Pesti Ügyvéd / 2026. november

· A TARTALOMBÓL ·

2026. november

Versenyben a jövő védőügyvédjei – 10–11. oldal

Érdekes jogi esetek a zeneiparban – 14–15. oldal

Főtitkárok nyomában – negyedik rész

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

– 20–22. oldal

· CÍMLAPSZTORI ·

Kamarai választás a színfalak mögött

· DR. TERTSÁK TAMÁS ·

A szerződés a legrosszabbra készül

November 13-án választást tart a Budapesti Ügyvédi Kamara, amelyről mindent megtudhat a Pesti Ügyvédből.

A

Az ügyvezető kinevezésekor arról is fontos lenne beszélni, hogyan válnak majd el – vallja dr. Tercsák Tamás, aki új könyvében a társasági jog, a szerződési jog és a munkajog találkozásánál kialakuló bizonytalanságokat vizsgálja. – 16–18. oldal

z idei választásról dr. Pál Lajossal, a Választási Bizottság elnökével, dr. Fülöp Tamással, a Jelölőbizottság elnökével, valamint dr. Pálvölgyi Szilassal, a Szavazatszámláló Bizottság elnökével beszélgettünk. Megtudhattuk tőlük, hogy a választási folyamat alapvetően megegyezik a négy évvel ezelőttivel; az erre jogosultaknak személyesen kell szavazniuk a Kamara épületében reggel 8:00 és este 18:00 óra között. A Jelölőbi-

zottságnak több mint 1900 ajánlólevelet kellett feldolgoznia, ezek alapján állította össze a jelöltlistát a Választási Bizottság. A szavazatszámlálás során idén is először az elnöki és a főtitkári tisztségekre leadott szavazatokat összesítik a Szavazatszámláló Bizottság tagjai, akik a korábbi választások tapasztalatai alapján hajnali 3 és 4 óra között végeznek majd a szavazatok maradéktalan feldolgozásával. Cikkünk a 3–5. oldalon

· BIZALOM KÉT FOGÁS KÖZÖTT ·

A s z e r z ő d é s n é h a a z el ő é t el n él k e z d ő d i k – 30–31. oldal

· ECBA ·

Európai büntetőügyvédek konferenciája Jó hangulat, erős mondatok és emelkedett pillanatok Tiranában. – 12–13. oldal

· ELNÖKI ÜGY ·

Az elmúlt hetekben azt tapasztalom, hogy a kamarai közélet aktivizálódott. A bíróságok folyosóin, az irodákban, a szakmai fórumokon arról (is) folyik a szó, milyen legyen a kamara, mit várunk tőle a díjazás, a pályakezdő kollégák, a digitalizáció és nem utolsósorban az ügyvédi függetlenség védelme terén. Korábban is írtam arról, hogy Budapesten húzódik a legtöbb törésvonal az ügyvédségen belül: életkor, földrajzi egységek, praxisösszetétel, gazdasági ellátottság mentén. Egy valódi választás ezeket a törésvonalakat nem mélyíti, hanem láthatóvá teszi, és ezzel lehetőséget ad arra, hogy a párbeszéd közöttünk nyíltan és tisztességesen folyjon. Az összhangzattan megteremtése ugyanis nem a vita hiányát, hanem a vita kultúráját jelenti.

Talán az utolsó?

Én is jelölt vagyok, ezt nem titkolom, de nem szeretném, ha ez a beköszönő kampányszöveggé válna. Programomat ott mondom el, ahol annak helye van. Az online és az offline térben. A hagyományt is folytatva 2026. november 10. napján 17 órától, a BÜK Dísztermében, az elnökjelölti vitán. Itt csupán annyit kérek, hogy vegyenek részt a választáson minél többen. Ismerjék meg mindhárom jelölt és valamennyi tisztségre jelölt kolléga elképzeléseit, és döntsenek szakmai meggyőződésük, valamint az empíria alapján. Egy magas részvétellel megválasztott vezetés – bárkiből álljon is – erősebb legitimációval képviselheti a budapesti ügyvédséget a jogalkotó, az igazságszolgáltatás és a jogkereső társadalom előtt. Hiszen ahogy mindig vallottam: közösség nélkül nincs legitimitás.

Aki két cikluson át rendszeresen fordult beköszönővel a Kollégákhoz, abban óhatatlanul kialakul egyfajta természetesség, hogy a következő alkalommal is szólhat a tisztelt Tagsághoz. Ezúttal azonban másként ültem le e sorok megírásához, hiszen könnyen lehet, hogy ez az utolsó beköszönőm a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökeként. Nem búcsúzni kívánok, hanem őszintén szembenézni azzal, hogy választás közeleg, és annak végeredménye ma nem látható. Egyik versenyző számára sem.

A

zt pedig, bármennyire szokatlan is egy hivatalban lévő elnöktől, nem aggodalommal, hanem kifejezett örömmel írom le. Három elnökjelölt méretteti meg magát, és nem csupán az elnöki tisztségért folyik verseny, hanem valamennyi posztra többes jelölés született. Ez önmagában is olyan jelzés, amelyet nem lehet eléggé értékelni, mert azt mutatja, hogy a budapesti ügyvédi hivatásrendben van szándék, van energia és van felelősségvállalás a közös ügyekért.

Mindaz, amit az elmúlt 8 évben Veletek/Önökkel, Értetek/Önökért és tettekkel próbáltam szolgálni, most a tisztelt Tagság ítélete elé kerül. Köszönöm a bizalmat, a támogatást és a kritikát is, mert mindegyikből tanultam. Köszönöm a csapatnak, akikkel ezt a kamarát vezethet(t)em, és a kamara munkavállalóinak, akik nélkül egyetlen eredményünk sem született volna meg. Ha ez valóban az utolsó beköszönőm, akkor jó szívvel, tiszta lelkiismerettel és minden szempontból erősen adom tovább a stafétát. Ha nem, akkor még nagyobb felelősséggel folytatom a nagybetűs SZOLGÁLATOT.

Tavaszi beköszönőmben azt írtam, hogy az ügyvédi hivatásrend tisztségviselőinek választása éppolyan demokratikus alapon nyugszik, mint az országgyűlési képviselőké, azzal a lényeges különbséggel, hogy a kamarai bizalom – hitem szerint – hagyományosan és helyesen a szakmai tudás és képesség mentén születik. Most ez a gondolat a gyakorlatban is megmérettetik. A demokrácia ünnepe ugyanis nem a szavazás napjával kezdődik, hanem azzal, hogy van kikből választani. Bibó István szavaival: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit jelent, mint nem félni”, és ez az értelmezésemben, a mostani megmérettetéshez igazítva annyit tesz, hogy nem félni a más véleményen lévő kollégától sem. Egy kamara, amelyben nincs verseny, előbb-utóbb elkényelmesedik. Egy kamara, amelyben több elképzelés versenyez a tagság bizalmáért, él. Ha pedig a kedves olvasó ezzel a tételmondattal egyetért, akkor büszkén írhatom, hogy a mi kamaránk most nyilvánvalóan és nagyon él.

Pesti Ügyvéd

Bárhogy döntsön is a tisztelt Tagság, a Budapesti Ügyvédi Kamara erősebben kerül ki ebből a választásból, mint ahogy belement. Ennél többet egy elnök nem kívánhat, ennél kevesebbel pedig nem érheti be. Remélem minél több Kollégával lesz módom találkozni 2026. november 13. 8-18 óra között a Budapesti Ügyvédi Kamarában!

Dr. Tóth M. Gábor BÜK elnök( jelölt)

2

2026. NOVEMBER

· A HÓNAP TÉMÁJA ·

BÜK VÁLASZTÁS 2026

Választás a színfalak mögött November 13-án választást tart a Budapesti Ügyvédi Kamara. Dr. Pál Lajossal, a Választási Bizottság elnökével, dr. Fülöp Tamással, a Jelölőbizottság elnökével, valamint dr. Pálvölgyi Szilassal, a Szavazatszámláló Bizottság elnökével beszélgettünk a választás folyamatáról az első perctől az utolsóig. Dr. Pál Lajos, a Választási Bizottság elnöke

FOTÓ: AI-GENERÁLT

Őrködés a választás jogszerűsége felett

„A Választási Bizottság »őrködik« a választás jogszerűsége felett – kezdi a bizottság legfontosabb feladatával dr. Pál Lajos. – Bármilyen kifogást, amely a választási eljárás jogszerűségével kapcsolatos, ehhez a bizottsághoz lehet benyújtani, emellett pedig a választás megszervezésével kapcsolatban végez fontos feladatokat. Formálisan mi fogadjuk el a választói névjegyzéket, amelyben minden választásra jogosult kamarai tag szerepel. Ennek abból a szempontból is nagy jelentősége van, hogy ezzel indul el a választási kampány is. Ilyenkor még nincsenek jelöltek, de ezután már elkezdhetnek – a választási szabályzat szövegezése szerint – a választói akaratot befolyásoló tevékenységet folytatni” – fejti ki a Választási Bizottság elnöke.

2026. NOVEMBER

Dr. Pál Lajos immáron harmadik alkalommal vezeti a Választási Bizottságot. Ezen a területen a Budapesti Ügyvédi Kamara keretein túl is hatalmas tapasztalattal rendelkezik, mivel 2002 óta parlamenti és önkormányzati választásokon is rendszeresen a választási bizottság elnöke a saját lakóhelyének körzetében. „A Választási Bizottságnak kell értesítenie azokat az ügyvédeket is, akik nem választhatnak és nem is választhatók. Ők jellemzően szünetelő ügyvédek, vagy fegyelmi eljárás hatálya alatt állnak. Nekünk kell elkészíttetnünk az ajánlóíveket, majd átadnunk azokat a Jelölőbizottságnak, amely az ajánlások alapján állítja össze a jelöltlistát. Ezek alapján kell nekünk elkészítenünk a szavazólapokat” – sorolja a Választási Bizottság feladatait. „A Választási Bizottságot – annak elnökét is beleértve – a Kamara Elnöksége választja meg, méghozzá a választás nap-

3

jának kitűzésével egyidejűleg. A választás napját megelőzően legalább 120 nappal kell megválasztani a választási szerveket – fejti ki a részleteket dr. Pál Lajos. Az összesen hét tagból és három póttagból álló Választási Bizottságnak az egész választási folyamat során van feladata. „Mi állapítjuk meg és hirdetjük ki a választás eredményét. A bizottsági üléseken a póttagok is részt vesznek – jóllehet nem szavazhatnak –, ám ha menet közben be kell lépniük valaki helyett, akkor gyorsan fel tudják venni a fonalat” – hangsúlyozza a Választási Bizottság elnöke, aki szerint az idei kampány – legalábbis október közepi beszélgetésünk idejéig – nem volt „zajosabb” a korábbiaknál. „A Választási Bizottságnak ez idáig ugyan több határozatot kellett hoznia , de jelentősebb okból csak egy kampányidőszak előtti magatartás miatt kellett intézkednie, melynek során időelőttiség okán megállapította a jogellenességet. Tudniillik a kampány

Pesti Ügyvéd

· A HÓNAP TÉMÁJA ·

csak a választói névjegyzék közzététele után kezdődhetett volna el.” A Választási Szabályzat kimondja, hogy november vagy december hónapokban kell megtartani a választásokat. A konkrét időpontot a BÜK elnöksége tűzi ki, a választás időtartamának meghatározása azonban a Választási Bizottság feladata. Ez utóbbi összesen tíz óra, vagyis idén 8:00 órától 18:00 óráig tart majd a választás. A választási folyamat alapvetően megegyezik a négy évvel ezelőttivel. Az erre jogosultaknak személyesen kell szavazni a Kamara épületében. „Hivatalosan november 4-én tartjuk az első választói közgyűlést, ám ez nyilvánvalóan határozatképtelen lesz, hiszen a határozatképességhez a tagság több mint 50 százalékának kellene megjelennie reggel 8 órakor a Szalay utcában. A megismételt választói közgyűlés november 13-án lesz, amikor az már a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. A választás napján az én feladatom lesz átadni a szavazólapokat a Szavazatszámláló Bizottság elnökének, ha pedig a szavazás közben felmerül bármilyen probléma, akkor nekünk abban döntenünk kell – ilyenre nemigen szokott szükség lenni” – teszi hozzá dr. Pál Lajos. A választás eredményéről a választási bizottság hoz határozatot, amelyet a közgyűlés elnöke hirdet ki, majd a közgyűlést berekeszti. A választási jegyzőkönyvet, a választói névjegyzéket és a jelenléti ívet a szavazólapokkal együtt zárt borítékban kell elhelyezni és a választás eredményének kihirdetésétől számított 5 éven át meg kell őrizni.

Dr. Fülöp Tamás, a Jelölőbizottság elnöke

Hét ember, több mint 1900 ajánlóív „Amikor a területi kamara – esetünkben a Budapesti Ügyvédi Kamara – kitűzi a választásokat, akkor Jelölőbizottságot és Választási Bizottságot kell választania – kezdi az első lépések bemutatását dr. Fülöp Tamás. – A Jelölőbizottságnak hagyományosan első feladata szokott lenni, hogy felhívja a választókat arra, hogy jelentsék be, ki milyen tisztségre szeretne pályázni. Ez a típusú jelentkezés a Választási Szabályzat alapján nem kötelező, bár kétségtelen, hogy a korábbi választásokon erre minden alkalommal sor került. Az idei választás ebből a szempontból rendhagyó, mivel ezt a jelentkezési eljárást a Jelölőbizottság egy közzétett határozatával kihagyta. A Jelölő-

Pesti Ügyvéd

Dr. Pálvölgyi Szilas, dr. Pál Lajos és dr. Fülöp Tamás

bizottság ezen döntése némi meglepődést váltott ki, de csak ősszel vált beszédtémává, holott az erről szóló határozat már júliusban közzétételre került. A kozmikus összeesküvéselméleteket megelőzendő szeretném leszögezni, hogy mindez nem a BÜK, hanem az annak elnökségétől vagy bármilyen vezetőjétől, testületétől teljesen függetlenül működő Jelölőbizottság döntése volt” – hangsúlyozza annak elnöke.

Tamás. – Az ügyvédekben kell hogy legyen annyi tudatosság, hogy tudják, melyik tisztségre kit szeretnének választani. Az sem árt, hogy ha egy kollégánk pályázni szeretne valamelyik tisztségre, akkor reálisan lássa azt, hogy megvan-e az az organikus beágyazottsága a hivatásrendbe, ami egy kamarai – különösen egy vezetői – szerepvállaláshoz elengedhetetlen” – teszi hozzá dr. Fülöp Tamás.

Ezt a döntést hosszas vita előzte meg a Bizottságban, dr. Fülöp Tamás szerint végül azonban több nyomós érvet sikerült felsorakoztatni a változtatás mellett, mint ellene. „Az »így szoktuk« érvelést személy szerint nem tudom elfogadni, mivel ha így működne az emberiség, akkor még mindig az ágakon laknánk és hangyát szedegetnénk a fakéreg alól – mondja dr. Fülöp

A Választási Szabályzat pontosan meghatározza, hány ajánlás után lehet valakiből jelölt. A legtöbb vidéki kamarában a választók 15 százalékának ajánlása kell a kiemelt tisztségre való jelöltséghez. Budapesten a választási szabály szerint 150 ajánlás kell ehhez, ami a közel hétezres taglétszám miatt körülbelül két százalékot jelent. „Azt gondolom, hogy annak,

4

2026. NOVEMBER

aki a választók két százalékának sem jut eszébe lehetséges vezető tisztségviselőként, neki előbb az a feladata – és erre van négy éve –, hogy ezt megváltoztassa” – vallja a Jelölőbizottság elnöke. „Nagyobb vitát vártunk erről, de különösebb érdeklődést sajnos nem váltott ki az újítás – mondja dr. Fülöp Tamás. – De a döntés végül valahol igazolta is magát, hiszen az idei választáson lényegesen több jelölt lesz a szavazólapon. Kettő helyett három elnökjelölt, elnökségi tagból, fegyelmi biztosból, fegyelmi bizottsági tagból a korábbi mintegy kétszerese és számos más tisztségre is több jelöltünk lesz, mint a jelentkezési eljárással lefolytatott négy évvel ezelőtti választásokon.” A Jelölőbizottság következő nagy feladata a Választási Bizottság által elkészített, és az így a neki átadott ajánlóíveket borítékba rakni és kiküldeni a kollégák részére. „A postai kiküldés oka, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata annak dacára sem teszi lehetővé az ajánlás elektronikus lebonyolítását, hogy a törvény ezt megengedné” – teszi hozzá dr. Fülöp Tamás. Ezután következik a Jelölőbizottság legnagyobb és legfontosabb feladata, a visszaérkező ajánlások összesítése. „Ez egy irgalmatlan feladat. Gondoljunk csak bele abba, hogy egy ajánlóíven pontosan ugyanannyi tisztségre érkezhet ajánlás, mint amennyi közül a választásokon választani lehet, plusz még rengeteg olyan ajánlott is van, aki végül nem kerül fel a szavazóívre. Amíg azonban a Szavazatszámláló Bizottság 41 főből állhat, addig a Jelölőbizottság legfeljebb héttagú lehet. Az idei választásnál nekünk több mint 1900 darab ajánlóívet kellett feldolgoznunk – könnyen lehet, hogy még többet is annál, mint amennyit a Szavazatszámláló Bizottságnak kell majd november 13án” – jegyzi meg a bizottság elnöke. Végül emberfeletti munkával, hétvégén is késő éjszakába nyúlóan dolgozva, de október 19-re elkészült a Bizottság az ajánlások összesítésével. Hogy mindezen nehézségek mellett is miért vállalja el immáron harmadik alkalommal a Jelölőbizottság vezetését? „Bennem azért dolgozik az ügyvédi hivatástudat, a kamarai közéletben viszont soha semmilyen tisztséget nem vállaltam és nem is szándékozom vállalni. Azt gondolom, hogy ha én négyévente ebben segíteni tudok a kamarai választás lebonyolításában, akkor teszek valamit az ügyvédségért. Amikor például bő tíz évvel ezelőtt meghívtak a Jelölőbizottságba, első lépésként elolvastam a Választási

2026. NOVEMBER

Szabályzatot. Ezt követően a bizottság alakuló ülésére egy hosszú esszével érkeztem, amiben kifejtettem, milyen problémákat látok a szabályzatban. És ahogy dolgozom a szabályzattal, egyre több és több nehezen magyarázható megoldást találok benne. Ezt most itt nem fejtem ki, de maradjunk annyiban, hogy az Eljárási Szabályzatnak nem látom a foglalt helyét a jogtörténelem polcán Csemegi Károly néhai ügyvéd kollégánk segedelmével létrejött ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. törvénycikk mellett.” „Az idei választás kampányidőszakában egy kollégám és barátom fejemre olvasta, hogy négy évvel ezelőtt azt mondtam, ha idén nem lesz elektronikus jelölés, akkor nem vállalom a Jelölőbizottság vezetését – meséli dr. Fülöp Tamás. – Egészen biztosan mondtam ilyet, mivel ez volt a véleményem, most mégis végigcsináltam. Az idei munkánk nagy részének elvégzése után ma viszont továbbmegyek és mindenki előtt mondom, hogy bárki számon is kérhesse: ha négy év múlva ezzel a választási szabályzattal áll neki az ügyvédség a választásoknak, akkor azt a választást már egészen biztosan nélkülem fogja végigcsinálni.”

