Pesti Ügyvéd / 2022. június

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Barátság & Társa

Ügyvédi Iroda

Nem ritka eset, hogy a közös ügyvédi munkát végző kollégák a való életben is kiváló barátságot ápolnak. Most három ilyen párost kérdeztünk a munka és barátság gyakorlati működéséről.

Szoktuk mondani, hogy az üzletben is van barátság, és a barátságban is van üzlet – mondja dr. Aradszky Zsolt és dr. Képes György. Ők azon ügyvédek közé tartoznak, akik előbb lettek barátok, és csak később döntöttek úgy, hogy közös ügyvédi irodát alapítanak. A három ilyen ügyvédpárossal készített riportunkból kiderül, hogy

egy jól működő páros esetében csak nagyon ritkák a konfliktusok, az eltérő személyiségek és látásmódok ellenben sokat segítenek az ügyvédi iroda sikerében, legyen az akár az operatív működtetés vagy az ügyfelek ügyeinek hatékony jogi kezelése. És még a közös családi nyaralás sem feltétlenül tabu. Cikkünk a 3. oldalon

· A TARTALOMBÓL ·

Két év szünet után visszatért az Ügyvédfoci!

– 6. oldal

Dr. Halkó Tímea Pro Excellencia-díja

– 8. oldal

Adatbiztonság az ügyvédi irodában

– 12. oldal

A Fővárosi Ítélőtábla vezetőjével a közelmúlt fejlesztéseiről, az ügyforgalmi mutatók alakulásáról és az intézmény ügyvédekkel való kapcsolatáról beszélgettünk. – 10–11. oldal

Egy focista, aki előbb sikeres karikaturista, majd keresett ügyvéd lett. Dr. Füzér József nem mindennapi életutat mondhat magáénak. – 18–19. oldal

· PUBLICISZTIKA · Szakadás & amnesztia, avagy a túlzott rendőri papírmunka hátulütői – 14. oldal

2022. június

· DR. FÜZÉR JÓZSEF ·

· DR. RIBAI CSILLA

„Óriási szaktudás halmozódott fel”

Olaj és víz

„Barátság és üzlet: olaj és víz” – hangzik el minden idők egyik legjobb filmjében, a Keresztapában. (Egyszer Réz András, az ismert filmesztéta mondta a Keresztapáról, hogy az annyiban hasonlít a Bibliára, hogy ha kérdésünk van önmagunkról vagy az életünkről, akkor ha elolvassuk/végignézzük, megkapjuk rá a választ.) Tehát Don Vito szerint ne nagyon kezdjünk közös bizniszbe a barátunkkal, mert csúnya vége lesz. Igaz-e ez az állítás?

Ha körülnézünk a szűk környezetünkben, rögtön találhatunk olyan példát, ami alátámasztja a híres bonmot igazságát. De akad példa az ellenkezőjére. Figyelem, kulisszatitok következik: szerkesztőtársammal, Vida Ferenccel még a Marquard Media kiadóban ismerkedtem össze, ahol jó sorsom úgy hozta, hogy a Playboy főszerkesztője lehettem öt éven át, ő pedig a helyettesem volt. Ferivel a közös munka fogaskerekei között a legjobb fajta olaj tette könnyűvé az együttműködést. (Víz pedig soha nem került a gépezetbe.) A helyettes – azonkívül, hogy magas szinten űzi a szakmáját: az újságírást és a szerkesztést –, az Excel-táblázatok és a pénzügyi kérdések koronázatlan királya. Ha valamelyikünk elfáradt, rossz napja volt, vagy egy húzósabb lapleadás során pánikba esett, mindig ott volt a másik, aki kirángassa a gödörből. Sokszor úgy ecseteltem a kettőnk együttműködését, hogy olyanok vagyunk, akár két cowboy, akik egymásnak hátat vetve tüzelnek, ha jön az ellenség, és vakon bízunk a másikban. Nem csoda, hogy Ferivel – miután a Playboyt elfújta a korszellem tornádója –

elhatároztuk, hogy bármi is legyen, folytatjuk a közös munkát. Ennek a munkának eredménye – sok egyéb között – a Pesti Ügyvéd, amit közös tartalomgyártó miniügynökségünk, a The Contentist készít. A közös munka természetesen hamar barátsággá érett: ha megnézném a telefonhívásaim listáját – de nem kell megnéznem, mert pontosan tudom –, Ferivel többet beszélek telefonon, mint a feleségemmel. (Na jó, a feleségem a szomszéd szobában home-office-ol, ezért őt nem hívom fel… hanem sms-t és e-mailt szoktam neki küldeni.)

Privát történetünk is megmutatja, hogy a bölcs Don Corleone is téved néha. A barátság és a közös munka időnként remekül tud működni. Ezt bizonyítja vezető anyagunk is: mindhárom ügyvédpáros már az egyetemen ismerte egymást, és van, akiknek már ott elmélyült a barátságuk, de van, akinek csak később. És minden történetben sok a párhuzam. A mély, sziklaszilárd bizalom, ami nem képes megingani. A pénzügyek totális transzparenciája és a feltétel nélküli őszinteség. Valamint a felmerülő konfliktusok azonnali, hideg fejjel való átbeszélése. Ahogy a cikkből felsejlik: ezek a kontribúciók valószínűleg „életfogytig” tartanak. Az évek alatt bebizonyosodott, hogy az együttműködés olajozottan elketyeg bármeddig. És ami még fontos: a felek különböznek, de különbözőségükben kiválóan kiegészítik egymást. Hiszem, hogy lehet tanulni a történetükből. Ha valaki csak Don Vito miatt nem szeretne közös vállalkozásba kezdeni a barátaival, hát ezekről a lapokról üzenjük: némi mérlegelés után érdemes belekezdeni a nagy kalandba.

Lapunk további cikkeit is szívből ajánlom olvasóinknak. Az Ügyvédfoci két Covid-kényszerszünetes év után feltámadt, és nagy sikerrel zárult a 2022-es etap. (A rendezvény úgy kapcsolódik a vezető cikkünkhöz, hogy az egyik ügyvédpáros a focipályán kötött barátságot.)

Interjúink közül szívből ajánlom a dr. Halkó Tímeával készült cikket, amelyben a Pro Excellencia-díjjal kitüntetett jogtanácsos a munkájáról beszél, de megismerhetjük dr. Ribai Csillának, a Fővárosi Ítélőtábla elnökének gondolatait is. Dr. Füzér József ügyvéd és egyben karikaturista – mindkét dologról kérdezzük. Kléger Róbert pedig a Budapesti Ügyvédi Kamarában végez fontos háttérmunkát – de annyira színes személyiség, hogy összes tevékenysége bele sem fért a beszélgetésbe, mert szétfeszítette volna annak kereteit.

Fontos írás a Pesti Ügyvédben dr. Dékány Dóra szakmai cikke az ügyvédi irodák adatbiztonságáról. Ezzel kapcsolatban újra fontosnak tartom felhívni a figyelmüket arra, hogy a Pesti Ügyvéd nyitott a publikálni vágyó kamarai tagok előtt.

Amennyiben szeretne szakmai írásokat megjelentetni a Pesti Ügyvédben, kérem, vegye fel velünk a kapcsolatot a pestiugyved@thecontentist.hu címen. Nyitott kapukat fog döngetni.

Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Barátság & Társa Ügyvédi Iroda

A tavalyi Ügyvédfesztiválon találkoztunk a láthatóan kitűnően szórakozó dr. Lami Judittal és dr. Ódor Évával. A közös ügyvédi munkát végző kollégák a való életben is nagyon jó barátságot ápolnak. Ez a momentum adta cikkünk témáját: hogy működnek a barátságon alapuló ügyvédi kollaborációk?

Ahogy az említett jogászok, úgy a cikkben megszólaló két másik páros, dr. Báji-Patay Gergely és dr. Újvári Zoltán, valamint dr. Aradszky Zsolt és dr. Képes György történetében is számos hasonló vonás mutatkozik. Ilyen például, hogy mindenki az egyetemen ismerkedett össze a másikkal. A hölgyek évfolyamtársak voltak, és sokat buliztak együtt. A „bulibarátság” az egyetem vé-

geztével megszakadt, és egy cégjogászképzésen, GYES-ről visszatérve vették csak fel a barátság fonalát. – Igazából viszont még később, 2018-ban sodródtunk újra közelebb egymáshoz – mondja Judit. – Úgy alakult Éva élete, hogy szüksége volt egy családjogászra, így én lettem az ügyvédje. Majd velem is haladt az élet, és egyszerre lettünk „barátok, sorstársak és kollégák”.

Dr. Aradszky és dr. Képes 1991-ben, a beiratkozáskor ültek le egymás mellé a padba. Aztán ettek egy majonézes-zöldborsós salátát a büfében, és innentől kezdve valamiféle láthatatlan kapocs kötötte össze őket. Pedig még csak csoporttársak sem voltak, de mégis kitartottak egymás mellett, és mindig tudtak a másikról. Akkor is, amikor ösztöndíjjal külföldön tanultak, vagy amikor különböző

ügyvédi irodákban gyakornokoskodtak. 1998-ban, már a szakvizsgára készülve együtt tanultak, a szabadidejükben meg focizgattak. – 2000 májusában megalapítottuk a saját ügyvédi irodánkat, és azóta változatlanul barátok és üzlettársak vagyunk. Szoktuk mondani, hogy az üzletben is van barátság, és a barátságban is van üzlet – mondja Zsolt.

A focinak dr. Báji-Patay Gergely és dr. Újvári Zoltán életében is fontos szerepe volt: már az egyetem első hetében egy csapatban kezdtek játszani. Aztán Gergely elkerült Angliába, de később újra felvették a fonalat, és 2009-ben megalakították közös ügyvédi irodájukat.

Tűz és víz

– Szerintem az a titkunk, hogy tűz és víz vagyunk – mondja dr. Újvári Zoltán. –Gergő a nyugalom, a stabilitás; én úgy szoktam mondani, hogy „minden bíró kedvence”. Én vagyok a karcosabb, nyersebb, konfliktust vállaló figura – és így kiegészítjük egymást. De mindennek az alapja az egymás közötti, feltétel nélkül bizalom.

A bizalom minden együttműködésben a legfontosabb alap. Dr. Képes György például ezt állítja üzlettársáról: – Ha, teszem azt, kómába esnék, vagy valami műtét miatt néhány hónapig nem tudnék dolgozni, gond nélkül mindenemet rábíznám.

A különbségek és a bizalom egysége egyszerre tudja továbblendíteni a párosokat.

