Dél-Dunántúli Gazdaság XXII. évfolyam 7. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXII. évfolyam 7. szám 2020. szeptember 11.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

ÜZLETIPARTNER-KERESÉS

ONLINE

„AZ ONLINE PLATFORMOT NAGYON HATÉKONYAN LEHET HASZNÁLNI KAPCSOLATTARTÁSRA” w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

AZ ÚJRAVÁLASZTOTT ELNÖK: DR. SÍKFÔI TAMÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

„FEJLESZTÔ PARTNEREI LESZÜNK MINDENKINEK, AKI HAJLANDÓ A MEGYE GAZDASÁGÁT E CÉLBAN SEGÍTENI”

AZ ALELNÖKÖK

HOFFMANN TAMÁS

HERBÁLY ISTVÁN

BOGOS CSABA 11. OLDAL

12. OLDAL

13. OLDAL

9–10. OLDAL KLEISZ ZOLTÁN

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

KOLLÁR LÁSZLÓ

PAPP JUDIT 15. OLDAL

14. OLDAL

14. OLDAL

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

STRAUSZ JÁNOS

ZALAY BUDA

VÁRSZEGI GYULA 16. OLDAL

17. OLDAL

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

26. OLDAL

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

3

AUTÓTESZT HAZAFI SÁNDOR – SKODA Octavia 1.5 TSI ACT 34–35. OLDAL

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

ITT ÉS MOST – ÚJ ÜZLETIPARTNER-KERESÉSI PLATFORM VÁLLALKOZÁSOKNAK Az idei év mindannyiunk, így a vállalkozások mindennapjait is átformálta. A korábban meghatározott célokat sok esetben újra kell tervezni, az eddigi gyakorlattól eltérô lehetôségeket, csatornákat találni az üzletszerzésre. A kapcsolattartásban felértékelôdött az internet szerepe, a személyes üzleti tárgyalások zöme átkerült az online térbe. Ezáltal kitágult a világ, de fel is gyorsult és új kihívások születtek. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felé az elmúlt néhány hónapban a vállalkozók többsége jelezte, hogy számos új nehézséggel kell szembenéznie, az üzleti és beszállítói partnerségben kapacitáshiányok, logisztikai problémák merültek fel, amiket minél hamarabb szeretnének megoldani. Erre született meg válaszként az ITT & MOST Nemzetközi Online Üzletember Találkozó Magyar Nyelven platform.

Itt az ideje az üzleti, gazdasági és társadalmi folyamatokat átalakítani, fejleszteni Mennyire nôtt az üzleti bizonytalanság a vállalkozók körében és milyen megoldások lehetnek a kiútra? – tettük fel a kérdést RABB Szabolcsnak, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkárának.

— A megye az egyik leghátrányosabb és gazdasági, társadalmi mutatóiban legelmaradottabb megye Magyarországon. Számos infrastrukturális és strukturális problémával küzd, amelyeket a válság felerôsített. A szolgáltató szektor kényszerû leállása azonnal negatívan érintette a megye kisvállalkozásainak jelentôs részét. A közép- és nagyvállalatok a feldolgozóiparban lassabb ütemû termelésivolumen-csökkenést szenvedtek el, de a megindulásuk is sokkal hosszadalmasabb és nehezebb, tekintettel a komplex mûködési sajátosságaikra, mint például a beszállítói láncok, alapanyag-logisztika, a jármûipar általános zuhanása. Most együtt van jelen a keresleti és kínálati hiány. A komplex problémák rendszere komplex megoldást kíván. A Széchenyi Kártya mint finanszírozási lehetôség nagyon sikeres, Baranyában is már százas nagyságrendben igényeltek és kaptak a vállalkozások ilyen támoga-

RABB SZABOLCS

tást. A hálózatosodás, a termékfejlesztés, az új piacok felkutatása is kitörési pont. A piaci és beszállítói lehetôségek feltárására és az új kínálkozó lehetôségek hatékony menedzselésére hozta létre a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a helyi, a V4 és a Kárpát-medencei vállalkozók üzleti közösségének erôsítésére, az ellátási lánc rövidítésére és a határmenti magyar-magyar vállalkozói kapcsolatok kiépítésére szolgáló magyar és angol nyelvû üzleti partnerkeresési platformot.

— Milyen jelenleg a beszállítói láncok helyzete?

— Az elmúlt három hónapban számos ágazati egyeztetést folytattunk a helyi vállalkozókkal, és a tevé-

kenységük újraindítása vagy folytatása okán többször felmerült, hogy a vállalkozásukhoz fizikailag közelebbi partnereket keresnek, mert csak így tudják biztosítani a beszállítói lánc folyamatosságát és tervezhetôségét.

Ugyan újraindult a termelés a külföldi beszállítóiknál, mégsem kapják meg idôben a rendelt mennyiséget, mert nagyon feltorlódtak az igények. Sok esetben a távoli szállítási költségek ugrottak meg annyira, hogy mindenképpen közelebbi partnerre váltanának, hogy biztosítva legyen a beszállítói lánc folyamatossága és tervezhetôsége. Ennek pótlását és üzleti kapcsolataik újjáépítését teszi lehetôvé ez az egyszerû, határmenti üzleti partnerkeresô oldal.

A pandémiás idôszak óta helyi cégekkel egyeztetve nagyon sokan már átszervezték gyártási kapacitásaikat másik vagy új termék gyártására. Feszes költséggazdálkodást vezetnek, egyre erôsebben támaszkodnak a helyi kapacitásokra, így rövidítve a beszállítói láncot és teremtve volumenében nagyobb helyi hozzáadott értéket. Ôk pozitív példával szolgálnak a többi vállalkozásnak is.

Üzletipartner-keresés online — Milyen módon tudják összekapcsolni a lehetséges üzleti partnereket, azaz a vállalkozásokat?

CÍMLAPSZTORI — Kamaránk évek óta szervez Pécsre Open4Business néven nemzetközi üzletember-találkozókat októberben, de február óta tapasztalatot szereztünk online üzletember-találkozó szervezésében is, így jelen helyzetben ezt tartottuk a legelfogadhatóbbnak és a leghatékonyabbnak – foglalja össze röviden az ITT & MOST tartalmát, küldetését SCHMIDT Enikô, a PBKIK Külgazdasági és Kereske-

SCHMIDT ENIKÔ

delemfejlesztési osztályának vezetôje.

— A vállalkozók beregisztrálnak díjmentesen az ITT & MOST B2B-platfomon, és rögzítik, hogy mirôl lehet velük ott online tárgyalást kezdeményezni. Ez bármilyen téma lehet, ami most elakadást okoz náluk: beszállítót keresnek, alvállalkozót, alapanyagot, projektpartnert, vagy éppen eladnák a cégüket. Az online tér elônye, hogy nincs utazás-, és szállásköltség, az irodájukból vagy otthonról kényelmesen és kockázatmentesen le tudják bonyolítani a tárgyalásokat, a platform erre biztosít felületet.

Egyébként újra kellett gondolnunk a MOST szó jelentését, mert a helyzet és ezzel együtt az üzleti környezet szó szerint óránként képes változni. Ezért a felületen való regisztrációra, a tárgyalások lebonyolítására folyamatosan, augusztus 10-tôl december 31-ig lesz lehetôség. Érdemes heti rendszerességgel ránézni a honlapra, hiszen a hazai kamarai rendszer, valamint társszervezô partnereink is értesítik ügyfeleiket a lehetô-

ségrôl, így dinamikusan fog nôni a lehetséges tárgyalópartnerek száma. Érdemes megemlíteni, hogy a szervezésben és lebonyolításban számos intézmény segíti majd országosan a helyi vállalkozókat: az EXIMbank, a CED Közép-európai Gazdaság Fejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. az MKIK, a HEPA, a GYMSM KIK, az Enterprise Europe Network és a Pécsi Tudományegyetem ÁOK égisze alatt mûködô EIT Health Hub, az ITD. Az online kétoldalú üzletember-találkozók hatékony, díj- és kockázatmentes módot biztosítanak az üzleti partnerekkel történô online tárgyalásra.

— Mi a jellemzô, hogy milyen témákban keresnek üzleti partnert a vállalkozások?

— Gyártót, alvállalkozót termékek elôállításához, szolgáltatásokhoz, árukészlet, alapanyag értékesítéséhez vagy vásárlásához, külföldi partnert, mondjuk pályázati együttmûködéshez, de projektpartnerség is szóba jöhet. Többen termékfejlesztésben, innovációban gondolkodnak, esetleg finanszírozási, cégértékesítési problémával állnak szemben. Másnak munkaerôhiánnyal kell megküzdenie vagy aktuálissá vált a generációváltás és esetleg nincs kinek továbbadni a vállalkozást. Ezek mind olyan témák, amelyek megjelenhetnek a platformon.

— Konkrétan milyen szolgáltatásokat nyújt az ITT & MOST felület és hogyan kell használni?

— A 4 hónap során komplex szolgáltatásként a felület egyszerre biztosítja mind a partnerkeresési, mind a tanácsadási modulokat. Idôközben megnyíltak határmenti pályázatok, az ezeket koordináló szervezetek képviselôivel a pályázatokhoz kapcsolódó partnerkeresésre és finanszírozásra is alkalmas a platform, közvetlen tárgyalási lehetôséggel. Az ITT & MOST online felületen heti rendszerességgel, a csütörtökön 14.00-16.00 óra közötti idôsávban élôben, moderátor segítségével zajló fórumokon egy adott szakterület vagy célország szakértôi tartanak szakmai elôadásokat, majd az eközben a párbeszédpanelben (chat) fel-

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

tett kérdésekre is válaszolnak az elôadók. Ha nem lehetséges az azonnali válasz, úgy késôbb e-mailben elküldik azokat. Az ITT & MOST rendszerében regisztrált elôadókkal személyes tárgyalás is foglalható a késôbbiekben.

A platformon üzletipartner-keresés, nemzetközipiacra-lépés, elôre egyeztetett idôpontban online kétoldalú üzleti tárgyalások, exporttevékenységhez finanszírozási tanácsadás szolgáltatás érhetô el. Emellett a már említett heti rendszerességgel megtartott webináriumok egy szektor vagy ország kapcsán, online tanácsadással. Az online felületen korlátlan számú egyedi üzleti ajánlat rögzíthetô a céges profilhoz, ez tulajdonképpen önálló reklámfelületet jelent a vállalkozások számára. A regisztrálók az általuk meghatározott idôpontokban bármikor tárgyalhatnak max. 30 perc idôtartamban. A rendszeren belüli regisztrációt követôen a tárgyalást bárki-bárkivel viszonylatban díjmentesen kezdeményezheti, a kapcsolatfelvétel december végéig folyamatos.

Miért magyar nyelven?

A nemzetközi üzleti térbe való kilépést sokszor hátráltatja, hogy a vállalkozások képviselôi, vezetôi nem rendelkeznek megfelelô szintû idegennyelv-tudással. Pedig ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy értsék, jól értsék egymás szándékait a felek. CSÁSZÁR Gergely, a PBKIK Innovációs és Iparfejlesztési osztályának vezetôje, a nemzetközi üzleti kapcsolódásokat segítô Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodavezetôje maga is érzékeli ezt a gátat mindennapi munkája során. Ezért is gondolkodtak el azon, hogy a magyart mint tárgyalási nyelvet részesítsék elônyben az új platformon.

— Három héttel a veszélyhelyzet kihirdetése után született meg az a javaslat, amely a partnerek együttmûködésének és a kollégák munkájának köszönhetôen bár virtuális, mégis

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság egyre szilárdabb testet ölt. A márciusi kezdeti zavarodottságon nagyon hamar úrrá kívánt lenni a kamarai vezetés, mely arra sarkallt bennünket, munkatársakat, hogy a vállalkozások számára kézzelfogható segítséget nyújtó javaslatokat adjunk.

CÍMLAPSZTORI vállalkozói regisztrációnk, a világban mindenhol élnek magyar vállalkozók, érdemes kihasználnunk ezt a különleges lehetôséget. Természetesen angol nyelven is lehetséges regisztrálni és tárgyalni, annak függvényében, hogy mi a vállalkozás igénye.

CED: vállalkozások összehangolása, pályázati lehetôség határon túli üzleti kapcsolódásokhoz

CSÁSZÁR GERGELY

A nemzetközi B2B-k az utóbbi években egyre népszerûbbek lettek Magyarországon is, bár tapasztaljuk, hogy sok esetben nyelvi nehézségekkel küzdenek a még a külföldi piacokra érett termékeket gyártó cégek képviselôi is. Kézenfekvô megoldás volt tehát, hogy a megrövidülô ellátási és értékesítési láncok kiépítését a nyelvi korlátok lebontásával, a Magyarország határain túl élô magyar, illetve magyar embereket alkalmazó vállalkozók bevonásával segítsük. Látjuk, hogy a klaszterek menedzserei már elkezdték feltölteni igényeiket és ajánlataikat. Reméljük, hogy a magyar diaszpóra távolabb élô tagjai számára is vonzó felületet sikerült kialakítani.

— A vállalkozások részérôl milyen az érdeklôdés a platform iránt?

— Azzal, hogy lefordítottuk magyarra a szoftvert, már olyanok is tudnak regisztrálni, akik hazai vagy határmenti magyar vállalkozói partnerséget keresnek. A hazai üzleti közösségnek próbálunk ezzel segíteni abban, hogy magára találjon. Érdekes módon már az elsô héten volt ír és angliai magyar

A határon túli vállalkozók akvirálásában a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segítségére lesz a CED határmenti irodahálózata. Magyarország közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztési törekvéseinek operatív megvalósítását a Külgazdasági és Külügyminisztérium intézményeként teljes körûen a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. látja el.

A környezô országokban, illetve Lengyelországban és Csehországban mûködô összesen 22 külképviseletük, valamint a hazánk megyeszékhelyein tevékenykedô irodáik révén pontos képpel rendelkeznek mind a kereslet, mind pedig a kínálat tekintetében.

Céljuk, hogy ezeket összehangolva elôsegítsék a magyar vállalkozások sikeres külpiacra lépését, ezáltal pedig hazánk exportvolumenének bôvülését, a régió gazdasági versenyképességének fokozását.

Széleskörû, a kereskedelmi folyamatok valamennyi szegmensét lefedô szolgáltatási portfóliójukat a magyar vállalkozások igényeihez, illetve a nemzetközi trendekhez szorosan illeszkedve alakították ki. Mindez biztosítja, hogy valamennyi partnerük méretétôl és exporttapasztalatától függetlenül - a leghatékonyabban vehesse igénybe eszközrendszerüket, amely többek között célzott partnerkeresésre és közvetítésre, konkrét exportlehetôségek monitorozására, regionális szakkiállításokon való kedvezményes részvétel, illetve cégképviselet biztosítására is kiterjed.