Dr. Pálvölgyi Szilas, a Szavazatszámláló Bizottság elnöke

Szavazatszámlálás hajnali négyig

„Valójában a bizottság neve szűkebb, mint a tevékenységi köre – hangsúlyozza dr. Pálvölgyi Szilas. – A választás napján mi reggeltől kezdve jelen vagyunk, mivel a választási szabályzat szerint a Szavazatszámláló Bizottság tagja ellenőrzi a választásra jogosultságot és adja át a szavazólapot a szavazásra jelentkezőnek. Ebből fakadóan valamennyi asztalnál kell ülnie egy tagnak a Bizottságból, akinek egy kamarai munkatárs segít a gyorsabb regisztráció érdekében. Magát a Választási Szabályzat szerint legfeljebb 41 (idén 33) fős bizottságot a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége választja meg. A választási fülkék– a korábbi szavazások hagyományaihoz hasonlóan – idén is a Díszteremben és a Dr. Horváth Jenő teremben lesznek felállítva” – mondja el a Szavazatszámláló Bizottság elnöke. Dr. Pálvölgyi Szilasnak az idei már a harmadik olyan választása lesz, ahol ő vezeti a Szavazatszámláló Bizottságot. „Maga a folyamat sok szempontból hasonló az országgyűlési választásokéhoz. Reggel 8:00 órától este 18:00 óráig lehet szavazni,

5

ekkor bezárjuk a szavazóhelyiség ajtaját. Aki ekkor még az épületen belül tartózkodik, az leadhatja a szavazatát. Az urnákat azután bontjuk fel, hogy az utolsó szavazó is elhagyta a helyiséget. Magukat az urnákat a Választási Bizottság adja oda nekünk, azok felbontása előtt azonban még meg kell semmisítenünk a fel nem használt szavazólapokat. Szerintem a bizottság tagjai ezt élvezik a legjobban – teszi hozzá dr. Pálvölgyi Szilas. – A három bizottság közül a Szavazatszámláló Bizottság mandátuma szól a legrövidebb időre (kb. 24 óra), ugyanakkor ez a tevékenység a legintenzívebb és mi vagyunk leginkább a kollegák szeme előtt.” A szavazatszámlálás folyamata két szakaszra oszlik. Az elsőben az elnökre és a főtitkárra leadott szavazatokat számlálják meg a bizottság tagjai, melynek során külön oszlopokba rendezik a jelöltekre leadott szavazatokat, így sok esetben már ránézésre is lehet látni az eredményt. „Ezek ráadásul a többitől eltérő színű szavazólapon vannak, így még könnyebb az elkülönítésük” – teszi hozzá dr. Pálvölgyi Szilas. Amikor az elnöki és a főtitkári szavazatokkal végeztek, akkor állnak neki a többi tisztségre leadott szavazatok feldolgozásának. A teljes folyamat a korábbi szavazások tapasztalatai alapján hajnali 3-4 óra között szokott befejeződni.

A 2026-os választás kiemelt egyéni tisztségviselőjelöltjei Elnök: Dr. Gerő Tamás Dr. Horváth Lóránt Dr. Tóth M. Gábor Főtitkár: Dr. Juhász Andrea Julianna Dr. Mile Attila István Elnökhelyettes: Dr. Dékány Dóra Dr. Fügedi Szilvia Dr. Gerő Tamás Dr. Gyalog Balázs Dr. Nagy Gábor Vezető fegyelmi biztos: Dr. Horváth István Dr. Zamecsnik Péter

Pesti Ügyvéd

· HÍREK ·

Ötödször is Darts Ügyvéd Kupa! Idén ötödik alkalommal rendezik meg a Darts Ügyvéd Kupát, amelyre szeretettel várnak minden rutinos dartsjátékost, valamint lelkes amatőrt.

N

ovember 6-án 18 órás kezdettel rendezik meg a Darts Ügyvéd Kupát, amelynek helyszíne a Katakomba Drink & Darts lesz (1067 Budapest, Szondi utca 5.). Az egykori kocsmasport megítélése sokat változott az elmúlt években, ennek köszönhetően egyre szélesebb körben vált népszerűvé a játék. „A dartsban fontos a koncentráció, a szem–kéz koordináció és egy minimális számolási készség, de a lényeg az, hogy oda tudd dobni, ahova szeretnéd” – vallja Pálvölgyi Szilas, a verseny szervezője. Őt még középiskolásként ragadta magával a darts, azóta pedig nem csupán egyesületet alapított, de számtalan területi és országos versenyen is részt vett. A hagyományosan kiváló hangulatú Ügyvéd Darts Kupa remek alkalom egy kis kikapcsolódásra, baráti versengésre és a kollégákkal való találkozásra. Játéknem: steel 501 DO, 2 nyert leg (csoportkör és egyenes kieséses szakasz) Nevezési díj: 3.500 Ft Nevezés és további információ: Pálvölgyi Szilas, palvolgyi-szilas@t-online.hu

23. alkalommal adtak vért kollégáink a Kamarában

Digitális Ügyvéd Program: november 30-ig válthat szolgáltatót A Digitális Ügyvéd Program október 9-i konzultációs napján ismét sok kolléga ismerhette meg a programban elérhető ügyviteli szoftvereket. A résztvevők személyesen tájékozódhattak a szolgáltatóknál, segítséget kaphattak kérdéseikhez, és többen szolgáltatót is választottak. Ezen a napon elindult az átregisztrálási időszak is: a kamarai tagoknak 2026. november 30-ig van lehetősége a korábban választott szolgáltató megváltoztatására. Amennyiben élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, keressék fel a Digitális Ügyvéd Program honlapját (www.digitalisugyvedprogram.hu) Fontos! A kamarai regisztrációs felületen a szolgáltatóra kattintással azonnal megtörténik a regisztráció, ezért ott már csak végleges választását végezze el. A BÜK Elnöksége 2025 júniusában döntött a projekt elindításáról, és biztosította a szükséges költségvetési forrást, majd megállapodást kötött három olyan piacvezető szolgáltatóval, akik kifejezetten ügyvédi praxisok számára fejlesztenek ügyviteli szoftvereket. Ennek eredményképpen ma a Praetor Start (Wolters Kluwer Kft.), a Justitia (Titan1 Software & Design Kft.) és az AktaKukac (ARSALAN-Soft Kft.) ügyviteli szoftverek közül választhatják ki a maguk és praxisuk számára legkedvezőbbet.

Aki akár saját magán, akár hozzátartozóján, barátján keresztül megtapasztalhatta a vértranszfúzió, avagy vérkészítmények életmentő szerepét, azt nem kell különösebben győzködni arról, mennyire fontos a rendszeres váradás.

Pesti Ügyvéd

Dr. Fügedi Szilvia és dr. Jéhn Katalin desszertjei egészen biztosan nagyban hozzájárulnak a kamarai véradás népszerűségéhez, ugyanakkor a véradás egésze egy igazi közösségi esemény, amelynek rendkívül fontos társadalmi haszna is van. A szeptember 22-i véradás is a megszokott jó hangulatban telt, a következő alkalmat pedig február végére tervezik a szervezők.

6

FOTÓ: MAGNIFIC

E

miatt is fontos ápolni azt a hagyományt, amely szerint 2015 óta évente két alkalommal véradást szervez a Budapesti Ügyvédi Kamara. A véradás technikai részét az Országos Vérellátó Szolgálat biztosítja, a helyszínért, a jó hangulatért, nem mellékesen pedig az ínycsiklandó süteményekért pedig a Kamara, illetve a lelkes és az ügy iránt elhivatott kollégák felelnek.

2026. NOVEMBER

ÜGYVÉD LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁG

Két érem és gólkirályi cím Ezüst- és bronzéremmel, valamint gólkirályi címmel tért haza a BÜSKE (Budapesti Ügyvédek Sport- és Kulturális Egyesülete) csapatára és több megye ügyvédeire épülő nemzeti válogatott a spanyolországi Salouban megrendezett nagypályás ügyvéd labdarúgó-világbajnokságról. A fiatalabbak mezőnyében magyar döntőt rendeztek, a negyven év felettieket pedig a brazilok állították meg a finálé előtt.

A

IX. Lawyers World Cup tornán több kontinens jogászai találkoztak: az európai csapatok mellett dél-amerikai és afrikai együttesek is pályára léptek, összesen 41 csapat 24 országból. A részvételt nem előzetes selejtezőhöz, hanem nevezéshez és szakmai feltételekhez kötötték. A Magyar Ügyvédválogatott két korosztályban indult, ügyvédekre és ügyvédjelöltekre épülő kerettel. A Master csapat négy csoportmérkőzést követően a döntőbe jutásért a brazilokkal került szembe. A technikás, fizikailag is erős ellenféllel szemben alulmaradt,

végül harmadikként zárta a versenyt. A brazilokat a döntőben az izraeli názáreti együttes győzte le. A magyar szereplést egyéni elismerés is kísérte: dr. Hergenrőder Tamás (Pécsi Ügyvédi Kamara) öt mérkőzésen hat találattal gólkirály lett. A fiatalabb csapat belga, olasz és marokkói ellenfeleken keresztül jutott a fináléba, ahol egy másik magyar jogászcsapattal találkozott. Bár a döntőre a sérülések miatt megfogyatkozott a keret, többen sérülten is vállalták a játékot. Az aranyérem a másik, győri szervezésű magyar együttesé lett, a BÜSKE csapatra

épülő nemzeti válogatott pedig ezüstérmet szerzett. A torna komoly állóképességet követelt: a Master együttes öt nap alatt hat nagypályás mérkőzést játszott, meccsenként 2 x 35 percben, a fiatal korosztály 2 x 40 percben, volt, hogy még hosszabbításban is küzdött. A közös felkészülést nehezítette, hogy a játékosok az ország különböző városaiban élnek. Többségük helyi bajnokságokban vagy öregfiúk-csapatokban futballozik, ugyanakkor a válogatott időnként összetartásokon, tornákon, illetve az orvosválogatott elleni találkozón készül. Az összeszokottságot sokaknál elsődlegesen az évtizedes ismeretség és számos közös nemzetközi szereplés biztosítja. A folytatás már napirenden van: a Lawyers World Cup következő nemzetközi jogásztorna helyszíne nagy valószínűséggel Kréta lesz, ahol 2027 októberében rendezik meg az úgynevezett Nations Cupot. A több mint négy évtizedes hagyományokkal rendelkező Magyar Ügyvédválogatott természetesen ismét (v)érmes reményekkel vág majd neki a jövő évi rendezvénynek.

A rettegés foka a Kamarában

Filmklub indult a Budapesti Ügyvédi Kamarában. A filmnézésért nem csupán izgalmas közösségi élményt, de kreditpontot is kapnak a résztvevők.

O

któber 12-én moziteremmé változott a Budapesti Ügyvédi Kamara Díszterme. A filmklub első eseményén A rettegés foka című mozit vetítették le, Martin Scorsese rendezésében. Az 1991-es film kétségkívül izgalmas választás volt, hiszen a történet szerint amikor a pszichopata bűnöző, Max Cady (Robert De Niro) 14 évi börtön után kiszabadul, csupán egyetlen cél lebeg előtte: bosszút állni egykori ügyvédjén, Sam Bowdenen (Nick Nolte). A pszichothrillerről a vetítés előtt és után Réz András filmesztéta beszélgetett Tóth M. Gáborral, a BÜK elnökével. A vetítés utáni beszélgetésbe a közönség is aktívan bekapcsolódott, ezzel igazi filmklubos hangulatot hozva a Díszterembe. A részvételért – a szakmai tartalomra való tekintettel – 2 kreditpont jár. A szervezők tervei szerint még az idén lesz hasonló esemény, amiről a Pesti Ügyvéd is hírt ad majd. A filmklubon való részvételi díj 1000 forint, amely a helyszínen fizetendő a Kamara klubhelyiségében.

2026. NOVEMBER

7

A regisztráció a www. ugyvedikamara.hu felületen végezhető el a „Kreditpontos képzési esemény” menüpontban.

Külön köszönet illeti a szervezőket, Pólik Cecíliát, a BÜK JT titkárát, és Mile Attilát, a BÜK elnökhelyettesét.

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

VI. BÜK JOGTANÁCSOSI KONFERENCIA ÉS A „PÁLYAKEZDŐ JOGÁSZ” 2026 PREZENTÁCIÓS VERSENY

Jogtanácsosok: Minden, ami aktuális 2026. október 7-én ismét a Budapesti Ügyvédi Kamara Díszterme adott otthont a hagyományossá váló őszi kamarai jogtanácsosi rendezvényeknek. A BÜK Jogtanácsosi Tagozata a VI. BÜK Jogtanácsosi Konferenciát, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat a „Pályakezdő Jogász” 2026 Prezentációs Versenyt tartotta meg közös tagozati szervezésű kreditpontos képzési eseményként, amelyre ismét nagy számban érkeztek érdeklődők Budapestről és a területi tagozatoktól is.

A

hatodik alkalommal megtartott konferencia délelőtti programjában a dr. Tóth M. Gábor BÜK elnöki köszöntőjét követően dr. Csere Bálint, a MÜK Országos Jogtanácsosi Tagozatának elnöke ismertette az OKJT elmúlt évi tevékenységét, egyben megköszönte az előző két ciklusban a tagság bizalmát és aktivitását, bejelentve, hogy a következő ciklusban már nem indul delegáltként. A közelgő delegálás fontosságára is felhívta a figyelmet, biztatva a tagságot az aktivitás fenntartására és továbbvitelére. Ezt követően két előadás jogalkotási aktualitásokkal foglalkozott. Dr. Domokos Márton

Pesti Ügyvéd

(CMS Budapest) az EU jogharmonizációs aktualitások kapcsán kilenc közösségi jogalkotási fejleményről számolt be (Adatrendelet, Cyber Resilience Act, AI Act, Right to Repair Irányelv, EmpCo Irányelv, Bértranszparencia Irányelv, új fenntarthatósági szabályok, Digital Fairness Act, EU Kids Act). Dr. Hantosi István (Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság, elnök) a kormányváltás utáni jogalkotási folyamatok eddigi fontosabb közjogi eredményeit ismertette, kitérve a törvényalkotási folyamat legfontosabb lépéseire és a frakción belül jogalkotási munkára.

8

A délutáni konferenciaprogramban két panelbeszélgetés helyet kapott. Az elsőben dr. Vida András (BÜK Jogtanácsosi Tagozat, elnökhelyettes; VFK Data Pro. Kft.) beszélgetőpartnereivel, dr. Ferencz Iván kamarai jogtanácsossal, dr. Madarassy Tamás ügyvéddel és dr. Ungváry Botond ügyvéddel az AI-eszközök jogi munkában betöltött hasznáról beszélgetett, kitérve néhány praktikus tanácsra is. A második panelben dr. Pólik Cecília (BÜK Jogtanácsosi Tagozat, titkár; OTP Bank Nyrt.) kérdései kapcsán dr. Németh Márton (Arsboni Kft. ügyvezető) és dr. Bende Máté (ProLawyer Kft. ügyvezető; jogiforum.hu, Jónsbók) többek között olyan kérdésekhez adtak saját szakmai inputot, mint a jogi álláspiac friss trendjei, az elvárt és fejlesztendő skillek, a fiatal jogászok motivációi, az MI jogi munkára kifejtett hatása, a hivatásrendek közötti átjárhatóság és a self-branding. A panelbeszélgetéseket követen dr. Fügedi Szilvia (BÜK elnökhelyettes, ügyvéd) a kamarai közösségépítő rendezvényekről (többek között jótékonysági kezdeményezések, kamarai véradás, Próká-Torok ügyvédkórus, kamarai színpad) tartott előadásával invitálta és buzdította a kamarai jogtanácsosokat az aktív részvételre ezekben a kezdeményezésekben és rendezvényeken. Ezt követően dr. Erdei Mariann (BÜK Jogtanácsosi Tagozat, Teqball Kft.) a jogászi mentális jóllétről szóló előadásában az IBA globális kutatásának eredményeit és a munkahely általi wellbeing-lehetőségeket ismertette. A konferencián a Wolters Kluwer Hungary képviselői, dr. Tóth Eszter és dr. Majtán Máté tartottak előadást bizalom fontosságáról az AI-korszakban és egy rövid bemutatót a Wolters Kluwer Libra alkalmazásáról. A konferencia zárásaként a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának tagjai ismertették a négyéves ciklus szakmai és közösségi munkáját ta-

2026. NOVEMBER

gozati a színes tagozati pillanatokról és életképekről szóló előadásukban, szintén biztatva a kollégákat az aktivitásra és a delegálásban való részvételre. Zárszavában dr. Herczegh Zsolt, a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnöke megköszönte a résztvevők figyelmét, az előadók felkészülését és előadásait, a Kamara vezetésének és munkatársainak támogatását, a tagozatok szervező munkáját és a Wolters Kluwer Hungary Kft. partneri támogatását. A program központi eleme ismét a prezentációs verseny volt, amelynek során négy versenyző adta elő pályaművét a pályázati kiírás témaköreiben. A verseny döntőjében a versenyzők dr. Haskó Tünde (MOL Nyrt.) moderálása mellett tartották meg prezentációikat 15 perces időkeretben. A neves szakmai zsűri tagjai: dr. Becker Tibor (ügyvéd, Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara, elnök), dr. Ferencz Iván (Raiffeisen Bank Zrt., Jogi folyamatok és Legal tech osztályvezető), dr. Rákossy Balázs (Pénzügyi Békéltető Testület, elnök), dr. Inzelt Éva (Budapesti Békéltető Testület, elnök), és dr. Gyimesi Ta-

más Ferenc (Igazságügyi Minisztérium, igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár). A verseny kiírásának szabályai szerint a prezentációkat követően az előadók legfeljebb 10 percben válaszoltak a zsűri szóban feltett kérdéseire. A prezentációkat

A zsűri a „Pályakezdő jogász 2026” díjat és az ezzel járó pénzdíjat dr. Palincza Viola Annamáriának (OTP Bank Nyrt.) ítélte.

követően a zsűri a prezentációkat tartalmi, formai szempontok, valamint az előadásmód és a feltett kérdésekre adott válaszok alapján értékelte, és ez alapján a „Pályakezdő jogász 2026” díjat és az ezzel járó pénzdíjat dr. Palincza Viola Annamáriának (OTP Bank Nyrt.) ítél-

te az „Egy ideális vállalati jogtanácsos profilja a 21. században” című pályamunkájáért. A zsűri értékelése alapján második helyezett lett dr. Kriskó-Nagy Szintia Mirtill (Honvédelmi Minisztérium) „Mesterséges kegyelem vagy emberi mérlegelés? – A mesterséges intelligencia bevezetésének jogi kihívásai a Magyar Honvédségnél” c. előadásával. Harmadik helyezést ért el dr. Barták Áron Soma (Audi Hungária Zrt.) „Amikor mindenki fejleszt – A mesterséges intelligenciával támogatott munkavállalói fejlesztés és a munkáltatói jogszerzés határai” c. pályamunkájával. Negyedik helyezett lett dr. Tapasztó Laura Szilvia (MOL Nyrt.) „A békéltető testületi és bírósági eljárások egymáshoz való viszonya, valamint a békéltető testületi eljárások jövője” c. prezentációjával. Az ünnepélyes díjátadó 2026. november 14-én lesz a Magyar Ügyvéd Napon. Ezúton is gratulálunk az idei évben is színvonalas pályamunkákat benyújtó és a kamarai nyilvános megmérettetést vállaló versenyzőknek és a győztesnek! Továbbra is bízunk abban, hogy ez a megmérettetés motiválja a következő prezentációs versenyre jelentkezőket is.

· HÍREK ·

Uniós jogsértés az ügyvéd nélküli kihallgatásokra vonatkozó szabályozással Az Európai Unió Bírósága (EUB) az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás során hozott döntésében megállapította, hogy Magyarország és Csehország szabályozása ellentétes a büntetőeljárás során igénybe vehető ügyvédi segítséghez való jogról szóló uniós irányelvvel.

