A szellemi tulajdon védelme a jogtanácsosok munkájában

Nagyv Llalati Compliance Workshop A Kamar Ban

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata ebben az évben immáron másodszor tudta megrendezni saját szervezésű workshopját.

Aműhelymunka témája a „Compliance kérdések: a munkajog és a szellemi alkotások közös vonatkozásai, valamint az EU Whistleblowing Irányelvének magyar vállalkozásokra gyakorolt hatása” volt. Az eseményen most is számos különböző szektor (gyógyszeripar, élelmiszeripar, sport, gyártás, IT-szolgáltatás, telekommunikáció) képviselte e magát, ezzel is igazolva a téma fontosságát. Az esemény társelőadói jogtanácsosi oldalról dr. Erdei Marianna Orsolya, a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának tagja, ügyvédi oldalról pedig dr. Tercsák Tamás és dr. Sólyom Ágnes, a CMS ügyvédei voltak.

A rendezvényt dr. Herczegh Zsolt (Magyar Telekom Nyrt.), a Jogtanácsosi Tagozat elnöke nyito a meg, és hangsúlyozta a Jogtanácsosi Tagozat elhivato ságát a hasonló műhelymunkák szervezésében, amelyek lehetőséget nyújtanak aktuális és minden jogtanácsost érintő joggyakorlati témák közös feldolgozására.

Előadásában dr. Erdei Marianna Orsolya kiemelte, hogy a szellemi tulajdon védelme a digitális világ előretörésével minden vállalatnak kiemelt érdeke. A vállalati szellemi tőke sok formában megjelenhet, amely kapcsán a megfelelő védelmi szintet a szellemi alkotás jellege határozza meg. Fontos tehát minden társaságnak feltérképeznie, hogy milyen szellemi értékei vannak, amelyeket – a bírói joggyakorlat figyelembevételével – megfelelő eszközzel lehet csak védelmezni. A résztvevők közö diskurzus alakult ki a közösségi médiához való vállalati hozzáállás tekintetében, és arra keresték a választ, hogy mennyiben lehet, és kell-e egyáltalán a munkavállalók ebbéli aktivitását a munkáltatónak figyelemmel kísérnie, és szabályokat, valamint belső oktatási folyamatokat alkotni rá.

Az IP-audit olyan hasznos eszköz, amellyel, mint azt dr. Sólyom Ágnes előadásából megtudha a a közönség, még mindig sok vállalat nem él, így nem is tudja a szellemi portfólióját hatékonyan kezelni és megvédeni. A megfelelő IP-stratégia kialakításának egyik célja a visszaélések megakadályozása, ugyanakkor a társaságnak fel kell készülnie a már megtörtént jogsértések reaktív megszüntetésére is. A workshopbeszélgetés során olyan kérdésekre keresték a résztvevők a közös válaszokat, hogy a társaság szerződéses struktúrája/rendelkezései megfelelő védelmet biztosítanak-e a társaság számára szellemi tulajdonjogot sértő eljárások ellen.

Az üzleti titokkal kapcsolatos előadásában dr. Tercsák Tamás felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok értékét a korábbi évekhez képest manapság jelentős mértékben az immateriális javak (így például az IT-megoldások, a brand, a vevői adatok, a termékformulák) teszik ki, ezek értéke a vállalatok értékén belül 1975 óta 17-ről 90 százalékra emelkede . Az üzleti titok sérelmének következményeitől számos vállalatvezető tart, a legsúlyosabbak ezek közül az üzletvesztés, a versenyelőny elvesztése és a reputációs károk lehetnek. Az üzleti titok megsértésének egyik legfőbb forrása a munkavállalói szivárogtatás, ezért a munkáltatónak megfelelő szervezeti intézkedéseket kell tennie, hogy megelőzze az esetleges károkat. Ilyen fontos intézkedés a munkavállalók edukálása a titoktartási körről és a titoktartási köteleze ségük hatékony betartásáról. Az előadás kitért az üzleti titok fogalmának uniós és magyar fogalommeghatározására és az ebből fakadó jogértelmezési problémákra.

A workshop záró témája igazi compliance csemege volt, amelynek aktualitását az adta, hogy az Európai Unió által 2019 decemberében elfogado Bejelentővédelmi (Whistleblowing) Irányelvet a tagállamoknak 2021. december 17-ig át kell ültetniük. Az Irányelv fontos alappillére, hogy meghatározza az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmének közös minimumkövetelményeit. Kérdésként merül fel, hogyan kell a munkáltatóknak módosítaniuk a belső eljárásaikat a fentiekre figyelemmel. Dr. Tercsák Tamás elmondta, hogy az Irányelv háromszintű bejelentési rendszert hoz létre: a munkáltatóknak belső bejelentési csatornákat kell kialakítaniuk, lehetővé kell tenni a munkavállalók számára a hatóságoknak történő bejelentést, és az is védelmet élvező bejelentési cselekménynek minősülhet, ha a munkavállaló a nyilvánossághoz fordul. A bizonyítási teher ugyanakkor megfordul: a munkáltatóknak kell bizonyítaniuk, hogy jogszerűen jártak el a bejelentővel szemben. Az előadáson elhangzo , hogy a workshop megtartásakor aktuális ismereteink szerint az Irányelv implementációja az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, a magyar jogalkotó részéről ugyanakkor az átültetéssel várható konkrét jogalkotási cselekmények részletei még nem ismertek, így a közelgő határidőt a munkáltatóknak ilyen szemmel is figyelemmel kell kísérniük.

NÉVJEGYEK Az előadás sorrendjében dr. Erdei Marianna Orsolya LL.M.

2018 decembere óta a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának megválasztott tagja. Jelenleg jogi igazgatóként dolgozik a magyar alapítású Teqballnál, korábban pedig az Ernst & Young magyarországi cégcsoportjának jogi vezetője volt.

A CMS Budapest irodájának szenior tanácsadója, szakterülete a szellemi alkotásokhoz fűződő jog. Tapasztalata kiterjed többek közt a szellemi alkotással kapcsolatos jogi és peres ügyletekre.

A CMS Budapest irodájának tanácsadója nagy tapasztalattal rendelkezik munkajogi, peres és energiajogi ügyek területén. Számos, nagy volumenű tranzakcióban képviselte már a legnagyobb hazai és nemzetközi társaságokat.

A környezet védelmében

A kiváló jogtanácsosi munkát elismerő „Pro Excellentia” díjat idén dr. Szurovecz Zoltán kapta. A Pest Megyei Kormányhivatal osztályvezetőjének felelősségi körébe tartozik a környezetés természetvédelmi másodfokú ügyek intézése, jogtanácsosi tevékenysége pedig a közigazgatási perek képviseletére terjed ki.

– Váratlanul érte a díj?

– Igen, semmilyen mértékben nem számíto am rá. Nem is tudtam, hogy létezik egy ilyen díj.

– Mit jelent az ön számára?

– Mindenképpen elismerés, hiszen már több mint tíz éve dolgozom jogtanácsosként.

– Környezetvédelemmel foglalkozik. Mit gondol, hogy áll ennek a helyzete Magyarországon?

– Azt veszem észre, hogy a környeze udatosság nemcsak a jogszabályok szintjén, hanem a hétköznapokon is egyre több emberhez jut el. Van, aki a hulladékmentességet, van, aki inkább a karbonsemlegességet preferálja.

– Elég, amit teszünk, vagy rá kéne kapcsolni?

– Mindig lehet, és kell is vele foglalkozni, mert mindig lehet újat tanulni. Számomra is gyakran felmerülnek új aspektusok.

– Érez klímaszorongást? Elégséges az, amit teszünk azért, hogy a gyerekeinknek jobb legyen?

– Egyre többször vetődik fel bennem ez is. Főleg akkor, amikor tényleg nagy nyári melegek vannak, érkezik a tikkasztó hőség, a szélsőséges időjárás. Amikor a bőrünkön érezzük, én is elmerengek a klímaváltozáson, és igyekszem még többet tenni azért, hogy ez minél később keserít- se meg az életünket.

– Mi vonzo a erre a területre?

– Még az egyetemen egy tanulmányíró pályázaton ve em részt, akkor figyeltem fel erre a jogterületre, és valamiért nagyon-nagyon megragado . Aztán egyre mélyebben elmerültem ebben a kérdésben, és utána már nem volt kétséges, hogy ezzel a szakterüle el szeretnék foglalkozni.

– Mekkora stábbal dolgozik?

– Jelenleg egy 5-10 fős jogászcsopor al dolgozom együ . És mivel a környezetvédelem témaköre elég szerteágazó, így gyakorlatilag a mi ügyeink is azok. Az „egyszerűbb” fakivágásos ügyektől kezdve a komolyabb üzemek, gyárak működéséig gyakorlatilag minden terüle el találkoztunk már, számos környezeti elem érinti a munkánkat: lehet az hulladék, zaj, levegő vagy éppen mind, egyszerre.

– Mi volt mostanában az az ügy és annak a megoldása, amire különösen büszkék?

– Sosem szoktam kiemelni ügyeket, mert úgy gondolom, hogy a legkisebb ügytől kezdve a legnagyobbig a környezetre mindegyik hatást gyakorol.

– Szenvedélyes túrázó. Mióta járja az erdőt-mezőt?

– Amikor bekerültem a környezetvédelmi felügyelőségre, nagyon sok túrázó dolgo- zo o . Úgyhogy nem volt nehéz hozzájuk csatlakozni, így le végül a túra egyfajta szenvedély nálam.

– Oktat is. Ennek során mi az, amit a legfontosabbnak tart továbbadni a következő jogász generációknak?

– A jogszabályok gyorsan változnak, de a környezetvédelem komplex szemléletét fontos megtartanunk, sosem szabad leragadni a jogszabály szövegénél. Úgy kell megpróbálni a jogszabályok mögé tekinteni – mivel a környezetvédelmi jogszabályok sokszor műszaki tartalommal bírnak –, hogy e műszaki gondolkodást is meg tudjuk érteni. Ezt a sajátos logikát próbálom valamilyen szinten szemléltetni és átadni a hallgatóknak.

– A doktori iskolában a zajvédelemről írta a disszertációját. Mi a legfontosabb konklúzió a zajvédelemmel kapcsolatban?

– Alapvetően a zajprobléma mélysége. Ha egy kicsit leülünk, és hallgatjuk a környezetünket, észrevehetjük, mennyi zajforrás van körülö ünk. Szinte sosincs tökéletes csend. A zaj veszélye annak sokféleségében rejlik. Ha kiállunk az erkélyre, gyakorlatilag hallhatjuk az építkezést, a közút morajlását, a szomszéd kutyájának ugatását… Ezeket lehetne mérsékelni.

– Ön csendpárti, vagy azért szereti, ha néha van egy kis nyüzsgés? – Inkább csendpárti vagyok.

NÉVJEGY dr. Szurovecz Zoltán

Jogi egyetemi diplomáját 2007ben, környezetvédelmi szakjogász posztgraduális diplomáját 2011-ben szerezte a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Szakmai pályafutását a Békés megyei Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalában kezdte, majd ezt követően jogi előadó és később jogtanácsos lett az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen. Munkáját 2012-től az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen, majd annak jogutódjánál, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségen folytatta. Oktatói tevékenységet végez, mellette rendszeresen publikál környezetvédelmi és jogi szakmai folyóiratokban magyar, illetve angol nyelven is. A zajvédelem jogi szabályozásáról szóló doktori értekezése műhelyvita előtt áll.