Pesti Ügyvéd / 2021. március

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Hallgatni arany?

Nem mindennapos, de nem is különösebben ritka eset, ha bizalmas információk jutnak ki egy ügyvédi irodából. Az információbiztonság kérdése azonban ma fontosabb, mint valaha.

Időről időre előfordul, hogy lehallgatókészüléket találnak egy ügyvédi irodában, az pedig még gyakoribb, hogy az ellenérdekelt fél olyan információk birtokában van, melyekhez információszivárgás nélkül nem juthato hozzá. Egészen más veszélyeknek van persze kitéve egy átlag egyéni ügyvéd, mint egy nagy cégekkel és

komoly szerződésekkel foglalkozó nemzetközi ügyvédi iroda. A legygyengébb láncszem – mint minden hollywoodi produkcióban – i is az ember, a maga gyengeségeivel és hiúságával. A Pesti Ügyvéd utánajárt, hogyan tudjuk jelentősen csökkenteni az információszivárgás esélyét. Cikkünk a 3. oldalon

· A TARTALOMBÓL ·

Az ügyvédi

összeférhetetlenségről

– 8. oldal

Volt egyszer egy Országos Ügyvéd Múzeum

– 11. oldal

Dr. Steinmetz Barnabás: ügyvéd & olimpiai bajnok

– 19. oldal

„Az fog győzni, aki jobban

tudja kommunikálni a szakértelmét”

· ÖNVEZETŐ, VAGY ÖN VEZETŐ? ·

Az önvezető autózás látszólag már szinte megérkezett, ám valójában ez még csupán egy kiváló marketinggel felépített délibáb. Az ezzel együtt érkező új kihívásokra mindazonáltal a jogászoknak is fel kell készülniük.

· SZABADIDŐ · A Normafán innen és túl: rövid kirándulások Budapesten és környékén – 17. oldal

2021. március

· A MEGGYŐZÉS TUDOMÁNYA ·

Interjú dr. Újszászi Bogár Lászlóval

Beköszönő

Hallgatni arany?

Hogyan kerülhet poloska egy ügyvédi irodába? Milyen ügyeknél lehet egyáltalán értelme a lehallgatásnak? Mennyire érdemes komolyan venni az információbiztonságot? És miért kezdjünk el aggódni, ha felfedeztünk egy ismeretlen eredetű ragasztócsíkot az asztalunk alján?

Néhány évvel ezelő nagy port kavart, amikor a Budapesti Ügyvédi Kamara arra kérte tagjait, jelezzék feléjük, ha lehallgatják őket. A nem hétköznapi felhívásra számos ügyvédi iroda jelentkeze , a legkülönbözőbb esetekkel. Volt olyan iroda, amelynél egy ügyvéddel szembeni bűncselekmény gyanúja mia helyeztek el lehallgatókészüléket a hatóságok, más esetben maga a készülék előbb került az irodába, mint arra az engedély megérkeze volna, megint máskor pedig ugyan találtak poloskát, de azt senki nem tudta megmondani bizonyosan, hogyan került oda.

Nem hisszük el, amíg meg nem történik

Az információ márpedig akkor is hatalom, ha jogosulatlanul szerezték, ennélfogva közvetlenül nem használható fel a bíróságon. „Az ügyvédek, illetve általában a joggal foglalkozó emberek szeretik azt gondolni, hogy mindenki jogszerűen cselekszik az életben, de sajnos tudjuk, hogy ez nem így van” – osztja meg tapasztalatait a 25 éve információbiztonsággal foglalkozó Tóth Béla. A Diracom K . ügyvezetője szerint az ügyvédek – és általában az emberek – onnantól veszik komolyan a lehall-

gatást mint valós eshetőséget, hogy az egyszer megtörténik velük. „Az egyik nagy ügyvédi iroda biztonsági átvizsgálása során a tárgyalóasztal alján találtunk egy ragasztócsíkot. Bizonyára o volt egy lehallgatóeszköz, amit addigra valaki már eltávolíto . Amikor ezt megmuta am az iroda vezetőjének, falfehér le . Innentől kezdve viszont komolyan ve e az információszivárgás lehetőségét, és arcfelismerő rendszert telepítettek, illetve nagyon komoly biztonsági protokollt veze ek be a cégnél” – mesél Tóth Béla egy megtörtént esetet a sok közül.

A lehallgathatóságot technikailag egy úgyneveze véde tárgyalóval lehet a  legjobban megakadályozni: ez egy olyan helyiség, amelyet direkt úgy terveztek és építe ek meg, hogy még a feketepiacról beszerezhető, haditechnikának minősülő eszközökkel se lehessen információt kinyerni onnan. A Diracom ügyvezetője több olyan hazai ügyvédi irodát is ismer, amelynek van ilyen tárgyalója, hozzátéve, hogy ezek jellemzően a legnagyobb árbevétellel rendelkezők köréből kerülnek ki.

A lehallgatást ugyanis leggyakrabban két cél motiválja: vagy anyagi, vagy személyes jellegű. Előbbi esetben – egy-egy vállalati fúziónál vagy nagyobb polgárjogi szerződésnél – értékessé válhatnak a há ér- vagy az idő elő megtudo információk. Utóbbiak pedig jellemzően a családjogi esetek, ahol gyakori, hogy a felek lehallgatják egymást – számol be tapasztalatairól dr. Dékány Dóra. Az adatvédelmi joggal foglalkozó ügyvéd szerint nem igazán van benne az ügyvédek fejében a lehallgatás és az ez elleni aktív védekezés, igaz, „a szenzitív beszélgetések ala a telefonokat a másik helyiségben szokták hagyni“. A büntetőügyekben egyébként sem jellemző az ügyvéd lehallgatása, a hatóság általi lehallgatás ugyanis csak nagyon szélsőséges esetben történhet meg, az eljárás egyéb szereplői pedig „egy oldalon játszanak”.

Hogy kerül a poloska az asztal alá?

Az eszközzel történő lehallgatás – amelle , hogy a Ptk. szerint sérelemdíjat kérhet az érinte a lehallgatótól – bűncselekmény is. Dr. Dékány Dóra szerint egy ügyvédi irodába nem juthat be könynyen poloska, hiszen mindenki nagyon alaposan megnézi, kivel dolgozik együ . A munkaerő körültekintő kiválasztása már csak azért is prioritás, mivel egy ügyvédi irodában minden munkavállaló hozzáfér kényes információkhoz.

Olyan esetről is lehete hallani – bár messze nem tipikus –, amikor az ügyfél hallga a le az ügyvédet. Ilyen akkor történhet, amikor az ügy nem az ügyfélnek kedvező irányba halad, és ő emia elkezd neheztelni az ügyvédjére. Ennek a vége egy kamarai fegyelmi lehet, amelyben az ügyfélnek jól jöhet, ha vannak a saját igazát alátámasztó hangfelvételei – mondja el dr. Dékány Dóra. A vonatkozó kúriai állásfoglalás szerint ugyanakkor az ilyen felvételek mindenképpen személyiségi jogot sértenek, ha ahhoz az érinte ek nem járultak hozzá, és nem kaptak róla tájékoztatást. Az, hogy a személyiségi jog

vagy az igazság kiderítése a fontosabb, már mérlegelés kérdése. A joggyakorlat azt mutatja, hogy a hangfelvételeket akkor lehet becsatolni, ha máskülönben a bizonyítás meghiúsulna. Ilyenkor azonban fennáll a lehetősége annak, hogy az ellenérdekelt fél személyiségi jogi pert indítson, noha ezekben a megállapíto sérelemdíj jellemzően csekély.

Még mindig az ember a leggyengébb láncszem

Dr. Dékány Dóra tapasztalatai szerint a lehallgatásnál ugyanakkor sokkal gyakoribbak azok az esetek, amikor a munkavállalók felelőtlensége mia kerülnek ki érzékeny adatok. „Jellemző, hogy a bizalmas ügyvédi adatok nem tudatos lopás, hanem egy véletlen folytán kerülnek illetéktelen kezekbe, és ha már így alakult, akkor az illető gyakran megpróbálja ezt a véletlent pénzre váltani.” Tipikusan ilyen helyzet lehet a számítógépek leselejtezése: „Sok nagy cég bízza az informatikusaira ezt a feladatot, akik gyakran eladják egy másik nagy cégnek csomagáron az egészet, o pedig már ki tudja, mi lesz a sorsuk. Olyat is hallani, hogy valaki elküldi bezúzatni a számítógépeket, azokat viszont mégsem aprítják fel” – sorolja a megtörtént eseteket dr. Dékány Dóra.

Az elmúlt évben minden eddiginél több folyamat és adat került át a digitális térbe, ami az adatkezelés fontosságát is magasabb szintre emelte. „Az elmúlt két évben a GDPR kapo egy komolyabb marketinget, és ez jó hatással volt az adatbiztonságra” – mondja dr. Dékány Dóra, hozzátéve, hogy még mindig látni monitorra ragaszto Post-iteket, rajtuk jelszóval. Ezek száma ugyanakkor látványosan csökken, és az egyéni ügyvédek is belátják, hogy fontos a saját és ügyfeleik adatainak biztonsága. A legnagyobb titkok jellemzően eddig sem az ügyvédi irodákból szivárogtak ki, hiszen a nagy szerződések főként a társas és nemzetközi ügyvédi irodáknál vannak, melyek hosszú évek óta re entő komolyan veszik az információbiztonság kérdését.

KAPCSOLÓDÓ ESEMÉNY Adat Szalon a BÜK-ben

Dr. Dékány Dóra és társai Adat Szalon néven terveznek konferenciát a Budapesti Ügyvédi Kamarában. Az esemény célja a GDPR alakulásával kapcsolatos releváns információk megosztása, hiszen fontos lenne, hogy a saját tapasztalatok alapján, brainstorming jelleggel beszélgethessenek kollégák egymással. A februári alakuló ülést követően a tervek szerint áprilisban lesz a következő alkalom a Kamara épületében.

Hogyan ne hallgassák le ügyvédi irodánkat?

Néhány szabály betartásával nagymértékben csökkentheti annak esélyét, hogy ügyvédi irodája lehallgatás áldozatává válik. Tóth Béla, a Diracom ügyvezetőjének tanácsai az illetéktelen információszerzés ellen.

