, valóban nem klasszikus jogi pályán indultam. Még az egyetem ala kezdtem el dolgozni egy pénzügyi tanácsadó szervezetnél, amely akkoriban a Brokernet nevet viselte. Az egész úgy indult, hogy az egyik egyetemi csopor ársam szólt, hogy van egy lehetőség, amivel lehet pénzt keresni, és mivel akkor még kerestem az utamat, nyito voltam az ilyen jellegű tapasztalatszerzésre is. Ez a cég azóta már megszűnt, de a működési modellje egy független pénzügyi tanácsadói hálózatra épült.

– Ilyen szempontból érdekes lehete a  biztosítók világa. Nem kapta el a gépszíj?

– Számomra ez inkább egy fontos tapasztalat volt, mintsem egy hosszú távú irány.

Nem vagyok kifejeze en ügynöktípus, tehát az a fajta értékesítési a itűd, ami ehhez a szakmához kell, nem állt hozzám igazán közel. Ugyanakkor a termékekkel és az alapgondola al a mai napig egyet tudok érteni. Voltak kifejeze en hasznos konstrukciók, és az a szemlélet, amit képviseltek – a pénzügyi tudatosság erősítése – szerintem rendkívül fontos. E ől függetlenül viszont maga a szakma nem bizonyult hosszú távon az én utamnak.

–

Azt jól érzem, hogy családi indí atás volt, hogy Ön is jogász le ? – Igen, ez egyértelműen így van. Édesapám és édesanyám is ügyvédek, mindke en Siklóson dolgoznak, és gyakorlatilag általános jogi praxist visznek. Vidéken ez teljesen természetes, hiszen nincs akkora lehetőség specializációra, mint Budapesten. Az ember minden olyan ügyet ellát, ami hozzá érkezik, legyen az polgári

jogi, büntetőjogi vagy akár közigazgatási jellegű. Emelle a családban több generációra visszamenően jelen van a jogászi hivatás: a nagypapám is jogász volt, a nagynéném, az unokatestvérem, sőt a bátyám is ezt a pályát választo a. Mondhatjuk, hogy egy klasszikus jogászcsaládból származom. És hogy teljes legyen a kép: a feleségem is jogász, tehát a szakma valóban erősen jelen van az életemben.

– Ekkora „nyomás” melle szinte adta magát ez az irány.

– Igen, bár érdekes módon nem volt ez egy tudatos, egyenes út. Voltak más elképzeléseim is, például az orvosi pálya sokáig érdekelt. Az ember fiatalon sok mindent elképzel, és én sem voltam kivétel. Amikor végül a jog melle döntö em, akkor sem feltétlenül klasszikus jogi pályában gondolkodtam. Nem készültem kifejezetten ügyvédnek, bírónak vagy ügyésznek,

inkább egyfajta függetlenebb, vállalkozói lét vonzo , ahol nagyobb mozgástér van. Ehhez képest az élet úgy hozta, hogy egy közigazgatási kitérő után végül mégis a klasszikus jogtanácsosi pályán kötö em ki. Ma már azt mondom, hogy nagyon is a helyemen vagyok, és kifejeze en szeretem ezt a munkát.

– Korábban dolgozo a Fővárosi Közterület-fenntartónál is.

– Az FKF-nél töltö időszak meghatározó volt számomra. Öt évet dolgoztam o , 2017 májusától 2022 májusáig. Jogászi szempontból ez egy rendkívül összete és sokrétű munkahely volt, hiszen egy ilyen nagyvállalatnál gyakorlatilag minden jogterület előkerül: a munkajog, a szerződéses ügyek, a pénzügyi kérdések, az informatikai jogi problémák, de még az ügyfélkapcsolati kérdések is. Emelle maga a tevékenységi kör – köztisztaság, hulladékgazdálkodás – is speciális, ami további kihívásokat jelente , egy nagyon izgalmas jogterületen, ami mai napig az egyik kedvenc jogterületem. Idővel már dedikált területek jogászaként dolgoztam, ami nagy felelősséget is jelente . Később a szervezet tovább bővült, több cég integrálódo , az u. stadtwerke modellt követve létrejö a Budapesti Közművek Zrt., azaz a BKM, amelybe a köztisztaság és a hulladékgazdálkodás melle a távhőszolgáltatás, a kéményseprés, a kertészet, a temetkezés és más szolgáltatások is beletartoztak. Ez egy nagyon izgalmas időszak volt, bár az utolsó strukturális változásokat már nem o éltem meg, mert addigra továbbléptem.

– Most pedig egy műemlék megújításában ve részt.

– Igen, jelenleg – még egy rövid ideig –a Citadella Vagyonkezelő Nonprofit K .nél dolgozom vezető jogtanácsosként. Ez a társaság a Citadella teljes megújításáért felel, felelt, ami egy rendkívül komplex építési beruházás volt, komoly tapasztalatszerzési lehetőséggel. Jogászként i is szerteágazó feladatokat kelle végeznem, mint például: a cég teljes compliancetevékenységének megszervezése, irányítása, szerződés szerkesztése, beszerzések, közbeszerzések, lefolytatása, jogi koordinációja, projektmenedzsmenthez kapcsolódó jogi kérdések, pénzügyi terület támogatása, illetve nyilvánvalóan a Társaság teljes körű jogi támogatása, jogi feladatainak irányítása megszervezése, vezetőként a döntéshozatalban történő részvétel. Most eljuto unk oda, hogy a projekt lezárult, hiszen április 5-én megnyílt a megújult Citadella.

– Mit érdemes tudni az új koncepcióról? – A legfontosabb talán az, hogy a Citadella visszakerül az emberekhez. Korábban inkább egy zárt, nehezen hozzáférhető tér volt, amely történelmileg is inkább az elnyomás szimbólumaként élt a köztudatban. Az új koncepció célja az volt, hogy ezt megváltoztassuk. Az Art1st tervezőstúdió egy nyito abb, élhetőbb közösségi térben gondolkodo . Ennek része a jelentős zöldfelület-növelés, mintegy 1600 négyzetméternyi új parkosíto terület kialakítása. Emelle fizikailag is megnyito ák az erődöt: több irányból átjárhatóvá vált, ami sokkal barátságosabbá teszi. A Rondella épületében pedig egy új kiállítás kap helyet, amely a magyar történelmet mutatja be a rendszerváltásig, fantasztikusan interaktív és látványos módon.

– Van kedvenc pontja az épületben?

– Igen, több is. A Rondella teteje például egészen különleges élményt nyújt, de a kilátóterasz is kiemelkedő, amely a korábbi disco, illetve é erem területének helyén jö létre. Gyakorlatilag mindenhonnan fantasztikus a panoráma, de ezek a pontok különösen látványosak. Amikor az ember körbesétál a tetőn és rálát Budapest egészére, az egy olyan élmény, amit nehéz szavakkal leírni.

– Mi következik a projekt lezárása után?

– Jelenleg még az utómunkálatok – például a kisebb hibajavítások – zajlanak. Az üzemeltetés sajnos már nem a mi feladatunk: a társaság, ahol dolgozom, június végével megszűnik, így számomra is egy új időszak kezdődik. Van saját vállalkozásom, amely adatvédelemmel, compliance-szel és szervezetfejlesztéssel, üzletviteli tanácsadással foglalkozik, ezt továbbra is viszem. Emelle több projektem is van, tehát nem maradok feladat

nélkül. Ugyanakkor nem zárom ki, hogy a jövőben az ügyvédi pálya irányába mozduljak, meglátjuk, mit hoz a jövő.

– Miért fontos Önnek a kamarai szerepvállalás?

– Egyrészt személyes indí atásból. Gyerekkorom óta ismerem ezt a közeget, és mindig fontosnak tarto am a szakmai közösséget. Másrészt volt bennem egy hiányérzet is: úgy éreztem, hogy a jogtanácsosok számára korábban nem volt elég információ és láthatóság. Amikor megalakult az állandó tagozat, úgy döntö em, hogy aktívan részt veszek benne, és megpróbálok ezen változtatni. Ennek része volt például a közösségi jelenlét erősítése, rendezvények szervezése, illetve az átláthatóbb működés.

– A tagozat elnökhelye eseként milyen feladatai vannak?

– Ez alapvetően egy koordináló és támogató szerep. Részt veszek az elnökségi munkában, különböző bizo ságokban, és igyekszem hozzájárulni a szervezet működéséhez. Emelle képviselni kell a tagozatot, ami felelősség, hiszen több ezer kollégáról van szó. Ugyanakkor ez egy társadalmi munka, mindenki a saját idejéből és energiájából teszi hozzá a részét.

– Miben látja a tagozat jövőjét?

– Azt gondolom, hogy a tagozat jelenleg is nagyon jól működik. A kollégák rendkívül elköteleze ek, sok energiát tesznek bele, és ez látszik is az eredményeken. Természetesen mindig van lehetőség fejlődésre, de alapvetően stabil és jól működő rendszerről beszélünk. Én személy szerint elégede vagyok azzal, amit közösen elértünk, felépíte ünk, nem mellékesen pedig hálás vagyok, hogy ilyen felkészült és ráterme kollégákkal dolgozhatok együ a Tagozati munkám során.

A tagozat jelenleg is nagyon jól működik. A kollégák rendkívül elkötelezettek, sok energiát tesznek bele, és ez látszik is az eredményeken.

Főtitkárok nyomában – 2. rész

Kapa Mátyás kollégánk Ügyvédsors című nagy sikerű történelmi regényén felbuzdulva, mely a Budapesti Ügyvédi Kamara alapításától a napjainkig dolgozza fel a kamara és elnökei történetét, arra gondoltam, hogy hasonló, érdekes, rövid történetekkel, kezdetben titkárokat, később főtitkárokat is érdemes lenne számba venni. A cikksorozat második részében a két világháború időszakának titkárait mutatjuk be.

1914. március 1-jén és az azt követő napokban tarto a a Budapesti Ügyvédi Kamara évi rendes és tisztújító közgyűlését, melyen Blauner Mórt választo ák meg titkárnak. Brüll Ignác elnök ezekkel a szavakkal mélta a őt a közgyűlés elő : „A régi választmányi tagtársak közül bátor vagyok kiemelni egyet, aki most új minőségben jelenik meg elő ünk és ez kamaránk újonnan megválaszto titkára: Dr. Blauner Mór. Kamaránk régi harcosa ő, aki ismeri annak ügymenetét. A jövőben azonban új feladatok várnak reá, amelyek oly fontosak, hogy én e helyről is fel akarom hívni az ő figyelmét arra, hogy a kamara titkára tulajdonképpen a kamara ügyeinek első intézője és irányítója is. A titkár szorgalmától, buzgalmától és pontosságától függ az ügymenet helyessége és kellő gyorsasága, ezért tehát a feladatok, amelyek reá várakoznak és amelyeknek a teljesítésére nézve a kar várakozólag és egyben reményteljesen néz az ő működése elé, korántsem kicsinyek, de én meg vagyok róla győződve, hogy ő meg fog felelni azoknak.”

A háború hosszú évei a Kamarára is plusz terheket ró ak: a tagok több mint harmada, az ország egész ügyvédségének mintegy negyede hadba vonult. A hosszú távollét talán egyik foglalkozási ágnál sem érvényesült olyan hátrányosan, mint az ügyvédi karnál, ahol ez idő ala ügyvéd és ügyfelek közö i régi kapcsolatok szűntek meg, sok év gondos munkája hiúsult meg, és a hazatérők bizonytalanságban, nehezebb körülmények közö , testileg és lelkileg megtörve kezdhe ék újra megélhetésük megalapozását. A háború befejezésével az ügyvédi közélet összes erejét a visszaözönlő hadviselt kartársak érdekében mozgósíto a. A megnövekede tagok arányában a megnövekede teendők megfelelő ellátása érdekében a kamara tisztikarát egy új elnökhelye esi, két új titkári, ügyészi és egy pénztárhelye esi, valamint tizenkét új választmányi taggal egészíte e ki.