– Nálunk Judit az, aki precízebb, rendszerezőbb, vonalat viszi. Én meg a tárgyalós, konfliktusfelvállalós, kicsit keményebb partner vagyok – mondja dr.  Ódor Éva. – És így megvan közöttünk az összhang. A közös munkának fontos része, hogy megértsük egymás gondolatait, és ha valaki elmond három mondatot, nem értem félre, hanem pontosan tudom, hogy éppen mire gondolt.

A közös munka szépsége

Dr. Lami Judit szerint jogi munkát egyedül végezni nagyon nehéz lehet. – Ezért nagyon jó, hogy sokszor együtt tudunk gondolkodni – mondja. – Sokszor előfordul, hogy kocsiban ülünk mind a ketten, és telefonon „jogászkodunk” – akár egy órát is. Ha nem is vagyunk fizikailag egy helyen, mégis folyamatosan együtt gondolkodunk, és keressük a megoldásokat. Sőt az a tapasztalatunk, hogy az ügyfelek is pozitívabban veszik, ha egy találkozón egyszerre két szakember is foglalkozik az ügyükkel.

– Én is szeretem a közös megbeszé-

léseket – mondja dr. Aradszky Zsolt. –Nemcsak Gyurival, de a többi kollégával is. Szerintem a közös gondolkodásból mindig valami jobb, értékelhetőbb megoldás születik.

Náluk az ügyfelek el vannak osztva, szakterületeknek megfelelően, de mégis van rá igény, hogy hetente átbeszéljék a komplexebb ügyeket. De még az arculati megjelenésekről, és az irodát érintő közös kérdésekről is ilyenkor döntenek. Viszont az iroda működtetésében is le vannak osztva a szerepek: dr. Képes György viszi a pénzügyi irányítást, intézi az utalásokat, tartja a kapcsolatot a könyvelővel, míg dr. Aradszky Zsolt felel a humánerőforrás-menedzsmentért. Az a céljuk, hogy legalább olyan hűségesek legyenek a munkavállalók az irodához, mint ők egymáshoz. – Ahogy a feleségem mondja: ő csak a kettes számot viseli a kapcsolatunkban Zsolthoz képest – nevet dr. Képes György.

Az egymás kiegészítése arról is szól, hogy néha használni kell a jó zsarurossz zsaru leosztást. – Az, hogy különbözőek vagyunk, azt is jelenti, hogy ha olyan a szituáció, hogy össze kell veszni valakivel, azt általában Zoli intézi – nevet dr. Báji-Patay Gergely. – Egyébként Zoli jogi látásmódja nagyon céltudatos és hatékony. Nekem inkább a munkaterhelésem kiemelkedő. Kis túlzással: ő az ész a történetben, én pedig a bivaly.

Irány Kuba

Érdekes módon konfliktusokról szinte alig számolnak be az ügyvédpárosok. Az alapértékek évtizedek óta áthatják ezeket a munka- és magánjellegű kapcsolatokat. Nincsenek késre menő viták. – Nyilván az alapértékekben egyetértünk, de az odavezető út vagy az abból fakadó végkövetkeztetés nem mindig fedi egymást – mondja

dr. Lami Judit és dr. Ódor Éva

Érdekes módon konfliktusokról szinte alig számolnak be az ügyvédpárosok. Az alapértékek évtizedek óta áthatják ezeket a munka- és magánjellegű kapcsolatokat. Nincsenek késre menő viták

dr. Újvári Zoltán. – De ilyenkor is megadjuk a tiszteletet másiknak. – Vannak felületi konfliktusok, de ezeken gyorsan átlendülünk – helyesel dr. BájiPatay Gergely.

– Éppen az eltérő munkastílusunk miatt adódtak súrlódásaink, de kimozogtuk – meséli dr. Lami Judit. – Ismerjük egymást: azért tudtuk gyorsan kezelni, mert mindenki tudta a másikról, hogy mi okozza a nézetkülönbséget.

A jövő mindenkinél egyértelmű: az együttműködések a tervek szerint nagyjából a pályafutás végéig tartaná-

nak. – Innen akarunk nyugdíjba menni – mondja dr. Újvári. – Ha úgy lesz, hogy a gyerekek közül valaki átvenné a stafétát, rendben. De ha nem, az sem gond: az öregkorunkat majd Kubában töltjük. Dr. Báji-Patay mindehhez hozzáteszi, hogy terjeszkedni sem nagyon akarnak, hanem szeretnénk megőrizni az iroda családi jellegét.

– Mi leszünk az a japán öreg bácsi, aki a futószalag mellett kezdett, aztán 78 éves korában arra eszmél, hogy ő a Mazda vezérigazgatója – tervez dr.  Képes György. És abban ő és üzlettársa is

egyetért, hogy az, ha valaki ötévenként munkahelyet változtat, rövid távon hozhat csak hasznot, a szakmai és emberi épülést semmiképp nem szolgálja.

Foci,

sütögetés, utazás

Kérdésünkre, hogy a magánéletben is összejárnak-e a kollégák, mindhárom párosnál igenlő a válasz. Dr. Aradszky és dr. Képes korábban családostól jártak el belföldi pihenésekre, de a Covid ezeket a kiruccanásokat szétzilálta. Az ügyvédpáros éppen mostanság tervezi, hogy újra szorosabbra fűzik a két család kapcsolatát a magánéletben is.

Dr. Újvári és dr. Báji-Patay természetesen fociznak – legutóbb éppen az Ügyvédfoci kupán indultak el. De szerdánként is rúgják a bőrt, néha az egész irodával – a sporttevékenység meg néha közös sörözésbe torkollik. A céges karácsonyi vacsora természetesen szent, és kerek évfordulókat is együtt ünnepelnek, nyáron pedig családi sütögetést terveznek – dr. Báji-Patay grillez, dr. Újvári pedig fröccsöket kever.

Dr. Lami Judit és dr. Ódor Éva a magánéletükben ugyanannyit találkoznak, mint az irodában. A hétvégéket sokszor együtt töltik, szívesen utazgatnak is családostól. Nemrég jártak Ljubljanában és Nizzában. Dr. Ódor szerint a közös munka akkor megy jól, ha szoros a kapocs a két fél között – és ezt a közös szabadidős programok csak egyre erősítik.

dr. Báji-Patay Gergely és dr. Újvári Zoltán

dr. Aradszky Zsolt és dr. Képes György

Visszatért az Ügyvédfoci!

Május 7-én visszatért az Ügyvédfoci. A pandémia miatti két év kihagyás után a Panoráma Sportközpont gyepén tizenhárom csapat mérte össze a tudását.

Atornát a Büske Young Boys nyerte, a második a Jákó & Partners lett, míg a dobogó harmadik fokára a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal léphetett. A gólkirály Bánk Levente (Jákó & Partners) lett, a legjobb szurkolók pedig az Újvári és Báji-Patay Ügyvédi Irodát buzdították a kupán. – Szeretném azt mondani, hogy tíz éve volt az első, de ez csak majdnem igaz – mondta el Arányi Dániel szervező a Pesti Ügyvédnek. – Viszont ez a tizedik, jubileumi Ügyvédfoci. Örülünk neki, hogy az esemény mára ilyen hoszszú múltra visszatekintő hagyománnyá vált, és bízunk benne, hogy a jövőben is hasonló lelkesedéssel jönnek majd a kollégák. Van egy „kemény mag”, akik már előre kérdezik minden évben, hogy mikor lesz a következő Ügyvédfoci, de mindig akad új nevező csapat is. A név kicsit megtévesztő, de nem kizárólag ügyvédek jelentkezhetnek: vannak vegyes csapatok is, amelyek szintén jogászokból állnak össze, ám itt lehetőséget kapnak a bíró, ügyész, jogtanácsos vagy más jogi foglalkozást űzők is. A legtöbben, akik részt vesznek ezen a rendezvényen, egyébként is fociznak. Én magam az ELTE ÁJK bajnokságában is játszom, és egy irodai focit is szervezünk. Örömmel látnánk női csapatok nevezését is, de sajnos még nem volt olyan alkalom, hogy legalább három hölgycsapat jelentkezett volna.

– Nagyon hiányzott az Ügyvédfoci mindenkinek – teszi hozzá Illés Levente, a gála másik szervezője. – Sokféle hiányt meg kellett tapasztalnunk a két év alatt, de szerintem a mozgásé különösen érezhető volt. Szerencsére már talán túl vagyunk a nehezén, és remél-

jük, most már újra minden évben meg tudjuk tartani az Ügyvédfocit. Örülünk minden résztvevőnek. A pandémiás éveket megelőző utolsó kupa volt talán a csúcs: akkor tizennyolc csapat vett részt a tornán. Most tizenhárom van, de ez is szép eredmény. Sajnos nem minden ügyvédi irodát tudtunk elérni, de szerencsére a Budapesti Ügyvédi Kamara segített ebben azzal, hogy a hírlevelében meghirdette a tornát. Nemcsak nekünk, hanem a résztvevőknek is fontos az Ügyvédfoci. Számos nagy iroda számára alapvető, hogy a kollégáik részére

 A 2022-es Ügyvédfoci győztese a Büske Young Boys lett

 Dr. Illés Levente és dr. Arányi Dániel, az Ügyvédfoci két főszervezője

biztosítson egyfajta társadalmi életet – közösen és hasznosan eltöltött időt. Sok nagy, nemzetközi irodának már regionális, sőt akár világbajnokságai is vannak. A budapesti Ügyvédfoci kupa beleillik ebbe a trendbe. Az is jó, hogy az ügyvédek nem csak a tárgyalóteremből vagy a  tárgyalóasztal mellől ismerik egymást – amikor nyilván eleve adott egy bizonyos szakmai konfliktushelyzet –, hanem itt oldott és laza kapcsolatba kerülhetnek egymással. Az biztos, hogy alig lett vége a kupának, sokan – így mi is – már a jövő évit tervezik.

Számos nagy iroda számára alapvető, hogy a kollégáik részére biztosítson egyfajta társadalmi életet

Megoldódott a teremgarázs-probléma

Mint arra Kussinszky Péter kolléga úr, a BÜK földhivatali kapcsolattartója rámutatott, 2022. május 2-án, hétfőn hatályba lépett az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletet (Inytv. vhr.) módosító 9/2022. (IV. 29.) MvM rendelet.

gyakorlatilag a valós elhatárolók nélküli, felfestett területet is jelenti.