0Nulladik lépés: vizsgáltassa át a területet! A folyamat azzal kezdődik, hogy tüzetesen átvizsgáljuk az ado területet, hiszen hiába figyelünk oda, hogy ne kerüljön be poloska, ha az már rég bent van. Ehhez mindenképpen szakembert kell hívni, aki a terület méretétől és komplexitásától függően félegy nap ala alaposan átvizsgálja azt. Csakis olyan céggel szerződjön erre, amelynek megvan erre az engedélye a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivataltól, hiszen a lehallgatásmentesítés haditechnikai szolgáltatásnak számít, és mint ilyen, nagyon szigorúan szabályozo . 1

követően, egy meghatározott időpontban végezzék el, és folyamatosan legyen velük ott valaki, aki felügyeli a munkásokat.

4A védett tárgyaló közelébe se jusson illetéktelen!

Egy poloskát az álmennyezet alá a legkönnyebb elrejteni, ezért is fontos, hogy egy véde tárgyaló fölé a szomszédos helyiségek irányából se lehessen eljutni.

Az ajtók záródjanak!

Egy véde tárgyalóba csakis az menjen be, akinek készült. Minél kevesebb embernek van hozzáférése, annál kisebb az esélye annak, hogy szenzitív információ szivárog ki a zárt ajtók mögül. Ha pedig esetleg mégis beüt a baj, akkor jóval kisebb lesz a szóba jöhető gyanúsíto ak köre, mintha tárva-nyitva lenne az ajtó. 2

Forogjon a kamera! Még akkor is, ha beléptető rendszert használ, hasznos lehet, ha van egy kamera a véde tárgyaló előterében, ha pedig kulccsal nyílik az ajtó, akkor egyenesen kötelező. A felvételeket érdemes felhőben tárolni, ezzel is megelőzve azok fizikai eltulajdonítását. 3

Bármilyen munkavégzés csak előzetes engedéllyel és felügyelet mellett történjen!

„Csak beugrottunk ellenőrizni, jól működik-e a tűzjelző”, vagy „A kötelező érintésvédelmi felülvizsgálatot jöttünk elvégezni” – ki ne találkozott volna már ilyennel, különösen egy modern irodaházban. Mindig ragaszkodjunk hozzá, hogy ezeket a vizsgálatokat csakis előzetes egyeztetést

5Figyeljen a takarításra! A takarítónő „megvásárlása” évtizedek óta a legolcsóbb módszer egy helyiség bepoloskázására, ezért nem mindegy, ki az, aki rendszeresen bejár egy tárgyalóba. A takarítószemélyzetet is érdemes folyamatosan szűrni és egy fix embernek engedélyezni a helyiségbe való belépést. Az ördög persze sosem alszik, ezért a legjobb, ha ilyenkor is ott van vele valaki, aki folyamatosan felügyeli – és nem elsősorban azt, hagyott-e ki egy foltot az ablakpárkányon.

6 Rendszeresen ellenőriztessen!

Egy védett tárgyaló akkor marad bizonyosan védett, ha rendszeresen ellenőrzik azt. Ennek keretében nemcsak a lehallgatásmentesítésre kerül sor, de ilyenkor a beépített védelmi technikai berendezések működését is ellenőrzik és tesztelik.

7

Belépés csak kütyük nélkül!

Egy olyan tárgyaló, ahol szenzitív információk hangzanak el, nem arra való, hogy mindenki laptoppal, mobiltelefonnal és okosórával vonuljon be oda, így ugyanis nagymértékben nő az esélye annak, hogy valamilyen információ kiszivárog onnan. A legjobb, ha mindezek – de legalábbis az okostelefonok – kint tudnak maradni, és ennek jelentőségét az ügyfelekkel is meg tudjuk értetni.

Leáldozhat a határon átnyúló adócsalásoknak

Debütáltak a nemzetközi adózás legújabb szabályai, amelyek előírják a határon átnyúló agresszív adótervezési struktúrák kötelező jelentését az adóhivatalnak. Az új szabályok azért is bírnak kiemelt jelentőséggel, mivel az OECD becslése szerint a multinacionális vállalatok az adóelkerülést célzó agresszív adótervezéssel évente globálisan 100–240 milliárd dollárral kevesebb adót fizetnek, mint kellene.

Túl a 300 millión a GDPR-bírságok

Egyértelmű, hogy a határon átnyúló adóelkerüléssel szemben csak a nemzetközi szintű összefogás lehet eredményes, ezt szolgálják az előírt jelentésekbe foglalt információk. Az adótanácsadók, adószakértők, könyvvizsgálók és ügyvédek eddig is partnerként közreműködtek az adóelkerülés elleni küzdelemben, most ez kiegészül bizonyos ügyletek jelentéstételi köteleze ségével.

Az adózási szakemberek a hazai szabályok kialakításában is közreműköd-

tek, hiszen az EU adóelkerülési irányelveinek az átültetése volt a témája a 2019 márciusában megtarto második Adó-Tanácskozásnak, amelyen a legnagyobb ügyfélkörrel és nemzetközi tapasztala al bíró adótanácsadó cégek, szervezetek és ügyvédi irodák ve ek részt. A 2021. február 1-jén élesede köteleze ség az agresszív adótervezési struktúrák bejelentésére elsőként azokat az adózási szakembereket, nemzetközi cégeket érinti, amelyek 2020. július 1. és 2020. december 31. közö valósíto ak meg potenciálisan agresszív adókonstrukciót. A szabály lényege a jelentéstétel, illetve az, hogy az érinte országok adóhivatalainak a költségvetést, illetve a tisztességes adófizetőket megkárosító adózók kiszűrésére megfelelő mennyiségű és minőségű adat álljon a rendelkezésére. (MTI)

Elektronikus kapcsola artás a végrehajtókkal

Már a végrehajtókkal is lehet elektronikus úton kapcsolatot tartani.

Az ügyfél az elektronikus ügyintézését biztosító szerv részére intéze nyilatkozatait választása függvényében egységes ügyintézési felületen, vagyis hivatali kapun vagy országosan egységes számítástechnikai rendszeren keresztül (továbbiakban: VIEKR) mint alternatív kapcsola artási módon teheti meg – tájékozta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a Budapesti Ügyvédi Kamarát. A rendszerhez való csatlakozás önkéntes, a kézbesítési rendszerhez való hozzáférés regisztrációhoz kötö . Az ügyfelet az E-ügyintézési törvény 10. §-a alapján megilleti a választás lehetősége. A VIEKR díjtalanul vehető igénybe, használatához azonban minden esetben szükséges kommunikációs modul igénybevétele, amely összekapcsolja a felhasználó saját informatikai rendszerét a VIEKR szerverrel. (BÜK)

2018. májusi bevezetése óta tavaly év végéig összesen több mint 257 millió euró bírságot szabtak ki az Európai Unióban a GDPR-szabályok megsértése miatt. Magyarországon ugyanezen időszak alatt 309,8 millió forint büntetés jött össze (866 000 euró), gyűjtötte össze a PAV Hungary a NAIH oldalán elérhető döntések összesítéséből. A GDPR-szabályozás bevezetése óta itthon összesen 91 adatvédelmi vizsgálatot indítottak, amelyből 52 eset végződött bírsággal, amivel Magyarország az uniós tagországok élmezőnyében található. (PAV Hungary)

Magyar elnök az Európai Unió Közjegyzőségeinek

Tanácsának élé

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének személyében először lett egy évre a szervezet vezetője egy 2004 után csatlakozott uniós tagállam közjegyzője. Az EU Közjegyzőségeinek Tanácsának feladata a közjegyzőség európai uniós érdekképviseletén túl, hogy fórumot teremtsen az új fejlesztéseknek. A magyar elnökség azon dolgozik, hogy egy stabil és hosszú távú digitális együttműködés alapjait fektesse le. (MOKK)

Ilyen lesz 2021

A BÜK 631. hírlevelében felte ünk néhány kérdést a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjainak – vagyis Önnek! Célunk ugyanis, hogy kétirányú kommunikációt építsünk ki olvasóink és a Pesti Ügyvéd közö . Most a beérkeze válaszokból mutatunk be egy rövid összeállítást. Kérjük, figyeljék a hírlevelet, mert a megjelenésünket követő héten újabb lehetőségük lesz párbeszédbe elegyedni a lappal – és azon keresztül a többi olvasóval, kollégával. Köszönjük a hozzászólásokat!

Ahírlevélben felte három kérdésre dr. Zárai Eszter válaszolt a legnagyobb terjedelemben. Értékes válaszait szerkesztve közöljük:

Milyen változásokra készül 2021-ben?

Arra készülök, hogy az elektronikus kapcsola artás és annak pozitív hozadéka (időmegtakarítás, gyorsaság) nem fog megszűnni, ha vége a járványveszélynek, ezért az év első negyedévét a tanulásnak szentelem. Mindent meg akarok tanulni a szolgáltató közigazgatás által nyújto lehetőségekről, így az elektronikus iratbetekintésről, a webinar készítéséről, a csapatépítő kommunikációs eszközökről és a távelő emezésről, amiket professzionális szinten akarok alkalmazni az irodám és az ügyfeleim, a kollégák és kollégáim, sőt még a saját családom közö is.

Arra is készülök, hogy el fognak nehezülni a vállalkozások, a magánszemélyek. A járványveszély és a világválság az év második felében fogja igazán megmutatni magát, ami kihatással lesz a mindennapi életünk minden egyes szegmensére, amire mentálisan is fel kell készülni mind saját magunknak, mind pedig az ügyfeleinknek. Különösen nagy jelentősége lesz a válsághelyzetben az ügyvédek józan eszének, lényeglátó és a realitás talaján álló képességének.

Ami a jogszabályi változásokat illeti, adójogi területen mind az ügyfeleknek, mind az adójoggal foglalkozó kollégáknak (magamat is ide sorolva) megnövekede adóhatósági ellenőrzésekre kell számítani, mivel 2021 januárjától a NAV szinte minden számlát lát már az online rendszerben. Az adóhivatal ezzel gyorsabban jut információhoz, és nyilvánvalóan sokkal hamarabb látszik, ha egy vállalkozásnál probléma van.

– Tervezi-e, és amennyiben igen, akkor hogyan átalakítani a munkakörnyezetét, irodáját?

Korábban a mobilitás jellemezte az ügy-

védi munkámat. Adódo ez abból is, hogy adóügyekkel és büntetőügyekkel foglalkozom, és az állandó partnerek inkább igényelték a helyszíni jelenlétet. A technika vívmányai azonban lehetőséget adnak arra, hogy úgy legyek jelen, hogy közben az irodámban vagyok – ezzel útiköltséget és időt is megtakarítva. Egyelőre tetszik.