Az 1918. december végi tisztújító közgyűlésen választo ák meg először ezt a kiszélesíte kamarai vezetőséget, ahol

Blauner Mórt immár főtitkárrá választo ák, innen datálódik tehát a főtitkár, mint tisztség megnevezés. Blauner Mór 1876-ban születe , jogi tanulmányait Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelét 1901-ben szerezte, ezt követően le a Kamara tagja, melynek 1914–1917 közö titkára, 1918–1920, majd 1929–1935 közö főtitkára, 1935-től elnökhelye ese volt egészen addig, amíg a második zsidótörvény mia távoznia kelle hivatalából. A felszabadulás után, 1946-ban ismét a Kamara elnökhelyettese le . Az 1904-től megjelenő Ügyvédi Kamarai Közlöny felelős szerkesztője volt közel két évtizeden át. 1949-ben halt meg, a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Blauner Mórt 1920-ban Graber Károly válto a a főtitkári poszton. Graber Károly 1860-ban születe Túrócszentmártonban, ügyvédi oklevelét 1885-ben szerezte. Ügyvédi működését a Besztercebányai Ügyvédi Kamara tagjaként kezdte, majd 1894-ben le a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja.

A Tanácsköztársaság idején törvényszéki tolmácsként rendeleti szövegeket fordíto német nyelvre. A német melle a tót nyelvet is megtanulta. A jogirodalom terén is sikerrel működö , hitel- és lakásbérleti jogi kérdésekben elismert szaktekintélynek számíto , cikkei sűrűn jelentek meg különböző szaklapokban. Könyvalakban megjelent nagyobb munkája A lakbérleti

jog. Jogtudományi munkásságának elismeréséül 1926-ban kormányfőtanácsossá nevezték ki. Az 1923 januárjában tarto tisztújító közgyűlésen privát körülményeire és egészségi állapotára való hivatkozással jelezte, hogy a Kamara vezetőségében aktívan már nem kíván részt venni. Pap József kamarai elnök ezen bejelentés kapcsán így mélta a főtitkárát: „… a perszonifikált becsületesség, buzgalom és szorgalom mintaképe, kit a kamara mindenkor igénybe vehete , s ki mindenkor páratlan munkásságával a kamara rendelkezésére állt.”

Így az 1923. januári közgyűlésen Popper Tódort választo ák meg főtitkárnak, aki 1867-ben születe Debrecenben, ügyvédi oklevelét 1892-ben szerezte, és ugyanebben az évben le a Kamara tagja is, ahol 1907–1910-ig választmányi tag volt, 1911–1922-ig a pénztárnoki tisztséget töltö e be, 1923–1928-ig főtitkárként működö .

Az első világháborút követően a trianoni béke által elszakíto területekről rengeteg jogászi állást betöltő személy érkeze a fővárosba, és próbált az ügyvédi pályán boldogulni, ami soha nem láto létszámnövekedést eredményeze a Kamarában. Ennek egyfajta megoldása lehete volna az ügyvédi numerus clausus, de ezt az ügyvédi társadalom többsége elutasította és következetesen ragaszkodo a szabad és egységes ügyvédség eszméjéhez.

Popper Tódor többször felszólalt ebben a kérdésben, sőt a Polgári Jog folyóiratban 1927-ben megjelent írásában részletesen kifejte e, hogy az ügyvédi numerus clausus helye milyen más lehetőségek segíthetnének a túlzsúfoltság kérdésének megoldásában.

Popper Tódor az 1929. februári tisztújító közgyűlésen alulmaradt Blauner Mórral szemben, aki egészen 1935-ig újra a Kamara főtitkáraként tevékenykede . 1935-ben elnökhelye essé választo ák, ekkor őt a főtitkári poszton Melzer István köve e, aki 1875-ben születe , ügyvédi oklevelét 1901-ben szerezte, ugyanebben az évben le tagja a Kamarának, melynek belső életét a háborús állapot jelentősen befolyásolta, mivel a tagság jelentős része hadba vonult. „Választmányunk pedig ez okból hét tagjának tevékenységét nélkülözte, akik közül Melzer István vál. tagunk Przemysl elfoglalása alkalmával orosz hadifogságba ese .” 1918 márciusáig teljesíte frontszolgálatot, ezután térhete vissza a civil életbe. 1935-től egészen 1939-ben bekövetkeze haláláig a kamara főtitkára volt. Halála után így emlékeze meg róla a Magyar Gyáripar, a Magyar Gyáripa-

rosok Országos Szövetségének hivatalos lapja: „Melzer István 1914-ben tagja le az ügyvédi kamara választmányának, 1918tól 1930-ig a kamara ügyésze, 1935 óta a kamarának főtitkára, s e minőségében a kamara hivatalos lapjának, az Ügyvédi Kamarai Közlönynek főszerkesztője. Mint elismert kitűnő jogászt, aki kezde ől fogva a gazdasági élet problémáival is foglalkozo , a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete 1918. április 15-én ügyvezető igazgatónak hívta meg, és ezt az állását is haláláig töltö e be. Ebben a pozícióban állandó összekö etésben állt az ipari szakegyesületekkel. Mindenkor fegyelmeze , biztos ítélőképesség, alapos tudás, úri gondolkozás jellemezték ebben a munkakörben is. Nem volt harcos természet, jobban szere e a csendes, de alapos és intenzív munkát, került minden feltűnést, de tudo helyt állani, ha kelle , ellentéte-

Az

első világháborút követően a trianoni béke által elszakított területekről rengeteg jogászi állást betöltő személy érkezett a fővárosba, és próbált az ügyvédi pályán boldogulni.

ket kiegyenlíteni, egyéniségének erejével, bölcs tanáccsal, gazdag éle apasztalatokkal. Érdemeiért 1927-ben kormányfőtanácsosi címmel tünte ék ki. Temetésén Wenczel Árpád, a BÜK elnökhelye ese mondo búcsúbeszédet, melyben kiemelte, hogy minden ügyvédi közéleti munkálkodásával mindenki részéről csak szeretetet, tiszteletet és nagyrabecsülést vívo ki magának Dr. Melzer István.”

Halálát követően, 1939-ben Komarniczki Román le az új főtitkár. Beiktatási beszédében a diszkrimináló zsidótörvényeket létrehozó „újszerű erkölcsi felfogásról” mint a nemzetünk számára „idegenről és befogadhatatlanról” emlékeze meg. Az ügyvédség többsége nem engede az antiszemita közhangulatnak, ahogy fentebb említe ük, már a numerus clausus ellen is felemelték szavukat. Nem léptek be az antiszemita Magyar Nemzeti Ügyvédek Egyesületébe (MÜNE), sőt ellenszervezetet hoztak létre Keresztény

Ügyvédek Nemzeti Szövetsége (KÜNSZ) néven, az ügyvédkörökben nagy tekintélynek számító Komarniczki vezetésével, aki nemcsak kamarai főtitkár volt, hanem a Nemzetközi Ügyvédunió elnöki posztját is betöltö e.

Komarniczki Román 1887-ben születe Bécsben, régi lengyel nemesi család sarjaként, ügyvédi oklevelét 1912-ben szerezte, 1913-ban le a Kamara tagja. Fiatalon, 1906–1912 közö a legjobb hazai hegymászók közé tartozo , kötéltársa általában a bátyja, Gyula volt. Az első világháborúban a honvéd sí- és hegymászó kiképzés oktatója volt. Számtalan tátrai útja élményeiből sok hegyi írása születe , melyek rendszeresen megjelentek a Turistaság és Alpinizmus folyóiratban (melynek kezdetben főmunkatársa, később társszerkesztője volt), illetve a Turisták Lapjában is. Az Alpokban és a Dolomitokban is mászo és síelt, egyedül és alkalmi túratársakkal egyaránt.

1938-ban magyar királyi kormányfőtanácsossá nevezték ki. A Kamara főtitkári posztját 1941 végéig töltö e be. 1973-ban halt meg Budapesten.

A világháború utolsó éveiben a faji megkülönböztető törvények azonban már érinte ék az ügyvédséget is. Bár a  KÜNSZ három és fél évig képes volt megakadályozni az antiszemiták hatalomátvételét a kamarákban, 1942 elején azonban a MÜNE a kormány segítségével a legtöbb helyen mégiscsak átve e a vezetést. A Kamarában az 1941. évi októberi tisztújító közgyűlésen az új főtitkárnak megválaszto Vida Gyula határozo fellépést sürgete a zsidó származású ügyvédek kamarai törlése érdekében. A Kamara 1944. évi rendes közgyűlésén beszámolójában további szigort kért a zsidóellenes intézkedések végrehajtásában.

Vida Gyula ügyvédi oklevelét 1915-ben szerezte, 1917-ben le a Kamara tagja. 1935-től a Kamara pénztárnokhelye ese, 1941–1944 közö főtitkára volt. 1942-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. 1945ben az ügyvédi hivatása gyakorlását felfüggeszte ék, majd önkéntes lemondás keretében törölték a tagok közül.

SZERZŐ: dr. Gyalog Balázs a BÜK főtitkára

DR. GERENCSÉR FERENC ÁLLATORVOS ÉS ÜGYVÉD, A MAGYAR ÁLLATORVOSI

KAMARA ELNÖKE

„Nagyon sok hasonlóság van köztünk”

Tavaly év végén új elnöke lett a Magyar Állatorvosi Kamarának – méghozzá egy ügyvéd.

A korábban közel egy évtizeden át állatorvosként praktizáló dr. Gerencsér Ferenccel többek között az ügyvédi és az állatorvosi kamara közti hasonlóságokról, a hivatás kihívásairól, az utánpótlás kérdéseiről és a mentális terhelésről beszélgettünk.

– Négy évvel ezelőtt interjúztunk, és Ön már akkoriban is dolgozott a Magyar Állatorvosi Kamarának, amelynek decemberben elnökévé választották.

– Így igaz. Mostanra közel negyedszázada vagyok a Magyar Állatorvosi Kamara jogi képviselője. Az akkori alelnök – még ügyvédjelöltként – hívott meg engem a kamarába, mivel azzal az ügyvédi irodával álltak szerződésben, ahol a jelölti éveimet töltöttem. Az ügyvéddé válásomat követően 2004-ben szerződtek le immáron velem, azóta képviselem jogi ügyekben, illetve látom el jogi tanácsokkal a Magyar Állatorvosi Kamarát.

– Miből állt ez a munka, illetve milyen út vezetett innen az elnöki székig?

Eljártam a Kamara és a Kamara gazdasági társaságának az ügyeiben, a változásbejegyzésektől kezdve az ingatlanügyleteken át szinte minden jogi kérdésben. Véleményeztem a jogszabálytervezeteket, illetve részben részt is vettem a kidolgozásukban, mint ahogy részese voltam a Kamara saját belső szabályzatainak az alakításának is. Több mint tíz éve, egészen a megválasztásomig tagja voltam az Országos Etikai Bizottságnak, megfogalmaztam a másodfokú határozatokat, illetve megvédtem őket a Fővárosi Törvényszéken. Számos állatorvosi műhibaper-

ben jártam el, értelemszerűen mindig az állatorvos oldalán. Később területi és országos küldött lettem. Tavaly az eddigi elnök 18 év után úgy döntött, hogy nem indul újra a tisztségért. Végül ketten indultunk az elnöki pozícióért –egy gyakorló állatorvos és én –, a küldöttek többsége pedig engem tisztelt meg a bizalmával, nyilván figyelemmel arra is, hogy egy Kamara vezetése nem klinikus állatorvosi, hanem sokkal inkább jogi jellegű munka. Természetesen az is fontos volt, hogy én nemcsak egy ügyvéd vagyok, hanem egy olyan ügyvéd, aki közel egy évtizeden keresztül állatorvosként is praktizált.