Ez a változás tehát lehetővé teszi, hogy az egyes álláshelyek önálló helyrajzi szám alatt, önálló ingatlanként kerüljenek feltüntetésre, így azok tekintetében a tulajdonos 1/1 arányú tulajdonjoggal rendelkezhet. A módosítás, valamint az elnevezés dogmatikai-műszaki és szóhasználati értelemben egyaránt erőteljes (és sok szempontból meglepő) megoldás egy létező problémára, amelyet azonban a joggyakorlat szempontjából csak üdvözölni lehet.

Eme szárazon hangzó jogszabályváltozás kiemelt jelentőségű jogalkotói lépést takar. Az ügyvédség és a kamarai vezetés számtalan fórumon és formában, megállás nélkül kereste a megoldást az ún. teremgarázs-problémára, melyet most a földhivatali gyakorlat kodifikálásával – sőt azon bizonyos értelemben túl is lépve – a Miniszterelnökség egy több kérdésre kiterjedő rendeletmódosítással megoldott.

A földhivatali vezetés a szokott kérdezz-felelek formában hamarosan részletes tájékoztató anyagot fog küldeni a BÜK részére. Most röviden az alábbi-

akra kívánjuk felhívni a figyelmet. A teremgarázsokban található beállóhelyek („az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület”) álláshely elnevezéssel egyéb önálló ingatlanként kerülhet nyilvántartásba vételre. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az álláshely (tkp. a gépkocsibeálló) akkor is önálló, helyrajzi számmal rendelkező ingatlanként kerülhet feltüntetésre, ha az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódó oldalán kívüli három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. Ez

A másik jelentős újdonság kevésbé meglepő: a már kialakult földhivatali gyakorlat kapott normatív alapot. Ennek megfelelően a tulajdoni különlapon nyilvántartott, garázs rendeltetési módú ingatlanok esetében az elővásárlási jog gyakorlásával összefüggő közlési és a közlés igazolására vonatkozó szabályok körében kodifikálta a jogalkotó az ismert könnyítéseket. A közös képviselő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata a vételi ajánlat kifüggesztéséről helyettesítheti a tértivevényt, illetve átvételi elismervényeket. Nem kell részletezni, hogy ez milyen fontos a nagy számú és sokszor elérhetetlen tulajdonostárssal bíró teremgarázsok esetében.

Sanzonest a Kamarában

– NEPÁL FELŐL IS

„Mintha két teljesen különböző hegy lenne, olyan a tibeti és nepáli főbb útvonalak alapján az Everest. Nagy álmom volt megtapasztalni azt, hogy mennyivel lehet más a tibeti oldalhoz képest a nepáli oldalon feljutni a világ tetejére. A különbségek még a vártnál is nagyobbak voltak.” Neszmélyi Emil kollégánk gondolatai ezek, aki eddig egyetlen magyarként mindkét oldal felől meghódította a világ tetejét. Sokan azt mondják, hogy az igazán nagy próbatétel a sikeres csúcstámadást követően a lejutás a hegyről. Emilnek ez is sikerült, de – ha nem is babonából – a szerencsés hazatéréssel azért megvártuk a tudósítást. Kollégánk biztos nem babonás, hiszen a hatalmas eredményt május 13-án, pénteken érte el. Jó hír, hogy a 2016-os csúcstámadáskor történt asztmás rohamokhoz képest Nepál felől egy ilyen rohama sem volt. A megpróbáltatások azonban más formában jelentkeztek: a zord időjárási körülmények miatt 70%-os látásvesztés mellett volt kénytelen csúcsot érni. Az orvosok szerint szerencsére ez a szél okozta vakság ugyanúgy ideiglenes, mint a hóvakság.

Majdnem telt házas díszterem előtt adott május 27-én este nagy sikerű koncertet a TRIO VIVACE. Az ’50-’60-’70-es évek közkedvelt francia sanzonjai csendültek fel a Kamara falai között az amatőr zenekar jóvoltából. A zenekar énekesnője Orosz Erzsébet gimnáziumi énektanár és kórusvezető, a zongoránál a BÜK tagja, Szlávnits László, az ütőknél pedig Siklósi Gábor, a Figurina Bábszínház bábosa foglalt helyet. (BÜK)

Az Everest csúcsán

„Nagy becsben tartom a díjam”

DR. HALKÓ TÍMEA

Idén dr. Halkó Tímea, a Richter Gedeon Nyrt. nemzetközi operációs, megfelelőségi és jogi igazgatója kapta a kiváló kamarai jogtanácsost elismerő Pro Excellencia-díjat. Interjúnkból az is kiderül: kifejezetten büszke erre az elismerésre.

– Közel 17 éve dolgozik a Richter Gedeonnál. Ismerek ott másokat is, akik hasonlóan hosszú ideje dolgoznak ott. Ennyire jó cég ez?

– Sok összetevője van, hogy valaki miért marad ilyen sokáig egy cégnél. Ez szerintem személyiségfüggő is, hiszen nagyon sok olyan embert ismerek, aki úgy gondolja, attól jó a karrierje, hogy három-négyévente válthat. Én sem úgy kezdtem a Richternél, hogy itt leszek 17 évig, de nagyon jókor kerültem ide: iszonyatosan érdekes időszak kezdődött a cég életében. Vállalatalapítások, vállalkozások, portfóliófelvásárlások. Ez egy kezdő jogász számára igazi kánaán volt. Mindig hálás leszek a vállalat akkori vezetésének, hogy lehetőséget biztosítottak számomra, hogy nagyon fiatalon bizonyítsak. Megkaptam azt a lehetőséget is, hogy felépíthessem ezt a jogi főosztályt. Számomra az is mindig fontos volt, hogy a Richter egy magyar cég. És nagyon okos emberek dolgoznak itt; tényleg élmény velük dolgozni.

– Mekkora a csapata?

– Huszonhatan vagyunk. 2005-ben csak én voltam a nemzetközi részen. Mára külön jogi egység támogatja a kutatási és a biotechnológiai részleg szerződéskötéseit. Ez egy nagyon speciális terület. Egy másik egység támogatja a nemzetközi kereskedelmi szerződések megkötését. Itt nagy értékű, izgalmas szerződésekről beszélünk. Mi felelünk a teljes, csoportszintű compliance-rendszerért. A leányvállalati támogatás is kiemelt szerepet kap, továbbá különböző jogterületeken támogatjuk a teljes beszerzési, szerződéskötési folyamatot, a pénzügyi főosztály jogi ügyleteit, és végül, de nem utolsósorban külön munkajogi csoport is működik a főosztályon belül – tehát gyakorlatilag majdnem mindent lefedünk.

Mi az a jogterület, ami a mai napig lázba hozza? Amitől még mindig mindig szerelmes a szakmájába?

– A nemzetközi cég- és portfólióvásárlások, ahol sok üzleti szempontot is figyelembe kell venni egy-egy szerződés tárgyalása során. A fúziók, a vállalatalapítások, a vállalatirányítás.

– A Pro Excellencia-díjat milyen polcra helyezi a karrierfalán?

– Nagyon magasra. Meg is hatódtam, főleg, mert nem számítottam rá egy -

általán. Az elmúlt 15 év koronájaként tekintek rá, és egy picit engem is arra késztetett, hogy leüljek, és alaposan visszatekintsek az elmúlt másfél évtizedre. Hogy honnan indultam, és hol tartok most, ráadásul harmadik generációs jogászként a családban. És magas polcon van otthon, a lakásban is! Mindig szem előtt. Ezúton is köszönöm a BÜK jogtanácsosi tagozatának, hogy gondoltak rám. Nagy becsben tartom.

– Résztvevője volt nemrég a „Sikeres nők a jogász szakmában” programnak. Mit gondol a nők helyzetéről a jogi szakmában?

– A Richtert ismerem leginkább: nálunk nagyon megbecsültek a nők, és nemcsak a jogi területen. Sok vezetőnk is nő, tehát mi ebben a tekintetben magasan az élvonalban vagyunk. De alapvetően úgy gondolom, egy nőnek kicsit mindig nehezebb, mint egy férfinak. Az ügyvédi irodák világát kevésbé ismerem, de a corporate-világban egyébként nem érzem hátránynak, hogy nő vagyok – de

NÉVJEGY dr. Halkó Tímea

lehet az is, hogy eddig szerencsém volt, mert jó környezetbe kerültem. Ami inkább problémát okozott, hogy amíg fiatalabb voltam, nehezebb volt elfogadtatni a szakvéleményemet egy idősebb társasággal. Jó pár évig frusztrált ez. De meg kellett tanulnom kezelni, mert elég hamar kerültem a tárgyalóasztal mögé.

Jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 2005-ben. Érdeklődési köre a gyógyszeripar felé vonzotta, és az egyetem elvégzését követően, 2005-től a Richter Gedeon Nyrt.-nél, a piacvezető gyógyszercégnél kezdett dolgozni, ahol immáron 17 éve dolgozik. Ezen időszak alatt különböző jogi vezetői pozíciókat töltött be. Az üzletfejlesztési terület támogatását követően 2011-től a nemzetközi és jogi ügyekért volt felelős, 2015-től pedig a vállalat nemzetközi operációs, megfelelőségi és jogi igazgatója. Egyik fő feladata volt a világszerte több mint tízezer munkavállalót foglalkoztató vállalatcsoport nemzetközi megfelelőségi rendszerének kialakítása és a megfelelőségi rendszer folyamatos működtetése, figyelemmel kísérése, valamint fejlesztése jelenleg is feladata a megfelelőségi terület vezetőjeként.

A jogi egyetemi diploma megszerzését követően az ELTE-n 2008-ban kereskedelmi szakjogász posztgraduális diplomát, a Corvinus Egyetemen 2013-ban MBA (Master of Business Administration) képesítést szerzett. Jogtanácsosi szakmai munkája mellett 2019-ben az AIJA (Association Internationale des Jeunes Avocats/International Association of Young Lawyers) Egészségügyi Bizottságnak (Healthcare & Life Sciences Commission) elnökhelyettesévé választották, és aktívan részt vesz a nemzetközi jogászszervezet szakmai munkájában.

Tapasztalatát, tudását, üzleti szemléletét igyekszik átadni az új jogászgenerációk részére is: az Arsboni karriertanácsadó cég joghallgatók részére kiírt „Baker – The new lawyer challenge” verseny zsűrijének tagja is volt 2019-ben, amely verseny célja az volt, hogy több fordulón keresztül olyan kihívások elé állítsa a joghallgatókat, amelyekkel a jövőben a szakmai munkájuk során is találkozni fognak. Szintén az Arsboni szervezésében 2021-ben megtartott Legal Fest rendezvényén a „Sikeres nők a jogász szakmában” program egyik résztvevője volt.