A mobilitást így inkább felváltja az időbeni rugalmasság. Az online térbe igyekszem a munkát vezényelni, és akinél ezt nem tudom elérni, az vagy befárad az irodába, vagy ha ez sem, akkor nem tudom elvállalni az ügyét. Olyan időt élünk, ahol nemcsak a költségeket kell racionalizálni, hanem az időt is, ami a „legértékesebb vagyonunk” – kár, hogy ezt csak később értjük meg, mint előbb.

Korábban az ember jó autókra gyűjtö , ennek helyét átve ék a nagy teherbírású laptopok, asztali számítógépek, de inkább az utóbbi. Míg korábban inkább laptopon dolgoztam (a mobilitás jegyében), most visszatértem és beruháztam az erős, nagy teljesítményű asztali gépekre. A dokumentumok persze már eleve a felhőben vannak, amit mindig, mindenhonnan el lehet érni.

– Hogyan alkalmazkodik a Covid–19 mia megváltozo munkakörülményekhez?

A megváltozo munkakörülmények mia hálával tartozom az univerzumnak, mert ennek a külső nyomásnak a hatására kényszerűen jö a „hatékony” és az „időgazdálkodás-központú” gondolkodásmód. Általában online tartjuk a kapcsolatot az ügyfelekkel. Az e-mailen történő bejelentkezés és egyeztetés ma már alap, és bizony az online tanácsadás mia beépíte ük „best practise”-ként a munkadíjelőleg intézményét – bár előbb te ük volna! Azóta sokkal kevesebb a lemondás, és sokkal hatékonyabb az egyeztetés. Nemcsak én, hanem az ügyfél is figyel az időre.

Amit rosszul viselünk kollégáimmal,

az a 20 órától kezdődő kijárási tilalom. Ennek hozadéka, hogy korábban kezdjük a napot az irodában. Míg korábban 9-kor szállingóztunk be, most 7:30-kor már bent vagyunk. Ezt is lehet pozitívumként említeni.

Utolsósorban a „minden mindennel összefügg” és „csak a változás, ami állandó” elvek alapján nonstop alkalmazkodunk, amiben a kamarám és a kollégáim is rengeteg segítséget nyújtanak. Vagy humorral, vagy egy jó ötle el, vagy egy best practise-szel, vagy egy ajánlással. Hálás vagyok, hogy ezt a re enetes időszakot független ügyvédként, az ügyvédtársadalom tagjaként, ügyvédekkel élhetem és „vészelhetem” át – lehetőségekkel, tudással, állandó teendőkkel, feladatokkal, megújulással és változásokkal együ , mert talán ez segít ébernek maradni és éberen tartani egymást.

RÖVIDEBBEN

Dr. Sztrilich András Péter a következőket válaszolta a Pesti Ügyvéd által a hírlevélben felte kérdésekre:

– Milyen változásokra készül idén? Az egyik ügyvédjelöltem sikeres szakvizsgát tett 2020 novemberében, a vele, már mint önálló ügyvéddel való együttműködés kialakítása a fő kihívás 2021-re.

– Tervezi-e, és amennyiben igen, hogyan átalakítani munkakörnyezetét, irodáját?

A fentieknek megfelelően két tárgyalóhelyiséget alakítunk ki párhuzamos használatra.

– Hogyan alkalmazkodik a Covid–19 miatt megváltozott munkakörülményekhez?

Maszk viselése saját magam és az ügyfél által, biztonsági távolság megtartása, rendszeres kézmosás.

Dr. Kratochwill György az ügyvédi

összeférhetetlenségről

Dr. Kratochwill György 2006 óta elnöke a Budapesti Ügyvédi Kamara Összeférhetetlenségi Bizo ságának. Ebbéli szerepéről kérdeztük – na meg arról, milyen tevékenységeket végezhetnek az ügyvédek hivatásuk gyakorlása melle , és melyek azok, amelyek az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlenek.

szabályok a függetlenség biztosítékául szolgálnak. Az ügyvédi tevékenység alkotmányos garanciális szerepének megfelelően az ügyvédi tevékenység törvény által szabályozo , az ügyvédi foglalkozás gyakorlásának, így az összeférhetetlenség intézményének szabályai is törvényben szabályozo , normatív előírások.

– Nem túl szigorú ez a szabályozás?

– A foglalkozási szabályok normatív szabályozása megfelel az ügyvédi hivatás jogállami garanciális szerepének. Aki a felvételét kéri az ügyvédi kamarába, az ezt a státuszt és a hozzá kapcsolódó köteleze ségeket elfogadja. Lehet ezeket a rendelkezéseket szigorúnak tekinteni, de a jogállami rendeltetésnek megfelel ez a korlátozás. Ugyanakkor azt is szem

A z ügyvédi hivatás méltóságával nem fér össze, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlói az ügyvédi hivatást mintegy mellékfoglalkozásként űzzék.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Ü v.) 23. §-a szabályozza az összeférhetetlenség kérdését, tehát azt, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi tevékenység gyakorlása melle milyen tevékenységeket nem végezhet, milyen üzleti kapcsolatot teremtő jogviszonyt nem létesíthet, illetve nem tarthat fenn. Ezek a rendelkezések széles körűek, jelentős mértékben korlátozzák az ügyvédi tevékenység gyakorlói számára az ügyvédi tevékenységen kívüli egyéb tevékenység végzésének lehetőségeit, és nincs is arra lehetőség, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a konkrét esetben mérlegelhesse az összeférhetetlenség konkrét fennállását.

– Miért van ez így?

– Az ügyvédi tevékenység, az ügyvédi hivatás hagyományosan szabad foglalkozás, azt az ügyvédek szellemi szabadfoglalkozásként, magántevékenységként, a közhatalmi szervektől függetlenül végzik. A kamarai jogtanácsosok munkaviszony keretében gyakorolt ügyvédi tevékenységével szemben is követelmény a közhatalmi szervektől való függetlenség, tehát az Alkotmánybíróság idéze megállapítása az Ü v. koncepciójának is megfelel. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az ügyvédi hivatás függetlensége az alkotmányos jogok érvényesítésének garanciáját képezi, így a függetlenség alkotmányos jelentőséggel bír, és alkotmányos szempontból az összeférhetetlenségi

elő kell tartani, hogy az ügyvédi hivatás méltóságával, a feltétlen ügyfélérdek megvalósításának követelményével sem fér össze, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlói az ügyvédi hivatást mintegy mellékfoglalkozásként űzzék.

Milyen egyéb tevékenységet láthat el az ügyvéd?

– Erről az Ü v. 24. § (1) bekezdése tartalmaz felsorolást, tehát az o felsorolt tevékenységeket az ügyvéd jogosult ellenérték fejében végezni minden olyan jogviszonyban, amely nem minősül munkajogi, vagy azzal azonos tartalmú szolgálati jogviszonynak. Ezeket a tevékenységeket, illetve tisztségeket a törvényalkotó olyannak tekinti, amelyek akkor sem teremtenek

az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlenséget, ha azt az ügyvéd ellenérték fejében végzi, sőt az oktató és tudományos tevékenységet még munkaviszony keretében is elláthatja, mert a munkaviszony által teremte függőségi viszonyt sem tekinti összeférhetetlennek.

Az Ü v. ezeknek a tevékenységeknek a végzésénél speciális ügyvállalási korlátozásokat állít fel, és megköveteli, hogy az engedélyeze tevékenységeket az ügyvéd az ügyvédi tevékenységétől mind tartalmi, mind formai, munkaszervezési módon elkülönítse. Ezeket a tevékenységeket az ügyvéd nem ügyvédi minőségében végzi, tehát az engedélyeze tevékenységeket meg kell különböztetnünk az Ü v. 3. §-ában szabályozo kiegészítő tevékenységektől, mert ha azokat az ügyvédi tevékenység gyakorlója végzi, akkor az ügyvédi tevékenységnek minősül. Például az ügyvéd a társasházi közös képviselői tevékenységet ügyvédi tevékenységként gyakorolja, a részvénytársaság igazgatósági tagságát az ügyvédi tevékenysége melle egyéb, nem ügyvédi tevékenységként látja el. Ugyanilyen különbség van az adó-, társadalombiztosítási, biztosítási, pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, illetve az adatvédelmi tisztviselői tevékenység közö .

Sok ügyvéd fordul az Összeférhetetlenségi Bizo sághoz?

– Évente kb. 70-80 megkeresés érkezik írásban a Kamarához, de nagyon sok kolléga telefonon is érdeklődik egy-egy szabály értelmezését illetően. Az új törvény összeférhetetlenségi szabályai ugyanis meglehetősen bonyolultra sikeredtek, különösen az ügyvállalási, a tevékenység gyakorlásának korlátozására vonatkozóan.

Az Összeférhetetlenségi Bizo ság a területi kamarák, és így a Budapesti Ügyvédi Kamara tanácsadó, véleményező testülete, a megkeresésben leírt kérdésekben állásfoglalást készít a Kamara elnöke, elnöksége számára. A kérelmezőt az elnök, illetve az elnökség tájékoztatja, azonban ezek a tájékoztatások nem minősülnek határozatnak.

A Kamara nem a konkrét ügyet bírálja el, hanem általános érvényű iránymutatást ad, a Kamara álláspontját ismerteti, így a konkrét, egyedi megbízás vagy tevékenység ellátása során az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kell eldöntenie, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy sem.

De fontos elmondanom, hogy a kiado állásfoglalásokkal mintegy joggyakorlat-alakító szerepet töltünk be, illetve az állásfoglalás ado esetben kihathat egy összeférhetetlen megbízás ellátása mia indult fegyelmi ügy mikénti eldöntésére is.

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA ÉS A DEMOKRÁCIA

Törvények kellenek, nem irányelvek

Az egyesült államokbeli események ismét reflektorfénybe állították a közösségi média szabályozásának és a szólásszabadságnak a kérdését.

Az EU-nak komolyabb erőfeszítéseket kell tennie a közösségi média szabályozásának ügyében, miközben védi a szólásszabadságot és elkerüli a cenzúrát – figyelmeztetnek a képviselők.

Az Egyesült Államok közelmúltbeli eseményei és a közösségi média szabályozásának kérdései nyomán az EP-képviselők a szólásszabadságról, az alapvető jogokról, az EU médiaszabadságáról és az online dezinformációs kampányokról vitáztak. A február 10-ei vita apropója, hogy az EU a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló jogszabályokon dolgozik, amelyek részletezik a platformokra vonatkozó szabályokat és megoldásokat a káros vagy jogellenes online tartalmak, például a dezinformáció kezelésére. (Európai Parlament)

IDŐ ELŐTT MEGÉRKEZTEK

Már elérhetőek az új keresetlevél-nyomtatványok

Egyszerűsített és ügyfélbarát űrlapokat vezetett be az Országos Bírósági Hivatal.

A polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló 17/2020. (XII. 23.) IM rendelet egyszerűsítette és az ügyfelek számára könnyebben alkalmazhatóvá tette az eljárások során használatos űrlapokat. Az új rendeletnek megfelelő keresetlevél-nyomtatványokat az Országos Bírósági Hivatal a 2021. március 31-i határidő előtt elkészítette, így ezek a honlapon már elérhetőek az ügyfelek számára. 2021. március 31-ig azonban szabályszerűen előterjesztettnek számít az a beadvány is, amelyet a fél a korábbi, 6/2019. (III. 18.) IM rendelet szerinti nyomtatványon terjeszt elő. Az új és a régi – azaz még 2021. március 31-ig használható –nyomtatványok a könnyebb kereshetőség érdekében az OBH honlapján elkülönítetten találhatók meg. (Birosag.hu)

Nőnapi chippendale és a nagy akvizíció

A nőnap ingoványos terület, különösen manapság. Haladó férfi ma már nem visz se hóvirágot (még szép: szigorúan véde faj!), sem rózsát, de szív alakú csokikát sem.

Azért, mert valaki nőnek születe , nem jár sem ajándék, sem elismerés, és ha valaki mégis merészelne erről megemlékezni, hát azt alaposan meg kell leckéztetni, hogy a fejébe verjük: a nőnapnak már csak az említése is önmagában sértő. Na, gondoltam magamban, akkor én most progresszív, felvilágosult és nagyon 21. századi férfi leszek, így nem is ve em tudomást a nőnapról. A progresszív negligálásomat azonban a környezetemben levő nők (munkatársak, feleség, leánygyermek) a nőnap elsunnyogásaként értelmezték, és felháborodo an követelték rajtam a csokit, a virágot, a mindent. Pedig ezek a nők kifejeze en emancipáltak és sikeresek, horribile dictu: néha még többet is keresnek, mint én.

A nőnap így a küszöb ala visszakúszo az életembe, de továbbra is teljesen össze vagyok zavarodva, hogy akkor most mit igen, és mit nem. Mennyire másként volt ez a kilencvenes években! Anno, amikor egy nagy női hetilapnál dolgoztam tejfölösszájú újoncként, még szép, hogy tonnaszám hordtam a hóvirágot a kollégáknak. A  következő évben

már rózsát kaptak, és ezzel elszabadult a nőnap-hajóágyú: úgy éreztem, hogy minden évben egy kicsit rá kell licitálni az előzőre. Jö aztán akkora parfétorta, ami, ha az Atlanti-óceánban úszik, simán kilyukaszto a volna még a Titanicot is. Ám egyszer csak elfogytak az ötletek. Már február közepe volt, és e em a kefét: vajon most mi jöjjön? Látva kétségbeesésemet, segítségemre siete egy szintén huszonéves kolléganőm. „Tudod, mit? Szerintem mindenki örülne egy chippendale-shownak. Van is egy haverom, aki táncol, megkérdezem, eljönne-e.”

Valami kellemetlent éreztem gyomortájékon ennek hallatán. Mára megtanultam, hogy ha ilyet érzek, az az ötlet katasztrofális, és azonnal elvetendő. Nem így akkoriban. Úgyhogy végül rábólinto am a dologra, bár még mindig volt bennem egy sanda rossz érzés: kollégáim többsége megállapodo családanya, kis hányaduk nyugdíjas is már, ráadásul olyan gyönyörűen írnak a női és férfi lélek pókhálószerű rezdüléseiről, hogy egy félmeztelenül vonagló férfi nem biztos, hogy a legideálisabb nőnapi ajándék. Mindegy volt már, úgyhogy enyhe szorongással ve-

gyes kíváncsisággal vártam március 8-át. A kolléganőim tudták, hogy valamivel készülök, de azért őszintén meglepődtek, amikor beronto a szerkesztőségbe délelő tízkor Endre, aki a nagy napra tekinte el ezú al Winnetou-jelmezét ve e fel. Elő e jeleztem Endrének, hogy szo os műsort kérek, ő meg megfogta a vállam, mélyen a szemembe néze , és azt mondta: „Bízhatsz bennem!”

A műsor valóban szo osan indult: Endre kite egy magnót a szerkesztőség közepén levő asztalra, amiből a Je t’aime című francia szám szólt (ez az, amiben egy nő végignyögdécseli az egészet), majd felpa ant maga is az asztalra, és heves csípőkörzésekkel táncolni kezde . Kollégáim egy része az asztal köré csoportosult, mások viszont tüntetően a monitorjaikat bámulták, és nem szakíto ák meg a munkát. Engem a szívroham kerülgete . Főleg akkor, amikor Endre letépte magáról oldalt tépőzárral rögzíte indiánnadrágját, és feltárult elő em az, amit soha nem akartam volna látni: egy piros, férfi bőrtanga. Endre ekkor masszázsolajat ve elő, és önfeledten kenegetni kezdte magát. A hangulat egyszerre volt tűzforró és fagyos, én meg a kialakuló pánikrohammal küzdö em.

Ekkor jelent meg az ajtóban körülbelül húsz, öltönyös-kosztümös külföldi, akikről hamar kiderült, hogy annak a multinacionális médiavállalatnak a képviselői, akik már felvásárolták a kiadónkat, és most jö ek ismerkedni velünk. Nekik korábban elmondták, hogy ez a szerkesztőség a béke szigete, ahol kicsit konzervatív, kedves emberek dolgoznak. Erre, amikor beléptek az ajtón, a szemük elé tárult az abszurd kép, ami talán egy hollandnak is sok volt… Néhány perces csend támadt – olyanféle csend, ami után nem tudja az ember, hogy óriási derültség tör ki, vagy kezdődik egy nagy ordibálás. Szerencsére az előző történt. Maradt még pár törperózsa (Endre ezt osztoga a nagy elánnal), és gyorsan vi belőle a holland hölgyeknek. Ezek után villámgyorsan a helyére állt minden, Endre pedig a hátsó ajtón távozo , akár a gömbvillám.

Azóta eltelt több mint húsz év, a világ megváltozo , én pedig már egy szív alakú marcipánért is szinte félve nyúlok. De azért megveszem. Rendben?

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Volt egyszer egy Országos Ügyvéd Múzeum

A két világháború között alakult meg az ügyvédi hivatásrend első múzeuma, amely egyszerre szolgált kultúrcentrumként és tudományos szakgyűjteményként.

Az Országos Ügyvédszövetség 1930 májusában határozta el, hogy életre hívja az ‘Országos Ügyvéd-muzeumot’. Az alapítók célja egy olyan intézmény létrehozása volt a Szemere utca 10. szám ala , amely kultúrcentrumként és tudományos szakgyűjteményként szolgál majd a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában. 2

„Gyűjteményeink annak a ténynek állandó dokumentálására volnának hivatva, hogy az ügyvédség a bíróság tagjaival karöltve mindenkor mint fontos kulturális tényező szerepelt történelmünk során nemcsak az igazságszolgáltatás, hanem a közjog, valamint a tudományos irodalmi fejlődés terén is.” 3

A múzeum alapító tagja lehete az, aki 50 pengőnyi értéket ju ato – készpénzben vagy muzeális értékű tárgyban –, vagy szakirányú levéltári kutatásai alapján ismertető előadásokkal támoga a az intézményt. Rendes taggá az válhato , aki 5 pengőt fizete .

4Az ügyvédmúzeum megalapítása kapcsán is érkeztek kritikák. A harmincas években azt ró ák fel hibájaként, hogy „a mai nehéz időkben fényűzés a kar múltjával és hagyományaival foglalkozni, időpazarlás ennek munkát szentelni”. Erre az Ügyvédszövetség a következő választ adta: „Azok, akik e gondolatot hálás korteseszközül használják ki, elfeledkeznek arról a latin mondásról, hogy vivere non est necesse, navigare necesse est. Élnünk talán nem szükséges, de hogy kultúrában éljünk, okvetlenül szükséges.”

5A múzeum 1979-ben alakult újjá. Az immár a Szalay utca 7. szám ala működő intézményben olyan ritkaságokat is kiállíto ak, mint Deák Ferenc, Kossuth Lajos és Eötvös Károly saját kézzel írt ügyvédi iratai. Ez az intézmény 1999-ig működö a Budapesti Ügyvédi Kamara falai közö .

Önvezető, vagy Ön vezető?

Egyre gyakrabban hallunk önvezető autókról, Elon Musk neve és a Tesla részvényárfolyama is szerepel a napi hírekben. Magyarországon is szép számmal láthatunk már T logós autót az utakon – és i nem a tanulóvezetőkre gondolunk –, de még akkor is szembesülünk az önvezetés bizonyos szintjével, amikor az új autónkhoz rendelünk – már nem is feltétlenül extrának számító – funkciókat. Hol is tartanak a fejlesztések? Milyen szinten automatizáltak a ma elérhető „önvezető autók”?

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, meg kell ismernünk az automatizáltság fokozatait. A SAE (Society of Automotive Engineers) International 2014-ben egy szabvány formájában definiálta az autonóm gépjárművek szintjeit.

L1–L2

Az első két szint felelősség szempontjából hasonló. Bizonyos funkciókat ellát a rendszer (ilyen például a gépjárműben található ACC adaptív sebességtartó automatika), ugyanakkor ezek pusztán vezetést támogató rendszerek, így a vezető köteles az utat felügyelni, és a rendszer hibája, leállása esetén is ellátni minden vezetési funkciót.

L3

Jogi és technológiai szempontból a 3. szint jelent komolyabb ugrást. Ezen a szinten a gépjármű képes előzésre, kikerülő manőverekre, gázt adni és fékezni, és arra is,

hogy felismerje a határait, meghibásodásait, jelezzen a vezető felé, hogy vissza kell adnia az irányítást. Bár a vezető foglalkozhat mással is „vezetés” közben, mégis képesnek kell lennie visszavenni a jármű irányítását, ha az ezt kéri.

Az autóipar azonban egyre inkább úgy látja, hogy ez a köztes szint rendkívül veszélyes. A probléma ugyanis az, hogy bár a jármű képes bizonyos esetekben ellátni a vezetési funkciókat, és arra is képes, hogy hiba esetén jelezzen, a vezetőnek azonban rögtön vissza kell vennie az irányítást, és ado esetben korrigálnia kell.