– Mi volt a motivációja az elnöki tisztségre?

Amellett, hogy az ember mindig szereti az új kihívásokat, úgy éreztem, hogy ez a fajta szervezőmunka és egy-egy jogi helyzet megértetése a nem jogász kollégákkal továbbá a jogalkotókkal való egyeztetés izgalmas és testhezálló feladat számomra. Úgy éreztem, hogy hasznára tudnék lenni úgy a Kamarának, mint a tagságnak.

– Melyek voltak a választási programjának legfontosabb elemei?

Szeretném kidolgozni a praxisadásvételre, illetve öröklésre vonatkozó jogi modelleket az idősebb kollégák számára a pályáról való visszavonulás, illetve a fiatalabb kollégák számára a tulajdonosi körbe történő belépés megfelelően korai tervezhetősége érdekében. Létrehozunk egy női munkacsoportot, melyben – akár szabályozással, akár a meglévő rendszerek finomhangolásával – segítjük a női állatorvosok helyzetét. Ez azért is rendkívül fontos feladata a kamarának, mivel ma az Állatorvosi Egyetem hallgatóinak 75%-a nő. Erősíteném a kamara mediátori szerepét, amellyel a kollégák közötti konfliktusokat kezelnénk reményeink szerint hatékonyan. Emellett fontos célkitűzés

a tagság felé való teljes transzparencia. Az ügyvédekhez hasonlóan pedig az állatorvosoknál is fontos téma a „kirendelés”, avagy nálunk a szolgáltató állatorvosok közcélú igénybevételének a szabályozása. Erről folyamatos az egyeztetés, de eddig nem született megállapodás az Agrárminisztérium és a Magyar Állatorvosi Kamara között.

– Milyen kihívásokkal áll ma szemben az állatorvosi szakma?

Az állatorvosi kihívások nagyon nagy része a jogszabályokból fakad. A folyamatosan erősödő digitalizáció mellett az Európai Unió egyre szigorodó előírásai között nehéz eligazodni a mindennapokban, ebben a helyzetben egy jogász elnök talán hasznos tud lenni.

– Nyugtasson meg, az állatorvosok nem félnek attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat?

Attól nem, sőt, a mesterséges intelligencia rendkívül sokat segíthet az állatorvosi munkában, de a megfelelő használatának elsajátítása mindenkinek komoly kihívást jelent. A másik ilyen az állattartói attitűd megváltozása, amelynek egyik ijesztő következménye, hogy jelenleg az állatorvosoké az egyik legnagyobb öngyilkossági arányú szakma. A közvélekedésben az a kép él, hogy ők az egész munkanapot aranyos állatokkal töltik, a valóság azonban közel sem ez. Ha nem sikerül megmenteni a családtagként szeretett kutyát, akkor gyakran az állatorvost tekintik az ő gyilkosának, hiába volt az a kutya már bőven elég idős ahhoz, hogy természetes úton meghaljon. Ma számos tulajdonosnál azzal szembesülünk, hogy a kutya bizonyos értelemben nem is önálló lény, hanem az állattartó személyiségének a kiterjesztése. Mindezek egyenes következményeként pedig megszaporodtak a műhibaperek és az etikai eljárások is.

– Ilyen esetben milyen jogi lehetőségei vannak az állat gazdájának?

Az állat – legalábbis a jelenlegi jogrendszer szerint – dolog, előszereteti értéke tehát nincs. Ugyanakkor egyre többször találkozunk azzal, hogy az állattartók jogi képviselői az állat elvesztése miatti pszichés károsodásra hivatkozva személyiségi jogsérelemből eredő követelést peresítenek.

– Hogy viselik mindezt a fiatal állatorvosok?

Az állatorvosnak menő fiatalok pályaválasztásának egyik elsődleges moti-

vációja a beteg állatokon való segítés igénye. Az egyetemre való belépés időpontjában még kevesen gondolják át, hogy az ő ügyfeleik nem az állatok, hanem azok tulajdonosai lesznek, és nincsenek felkészülve arra a pszichés terhelésre, ami ebből a tényből ered. Sok fiatal kollégát – egyébként teljesen természetes módon – már az állati szenvedéssel való szembesülés is nagyon megterhel érzelmileg, és erre rakódik rá nagyon sokszor az az indokolatlan és méltatlan állattartói agresszivitás, amivel egyre gyakrabban találkozunk. Komoly kihívásokkal néz ma szembe az állatorvosi szakma, hatalmas a pszichés terhelés, ennek következtében óriási a kiégés veszélye, és nem ritka a pályaelhagyás.

kívül erős érzelmi tényezőkkel terhelt – problémája, amit az állatorvosnak meg kell oldania, és ha nem jár sikerrel – ami sokszor törvényszerű, ha más miatt nem, akkor az élet szükségszerű lejárta miatt –, akkor az állattartók hajlamosak éppúgy az állatorvost hibáztatni, mint ahogy az ügyvédet egy, nem a várt eredménnyel végződő eljárás esetén.

– Hogyan néz ki ma az állatorvostársadalom Magyarországon?

A közvélekedésben az a kép él, hogy az állatorvosok az egész munkanapot aranyos állatokkal töltik, a valóság azonban közel sem ez.

– Milyen hasonlóságokat lát az ügyvédi és az állatorvosi kamara között? Nagyon sok hasonlóság van köztük. A Magyar Állatorvosi Kamarának 16 szervezete és összesen 3300 tagja van. A kamarai tagság itt is kötelező ahhoz, hogy valaki szolgáltató állatorvos lehessen. Vannak olyan kollégák, akik az orvosi szakmához hasonlítanak minket, pedig szerintem ez egy téves megközelítés. Az orvosi ellátás – a növekvő piaci szegmens mellett is – alapvetően társadalombiztosítási alapon dolgozik, az orvosok döntő többsége alkalmazott. Ezzel szemben az állatorvosi ellátást –éppúgy, mint az ügyvédit – kizárólag magánpraxisok biztosítják, és óriási arányú a kvázi egyéni vállalkozó, illetve a cégtulajdonos kollégák aránya. A munka jellege is nagyon hasonló: adott az ügyfél és az ő – sokszor rend-

Az állatorvosok többsége társállatpraxisban dolgozik, vagyis elsősorban kutyákat, macskákat, egyéb társállatokat, köztük egyre növekvő arányban egzotikus állatokat lát el. Emiatt bizonyos területeken hiány is mutatkozik. A vidéki praxisban dolgozók többsége idősebb kolléga – a mai, egyre nagyobb arányban városban felnőtt fiatal kollégák közül keveseket csábít a haszonállattartás, ahol sokszor nincs tervezhető, beosztható munkaidő, nincs hétvége, és – valljuk be – egy haszonállattartó telep mint munkahely egy mai fiatal számára kevéssé vonzó. Pedig abban közreműködni, hogy mindenkinek az asztalára jusson nemcsak elég, hanem egészséges ennivaló is, az egyik legszebb hivatás. Külön probléma, hogy az egykor oly virágzó háztáji állattartás gyakorlatilag összeomlott, a haszonállatok döntő többségét ma a nagyüzemekben tartják.

– Milyen elnök szeretne lenni?

A programomban nagyon komolyan gondoltam azt, hogy látogatni akarom a tagságot. Olyan kamarai elnök szeretnék lenni, aki folyamatosan megy a vidéki szervezetekhez és kollégákhoz, beszélget velük, meghallgatja őket. Egyrészt azért, hogy érezzék, hogy van egy kamara, amely nemcsak a tagdíjat szedi be, hanem törődik velük, kíváncsi a véleményükre, számít a javaslataikra, másrészt azért, hogy a valóban meglévő problémákat megoldjuk. Emellett a nemzetközi együttműködéseket is erősíteni szeretném. A régió kamarái között már van egy jó kapcsolat, emellett erős a  kapcsolat a balkáni, exjugoszláv országok kamaráival is. Nagyon szeretnénk bevonni a fiatal állatorvosokat is a kamarai közéletbe. Nálunk most inkább az idősebb generáció tagjai vesznek ebben aktívan részt, holott nagyon fontos lenne, hogy a fiatal állatorvos generációk tagjai is egyre nagyobb számban képviseltessék magukat.

KAPUŐRÖK ÚJ KORSZAKBAN

Pénzmosás elleni megfelelés, országvizsgálat és uniós reformok az ügyvédi gyakorlatban

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés ma már nem csupán compliance-kérdés, hanem az ügyvédi hivatás egyik legfontosabb közbizalmi próbája is.

Amárcius 25-én megrendeze , Pmt. eljárási gyakorlat, jogszabályi változások és gyakorlati egységesítés című szakmai konferencia világosan megmuta a: a következő két évben az ügyvédeknek egyszerre kell megfelelniük a Moneyval hatodik körös országvizsgálatának elvárásaihoz igazodó fokozo figyelemnek és a 2027-től teljes körűen alkalmazandó új uniós AML-szabályozásnak. A változások nem technikai finomhangolást, hanem szemléletváltást hoznak. A konferencia résztvevői – a szabályozói oldal, a felügyeleti szervek, a kamarák és a szolgáltatói oldal képviselői – egyetértettek abban, hogy a pénzmosás megelőzésének rendszere csak akkor működhet jól, ha a jogalkotó, az ellenőrző szervek és a hivatásrendek nem egymás melle , hanem egymással együ működve dolgoznak. Az ügyvédség ebben a rendszerben sajátos helyzetben van: egyszerre jogi szolgáltató, bizalmi szereplő és úgyneveze kapuőr, akinek döntései közvetlenül befolyásolják, hogy egy-egy pénzügyi konstrukció beléphet-e a gazdaság legális szférájába.

Nem lehet elefántcsonttoronyból szabályozni

A szabályozói oldal képviseletében elhangzo egyik legerősebb mondat szerint „elefántcson oronyból nem lehet szabályozni”. Ez a megállapítás túlmutato az alkalmi konferencianyitó udvariasságán. A pénzmosás elleni terület ugyanis kifejeze en olyan szabályozási mező, ahol a normák hatékonysága csak akkor érvényesülhet, ha a jogalkotó ismeri a szolgáltatók valós működését, napi nehézségeit

és azokat a pontokat, ahol az előírások a gyakorlatban bizonytalanul vagy ellentmondásosan alkalmazhatók.

A minisztériumi oldal ezért a következő időszak egyik kulcsfeladatának az együműködés fenntartását és intézményesítését tekinti. Az ügyvédség, a könyvvizsgálók, a felügyeleti szervek és a szabályozók közö i folyamatos szakmai párbeszéd nem udvariassági gesztus, hanem a hatékony AML-rendszer feltétele. Ez különösen igaz most, amikor két, egymást erősítő nagy folyamat határozza meg a következő éveket: a Moneyval hatodik körös országvizsgálata és az új uniós pénzmosás elleni szabályegyü es bevezetése.