A

magyar jogszabályok értelmében a gyanúsított kihallgatása ügyvédje távollétében is megkezdhető, ha a jogi képviselő az őrizetbe vételről szóló értesítést követő két órán belül nem jelenik meg. Ugyan Csehországban ez a határidő az őrizetbe vételtől számított 48 óra, ellenben a kihallgatás akkor is megtartható, ha az ügyvéd nem érhető el. Az EUB hangsúlyozta, hogy a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak joguk van ahhoz, hogy ügyvédjük jelen legyen és hatékonyan részt vegyen a kihallgatásukon. Ez főszabály szerint az ügyvéd személyes jelenlétét jelenti. A testület emlékeztetett arra, hogy az uniós irányelv kimerítően felsorolja azokat a kivételes körülményeket, amelyek

2026. NOVEMBER

indokolhatják az ideiglenes eltérést az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogtól. A magyar és a cseh szabályozás azonban általános jelleggel teszi lehetővé az ügyvéd nélküli kihallgatást, anélkül is, hogy az irányelvben meghatározott kivételes okok valamelyike fennállna. A bíróság arra is rámutatott, hogy az irányelv célja a tisztességes eljáráshoz való jog egységes szintű biztosítása az Európai Unióban, valamint a tagállamok büntető igazságszolgáltatási rendszerei közötti kölcsönös bizalom erősítése. Magyarország esetében a bíróság további jogsértést is megállapított. Az Európai Bizottság ugyanis azt is kifogásolta, hogy a magyar jog nem tartalmazza az ügyvédi segítségről történő lemondásra

9

vonatkozó uniós követelményeket. A bíróság szerint – bár a magyar jog az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot elidegeníthetetlennek tekinti – a gyanúsítottak és vádlottak dönthetnek úgy, hogy nem élnek ezzel a jogukkal. Ez a helyzet a jogról való lemondáshoz hasonlítható, amelynek feltételeit az uniós irányelv külön részletesen szabályozza. Mivel Magyarország ezeket a részletszabályokat nem ültette át megfelelően nemzeti jogába, ezen a ponton is megsértette az uniós irányelvet. A bíróság ezért mindkét ügyben teljes egészében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és megállapította, hogy Magyarország és Csehország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. (MTI)

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

TUDÓSÍTÁS AZ ORSZÁGOS PERBESZÉDVERSENY BUDAPESTI FORDULÓJÁRÓL

Versenyben a jövő védőügyvédjei Egy előválogatót követően nyolc versenyző csapott össze idén az Országos Perbeszédverseny budapesti fordulóján. A zsűri színvonalas perbeszédeket hallott, a győztesről pedig egybehangzó döntés született.

A

z ügyvédjelölti képzés fontos állomása, hogy a jelöltek, a fokozatosság elvének mentén, elsajátítsák a tárgyalótermi működést, legyen ez büntető vagy polgári eljárás. Erre kiváló alkalom a minden évben megrendezésre kerülő Országos Perbeszédverseny, melyre az elődöntőket és ezáltal a résztvevőket a területi kamarák, sokszor régiós döntőkkel, Budapest pedig évről évre saját, pénzdíjas versennyel biztosítja. Az idei Perbeszédverseny újdonsága volt, hogy a jelentkezők nagy számára való tekintettel előselejtezőt tartottak, melynek során egy letartóztatásra vonatkozó ügyészi indítványra kellett felszólalással, 5 percben reagálniuk a versenyzőknek. Az előselejtezőn legjobbnak bizonyult nyolc ügyvédjelölt gyűlt össze október 22-én a dr. Horváth Jenő teremben, hogy megmérettesse magát a Perbeszédverseny budapesti fordulójának zsűrije előtt. A zsűrit idén dr. Matusik Tamás, a Fővárosi Törvényszék elnöke, dr. Bézsenyi Balázs, a Fővárosi Főügyészség Büntetőbírósági Ügyek Osztályának megbízott vezetője és a védői karból dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke alkotta.

Pesti Ügyvéd

A versenyen egy életellenes bűncselekményt – nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérletét – tartalmazó példa alapján a Fővárosi Főügyészségről dr. Vég Tímea Zsófia ügyésznő tartotta meg a vádbeszédet, melyre aztán a versenyzők 10 perces időkeretben mondhatták el a védelem álláspontját és indítványait. A perbeszédek után a zsűri zárt ajtók mögött tanácskozott, majd ennek befejeztével értékelték a versenyzőket. A nyolc döntőbe jutott induló felkészült perbeszédet mondott, kezdte értékelését dr. Matusik Tamás, aki maga is hosszú éveken át volt ítélkező bíró. A Fővárosi Törvényszék elnöke kiemelte a jelentkezők bátorságát, hiszen ügyvédjelöltként félelmetes helyzet lehet egy tárgyalótermi szituáció, pláne úgy, hogy egy neves tagokból álló zsűri előtt, versenyhelyzetben kell megmérettetniük magukat. Örömmel nyugtázta, hogy valamennyi versenyző alaposan felkészült az ügyből – ennek jelentőségét sosem szabad elhanyagolni –, és hogy valamennyiüknek volt egy koncepciója, amire felhúzta a saját perbeszédét. Dr. Matusik Tamás kiemelte, mennyire fontos, hogy ne felolvassák, hanem fejből mondják el

10

a perbeszédet. „Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet jegyzetük, vagy akár egy megírt szövegük, de saját tapasztalatom szerint a tárgyalóteremben is az előadás, az élő szó varázsa az, ami igazán működik” – tette hozzá. A konkrét ügy megoldását illetően a Fővárosi Törvényszék elnöke kicsit ad hoc-nak érezte a perbeszédek szerkezetét, felépítését, illetve néhány konkrét hibára is rámutatott – alternatív indítványnak például nincs helye abban az esetben, ha a védencünk azt állítja, hogy ő nem is volt jelen a tett helyszínén, a védők feladata pedig az ő felmentése volt. Voltak olyan versenyzők is, akik a bizonyítékok értékelése során „hozzáköltöttek” a tényálláshoz, álláspontja szerint azonban ha az ügyésznek szabad ilyet tennie, akkor a védőnek is szabad – de azért itt rendkívül fontos a mértékletesség. Dr. Bézsenyi Balázs, a Fővárosi Főügyészség Büntetőbírósági Ügyek Osztályának megbízott vezetője hangsúlyozta, hogy a versenyzők egy törvényszéki ügyben, szikár tényállás alapján tartottak perbeszédet, amelyben lehetett némi mozgásteret találni, amit álláspontja szerint szinte kivétel nélkül meg is találtak. Kiemelte a bíró, az ügyész és az ügyvéd együttmű-

2026. NOVEMBER

ködésének fontosságát, hiszen ez a tisztességes eljárásba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom egyik alapköve. Dr. Bézsenyi Balázs is elmondta a versenyzőknek, mennyire fontos az élőbeszéd és a vádbeszédre való reagálás, majd néhány konkrét részletbe is belement az üggyel, valamint a védői beszédekkel kapcsolatban. „Rengeteg időt töltöttem el tárgyalóteremben, és önöknek ott semmilyen szégyenkeznivalójuk nem lenne” – dicsérte meg a Perbeszédverseny résztvevőit. A hivatásrendek együttműködésének fontosságát dr. Tóth M. Gábor is hangsúlyozta értékelésében. „Aki követi a híreket, pontosan tisztában van azzal, hogy vérzivataros időszakot élnek a jogászi hivatásrendek. Nekünk, jogászoknak akkor van esélyünk, ha kifelé összefogást megjelenítve tudunk fellépni, függetle-

nül attól, hogy a tárgyalóteremben éppen csatázunk egymással. A szolidaritásnak a tárgyalóteremben is jelen kell lennie, már a megszólítás, az egymással való kommunikáció stílusában is – hangsúlyozta a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. A perbeszédekre reagálva megjegyezte, hogy büntetőügyről lévén szó, az „ügyfelem” szó helyett minden szempontból jobb a „védencem” használata. A zsűri ezt követően hirdette ki a dobogós helyezetteket. Az első helyen a Békés Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje, dr. Breznyán Gergő, a második helyen a Retteghy és Társa Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje, dr. Dékány Ádám, míg a dobogó harmadik fokán a Szabó M. Ügyvédi Iroda jelöltje, dr. Mutlak Jázmin végzett. Valamennyi résztvevőnek és külön kiemelten a dobogósoknak is gratulálunk!

Interjú dr. Breznyán Gergővel, a Perbeszédverseny területi fordulójának győztesével – Gratulálok a győzelemhez! Jól emlékszem, hogy tavaly is az indulók között volt? – Köszönöm szépen! Így van; egy éve vagyok ügyvédjelölt, a tavalyi versenyen indultam először. Akkor a budapesti fordulón a második, az Országos Perbeszédversenyen pedig a harmadik helyezést sikerült megszereznem. Ezek után nem volt kétséges, hogy idén is szeretném megmérettetni magam. – Kapott a zsűritől tavaly olyan megjegyzést, amit idén beépített a perbeszédébe? – Talán azt, hogy nem lehet mindenre kitérni a rendelkezésünkre álló tíz percben. Le kell szűkíteni a védekezést arra, ami lényeges, és a jogesethez kapcsolódó előzetes koncepciót hozzá kell igazítani a vádbeszédben foglaltakhoz, valamint reflektálni kell az ügyész mondandójára. – Mennyiben befolyásolta a beszédét a tízperces időkorlát? – Annyiban mindenképpen alakította, hogy egyszerűsítettem több megfogalmazást, az ismétléseket vagy a kissé felesleges hangsúlyozásokat kivettem belőle, a vádbeszédben elhangzott – akár a tényállással, akár a bizonyítékokkal kapcsolatos – körülményeket igyekeztem jobban kiemelni. – Mennyit és hogyan készült az idei Perbeszédversenyre? – A verseny előtt két nappal kaptuk meg a jogesetet. Én az aznap estét jogi kutatással és bíróigyakorlat-kutatással töltöttem, a verseny előtti napon pedig munka után leültem és megírtam a védőbeszédemet. – Hogyan tervezi a folytatást? – Ügyvédjelöltként még két évem van hátra a szakvizsgáig, de mindenképpen az ügyvédi pályán látom magam a jövőben, ezen belül pedig büntetőügyekkel szeretnék foglalkozni. Természetesen a november 3-án megrendezésre kerülő Országos Perbeszédversenyen is indulok majd – alig várom, hogy megismerhessem a jogesetet!

2026. NOVEMBER

11

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI PUBLICISZTIKA ·

Európai büntetőügyvédek konferenciája Tiranában Az Európai Büntetőügyvédi Kamara (European Criminal Bar Association) szokásos őszi konferenciáját idén október 2–3. között rendezték meg az albániai Tiranában.

A

konferencia első napja az ECBA hagyományai szerint mindig egy történelmi helyszínen megrendezett fogadással kezdődik. Ennek színtere idén Enver Hodzsa, az Albániát 1945 és 1985 között az ország diktátoraként irányító pártfőtitkárának a nyilvánosság elől eddig elzárt villája, illetve annak kertje volt. Vania Costa Ramos, az ECBA elnökének és egyben a portugál ügyvédi kamara főtitkárának rövid köszöntője után Jordan Daci helyi ügyvéd üdvözölte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a hely történelme és a jelen esemény jellege mennyire éles, de üdvös kontrasztban áll egymással, és egyben rámutat arra a hosszú útra, amelyet Albánia az utóbbi évtizedekben megtett Hozzátette, hogy ezzel együtt is rengeteg tennivaló maradt még a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jog érvényesülése érdekében, valamint mai napig tenni kell a kommunista érából örökölt régi rossz berögződések ellen. A konferencia második, érdemi napját egy formálisabb elnöki köszöntő után James McGuill elhunyt tagtársunkra emlékeztünk. James az Ír Ügyvédi Kamara és egyben a CCBE (Council of Bars and Law Societies of Europe, azaz az Európai Országos Ügyvédi Kamarák Tanácsa) elnöke volt, akinek karakterét talán a sok felidézett történet közül az mutatja be a legjobban – és a jelen beszámoló kereteit szét nem feszítő módon –, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációjának idején személyesen utazott el Ukrajnába megvitatni a háború ügyvédi szakmára gyakorolt kihívásait és az esetleges kollegiális segítségnyújtás lehetőségeit, továbbá biztosítani az ukrán ügyvédeket európai kollégáik megingathatatlan szolidaritásáról és támogatásáról. A személyes emlékekkel teli megemlékezést James McGuill nagy hatású életútjáról egy hasonlóan megindító

Pesti Ügyvéd

panel, a Scott Corby Emberi Jogi Díj 2026-os átadója követte. Ezt idén az áldozatos és kitartó jogvédő munkájáért retorzióként meghurcolt és koncepciós perekben testi fenyítésre és öszszesen mintegy hét év börtönre ítélt, jelenleg Teheránban házi őrizetben lévő Nasrin Sotoudeh Langarudi perzsa ügyvéd kollégának adományozták. A díjazott egy előre felvett videóüzenetben köszönte meg az ECBA tagjainak a díj által közvetített szimbolikus kiállást és támogatást, miközben nem feledkezett meg megemlíteni és név szerint felsorolni jelenleg is börtönben lévő ügyvéd kollégáit. A díjat az emberi jogi aktivista helyett tizennyolc éves, Hollandiában menekültstátuszt kapott fia vette át.

Hogy az albán kollégát idézzem: „A védelemnek van fegyvere, de nincs lőszere, miközben az ügyészségnek betárazott, telitáras géppuskája van.”

A megemlékezést és a díjátadót követően a konferencia keynote speakere Margaret Lockwood Satterthwaite amerikai jogtudós, az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségéért felelős különleges főbiztosa volt, aki az ügyvédek függetlensége elleni globális támadásokról és a jogi képviselet, illetve a védelem ellátása miatti jogtalan retorziókról beszélt. Sattertwhaite professzor beszédében kitért arra az aggasztó tendenciára, mely szerint világszerte olyan autokratikus, a politikai tudományokban strongmannek vagy „erős embereknek” is nevezett vezetők kerülnek hatalomra, akik kizárólagos igényt for-

12

málnak arra, hogy megmondják: mi is a nép, az emberek érdeke. A központilag diktált állásponttal szembeni nézőpontok érdekében fellépő bírák, ügyvédek, jogvédők, emberi jogi aktivisták ellen ezekben a rendszerekben többféleképpen lép fel nem más, mint maga az állam. Az eszközök a legkülönfélébbek lehetnek a források elvonásától kezdve a politikailag motivált, kormányérdekeket képviselő szakemberek kijelölésén (akár büntetőügyekben, védelem ellátására is) át egészen a rendszerrel szemben kritikát megfogalmazó ügyvédek, bírák bebörtönzése vagy akár meggyilkoltatásáig. A különleges főbiztos szerint a jog instrumentalizációja, a jogszabályok napi politikai érdekek által diktált, reaktív változtatgatása, adott esetben célirányos politikailag motivált fegyelmi eljárások elindítása kezdi el jellemezni ezeket a foglyul ejtett társadalmakat. Nem ritka a bírói üresedések mesterséges keletkeztetése sem, példának okáért a kötelező nyugdíjkorhatár leszállítása révén. Konkrét negatív fejleményekként említette, hogy például Vietnámban egy új jogszabály lehetővé teszi, hogy a rendőrség az eljárást kritizáló ügyvédeket eltiltassa az ügyvédi hivatás gyakorlásától, míg Törökország vonatkozásában a nemzetközi elfogatóparancsokkal összefüggésben lévő ún. „red notice-ok” visszaélésszerű kibocsátását emelte ki. Satterthwaite professzor felhívta a figyelmet rá, hogy a disszidens bírák és ügyvédek elleni széles sajtónyilvánosság mellett elkövetett karaktergyilkosságok és lejáratókampányok korántsem szokatlanok, ahogyan a megkínzásuk, rejtélyes eltűnésük vagy megöletésük sem – gondoljunk csak a Tahir Elçi kurd-párti török kamarai elnök ellen 2015-ben elkövetett orvgyilkosságra. Az ENSZ-biztos beszédében kiemelte, hogy az európai kollégák számára az Ügyvédi Hivatás Védelméről szóló Európa Tanácsi

2026. NOVEMBER

szakértő beszéltek a környékbeli országok igazságügyi reformjairól, különös tekintettel az EU-csatlakozási folyamatok hatására. A délutáni panelből kiemelném Jordan Daci kolléga észrevételeit: amíg a vádhatóságot nem sújtják érdemi szankciók a határidők elmulasztási miatt, addig a védelmet igen. Az ügyészek a kommunizmusból örökölt épületekben, a bírákkal kvázi egy légtérben dolgoznak, majdhogynem egy ajtón jönnek be, a székük is nagyobb és előkelőbb, mint az ügyvédeké. A váderedményesség 98%, ami nevetséges a nyugati országok statisztikáival összehasonlítva. Az iratokat sokszor oda sem adják a vádlottnak és a védelemnek, a vádhatóság vállait nyomó bizonyítási teher pedig gyakran mintha megfordulna a bírói gyakorlatban. Hogy az albán kollégát idézzem: „A védelemnek van fegyvere, de nincs lőszere, miközben az ügyészségnek betárazott, telitáras géppuskája van”. Ezek az albán kollégánk és tagtársuk által megfogalmazott érzések némelyikéhez talán a magyar ügyvédi kar büntetőeljárásokban védelmet gyakorló tagjai is tudnak viszonyulni. A tiranai ECBA esemény szakmai szempontból az utóbbi évek egyik legkiemelkedőbb szakmai konferenciája volt, mind a résztvevők személye, mind az előadások minősége szempontjából. A konferencia hivatalosan a tiranai várba szervezett gálavacsorával ért véget, de a nem hivatalos program ennél jóval tovább tartott. Ami viszont még a záróvacsorát követő kötelező jó hangulatú társalgásnál is tovább tart, az a konferencián elhangzottak hatása. Az erős mondatok velünk maradnak, és remélhetőleg, még ha ezen rövidített formában is, de inspirálhatja és hasznára lehet a szélesebb szakmai közönségnek is. Egyezmény egy korszak alkotóan fontos és ünnepelendő mérföldkő, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a világ számos táján élnek és dolgoznak kollégák olyan körülmények között, ahol az ügyfélérdek ellátása és a szakmai függetlenség fenntartása a személyes szabadságukba, rosszabb esetben akár az életükbe is kerülhet. A keynote speechet követő délelőtti védőügyvédi panelbeszélgetés során Adrian Sandru, az ECBA elnökségének

2026. NOVEMBER

román tagjának moderálása mellett Danielle Goudriaan holland exügyész, a svájci Jean-Baptiste Maillart és a spanyol Jorge Walser Boserman vitatták meg a határokon átívelő pénzmosás elleni küzdelem és a védői munka kihívásait. Az ebédet követő délutáni kerekasztal-beszélgetésen Vladimir Hrle szerb ECBA elnökségi tag vezetésével a korábban már említett Jordan Daci, a bolgár Maya Ivanova védőügyvéd és Helena Papa francia gazdaságibűncselekmény- és pénzmosás-

13

A szerző a Tran és Nemes Ügyvédi Iroda támogatásával vett részt a rendezvényen.

SZERZŐ:

dr. Tran Dániel ügyvéd

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI PUBLICISZTIKA ·

THE BEATLES, GEORGE MICHAEL ÉS AZ OMEGA

Érdekes jogi esetek a zeneiparban A zeneipar első pillantásra a kreativitásról, a koncertekről és a slágerekről szól, a háttérben azonban rendkívül összetett jogi és üzleti rendszer működik. Egy sikeres dal nem csupán művészeti alkotás, hanem jelentős vagyoni értéket képviselő szellemi tulajdon, amelyhez szerzők, előadók, kiadók, producerek, menedzserek és jogkezelő szervezetek jogai kapcsolódnak. Dr. Pólik Cecília kamarai jogtanácsos (OTP Bank Nyrt.) erről tartott nagy sikerű előadása a MÜK Ügyvédi Továbbképzési Rendszer (Digitális könyvtár kreditpontos képzések) felületén elérhető – ezt foglaljuk össze most.