A rendszerben rejlő látencia mia hoszszabb idő telik el, mire a vezető ténylegesen felismeri, hogy cselekednie kell, és még hosszabb idő, mire azt meg is teszi. Éppen ezért számos autógyár – többek közö a Ford, a Mercedes-Benz, a Volvo, vagy éppen a Google – jelente e már be azt, hogy nem fog piacra dobni L3-as járműveket.

L4–L5

A 4. és az 5. szint annyiban hasonló, hogy mindkét rendszer képes emberi felügyelet vagy akár vezető nélkül is részt venni a közlekedésben. Ám a 4. szint csak bizonyos körülmények közö teszi ezt meg, például zárt parkolóban, vagy csak meghatározo időjárási viszonyokban az autópályán. Az 5. szint a teljes körű automatizálás, amikor gyakorlatilag bármilyen úton, bárhol képes az autó a teljes önvezetésre.

Hol tart most a technológia?

Bár számos cégtől hallhatunk már terveket és konkrét dátumokat, a teljes önvezetés egyelőre távoli jövő. Távoli, hiszen jelenleg a Tesla is csak L2-es (vagy ha a funkciók ére ségét is jutalmazzuk, L2+) szintű járműveket kínál.

A Tesla Model S felhasználói kézikönyvét elolvasva elmondható, hogy számos funkció még csak bétaverzióban érhető el, sőt az automatikus kormányzás

(Autosteer) funkciónál a Tesla külön felhívja a figyelmet arra, hogy a vezető kezének a kormányon kell lennie.

Hogy miért gondolják sokan mégis azt, hogy a Tesla már előrébb tart a fejlesztésekben? Erre választ adhat a Müncheni I. sz. Kerületi Bíróság ítélete (ügyszám: 33 O 14041/19), melyben a Bíróság megállapíto a, hogy annak ellenére, hogy a Tesla L2-es szinten áll, olyan marketingtevékenységet folytato , mellyel azt a benyomást kelte e a fogyasztókban, hogy rendszere képes a teljes önvezetésre. 2020 júliusában születe ítéletével a Bíróság eltilto a a  Teslát a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat folytatásától, így például az olyan szlogenek használatától, mint a „full potential for autonomous driving” és „autopilot inclusive”.

Az ítélet indokolásában a Bíróság többek közö az alábbiakat állapíto a meg:

1/ A hirdete járművek technológiai szempontból nem képesek a teljes autonóm vezetésre, ténylegesen az L2-es szintű besorolásnak felelnek meg, mely mindig megköveteli a vezető teljes figyelmét.

2/ Ezzel szemben a vezetéstámogató rendszer neve, az „Autopilot”, egy, a repülőiparból már jól ismert kifejezés, amely azt sugallja, hogy lehetséges a teljes önvezetés.

3/ A fenti félrevezető kommunikációt az sem ellensúlyozza, hogy a Tesla a konfigurációs oldalán elhelyeze egy figyelmeztetést a tényleges technikai korlátokról, ugyanis ez nem elég világos és transzparens.

4/ Mindezeken túl a Tesla arról sem tájékozta a a fogyasztókat, hogy a hatályos német közúti szabályozás (StVG) nem teszi lehetővé az önvezető autók közúti használatát.

A marketingen túl tehát a válasz a címben felte kérdésre jelenleg az, hogy Ön vezet. Ugyanakkor az is tény, hogy az autóipari cégek és szo verfejlesztő cégek már tesztelnek L3-as és azon felüli szinteket is, azaz a jövő, ha nem is kopogtat az ajtón, de mindenképpen közeleg.

SZERZŐ:

Dr. Szilágyi Doro ya LL.M. Head of Legal and IP, AImotive K .

Az önvezető autók vezetéséért fennálló jogi felelősség

DR. KOVÁCS KÁZMÉR

A Tesla ügyében Münchenben hozo elsőfokú ítélet (ld. Önvezető, vagy Ön vezető? c. cikkünket) jól világít rá az úgyneveze autonóm járművek által nyújto jelenlegi tényleges műszaki lehetőségekre és a tárgyszerű fogyasztói tájékoztatás elmaradásával összefüggő következményekre, de ezen bírósági eljárás tárgyát az ilyen járművek üzemeltetéséért, vezetéséért fennálló ugyancsak nem érdektelen jogi felelősség kérdése nem képezte.

Egyik oldalról természetes, hogy foglalkoztatja az emberek fantáziáját ez a téma, más tekintetben viszont a teljes automatizáció megvalósulása a távlatokhoz képest csak fokozatos lehet. A fejlesztés lehetőségét megteremtő magyar jogszabály (11/2017. (IV.12.) NFM rendelet (ami egy korábbi KÖHÉM rendelet módosítását tartalmazza) további kategorizálás melle különböztet meg nem autonóm járművet, részben automatizált működések fejlesztésére szolgáló fejlesztési célú járművet, és teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgáló fejlesztési célú járművet. Látható tehát, hogy a jelen műszaki fejle ségi szint a gyakorlatban csak a vezetés támogatását, és nem a vezetés átvételét/átadását teszi lehetővé, ami azt jelenti, hogy változatlanul nem a gyártó, hanem büntetőjogilag a jármű vezetője, károkozás esetén pedig a gépjármű-üzembentartó felelősségbiztosítója kell, hogy a következményekért helyt álljon.

Felvetődhet ugyanakkor, hogy a felelősségbiztosító az általa kártérítésként kifizete összeget regressz igény keretében kivel, azaz a gyártóval (és ha vele szemben igen, akkor a gyártó az alkatrész-beszállítóval, esetleg a szo ver előállítójával) szemben tudja-e, és milyen határok közö érvényesíteni, ha a járművezető nem hibázo , és a meghibásodás mia i baleset kizárólag műszaki okokból következe be.

A távolabbi jövő elvezethet egy nem érdektelen biztosításjogi kérdéshez, ami a biztosíto i veszélyközösség új határainak kijelölését is eredményezheti. Az önvezetésre teljeskörűen alkalmassá te gépjárművek piacra lépésétől a fejlesztők ugyanis az emberi figyelmetlenség mia bekövetkező balesetek túlnyomó részének kiszűrését, azaz a baleseti statisztika jelentős javulását, ezáltal a kifizetendő kártérítések radikális csökkenését is várják. Ez viszont felveti, hogy az ilyen járművekkel mégis okozo balesetek kártérítési következményei mia i helytállás viselésére továbbra is változatlan feltételek melle , kizárólag az üzembentartó oldalán maradjon-e fenn a kötelező felelősségbiztosítás intézménye, vagy a teljesen automatizált járművek meghibásodása folytán okozo balesetek mia i kárviselés díjait a többitől elkülönítve, a továbbiakban már ne az üzembentartók, hanem a termékfelelősségi szabályok keretében a gyártók fizessék. Ebben az esetben az üzembentartó legfeljebb az előírt karbantartás elvégeztetéséért, az azzal arányos díjmérték fizetése melle lenne felelős. Az már egy további kérdés, hogy az ilyen, a termékfelelősségből eredő kockázatok felelősségbiztosítási díjait nyilván át fogják a gyártók a termék vételárában a vásárlókra hárítani.

A jelenlegi termékfelelősségi szabályok csak részlegesen jelentenének megoldást, hiszen csak 500 euró fele és a hibás termék által más dolgokban okozo károkért jelentenek fedezetet a személyi sérülésen kívüli károkon túlmenően, továbbá a dologban bekövetkeze károkat is csak magánhasználat esetén fedezik.

A témával kapcsolatos részletesebb értekezés elhangzo az igazságügyi szakértők részére Budapesten, 2017. október 14-én tarto Közlekedési balesetek és a közlekedő ember című szeminárium keretében Az önvezető autók üzemeltetése során felmerülő felelősségi kérdések címmel, és megtalálható dr. Kovács Szabolcs ügyvéd szerkesztésében a Kovács Kázmér Ügyvédi Társulás honlapján (www.kovacskazmer.hu).

A meggyőzés tudománya

Hogyan tudja egy ügyvéd a legújabb kutatási eredmények beépítésével megkönnyíteni az ügyfélszerzést; hogyan tudja akár a magasabb megbízási díjakat is elfogadtatni az ügyfelekkel, és milyen meggyőzéstechnikai fogásokkal tudja elérni, hogy mindig kapjon minőségi ajánlásokat. Ezekről beszélge ünk dr. Újszászi Bogár Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem vendégelőadójával és az ELTE oktatójával.

Miért működnek a meggyőzéstechnikai fogások az ügyvédek életében?

– Maga a gondolkodás, egy döntés meghozása glükózt von el a szerveze ől. Az agy elülső része rögtön érzékeli, hogy ez az anyag fogy, és rögtön lead egy jelet, hogy a tevékenységet abba kell hagyni, mert a glükózra még szükség lesz a jövőben. Az agyunk ezért minden döntéshozatal során egyszerűsíti a döntést. Például: amikor egy ügyfél leül az ügyvéddel beszélgetni, az ő agya pillanatok ala a közvetlen vagy közvete tapasztalatokból létrehoz egy egyszerűsítést, egy kognitív keretet, és gyorsan eldönti, hogy ez az ügyvéd megbízható-e vagy sem. Viszont i nem vizsgál meg minden szempontot. 2017-ben több kutatással azt igazoltuk, hogy amikor valaki különböző termékek közül választ, akkor az agyban az a rész aktivizálódik, mint a fájdalom érzete kapcsán is. Ezért az agy bünteti, ha valamit túl akarunk gondolni, emia nem is engedi, hogy minden szempontot megvizsgáljunk – ezeknek a 95%-a tudat ala történik meg. Viszont ha egy ügyvéd ismeri, hogy az emberek

tudatala ija milyen szempontok alapján dönti el, hogy valaki szakértő-e, vagy sem, és ő tudatosan ezekre a szempontokra fókuszál, akkor el tudja érni, hogy a befogadó fél szakértőnek tartsa őt. Nem az fog győzni, aki a jobb szakértő, hanem aki jobban tudja kommunikálni

Nem az fog győzni, aki a jobb szakértő, hanem az, aki jobban tudja kommunikálni a szakértelmét.

a szakértelmét. Ez a technika tanulható. Aki ezt megtanulja és tudatosan alkalmazza, képes lesz kommunikálni mind a szakértői képet, mind a bizalmat.

– A technikák tudatos és helyes alkalmazásával az ügyvéd hogyan tudja könnyedén kommunikálni az ügyfél felé a szolgáltatásának árát?