Moneyval: a hatodik kör már nem a papírokról szól

A konferencia egyik központi témája a Moneyval hatodik körös országvizsgálata volt. Magyarország 2025 őszén lépe hivatalosan ebbe a szakaszba, és a folyamat következő fontos állomása a 2026 őszére várható helyszíni vizsgálat lesz. A hangsúly azonban már nem azon van, hogy a jogszabályok, intézmények és eljárások formálisan léteznek-e. A hatodik körös értékelés logikája kockázatalapú és hatékonyságközpontú: azt vizsgálja, hogy a rendszer ténylegesen működik-e, és a szereplők valóban értik-e a saját kockázataikat. Ez az ügyvédek számára is fontos fordulat. A gyakorló ügyvéd a legtöbb esetben nem közvetlen „célpontja” az országvizsgálatnak, ugyanakkor a vizsgálat során a szolgáltatói oldal szereplőivel is készülhetnek interjúk. Ezek célja nem az egyes irodák „lebuktatása”, hanem annak feltér-

képezése, hogy a magyar rendszer hogyan működik a mindennapokban. A nemzetközi értékelők azt szeretnék látni, hogy az érinte ek ismerik a rájuk vonatkozó követelményeket, értik a kockázatalapú megközelítést, és képesek konkrét példákon keresztül beszélni saját gyakorlatukról. Ez a megközelítés a szolgáltatók részéről sokkal tudatosabb felkészülést igényel. Nem elég azt mondani, hogy van belső szabályzat, vagy zajlik ügyfél-átvilágítás. A kérdés az lesz: milyen konkrét kockázatokkal találkoznak a gyakorlatban? Miben különbözik egy alacsony és egy magas kockázatú ügyfél kezelése? Milyen szempontok alapján döntenek arról, hogy egy ügylet elfogadható-e? Milyen kontrollok működnek? Milyen példák, statisztikák, belső tapasztalatok támasztják alá, hogy a rendszer nemcsak létezik, hanem működik is?

A konferencia előadói többször is hangsúlyozták: az országvizsgálat sikerének kulcsa nem a hibátlan önbemutatás, hanem a tudatos önismeret. A jó válasz nem az, hogy „nálunk nincs probléma”, hanem az, hogy „ezek a kockázataink, ezeket így kezeljük, ezeken a pontokon még fejlődnünk kell”.

Új uniós AML-csomag: 2027 nem a távoli jövő

A másik meghatározó folyamat az uniós AML-reform. A 2024-ben elfogado pénzmosás elleni szabályegyü es 2027től teljes körűen alkalmazandó lesz, és gyökeresen átalakítja a jelenlegi hazai szabályozási szerkezetet. A szolgáltatókra vonatkozó egyes előírásokat közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet tartalmazza

alkalmazandó uniós rendelet tartalmazza majd, míg a tagállami intézményrendszerre és hatósági működésre vonatkozó részeket irányelvi szinten kell átültetni.

Ez nem pusztán jogtechnikai változás. A jogalkalmazó számára azt jelenti, hogy a jövőben egy többszintű normarendszerben kell eligazodnia: közvetlenül hatályos uniós rendelkezések, hazai átültető szabályok, másod- és harmadszintű technikai standardok, valamint az AMLA – az új uniós hatóság – módszertani elvárásai együ alakítják majd a megfelelési környezetet.

A konferencián több előadó is rámutato : a 2025–2027 közö i időszak ezért valójában már felkészülési időszak. Aki ma még úgy tekint a változásokra, mint távoli jogalkotási tervekre, az könnyen elkésik. A jövő rendszere ugyanis mélyebbre megy majd a tényleges tulajdonosi struktúrák, a forrásigazolás, a PEP-státusz vizsgálata és a döntések dokumentálása terén, mint amit a jelenlegi gyakorlat megszoko .

Tényleges tulajdonos: aki a zenét választja

Az egyik legnagyobb szakmai érdeklődést kiváltó előadás a tényleges tulajdonos azonosításáról szólt. A definíciót minden ügyvéd ismeri, a gyakorlat azonban egyre bonyolultabbá válik. A tényleges tulajdonosi minőség alapja lehet tulajdoni arány, szavazati jog, irányítási jogosultság, ellenőrzési lehetőség vagy az a körülmény, hogy végső soron valakinek az érdekében történik az ado ügylet. Leegyszerűsítve: tényleges tulajdonos az, aki valójában „a zenét választja”, vagy akinek a javára a konstrukció működik.

Az objektív, cégiratokból kiolvasható elemek még kezelhetők. A nehézség o kezdődik, amikor a tulajdonosi vagy irányítási viszonyok informális megállapodásokon, há éralkukon, összehangolt döntéseken vagy láthatatlan kapcsolatokon keresztül érvényesülnek. Egy társaság mögö állhat olyan valós irányító személy, akinek szerepe a formális dokumentumokból egyáltalán nem látható.

Kritikus pont a vezető tisztségviselő tényleges tulajdonosként való megjelölése. A szakmai álláspont szerint ez csak végső eszköz lehet, amikor már nincs tovább követhető természetes személy a tulajdonosi láncban. Ha ezt a megoldást rutinszerűen, idő elő alkalmazzuk, torz képet kapunk a valós viszonyokról, és a tényleges tulajdonosi nyilvántartás is ellentmondásossá válhat.

PEP-ek: a lista, amelyre mindenki vár Hasonló bizonytalanság övezi a kiemelt közszereplők, vagyis a PEP-ek azonosítá-

sát is. A klasszikus tisztségek – államfő, kormánytag, alkotmánybíró, magas rangú állami vezető – még viszonylag jól meghatározhatók. A nehézség a kapcsolódó személyi köröknél jelentkezik: közeli hozzátartozók, szoros üzleti partnerek, közös részesedésben érinte ek, olyan személyek, akik a közszereplővel való kapcsolat révén maguk is fokozo kockázatot hordozhatnak.

A konferencián újra előkerült a gondolat, hogy szükség volna legalább a közvetlenül azonosítható PEP-kör központi, hiteles listájára. Ez nyilván nem oldaná meg teljesen a problémát, de a kisebb praxisok számára már önmagában is komoly segítséget jelentene. A hozzászólásokból kitűnt: a szolgáltatói oldal érdemi támogatásként fogadna egy ilyen megoldást, különösen, ha az legalább az állami vállalatok vezetőire és más, nehezebben beazonosítható közjogi szereplőkre is kiterjedne.

Forrásigazolás: a „megtakarítás” nem válasz

A konferencia egyik leggyakorlatiasabb és legfontosabb blokkja a forrásigazolásról szólt. Talán nincs még egy AML-terület, ahol ennyire élesen találkozna a jogszabályi elvárás és a hétköznapi ügyvédi valóság. A tipikus ügyfélválasz jól ismert: „megtakarításból van a pénz”. Csakhogy ez önmagában semmit nem igazol.

A konferencián elhangzo egyik legfontosabb mondat éppen az volt, hogy a megtakarítás nem azonos a forrásigazolással. Az ügyvédnek azt kell megértenie és lehetőség szerint dokumentumokkal is alátámasztania, hogy milyen jövedelemből, milyen idő ala , milyen élethelyzetben és milyen gazdasági logika mentén halmozódo fel az összeg. Ha valaki nagy értékű ingatlant vásárol készpénzes háttérrel, az ügyletet nem lehet pusztán azért elfogadni, mert az ügyfél úgy nyilatkozik: hosszú idő ala félrete pénzről van szó.

A problémát az is fokozza, hogy a jelenlegi eligazító anyagok sem minden ponton adnak életszerű válaszokat. A konferencián példaként hangzo el: egyes forrásigazolási ajánlások ellentmondásosnak hatnak, mert a gyakorlatban előforduló helyzetekre nem mindig adnak meggyőző kapaszkodót. Éppen ezért a szakmai felelősség egyre inkább a szolgáltató mérlegelésére helyeződik át.

Az előadók szerint az ügyvédnek ilyenkor nem a nyomozó szerepét kell magára vennie, hanem a gazdasági életszerűség ellenőrévé kell válnia. Összhangban áll-e az ügylet nagysága az ügyfél élethelyzetével? Hihető-e a felhalmozás története? Van-e mögö e munkaviszony, értékesítés,

öröklés, vállalkozási múlt, adózo jövedelem vagy más dokumentálható forrás? Ha nincs, akkor legalább a fokozo gyanú szintjén fel kell villannia a figyelmeztető jelzésnek.

A jövő kulcsszava: dokumentálni

A konferencia egyik legmarkánsabb üzenete az volt, hogy a jövő AML-rendszere nem egyszerűen több iratot, hanem sokkal tudatosabb dokumentációt vár el. Nem az lesz a döntő kérdés, hogy a szolgáltató kért-e valamilyen forrásigazolást, hanem az, hogy miért fogadta azt el. Milyen kérdéseket te fel? Milyen tényezőket mérlegelt? Mi alapján juto arra a következtetésre, hogy az ügylet vállalható, fokozo an kockázatos vagy éppen elutasítandó?

Ez a fordulat minden bizonnyal az ügyvédi gyakorlat egyik legfontosabb változása lesz. A dokumentálás nem adminisztratív öncél, hanem visszakövethető döntéshozatali lánc. Egy későbbi felügyeleti vizsgálatban vagy hatósági eljárásban ennek döntő jelentősége lehet. Ha az ügyvéd képes rekonstruálni, hogy milyen információk alapján, milyen belső logika mentén hozta meg a döntését, sokkal erősebb pozícióból védi meg saját eljárását, mintha csupán azt tudja bemutatni, hogy „volt egy nyilatkozat az aktában”.

A konferencia egészének talán az volt a legfontosabb üzenete: az elő ünk álló változások súlyosak, de nem kezelhetetlenek. A pénzmosás elleni megfelelés új korszaka nem azt jelenti, hogy az ügyvédségre gyanú vetülne, és nem is azt, hogy a hivatásrendnek el kellene viselnie egy kívülről ráerőltete bürokratikus rendszert. Inkább arról van szó, hogy a kapuőri szerep valós súlya most válik minden korábbinál láthatóbbá.

A konferencia felszólalói

Dr. Vékony Anett, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettesállamtitkára

Dr. Tárnoki-Zách Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője

Dr. Simon-Petró Eszter, az MKVK adavédelmi tisztviselője

Dr. Munkácsi Márta, az MKVK Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke

Dr. Petia Csaba ügyvéd

Dr. Mile Attila, a BÜK elnökhelyettese

Dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke

Így zajlik egy PMT-ellenőrzés a gyakorlatban

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos kamarai ellenőrzés sok ügyvéd számára ma is szorongást keltő helyzetnek tűnhet. Ezt az indokolatlan félelmet igyekeze oldani az a szemléletes és kifejeze en gyakorlatias előadás, amelyben a résztvevők ezú al nem csupán szabálymagyarázatot kaptak, hanem egy teljes ellenőrzési szimulációt is végigkövethe ek.

Dr. Mile A ila – korábbi alkalmaihoz hasonlóan – most is közvetlen, humoros és önfeledt hangnemre építe , ám ezú al új szerepet vállalt: nem a pulpitus mögül magyarázta el az ellenőrzés menetét, hanem ő maga „szenvedte el” a kamarai vizsgálatot. A program ötletgazdája elmondta: személyes küldetése a bürokrácia kerülése és a minél egyszerűbb, ügyvédbarátibb ellenőrzés, és hogy hagyják az ügyvédeket pénzt keresni. Ne a papírmunka legyen az időtöltés, ami elvesz a szabadidőből vagy a családi időtöltésből. A szimulációban segítségére volt dr. Kovács Anna Mária kamarai, illetve PMT-ellenőr, aki ellenőrként lépe fel, és pontról pontra végigveze e a közönséget azon, mi történik egy valós ellenőrzés során.