A

szerzői jog alapvető célja, hogy ösztönözze az alkotómunkát, és biztosítsa a szerzők számára a műveik feletti rendelkezés jogát. A védelemhez nem szükséges sem a siker, sem a magas művészi színvonal: minden egyéni, eredeti zenemű oltalom alatt áll. A szerzőt személyhez fűződő jogok illetik meg – például a névfeltüntetéshez vagy a mű integritásának védelméhez való jog –, emellett pedig vagyoni jogok is, amelyek lehetővé teszik, hogy a mű felhasználásából bevételhez jusson. A zeneiparban szinte minden felhasználás jogdíjfizetési kötelezettséggel jár. Egy dal rádiós sugárzása, koncerten való előadása, streamingplatformon történő lejátszása vagy akár egy üzlet háttérzenéje mögött is engedélyezési és jogdíjrendszer működik. Egyetlen műhöz gyakran több jogosult kapcsolódik: a zeneszerző, a szövegíró, az előadó és a hangfelvétel kiadója egyaránt részesülhet a bevételekből. A gyakorlatban a szerzői jogok kezelését jelentős részben közös jogkezelő szervezetek végzik. Magyarországon a legismertebb ilyen szervezet az Artisjus, amely a szerzők jogdíjait kezeli. Az előadóművészek érdekeit az EJI, a hangfelvétel-kiadókét pedig a MAHASZ képviseli. A rendszer célja, hogy a szerzők akkor is részesüljenek a bevételekből, amikor műveiket tömegesen használják fel rádiók, televíziók, koncertszervezők vagy streamingszolgáltatók. A szerzői jogi védelem ugyanakkor nem örök. A vagyoni jogok a szerző halálát követő hetven évig maradnak fenn, ezt követően a mű közkincsbe kerül. Ez azonban rendkívül hosszú idő: egy sikeres életmű még évtizedekkel az alkotó halála után is jelentős bevételt termelhet örököseinek.

A Beatles-katalógus és Michael Jackson A zeneipar egyik legismertebb jogi-üzleti története a Beatles-dalok vagyoni jogai

Pesti Ügyvéd

körül alakult ki. A zenekar tagjai pályájuk elején kiadókra ruházták át szerzői jogaik jelentős részét, így a katalógus később az ATV Music tulajdonába került. Amikor a kiadó az 1980-as évek közepén eladásra kínálta a katalógust, Paul McCartney és Yoko Ono is lehetőséget kapott a vásárlásra, ám egyikük sem vállalta a vételár kifizetését. Ekkor lépett színre Michael Jackson. A történet szerint McCartney korábban megmutatta Jacksonnak, milyen jövedelmező befektetésnek bizonyult számára más előadók dalszerzői jogainak megvásárlása, Jackson pedig gyorsan felismerte a lehetőséget. Amikor a Beatles-katalógus piacra került, 47,5 millió dollárért megszerezte

A szerzői jogok nem pusztán jogi konstrukciók, hanem akár rendkívül értékes vagyonelemek is lehetnek.

annak jogait. Az üzlet a könnyűzene történetének egyik legjobb befektetésének bizonyult. Jackson örökösei 2016-ban már mintegy 750 millió dollárért értékesítették a katalógust a Sony Musicnak, miközben a Beatles-életmű értékét ma nagyjából egymilliárd dollárra becsülik. A történet jól mutatja, hogy a szerzői jogok nem pusztán jogi konstrukciók, hanem akár rendkívül értékes vagyonelemek is lehetnek. Az elmúlt években több világsztár is hasonló döntést hozott: Bruce Springsteen, Bob Dylan vagy Neil Young százmillió dolláros nagyságrendben értékesítette életművének vagyoni jogait.

14

Hol végződik az inspiráció, és hol kezdődik a plágium? A zeneipar egyik legvitatottabb kérdése a plágium. A bíróságoknak rendszeresen kell eldönteniük, hogy egy új dal valóban másolás eredménye-e, vagy csupán korábbi művek inspirálták. Az egyik legismertebb ügy George Harrison My Sweet Lord című slágere körül bontakozott ki. A bíróság szerint a dal túlzottan hasonlított a The Chiffons He’s So Fine című korábbi sikerére. Az ítélet szerint Harrison nem szándékosan másolt, hanem úgynevezett tudattalan plágiumot követett el: a korábban hallott dallam anynyira beépült emlékezetébe, hogy akaratlanul is megjelent saját szerzeményében. A brit zenésznek végül jelentős kártérítést kellett fizetnie. Hasonlóan híres ügy volt a The Verve Bitter Sweet Symphony című slágere. Ehhez a számhoz a zenekar egy The Rolling Stones-feldolgozásból származó vonós motívumot használt fel, ám a bíróság szerint az engedélyezett mértéket meghaladó módon. Ennek következtében a dalból származó bevételek hosszú éveken át nem a szerzőket, hanem a The Rolling Stones jogtulajdonosait illették. Az ügy csak két évtizeddel később rendeződött. Más eredményre jutott a bíróság a Led Zeppelin Stairway to Heaven című klaszszikusa ügyében. A Spirit együttes kiadója szerint a nyitó gitártéma túlságosan hasonlított a Taurus című korábbi szerzeményre. A szakértők azonban rámutattak, hogy a vitatott dallamfordulat régóta ismert zenei elem, ezért nem tekinthető kizárólagos szerzői teljesítménynek. A Led Zeppelin végül megnyerte a pert. A modern plágiumviták legismertebb példája Robin Thicke és Pharrell Williams Blurred Lines című slágere. Marvin Gaye örökösei szerint a dal hangulata, ritmikája és hangszerelése túlságosan emlékeztetett a Got to Give It Up című klasszikusra. A bíróság több mint ötmillió dolláros kártérítést ítélt meg. Az ítélet azért váltott ki

2026. NOVEMBER

komoly vitát, mert sok zenész attól tartott: ha már egy stílus vagy hangulat is szerzői jogi védelemben részesülhet, az veszélyesen leszűkíti a kreatív alkotás lehetőségeit. Ed Sheeran több hasonló ügyben is érintett volt: a Photograph, a Shape of You és a Thinking Out Loud című számok kapcsán is felmerültek plágiumvádak. Az énekes következetesen amellett érvelt, hogy az alapvető akkordmenetek, ritmusok és dallamfordulatok nem sajátíthatók ki, a bíróságok pedig több esetben osztották ezt az álláspontot. Magyar szempontból különösen érdekes Presser Gábor és Kanye West ügye. Az amerikai rapper New Slaves című dalában felhasználta az Omega Gyöngyhajú lány című számának részletét, amihez nem kért engedélyt a dal szerzőitől. A vita végül peren kívüli megállapodással zárult, de világosan jelezte: még a legnagyobb világsztárok sem kerülhetik meg a szerzői jogi szabályokat.

FOTÓ: MAGNIFIC

Művészek vs. kiadók: a George Michael-per A hagyományos zeneipari modellben a lemezkiadók rendkívül erős pozícióban voltak. Egy kezdő előadó számára gyakorlatilag lehetetlen volt nélkülük nemzetközi karriert építeni. A kiadók finanszírozták a felvételeket, a marketinget és a terjesztést, cserébe viszont jelentős kontrollt gyakoroltak az előadók felett. Ennek egyik legismertebb példája George Michael és a Sony Music konfliktusa volt. A Faith album hatalmas sikere után az énekes eltávolodott a klasszikus popsztárimázstól, és művészileg önállóbb irányba kívánt elindulni. A Sony azonban továbbra is elsősorban üzleti szempontok alapján gondolkodott. Michael 1993-ban pert indított a kiadó ellen. Azzal érvelt, hogy fiatalon olyan szerződést kötött, amely aránytalanul kedvez a kiadónak, és jelentősen korlátozza művészi szabadságát. A Sony ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az énekes szabad akaratából írta alá a szerződést. A bíróság végül a Sony javára döntött. Bár George Michael elveszítette a pert, az ügy mérföldkővé vált a zeneiparban, mert ráirányította a figyelmet arra, milyen kiszolgáltatott helyzetben lehetnek még a legnagyobb sztárok is a kiadókkal szemben. Két évvel később a Virgin Records kivásárolta szerződését, így pályafutása folytatódhatott. Politika, pénzügyek és a jövő A szerzői jog időnként váratlan területeken is megjelenik. Visszatérő vita például, hogy politikai kampányok használ-

2026. NOVEMBER

hatnak-e népszerű dalokat akkor is, ha az előadó nem ért egyet az adott politikai oldallal. A legtöbb esetben a kérdés nem politikai, hanem szerzői jogi természetű: ha a megfelelő jogdíjakat megfizetik, a felhasználás általában jogszerű. A zene és a pénzügyi innováció találkozásának legismertebb példája David Bowie nevéhez fűződik. A kilencvenes évek végén úgynevezett Bowie-kötvényeket bocsátott ki, amelyek fedezetét saját dalainak jövőbeni jogdíjbevételei jelentették. A konstrukció úttörőnek számított, mert elsőként bizonyította, hogy a szellemi tulajdon pénzügyi eszközzé alakítható. Bowie ráadásul nem csak üzletemberként bizonyult előrelátónak. Már az internet hajnalán arról beszélt, hogy a digitális technológia gyökeresen át fogja alakítani a média, a zeneipar és a tartalomfogyasztás egész rendszerét. Utólag visszatekintve nehéz vitatni, hogy igaza volt.

A streaming forradalma és az új jogi kérdések A zeneipar működését az elmúlt húsz évben talán semmi nem alakította át annyira, mint a digitális terjesztés és a streamingszolgáltatások megjelenése. Míg korábban a bevételek jelentős része fizikai hanghordozók – vinyllemezek, kazetták, CD-k – értékesítéséből származott, ma a piacot elsősorban a Spotify, az Apple Music, a YouTube Music és más online platformok uralják. Ez a változás új jogi problémákat is felszínre hozott. A szerzői jog alapelvei ugyan nem változtak, de a felhasználások volumene korábban elképzelhetetlen méreteket öltött. Naponta több százmillió

15

zeneszámlejátszás történik világszerte, amelyek után jogdíjakat kell elszámolni. A kérdés az, hogy az így keletkező bevételekből mekkora rész jut el ténylegesen a szerzőkhöz és előadókhoz. A streamingrendszert számos ismert zenész kritizálta. Egyes vélemények szerint a platformok hatalmas nyereséget termelnek, miközben a kisebb előadók gyakran csak minimális bevételhez jutnak rajtuk keresztül. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a streaming korábban elképzelhetetlen globális elérést biztosít a zenészeknek, és sok alkotó számára egyáltalán nem lenne nemzetközi közönség a digitális platformok nélkül.

A mesterséges intelligencia kihívása

Napjaink egyik legizgalmasabb kérdése a mesterséges intelligencia és a szerzői jog kapcsolata. Egyre több olyan rendszer létezik, amely képes ismert előadók stílusában új zeneszámokat létrehozni, vagy akár egy énekes hangját utánozni. Ez számos jogi dilemmát vet fel. Felhasználható-e egy előadó hangja a hozzájárulása nélkül? Szerzőnek tekinthető-e egy mesterséges intelligencia által létrehozott mű? Jogosult-e bárki olyan zenét kiadni, amely megtévesztően hasonlít egy világsztár előadásmódjára? A kérdésekre egyelőre nincs egységes válasz. A jogalkotók és a bíróságok világszerte keresik azokat a megoldásokat, amelyek egyszerre biztosítják az innováció szabadságát és az alkotók érdekeinek védelmét. Elképzelhető, hogy a következő évek legjelentősebb zeneipari perei már nem zenészek és kiadók, hanem mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok és jogtulajdonosok között zajlanak majd.

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

DR. TERCSÁK TAMÁS: A VÁLLALATVEZETŐNEK NEM A SAJÁT JOGI HELYZETÉT KELLENE MÉRLEGELNIE

A szerződés a legrosszabra készül Az ügyvezető kinevezésekor mindkét fél örül, ezért ünneprontásnak tűnhet arról beszélni, hogyan válnak majd el. Pedig éppen ekkor kellene megtervezni a jogviszony megszüntetését – állítja dr. Tercsák Tamás. Az ügyvezetői szerződés megszüntetése című új könyvében a társasági jog, a szerződési jog és a munkajog találkozásánál kialakuló bizonytalanságokat vizsgálja. Az ügyvéddel a jogtudomány és a praxis kapcsolatáról, a vezetői szerződések sablonjairól, a jogalkotás korlátairól, valamint arról is beszélgettünk, miért nem tud lemondani a valódi könyvtárak atmoszférájáról. – A pályáján kezdettől összekapcsolódott az ügyvédi munka és a tudományos érdeklődés. Könnyű volt a kettőt összeegyeztetni? – Nem igazán férnek össze, nekem azonban szerencsém volt: nagyon korán elkezdtem a PhD-t. Az egyetemi évek alatt sorra kaptam a külföldi ösztöndíjakat, amelyeknek az volt a kimondatlan ára, hogy odakint is érdemi témával foglalkozzam. Professzoraim – többek között Harmathy Attila, később Vékás Lajos – neves külföldi kollégákhoz irányítottak. Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Angliában és az Egyesült Államokban is tanultam, kutattam. Hazatérve bemutattam az eredményeket, később publikációk is születtek belőlük. Egyetemi karrier is kibontakozhatott volna ebből, végül azonban az ügyvédi pálya lett meghatározó, a kutatói gondolkodás pedig megmaradt. – Többször kutatott a hamburgi Max Planck Intézetben. Mit adott Önnek ez a hely? – A Külföldi és Nemzetközi Magánjogi Max Planck Intézet könyvtára a világ egyik legnagyobb magánjogi gyűjteménye. Azt a történeti anyagot nehéz utólag felhalmozni, amelyet Hamburgban beszereztek. Ott még a régi magyar jogirodalmat is jobban megismerhettem, mint itthon: az ember lement a raktárba, és megtalálta a második világháború előtti magyar szerzők műveit. Ugyanez igaz más országok jogirodalmára. Ez nem egyszerűen fantasztikus, inkább félelmetes: folyóiratok és monográfiák beláthatatlan tömege vesz körül. – A nyugati ösztöndíjas éveiben mekkora különbség mutatkozott meg az ottani és a magyar jogtudomány között?

Pesti Ügyvéd

16

2026. NOVEMBER

– A monográfiák, tanulmányok és bírósági határozatok színvonala többnyire messze meghaladta azt, amihez itthon hozzáférhettünk. Nálunk negyven évig nem játszott meghatározó szerepet a magánjog, hiszen alig volt magántulajdon, az állami vállalatok világában pedig a szerződések jelentősége is más volt. Mégis csodálatos, hogy a magyar magánjogi gondolkodás átvészelte ezt az időszakot. Ezt a második világháború előtti erős hagyománynak tulajdonítom. Akik még abban a rendszerben tanultak, a kommunizmus idején is megőriztek egy szakmai színvonalat, és átadták a következő nemzedéknek. Nyugaton is elismerték őket, kapcsolataik pedig nekünk is ajtókat nyitottak. – Az interjú előtti beszélgetésünkben úgy fogalmazott hogy „nyugdíjazta magát”, miközben továbbra is dolgozik. Mit jelent ez pontosan? – Elsősorban az irodamenedzseri pozícióból vonultam vissza. Ügyfeleim és szakmai feladataim továbbra is vannak, de már nem viselem az iroda működtetésének mindennapi terhét. A vezetést különösen nehéz összeegyeztetni a szakmai munkával. Amikor kiszálltam, úgy éreztem, mintha rám tekeredett csápokat szakítanék le a testemről. Az ügyvédi irodákban érdemes volna felülvizsgálni azt a hagyományt is, hogy a legjobb ügyvédből lesz a vezető. A jó ügyvéd és a jó menedzser képességrendszere nem azonos; könnyen nyerünk egy közepes menedzsert, miközben részben elveszítünk egy kiváló ügyvédet. – Ez a felismerés vezetett új könyvéhez, Az ügyvezetői szerződés megszüntetéséhez? – Ez volt az egyik fő motiváció. Áthúzódó problémáról van szó a magyar jogban, amely ügyvédeket és vállalati jogtanácsosokat egyaránt érint, ráadásul nem mellékes szereplők, hanem a vállalatok első számú vezetőinek jogviszonyáról beszélünk. Egy laikus alig hiszi el, hogy kétségek merülhetnek fel abban: az ügyvezető munkavállaló legyen-e vagy megbízott, pontosan milyen jogok és kötelességek terhelik, milyen a felelőssége, illetve milyen jogi következményekkel jár a visszahívása és a szerződésének megszüntetése. Pedig a társasági jog, a szerződési jog és – munkaviszony esetén – a munkajog szabályait egyszerre kell alkalmazni. A magyar gazdasági társa-

2026. NOVEMBER

ságok nagy része korlátolt felelősségű társaság, ezért az ügyvezetők helyzete önmagában is széles kört érint, a megállapítások egy része pedig más társasági formákra is kiterjeszthető. – A bizonytalanság nemcsak az ügyvezetőnek, hanem a vállalatnak is kockázat. – Természetesen. A probléma egyik forrása, hogy az üzemgazdasági, vagyis a valós vállalati struktúra nem feltétlenül esik egybe a jogi struktúrával. Magyarország gazdaságának jelentős része külföldi befektetők által létrehozott társaságokra épül. Ezek a magyar vállalatok nagy nemzetközi konszernek szervezetébe illeszkednek, amelynek belső működése nem pontosan ugyanazt a logikát követi, mint a magyar Ptk. társasági jogi modellje. Egy sikeres magyar vállalatvezető sem a Ptk.-t olvasgatja naponta.

A megszokást fel lehet öltöztetni jogi érvekkel, de jó jogi érvekkel meg is lehet változtatni.