A koronavírus-járvány komoly kihívások elé állította Közép-Európa valamennyi gazdaságát, így a magyar gazdaságot is. A kialakult helyzetre reagálva hirdette meg Magyarország Kormánya a Gazdaságvédelmi Akciótervet azzal a céllal, hogy megvédje a magyar munkahelyeket és újakat hozzon létre olyan magyar vállalatokon keresztül, melyek készek beruházásokat végrehajtani.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében, 25 milliárd forintos keretösszeggel, határon átnyúló fejlesztési pályázatot hirdet a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. A CED20C elnevezésû pályázat kiemelt célja a munkahelyteremtés és a munkahelyek megôrzése a magyar vállalkozások határon átnyúló beruházásainak támogatásán keresztül. A pályázati lehetôség révén a magyar vállalkozások és a magyar gazdaság versenyképességének fenntartásához és további fejlôdéséhez kíván hozzájárulni a CED. A programmal elsôsorban azon Magyarországgal szomszédos országokban gazdasági tevékenységgel vagy kapcsolatokkal rendelkezô magyar vállalkozások számára teremtenek lehetôséget az eredményeik fenntartására és bôvítésére, amelyek a koronavírus-járvány következtében nehéz helyzetbe kerültek. A szinte valamennyi ágazatot felölelô pályázati felhívás keretében elsôsorban infrastruktúra-fejlesztésre, eszközbeszerzésre, ingatlanvásárlásra és -építésre igényelhetô beruházási támogatás. A beérkezett pályázatokat 2020. december 15-ig bírálják el. A támogatás maximális értéke 276.688.000 Ft, az intenzitásának maximuma pedig a projekt összes elszámolható költségének 60 százaléka.

Kreatív Ipari Klaszter: „Az online platformot nagyon hatékonyan lehet használni kapcsolattartásra” — A sok hátrány mellett néhány elônye is volt a koronavírusos idô-

CÍMLAPSZTORI szaknak, például, hogy többen megszokták az online kapcsolattartást.

Ami ugyan nem teljesen olyan, mint a személyes találkozás, de nagyon hatékonyan lehet használni, hiszen idôt spórolunk meg, nem kell elutazni, akár több találkozó is lebonyolítható nagyon rövid idôn belül. Ezért kiváló kezdeményezésnek tartjuk a kamara elképzelését, az ITT & MOST platformot – vélekedik KERESNYEI János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke. — Különösen azért, mert kihasználja azt a lehetôséget, ami a környezô országok magyar nyelvû kisebbségével való kapcsolatteremtésben rejlik. Hiszen így is nemzetközi projekteket tudunk megvalósítani, közben pedig magyarmagyar projektrôl van szó. A másik elôny, hogy valóban jelentôs problémaként jelentkezik sok ötven év feletti kolléga, cégvezetô számára az angol nyelv használata. Ennek a programnak a segítségével viszont könnyebben ki lehet lépni külföldi piacokra, ezért mi is igyekszünk mindenhol terjeszteni és minden erônkkel támogatni a projektet. Ez egy jó lehetôség a Kreatív Ipari Klaszter tagjainak, fôként azért, mert a klaszter országos szervezôdése folyamatos, ezért mondhatjuk, hogy az ITT & MOST sokat jelenthet a nemzetközi kapcsolatok megteremtésében.

— Milyen igénnyel, elképzeléssel indulnak neki a programnak, milyen jellegû partnert szeretnének találni?

— Egyrészt a kreatíviparon belüli együttmûködésekre fókuszálunk,

KERESNYEI JÁNOS

amelyek egy-egy értéklánc kiegészítését hozzák. Másrészt mivel a kreatívipar egy horizontális iparág, tehát a dizájn és az online tartalmak segítségével sokat tudunk segíteni más iparágaknak. Ezt a két területet más szegmensek is elôszeretettel használják, mi gyakorlatilag a termelôágazatokhoz, a faiparhoz, az orvostudományhoz, de akár az agráriumhoz, az élelmiszeriparhoz is tudunk csatlakozni.

— Milyen felkészültséget igényel akár a klasztertagoktól, akár más vállalkozások részérôl, hogy online üzletember-találkozón vegyenek részt?

— Szerintem a karantén ideje alatt mindenki sokat tanult az online eszközök használatáról. Amire véleményem szerint inkább figyelni kell, az a saját vállalkozásunk, a termékünk vagy szolgáltatásunk, valamint az értékajánlatunk pontos megfogalmazása. Tudnunk kell, hogy mit akarunk, kit keresünk és mit kínálunk.

Venison Gusto: „Jó lehetôség az ITT & MOST, hogy általa bôvíthetem a partneri körünket” Tradicionális magyar receptek alapján a legkiválóbb magyar szarvas-, ôz-, vaddisznó-, szürkemarha- és vízibivalyhús felhasználásával készülô gourmet füstölttermékek kereskedelmével foglalkozó Venison Gusto Kft. a közelmúltban nyitott exkluzív bemutatótermet Budapesten, hogy a magyar fogyasztók is megismerhessék prémium kategóriájú szalámijaikat és bresaoláikat. Európában és a tengerentúlon ugyanis már kedvelik a superjachtok, az éttermek, szállodák, a gourmetboltok vásárlói ezeket a különleges ételeket. Mint IVÁNÁCZ Gábor ügyvezetô mondja, minden lehetôséget megragad a termékei megismertetésére, az ITT & MOST program pedig a környezô országok fogyasztóival hozhatja közelebbi kapcsolatba a készítményeiket.

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

IVÁNÁCZ GÁBOR

— Számomra fontos, hogy a magyarság körében ismertek legyenek a Venison Gusto termékei. Szalámijaink magyar emberek kezemunkáját dicséri, magyar alapanyagokból készülnek, ezért úgy érzem, van létjogosultsága a magyarok között.

— Milyen módon keres üzleti partnereket?

— A kamara által igénybe veszem az Enterprise Europe Network hálózat szolgáltatásait, éppen ezáltal alakul egy szlovák ügyféllel egy üzleti kapcsolat. A pandémia miatt nálunk is visszaesett a forgalom, hiszen a jachtok, az éttermek, a szállodák, ahová beszállítottunk, gyakorlatilag egytôl egyig bezártak. Ezért is jó lehetôség az ITT & MOST, hogy általa bôvíthetem a partneri körünket.

— Ez egy online platform, az üzleti tárgyalásokon mennyire használják az online felületeket?

— Szinte minden nap. Rengeteg üzleti találkozót, meetinget folytatunk az online térben, örülök neki, hogy Magyarországon is elindult ez a folyamat. Itthon a pandémia elôtt sokan ragaszkodtak ahhoz, hogy személyesen találkozzunk, pedig ez rengeteg energiát, idôt vesz el az embertôl.

Szerintem sokkal egyszerûbb online beszélni, tárgyalni. Tagja vagyok jó néhány üzleti csoportnak és mindent online intézünk, szerintem fantaszti-

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság kusan mûködik. Számomra elônyt jelent, hogy el tudok menni egy bécsi vagy egy londoni csoportba, néhány órával késôbb pedig már egy magyar csoportban beszélgetek. Korábban ezt nem tudtam volna megtenni.

— Miként alakul a bizalmi faktor egy-egy ilyen tárgyalás során?

Ugyanolyan-e, mint amikor személyesen találkozik a partnerrel?

— Számomra ez nem jelent problémát. Most nyertem egy ösztöndíjat Japánba, az Enterprise Europe Network-ön keresztül, Magyarországról egyedüliként, és úgy volt, hogy Tokióban töltünk 3 hetet. De a koronavírus miatt nem lesz utazás, viszont rendkívül sok online meetingünk volt és eddig nagyon pozitívak a tapasztalataim. Tetszik nekik, amit csinálunk, és úgy érzem, abszolút megteremtôdött a bizalom.

DDGK: „Az anyanyelvünkön közvetlenebbül tárgyalunk, nincsenek nyelvi nehézségek, félreértések” — Minden elôremutató és hasznos kezdeményezéshez csatlakozik klaszterünk, így ehhez a rendezvényhez is. Az online üzleti partnerkeresési mód gyors és egyszerû, kényelmes a tárgyalások leszervezése, széles körû célcsoport érhetô el, idôtakarékos és költséghatékony. Egy cégtôl egyszerre több kolléga is részt vehet a tárgyaláson (pl. kereskedelmi vezetô, tervezô, mûszaki vezetô, logisztikus), így a fontos szakmai kérdések azonnal megválaszolhatók – kezdi a választ arra a kérdésre SZABÓ Berta, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter klasztermenedzsere, hogy miért kapcsolódnak a rendezvényhez, miben elônyös számukra ez az üzletipartnerkeresési mód. — Nem utolsósorban elônye, hogy biztonságos, mivel nincs vírusveszély, de karanténba kerülés kockázata sem, és nem kell tesztet se végezni. Az online tárgyalás a jövôben egyre inkább elterjedt és bevált módszer lesz világszerte.

CÍMLAPSZTORI Az online B2B-rendezvények általános jellemzôi, hogy 1-2 naposak és többnyire angol nyelven folynak. Az Itt & MOST a maga nemében egyedülállónak mondható, hiszen 4 hónapos idôtartamra biztosít folyamatosan tárgyalási felületet, és választhatunk, hogy magyar vagy angol nyelven kívánjuk menedzselni ügyeinket.

— A klaszter, a klasztertagok a korábbi üzletember-találkozókon aktívan vettek részt, ezzel szemben itt online találkozók lesznek.

Ezek miben mások, mint a személyes tárgyalások és hogyan készülnek rá a tagok?

— A klaszter, a klasztertagok az online tárgyalásokra pont úgy készülnek fel, mintha személyes tárgyalás lenne, csak az online tárgyalások megszervezése egyszerûbb, gyorsabb, hiszen nincs utazási idô, a félórás tárgyalások rugalmasabban beilleszthetôk a napirendünkbe. Az online egyeztetés kapcsolatfelvétel szempontjából optimális, azaz elsô körben a felek közötti közös pontok és érdeklôdési körök azonosítására megfelelô, az azt követô személyes tárgyalásokon a már részletesebb és bizalmasabb információcsere valósulhat meg.

Képernyômegosztással az online tárgyaláson is kezdhetünk egy rövid prezentációval, videóval virtuális cégbemutatót és üzembejárást tartva, bemutatva a termékeket és a gyártás-

SZABÓ BERTA

hoz használt gépparkot, a mûhelyeket, a csarnokokat. Névjegykártyacserére vagy a B2B-felületen található üzenôfalat vagy az online tárgyalószoba chatszobáját használjuk.

Az online meeting költséghatékonysága is nyilvánvaló, de természetesen rendelkeznünk kell a megfelelô informatikai eszközökkel, infrastruktúrával (kamerával ellátott számítógép/laptop, gyors internet), hogy az online face to face beszélgetésre sor kerülhessen. Ha valaki még nem próbálta ezt a típusú kommunikációs csatornát, érdemes az eseményt megelôzôen próbahívást csinálni, hogy kiderüljenek az esetleges technikai problémák (pl. a számítógépünk nem kapcsolódik az adott tárgyalási online felületre, nincs vagy szakadozik a kép, esetleg a hang, hogyan kell megosztani a képernyôt a prezentációnk bemutatására, hogyan tudjuk elküldeni a chatszobában a névjegyünket), melyeket mind-mind orvosolni kell, még az éles meeting elôtt. Az online tárgyalási felületek biztonságosak, ha az elôírásokat betartva használják, nem kell attól tartani, hogy idegenek hozzáférnek a számítógépen tárolt adatokhoz.

— Milyen üzleti partnert keresnek a klasztertagok, van-e konkrét igényük?

— A klaszter tagjai leginkább az alap- és speciális anyagok beszerzésében, kooperációs partnerek keresésében számítanak az ITT & MOST segítségére. Egy üzleti oldal alapvetôen akkor sikeres, ha nemcsak a kínálat, hanem az igény, a kereslet is megjelenik. A klasztertagoknál törekszünk arra, hogy a legalább annyi igény kerüljön fel az oldalra, mint kínálat.

— Ha vannak, milyen elônyei lehetnek annak, hogy magyar a tárgyalási nyelv?

— Az anyanyelvünkön természetesen könnyebben, közvetlenebbül tárgyalunk, nincsenek nyelvi nehézségek, félreértések. Aki nem szeret idegen nyelven tárgyalni, vagy nem volt ebben nagy gyakorlata, most ôk is bátran bejelentkezhetnek az online felületre.

K.T.

ÚJ TESTÜLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

„FEJLESZTÔ PARTNEREI LESZÜNK MINDENKINEK, AKI HAJLANDÓ A MEGYE GAZDASÁGÁT E CÉLBAN SEGÍTENI” Újabb négy évre kapott bizalmat kamarai elnökként a 2020. július 20-án lezajlott kamarai választásokon dr. SÍKFÔI TAMÁS, aki korábban 27 évig titkárként, majd az elôzô ciklusban elnökként vett részt a megye gazdasága, valamint az itt mûködô vállalkozások képviseletében, menedzselésében, támogatásában.

Elnöki interjúnkban nemcsak az eddig elért eredményekrôl, hanem a jövô kihívásairól, a kibontakozó lehetôségekrôl is kérdeztük.

— Mi volt a tétje a most lezajlott kamarai választásoknak? Milyen volt a vállalkozások aktivitása a választást illetôen?

— A mostani volt a 10. kamarai választás az életemben. Tapasztalataim szerint kiélezett helyzetekben volt mindig jelentôs a választási aktivitás.

Ilyen volt az 1994-es köztestületi kamarai átalakítás kapcsán, vagy a 2000. évi rendkívüli választásokkor, és 2012-ben is, amikor egy budapesti érdekkör kívánta magának privatizálni a vidéki kamarákat. Egyébként a rendszerezett munka és elismertség miatt mindig nyugodt körülmények között folyt a választás. Kétségkívül az idei Covid-járvány miatt néhány hónappal kényszerûen elôrehozott választásokon nem volt kiugró aktivitás, de szeretném azt gondolni, ebben a vírus, illetve a nyári könnyítések miatti nyaralási láz mellett az elmúlt évtized eredményei is benne vannak.