„Minden évben több ügyet fejeztek be a tanácsok, mint amennyi érkezett”

DR. RIBAI CSILLA, A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE

Hat éve vezeti dr. Ribai Csilla a Fővárosi Ítélőtáblát. Ennek apropóján mások mellett a közelmúlt fejlesztéseiről, az ügyforgalmi mutatók alakulásáról, az eredményes működés zálogáról, nem utolsósorban pedig a Fővárosi Ítélőtábla ügyvédekkel való kapcsolatáról beszélgettünk vele.

– 2016 óta vezeti a Fővárosi Ítélőtáblát. Az elmúlt közel hat évben mit tart a legfontosabb fejlesztésnek az intézményben?

– A legfontosabb eredménynek tartom, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítélkezési, időszerűségi és eredményességi mutatói javultak 2016 óta, és ezeket az eredményeket továbbra is sikerül megtartani, fenntartani. Nagy eredménynek tartom – a munkaszervezés szempontjából is –, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szervezeti egységei 2020 szeptemberétől egy épületben, a II. kerületi Fekete Sas utca 3. szám alatt találhatóak. Az épület korábban csak a Polgári Kollégiumnak adott helyet, azonban a Fővárosi Ítélőtábla az új székhelyen további 5 tárgyalótermet és 67 irodahelyiséget alakított ki és rendezett be.

A 2022. március 1-jétől újonnan felállított Közigazgatási Kollégium jelenleg másik, bár a Fővárosi Ítélőtábla székhelyéhez nagyon közel található Tölgyfa u. 1–3. szám alatti ingatlanban, a Fővárosi Törvényszék épületében működik. Fontosnak tartom továbbá, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatásköre 2020-ban és 2022ben is tovább bővült. 2020. április 1-től a Fővárosi Ítélőtábla ítélkezési tevékenysége munkaügyi szakággal egészült ki, 2022. március 1-jétől pedig a Fővárosi Ítélőtáblán Közigazgatási Kollégium került felállításra, mely a közigazgatási ügyekben eljáró nyolc törvényszék által hozott fellebbezhető végzések és az ítéletek felülbírálata tekintetében kizárólagos illetékességgel jár el, amennyiben a fellebbezést 2022. március 1-jén, vagy azt követően nyújtották be. Mindkét

kollégium felállítására az ítélkezési, infrastrukturális, humán erőforrás feltételek megteremtésére viszonylag rövid idő állt rendelkezésre, de az új szervezeti egységek sikeresen meg tudták kezdeni a munkájukat.

– Március 1-től közigazgatási ügyekben a Kúria helyett a Fővárosi Ítélőtáblán újonnan alakuló Közigazgatási Kollégium jár el másodfokon. Mik az első tapasztalatok?

– Az eddigi tapasztalatok pozitívak. 2022. március közepétől folyamatosan növekszik a Fővárosi Ítélőtáblához a közigazgatási ügyszakban érkezett ügyek száma. Áprilisban összesen 134 ügy (29 peres és 105 nemperes ügy) érkezett, mely naponta kb. 10-20 új ügyet jelent. Az eddigi meglátásunk szerint a közigazgatási ügyszakban a pandémia lassította az elsőfokú bíróságok ítélkezését, valamint a veszélyhelyzet megszűnését követően egyre nagyobb volumenű érkezési ügyszámra lehet számítani. Az eddigi közigazgatási ügyek nagy része eljárásjogi kérdésekkel kapcsolatos jogorvoslat, az elsőfokú végzések elleni fellebbezések elbírálását jelenti. Ezenkívül közszolgálati perekben az elsőfokú ítélet elleni fellebbezések elbírálása is zajlik. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Közigazgatási Perrendtartás a közigazgatási ügyszakban a Pp-hez képest is szorosabb eljárási határidőt ír elő. A nemperes ügyekben 30 napon, míg peres ügyekben 3 hónapon belül döntést kell hoznia a másodfokú bíróságnak. Ezeket a határidőket fontos tartani, hogy az ügyek befejezését ne késleltessük,

aminek érdekében az ügyek koncentrált, precíz, pontos előkészítésére van szükség.

– A Fővárosi Ítélőtábla kimondottan hatékonynak számít az ügyforgalmi mutatók tekintetében. Mit gondol, minek köszönhető ez az eredményesség? – Elsősorban a bírák megfeszített munkájának és a csökkenő érkezési mutatóknak. Utóbbit 2016-tól kezdve folyamatosan tapasztaljuk, igaz, a 2021. évben már növekedést mutatott. E tendencia mellett is elmondható, hogy minden évben több ügyet fejeztek be a tanácsok, mint amennyi érkezett.

A polgári szakágban 2021-ben nőtt a peres és nemperes ügyek száma, a gazdasági szakágban viszont ügyszámcsökkenés volt tapasztalható, ami a pandémia miatt bevezetett jogszabály-módosításoknak tudható be.

2022-ben előrevetíthető a gazdasági szakágban a peres érkezés emelkedése a Cégtörvény 2021. július 1-jétől hatályos új perkategóriája miatt, amely lehetőséget teremt a kényszertörlési eljárásban bejelentett, vitatott követelésnek nem minősülő, ki nem elégített követelés megfizetésének keresettel történő érvényesítésére. A fizetési moratórium miatt hitel- és pénzintézetekkel kapcsolatos új perek nem érkeztek 2021-ben.

A nemperes érkezésben is emelkedés várható. 2021. július 1-jén hatályba lépett a szerkezetátalakításról szóló 2021. évi LXIV. törvény is, mely a Fővárosi Ítélőtábla gazdasági szakágában a nemperes ügyek emelkedését eredményezi.

Ezekben az ügyekben első fokon a Fővárosi Törvényszék, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtábla rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Megváltozott az ügyek minősége: bonyolultabb jogi megítélésű, elhúzódó ügyek jellemezték a Polgári Kollégium referádáját.

2021-ben a munkaügyi szakágban havonta átlagosan 35-40 új ügy érkezett. A veszélyhelyzet miatt több új munkajogi probléma felmerült, ezek is növelték az ügyérkezést. A Munkaügyi Kollégium felállításakor a Fővárosi Ítélőtábla részére átadott nagy ügyhátralékot (185 ügy) a tanácsok mind teljesen feldolgozták, minden ügy 6 hónapon belül befejezésre került. A bírák rendkívüli munkateljesítménye ebben is megmutatkozik.

A korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett a büntető ügyszakban érkezett ügyek száma. 2021-ben a Büntető Kollégiumhoz összesen 442 peres ügy érkezett, ez 2020-hoz képest 39,4%kos ügyszámnövekedést jelent. Az előző évekhez hasonlóan, a járványügyi korlátozások ellenére a 2021. évben is 3 hónapon belül befejezte a Fővárosi Ítélőtábla a nemperes eljárások döntő többségét.

A koronavírus megjelenése mennyire alakította át a Fővárosi Ítélőtábla működését? Melyek azok a gyakorlatok, amiket a vírushelyzet – legalábbis átmeneti – csillapodásával is megtartottak?

– A koronavírus-járvány mindenképpen hatással volt a Fővárosi Ítélőtábla működésére, bíráink és igazságügyi alkalmazottaink azonban már 2020-ban megtanultak alkalmazkodni a fokozott védelmi, veszélyhelyzeti eljárásrendhez. A 2021. március 8-tól 2021. április

5-ig tartó szigorított védekezés ideje alatt a dolgozók otthoni munkavégzés keretében látták el feladataikat, melyben nagy segítség volt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla már korábban, az otthoni munkavégzés támogatására mobileszközöket, laptopokat, és táblagépeket biztosított elsősorban a bírák számára. Ezen túlmenően a bírósági épületbe történő belépésre vonatkozó szigorú eljárásrend, a kötelező maszkviselés és kézfertőtlenítés, a védőtávolság előírása és a tárgyalótermek plexi elválasztófalakkal történő felszerelése, a tárgyalótermek, illetve az ügyfelek által használt helyiségek rendszeres fertőtlenítő takarítása és ózonfertőtlenítése, a beérkező iratok ózonozása, valamint az otthoni munkavégzés biztosítása elősegítette a Fővárosi Ítélőtábla sikeres járványügyi védekezését.

– Milyennek ítéli meg az ügyvédek és az Ítélőtábla viszonyát?

– A Fővárosi Ítélőtábla és az ügyfelek

– Korábbi interjújában említette, hogy az ítéletek minőségét a jogorvoslati eljárásban mérik. Hogy áll most a Fővárosi Ítélőtábla e tekintetben?

– A Fővárosi Ítélőtábláról 2021-ben 110 fellebbezett ügy érkezett a Kúriára, a Kúria pedig 107 felterjesztett ügyet fejezett be. A befejezett ügyek 60%-a (64 ügy) helybehagyó, 5%-a (6 ügy) hatályon kívül helyező, 16%-a (17 ügy) megváltoztató, míg 19%-a (20 ügy) egyéb döntéssel zárult. A Fővárosi Ítélőtábla határozataival szemben előterjesztett fellebbezéseknek tehát a 60%-a megalapozatlannak bizonyult.

Ezzel egy időben a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett és a Kúrián befejezett felülvizsgálatok 53%-a hatályában fenntartással, 11%-a hatályon kívül helyezéssel, 5%-a megváltoztatással és 31%-a egyéb módon került befejezésre 2021-ben. A felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 84%-ban eredménytelen volt.

– Mit gondol, miért jó ma egy bírónak az Ítélőtáblánál dolgoznia?

képviseletében eljáró ügyvédek kapcsolatát mind szakmai, mind integritási szempontból megfelelőnek értékelem. Olyan bejelentésről, amely e kapcsolat minőségét negatívan befolyásolta volna, nincs tudomásom. Ha bármilyen bejelentés érkezik a Fővárosi Ítélőtáblához, az elnöki hatáskörbe tartozó elnöki intézkedést igénylő ügyekben, pl. soronkívüliség elrendelésére irányuló kérelmek haladéktalanul elbírálásra kerülnek.

Ezenkívül az Ügyvédi Kamara által szervezett képzéseken a fővárosi ítélőtáblai bírák oktatókként részt vettek.

