Pesti Ügyvéd / 2023. szeptember–október

2023. szeptember – október

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Szabad bejárás

· A TARTALOMBÓL ·

Mediáció, a XXI. század békepipája

– 18. oldal

Confli-GO: az ügyvédi konfliktusmegoldásért

– 20. oldal

In memoriam

dr. Szalay István

– 24. oldal

A BÜK székházának tervezett felújítása előtt szabad bejárást rendezett az Elnökség a tagság részére.

Abejárások során az érdeklődők a pincétól a padlásig, szakértői kommentárral kiegészítve ismerhették meg a székház jelenlegi állapotát. A tervezett felújítás nem csupán a kötelező javításokra és az időszerű korszerűsítésekre fókuszál majd, de az olyan funkcionális átalakítások is he-

lyet kapnak benne, melyek eredményeként a Szalay u. 7-ből egy, a modern igényeket jobban kiszolgáló székház lesz.

A tervek között szerepel többek között az egész épületen keresztülfutó lift, az udvar befedése és a klubhelyiség teraszszal való bővítése is. Cikkünk a 3. oldalon

· DR. VASKUTI ANDRÁS

„Most fog szembejönni velem a valóság”

Unikumnak számít az, ha valaki 70 éves kora felett kezdi el ügyvédi pályáját. Dr. Vaskuti András életpályája azonban nem csak emiatt egyedülálló: az idén nyáron esküt tett ügyvéd több évtizedes büntetőbírói és oktatói tapasztalattal rendelkezik. – 14. oldal

· ÜGYVÉDEK A MARATONON TÚL ·

Ultrafutásnak hívnak mindent, ami túl van a maraton bő 42 kilométeres távján. A most bemutatott négy ügyvéd ilyen távokat fut rendszeresen – és jellemzően terepen. – 28. oldal

· HÍREK · Kapolcs meghódítása után Párizsban lép fel a Próká-torok, a kamara kórusa – 9. oldal

Falakon belül és falakon túl

„Most nyomogassa a kis labdát” – mondja a fehér köpenyes, kedves hölgy, én meg engedelmesen préselgetni kezdem a gumigömböt. Közben az alkaromból egy csövön át szépen megindul a vér a tárolóeszköz felé. Ezt már nem látom, mert nem merek odanézni, csak szerkesztő kollégám tájékoztat a történésekről. Megkérem, hogy ezt sürgősen hagyja abba, mielő tényleg falfehérre sápadnék. Persze már nem ez az első véradásom, de azért kell hozzá bátorság.

Igazi bátorságra pedig i , a Budapesti Ügyvédi Kamarában te em szert. Szokták mondani, hogy az újságíró és a fotós csak megfigyeljen és tájékoztasson, de semmiképp se legyen része az eseményeknek. Nos, ezt a BÜK-ben szerkesztőtársammal, Vida Ferenccel rendszeresen megszegjük – a véradások alkalmával. Mondanom sem kell, hogy mennyire jó érzés részévé válni ennek az évente kétszer megrendeze rituálénak. Két ággyal odébb az Elnök Urat, „Totem”-et csapolják. Miközben megyek a kötelező sütiért, gyorsan lefényképezem őt is, de persze szól, hogy eszünkbe ne jusson betenni a képét az összeállításba, mert nem akarja agyonreprezentálni magát. Kilencvenhárman jö ek ezen a napon, és mindig megdöbbent, hogy az ügyvédek közül ilyen sokan áldoznak időt, energiát – és a saját vérüket –, hogy másokon segíthessenek.

A véradás rendszerint a BÜK Dísztermében zajlik. Mondhatjuk, ez a rendezvény „szívcsakrája”. De

nemcsak ezé, hanem annyi minden másé is. Ezt a lapszámot a nyáron készítettük, és a nyár legvégén ment nyomdába. Uborkaszezon – gondolhatnánk. De nem. A székház még az ítélkezési szünetben is nyitva áll, és megannyi rendezvény színhelye. Elég, ha csak az ügyvédi konfliktuskezelő workshopra gondolunk, de a Jogtanácsosi Tagozat is folyamatos programokkal vár mindenkit. A falak pedig kinyílnak: a hatalmas érdeklődés övezte a mediációról szóló konferenciát is például. Mindezekről beszámolunk a lap hasábjain.

De hogy az ügyvédi hivatás mennyire sokszínű, azt a szabadidős programok is jól lekövetik. A futás mára igazi tömegsport, és számos kollégát bemutatunk, akiknek igazi szenvedélyévé vált. Nemcsak az egészség miatt lényeges a sport, nemcsak a határaink feszegetése és önmagunk megismerése miatt. Hanem, ahogy a cikkben is elhangzik, néha még munkára is felhasználható, hiszen az ügy ugyan nem fejben dől el, de néha az adott ügyhöz kötődő megoldások nagyszerűen bevillanhatnak egy endorfintól átitatott, felvillanyozott agyban.

Amilyen sokfélék az események és a programok, oly sokféle a tagság is. A lapban számos ügyvéddel találkozhatnak. Mostani számunkban bemutatunk valakit, akit már régen ajánlottak sokfelől. (Itt újra le kell írnom: témaajánlásokat és kész cikkeket is szívesen fogadunk a BÜK tagjaitól. Ha valakit foglalkoztat a hivatásrendhez köthető bármilyen téma, ne fogja vissza magát, írjon a Pesti Ügyvéd impresszumában található e-mail-címre!) Dr. Vaskuti András legendás bíró volt. Szellemes megjegyzései, különös személyisége miatt szinte minden ügyvéd a szívébe zárta. Nos, Dr. Vaskuti hetvenévesen csatlakozik az ügyvédi hivatásrendhez. Erről, és az Atlétikai Világbajnokságon való szerepéről – ott is bíró volt, mi más – is mesél.

A Pesti Ügyvéd egyik leghosszabb anyaga a székház bejárásáról szóló képes beszámoló. Mi sem jelzi jobban ennél, hogy nemsokára az épület ajtajai záródnak, és átfogó felújítás veszi kezdetét. Hogy az élet nem fog megállni, arról viszont meg vagyunk győződve. A Budapesti Ügyvédi Kamarának ugyanis – bár fontos központja a székház, mégis – a tagok a hajtómotorjai. Azok, akik rendezvényt szerveznek, azok, akik részt vesznek ezeken, vagy azok, akik a tehetségükön és a tudásukon kívül személyesen is színesítik a kamara életét. Fantasztikusan sokféle ez a társaság, és a tagok jelentős része nagyon szépen rezonál egymásra. Az épület meg fog újulni, de a kamarai élet ugyanilyen pezsgő és különleges marad, mint akárcsak az idei nyáron.

Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

MEGÚJULÁS ELŐTT A BÜK SZÉKHÁZA

Szabad bejárás

Hamarosan bezárja kapuit a Szalay utca 7., Csipkerózsika-álomról azonban szó sincs, sőt. A Budapesti Ügyvédi Kamara székháza annak érdekében újul meg, hogy minél eredményesebben szolgálhassa a hivatásrendet, valamint méltóképpen ünnepelhesse a BÜK megalapításának 150. évfordulóját.

Anyári forróság és az ítélkezési szünet dacára is a maximális, 30 főhöz közelítő létszámban gyűltek össze az érdeklődők július 31ének kora délutánján a Szalay utca 7. szám főbejáratánál. Az esemény apropója a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának bejárása volt, annak tervezett felújítása okán. A bejárás célja nemcsak a székház jelenlegi állapotának pontos, részletes és szakértői bemutatása volt, de egyben a megújítás és modernizálás terveinek pre-

zentálására is jó alkalommal szolgált. A kamarai hírlevélben is meghirdetett négy alkalom közül az elsőt július végén tartották, amiről a Pesti Ügyvéd sem hiányozhatott. Az érdeklődőket dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke és Torbágyi Örs, a beruházás projektmenedzsment- és műszaki ellenőri feladatait ellátó projektvezetője vezette körbe az épületben. Jól mutatja a bejárás alaposságát és a részt vevő kollégák aktív érdeklődését, hogy az egyórásra tervezett alkalom végül két

és fél órásra nyúlt. A székház belső megújításának apropója a Budapesti Ügyvédi Kamara fennállásának közelgő 150. éves évfordulója. A kamarát létrehozó törvény 1875. január elsején lépett hatályba, a BÜK vezetőségének pedig kimondott célja, hogy a 2025ben esedékes évfordulóra a székház épülete méltó fényében pompázzon. Ennek érdekében első lépésként a BÜK Elnöksége által eldöntött meghívásos pályázaton nyertes DVM Group készített egy átfogó megvalósíthatósá-

gi tanulmányt, melynek során a feltárt állapotok és a Kamara működéséből fakadó igények alapján három fő csoportra osztották a beruházás során tervezett beavatkozásokat. Elsőként feltérképezték a székház épületének meglévő gépészeti, elektromos és tűzvédelmi rendszereit, melyeket számos tekintetben fejleszteni vagy cserélni szükséges, hogy megfeleljen a mai hatósági követelményeknek, műszaki sztenderdeknek. Ezt követően a Kamara működéséből adódó igények alapján kijelölték azokat a területeket, ahol funkcionális vagy alaprajzi változtatásokon keresztül igyekeznek még jobban kiszolgálni az egyes területek igényeit. A beruházás harmadik kiemelt célja pedig az, hogy az épület belső megjelenése a műemléki értékek megőrzése mellett esztétikailag felfrissüljön, szükség szerint restaurálásra kerüljön annak érdekében, hogy az a 150 éves évfordulóján ismét teljes pompájában ragyoghasson.

A projekt megvalósításáról – részletes tájékoztatást követően – az Alapszabály szerint rendkívüli Közgyűlés fog dönteni, melyre szeretettel várjuk a kollégákat!

Főbejárat és recepció

Volt idő, amikor forgóajtón keresztül lehetett belépni a BÜK épületébe. Ez az idő a felújítás után sem tér vissza, a főbejárat és a mögötte lévő előtér azonban a mai kor szellemének és elvárásainak megfelelő megjelenést kap majd. Ennek fontos része lesz az akadálymentes bejárat kialakítása éppúgy, mint a reprezentatív átalakítás, amibe az új recepcióspult kialakítása is beletartozik majd. Itt kap majd helyet a szolgáltatói iroda várója és a liftelőtér is, továbbá a ruhatár kapacitását is jelentősen megnövelik majd, és egy vendég vizesblokknak is jut itt hely.

Díszlépcső

Ma a Kamara épületének egyik legszebb pontjaként számon tartott díszlépcsőt közelebbről megnézve bárki láthatja, hogy erre is ráfér már egy alapos felújítás. A csodaszép ólomüveg ablakok ma is sikerrel terelik el a figyelmet a repedező mennyezetről, a helyenként lepergett festékről vagy az elkoszolódott, letöredezett kőelemekről, a felújítás során valamennyi imént említett esztétikai hiba kijavításra kerül majd.

Döbbenetes volt látni, hogy bizonyos falak, mennyezetek, mennyire rossz állapotban vannak, nem beszélve arról, hogy egyes részek mennyire nem segítik a funkcionalitást és a rendeltetésszerű használatot

III.

Díszterem és kis tanácsterem

A Kamara szívcsakrája és epicentruma, a Díszterem is alapos megújulás előtt áll. A több mint 150 négyzetméteres helyiség egyik meghatározó eleme az ólomüveg felülvilágító ablak, amihez egy korábbi, szakszerűtlen átalakítás miatt komolyabban hozzá kell majd nyúlni. A felülvilágító ugyanis valójában nem egy, hanem két ablak, a két üvegtábla közötti részen pedig jelenleg nem megoldott a szellőzés. Az itt lévő levegő hőmérséklete az erős nyári napsütés hatására olykor a 80 Celsius fokot is eléri, ezzel komoly biztonsági kockázatot jelent. A kis névtáblával ellátott adományszékeket felújítják, a parkettát kicserélik, az általános esztétikai hibákat pedig javítják majd.

Mivel a Díszterem szolgál a kamarai események legfontosabb helyszínéül –a közgyűléstől kezdve az énekkar és színjátszókör fellépésein át az ügyvédbálig –, ezért fontos, hogy meglegyen itt az ilyen tömegrendezvényeket is kiszolgáló infrastruktúra. Ebbe beletartozik a klimatizálás és a friss levegő pótlása éppúgy, mint a hang- és videórendszer, a modern világításvezérlés, az erősáramú hálózat vagy a kellően erős és stabil wifi. A saját rendezvények méltó helyszínének kialakítása mellett aKamara Elnökségének fontos szempontja a felújítás során, hogy a székház – annak kiváló adottságai okán – rendezvényekhez is kiadható, vonzó helyszínné váljon a jövőben, plusz bevételi forráshoz juttatva a Kamarát.

A Díszterem bővítményeként is funkcionáló Kis Tanácsterem esetében hasonló felújítási feladatokkal terveznek, kiegészítve azokat a bejáráskor is jól látható felső beázások javításával, illetve okainak megszüntetésével, az elválasztó ajtók felújításával, restaurálásával, valamint az új asztalok beszerzésével.

IV. V.

Elnöki és főtitkári irodák, valamint a sarokiroda

Jelentős változásokat terveznek a második emeleti irodáknál is. Megszűnik az a kis lépcső, amit 1983-ban építettek ide, és az itt található vizesblokk is új helyre költözik. Utóbbi oka, hogy itt, az épület eme toldalékában kap majd helyet a lift, ami akadálymentessé teszi majd a mozgást az egész épületen belül. A tervek szerint emellett kialakítanak itt egy kiszolgáló kiskonyhát, új vendégváró bútorzat kerül ide, és persze a teljes körű esztétikai felújítás sem marad el.

Az elnöki és főtitkári irodák esetében a bútorzat felújítását érdemes kiemelni, valamint azt a tényt, hogy a jelenlegi főtitkári iroda a bejárás napján is leszakadt mennyezettel és folyamatosan működő páraelszívóval – azaz használhatatlan állapotban – fogadta az érdeklődőket. Ennek kiváltó okát a felújítás során megszüntetik, valamint egy új back office irodát is kialakítanak itt.

Fontos változásokat terveznek a sarokirodában is, amiből ismét elnöki iroda lenne. Dr. Tóth M. Gábor a bejárás során elmondta, hogy célszerűségi okok indokolják az elnöki iroda költöztetését, a sarok elhelyezkedés diszkrétebb ügyintézést tesz lehetővé, továbbá a történelmi állapotot restaurálná a felújítás, ami egyben a homlokzat megnyitásával visszaállítaná a korábban befalazott ablakot, ismét szimmetrikussá téve ezzel az épületet. A „cselédlépcső” már említett elbontása miatt a Magyar Ügyvédi Kamara által bérelt terület előterében a lift előtere kialakítása mellett felújításra kerül a vizesblokk, megújul a bútorzat, a MÜK-ben pedig új recepcióspult és szociális blokk kerül kialakításra.

VI.

Protokollterem

A számos kamarai rendezvénynek teret adó Protokoll termet egy konferencia-rendszer beszerelésével teszik jobban használhatóvá, javítják benne a hűtés hatékonyságát, és kicserélik annak bútorzatát. Mindezeket követően a Protokollterem neve is megváltozik, és a Dr. Horváth Jenő terem nevet veszi fel, ezzel is tisztelegve a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnökének emléke előtt.

MÜK

A cselédlépcső már említett elbontása miatt a Magyar Ügyvédi Kamara által bérelt terület mérete csökken, ezzel párhuzamosan a BÜK területe nő. Az első emeleti előtérben a liftelőtér kialakítása mellett felújításra kerül a vizesblokk, megújul a bútorzat, a MÜKben pedig új recepcióspult és szociális blokk kerül kialakításra.

Milyen jó lesz az épület földszintjén a közösségi térben dumálni a kollégákkal, és nem az utcán álldogálni!

VII.

Szolgáltató iroda

Bár a szolgáltató irodát a tapasztalatok szerint egyre kevesebben keresik fel személyesen – köszönhetően az elektronikus úton elintézhető ügyek egyre növekvő számának –, az ügyvédeknek mégis rendkívül fontos a szolgáltatói iroda fizikai megléte. Ennek érdekében a szolgáltatói iroda szellősebbé válik és jobban integrálódik majd a BÜK területébe. Az itt dolgozók számára kialakítanak majd egy konyhát, valamint felújítják a közös vizesblokkot.

VIII.