Valójában a kamarai választások teljesen különböznek a politikai rivalizálástól. Ott a konfliktusok, a lejáratás, az ígérgetések, a nagyot mondás, a mindenáron való gyôzelem áll a központban, míg egy köztestületnél, ha az jól mûködik, sok száz konzultáció, megbeszélés után alakulnak ki azok a csapatok, amelyek a kamarában egy-egy szakterület irányítását látják el a hivatal segítségével. A véleményeltéréseket a kölcsönös tisztelet jegyében beszélik meg a vállalkozók,

senki sem akarja magát másokra ráerôszakolni. A feladat, a közös célok állnak a fókuszban. Szerintem ez is szerepet játszik a nyugodt választásokban.

— Elnökként ön újabb négy évre kapott bizalmat a baranyai vállalkozásoktól, tehát lehet folytatni az elôzô ciklusban megkezdett munkát. Milyen eredményeket értek el a most lezárt idôszakban, miben sikerült elôrelépni a megye gazdaságát, a vállalkozások érdekeit képviselve?

— A kamarában nem különülnek el a ciklusok olyan élesen, mint a politikában. Sokkal inkább építkezünk a korábbi eredményekre. Vagyis az elmúlt 4 év eredményeinek gyökerei bizony évtizedes aktivitásokra is visszanyúlnak. Nem könnyû a feladat, nagyon kevés forrással, hatalmas gondokkal kell megküzdeni, ráadásul úgy, hogy a megyére egyáltalán nem jellemzô az a partnerség, amely a fejlett térségekben kialakult az entitások között. Vagyis az egyenként alacsony helyi forrásbázisok jórészt nem a versenyképesség növelésére fordítódnak, és az összefogás nélkül elforgácsolódnak.

Az elmúlt 4 évben igen komoly erôfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy kialakuljon a szükséges partnerség. Sokszor voltunk igenigen türelmesek. Próbáltunk példát mutatni a közélet más területeinek.

Munkánkat ugyan elismertség övezte, de szerintem csak felemás eredmények születtek, azonban kétségtelenül kialakultak azok a formális együttmûködések, amelyek elôfeltételei minden hatékony fejlesztômunkának. Sajnos a Covid-járvány okozta gazdasági válság és a kiélezôdô helyi politikai ellentétek, valamint más sze-

DR. SÍKFÔI TAMÁS

mélyi változások miatt ezt a folyamatot szinte újra kell indítani.

Ugyancsak elôreléptünk a helyi gazdaság szervezésében, új klaszterek alakultak, és egyre hatékonyabban kapcsoljuk össze a vállalati fejlesztéseket, szervezzük a helyi céges

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság együttmûködéseket, a piacok és a források elérését, és erôsítjük az innovációs folyamatokat. A HR-problémák jelentôsek, nagyon komoly energiákat fordítottunk a vállalkozásokkal együtt e szakterületre, de ezek megoldásában egyelôre úgy tûnik, a szakképzés jelen átszervezése csak hátráltatni fogja a cégeket és a kamarát. A mûszaki felsôoktatás fejlesztésében is még komoly adósságok vannak, egyelôre nem tudtuk meggyôzni intézményi partnereinket a szükséges mértékû és irányú intézkedések megtételére.

— A kilencvenes évek eleje óta dolgozik a kamarában, sokáig titkárként, most pedig elnökként.

Hogyan változott a kamara szerepe ebben a 3 évtizedben és ma mire helyezôdik a hangsúly?

— Hihetetlen sok minden változott, néhány nagyon fontos dolog viszont sohasem. Kezdjük az utóbbiakkal. A politika és az államigazgatás görcsösen tartózkodik attól, hogy a köztestületeknek megadja azokat a kompetenciákat, jogi hátteret és forrásokat, amelyek a hatékony munkavégzésük záloga. Az elmúlt 30 évben mindig eredményt követelt, miközben csak akadályozta ôket.

Ettôl elvonatkoztatva a 90-es évtized hôskorszakában egyre jobb lett a munkakapcsolat a helyi önkormányzatokkal a helyi gazdaságfejlesztési projektekben, az infrastruktúra-fejlesztési lobbiban, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. A helyi adópolitikában a kamarai javaslatokat fogadták el. Folyamatos formalizált egyeztetés alakult ki az országgyûlési képviselôk bevonásával Baranya megye, Pécs és a városok, valamint a kamara között. A Regionális Fejlesztési Tanács kulcsszereplôi voltak a kamarák, ekkor szerveztük meg az M6-os fejlesztési tanácsot, elindítva az útlobbit. Az OMFB-vel együtt közös mûszaki fejlesztési alapot hoztunk létre, nagyon sok kkv fejlesztéseit segítettük. Eszéken a kamarai kirendeltségünk volt a kapocs az délszláv újjáépítés gazdasági kapcsolataiban, ekkor indult a pécsi iparipark-fejlesztés, a reptér, az Expo Center, valamint az átképzôközpont projektje is.

ÚJ TESTÜLET Az évtized végére azonban az országos politika 180 fokos fordulatot hajtott végre a kamarai szabályozásban, az eredmények jó része, fôleg vidéken, eltûnt. A teljes újratervezést követôen csak hosszú évek munkájával jutottunk vissza a korábban elért színvonalra.

A kamara egyes idôszakokban inkább a gazdasági közigazgatás terén kapott feladatokat, majd a szakképzés került a fókuszba, mára egyértelmûen a fejlesztéspolitika kérdésköre a meghatározó. Hisz meg kell állítani a megye fokozódó leszakadását, fejlesztési programokat kell kidolgozni, hozzá megszerezni az egyre központosítottabb forrásokat, majd menedzselni a vállalati fejlesztéseket.

— A mostani választás eredményeként jelentôs változás történt a PBKIK alelnökeinek számában és személyében. Ez miként hat a kamarai munkára?

— Meglehetôsen egyedi a pécsi kamarai modell, bár nem új, 2000 óta mûködik. A kamarai törvény megszabta szervezeti rendszer enyhén szólva archaikus, abban hatékony operatív munkát képtelenség folytatni. Kihasználtuk a szabályozás lehetôségeit és a vállalkozók számára fontos szakterületek problémáinak kezelésére hozunk létre szakértôi testületeket, ezek munkáját egy-egy alelnök vezeti és a hivatal segíti. Így sokkal rugalmasabban és hatékonyabban dolgozunk, mint a legtöbb megyei kamara.

A mostani választások után több elnök kolléga kért segítséget a mi modellünk meghonosításához, beleértve a projektgazdálkodást és az integrált irányítási rendszert is.

— A következô elnöki ciklusban melyek azok a célok, amelyek fókuszt kapnak mind az ön, mind pedig a testület részérôl? Milyen eszközök, kapcsolatok, lehetôségek által lehet Baranya gazdaságát, a baranyai vállalkozások munkáját egy felfelé ívelô pályára állítani?

— Mint említettem, a kamarai ciklusok építkeznek egymásra, így a jövô, és nem csak a következô 4 év feladata a megye versenyképességének

oly mértékû fejlesztése, amely lehetôvé teszi a felzárkózást, majd a visszakerülést a fejlett megyék közé. Persze ez nem csak kamarai feladat. Ehhez minden térségi pozitív energia összekapcsolására, együttmûködésére van szükség. Nem teszünk le arról, hogy ez kialakuljon. Ugyanakkor nem foglalkozhatunk csak ezzel a jövôt alapozó aktivitással, majdhogynem egyedüliként is segítenünk kell a helyi gazdaság, a vállalkozások versenyképességét mind a HR, a szakképzés, a forrásszerzés, az innováció és a piacra jutás terén. Még akkor is, ha az ide érkezô, erre címzett, mérsékelt központi források felett nem a kamara diszponál, és azok csak egy része jut a valódi célra. Kialakult a vállalkozások között az a kör, amely hajlandó a saját érdekkörén túl is dolgozni szûkebb hazájáért, klaszterekbe és más együttmûködési rendszerekbe tömörülnek, gyakran kamarai segítséggel.

E növekvô csapat aktivitása az egyik záloga annak, hogy a helyi gazdaság, a helyi vállalkozások az elégtelen állami, önkormányzati és egyetemi fejlesztési háttér ellenére is fejlôdhessenek a térségben. A helyi forrásszûke a térségi jól fejlett agrártôke ipari, innovációs befektetéseinek inspirálásával is oldható, ne feledjük, 200 éve is a bortermelôk, borkereskedôk virágoztatták fel a helyi ipart. Emellett a kkvszektortól a ma még nagyon idegen kompetenciák menti fúziók, kölcsönös és közös befektetések is gyorsíthatják a fejlôdést. Ezt a megoldatlan tulajdonosi generációváltás is kikényszeríti a szektorban. A kereteket figyelve úgy látjuk, a következô néhány évben a helyi gazdaság csak önmagára számíthat. Vagy elszántan igyekszünk közösen megállítani a leszakadást, vagy a munka és a tôke egymással versengve fogja elhagyni a térséget. Mi hiszünk a megyében, ezért fejlesztô partnerei leszünk minden vállalkozásnak, klaszternek, vállalkozói szervezetnek, önkormányzatnak, intézménynek, minisztériumnak, amely hajlandó a megye gazdaságát e célban segíteni.

K.T.

ÚJ TESTÜLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

AZ ALELNÖKÖK CÉLJAI Nyolc kamarai bizottság tagjait, elnökeit választották meg a megyei vállalkozások 2020. július 20-án. A bizottságok elnökei egyben a kamara alelnökei is, céljaikról, az elôttük álló kihívásokról kérdeztük az új tisztségviselôket.

A kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelôs alelnök: BOGOS CSABA „Azzal nyerünk a legtöbbet, ha képesek vagyunk saját magunkra támaszkodni” Bogos Csaba címzetes kamarai tanácsos, az elôzô kamarai ciklusban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kkv-fejlesztési Bizottságában vállalt aktív szerepet, mellette a Munkavédelmi Klub elnöki szerepét töltötte be, illetve a nemzeti kamara munkavédelmi bizottságában a baranyai üzleti közösséget képviselte.

— A kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelôs alelnökként természetesen meg kell felelnem azokon a platformokon, ahol kikérik a véleményünket, de akkor is hallatnunk kell a hangunkat, amikor nem kérdeznek meg bennünket. Szeretném elnyerni a Kkv-fejlesztési Bizottság tagjainak támogatását ahhoz, hogy ismerjük meg alaposabban a megyében mûködô kis- és közepes vállalkozásokat. Baranyában számottevô a jelenlétük, de véleményem szerint nem láthatók eléggé. Akkor tudjuk kiaknázni ezt a potenciált, ha ismerjük, hogy mivel foglalkoznak, mire képesek, milyen a motiváltságuk. Ez egy komoly önkéntes küldetés lesz, és bizonyára rengeteg munkával jár majd. Tervezem, hogy sok vállalkozást meglátogatok, és gondolkodom egy értékelési szempontrendszer kidolgozásán is, amellyel a kkv-k számára nyújtanánk visszajelzést, illetve ez alapján tudnánk segíteni ôket. Olyan elismerést szeretnénk biztosítani számukra, amelyre ôk is büszkék lehetnek és mondjuk az ezt igazoló oklevelet örömmel helyezik el

az irodájuk, az eladóterük vagy a mûhelyük falán. Ezáltal azt érezhetik, hogy tartoznak valahová, nincsenek egyedül a küzdôtéren, másrészt a kamara súlyát, elismertségét is tudjuk erôsíteni.

Fontosnak tartom, hogy változzon a vállalkozások szemlélete és egyre többen törekedjenek az önmegvalósításra. Illetve szeretném erôsíteni a saját ötlet, saját termék vonalat. Jó példa erre Lengyelország, ahol több cég úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy az egyik egy bizonyos alkatrészt gyárt, a másik egy másikat, és ezek összekapcsolásával jön létre egy önálló, saját, lengyel termék. Ilyen együttmûködéseket szívesen látnék a megyében. Legyen a mi kezünkben az egész értékteremtô láncolat. Meggyôzôdésem, hogy erre a magyar kkv-k is képesek.

— Melyek azok a problémák, amelyekre a kis- és középvállalkozások, akár a kamarával együtt, keresik a válaszokat, a megoldásokat?

BOGOS CSABA

— A kkv-knál rengeteg probléma adódik, de amit legnagyobbként látok, az az, hogy egyedül vannak.

Minden feladatot egy személyben látnak el, nem tudják kivel megosztani a problémáikat, átbeszélni a döntéseiket, adott esetben nincs kitôl tanácsot kérni. Ha érzik, hogy egy közösséghez tartoznak, szívesebben eljönnek olyan eseményekre, találkozókra, ahol tanulhatnak. Ezért tervezzük egy pódiumbeszélgetés-sorozat elindítását, amely által más vállalkozók életútjából nyerhetnek inspirációt. Azt tapasztalom, hogy aki egyedül dolgozik, fôként magára számíthat, de egyszer csak elfogy az ereje, kétségei támadnak, nincs elismerés, ami továbbvinné. Fontos a pénzkeresés, hiszen az által tud megélni, de mellette sok másra is szükség van, hogy újult erôvel legyen képes folytatni a munkát.

Ha elmegyünk egy olyan rendezvényre, ahol meghallgatjuk mások történeteit, a jó megoldásait, és érezzük ennek a súlyát, a fontosságát, képesek vagyunk feltöltôdni egy láthatatlan erôvel, ami újabb lendületet ad a következô nehézségek, feladatok legyûréséhez.

— Milyen együttmûködésekre, kapcsolatokra, lehetôségekre támaszkodhat az alelnöki munkájában?

— Elsôsorban természetesen a kamarára, a bizottság tagjaira támaszkodhatok, hiszen csak közösen érhetünk el eredményt. Mindenképpen figyelemmel kell kísérnünk a hazai forrásokat, hogy azok segítségével Baranyában magunk is sok mindent meg tudjunk oldani. Azt gondolom, hogy azzal nyerünk a legtöbbet, ha képesek vagyunk saját magunkra támaszkodni, és amennyiben ehhez még bármilyen külsô segítség érkezik, az még nagyobb sikerhez vezethet.

❯

12

Dél-Dunántúli Gazdaság — Az eddigi cégvezetôi munkájából, szemléletébôl mit tud kamatoztatni az alelnöki munkában?

— Szeretnék bevezetni különbözô protokollokat a bizottsági munkában és fontosnak tartom a következetességet. Másrészt a már a vállalkozásunkban sikeresen alkalmazott projektszemléletet, hogy a feladatainkat, a céljainkat projektekben valósítsuk meg. Mindig gondolkodjunk csapatban, és szervezzük úgy a munkát, hogy aki az egyik projektben vezetô, az a másikban közremûködôként vegyen részt.