Továbbá, a pandémiát megelőzően a társhivatásrendek képviselőivel a Fővárosi Ítélőtábla személyes tájékoztatás, közvetlen megbeszélés keretében ismertette az adott évre vonatkozó eredményeket. A pandémia miatt ez elmaradt, azonban bízunk abban, hogy a járványügyi intézkedések megszüntetése után a korábbi hagyományt folytatni tudjuk.

– A Fővárosi Ítélőtábla országos szinten is kiemelt pozíciót tölt be. Az öt ítélőtábla közül ez a legnagyobb az ügyek számát, a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámát tekintve, továbbá az ítélőtáblák közül csak itt működik a Büntető Kollégiumban katonai tanács, a Polgári Kollégiumban szabadalmi tanács, valamint immár a Közigazgatási Kollégium. Ezért társadalmilag is elismert rangnak, egyfajta presztízsnek számít a Fővárosi Ítélőtáblán bírónak lenni. A fővárosi ítélőtáblai bírák kiváló, magas szakmai színvonalon időszerű ítélkező munkát végeznek. Munkájukat segíti, hogy jó kollegiális együttműködés, pozitív munkahelyi légkör alakult ki a Fővárosi Ítélőtáblán, és a munkakörülmények is kedvezőek.

A Fővárosi Ítélőtáblán nagy számú és gyakran kiemelkedő súlyú és komplexitású perek folynak, így itt az elmúlt években óriási szaktudás, szakmai tapasztalat halmozódott fel. A bírák munkáját segíti, hogy jó kollegiális együttműködés, pozitív munkahelyi légkör alakult ki a Fővárosi Ítélőtáblán, és a munkakörülmények is kedvezőek: méltó elhelyezést, megfelelő informatikai és egyéb eszközöket, valamint képzett igazságügyi alkalmazotti segítséget biztosítunk a bíráknak a hatékony munkavégzéshez. Az ítélkezés meghatározó fóruma a Kúria után a Fővárosi Ítélőtábla.

Társadalmilag is elismert rangnak, egyfajta presztízsnek számít a Fővárosi Ítélőtáblán bírónak lenni

Adatbiztonság az ügyvédi irodában

Az adatbiztonság kérdése a GDPR hatályba lépése óta sokkal hangsúlyosabban van jelen az adatkezelők gyakorlatában. Bár az ügyvédi irodáknak már 2018 előtt is az adatbiztonság magas szintjét kellett elérniük az ügyvédi titok védelme érdekében, célszerű nekünk is felülvizsgálni, hogy az adatvédelmi intézkedéseink megfelelően szolgálják-e az adatbiztonsági követelményeket.

Először is tisztázni kell, hogy mely adatokra vonatkoznak az adatbiztonsági intézkedések. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 9. § (1) bekezdése alapján ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Az ügyvédi titkot meg kell tartani. (E helyütt nem kívánok külön kitérni a védői titokra, melyet az ügyvédi titoknál is komolyabb garanciák védenek. A témában javaslom dr. Bánáti János: Az ügyvédi titok védelmében c. értekezését, mely az Ügyvédek Lapja 2022. március–áprilisi számában olvasható.)

A GDPR 4. cikke személyes adatként definiálja az azonosított vagy azono-

sítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információt. A személyes adatokat védeni kell.

Van tehát két adatkör, melyek védelmet élveznek: az ügyvédi titok körébe tartozó adatok, illetve a személyes adatok. A két kör között még véletlenül sem lehet amolyan „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár” összefüggést felfedezni, hiszen vannak olyan személyes adatok az ügyvédi irodában, melyek nem minősülnek ügyvédi titoknak, ellenben van olyan ügyvédi titok, mely nem személyes adat… És persze van olyan, ami személyes adat és ügyvédi titok, és van olyan, ami egyik sem. (Egy jó kávéra a vendégem, aki először mind a négyre tud példát mondani! A megoldásokat várom e-mailben.)

Kérdés, hogy érdemes-e az adatbiztonság külön szintjeit meghatározni az

egyes adatkörök vonatkozásában. Véleményem szerint nem, az eltérő biztonsági szintek ugyanis több hibalehetőséget hordoznak magukban, mint az a döntés, mely szerint minden védendő adatot a legmagasabb adatbiztonsági szinten kezelünk az ügyvédi irodában.

Betűk és bitek

Az adatbiztonság kialakítása érdekében az adattárolás két módját érdemes megkülönböztetni, hiszen ez alapján tárhatóak fel a potenciális veszélyek, melyek ellen védekezni kell.

Lassan csökken ugyan a jelentősége, de biztos, hogy még évtizedekig fogunk papíralapon tárolni adatokat.

A papíralapú iratok tárolása esetén biztosítani kell a fizikai védelmet, azaz hogy ne férhessen hozzá illetéktelen

személy. Röviden: az iratokat be kell zárni! Ez egyszerűnek tűnik, de tényleg megfelelünk neki?

A 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat

1.7. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlását az iroda kialakításával vagy más eszközökkel úgy kell megszervezni, hogy az ügyvédi titok védelmét más, annak megismerésére nem jogosult személyekkel szemben – ideértve az ügyvédi tevékenység más gyakorlóit is – biztosítsa.

Tipikus probléma, ha a rezsiközösségben együtt dolgozó kollégák az asztalukon hagynak ügyvédi titkot vagy személyes adatokat tartalmazó iratokat, így mások – szélsőséges esetben az irodába érkező ügyfelek is – beleláthatnak abba. Ugyanígy nem szerencsés, ha az érkező ügyfelek rálátnak a polcon lévő aktákra, melyen más ügyfelek neve szerepel.

Egy reggeli tárgyalás előtt kevesen mennek már be az irodába, az aktát hazaviszik. Rosszabb esetben az akta a kocsiban marad, a kocsi az utcán parkol, az aktán a név virít – az adatbiztonság sérül. (Csak utalnék rá, hogy az iratok ügyvédi irodán kívüli őrzését be kell jelenteni a kamarának, ennek hiányában ugyanis nem illeti meg az őrzési helyet – például az ügyvéd lakását – a speciális védelem hatósági eljárás során.)

A papíralapú iratoknál nagy kérdés a biztonsági másolatok szükségessége. Környezetvédelmi szempontból semmiképpen nem javasolnám az akták duplikálását, de fontosabb iratok esetén felmerülhet a dokumentumok szkennelésének lehetősége.

Elektronikus adatokra leselkedő veszélyek

A papíralapú iratoknál sokkal több veszély leselkedik az elektronikusan tárolt adatainkra. A védelem alapszintje, hogy az elektronikus eszközöket jelszóval kell védeni (amit nem írunk fel a monitor szélére ragasztott post-it-re). A számítógépekre vírusirtót kell telepíteni, amit rendszeresen frissíteni is kell. A külső informatikai támadás valószínűségét csökkenti továbbá a jogtiszta szoftverek használata – ami egy ügyvédi irodában egyébként is alapvető elvárás.

Az adatbiztonság sérülését nemcsak az illetéktelen hozzáférés valósítja meg, hanem az adatok elvesztése is. Ezt megakadályozandó érdemes rendszeres biztonsági mentést készíteni a számítógépen tárolt adatokról,

ami megvalósítható felhőben vagy más adathordozón.

E körben egy kissé teoretikusnak tűnő kérdés: az Üttv. 16. § (5) bekezdése szerint ha az ügyvéd az ügyvédi tevékenységével kapcsolatos iratokat részben vagy egészben az irodáján, alirodáján, illetve fiókirodáján kívüli helyen őrzi, ennek a címét köteles bejelenteni annak a területi kamarának, amelyik nyilvántartásba vette. A külső tárhely- vagy szerverszolgáltatónál való tárolás esetén az elektronikus iratok őrzési helye lehet a szolgáltató (akivel természetesen adatfeldolgozási megállapodást köt az ügyvéd). Kiterjed-e erre is a bejelentési kötelezettség? Ennek jelentősége akkor válik valóssá, ha a szerverszolgáltatónál valamely hatóság vizsgálódik, és esetleg az ügyvédi – vagy védői – titok körébe tartozó adat kerül a hatóság kezébe. Az ügyvédi és védői titkot körülbástyázó garanciális szabályok ugyanis csak akkor alkalmazhatóak, ha az iratok

tokat a szolgáltatónak. Megjegyzem, ezen szolgáltatók általában rögzítik, hogy ingyenes szolgáltatásuk csak magáncélra vehető igénybe, üzleti célra nem. Az adatbiztonság ezen sérülése megvalósíthat adatvédelmi jogsértést, és szélsőséges esetben felmerülhet az ügyvéd fegyelmi felelőssége is az ügyvédi titok sérelme okán.

És hogy miért jelent ez kiemelt veszélyt? Ugyanazért, amiért a legtöbb adatkezelő a kamerás adatkezelés miatt kerül terítékre: mert a kamera azonnal látszik. Ugyanígy az e-mailcím is. Javasolt mindenkinek felülvizsgálni, hogy ezt az egyszerű adatbiztonsági intézkedést betartja-e.

Törlés és selejtezés

őrzési helye bejelentésre került, mivel a bejelentési kötelezettség a jogszerű tárolás részét képezi. Összességében tehát úgy gondolom, hogy érdemes –a védelem kiterjesztése érdekében –bejelenteni az elektronikusan tárolt adatok tárolási helyét is.

Most pedig jöjjön az adatvédelmi atombomba: az e-mail-fiók. Az elektronikus kommunikáció elterjedése okán egyre több személyes adat és ügyvédi titok körébe tartozó adat közlekedik az ügyvéd e-mail-fiókján keresztül. Az ügyvéd feladata azt biztosítani, hogy az e-mail-szolgáltatón keresztül érkező adatok védve legyenek. Az ingyenes szolgáltatók deklarálják, hogy az ingyenesség fejében hozzáférnek az e-mailek tartalmához. Ez tehát azt jelenti, hogy az az ügyvéd, aki Gm**l, Fr**mail és hasonló szolgáltatók ingyenes szolgáltatásait veszi igénybe, naponta adja ki az e-mailfiókjába érkező és onnan küldött ada-

Végül egy olyan veszély, mely mind a papíralapú, mind az elektronikus tárolás esetén felmerül: a törlés és selejtezés. A megőrzési idő lejártát követően az adatokat törölni kell. A papíralapú iratokat selejtezni lehet iratmegsemmisítő készülékkel, vagy megbízhatunk erre külső szolgáltatót. Az elektronikus adatok törlése esetén biztosítani kell, hogy helyreállíthatatlan legyen az adat a törlés után. Illetve külön figyelmet kell fordítani az eszközök selejtezésére, hogy ne maradhasson helyreállítható adat az adathordozón. Nem jó megoldás az akták vagy a számítógép kukába helyezése, de ugyanígy problémákat vethet fel, ha az irodai kiselejtezett gépet – szakszerű törlés nélkül – más kapja meg használatra. A selejtezésről – az elszámoltathatóság elve alapján – készítsünk jegyzőkönyvet.