Könyvtár és pince

A felújítás a Kamara könyvtárát is nagymértékben érinti majd. A gépészeti és esztétikai megújítás mellett kialakítanak itt kutató munkaállomásokat, mellyel párhuzamosan megszüntetik az ideiglenes munkaállomásokat. Mivel a Könyvtár félig a talajszint alatt van, emiatt viszonylag kevés fény jut el ide – ezen az udvar felé eső homlokzat nagyobb mértékű megnyitásával javítanának.

A pincehelyiség szinte valamennyi, a bejáráson résztvevő számára újdonság volt. Ennek során a laikusok számára is egyértelmű volt, hogy a vizesedést és az ázást mielőbb meg kell szüntetni, ahogyan a padlózat felújítása, cseréje sem várhat tovább. Az új helyiségek kialakítása mellett elengedhetetlen a pince tűzvédelmi szakaszolása, csakúgy, mint a rossz állapotban lévő irattároló rendszerek cseréje. A tervek szerint itt alakítják majd ki a szerverhelyiséget is, amihez hűtést és oltórendszert is terveznek majd.

X.

Udvar

IX.

Klubszoba és félemeleti tárgyaló

A BÜK megújulását követően a klubszoba is sokkal vonzóbb hellyé válik majd. Már csak amiatt is, mivel megnyitják annak bal oldali, az udvar felé eső falát, és egy teraszt építenek oda. Az Elnökség célja ezzel a megoldással is az, hogy az ügyvédek két tárgyalás között vagy egy-egy rövidebb egyeztetésre a Kamarába menjenek, ne pedig máshová. Ezt a célt szolgálják majd a megújult, mobilfalak segítségével bővíthető félemeleti tárgyalók is.

A felújítás egyik emblematikus pontja az – eddig lényegében senki által nem használt – udvar hasznosítása. A befedéssel egy kb. 110 négyzetméteres teret hoznának létre, amellyel a földszinten új oktatóterem alakítható ki, a tetején pedig a tagság számára használható terasz és zöld tetőkert kap helyet, jelentősen javítva a belső udvar és az egész felépítmény funkcionalitását és esztétikáját. A bejáráson résztvevők körében mind közül ez a fejlesztés aratta talán a legnagyobb sikert.

Bűnügyi Védői

Konferencia a Btk. első tíz, és a Be. első öt évéről

Idén ismét megrendezésre kerül a Bűnügyi Védői Konferencia 2023. szeptember 29. és október 1. közö .

Aszakmai konferenciát az Oktatási és Akkreditációs Bizottság nyilvántartásba vette, és összesen 9 kreditpontot rendelt az eseményhez. A siófoki Hotel Azúrban megrendezett konferencia idén az új Büntető Törvénykönyv 10 évének és a Büntetőeljárási törvény 5 évének tapasztalatairól szól majd. A szakmai program során a pénteki napon előadást tart majd dr. Kónya István, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, dr. Miskolczi Barna, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze és dr. Jancsó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára. Szombaton többek között dr. Csák Zsolt, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője, dr. Ibolya Tibor, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke, valamint dr. Szabó Judit, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője beszél majd a pódiumon. A Bűnügyi Védői Konferenciát dr. Bánáti János, a MÜK tiszteletbeli elnöke nyitja és zárja majd. Kérdés esetén a szervezési munkákért felelős Tomori Ildikóhoz lehet fordulni (e-mail: tomoriildiko1@gmail.com).

Állami kitüntetések

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést kapott kollégánk, dr. Stefáni Károly ügyvéd, a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara Igazgatótanácsának tagja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választottbírója, a társasági, a kereskedelmi és a munkajog területén végzett több évtizedes, kiemelkedő ügyvédi tevékenysége elismeréseként. Emellett a MAGYAR ÉRDEMREND

TISZTIKERESZTJE kitüntetésben részesült dr. Kalina József, a Fővárosi Törvényszék nyugalmazott tanácselnöke is, hivatása iránti elkötelezettséggel, a legnagyobb kihívást jelentő büntetőjogi ügyekben is magas szintű szakértelemmel és lelkiismeretesen végzett bírói munkája elismeréseként. A kitüntetetteknek szívből gratulálunk!

Szabad a tolmácsgép használata

Kedves Kollégák! A védővel kapcsolatban a bv. intézetekben irányadó magatartási szabályokkal összefüggésben egy jogértelmezést igénylő gyakorlati kérdés merült fel a mindennapi feladatellátás során. Annak érdekében, hogy a védők hivatásukat akadály nélkül végezhessék, de a büntetés-végrehajtási intézetekben rájuk irányadó magatartási szabályokat is betartsák, a büntetés-végrehajtás szervezetével hivatásrendi szinten sikerült tisztázni, hogy a tolmácsgép nem minősül a bv. szerv rendjére vagy a fogva tartás biztonságára veszélyes tárgynak. Erre való tekintettel – hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyek számára a magyar nyelvet nem beszélő fogvatartottakkal való kommunikáció megkönnyítése céljából – bevitele engedélyezhető. Az ilyen készüléket használni tervező kollégák előzetesen tájékoztassák az adott bv. intézetet szándékukról, valamint az eljáró ügyvédnek nyilatkoznia kell arról, miszerint a készülék rendeltetésszerűen – csakis a tolmácsoláshoz – kerül alkalmazásra.

Harmadszor is Jogász

Tollaslabda Kupa

Ismételten várják azon kollégák jelentkezését, akik szeretnének egy szép őszi napot ügyvéd és más jogász kollégák társaságában eltölteni.

AIII. OTP Bank Jogász Tollaslabda Kupa időpontja 2023. szeptember 30. 9:00 óra, helyszíne pedig a Hodos Tamás Budapesti Tollaslabda Csarnok (1044 Budapest, Váci út 102.).

A regisztrációt, átöltözést követően a szervezők játékos, közös bemelegítéssel kezdik a programot. A kezdőknek ismertetik a játékszabályokat, miközben a haladók melegíthetnek az összecsapásokra. Egy fő több versenyszámban (egyéni, páros, vegyes páros), de csak egy kategóriában (kezdő, hobbi, haladó) indulhat. Kellő számú jelentkező esetén délután csapat-/irodaversenyt is rendeznek a szervezők. A lebonyolítás pontos rendjéről a  jelentkezők számának és képességeinek függvényében később értesítik a résztvevőket.

A részvételi díj várhatóan 8-10 ezer forint közö lesz, ami tartalmazza a pályahasználat és edzői segédlet melle a gyümölcstálat, az ebédet (gulyás és helyben sült kenyérlángos), továbbá a műanyag labdákat. A pontos öszszegről és a fizetési módokról a jelentkezőket értesítjük.

A jelentkezési határidő 2023. szeptember 22. Jelentkezni e-mailben lehet a toth.tihamer@jak.ppke.hu címen. A levélben kérjük, jelöljék meg a tudásszintet (pl. kezdő, hobbi, korábbi vagy aktív, ranglistán jegyze versenyző) és hogy egyéni, illetve páros indulást terveznek-e.

Az esemény főtámogatója idén is az OTP Bank Nyrt. További támogatók: az Orac Kiadó, a Légli Szőlőbirtok és a Megyeri Fivérek Borászat.

A Művészetek Völgyét is meghódíto a a Próká-torok

Megannyi nagy sikerű fellépés után idén nyáron a Művészetek Völgye fesztiválon is koncertet adott az ügyvédek kórusa.

MÜBSE: karbonlábnyom-csökkentésért biztosítási kedvezmény

A MÜBSE ösztönző pályázatot hirdet azon környezettudatos egyéni ügyvédek és ügyvédi irodák számára, amelyek felmérik saját karbonlábnyomukat, és annak legalább 10%-os csökkentése érdekében vállalásokat tesznek.

A 10%-os kibocsátási célt elérő valamennyi pályázó 5%-os biztosítási díjkedvezményben részesül 2025-ben, továbbá az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák közül a kibocsátáscsökkentés arányaiban abszolút győztes 150 000 Ft, a többszemélyes irodák közül százalékosan legnagyobb csökkenést elérő iroda pedig 300 000 Ft digitalizációs hozzájárulást kap.

„Amikor először megláttuk, hogy csütörtökön 13 órakor fogunk fellépni egy templomban, azt gondoltuk, a családtagokon és a barátokon kívül senki nem lesz ránk kíváncsi. Végül nem lett igazunk: a templom megtelt emberekkel, és elképesztő hangulat alakult ki” – meséli Molitor Éva, a Próká-torok kórusvezetője. Mind a nézőknek, mind a kórus tagjainak fantasztikus élmény volt a kapolcsi koncert, ami a fesztiválról tudósítást készítő Euronews hírcsatorna műsorába is bekerült. Ezt

megelőzően Kapolcsra készülvén Dunapatajon egy csapatépítővel egybekötött workshopra is összegyűltek a kórus tagjai. A repertoár folyamatosan bővül, mi több, egyre gyakoribbak az egyéni, hangszeres produkciók is a kórusban.

A Próká-torok következő nagy fellépése Párizsban lesz. A kórus az IBA konferencia keretében lép majd fel a párizsi ügyvédi kamarában október 31-én, a Liszt Ferenc Kultúrintézet támogatása mellett.

A pályázat további feltétele, hogy a következő egy év során kiadott 6 darab fenntarthatósági anyagot a pályázó elolvassa, és megválaszolja az anyagok végén feltett három kérdést. Felhívjuk  a figyelmet arra, hogy a második fenntarthatósági anyag Energiagazdálkodás témában már elérhető a MÜBSE honlapján (mubse.hu).

A MÜBSE Fenntartható ügyvédi praxis pályázatának leadási határideje: 2023. szeptember 15.

Német-magyar szeminárium a Kamarában

Szeptember 29-én péntek délelőtt sok szeretettel várjuk a Kamarában a németül beszélő (vagy legalább értő) ügyvédeket és jogtanácsosokat a DAV-IWR (Deutscher Anwaltverein – Arbeitsgemeinschaft Internationales Wirtschaftsrecht) és a BÜK által közösen megrendezésre kerülő programra. A részvétel – az előző esti vacsora kivételével – ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, hogy a szervezők ennek megfelelően tudjanak tervezni. A szervezők két nagyon aktuális témában hoznak remek beszélgetőpartnereket, előadókat Németországból és Magyarországról. Az egyik A Munka új világa – határon túli távmunkavégzés, melynek keretében az adó- és munkajogi lehetőségekről és kockázatokról beszélgetnek. A másik téma pedig a Generációs transzfer a nemzetközi porondon, ami egy Európa-szerte nagy jelentőségű, gyakran alábecsült komplexitású téma. A részletes program és jelentkezési lap ezen a weboldalon található: https://dav-iwr.de/event/save-the-date-deutsch-ungarisches-seminar/ A DAV-IWR a Német Ügyvédegyesület nemzetközi gazdasági ügyekre szakosodott tagozata, és most először látogat Budapestre, ami kiváló kapcsolatépítési lehetőséget biztosít az elsősorban németül beszélő ügyfélkörrel rendelkező ügyvédek számára. Az előadások német nyelvűek, fordítás nélkül. Kérdések esetén forduljanak dr. Görgényi Orsolya BÜK titkárhoz a foreign@bpbar.hu e-mail-címen.

Október 31-ig biztosan korlátlanul használható az ÁNYK

2023. augusztus 31-én megjelent a Magyar Közlönyben az ÁNYK használhatóságának meghosszabbítását elrendelő 420/2023. (VIII.31.) Korm.rendelet.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy várhatóan nem lesz korlátlan az ÁNYK használhatósága a rendelet kihirdetésétől számított 61. naptól, azaz 2023. október 31-től. A rendelet szövege szerint ha az adott ügytípusban van elérhető más elektronikus nyomtatvány, akkor a rendelet kihirdetését követő 61. naptól már csak azt lehet majd elérhetővé tenni (és nekünk, illetve az ügyfeleknek csak ezt lehet majd használni); az ÁNYK adott nyomtatványát már nem. Egyébként az ÁNYK használhatóságát – a fenti korlátozással – a jogalkotó 2024. július 1-ig tette lehetővé.

A rendelet szövege a gyakorlatban azt jelenti: ha október utolsó napján elérhető pl. iFORM P23-as nyomtatvány, akkor csak azt lehet majd használni; az ÁNYK P23-at már nem. (Ha pl. van ÁNYK felszámolási nyomtatvány, de nincs iFORM megfelelője, akkor marad az ÁNYK).

Az iFORM nyomtatványok hozzáférhetővé tétele az OBH kompetenciájába tartozik.

Jelenleg az egyértelmű, hogy a következő másfél hónapban még korlátozás nélkül használható az ÁNYK. Október második felére talán kiderül az is, hogy milyen iFORM és egyéb e-nyomtatványok lesznek elérhetők október 31-étől, melyről a Magyar Ügyvédi Kamara tájékoztatni fogja a Kar tagjait. (MÜK hírlevél)

Játékosokat vár a BÜSKE

A Budapesti Ügyvéd Sport- és Kulturális Egyesület (BÜSKE) férfi nagypályás csapata várja azon nagypályás labdarúgó múlttal rendelkező kollégák jelentkezését, akik a hétköznapok tárgyalótermi ütközeteit követően szívesen kipróbálnák magukat a hétvégente, a Budapesti Labdarúgó Szövetség III. Osztályában szereplő BÜSKE csapatában, és szívesen csatlakoznának ezáltal egy főként ügyvédekből és ügyvédjelöltekből álló kiváló közösséghez!

Jelentkezni az ujb@bpbar.hu e-mailcímen lehet egy rövid, pársoros bemutatkozó szöveg keretében.

Megszűnik az IKR

A Magyar Ügyvédi Kamara 2023. augusztus 25-én levelet kapott dr. György István úrtól, a Miniszterelnökség államtitkárától, aki arról tájékoztatta a MÜK vezetését, hogy a Miniszterelnökség 2023. szeptember 20. napjával leállítja az ún. IKRrendszert, amelyet eddig tipikusan közigazgatási perek elektronikus kezdeményezésére használtak állampolgárok és ügyvédek egyaránt.

Jövő nyárra csúszhat az E-ING rendszer indulása

A közeljövőben az ügyvédség előtt álló egyik legjelentősebb kihívás az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás (E-ING) bevezetésével összefüggő feladatok teljesítése.

AMagyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a területi kamarák intenzíven dolgoznak azon, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák a kollégákat az új rendszer használatára való felkészülésben. A MÜK erre a célra létrehozott munkacsoportja az év eleje óta dolgozik a tematika és az oktatási anyagok kialakításán, illetve azon, hogy az elméleti és gyakorlati vizsgára való felkészülést támogató anyagok kellő időben álljanak a kollégák rendelkezésére, illetve mindenkinek elegendő ideje álljon rendelkezésre a rendszer tesztelésére. Az elméleti képzéshez szükséges e-learning oktatási anyagok és vizsgakérdések jelentős része a MÜK és BÜK együttműködésében elkészült. A gyakorlati képzés és számonkérés elkészítésének – a kamarától független –előfeltétele néhány, az informatikai rendszerrel kapcsolatos feladat végrehajtása.

A jogszabállyal kapcsolatos egyeztetések alapján reális esély mutatkozik arra, hogy az E-ING rendszer általános indulási időpontja 2024. február 1-ről július 1-jére módosul, ez esetben a képzések ütemezése is ehhez az új időponthoz igazodik majd.

(MÜK hírlevél)

A levél szerint a döntés oka az, hogy az IKR fenntartásához jelentős további fejlesztés lenne szükséges, amely „több tényező együttes fennállása miatt” nem lehetséges.

A döntés – a levél szerint – „a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvédek 2023. 09. 20., 23:59:59-ig tudnak keresetlevelet benyújtani az IKR-en keresztül.” A levél tájékoztatása szerint „az ügyvédek/állampolgárok az e-Papír szolgáltatáson keresztül is beküldhetik a kormányhivataloknak a keresetleveleiket, ahol konkrétan ilyen ügytípus is megtalálható.”

A levélről való tudomásszerzést követően dr. Reiniger Balázs, a MÜK titkára telefonon egyeztetett dr. György Istvánnal, akivel abban állapodtak meg, hogy a közeli napokban személyes egyeztetést is tart a MÜK a Miniszterelnökséggel a fenti kormányzati döntésből eredő technikai kérdéseket illetően. A további fejleményekről – szokás szerint –a Facebookon és a MÜK- hírlevélben ad majd tájékoztatást a Magyar Ügyvédi Kamara. (MÜK hírlevél)

A TRANSZATLANTI ADATVÉDELMI KERETRENDSZER

Kiléptünk a szürke zónából, avagy USA–Schrems 3:2

Az Európai Bizottság 2023. július 10-én elfogadta az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti Transzatlanti Adatvédelmi Keretrendszerre (Trans-Atlantic Data Privacy Framework) vonatkozó megfelelőségi határozatát. A megfelelőségi határozat az elfogadás napján hatályba lépett.