A jelenet már az érkezéssel elkezdődö : az ellenőr becsenget, igazolja magát ügyvédi igazolvánnyal és megbízólevéllel, majd ismerteti, hogy a kamara előzetesen, legalább 15 nappal korábban értesíte e az ügyvédet az ellenőrzésről. A szimuláció egyik fontos üzenete éppen az volt, hogy ennyi idő ala minden szükséges irat előkészíthető; az ellenőrzés nem meglepetésszerű rajtaütés, hanem előre tervezhető eljárás.

A jegyzőkönyv felvétele során az ellenőr elsőként az alapadatokat rögzíti, majd tisztázza az esetleges összeférhetetlenségi kérdéseket, továbbá á ekinti az iroda működésének néhány alapvető körülményét. Szó ese többek közö arról, van-e megfelelő névtábla, hol található az ira ár, hol tárolják az elektronikus adatokat, és biztosíto -e azok védelme. A bemutató e ponton is hangsúlyozta: a kamarát nem az ügyvédi munka tartalma, hanem a jogszabályi megfelelés ténye érdekli.

Az ellenőrzés érdemi része a 2025. évi ügyek vizsgálata volt. Az ellenőr három aktát kért be: egy gazdasági társaság alapításával kapcsolatos ügyet és két ingatlan-adásvételi szerződést. A bemutató világossá te e, hogy az ellenőrzés során nem a teljes ügyirat tartalmát nézik át,

hanem azt vizsgálják, hogy az ügyvéd a pénzmosás elleni köteleze ségeit megfelelően teljesíte e-e, és ezeket a megfelelő nyilvántartásban rögzíte e-e. Külön figyelmet kapo a kockázatértékelés eredménye, a tényleges tulajdonosi nyilatkozat, valamint a kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó adatfelvétel.

A szimuláció egyik legtanulságosabb mozzanata az volt, amikor az egyik cégbejegyzési ügy kapcsán kiderült: bár az ügyvéd a legtöbb köteleze ségét teljesíte e, a kiemelt közszereplőre vonatkozó nyilatkozat hiányzo az iratanyagból, és annak nyilvántartásba vétele sem történt meg. Az ellenőr ezt tényszerűen rögzíte e a jegyzőkönyvben, majd jelezte: ilyen esetben jellemzően figyelemfelhívás történik, vagyis a kamara a jövőbeni gondosabb eljárásra hívja fel az ügyvéd figyelmét.

Különösen érdekes része volt az előadásnak a bejelentési köteleze ség bemutatása. A szimulációban szerepelt egy magas kockázatú, gyanús ügylet is: egy külföldi ügyfél nagy összegű, készpénzes cégalapítást kezdeményeze , de

A résztvevők véleménye

sem a pénz eredetét, sem annak forintra váltását nem tudta hitelt érdemlően igazolni. Az ügyvéd a helyes eljárást választo a: megtagadta a közreműködést, és bejelentést te a kamara felé. Az előadó ezzel arra is rámutato , hogy a pénzmosás elleni szabályok nem pusztán adminisztratív terhek, hanem az ügyvédi hivatás integritását és a szakma közbizalmi szerepét védő garanciák.

A bemutató végső tanulsága egyértelmű volt: a kamarai ellenőrzéstől nem félni kell, hanem felkészülni rá. A megfelelő nyilvántartás, a következetes adminisztráció, az ügyleti kockázatok tudatos értékelése és a szabályok ismerete elegendő ahhoz, hogy az ellenőrzés nyugodt, kezelhető és szakmailag tanulságos folyamat legyen. A szimuláció emberközeli módon muta a meg, hogy a kisebb hibákból lehet tanulni, a rendszer lényege pedig nem a büntetés, hanem a megfelelés elősegítése. Ez a szemlélet pedig különösen fontos most, amikor a pénzmosás elleni elvárások az ügyvédi gyakorlat mindennapi részévé váltak.

Dr. Tigelmann Ágnes szerint az este kifejezetten interaktív és gyakorlatias volt: az elméleti rész után a résztvevők a gyakorlatban is láthatták, hogyan zajlik egy ellenőrzés. Úgy vélte, főként olyan kollégák ültek a teremben, akiknél még nem volt hasonló vizsgálat, ezért különösen értékes volt a bemutató. A program után nem maradt benne nyitott kérdés: szerinte mindazt megkapták, amit előzetesen tudni lehet egy ilyen ellenőrzésről. Hozzátette azt is, hogy személy szerint nem tart az ellenőrzéstől, mert a szükséges útmutatást egyértelműen megkapták arra nézve, mit és hogyan kell tenni.

Dr. Koncz Árpád az estét kifejezetten hasznosnak és megnyugtatónak értékelte. Bár már részt vett a korábbi, elméleti képzésen, külön értéknek tartotta, hogy most elejétől a végéig végigkövethető volt egy ellenőrzés gyakorlati menete. Úgy fogalmazott: az ember leginkább az ismeretlentől tart, ezért sokat segített, hogy a folyamat átláthatóvá és követhetővé vált. Különösen tanulságosak voltak számára a szimuláció során „beépített” hibák, mert ezek megmutatták, mi történik akkor, ha valami nem teljesen szabályszerű. A program végén elhangzó kérdések is azt mutatták, hogy a résztvevők felvetették azokat a dilemmákat, amelyek benne is megfogalmazódtak, így nem maradt benne lényeges bizonytalanság.

Együttműködés az ELTE Államés Jogtudományi Karával

Egyetemi és kamarai képzésekre is vonatkozó együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Ügyvédi Kamara és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara.

Az együ működési megállapodást 2026. április 14-én írta alá dr. Somssich Réka, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, valamint dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Az együ működés alapján lehetőség nyílik az ügyvédi hivatásrend és az oktatói-hallgatói közösség közö i kapcsolat erősítésére, emelle az ELTE ÁJK kedvezményes részvételi lehetőséget biztosít a BÜK tagjai számára a Jogi Továbbképző Intézet (JOTOKI) képzésein, amelynek alapján a BÜK beiratkozáskor aktív tagjai 10% kedvezményben részesülnek a JOTOKI minden kurzusán.

Az együ működés célja ezen túl a kamarai kötelező továbbképzési kínálat bővítése és a kamarai tagok kedvezményes részvételének biztosítása a felsőoktatásban. A megállapodás alapján a felek rendszeres szakmai egyeztetésekkel, közösen kialakíto továbbképzési tematikákkal, konferenciákkal és egyéb oktatási programokkal kívánják elősegíteni az aktuális jogalkalmazási kérdések elmélyült feldolgozását, hozzájárulva az ügyvédi és kamarai jogtanácsosi szakmai munka színvonalának további emeléséhez. (BÜK hírlevél)

IN MEMORIAM

Dr. Halász Irén

Dr. Halász Irén 40 évig szolgált büntető ügyszakos bíróként. Volt csoportvezető a PKKB-n, ítélkezett a Fővárosi Törvényszéken, majd később az Ítélőtáblán.

Koltai Zsuzsanna ügyvéd kolléganőm 20 éve barátom és mentorom. Még Hidasi Gábor irodájában gyakornokoskodtam, amikor megismerkedtem vele, aztán a jelöltje voltam, majd később közös irodánk is volt, most már nyugdíjas. Zsuzsa korábban bíró volt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Később ügyvéd le , de a volt bíró kollégáival hosszú évtizedeken át megőrizte a barátságot.

Zsuzsa talán legjobb barátnője volt Halász Irén. Irén 40 évig szolgált büntető ügyszakos bíróként. Volt csoportvezető a PKKB-n, ítélkeze a Fővárosi Törvényszéken, majd később az Ítélőtáblán. Csendben, szorgalmasan dolgozo . Sosem szerete volna tanácselnök lenni, előadó bíróként viszont nagy ügyekben járt el: Vizoviczki, Tasnádi, Torockai, Sas

József... csak hogy néhányat említsünk. A munkája volt az élete.

Irén mindig nagyra becsülte az ügyvédséget. Vicces történetei voltak arról, hogy milyen érdeklődéssel és feszült figyelemmel vártak a tanácsok egy Bárándy, Bánáti vagy Zamecsnik védőbeszédre, vagy hogy Novák Peti egy-egy felszólalása elő a szokásosnál is vastagabb üres jegyzetfüze el készültek a meglepetésre, egy új jogi megoldásra vagy hivatkozásra...

Irén sajnos elment, de az emléke velünk marad. Emlékezzünk rá olyan melegséggel, ahogyan ő tekinte mindig az ügyvédi hivatásrendre és azzal az intelligens megbecsüléssel, amellyel ő fordult védőként eljáró kollégáink felé. – Dr. Wagner Ádám ügyvéd dr. Koltai Zsuzsanna nevében is

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét

szünetelteti

dr. Farkas Dzsenifer Zsuzsanna alkalmazott ügyvéd 2026. 03. 01.

dr. Fejes Judit ügyvéd 2026. 03. 01.

dr. Szabó Dária ügyvéd 2026. 03. 02.

dr. Illés Anita ügyvéd 2026. 03. 02.

dr. Száva Ágnes ügyvéd 2026. 03. 02.

dr. Györgyi Piroska Sarolta ügyvéd 2026. 03. 15.

dr. Szűcs Gabriella jogtanácsos 2026. 03. 06.

dr. Malá Katarína ügyvéd 2026. 03. 17.

dr. Koltay Zsolt Miklós ügyvéd 2026. 03. 16.

dr. Váradi M. Noémi alkalmazott ügyvéd 2026. 03. 16.

dr. Varga-Somogyi Edina jogtanácsos 2026. 03. 31.

dr. Mester Éva ügyvéd 2026. 04. 01.

dr. Farkas D. Edit ügyvéd 2026. 04. 01.

dr. Liszkai Nóra jogtanácsos 2026. 04. 01.

dr. Szűcs Anikó Edit ügyvéd 2026. 04. 01.

dr. Nagy S. Judit ügyvéd 2026. 04. 01.

dr. Pintér Lilla ügyvéd 2026. 04. 01.

dr. Döme-Korbély Noémi jogtanácsos 2026. 04. 01.

dr. Matits Borbála alkalmazott ügyvéd 2026. 04. 01.

dr. Hachbold Attila György jogtanácsos 2026. 04. 01.

dr. Doór-Héri Anikó jogtanácsos 2026. 04. 01.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Németh Zsolt jogtanácsos 2026. 03. 11.

dr. Ivanics Krisztina ügyvéd 2026. 03. 01.

dr. Antalfi-Babos Fruzsina ügyvéd 2026. 03. 16.

Vighné dr. Herczegfalvi Barbara ügyvéd 2026. 03. 02.

dr. Gombos Alexandra jogtanácsos 2026. 03. 11.

dr. Bodócs Ádám ügyvéd 2026. 03. 04.

dr. Koltay Zsolt Miklós ügyvéd 2026. 03. 16.

dr. Bódi Roland jogtanácsos 2026. 03. 23.

dr. Vaszari Péter ügyvéd 2026. 03. 30.

dr. Szirotny Szilvia jogtanácsos 2026. 04. 01.

dr. András Éva ügyvéd 2026. 04. 01.