Az ügyvédi iroda adatait nem elsősorban a Kardhal c. filmhez hasonló hackerek vagy szuperbetörők veszélyeztetik. A legtöbb veszélyt a napi gyakorlat kialakítása és az emberi tényező hordozza magában. Ezek a veszélyek azonban a megfelelő adatbiztonsági intézkedések betartásával minimalizálhatóak. Az ügyvédi irodában erre kettős kötelezettségünk is van, hiszen mind az Üttv., mind a GDPR előírja ezt számunkra. Törekedjünk betartani!

SZERZŐ: dr. Dékány Dóra ügyvéd

A legtöbb veszélyt a napi gyakorlat kialakítása és az emberi tényező hordozza magában.

Szakadás & amnesztia

A híres ember eléggé rigolyás volt. Nem szerette, ha az újságíró nem készült fel belőle. Azt sem állhatta ellenben, ha túlságosan felkészült. Az interjúhoz nem volt mindegy sem a napszak, sem a helyszín – hangulatba kellett kerülni hozzá. Az újságírók féltek is tőle, mint a tűztől. Hol kenyérre lehetett kenni, olyan kedves és készséges volt, hol pedig őrmesterként tolta le és ugráltatta a szegény interjúkészítőket. Ha bal lábbal kelt fel aznap, jaj volt a médiamunkásnak.

– Akkor miért hajtott be? – csapott le rám vércseként.

– Siettem. Azt hittem, megúszom. Itt zavarodott össze először. Nem volt hamukázás, mentegetőzés, félrebeszélés, duma. Lett is egy pillanatnyi csend.

– Hát most mi legyen, István? – kérdezte a rendőr, mintha azt várta volna, hogy azt mondom: „Tudja, mit, hagyjuk a fenébe ezt az egészet, engedjen el, spongyát rá. Néha az ember hibázik, elkövet egy szabálysértést, akár szándékosan is, de olyan szépen süt a nap. Nem lehetne, hogy futni hagy?” Ehelyett csak vállat vontam.

– Megbüntetem tízezer forintra – közölte. – Mit szól?

– Hibáztam, lebuktam. Azt gondolom, nincs értelme kibújni a büntetés alól.

Aznap én felkészültem mindenre. Elolvastam néhány korábbi interjúját, utánakérdeztem a kollégáktól, sőt még egy pályatársát is felhívtam, mondjon már róla valamit. „Szaftosat?” – kérdezte a pályatárs. „Isten ments!” –mondtam neki. De persze csak elmondta róla a pikáns pletykát. Nem volt más hátra: elindulni a belvárosba. Ellenőriztem a diktafonomban – ekkor még magnót használtam az interjúk rögzítéséhez – az elemek állapotát, megnéztem, fel van-e húzva a sliccem, majd jó időben kocsiba vágtam magam, és beautóztam a belső kerületekbe. Akkoriban még nem volt útvonaltervező szoftver, sőt okostelefon sem. Ha lett volna, akkor eldobok mindent, és kötött pályás tömegközlekedéssel vergődök be. Merthogy valami miatt egy merő dugó volt Budapest. A találkozó időpontja előtt húsz perccel jelent meg az első izzadságcsepp a homlokomon, és legurult az orrom hegyére. Bámultam magam elé, az előttem álló autó féklámpája vörösen jelezte, hogy baj van, baj van.

Valahogy mégis odaértem. Az utcába viszont csak engedéllyel lehetett behajtani. Nem sokat hezitáltam: begurul-

tam, leparkoltam, majd elkészítettem az interjút. A celebritás aznap jobb lábbal kelt fel. Csacsogott, mondta és mondta, kérdezni sem kellett. A feszültség hamar oldódott bennem, hátradőltem, hallgattam, néha bele-belekérdeztem, hogy az interjúnak legalább valami halovány beszélgetés jellege legyen. Mikor végeztünk, megkönnyebbülve álltam fel, és tudtam, ebből jó kis cikk lesz – leszámítva, ha az interjúalany az egyeztetési körök során nem húz ki minden érdekesebb kijelentést az anyagból. Beültem az autóba, gázt adtam.

És ebben a pillanatban intett le a rendőr. Tudtam, mi fog következni, és nem is voltam egyáltalán ideges. Elkérte az irataimat, nézegette, majd feltette a kérdést:

– István, tudja, miért állítottam meg?

Ezt egyébként könnyedén szokták odavetni a rendőrök, és még ha nem is mosolyognak közben, a hangjukban azért sokszor ott bujkál némi derű. Most is így volt. Arra azonban, ami ekkor következett, nem számított.

– Hogy van-e behajtási engedélyem erre az útszakaszra – feleltem higgadtan.

– És mi a helyzet?

– Hát, hogy nincs.

Megint jött egy pillanatnyi csend. Odébb sétált, és elkezdte a rendőrautó motorháztetején akkurátusan töltögetni a helyszíni bírságról szóló papírt. Jó sok rubrika volt benne. Kellett vagy öt perc, mire végzett. A sárga csekkek egy nagy gyűjtőben voltak. Most az következett. Kitöltött a csekken is mindent, és hozzám fordult – csak kicsit nagyobb lendülettel szakította ki a papírt a tömbből, mint ahogy tervezte. És ebben a pillanatban bekövetkezett a klasszikus, átlós szakadás. Hallottam, ahogy hasad a papír. Nem szóltam semmit, és a rendőr sem. Nézte egy darabig a háromszög alakú, haszontalan papírt, aztán elkezdett nevetni.

– Tudja, mit, István? Amnesztia! Nincs az az isten, hogy újra nekiálljak kitölteni mindent. További szép napot, a viszontlátásra!

Gázt adtam, és belenéztem a tükörbe. Mögöttem a rendőr már le is intett valakit, aki kifelé kavart a tiltott zónából.

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Tudja, miért állítottam meg?

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

dr. Alakszai-Bánfi Ágnes ügyvéd 2022. 04. 07.

dr. Alföldi-Tóth Gábor Árpád kamarai jogtanácsos 2022. 03. 12.

dr. Berki Eszter ügyvéd 2022. 04. 01.

dr. Besenyei Barbara alkalmazott ügyvéd 2022. 04. 01.

dr. Csámpa Szilvia ügyvéd 2022. 04. 15.

dr. Ispán Szilvia kamarai jogtanácsos 2022. 03. 10.

dr. Juhászné dr. Budai Ildikó ügyvéd 2022. 04. 01.

dr. Kazella Éva ügyvéd 2022. 04. 01.

dr. Nagy-Mihály Eszter ügyvéd 2022. 04. 01.

dr. Sleibi Reda Alán kamarai jogtanácsos 2022. 04. 01.

dr. Szabó J. József ügyvéd 2022. 04. 23.

dr. Szabó József Gábor ügyvéd 2022. 04. 01.

dr. Varga Zoltán István ügyvéd 2022. 05. 02.

Elhunyt 

dr. Erdős György (85) ügyvéd 2022. 01. 06.

dr. Farkas Béla (71) ügyvéd 2022. 04. 07.

dr. Sós Antal (75) kamarai jogtanácsos 2022. 01. 24.

dr. Széll M. Gábor (63) ügyvéd 2022. 03. 28.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Burján Judit ügyvéd 2022. 04. 30.

dr. Csurgó Szabolcs Balázs kamarai jogtanácsos 2022. 04. 01.

dr. Kiss Szilvia kamarai jogtanácsos 2022. 04. 01.

dr. Nagyné dr. Rácz Edina kamarai jogtanácsos 2022. 05. 01.

dr. Németh-Füleki Kinga alkalmazott ügyvéd 2022. 05. 01.

Nemesné dr. Blummenfeld Bernadett kamarai jogtanácsos 2022. 04. 18.

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Baki Julianna kamarai jogtanácsos 2022. 03. 31.

dr. Bálint Karolin

kamarai jogtanácsos 2022. 03. 06.

dr. Engel Tamás ügyvéd 2022. 04. 30.

dr. Koller Dorottya kamarai jogtanácsos 2022. 04. 25.

dr. Láng Zsolt Péter ügyvéd 2022. 03. 18.

dr. Maklári-Papp Judit ügyvéd 2022. 03. 31.

dr. Orsolyák Ottó ügyvéd 2022. 03. 01.

dr. Zsombori Beáta kamarai jogtanácsos 2022. 03. 10.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2022. májusi eskütétel

dr. Farkas Dóra Zita ügyvéd JELES

dr. Halász Gyula ügyvéd JELES

dr. Sternóczky Anna kamarai jogtanácsos JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI

ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.

Felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató

A LEGSZEBB BICIKLIS ÚTVONALAK BUDAPESTEN

Bohém budapesti bringázások

A közhiedelemmel ellentétben Budapesten is lehet úgy biciklizni, hogy az kellemes élmény legyen. Egy kora nyári hétvégi bringázás során sokkal inkább a bőrén érzi majd a várost, mint egy autóban elszeparálva, és sokkal nagyobb utat tehet meg így, mint ha gyalog vágna neki.

Budai felső rakpart

Hétköznap délután rendkívül nyüzsgő tud lenni, egy hétvégi reggelen vagy késő délután azonban kimondottan kellemes élmény végigtekerni a Margit hídtól a  Szabadság hídig, miközben gyönyörködünk a pesti rakpartban. Külön érv mellette a nyári napokon is gyakori, a Duna felől érkező hűs szellő, illetve a rengeteg kisebb-nagyobb kávézó, üzlet és kulturális esemény, ami megállásra késztet utunk során. A Szabadság hídon Pestre áttekerve újabb izgalmak várhatnak ránk, aki pedig érzi magában az erőt, az feltekerhet a Citadellához is, hogy onnan tekintsen le a városra – de előre szólunk, kemény menet lesz!

Naplás-tó

A Cinkota és Rákosliget között fekvő Naplás-tó nem épp egy belvárosi desztináció, pont emiatt tud olyat kínálni, amit a minden négyzetméterén beépített városközpont nem: a vadregényes természetet, még éppen a Budapest táblán innen. A tóban és annak közvetlen környezetében madarak, békák és teknősök élnek, egy rehabilitációs program keretében pedig nemrégiben szépen rendbe tették a környéket, amit immár egy 22 méter magas kilátóról is körbekémlelhetünk. A kijutásért aggódóknak jó hír, hogy mind a tóba ömlő Szilas-, mind a szintén

közeli Rákos-patak mentén kiépített bicikliútvonal segíti a bringás idejutást.