Emellett fontos, hogy jól megismerjük egymást a bizottság tagjaival, így tisztában leszünk azzal, hogy ki miben jó, milyen erôforrásokkal rendelkezik. Szeretném elérni, hogy láthatóvá váljon a munkánk a vállalkozások elôtt, hogy értesüljenek róla, mivel foglalkozunk, így megteremtjük a bizalmat és késôbb ôk is nagyobb kedvvel csatlakoznak hozzánk.

Az innovációért felelôs alelnök: HERBÁLY ISTVÁN „Ennek a ciklusnak talán a legfontosabb célja, hogy K+F projektek, termékfejlesztések induljanak a kkv-szektorban a megyénkben”

ÚJ TESTÜLET ket, beszállítónkat, vevônket a kamarai munka során ismertük meg. Egy induló cég számára igen fontos a jó networking, amihez a szervezet kiváló alapot biztosít. Ez persze az elmúlt 15 évben számos más elônnyel is kiegészült, elnökségi tagként már érdekképviseletre, szakmai lobbira is lehetôség nyílik.

— Az ön által képviselt innovációs terület, bizottság milyen kihívásokkal küzd a megyében, és ezeken miként lehet változtatni?

— Nemrég egy kamarai cikkben hosszasan boncolgattuk az innováció kihívásait és a lehetséges megoldásokat. Összefoglalva elmondható, hogy az innováció fontosságáról mindig sokan beszélnek, de kevés esetben jutunk el a konkrét akciókig. Az ortodox értelemben vett innovációra kicsi a hajlandóság, és valljuk be: a potenciál is. A két kezemen meg tudom számolni azokat a baranyai vállalkozásokat, amelyek képesek a valódi innovációra, és bele is tudnak, mernek vágni egy ötlet kidolgozásába, míg végül abból új termék születik. A kkvszektor nagyon ritkán fejleszt pályázati források nélkül. A legfontosabb ezen források becsatornázása a vállalkozások felé. A jól mûködô, sokat fejlesztô, sikeres innovátorok esetében pedig a jó gyakorlatokat kell eljuttat-

Herbály István 2016. elôtt a kamara Innovációs Bizottságának társelnöke volt, majd 2016-tól pedig a bizottság elnöke, amely egyben kamarai alelnöki tisztséget is jelent. Mandátumát újabb négy évre meghosszabbították a most lezajlott választásokon.

— Milyen elônyöket lát a kamarával való kapcsolódásban?

— Cégünk 2005-ös alapítása óta kamarai tag. Rónaszegi Lenke volt az, aki kalauzolt a köztestülettel való együttmûködésben, és feltárta a kamarai kapcsolatrendszerben rejlô lehetôségeket. Nagyon sok partnerün-

HERBÁLY ISTVÁN

ni a vállalkozások felé, hogy minél többen kapjanak kedvet belevágni saját fejlesztésekbe.

— Mint a területért felelôs alelnök milyen célokat szeretne megvalósítani a most induló kamarai ciklusban?

— Azt hiszem, az eredmények azt igazolják, hogy jó úton indultunk el az elôzô ciklusban. Ha például az NKFIH-val való együttmûködést nézzük, sikerült egy olyan aktív és kétoldalú kamarai kapcsolatot kialakítani, melynek a kkv-szektor látja a hasznát.

A korábban érdektelenségbe fulladt hivatali innovációs forrásokra az utóbbi években sokszoros túljelentkezés van, köszönhetôen annak, hogy a hivatal meghallgatja a kamara véleményét, és be is építi javaslatainkat a kiírásokba. Az innováció egyik kulcsszereplôje az egyetem kellene hogy legyen. Tettünk már lépéseket annak érdekében, hogy elmozduljon a PTE ebbe az irányba, de a valódi, gazdasági alapon nyugvó projektek elindítása még várat magára. Ennek a ciklusnak talán a legfontosabb célja, hogy K+F projektek, termékfejlesztések induljanak a kkv-szektorban a megyénkben, és ezekbe az egyetem aktívan kapcsolódjon be.

— Milyen együttmûködésekre, kapcsolatokra, lehetôségekre támaszkodhat alelnöki munkájában? Milyen erôforrásokat tud mozgósítani a célok megvalósítása érdekében?

— Azt hiszem, olyan elnökség állt össze erre a ciklusra, amelynek tagjai nagyon hasonlóan gondolkodnak, így hatékonyan tudunk majd együtt dolgozni. Külön kiemelném Síkfôi Tamás elnök urat és Rabb Szabolcs fôtitkár urat, akik eddig is minden kamarai erôforrást biztosítottak az alelnöki munkához és az Innovációs Bizottság vezetéséhez, valamint az Innovációs osztály mûködéséhez. Az Innovációs Bizottság munkáját Császár Gergely fogja segíteni, akivel régóta dolgozom együtt a kamarában, sok közös projektünk volt, és csak pozitív benyomásokat szereztem. Ezzel a támogató háttérrel, azt hiszem, minden feltétel adott a célok eléréséhez.

ÚJ TESTÜLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

A fejlesztéspolitikáért felelôs alelnök: HOFFMANN TAMÁS

Az iparfejlesztésért felelôs alelnök: KLEISZ ZOLTÁN

„Nem forradalmi ötletekre van szükség, sokkal inkább a helyi politikai és gazdasági szereplôk közötti közvetlenebb, hatékonyabb párbeszédre”

„Támogatni kell a cégeket abban, hogy ôk is lendüljenek mozgásba” Kleisz Zoltán a Pécsi Tudományegyetem konzisztóriumának elnökeként, a megyei képzési és fejlesztési bizottság elnökeként, illetve kamarai tisztségei révén elkötelezetten és sikeresen segítette az elmúlt ciklusban is a baranyai gazdaságfejlesztési projekteket.

Hoffmann Tamás évek óta résztvevôje a kamarai rendezvényeknek, emellett a gazdasági, multinacionális környezetben szerzett tapasztalatával és kapcsolatrendszerével segítette a kamara tevékenységét.

— Külön megtiszteltetésnek vettem, amikor idén nyáron felkértek, hogy a munkát szervezett formában, alelnökként és bizottsági elnökként folytassam. A PBKIK számomra egy nagyon érdekes közeg, csupa értékes, a gazdaság fejlôdéséért tenni akaró emberrel. Örömmel tapasztaltam, hogy az utóbbi idôben kezdtünk egyfajta üzleti klubként is funkcionálni, ahol értékes információkat, tapasztalatokat tudunk egymással megosztani, kvázi hídként funkcionáltunk a megye egyes gazdasági szereplôi között. Ilyen helyzet volt például a Covid 19 kapcsán, amikor hasznosítani tudtuk a tagvállalatok jó gyakorlatait a vírus elleni védekezés kapcsán.

— Az ön által képviselt fejlesztéspolitikai terület, bizottság milyen kihívásokkal küzd a megyében és az ön véleménye szerint ezeken miként lehet változtatni?

— Baranya megye gazdaságának fejlesztése évtizedek óta a legnehezebb feladatok közé tartozik az itt élôk körében. Véleményem szerint a problémák fô oka a tôke, a munkaerô és az infrastruktúra hiányára vezethetôk vissza. A jó hír az, hogy ezeket a problémákat megfelelô érdekérvényesítô képességgel és a gazdasági szereplôk összefogásával orvosolni lehet.

— Mint a területért felelôs alelnök milyen célokat szeretne

13

HOFFMANN TAMÁS

megvalósítani a most induló kamarai ciklusban?

— Szeretném felmérni a lehetôségeket, szintetizálni az eddig felhalmozódott ötleteket, projekteket. Ha tudunk találni egy megfelelô struktúrát, amiben kijelöljük a célokat, rendszerezzük a feladatokat, akkor biztos vagyok benne, hogy képesek vagyunk eljutni a döntéshozókhoz, akik a forrásokat össze tudják kapcsolni az igényekkel. Véleményem szerint nem feltétlen forradalmi ötletekre van szükség, hanem sokkal inkább a helyi politikai és gazdasági szereplôk közötti közvetlenebb, hatékonyabb párbeszédre.

— Milyen együttmûködésekre, kapcsolatokra, lehetôségekre támaszkodhat az alelnöki munkájában? Milyen erôforrásokat tud mozgósítani a célok megvalósítása érdekében?

— Elsôsorban a helyi gazdasági szereplôket szeretném összehozni a város és a megye vezetôivel a kamarai keretek között, úgy érzem, itt találkozhat a gazdaságélénkítés területén a kereslet és a kínálat. Világosan látszik, hogy az érdek közös, a kapcsolatok megvannak, minden rendelkezésünkre áll, hogy folytassuk a munkát. Közös erôvel, szerepvállalással fejlesszük a megye gazdaságát.

— Mint az iparfejlesztésért felelôs alelnök egyelôre kis témákban, kis projektekben gondolkodom, ugyanis úgy vélem, hogy nem lehet egyszerre, rövid idô alatt hatalmas változásokat generálni. Alapvetôen a hálózatosodásban látok potenciált, erre szeretném ösztökélni a vállalkozásokat és minden érintettet, akit be lehet vonni a közös munkába. Partnerként gondolok a városra, az egyetemre, nyilvánvalóan a vállalkozásokra, és tapasztalataim szerint a kisebb aktivitásokban, mint például az együttmûködésekben rengeteg lehetôség rejlik.

— Milyen feladatokat lát maga elôtt alelnökként, milyen változásokat szeretne elérni?

— Azt gondolom, ki kellene nyitni a cégek szemét, hogy meglássanak olyan lehetôségeket, amelyek elôre visznek. Mindig zavar a megoldást nem keresô mentalitás, véleményem szerint az, hogy a családi vállalkozásunk, a Matro Kft. sikeres, annak a hozzáállásnak is köszönhetô, amit képviselünk. Minden cégnek vannak problémái, külsô behatások, pl. törvényi, piaci változások érik, és ezek közül sokra nincs befolyása. De a problémák leküzdésére szükség van egyfajta megoldásorientált gondolkodásra. A problémák ösztönöznek arra, hogy megoldásokat találjunk, persze, nem biztos, hogy mindig az ideálist leljük meg. Sok cégnél nem érzem ezt az attitûdöt, de azt gondolom, hogy

❯

14

Dél-Dunántúli Gazdaság ilyen esetben felerôsödhet a kamara szerepe.

Az üzleti találkozók és rendezvények mellett fontosak a személyes kapcsolódások, az azok alapján megvalósult eredmények. Például magától értetôdôen igyekezni fogok, ameddig bent vagyok a Pécsi Tudományegyetem konzisztóriumában, hogy erôsítsem az egyetem és a kamara által képviselt vállalkozások közötti kapcsolatot. Viszont ahhoz olyan szintû megfogalmazott igények, felvetések, felkészültség is szükséges, amelyekben mindkét fél potenciált lát. A cégek jelentôs részének is fejlôdnie kell ahhoz, hogy képesek legyenek az egyetemmel való együttmûködésre.

— Melyek az iparfejlesztés területén a legfontosabb teendôk a megyében?

— Az elmúlt években több cég is megtelepedett a megyében, igaz, egyik sem alkalmaz több ezer munkavállalót. Évekig munkaerô-problémával küzdöttünk, ha jött is volna valaki mondjuk egy 2000 fôs igénnyel, akkor jó eséllyel nem tudtuk volna kiszolgálni. Azt gondolom, hogy az elmúlt években látott irányt kell tovább vinni, az én szememben a közepes vállalkozások jelentik a célpontot. Tudom, hogy ezek idetelepülését nem hozzák címlapon az újságok, viszont nagyobb a realitása annak, hogy ilyen nagyságrendû cégeket ide tudunk csábítani. Ebbôl a szempontból kiváló projekt a Déli Ipari Park létrejötte.

Jó megoldásnak tartom, hogy a már itt lévô cégek más vállalkozásokat vonzzanak a megyébe. A magunk példáját említhetem, a telephelyünk melletti telken 2016 óta mûködik egy német partnerünk gyára. A beszállítói voltunk ennek a cégnek, és egyszer felvetettem nekik, hogy mi lenne, ha itt gyártanák bizonyos termékeiket.

Tehát egy vevômet gyôztem meg arról, hogy Magyarországon, Pécsett hozzon létre egy gyártóegységet. Ehhez semmilyen politikai kapcsolatrendszer, sem támogatás nem kellett.

Azt gondolom, hogy ilyen jellegû potenciállal sok cég rendelkezik, még mindig vannak olyan nyugat-európai

ÚJ TESTÜLET Az idegenforgalom fejlesztéséért felelôs alelnök: KOLLÁR LÁSZLÓ „A gondolkodás a megoldás”

KLEISZ ZOLTÁN

középvállalkozások, amelyek most kerültek olyan helyzetbe, hogy izgalmas lehet számukra egy közép-európai beszerzés.

— Hogyan tudja azt a fajta tudást, tapasztalatot kamatoztatni ebben az új pozícióban, amit cégvezetôként szerzett?

— Azt tapasztalom, hogy a cégek között vannak kevésbé innovatívak, kevésbé kockázatvállalók, és vannak a megoldást keresôk, a fejlôdni vágyók. Úgy vélem, támogatni kell a cégeket abban, hogy ôk is lendüljenek mozgásba. Mi is mindig azon dolgozunk, hogy megszerezzük egy adott termék gyártását, esetleg elhozzuk egy másik beszállítótól. Sosem lehet megállni egy szinten, egy árbevételnél, egy létszámnál, mert a mi tevékenységi körünkben, de valószínûsíthetôen bármely gazdasági ágazatban a vevôk igénylik és keresik azokat a beszállítókat, amelyek hajlandók velük menni és növekvô pályát járni. Talán ezt a nézôpontot az alelnöki munkámban is kamatoztatni tudom.

Kollár László évtizedek óta szoros együttmûködésben áll a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, több alkalommal az idegenforgalommal és vendéglátással, a turizmussal kapcsolatos bizottságokban vállalt aktív szerepet. A kamara vezetésével, így a jelenlegi elnökkel, dr. Síkfôi Tamással együtt mintegy 15-20 éve igyekeznek elfogadtatni a régióban a turizmus szereplôivel azt a nézetet, hogy „egységben az erô”.

Hogy ezt az iparágat ne az jellemezze, hogy mindenki csak a saját vállalkozásával foglalkozik – e véleménye, hozzáállása mellett Kollár László az elmúlt évtizedekben mindig határozottan ki is állt.

— Az idegenforgalom milyen kihívásokkal küzd a megyében és milyen területen lehet változtatni? Miben tud elôrelépni az Idegenforgalmi Fejlesztési Bizottság?