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Géczi Simone jogtanácsos 2026. 03. 08.

dr. Milovecz Márk jogtanácsos 2026. 03. 31.

dr. Prokec Nelly ügyvéd 2026. 03. 05.

dr. Kovács Zoltán jogtanácsos 2026. 03. 14.

dr. Zsákai Adrienn jogtanácsos 2026. 03. 20.

dr. Pásztorka Tamás ügyvéd 2026. 03. 10.

dr. Zsári Zsuzsanna ügyvéd 2026. 03. 31.

dr. Kandikó Magdolna ügyvéd 2026. 03. 31.

dr. Kádár Zsombor Csaba jogtanácsos 2026. 03. 30.

dr. Karacs-Bácskai Daniella jogtanácsos 2026. 03. 31.

dr. Kincses Gergely Attila jogtanácsos 2026. 03. 31.

dr. Bálint Éva ügyvéd 2026. 03. 31.

dr. Ruszinkó Judit ügyvéd 2026. 03. 26.

dr. Jancsi Lilla ügyvéd 2026. 03. 31.

dr. Langné dr. Csigi Nóra jogtanácsos 2026. 03. 31.

dr. Alpár Ákos jogtanácsos 2026. 03. 01.

dr. Tocsef Eszter ügyvéd 2026. 03. 22.

dr. Zsemlye Gabriella ügyvéd 2026. 03. 02.

dr. Molnár Anett jogtanácsos 2026. 03. 13.

dr. Balogh Renáta Dorottya jogtanácsos 2026. 04. 19.

Elhunyt 

dr. Pethes Margit ügyvéd 2025. 12. 30.

dr. Egri Oszkár ügyvéd 2026. 01. 13.

dr. Sajtos Csilla kamarai jogtanácsos 2023. 11. 22.

dr. Hajdu István ügyvéd 2025. 08. 18.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázott

ESKÜTÉTEL 2026. ÁPRILIS

dr. Csáscsu Szilveszter Dominik kamarai jogtanácsos JELES

ESKÜTÉTEL 2026. MÁRCIUS

dr. Kárász Marcell KITŰNŐ

dr. Eckl Gergő

Dr. Dencső Dávid Ügyvédi Iroda JELES

dr. Singer Dóra (Balogh) JELES

dr. Vida Enikő Zora

Dr. Kozma Tamás Ügyvédi Iroda JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso

Hatodszor választották a közjegyzői kamara elnökévé

Tóth Ádámot

Tóth Ádámot választották a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökévé, 2007 óta immár hatodszor.

Aterületi közjegyzői kamarák képviselői 4 évre választo ák meg Tóth Ádámot, az elnök helye ese Máté Viktor budapesti és Zsarnai Ferenc szegedi közjegyző le .

A MOKK elnöke a következő időszak legfontosabb feladatának a szerződéses biztonság erősítését és a közjegyzői eljárások egyszerűsítését, könnyítését tartja. Cél a közjegyzők permegelőző szerepének erősítése is.

A közjegyzők évről évre több mint egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat.

A közjegyzők támogatják a digitális ügyintézést, és saját ügyviteli rendszerüket is folyamatosan fejlesztik a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgálás érdekében.

A közjegyzők évente mintegy 120-140 ezer hagyatéki eljárást folytatnak le. Az öröklési ügyek kapcsán sok ezer végrendeletet, tartási, életjáradéki és öröklési szerződést készítenek, közreműködnek százezernyi lakásbérlethez kapcsolódó egyoldalú köteleze ségvállalás és több ezer házassági és éle ársi vagyonjogi szerződés készítésében, emelle aktív szerepet vállalnak a kisebb értékű pénzkövetelések érvényesítésében.

Tóth Ádám 1998 óta működtet közjegyzői irodát Budapesten. 2004 és 2007 közö a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelye ese, 2007 óta a szervezet elnöke – közölte a MOKK. (MTI)

Anonymus egója

Leleplezték Banksyt. Már megint. A világ legnagyobb street art művészéről (ismét) bebizonyosodott, hogy egy ötvenes éveiben járó brit férfi, aki az elmúlt évtizedekben fáradhatatlanul védte identitását. De biztosan szükség van a rejtőzködést választó művészek lebuktatására?

Óriási egó: ez kell ahhoz, hogy az ember el tudja viselni a sikert. Nem azt a sikert, amit egy másodvonalbeli zenekar há érembere vagy egy egykötetes író kap, hanem a tényleges, lépten-nyomon felismerő, a szálloda elő táborozó rajongókat hozó sikert. Azt a mennyiségű és intenzitású rajongást, amelyet a világhírű színészek, zenészek, sportolók és művészek kapnak.

Vannak olyanok, akiknek ez jól megy. Ők azok, akik fürdőznek a népszerűségben. Élik, imádják és életük részeként kezelik az értük való rajongást. Mások ellenben befeszülnek tőle: zavarba jönnek, menekülnek, nem érzik magukat komfortosan a rivaldafényben. Hiszen ők nem azért le ek – mondjuk – zenészek, hogy híresek legyenek, egyszerűen csak imádták azt csinálni, és elképesztően tehetségesnek is bizonyultak benne. Nekik a hírességlét csupán kellemetlen mellékhatása a karriernek, ami ráadásul nem ér véget a munkaidővel. Egy világhírű színész/ énekes/sportoló/művész (a továbbiakban: világsztár) bár a közvélekedés szerint bármit megtehet, valójában éppen azokat a hétköznapi dolgokat nem csinálhatja, amelyeket bármelyikünk. Például sétálni egyet egy nagyvárosban. Zavartalanul ülni egy é eremben. Vásárolni valamit egy üz-

letben. Mindez pedig egy egészen másfajta életformára kényszeríti őket, elvégre nem mindenki bírja kezelni azt, ha minden sarkon kérnek tőle egy szelfit.

Vannak olyanok, akik egy bizonyos sikeresség fölö nem tudják megúszni az ismer é válást. A színészek, a zenészek és a sportolók ilyenek. A közösségi média csak tovább ront a hírességek helyzetén: jóformán lehetetlen mindig mindenkivel kedvesnek lenni, márpedig ma elég akár egyetlen rossz mondat is ahhoz, hogy vége legyen egy ígéretes karriernek.

Ezt próbálta meg elkerülni Robin Gunningham, amikor felve e a Banksy művésznevet még a kilencvenes évek elején. A művésznév felvétele, tegyük hozzá, nem volt teljesen öncélú: közterületen lévő falakra festékszórózni akkoriban is illegális volt, és ma is az. A különbség csak az, hogy az ő graffitijeit ütvefúrókkal bontják ki falakból, és többmillió fontot fizetnek értük a gyűjtők. Természetes, hogy a népszerűséggel együ az emberek kíváncsisága is nő, elvégre szeretünk nevet és arcot társítani ismert alkotásokhoz. A kérdés inkább az: jogunk van-e felülírni egy ember akaratát tudva tudván, hogy ezzel megváltoztatjuk az ő életét? Mindennek ismeretében pedig nem félünk-e a ól,

hogy a  lebuktatásával együ a benne élő művészt is megöljük?

A történelem tele van ismeretlen szerzőkkel – elsősorban persze írókkal. Anonymus, a Brontë nővérek, Mark Twain vagy akár P. Howard különböző okok mia döntö ek úgy, hogy nem saját nevük ala adnak ki könyvet, de közös bennük, hogy valamennyiüknek jó oka volt rá. Íróból ma is bőven akad olyan, aki elrejti identitását – ilyen például az egyik legsikeresebb kortárs szerző, Elena Ferrante is –, más művészeti ágakban azonban egy jól megválaszto álnévnél lényegesen többet kell tenni az inkognitóért. A közelmúlt egyik legismertebb ilyen performansza a francia Da Punkhoz kötődik: a zenekar két tagja a kilencvenes évek végétől egészen a duó 2021-es felbomlásáig sisakban lépe fel. Az anonimitásra vágyó zenészeknek jó hír, hogy mindez nem vete e őket vissza a sikerességben, sőt: népszerűségük és hatásuk elementáris erejű le .

Ugyanez igaz Banksyre is. Ő a szakma és a közönség egybecsengő véleménye szerint egy korszakos zseni, akinek az élete igencsak megváltozo az elmúlt hetekben – saját döntésével éppen ellentétesen. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ma már bárki lebuktatható – pláne, ha az a bárki évtizedeken át alkot. A kérdés sokkal inkább az: le kell-e buktatni? Muszáj-e felfedni egy művész identitását, ha ő éppen ennek ellenkezőjét szeretné? Ha pedig úgy döntünk, hogy igen, akkor azzal vállaljuk annak művészetre gyakorolt hatásait is – akár Banksy esetében, akár az introvertált művészhajlamú személyiségek más irány felé fordulása kapcsán. Banksy ügyvédjének jogi állásfoglalása szerint az anonimitás védi a véleménynyilvánítás szabadságát azáltal, hogy „lehetővé teszi az alkotók számára, hogy a hatalomnak az igazat mondják anélkül, hogy retorziótól, cenzúrától vagy üldöztetéstől kellene tartaniuk”. Az oknyomozást végző Reuters hírügynökség azonban végül arra juto , hogy Banksy kilétének ismerete közügy.

De mi úgy is dönthetünk, hogy nem kell mindent tudnunk. Elvégre egy kis balladai homály még sosem te rosszat a művészetnek.

SZERZŐ: Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztője

A szatmári konyhától a futball szabadságáig

A Pesti Ügyvéd tavaszi könyvajánlójában a gasztronómia és a sport szerelmesei melle az izgalmas történetek és a kortárs irodalom rajongói is találnak kedvükre valót.

CSILLAG PÉTER

A futball szabadsága

„Csak a játékban igazán ember az ember, csak ez felel meg szabad szellemének. A labdarúgó órákig rohan, izzad, anélkül, hogy elfáradna, mert csak játszik. Ha ennek az izommunkának mondjuk a negyedét kellene elvégeznie más téren és más céllal, akkor összerogyna” – írta Kosztolányi Dezső. A játéknak ez az emberközeli, személyes világa ihlette Csillag Péternek eredetileg a Nemzeti Sport hasábjain megjelent, labdarúgásról szóló tárcáit is. Ahogy az órákig játszó labdarúgó sem fárad el, a szerző is éppolyan fáradhatatlanul gyűjt össze mindent, ami összefüggésbe hozható szeretett sportágával.

Jaffa Kiadó

KARL OVE KNAUSGARD

Az éjszaka iskolája

A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Amikor találkozik Hansszal, a különc holland művésszel, és Viviannal, a színházi rendezővel, felgyorsulnak az események. Évtizedekkel később művészi álmai valósággá válnak, az egész világ ismeri a nevét. Ám a múltja lassan utoléri, és a világa omladozni kezd. Knausgard Hajnalcsillag sorozatának negyedik részében egy sötét és nyugtalanító fausti alkuról olvasunk. Magvető Könyvkiadó

CSETE SOMA

Megrándul

„Nehezen meghatározható időközönként meg-megrándul a testem egy pontja. Olyan, mintha tikkelnék,

de nincsen benne rendszer. Nem tulajdonít nagy jelentőséget ilyesminek az ember, de az utóbbi időben elkezdtem valamilyen homályos, nem testi rendszert felfedezni a dologban. Előre érzem, hogy egy bizonyos gondolatomat meg fogja akasztani egy ilyen rándulás, és kivétel nélkül mindig meg is akasztja, és én megtorpanok. Mitől lehet ez? Kérdezem magamtól, és elképzelem, mi történne a testemmel, ha egyszer végig tudnám gondolni azt, amitől ezekkel az apró, de egyre félreérthetetlenebb jelekkel távol próbál tartani.”

su/cure-sale

Salt – kortárs magyar parasztkonyha szatmári gyökerekkel

A Salt ételei úgy kapcsolódnak a szatmári régióhoz, hogy egyszerre tisztelegnek a hagyományok, az elődök generációs tudásokon keresztül letisztult receptjei és technikái előtt. Mindezt úgy, hogy a forma, amelyben az asztalra kerülnek, jól olvashatóvá teszi őket a főváros kálvinista terének belvárosi ölelésében. A kötet a Michelin-csillagos étterem ars poeticáját, legkedvesebb receptjeit és a szatmári konyhából nyert inspirációit mutatja be. Salt

TÖRTELI ESZTER Szemtől szemben a halállal

Törteli Eszter öngyilkosságok, emberölések, balesetek elszenvedői és ismeretlen holttestek között élte mindennapjait. Tizenhat évig volt rendőr, kezdetben rendkívüli haláleseti nyomozó, majd bűnügyi helyszínelő. Kötete a rendkívüli halálesetek hátborzongató világába enged betekintést. A szerző visszaemlékezik a személyes karrier-

történetét keresztező, megrázó emberi sorsokra, megrendítő kihallgatásokra és megdöbbentő helyszínekre.