Római-part

A nyárindító hekkezés a Római-parton évszázados hagyomány a budapestiek körében. Az észak-budai Duna-partot számos bicikliúton lehet megközelíteni a belső kerületekből is, a Rómaira kiérve pedig úgy érezhetjük magunkat, hogy Budapest eme részén valóban megállt az idő. Napsütéses hétvégéken a tömeg miatt inkább tolni fogjuk a biciklit, az örök csónakházak és halsütödék közt pedig sok olyan hely is nyílt az elmúlt években, melyeknél közvetlenül a parton, egy nyugágyban ücsörögve figyelhetjük a sohasem unalmas dunai életet.

Újbuda

A Római-parttal ellentétben Újbuda vízparti területei az elmúlt években, az infra-

struktúra kiépülésével lettek népszerűek a városlakók körében. A Kopaszi-gáthoz végig bicikliút vezet a Belvárosból, az öböl menti fejlesztések kapcsán pedig nemcsak minőségi fagyizó, hekkező vagy lángosozó, de szórakozóhely és strand is épült ide. Ez a környék garantáltan kínálni fog majd újdonságokat a következő években is.

Pesterzsébet

A pesterzsébeti Duna-sétány a Gubacsi híd alatt kezdődik, és Budapestnek egy ritkán látott arcát mutatja meg. A Ráckevei-Duna-ágon található partszakasz egy igazi rejtett kincse a városnak, ami úgy újult meg az utóbbi években, hogy közben természetközeli, családias és békés maradt. Biciklivel a Soroksári úton a Gubacsi hídig érdemes tekerni, onnan már könynyű megtalálni a célállomást.

Budapest–Szentendre–Budapest Budapestről Szentendrére kibiciklizni és vissza már bír egyfajta sportértékkel, még ha komolyabb rákészülés nélkül leküzdhető távról van is szó. Az erősen elhasznált bicikliút 2020-ban újult meg, ekkor a nyomvonalán is változtattak kissé, de ami fontosabb, jobb minőségű úton tekerhetünk ki a festők városába. A Budapest centrumától kb. 20 kilométerre lévő szentendrei belváros pedig mindig tartogat olyan érdekességeket, ami miatt érdemes arra járni.

Egyetértő hallgatás

Egy hosszú autóúton vagy a dugóban állva, futás közben vagy főzés alatt, ébredéshez vagy elalváshoz: egy jó beszélgetés mindig feltölt. Ennek is köszönhető a podcast műfaj virágzása, melyek között mostanra már magyar nyelven is mindenki megtalálja a kedvére valót.

Olvasni

CSERNA-SZABÓ ANDRÁS:

Zerkó – Attila törpéje

Az V. században járunk, Attila hun király idejében. Az emberiség éppen soron következő apokalipszise felé száguld. A világ lángol, ömlik a vér, birodalmak születnek és lesznek az enyészeté. Az események krónikása Zerkó, a berber törpe, aki élete alkonyán korianderes bárányt falatozva, mellé jóféle Ikarion bort hörpölve meséli el kalandos történeteit a száját tátó kocsmai népségnek egy ciprusi tavernában. Cserna-Szabó András legújabb kötete ókori pikareszkregény, kumiszszagú, groteszk road movie, történelmi tabló és annak paródiája – a folyton porig égő és hamvaiból mindig újraéledő világ egy kisember szemszögéből. Helikon Kiadó

GÁLVÖLGYI JÁNOS

Hivatásos rajongó

Gálvölgyi János már gyerekként is megszállottan lelkesedett a színházért: szenvedélyes autogramgyűjtőként ünnepelt színészekkel elegyedett szóba a művészbejáróknál, betéve tudta a szereposztásokat, és rendszeres látogatója volt a Madách Színház előadásainak. Rajongása akkor is megmaradt, amikor már ő maga is országosan elismert színművész volt. Ebben a könyvben most vele beszélgetnek a színházi élményeiről, szinkron- és tévés szerepeiről, a haknikról, a hajdanvolt nagy pályatársakról és a méltatlanul elfeledett epizódszereplőkről. HVG Könyvek

RACHEL TRETHEWEY

A Churchill lányok

Nagy-Britannia legjelentősebb politikusának lányai akkor is igényt tarthatnának az olvasó figyelmére, ha nem lennének önmagukban is rendkívüli személyiségek. Diana, a politikusfeleség, Sarah, a híres filmszínésznő és Mary, az aktív közszereplő nagyon különböztek egymástól, és az életük is másként alakult, de mindvégig erős testvéri szeretet kötötte őket össze.

A könyv nem csak az ő hol boldog, hol nyomorúságos életükbe nyújt betekintést, maga Churchill és a korabeli Nagy-Britannia is ott van minden oldalon – olyan közelségben, ahogyan még sohasem láttuk. Corvina

Hallgatni

PODCASTOK

Kultúra

Hihetetlen történelem

Mindannyian tudjuk, hogy a legnagyobb forgatókönyvíró maga az élet, azzal együtt pedig a történelem. A Hihetetlen történelem podcast olykor közismert, máskor kevesek által hallott történeteket dolgoz fel, legyen az a háború utáni hiperinfláció Magyarországon, Robin Hood, a rohingya népirtás vagy a zambiai űrprogram. hihetetlentortenelem.simplecast.com

Lelked rajta

Egy pszichológiáról szóló podcast, amit nem egy pszichológus, hanem Epres Panni vezet. Ez a tény mégsem csorbít a Lelked rajta érdemein, sőt: közelebb hozza azt az átlagos hallgatókhoz. Az eddig megjelent epizódok közt található beszélgetés Orvos-Tóth Noémivel a narcizmusról, az önismeret fontosságáról, a jó válás mibenlétéről és az autizmus spektrumzavarról is.

Spotify

BŰNtények

Az angolszász nyelvterületeken évek óta hódítanak a nagy port kavart, ám máig megoldatlan régi bűnesetek. A BŰNtények nem pont ebbe a sorba illeszkedik, hiszen inkább bemutatni kívánja a (legtöbbször már megoldott) eseteket, a krimirajongóknak azonban kötelező! Spotify

+Jogi podcastok angolul

Jogi témájú minőségi podcastok tucatjai versenyeznek a figyelemért a nemzetközi piacon, melyek között mindenki megtalálhatja a kedvére valót. A technológia iránt érdeklődő jogászoknak a Technically Legal vagy a Lawnext, a menedzsmenttémákra és a jövőre kíváncsiaknak az Evolve the Law vagy a Thinking Like a Lawyer, a frissen végzett ügyvédeknek pedig a Lawyerist és az Un-Billable Hour lehetnek hasznosak és izgalmasak.

DR. FÜZÉR JÓZSEF ÜGYVÉD ÉS KARIKATURISTA

„Könnyen mennek a dolgok, csak akarni kell őket”

Hatéves korában ragadott először ceruzát és papírt, ehhez a kettőhöz pedig mai napig ragaszkodik. Dr. Füzér József életében a rajzolás és a foci két örök szerelem, ám mellettük még többek között egy bő három évtizedes ügyvédi karrier is belefért.

– Emlékszel arra, hogyan, mikor és miért kezdtél el rajzolni?

– Hatéves voltam, és nem volt semmi különösebb előzménye. Először csatákat rajzoltam, rendkívül nagy részletességgel – vélhetően azért, mert akkor még közeliek voltak a második világháború borzalmai. Igazán nagy szerelmem középiskolásként lett a rajzolás, ahol még a faliújságra tettem ki folyamatosan a rajzaimat, ami egyben adott egy nagy fokú rutint is. Bármit csináltam is az életem során, a rajzolás mindig megmaradt.

– Ha jól tudom, nem volt egyszerű a gyerekkorod. Mesélnél erről kicsit?

Harmadikos voltam, amikor az éjjel-nappal dolgozó édesanyánk leült

velem és a nővéremmel, hogy elmondja, nem tud felügyelni bennünket. Hallotta, hogy vannak gyermekotthonok, ahol rendezett, jó körülmények között, tanárok felügyeletével nevelkedhetnénk, mit szólnánk hozzá, ha kipróbálnánk. Ha nem tetszik nekünk, azonnal hazahoz minket, tette hozzá. Így kerültünk be a nővéremmel együtt a hajósi gyermekotthonba, ahol végül öt évet töltöttünk el. Azóta is áldom érte anyámat, remek ötlet volt ez tőle: maga a gyermekotthon egy Mária Teréziának épített barokk kastélyban volt, ahol dolgos, sváb emberekkel és remek tanárokkal voltunk körülvéve. Később az egyik nevelőtanárunk, Perényi Béla bácsi lett a példaképem, aki többek közt fogadásból egy év alatt, a szemünk előtt

megtanult hegedülni, emellett focizott is a helyi csapatban. Egyszer – szintén fogadásból – azt mondta, elvégzi a jogi egyetemet, és estin bár, de el is végezte azt! Ugyanezt próbáltam megcsinálni én is a saját életemben: láttam, hogy könnyen mennek a dolgok, csak akarni kell őket. Például amikor megházasodtam és megszületett az első gyerekem, mellette építkeztünk, fociztam, rajzoltam és egyetemre jártam. Szóval igen, ez mind működik egyszerre.

– Hol jelent meg az első rajzod nyomtatásban?

1962-ben a Délmagyarországban. Előtte nem sokkal lett Lőkös Zoltán a lap főszerkesztője, aki még Hajós előtt, Szegeden volt a nevelőm, neki kül-

dözgettem a skicceimet. Emlékszem, nagyalakú borítékban kaptuk meg Halason azt az első két lapszámot, amikben három rajzom is benne volt. Lőkös Zoltánnak a későbbiekben is nagyon sokat köszönhetek, hiszen ő vitt be engem, illetve a rajzaimat többek közt a Magyar Hírlaphoz, a Vasárnapi Hírekhez és a Pest Megyei Hírlaphoz is.

– Mennyire volt nehéz bejutni akkoriban a szerkesztőségekbe?

Engem mindenhol készségesen fogadtak. Az elején sportkarikatúrákat kezdtem el csinálni, amit kevesen csináltak. Az is nagy előnyöm volt, hogy piszok gyorsan rajzoltam: gyakran előfordult, hogy meghallgattam a hatórás híreket, azokra reflektálva rajzoltam valamit, majd ha azt 8 óráig bevittem a szerkesztőségbe, akkor délben már meg is jelent.