Amegfelelőségi határozat kimondja, hogy az adatvédelmi keretrendszerben részt vevő vállalatok vonatkozásában az Egyesült Államokba

történő adattovábbítás során a személyes adatok lényegében az uniós szintnek megfelelő védelemben részesülnek.

Miért fontos ez?

Mert az Egyesült Államok, ez a hatalmas és ennélfogva nagyon lassan forduló tankhajó, az Európai Unió (és végső soron egy osztrák kisember) nyomására irányt változtatott, pontosabban megteremtette a jogi kereteit az uniós polgárok személyes adataival kapcsolatos adatkezelési, benne a hírszerzési adatkezelési gyakorlata irányváltoztatásának és annak uniós normákhoz való közelítésének. Ez akkor is hatalmas változás, ha mindennek a háttérben elsősorban nem magasztos célok, mint a jogszerűség, tisztességes eljárás és az átláthatóság érvényre juttatásának szándéka, hanem alapvetően gazdasági érdekek állnak. A – majd napra pontosan – három évvel ezelőtt meghozott Schrems II. ítélettől indulva hosszú út vezetett el a megfelelőségi határozat kiadásáig. Ennek – csak említés szintjén – része volt, hogy von der Leyen elnök és Biden elnök elvi megállapodást kötött az új transzatlanti adattovábbítási keretrendszer létrehozásáról 2022 márciusában. Majd 2022 októberében – az Európai Unió Bírósága megállapításainak rendezése érdekében – Biden aláírta az Egyesült Államok hírszerzési tevékenységeire vonatkozó biztosítékok megerősítéséről szóló végrehajtási rendeletet (Executive Order).

Hogy miért is fontos és mit jelent ez a megfelelőségi határozat és a keretrendszer gyakorlati szempontból? Egyfelől a rendelet következtében az amerikai hírszerző ügynökségek – bár továbbra is hozzáférhetnek, de – csak a szükséges és arányos mértékben férhetnek hozzá a személyes adatainkhoz.

Uniós magánszemélyként pedig ha az Egyesült Államokba továbbították az adatainkat, a hírszerző ügynökségek kifogásolt adatkezelési tevékenységével kapcsolatban mostantól kezdve kétszintű jogorvoslati fórumhoz fordulhatunk jogvédelemért. Első fokon az adatkezelés ellen – a GDPR-ból ismert – panasszal élhetünk, amelyet az adott tagállami adatvédelmi hatóság útján terjeszthetünk elő. Panaszunkat az amerikai hírszerző közösség polgári szabadságjogok védelméért felelős tisztviselője vizsgálja ki. Másodfokon pedig az újonnan létrehozott, független és pártatlan Adatvédelmi Felülvizsgálati Bírósághoz (DPRC) fellebbezhetünk jogorvoslatért, amihez az Egyesült Államok jogi segítséget is nyújt. Másfelől – és adatkezelőként számunkra ez a hangsúlyosabb – kiléptünk egy három éve tartó szürke zónából. Újra, további intézkedések (SCC, BCR) nélkül is jogszerű lehet a személyes adatoknak az Unióból az USA-ba történő továbbítása, például tipikusan az amerikai technológiai szolgáltatók adatfeldolgozóként való használata, ha azok vállalják az adatvédelmi keretrendszer követelményeinek való megfelelést. Ilyen követelmény az

adatvédelem alapelveinek (célhoz kötöttség vagy az adattakarékosság stb.) érvényesítése vagy az érintetti jogok biztosítása az uniós magánszemélyek viszonylatában.

Hogy a megfelelőségi határozat, így az Egyesült Államok – a fentiek alapján finomhangolt – jogi keretrendszere és adatvédelmi gyakorlata kiállja-e a próbát? Erre térjünk vissza jövőre, a tapasztalatokat ugyanis egy év múlva értékeli a Bizottság. Ennek eredményessége esetén pedig legalább négyéves gyakorisággal izgulhatunk a tankhajó irányváltoztatásának (és így végső soron az általunk végzett adattovábbítások) megfelelőségéért.

Persze csak akkor, ha Herr Schrems közbe nem szól addig…

SZERZŐ: dr. Vidovszky Norbert adatvédelmi szakjogász, vezető auditor, a Datadom együműködő partnere

DR. VASKUTI ANDRÁS

„Most fog szembejönni velem a valóság”

Nemzetközi szinten is unikumnak számít az, ha valaki 70 éves kora felett kezdi el ügyvédi pályáját. Dr. Vaskuti András életpályája azonban nem csak emiatt egyedülálló: az idén nyáron esküt tett ügyvéd több évtizedes büntetőbírói és oktatói tapasztalattal rendelkezik. A bíráskodást sem engedte el teljesen, csak a tárgyalóterem helyett immár az atlétikai pályákon űzi azt.

– Több szempontból is rendhagyó dolog történt az életedben: idén nyáron, nem sokkal hetvenedik születésnapod után ügyvéddé avattak. Mi motivált arra, hogy „átülj” a másik oldalra?

– Az egyetem után viszonylag közel álltam ahhoz, hogy ügyvédi karrierbe kezdjek, végül azonban beszippantott a bíróság. Rengeteg kiválósággal dolgoztam együtt a tárgyalóteremben: többek között Bánáti János, Bárándy Péter és Magyar György is megfordult nálam. Bő két évtizedet töltöttem a Fővárosi Bíróságon, illetve később a Fővárosi Törvényszéken, majd a 2012-től 2020-ig a Kúrián bíráskodtam. Az életkorom okán azonban egy ponton búcsút kellett mondanom a bírói munkának. Ezután történt, hogy egy nagyon kedves barátom, tanítványom panaszkodott, hogy kezdő ügyvédként nem alkalmazhat jelöltet, miközben neki egyszerre több helyen kellene lennie. Mivel én ekkoriban szinte „parlagon hevertem”, így került ismét a látóterembe a hivatás.

– Bírói karriered során számos nagy ügyet tárgyaltál. Melyik volt számodra a legemlékezetesebb?

– Óriási, közfigyelemre méltó ügyekben hozhattam döntéseket, ezért nagyon nehéz lenne egyetlen esetet kiemelni közülük. Életellenes tettekről, fiatalkorúak ügyeiről, bőrfejűekről van szó… Mind közül talán a taxisgyilkos lányok kavarták a legnagyobb port, hiszen senki sem hitte el, hogy két kis tizennégy éves lányka ilyen borzalmas dolgot követ el. Mindenki a felnőtt férfit kereste… (1997-ben két, akkor 14 éves lány a ferihegyi repülőtér egyik kifutójához csalt egy 29 éves taxisofőrt abból a célból, hogy megszerezzék a gépkocsiját és a pénzét. A nyereségvágyból elkövetett emberöléséért egyikük 9, másikuk 8 év 6 hónap letöltendőt kapott a fiatalkorúak börtönében – a szerk.) De az én nevemhez köthető az azeri baltás gyilkos tárgyalása, a Kocsis

Franciska-gyilkosság vagy a Fekete Sereg nevű, maffiagyanús ügy is.

Több mint harminc éve tanítasz is, jelenleg az ELTE büntetőjogi tanszékén. Az ezen ügyek tárgyalása során szerzett tapasztalatot mind felhasználtad az előadásaid során?

– Nem csupán ott! Az évek alatt két szakjogász végzettséget szereztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen: a kriminalisztikai szakjogászon pont ezekből a  nagy, életellenes ügyekből írtam a szakdolgozatomat. Aztán elvégeztem

a fiatalkorúak ügyeinek szakjogászát is. Ezek a bírói munkámban is borzasztóan sokat segítettek.

– Az ügyvédi karrieredhez is bizonyosan hozzátesz majd!

– Az biztos, hogy ügyvédként nem lehetek ennyire sikeres, hiszen már aligha van bennem még négy aktív évtized. Nyugodtan mondhatom, hogy a bírói pályán mindent elértem, a végén Juhász Andor-díj arany fokozatával (a bírók számára adható legmagasabb hivatásrendi kitüntetés – a szerk.) búcsúztattak. Az

ügyvédkedéssel egy új fejezet kezdődik az életemben, de szerencsére volt kitől lesnem: profi ügyvédekkel és ügyészekkel dolgoztam együtt, akik mindig nagyon felkészülten érkeztek a tárgyalásokra. A perbeszédeket imádtam, amikor összecsaptak az érvek és az ellenérvek, nekünk pedig ezekből, és persze a bizonyítékok alapján kellett eldöntenünk, hogy kinek tudunk igazat adni. Az ügyvédnek, ha nagyon jó a vád, és jól előkészített anyagokkal érkezik, óriási szerepe van. Rá tud mutatni olyan körülményekre, amit a bírónak kötelessége figyelembe venni a büntetés kiszabása során. De rengeteget kell tanulnom. Egy kicsit furcsa is volt az avatáson és az eskütételnél ott állnom a tanítványaim között. Szerencsésnek érzem magam, amiért ők is tudnak tanítani nekem valami újat.

Például?

– Eddig nem figyeltem, hogy az ügyvédek milyen apró praktikákat alkalmaznak, ezeket meg kell tanulnom nekem is. Az biztos, hogy ügyvédként sokkal jobban kell akarnom és keményebben kell dolgoznom, mint bíróként, hiszen úgy már bizonyítottam. A bíróságon, az egyetemen nem állok olyan rosszul… De mint ügyvéd abszolút kezdő vagyok. Sokkal nagyobb a tét is: eddig fentről, az elefántcsonttoronyból hirdettem az igét, most pedig emberi sorsokkal találkozom. Főleg a fiatalkorúak között látni, hogy milyen körülmények között élnek és nőttek fel. Húsbavágóbb, mint az iratokból tájékozódni.

– A személyes kapcsolat a mérvadó?

– Sokkal alaposabban meg lehet ismerni a körülményeket, mint a papírokból és a környezettanulmányokból. Akármilyen fesztelen próbál lenni az ember, egy gyerek abban a tárgyalóteremben, abban a szokatlan atmoszférában soha nem fog annyira megnyílni, sosem fogja olyan részletességgel elmondani nekem, milyen döbbenetes sorsa van, főleg, ha több emelet magasságból hallgatom ki… Egy tárgyalóteremben, ahol nincs közvetlen kapcsolat, ez sokkal nehezebb, mint egy kihallgatás előtti megbeszélésen. Szinte lehetetlen. Ahogy az egyik kollégám, aki szintén ügyvédként dolgozik, mondta nekem, majd most fog szembejönni velem a valóság.

– Ugyanakkor ügyvédként egyszerűbb felhívni a bíró figyelmét az apróságokra is.

– 25 évesen lettem bíró, semmit sem tudtam akkor a világról. Akkor rögvest be-

dobtak minket a mélyvízbe. Most, idős fejjel szintén be vagyok dobva. Tudom hasznosítani az elmúlt évtizedeket, tudom, hogy egy fellebbezésnek mikor van értelme, hogyan célszerű felépíteni, mi az, amit hangsúlyozni kell benne. Tudom, hogy én mire figyelnék oda. Egy 5060 oldalas beadványt biztos, hogy nem fognak elolvasni, ugyanakkor ha öt-hat oldalban, szépen szerkesztve, a lényeget kiemelve foglaljuk azt össze, akkor a bíró figyelni fog azokra a tényekre, amiknek esetleg jelentőségük lehet.

– Kellett már menned ügyvédként a bíróságra?

– Kellett, méghozzá rögtön az első héten! Nagyon furcsa volt először nem ott ülni, ahol szoktam. Szokatlan volt, hogy várni kellett, hiszen már-már ösztönössé vált, hogy én döntök a kezdésről, a szünetekről… Illetve korábban a tárgyalóteremben csak egyszer

Eddig fentről, az elefántcsonttoronyból hirdettem az igét, most pedig emberi sorsokkal találkozom. Húsbavágóbb, mint az iratokból tájékozódni.

kellett felállnom – amikor ítéletet hirdettem. Alkalmazkodnom kell. Persze meg lehet szokni. Nemsokára megyek egy javítóintézetbe, ahova eddig legfeljebb előadásokat tartani mentem, vagy az egyetemistákat vittem körülnézni –most pedig beszélőn lesz jelenésem.

– Mindezek fényében tanácsolnád a bíróknak, hogy mérettessék meg magukat ügyvédként?

– Kétségtelenül. Bár nem telt el még olyan hosszú idő, mégis egészen biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb az a  rendszer, ahol először ügyvéd az ember, és annak tapasztalatával megy el bírónak. Ahogy például az Egyesült Államokban. Most már látom, mi minden hiányzott belőlem ahhoz, hogy sokkal jobban, mélyebben megértsem a dolgokat. Már sajnálom, hogy nem ügyvédként kezdtem én is.

– Beszéljünk az atlétikai világbajnokságról is, hiszen ott is bíráskodsz…! Régóta űzöd ezt a „sportot”?

– Nagyon fiatal koromban magam is atletizáltam, futó voltam 400 méteren. Bár nem voltak kiemelkedő eredményeim, mégis nagyon szerettem a sportot és a mozgást. Amikor aztán katona lettem, sajnos elkezdtem cigarettázni, onnantól kezdve pedig már soha többé nem tudtam úgy futni, mint azelőtt. Nagyon nehezen volt összeegyeztethető az egyetem és a sport, de hobbiszinten megmaradt az életemben. Amikor a Testnevelési Főiskolán meghirdették a bíróképző tanfolyamot, tudtam, hogy ott a helyem. Elvégeztem a MOB (Magyar Olimpiai Bizottság) kétéves felsőfokú szakképzését is, majd azt követően tavasztól őszig minden hétvégém valamilyen versenypályán telt. Minden korosztály versenyén ott voltam, a tízéves gyerekektől kezdve a 90-100 éves szenior atléták tusájáig.

– Majd jöttek a futóversenyek is… – A beosztásom nem tőlem függ. Egy idő után a távolugrásokhoz, hármasugrásokhoz tettek, ami bíróként izgalmas kihívás. Majd egyszer csak átkerültem a pályabírókhoz, akik a futószámokat felügyelik. Most, az atlétikai vb-n az eddigiekhez képest különlegesebb beosztásba kerültem, hiszen a maratoni futásoknál bíráskodom. Ez egy igazi kihívás. Mondjuk, a legnehezebb része az, hogy hajnali ötkor már ott kell lennem… De nagyon élvezem, hogy a részese lehetek. A stadionban nincs feladatom, mert már olyan technika követi az eseményeket, hogy már nincs ránk szükség. Látható, hogy a gödör mellett például csak két ember van, aki gereblyézik, nincs már az, aki középen áll, és beszúrja, hogy hova érkezett a versenyző. Mindent a gép analizál. De a gép nem váltja ki a sportolók néhol emberfeletti teljesítményét: jó látni a küzdelmet, minden elismerésem számukra. Illetve imádok a jó levegőn lenni, ahol gyakran találkozom a tanítványaimmal is!

A sportpályán?

– Igen. Érdekes dolog, néhányukkal elkezdünk beszélgetni az iskolában arról, kinek mi a hobbija, mivel foglalkozik az szabadidejében, és páran elejtik, hogy távolugrók vagy futóatléták. Aztán öszszetalálkozunk akár nagyobb volumenű versenyeken is. Büszke vagyok rá, hogy ismerem őket, ami pedig az atlétikai világbajnokságot illeti, nagyon örülök, hogy a részese lehetek!

Félidei sikerek

Most egyszerre két kamarai bizottságot ismerhetünk meg közelebbről. Mind az Ügyvédjelöltek Bizottsága, mind a Jogi Előadók Bizottsága a következő generációt képviseli a Budapesti Ügyvédi Kamarában. Kiváló javaslatokat fogalmaznak meg, és érvényesítik a mögöttük álló tagságot, a jelölteket és a jogi előadókat.