Dopamin

TESS GERRITSEN Nyaralóvendégek

A Martini Klub, azaz Maggie Bird „könyvklubja” egészen különleges hely. Tagjai egykori kémek, akik inkognitójukat megőrizve élik békés nyugdíjas éveiket a tengerparti Purity városában. Erre a nyárra sincs más tervük, mint hogy martinit kortyolgatva olvasgassanak, és a helyi madárvilágban gyönyörködjenek. Ám a kisvárost elözönlik a nyaralóvendégek, és Jo Thibodeau rendőrfőnöknek gyakran meggyűlik a baja a turistákkal. Amikor pedig egy tinédzser nyomtalanul eltűnik a tó partján és Maggie jó barátja és szomszédja lesz az első számú gyanúsított, a Martini Klub tagjai kénytelenek újra félretenni a koktéljaikat, hogy belevessék magukat az ügybe. Libri Könyvkiadó

JANICE HALLETT

A vizsgáztató

A Royal Hastings University most induló művészeti képzésébe az első pillanattól kódolva van a káosz. Az egyéves képzés során előfordultak kisebb malőrök, majd jön a vizsgafeladat: installációt kell készíteniük egy helybeli üzlet számára. Hat diák, akikben, úgyszólván, nincs semmi közös, pusztán az, hogy próbálják keresztülhúzni egymás számítását. Ugyan mi baj lehet ebből? Mindössze annyi, hogy valakit meggyilkolnak. Színre lép a vizsgáztató, akinek értékelnie kell a diákok teljesítményét. Az lesz a meggyőződése, hogy a diákok igyekeznek eltussolni a gyilkosságot. Az igazsághoz csak a bizonyítékok mindenre kiterjedő vizsgálata vezethet el. Next21 Kiadó

Brutalizmus, Dunakanyar és a földi paradicsom vágya

Akár Budapesten legyünk, akár kicsit eltávolodjunk tőle, számos izgalmas kulturális programban lehet részünk idén tavasszal. Most hét programlehetőséget ajánlunk.

Dunakanyar Fesztivál

A Nagymaros bázisú esemény célja, hogy minél több vendéget csábítson erre a  vadregényes, tündérmesékbe illő vidékre. Idén is remek programokat állíto ak össze a szervezők: amelle , hogy megismerik az ado települést játékosan a fiatalok, családosok, lesz lehetőség minőségi zenéket hallgatni a Horizon helyszíneken. Vagy akár érdekes előadásokon részt venni ismert művészektől, természetjáróktól, helyi lakosoktól. május 9.

Black Mirror.

A jövő hosszú árnyéka

A Ludwig Múzeum több évtizede bővülő gyűjteményében jól körülírható egységet képeznek azok a kortárs alkotások, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak. A jelent – valamilyen szempontból – a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik. A kiállításban megjelenő 90 mű egyfajta fekete tükörként szolgál: nemcsak jelenünket látjuk benne, hanem egy felsejlő jövővíziót is, így segít megérteni, milyen potenciális jövő az, amelyet szeretnénk elkerülni. ludwigmuseum.hu október 18-ig

PesText Tavasz 2026

A PesText Tavasz három helyszínen –a Három Hollóban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Gellért-hegyen –várja az irodalom iránt érdeklődőket. A fesztiválon nemzetközi szerzők – többek között Erlend Loe, Arne Dahl, Vetle Lid Larssen, Wojciech Tochman, Agata Dudek és Matteo Strukul – találkoznak a közönséggel. A programban pódiumbeszélgetések, felolvasások, dedikálások, workshopok, költészeti séta és kiállítás is szerepel. pestextfestival.hu május 8–9.

Janne Teller: Semmi 2.0

Janne Teller világhírű ifjúsági regénye – melyet először betiltottak, majd kötelező olvasmánnyá tettek a szerző hazájában, Dániában – A Legyek Urához hasonlítható, megrázó példázat. A mű bábszínházi feldolgozása tabudöntögető előadás, amely a bábos stilizáció eszközeivel olyan komoly etikai és filozófiai kérdéseket boncolgat, mint az élet értelmének keresése, az erkölcsi határok betartása, vagy az egyén felelőssége másokért, miközben tükröt tart a felnőttek társadalmának is. budapestbabszinhaz.hu

A földi paradicsom vágya Silvia és Christoph Blocher az elmúlt évtizedekben a svájci művészet egyik legjelentősebb magángyűjteményét hozták létre, amely most először mutatkozik be az ország határain kívül.

A kollekció remekműveiből válogató kiállítás a realizmustól a szimbolizmuson át az expresszionizmusig, Albert Anker, Ferdinand Hodler, Giovanni Segantini, Félix Vallotton, Giovanni és Augusto Giacometti, Cuno Amiet és Adolf Dietrich alkotásait mutatja be. szepmuveszeti.hu június 7-ig

Budapest100

A Budapest100 építészeti-kulturális fesztivál, a közösségek és a város ünnepe, egy hétvége, ami közelebb hozza egymáshoz a városlakókat és a szomszédokat, és felhívja a figyelmet a körülö ünk lévő építe értékekre. Idén – tíz év kihagyás után – ismét a százéves házaké lesz a főszerep. A fesztivál ezú al az 1916 és 1926 közö épült lakóházakat és intézményeket mutatja be – így azokat a „szülinaposokat” is, akik az elmúlt években kimaradtak. Érdemes böngészni a nyito házakat megmutató térképet, hiszen ilyenkor számos olyan izgalmas helyre nyerhetünk bebocsátást, amelyek ajtajai eddig zárva maradtak elő ünk. budapest100.hu május 9.

Breuer, Goldfinger és más magyarok – Brutalista építészetünk itthon és odaát

A Walter Rózsi-villa új kiállítása a brutalizmus hazai emlékei közül kínál eddig sosem látott merítést. A tárlat az ellentmondásos emlékű, de az utóbbi években igen divatossá vált késő modern irányzat jellegzetes magyarországi épületeit mutatja be két magyar származású tervező: Breuer Marcell és Goldfinger Ernő munkásságával együtt. Emellett állandó kiállításon mutatkoznak be a Breuer Marcell hagyatékából szerzett műtárgyak. walterrozsivilla.hu december 20-ig

PATAKY KLÁRI

„Ha bármilyen elismerést kapok, attól még tudom, hogy nem lesz könnyebb a következő”

Húsz éve ugyanabban az irodában dolgoztunk. Emlékszem, hogy a szokásos, ebéd utáni, ügyvédjelölti ejtőzésünket töltöttük, amikor Klári tarot-kártyából jósolt nekem. Már akkor is volt benne valami nagyon misztikus, megfoghatatlan és szabad. Pataky Klári az ELTE Jogi Karán végzett, majd aztán a Színművészetin is, koreográfusként. Hosszú ideig ügyvéd volt, most kamarai jogtanácsos. Nem mellesleg édesanya, társulatának vezetője, modern táncdarabok koreográfusa. – Dr. Wagner Ádám interjúja

Jogász vagy koreográfus?

Mindkettő. Kicsit furcsa ezt mondani, de tulajdonképpen élvezem. Érdekes, hogy korábban több jogi területhez kapcsolódó állásinterjúra csak azért hívtak be, mert beírtam, hogy színművészetis végzettségem is van, és ez rögtön egy alapkérdés lett: hogy ez a kettő hogyan egyeztethető össze. Azokban az ügyvédi irodákban, ahol később dolgoztam – nem mindegyikben, de több helyen is –, úgy vettek fel, hogy előtte megnézték egy előadásomat, és utána

mondta nekem a jövőbeni főnököm, hogy annyira tetszett neki az előadásom, hogy szívesen dolgozna velem.

– A jog és a kortárs tánc első ránézésére távol állnak egymástól – szerinted mi bennük a közös? Igazából koreográfusként a munkám nagy része abból áll, hogy nézek és figyelek. A legkisebb nüanszokra is próbálok figyelni, hogy mi történik a színpadon. És szerintem a jog is sokszor ilyen. Ha mondjuk, egy szerző-

dést véleményezek, vagy bármilyen joganyagon dolgozom, ott is a részletekre kell összpontosítani. Akár táncosokat igazítok el, akár egy felújító próbát, az a feladatom, hogy kiszúrjam azt a pici részletet, ami nem tökéletes. A jogban is ezt látom: valahol ezért vagyok türelmes és figyelmes, hiszen művészként is nagyon aprólékosan dolgozom, és nagyon a részletekre figyelek. Ilyen szempontból én kifejezetten érzem a hozadékát annak, hogy ez a két terület találkozik.

– Volt olyan pillanat, amikor választanod kellett a két hivatás között? Szerencsére olyan helyzet még nem volt, hogy választanom kellett volna. Nagyon sokáig szüneteltettem a jogot, és csak az alkotással foglalkoztam. Aztán eljött egy életszakasz, amikor úgy alakult, hogy a joggal is foglalkoznom kellett – részben a megélhetés miatt. Alapvetően szeretek ezzel is foglalkozni, de nyilvánvaló, hogy a kettőt egyszerre nehéz csinálni. Az lenne az ideális, ha hol az egyikkel, hol a másikkal tudnék intenzívebben foglalkozni, de ezt a gyakorlatban nem könnyű megvalósítani.

Szerencsére eddig mindig olyan munkahelyeken dolgoztam, ahol valahogy össze tudtam egyeztetni a kettőt. Most már egyre nehezebb, mert nyolc órában dolgozom, de egyelőre még van bennem annyi energia, hogy munka után bemenjek a próbaterembe, és este kilencig ott folytassam a munkát. –

A jogi gondolkodás hat a koreográfiáidra? És fordítva: a tánc segít a jogászi munkádban?

A jog önmagában nem feltétlenül inspiráló számomra, de az a fajta precíz megfigyelés, ami ott szükséges, nagyon is jelen van. Az előadások szintjén ez kevésbé konkrét. Nem tudnám azt mondani, hogy egy-egy jogi tapasztalat közvetlenül megjelenik egy darabban, de nyilván minden, amit az ember megél, valahogy beépül. Az egész lét tükröződik abban, amit csinálsz. A hangulatok, érzések, találkozások mind hatnak arra, amit létrehozok. Mivel a jog is része az életemnek, és hat a lelkiállapotomra, ezért valamilyen módon biztosan lecsapódik a munkámban. Az én darabjaim egyébként sem feltétlenül konkrét történeteket mesélnek el, inkább absztraháltabb módon fogalmaznak meg dolgokat.