A konszern belső követelményeit, beszámolási rendjét és döntési mechanizmusait ismeri; rendszerint azért jutott előre, mert ezeket jól alkalmazta. Csakhogy ami a vállalatcsoportban ténylegesen történik, nem mindig felel meg annak, ahogyan a magyar jog a legfőbb szerv és az ügyvezetés hatáskörét elválasztja. Nem állítom, hogy állandóan éles ellentét van közöttük, de ellentét kialakulhat, és ezzel tisztában kell lenni. – A könyv egyik leggyakorlatiasabb állítása, hogy már a szerződés megkötésekor érdemes megtervezni az ügyvezető távozását. Miért marad ez el olyan sokszor? – Valószínűleg egyetlen ügyfélkörnek sincs annyi anyagi és szakmai lehetősége a szerződések alapos kidolgozására, mint a nemzetközi nagyvállalatoknak, mégis azt tapasztalom, hogy erre gyakran egyik oldal sem fordít elegendő figyelmet. Amikor

17

kineveznek egy vezetőt, mindkét fél örül. Ünneprontásnak tűnhet, ha az érintett túl sokat foglalkozik a saját szerződésével, és már a távozása feltételeit tárgyalja. Kicsit olyan ez, mint a házassági szerződésnél. A szerződések definíció szerint a rosszra, olykor a legrosszabbra készülnek, mert amíg jól mennek a dolgok, elő sem kell venni őket. A saját vezetői szerződés részletes megtárgyalását az ember könnyen szemérmetlenségnek vagy bizalmatlanságnak érzi. Néha pedig valóban kevés az idő, gyorsan kell megállapodni. De később nagyon nem mindegy, milyen jogviszony jött létre, hogyan oszlik meg a felelősség, és miként lehet azt megszüntetni. – Miért különösen nehéz az ügyvezető jogviszonyának megszüntetése? – Mert ennek során több, saját logikával és önálló követelményekkel működő jogágat kell összeilleszteni. A vállalat első számú vezetője nyilvánvalóan nem ugyanolyan munkavállaló, mint bárki más. A munkajog ezt el is ismeri, hiszen külön szabályokat tartalmaz a vezető állású munkavállalókra. Mégsem teljesen egyértelmű, mekkora szabadságuk van a feleknek a munkaszerződés tartalmának kialakításában, és pontosan meddig térhetnek el a munka törvénykönyvétől. Ha pedig az ügyvezető nem munkaviszonyban látja el a feladatát, akkor a megbízási jogviszony, vele együtt pedig a szerződések általános Ptk.-beli szabályai is belépnek a képbe. Minden jogágnak saját története, fogalomrendszere, bírói gyakorlata van. Ezek nem légüres térben találkoznak. Amíg a felmerülő kérdéseket a joggyakorlat nem tisztázza, addig fennmarad a bizonytalanság. – A könyv szerint a feleknek a jelenleginél nagyobb mozgásterük lehetne, mégis többnyire sablonokat használnak. Miért? – Részben azért, mert az egyedi megoldások kidolgozása nagyon komoly munkát igényel. Ami elsőre egyszerűnek látszik, a hatályos törvények, a bírói döntések és a különböző jogági szempontok együttes vizsgálatakor rendkívül összetetté válik. Ehhez társul a megszokás ereje. Az ügyvezetőnek is van előzetes elképzelése arról, miért jó neki munkaviszonyban maradni: a társadalombiztosításra, a nyugdíjra vagy a felelősségére gondol. Ezek a feltevések részben igazak

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

– Nem biztos, hogy mindent jogalkotással kell megoldani. A társasági törvényeket nagyon felkészült emberek, egyre több tapasztalat birtokában, jó szándékkal finomították, és a rendszer kétségtelenül javult. Tökéletes szabályozás azonban aligha létezhet. A jog szövegekből áll, a mondatok egymáshoz való viszonyából pedig mindig új értelmezési kérdések következhetnek. Lehet, hogy bizonyos problémákat a joggyakorlatra kell hagyni, de akkor olyan irányt kell mutatni, amely a fokozatos tisztázódást segíti. Sokan azt mondják, teremtsünk az ügyvezető számára sui generis jogviszonyt. Csakhogy a sui generis megjelölés gyakran csak azt jelzi, hogy valamit nem tudunk besorolni a meglévő típusokba. Az elnevezéssel még nem válaszoltuk meg, pontosan melyek ennek a jogviszonynak a jellemzői.

– Mit tanácsolna annak, akit éppen ügyvezetővé neveznek ki? – Nincs mindenkire érvényes recept. Más a helyzete annak, aki a vállalaton belülről emelkedik ki, és egész pályáján munkavállaló volt, mint annak, akit kívülről, esetleg egy másik iparágból szerződtetnek menedzsernek. A belülről érkező joggal gondolhatja úgy, hogy a munkaviszonya eddig jól működött, a kinevezés a karrierje folytatása vagy betetőzése, ezért gyanús számára, ha hirtelen más típusú jogviszonyt kínálnak neki. A kívülről érkező vezető más alkupozícióban lehet. Sokszor azonban egyikük sem dönthet szabadon: a vállalat kész konstrukciót ajánl, és gyors választ vár. A legfontosabb az

Pesti Ügyvéd

volna, hogy ezek a beszélgetések ténylegesen megtörténjenek. A megszokást fel lehet öltöztetni jogi érvekkel, de jó jogi érvekkel meg is lehet változtatni. – Miért káros gazdaságilag is, ha az ügyvezető jogi helyzete bizonytalan? – A vállalatvezetőnek a lehető legkevesebbet kellene a saját helyzetével foglalkoznia, és a lehető legtöbbet a vállalatéval. A piacgazdaságban nincs kockázatmentes üzleti döntés, vagy csak nagyon ritkán. Ha egy vezetőnek döntés közben azt is mérlegelnie kell, hogy a saját szerződése, felelőssége vagy elmozdíthatósága szempontjából mi történhet vele, az egyszerűen nem hatékony. A rendezett jogi helyzet nem valamiféle vezetői privilégium: a társaság elemi érdeke is, mert lehetővé teszi, hogy az ügyvezető valóban a rábízott vállalat kockázataira összpontosítson. – A felvetett problémákra a jogalkotónak is kellene gondolnia?

18

– A mesterséges intelligencia segíthetne a kutatásban a következő könyv anyaggyűjtési szakaszában? – Egyelőre nem tudom használni; lehet, hogy őskövület vagyok. A mesterséges intelligencia nyelvi képességei mindenesetre megdöbbentők, AI-val írt vagy javított munkák eljutnak hozzám is. Én azonban továbbra is természetes intelligenciát keresek, és a könyvtárról sem tudok lemondani. Sokan – olykor maguk a könyvtárak is – azt mondják, hogy ma már nem kell bemenni, hiszen minden digitalizálható és távolról elérhető. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez ugyanaz. A könyvíráshoz nemcsak információ kell, hanem atmoszféra és nyugalom is. Néha egy látszólag apró kérdésen kell hosszú ideig gondolkodni. Így aztán: jó könyvet nem lehet bárhol írni.

2026. NOVEMBER

FOTÓ: PRESSFOTO (MAGNIFIC)

lehetnek, de a részleteket rendszerint senki nem vizsgálja meg alaposan. A sablon ezért kényelmes, de nem biztos, hogy valóban biztonságos. A jól kialakított szerződéshez előbb végig kellene beszélni a vezető és a vállalat konkrét helyzetét.

– Mi lesz a következő nagy témája ezen könyv után? – Kézenfekvő volna az ügyvezetők felelőssége. Sokan rögtön erre a kérdésre ugranak, én viszont úgy gondolom, előbb a kötelességeket kell tisztázni, hiszen a felelősség a kötelességek megszegéséből ered. Először azt kell látnunk, milyen követelményrendszer áll az ügyvezetővel szemben, ebből mit alakíthat a vállalat, mi az, amit a törvény ráruház, és mely feladatokat adhatja tovább. Csak ezután érdemes a felelősségről beszélni. Közben az üzleti titok témáját sem érzem lezártnak. Az immateriális javak ma a vállalati érték óriási részét adják, miközben a jogászképzésben hagyományosan kisebb figyelmet kaptak, mint a szerződések vagy a dologi jog.

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

HOGYAN TELJESÍTSÜNK MAGAS SZINTEN HOSSZÚ TÁVON – KIÉGÉS NÉLKÜL?

Fenntartható teljesítmény az ügyvédi hivatásban

A fent idézett címmel szervezett előadást a Nők a Jogban és a Magyar Ügyvédnők Egyesülete 2026. szeptember 23-án a Budapesti Ügyvédi Kamarában, ahol az előadást panelbeszélgetés követte.

A

z előadást a szervezők részéről dr. Gönczöl Tünde ügyvéd és dr. Zárai Eszter ügyvéd nyitotta meg. Az előadó és a téma szakértője dr. Várnai Zsófia Franciaországban élő ügyvéd, korábban BÜK-tag, EMCC coach és a yourlawyercoach.com oldal megálmodója. Vitathatatlan, hogy az ügyvédi hivatás mindig is nagyfokú szellemi teljesítményt, felelősséget és elkötelezettséget igényelt, napjainkban azonban a folyamatos rendelkezésre állás, a növekvő ügyféligények, az információs túlterheltség és a fokozódó verseny új kihívások elé állítják a jogi szakma képviselőit. A kérdés tehát már nem csupán az, hogyan lehet kiemelkedően teljesíteni, hanem az is, hogyan lehet ezt éveken, sőt évtizedeken keresztül fenntartani. Dr. Várnai Zsófia előadásában és kutatásaiban a nemzetközi teljesítménykutatás két meghatározó megközelítését kapcsolata össze. Az első a Jim Loehr és Tony Schwartz által kidolgozott Corporate Athlete (vállalati sportoló) modell, amely arra épül, hogy a tartósan magas teljesítmény kulcsa nem az idő, hanem az energia tudatos menedzselése. A modell lényege az a felismerés, hogy míg az élsportolók idejük 90%-át edzéssel és regenerációval töltik, hogy 10%-ban maximális teljesítményt nyújtsanak, addig a vállalati vezetők, dolgozók és az ügyvédek, jogászok is az év 100%ában folyamatos csúcsteljesítményt várnak el maguktól regeneráció nélkül. Ez a működés elkerülhetetlenül kiégéshez vezet. A vállalati sportoló modell négy egymásra épülő szintből áll, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Ha az alsóbb szintek sérülnek, a csúcsteljesítmény fenntarthatatlanná válik. A csúcsteljesítmény négy egymással összefüggő energiaforrás – a fizikai, érzelmi, mentális és érték alapú (spirituális) energia – egyensúlyából születik, így:

2026. NOVEMBER

1. a fizikai energia: a fizikai energiát a fizikai állóképesség határozza meg. Kulcsfontosságú elemei a megfelelő alvás, a táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a napközbeni mikrorituálék (pl. rövid séták, nyújtás), 2. az érzelmi energia: az érzelmi rugalmasság (reziliencia) lehetővé teszi, hogy nagy nyomás alatt is pozitívak maradjunk. Ide tartozik a stresszkezelés, az önkontroll és az empátia, 3. a mentális energia: a figyelem és a fókusz irányítása. A modell szerint az éles fókusz fenntartásához elengedhetetlen az időblokkolás (pl. 60 perces koncentrált munkaetapok) és a rendszeres mentális szünetek beiktatása, 4. a szellemi / spirituális energia: a mélyebb célok és személyes értékek öszszekapcsolása a napi munkával. Ha a munka belső motivációval és jelentéstartalommal párosul, az egyén sokkal több energiát képes mozgósítani. A másik megközelítés Olivier Hamant francia biológus robusztusságelmélete. Hamant kutatásai szerint a hosszú távon sikeres rendszerek nem a maximális hatékonyságra törekednek, hanem robusztusságot építenek: olyan tartalékokat, rugalmasságot és regenerációs képességet, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy bizonytalan és gyorsan változó környezetben is eredményesen működjenek. Hamant robusztusságelmélete egy olyan rendszerszemléletű tudományos és társadalmi megközelítés, amely a biológiai rendszerek működését állítja szembe a modern emberi társadalmak teljesítményés hatékonyságorientáltságával. A modell lényege, hogy a természet a túlélést és a fenntarthatóságot nem a tökéletes optimalizáción, hanem a szuboptimalitáson és a belső rugalmasságon keresztül éri el. Az előadást panelbeszélgetés követte, melyet dr. Basa Andrea, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője moderált. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Rácz Éva kamarai jogtanácsos a Nestlé Hungá-

19

ria Kft-től, Baksa Henriett személyzet- és szervezetfejlesztő business-team-legal coach, dr. Pál Helga ügyvéd és dr. Sárvári Nóra ügyvéd. A beszélgetés során a résztvevők olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy mikor válik a terhelhetőség túlterheltséggé, melyik energia fogy el leggyorsabban a jogászi munkában, hol a határ alaposság és perfekcionizmus között, vagy hogy mit változtassunk meg már holnaptól? Az elgondolkodtató kérdésekre nincs mindenki számára elfogadható válasz, de abban a paneltagok is egyetértettek, hogy rendkívül fontos a munka és a magánélet egyensúlya, a nemet mondás képessége, a határok meghúzása, a képességeink és az önismeret fontossága, a motivációk ébren tartása, céljaink tudatosítása, a pihenőidő, a pihenési rutin kialakítása, az önfegyelem, az időgazdálkodás és az empátia nemcsak másokkal, hanem magunkkal szemben is. A rendezvény kulcsüzenete az volt, hogy a jövő legsikeresebb ügyvédjei/ jogászai nem azok lesznek, akik a legtöbbet dolgoznak, hanem azok, akik képesek hosszú távon megőrizni energiájukat, ítélőképességüket és alkalmazkodóképességüket egy egyre összetettebb világban. SZERZŐ:

dr. Zárai Eszter, a MÜE elnöke

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

A parlamenti negyed az 1960-as években; a korábbi Igazságügyi Palota épülete, amely ekkor már kulturális és pártállami intézményeknek adott otthont.

Főtitkárok nyomában – 4. rész Kapa Mátyás kollégánk Ügyvédsors című nagy sikerű történelmi regényén felbuzdulva, mely a Budapesti Ügyvédi Kamara alapításától a napjainkig dolgozza fel a kamara és elnökei történetét, arra gondoltam, hogy hasonló érdekes rövid történetekkel, a kezdetben titkárokat, később főtitkárokat is érdemes lenne számba venni. A cikksorozat utolsó, negyedik részében 1960-as évektől 2018-ig követjük nyomon a főtitkárokat.

A

kommunista diktatúra időszaka alatt az ügyvédi hivatás gyakorlása is szigorú állami kontroll alá került. Az 1958. évi 12. számú törvényerejű rendelet teljesen felszámolta a Kamara függetlenségét, a BÜK az Igazságügyi Minisztérium közvetlen irányítása alá került. Ugyanez a rendelet döntő fordulatot hozott az ügyvédség életében is, mivel kimondta, hogy ügyvédi tevékenységet kötelezően csak ügyvédi munkaközösségekben lehet kifejteni. A minisztérium határozta meg azt is, hogy összesen hány ügyvéd dolgozhat Budapesten, ezért az 1960-as évekre drasztikusan lecsökkent az ügyvédek száma; a korábban több ezer fős karból kb. 600 ügyvéd maradt, és ez a szám ezen a szinten stagnált egészen a rendszerváltásig. Mivel a kamara vezetését sokszor a hatalom által kijelölt személyek látták el, a jogászi függetlenség erősen korlátozott volt. A hatalom célja az volt, hogy a hagyományosan polgári, autonóm

1

és potenciálisan ellenzéki ügyvédi kart a szocialista jogrendszer fegyelmezett kiszolgálójává tegye. Az 1962. január 6-án megválasztott új vezetőségben a főtitkári pozíciót Kárpáti László kapta, aki 1914-ben született Debrecenben, ügyvédi oklevelét 1948-ban szerezte, és 1957-ben lett a Kamara tagja. A felszabadulást megelőzően belépett a Szovjetunióban szervezett partizáncsoportba, és mint partizán vett részt – a szovjet hadsereg oldalán – Magyarország felszabadításában. 1945 és 1957 között a rendőrségen teljesített szolgálatot – végig vezető beosztásban: volt a rendőrfőkapitány vezető helyettese, majd megyei rendőrfőkapitány, végül a Belügyminisztérium Bűnügyi Központjának vezetője. Az 1965-ben tartott választáson a BÜK elnökévé választották. Ekkor a főtitkári posztra Gárgyán Tibor került. „A választások után… Kárpáti oda-

fordult hozzám, hogy a felesége, Nusi, bízva abban, hogy bennünket együtt választanak meg a kamarába, őt elnöknek, engem főtitkárnak, finom vacsorát készített, és meg vagyok hívva hozzájuk vacsorára. […] A vacsora után… Kárpáti… állandóan arról beszélt, meglátom, milyen jól együtt tudunk majd dolgozni. Kifejtette, hogy ismeri a képességeimet, nagyon örül, hogy velem együtt vezetheti az Ügyvédi Kamarát, és így fejezte be a mondanivalóját: „Tibor, csinálj mindent a legjobb belátásod szerint, bármilyen eredményt érsz el, az eredmény úgyis az én eredményem lesz, mert én vagyok az elnök.” Ez egy icike-picike részt Kárpáti egyéniségéből bizonyított, és figyelmeztetett is.”1 Gárgyán Tibor 1919-ben született Szegeden. Szülei rossz anyagi körülmények között éltek, mivel apja az első világháború következtében hadirokkant volt. 13 éves korától kereskedőtanuló volt, és 1943-ig

Gárgyán Tibor: Ügyvéd a nehéz időkben. (Marosvásárhely, 2003, Mentor K.) 328. l.

Pesti Ügyvéd

20

2026. NOVEMBER

különböző kereskedőknél dolgozott. Ekkor megnősült, textil- és divatüzletet nyitott, majd katonai szolgálatra ment. „A háború befejeztével a gazdasági életben dolgozott, komoly sikereket ért el, önállóan tevékenykedett, és amikor a legjobban ment, mindent felszámolt, hogy az egyetemre beiratkozhasson. Tanulmányait kitűnően végezte el, ezért nagyon jó álláslehetőségeket kínáltak neki. Százhúsz hallgató közül egyedül ő választotta az ügyvédjelöltséget, mert meggyőződése lett, hogy a világ előtt be kell bizonyítani: az ügyvédségnek van becsülete, jövője, az ügyvéd is autonóm személyiség, nem a mindenkori politikai széljárás kiszolgáltatottja. A 16-os munkaközösségben kezdte meg jelölti pályafutását. Az „egy teremben tizenhat ügyvéd és számtalan ügyfél” állapotot megelégelve… kis szobákat alakított ki, hogy az ügyvédi titoktartás biztosítva legyen.