Az Ügyvédjelöltek Bizottsága 2005ben alakult meg – akkor még tagozat néven –, míg a Jogi Előadók Bizottsága 2021 novemberében, még a  koronavírus-járvánnyal terhelt időszakban ült össze első alkalommal. A két bizottság között sok a hasonlóság, de sok a különbség is. Mindkét bizottság vezetői lelkesen képviselik a mögöttük álló tagság egészét, és céljuk, hogy a kamarában még nagyobb súlyt kapjon a következő generáció véleménye. Szerényen, sok munkával, szervezéssel és javaslattal, de határozottan.

Az ügyvédjelöltek és a jogi előadók is szakvizsga előtt álló jogászok, akik a kamarán belül igyekeznek képviselni az érdekeket, és ezt mint az ügyvédi törvényben nevesített kamarai szervek teszik. Mindkét bizottság olyan tagokat képvisel, akik jellemzően a Covid legerősebb időszakában töltötték előadói és jelölti idejüket. A bizottság elnökei-

vel, dr. Körmendi Istvánnal és dr. Tivadar Attilával beszélgetve az látszik, hogy fontos változások zajlanak, még ha ezek nem is rövid idő alatt mennek végbe.

Alkotó munka

Dr. Körmendi István, a Jogi Előadók Bizottságának elnöke azt említi, hogy mivel ez nem egy kiforrott gyakorlatú bizottság, és maga az előadói tagság is viszonylag új, ezért a munkájuk ma elsősorban az alapok megépítését jelenti. Ahogy említi, már az magában nagy kihívás, hogy összeszedjék azt a réteget, aki szívesen vesz részt a fővárosi jogi előadók képviseletének ellátásában. Véleménye szerint sikerült aktív elnökséget szervezni, akik lelkiismeretesen végzik a bizottsági feladataikat. „Olyan bizottságot képzelünk el, akik közösségként dolgoznak, nem sima bürokraták. Elmondhatják az

álláspontjukat jogalkotásról, szabályokról, és javaslatokat dolgozunk ki”.

Elsőként a működésüket szabályozták: bár nagy az egyetértés a vezetőségben, gondolnak a mindenkori bizottságra, ezért nem sajnálják az időt és az energiát, és létrehozták a bizottsági ügyrendet. Igyekeznek kitapogatni a lehetőségeket: idén workshopot szerveznek, és már egy találkozót is szerveztek, ami fontos a kapcsolatépítéshez. István szerint be kell kerülni a köztudatba, mivel csakis így képviselhetik hatékonyan a közösséget.

Az eszközök nagy részét maguknak kellett megteremteni. A korábbi Facebook-csoport tagjainak jelentős része már túl van a jogi előadói szakaszon, és jogtanácsosként dolgozik, ezért új közösséget kellett építeni. Emellett saját logót terveztek, az önálló arculattól nagyobb ismertséget remélnek. A szervezési munkán túl kidolgoztak egy javaslatcsomagot is a releváns jogszabá-

lyok módosítására, amelyben olyan kérdésekben foglalnak állást, mint a szakvizsgához szükséges idő háromról két évre történő csökkentése, valamint hogy a szülési szabadság három helyett hat hónapnyi időként legyen beszámítható.

Ki kell zökkenteni

Dr. Tivadar Attila, az Ügyvédjelöltek Bizottságának elnöke némiképp könynyebb helyzetben van, legalábbis a taglétszámot illetően. A legutóbbi adatok szerint 1377 aktív ügyvédjelölt működik Budapesten, és közel négyszer több ügyvédjelölt van, mint jogi előadó. Ez önmagában még nem jelent aktivitást is, véleménye szerint kevesen járnak a programokra. Attila kiemeli, hogy a jelölteknek nyitottabbnak kellene lenniük a szakmai közösségünk felé.

Éppen ezért folytatták az előző, részben azonos összetételű bizottság kezdeményezését, az Afterwork sorozatot. Ezeken az eseményeken a jelöltek kötetlen formában találkoznak, és beszélgethetnek az aktuális kérdésekről, a bojtárélet bármelyik területéről. „Ki kell zökkenteni a kollégákat, és legalább évente pár alkalommal találkozni egymással. Sokak számára csak a munka létezik, azonban az ügyvédi hivatás – véleményem szerint – ezen túlmutat. A kollégák felé való kölcsönös nyitottság és kapcsolatteremtés lényegi eleme az ügyvédjelölti időszaknak is.” Úgy látja, jó úton haladnak, mert az Afterwork rendezvény alapján jelöltekből és fiatal ügyvédekből 10-15 főből álló közösség alakult ki, amelyhez elképzeléseik szerint még sokan csatlakoznak.

István is kiemeli a nyitottságot mint alapvető értéket. „Széles bázisra építünk, szeretnénk, ha minél többen csatlakoznának hoznánk. Ez mindenkinek az érdeke, mert így lesz erős az érdekképviselet. Fel kell rázni az embereket az apátiából, meg kell őket mozgatni.” Mára aktív Facebook-közösség alakult ki, ez a  kommunikáció fő felülete. Ezenfelül természetesen a kamara is számít a munkájukra, gyakran rajtuk keresztül érik el a jelölteket.

Az Ügyvédjelölti Bizottság ősszel weboldalt szeretne létrehozni, elsősorban a jelölti lét technikai támogatására. Általános információk, oktatási anyagok, vonatkozó szabályzatok, szakvizsga-információk, jogi cikkek, ötletláda, ügyvédjelölti

álláshirdetések lesznek a fő elemei. Attila szerint ez egy olyan, minden jelöltet megszólító segítség lenne, amelyet a következő bizottságok is átvehetnének. Ez annál is fontosabb, mint amilyennek elsőre látszik: jelenleg abban a sajátos helyzetben van az elnökség, hogy (a tervek szerint) a közeljövőben mind az öt tag szakvizsgázik, így teljes csere várható a bizottságban. Erre tudatosan készülnek, és támogatni fogják a következő csapatot.

Az összetartozást erősítő találkozók mellett szakmai előadásokat is szerveznek, és ezen keresztül igyekeznek a fiatal ügyvédek indulását támogatni. Szeptember 21-én dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke tart a jelölteknek előadást „Ügyvédi etika főbb elemei” címen, valamint néhány jótanáccsal látja el a kezdő ügyvédeket.

Mi várható?

Amikor arról kérdezzük a jövő ügyvédjeit és jogtanácsosait, merre tart a szakma, mindketten változásokra számítanak. Attila szerint az ügyvédi pálya továbbra is türelmet, és már a jelölti időszakban is folyamatos, tudatos jövőtervezést igényel. Az ügyvédi karriert egy kezdő vállalkozás alapításához hasonlítja: az első időszakban jóval több a belefektetett idő és munka, mint az eredmény. Sokan ezért hagyják ott az ügyvédi pályát, mert a kemény jelölti évek utáni szakvizsgát követően sem lesz rögtön könnyebb. Szerinte itt lehet szerepe az Ügyvédjelölti Bizottságnak: szükség van a támogatásra, már az ügyvéddé válás előtt is, hogy jobban fel tudjanak készülni a kollégák.

Ezért támogatják, hogy átalakul az ügyvédjelöltek kamarán belüli kötelező kép-

Ügyvédjelöltek bizottsága

Dr. Tivadar Attila: elnök

zése, és a tervek szerint nagyobb súlyt kap a gyakorlati oktatás. Megalakul a „Principális Klub”, amely keretén belül neves ügyvédek tartanak előadásokat a jelölteknek, valamint érkeznek majd online elérhető, gyakorlatias szemléletű videós anyagok, ami véleménye szerint szintén nagy előrelépés lesz. Folyamatosan egyeztetnek az Oktatási Bizottsággal, és online kérdőíveken keresztül az ügyvédjelölteket is bevonták a folyamatba. Egy területen említ hiányt, mégpedig azt, hogy az elektronikus ingatlan-nyilvántartási anyagok kapcsán nem várható tananyag. Álláspontja szerint nagyrészt a  jelöltek végzik a technikai jellegű feladatokat, ezért lenne szükségszerű és észszerű – számukra és az ügyvédek számára is –, hogy a következő generációt ellássák tudással. „Változik az ügyvédség, alkalmazkodunk kell, figyelnünk kell a legaltech megoldásait.”

István is változásokat lát, szerinte egyre több és nagyobb cég old meg házon belül hagyományosan ügyvédi feladatot, tart fenn egy komplett jogi osztályt erre a célra. A munkát a hierarchiában részt vevő jogi előadók és jogtanácsosok látják el, akiket meg kell hallgatni, hogy megtudjuk, mi működik jól, és min kell változtatni. A bizottság véleménye szerint az ügyvédjelöltek oktatása jelenleg jobb minőségű és versenyképesebb, és egy ehhez hasonlóra van szüksége a jogi előadóknak is. Ugyanígy fontosnak tartaná pontosítani a jelenlegi jogi előadói megnevezést, mert a laikusok számára nem válik el eléggé a jogi referenstől, valamint az egyéb jogi munkát takaró megnevezésektől. Javaslatuk szerint a kamarai jogi előadó jobban leírná, hogy ezen jogi hivatásnak milyen súlya van.

Dr. Fehér Kende: alelnök, szakmai előadásokért felelős tag

Dr. Rácz Gergely András: oktatásért és jelölti kapcsolattartásért felelős tag

Dr. Rostetter-Kiss Lucia: kapcsolatokért és rendezvényekért felelős tag

Dr. Varga Bence: rendezvényekért felelős tag

Jogi Előadók Bizottsága

Dr. Körmendi István: elnök

Dr. Pusztai Petra: elnökhelyettes, általános teendők

Dr. Sebestyén Lili Dóra: társadalmi kapcsolatokért felelős tag

Dr. Pete Gréta: titkári feladatokért felelős tag

Dr. Soós Máté: oktatásért és rendezvényszervezésért felelős tag

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

Dr. Bajkó Bálint ügyvéd 2023. 08. 01.

Dr. Baracskai Ágnes kamarai jogtanácsos 2023. 07. 24.

Dr. Baukó Gábor Márton kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Bernáth Balázs  ügyvéd 2023. 06. 21.

Dr. Burda Andrea ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Byrdy Wanda ügyvéd 2023. 08. 08.

Dr. Czigléczki Ágnes ügyvéd 2023. 06. 26.

Dr. Cserbák-Riba Orsolya Anna ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Dallos Andrea kamarai jogtanácsos 2023. 06. 01.

Dr. Debreceniné Dr. Lamos Andrea ügyvéd 2023. 06. 06.

Dr. Fábián Cecília Éva kamarai jogtanácsos 2023.07.01

Dr. Farkas Ildikó kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Gazdag Noémi Erzsébet ügyvéd 2023. 08. 16.

Dr. Győrfi Bernadett kamarai jogtanácsos 2023. 06. 07.

Dr. Harmath Lilla ügyvéd 2023. 07. 28.

Dr. Havas Eszter ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Hevesi Rebeka ügyvéd 2023. 07. 15.

Dr. Illés Blanka ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Janza Frigyesné ügyvéd 2023. 06. 09.

Dr. Joósz Diána

alkalmazott ügyvéd 2023. 07. 27.

Dr. Keller Ágnes ügyvéd 2023. 06. 17.

Dr. Király Réka

kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Kónya Gergely Krisztián kamarai jogtanácsos 2023. 07. 26.

Dr. Kovács Dalma Melinda ügyvéd 2023. 06. 29.

Dr. Kovács Siller Judit ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Kozma Viktória ügyvéd 2023. 08. 07.

Dr. Ladányi Emese ügyvéd 2023. 08. 01.

Dr. Lelik Ferenc Gábor ügyvéd 2023. 08. 10.

Dr. Mándi Gábor kamarai jogtanácsos 2023. 06. 18.

Dr. Mohai László ügyvéd 2023. 08. 23.

Dr. Molnár Mária ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Nanne Anikó alkalmazott ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Németh-Füleki Kinga alkalmazott ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Oncs Judit ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Orosz-Fekete Judit kamarai jogtanácsos 2023. 07. 16.

Dr. Oszlányi Noémi Csilla alkalmazott ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Póczik Éva Anna alkalmazott ügyvéd 2023. 08. 05.

Dr. Prohászka Annamária kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Pünkösti Berta ügyvéd 2023. 06. 27.

Dr. Regőci-Szabó Barbara kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Sallai Fruzsina ügyvéd 2023. 06. 30.

Dr. Sebő Annamária alkalmazott ügyvéd 2023. 08. 07.

Dr. Sipos Attila kamarai jogtanácsos 2023. 06. 21.

Dr. Somodi Csaba kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Szabó Ádám kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Szabó P. György ügyvéd 2023. 07. 28.

Dr. Szoboszlai Renáta ügyvéd 2023. 08. 01.

Dr. Szolnoki Eszter

ügyvéd 2023. 06. 30.

Dr. Tóth Sarolta

kamarai jogtanácsos 2023. 07. 13.

Dr. Veres L. Zsuzsanna alkalmazott ügyvéd 2023. 06. 22.

Dr. Zeke Péter kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Hegedűsné Dr. Kiss-Kozslik Zsófia Marianna kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Máthéné Dr. Bertók Judit Ilona kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Zoltánné Dr. Deim Edit ügyvéd 2023. 07. 01.

Elhunyt 

Dr. Bajkai István (59) ügyvéd 2023. 04. 22.

Dr. Deák Józsa Piroska (69) ügyvéd 2023. 05. 08.

Dr. Fürst Sándor (70)

ügyvéd 2023. 05. 08.

Dr. Jakab Ildikó (80) ügyvéd 2023. 05. 19.

Dr. Kertész Dóra (56) ügyvéd 2023. 07. 02.

Dr. Kővári Béla (67) ügyvéd 2023. 06. 06.

Dr. Kun László (73) ügyvéd 2023. 06. 27.

Dr. Mihók Erika (70) ügyvéd 2023. 06. 10.

Dr. Ódor Ildikó (66) ügyvéd 2023. 06. 23.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

Dr. Bereznai Henrik ügyvéd 2023. 07. 22.

Dr. Breuer Nomi Elizabet ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Felsőeőri-Paál Gabriella ügyvéd 2023. 07. 20.

Dr. Gaál Zoltán Sándor alkalmazott ügyvéd 2023. 06. 05.

Dr. Gábori Éva Emese ügyvéd 2023. 07. 24.

Dr. Gál Ibolya kamarai jogtanácsos 2023. 07. 21.

Dr. Homolya Róbert ügyvéd 2023. 06. 30.

Dr. Király Réka kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Kocsis Miklós alkalmazott ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Lipovits Dóra kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Mihályi Rita

ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Nagy Gergely kamarai jogtanácsos 2023. 08. 01.

Dr. Nagy Melinda

kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Kaviczki Zsuzsanna

kamarai jogtanácsos 2023. 08. 24.

Dr. Petlyánszki Zsuzsanna

ügyvéd 2023. 07. 10.

Dr. Snóbli József

ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Szentmihályi Judit ügyvéd 2023. 08. 16.

Kovácsné Dr. Leskovics Anett kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Kamarai tagságáról lemondott

Dr. Baranyai B. Zoltán

ügyvéd 2023. 06. 16.

Dr. Budavári Anna Fruzsina ügyvéd 2023. 07. 28.

Dr. Cseh Nóra ügyvéd 2023. 06. 26.

Dr. Demkó Ivett kamarai jogtanácsos 2023. 07. 14.

Dr. Felde Márta ügyvéd 2023. 06. 30.

Dr. Galamb-Tóth Zita kamarai jogtanácsos 2023. 06. 20.

Dr. Gazsi Gyula ügyvéd 2023. 07. 01.

Dr. Győri Judit Viktória ügyvéd 2023. 07. 15.

Dr. Hegedűs Katalin kamarai jogtanácsos 2023. 06. 20.

Dr. Ita Bálint kamarai jogtanácsos 2023. 06. 30.

Dr. Karas Mónika ügyvéd 2023. 07. 17.

Dr. Kenedi Orsolya kamarai jogtanácsos 2023. 07. 04.

Dr. Knoll-Tudor Ioana európai közösségi jogász 2023. 06. 05.

Dr. Kovács Anna kamarai jogtanácsos 2023. 07. 01.

Dr. Kovács Zsófia Andrea alkalmazott ügyvéd 2023. 06. 05.

Dr. Kovács Zsuzsanna ügyvéd 2023. 06. 30.

Dr. Kurucz Mária ügyvéd 2023. 06. 30.

Dr. László Ildikó ügyvéd 2023. 07. 18.

Dr. Nagy Ádám Dávid ügyvéd 2023. 07. 07.

Dr. Pinczel Petra kamarai jogtanácsos 2023. 07. 06.