KOLLÁR LÁSZLÓ

ÚJ TESTÜLET — Az országra, így a régióra is jellemzô, hogy még mindig kevésbé fogadják el: a turizmus ugyanolyan szakma, mint a péké. Ott is az egyik pékségbe bemegyünk kenyeret venni, a másikba pedig nem. A vállalkozásunk, azaz a bikali Élménybirtok a „világ végén” az elmúlt 15-20 évben elérte – ami látható a számokon –: Pécs és Harkány után Baranya megyében, a Dél-Dunántúlon a leglátogatottabb helység. Bikalon, ahol egy szálloda van, a megyében a legmagasabb vendégéjszaka-számot produkáljuk. Mára eljutottunk odáig, hogy a szektor szereplôi kíváncsiak olyan szakember véleményére is, aki bizonyítottan sikeres, hogy miként érte el ezt az elmúlt 20 évben.

A siker nagyon fontos része a fejlesztés, hogy koncepcionálisan és következetesen fejlesztjük-e a megye turizmusát. És szerintem ennek a folyamatnak mindig eredményorientáltnak kell lennie. Ehhez pedig egy sok oldalról átgondolt, koncentrált fejlesztési tervre van szükség, amit végig is menedzselünk. Olyan koncepcióra, ami helyben születik. Emellett elengedhetetlen a szereplôk együttmûködése, olyanra gondolok, minthogy az egyik szállodában ajánljuk a partnervállalkozás borát, adjunk vouchereket, amelyek a másik turisztikai szereplô szolgáltatására, attrakciójára hívja fel a figyelmet. Ezzel a fajta együttmûködéssel lehet egy régióban eredményt elérni. Én ezt képviselem. Akik felkértek az alelnöki pozícióra, tudják rólam, hogy ezt képes vagyok megértetni és elfogadtatni a különbözô érdekcsoportokkal.

— Van-e olyan konkrét cél, amelyet kitûzött önmaga mint bizottsági elnök, alelnök elé?

— A legfontosabb azzal foglalkozni, hogy ha a koronavírus miatt még egyszer megáll 2-3 hónapra a vendéglátás, akkor mi történik. Kérdés, hogy az állam vállal-e ebben bármilyen szintû szerepet, mert ha nem, akkor a piac nagyon komolyan átrendezôdik. A második lépés pedig az lesz, hogy a megyei iparkamara és a megyei közgyûlés miként tud együttmûködni a következô öt-hétéves eu-

rópai uniós ciklusban. Fontos, hogy legyen egy olyan tervünk, amelyre adott esetben pályázni tudunk. Itt is elsôsorban az összetartásra, az egymással való kapcsolódásra gondolok. Én ezt tûztem ki célul. Azt mondtam a kamara vezetésének, hogy amennyiben úgy látom, hogy a szereplôk, akik nem lesznek elég aktívak a célok megvalósításában, helyett megkeresem az aktív partnereket, legyenek ezek tulajdonosok, üzemeltetôk vagy a megye vezetôi, és velük fogok dolgozni. Akik nemcsak beszélnek a célról, hanem tenni is szeretnének érte.

— Milyen együttmûködésekre, kapcsolatokra, lehetôségekre támaszkodhat a bizottság a munkája során?

— Én csak módszertant szeretnék és aktív embereket, semmi mást. Nézzük meg, elemezzük a kész modelleket, ismerjünk meg újakat, mérjük fel, hogy hiszünk-e bennük, és valósítsuk meg azt, amelyet jónak látunk. Nem a pályázatokban és a pénzben hiszek, azok csak eszközök, amelyek a célok eléréséhez kellhetnek, de nem ezek jelentik a megoldást. A gondolkodás a megoldás.

A humánerôforrásért felelôs alelnök: PAPP JUDIT „Célom, hogy a bizottság tagjaival közelebb hozzuk a keresletet a kínálathoz, elôsegítve a régió erôsödését gazdasági és humán területen” Papp Juditban családi kötôdése kapcsán és cégvezetôi munkája miatt érlelôdött meg évekkel ezelôtt az elhatározás, hogy szakmai kapcsolatba lép a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával. Dédnagyapja a második világháború elôtt jogász létére ügyvezetô titkárként tevékenykedett a kamarában. Cégvezetôként pedig a szakmunkásképzés elôtérbe kerülése erôsítette Papp Judit kap-

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

csolatfelvételi szándékát, hisz a kamara munkatársai segítségével jutott hozzá minden fontos szakmai információhoz és gyakorlati útmutatáshoz. A most lezajlott kamarai választások óta pedig a humánerôforrásért felelôs alelnökként végzi kamarai munkáját.

PAPP JUDIT

— Az elmúlt 4 évben bizottsági tagként dolgoztam a kamara Szakképzési Bizottságában. Az együttgondolkodás során képet kaptam a régió munkaerô-utánpótlását érintô szakképzési problémákról, lehetôségekrôl. Beleláttam Pécs városa és a megye településeinek emberierôforrásgazdálkodásának nehézségeibe, kihívásaiba. Ez év ôszétôl pedig lehetôséget kaptam egy új bizottság vezetésére. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában a HR-fejlesztési Bizottság egy teljesen új bizottság, amely terület a fokozódó kihívások okán szervezôdött önálló testületté.

A kihívás lényege a régió humán erôforrásának feltérképezése a már mûködô vállalkozások és potenciális befektetni szándékozó vállalkozások igényeinek figyelembevételével. Feladata az emberi erôforrások gyengeségeinek és erôsségeinek feltárása, illetve ezen vizsgálatok eredményeinek publikálása a döntéshozók és piaci szereplôk felé.

❯

16

Dél-Dunántúli Gazdaság — Milyen kihívások jelentkeznek a humán erôforrás területén a megyében és miként lehet ezen változtatni?

— Baranya az egyik legmagasabb munkanélküliségi ráta mellett egyben a legnagyobb munkaerôhiánnyal küzdô megyék között is jelen van. Ennek a paradox helyzetnek többek között a kistelepülési szerkezet, a munkába járás nehézsége, a képzettség szórtsága és hiánya az oka. Az utóbbi években megnôtt a lakosság elvándorlása is. A megye korfája drasztikus elöregedést mutat. Mindezek rossz hatást gyakorolnak a régió munkaerôpiacára. Ugyanakkor a középfokú szakképzésben és a felsôoktatásban kiváló szakemberek képzik a fiatalokat, akik jelentôs hányada a tanulmányuk befejezése után nem marad a régióban. Így Baranya megye és Pécs városa munkaerôpiacán, úgy tûnik, hogy sok esetben nem találkozik a kereslet a kínálattal sem szaktudásban, sem bérezésben, sem mobilitásban, sem információáramlásban, sem képzésben, sem közös érdekekben.

— Milyen célokat határozott meg alelnökként a következô négy évre?

— Célom, hogy a bizottság szakmailag képzett és alapos gyakorlati háttérrel rendelkezô tagjaival elemzéseink, együtt gondolkodásunk és projektjeink eredményeként közelebb hozzuk a keresletet a kínálathoz, mint ahogy a kínálatot a kereslethez, elôsegítve a régió erôsödését gazdasági és humán területen egyaránt. Az ezekhez kapcsolódó operatív feladatokat a HR Bizottság alakuló ülésén a tagokkal egyeztetve fogalmazzuk meg. Fontosnak tartom, hogy a bizottság a többi kamarai testülettel együttmûködve végezze a munkáját, hisz a humán erôforrás horizontálisan minden vállalkozás jelenét és jövôjét meghatározza.

— Esetleg személyes célt is meghatározott a kamarai munkájához?

— Cégvezetôként, büszke pécsi polgárként célom, hogy a munkámmal támogassam a régió fejlôdését.

ÚJ TESTÜLET A szakképzésért felelôs alelnök: VÁRSZEGI GYULA A valós igények alapján koncentrált figyelem a szakképzésre, a felnôttképzésre A korábbi kamarai ciklusokban a humánerôforrás-fejlesztéséért felelôs alelnökként dolgozott Várszegi Gyula. Azonban jelentôs változás történt ezen a területen, így újraválasztott kamarai elnökként a szakképzésre koncentrál a következô négy évben.

— A kamarai stratégiában is azért vált ketté a szakképzés és a humán erôforrás fejlesztése, a humánerôgazdálkodás, mert annyira sokrétû, szerteágazó ez a terület, hogy egy bizottság ezen nem képes hatékony munkát kifejteni. Ráadásul az ellentétek is rányomták a bélyeget az eddigi munkára, mert mindkét terület mástmást képvisel. Ezért úgy gondoltuk, hogy a szakképzés témában kimondottan a fizikai és az egyéb szakképesítésekkel foglalkozunk, illetve a felnôttképzéssel, az átképzésekkel, a mesterképzésekkel. De ide tartozik a pályaorientáció ismertetése, terjesztése is. A jövôben szeretnénk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara oktatási központjában még inkább úgy alakítani a felnôttképzést és a különbözô oktatásokat, hogy azok minél inkább megfeleljenek a gazdaság igényeinek, akár a kisebb vállalkozásoknak, de természetesen a nagyobb cégeknek is. A nagy cégek ugyanis egészen más képzési elvárást fogalmaznak meg, más munkaerôt foglalkoztatnak, mint a kkv-k vagy az egyéni vállalkozások. Tehát a szakképzés a korábbinál egy kisebb tortaszeletet jelent, de teljesen markáns belsô átalakulással. Ezért is választottuk ki és kértük fel a bizottsági tagokat úgy, hogy a szépségipartól egészen a fotózásig, a mûvészetig mindenféle területet képviselni tudjunk. Hogy az igényeknek megfelelôen dolgozzuk ki az új stratégiánkat, és ez alapján nyújt-

sunk segítséget a különbözô törvénykezések, javaslatok tekintetében.

— Milyen kihívásokkal küzd a szakképzés a megyében és hogyan lehet ezen változtatni? Milyen célokat határoztak meg?

— A célok meghatározása egyelôre még várat magára, azokat majd az alakuló ülésen közösen fogalmazzuk meg, mint ahogy a munkarendünket, az SZMSZ-t stb. is akkor fogadjuk el.

A magam részérôl azonban már vannak elképzeléseim, pl. mindenképpen a korábbinál szélesebb körben keressük meg a cégeket, a gazdasági vállalkozásokat és megpróbálunk az interneten, a médiában egy másfajta

VÁRSZEGI GYULA

megszólítással élni. Emellett, azt gondolom, fokozni kell a személyes megkeresések intenzitását, akár a különbözô fórumokon keresztül vagy a valóságos találkozások által, ahol fel tudjuk mérni a tényleges igényeket, hogy valós információk, adatok alapján dolgozhassunk. Igyekszünk továbbra is szoros kapcsolatot tartani a mestercentrummal, a képzôhelyekkel, az iskolákkal, az intézményvezetôkkel, mindenkivel kiépíteni egy olyan kapcsolatrendszert – akár online formában –, ahol folyamatos tájékoztatást tudunk adni és kapni.

ÚJ TESTÜLET Ezeknek a terveknek a hogyanját és mikéntjét egyeztetjük az elsô ülésünkön, illetve meghallgatjuk a gazdaság a képviselôinek a javaslatait, hiszen a saját szakterületükön biztosan jó ötleteik vannak, amelyeket érdemes megvalósítani.

— Alelnökként van-e személyes célja, amely kiemelt figyelmet kap majd a következô négy évben?

— Konkrét személyes célom nincs, egyedül az az elvárásom magammal szemben, amit az elmúlt 4 ciklusban eddig is próbáltam elérni: hogy a kamara a gazdaság érdekeit képviselje mindenhol, minden fórumon, minden eseményen, és ez a jövôben is megvalósuljon. Nem egyéni csoportok, személyek, egy-egy vállalkozás érdekeit nézni, hanem mindig azt, hogy miként tudunk minél többet segíteni a vállalkozásoknak, a gazdaság szereplôinek ebben a megyében. Ez a támogatás szinte mindent jelenthet a szakképzéstôl kezdve a különbözô információk adásáig, a pályázatokig. A vállalkozások igényeit, elvárásait igyekszünk tolmácsolni, a többi kamarával összefogva fordulni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, majd velük közösen megfogalmazni a kéréseinket a kormány felé. Sajnos kissé megtépázták a kamara jogköreit, így annál erôsebben kell képviselni azt, ami megmaradt. Nagyon jó kapcsolatot kell kiépíteni Péccsel, Baranyával, a különbözô hatóságokkal, amelyeknek adott esetben befolyásuk lehet a vállalkozások mindennapjaira. Emellett fontosnak tartom, hogy a gazdaság idôben fel tudjon készülni a jövô kihívásaira, ez is részben a mi felelôsségünk.

Az információtechnológiáért felelôs alelnök: ZALAY BUDA „A szakma népszerûsítése mellett a munkaerôpiaci szereplôk együttmûködését támogatni szeretném a jövôben is” Zalay Buda 2012. óta ápol szorosabb a kapcsolatot a kamarával, eleinte az igénybe vett szolgáltatások terén, majd önkéntes alapon az ICT Bizottság vezetésével, illetve a mûködés területén elnökségi tagként vette ki részét a munkából. Az Információtechnológiai Bizottság elnökeként, a területért felelôs alelnökként dolgozik a következô négy évben is.

— A kamarában tömörülô cégeket aktív közösségnek látom, amelyeknél a közös pont a gazdasági érdekek felett a város és a régió szeretete, a lokálpatriotizmus. Ez a habarcs, ez köt minket össze, ez könnyíti meg az együttmûködést!

— Az ön által képviselt információtechnológiai terület, bizottság milyen kihívásokkal küzd a megyében és az ön véleménye szerint ezeken miként lehet változtatni?

ZALAY BUDA

Dél-Dunántúli Gazdaság — Az ICT Bizottság az információtechnológiai és telekommunikációs cégek platformja. Ez a szektor sem különbözik nagyban a többi területtôl a problémákat tekintve: a minôségi munkaerô megszerzése és megtartása a legnagyobb kihívás. A megoldás kulcsa itt is az együttmûködés lehet, ami a „fogadó oldalról”, úgy gondolom, létrejött. Az elmúlt idôszak legnagyobb sikerének tekintem, hogy egy rendkívül szoros és jó együttmûködést sikerült kialakítani az i2k Klaszter tagvállalatai, az IVeTár informatikai szakemberei és a kamara ICT Bizottsági tagsága között. A „küldô oldal”, azaz a PTE informatikát oktató karaival kell még szorosabbra fûzni a szálakat, ami a következô ciklusnak biztosan feladata lesz!

— Mint a területért felelôs alelnök milyen célokat szeretne megvalósítani a most induló kamarai ciklusban?