FOTÓ: BOJÁR SÁNDOR (FORTEPAN)

Az ügyvédi közéletbe már ügyvédjelöltként bekapcsolódott, és ezt a kamarai bejegyzése [1957] után is folytatta. Azt a szociális segélyezési eljárást – amelyet már a 16-os munkaközösségben korábban létrehozott, és amelyet családi pótlékot és táppénzt helyettesítő juttatásnak neveztek – kamarai tisztségviselőként az egész fővárosra, az egész ügyvédségre segítette kiterjeszteni… Ennek segítségével lényegesen javította az ügyvédi nyugdíjrendszert, amely végül is hasonlóvá, majd azonossá vált a társadalom többi tagjának ezen biztosítási rendszeréhez. Sokat tett az ügyvédség társadalmi elfogadottságáért, tekintélyének helyreállításáért is.” 2 A ciklus végén Gárgyán Tibort elnökké választották. „Attól kezdve, hogy átvettem a kamarai vezetést, főtitkárként a korábbi fegyelmi megbízott, Györgyei Béla dolgozott mellettem. Én őt választottam, és a jelölőbizottság, amikor igen helyesen megkérdezte tőlem, hogy kivel tudnék együtt dolgozni, őt jelöltem erre a tisztségre. Csendes ember volt, nem sokat akadékoskodott, fegyelmezetten mindent elvégzett, beszélt oroszul és franciául is. Így nagyon jó hasznát tudtam venni.”3 Györgyei Béla 1910-ben született Hódmezővásárhelyen, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. Először a Szegedi Ügyvédi Kamara tagja lett, majd 1948-tól a BÜK tagja. Az ügyvédi közéletben 1959-től vett részt, 1962-től 1967-ig fegyelmi megbízott, majd 1967-től három cikluson át főtitkár volt. Fontos vezetői funkcióját jó politikai érzékkel, nagy 2

szakmai tapasztalattal, főtitkári teendőit nagyon lelkiismeretesen, hozzáértéssel látta el. A feladatokat precízen, pontosan hajtotta, illetve hajtatta végre. E munkáját a Kamara elnökének irányítása mellett és azzal egyetértésben végezte. Főtitkárként hivatalos kiküldetéseken vett részt: minden évben részt vett a Párizsi Ügyvédi Kamara közgyűlésén, 1973-tól részt vett az európai ügyvédi szervezetek vezetőinek bécsi értekezletén, 1978-ban Varsóban és Isztambulban is részt vett az ottani ügyvédi kamarák közgyűlésén. Zárkózott, óvatos ember hírében állt, aki kerülte a nyílt vitákat, és véleményét mindig nagyon diplomatikusan juttatta kifejezésre. Nagy szakmai tudása és szerény magatartása miatt kollégái előtt nagy tekintélye volt. 1978-ban idős korára való tekintettel ügyvédi gyakorlatának folytatása mellett kérte, hogy vezetői funkciójából mentsék fel. 1978-ban az új főtitkár Ferenczy Attila lett, aki Szilasbálháson született 1934-ben. Jogi tanulmányait az ELTE-ÁJK-n végezte,

Alapvető változásokat a rendszerváltás hozott a BÜK életében is: a korábbi állami befolyás megszűnésével visszaállt az ügyvédi hivatás függetlensége.

diplomáját 1956-ban, ügyvédi oklevelét 1960-ban szerezte, és ugyanebben az évben lett a Kamara tagja is. 10 éven keresztül volt a Kamara főtitkára, majd 1989-ben a Kamara elnökévé választották, és mint a rendszerváltás utáni első elnöknek, az ő feladata volt elkezdeni a kamara modernizálását és újjászervezését. Már az 1983. évi 4. rendelet bővítette a kamarák jogkörét és elismerte az ügyvédség önkormányzati jellegét, de alapvető változásokat a rendszerváltás hozott a BÜK életében is: a korábbi állami befolyás megszűnésével visszaállt az ügyvédi hivatás függetlensége. Az addig szűk létszámú ügyvédi kar látványos növekedésnek indult, ugyanis a piacgazdaság és a jogállam kiépülése hatalmas igényt teremtett a jogi szolgáltatásokra. A rendszerváltás utáni első kamaraelnökök, Ferenczy Attila, majd Bánáti János feladata volt a kamara

modern szakmai érdekképviseleti szervezetként való újjáépítése. Bánáti János elnöki ciklusait megelőzően – 1988 és 1992 között – a Kamara főtitkára volt. 1944-ben született Budapesten, diplomáját az ELTE-ÁJK-n szerezte summa cum laude minősítéssel 1967-ben. Ügyvéd szakvizsgát 1969-ben tett, majd a 21. sz. Ügyvédi Munkaközösségben eltöltött évtizedeket követően 1992-ben alapította a Bánáti Ügyvédi Irodát. Főtitkári éveiről így emlékezik: „Amikor főtitkár voltam a Budapesti Ügyvédi Kamarában, nekem jutott az a feladat, hogy a rendszerváltás időszakában tárgyaljak a jogtanácsosi munkaközösségekkel a jövőjükről. Akkoriban 1200 ügyvéd volt az országban, viszont 1800-an dolgoztak jogtanácsosi munkaközösségben. Az ügyvédek csinálták a házassági bontópereket, a büntetőügyeket, lakáshasználati vitákat, egyszóval az állampolgárok képviseletét, de minden, ami a gazdasághoz kötődött, a jogtanácsosi munkaközösségek profilja volt. Ők képviselték a magánvállalkozásokat és mind több állami és szövetkezeti céget. A kamarai vezetés célja az volt, hogy próbáljuk a jogtanácsosi munkaközösséget meggyőzni az egyesülésről, méghozzá az Ügyvédi Kamara keretei között. Ez nem egynapos folyamat volt, a vége viszont nagyon szép eredményt hozott: a jogtanácsosok az ügyvédi kar tagjaivá váltak, átvéve az évszázados hagyományokat. […] A Kamara születésétől kezdve, tehát 1875-től megfestették a kamarai elnököket. Nem minden festmény maradt fenn. Amikor 1989-ben, főtitkárként először felelős lettem a székházért, akkor a képeket igyekeztem megmenteni. Felhoztuk a képeket a pincéből, restauráltattuk, és kifüggesztettük őket a lépcsőházban. Ekkor vetődött fel, hogy ezt a hagyományt érdemes lenne folytatni. Megfestettük néhány korábbi elnök, köztük az akkor már Magyar Ügyvédi Kamara elnöki tisztét betöltő Horváth Jenő portréját is. Amikor én befejeztem az elnökséget 2006-ban, akkor az elnökség hozott egy határozatot, hogy a hagyományt folytatva készüljön el a portrém, ahogy a későbbiekben értelemszerűen elkészült Réti elnök úr portréja is.”4 Bánáti János 1992-től 2006-ig tartó elnöksége alatt három főtitkárral is együtt dolgozott. Elsőként Bárándy Péter (1992–2002) került mellé, aki 1949-ben született

Pesti Ügyvéd. 1999. 10. szám. 11. l., 3 Gárgyán Tibor: Ügyvéd a nehéz időkben. (Marosvásárhely, 2003, Mentor K.) 361. l., 4 Pesti Ügyvéd. 2023. április–május. 21–22. l.

2026. NOVEMBER

21

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

Budapesten, jogi diplomáját az ELTE-ÁJK-n szerezte 1974-ben. 1977-ben lett a Kamara tagja, a 41. sz. Ügyvédi Munkaközösségbe osztották be, ahol éveken keresztül dolgozott. Később a 25. sz. munkaközösségbe került, majd 1993-ban édesapjával, Bárándy Györgygyel megalapították a Bárándy és Társai Ügyvéd Irodát. Az 1990-es évek elejétől a PPKE Jog- és Államtudományi Karán büntető anyagi jogot tanított, az ELTE-ÁJK tiszteletbeli tanára lett, büntetőjogot tanított és vizsgabizottsági tag lett. Ő volt 2002 és 2004 között a Magyar Köztársaság igazságügy-minisztere.

Perlaki György 2003. december 31-én bekövetkezett halálát követően Somos András lett az új főtitkár, aki 1939-ben született Budapesten, jogi diplomáját az ELTE-ÁJK-n szerezte 1962-ben. A BÜK életében fiatal kora óta aktívan részt vett. Több évtizeden át volt a BÜK titkára, majd elnökhelyettese. Elsődleges feladatát képezte az ügyvédjelölt-képzés. Ügyvédi működése és társadalmi közéleti tevékenysége Újpesthez kötötte, ahol számtalan társadalmi funkciót töltött be. Ezek közül az egyik legjelentősebb az Újpesti Közművelődési Kör vezetése, melynek célja volt, hogy a politikai nézeteket félretéve, baráti

Pesti Ügyvéd

és szakmai közösséget alkossanak. Alapító tagja volt az Újpesti Városvédő Egyesületnek. Újpest Önkormányzata 1997-ben Újpest díszpolgárává avatta. Ügyvédi munkáját magas színvonalon, a hivatás és az ügyfelek iránti odaadással, alázattal végezte. 2002-től az ELTE-ÁJK-n meghívott előadóként az ügyvédi hivatás gyakorlati kérdéseiről tartott előadásokat, mely témában az ügyvédjelölti képzésnek is közkedvelt előadója volt. Somos András 2010-ig volt a Kamara főtitkára, majd miután 2025 novemberében befejezte ügyvédi működését, a Kamara örökös tiszteletbeli tagságot és a jelenleg legmagasabb budapesti díjat, a Ghyczy Gyula életműdíjat ítélte oda részére. Somos Andrást Kiss Pál követte, aki 1944ben született Budapesten, ügyvédi oklevelét 1970-ben szerezte az ELTE-ÁJK-n. Kamarai tisztsége mellett az első választottbíráskodási mintaszabályzat megalkotásában is részt vett. Mivel a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kialakított intézményes választottbíróság sok esetben nem teremtett elegendő kapacitást arra, hogy a gazdasági élet szereplői jogvitáikat választottbíróságon rendezzék, ezért 1994-ben négy budapesti ügyvéd – köztük Kiss Pál – megalkotta az első mintaszabályzatot, melyet a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége is véleményezett. 2006 márciusától a kamara titkára, 2010 és 2014 között főtitkára volt, ezt követően visszavonult a kamarai közélettől és kamarai tagságáról is lemondott. Közvetlen elődöm Papp Géza főtitkár úr volt, aki 2014 és 2018 között vezette a hivatalt. Papp Géza 1954-ben született

22

Budapesten, katonai szolgálat teljesítését követően az ELTE Jogi Karán cum laude minősítéssel diplomázott, 1983-tól 1986-ig volt ügyvédjelölt, kitűnő szakvizsgát követően 1986-tól ügyvéd a 28. számú Ügyvédi Munkaközösségben, majd 1991-től egyéni ügyvéd. A Kamarában 1997-től fegyelmi megbízottként, majd 2006-tól 2014-ig titkárként tevékenykedett, végül 2014 és 2018 között a kamara főtitkára volt. Kamarai pályafutását a kamara oktatási biztosaként zárta. Kedves Kollégák, bízom benne, hogy a négyrészes cikksorozat közelebb hozta a kamarai, azon belül is a főtitkári működést a kar tagjai számára, melyet a Pesti Ügyvéd következő lapszámában azzal szeretnék zárni, hogy röviden számot adok az általam az elmúlt nyolc évben végzett főtitkári tevékenységemről. Teszem ezt figyelemmel arra is, hogy a főtitkári szolgálatomat 2026 novemberében befejezem, és reményeim szerint a választásokat követően a húszéves tapasztalatomat a kamara vezetésében folytathatom tovább, mint elnökhelyettes. Végül szeretném külön megköszönni a kamarai könyvtár vezetőjének, Márkusné Helyei Nórának a cikksorozat elkészültéhez nyújtott hatalmas kutató és előkészítő munkáját. FOTÓ: BALÁZS JÁNOS (FORTEPAN)

Mivel Bárándy Péter kollégánk miniszteri feladatot vállalt, őt Perlaki György követte a főtitkári poszton (2002–2004), aki 1950-ben született Budapesten. Eredetileg a Liszt Ferenc Zeneakadémia karmesterképző szakára jelentkezett, mert egész életét áthatotta a zene iránti rajongása. Miután nem vették fel a Zeneakadémiára, ügyvéd édesapja tanácsára – akinek baráti körében igen sok kollégája is volt, így Perlaki György egész gyerekkorától kezdve ebben a jogászi környezetben nőtt fel, kamaszkorától hallgatója volt az ügyvédi munkával és a jogászi hivatással kapcsolatos teendőkről folytatott beszélgetéseknek, vitáknak – az ELTE Jogi Karára iratkozott be és ott szerzett diplomát 1975-ben. 1987-ben, az akkori körülmények között merész módon új ügyvédi iroda létesítésében vállalt aktív szerepet. Széles körű műveltsége, szakmai tudása, alapossága, segítőkészsége rövid időn belül a kar egyik legközkedveltebb tagjává tették. BÜK-titkárként a leghálátlanabb feladatot, a panaszügyek intézését vállalta, majd a kar bizalmából 2002-ben főtitkárrá választották. E tisztségében munkáját nagy odaadással és lelkesedéssel végezte, gyors lefolyású betegsége, majd tragikus halála azonban megakadályozta abban, hogy képességeit a kar javára hosszabb időn át tudja fordítani.

Egyetem tér, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának főépülete (1977).

SZERZŐ:

dr. Gyalog Balázs a BÜK főtitkára

2026. NOVEMBER

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

100 éves az UNIDROIT A Nemzetek Szövetsége égisze alatt alapított Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítéséért (UNIDROIT) immáron egy évszázada koordinálja a globális kereskedelem előmozdítása érdekében zajló nemzetközi magánjogi jogegységesítést.

A

római Villa Aldobrandiniben található történelmi székhelyéről működve a kormányközi szervezet 1926. április 20-a óta épít hidat a különböző jogi hagyományok között, mérsékelve a határokon átnyúló ügyletek nehézségeit, és elősegítve a nemzetközi gazdasági integrációt. Az UNIDROIT alapvető küldetése kezdettől fogva egyszerre volt ambiciózus és nélkülözhetetlen: feltérképezni az államok közötti magánjog és kereskedelmi jog korszerűsítésének, harmonizálásának és összehangolásának szükségleteit és módszereit. Az elmúlt évszázad során a világgazdaság a korai ipari nacionalizmusból egy szorosan összekapcsolt, digitális környezetté alakult át. Az UNIDROIT e változásokra reagálva a hagyományos, kötelező erejű nemzetközi egyezmények irányából a modern, soft law jellegű nemzetközi jogegységesítési instrumentumok felé mozdult el. A szervezet legkiemelkedőbb eredménye a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei (UPICC) elnevezésű dokumentum, amelyet először 1994-ben tettek közzé, és azóta folyamatosan frissítenek. Ezen normagyűjtemény kiegyensúlyozott

2026. NOVEMBER

és semleges keretrendszert biztosít, amely globális mintául szolgál a határon átnyúló szerződések megkötéséhez és a jogviták rendezéséhez, hiszen alkalmazandó jogként valós opciót kínál a nemzeti jogokkal szemben. Mivel meghaladja a nemzeti szabályozást, a nemzetközi választottbírók és vállalati jogászok nélkülözhetetlen eszközévé vált világszerte. A UPICC nem egy kötelező erejű nemzetközi egyezmény, hanem egy soft law jellegű jogforrás, amelyet a felek önkéntes alapon, kifejezett megállapodással választhatnak a szerződésükre irányadó jogként. A gyakorlatban a nemzetközi kereskedelmi választottbíróságok is rendszeresen alkalmazzák a viták eldöntése során, mivel a lex mercatoria kiemelkedő forrásaként tekintenek rá. A normagyűjtemény olyan egyetemes és modern üzleti alapelveken nyugszik, mint a szerződéses szabadság, a jóhiszeműség és a tisztességes eljárás abszolút követelménye. Mivel folyamatosan frissítik, a gyűjtemény rugalmasan és gyorsan képes korszerű válaszokat adni a globális gazdaság és a digitális kereskedelem legújabb kihívásaira. A szerződési jogon túl az UNIDROIT hatása úttörő jelentőségű egyezményein

23

keresztül kulcsfontosságú ágazatokra is kiterjed. A mobil berendezések nemzetközi érdekekkel összefüggő jogairól szóló Fokvárosi Egyezmény (2001) forradalmasította a légi járművek, a vasúti gördülőállomány és az űreszközök eszközalapú finanszírozását. Azáltal, hogy biztonságos és kiszámítható nemzetközi jogi védelmet nyújt a nagy értékű berendezések számára, az egyezmény világszerte jelentősen csökkentette a közlekedési ágazatok finanszírozási költségeit. Az UNIDROIT élen jár az emberi örökség védelmében is. Az ellopott vagy jogellenesen kivitt kulturális javakról szóló 1995-ös UNIDROIT-egyezmény létfontosságú jogi keretet biztosít a kulturális javak visszaszolgáltatásához; a közjogi szabályozás hiányosságait a magánjogi mechanizmusokra és a birtokos felelősségére való közvetlen összpontosítással hidalja át. A 2026-os centenárium alkalmából az UNIDROIT olyan globális programot indított, amely a múltbeli sikerek felidézése mellett a digitális és zöld átállás kihívásaira is összpontosít. Ma az UNIDROIT aktívan szabványosítja a digitális eszközök, a tokenizáció, az önkéntes szén-dioxidpiacok és a fenntartható mezőgazdasági ellátási láncok jogát. Ahogy a globális környezet példátlan digitális átalakuláson megy keresztül, az UNIDROIT továbbra is a jogegységesítés élharcosa maradt. Fókusza kiterjed a modern technológia területeire, például a digitális eszközök, az algoritmikus szerződéskötés és a mesterséges intelligencia használatának jogi problematikája. Miközben a magánjogi jogegységesítés nemzetközi zászlóshajójának centenáriumát ünnepeljük, fontos látni, hogy az UNIDROIT nemcsak a múltbeli jogi együttműködés emlékműveként áll, hanem nélkülözhetetlen jelzőfényként mutatja az utat a hatékony, globális vitarendezés és az egységes jogi alapokon nyugvó kereskedelem jövőképe felé.

SZERZŐ:

dr. Mátyás Imre ügyvéd

Pesti Ügyvéd

· BÜK-TAGSÁG ·

Személyi hírek Ügyvédi tevékenységét szünetelteti Dr. Muzsek Júlia jogtanácsos 2026.07.22

Dr. Bibók Balázs ügyvéd 2026.07.26 Dr. Turós Nóra jogtanácsos 2026.07.10 Dr. Papp Noémi Bianka

Dr. Szabó G. Dániel ügyvéd 2026.07.06

jogtanácsos 2026.07.01

Dr. Komáromi Ádám ügyvéd 2026.07.01

Dr. Jagicza Gábor ügyvéd 2026.07.01

Dr. Szakolcai Rita ügyvéd 2026.07.01

Rónainé Dr. Galkó Erika ügyvéd 2026.07.01

Dr. Sütő Georgina ügyvéd 2026.07.01

Dr. Szabó Imre Szilárd ügyvéd 2026.07.30

Leitnerné Dr. Sólyomvári Zsuzsanna Mária

Dr. Szentenszki István

jogtanácsos 2026.07.01

jogtanácsos 2026.07.31

Dr. Ullmann Ferenc ügyvéd 2026.07.01

Dr. Kaszián Ábel Gergő

Dr. Lay Márta Lilla ügyvéd 2026.07.01 Dr. Kocsis-Kovács Orsolya jogtanácsos 2026.07.01 Dr. Kádár András ügyvéd 2026.07.01

Dr. Farkasné Dr. Kovács Anikó ügyvéd 2026.09.14 Dr. Szépe Edit ügyvéd 2026.09.01 Dr. Késmárki Renáta jogtanácsos 2026.09.01 Dr. Fodor Anita jogtanácsos 2026.09.01 Dr. Kereszty Dorottya ügyvéd 2026.09.24 Dr. Losonci András jogtanácsos 2026.08.26 Dr. Borbély Boglárka ügyvéd 2026.09.01 Dr. Árkovits Anna jogtanácsos 2026.09.01

jogtanácsos 2026.08.17

Dr. Vejkey Imre ügyvéd 2026.09.01

Dr. Kabács Szilvia ügyvéd 2026.08.01

Dr. Bajorfi Ákos ügyvéd 2026.09.06

Dr. Szikinger Ágota Eszter

Dr. Kern Veronika jogtanácsos 2026.09.07

jogtanácsos 2026.08.03

Verebesné Dr. Verzár Éva Mária

Dr. Kiss Judit Katalin ügyvéd 2026.08.13

jogtanácsos 2026.09.09

Dr. Durst Helga ügyvéd 2026.08.10

Dr. Nagy Borbála Mária ügyvéd 2026.09.15

jogtanácsos 2026.07.01

Dr. Madák László ügyvéd 2026.08.01

Dr. Gannoruwa Kinga ügyvéd 2026.09.10

Dr. Fritsch Nóra ügyvéd 2026.07.01

Dr. Püspök Gábor ügyvéd 2026.08.10

Dr. Gömöry Ágnes jogtanácsos 2026.09.29

Dr. Szilas Péter ügyvéd 2026.07.09

Dr. Hovát Máté ügyvéd 2026.08.31

Dr. Balás Fanni ügyvéd 2026.09.09

Dr. Angyal Andor ügyvéd 2026.07.01

Dr. Kopjári Zsuzsanna ügyvéd 2026.08.17

Dr. Windháger Anikó Eszter

Dr. Kanti Áron ügyvéd 2026.07.15

Dr. Bencsik Imola ügyvéd 2026.08.24

Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda

Dr. Novák Sz. tamás ügyvéd 2026.08.24

jogtanácsos 2026.07.06

Dr. Raffay Bálint jogtanácsos 2026.08.07

Dr. Oroszi Fanni ügyvéd 2026.07.27

Dr. Losonci András jogtanácsos 2026.08.26

Dr. Sili Dóra ügyvéd 2026.07.15

Dr. Császár Boglárka ügyvéd 2026.08.31

Ügyvédi tevékenységét folytatja

Dr. Sonnevend Pál ügyvéd2026.07.28

Dr. Veresegyházi-Nagy Gertrúd

Dr. Kabács Szilvia ügyvéd 2026.07.01

Dr. Csikai Attila ügyvéd 202607.01 Dr. Ferencz Adrienn

Dr. Darányi Ildikó ügyvéd2026.07.30 Dr. Galik Gábor jogtanácsos2026.07.24 Dr. Bondar Klára jogtanácsos2026.07.29

jogtanácsos 2026.08.31 Dr. Harai Gaál Andrea Éva jogtanácsos 2026.08.27

jogtanácsos 2026.09.30 Dr. Ternyák Gábor jogtanácsos 2026.09.22 Dr. Rosdy Gergely ügyvéd 2026.09.30