Dr. Reé Viktor ügyvéd 2023. 06. 30.

Dr. Smelka Máté Ferenc kamarai jogtanácsos 2023. 06. 20.

Dr. Szaszkó Judit Dorottya ügyvéd 2023. 06. 30.

Dr. Sztaskó-Gál Nikoletta alkalmazott ügyvéd 2023. 06. 30.

Dr. Tóth Polina kamarai jogtanácsos 2023. 06. 30.

Dr. Ujfalussy Zsolt ügyvéd 2023. 06. 30.

Dr. Vétek Attila kamarai jogtanácsos 2023. 07. 31.

Dr. Virág András János ügyvéd 2023. 06. 29.

Némethné Dr. Bozsik Éva ügyvéd 2023. 06. 30.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2023. májusi eskütétel

Dr. Albert Lili Fruzsina ügyvéd KITŰNŐ

Dr. Kozma-Fecske Ivett ügyvéd JELES

Dr. Kuti Dóra Katalin ügyvéd JELES

Dr. Laczkó Máté ügyvéd JELES

Dr. Martisz Noémi

ügyvéd JELES

Dr. Nebl Nóra

ügyvéd JELES

Dr. Nyáry Kristóf

ügyvéd JELES

Dr. Sádt Nóra

ügyvéd JELES

Dr. Szakács P. Dóra

ügyvéd JELES

Dr. Udrea Roland

ügyvéd JELES

2023. augusztusi eskütétel

Dr. Sós N. Judit

ügyvéd JELES

Dr. Prém Lilla Alexa

alkalmazott ügyvéd JELES

Dr. Lerner-Nagy Dániel Vilmos

kamarai jogtanácsos JELES

Dr. Ujfalusi Bettina

kamarai jogtanácsos JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

JOG ÉS BÉKEPIPA

Konferencia a mediációról

A Bírók a Mediációért Egyesület, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a Közép-Európai Mediációs Intézet, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, az Országos Mediációs Egyesület és a Res Iudicata Egyesület a mediáció jelenét és jövőjét vizsgáló, a közvetítői eljárás alkalmazását széles körben tárgyaló konferenciát rendezett „Mediáció, a XXI. század békepipája – a mediáció 20 éve itthon” címmel 2023. június 2–3. között. A konferencia a Közjegyzők Házában zajlott. Interjúnkban dr. Parti Mónika, a Bírók a Mediációért Egyesület alelnöke, a konferencia egyik főszervezője és egyben egyik előadója beszél az intézmény fontosságáról.

– Ahogy a megnyitóban elhangzott: úgy gondolom, a mediáció a „jog jóindulata”–mondja. – Az ügyvédek számára egyértelmű, mit jelent a mediáció, a hétköznapi emberek pedig ösztönösen élnek az általa kínált lehetőségekkel, nincs olyan területe az életünknek, amelyben a békéltetés, az egyezségteremtés ne lenne kulcsfontosságú. Például ha a munkahelyen két kollégát próbálunk kibékíteni, vagy egy válás során megegyezést sürgetünk, konszenzust kötünk a gyerektartási díjról. Ezek mindmind a mediáció, a békéltetés folyamatai. A magyar joggyakorlatban jelenleg leginkább a családjog területén fedezhető fel, de legalább ugyanennyire kiemelt szerepe lenne vagy lehetne a büntetőjogban, a gazdasági jogban vagy az öröklésnél.

– Maga a jogintézmény sem mai találmány.

Már a Szent István-i törvényekben benne foglaltatott „az arbiternek tíz dénár adassék”. Azaz ha a felek között valaki megegyezést tudott teremteni, jutalmat kapott. A mediáció újkori használata az Egyesült Államokhoz kötődik: kezdetben szakszervezetek tevékenysége kapcsán, a munkajog területén előforduló konfliktusok rendezésének céljából alkalmazták ezt az eljárást, majd széles körben elterjedt. A peren kívüli megegyezés minden fél számára előnyöket kínál. Kevésbé terheli az igazságügyi apparátust, valamint egy gyorsabb, személyre szabottabb megoldást kínál, hiszen a felek saját maguk tudják meghatározni, milyen egyezség az, ahol a köztük fennálló jogvitát számukra teljes mértékben megnyugtatóan tudják rendezni. Belülről születik a megállapodás, egy szakember közbenjárásával. Az uniós ajánlás alapján a mediációt kívánatos volna a büntetőjogi eljárás kezdetétől a végéig elérhetővé tenni.

– Ez mennyire képes megvalósulni a gyakorlatban?

– Itthon 2006-ban lett újra elérhető, és 2016-ig évről évre ismertebbé vált. Meg kellett hogy ismerjék a szót, az intézményt az emberek ahhoz, hogy keresni kezdjék. Hiszen például a mangó lehet bármily ízletes, ha még soha nem hallottunk róla, nem fogjuk ezt keresni a boltok polcain. A büntetőjogi mediációban a fordulat 2016 volt, mivel ekkor a Be. ebben a vonatkozásban is változást hozott. Leszűkült a kör, bírósági szakból már nem engedélyezhető az eljárás, pedig ekkorra már egyre ismertebbé

A büntető szekció azért nem volt jelen a konferencia zárásán, mert egy olyan érdekfeszítő és hasznos vita alakult ki, hogy nem tudták és akarták időben lezárni azt.

vált az intézmény. Lehet, hogy épp a büntetés végrehajtása során, azaz későn érkezett az indítvány, de már a „mediáció” szót ismerték az ügyfelek. Kutatások szerint a mediációs eljárások büntető ügyekben történő alkalmazásának sikeressége elérte a 90 százalékot. Ez logikus, hiszen az okozott kár a jóvátétellel helyreáll. Ez segíti az elkövető és az áldozat megbékélését – tágabban az úgynevezett közösségi béke helyreállítását. Aki mediációban vett részt, a kutatások alapján kisebb eséllyel válik

a későbbiekben újra bűnelkövetővé. Nyilvánvaló azonban, hogy a mediáció nem csodaszer, nem mindig és nem mindenre alkalmazható (például többszörös visszaesők, súlyosabb bűncselekmények esetén.) Mégis könnyebben kezelhetővé tesz bizonyos, szituációkat. Valamennyi jogterületre igaz, hogy a mediáció során létrejött egyezségeket a felek nagyobb eséllyel teljesítik. Ha én magam vállalok egy jóvátételt, akkor nagyobb az esélye annak, hogy jót is állok azért, amit ígértem. Nem is beszélve arról, hogy ez költséghatékonyabb.

A mediáció esetén kevesebb dolguk lesz az ügyvédeknek?

– A jelen kor egy komoly kihívása, hogy miként tudjuk a sok évtized alatt megtanult normákat a technológia, a jog, a társadalomtudomány és sok egyéb terület modern vívmányainak ismeretében újraértelmezni. Bár a mediáció nem modern rendszer, mégis sokaknak új a terület. Biztosan tudom, hogy az élet bármely területén azon szakemberek lesznek sikeresek a jövőben, akik az újdonságokat átültetik a saját gyakorlatukba, nem pedig elutasítják azokat. A kérdésre válaszolva: az ügyvédeknek szerintem mindig lesz feladatuk. Egy hosszú eljárásnál – ha lehetőség van rá – nem előnyösebb-e, ha egy peren kívüli megegyezés után egy elégedett ügyfél hoz egy másikat, majd egy következőt. Hangsúlyozom, tisztában vagyok vele, hogy a mediáció csak az ügyek egy részében alkalmazható. Sok ügyvéd kolléga egyébként egyben mediátor végzettséget is szerzett. Természetesen ugyanabban az eljárásban ügyvédként és mediátorként nem vehetnek részt, hiszen a mediátornak független személynek kell lennie.

– Mi a tapasztalata: kérik az ügyvédek a mediáció lehetőségét?

– Az ügyvéd kollégák ezzel kapcsolatban mindig tájékozottak voltak, ők maguk hívták fel a figyelmet a lehetőségre. Az ügyészi szakig az ügyvédek jellemzően maguk szokták kérni a mediációt. Való igaz, mostanában mintha elakadt volna a folyamat. Azzal, hogy csak az ügyészi szakig elérhető, kevesebb az ilyen eljárásban résztvevő ügyek száma. A mediáció visszaszorulását büntető ügyszakban főként az okozza, hogy megváltozott a jogi környezet. Ugyanakkor vannak területek, ahol rendkívül jól működik – családjogban bizonyosan, szerintem a gazdasági jogban is, illetve a közjegyzőknél egészen biztosan. A mediáció nem az egyedüli út, nem az egyedüli üdvözítő megoldás, de nagyon értékes és régi hagyományokkal bíró jogintézmény. A keleti társadalmakban jelenleg is van olyan gyakorlat, vannak ügyek, amiket nem is engednek bíróságra, míg a felek nem próbáltak megegyezni.

– A konferencián mire fektették a hangsúlyt? Mi volt a legfontosabb üzenet?

– Én most elsősorban a büntető ügyszakról beszéltem, de a rendezvényen számos témát érintettünk. A mediáció az élet minden területét átszövi. Ezért is adtuk azt a címet, hogy „A mediáció a XXI. század békepipája”. „Békepipa” bármelyik területen. A konferencián ezért teret kapott elsőként a családjog, de az egészségügyi mediáció, a gazdasági jogi mediáció, a mediáció szerepe a társasházak vitarendezésében, a fizetésképtelenség megelőzésében, és még sorolhatnám. Persze nem maradhatott ki a külföldi kitekintés: Németországban, Lengyelországban hogyan zajlik egy ilyen eljárás, vagy hogy

a munkajog, öröklés kapcsán a közjegyzők hogyan tudják ezt alkalmazni. A legszélesebb spektrumot – gyakorlatilag az egész horizontot – próbáltuk lefedni, hogy legyen egy pici ízelítő mindenből. Igyekeztünk az egész területről kisebb, de annál jelentősebb eseteket bemutatni, hogy érezhető legyen a haszna, orvostól a közgazdászon át a tanárig, a pszichológusig. Például az Apa Akadémia alapítója, Léder László előadása a megegyezéspszichológiáról az apák szemszögéből kifejezetten lehengerlő volt.

– Milyen visszajelzéseket kaptak?

– A visszajelzések alapján a résztvevőink száz százaléka újra eljönne. Az első konferenciát (2022. október 8.) követően most volt olyan résztvevő, aki még nem is ismerte a programot, de a logónkat látva rögtön regisztrált.

El kell mondanom, megdöbbentően jól sikerült az együttműködés a hét szervezet között. Jelen volt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a Közép Europai Mediációs Intézet és az OME, az Országos Mediációs Egyesület, a Res Iudicata, amely egy viszonylag fiatal bírói egyesület, valamint a Bírók a Mediációért Egyesület. Az első „békepipát” még csak az ügyvédekkel, a közjegyzőkkel, és persze az OME-val szerveztük, de nagy sikere volt. Majd novemberben volt egy találkozó, ahol már a folytatásról beszéltünk, már mindnyájan, a jelenlegi szervezőkkel együtt.

– Ezzel együtt a program is bővült.

– Kétnapos lett a konferencia, csaknem háromszáz résztvevővel: pénteken ma-

gyar előadásokkal, szombaton magyar és nemzetközi előadásokkal, valamint szombat délutántól szekcióülésekkel vártuk a kollégákat. Utóbbin négy helyen három-négy, de akár ötfős kerekasztalbeszélgetéseket is meghallgathattak olyan változatos témákban, mint az öröklési jog, az iskolai mediáció, az áldozat pártfogói szemmel vagy az ügyvéd és a mediátor kapcsolata, ráadásul minden területen széles körben elismert szakemberek részvételével. A büntető szekció azért nem volt jelen a konferencia zárásán, mert egy olyan érdekfeszítő és hasznos vita alakult ki, hogy nem tudták és akarták időben lezárni azt. Ez azonban mégis öröm számunkra, hiszen a célunk is ez volt: próbáltuk elérni, hogy megnyíljon a kommunikáció a felek között, beszélgessünk, legyünk konstruktívak. Ennek egyetlen hátránya az lett, hogy képtelenek voltunk tartani az időkeretet. De ez talán a legjobb fajta kompromisszum.

A hivatásrendek képviseltették magukat, jelen volt sok ügyvéd és közjegyző kolléga, csakúgy, mint ügyészek, bírók, rendőrök, pártfogó és áldozatvédelmi szakemberek. Érkeztek az IM-ből, de eljöttek pedagógusok, pszichológusok, egyetemisták és még sokan mások. A fesztelen hangulatot a sok folyosói kávé melletti vagy az ebédszünetben történő beszélgetés bizonyította. A konferencia kreditszerző volt, a regisztrációs helyek nagyon hamar beteltek, 40 fős várólistánk volt. Nagyon megható, hogy a közel 40 előadó, kerekasztal-résztvevő első szóra pro bono jött el, kivétel nélkül. Számomra élmény volt egy ilyen példaértékű együttműködésben részt venni.

CONFLI-GO A BÜK-BEN

Képzés az eredményes ügyvédi konfliktusmegoldásért

Dr. Pink Marianna már az emberi erőforrás tanácsadó szakon mesterfokozaton végzett egyetemi tanulmányai alatt feltette magának a kérdést: miért nincs a jogi egyetemeken pszichológiai képzés? Továbbá: miért nincs olyan gyakorlat, ahol a hallgatók végigkísérhetnek egy polgári, illetve egy büntetőügyet, annak minden szakaszát kivesézve? Belátta, hogy nem ő lesz az, aki egy személyben megreformálja a jogi oktatást, azonban egykori MATE-s csoporttársával, Sirányi Dórával új útra léptek: a Budapesti Ügyvédi Kamara keretein belül elindították a confli-GO képzést, amely során gyakorló ügyvédek számára nyújtanak jogi alapokon nyugvó konfliktuskezelési csoportfoglalkozásokat.

Arendhagyó kezdeményezés valós igényeket szolgál ki. Megszámlálhatatlan konfliktuskezelési tréning létezik, ám kifejezetten ügyvédeknek szánt, strukturált csoportfoglalkozást eddig még nem kínáltak.

Ennek elméleti alapja az 1992-től a Szent István Egyetemen (ma MATE Humántudományi és Szakképzési Tanszék, EET képzés) működő ún. Gödöllői Iskola, amely középpontba emelte az emberközpontú szemléletet. Alapítói a 2020-ban elhunyt dr. Völgyesy Pál professor emeritus és dr. Szilágyi Klára professor emerita, jelenlegi oktatói pedig tanítványaik: dr. Kenderfi Miklós Máté egyetemi docens, tanszékvezető, dr. Suhajda Csilla egyetemi docens és dr. Visztenvelt Andrea adjunktus.

„Jókor voltunk jó helyen, hiszen a BÜK-ön belül Réczei Géza oktatási bizottsági elnök azonnal a kezdeményezés mellé állt, így a confli-GO képzés az Ügyvédakadémián belül újonnan alakult Ügyvédi készségek fejlesztése Tanszék kurzusaként került megrendezésre” – vallja dr. Pink Marianna, a képzés egyik szervezője.

A résztvevők nem fejtágításra érkeznek, hanem egy előre meghatározott keretrendszerben, közösen alakítják a foglalkozás menetét. Dr. Pink Marianna szerint ez a csoportdinamika különleges légkört teremt: „Csak aktív ügyvédek jelentkezhetnek, ezért közösek az érdekeik, a szükségleteik, hasonlóak a problémáik. Szeretnénk, ha a résztvevők megosztanák, hogy a pályájuk során milyen problémákkal találkoznak, milyen jellegű konfliktusokat kell rendezniük. A hasonló háttérből érkezőkkel teli terem biztonságot ad, az összetartozás érzetét nyújtja. Azáltal pedig, hogy a résztvevők meghallgatják mások véleményét, sokkal mélyebben ismerhetik meg saját személyiségüket is, továbbá megismerhetnek más, szintén működőképes konfliktusmegoldási módszereket, ötleteket vehetnek egymástól, és a kreativitásukat fejleszthetik.”

Az első két kurzust májusban és júniusban rendezték összesen huszonnyolc fő számára, háromszor három órában. A menetrend szerint a kurzusvezetők bőven hagynak időt az

ismerkedésre, feloldódásra, asszimilálódásra, hogy később, az együttes munka során az ügyvédek már egy megalapozott bizalmi kapcsolatban, nyitottan állhassanak a valós konfliktushelyzetek elé. Olyan légkört próbálnak teremteni, ahol mindenki nyíltan ki tudja fejezni az érzéseit.