— Az ICT Bizottság új céljait együtt fogjuk kitûzni a tagsággal az alakuló ülésünkön a következô hetekben, de a szakma népszerûsítése mellett a munkaerôpiaci szereplôk együttmûködését biztosan támogatni szeretném a jövôben is. A több mint 20 éves nagyvállalati tapasztalatommal pedig általában is szeretném segíteni az elnökséget a hatékony mûködésben.

— Milyen együttmûködésekre, kapcsolatokra, lehetôségekre támaszkodhat alelnöki munkájában? Milyen erôforrásokat tud mozgósítani a célok megvalósítása érdekében?

— Ahogy említettem, egy nagyon erôs közösség alakult ki a régióban ICT területen az elmúlt évek munkájának eredményeképpen: a nagy multitól kezdve, a kkv-szektor szereplôivel bezárólag 50 vállalkozást tudunk megszólítani és mozgósítani, ha a cél és az eredmény közös hasznot tud hozni. Jó példa erre a nemrég elindított, nonprofit jelleggel mûködô itpecs.hu weboldal, ahol naprakész információkat adunk a régióban mûködô IT cégekrôl és az aktualitásokról.

K.T.

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

#ajelenajövôd

PÁLYAVÁLASZTÁSI TÁBOR Három héten keresztül minden nap különbözô baranyai vállalkozáshoz jutott el a közel 50 gyermek, aki 2020-ban részt vett a kamara által szervezett #ajelenajövôd pályaorientációs nyári táborban. A cég- és üzemlátogatások mellett többféle foglalkozásokon is részt vettek a táborozók, melynek segítségével saját élményeken keresztül igazán közel kerültek az adott szakmához, hivatáshoz.

A tematikusan felépített, heti turnusban szervezett tábor elsô napja mindig az önismeretrôl, pályaismeretrôl és a csapatépítésrôl szól, melyet Monoszlainé Bors Ágnes trénerünk vezet évek óta. A tréninget követôen indultak a napi interaktív programok, céglátogatások, mûhelyfoglalkozások.

A Lafarge Cement Magyarország Kft.nél a gyerekek megismerkedtek azokkal az innovatív megoldásokkal és az élvonalbeli technológiákkal, amelyeket a cég az építôipar számára fejlesztett ki. A Magnus Aircraft Zrt.-nél megtapasztalták, milyen a 21. századi csúcstechnológia a repülôgépgyártásban, lépésrôl lépésre megnézték, hogyan épül fel egy kisrepülôgép. Az InnoTeq Kft. digitális kalandozásra vitte ôket, a valóság határait átlépték és a virtuális térben mozogtak. Szuper interaktív

céglátogatás során az informatika ismeretlen területeivel találkoztak a gyerekek. A Szalon Király Fogadóban egyszerre találkoztak a pincér, a szakács, a cukrász szakmával, ezen szakmák mestereitôl tanulhatták el a gyerekek a terítés alapszabályait, palacsintát, süthettek, kalácsot fonhattak. A Lighfilm stúdió munkatársának szakmai iránymutatásával egy saját kisfilmet vágtak össze a gyerekek a tábori élményekbôl.

Gangel Benjámin férfiszabóságánál azt tervezték, hogy csokornyakkendôt fogunk varrni, azonban a Covid (mint olyan sok mindent) ezt is „átírta”, és a fiúk varrógép mögé ültek, szájmaszkot varrtak. A KONTAKT-Elektro Kft. üzemcsarnokában a villamossággal, az elektronikával találkoztak a táborozók.

Forrasztottak, áramkört építettek és közben a komoly kihívásokkal teli interaktív foglalkozásokon keresztül megismerkedtek az iparág eszközeivel, alapanyagaival, munkafolyamataival. A Spitzer Silo Pécs Kft.-nél óriási, monumentális silók között ismerték meg a gyártási folyamatot lépésrôl lépésre.

Lenyûgözte ôket, hogy egy nagy „lapnyi” szemkápráztatóan csillogó alumínium alapanyagból hogyan lesz el egy precízen megalkotott tartály. Idén egy íróasztali lámpát fûrészelhettek, csavarozhattak, fúrhattak a gyerekek Tóth

Dániel tanmûhelyében, ahol a gyakorlati oktatóik a legnagyobb türelemmel és hozzáértéssel segítették a táborozókat, hogy a lámpa összeálljon. Játékos feladatokon keresztül egy hatalmas autós vállalkozás mindennapi mûködését ismerték meg az Autócity Zrt.-nél.

Az épületgépészethez, a villamossághoz és a laboratóriumi munkához kapcsolódó szakmákat, munkafolyamatokat láthatták a táborozók a Tettye Forrásház Zrt.-nél, miközben egy szabadulószobából próbáltak kijutni. A Selyemfestô Kertben Melegh Andrea szakmai iránymutatásával életre keltették a színeket és egy csodálatos sállal tértünk haza. A szelektív hulladék gyûjtése már a legtöbb iskolában és intézményben megvalósul, de hogyan tovább? Hová kerül, mi lesz belôle, ki kezeli, hogyan válogatja? Ezekre a kérdésekre kaptak választ a BIOKOM Nonprofit Kft. Eperfás úti hulladékkezelô telephelyének bejárásakor. Ma már teljesen természetes, hogy bármikor, bárhol kényelmesen megtankoljuk az autót. A MOL pécsi logisztikai telephelyén azonban részletesen megismerték az olaj útját a finomítótól a benzinkútig. Szállítás, tárolás, vevôkiszolgálás és innováció, nem is gondolták, hogy ilyen „olajozott” ez a hatalmas gépezet. A Von-Truck Kft. kamionjavító telephelyén lenyûgözték ôket az óriási gépek, eszközök és az a nagyfokú szakértelem és precizitás, amit tapasztaltak. A céglátogatások és mûhelyfoglalkozások után mindig jutott idô az aktív pihenésre is. Mecsextrém Park, Laser Corner, kirándulás a TV-toronyba, fagyizás a belvárosban és a „felhôk felett”, VR élmények, foci, városnézô kisvonat és táborzárás a Blöff Bisztóban egy hatalmas hamburger mellett. Rengeteg élmény, fantasztikus baranyai cégek!

Találkozzunk a jövô nyáron is!

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Hatékony támogatás a vállalkozásoknak az OTP Bank segítségével Számos pénzügyi megoldás közül választhatnak a vállalkozások a járvány miatt kialakult gazdasági nehézségeik áthidalására, vagy akár a bizonytalanságok miatt halogatott fejlesztéseik megvalósítására az OTP Banknál. Ezekre a célokra a bank az elsôk között tette elérhetôvé a gazdaságélénkítô programok kedvezményes és kiszámítható konstrukcióit, amelyekre egyre nagyobb az érdeklôdés. Jelenleg az Új Forrás forgóeszközhitel az egyik legkeresettebb megoldás, amelyre év végéig egy százalékos kamatkedvezményt is biztosít az OTP Bank.

A koronavírus-járvány különbözô mértékben hatott a gazdaság szereplôire.

Több vállalkozást mindennapi mûködésében érintett és érint ma is (például a turizmus területén), míg a kevésbé kitett vállalkozásokat kisebb mértékben rázta meg. A járványhelyzet miatti bizonytalanságok azonban egyik szektort sem kímélték. Az elmúlt hónapokban rengeteg cégvezetô kereste a lehetôségeket, hogy miként vészelheti át az átmeneti idôszakot, vagy meddig kell halogatnia a már eltervezett fejlesztését. Mindkettôben segítséget nyújthatnak az OTP Bank gazdaságélénkítô programokra épülô konstrukciói, amelyekkel több célra is kedvezô és kiszámítható kamatozású forráshoz juthatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások. „Ha átmeneti fizetési nehézségek kezelésérôl van szó, gyors hitelbírálattal tudunk kedvezményes megoldást kínálni bérfizetési nehézségekre, beszállítói számlák kiegyenlítésére, bérleti díjak rendezésére, vagy akár támogatás-elôfinanszírozásra is. Emellett fejlesztésekre, beruházásokra is számos pénzügyi lehetôséggel szolgálunk a vállalkozások számára, részben saját, részben a gazdaságélénkítô programok forrásaiból” – mondta KOVÁCS Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

A megújult Széchenyi Kártya Program forrásai átmeneti likviditási problémákra, forgóeszköz-beszerzésre, munkabérfizetésre és beruházásra is felhasználhatók évi legfeljebb 0,5 százalékos kamattal. Sôt, az Agrár Széchenyi Kártya Plusz kedvezményes kamatozás mellett kínál folyószámlahitelt a mezôgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára.

A jegybank által meghirdetett NHP Hajrá keretében legfeljebb évi 2,5 százalékos kamattal kínált konstrukciók szintén felhasználhatók több hitelcélra, így beruházásra vagy a vállalkozások mûködési költségeinek fedezésére is. Emellett a konstrukciók a velük egyezô céllal felvett hitelek kiváltására is igényelhetôk. A támogatott hitelek részletes tájékoztatói elérhetôk az OTP Bank weboldalán1, ahol az érdeklôdôk – elérhetôségeik megadásával – visszahívást is kérhetnek.

A járvány gazdasági következményeinek hatására a bank tapasztalatai alapján a finanszírozási kereslet az elmúlt hónapokban az átmeneti fizetési nehézségekre is megoldást kínáló kölcsönök irányába tolódott. Ennek megfelelôen az OTP Bank gazdaságélénkítô programokra épülô konstrukciói közül jelenleg a szabad felhasználású Széchenyi Likviditási Hitel és az NHP Hajrára épülô Új Forrás forgóeszközhitel a legkeresettebb. Utóbbira év végéig egy százalékos kamatkedvezményt is biztosít az OTP Bank. Az is jól látható, hogy a törlesztési moratórium lehetôségével élô cégvezetôk közül is sokan döntöttek úgy, hogy kiváltják korábban felvett hiteleiket valamelyik nemrég kialakított kedvezôbb kamatozású, rugalmasabb feltételeket biztosító konstrukcióra.

1

# https://www.otpbank.hu/tamogatotthitelek

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

AUTÓTESZT – Citroën C3 Pure Tech 83 A Citroën FX Pécs-tôl a Citroën C3 legújabb változatát kaptuk meg egy rövid próbaútra.

A márka egyik bestsellere a modellfrissítés során még inkább az egyedi hangulat felé mozdult.

Néhány évvel ezelôtt a Citroënnél valaki bölcsen ráérzett arra, hogy a márkának nem a globális trendekbe kell belesimulnia, hanem újra egyedi autókat kell gyártania. Az új C3 is ebben a szellemben született, és az elsô két és fél évben már 600.000 eladott autó igazolta a gondolkodásmód helyességét. A modell most érkezett el a frissítéshez, ami kapcsán nem okozott meglepetést, hogy az egyediséget, és a személyre szabhatóságot hangsúlyozták. 97 különféle stílusváltozattal büszkélkedik a C3 honlapja, ami javarészt a fényezések, a dekorációs elemek és a kerekek kombinációjából alakítható ki. Az orr-részen a LED fényszórók, a megváltozott hûtômaszk és lökhárító segít azonosítani a friss C3-ast, oldalt pedig kicsit átszabták a márkára jellemzô Airbump ütközésvédôket, amelyek ma már inkább stíluselemek, mintsem bumfordi karosszériavédô mûanyagok. A dizájn a ráncfelvarrás után is azt a francia eleganciát sugározza, amit megszoktunk. A márka formatervezôi még mindig hibátlan stílusérzékkel

húzzák meg azokat a vonalakat a ceruzarajzon, ami egy távol-keleti dizájnernek három hónapnyi álmatlan éjszaka után sem biztos, hogy sikerül, a német kollégák pedig hetekig keresnék tudományos módszerekkel a megoldást.

Az utastérben is folytatódik a formatervezési szabadegyetem, a mûszerfal kialakítása pazar, az apró részleteken is el lehet ámulni, majd rádöbbenni, hogy néha az aszimmetriának is megvan a varázsa. A legnagyobb ötlet mégis az, hogy a Citroennél rájöttek, hogy egy városi kisautóba nem olyan ülés kell, ami ezer kilométeres úton is komfortos, hanem arra van szükség, hogy a reggeli és esti félórás ingázáskor a lehetô legnagyobb kényelmet nyújtsa. A

megoldás egyszerû volt, kanapét hátra, két fotelt elôre, otthon is ezek a lakás legkényelmesebb pontjai, miért ne lehetne így az autóban is? A megoldás mûködik, használati értékbôl jeles, ráadásul pazar látványt nyújtanak a méretes fotelek. A bôröndök fogantyúját idézô ajtóbehúzó pedig csak a ráadás. Praktikum szem-

dik, egy elsôre ijesztônek tûnô karosszériabillenés után a kis C3-as szépen megfogja az ívet, és meglepôen stabilan fordul. A márka dicsô ralis múltja itt visszaköszön, megmutatták, hogy az igazán komfortos futómû is megvalósítható minimális kompromisszumokkal az úttartás terén.

pontjából sincs hiba, a fedélzeti rendszer vezérlése jó helyen van, és a nagy központi kijelzô menüje is áttekinthetô, a mai átlagnál nem igényel több figyelmet a kezelése, és a reakcióidô is jó. A vezetést segítô rendszerek terén sem áll rosszul az autó, felszereltségtôl függôen akár 12 asszisztens is kerülhet a kocsiba.

A térkínálat megfelelô, elöl kifejezetten kényelmes a C3, hátul sem nyomasztóan szûk, a 300 literes csomagtér pedig a nagyobbak közé tartozik.

A motorok terén a jól ismert Pure Tech benzines és BlueHDi dízelekre épül a C3. A tesztautóban dolgozó 82 lóerôs szívó benzines ideális alapmotor, az autó jellegéhez jól paszszol, de tény, hogy nem egy erômû, és a fogyasztása is átlagos. Arra, hogy az autópályán is legyen erôtartalék, a 110 lóerôs turbós változat felel meg, ez a motor a nagyobb Citroënekben is jó benyomást kelt, a C3-at könnyedén mozgatja, minimális pluszfogyasztással a szívó verzióhoz képest. A dízel létjogosultsága kérdéses, napi 70-80 kilométeres ingázásnál már megfontolandó. Az egyetlen pont, ahol a C3 vezetésekor kompromisszumra van szükség, az a váltó. A kézi váltó karja is a francia hagyományok elôtt tiszteleg, hosszú úton kissé bizonytalanul mozog. Az itt érzett bosszúság viszont azonnal feledésbe merül, amikor a pécsi Ipari útra tévedünk a C3-mal. A minôsíthetetlenül pocsék utat járhatóvá, sôt elviselhetôvé varázsolja a futómû. A trükk a kanyarokban fokozó-

Megbízhatóság tekintetében már bô évtized óta büszkén húzhatják ki a statisztikákat a márka értékesítôi, a Citroën nemcsak utolérte a konkurenciát, hanem a C3 esetében lazán be is került a legjobbak közé. Az árazásban szerencsére ez nem érzôdik, az árlistán még a mai magas újautó-árakhoz képest is visszafogott számok szerepelnek.