Dr. Kovács Tamás Gábor ügyvéd 2026.07.01 Dr. Márton Attila ügyvéd 2026.07.06 Dr. Dóka Anikó jogtanácsos 2026.07.01

Dr. Kolesár Gergely

Dr. Bán Dániel ügyvéd 2026.07.30

jogtanácsos 2026.08.24

Dr. Cesur Brigitta ügyvéd 2026.07.15

Dr. Olajos Marcell ügyvéd 2026.07.31

Dr. Szabó Ágnes Zsófia ügyvéd 2026.08.24

Dr. Bindics Ferenc ügyvéd 2026.08.01

Dr. Kolláth-Cravero Anna

Dr. Pikács Anita Ágota

Dr. Szalai-Bordás Gergő ügyvéd 2026.08.14

jogtanácsos 2026.07.10

jogtanácsos 2026.09.01

Dr. Grenczer Balázs jogtanácsos 2026.07.07

Dr. Stelzel Viktor ügyvéd 2026.09.30

Pesti Ügyvéd

24

Dr. Fuglinszky Ádám Márton ügyvéd 2026.09.01

2026. NOVEMBER

Dr. Mudri-Font Eszter

Császárné Dr. Török Nikoletta

Dr. Éberhardt Aurél Gusztáv

jogtanácsos 2026.09.01

jogtanácsos 2026.08.19

DUDA ÉS CSÁKÓ ÜGYVÉDI IRODA JELES

Dr. Györgyi Piroska Satolta

Zoltánné Dr. Deim Edit ügyvéd 2026.08.15

Dr. Martinas Roxana Vivien

ügyvéd 2026.09.01 Dr. Kovacsics Petra ügyvéd 2026.10.01 Dr. Holovács Gabriella ügyvéd 2026.09.01 Dr. Ócsai Erika jogtanácsos 2026.09.02 Deákné Dr. Németh Barbara jogtanácsos 2026.09.01 Dr. Ujfalusi Bettina jogtanácsos 2026.09.15 Dr. Szűcs Anikó Edit ügyvéd 2026.09.17 Dr. Huber Balázs jogtanácsos 2026.09.25 Dr. Forstner-Németh Petra Éva jogtanácsos 2026.09.14 Dr. Pintér Bernadett jogtanácsos 2026.09.28

Dr. Kiss Dóra Bernadett ügyvéd 2026.09.25 Dr. Gergely András ügyvéd 2026.09.30 Dr. Novák Flóra jogtanácsos 2026.09.13 Császárné Dr. Török Nikoletta jogtanácsos 2026.08.19 Dr. Bartha Kinga Erzsébet jogtanácsos 2026.08.01 Dr. Németh Gábor ügyvéd 2026.09.02 Dr. Németh Eszter ügyvéd 2026.08.31 Dr. Topuzidu Laura ügyvéd 2026.09.07

JELES ESKÜTÉTEL 2026. AUGUSZTUS

Dr. Budai Kata GÁRDOS MOSONYI TOMORI ÜGYVÉDI IRODA KITŰNŐ Dr. Márkus Csenge Dr. LÉVAI GÁBOR KITŰNŐ Dr. B. Tóth Bertalan

Dr. Baumgartner Máté

Dr. Gyöpös Miklós jogtanácsos 2026.07.03

jogtanácsos 2026.09.19

DEZSŐ ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA JELES Dr. Kalas Emese SOLYMÁR & WITTEK ÜGYVÉDI IRODA JELES Dr. Nagy Zsófia Lilla TRAN ÉS NEMES ÜGYVÉDI IRODA JELES

Dr. Benczik Zsuzsanna

Dr. Aratóné Dr. Svébis Katalin

NABARRO OLSWANG LLP Ü. I.

Dr. Kővári László ügyvéd 2026.09.30

Dr. Bánkuti Szilárd jogtanácsos 2026.09.18

jogtanácsos 2026.07.01

ÉS TÁRSAI CMS CAMERON MCKENNA

BITAI ÜGYVÉDI IRODA JELES

Kamarai tagságáról lemondott

Dr. Mátray Tímea Viktória

Dr. Máté Dávid ORMAI, PAPP, CZIKE

Dr. Tüske Zoltán ügyvéd 2026.09.14

Dr. Simon Dóra Anna

jogtanácsos 2026.07.10

JALSOVSZKY ÜGYVÉDI IRODA JELES

Elhunyt 

Dr. Szondy András

Dr. Vámbéry Gábor ügyvéd 2026.07.04

FEHÉRVÁRY HORÁNYI KOVÁCS BAKER & MCKENZIE ÜGYVÉDI IRODA JELES

Dr. Piros Csaba ügyvéd 2026.09.12 ESKÜTÉTEL

jogtanácsos 2026.07.31

2026. SZEPTEMBER

ügyvéd 2026.07.31

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázott

Dr. Láng Anna Emma

Dr. Benczéné Dr. Bernáth-Varga Edit

ESKÜTÉTEL

Dr. Gergyeni Zoltán

Dr. Sebestyén Zsuzsanna

ügyvéd 2026.07.31

2026. JÚLIUS

kamarai jogtanácsos JELES

Dr. Lengyel Zoltán ügyvéd 2026.07.28

Dr. Kissné Dr. Tóth Beáta

Dr. Szilvási Orsolya jogtanácsos 2026.08.23

kamarai jogtanácsos JELES

Dr. Tóth Katalin Ilona

Dr. Dombovári Petra

jogtanácsos 2026.08.31

kamarai jogtanácsos JELES

Dr. B. Németh Fanni JELES Dr. Doma Tamás Dr. SZEDŐ PÉTER JELES

KODELA ÜGYVÉDI IRODA JELES

Dr. Kiss-Palotai Dóra JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso

2026. NOVEMBER

25

Pesti Ügyvéd

· HÍREK ·

Új főtitkár a Kúrián A Kúria elnöke, dr. Varga Zs. András 2026. szeptember 10. napjától – eredményes pályázata alapján – a Kúria főtitkárává nevezte ki dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csillát, a Kúria addigi főtitkárhelyettesét.

A

2023. évi X. törvény rendelkezései szerint a főtitkár esetén a pályázóról a Kúria Bírói Tanácsa és kollégiumai nyilvánítanak véleményt, e véleményező szervek javaslata köti a Kúria kinevezésre jogosult elnökét. Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla pályázatát a Kúria Bírói Tanácsa egyhangúlag, a Büntető, Közigazgatási és Polgári Kollégium 82%-ot meghaladó többséggel támogatta. Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla több mint 30 éve, 1996 óta dolgozik a bírósági szervezetben. Bírósági fogalmazói és titkári pályafutását követően előbb a Kecskeméti Városi Bíróság bírája, majd csoportvezetője, 2003-tól elnökhelyettese volt. 2008 őszétől a központi igazgatásban osztályvezetőként, majd főosztályvezető-helyettesként teljesített szolgálatot. 2011 novemberétől a Fővárosi Törvényszék bírája, majd tanácselnöke, 2017. október

1. napjától kúriai bíró. A Kúria főtitkárhelyettesi feladatait 2025. július 15. napjától látta el. 2002-től vesz részt a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók képzésében, 2008-tól rendszeresen oktat a Magyar Igazságügyi Akadémián. Tagja a Jogi Szakvizsga Bizottságnak, a Kúria Ügyviteli Vizsgabizottságának, a Magyar Büntetőjogi Társaságnak, a Magyar Kriminológiai Társaságnak. 2012 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatója, 2018-ban PhD-fokozatot szerzett, 2024-től egyetemi adjunktus. Számos büntetőjogi publikáció szerzője, a Büntető eljárásjog – Kommentár a gyakorlat számára szerzőtársa, rendszeresen tart szakmai előadásokat. Munkáját az Országos Bírói Tanács 2026-ban 25 éves kiváló bírói szolgálatért oklevéllel ismerte el. (A Kúria Sajtótitkársága)

· IN MEMORIAM ·

Dr. Kőrös András

D

r. Kőrös András 1952. március 19én született Budapesten és 1975ben szerzett jogászi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán. Bírói hivatása mellett rendszeresen publikált, magas színvonalú szakkönyvek szerzőjeként és szerkesztőjeként vált országosan ismertté és számos előadást tartott a polgári jog és a családjog területén. Meghatározó részt vállalt az új Polgári Törvénykönyv előkészítése érdekében folyó munkálatokban, különösen a Családjogi Könyv normaszövegének kimunkálása terén. Nevéhez fűződik a Családi Jog folyóirat megalapítása és haláláig a főszerkesztői feladatok ellátása. Mindemellett nagy szerepet játszott az életében az ELTE Jogi Karán vállalt oktatási feladatok ellátása is. A nyolcvanas évek közepétől éveken át oktatott a Polgári Jogi Tanszéken, nagy elhivatottsággal tartotta meg szemináriu-

Pesti Ügyvéd

26

mait a polgári jog különböző részterületein. Oktatói kvalitásait mi sem mutatja jobban, mint az, hogy tanítványai a mai napig szeretettel és elismeréssel gondolnak ezekre az órákra. Kezdettől fogva hasonló mély elkötelezettséggel vett részt az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének családjogi szakjogászképzésén. Elsősorban házassági vagyonjogi témájú előadásokat tartott, melyekre a tőle megszokott példamutató lelkiismeretességgel készült fel. Tanítványai felé – legyenek graduális vagy posztgraduális hallgatók – a tudást megkövetelve, de mély emberséggel fordult. Nagy örömmel töltötte el, hogy 2015-ben címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott. 2018-ban megkapta a Magyar Ügyvédi Kamara által a társhivatásrend képviselőjének adható legmagasabb kitüntetését, a Jog Szolgálatában díjat. 2025 őszén vette át aranydiplomáját. Emlékét megőrizzük.

2026. NOVEMBER

FOTÓ: WESLEY TINGEY / UNSPLASH

2026. szeptember 1-jén, méltósággal viselt hosszú betegséget követően elhunyt dr. Kőrös András, a Kúria nyugalmazott tanácselnöke, az ELTE ÁJK címzetes egyetemi docense, a magyar családjog meghatározó alakja.

· PUBLICISZTIKA ·

Próbálj meg lazítani Ötszáz: legfeljebb ennyi böngészőablak lehet egyszerre nyitva egy iPhone-on. Kitalálhatják, honnan tudom.

A

ILLUSZTRÁCIÓ: AI-GENERÁLT

mikor nyitnék egy új ablakot, de szürke „+” jel fogad a képernyő bal alsó sarkában, rendszerint ugyanazt a forgatókönyvet veszem elő. Sóhajtok egyet, és visszagörgetek a kezdetekhez, hiszen ott bizonyára sok olyan megnyitva felejtett oldalt találok, ami már nem aktuális. Ez jellemzően így is van: a hetekkel, hónapokkal ezelőtti híreket könnyű szívvel engedi el az ember, hiszen azokon mostanra réges-rég túlhaladtunk. (Megdöbbentő egyébként, mennyire rövid lett ezen tartalmak szavatossági ideje!) Aztán ott vannak azok a tartalmak – jellemzően a 200 és a 300. megnyitott böngészőablak között –, amelyeket egyszer valamiért megnyitottam, de mostanra fogalmam sincs, mit is kerestem egy svéd nyelvű autós fórum hifis bejegyzései között, hogy a délfrancia ingatlanpiaci elemzésről, a koreai rántott húsos helyről, vagy a kerti székek üzletéről ne is beszéljek (nincs kertünk). Azt pedig végképp nem értem, hogyan kerülhettem egy olyan oldalra, ami a csillagjegyem és a bal tenyerem fotója alapján egy perc alatt megmondja, melyik országban kellene élnem. Személyes médiafogyasztási szokásaimat csak azért tartottam fontosnak közszemlére tenni, hogy ezen keresztül is lássuk, egyszerűen túl sok inger ér minket az élet minden területén. Az ötszáz megnyitott böngészőablak nagyobbik részében valóban felesleges vagy feleslegessé vált tartalmak vannak, de még így is van köztük minimum száz, de inkább százötven olyan cikk, amit tényleg el akartam olvasni. Hosszú, érdekes témákat boncolgató cikkek, jellemzően idegen nyelven. És egyszerűen nem megy: bár a „Nincs időm” egy rongyosra koptatott kifogás, valójában sokszor tényleg ez a helyzet. Nem azért nincs, mert valójá-

2026. NOVEMBER

ban nem is akarjuk, hanem azért, mert egyszerűen túl sok minden versenyez a figyelmünkért. Pontosan emlékszem arra a napra, amikor húsz évvel ezelőtt – még éppen a 2008-as gazdasági világválság előtt – egy autós újság munkatársaként elvittünk kipróbálni egy Maserati Quattroportét. Ez egy páratlanul csodálatos jármű, amit nyilván nem akartak odaadni csak úgy két huszonéves srácnak – a fotósnak és nekem –, így hát beült mögénk egy deres halántékú úriember is. Miközben mi fülig érő szájjal próbálgattuk, hogy húz a

A végén, a hátsó ülésről már kissé lecsúszva csak annyit mondott: „El sem tudjátok képzelni, mennyivel egyszerűbb volt az élet tíz évvel ezelőtt!” Ferrari motor hatezres fordulatszám felett, ő végig telefonált. Ügyfelekkel egyeztetett, a munkatársait hívta, majd egy következő ügyfelet, és így tovább, egy teljes napon át. A végén, amikor visszafelé tartottunk és ő is lelazult, a hátsó ülésről már kissé lecsúszva csak annyit mondott: „El sem tudjátok képzelni, menynyivel egyszerűbb volt az élet tíz évvel ezelőtt!” Kíváncsi lennék, ma mit szólna a TikTokhoz! A világ ilyen-olyan irányú változásain ugyan lehet keseregni – olykor pedig bele is csúszik az ember –, de Charles Darwin

27

evolúciós elmélete szerint sokkal jobban járunk, ha inkább megpróbálunk alkalmazkodni hozzá. Kis csalások persze beleférnek; számomra például ilyenek azok a tartalmak, amelyeknek volt szerkesztője és nem az algoritmus dobta elém. A közösségimédia-platformok ajánlásai helyett megbecsült és szeretett magazinok. Az idő próbáját kiálló könyvek. Személyre szabott lejátszási listák helyett albumok. Netflix-sorozatok helyett mozifilmek, moziban megtekintve. A digitális korszak előtti élet. Hiszem, hogy mindezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ne bolonduljunk meg. Pláne azokban az időkben, amikor csak a magyar belpolitika fejleményeinek nyomon követése önmagában kitesz egy félállást. Kevesen engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ignorálják a világ változásait – és közel sem biztos, hogy ez eleve jó ötlet –, mégis fontos, hogy ezek ne szorítsák ki teljesen a régi, ténylegesen jó szokásokat. Hogy messzebb ne menjek, a papíralapú olvasást. Tudják, mit szeretek benne a legjobban – túl annak tartalmi minőségén? Azt, hogy még a legvastagabb könyvnek is vége lesz. Ha pedig vége van, onnantól kezdve nincs vele több feladatunk. Elolvastuk, befogadtuk, ha kell, tudunk róla beszélni és kész. Az egyszerűség könnyűsége. Hiszen, ahogy a címben idézett Hofi Géza énekelte: „Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek, és aztán megint mehet, minden tovább.”

SZERZŐ:

Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztője

Pesti Ügyvéd

· SZABADIDŐ ·

Kihalt falvaktól a megvilágosodásig Az ünnepi időszakra ráfordulva megsokasodnak a könyvújdonságok. Idén is bőven akad miből válogatni, akár saját magunknak választanánk, akár szeretteinket lepnénk meg egy-egy izgalmas kötettel.

A rock & rolltól a megvilágosodásig Varga Livius a színpadon nőtt fel: a zene és az előadóművészet meghatározta a gyermekkorát, hatéves korától lép fel rendszeresen különböző produkciókban. Fáradhatatlan és magával ragadó előadóként nemcsak legendás dalok szerzője, de több zenekar, a Quimby, A Kutya Vacsorája a Braindogs, valamint a Varga Livius Show Band alapítója, ugyanakkor pszichológus, védikus életmódmentor, coach és tréner is. A kötet személyes hangvételű önvallomás arról az útról, amelyen a szerző eljutott a rock & roll féktelen éveitől egy gondosan felépített, tudatos életig és a szabadság megéléséig. Partvonal Kiadó HORVÁTH ANDRÁS DEZSŐ

Új tenger

A regény névtelen főszereplője a harmincas évei közepén jár, látszólag élete legszebb időszakában. Meghitt kapcsolatban él egy nővel, miközben megjelenik első regénye is, amely nagy sikert arat. Ám egyetlen találkozás mindent megváltoztat, amit a nőkről, a szerelemről és az írásról gondolt. Hamarosan döntést kell hoznia, hogy mit választ: a hűséget és a csendes boldogtalanságot, vagy az árulást és a mindent felülíró szenvedélyt. Helikon Kiadó MÁCSAI PÁL

Két kép között Miért ragasztottam magamra színes papírból szakállat, bajuszt, pofafoltokat? Nem tudom. Nem emlékszem,

Pesti Ügyvéd

hogy színész akartam volna lenni. Talán felnőtt akartam lenni? Mindenesetre a maszkolás után újságot olvastam a fotelban, mint a nagyok, de belealudtam. Apám fényképezett le titokban. Nyolcéves voltam: ezerkilencszázhatvankilenc. A képlet máig ugyanaz: az osztály bohóca és a felnőtteskedő jótanuló próbálják eldönteni, melyikük az igazi, és ettől mindketten elfáradnak. Magvető Könyvkiadó BALLA ISTVÁN – LAKOS GÁBOR

Kihalt falvaink Balla István és Lakos Gábor riportsorozatukban erdők mélyén, sáros földutakon és a Tisza-tó nádasai között keresték a hajdani utcák és házak maradványait, miközben a falvak egykori lakóival, leszármazottakkal és helytörténészekkel beszélgettek. Jártak olyan faluban, amelynek ma egyetlen állandó lakója van, és olyan helyen is, ahol már csak az erdőben álló gyümölcsfák árulkodnak arról, hogy ott valaha emberek éltek. A kötet tizenegy kihalt település története. Olyan falvaké, amelyek akkor sem feltétlenül tűnnek el nyomtalanul, ha nincsenek már rajta a térképen, mert nyomaikat nemcsak a táj, hanem az emlékezet is őrzi. HVG Könyvek MODLA ZSUZSANNA

Jó lenne jól lenni

Mit tudunk a boldogságról? Azt, hogy mindenki arra vágyik. Azt, hogy érzelmes popdalokat lehet róla írni. Azt, hogy gyakran csak utólag tudjuk, mikor voltunk boldogok. Azt, hogy valami fényes, szellős, meleg érzés, aminek nagyon örül az ember. De tudjuk-e, hogy van tudománya? Modla Zsuzsanna a boldogság nagyon is létező szociálpszichológiáját foglalja össze ebben a könyvben. Világosan, plasztikusan

28

fogalmaz, ismertet minden fontos elméletet, a legfrissebb kísérletek eredményeit foglalja össze, kérdésekkel támogat meg minden fejezetet és eközben nem tesz úgy, mintha egy formulával megtaníthatná nekünk, hogyan lehetünk boldogok. Corvina Kiadó SYLVESTER STALLONE

Menet

1969-ben egy nincstelen, beszédhibás fiatalember érkezett New Yorkba, zsebében pár dollárral, a lelkében egy megalkuvást nem ismerő álommal. Hollywood újra és újra nemet mondott rá, de ő mégsem hátrált meg. Sylvester Stallone memoárjában először meséli el a Rocky felemelkedése mögött rejlő valódi, kíméletlen küzdelmet, a gyermekkori traumáktól a fagyos New York-i albérleteken át egészen az Oscar-gála vörös szőnyegéig. Ez a könyv nem csupán egy hollywoodi legenda születésének krónikája, hanem útmutatás mindenkinek, aki valaha is padlóra került, de úgy döntött: feláll, és a menet végéig harcol. Libri Könyvkiadó ADORJÁNYI MÁRIUSZ

Nyárspolgár A „Szabadtűzi kulináris tanszék” vezetője, Adorjányi Máriusz tapasztalatait öszszegyűjtve közreadja fortélyait, és megtudhatjuk, milyen az igazi kortárs amerikai barbecue, megismerhetjük a nyárson sütés kaukázusi és közép-ázsiai stílusát vagy a BBQ-klasszikusokat távol-keleti variációkkal, hogy a szabadtűzön illatos levesek, egytálételek, kemencés receptek és parázs felett sütött fenséges kenyerek születhessenek. Hiánypótló alapmű a szabadtűzi ételkészítés szerelmeseinek receptekkel, sütési tippekkel és praktikákkal. HVG Könyvek

2026. NOVEMBER

FOTÓ: MAGNIFIC

VARGA LIVIUS

· SZABADIDŐ ·

A gyaloglás művészete, mozimaraton és katonadolgok A téli időszámítás beköszöntével egyre többre értékeljük azokat a helyeket és programokat, amelyek egy másik világba repítenek minket a sötét és hideg külvilágból. Novemberi ajánlónk. Corvin Mozi Éjszaka 2026

November 14-én ismét a filmrajongóké lesz a Corvin mozi: visszatér a Corvin Mozi Éjszaka, ahol egyetlen karszalaggal egész éjjel válogathatunk a vetítések közül. Idén mind a hat terem saját tematikát kap, így mindenki megtalálhatja a kedvére való műfajt: a Kordában különleges válogatás, a Kabosban akciófilmek, a Karádyban horrorok, a Jávorban sci-fik, a Latabárban vígjátékok, a Radványiban pedig drámák várják a nézőket. A mozizás mellett számháborúban és filmes kvízen is megmérettethetjük magunkat. corvinmozi.hu November 14.