– Menjünk még vissza egy kicsit az időben: mi történt veled az iskolák elvégzése után?

Miután elvégeztem az építőipari technikumot, Miskolcon kezdtem el dolgozni technikusként, majd dolgoztam is a szakmában tíz évet, de belül végig tudtam, hogy nem ez az én utam. Miskolcon az NB1/B-ben fociztam – dolgoznom sem kellett volna, hiszen ezért is

a találkozóra. Peterdi Pali rám nézett, és azt mondta: „Tudom, te leszel a Füzér Jóska! Egy hét múlva találkozunk Pesten a Képes Sportnál!” Ez 1969-ben történt, egyszerűen meglátta bennem a fantáziát. Ugyanakkor azt is hozzátette, ahhoz, hogy ki tudjak bontakozni, kellene még iskolát végezni. Újságíróképzés akkor éppen nem indult, de azt mondta Pali, hogy ehhez a szakmához a jog áll a legközelebb. Elkezdtem a felvételi-előkészítőt, és átmentem focizni az egyetem csapatába, ahol mások mellett az egyetem rektora is játszott. Ebből is látszik, hogy a focit soha nem kell abbahagyni.

Hogyan indult el a jogi karriered? A jogot 1971-ben kezdtem el az ELTE-n, és ’76-ban diplomáztam. Először jogtanácsosként helyezkedtem el a Kisiparosok Országos Szervezeténél, majd innen elhívtak focizni az Ügyvédválogatottba. Rendszeresen vendégül láttunk külföldi csapatokat, már csak azért is, mert tudtuk, hogy ők majd visszahívnak minket, és így évi egy alkalommal ki tudunk menni Nyugatra is. Azt is a focinak köszönhetem, hogy ügyvéd lettem: Ferenczy Attila, akivel együtt fociztunk, vett fel engem a Tölgyfa utcai ügyvédi irodájába 1986-ban. Utána el is töltöttem ott vagy 25 évet.

Peterdi Pali rám nézett és azt mondta: „Tudom, te leszel a Füzér Jóska!

Egy hét múlva találkozunk Pesten a Képes Sportnál!” Ez 1969-ben történt, egyszerűen meglátta bennem a fantáziát.

kaptam fizetést –, de közben is folyamatosan rajzoltam és hordtam fel azokat Pestre az Ifjúsági Magazin szerkesztőségébe, meg persze más helyekre is. Be kellett mennem a szerkesztőségekbe, és ott odaadni a rajzokat a titkárnőnek, utána pedig reménykedni abban, hogy le is hoznak belőle legalább egyet a lapban. Egyszer aztán az egyik szerkesztőnő megkérdezte, nem macerás-e nekem Miskolcról felhozni a rajzokat? Dehogynem, válaszoltam neki, mire ő mondta, hogy a következő héten megy Miskolcra a Peterdi Pali, adjam oda a rajzokat neki. A közönségtalálkozót megelőző napon egy focimeccsen a kapus úgy megütött a játék hevében, hogy végül két hatalmas monoklival a szemem alatt mentem

Ügyvédként hogyan élted meg a rendszerváltást?

Nekem nagyon jó helyem volt a Tölgyfa utcában, ezért is sikerült megállni az olyan, jó pénzzel kecsegtető, de zavaros ügyeket, amikbe sok kolléga sajnos beleugrott. Feleségem mondta is nekem, hogy élhetetlen vagyok, én meg mindig mondtam neki, várjuk ki a végét. Nekem lett igazam.

– Milyen ügyekkel foglalkoztál?

Sokat pereskedtem. Az idősebb ügyvédek kezdetben mindig lepasszolták nekem a kirendeléseket – amik az időt vitték, annyi pénzt viszont nem hoztak –, ez pedig remek iskola volt nekem is. Akkoriban, ha jól emlékszem,

hatszáz-valahány ügyvéd volt Budapesten, ezért én is csináltam mindenféle ügyet, büntetőt és polgárit is.

– 2018 óta szünetelteted ügyvédi tevékenységed. Mivel foglalkozol mostanában?

Még mindig focizok, leginkább viszont rajzolok, elsősorban a Facebookra. Nyolc-tíz csoportba is posztolok, gyakran külföldi csoportokba is. Három gyerekem van, két házasságból. Az idősebbek, András és Orsolya már 40 év felettiek, a kisebbik lányom, Ilona pedig jelenleg Montréalban él a családjával. A fiam pénzügy-számvitellel foglalkozik, a lányok pedig fogtechnikusok lettek. És persze ott vannak az unokák is, akikre rendkívül büszke vagyok.

NÉVJEGY dr. Füzér József

1944-ben született Kiskunhalason. Édesapja még abban az évben, ismeretlen körülmények között elhunyt Magnyitogorszkban. Nővérével együtt 1954-ben került állami gyermekotthonba, előbb Szegedre, majd Hajósra. 1958 és ’62 között a szegedi építőipari technikumba járt. Jogi diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerezte meg esti képzésen 1976-ban. Ezt követően jogtanácsosként, 1986-tól 2018-ig pedig ügyvédként dolgozott. Karikatúrái szinte minden fontos hazai napi- és hetilapban jelentek meg, referenciái között van többek között a Füles, az Élet és Irodalom, a Reform, a Ludas Matyi, a Népsport, a Pesti Hírlap és a Hahota is.

Közelkép: Kléger Róbert

– A Kamara előtt dolgozott szállodai recepciósként és a gázművek telefonközpontjában ügyintézőként. Hogy jött ezekből a Kamara? – Igazából mind a két cég megszűnt. A Hotel Panda egy családi vállalkozás volt, és csődöt jelentett. Átnyargaltam a Főgázhoz, kiemelt ügyfélszolgálatosként. De amikor ez a külső telephely megszűnt, és át akartak adni minket a partnercégnek, már nem akartam maradni. Utána volt egy kis időm rákészülni a kamarai pályafutásra. Mivel érettségi után folyamatosan dolgoztam, jólesett kicsit megpihenni. Úgy fél évet kellett várnom, mire minden papírmunka rendeződött, és átbeszéltük a  dolgokat. Korábban kevertem a szezont a fazonnal: azt hittem, hogy a BÜK egy ügyvédi iroda.

– Meddig tartott belerázódni?

– Annak idején, amikor dr. Kiss Pál volt a főtitkár, mondta, hogy „Robikám, ne törődj semmivel meg a három hónap próbaidővel: lesz az fél év is, amire beleszoksz.” Igaza lett.

– Az elején szkennelt, postai iktatókönyvet kezelt.

– Az elején valóban így ment: évekre visszamenőleg nagyon vastag könyveket, amit még tárolni is katasztrófa volt, nemhogy keresni bennük. Szerencsére ezt felváltotta a digitalizáció, ami nagy fejlődésnek számított annak idején.

Menet közben az irattárosi munkát is a megkapta.

– Volt régen egy Bandi bácsink: az öreg, aki több évtizedig irattározott, és a saját maga módján alakította ezt a munkakört. Amikor elment, akkor kaptam meg a munkáját.

– Egy e-mailben azt írta nekünk: „fogaskerék egy gépezetben”. Ez alatt mit értett?

– Hogy a feladataimat napi szinten el kell látni: iktatni, szkennelni. Ezek nélkül a levelek nem lennének nyomon követhetők. Nyilván enélkül is mű -

Kléger Róbert iktat, szkennel és irattárosi munkát végez a Budapesti Ügyvédi Kamarában. Kérjük a kedves olvasót, itt most ne tegye le a Pesti Ügyvédet. Róbert élete ugyanis annyira sokszínű, hogy minden – például az akvarisztika iránti rajongása – már nem is fért bele az interjúba.

ködhetne a Kamara – de nem biztos. Tehát az, hogy ezek a bejövő levelek archiválódnak, nekem köszönhető. De szeretem ezt a munkát, viszont nem szeretek ugrálni. A Kamara egy kiszámítható, biztos hely, ami a mai világban megbecsülendő dolog.

Megváltozott munkaképességű: a szemével van probléma. Ez mit jelent pontosan?

azt is látom messziről, ha valakinek belóg az arcába a haja. A fotózás során észreveszek olyan dolgokat is, amit más, jó szemű ember például nem.

– Mi a kedvenc fotótémája?

– Ha mobiltelefon van nálam, akkor bármi megfoghat: egy érdekes fény, egy furcsa árnyék, vagy egy jellegzetes égboltállapot: egy érdekes felhő, vagy egy izgalmas kontraszt. De ha egy zenekar megkér, hogy fotózzam le a tagokat vagy a csapatot, akkor azt is nagyon szívesen lefotózom. Ha jön egy nyári fesztivál, ahol jönnek-mennek a vendégek, azt is kedvelem. Az esküvőket utálom, mert azok sokszor reggeltől másnap hajnalig tartanak, és az már fizikailag is megerőltető. De vállalom ezeket, és meglátom ebben a munkában is a szépséget. Ilyenkor szeretek dokumentarista jelleggel fotózni, tehát nem művészkedek, hiszen ez nekik örök emlék, és akár száz év múlva is megnézhetik. A nokedlit – azt elfelejtik, hiába fizetnek érte.

Gyengénlátó vagyok, és korrigált látással is nagyon rossz a szemem. Igazából nagy nehézséget nem okoz nekem az életben. Nagyítót, elektromos nagyítót vagy jobb megvilágítást használok a látáshoz. Például imádok fényképezni. Ha belenézek az objektívbe, az egy olyan szuper távcső, amivel még

– Kedveli a sütést is. – Amikor jött a Covid, bezártak az éttermek, én meg szeretek jönni-menni: enni itt, meg ott. Akkor elkezdtem először pizzatésztát dagasztani kézzel. Olyan pizzát sütöttem, mint az éttermi – vagy még jobbat. Aztán nekiálltam retró kiflit sütni. Most egyébként 50-60 forint egy darab kifli – gyerekkoromban meg pár forint volt. Gondoltam, az eszem megáll: mi ebben olyan különleges? Hát semmi. Az én kiflim napokkal a sütés után is friss. Nem adok érte pénzt, ha meg tudom csinálni – és még élmény is. Most kenyeret sütök: vettem egy dagasztógépet. Nagyon jó érzés, ráadásul a saját kenyeremet négy nap múlva is úgy vágom, hogy nem esik szét és nem morzsálódik.

A kamara egy kiszámítható, biztos hely, ami a mai világban megbecsülendő dolog