„A konfliktuskezelés során a legfontosabb kompetenciák közé tartozik az önismeret, az önérvényesítés, az asszertivitás, illetőleg a szituációhoz illeszkedő kommunikációs stílus és az empátia. Ezek fejlesztése a célunk a háromnapos kurzus alatt – avat be dr. Pink. – Dóra, a társam garancia az objektív látásmódra. Ő az ügyvédi szakmán kívülről érkezett, a foglalkozás elméleti menetét tudja ellenőrizni, míg én a jogi részére felügyelek. Nagyon fontos, hogy ketten vagyunk, mivel kiválóan kiegészítjük egymást.”

Egy kolléganő megosztotta, hogy egy ügyvéd személyeskedett vele a bíróságon, és a bíró erre nem reagált. Az ügyvédnő azzal vágta ki magát a kínos helyzetből, hogy jelezte, nem ő a per tárgya.

A foglalkozás témaköreit dr. Pink dolgozta ki, amelyek érintik az ügyvéd– ügyvéd közti súrlódásokat, az ügyvéd–ügyfél-konfliktusokat, és természetesen kitérnek az ügyvéd és bíró közti vitákra is. Mivel dr. Pink Marianna már a harmadik ciklusát tölti a budapesti regionális fegyelmi bizottság tanácsának tagjaként, nem hagyhatta ki a fegyelmi eljárások végtelenül stresszes folyamatait sem. Megtörtént szituációkon keresztül vezetik végig a csoporttagokat, akiknek aktívan kell részt venniük a folyamatokban, melyek során kiderül, ki hogyan oldaná meg a kialakult helyzeteket. Ennél lényegesebb, hogy arra ösztönzik a jelenlévőket, hogy a saját problémáikat, konfliktusaikat is megosszák egymással. Ügyvédekről lévén szó, a csendes hallgatás fel

sem merül, legtöbben nyíltan beszélnek a gondjaikról, és senki sem rest tanácsot kérni. „Az egyetlen nehézséget az okozza, hogy beleférjünk az időbe. Annyi probléma kerül felszínre, annyi közlendőjük van egymás felé, hogy félő volt, hogy nem marad elég idő. Ha felmerül egy dilemma, igyekszünk megbeszélni a szituációt, és kíváncsiak vagyunk mindenki reakciójára, véleményére. Mondok egy példát. Egy kolléganő megosztotta, hogy egy ügyvéd személyeskedett vele a bíróságon, és a bíró erre nem reagált. Az ügyvédnő azzal vágta ki magát a kínos helyzetből, hogy jelezte, nem ő a per tárgya. Ez a frappáns fricska annyira megtetszett egy résztvevőnek, hogy jelezte, alkalmazni fogja. Néha ilyen apróságokon múlik a konfliktuskezelés: egy csattanós válasz, amivel feloldjuk a feszültséget, és elillan a stressz.”

Tradicionális módszereket is adaptálnak a foglalkozás folyamán. Önismereti kérdőívekkel határozzák meg, kinek milyen konfliktuskezelési stílusa van, amit a gyors elemzést követően az alany fejlesztésére használnak fel. Dr. Pink elmondta, nagyon fontos része a folyamatnak az efféle szembenézés: ha valaki nagyon magabiztos, agresszív és domináns típus, arra kérik, egy bizonyos szituációban próbáljon például együttműködően fellépni, így a saját példáján keresztül tapasztalhatja meg, hogy egy konfliktust többféleképp is meg lehet oldani. A szakember szerint az ügyvédek gyakran alkalmazzák ezeket a módszereket, de nagyon ritkán szándékosan. A tudatosság kialakítása a cél, hogy megértsék, egy adott szituáció milyen konfliktuskezelési technikát kíván, melyik megoldás a leginkább célravezető. A résztvevők megismerkednek a legkülönfélébb stresszkezelési módszerekkel is, a „tízig számolástól” az ezerféle légzésgyakorlaton keresztül a jógáig. „Muszáj megtanulnunk megfelelően kezelni a stresszt, mert az később fiziológiai, egészségügyi problémákat okozhat. Tudatosan kell stresszkezelést végezni, erre pedig megfelelő feladatokkal készülünk.” A foglalkozás nemritkán terápiás jelleget ölt: „Az egyéni ügyvédek általában nem tudják megosztani a problémáikat senkivel, pedig egy efféle beszélgetés kifejezetten stresszoldó tud lenni. Már azzal is nagyon sokat segítünk, ha meghallgatjuk, ki hogyan

viselkedett egy zavaró szituációban, és hogyan próbálta feloldani a felmerült konfliktust. Lekerül a teher a mesélő válláról, és azonnal megkönnyebbül, mindenki más pedig tanulhat az esetből.”

A szituációs gyakorlatok során a problémák szakmai megközelítése helyett igyekeznek az empátiára fókuszálni és rávezetni a résztvevőket, hogy képzeljék magukat a másik helyzetébe. Az ügyvédek gyakran nem veszik figyelembe, hogy a bíró is esendő személy. „Van egy olyan feladatunk, amely során kiosztunk különféle szituációkat, amelyeket kezelni kell. A konfliktuskezeléshez elengedhetetlen a tolerancia és az empatikus gondolkodás. Például ha egy bíró késik a tárgyalásról, nem jogilag kell hozzáállnunk a megoldáshoz, bele kell gondolnunk, hogy mások életében is előfordulhatnak problémák. Lehet, hogy nem az a heppje, hogy az ügyvéd idejével játszik, mi van, ha felhívták az iskolából, hogy a gyereke beteg lett, és ezért késett a tárgyalásról? Sokan nem is értették, mit kell kezdeni egy ilyen helyzetben, amikor nem szakmailag kell fellépni.”

Az ügyvédnő külön figyelmet szentel a fegyelmi eljárásoknak. A MÜK honlapján nyilvánosan elérhető fegyelmi jogesetekből válogat, és felhívja a figyelmet azokra a kardinális pontokra, amelyekre mindenképp oda kell figyelni. Elmondása szerint ha az ügyvédek ismerik az Üttv-t, az etikai szabályzatot, és a fegyelmi eljárási szabályzatot, minimálisra csökkenthetik a stresszt okozó tényezők sorát. „Sokan egyszerűen nem csinálnak semmit, miután felszólítják őket például az ügyre vonatkozó iratok csatolására. Ha az ilyen kéréseknek nem tesznek eleget, már önmagában fegyelmi vétséget követnek el. Gyakran csupán azzal, hogy becsatolnak minden rendelkezésre álló iratot, nem kerül sor fegyelmi tárgyalásra, hiszen a fegyelmi biztos vagy a tanács látja, hogy itt nincs semmi keresnivalója az ügyfélnek, és megszüntetik az eljárást. Ugyanakkor ha az ügyfél bejelentést tett, a kolléga pedig nem reagált semmit, muszáj elindítani az eljárást. Sokan nem is tudják, hogy az ilyen mulasztásokkal maguk alatt vágják a fát, és indokolatlanul gerjesztenek egy konfliktust.”

Miután hasznos tanácsokkal látja el a jelenlévőket, kisebb csoportokra

A konfliktuskezeléshez elengedhetetlen a tolerancia és az empatikus gondolkodás. Például ha egy bíró késik a tárgyalásról, nem jogilag kell hozzáállnunk a megoldáshoz

osztják a termet, minden csoportban három fegyelmi tanácstaggal, egy fegyelmi biztossal és egy eljárás alá vont ügyvéddel – majd indulhat a szerepjáték. „Ezek a valós konfliktusokat szimuláló játékos gyakorlatok nagyon jól sikerültek, igaz, a határozatok, amik születtek, sok esetben nem fedték a  valós döntést, vagy szigorúbban, vagy enyhébben ítéltek a kollégák. A legfontosabb azonban, hogy többen jelezték, azzal, hogy látták, hogyan folyik egy efféle eljárás, már nem tartják ismeretlen terepnek, ezért teljesen megnyugodtak.”

A confli-GO foglalkozás eddig szinte páratlan sikerrel fut. Dr. Pink szerint külön öröm, hogy a két alkalom résztvevői között voltak képzett coachok, mediátorok, mentálhigiéniás végzettségű kollégák is, akiknek mind tudtak újdonságot mutatni. A Kamara szin-

tén gyűjti a visszajelzéseket, hiszen hat kreditpontot ér, ha valaki aktívan végigdolgozza a háromnapos foglalkozást. Sokan nem tudták, mit várjanak a képzéstől, többen súlyozottan elméleti oktatásra számítottak, de dr. Pink szerint az, ha egy kreditpontos előadást követően esetleg lehet kérdezni, még nem igazi interakció. „Negatív visszajelzés egyáltalán nem érkezett, ellenben valaki szerint nem csupán az ügyvédeknek, de az ügyvédjelölteknek is kötelezővé kellene tenni ezt a képzést. Többen szeretnének egy ’mester-szintet’, egy következő fokozatot, ahol még jobban bele tudunk mélyedni a dolgokba.”

A confli-GO soron következő, őszi foglalkozásaira gyorsan fogynak a helyek, a szervezők épp a túljelentkezéssel küzdenek.

JOGTANÁCSOSI KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS

Compliance workshop a Kamarában

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata ebben az évben másodszorra tudta megrendezni saját szervezésű jogi megfelelési (compliance) workshopját, amelyre 2023. június 20-án személyesen került sor a Budapesti Ügyvédi Kamara klubtermében. Az eseményen mintegy 50 jogtanácsos ismerhette meg a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (új Visszaélés-bejelentő törvény) elméleti és gyakorlati vonatkozásait.

Abeszélgetést jogtanácsosi kamarai oldalról dr. Erdei Marianna Orsolya (Teqball cégcsoport) és dr. Kovács Kinga (Samsung Zrt.), a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának tagjai moderálták. A rendezvényt a szokásokhoz híven dr. Herczegh Zsolt (Magyar Telekom Nyrt.), a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnöke nyito a meg.

A kerekasztal-beszélgetés első részében dr. Tercsák Tamás, Ph.D és dr. Domokos Márton ügyvédek (Ormai, Papp és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda) bemuta ák a nemrégiben elfogado törvény szabályrendszerét, kitérve arra, hogy milyen entitásokra vonatkozik a bejelentővédelmi rendszer felállításának a köteleze sége, és hogy mindezt az entitás típusától függően 2023. július 24-étől (250 és a fölö i foglalkoztato i létszám esetén), illetve 2023. december 17-étől (50-249 fő közö i foglalkoztato i létszám esetén) kell alkalmazni. Kifejte ék, hogy a bejelentőrendszernek lehetővé kell tennie, hogy

a volt, jelenlegi és leendő munkavállalók, szerződéses üzleti partnerek (tehát harmadik személyek), tulajdonosok, igazgatósági és felügyelőbizo sági tagok panaszait fogadja, kivizsgálja, és a szükséges lépéseket megtegye. Miközben ennek a rendszernek a működtetése komoly kihívást jelenthet, a jogszabály lehetővé teszi, hogy a címze vállalkozások eldönthessék, hogy ezt bizonyos feltételek megtartása melle házon belül teljesítik, vagy bejelentővédelmi ügyvéd közreműködését veszik igénybe.

A rendezvény második részében dr. Farkas Ádám (EY) a visszaélés-bejelentési rendszerek gyakorlati követelményeit és „in-house” megvalósítási lehetőségeit ve e sorra, hogy segítse a részt vevő kamarai jogtanácsos kollégákat annak eldöntésében, hogy vállalkozásuk számára mi lenne a megfelelő folyamat. Előadásában összefoglalta a jó whistleblowingrendszerek megkülönböztető tulajdonságait, és támpontokat ado az implementálással kapcsolatban. Végül

a whistleblowingrendszerek hatékony működését támogató rendszerként bemuta a az EY Virtual Compliance Officer főbb jellemzőit.

Mint a korábbi hasonló tagozati szervezésű képzési eseményeken, i is lehetőség nyílt a jelenlévők számára, hogy interaktívan részt vegyenek a problémafelvetésekben, és kérdéseket tegyenek fel az előadók számára.

A rendezvény zárásaként a Wolters Kluwer Hungary K . képviselője, dr. Takács Tibor bemuta a a kiadó újdonságait, amellyel a Jogtanácsosi Tagozat igyekszik a jogtanácsos kollégák számára minél több hasznos gyakorlati megoldást megismerhetővé tenni.

SZERZŐK:

dr. Erdei Marianna Orsolya

dr. Kovács Kinga

a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának tagjai

IN MEMORIAM DR. SZALAY ISTVÁN

Dr. Szilágyi János: Pista

Dr. Szalay István ügyvéd, a Pest Vármegyei Kamara volt elnöke 2023. augusztus 7. napján eltávozott közülünk. Idézzük fel személyét, tekintsünk életútjára, a megfutott életpályára, és emlékezzünk.

Mindenki Pistának nevezte, én is így szólítottam. 1942. augusztus 13-án született egy pápai polgári család 5. gyermekeként. Hazánk egén ekkor már gyülekeztek a fekete felhők, és a vihar le is csapott. A történelmi változások vízözönként sodorták el azt a milliőt és értékrendet, erkölcsi világlátást, melyben a  dolgok természetes rendje szerint élhette volna Pista felhőtlen ifjú éveit, tanulhatott volna és kezdhette volna életpályáját – de nem így történt. A családot az otthont adó Pápáról kitelepítették, Pistának is ez a sors jutott. Nyilván a kisiskolás korú fiú Pápán maradása fenyegette a fennálló rendszert. Ezek a kezdeti évek és az otthonról hozott indíttatás, valamint kapcsolata a római katolikus egyház tanításaival alapvetően határozták meg Pista hozzáállását a jövőhöz, ahhoz a jövőhöz, amelyben diákkorát, középiskolás és egyetemi éveit, valamint választott hivatása nagyobbik részét töltötte, mindig ellenszélben, mindig nehezített körülmények között.

Pista pápai diákként járta ki az általános és középiskolát, 1960-ban érettségizett a pápai Türr István Gimnáziumban. Ekkor jöttek a kanyarok az életútban: először elektroműsze-

rész végzettséget kellett szereznie és fizikai munkásként dolgoznia, ami a kissé enyhülő légkörben lehetővé tette, hogy 1962-ben sikeres felvételt nyerjen a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának esti tagozatára. Az MTA Fizikai Intézetében dolgozott, ami szükséges volt ahhoz is, hogy 1964-ben átjelentkezzen a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karára mint nappali tagozatos hallgató, és tanulmányait ott is fejezte be 1967-ben. 1966. augusztus 1. napjától kezdődően mint záró gyakorlatos joghallgató került felvételre a Pest Megyei Ügyvédi Kamarába, és a Nagykátai Járási Ügyvédi Munkaközösséghez nyert beosztást. A szakvizsgát 1971. március 15-én tette le sikeresen, és az ügyvédjelölti évek után ide, Nagykátára nyert felvételt, és egész ügyvédi működése során nagykátai székhellyel tevékenykedett. Egy új város és új környezet.

Pista kitűnő képességei hamar teret nyertek, az ügyvédi munkaközösség elismert és meghatározó tagja lett segítő társával, dr. Ecseri Anikó ügyvédnővel együtt, valamint társadalmi tevékenységet is kifejtett, mert először tanácstag, később több éven keresztül Nagykáta alpolgármestere is volt. Akik jelöltként vagy kezdő ügyvédként kollegiális vagy baráti kapcsolatba kerültek vele, elmondták nekünk és kiemelték azt, hogy jellemezte a teljes körű szakmai felkészültség és segítőkészség a kollégák irányában, mindenkor korrekt eljárás az ügyfeleivel és a hatóságokkal való kapcsolatában.

Érdeklődése az ügyvédi közélet felé fordult: 1979-től az akkor még Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, 1983-tól elnökhelyettese, majd 1992-től kamarai titkára, 1992től emellett a MÜK teljes ülésének tagja és kamaránk MÜBSE-küldötte is volt.

Tagja volt továbbá a jogi szakvizsga bizottságnak. Választási ciklus közepén a korábbi elnök, dr. Csenterics

Ferenc tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála miatt 2015-ben időközi választáson a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tagsága elnökké választotta.