– Az emberi agy úgy van berendezkedve, hogy valaminek az elvesztése jobban motivál minket, mint valaminek a megnyerése. Ha a ke ő azonos súlycsoportban van, akkor az ember az elvesztésre jobban fókuszál. Azt igazolták a viselkedés-közgazdaságtannal foglalkozó szakértők, hogy ha a nyereség 2,6-szerese a veszteség mértékének, akkor kerül az egész egyenlet egyensúlyba. Tehát arról kell meggyőzni az ügyfelet, hogy legalább 2,6-szer jobban jutalmazza őt az, amit adunk neki, mint amennyire fáj neki az, hogy pénzt költö . Az ember nem tud érzelmek nélkül döntést hozni. Mindig azt vizsgálja az agyunk, vajon fair-e az ajánlat. Ha az ügyvéd nem mondja el az ügyfélnek, hogy milyen szempontok alapján képezte az árat, akkor az ügyfél tudat ala és irracionálisan néhány szempontot fog csak vizsgálni, és azt fogja hinni, hogy az nem fair.

– Mi a helyzet akkor, amikor az ügyvédek szakszavakat használnak az ügyféllel történő kommunikáció során? – Ha szakszavakat használunk, és a má-

sik fél nem érti, miről van szó, azzal azt érjük el, hogy kellemetlenül érzi magát – és az undorért felelős rész aktivizálódik az agyban. Ilyenkor kialakul egyfajta elutasítás, azaz reaktancia. Ezért a szakszavak kimondása után érdemes rögtön magyarázatot is adni, így el tudjuk kerülni a negatív társítást.

– Mit tehet az ügyvéd, hogy elkerülje, hogy az ügyfele nem őszinte vele?

– Amikor az ügyfél felkeresi az ügyvédet, az kérdéseket fog feltenni neki. Az emberi agy mindig egyszerűsít, és a kérdések mögé automatikusan elhelyez egy funkciót. Ha negatív a kognitív keret, akkor negatív funkciót fog mögé tenni – azaz az ügyfél mit tesz, elkezd gyanakodni, vajon az ügyvéd ezeket a kérdéseket miért is teszi fel neki. És nem fog igazat mondani az ügyvédnek, mert azt hiszi, hogy ha valamiben igazat mond, akkor az ügyvéd azt fel fogja használni annak érdekében, hogy magas megbízási díjat tudjon meghatározni. Ez a folyamat zsákutcához vezet. Ezért kell oxitocint – a bizalomért felelős hormont – termeltetni a befogadó féllel. Ennek az egyik technikája az, hogy amikor az ügyvéd feltesz egy kérdést, funkcionálja azt. Azaz mondja el, hogy miért te e fel, és miért lesz jó az ügyfélnek, ha őszintén válaszol rá. Ha minél erősebb szakmai indokot tesz az ügyvéd a felte kérdése mögé, annál jobban fogja építeni a szakértői képét és a bizalmat

· AKTUALITÁS

is. Érdemes a kérdés kapcsán elmondani egy korábbi, a pályája során megtapasztalt jogesetet, amikor az ado kérdést nem tisztázták, és később, a tárgyalás során voltak ebből kellemetlenségek. Az ügyfél ezt megérti, és bizalommal lesz az ügyvéd felé. Ráadásul egy korábbi hibának a beismerése szintén növeli az oxitocinszintet a befogadó félben, így a bizalmat tovább építi.

– Az ajánláskéréssel kapcsolatosan milyen technikák léteznek?

– Az ajánláskérés az egyik fő marketingstratégia egy ügyvédnél. Meg kell kérni az ügyfelet, hogy ajánljon bennünket másoknak. Csináltunk olyan kutatást, ahol a résztvevőknek bele kelle nézniük egy csőbe, amelynek a végén egy monitor volt – a monitoron pedig nagyon gyorsan felvillant több száz arc. Kiválaszto unk ezen arcok közül tízet, és megkérdeztük, hogy melyik mennyire szimpatikus egy tízes skálán. A vizsgálat során azonban voltak olyan arcok, amelyeket szándékosan többször villanto unk fel. Azok az arcok, amelyek többször villantak fel, magasabb szimpátiaindexet kaptak a résztvevőktől. Tudat ala azt tartják ismerősnek, amiről már hallo ak. Az ügyvédnek a meglévő eszközeit kell professzionális szintre fejlesztenie, és a „ha, akkor”-technikát javasolt alkalmaznia. Ha az ügyvéd csak elengedi az ügyfelet egy nyertes ügy végén, akkor az el fog

menni. De ha az ügyvéd azt mondja az ügyfélnek – például egy biztosítással kapcsolatos ügy sikeres zárásakor –, hogy ha az ügyfél egy barátja biztosítással kapcsolatos problémával küzd, ajánlja őt a barátjának, akkor a technikát tudatosan alkalmazta. Az ügyvédnek azt kellene elérnie, hogy őt az ügyfél egy konkrét, gyakran előforduló problémához – és a megoldáshoz – kösse.

Meggyőzéstechnika mesterfokon

A dr. Újszászi Bogár László által kidolgozott meggyőzéstechnikai modellt 2019 óta tanítják a Dubai Universityn. Számos nagyvállalat (Caterpillar, Bosch Rexroth, Aegon, Lindab, DuPont, Opten, Konica Minolta, Otthon Centrum) rendszeresen meghívott szakértője. Havonta olvashatók a Forbesban megjelent cikkei, rendszeresen kéri fel szakértői interjúra többek között a HVG, az Index, az RTL Klub, valamint a Portfolio.hu.

SZERZŐ: Dr. Horog Dóra, a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának kamarai jogtanácsosa

Országbírói Értekezlet: az ország szuverenitásának sarokköve

Az 1861. évi Országbírói Értekezlet 160. évfordulója alkalmából dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Bódiné dr. Beliznai Kinga, az ELTE Magyar Államés Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense beszélgete 2021. január 27-én, amit élőben közvetíte ek a Kúria YouTube-csatornáján. A beszélgetés során a Kúria elnöke elmondta, a 160 évvel ezelő történtek jelentősége abban rejle , hogy a jogi kérdésekről szóló döntéseket az ország bírói és jogászai saját kezükbe vehe ék. Bódiné dr. Beliznai Kinga kiemelte, fontos volt annak idején a nemzeti szellem erősítése, de a haladás feltételeinek megteremtése is.

Az 1848–49-es szabadságharc elbukása után hazánkra erőltete önkényuralom tizedik évében a császár belá a, hogy Magyarország nem kormányozható az osztrák birodalmi jog és törvénykezési szervezet által. Gróf Apponyi György, frissen kineveze országbíró elnöklete ala , gróf Mailáth György tárnokmester, a későbbi utolsó országbíró és első kúriai elnök részvételével 160 éve, 1861. január 23-án ült össze az Országbírói Értekezlet. Ezzel ve e kezdetét az a folyamat, amely rövid időn belül a magyar jog hatályának felélesztéséhez és a Kúria működésének helyreállításához vezete . (Kúria)

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

dr. Balás Éva ügyvéd 2021.01.01.

dr. Baranyi Róbert ügyvédjelölt 2020.11.16.

dr. Bárdos Barbara ügyvédjelölt 2021.01.18.

dr. Becker-Kovács Luca ügyvéd 2021.01.01.

dr. Benatman Dalida jogtanácsos 2021.01.01.

dr. Czibor Zsuzsanna ügyvédjelölt 2021.01.01.

dr. Darányi Ildikó ügyvédjelölt 2021.01.04.

dr. Delcsev Gabriella jogtanácsos 2021.01.01.

dr. Fritsch Nóra ügyvéd 2021.04.01.

dr. Gera Andrea Boglárka jogtanácsos 2020.12.09.

dr. Györgyi Dóra jogtanácsos 2020.12.31.

dr. Hadra Laura Katalin jogtanácsos 2021.02.01.

dr. Hlivják Zita ügyvéd 2021.01.20.

dr. Hódyné dr. Kálóczi Eszter jogtanácsos 2020.12.16.

dr. Kardos Adrienn ügyvéd 2020.12.15.

dr. Kiss Eszter jogtanácsos 2020.11.13.

dr. Kiss Laura Olga ügyvédjelölt 2021.01.05.

dr. Kócza Júlia ügyvéd 2021.01.01.

dr. László Gyöngyvér ügyvéd 2021.01.01.

dr. László Kálmán jur. ügyvéd 2020.12.30.

dr. Liszkai Nóra jogtanácsos 2021.01.01.

dr. Mireisz Tímea jogtanácsos 2021.01.01.

dr. Nagy Richárd ügyvéd 2020.12.18.

dr. Németh Anikó ügyvéd 2021.01.01.

dr. Németh Márta jogtanácsos 2021.01.01.

dr. Orosz Katalin jogtanácsos 2021.01.01.

dr. Somogyi-Szabó Krisztina alkalmazo ügyvéd 2021.01.01.

dr. Szabó Dorina jogi előadó 2021.01.01.

dr. Szeibert Szonja jogtanácsos 2021.01.01.

dr. Székhelyi Brigitta Réka alkalmazo ügyvéd 2020.10.24.

dr. Szél Virág Mária ügyvéd 2021.01.01.

dr. Szijártó Tünde

alkalmazo ügyvéd 2021.01.01.

dr. Tari Zsófi a ügyvéd 2021.01.01.

dr. Tolvaj Alexandra jogtanácsos 2021.01.01.

dr. Tóth Annamária jogtanácsos 2021.01.21.

dr. Török András ügyvéd 2021.01.15.

dr. Vámosi Anna Rozália ügyvéd 2021.02.01.

dr. Varga Ádám ügyvédjelölt 2021.01.04.

dr. Vedres Attila jogtanácsos 2021.01.06.

dr. Verőci Judit ügyvéd 2021.01.01.

dr. Zahuczky Andrea ügyvédjelölt 2020.12.02.

Némethyné dr. Pálfi Szandra jogtanácsos 2021.01.20.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Falusi Rita jogtanácsos 2021.02.01.

dr. Fenyőházi Laura ügyvédjelölt 2021.01.17.

dr. Grundtner Marcell Károly alkalmazo ügyvéd 2021.01.15.

dr. Horváth Rita Petra jogtanácsos 2021.01.15.

dr. Kaszap Orsolya ügyvéd 2021.02.01.

dr. Kiss Szilárd ügyvédjelölt 2021.01.22.

dr. Rusvai-Darázs Rózsa ügyvédjelölt 2021.01.07.

dr. Ruzsáli-Csontos Diána jogtanácsos 2021.02.01.

dr. Szabó Réka ügyvéd 2021.02.01.