Karikó

Karikó Katalin útja korántsem volt egyenes. Az elszántság, a kíváncsiság és rengeteg munka mellett volt megannyi kudarc, visszautasítás és újrakezdés is. A világhírű kutató, biokémikus életrajza alapján készült monodráma – Udvaros Dorottya előadásában – egy kivételes tudós életútján keresztül mutatja be, hogyan lesz a kíváncsiságból szenvedély, a szenvedélyből hivatás, a kudarcokból pedig végül áttörő siker. atrium.hu November 14. és 15.

Walk This Way – A gyaloglás művészete

Bonjour, Monsieur Gauguin

Paul Gauguin első nagyszabású magyarországi kiállításán összesen 150 remekművel, köztük 80 Gauguin-alkotással találkozhatunk. A több mint 40 kölcsönadó intézmény részvételével létrejött tárlat nemcsak itthon számít szenzációnak, hanem az európai múzeumi világban is. A kiállítás időrendben mutatja be a festő stílusának változásait – azt az alkotói útkeresést, amely a 19. századi hagyományoktól a modernitás alapjaihoz vezette. A posztimpresszionista mester művei mellett megismerhetjük az elődök és kortársak – például Gustave Courbet, Camille Pissarro, Claude Monet, Paul Cezanne és Vincent van Gogh – alkotásait is. szepmuveszeti.hu 2027. február 28-ig

FOTÓ: PATRICK HENDRY / UNSPLASH

A gyaloglás az emberi mozgás egyik legalapvetőbb formája, ami gyakran túlmutat praktikus, mindennapi funkcióján

– kultúrtörténeti jelenség, a megismerés és a gondolkodás eszköze, vagy akár filozófiai módszertan is lehet. Ábrázolása az ókorba nyúlik vissza, a 20. századra pedig önálló művészeti diskurzussá és kiállítási témává nőtte ki magát. A Walk This Way című nemzetközi csoportos kiállítás igyekszik körüljárni, hogyan alakíthatja a séta a fizikai és mentális tereket, és rákérdez arra, hogy ez az egyszerű cselekvés miként nyújthat lehetőséget a lelassulásra, a közösségi és természeti terek újrafelfedezésére, és a társadalmi, ökológiai, urbanisztikai kihívásokkal való szembenézésre. Ludwig Múzeum 2027. január 31-ig

2026. NOVEMBER

29

Mesél a Vigadó

November 14-én, 28-án és 29-én épülettörténeti sétákon fedezhetik fel a látogatók a Pesti Vigadó több mint 190 éves történetét és építészetét. Szakértő idegenvezető kíséretében járhatják be a műemléki épület reprezentatív és a nagyközönség számára nem vagy csak részben látogatható tereit, miközben megismerhetik az építészek és művészek munkáját, illetve az épület rejtett részleteit. Érdemes előzetesen jegyet venni, mivel legfeljebb 35 fő vehet részt a sétákon. vigado.hu

4-6

A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma, amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésének főbb szerepeit Kovács Patrícia, Medveczky Balázs és Márkus Luca játsszák. vigszinhaz.hu

Katonadolog – A sorkatonaság emlékezete

Mi marad meg egy olyan életszakaszból, amelyet senki sem választott magának, mégis emberek millióinak életét formálta? A Néprajzi Múzeum új időszaki kiállítása, a Katonadolog a magyarországi sorkatonaság emlékezetét mutatja be személyes emlékeken, az otthonokban megőrzött tárgyakon, fényképeken és dokumentumokon keresztül. Nem a hadsereg történetét és a háborúkat állítja a középpontba, hanem a sorkatonaság mindennapi tapasztalatát: azt vizsgálja, hogyan élték meg ezt az életszakaszt, hogyan hatott a későbbiekre azoknál a férfiaknál, akiknek életútját hosszabb-rövidebb időre megszakította a bevonulás. neprajz.hu 2027. augusztus 29-ig

Pesti Ügyvéd

· SZABADIDŐ ·

A SZERZŐDÉS NÉHA AZ ELŐÉTELNÉL KEZDŐDIK

Bizalom két fogás között Ügyvédként hozzászoktunk, hogy a munkánk elsősorban tárgyalótermekben, irodákban és jogi szakkönyvek fölé hajolva zajlik. Van azonban egy negyedik helyszín is, amely legalább ennyire fontos: az étterem. Dr. Wagner Ádám ügyvéd cikke.

I

rodánk ügyfeleinek mintegy nyolcvan százaléka külföldi. Érkeznek Amerikából, Franciaországból, Olaszországból vagy éppen Izraelből. De sok orosz ajkú partnerünk is van, az ilyen irányú kötődésem miatt. Természetes része a munkánknak, hogy egy tárgyalás után együtt ebédelünk vagy vacsorázunk. A hosszú távú ügyfél-ügyvéd kapcsolatnak ugyanis egy jól megválasztott asztal és jól eltöltött este, ha nem is motorja, de kenőolaja lehet. Különösen, ha egy tengerentúli ügyfél esetében az együttműködés alapvetően távkapcsolat, és könnyen lehet, hogy az ebéd vagy vacsora előtt vagy után évekig nem találkozunk újra, csak Google Meeten keresztül.

Pesti Ügyvéd

Nem a luxus a lényeg Az elmúlt tíz-tizenöt évben teljesen átalakult a külföldi vendégek ízlése. Azelőtt szinte kötelező program volt egy csárda, gulyással, cigányzenével és olyan rántott hússal, amelynek mérete önálló irányítószámot indokolt volna. Ma már azonban egészen más világot élünk. A jómódú üzletemberek sem a luxust keresik. Miért is keresnék? A legtöbben ötcsillagos szállodákban laknak, ahol a reggelihez pezsgőt kínálnak, a törölköző puhább, mint az otthoni takaró, és a szobaszerviz éjjel kettőkor is mosolyogva érkezik. Egy újabb elegáns étterem számukra nem különlegesség. Sokkal inkább Budapestet szeretnék

30

megismerni. A valódit. Azokat a helyeket, amelyekről előre olvastak a Tripadvisoron vagy a Google értékeléseiben, amelyeket helyiek ajánlanak egymásnak, és amelyeknek karakterük van. Előfordult már, hogy egy külföldi ügyfelem azzal fogadott egy budapesti szálloda lobbijában: „Tudom, hová viszlek ebédelni.” Meglepődve kérdeztem, honnan tudja, ráadásul én a fordítottjára készültem. Mosolyogva elővette a telefonját, és megmutatta a Tripadvisor-listáját, amelyet már hetekkel az utazás előtt összeállított. Nekem tulajdonképpen csak annyi dolgom maradt, hogy eldöntsem, melyik helyen lehet nyugodtan végigbeszélni egy vendégbefektetői tartózkodási engedély meg-

2026. NOVEMBER

szerzésének részleteit. Az amerikai kontinensről érkezők közül sokan még mindig egy kicsit a Balkán részeként tekintenek ránk. Ez olykor egészen szórakoztató helyzeteket eredményez. Meglepően gyakran kérdezik például, hol lehet igazán jó csevapcsicsát enni. Ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy vajon mennyire sérteném meg a magyar gasztronómiát, ha azt mondanám: „Nem nálunk találták fel, de tudok egy-két remek helyet.” Ami viszont szinte teljesen kikopott, az a túlzott érdeklődés az autentikus magyar konyha iránt. Egy jó gulyásnak természetesen ma is megvan a maga varázsa, de egy többnapos üzleti út során a legtöbben inkább könnyebb, nemzetközibb ízeket választanak. Olyan vacsorát szeretnének, amely után még marad energiájuk másnap reggel kilenckor céget vásárolni vagy honosítási kérelmet benyújtani.

Csend, kiszámíthatóság, tempó Az évek során kialakult bennem egy saját lista arról, mitől lesz egy étterem valóban alkalmas üzleti ebédre: csend, kiszámíthatóság, tempó, diszkréció és profi személyzet. Az első (és talán legfontosabb) szempont tehát: a csend. Olyan környezet, hogy lehessen beszélgetni. Ez meglepően ritka képessége egy étteremnek. A túl hangos zene általában csak azoknak jó, akik nem szeretnének hallani semmit abból, amit a másik mond. Egy ügyvéd viszont rendszerint éppen azért ül ott, hogy hallja. A második a kiszámíthatóság. Az ember ilyenkor nem gasztronómiai performanszra vágyik. Én őszintén csodálom a molekuláris konyhát, de üzleti ebéden nem szeretném magyarázni a vendégnek, hogy a főétel valójában egy filozófiai állásfoglalás, amelyet három kanál hab testesít meg. Az étel legyen jó. Lehetőleg felismerhető is. A harmadik a tempó. A pincérnek valahol félúton kell lennie a Forma–1es boxutcai szerelő és a zen buddhista szerzetes között. Ne kelljen egy órát várni a levesre, de ne is vigyék el a tányért, miközben a partner még a második falatnál tart. A negyedik pedig a személyzet. Egy jó pincér egy nemzetközi tárgyalás csendes résztvevője. Beszél nyelveket, magabiztos, nem jön zavarba attól, hogy valaki vegán, gluténérzékeny, vagy egyszerűen csak szeretné tudni, milyen szőlőből készült a bor. Ezek apróságoknak tűnnek, pedig gyakran

2026. NOVEMBER

ezekből áll össze az az élmény, amelyre egy külföldi ügyfelünk évekkel később is emlékszik. És van még egy érdekes jelenség. Egyre több ügyfelünk nem szállodában lakik, hanem bérelt lakásban vagy apartmanban tölti a budapesti heteket. Néhány nap után ilyenkor óhatatlanul felteszik a kérdést: „És honnan rendeljek vacsorát?” A jogi tanácsadás ilyenkor néhány percre gasztronómiai tanácsadássá alakul. Jó olasz? Megbízható indiai? Kiváló sushi? Meglepő, milyen gyakran kerülnek ezek a kérdések ugyanarra a napirendre, mint egy-egy honosítási vagy idegenrendészeti jogi téma.

Ami jöhet Ha olasz, nálunk az egyik biztos befutó a Lashka Tésztaműhely. A Szépvölgyi út közelében működő kis étterem nem akar több lenni annál, ami: kiváló friss tésztákat készítő műhely. És éppen ettől szerethető. Nincsenek felesleges manírok, nincs túlgondolt tálalás, csak jó alapanyagok és olyan ételek, amelyek után az ember legfeljebb azt sajnálja, hogy nem rendelt még egy adagot. Ráadásul házhoz szállításra is kitűnő választás. (Az olasz ügyfelek pedig különösen szigorú bírák. Ha ők elégedetten bólintanak, az majdnem Michelincsillagnak számít...) Indiai étteremből nálunk a PunJab Tandoori az állandó favorit. A Vígszínház közelében, Lipótváros szélén működő étterem régi motoros Budapesten. Illatos curryk, remek tandoori ételek, kiváló naan – és ami legalább ennyire fontos: stabil minőség. Ritka az a külföldi ügyfél, aki ne lenne elégedett vele,

31

akár helyben vacsorázik, akár a szállására rendel. A személyes kedvencem azonban kétségtelenül az Okuyama Sushi. A Kolosy tér közelében, minden feltűnés nélkül bújik meg Budapest – szerintem – legautentikusabb sushiétterme. Nem panorámával hódít, nem is dizájndíjakat akar nyerni. Egyszerűen csak évtizedek óta ugyanaz a japán mester készíti benne a sushit ugyanazzal az alázattal és precizitással. A japánoknak van egy szavuk erre: shokunin. A mesterség tökéletesítésének csendes megszállottsága. Az Okuyamában ezt nem elmesélik – hanem felszolgálják. Ez nem divatos sushi. Ez egyszerűen sushi. Aki egyszer eljut ide, általában megérti a különbséget. És ha már ügyvédi lapban írunk kedvenc helyekről, nem lenne teljes a lista a Budapesti Ügyvédi Kamara étterme, a B.A.R. nélkül. Elegáns, mégis közvetlen környezet, kiváló elhelyezkedés a Belvárosban, és pontosan azt tudja, amire egy ügyvédi ebédnél szükség van: nyugodt légkört, jó konyhát és diszkrét kiszolgálást. Néha a legjobb üzleti helyek nincsenek is elrejtve – csak hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk. Az ember sok száz üzleti ebéd után óhatatlanul levon néhány következtetést. Az egyik az, hogy a legjobb éttermek nem feltétlenül a legdrágábbak. A másik pedig az, hogy egy sikeres tárgyalás emléke gyakran összefonódik egy jól sikerült ebédével. Egy megbízási szerződés aláírásához csak egy toll kell. Ahhoz viszont, hogy megszülessen a bizalom, sokszor jól jön egy jó asztal, egy figyelmes pincér és egy olyan hely, ahová mindkét fél szívesen tér vissza.

Pesti Ügyvéd

FESZTBAUM BÉLA

A kabaré ma is tükröt tart Százéves kuplék, elevenbe találó mondatok és a közös nevetés öröme: Fesztbaum Béla Pesti polgár című estje a Budapesti Ügyvédi Kamarában is otthonra talált. A színművésszel a régi pesti kabaré máig érvényes humoráról, öniróniáról és Benedek Miklós örökségéről beszélgettünk. A Pesti polgár zenés színházi est a klasszikus pesti kabaré világát idézi meg kuplékkal, orfeumdalokkal, anekdotákkal és konferanszokkal, Benedek Miklós emléke előtt is tisztelegve.

– Milyen emléket őriz a kamarában tartott estről? – Nagyon jólesett ott játszani. Otthon volt ez az előadás abban a csodálatos, hangulatos miliőben és az ügyvédek társaságában is. A kabaré szellemes, okos műfaj, ilyen értelemben különösen illik ehhez a hivatáshoz. A jogászok jól reagáltak a régi pesti szellemességre, a finomságokra, a szövegek tartalmára. Úgy éreztem, szerették az estét, jó hangulatban voltunk együtt. – A csaknem százéves szövegek helyenként meglepően pontosan szólnak a jelenről. – Az volt az ambícióm, hogy a klasszikus pesti kabaré ne csupán egy letűnt korról beszéljen, ne múzeum legyen, hanem tükröt tartson a mának is. Arra voltam kíváncsi, kortárs élménnyé válhat-e ez a műfaj. Az eddigi előadások, köztük a kamarai este is, azt igazolták, hogy igen. Ezek az anyagok nyolcvan, kilencven vagy akár száztíz év távlatából is megszólítják a mai pesti polgárt. Egyszerre szórakoztatják és gondolkodtatják el a közállapotokról meg a magánállapotokról. Ez részben jó hír – részben persze nem feltétlenül az. – Mert mi sem változtunk azóta semmit, vagy mert ennyire erősek a szövegek? – Mindkettő. A külcsín, a formák változtak, a világ modernebb és gyorsabb lett, de bizonyos struktúrák a földgolyónak ezen a pontján mintha alig változnának. A kisember szerepe a történelem nagy színpadán, a hatalomhoz fűződő viszonya, a hazugságok, a színlelések, a képmutatás világa ma is ismerős. Közben ezek valóban erős anyagok. Nem véletlenül mondom rájuk, hogy klasszikusok: korokon átívelve képesek valami örök érvényűt megfogalmazni. A régi pesti kabaré ennyi év után is a miénk maradt. – Mit tud adni a nevetés – a felismerésen túl? – Megnyugvást, hitet, bizalmat, az összekacsintás érzését. Kapcsolatot teremt a nézők között, és a színpad meg a nézőtér

Legközelebb látható: 2026. november 20., péntek, 18 óra Pesti Színház – Budapest V., Váci utca 9.

között is. Ha az eleink kibírták, túlélték a nehéz időket, és a kabaré segített nekik nevetni a dolgokon, akkor talán ma is segíthet. Ráadásul ez néző- és előadóbarát műfaj. Csodálatos szerzői nem az asztalfióknak dolgoztak: hús-vér művészek számára írták a kuplékat, monológokat, konferanszokat. Szinte szájra szabták a mondatokat és a poénokat. Ezért nemcsak szerkesztőként vagy rendezőként, hanem előadóként is öröm találkozni ezekkel a szövegekkel, és átadni őket a mai közönségnek. – Létezik még az a pesti polgár, akiről az est a címét kapta? – Bízom benne. Már az is erre utal, hogy az emberek jegyet váltanak rá, kíváncsiak arra, mi szól róluk és hozzájuk. Olyan öntudatos polgárra gondolok, aki igyekszik értelmezni önmagát, elhelyezni magát a történésekben. Van szíve és füle a hu-

morra, de a tragikusabb, líraibb hangokra is. Könnyel és humorral egyszerre tud a világra nézni. Képes kritikát megfogalmazni a társadalmi berendezkedéssel, de saját magával szemben is: van öniróniája. Kosztolányi is a város „különleges okosságához” kötötte ezt a műfajt. Azt gondolom, ez a jellegzetes pestiség ma is velünk él. – Az előadás Benedek Miklós emlékének is szól. – Ha pesti polgárra gondolok, őt is látom magam előtt: az eleganciáját, a tudását, a fanyar humorát, a szellemességét, az emberségét. Nagyon sokat jelentett nekem. Sokat beszélgettünk erről a műfajról, sokat játszottunk együtt, és egy kabaréban rendezhettem is. Ahogyan szerette és tisztelte a kabarét, ahogyan gondolkodott róla, az, úgy érzem, átszivárgott hozzám. Fontos volt, hogy az előadásban is jelen legyen.

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Kiadó: The Contentist Kft. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla, vezérigazgató