Ekkor már napi szinten dolgoztunk együtt, és a korábbi időkből hozott ismereteivel, tapasztalatával maga volt az állandóság és a folytonosság. Az ügyvédi hivatást, annak szakmai és erkölcsi szabályait komolyan vette, és mindig maximálisan szem előtt tartotta. Pistát ismerősei, kollégái kitűnő ügyvédnek tartották, és rá mint nagy olvasottságú, művelt emberre tekintettek. Azt a teljesítményt és azt a magas színvonalú munkát, melyet Pista kifejtett, a magyar ügyvédi kar is méltányolta, és a MÜK által adományozott „Az Ügyvédségért” kitüntető cím 2019. évi díjazottja lett.

Gyászol most a magyar ügyvédtársadalom. Telefonon és e-mailben a területi ügyvédi kamarák elnökei fejezik ki részvétüket a gyászoló családnak és kamaránk tagjainak, külön kiemelve azt, amit magam is vezetőtársaimmal együtt tapasztaltam, hogy Pista egy nagy munkabírású, fáradhatatlan ügyvéd kolléga volt, kiemelkedően hosszú ideig tevékenykedett mint aktív ügyvéd és mint ügyvédi vezető.

Dr. Szalay István ügyvéd pályája nagy ívet járt be, tevékenységét elismerés és köszönet övezte, és most véget ért, úgy fejezte azonban be minden feladatát immár végleg, hogy minden a helyére került. Minden levél beborítékolva, minden akta a helyére téve. A számítógép monitorja elhalványul, az ügyvédi irodában leoltják a villanyt, az ügyfélfogadás befejeződött.

Kedves Pista! Utoljára fordulok hozzád. Kívánom, hogy hosszú és eredményes, munkával teli életed után pihenésed legyen áldott, csöndes, és nyugodj békében!

A szerző ügyvéd, a Pest Vármegyei Kamara elnöke

Óda a dolgozós vakációhoz

Idén nyáron megpróbáltuk közös nevezőre hozni a munkát a vakációval, és meglepően jól sikerült.

Mindenkinek megvannak a maga módszerei a hosszú téli esték tartalmas eltöltésére. Akad, aki világháborús hajók és repülők make jeit rakja össze, más jó előre betárazza az elolvasni kívánt könyveit, megint mások meg fogják magukat, és elmennek síelni, esetleg egy trópusi helyre. Az én személyes stratégiám a nyomasztóan hosszú téli napokkal való megküzdésre a nyaralásszervezés. Félórányi tengerparti szállásnézegetés után garantáltan úgy érzi magát az ember, mintha a fal túloldalán nem a jeges szél süvítene, hanem ő maga is egy napernyő ala üldögélne, és várná a következő kókuszdiókoktélját. Kétségtelen, nincs ennél olcsóbb eszképizmus, mármint persze rövid távon. A folyamat vége ugyanis minden esetben az, hogy az ember vesz pár repülőjegyet és/vagy befoglal pár vonzó és kellőképpen jó értékelést kapo szállást, majd várja, hogy végre kivehesse a bőröndöket a szekrényből, és a teoretikus után a gyakorlatban is nyaralni mehessen.

Tavaly télen sem történt ez másképp, aminek eredményeképp az idei júliust Olaszországban töltöttük a családdal. Az egész júliust. Tudom, mire gondolnak, és igazuk van: ennyi időre nem lehet magára hagyni sem munkahelyet, sem vállalkozást, meg úgy egyáltalán semmit sem. Mégis vannak érveim az egyhónapos vakáció melle , mégha az nem is lesz a klasszikus értelemben ve semmi evős vakáció. Nulladik pontként rögtön az, hogy az egyhetes nyaralás pont semmit nem ér: eleve két-három nap, mire az ember lélekben is megérkezik álmai desztinációjára, az útikönyvek első öt oldalának felkeresése után meg már indulhat is haza. Pihentető? Feltöltő? Inspiráló? Egyik sem. Ellenben ha hajlandóak vagyunk elfogadni azt, hogy hétfőtől péntekig naponta legalább kétszer ránézünk a levelezésünkre, és mindennap elintézünk néhány telefont, azzal egy új világ tárul ki

elő ünk: a többhetes külföldi időtöltésé, másképpen fogalmazva a hosszú távú nyaralásé.

Most, hogy frissen átestem egy ilyenen, csak bátorítani tudok rá mindenkit. Meg is osztanék néhány hasznos tippet. Ekkora időtávra már érdemesebb lakást bérelni, mint szállodában lakni – előbbi nem csupán olcsóbb, de nincs az a svédasztal, amin a harmadik hét reggelén ne undorral néznénk végig. A hosszú távú foglalást ráadásul a szállásadók is díjazzák, méghozzá remek – 30, 40, de néha akár 70 százalékos – kedvezményekkel. Ehhez fontos, hogy időben cselekedjünk, hiszen

mind történelmileg, mind kulturálisan, mind gasztronómiailag egy aranybánya, ennek valódi megismeréséhez azonban nem árt, ha nem egy egyhetes földközi-tengeri hajós körutazás keretében akarjuk felfedezni azt. Igen, az idilli pillanatokat néha megzavarja egy-egy munkabeszélgetés, de ezt 2023-ban teljesen kizárni már csak nagyon komoly kompromisszumok árán lehet, még az egyhetes vakáció esetében is.

ha valaki már befoglal akár csak három napot az ado szálláson a terveze időpontunkra, az lényegesen megdobhatja a költségeket. Európán belül maradva mindenképp az autós utazást javasolnám, mivel ilyen időtávon a plusz egy, legfeljebb két utazással eltöltö nap nem oszt, nem szoroz, az autó o léte ellenben nagymértékben elősegíti a környék felfedezését.

Merthogy ez a műfaj egyik lényege. Ha mostantól kezdve húsz éven keresztül csakis Európában utazgatnánk, akkor is maradna még olyan izgalmas és felfedezetlen látnivaló, amit nem volt időnk megnézni. A megismerés azonban lényegesen mélyebb tud lenni, ha egy ponton képzeletben leszúrjuk a körzőnk hegyét, és szisztematikusan elkezdjük felfedezni annak 2-300 kilométeres sugarát. Európa

Van még i valami, ami sokat nyomhat a latban: a család. A tízhetes iskolai nyári szünetnek döbbenetesen más az optikája gyerekkorban, mint szülőként, ha azonban már i van, akkor akár ki is használhatjuk azt. Halkan megjegyezném, érdemes lehet megnézni, mennyiért szórakoztatnak két gyereket négy hétig különböző nyári táborokban, és mennyibe kerül egy házbérlés Toszkánában – meg fogunk lepődni! Az anyagi előnyöknél azonban jóval fontosabb, hogy együ tudunk lenni a szere einkkel, meg tudjuk mutatni a gyerekeinknek azt, amiket mi már ismerünk, vagy velük együ tudjuk felfedezni azt, amit még nem. Akárhogy is, ezek azok az időszakok, amikre évekkel később nagyon jó lesz visszaemlékezni, és amiknek áldásos hatása lehet a családi működésre. Legyen gyors wifi a szálláson, ne felejtsük o hon a laptoptöltőt, és 2024 nyarán mindannyian vegyünk nyakunkba Európát!

És azt mondtam már, milyen üdítő időtöltés a nyaralási desztinációk nézegetése a sötét és hideg téli napokon? Meg a borús őszi napokon? Meg igazából egész évben, bármikor?

SZERZŐ: Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztője

Az Andrássy úttól a Mulholland Drive-ig

Őszi könyvajánlónkban

elmerülünk a 20. század magyar színházának kulisszatitkaiban, felfedezzük a tökéletes kávé titkát, megismerjük Budapest igazi történetét, és képzeletbeli utazást teszünk a nyolcvanas éves hedonista Los Angelesébe.

és egyebek

A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező bő fél évszázados karrierje önéletrajz(-szerűség) után kiáltott. Rendkívüli történetein keresztül bepillantást nyerhetünk a magyar színházi és filmes világ kulisszái mögé, az 1950-es évektől kezdve egészen a kétezres évekig. A kötet nemcsak a színházrajongóknak, de a huszadik századi magyar történelem iránt érdeklődőknek is izgalmas választás.

Free Spirit Publishing

JÁSZBERÉNYI SÁNDOR

Mindenki másképp gyászol

„Maros Dániel nem lett kevésbé űzött vad az évek során, de már hajlandó szembenézni azzal, hogy nincs viszszaút. Nem mintha oda, a többiek közé bármikor is visszavágyott volna. Egyiptomot maga mögött hagyva az ukrán fronton, egy bentlakásos pszichiátrián, régi barátok között keresi a hozzá hasonlókat, összetört embereket, akik az élet elevenjét akarták, férfiakat, akiknek végül nincs saját megoldásuk, nincs kiútjuk az erőszakból, a hozott minták szorításából. Ezek a ketrecük rácsait rázó, esendő alakok a pusztítás ősi, karneváli, mégis hipermodern meséjét írják tovább.” – Vonnák Diána Pesti

Kalligram

BRET EASTON ELLIS A szilánkok

GERALD MARZORATI Ismerd meg Serenát!

Serena Williams két évtizeden át uralta a női teniszt, megváltoztatta a játékmódot, ledöntött számos mítoszt. Hatása azonban nem korlátozódott a teniszpályára: befolyásos nőként, aki megküzdött a siker eléréséért és megtartásáért, kulturális ikonná vált.

A kötet a 23-szoros Grand Slam-győztes Williams visszatérését mutatja be a teniszhez a lánya megszületése után. Könyvmolyképző Kiadó

JAMES HOFFMANN Hogyan készítsünk tökéletes kávét otthon?

Legyen a kedvencünk forró vagy jeges, rövid vagy hosszú, tejhabos vagy egy dupla eszpresszó, mindannyian olyan kávét szeretnénk inni otthon is, amilyet a profi baristák készítenek. De milyen szempontok alapján vásároljunk kávét? Melyek a legfontosabb kellékek, és hogyan használjuk azokat helyesen? Milyen az ideális szemcseméret a kedvenc kávénkhoz? Mitől lesz krémes és könnyed a tejhab? James Hoffmann barista világbajnok, akit a világ legjobb kávészakértőjének tartanak, és akinek kávés videóit sok millióan nézik YouTube-on, új könyvében megosztja velünk a legjobb kávé elkészítésének titkait.

HVG Könyvek

Los Angeles, 1981 ősze. A tizenhét éves Bret az elit Buckley Gimnázium végzős tanulója, aki többnyire egyedül él Európát járó szülei luxusházában a Mulholland Drive-on, Mercedes kabrióval jár, gyönyörű barátnője van (illetve titkon néhány fiú diáktársszeretője), lelkes fogyasztója nemcsak a különféle tudatmódosítóknak, de a  mozifilmeknek és az aktuális pophimnuszoknak is – és legfőbb vágya, hogy a középiskolát befejezve maga mögött hagyja ezt a konstans színleléssel járó kényelmes látszatéletet, és valóra váltsa regényírói ambícióit. Bret Easton Ellis régóta várt új regényében a Nullánál is kevesebb fásult hedonizmusa és baljós apátiája találkozik itt az Amerikai psycho gyilkos szerepjátékával és teátrális erőszakkitöréseivel.

Helikon Kiadó

Buda & Pest – egy város zivataros századaiból

Százötven esztendővel ezelőtt, Magyarország szívében, a Duna két partján álló, egymással régóta kacérkodó települések végleg összekötötték a sorsukat. Így született meg Európa egyik legszebb, legkülönlegesebb fővárosa: Budapest. De a történet nem ekkor kezdődött! Sokkal régebben... A regény nem kisebb dologra vállalkozik, mint hogy – két család sokszor egymással összefonódó történetén keresztül –bemutassa Buda és Pest nyolcszáz éves történetét.

Historycum Kiadó

RÉZ ANDRÁS

Para

Egy különleges kapszulába zárt ápolónő. Egy kamu összeesküvés-elméleteket gyártó vlogger. Egy elveszetten kóválygó, nyugdíjas politikai káder. Észrevétlenül összefonódó sorsok. Réz András karcos hangú, humoros, szatirikus regénye a mind ködösebb múltról és a felénk settenkedő jövőről. Így volt, így lesz. Vagy nem.

Trend Kiadó

Renoir, biciklik és José Carreras

Idén ősszel ismét izgalmas programokkal várja Budapest a városi mindennapokba visszatérőket. Többek közö megismerkedhetünk világhírű festők életművével, a kerékpározás térhódításával és a Városliget fél évszázados képes történelmével.

Nézni

Renoir – A festő és modelljei

Első alkalommal találkozhat a magyar nagyközönség Pierre-Auguste Renoir műveivel átfogó, reprezentatív kiállításon a Szépművészeti Múzeum szeptember végén nyíló kiállításán. A nagyszabású tárlat, amely a festő csaknem 80 alkotását mutatja be, a francia mester alakábrázolásait állítja középpontba. A január elejéig nyitva tartó kiállításon most először lesz együtt látható Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című alkotásának mindhárom, 1903 és 1907 között alkotott változata, köztük a Szépművészeti Múzeum történelmi jelentőségű gyűjteménygyarapítása során 2019-ben vásárolt remekművel. 2023. szeptember 23-tól, ligetplusz.hu

Benkő Imre: Városliget. Budapest, 1969–2023

Benkő Imre alkotói attitűdje rendszerint olyan fotósorozatok létrehozásában csúcsosodik ki, amelyek éveket, illetve nem ritka esetben évtizedeket ölelnek fel. Az Ózdon vagy éppen a Sziget Fesztiválon készített sorozatai megmutatják ezt a szívósságot. Az idén 80 éves fotográfus a Városligetben fényképezett 50 alkotásával mutatja be Budapest 150 évének egy apró szeletét. Az 1969-ben elkezdett fotósorozat szinte minden évben bővült egy-egy alkotással.

2023. október 1-ig, maimano.hu

Bringára váltva

A kiállítás egyedi megközelítésben mutatja be a kerékpározás történetét. A látogatók bepillantást nyerhetnek a kerékpáros kultúra kialakulásába, a korai kerékpárok tervezésébe és a kerékpáros közösségek formálódásába. Megtudhatják, mi volt pontosan és milyen gyorsan közlekedett egy Hobby Horse, hogyan lehetett egy igazi velocipédre felülni. A kiállítás külön figyelmet szentel a kerékpáros versenysportok bemutatásának is, mint például a Giro d’Italia, a Tour de France és a La Vuelta. 2023. október 23-ig, azeszaki.hu/hu

+Még egy kört mindenkinek

Kultúra

Igaz, hogy mindannyian fél ezreléknyi véralkoholhiánnyal születünk? Négy jó barát erre alapozva kezdenek kísérletbe. Megpróbálnak úgy élni, dolgozni és szórakozni, hogy ez a bizonyos fél ezrelék soha ne hiányozzon. A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt.

Bemutató: 2023. szeptember 21., Városmajori Szabadtéri Színpad

Hallgatni

KONCERT

José Carreras

José Carreras nemzedékének kiemelkedő operaénekese – különösen Verdi és Puccini operáinak előadásban kimagasló –, aki karrierje során több mint 60 szerepet játszott el színpadon, vagy készített róluk hangfelvételt. A spanyol tenor ősz végén a Budapest Arénában lép fel. A Maestrónak elképesztő, 85 milliós lemezeladás fűződik a nevéhez, amivel ő minden idők egyik legsikeresebb operaénekese. Az este további sztárvendége lesz Miklósa Erika, kísér a Budafoki Dohnányi Zenekar. 2023. november 29., budapestarena.hu

Hidden Orchestra

A meglehetősen komoly klasszikus zenei háttérrel rendelkező frontember, Joe Acheson szinte mindent kipróbált: énekelt kórusban, játszott zenekarokban, tevékenykedett DJ-ként és producerként. Aztán gondolt egyet, és megalapította a világ egyik első „képzelt nagyzenekarát”. A Hidden Orchestra két dobossal, organikus hangmintákkal, Poppy Ackroyd zongora- és hegedűjátékával és a mély basszusvonalakkal filmszerű, érzelemdús hangzásvilágot épít fel minden egyes koncertjén.  2023. november 29., a38.hu

Ibrahim Maalouf and the Trumpets of Michel-Ange

A bejrúti születésű libanoni-francia trombitás, Ibrahim Maalouf alighanem a legnépszerűbb jazz-zenész jelenleg a francia színtéren. Zenélt Stinggel, Wynton Marsalisszal, Marcus Millerrel, Salif Keitával, Jon Batiste-tel – legutóbb Angélique Kidjóval készített Grammy-jelölt nagylemezt. A Trumpets of Michel-Ange eksztatikus tarab zenéje eltörli a határokat az ősi arab hagyományok és az avantgárd trance zene között. 2023. december 6., mupa.hu

Ügyvédek a maratonon túl

Ultrafutásnak hívnak mindent, ami túl van a maraton bő 42 kilométeres távján. A most bemutatott négy ügyvéd ilyen távokat fut rendszeresen – és jellemzően terepen. Mindez nemcsak a testüket tartja egészségesen, de saját bevallásuk szerint segít a gondolataik rendezésében és a szellemük frissen tartásában is.