Elhunytak 

dr. Gerinczy András / 2020.11.08.

dr. Törő András / 2020.11.13.

Kamarai tagságáról lemondo Czirjákné dr. Kispál Mónika jogtanácsos 2020.12.31.

dr. Bodonovich Jenő ügyvéd 2020.12.31.

dr. Bognár Péter EU-jogász 2020.12.30.

dr. Bordás Gábor jogtanácsos 2020.12.30.

dr. Bottyán Éva jogi előadó 2020.12.30.

dr. Dominkó György ügyvéd 2020.12.30.

dr. Elek Csilla alkalmazo ügyvéd 2020.12.16.

dr. Ertsey Diána Eszter jogtanácsos 2020.12.07.

dr. Gregor Katalin jogtanácsos 2021.01.08.

dr. Hegyi Anita jogtanácsos 2020.12.31.

dr. Herrmann Zsigmond ügyvéd 2020.12.30.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántarto airól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

dr. Karcsay Marianna Cecília ügyvéd 2020.12.31.

dr. Kovács Anita ügyvéd 2021.01.14.

dr. Kovács Krisztina jogtanácsos 2020.12.31.

dr. Lovasi Ágnes ügyvéd 2020.12.31.

dr. Pőr Mariann ügyvéd 2020.12.31.

dr. Rapai Teodóra jogtanácsos 2020.12.31.

dr. Szabadics Lilla ügyvédjelölt 2020.12.04.

dr. Szamosi Katalin Anna ügyvéd 2020.12.31.

dr. Szathmári Emese ügyvéd 2020.12.20.

dr. Szilas György ügyvéd 2020.12.31.

dr. Valkovits Ágnes ügyvéd 2020.12.31.

Pálné dr. Szabó Erika ügyvéd 2020.12.31. Soósné dr. Endrész Etelka jogtanácsos 2020.12.31.

Tóthné dr. Rakó Erzsébet jogtanácsos 2020.12.31.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázo ak

2021. február 17.

dr. Bieber Ivóna ügyvéd JELES

dr. Gergity Orsolya ügyvéd JELES

dr. Körmendi Gábor jogtanácsos JELES

dr. Nagy Daniella ügyvéd KITŰNŐ

dr. Rajkai Bence ügyvéd JELES

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 4–8. www.ipresscenter.hu

The Contentist

Levegőt!

Sajnos a pandémia okozta korlátozások még egy darabig velünk lesznek. Szerencsére azonban már március van, és az ember ilyenkor szívesebben merészkedik ki a szabadba. Budapesti és főváros környéki rövid kirándulások következnek.

Apandémia ala mindenki kirándulni kezde . Emia a Budai-hegység a turizmus McDonald’sa le : mindenki i elégíti ki gyors természetjáró vágyait. Felejtse el most a Normafát, hétvégén tíz után úgysem tud leparkolni o . Induljon el más irányokba!

Budai Zöld

A Budai Zöld esetünkben nem a magyar borszőlőfajta, hanem egy turistaút. Egy olyan ösvény, amelynek a jelentős része a budai belvárosból indul, így aztán el sem kell hagyni a fővárost, ha egy kicsit zöldet látnánk. A zöld turistajelzés a Gellért Szállóval szemben indul, és Telkiben ér véget. Teljes hossza 44 kilométer, de ne ijedjen meg, nem kell mind végigsétálnia, hacsak nem gyakorlo túrázó. A gellérthegyi szakasz mindösszesen 3,5 kilométer, és átlagos utcai cipőben is abszolválható. Felvisz egészen a Szabadság-szoborig, a legjobb mégis a szobor ala i szakasz, amely néhol 80 méterrel vezet a Duna fele , és márciusban, lombok híján totálisan élvezhető a pazar pesti panoráma. A Budai Zöld a Szent Gellért-szobrot érintve a hegyen a Filozófusok kertjénél ér véget. Bónuszként tehát találkozhat Jézussal, Lao-cével, Buddhával vagy Ábrahámmal is. (Mármint a szobraikkal.)

Csíki-hegyek

I már elhagyjuk a fővárost, de még nem megyünk messzire. Az M1–M7 kivezetőjéről szépen látszanak a Csíki-hegyek (budaörsi Kopárok), de fogadjunk, nem juto eszébe, hogy fel is másszon ezekre! Higgye el, megéri! Lentről nem tűnnek hatalmasnak, fentről viszont elképesztő a panoráma! A Kő-hegy alacsonyabb (235 méteres), és lépcsők visznek fel rá a Kőszikla utcából. A hegy tetején o az apró Mária-kápolna, a domb tetején pedig hatalmas kereszt áll. A hangulat misztikus, az idő szeles, a kilátás pedig megkapó. Délre tőlünk az Odvas-hegy magasodik. A Kisfaludy, majd a Máriavölgyi utcán felfelé egyszer csak zöld alagú á záródik az ösvény, majd jobbra egy kis leágazáson nekivághatunk a hegyoldalnak. Kizárólag a bokát tartó, strapabíró túracipőt húzzunk, mert egy közepesen hosszú szakaszon konkrétan hegyet kell másznunk, néha kézzel-lábbal. Az alpesi élmény végén fekete és leánykökörcsines dolomitsziklagyepen sü ethetjük magunkat a márciusi verőfényben. Lefelé az ellenkező irányba induljunk, ahol a nagyon meredek lejtő után laza séta következik, fehér-szürke, modernista egyenkockaházak mentén.

Guckler sétány

Futók, kutyások és túrázók osztoznak ezen a nagyszerű, oda-vissza hat kilométeres szakaszon. A Fenyőgyöngye fölö indul a séta, o , ahol a zöld kereszt jelzés kezdődik. A sétány egyben tanösvény is, mi több, az egyik legidősebb, hiszen már elmúlt százesztendős. Az egészet felújíto ák 2018-ban, úgyhogy van olyan panorámapont, ahonnét modern és pofás kilátóplatóról bámulható meg a páratlan kilátás: elő ünk fekszik egész Budapest, akár egy mini terepasztal! „Odafelé” tájékoztató táblák mesélnek a helyről, így aki rajong a szabadtéri környezetismeret-órákért, i igazán o honosan érezheti magát. Visszafelé az olvaso akat „kikérdezik” az elhelyeze feliratok. Nem túl bonyolult a túra, de meg lehet bolondítani egy kis barlangjárós kitérővel, vagy az Országos Kéken tovább folytatni a hegyvidéki barangolást.

Merzse-mocsár

Legyünk igazságosak, és legalább egy pesti oldali túraútvonalat is ajánljunk! Ugyebár, Pesten nincs hegy… Vagyis van: Ferihegy! Melle e pedig a Merzse. Annak idején az egész pesti lapály egy vizes, homokos sík volt, tulajdonképpen egy végtelen ingovány. Mára csak nyomokban maradtak meg ezek az eredeti élőhelyek. A Merzse-mocsár az utolsók egyike. A rákoskerti vasúti megállótól tíz-tizenöt percnyi járásra kezdődik a nádas. Bokros-füzes-ligeterdős részről beszélünk, beljebb nyílt víztükörrel. Óriási az élet a Merzsén: harasztok, rengeteg egy- és kétszikű növény burjánzik buján. Az ornitológusok pedig valóságos kéjmámorban fetrenghetnek: megfigyelhető i rengeteg hazai madárfaj a búbos bankától a rétihéjáig bezárólag. Tanösvény is található i , hogy ne IQ-ból kelljen megoldanunk, ha partnerünk vagy gyermekünk kérdezget az ökológiáról. A nagy túra 5,4 km-es, a kicsi csak 2,7 –mindke őt szívből ajánljuk!

A Budai-hegység a turizmus McDonald’sa lett: mindenki itt elégíti ki gyors természetjáró vágyait. Felejtse el most a Normafát, induljon el más irányokba!

Egyesek szerint vakmerőség, mások szerint bölcs előrelátás, de mindenki szerint izgalmas vállalkozás ma új vendéglátóhelyet nyitni Budapesten. Az elmúlt hetekben-hónapokban mégis bukkantak fel ilyenek – igaz, egyelőre a vendégek helye leginkább az ételfutárok adják egymásnak a kilincset.

Olvasni

KÖNYVEK

DERMOT TURING

X, Y, Z – az Enigma

feltörésének igaz története

A Titanicot nem lehet elsüllyeszteni, az Enigmát pedig nem lehet feltörni – ez volt a 20. század elejének két fontos tétele. Tény, hogy a titkosítógép tovább bírta a strapát, mint az első útján elsüllyedt óceánjáró, jéghegy helyett pedig lengyel és brit kriptográfus, illetve matematikus csapat lett a végzete. A könyv szerzője az angol kódtörő csapat legismertebb tagjának unokaöccse. Typotex

MATTHEW MCCONAUGHEY

Zöldlámpa

Enni & inni

GASZTRO

A LEGJOBB KAKAÓS CSIGA NYOMÁBAN

Vaj Birodalom

A Rákóczi tér és a József körút sarka nem Budapest prominens helye, nemrég mégis itt nyílt meg a város egyik legizgalmasabb reggelizője. A Vaj tulajdonosai Normandiából hozatják a névadó hozzávalót péksüteményeikhez, melyeket hajnali 4-kor kezdenek el sütni, hogy a korán kelők is mindig frisset kapjanak belőlük. www.facebook.com/vajbirodalom

ÓDA A KRUMPLIS TÉSZTÁHOZ

Nudli Tésztakantin

Korábban számtalanszor elmondta Jókuti András, hogy sosem nyit éttermet – erre tessék! A Világevő néven népszerű blogot vezető gasztoíró ráadásul a pandémia kellős közepén, 2020 decemberében nyitotta meg Nudli nevű tésztakantinját az Október 6. utcában.

Többek között olyan klasszikus magyar ételeket fogyaszthatunk itt, pontosabban innen, mint a paradicsomleves betűtésztával, a krumplis vagy a káposztás tészta, illetve a vargabéles. www.nudlihungary.hu

A KÖVETKEZŐ MICHELIN-CSILLAGOS?

Rumour by Rácz Jenő

A Costes-csoport legfrissebb étterme az eredeti tervek szerint éppen a novemberi kijárási korlátozások bevezetésének másnapján nyitott volna meg. Rácz Jenő és csapata így néhány hónapig kényszerű szünetet tartott, de kétség sem férhet hozzá, hogy a lazítások után nehéz lesz majd asztalt foglalni a fi ne dining étterembe – már csak azért is, mivel a tervek szerint csupán 21 szék lesz benne.