– Melyik világ fogadta el könnyebben a „másik énedet”?

Én úgy érzem, hogy ez két külön világ, és igazából egyik sem nagyon „érzékeli” a másikat. Az alkotói, művészeti területen nem igazán tudják azt, hogy én joggal is foglalkozom. Nem is kerülök nagyon olyan helyzetbe, hogy ezt külön hangsúlyozzam vagy „exponáljam”. Alapvetően ez két nagyon különböző világ – működésben, emberekben, hozzáállásban is. Én inkább azt mondanám, hogy a két terület egymástól elválik. A jogász kollégáim sokszor

nem is igazán látják, vagy nagyon távolinak érzik azt, ami a művészvilágban történik. A művészeti közegben pedig ez inkább egy érdekes információ, de nincs különösebb jelentősége. Amikor együtt vagyunk, akkor ez a kérdés mintha ki is záródna. Nem az határozza meg a helyzetet, hogy én honnan jövök, inkább csak egy adalék, ami néha talán furcsaságnak tűnhet. Azt is érzem, hogy egyik oldalon sem igazán tudják elképzelni, mit jelent a másik terület – talán egy kicsit megfoghatatlannak is érzik.

– A koreográfiáid címei kifejezetten erősek és személyesek – honnan jönnek ezek?

Ez mindig egy kicsit gyötrődés is. Pályázati támogatásból készülnek a darabok, és sokszor már két évvel az elkészülés előtt le kell adnom

Nem tudnám azt mondani, hogy egyegy jogi tapasztalat közvetlenül megjelenik egy darabban, de nyilván minden, amit az ember megél, valahogy beépül.

Az egész lét tükröződik abban, amit csinálsz.

egy munkacímet. Ennek a legutóbbi darabnak például „Középpont” volt a  munkacíme a pályázatban, aztán végül „Lapozó” lett belőle – tehát ez nagyon változó.

Általában úgy indul, hogy nagyjából tudom, milyen témakörrel szeretnék foglalkozni, és akkor egyszerűen kinyitok egy verseskötetet vagy egy könyvet, és elkezdem nézni a szavakat. Ami valahogy megszólít, azt félreteszem. Például a „Függőleges pillanat” egy versből jött, az „Ahol az álmokat foglyul ejtették” pedig egy regényben, egy mondat részeként talált rám.

Van, amikor ez sokkal egyszerűbb: például amikor a Stravinsky-féle, A katona történetével dolgoztam, akkor az adta magát. A „Lapozó” viszont egy kicsit más: nem is tudom pontosan, honnan jött – egyszerűen csak ott volt, és működött.

– Van visszatérő témád vagy „belső történeted”, ami újra és újra megjelenik?

A visszatérő témák kapcsán inkább azt veszem észre, hogy az elmúlt évek darabjai – nagyjából a pandémia előtti időszaktól kezdve – bizonyos szempontból egy sorozatot alkotnak. Hasonló tematika mentén mind a mai kor lenyomatai.

A Lapozó például azt vizsgálja, hogy a vizualitás mennyire meghatározóvá vált a jelenkorban: sok platform már szinte kizárólag képekre épít, miközben a szövegszerűség háttérbe szorul, a vizualitás túlburjánzása nagyon erősen jelen van. Ennek számos vetülete van – manipuláció, befolyásolás, és ma már az AI is ide tartozik. A kortárs tánc ezt nem tudja teljesen konkrétan megfogalmazni, inkább csak érzeteket, hangulatokat közvetít. Olvastam egy tanulmányt is, amely szerint ez a korszak bizonyos szempontból hasonlít az ősidőkre, amikor még a vizuális kommunikáció dominált, és csak később alakult ki az írás. Érdekes párhuzam, hogy mintha most ismét ebbe az irányba mozdulnánk, és nem tudjuk, ez hová vezet.

Az előző darabok is hasonlóan a jelen lenyomatai: a Tökéletes mosoly például a tökéletességkultuszt, a fiatalságideált, és mindazt vizsgálta, amit a közösségi média is közvetít felénk. A folyamatos önprezentáció mögött sokszor ott van egyfajta üresség is.

A mostani munkáimat inkább úgy látom, mintha csendéletek lennének: szépek, csillogóak, de közben magukban hordozzák a pusztulás vagy a rothadás lehetőségét is. Mindegyik másmás „sávon” elemzi ezt a felgyorsult, ingerdús világot.

A darabjaim is ezt tükrözik: nagyon részletgazdagok, egyszerre sok minden történik bennük, és folyamatos figyelmet igényelnek. Szerintem ez is a mi korunk leképeződése – egy állandó ingeráradat, ahol egyszerre kell több dologra figyelni, és ezt próbáljuk meg a színpadon is visszaadni. –

Mit tanultál a művészi létből, ami az ügyvédi, majd jogtanácsosi működésedbe is beépült?

Azt érzem, hogy általában sokkal nyitottabb vagyok, mint a körülöttem lévő emberek. Azt gondolom, hogy lazábban is tudok venni dolgokat. Nem veszem magam olyan komolyan, vagy inkább máshova helyezem a hangsúlyokat.

A művészi lét szerintem ad egyfajta nyitottságot és „liberális” hozzáállást. Talán az a lényeg, hogy művészként nyitottabb és ezáltal megértőbb lettem.

Azt is érzem, hogy a művészet nagyon megtanít az alázatra. Arra, hogy az ember ne gondoljon magáról többet a világban. Például ha kapok egy elismerést, rögtön eszembe jut, hogy ettől a következő munka nem lesz könnyebb – sőt. Az ember így megtanulja magát egészségesen elhelyezni a  világban.

Nem akarom, hogy úgy tűnjön, mintha a jogásztársadalmat kritizálnám, nem erről van szó. Inkább egy tapasztalat ez részemről: sok közegben azt látom, hogy az emberek túl komolyan veszik magukat.

–

Mit tanácsolnál azoknak a jogászoknak, akiknek van egy „másik életük” is, de nem merik megélni?

Hát, hogy éljék meg – természetesen. Most is van egy kolléganőm, aki írókurzusokra jár, és munka mellett ír. Az egyik ügyvédi irodában volt egy kollégám, aki énekelt, és egy félamatőr

társulatban is szerepelt. Szerintem a jog területén elég sok „kakukktojás” van, akik a művészetek felé is kacsingatnak.

Azt is megértem viszont, hogy egy komolyabb karrierépítés mellett ezt nagyon nehéz megélni. Én valószínűleg azért maradtam benne ebben az egészben, mert először kiépítettem a művészi pályámat, és csak utána kezdtem el mellette a joggal foglalkozni – így alakult ki nálam ez az egyensúly.

Ha valaki már egy kiépült jogi karrier mellett kezd el művészettel foglalkozni, azt szerintem sokkal nehezebb összeegyeztetni. Ugyanakkor az is számít, milyen művészeti ágról beszélünk: az írás vagy a képzőművészet például talán könnyebben végezhető, mint egy állandó, idő-, hely- és emberigényes színpadi próbás műfaj.

– Miből finanszírozod az alkotást, a darabok létrehozását és bemutatását? Egy modern táncalkotás létrehozása, a táncosok megfizetése nagyon pénzigényes. A kortárs tánc egy nagyon szűk réteg által figyelt és követett terület. Ez nem egy profitorientált része

a kultúrának. Alapvetően állami segítséggel működtünk, de két éve kiestünk az éves működési támogatásból. Most projektekre tudunk eseti alapon pénzt szerezni. Az, hogy két éve nem alkotok, összefügg azzal, hogy nem kaptunk működési támogatást. A Pataky Klári Társulat jogi hátterét egy közhasznú nonprofit kft. adja, amellyel a pályázatokat be tudjuk nyújtani. A kft. fenntartása, könyvelési költségek, a Társulat alapfunkcióinak a biztosítása azonban sokszor a saját pénzemet emészti fel a családunk megélhetésének terhére. Ez hosszú távon – bevallom – nem fenntartható. Az nyilván nem is kérdés, hogy én évtizedek óta ingyen dolgozom. Természetesen az érdeklődő kollégák segítségét örömmel vesszük...

– Hol láthatjuk mostanában darabodat?

A legutolsó bemutatóm néhány héttel ezelőtt a Nemzeti Táncszínházban Lapozó címmel volt, ugyanott legközelebb ősszel lesz látható. Ezenkívül repertoáron jelenleg egy gyerekdarabunk látható, szintén ugyanott, havonta kétszer.

Színpomás megnyitó

A Budapesti Ügyvédi Kamara székházában különleges eseményre gyűltek össze a vendégek: dr. Terebesi Zsuzsa kamarai jogtanácsos festményeiből nyílt kiállítás, „Színek” címmel. A tárlatot dr. Tóth M. Gábor elnök nyitotta meg, aki beszédében tudatosan kerülte a szakmai művészeti elemzést, helyette személyesebb hangvételben szólt a kezdeményezés jelentőségéről.

Felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt dr. Fügedi Szilvia elnökhelyettes indította el azt a sorozatot, amely lehetőséget ad a kamarai tagoknak arra, hogy jogászi hivatásuk mellett megmutassák egyéb tehetségüket is. A mostani kiál-

lítás ennek a programsorozatnak újabb állomása, ráadásul különleges alkalom is: a felújított székház első tárlata, amely szimbolikusan is jelzi, hogy a kamara a szakmai élet mellett a kulturális közösségépítésnek is teret kíván adni. Az elnök kiemelte: bár gyakran mondják, hogy ma már nincsenek reneszánsz emberek, a kiállító művész ennek élő cáfolata. Zsuzsa nemcsak hivatását magas szinten gyakorló jogtanácsos, hanem festőként és énekesként is alkotó személyiség. A kamarai kórus tagjaként rendszeresen bizonyítja, hogy a kreativitás nemcsak a vásznon, hanem a zenében is megnyilvánulhat. Ez a sok-

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős

DR. TEREBESI ZSUZSA

oldalúság jól mutatja, hogy a jogászi pálya és a művészet nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő világok.

A beszéd egyik központi gondolata az volt, hogy a hivatás mellett elengedhetetlen a feltöltődés lehetősége. Mindenkinek szüksége van olyan tevékenységekre, amelyek kiszakítják a mindennapi rutinból, és új energiát adnak. A kiállított festmények azonban – az elnök megfogalmazása szerint – túlmutatnak a hobbi szintjén: nemcsak az alkotó örömét szolgálják, hanem a nézőkét is. A képek színvilága, ecsetkezelése és absztrakt megoldásai olyan élményt kínálnak, amelyben a szemlélő is részesévé válik a művészi gondolatnak.

A megnyitót zenei betét tette teljessé: a kamarai kórus két tagja, dr. Péterfy Vera és dr. Zárai Eszter hegedűjátékkal járult hozzá az est hangulatához, tovább erősítve azt a gondolatot, hogy a közösségben rejlő tehetségek egymást erősítik.

A kiállító művész rövid köszöntőjében három alapvető témát emelt ki, amelyek végigvezetik alkotásait. Az első a természet szeretete, amely számára nem pusztán látvány, hanem folyamatosan változó élmény. A második a harmonikus otthon érzése, a biztonság és nyugalom tere. A harmadik pedig a belső feltöltődés, amely gyakran éppen a természet közelségében található meg. Festményei így nem csupán képek, hanem érzelmi lenyomatok, belső tájak, amelyek a nézőt is megszólíthatják.

Bus

/

The Contentist Kft. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla, vezérigazgató

szerkesztő:

István

Szerkesztő: Vida Ferenc