Az új C3 legjobb tulajdonsága mégis az, hogy létezik. Olyan üdítô színfolt a mai egyre inkább egyenautókat kínáló piacon, amire nagy szükség van, egyre többen választanak olyan autót, ahol nem nekik kell idomulniuk a jármûhöz, hanem az autó szolgálja a vezetô kényelmét.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI Lökettérfogat: 1199 cm3 Maximális teljesítmény:83 LE 5750/min Maximális nyomaték: 118 Nm 2750/min Csomagtér: 300 l Maximális sebesség: 175 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 12.3 s Átlagfogyasztás: 4.2 l/100km Kedvezményes alapár (Live): 4 075 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések (C-series): Citroën Connect rádió 6 hangszóróval, kormányról vezérelhetô DAB rádióadás kompatibilis rádió, 7”-os színes érintôképernyô, Bluetooth telefonkihangosító, USB, Mirror Screen, automata klímaberendezés, tempomat, Hill Assist, esôérzékelôs ablaktörlô, automata fényszóró, Follow me home, táblafelismerô, tolatóradar.

HIRDETÉS

A Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Baranya Megyei Szervezete m e g h í v j a tagjait és minden érdeklôdôt 2020. szeptember 15-én 8.30-tól 16.00 óráig szakmai konzultációval egybekötött elôadására.

Az elôadás és konzultáció helye: HOTEL LATERUM 7633 Pécs, Hajnóczy József utca 37-39.

A szakmai program témája: Fejlesztési tartalék számvitele, osztalék és osztalékelôleg számvitele, követelések számvitele, gazdasági társaságok átalakulásának, egyesülésének és szétválásának számvitele.

Elôadó: Botka Erika egyesületi elnök, a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Fôosztályának vezetôje.

Részvételi díj: Az elôadás a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Baranya megyei tagjainak, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Baranya Megyei Szervezete tagjainak, továbbá a Magyar Pénzügyi- Gazdasági Ellenôrök Baranya Megyei Szervezete tagjainak mérlegképes és adótanácsadói, adószakértôi számára kreditpont nélkül térítésmentes a 2014. január 28-án megkötött megállapodás alapján. A könyvvizsgálói kamara tagjai továbbképzése tekintetében az elôadást 4 kreditpontos elôadásként fogadja el.

Mérlegképes kredit (számvitel): 8 kredit, kreditpontot kérô egyesületi tagok részére 5.000 Ft+áfa, a külsô résztvevôk részére 10.000 Ft+áfa.

Adószakértôk, adótanácsadók és okleveles adószakértôk tekintetében az elôadásért 7 kredit adható, a kreditpontot kérô egyesületi tagok 5.000 Ft+áfa, a külsô résztvevôk 10.000 Ft+áfa díjon tudnak részt venni.

A mérlegképes könyvelôi és „adós” kreditpont-igazolásokat a fenti térítési díj ellenében a banki jóváírás után, az elôadáson való részvételt és a jelenléti ív, illetve képzési szerzôdés aláírását követôen tudjuk kiadni. Kérjük megértésüket!

A MSZSZE Baranya Megyei Szervezete 11731001-20148326 számú bankszámlájára kérjük átutalással rendezni a részvételi díjakat!

A jelenlegi bizonytalan helyzetre való tekintettel kérünk mindenkit, hogy CSAK AZ OKTATÁS NAPJÁN kiosztásra kerülô számlák átvétele után utaljanak, mert nem lenne szerencsés bármilyen probléma esetén az összegek visszautalása (sztornó számlák).

Tájékoztatásul közöljük, hogy résztvevôink biztonsága érdekében egy 120 m2-es termet béreltünk, hogy a kellô távolságot mindenki részére biztosítani tudjuk!

Kapcsolat: KIZÁRÓLAG a Számviteli egyesület honlapján jelentkezhetnek az elôadásra az alábbi linken: https://www.mszsze.hu/oktatas/oktatasra-jelentkezes A konzultáció sikeres lebonyolítása érdekében kérjük, hogy kérdéseiket elôzetesen a szamviteliegyesulet.baranya@gmail.com címre megküldeni szíveskedjenek!

Telefonos elérhetôségünk: 20/340-7901 Szûcs Lászlóné Erika Regisztráció: 8 órától Tótsimonné Drenyovszki Márta megyei elnök Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Baranya Megyei Szervezete

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

2 úszómedence, 1 tanmedence, 3 élménymedence és 4 gyógymedence, sodró folyosó, gôzkabin, 3 finnszauna, 1 infraszauna, merülô medence, hidegkamra, Kneipp taposó, jakuzzi, élményelemek

Ingyenes parkolás! Várjuk önöket!

Nyitva: hétköznap 9.30–20.00, hétvégén 8.00–20.00 óra között

www.facebook.com/gyogyfurdobarcs 7570 Barcs, Május1 u. 2.

Telefon: 82/565-500 www.gyogyfurdo-barcs.hu

KLASZTER

A DÉL-DUNÁNTÚLI GÉPIPARI KLASZTER HÍREI Taglátogatáson a Profi Metal Kft.-nél

új, egy 5 és egy 10 tonnás híddarut állítottak üzembe.

Júliusban egy kívül-belül megújult csarnokban fogadta a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsmentjét OZSVÁRT János, a cég ügyvezetôje.

Új üzemcsarnokot avatott a Matro Kft.

A Profi Metal Kft. acélszerkezetek, gépalkatrészek, épületlakatos termékek egyedi, többnyire kis szériás gyártásával foglalkozik. Fô profiljuk az egyedi gyártás, melyben nagy gyakorlattal és jó háttérrel rendelkeznek. Ebben a piaci szegmensben az egyszerûbb, kisebb lakatosipari termékek gyártásától a nagyfokú precizitást igénylô gépalkatrészek gyártásáig mindenhol hatékonyan jelen vannak.

Az épület tulajdonosa egy pályázatnak köszönhetôen teljesen felújította azt a csarnokot, ahol a Profi Metal Kft. mûködik, így megújult környezetben dolgozhatnak és fogadhatják a partnereiket. Ozsvárt János, a cég ügyvezetôje elmondta, hogy a felújítás során az épület oldalfalai és teteje is szigetelve lett, korszerû nyílászárók kerültek beépítésre, az energiahatékonyság növelése érdekében a tetôn napelemeket helyeztek el. Az épületen belül teljesen megújultak az irodák, új vizesblokkok kerültek kialakításra, a dolgozók részére egy jól felszerelt konyhát, étkezôt biztosítanak, továbbá teljes mértékben felújították a hûtô-fûtôrendszereket. A gyártócsarnokban 2 db A Profi Metal Kft. felújított csarnoka

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) tagja Pécsett, a Déli Ipari Parkban vette át ünnepélyes keretek között a város vezetôitôl az EU-s forrásból kialakított üzemcsarnok kulcsát 2020 júliusában.

A Matro Kft. egy dinamikusan fejlôdô, közel 30 éves múlttal rendelkezô pécsi vállalkozás, gépipari termékei Európa összes személy- és haszongépjármûvébe beépülnek, fô profilja a forgácsolással elôállított alkatrészek gyártása. A gyártott termékeiket személygépjármû, haszongépjármû- és vasúti jármûipari vevôik részére szállítják. Ezen túlmenôen a pneumatika, a gépgyártás és sok más területen tevékenységet végzô vevôiket látják el a legmagasabb mûszaki igényeket kielégítô alkatrészekkel. Több mint 100 CNC-vezérlésû és számos más gépükkel különbözô jármûalkatrészeket, eszterga- és marószerszámokat, CNC-szerszámgépek alkatrészeit, illetve CNC-gépeken alkalmazott szerszámbefogó-rendszereket gyártanak álló és meghajtott kivitelben.

A cég Pécs és a pécsi gazdaság egyik büszkesége, munkavállalói és ta-

Dél-Dunántúli Gazdaság

nulói létszáma együttesen mára meghaladja a 260 fôt.

A több mint 2000 négyzetméteres gyártócsarnokot a Matro Kft. 6 évre bérli, ahol az eddigi tevékenységi körhöz híven szintén fémmegmunkálással foglalkoznak majd.

Kleisz Zoltán, a Matro Kft. ügyvezetô igazgatója elmondta, a vállalat jövôre ünnepli harmincadik születésnapját, ebben a három évtizedben pedig végig Pécsett volt jelen, kötôdik a városhoz.

A cég az elmúlt 30 évben viszonylag homogén fejlôdési pályát tudott leírni, a 2009-es és valószínûleg az idei évet leszámítva mindig tudtak növekedni és bôvülni. Emlékeztetett, hogy jelenlegi telephelyüket már többször bôvítették, azonban úgy tûnik, még további területre lesz szükségük, emiatt nagyon örülnek a most megkötött bérleti szerzôdésnek. „Három tényezôre van szükségünk a további bôvülésre: munkaerôre, gyártóeszközre és nyilván gyártóterületre. Ezzel a sikeres együttmûködéssel a háromból egynek, a területnek a bázisát megteremti a következô évekre” – mondta az ügyvezetô.

Erôsödött a tagok társadalmi felelôsségvállalása A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) két tagja, a MIG-TIG Kft. és a Lakics Kft. erôsítette hírnevét azzal, hogy Komló városát köztéri hulladékgyûjtô-edényekkel támogatta. A 9 db hulladékgyûjtôt komlói hátrányos helyzetû épület- és szerkezetlakatos tanulók készítették a Kökönyösi Diákokért Alapítvány program keretén belül, a cégek támogatásával.

A mûszaki tervezést a MIG-TIG Kft. (fô profilja: hegesztéstechnológiaértékesítés, szerviz, képzés) végezte, az anyagszükségletet és a szakmai irányítást a partnercége, a HEG-TAN Kft. biztosította. A lemezhengerelést a Lakics Kft. (fô profilja: motor- és generátorházak gyártása) végezte, a festés anyagigényét, valamint a tanulók munkájának anyagi elismerését az alapítvány finanszírozta.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

SIKERESEN VIZSGÁZTAK, KAMARAI GYAKORLATI OKTATÓK LETTEK! A tavalyi évhez hasonlóan a kamara idén is több alkalommal indított gyakorlati oktatói képzést.

A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga azokat a gyakorlati oktatóként alkalmazott szakembereket/szakoktatókat érinti, akik iskolán kívüli (külsô) gyakorlati képzôhelyen foglalkoznak tanulóval az iskolai rendszerû szakképzésben.

A képzés 6 napos volt és két részbôl állt: — Az elméleti képzés pedagógiai, szociálpszichológiai, kommunikációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretekre terjedt ki.

— A tréning során a résztvevôk olyan életszerû szituációkkal találkoztak, amelyek segítenek a gyakorlati oktatói munka során felmerülô kihívások kezelésében.

A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsgadíj 80%-a támogatásból valósul meg (a jelentkezônek vagy munkáltatójának egy 20%os [18.000 Ft + ÁFA] önrészt kell befizetnie) Szeptember 14-én indul a következô képzés. Jelentkezés és információ: Authné Kállai Kata 06-20-407-4655

GYAKORLATI OKTATÓ: HORVÁTH VENDEL Van, aki a munkáját hivatásként, szinte küldetésként végzi, és igyekszik vele szolgálni a környezetét, valamint átadni a tudását a nála fiatalabbaknak. Így van ezzel Horváth Vendel is, aki konyhavezetôként dolgozik egy pécsi vállalkozásnál és a közelmúltban végezte el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara gyakorlatioktató-képzését. Ez pedig teljesen megváltoztatta az életét.

— Állami gondozásban nôttem fel, 17-en voltunk testvérek, így a magam tapasztalataiból ismerem, hogy milyen nehéz gyerekként megélni egy ilyen mellôzöttséggel járó helyzetet. Szakácsként dolgozom az Exorno Kft.-nél, a szociális étkeztetésben, emellett a gyermekétkeztetésben veszünk részt. Az elsô szakmám karosszéria-lakatos volt, de azt nem szerettem csinálni, viszont mindig vonzott a fôzés, ezért úgy döntöttem, hogy megvalósítom az álmomat és elvégeztem egy szakács tanfolyamot. Nagyon megtetszett ez a munka, és ma már konyhavezetôként dolgozom.

— Hogyan lett gyakorlati oktató?

— Erre a feladatra a cégem kért fel, megkérdezték, hogy elvállalom-e. Nagy örömmel mondtam igent, szívesen foglalkozom a fiatalokkal, elsôsorban nehezen beilleszkedô gyerekekkel.

— Mit tanult a gyakorlatioktató-tanfolyamon, mi volt újdonság az ön számára?

— Elsôsorban nagyon sok mindent tanultam magamról, amivel korábban nem voltam tisztában. Alapvetôen nagyon higgadt, türelmes vagyok, de más emberként jöttem ki a képzésrôl, még otthon is másképp beszélek, mint korábban. A nézôpontom, a látásmódom változott sokat. A képzésen roppant nagy élményt jelentett a csapatépítô tréning, ahol teljesen idegen emberekkel találkoztam, mégis a mai napig tartom velük a kapcsolatot. Már másképp látom a világot, felszabadultabb, magabiztosabb lettem.

— Hogyan tudja a munkájában, a hátrányos helyzetû fiatalokkal kapcsolatban hasznosítani a képzésen megtanultakat?

— Igyekszem családias hangulatot kialakítani a tanulókkal, megismerni a családi helyzetüket, hogy mi okoz számukra nehézséget, mi érdekli ôket. Ahhoz, hogy kialakuljon a bizalom, fél év is kell. Leülök velük reggelizni, igyekszem jó szóval, a hozzáállásommal támogatni ôket. Én magam is elmosogatom az edényt, amit elvárok tôlük, mindent együtt csinálunk. Részletesen megmutatom az ételek elkészítésének fázisait, már szinte versenyeznek egymással, hogy ki fôz finomabbat. Szeretnek a konyhán lenni, többen vissza akarnak jönni hozzám dolgozni, ha végeznek.