„Világéletemben sportoltam valamit, futni azonban éppen a jogi egyetem alatt kezdtem el. Korábban az NB I/Bben kézilabdáztam, a csapatsporttal járó kötöttségek azonban egyre nehezebben fértek bele az egyetem és a munka mellett. Futni viszont szerencsére bármikor lehet, nincs sem teremhez, sem társasághoz, sem időjáráshoz kötve.

Először csak kivillamosoztam a Margitszigetre, ott lefutottam egy kört,

majd hazamentem. Hosszú évek hektikus futásai után, 2014 környékén kezdtem el felfigyelni arra, mennyi ismerősöm fut félmaratont. Az ő példájukat látva bennem is elkezdett motoszkálni a gondolat, hogy ezt én is meg tudnám csinálni. A felkészüléshez letöltöttem egy edzéstervet, és aszerint kezdtem el futni, végül pedig sikeresen teljesítettem a félmaratont. Kompetitív személyiség lévén jó érzés volt versenyezni, és valóban nem rossz dolog olykor megmérettetnie magát az embernek.

Először jöttek az utcai félmaratonok, majd jött a maraton, amire már edző segítségével készültem fel. Innen az utam a terepfutás felé vezetett tovább: jelen-

leg heti hatszor futok, átlagosan 70-80 kilométert. Ez hétköznap egy-másfél, hétvégén két-három órát vesz ki a napomból. Reggeli futó vagyok, amit az akkori principálisomnak köszönhetek. Ő mindig reggel sportolt, engem pedig végtelenül bosszantott, hogy gyakran már nem jutok el este, munka után futni. Végül megbeszéltük, hogy kicsit később érek be az irodába, cserébe elmegyek futni. Bár ma már a saját irodámat viszem, a kora reggeli futás megmaradt. Egy átlagos hétköznapon hat-fél hét körül már kint vagyok az erdőben. Van egy örökbefogadott kutyám, akivel együtt szoktunk futni. Ilyenkor öszsze vagyunk kötve, mert nagyon erős benne a vadászösztön, és a 30-40 per-

DR. JUHÁSZ NÓRA

„Terepen csakis a futásra lehet koncentrálni”

ces keresgélések már nem férnek bele a hétköznapokba.

Tavaly év elején kezdtem el terepen versenyezni. Rögtön egy viszonylag nehéz versenyen sikerült harmadikként célba érnem – általában a mezőny elején szoktam befutni. Tavaly futottam az ausztriai Transalpine Runon, ami egy többnapos verseny. Mi a kétnaposra neveztünk be – első nap egy 43 kilométeres távot kellett lefutnunk, a második napon pedig egy 31 kilométeres szakaszt. Mindegyik szakasz bő 2000 méteres szintemelkedést tartogat. Ezen a versenyen csak párban lehet menni, ami számomra nagyon jó élmény volt, ráadásul tényleg csodálatos környezetben lehet közben az ember. A királytáv a 270-280 kilométeres nyolcnapos verseny – ez rajta van a bakancslistámon. Szintén tavaly voltunk a stubai gleccserfutáson Tirolban, ahol 30 kilométer alatt közel 3000 méteres szintemelkedéssel kell megküzdeni. Idén márciusban teljesítettem a Mátrabérc Trailt, ami itthon egy ikonikus futóverseny (54 km, 2750 méter szint) végig a Mátra gerincén, majd ezután májusban pályacsúccsal megnyertem az Ultra Trail Hungary Szentendre Trail távját (54 km, 1800 méter szint), ezek nagyon fontos mérföldkövei a terepfutó karrieremnek. Nyáron pedig Szlovéniában teljesítettem egy 44 kilométeres távot 2600 méter szintemelkedéssel.

A terepfutás lényegesen nagyobb koncentrációt igényel, mint az aszfalton történő. Terepen csakis a futásra lehet koncentrálni: ha egy kicsit elkalandozol egy alpesi versenyen, az az életedbe is kerülhet. Ez elképesztő hatékonysággal tudja kisöpörni a fejemből a mindennapok ügyvédi – elsősorban családjogi – feladatait. Számomra ez adja meg az igazi kikapcsolódást.”

DR. KORMOS ATTILA

mivel az edzők szerint ezen keresztül tehettünk szert megfelelő állóképességre. Akkoriban persze én is utáltam futni, mint az összes többi gyerek, azt csak jóval később, 30 éves korom körül kezdtem el megszeretni. Jelenleg heti öt-hat futóedzésem van, ez átlagosan kb. egy óra húsz perces edzést jelent, ami alatt 16-20 kilométert futok, hétvégén pedig jöhetnek a hosszú, 25-35 kilométeres etapok.

Az ultrafutás alapvetően egy hobbisport. Magyarország több kiváló ultrafutót is ad a világnak, elég csak megnézni, hány magyar indul a Spartathlonon és milyen kiváló eredményekkel (tavaly 27 magyar induló közül 14-en teljesítették a 246 kilométeres, Athén és Spárta között zajló futóversenyt – a szerk.). Az Ultrabalaton 211 kilométeres távját eddig négyszer teljesítettem (ebből kettő még 221 km volt), idén az abszolút 20., férfiaknál 16., a korosztályomban pedig az első lettem az egyéni teljesítők között. A Szekszárd és Baja között zajló Korinthosz 160 versenyt összesen hatszor teljesítettem – ezzel mindössze tudomásom szerint ketten büszkélkedhetünk. Magyarországon gyönyörű helyeken lehet futni, versenyezni, például az Ultra Trail Hungary pályái nagyon szép környezetben vezetnek. Ez utóbbi versenynek a leghosszabb távja még hátravan nekem, még ezt szeretném teljesíteni.

A futást azért is tartom egy nagyon jó sportnak, mert ha tudunk futni – mondjuk, egy félmaratont –, az egy biztos viszszajelzés arról, hogy jó állapotban van a szervezetünk. Tegyük hozzá, jó idővel lefutni egy félmaratont legalább akkora kihívás, mint egy 200 kilométeres versenyt teljesíteni. Bizonyos kor felett persze nem nagyon lehet tovább faragni a másodperceken, ezért is futnak idősebb korban hosszabb távokat.

A futás iránt érdeklődő kollégák olykor kérnek is tőlem tanácsot, és szívesen segítek is nekik. A kisebbik, 12 éves lányom érdeklődik a futás iránt, nagyon szeretne majd biciklivel kísérni versenyeken ott, ahol erre van lehetőség. Az utóbbi időben nagyon foglalkoztat a triatlon gondolata is, hiszen mind az úszásban, mind a biciklizésben megvannak az alapjaim, ám egyelőre nem látom azt a mennyiségű szabadidőt, amibe beleférne több edzés, egy versenyre való felkészülés.

Azokon a napokon, amikor reggel el tudok menni futni, a munkában is sokkal aktívabb, energikusabb, kiegyensúlyozottabb vagyok. A munkát és a hobbit viszont igyekszem határozottan elválasztani egymástól, így futás közben nem gondolkodom a függőben lévő jogi ügyeken, és munka közben sem gondolkozom az edzésen, versenyzésen. A futásnak pont az a lényege, hogy mindenből teljesen ki tud kapcsolni.”

„Négy-ötéves lehettem, amikor megtanultam úszni. Először vízilabdáztam, majd jött a kerékpár, aztán pedig a küzdősportok. Közös volt bennük, hogy mindegyiknél jelen volt a futás,

„Ha könnyedén le tudsz futni 10 km-t, akkor jó állapotban van a szervezeted, alapvetően egészséges vagy”

DR. PELYHE SZILÁRD

mire képes a tested, akkor a hosszabb futások is átváltoznak egyfajta aktív meditációba, egy pozitív lebegésbe. Nagy ritkán, ha nem megy olyan jól a futás, akkor eszembe jut, miért is kezdtem el.

„Kiskorom óta ügyvéd szerettem volna lenni. Már akkoriban is nagy volt az igazságérzetem, szerettem és tudtam is érvelni. Ügyvédi irodámat 2006-ban nyitottam meg, a futás azonban csak nyolc éve van jelen az életemben. Sokáig jelentős túlsúllyal küzdöttem: közel 120 kilós voltam, amikor elhatároztam, hogy ez így tovább nem maradhat. Abbahagytam a különleges diétákat, és nem életmódot, hanem gondolkodásmódot váltottam. Mivel az agglomerációban lakom, adta magát, hogy kimenjek az erdőbe kocogni. Eleinte még egy-két kilométer lefutása is küzdelmesen ment, de szép lassan elkezdtek nőni a távok, és egyre könnyebben ment a futás – közben persze folyamatosan veszítettem is a súlyomból.

Először nekem is az volt a célom, hogy minél nagyobb távokat fussak. Pragmatikus ember lévén hamar elkezdtem edzővel dolgozni. Motivál, hogy személyesen nekem állítja össze a heti edzéstervet, és az, hogy a végén együtt átnézzük és értékeljük. Szívritmus alapon futok: rendszeresen méretem azt, hogy melyik pulzuszónában hogyan dolgozik a szervezetem, erre épül az edzésterv nagy része. Amikor már van egyfajta állóképességed, és tudod,

A leghosszabb futásaim száz kilométer felettiek, főleg terepen. A körülmények nem számítanak, sőt: kimondottan szeretem, ha van egy kis nehezítés! Esőben, hóban elindulni annak is nehezebb, akinek ez a napi rutin része, de acélozza a jellemet. Kedvencem a Pilis, a Budai-hegység és a Börzsöny, de sok külföldi versenyen is volt szerencsém futni. Többek között az Ultra Trail du Mont Blanc (UTMB) kisebb távján – de már szemezek a 170 kilométeressel, ami három országot érint a Mont Blanc körül –, de sokat jártam a Tátrában, az olasz Dolomitokban, az osztrák Alpokban és sok más helyen, hegységben is. A hazai versenyek közül az Ultra Trail Hungary majdnem minden távján futottam már – a 112 kilométeres, 4400 méter szintkülönbséget rejtő királytávon kétszer is –, teljesítettem a Mátra 115 teljesítménytúrát, és négyszer teljesítettem az 56 kilométeres Mátrabérc Trailt is.

Igyekszem hajnalban edzeni, hogy se a munka, se a család elől ne vegyem el az időt. Ilyenkor még sok állat van az erdőben: találkoztam már vaddisznóval, rókával, nyúllal, muflonnal, őzzel, szarvassal… Soha egyikkel nem volt összetűzésem, szóval az ettől való félelem senkit ne tartson vissza az erdei futástól!

A lakókörnyezetemben és a baráti körömben is többen mondták, hogy miattam kezdtek el futni, vagy kezdték el komolyan venni a futást. Az is fontos motiváció, hogy a három fiam is látja ezt – a legnagyobbal már többször is futottunk együtt, ami roppant büszkévé tett! Nagyon várom, hogy még több ilyen alkalom legyen!

A futás fegyelemre nevel és megacéloz, aminek a munkára is lehet hatása. Néha egy-egy ügy kapcsán futás közben jut eszembe egy jó megoldás. Ilyen szempontból is hasznos, ha az ember néha el tud távolodni a hétköznapok információs zajától.

Minden kezdő futónak azt tudnám tanácsolni, legyen türelmes magához!”

„Néha egy-egy ügy kapcsán futás közben jut eszembe a jó megoldás”

DR. ENDL MÁTYÁS

„Már a harmincas éveimben, családos emberként és praktizáló ügyvédként kezdtem el futni. Amikor 2013-ban éreztem, hogy szükségem lenne egy új hobbira, a gyerekkoromban aktívan űzött túrázáshoz nyúltam vissza. Akkor ősszel el is mentem egy 30 kilométeres teljesítménytúrára, majd a távokat folyamatosan növelve végül 2015-ben dr. Csányi Balázs ügyvéd barátom kérdezett rá, nincs-e kedvem vele közösen elmenni a Kékes Csúcsfutásra. Nem sokkal előtte túráztam azon az útvonalon, és úgy voltam vele, ha gyalog ment, futva is menni fog. Ott kaptam kedvet a futáshoz. A már említett barátom abban az ügyvédi irodában, ahol dolgozott, szervezett a kollégáknak futásokat, amikhez én is csatlakoztam. Minden csütörtökön este hat után kivonultunk a belvárosi ügyvédi irodákból, és közösségi futást tartottunk a Margitszigeten, utána pedig egy fröccs társaságában beszéltük meg az élet dolgait.

2020 környékén éreztem azt, hogy tudatosabban, edző irányításával szeretnék készülni. Heti háromszor futok, összesen 50-60 kilométert, ennek a felét terepen. Először 2016-ban teljesítettem a Kinizsi Százast – akkor még éppen szintidőn belül, 23 és fél óra alatt beérve. Ezt követően sorozatban hatszor teljesítettem ezt a versenyt, az utolsó két évben már alig több mint 13 óra alatt. Az idei Ultra-Trail Hungary 111 km-es távján pedig a 170 futó közül a 37. helyen értem célba a 16 órás „álom időn” belül.

A versenyek azért is kellenek, hogy legyen motiváció, és legyen mire készülni. Most, szeptember végén tervezem megfutni a börzsönyi Kört, egy 150 kilométeres távot, több mint 7000 méter szintkülönbséggel a 30 órás szintidőn belül. Ez nem egy konkrét verseny, hanem egy bármikor megfutható kihívás, aminek teljesítését egy, a szervezőktől kapott GPS-jeladóval kell igazolni. Ez az elmúlt tíz évben 65-70 embernek sikerült. Az utcai versenyek közül a maratoni táv a kedvencem, amit nagy álmom három órán belül futni.

Mindez nem menne a családom és a kollégáim támogatása nélkül. A hosszú edzéseimet nem hétvégén, hanem hétfő délelőttre időzítem – az a tapasztalatom, hogy ilyenkor az irodai munkafolyamatba jobban belefér, mint a többi hétköznapon, és így nem veszem el az időt a családomtól sem.

Tavaly márciusban egy síbaleset során elszakadt a keresztszalagom, az ezt követő műtét és gyógytornás időszak miatt pedig nyolc hónapig egyáltalán nem futhattam. Ez lelkileg majdnem nagyobb hullámvölgy volt, mint fizikailag. Szerencsére végül sikerült jól kijönnöm ebből, az idei évre pedig extra motivációt adott a tavalyi futószezon kényszerű kihagyása.

Nagyon szeretem a futásban, hogy egy objektív sport: mindenki annyit tud belőle kivenni, amennyit beletett. A futás másik nagy tételmondata az is, hogy itt sosem a másikkal, hanem mindig önmagunkkal versenyzünk –különösen igaz ez az ultratávokra!

A terepfutás – legalábbis számomra –nagyon kikapcsoló tud lenni. Csak magamra, a testem jelzéseire, a környezetre vagy az útvonalra figyelek, ami feltölt. A hosszútávú versenyek megtanítanak a problémák súlyozására is, amik a megoldásokban is jelentkeznek. Azzal érdemes csak foglalkozni, amin változtatni tudunk, minden máson kár bosszankodni. A testmozgás pedig minden életkorban jó hatással van a munkára!”

„Itt sosem a másikkal, hanem mindig önmagunkkal versenyzünk”

Kamarai véradás

2023. augusztus 29-én újra a véradókat várta a Budapesti Ügyvédi Kamara díszterme.

Reggel 9-től folyamatosan érkeztek a kollégák, a véradás pedig délutánig folyamatosan zajlott. Összesen 93-an adtak vért – és mivel egy adag levett vérből három műtéti beavatkozás is elvégezhető, így összesen 279 beteg embernek segített a fővárosi ügyvédi hivatásrend. Idén is érkeztek „külsősök”, és mivel a Pesti Ügyvéd szerkesztőségében azt gondoljuk, hogy nagyon fontos ez az esemény, így a szerkesztők is újra beálltak a véradók sorába. Az Országos Vérellátó Szolgálat a véradást vásárlási utalvánnyal köszöni meg. Ezeket hagyományosan újra jótékonyági célra ajánlották fel.

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK