Pesti Ügyvéd / 2021. szeptember

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Borban a jogászság

Jogból is megárt a sok: néha kell valami mást csinálni. Az ügyvédi hivatásrendnek és a szőlőnek, illetve a borkészítésnek évről évre nagyobb a közös metszete.

Abor tipikusan az a műfaj, amit az ember a korral ért meg. Bizonyára mindenki emlékszik arra, amikor életében először – leginkább még tizenévesen – kóstolt egy testes vörösbort, és nem érte e, miért szereti ezt bárki is. Később a többség hasonlóan vélekede akkor, amikor lá a, mennyi vesződség, munka, sze-

rencse és pénz kell ahhoz, hogy egy ígéretes szőlőből ínyenc bor készülhessen. A borászkodás ezektől a kihívásoktól is lesz szép és vonzó foglalkozás, amibe egyre több ügyvéd is belekóstol – ki komolyabban, ki inkább csak kedvtelésből, de mindannyian a szőlő és a bor szeretetétől vezérelve.

Cikkünk a 3. oldalon

· A TARTALOMBÓL ·

Jön az Első Magyar

Jogi Könyvszalon

– 6. oldal

Munkajogi nagyvállalati workshop a Kamarában

– 7. oldal

Az őszi Budapest legjava: programok minden ízléshez

– 18 – 19. oldal

Ránki Sára börtönnyelvi vizsgálatainak köszönhetően segít megérteni a fogvatarto akat, de nyelvi profilozásban is jártas. – 10–11. oldal

· A CÉGKAPU ÉS A HALÁL ·

Túléli-e a cégkapumegbízott halálát a cégkapu? A bizarr kérdés után érkezzen a szemfényvesztő válasz: igen, azonban ez egy elhúzódó hagyatéki eljárás mellett nem feltétlen jelenti a vállalkozás életben maradását is. – 8–9. oldal

· SZABADIDŐ · Neszmélyi Emil: „Az Everest alaptáborából is adtam már be beadványt“ – 18–19. oldal

2021. szeptember

· RÁNKI SÁRA

„Ki lehet a szöveg szerzője?”

Őszi remények

Szeptember az iskolaév kezdete, sok európai országban ugyanígy ősszel ünneplik a jogi év kezdetét is. Az új év kezdete pedig a remények és fogadkozások ideje is. Mi magunk is reménykedünk egy új kezdetben, a vírus utáni időszak kezdetében, de egyben tele vagyunk bizonytalansággal is, látva a világban lejátszódó folyamatokat.

ABudapesti Ügyvédi Kamara az évi rendes közgyűlés megtartásával indítja ezt a „jogi évet”. Ahogy az elnökség beszámolójában is szerepel, talán a nemzetközi jogi életet tépázta meg a legnagyobb mértékben az az állapot, amit a járvány hozo . Másfél éve elmaradt gyakorlatilag minden nemzetközi rendezvény, ahogy a belföldi események is, és most óvatosan és reménykedve nézünk az őszbe, hogy vajon mikor tud újra elindulni az a vérkeringés, ami a személyes részvétellel megtarto találkozók magától értetődő velejárója. Ennek jegyében indultak újra óvatosan a kamarai rendezvények, ahogy azt már a nyári összevont számunkban is beharangoztuk, és tarto uk meg személyes részvétellel a kamarában szeptember 3-án a közgyűlésünket, és várjuk a nemzetközi konferenciák és tanfolyamok elindulását.

Valljuk be, az online működés sikeressége egyfelől messze felülmúlta korábbi várakozásainkat, másrészt az biztos, hogy ez egy ponton túl már nem lesz így. Egy gyakorló ügyvéd számára mindennél fontosabb a személyes kontaktus, legyen szó a tárgyalóteremről, az ügyféllel való beszélgetésről és a kollégákkal való találkozásról vagy az

oktatásban való részvételről. Most látjuk igazán, milyen fontos a testbeszéd követése, a fontos pillantás „elkapása”, a kötetlen kapcsola artás lehetősége, a networking vagy a visszakérdezés és a témák alapos megbeszélésének lehetősége.

Az elmúlt választáson felállt új kamarai csapat első nagy hazai nemzetközi rendezvénye le volna a 2020 áprilisára terveze nemzetközi konferencia, amelyet szeretnénk ebben a most induló „jogi évben” bepótolni. Ez le volna, de reméljük lesz is, a kamarai jogtanácsosokkal kiegészült új struktúrájú kamara első olyan saját szervezésű nemzetközi rendezvénye, amely a hivatásrendünk mindkét ágát egyformán megszólítja, mutatva azt a szellemi erőt, amivel kamaránk több le a jogtanácsos kollégák beépülésével. A közeljövőnek kell eldöntenie ezen tervek és remények megvalósulásának lehetőségét.

Amit a kamara te és tenni tudo , az az, hogy a nemzetközi rendezvények iránt érdeklődő kollégák számára folyamatosan elérhetővé te e a nagy nemzetközi ügyvédi szervezetek összes meghirdete online rendezvényét a kamarai honlap nyitóoldalán. Biztatom tagjainkat, hogy amíg más lehetőség újra nem nyílik meg, ezen az úton tartsák bent magukat a nemzetközi információs rendszerben. Mert a járvány egyszer biztosan véget ér, és akkor azok lesznek nyilván a legjobb helyzetben, akik a legjobban alkalmazkodtak az új viszonyokhoz. Amúgy sem szól a pályánk másról, mint a folyamatosan alakuló új kihívásokhoz való állandó adaptációról, tehát aki ezt az akadályt sikerrel veszi, biztosabb lehet a hosszú távú szakmai esélyeiben is.

Kiemelt fontosságú kamaránk számára, hogy a nemzetközi közegben ténykedő kollégák számára a konferenciákon történő részvétel melle olyan online és később élőszavas oktatási lehetőségeket is kínáljunk, amelyek a magyar joganyagon túlra is kitekintenek, lehetőséget adnak az idegen nyelven történő képzésben való részvételre és o kreditpontok megszerzésére, amihez kiváló lehetőséget biztosítanak a CCBE által alapíto Európai Ügyvédi Alapítvány (ELF – European Lawyers Foundation, www.elf-fae.eu) kurzusai, hiszen kamaránk 2021-ben az alapítvány európai hálózatának részesévé és szakmai támogatójává vált. Az ELF elérhető rendezvényeiről is folyamatosan tájékoztatjuk kollégáinkat a heti hírlevelekben.

A fentiek szellemében kívánom minden kamarai tagnak az új jogi év sikeres indítását!

Dr. S. Szabó Péter a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelye ese, nemzetközi ügyek

Borban a jogászság

A borban nemcsak az igazságot, de a hobbit, a feltöltődést, a megnyugvást és a türelmet is meg lehet találni. Öt budapesti ügyvédet kérdeztünk, akik a tárgyalótermek melle a szőlőtőkék és a hordók sorai közö is o honosan mozognak.

dr. Újvári Zoltán:

A SZŐLŐT ÉS A BORT NEM LEHET SIETTETNI

„2006-ban ava ak ügyvéddé, a szőlőt pedig 2013-ban telepíte em. Gyermekként mindkét nagyapám és egy dédapám is háztáji borászkodo . Melle ük sertepertéltem. Dédapám kifejeze en szép, több mint százéves pincéje a család birtokában maradt kihasználatlanul. Harmincas éveim közepén ve em magamon észre, hogy egyre többet és egyre mélyebben merülök el a borászatban és a szőlészetben. Körülbelül ezzel egyidőben fogalmazódo meg bennem a saját szőlő, a saját bor és a saját pince kialakításának igénye. Mivel ez utóbbi ado volt, így csak az alapanyagot kelle biztosítani. Mivel hű szere em vol-

na maradni nagyapáim és a kunsági borvidék hagyományaihoz, ezért a kövidinka és a kadarka le a két telepíte fajta.

A magasművelésű ültetvény a Kiskunságban, Kerekegyházán található. Az ültetvény és a pince mérete mai divatos szóhasznála al kézműves; kicsit kevesebb mint 400 tőkém van, ami éves átlagban 600-800 liter bort biztosít. A mennyiséggel szemben számomra elsődleges szempont a minőség, így a terménykorlátozásra nagy hangsúlyt fektetek. Boraim közül a száraz kövidinka a pincém zászlóshajója, amely minden évben megbízhatóan hozza azt a minőséget, amellyel rendszeres éremszerző a borversenyeken. A kadarkám már kissé szeszélyesebb; a vékony szőlőhéj mia re entően sérülékeny, emia nagyobb odafigyelést igényel, ugyanakkor

kékszőlő mivoltából fakadóan nagyobb „játékot” enged számomra. A legbüszkébb talán a 2017-es kilenc hónapig tölgyfa hordóban érlelt kadarkámra vagyok, amely a következő évben a Nemzetközi Kadarka Nagydíjon ezüstérmet kapo .

Számomra a fejlődés csak a minőségi fejlődést jelentheti. Ez egyrészt boraim választékbővítését jelenti, másrészt pedig – bármennyire furcsán hangzik is – a meglévő boraim minőségének a szinten tartását. Óriási kihívás évről évre az időjárás szeszélyei ellenére elkészíteni az ültetvényemről származó szőlőből azt a minőséget, amely az általam felállíto minőségi mércét magabiztosan megugorja.

A bor és a szőlő nekem a természet tiszteletét és az egyébként rám nem jellemző türelmet taníto a meg. Lehet bár-

milyen high-tech felszereltségű egy pince vagy egy ültetvény, és dolgozhatnak o a legmagasabban képze szakemberek is, mindez semmit sem ér, ha a természeti erők vagy akár a borélesztők nem az elvártak szerint viselkednek. A rám általában – különösen a tárgyalótermekben – nem jellemző türelem kapcsán pedig rá kelle döbbennem, hogy sem a szőlészet, sem a borászat nem azon szegmensei az életünknek, ahol bármit is sie etni lehetne. Ahhoz, hogy egy bor borrá váljék, kinyíljon és legszebb arcát mutassa, bizony sok esetben nem kis időre van szükség, amelynek ki nem várása akár a teljes évi munkát teszi tönkre.”

dr. Pink Marianna: A SZŐLŐBEN

LELASSUL AZ ÉLET

„Az ELTE-n végeztem 1999-ben summa cum laude diplomával. Mindig is ügyvédnek készültem, és 2003 óta vagyok tagja a BÜK-nek. 25 éves koromig nem is i am bort, majd amikor elkezdtem ismerkedni velük, akkor először rozé-, majd vörösborrajongó le em. Életre szóló élmény volt, amikor megkóstoltam a szekszárdi Vesztergombi Pince vörösborát – azóta is Szekszárd a kedvenc hazai borvidékem. Egy bortanfolyam ébreszte rá arra, hogy vannak nagyon jó száraz fehérborok is.

A páromat is a bornak köszönhetem, hiszen a Budavári Borfesztiválon ismerkedtünk meg 2011-ben. Ő már sokkal jártasabb volt a borkóstolás terén, így rengeteg eseményre mentünk el együ . Később mi is rendeztünk borkóstoló esteket ’22-es csapdája’ elnevezéssel, illetve európai borkiállításokra jártunk (Bordeaux, London, Düsseldorf, Verona, Bécs).

Mivel ennek révén bekerültünk a külföldi és hazai borászok körébe, úgy éreztem, akkor vesznek minket komolyan, ha megfelelő végze séggel is rendelkezünk. Először a londoni székhelyű WSET felsőfokú oklevelét, majd az Eszterházy Károly Egyetem szőlész-borász mérnöki BSc

diplomáját szereztük meg, emelle évek óta tagjai vagyunk a Magyar Sommelier Szövetségnek is. Ekkor már eldöntö ük, hogy mi is szeretnénk saját birtokot és saját bort. Végül 2018-ban a Badacsonyi Borvidékhez tartozó Csobánc-hegyen vettünk egy félhektáros területet.

A Chateau Segesdi Borászat a Csobánc-hegy tetején helyezkedik el. Jelenleg már másfél hektárral rendelkezünk, de ebből csak fél hektár – a 35 éves olaszrizling-ültetvényünk – termő. 2019-ben telepíte ünk 3000 tőke syrah szőlőt, amelyből jövőre várjuk az első évjáratot, továbbá 2022-ben fogunk kéknyelűt és solaris fajtákat telepíteni. A kéknyelűből pezsgőt, a  solarisból késői szüretelésű édes bort fogunk készíteni. Egyelőre csak a 2019-es és 2020-as évjáratú Lex Olasz rizlingünkre lehetek büszke, mert nincs több borunk, igaz, korábban vásárolt szőlőből volt rozénk is, Dr. Pink elnevezéssel.

Célunk a prémium kategória elérése a vörösborunkkal. A tőkéket Franciaországból vásároltuk, a bor pedig a francia új Vicard hordóban fog érlelődni másfél évig. Tovább már nem szeretnénk bővülni, mivel egyelőre mi műveljük a területeket, és több munkát már nem tudnánk elvégezni. A birtokon a szőlőtőkék melle három apartmanunk is van, illetve Bazalt Bár néven borteraszt is üzemeltetünk.

A szőlőben lelassul az élet, nincs hétköznap vagy hétvége, mindig van mit csinálni. A természet törvényeit nem lehet befolyásolni, azokat el kell fogadni.”

dr. Sipos Balázs Tihamér: NÁLUNK MINDEN BORNAK TÖRTÉNETE VAN

„Badacsonyban szüle em, o is nő em fel egy többgenerációs borász családban, ük- és dédnagyapám az Eszterházyak vincellére volt. Édesapám melle a családi hagyományokat követve már kisgyermekként o hon éreztem magam a szőlőben és a pincében. 18 évesen mégis más irányba fordult az életem, mivel elvé-

geztem Pécse a jogi kart, majd a másoddiplomámat Trierben szereztem. Igazán viszont az ügyvédjelölti időszak tapasztalata volt az, ami a pályán is tarto . Nálunk minden bornak története van, így amikor borkóstolón mesélünk a szőlőről és borról, mindig a saját történeteinkkel adjuk át a bor szeretetét. Jelenleg 9 hektáron gazdálkodunk, így szortimentünkben minden badacsonyi fajta megtalálható az olaszrizlingtől az o onel muskotályig. Szívemnek legkedvesebb borunk a Balatoni Délután cuvée, melyet a feleségemnek készíte em. A legkülönlegesebb a Lacrima Vulcanica jégbor, a legjobban mégis a Badacsonyi Kéknyelűt szeretem. Édesapám az elsők közö volt, aki újra kéknyelűt telepíte a borvidéken, így a 26 éves tőkék a bazaltos terroir legjavát adják, melyet minden borversenyen díjakkal honorálnak.

Nemcsak a pandémia, de az időjárás is nehezíte e az idei évet. A szőlő virágzásakor folyamatosan ese , így a terméskorlátozás egy részét már elvégezte az eső, majd lassan kezde fejlődni a szőlő. Ekkor azt hi em, idén ki fog tolódni a szüret, de a forró nyár felgyorsíto mindent, így a korai fajtákat már augusztus végén szüretelni kell. A szőlők szépek, de ahogy édesapám mondta mindig, a szüretig még jó pár éjszakát kint kell aludni a fürtöknek, ha már bent lesz a pincében a must, akkor nyugodhatunk meg.

Jelenleg é ermekben és badacsonyi borászatunkban értékesítjük borainkat, ami várhatóan így is marad, mivel kézműves borászatként a minőségi, finom borok készítése a célunk. Valljuk, hogy a folyamatos fejlődés a jövő záloga – vendégházunk felújítása 2020-ban le kész, így már a borok hangulatát idéző szállást és finom kemencés vacsorát is tudunk adni az idelátogatóknak.

A szőlő és a bor türelemre, alázatra, a természet tiszteletére, a munka szeretetére tanít. A borokon keresztül az élet árnyalatait szeretni, élményeket megélni, utazásokat színesíteni.”

dr. Jásdi A ila:

A BORÁSZ SZÁMÁRA A BORAI OLYANOK, MINT A GYEREKEI

„A Jásdi Pince története a szüleimmel kezdődö . Ők 1999-ben kezdtek el borászkodni Ranolder János veszprémi püspök 19. században épült csopaki birtokán, és hamar az ország egyik legismertebb borászatát hozták létre. Én ekkor a jogi kar utolsó éveit abszolváltam, és kezdtem el gyakornokoskodni a Szecskay Ügyvédi Irodában, ahol ma is dolgozom, így ügyvé-

„A szőlő és a bor nekem azt tanította meg, hogy a világ valójában nem alkalmazkodik a határidőkhöz.”

dr. Jásdi Attila

di munkám mellett veszek részt a pince működtetésében. Nálam így a borászkodás, illetve a borosgazdaság és a jogi karrier a kezdetektől párhuzamosan fut. Az én esetemben a két karrier több ponton összeér, amire talán legjobb példa a Kamarai Borklub, amit az elmúlt években szervezek, és ahol többeket is vendégül láttunk a Kárpát-medence legjobb borászai közül. Reméljük, hogy az idén végre újra tudjuk indítani a klubesteket.

A Jásdi Pince Csopak legjobb szőlőterületeinek közepén helyezkedik el – nem véletlenül helyezte ide a püspök a birtokközpontját annak idején. Közel 18 hektáron gazdálkodunk, és büszkék lehetünk arra, hogy magunkénak tudhatjuk az ország legértékesebb olaszrizling-termőhelyeit. Csopakiként természetesen az olaszrizling a legfontosabb számunkra, a Csopakink (azaz az alap olaszrizlingünk) lassan egy évtizede az ország legjobb árértékű fehérbora, a Lőczedombi és Siralomvágó olaszrizlingünk pedig szintén megkerülhetetlenek a magyar borpiacon, és nemzetközi színvonalat képviselnek.

Emellett igazából büszkék vagyunk az öszszes többi borunkra is. A borász számára a borai olyanok, mint a gyerekei: akkor is szereti őket, ha nem beszélnek tökéletesen latinul, és nem futják 9,8 alatt a százat.

Az idei év lassan indult a szőlőben, két-három héttel később indult be a vegetáció, ami nem feltétlenül baj. A nagy viharok mellett valójában kevés volt a csapadék, és nem tettek jót a nagy hőségek se. Ennek ellenére tisztességes évjáratot várunk. Bár a szőlőben hamar megtanulja az ember, hogy az évjáratról csak akkor lehet beszélni, ha már bekerült a pincébe.

Azt gondolom, hogy a Jásdi Pince éle-

te jó úton halad. Van egy meglehetősen stabil lábakon álló, mással össze nem téveszthető borászati identitásunk, a bor pedig nem olyan dolog, ahol a gyakori változtatások kifizetődőek. Természetesen munkára, alázatra, tanulásra, kísérletezésre és a világra való nyitottságra továbbra is nagy szükségünk lesz, de azt gondolom, hogy a mi esetünkben már a finomhangolás fázisában vagyunk.”

dr. Mile Attila: A BOR MAGA AZ ÉLET

„Tudom, hogy hihetetlen, de 27 éves koromig nem ittam alkoholt, majd »hirtelen«, 7 év múlva szőlő- és pincetulajdonos lettem. Gyerekként láttam, ahogy édesapám a kerti lugast telepíti, metszi és szüreteli, ezekben a munkafolyamatokban aktívan részt is vettem, így nem volt teljesen ismeretlen a tevékenység. Természetesen a jogi karriert helyeztem előtérbe, és a »sikerekből« tudtam később szőlőültetvényt vásárolni.

Noszvajon előbb vadász lettem, majd »véletlenül« akadt ott egy eladó szőlőültetvény, amire egy átmulatott éjszaka során kezet ráztunk. Azzal biztattak, hogy nem sok az, csak három sornyi szőlő! Kifizettem látatlanban, majd tavasszal, mikor kimentem, rájöttem, hogy ez a három sor a hegytetőről indul, és az aljáig tart. Ott egy kicsit megkapaszkodtam az egyik szőlőtőkében… De az egyik dolog hozta a másikat: a vadászpuska a borozást, az meg a szőlővételt – és persze jött a pincevásárlás.

Nem sorolom magam a klasszikus borászok közé, mivel hobbiból csinálom, kis területen, és kizárólag saját magam és barátaim kedvtelésére. A több száz

éves magyar borkészítés hagyományait ötvöztem a modern eszközökkel, ennek köszönhetően már első próbálkozásaimat siker koronázta: fiatal boraimat érmekkel jutalmazták a borversenyek zsűritagjai. A lendület azóta is töretlen: saját kezemmel művelem a szőlőt kora tavasztól az őszi, ünnepi szüretig.

Rengeteg szaklapot olvasok, így sok művelési technikával találkozom, amelyeket megpróbálok kamatoztatni. Első évben a szomszédok fejcsóválva nézték, hogy metszés során feleannyi szemet hagyok a tőkén, mint a környékbeliek. Meg is jegyezték: »Nem lesz mit meginni, ügyvéd úr!« Hozzászoktak ugyanis, hogy a mennyiség az, ami bevételt tud hozni, a felvásárlót nemigen érdekelte a minőség. Az eredmény vitathatatlan volt: kevesebb szőlőm termett, de jobb borokat iszunk.

Mindegyik palackot ismerem, szeretem a pincében, minden évjárathoz külön emlék, kaland kötődik. Legbüszkébb a barrique hordóban érlelt kékfrankos vörösborra, a Seregély selectionre vagyok.

Szeretem a szüreti élményt a barátaimmal megosztani: egy jó hangulatú piknikes borozás és szarvaspörköltfőzés keretében szedjük a gyümölcsöt, és préseljük az önálló élettel, karakterrel, személyiséggel bíró nedűt. Hiszen a bor nem csak egy folyadék. Nem csak egy alkoholos ital, amitől jókedvünk támad. A  bor maga az élet, egy organikus élő anyag, ami folyamatosan kölcsönhatásban van a környezetével, ezért változik, érlelődik, új dolgokat mutat. Ez a változás és megújulás képessége, amit tanít, hogy rendkívüli időkben is tudjunk alkalmazkodni, újrastrukturálni az életünket, a munkánkat, és abból előnyt kovácsolni.”

„Érdekes, hogy minden évben, amikor a szőlő kihajt, a bor is megpezsdül a hordóban, mintha álomból ébredne.” dr. Mile Attila

Első Magyar Jogi Könyvszalon

A szakmai és tudományos vitákhoz, a szellemi gyarapodáshoz nélkülözhetetlen a szakirodalom ismerete és a megfelelő fórumok megteremtése. A Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság ehhez kíván hozzájárulni azzal, hogy hagyományteremtő szándékkal 2021. szeptember 18-án a felújíto Károlyi–Csekonics-palotában megtartja az első Magyar Jogi Könyvszalont. Kedvezményes könyvvásár, bemutatók, dedikálási lehetőségek, híres jogászok, színvonalas szakmai programok és díjátadók egy csodálatos helyszínen. A rendezvény díszvendége: Áder János köztársasági elnök.

tankönyvekhez, hanem exkluzív dedikálási lehetőséget is kapnak neves szerzőkhöz. A program ezenkívül pódiumbeszélgetéseket kínál sikeres jogászokkal, megteremtve ezzel a szalonhangulatot. Mindezeken túl lehetőség lesz részt venni digitális bemutatókon, ahol a jogászok munkáját segítő online eszközöket ismertetnek.

hogy jól szórakozzunk, hanem hogy a munkánk, a jog érvényesítése, ami mindnyájunknak a saját helyén alapvető feladata, sikeres legyen.”

Franciaországban a jogászokat tömörítő legnagyobb civil szervezet és az Alkotmánybíróság által ünnepélyes keretek közö szerveze könyvszalonoknak nagy hagyománya van. A már tizenegy alkalommal megrendeze könyvvásáron több száz szerző találkozik az érdeklődő olvasókkal, egyetemistákkal és szakmabéliekkel. Trócsányi László párizsi nagykövetként már többször részt ve a francia Könyvszalonon, és már akkor elnyerte tetszését az, hogy a jogi könyveknek nagy presztízse van nemcsak a jogtudósok, gyakorló jogászok, hanem a joghallgatók körében is.

„A szalon a XIX. században a társasági érintkezésnek volt a helye, amelynek volt egy meghatározó légköre” –mondja a Magyar Jogász Egylet elnöke. „A könyvszalon legfontosabb része ma is a társasági lét, annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy az olvasóközönség egymással és a könyvekkel is tudjon találkozni. Ez az én célom, és abban bízom, hogy egy hagyományt fogunk megteremteni.”

Az érdeklődőket tizennyolc magyar nyelvű jogi könyvkiadással foglalkozó kiállító várja az erre az alkalomra megjelenő kiadványaival és könyvbemutatókkal. A látogatók nemcsak kedvezményes áron juthatnak a szakkönyvekhez,

„Fontos, hogy egy jogásznak legyen jogi könyvtára, mert anélkül nem tud dolgozni, legyen az ember ügyvéd, egyetemi oktató vagy épp az Európai Parlament tagja, ha nincs jogi könyvtára, akkor az érvrendszerét sem tudja megfelelően kialakítani” – fogalmaz Trócsányi László. Kedvezményes áron lehet könyvet vásárolni, ami fontos dolog egy fiatal számára, amikor meg akarja venni az egyetemi tanulmányaihoz szükséges könyveket, vagy például egy fiatal ügyvéd számára, aki a jogi könyvtárát akarja bővíteni. A jogi könyvszalon erre is egy jó lehetőség.”

A Magyar Jogász Egylet együ működő partnere az Alkotmánybíróság, amely a magyar jogászság megbecsülésének jeléül örömmel csatlakozo a kezdeményezéshez. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is nagyon hasznosnak tartja a jogi könyvkultúrát:

„A jogirodalom, a jogtudomány és a joggyakorlat közti kapcsot teremti meg a jogi könyvszalon, amelynek az lesz a különlegessége, hogy koncentráltan jelennek meg a könyvkiadók, és kiegészítő programokkal is készülnek a szervezők, hogy minél többen megismerjék a jogi könyvek tartalmát, és nem azért,

A rendezvény minden jog iránt érdeklődőnek szól, de külön programmal várja az ügyvédeket is. Kreditpontos képzés keretében hallgathatják meg többek közö Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökének előadását a bírósági ítéle el szembeni Alkotmánybírósághoz fordulás eszközeiről és metodikájáról.

A szervezők reményei szerint az első Magyar Jogi Könyvszalon is hozzájárul majd a hazai jogi kultúra gazdagításához, és az idők során annak szerves részévé válik.

REGISZTRÁCIÓ: www.jogikonyvszalon.hu

A pandémia kihívásai

MUNKAJOGI NAGYVÁLLALATI WORKSHOP A KAMARÁBAN

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata a járványhelyzet

javulását követően 2021 júniusában „A Covid–19 hatása a munkajogi szabályozásra, a vállalati intézkedésekre” címmel megrendezte munkajogi workshopját a Kamarában.

Az eseményen különböző szektorok munkajoggal napi szinten foglalkozó kamarai jogtanácsosai ve ek részt. Az eseményen részt ve az Oppenheim Ügyvédi Iroda részéről két munkajogra specializálódo ügyvéd kolléga is.

Dr. Herczegh Zsolt (Magyar Telekom Nyrt.), a Jogtanácsosi Tagozat elnöke a rendezvény megnyitásaként elmondta, hogy a jogtanácsosok érdekképviselete melle a Tagozat munkatervének része a jogtanácsosok szakmai közösségi életének szervezése is. A Tagozat a jövőben is szeretne más szakági workshopokat is tartani, amelyek lehetőséget adnak a  részt vevő jogtanácsosok számára egyes aktuális jogi témák fókuszált, közös feldolgozására, és „jó gyakorlatok” megosztására. Az eredeti terven a pandémiahelyzet mia módosítani kelle , de a járványhelyzet fokozatos javulásával újraindítják a szervezést. Ezt követően dr. Pólik Cecília (OTP Csoport), a Jogtanácsosi Tagozat elnökhelye ese, az esemény szervezője ismerte e a workshop napirendjét: vállalati tapasztalatok megosztása, az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek biztosítása, a tesztelésekkel, véde ségi igazolással kapcsolatos adatkezelési kérdések és változások a jövőben az eddigi tapasztalatok fényében.

A workshopot dr. Marencsák Zsolt munkajogász (OTP Csoport) veze e, aki elmondta, hogy a pandémia elején a vállalatoknál jellemzően krízisbizo ságok alakultak a helyzet kezelésére. Az intézkedéseket az egészséges munkavégzés és az üzletmenet-folytonosság biztosítása mentén kelle meghozni. A nagy kihívást az elmúlt másfél évben az okozta, hogy a vállalatoknak olyan kérdésekre kelle gyors választ adniuk munkajogi téren is, amelyre eddig sem vállalati, sem bírósági gyakorlat nem állt rendelkezésre. Ilyen volt már rögtön a pandémia elején a külföldi utazások korlátozása és a home office témaköre.

A home office szabályozása terén még jelenleg is maradtak fenn joggyakorlati kérdések, így például jogosult-e a munkál-

tató az o honi munkavégzést kötelezővé tenni, elrendelhető-e a munkavégzés helyeként a munkavállaló o hona (ki viseli az ezzel kapcsolatos többletköltségeket, pl. lakásrezsi), továbbá titokvédelmi, információbiztonsági kérdések is felmerülnek (pl. az o hon tartózkodó családtagok üzleti titkokat tartalmazó online beszélgetéseket hallhatnak), továbbá hogyan valósul meg a munkáltató munkavégzésre vonatkozó ellenőrzési jogosultsága (kimehet-e akár a helyszínre ellenőrizni a munkavégzés megvalósulását, körülményeit, és mindez hogyan viszonyul a magánlakás sérthetetlenségéhez). Az is kérdésként merül fel, hogy az online értekezleteknél előírható-e a kamera bekapcsolása, illetve dress code-ot megkövetelhet-e a munkáltató. A home office ala elsősorban az o honi munkavégzés értendő, de kötelezhető-e a munkavállaló, hogy a munkavégzés ala mindvégig az o honában tartózkodjon, vagy esetleg más helyszínről is végezheti-e a munkát, pl. egy kávézóból, i szintén felmerülnek információbiztonsági kérdések. A Munka Törvénykönyve (196-197.§§) eddig is ismerte a távmunka fogalmát mint atipikus munkaviszonyt, de fontos tudni, hogy ez nem azonos az o honi munkavégzés vagy a hibrid munkavégzés lehetőségeivel. Kérdés az is, hogy az o honi munkavégzés vagy a hibrid munkavégzési formák esetén mennyiben irányadóak a távmunka szabályai. Érdemes az o honi munkavégzés és a hibrid munkavégzés részletes feltételeit munkaszerződésben vagy belső szabályzatban lefektetni.

A koronavírustesztek főként adatkezelési kérdéseket vetnek fel. A teszt eredménye egészségügyi adatnak minősül, amely adatot a munkáltató csak kifejeze hozzájárulás esetén kezelhet, nem elfeledve azt a szempontot sem, hogy a munkáltató szervezetén belül sem ismerheti meg bárki az ilyen típusú adatokat (célhoz kötöség elve). A NAIH idén tavasszal közzéte e témában egy tájékoztatót (NAIH-39031/2021. sz.); jelenleg ebből lehet kiindulni a koronavírus elleni véde séggel összefüggő adatkezelések során.

A workshop zárótémája a jövő volt,

vagyis az, hogy a járvány során szerze tapasztalatok vajon miben fogják átalakítani a cégek működését. A járvány a sok nehézség ellenére több pozitív változást is hozo magával; a már meglévő digitalizációs folyamatokat felgyorsíto a, az elektronikus aláírások még inkább teret nyertek, az eddig sok helyen konzervatív módon elvete távoli munkavégzés a munkáltatók részéről is mindinkább megerősítést nyer, ha nem is teljes egészében, de a hibrid működésre átállást biztosan segíteni fogja.

Résztvevők: dr. Marencsák Zsolt és dr. Pólik Cecília (OTP Csoport), dr. Haskó Tünde (MOL Nyrt.), dr. Kovács Kinga (Samsung Zrt.), dr. Tóth Tímea (Waberer’s International Nyrt.), dr. Cselédi Zsolt és dr. Mihovics Lívia (Oppenheim Ügyvédi Iroda), dr. Nyerges Éva és dr. Herczegh Zsolt (Magyar Telekom Nyrt.)

NÉVJEGYEK

dr. Marencsák Zsolt

2015 óta dolgozik az OTP Bank Nyrt.-nél jogtanácsosként. Jelenleg az OTP Csoport magyarországi leányvállalatainál felel a munkajogi tevékenység biztosításáért. Jogtanácsosi tevékenysége mellett munkajogot oktat a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán.

dr. Pólik Cecília

2018 decembere óta a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnökhelyettese, 2006 óta dolgozik az OTP Csoportnál, 2014-ben szerzett munkajogi szakjogász képesítést. Jellemzően üzleti jogi és adatvédelmi területen dolgozik, munkajogi feladatokat is ellát, munkáltatói peres képviseletben is szerzett tapasztalatot.

A halál és a cégkapu kapcsolata

AVAGY TÚLÉLI-E A CÉGKAPUMEGBÍZOTT HALÁLÁT A CÉGKAPU?

A bizarr kérdés után érkezzen is a szemfényvesztő válasz: igen, túléli, azonban ez egy kellően elhúzódó hagyatéki eljárás melle nem feltétlen jelenti a cégkapuhoz rendelt vállalkozás életben maradását is.

Az átmeneti időszak ala ugyanis levelek, hivatalos iratok, megkeresések érkezhetnek a cégkapus tárhelyre, azonban az így beérkeze levelek sorsa bizonytalan. A cégkapun várakozó leveleket addig át nem veszi senki, amíg nem érkezik meg az arra jogosult a társaság érdekében, aki lehet, hogy már csak a meghiúsulási igazolást, de sokkal inkább a levél hűlt helyét találja. A kézbesítetlen leveleknek súlyos és terhelő jogkövetkezményei lehetnek az ado , vezető tisztségviselő és cégkapu-hozzáférés nélkül maradt gazdálkodó szervezet életére.

Apropó

A kezdetekben a cégkapura úgy tekintettem, mint egy virtuális postaládára, amit akkor és o nyitok ki – némi túlzással –, amikor és ahol csak akarok. Örömmel töltö el a sorba állás nélküli „nonstop” elérhetőség – felidézve mindenkiben a „18 órai, 19 órai, 20 órai, na jó, akkor most már marad az éjszakai posta” feledhetetlen életérzést – és a mobilitás, rugalmasság lehetősége is. Mivel postaládaként tekintettem a cégkapura, nem is gondoltam arra, hogy na de mi történik a postaládakulcscsal, ha én már nem leszek. Egy hétköznapi „3D postaládát” a kulcs birtokában az nyit ki, aki csak akar, de nem így a cégkaput, hiszen o a kulcs csak addig van meg, amíg én életben vagyok, ugyanis a virtuális okosrendszerek egy pillanat ala lezárnak. Munkám során – ügyvédként vagy kirendelt ügygondnokként – szembesültem azzal, hogy az ügyvezető (cégkapumegbízo ) halála teljesen ellehetetlenítheti a vállalkozást az elektronikus postaláda használatának hiánya mia . A cikkem apropóját éppen azok a helyzetek adták, amikor már azzal találkoztam, hogy az át nem ve levelek mia a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárással „kínálta meg” az ügyvezető nélkül maradt társaságot, de sokszor az is előfordult, hogy a bevallások elmaradása mia az „adószám felfüggesztése és törlése” is körvonalazódo az adóhivatal intézkedése eredményeként. Ezek a szankciók akár már irreverzibilis folyamatokat indíthatnak el, és ténylegesen a vállalkozás „halálát” okozhatják a cég-

kapu azon hiányossága mia , miszerint a cégkapumegbízo halálára – álláspontom szerint – nincs felkészülve „ügyfélbarát” módon a rendszer. Erre tekinte el a „cégkapu a halál után” kérdése különösen fontos ebben az automatizmusok felé orientálódó világban, nemcsak az ügyfeleink, hanem akár a saját praxisunk megóvása érdekében is. A cikkem elsődleges célja figyelemfelhívás arra, hogy a kiemelt esetekben nagyon fontos a cégkapu feletti jogosultságok mielőbbi megszerzése, mert annak ellenére, hogy az ado néhai ügyvezető elhunyt, a cégkapu, az elektronikus postaláda ugyanúgy működik, azzal a különbséggel, hogy míg a „hagyományos” postaládához kézen-közön mindenkinek volt kulcsa, addig a cégkapumegbízo halála után az új jogosult megjelenéséig senkinek nincs hozzáférése, annak ellenére, hogy a levelek közben érkeznek, rendkívül komoly joghatások kiváltásának eshetőlegességével.

Felismerések

Az ügygondnoki munka sok felismerést hozo a gyakorlatban, így például hogy

a cégkapumegbízo minden esetben a vezető tisztségviselő, akinek a halálával a társaságnak megszűnik minden olyan kapcsolódása a Hivatalos Való Világgal, amely egy társaság gazdasági életben, hatósági és bírósági eljárásokban való részvételét határozzák meg, ha és amenynyiben a cégben csak egy ügyvezető van. Megszűnik például a könyvelő hozzáférése, aminek eredményeként bevallásokat a társaság nem tud benyújtani, az e-beszámolót nem tudja beadni. Megszűnik a cégkapumegbízo által ado jogosultak eljárási jogosultsága is.

Megdöbbentő volt látni azt is, hogy a néhai ügyvezetőt konkrétan a halál napját követő két héten belül „kiírják” a cégjegyzékből, jelesen a cégjegyzékből törlik a vezető tisztségviselő személyét, tehát az ado (ügyvezető és tag nélkül maradt) társaságban nincs feltüntetve ügyvezető (vezető tisztségviselő) a cégjegyzék 13. pontjában.

Tetszhalott állapot

Érdekes volt megtapasztalni azt is, hogy amikor ügygondnokként léptem be egy

néhai ügyvezető helyébe, akkor a cégkapu-regisztráció során nekem nem új cégkaput kelle nyitnom, hanem a meglévő cégkapu cégkapumegbízo -adatait kelle módosítanom, tehát amíg az ügyvezető halála mia – mindenki számára (cégbíróság, NAV, nyilvántartások) tudo an – a rendszer lezárt, e ől függetlenül a hatóságok küldözge ék a „tetszhalo állapotban lévő cégkapura” a leveleket, és bizony voltak levelek, amikről már csak azt tudtam meg, hogy az „Ön tárhelyére ilyen dátummal elektronikus úton továbbíto küldeményünket kétszeri értesítést követően sem nyito a meg, így az kézbesítenek minősül”. Okkal te em fel magamban a kérdést, ha és amennyiben a cégjegyzék, így a cégbíróság tudo értesülni a halál tényéről (hiszen az ügyvezetőt automatikusan törölték a cégjegyzékből), akkor hogyan lehet az, hogy nem derül ki a Nagy Mátrixban, hogy még nincs új ügyvezető –aki a leveleket át tudná venni –, és miért nem lehet legalább azt megoldani technikailag, hogy amíg a halál okán szűnik meg az ügyvezetői tisztség, akkor mi az akadálya annak, hogy legalább 6 hónapig a levelek a tárhelyen pihenjenek. Egy speciális példát megragadva az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (továbbiakban: Air.) 79. § (3) bekezdése, valamint az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban Eüsztv.) 14. § (4) bekezdése alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesíte küldemény kézbesíte nek minősül többek közö akkor is a c) pont szerint, „ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címze kétszeri értesítése ellenére nem ve e át, a második értesítés igazolásban feltüntete időpontját követő ötödik munkanapon.” Ez az időtáv, amit megjelöl a jogszabály, olyannyira rövid, hogy ez ala az idő ala nemhogy a hagyatéki eljárás nem tud lefutni, de még az örökösök is nehezen tudják felmérni, hogy ebben a helyzetben mit is kell tenni. Hogy a NAV épp milyen levelet kíván ily módon kézbesíteni, az rendkívül változatos lehet, az egyik esetemben egy ideiglenes biztosítási intézkedés érdekében pénzkövetelés biztosítását rendelte el, ami egy „élő” céget is ellehetetlenít, nem hogy egy ügyvezető nélküli, örökösökre váró, függő jogi helyzetet átélő céget.

A kültag visszatér

Mindegyik előforduló esetemben szembetűnő bizonyosságot nyert az a kiemelendő törvényszerűség is, hogy az ügyvezető halála a cégkapu használatának

szempontjából o okozo igazán súlyos hátrányt egy ado társaságnak, ahol a néhai ügyvezető vezető tisztségviselő és tag is volt egy személyben, illetve a kétszemélyes betéti társaságok esetében, amikor a beltag ügyvezető halálozo el. A betéti társaságoknál örömmel töltöttek el a Ptk. 3:158. § (2) bekezdésében foglaltak, mely szerint „ha a társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője, a társasági szerződés módosításáig vagy az átalakulás, egyesülés megtörténtéig, a jogutód nélküli megszűnésig, ezek hiányában a felszámoló kirendeléséig az a tag minősül vezető tisztségviselőnek, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ebben az esetben a társaság vezető tisztségviselője kijelölés vagy választás hiányában a kültag is lehet.” Úgy éreztem, a bt. esetében meg is van a gyógyír a hagyatéki eljárás lezárásáig a cégkapukérdésre, de hamar rájö em, hogy a Ptk. 3:158.§ (2)

vény is, ami 2023. július 1-jén lép majd hatályba.

Zárógondolatok

bekezdésében foglaltak – jelesen a kültag is lehet vezető tisztségviselő – nem egy automatizmuson alapulnak, hiszen a ól még, hogy a Ptk. ezt leírja, még nem lesz a kültagnak automatikus lehetősége és jogosultsága a cégkapu elérésére és az iratok átvételére, ez bizony egy hosszadalmasabb procedúrát von maga után.

Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok esetében pedig csak egy lépés választo el a ól, hogy belássam, a halál és a cégkapu kérdése az egyszemélyes ügyvédi irodákat is érintik talán még fokozo abb odafigyeléssel, nemcsak az érinte ségem és elfogultságom okán, hanem azért is, mert egy k .-ben lévő üzletrész öröklése általánosabb, mint az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja utáni öröklés és jogutódlás, nem beszélve arról, hogy a Nagy Közös Rendszerekbe az ügyvédi irodák nincsenek „bekötve”, egyelőre. Egyéb gazdálkodó szervezet megnevezés ala kell jelenleg is regisztrálni a cégkaput. Vélhetően ezen majd változtatni fog a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. tör-

A gazdálkodó szervezeteknek az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 89-91. §-ai alapján kell cégkaput létrehozniuk. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik, aminek kezelésére a cégkapumegbízo at regisztrálja. A cégkapumegbízo halála nem eredményezi a cégkapu törlését, azonban cégkapumegbízo halála esetén a cégkapuba érkező levelek ugyanabban a rendben és felételekkel érkeznek a tárhelyre, függetlenül a ól, hogy nincs, aki azokat átvegye. Bár a rendszerek bizonyos szempontból kapcsolódnak (pl. cégjegyzékből törlésre került az elhalálozo ügyvezető), de a cégkapu nem nyújt „halál esetére” szóló szolgáltatást, kisegítő lehetőséget arra az átmeneti időszakra, amikor már nincs régi ügyvezető, de még új sem. Ahhoz, hogy a cég érdeke ne sérüljön, az első és egyik legfontosabb feladat ilyen esetben a cégkapu-hozzáférést megszerezni. Ha van életben való tag (lásd a bt. esetét is), akkor a legjobb választás lehet a tagok közül vezető tisztségviselőt választani, ha ilyen nincs, akkor pedig a másik lehetőség, ha az elhunyt tag jogainak gyakorlása érdekében a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdése értelmében ügygondnok kirendelését kérni a társasági vagyon megóvása vagy a társaság működésének biztosítása mia . A tag halála mia kialakult helyzetet törvényesen ügygondnok kirendelésével lehet rendezni. Ügygondnok kirendelését tehát a végrendeleti, illetve a törvényes örökös személy kérheti a jegyzőtől, illetve a közjegyzőtől.

Mindenképpen szerencsés lenne, ha a rendszereink ezekre az esetekre adnának megoldást, mert hiszen a cégkapus hozzáférés annyival speciálisabb, hogy a cégkapura hivatalos iratok érkeznek, mely iratok eredménytelen kézbesítése súlyos következményeket vonhat maga után. Mivel a cégkapu és annak tartalma – megítélésem szerint – nem tekinthető digitális hagyatéknak.

SZERZŐ: dr. Zárai Eszter, ügyvéd

A cégkapu nem nyújt kisegítő lehetőséget arra az átmeneti időszakra, amikor már nincs régi ügyvezető, de még új sem

„Ki lehet a szöveg szerzője?”

Ránki Sára kriminalisztikai lingvisztikából írta a diplomamunkáját, majd elvégezte Szegeden a nyelvtudományi doktori iskolát. Kutato börtönökben, dolgozo a Központi Nyomozó Főügyészségen, jelenleg tanít. Fantasztikus szaktudás birtokosa ugyanakkor: börtönnyelvi vizsgálatainak köszönhetően segít megérteni a fogvatarto ak nyelvét, de nyelvi profilozásban is jártas. Egy íro szövegből nagyon sokat képes megtudni a szöveg alkotójáról.

mű kriminalisztikai nyelvészetből magyar nyelven. Elolvastam, és tudtam, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni. Bár ez a könyv a tudományterület nagyon kezdetleges összefoglalója, és lefekteti az alapjait néhány kérdésben, de nincs még benne annyi tudás, amit ma tudunk az igazságügyi nyelvészetről például. Végül 2004-ben írtam meg a szakdolgozatomat börtönnyelvészetből. De az sem igazán börtönnyelvészettel foglalkozott, hanem a börtönben gyűjtöttem anyagot fogvatartottaktól, és azokat elemeztem.

– Ez hogy zajlott? Bement, elkezdett beszélgetni a fogvatartottakkal, ők pedig simán eldiskuráltak önnel? – A börtönben zajló kutatásoknak nagyon szigorú szabályai vannak. Én írásos anyagokat szerettem volna gyűjteni, mert az jól vizsgálható. Tulajdonképpen fogalmazástémákat adtam meg. Háromból lehetett választani: „egy benti álmom”, „a legkedvesebb civil élményem” – és már nem is emlékszem, mi volt a harmadik. De volt olyan, aki mindhármat megírta a foglalkozás alatt. Végül ezeket a szövegeket elemeztem nyelvészeti szempontból. Akkor huszonhárom éves kezdő kutató voltam, és semmit nem tudtam a börtönnyelvészetről. De tudtam adatokat gyűjteni arról, hogy a fogvatartottak nyelvi képességei milyen skálán mozognak. Ők pedig nagyon közlékenyek voltak. Ha az ember nem adatként kezeli őket, hanem tényleg kíváncsi rájuk, nyitottá válnak. A börtönnyelvészet tehát egy jól kutatható terület.

– Mi vitte a kriminalisztika és a nyelv kapcsolata felé? Hogyan alakult ki ez a nem mindennapi érdeklődés?

– Teljesen véletlenül. A szakdolgozatomat 2003 – 2004-ben alternatív pedagógiából szerettem volna írni, de azt valamiért nem engedték az egyetemen. Akkor még nem voltak elismerve az alternatív pedagógiai módszerek. Ma-

gyar szakos voltam, az irodalom és az irodalomtörténet annyira viszont nem érdekelt, így nyelvészetből írtam meg a szakdolgozatomat. Az országgyűlési könyvtárba jártam olvasni, és ott még a kihúzós-fiókos katalógusrendszer volt. Elkezdtem „nyálazni” a katalógust, és megtaláltam Nagy Ferenc Kriminalisztikai szövegnyelvészet című könyvét: ez az egyetlen összefoglaló

– Mi jellemzi a börtönök nyelvét? Gondolom, saját szlengjük van, és ahány börtön, annyiféle.

– A börtönnyelvet összefoglaló fogalomnak nevezem, annak pedig csak egy része a börtönszleng. A fogvatartottak egy olyan csoportnyelvet hoznak létre, amelyet csak ők értenek. Egymást tudják azonosítani vele, a kívülállókat pe-

dig kirekesztik – mert a kívülálló nem érti. A smasszerek és a fogvatartottak viszont ugyanazt a szlenget használják, ugyanis nem éri meg két különböző szlenget működtetniük. De a börtönnyelvnek nem csak a börtönszleng a része, mert vannak morzejelek és a mutogatás. Van egy külön börtön-jelnyelv. Egy fogvatartott azt állította nekem, hogy egy perc alatt körülbelül 30-40 információnyi jelet tudnak elmutogatni egymásnak. Persze idő kérdése, amíg ezt mind megtanulják. Ez egy külön érdekes kutatási terület lenne, de ma már ezt nem tehetjük meg, mert jelenleg a börtönrendszer zárt. Én öt éve nem tudok bemenni kutatni, mert nem kapok rá engedélyt. De ezzel nem én vagyok egyedül így, hanem sok más civil kutató is. Várom a  pillanatot, amikor újra mehetünk… A másik kérdésére válaszolva: ugyanaz a rendszer működteti a börtönszlenget, tehát egy észak-magyarországi börtönben ugyanazt használják, mint Szegeden. Ugyanolyan a börtön felépítése, ugyanúgy néznek ki a zárkák, ugyanaz a hierarchikus rendszer uralkodik. Így itt is az van, hogy nem érné meg a csoportnyelvet működtetőknek minden egyes börtönben más szlenget használni. Ha valakit átszállítanak Pécsről Sátoraljaújhelyre, meg fogja magát értetni. Ami különbség lehet – de erre vonatkozóan nincsenek a magyar nyelvészetben adatok –, hogy a nyelvjárási jellegzetességek mennyire befolyásolják a börtön szlenget. Ami még talán különbség lehet, az a  női és a férfi börtönök között állhat fenn.

– Éppen a nyáron volt sajtóhír, hogy egy holland fogvatartott négy év alatt megtanult magyarul – igaz, hogy nógrádi tájszólással.

– Azt a nyelvet tanulja meg az ember, amit hall. Nyilván ha Nógrád megyében volt börtönben, azt a magyar nyelvet hallja-tanulja, azt az artikulációt látja a másik ember száján. (A csecsemők is nézik a szüleik szájmozgását.)

Ez teljesen természetes dolog. Négy év alatt megtanulni egy nyelvet – az egyébként nem is olyan gyors. Egy menekülttáborban egy kisgyerek félegy év alatt gyakorlatilag folyékonyan meg tud tanulni magyarul. Úgy, hogy aztán még tolmácsolni is tud. De a szociolingvisztikának az az egyik jellemzője, hogy vannak olyan szociokulturális helyzetek, ahol az ember rá van kényszerülve a nyelvtanulásra. Mert az például élet-halál kérdése le-

het a börtönben, hogy valaki ismeri-e a börtönnyelvet, vagy sem. Van olyan fogvatartott, aki azt mondja, hogy ismeri, de nem használja, de olyan nincs, hogy nem ismeri meg.

Miért nem használja?

– A börtönpszichológusok tudják, hogy ez egyfajta védekezés a börtönártalmakkal szemben. Ilyenkor azt gondolja a fogvatartott, hogy ha nem használja a börtönnyelvet, akkor kevésbé közéjük való, vagy bűnöző. Nyelvészeti szempontból nem kifizetődő, ha valaki úgy csinál, mintha nem tudná, vagy nem ismerné, mert ez olyan, mintha azt mondanám, hogy beleszületek egy nyelvi környezetbe, ám mégsem beszélem azt a nyelvet. A határon túli magyaroknál lehetett látni arra példát, hogy sokan ugyan értik a román nyelvet, de nem szívesen használják.

– Menjünk ki a börtönből, és beszéljünk a profilozásról. Erre külön hollywoodi sorozatok épültek. Hogy működik ez nálunk?

– Sajnos nem kell elájulni Magyarországon attól, hogy a nyelvi profilozást milyen hatékonyan használják. Itthon ez még nem bevett módszer. A profilozásnak több fajtája van: a nyelvi profilozás azt jelenti, hogy kizárólag a nyelvet vizsgáljuk, amikor egy profilt hozunk létre. Nem grafológiával foglalkozunk, hanem magából a szövegből indulunk ki. Egész egyszerűen arról van szó, hogy szövegből vagy szövegekből megpróbál az ember felépíteni egy profilt. A kérdés legtöbbször az: ki lehet a szöveg szerzője?

– Mit lehet még megtudni?

– Ez mindig a szövegtől függ. De például hogy mi a neme, vagy nyelvjárása van-e? Vagy azt, hogy egy- vagy kétnyelvű-e? A mondatszerkezet erről tud árulkodni. Volt már olyan eset a nyelvi profilozásnál, hogy ki lehetett mutatni, hogy a vizsgált illetőnek ugyan magyar nyelvű a profilja, de nem a magyar az anyanyelve. De következtetni lehet a foglalkozására is. Hogy tartozik-e valamilyen szélsőséges csoporthoz. Volt már olyan, aki annyira jellegzetes szöveget állított elő, hogy egyből meg lehetett mondani, hogy katona. Tehát nagyon sokféle kérdésre lehet választ adni. A nyelvi profilozásnál a másik nagyon fontos dolog, hogy azt is kell tudnia egy szakértőnek, hogy mi az a kérdés, amire

nem válaszolhat. Nyelvi profilozásnál egy nyelvész nem válaszolhat arra, elmebeteg-e a szöveg szerzője, vagy sem. Azt lehet persze mondani, hogy vannak szövegsajátosságok, amelyek arra utalnak, hogy valamilyen, a normatív nyelvhasználattól eltérő nyelvhasználat a jellemző. De azt állítani, hogy például skizofrén – ezt nem mondhatjuk. Már csak azért sem, mert az igazságügyi nyelvészeti irodalom Magyarországon eléggé szűkös. Pedig fontos lenne, hogy fejlődjön a tudományágunk.

– Egy ügyvéd hogyan tudna támaszkodni a tudományágára?

– Sok olyan ügy van, ahol egy írott szöveg szerzőségét kell vizsgálni. Hogy tényleg az írta-e, akiről gondoljuk, vagy valaki más. Rengeteg gyűlöletbeszéd-vizsgálatot csinálok: mi az, amit gyűlöletbeszédnek lehet nevezni? Zaklatásnál és fenyegetésnél is jól vizsgálható, hogy ezek szándéka nyelvészeti szempontból kimutatható-e.

Ránki Sára szakterületei

– nyelvi profilozás (ismeretlen vagy álnévvel ellátott szövegek szerzői profiljának megalkotása a szövegből)

– összehasonlító szövegelemzés (különböző szövegeknek ugyanaz-e a szerzője)

– szerzőségvizsgálat (egy bizonyos szöveg származhat-e attól, akinek tulajdonítják)

– videószövegek elemzése (betanított szövegről vagy spontán nyelvi tevékenységről van-e szó)

– bűnügyi szótár készítése (egy adott bűnszervezet titkos nyelvének dekódolása)

– álnevek vizsgálata

– gyűlöletbeszéd vizsgálata (annak számít-e egy szöveg igazságügyi nyelvészeti szempontok alapján)

– becsületsértés, rágalmazás esetén szövegvizsgálatok (a szöveg szerzőjének szándéka szerint)

– különböző, szexuális tartalmú oldalak vizsgálata (a gyermekek online, a  szexuális kizsákmányolás kockázatának felmérése szempontjából)

– spontán beszéd vizsgálata (pl. lehallgatási anyagok) diskurzuselemzési szempontok alapján

Száguldás, 8 henger, büntetőpont

Bácsikám nem kifejeze en ideges típus. Lazán veszi az életet, bosszúságok nem gyötrik – vagy ha mégis, hamar túlteszi magát rajtuk. Irigylésre méltóan derűs és vidám figura, és nem kell neki kétszer mondani: benne van minden hülyeségben. Na, épp ez utóbbi volt a baj.

Életmódmagazinnál – nevezzük most így a Playboyt – dolgozni maga volt a menőség. Bár jó sokat kelle gürcölni, hogy a lap jó legyen, mert a fotósorozatokon kívül azért meg kelle tölteni értelmes és értékes cikkekkel, azért kijárt az embernek egy jó nagy adag kényeztetés. Mármint hogy: persze mindenki azt hi e, hogy a lap főszerkesztője úgy él, hogy az éjszakai partinak még alig volt vége, de ha délelő tizenegykor beesik a szerkesztőségbe, hát félmeztelen nők masszírozzák, aztán jön egy kis koktélozás a jakuzziban, majd egy kiadós ebéd, aztán lehet készülni az esti buliba. Nos, ha így éltünk volna, soha nem készül el a lap. Ehelye a szerkesztőségben üldögéltünk, telefonáltunk, cikkeket írtunk. Amikor kérdezték tőlem, milyen a Playboyban dolgozni, mindig hatalmas volt a dilemma: valljam-e be, hogy tulajdonképpen irodai munkát végzek – még ha nem is a világ legunalmasabbját? Vagy tápláljam a lap körül kialakult varázst, és hagyjam meg hitében a kérdezőt: hát kérem, tulajdonképpen a földi paradicsomban élek, munka nélkül kapom a fizetésem, és már halálra unom a bombanőket és a luxust? Ilyenkor többnyire menekülőútvonalat választo am, és érdekes interjúalanyokról meg celebritásokról meséltem.

Na persze nem akarom sajnáltatni magam: néha eljártunk bulikba, a legújabb é ermekbe – csak hogy feltöltődjünk, és tudjunk miről írni-szerkeszteni –, meg kipróbálha uk a világ összes autóját. A külföldi utazások ugyanis többnyire autóbemutatók voltak: a gyártóknak egyszerűbb és olcsóbb volt az új modelleket egy helyen – lehetőleg mediterrán, csodás útvonalak és hotelek mentén – megmutatni, és ide hordani az autós és életmód-újságírókat, minthogy a premier járgányokat utaztassák szerte a világban.

A Covid-járvány természetesen elfújta ezeket a problémákat, ma már senki nem megy sehová. Maradt a B terv, elhozni a friss modelleket a gyártó (hazai) garázsából néhány napra, és kipróbálni őket. Szerkesztőségi meló ide, irodai munka oda – azért ezt nagyon bírtuk. Hetente

másik nagy értékű autóval állíto am haza, vidéki szüleimhez, és a távoli ismerősök, akik nem tudták, mivel foglalkozom, mélységesen meg voltak róla győződve, hogy a Bus gyerek gengszterkedik, vagy ami még rosszabb: autóneppernek állt. Anyósom a V8-as, ötliteres Ford Mustang kabrióba szerete bele, apósom a világ egyik legnagyobb batárjába, a Cadillac Escalade-be, a feleségem pedig a BMW i8-asba, ami olyan, mintha az űrből teleportálta volna egy nálunk intelligensebb civilizáció. Mindig mindenkit elvi em egy

„Toljad neki!” – mondtam a bácsikámnak, amikor kiértünk az M7-esre. Ő ezt nagyon komolyan ve e. Onnan tudom ezt, hogy a szemgolyóim belenyomultak a koponyámba a gyorsulástól, és egy pillanatra majdnem elveszte em az eszméletemet, mint kezdő űrhajós a bajkonuri centrifugában. Nagybátyám eszelősen kacago , és üvöltve közölte, mit lát a műszerfalon:

„Most százötven!… Most százkilencven… Most kétszázharminc…” Mindez olyan gyorsan történt, hogy re egni sem maradt időm. „Most meg… most bemértek!” – kiabálta bácsikám. Minden olyan gyorsan történt, hogy ocsúdni sem volt idő: egy szempillantás ala értünk egy, az autópályát átívelő felüljáróhoz, ahol buzgón radarozo a rendőrség.

körre, és eközben remekül szórakoztunk. Bácsikámnak – legyen elég ennyi – egy szupersportautó juto . Cápakopoltyúszerű légbeömlőkkel, az akkoriban divatos ma fényezéssel, és olyan hörgő-üvöltő repedtfazék-hanggal, hogy egy alkalommal megállt melle ünk egy szakikkal teli Barkas a pirosnál, és elkezdtek hadonászni. Meglepe en konstatáltam, hogy nem átköpni akarnak, hanem arra kérnek, kicsit túráztassam a motort, hadd hallják a nyolc henger vonyítószimfóniáját. Több se kelle nekünk: a másik kerületig elhallatszo a mennydörgő robaj.

Egy pillanat ala kijózanodtunk, bácsikám visszave százötvenre, engem meg átjárt a jeges rémület. Ha valóban létezik az objektív felelősség intézménye, innentől kétszáz évig legfeljebb rollerrel járhatok, és annyi büntetőpontom lesz, hogy nincs az a Lutra album, amiben elférne… Az esetet még aznap jelente em a főnökömnek, és megadón vártam, hogy az igazságszolgáltatás pallosa lecsapjon rám. Vártuk az értesítést a rendőrségtől egy hétig, két hétig, két hónapig… Minden reggel, amikor bementem a munkahelyemre, érdeklődtem, jö -e hivatalos levél… És nem jö . Vagy az történt, hogy fénysebességgel mentünk, és leelőztük a mérőberendezés lézersugarát, vagy a közegben is munkált a barkasos-szakis effektus, és inkább örültek annak, hogy ilyen gyorsan is lehet menni személygépkocsival. Azóta persze a bácsikámmal is polgáribb stílusban közlekedünk. Nyomot hagyo bennünk a kaland.

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Barokk operával indítjuk az évadot!

Poppea megkoronázása szeptember 9-én, 10-én és 14-én, a Müpában. www.bfz.hu

Azt mondják, a komolyzene nem ismer tréfát.

Mi pedig abban hiszünk, feszegetni kell a határokat, hogy mindenki beférjen.

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét

szünetelteti

dr. Aranyos Zsaklin

alkalmazo ügyvéd 2021. 07. 01.

dr. Czeglédi Dóra ügyvéd 2021. 06. 01.

dr. Csejtei Anikó Zsuzsanna

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 16.

dr. Dobos-Bunford Krisztina

kamarai jogtanácsos 2021. 08. 01.

dr. Frank Noémi

alkalmazo ügyvéd 2021. 06. 01.

dr. Galiotti Inez Magdolna

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 29.

dr. Gyányi Gabriella

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 01.

dr. Harsányi Orsolya

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 01.

dr. Hencz Adrienn

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 01.

dr. Kerekes Sándor Ferenc

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 19.

dr. Kun Dániel

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 01.

dr. Lengyel Zoltán

ügyvéd 2021. 07. 01.

dr. Nagy Gergely

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 17.

dr. Orbán Szandra

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 22.

dr. Ortó Gergely

kamarai jogtanácsos 2021. 08. 01.

dr. Páger Dávid

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 01.

dr. Posztós Mónika Amarilla

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 01.

dr. Sajtos Csilla

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 01.

dr. Svendor Enikő

ügyvéd 2021. 05. 26.

dr. Szojka Ildikó ügyvéd 2021. 07. 31.

dr. Szomolai Csaba

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 20.

dr. Vajda Andrea Judit

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 20.

dr. Vaskeba-Mári Katalin

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 01.

dr. Vizi Miklós

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 08.

Elhunytak 

dr. Molnár Attila (57)

ügyvéd 2021. 05. 10.

dr. Németh András (65)

ügyvéd 2021. 04. 06.

dr. Orosz Sándor (65)

ügyvéd 2021. 06. 09.

dr. Radnóti István (76) ügyvéd 2021. 04. 11.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Baricz Ágnes ügyvéd 2021. 07. 01.

dr. Kárpáti Zsuzsa kamarai jogtanácsos 2021. 07. 01.

dr. Kócza Júlia ügyvéd 2021. 07. 05.

dr. Molnár-Bakos Judit alkalmazo ügyvéd 2021. 07. 26.

dr. Rása Mirtill Valéria kamarai jogtanácsos 2021. 07. 01.

dr. Szűcs-Gulácsi Erika ügyvéd 2021. 08. 01.

Ügyvédi tevékenység gyakorlása alól felfüggesztve

dr. Lupovici Jack 2021. 03. 10.

dr. Prekopa Orsolya ügyvéd 2021. 08. 04.

dr. Szilágyi Roland ügyvéd 2021. 07. 08.

Kamarai tagsága megszűnt

dr. Tóth Emese 2021. 06. 01.

Kamarai tagságáról lemondo

dr. Atzél Alexandra alkalmazo ügyvéd 2021. 06. 10.

dr. Budai Gábor

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 08.

dr. Farkas Fanni Aranka kamarai jogtanácsos 2021. 06. 19.

dr. Fazekas Judit ügyvéd 2021. 06. 30.

dr. Fejős Gabriella

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 24.

dr. Frank Andrea ügyvéd 2021. 06. 30.

dr. Gaál Zsuzsanna kamarai jogtanácsos 2021. 06. 30.

dr. Göndör Gabriella

kamarai jogtanácsos 2021. 05. 01.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántarto airól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

dr. Hasulyó Bernadett

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 30.

dr. Katona-Bihari Éva kamarai jogtanácsos 2021. 06. 11.

dr. Kenéz Anikó

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 08.

dr. Kizákisz Gyula ügyvéd 2021. 06. 27.

dr. Magas Judit ügyvéd 2021. 06. 30.

dr. Mészáros Márta

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 08.

dr. Palotai Emma ügyvéd 2021. 06. 30.

dr. Rézmány-Horváth Eszter Éva ügyvéd 2021. 06. 20.

dr. Szabó Márk

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 02.

dr. Szentpéteri András

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 10.

dr. Szűts Zsuzsa Éva ügyvéd 2021. 08. 31.

dr. Tóth Boglárka Tímea

ügyvéd 2021. 06. 26.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázo ak 2021. áprilisi eskütétel

dr. Barta Viktória

kamarai jogtanácsos JELES

dr. Bodó Bernadett

kamarai jogtanácsos JELES

dr. Héri Barbara

kamarai jogtanácsos JELES

dr. Méhész Ágnes

kamarai jogtanácsos JELES

dr. Szalay Dániel ügyvéd JELES

dr. Varga Benedek ügyvéd JELES

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: Ipress Center Central Europe Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.

Felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató

The Contentist

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Projektmenedzsment és vállalkozás-fejlesztés az ügyvédi irodákban

A világjárvány okozta kényszerhelyzet az amúgy is kiélezett versenyben még fokozottabb alkalmazkodásra késztette a vállalkozásokat. A digitalizáció vívmányainak tudatosabb alkalmazása, új módszerek, eszközök, technikák elsajátítása vált szükségessé. A kihívások a jogi szektort is érzékenyen érintették, amire az ügyvédi irodák tudatos vállalkozásfejlesztéssel reagáltak, ennek egyik eleme a projektmenedzsment felértékelődése a mindennapi működés során.

Az ügyvédi praxisokra két jelentős tényező hatott az elmúlt másfél évben. Egyrészt a pandémia által berobbantott digitális transzformáció, aminek következtében az egész világ digitális munkatérbe kényszerült. Ehhez alkalmazkodott a jogi szektor minden szereplője, a vállalati jogi osztályoktól az ügyvédi irodákon át a bírósági és más hatósági osztályokig bezárólag tényleg mindenki. Másrészt a tulajdonosi szemléletnek az erősödése azzal a céllal, hogy a jog-gazdasági környezetnek való kitettség ellenére az iroda hatékony működése fenntartható maradjon kiszámítható bevételek és alacsonyan tartott költségek mellett.

E két hatásnak köszönhetően ma már azt látjuk, hogy a különböző projektmenedzsment módszertanok és a vállalkozás tudatos, tervszerű fejlesztése az ügyvédi irodák működésében is meg-megjelenik. Ezek alapját az elérhető technológiai eszközök jobb kihasználása jelenti. Irodai programcsomag, számlázó és könyvelő szoftver nélkül szinte elképzelhetetlen a vállalkozok élete, ez ma már nem is kérdés. Ezek egészülnek ki ügyvédi praxisok esetében szakmaspecifikus megoldásokkal, mint amilyenek a különböző jogi adatbázisok és nyomtatvány kitöltő programok. Sajnos a legtöbb jogi szolgáltatást nyújtó a technológiai fejlettségnek jelenleg még csak azon a szintjén áll, hogy ezeket az alapnak tekinthető megoldásokat használja munkájához. Ugyanakkor sokan

keresik már a megoldást az olyan problémákra, mint a túl sok, alacsony hozzáadott értékű, de a jogi munka szempontjából kulcsfontosságú adminisztráció (lásd pl. cégkapus érkeztetés), az egyre több és komplexebb információ feldolgozása és rendszerezése.

Az életben annak van előnye, aki már akkor hozzákezd a problémák megoldásához, amikor mások még csak beszélnek róla.

A hatékonyság növelése és a költségek alacsony szinten tartása akkor hoz igazán látványos eredményeket, ha a repetitív munkafolyamatokra is használunk szoftveres támogatást, mint pl. az iktatás, érkeztetés, számlázás, határidők figyelése. Ez jelenleg még egy kiaknázatlan terület az ügyvédi irodák életében, pedig létezik már rá magyar megoldás, komplex MS Office integrációval, a NAV felé teljesítendő kötelező adatszolgáltatást kezelni képes számlázó programmal, az Opten által biztosított céginformációs adatbázis összekötésével és a Cégkapuba érkező levelek egyszerűbb iktatásának támogatásával.

A Wolters Kluwer csapata a Praetor szoftverrel úgy támogatja az ügyvédi munkát, hogy egy felületbe integrálta a különböző irodai szoftvereket és a hatósági, hivatali ügyintézéshez használt felületeket. Ezzel új szintre emelhető az ügyvédi iroda menedzselése. Elősegíthető a belső kommunikáció és együttműködés, a munkaterhelés a munkaszervezés optimalizálása, a határidők nyomon követése, a hivatali kapuról érkező értesítések tömeges letöltése és iktatása, teljesítési igazolások és számlák kiállítása és automatikus adatszolgáltatása a NAV felé, jogi dokumentumok előállítása, szerkesztése és tárolása verziókövetéssel együtt, hogy csak a legfontosabb funkciókat említsük.

Mert fontos, hogy jól döntsön!

Az őszi Budapest legjava

Lehet szomorkodni azon, hogy véget ért a nagybetűs nyár, ám jobban járunk azzal, ha örülünk a szeptembernek, a végre kellemes időnek, a csodás délutáni fényeknek és a jobbnál jobb programoknak, amiket Budapest kínál.

Vacsora a Laurel Budapestben

A 7. kerületi Kertész utca nem elsősorban fine dining centrumként ismert Budapesten, a Laurel azonban mindenképpen megér egy kitérőt. Az alsó szinten bor- és tapasbár, a felsőn pedig egy modern konyhát vivő é erem működik, melynek vezetője, Mede Ádám nemrég elnyerte a Dining Guide az Év I ú Sé ehetsége-díját. laurelbudapest.hu

Barangolás a Pilisben

Kirándulni minden évszakban érdemes, kora ősszel azonban az egyik legkellemesebb élmény. A közelmúltban mintegy ezer kilométernyi turistaút-hálózat pihenőhelyei újultak meg a Pilisi Parkerdőben, az új padok és asztalok melle pedig a biciklivel kirándulóknak is kedveskedtek különféle fejlesztésekkel. parkerdo.hu

SUP-pal Budapesten

Ha a nyáron rákapo a SUP-ozásra, akkor a városba visszatérve sem kell feltétlenül hanyagolnia ezt. Több vízisportegyesület és klub is lehetőséget nyújt a szerveze dunai SUP-ozásra, például a Kolonics György Vízisport Központ vagy a SUP Budapest. Izgalmas, átmozgató és feltöltő program, mindössze néhány ezer forintért. facebook.com/supbudapest

Háznézőben a Budapest100-on

Ki ne osont volna már be évszázados budapesti házak udvaraiba, hogy gyönyörködjön a századfordulós építészet – gyakran méltatlanul lepusztult – remekeiben? A Budapest100 immár tizenegyedik alkalommal teszi legálissá a házkukkolást, az épületek mellé pedig gyakran izgalmas történetek is járnak. Ezú al az 1921–1930 és 1945–1957 közö épült házak lesznek a főszereplők.

SZEPTEMBER 11 – 12. budapest100.hu

Trainspotting Kőbányán

A Közlekedési Múzeum mint látogatható intézmény átmenetileg szünetel, hiszen a Városligetben már bezárt, az Északi Járműjavító területén épülő vadonatúj múzeum pedig várhatóan csak 2026-ban nyílik meg. A vonatrajongók azonban addig sem maradnak izgalmas tárlat nélkül: a Volt egyszer egy Északi... a történet folytatódik című időszaki kiállítás a műemléki véde ségű, ipari örökségi terület lelkét, történetét és azt kívánja bemutatni, milyen volt i a munka és az élet. Persze nincs vonatkiállítás tekintélyparancsoló mozdonyok

nélkül, így a csarnokból sem hiányzik a nevezetes 424-es, a V60-as, a 242-es vagy az M44-es, csak hogy felkeltsük a rajongók érdeklődését.

azeszaki.hu/hu

Ünnepel a magyar film

Az első magyar filmet, A tánczot 1901. április 20-án muta ák be a budapesti Uránia Tudományos Színházban. 120 év telt el azóta, egy hosszú és fordulatos időszak, amelynek eredményeire, értékeire és kihívásaira ilyen távlatból érdemes visszapillantani. A Nagylátószög: 120 éves a magyar film című kiállítás nagyívű á ekintést nyújt a magyar mozgókép történetéről a kezdetektől napjainkig.

NOVEMBER 14-IG

ludwigmuseum.hu

Zongorazseni Izlandról

„Izland Glenn Gouldja” – írta róla a New York Times. Víkingur Ólafsson a kortárs zongoraművészet egyik legizgalmasabb alakja, aki mára nem csak az Egyesült Államokban, de Európában is nagy népszerűségre te szert. A fiatal zongorista elképesztő tehetsége melle sokszínű ízlésének is köszönheti sikerét: lemezein Bach, Beethoven, Schubert, Chopin, Brahms melle Philip Glass zenéje is megszólal. A Müpában a 18. század mestereinek terméséből válogat, C. P. E. Bach, Haydn, Cimarosa és Mozart műveit tolmácsolva.

SZEPTEMBER 22. 19:30

mupa.hu

Víkingur Ólafsson különleges képességeit jelzi, hogy nemcsak abszolút, de szinesztéziás hallása is van, vagyis képzelete a hangnemeket színekkel társítja

A lélekgyógyász és a 007-es

Idén szeptemberben visszavonult titkosügynökök, elzüllö színészek és világverő autóversenyzők lepik el a képernyőket. A könyvespolcok mindeközben regényíró humoristák, luxusbirodalmat építő nővérek és lélekgyógyító sikerkötetekkel frissülhetnek.

Olvasni KÖNYV

KŐHALMI ZOLTÁN

Az utolsó 450 év

A humorista második regénye ezúttal nem skandináv krimi, hanem rendhagyó sci-fi , mely nemcsak a jövőbe, az emberiség utolsó 450 évébe kalauzolja el az olvasót, de olykor a múltba is. Miközben egy macimézes fl akon és a hozzá tartozó kupak lebomlik, a szerző féktelen humorát és példátlan cselekménybonyolító képességét csillogtatja. Alig vesszük észre röhögés közben, hogy nagyon is komoly dolgokról értekezik: nemcsak fi zikáról és metafi zikáról, hanem arról is, hogyan fulladunk bele a saját magunk teremtette szeméthalomba. Helikon

JUDITHE LITTLE

A Chanel nővérek

A Chanel ma a luxus egyik csalhatatlan szimbóluma, aminek vásárlói aligha gondolnák, hogy alapítóik egykoron árvaházban nevelkedtek. Gabrielle és Antoinette Chanelnek kemény gyerekkor jutott, melyből indulva mégis sikeresek tudtak lenni – majd jött a háború, ami minden korábbinál keményebb próbák elé állította a nővéreket. A valós életrajzi elemekre épülő sodró történet akaratról, kitartásról, erőről és a hamisítatlan francia eleganciáról szól. Central Könyvek

ORVOS-TÓTH NOÉMI

Szabad akarat

Szeptember végén jelenik meg az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerszerzőjének új kötete. Orvos-Tóth Noémi ezúttal is a családi traumák feltárásában és feldolgozásában igyekszik az emberek segítségére lenni. Új kötetében sorra veszi azokat a tényezőket, amik a párkapcsolataink alakulására hatnak, meghatározzák a pénzhez, sikerhez fűződő viszonyunkat, befolyásolják a testi-lelki egészségünket, és előrevetítik, hogyan reagálunk a nehézségekre. Jelenkor

+FILM

Roadrunner

Kultúra

Anthony Bourdain egyetlen Michelin-csillagot sem szerzett életében, mégis sikerült újraértelmeznie ember és étel viszonyát. Az előbb könyvéről, majd tévéműsorairól ismertté vált New York-i séf lényegében végigette a világot, amit közben nem felejtett el alaposan dokumentálni. Sikeres, népszerű és családos ember volt – mégis véget vetett életének. Ennek hátteréről is szó esik a Roadrunner: A Film About Anthony Bourdain című dokumentumfilmben.

Nézni

AZ ELKÉSETT TITKOSÜGYNÖK

007 – Nincs idő meghalni

Egy új James Bond-fi lm tökéletes apropót szolgáltat arra, hogy újra mozijegyet vegyen, majd popcornnal és üdítővel felszerelkezve közel három órán át üljön egy sötét teremben. A 25. James Bond-fi lm eredetileg másfél évvel ezelőtt debütált volna, ám az ismert világesemények miatt erre csak idén ősszel kerül sor. A brit titkosügynök szerepében – ezúttal utoljára – Daniel Craig látható, Billie Eilish főcímdala pedig már a fi lm premierje előtt bezsebelte a Grammy-díjat.

SZABÓ GYŐZŐ VS. CSERNUS IMRE Toxikoma

Aki tudja, ki az a Szabó Győző, az tisztában van a múltjával is. A Valami Amerikával befutó színész egy időben keményen rákapott a drogokra, és annak rendje-módja szerint szét is esett tőlük az élete. A szerekről végül az elvonó és Csernus Imre hozta le. Erről szólt a színész Toxikoma című könyve, amit most Herendi Gábor fi lmesített meg, Szabó Győző szerepében Molnár Áronnal, míg Csernus Imrét Bányai Kelemen Barna játssza.

AZ F1 KIRÁLYA Schumacher

Még egy évtizede sincs annak, hogy minden idők egyik, ha nem a legnagyobb autóversenyzője végleg visszavonult, valahogy mégis hosszabbnak tűnik ez az idő. A hétszeres Forma-1 világbajnok német nem sokkal később síbalesetet szenvedett, amiből vélhetően sosem fog felépülni. A Netfl ix szeptember 15-én bemutatkozó fi lmje nemcsak az eddig sosem látott archív felvételek miatt ígérkezik izgalmasnak, de azért is, mivel erre a Schumacher család is áldását adta.

DR.

NESZMÉLYI EMIL ÜGYVÉD ÉS EXPEDÍCIÓS HEGYMÁSZÓ

„Az Everest alaptáborából is adtam már be beadványt”

Olykor Király utcai irodájából, máskor felkészülési félmaratonok és maratonok futása közben, megint máskor pedig 5-6000 méter magasságú hegyekről intézi az ügyvédi praxissal járó feladatokat dr. Neszmélyi Emil, az egyetlen magyar, aki az északi, vagyis a nehezebb oldalról megmászta a Mount Everestet.

– Hogyan juto el odáig, hogy önálló estje van a Dumaszínházban?

– Az utcáról a világ tetejére című előadás a stand-upnak egy olyan válfaja (spoken word), amikor az ember vele megtörtént sztorikat ad elő, poénokkal megtűzdelve. Ez egyfajta elbeszélés, poénokkal, tehát nem egy klasszikus dumaszínházas előadás. Nekem sokat segíte , hogy korábban is rendszeresen tarto am előadásokat a kalandjaimról elsősorban cégeknek, és persze az ügyvédi működés közben is szerez az ember egyfajta előadói rutint. Én amúgy a tárgyalóteremben sem unatkozom, ha látok valami ironikusat, arra lecsapok. Az egész előadás lényegében arról szól, hogy ilyen-olyan szerencsétlenkedések árán, de kellő kitartással és felkészüléssel végig lehet csinálni egy nyolcezer méternél is magasabb hegy csúcsát célzó

expedíciót. I persze a jó döntéseket kell meghozni ahhoz, hogy később nevetve tudjuk elmesélni a kalandjaikat.

Menjünk vissza kicsit az időben: először ügyvéd szerete volna lenni, vagy hegymászó?

– Mindenképpen ügyvéd akartam előbb lenni, köszönhetően Petrocellinek, a Mount Everest csak huszonévesen kezde el foglalkoztatni, akkor viszont nagyon. Olvasga am történeteket arról, milyen furcsa dolgok történnek a magasban, hogy például valaki nem tud egy döntést meghozni, vagy nem tudja megmondani, melyik a bal, és melyik a jobb lába. Miután abbahagytam a versenyszerű kosárlabdázást, évekig nem sportoltam komolyan, majd 36 éves korom környékén ráébredtem, hogy mi, magyarok még so-

sem másztuk meg az északi, nehezebbik oldalról az Everestet. Volt számos meghiúsult expedíciónk és három halálos áldozatunk is, ezért volt egyfajta közvélekedés nemzetközi hegymászó körökben, hogy mi, magyarok erre a nehezebb Everest-oldalra nem vagyunk alkalmasak.

– Miképp vált Ön mégis alkalmassá?

– Három és fél év felkészüléssel, aminek a 21, versenyspor al töltö év adta meg a megfelelő alapokat, igaz, az asztmám meg épp hogy hátráltato benne. A felkészülés részeként végigmentem a Camino de Santiagón, edzésként félmaratonokat és maratont futo am, és alaposan átalakíto am a testfelépítésemet. A Kilimandzsárón volt egy tesztmászás, ahol enyhe akklimatizációval sikerült feljutni a csúcsra, és kiderült, bírom a ritka ma-

gaslati levegőt és az alacsony légnyomást. Közben megcsináltam a Testnevelési Egyetem szakedző masterképzését – jelessel végeztem, ami nem meglepő, hiszen én az életemért tanultam. I olyan éle ani, táplálkozási, sej ani, magaslati ismeretekre te em szert, ami tovább pontosíto a a felkészülésemet. Enélkül valószínűleg szintén nem sikerült volna.

– A fizikai melle mennyire volt fontos a mentális felkészülés, különösen a nyolcezer méter fele i helyzetre?

– A sportmúltamból fakadóan a mai napig csapatjátékos vagyok, tehát nekem nagyon komoly mentális kihívás az, hogy magamra vagyok utalva. Amikor másokkal mászok, akkor is szólóban mászok, csak vannak körülö em – ezt a legnagyobbak is így csinálják, különösen, ha olyan helyen mennek, ahol hasznos, ha van segítség baj esetén. Mentálisan is fontos különbség még az északi és a déli oldal közö , hogy előbbiről nincs helikopteres mentés. Ha bajba kerülsz, és sikerül lejutnod 6400 méterig, rákötöznek egy jakra, és ha nem csúsztok együ egy szakadékba lefelé, akkor a táborból autóval – mert a helikopter a kínai hatóságok szerint katonai jármű, a hegymászás pedig egy polgári hóbort –két nap a legközelebbi kórház.

– Idén is volt a Mount Everesten?

– Igen, ezú al a déli oldalról próbáltam csúcsot érni. Hétezer méterig juto unk fel, de végül a lavinaveszély mia el kelle engednünk a csúcstámadást. Utólag ez nagyon jó döntésnek bizonyult, mivel fél nappal a levonulásunk után el is vi e egy lavina a táborhelyünket.

– Egy-egy sikeres expedíció után kap visszajelzéseket ügyvéd kollégáitól?

– Tapasztalatom szerint kevés dolog rendezi egy irányba az ügyvédek többségének gondolkodását, de ezek a sikerek igen. Számomra nagyon jóleső érzés, hogy azonosulnak vele és közös sikerként értékelik; mi, ügyvédek másztuk meg az északi oldalt elsőként, ami kétségtelenül igaz. Nagyon megtisztelő nekem, hogy ezt legtöbben így érzik, hiszen mindenkinek megvan a maga Everestje, és ez esetleg inspirálhatja az ügyvéd kollégákat a sajátjuk teljesítésében.

– Az északi expedícióról szinte mindenki csak utólag értesült. Hogyan lehet titokban Everestet mászni?

– Ezzel a hozzám közelállókat – elsősorban az édesanyámat – szere em volna megvédeni. Ha tudta volna, mire készülök, a felkészülés első napjától kezdve éveken

Műholdas kommunikátorral, üzenetben eddig a világ szinte bármely pontjáról tudtam kapcsolatot tartani a kollégáimmal, így az Antarktiszról és Alaszka külvilágtól elzárt területeiről is.

át e ől re ege volna, nem is beszélve az expedíció két hónapjáról. A legtöbben úgy tudták, hogy Nepálba megyek túrázgatni, esetleg átugrom Tibetbe egy kicsit. A család csak fél nappal a közvélemény elő tudta meg, mit is teljesíte em valójában. Az akkor kilencéves fiamat sokkolta a hír, utána óránként kiszakadt belőle, hogy »apa történelmet írt«. Számomra inkább az a fontos, hogy mi, magyarok kikerültünk az északi oldalról megmászásra alkalmatlanok kategóriájából.

– Mindeközben hogyan lehet fenntartani egy ügyvédi praxist?

– Roppant egyszerűen: semmit sem éjjel-nappal kell csinálni, be kell osztani az időt. A hegyekre futással készülök, és néha elutazom messzire hegyet mászni. Amikor távol vagyok, a 21. század vívmányait használom. Amikor az Aconcagua csúcsát másztam Argentínában, a reptéren még benyújto am két keresetet. Miközben a Carstensz-piramist, Óceánia csúcsát másztam, a monszun ala ügyfelekkel beszélge ünk arról internetes telefonon, hogy miként alakítsuk át egy alapítvány ügyvezetését. Jut eszembe, az Everest alaptáborából is adtam már be beadványt – a keltezés helyéhez oda is írtam, hogy Gorak Shep, mivel ez volt a legközelebbi állandó település, 5164 méter magasan. Műholdas kommunikátorral, üzenetben eddig a világ szinte bármely pontjáról tudtam kapcsolatot tartani a kollégáimmal, így az Antarktiszról és Alaszka külvilágtól elzárt területeiről is. Nagyon fontos a jó kollektíva, és az, hogy tudjuk jól időzíteni a feladatokat.

Meg kell hagyni, izgalmas élete van. – Én hiszek a sorsban, és abban, hogy az mindenkinek megteremt számtalan izgalmas lehetőséget, ám ezekkel már az egyes embereknek kell élnie. Nyilván a jó kapusnak is azért van szerencséje, mert sokat edz, ha mindezek után még egy kis mázli is jön, akkor garantáltan sikeres lesz. Ugyanígy van ez az ügyvédek továbbképzésével, jogszabálykövetésével, gyakorlatszerzésével – soha nem vagyunk kész ügyvédek. Volt, hogy miközben félmaratonokat futo am felkészülésként,

közben egy-egy ügyféllel beszéltem –olyankor kicsit lelassíto am, amúgy nem okozo gondot a helyzet.

Ezt az életet ugyanakkor a 21. század te e lehetővé. Ha nem most élnénk, nem tudtam volna minden földrész legmagasabb hegycsúcsát megmászni, mert bent kelle volna ülnöm az irodában, felvenni a telefont, papíron beadni a beadványokat stb. A technika és persze a kollégák segítségével mindez inkább szándék és szervezés kérdésévé vált.

– Mindezek után milyen beteljesületlen célok maradtak még?

– Sok már nincs. Szeretném az Everestet még egyszer-kétszer megmászni, érdekel egy Északi-sark- és egy Déli-sark-túra, odáig elsíelni, sífutni, sítúraléccel gyalogolni. Kevésbé ismert, de a Déli-sarkpont 2800 méternél is magasabban fekszik, tehát a magaslati rutin o is jól jön majd, nem beszélve a hideg tűrésére kialakíto megoldásokról.

NÉVJEGY dr. Neszmélyi Emil

Ügyvéd, expedíciós hegymászó, egykori kosárlabdázó. 2016-ban első magyarként mászta meg a Mount Everestet a nehezebb, északi oldalról, Tibet felől. Jelenleg is ő az egyetlen magyar, akinek ez sikerült. 2019-ben szintén első magyarként teljesítette a Bass-féle 7 hegycsúcs (Seven Summit) kihívást, amivel szintén ő lett az első olyan magyar, aki mindkét 7 hegycsúcs sorozatot teljesítette. Kitüntetései között szerepel a Magyar Arany Érdemkereszt, a Hidegkuti Nándor Emlékplakett és a Budapesti Ügyvédi Kamara Bálint Ákos György-díja. Ez utóbbit azok kaphatják meg, akik hivatástudattal végzett ügyvédi munkájuk mellett a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelmükkel, illetve irodalmi vagy más művészeti, sportolói tevékenységükkel elismerést szereztek, és ezzel növelik az ügyvédi kar tekintélyét.

Ala am a Föld

Félelmetes belegondolni, hogy a Föld legmagasabb hegye több mint nyolcszor akkora, mint a Kékestető. Nem meglepő, hogy a Mount Everest, vagy más néven Csomolungma mágnesként vonzza magához a hegymászókat.

A Mount Everestet először az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tendzing Norgaj mászták meg 1953. május 29-én. 2019-ben 381 mászóengedélyt adtak ki, tavaly pedig a koronavírus mia törölték a mászószezont. Aki engedély nélkül próbálkozik, az 22 ezer dolláros bírságot, börtönbüntetést és tízéves eltiltást kockáztat.

1/ 7000 méter magasan

2/ Különleges felhő az alaptábor fölött

3/ Gyakorlatozás az alaptáborban

4/ Érkezés az alaptáborba

5/ Az Everest nepáli alaptábora