A Petőfi téri hely tíznél is több fogásos degusztációs menüt ígér. rumour.restaurant

Még a hollywoodi forgatókönyvekben is ritkán látni akkora fordulatot, mint Matthew McConaughey karrierjében. Hosszú éveken át játszott ügyeletes szépfiút limonádéfilmekben, majd váratlanul elkezdett remek filmekben és emlékezetes szerepekben feltűnni. Most magyarul is megjelent életrajzi könyvében mások mellett erről az utazásáról is mesél.

21. Század

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ

Herscht 07769

Az elmúlt évek rövidebb Krasznahorkai-művei után, melyeket szólószonátákhoz lehet hasonlítani, a Herscht 07769 nagyepikai formája és dinamikája igazi versenymű; Bachnak a regényben is említett Brandenburgi versenyeihez hasonlóan különböző hangszerek szólamaiból áll össze a mű egésze, felkavaró lét-lelet a politikai és ökológiai klímáról. Magvető

Friss gasztroélmények Budapesten Gasztro & kultúra

Hangtár / hangtar.oszk.hu

Bő fél éven belül az ötödik online tartalomszolgáltatását indítja el az Országos Széchényi Könyvtár. A Hangtár nevű adatbázisban ezúttal több mint 2600 digitalizált hangfelvétel válik elérhetővé a nagyközönség és a kutatók számára. Az OSZK tekintélyes, 70 ezer darabból álló gramofonlemez-gyűjteményének hála otthonában is felcsendülhet Blaha Lujza vagy akár Kossuth Lajos hangja.

Dr. Steinmetz Barnabás vízilabdázó civil életében ügyvédként dolgozik. Mind a vízilabda, mind a jog „átöröklődö ”, hiszen édesapja nyomdokaiba lépve le sikeres a sportban és a jogi területen is.

– Mennyire hiányzik a vízilabda? Milyen szinten van benne még?

– Az aktív sportpályafutásomat befejeztem már négy évvel ezelő , jelenleg a Budapesti Honvéd Sportegyesület vízilabda szakosztályának igazgatójaként vagyok jelen az általam igen szerete sportágban. Emelle Ausztriában vagyok szövetségi kapitány, de o a vízilabda amatőr cipőben jár, a feleségem pedig a felkészítő erőnléti edző.

– Mennyit van vízben?

– Változó. Olyan időszakokban, amikor a munka dandárja van, alig jutok hozzá, hogy elmenjek – akár csak egy kicsit is –úszni. De a felnő férfi csapat bármikor szívesen lát, és örömmel szorít egy csíknyi helyet az edzésen. Azon ritka alkalmakkor, amikor kicsit talán kisebb a munkateher és az egyéb elfoglaltság, önmagam fizikai karbantartása mia is törekszem arra, hogy ússzak. Egyéb kondicionáló edzéseket szoktam végezni és futok is, de az nem egyenértékű a vízi edzéssel.

– A régi csapa ársakkal összejárnak?

Van valamiféle uszodán kívüli tevékenységük, asztaltársaságuk?

– A Covidra való tekinte el egy ideje nem járunk össze, de van egy közös platformunk, ahol rendszeresen értekezünk.

– Bevillannak sokszor az egykori csúcspontok? Van valami, ami ezekből gondolatban vissza-visszatér?

– Ezek mindig élénken élnek bennem. Ke ős érzés van bennem: nagyon nagy örömmel gondolok vissza ezekre a pillanatokra. Viszont most kicsit jólesik, hogy nem kell már mázsás emberekkel birkózni a vízben. Nem azt mondom, hogy nem csinálnám még egyszer, de azért annak örülök, hogy már nem kell ezt tennem.

Annak idején mi vi e Szegedre?

– Egyrészt édesapám is o végezte el az egyetemet. Másrészt Szegeden akkoriban egy igen fiatalos és ígéretes pólócsapat jö össze. Így aztán o is játszo am egy évet, az SZVE csapatában. Utána visszaigazoltam a Ferencvárosba, de egy évet még lent, Szegeden végeztem, hosszabb távon azonban nem volt tartható ez az állapot. Meghoztam a döntést, és átjelentkeztem a Pázmányra. Az idő nagy részében egyéni tanrenddel, évhalasztással, hiszen a válogato ban is készültem, játszo am. De nagyon korrektek voltak az oktatók, és méltányolták, hogy nekem egy ilyen szintű sportelfoglaltságom is van.

– Miért van az, hogy viszonylag sok a vízilabdások közö a jogvégze ? – Ez is egy tradíció. Ha visszatekintünk az elő ünk járó generációkra, láthatjuk, hogy volt köztük állatorvos, orvos, jogász, közgazdász – tehát igyekeztek magukat az emberek képezni a sport melle . Régen ez nemcsak egy „extra” volt, hanem szükségszerű is, hiszen akkoriban mások voltak az anyagi viszonyok a magyar élsportban.

Ha valaki magas szinten sportolt, nem feltétlenül tudo csak abból megélni, kelle melle e egy szakmát is gyakorolnia. A mi generációnk is példát ve az elődöktől: ha a mi Aranycsapatunkra gondolok, vannak, akik kevésbé állnak kapcsolatban a vízilabdával, és a polgári végze ségüket használják a civil életben.

– Ahány volt vízilabdással találkozunk, mindegyikükben van valami közös: egyfajta életöröm és életrevalóság. Segít ez az a itűd a szakmai életében?

– Ez biztosan előny. Ha valaki pozitív hozzáállású, eltökélt, küzdeni tudó, a célt elérni akaró egyéniség volt sportoló korában, akkor biztos vagyok benne, hogy nem ennek az ellenkezője lesz a civil életben. A sport az életre is nevel, és aki összeszoríto a a fogát, és leúszta a tizedik négyszázat is, az a civil életében kitűzö célokat is hatékonyan el tudja érni. És ehhez nem a testi erő kell elsősorban, hanem a lelki – és abban mi igencsak megedződtünk.

– A családjukban a jogászság és a vízilabdában való siker is dinasztikusan alakult eddig. Ön mit vár el a gyerekeitől? – Nem gondolom magam olyan szülőnek, aki bármire is kényszeríteni fogja a gyermekét. Amelle vagyok, hogy tanuljanak és sportoljanak, mert van elő ük jó példa – több generációra visszamenőleg is. Persze örülni fogok, hogy ha mondjuk, a kisfiam, Benedek vízilabdázó lesz, mert a képességei megvannak hozzá. Kislányom, Bíborka pedig egy igen dinamikus alkat. Feleségem, Emese volt válogato atléta, ezért elképzelhető, hogy inkább az ő vonalát fogja követni. Ha így lesz, úgy gondolom, mindke en boldogok lehetünk, hogy gyermekeink a nyomdokainkba lépnek.

NÉVJEGY Sportos család

A kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó 2000-ben (Sydney) és 2004-ben (Athén) állhatott fel a dobogó legmagasabb csúcsára. A magyar válogatottnak 1993-tól 2006-ig volt a tagja. Felesége, Bobcsek Emese, a Budapesti Honvéd SE egykori futó atlétája. Édesapja, Steinmetz János az 1968-as tokiói olimpián lett bronzérmes a magyar vízipólócsapattal. Édesanyja, Varga Mária kosárlabdázó, testvére, Steinmetz Ádám szintén tagja volt a 2004-es olimpiai bajnok csapatnak.

„Igencsak megedződtünk”

A vízilabda doktorai

A vízilabdának és a jogi karnak látszólag semmi köze nincs egymáshoz, a jogász hivatás mégis rendkívül népszerű a medence királyai közt. Dr. Steinmetz Barnabás után most további öt vízilabdabajnok jogászt mutatunk be.

Dr. Csapó Gábor

OLIMPIAI BAJNOK (1976, MONTRÉAL)

A 272-szeres válogatott vízilabdázó csapatával a dobogó legmagasabb fokára állhatott a belgrádi világbajnokságon, majd ugyanebben az évben beiratkozott az ELTE jogi karára. A világbajnok gólyából olimpiai bajnok végzős lett, mire 1977-ben átvehette diplomáját. Dr. Csapó Gábor jelenleg edzőként segíti a fi atal tehetségek kibontakozását.

Dr. Kiss Gergely

HÁROMSZOROS OLIMPIAI BAJNOK (2000, SYDNEY / 2004, ATHÉN, 2008, PEKING)

A legendás vízilabda-válogatott emblematikus alakja, a csapatnak, amelynek a kétezres évek elején nem volt ellenfele az olimpiákon. Benedek Tiborhoz és Kásás Tamáshoz hasonlóan Kiss Gergely sem tétlenkedett a medencén kívül: második és harmadik olimpiai aranyérme között lediplomázott a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

Dr. Molnár Tamás HÁROMSZOROS OLIMPIAI BAJNOK (2000, SYDNEY / 2004, ATHÉN / 2008, PEKING)

Kiss Gergellyel egy csapatban diadalmaskodtak a medencében, és mindketten Szegeden végezték a jogot – ez aligha a véletlen műve. Dr. Molnár Tamás játékos pályafutása után különböző, a vízilabdához szorosan kapcsolódó szervezetek munkájában vesz részt –többek között a Magyar Vízilabda-szövetség alelnöke –, ezekben a körökben pedig bizonyára hasznára válik jogi végzettsége.

Dr. Gór-Nagy Miklós

VILÁGBAJNOK (2013, BARCELONA)

Gór-Nagy Miklós igazi jogászcsaládban nőtt fel: szülei ügyvédként dolgoztak, nagyapja pedig a Legfelsőbb Bíróság bírája volt. Ő mégsem a jogi tanulmányokkal kezdte, igaz, a közgazdász diploma után végül ez sem maradt el. A 2020-as év neki is nagy változást hozott az életében, ugyanis Magyarország New York-i Főkonzulátusának külgazdasági attaséja lett.

Dr. Boros Ottó

KÉTSZERES OLIMPIAI BAJNOK (1956, MELBOURNE / 1964, TOKIÓ)

Vasutas családban nevelkedve lett előbb a legendás melbourne-i olimpián – amikor a szovjetekkel zajló döntőt végül 4:0-ra nyerte a magyar csapat –, majd nyolc évvel később Tokióban olimpiai bajnok. Jogi diplomáját sportpályafutása után, 45 éves korában szerezte meg, tanulmányait pedig a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság alezredeseként kamatoztatta.