3-4 éve vannak diákok nálunk, ez idô alatt én is sok mindent tanultam tôlük, nem csak ôk tôlem. Nem könnyû, de szívesen dolgozom velük. Jólesik, amikor üzenetet küldenek, például van, aki a Balatonon dolgozik egy lángososnál, és azt írja, milyen jó, hogy ezt meg ezt is megtanítottam neki annak idején. Azt nem én döntöm el, hogy kit vesznek fel, de aki odajön, annak végzés után jól kell tudnia a szakmáját, ez pedig az én felelôsségem. A mi tanulóinknak is meg kell kapniuk az esélyt arra, hogy kiváló szakácsok lehessenek.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERVIZSGÁT VILLAN(Y)TOTTAK A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében július közepén villanyszerelô mestervizsgát tartottak.

A szakmák csúcsának számító megmérettetésig idén hat szakember jutott el.

(A vizsgát eredetileg májusban szervezték volna meg, de a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani egy késôbbi idôpontra.)

A jelentkezôk 180 órás szakmai, pedagógiai és vállalkozási ismeretek képzésen vettek részt.

A felkészítés 3 hónapon keresztül zajlott. Az oktatóknak köszönhetôen magas színvonalon folyt nemcsak az elméleti, de a gyakorlati képzés is. A résztvevôk teljes energiával kezdték meg a tanfolyamot, lelkesen sajátították el a szakterülethez kapcsolódó új tudnivalókat.

A gyakorlati vizsgán a mesterjelölteknek több különbözô feladatot kellett megoldaniuk.

A gyakorlati feladatok után a számonkérés az írásbeli, majd a szóbeli megmérettetéssel folytatódott.

A mesterjelöltek ezt a szakaszt is sikeresen teljesítették, így büszkén vehetik majd át a mesterokleveleiket idén októberben.

Mesteroklevéllel a kezükben elsôdleges feladatuk a megszerzett tudásuk továbbadása, amihez az is szükséges, hogy folyamatosan továbbképezzék magukat.

ÚJ SZABÁLYOK A FELNÔTTKÉPZÉSBEN Szeptember elsejétôl minden célirányos kompetenciakialakításra és -fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és képzés, valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatás a felnôttképzési törvény hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy minden egyéni vállalkozó vagy vállalkozás, melynek tevékenységi és mûködési körébe tartozik a felnôttképzés, végig kell hogy gondolja, hogy felnôttképzôként, saját képzési programok alapján szervez képzéseket, vagy csak oktatóként/trénerként tevékenykedik felnôttképzôk megbízásából.

Azok, akik felnôttképzôként kívánnak mûködni, két lehetôség közül választhatnak. Amennyiben nem végeznek szakképzést és nem szerveznek olyan képzést, mely költségvetési vagy uniós támogatásból valósul meg, felnôttképzési tevékenységükre bejelentési kötelezettség vonatkozik. Ha szakképzést folytatnak vagy támogatott képzéseket is szerveznek, úgy felnôttképzési tevékenységüket engedélyeztetni szükséges.

Fontos, hogy minden olyan felnôttképzési tevékenység esetén, amely nem engedélyköteles, bejelentési eljárást kell kezdeményezni! A bejelentés és az engedélyeztetés egyaránt a Felnôttképzési Államigazgatási Szervnél, a https://far.nive.hu/kezdolap oldalon keresztül lehetséges.

ÚJ SZAKKÉPZÉS, ÚJ LEHETÔSÉGEK Megújul a hazai szakképzési rendszer egy közel kétéves elôkészítô munka eredményeként. A tavaly tavasszal elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia mentén kialakított legfontosabb változások a következôk. Új szakképzési intézménytípusokban kezdik meg a diákok az ösztöndíjjal támogatott tanulmányaikat 9. évfolyamon szeptemberben. Ezek az öt- vagy hatéves technikumok és a három- vagy négyéves szakképzô iskolák. A tanulók szakmai tanulmányaik elsô részében iskolai tanmûhelyben ágazati alapképzésben vesznek részt, melyet vizsgazár és azt követôen kezdik meg az általuk választott szakma tanulását.

Az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) a Szakmajegyzék váltja fel. OKJ-s tanfolyamot utoljára 2020 december 31-ig lehet megkezdeni felnôttképzésben. Szakmát kizárólag szakképzô intézményben lehet szerezni. A szakképzésben tovább erôsödik a duális képzés és a duális képzôhelyek szerepe. Vállalkozások egymással vagy a Szakképzési Centrumokkal közösen képzôközpontokat hozhatnak létre. 2021 januárjától a duális képzôk tanulóikkal tanulószerzôdés helyett szakképzési munkaszerzôdést kötnek. A szakmák követelményei rugalmasan követik és alkalmazkodnak a munkaerôpiac elvárásaihoz.

25

26

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

STRAUSZ JÁNOS „FONTOS SZÁMOMRA, HOGY ÉLVEZZEM, AMIVEL FOGLALKOZOM, ÉS HOGY ÚGY ÉREZZEM: SIKEREM VAN” Szokatlanul csendes a páncélszekrény-gyártással, biztonságtechnikával foglalkozó pécsi Strauss Metal Kft. gyártócsarnoka. A csönd nem azt jelzi, hogy nincs munka, ellenkezôleg: a koronavírus-járvány ideje alatt is folyamatosan gôzerôvel termelt a vállalkozás. Most a nyári szabadságok idején kicsit lelassult a termelés, ám a cégtulajdonos-ügyvezetô STRAUSZ Jánost az üzemben egy új festôberendezés telepítése közben találjuk. Lelkesen meséli, hogy ennek segítségével a festôkapacitásuk hatékonysága a háromszorosára növekszik. Sikerének lényege valahol itt rejlik: a lelkesedésében, a fejlôdésre való törekvésben, a folyamatos „üzemmódban” és az innovációban.

– A járvány kirobbanása idején számos megkezdett szerzôdéses munkánk volt, például banki páncélterem-építés és különbözô alkatrészek gyártása.

Mindezeket a széfjeink és más standard termékeink gyártása és vevôink kiszolgálása mellett végeztük. A járvány hónapjaiban nem állhattunk le, a megrendeléseket teljesíteni kellett, igaz, az általános megelôzô járványügyi óvintézkedések, az újonnan bevezetett szabályaink nehezítették a munkavégzésünket. Nagy örömmel tölt el, hogy ilyen körülmények között is helyt tudtunk állni és kenyeret tudtunk adni a munkatársainknak – válaszolja Strausz János arra a kérdésre, hogy miként élték meg a Covid 19 hónapjait.

— Cégvezetôként miként lehet jól lemenedzselni az ilyen komoly és kiszámíthatatlan helyzeteket?

— Nézôpont kérdése, hogy miként közelítünk egy helyzethez. Amikor jött a pandémia, ami egy világot rengetô nagy probléma, hirtelen azt sem tudtuk, hogy mi várható, nem ismertük, ismerjük a dimenzió mélységét. Úgy is neki lehet állni, hogy itt a világvége, de úgy is, hogy mire van szük-

ség ebben a helyzetben. Érkezett is a kérdés felénk, hogy „tudunk-e kézfertôtlenítô állványt gyártani. Mennyit?

2600 darabot. Két hét múlva kész lesz.” Ezt még több megrendelés követte, és egyfajta plusz ismertséget is hozott számunkra, hiszen ezáltal újabb csatornákba kerültünk bele. A világ mindig elôre lép, minden egyes válság tisztítja a piacokat, azok maradnak fent, akik megfelelôen tudnak alkalmazkodni minden helyzetben.

— Ahhoz, hogy a vállalkozás képes legyen ilyen termékeket gyártani, ahhoz készen kell állni: rendelkezni a megfelelô tudással, a technikai felszereltséggel, az emberállománnyal...

— Ezek egyszerû termékek, csak bátorság kellett és számolgatás, hogy miként fér bele a kapacitásunkba. Mérlegelni kell, hogy egy ilyen felkérés milyen fontossággal bír, hogyan tudunk átütemezni bizonyos elvállalt munkákat. Nyitottnak kell lenni a lehetôségekre, és mi ezekkel tudtunk élni. Egyszer az egyik alkalmazottam mondta, hogy „a saját szerencsémnek én vagyok a kovácsa”, azaz egyrészt alkalmazkodni kell a körülményekhez, másrészt pedig hogy úgy keverjük a vizet, hogy nekünk is jó legyen a folyása. A kisvállalkozások mindig futnak a vevô után, a nagyvállalkozások pedig irányít-

ják a vevôt, és a kettô között helyezkedik el a kisvállalkozói innováció, amivel a vevôi igények széleskörû kiszolgálásával alakíthatjuk piaci helyzetünket, szerepünket.

— Miként lehet az itt dolgozó munkatársait motiválni, hogy mindig a megfelelô minôségben és mennyiségben termeljenek?

— Az irányítás egyik kulcsszava a szuggesztió, véleményem szerint ez egy rendkívül fontos dolog. Egyrészt van az önszuggesztió: felkészítem magamat reggel 5 órakor, hogy fél hatkor dobjon ki az ágy. És van a csoportos szuggesztió, hogy eljuttassam az embereket oda, hogy ezt minden nap megtegyék és meg is akarják csinálni.

Hitet kell adnom nekik, hogy azzal a technológiával, amivel rendelkezünk, megoldható a feladat, megfelelô minôségben, határidôre.

— Hol tanulta a többiekkel való együttmûködést, a cég irányítását, a dolgok leegyszerûsítését, a motivációt?

— Gyerekkoromban így neveltek, folyamatosan voltak feladataim, amit igyekeztem pontosan és elôrelátóan elvégezni. A munkának négy fázisa van, dolgozunk, ellenôrzünk, majd kiértékeljük és kijavítjuk az esetleges hibákat.

Ezt a négy lépést kell folyamatosan alkalmazni az élet minden területén.

Minden probléma nehézségek és egyben lehetôségek sorozata. Ha van probléma, akkor van rá megoldás is. A nehézségekre való fókuszálás ugyanúgy erôfeszítésbe kerül, mint a megoldás keresése, ezért én mindig inkább a megoldásokra koncentrálok és folyamatosan tanulok, tanulunk a kollégákkal ezekbôl, hogy együtt fejlôdjünk a cég versenyképességének növekedése érdekében.

— Miért csinálja?

— Én minden újban lehetôséget látok, de ugyanilyen fontos számomra, hogy élvezzem is, amivel foglalkozom, és érezzem: sikerem van.

K.T.

PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

RUGALMASSÁG A MUNKARENDBEN A baranyai kkv jó gyakorlatokat ismertetô cikksorozat folytatásában a NanoworX Kft. mutatja be jól bevált gyakorlatait.

Ezúttal a NanoworX Kft.-nél jártunk Baranya megyében, tökéletes példát találva arra, hogy a jó gyakorlatok gyakran maguktól alakulnak ki, a cég egyetlen feladata pedig, hogy reagáljon a kialakult helyzetre. A NanoworX Kft. szoftverfejlesztéssel foglalkozik, elsôsorban gyártócégeknek dolgozva. Fô profiljuk a gyártáskövetés, a készenléti rendszerek fejlesztése, valamint van egy saját vállalatirányítási rendszerfejlesztés projektjük. Vállalnak egyedi megrendeléseket is, melyek a gyártástól egyre távolodó szakterületekre vezetnek, mint a HR, a munkabiztonság, a bónuszszámítás vagy éppen a teljesítményértékelés. ILLÉS ZOLTÁN tulajdonos elmondása szerint a cégüknél jelenlévô jó gyakorlatok nem egy tudatos bevezetés keretében jelentek meg, hanem korábbi tapasztalataik okán a kezdetektôl jelen voltak és az igényekre reagálva, organikusan fejlôdtek.

— Jellemzôen milyen munkarendben dolgoznak önöknél a munkavállalók?

— A munkavállalók szerzôdésük szerint kötött munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy van egy fix munkaidô, amire szerzôdünk velük, jellemzôen 8 órától 16 óráig, ugyanakkor biztosítunk rugalmasságot. Lehetôség van korábban érkezni és elôbb távozni, vagy akár fordítva: késôbb kezdeni és tovább maradni. Amit kérünk a kollégáktól, hogy egy törzsidôben próbáljanak rendelkezésre állni 9 óra és 15 óra között.

— Milyen típusú munkavállalók dolgoznak önöknél?

— A munkavállalóink jellemzôen fiatalok, viszont vannak senior kollégák is, akik megmutatják szakmailag az irányvonalat és segítik a fiataloknak a beilleszkedést. Többen vagyunk férfiak, mint hölgyek, ez talán annak a szakterületnek is betudható, ahol — Én azt gondolom, hogy a rugalmasság az, ami a munkarend tekintetében nálunk a legjellemzôbb.

A munkakezdés, és az, hogy valaki mikor távozik a cégtôl a munkaidô végeztével, egyaránt rugalmas tényezôk. Senkinek nem állunk a sarkában, hogy 8 óra 3 perckor vagy 9 óra 10 perckor ért-e be az irodába, nem foglalkozunk ezzel. El kell mondjam ugyanakkor, hogy ez egy tanulási folyamat végeredménye, hiszen voltak korábban próbálkozásaink arra, hogy mindezt megpróbáljuk rendezett mederbe terelni, de azt láttuk, hogy abszolút nincs értelme, mert többet veszítünk vele, mint amennyit nyerünk.

A teljes interjú a www.pbkik.hu oldalon olvasható.

ILLÉS ZOLTÁN tevékenykedünk. De nagyon büszke vagyok arra, hogy van egy szoftverfejlesztô és egy rendszerszervezô kolléganônk, akiknek egyaránt nagy szakmai gyakorlat van a hátuk mögött. Az irodavezetônk szintén hölgy, aki nagyon sokat segít abban, hogy a cég megfelelôen mûködjön.

— Kérem, mutassa be, hogy melyik az a jó gyakorlat, amit a legjellemzôbbnek gondol az önök cégére vonatkozóan!

Az EFOP 1.2.9-17-2017-00102 számú projekt az Európai Unió támogatásával és Magyar Állam társfinanszírozásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásában valósul meg.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

INNOVÁCIÓS FORRÁSLEHETÔSÉGEK DÉL-DUNÁNTÚLI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA Forrás neve: Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tôkeprogram Azonosító: GINOP-8.1.3/A-16 Téma/cél: A tôkeprogram célja, hogy induló vagy fiatal innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkezô kkv-k tôketámogatás révén ötletek megvalósításával, prototípusok továbbfejlesztésével jelentôsen innovatív terméket, szolgáltatást hozzanak létre, vezessenek nemzetközi piacra.

Pályázók köre: Magas növekedési potenciállal rendelkezô, induló vagy érettségüket tekintve korai növekedési szakaszba tartozó, KFI tevékenységet felmutatni képes vagy azt vállaló kkv-k.

Beadási határidô: 2023. december 31.

Igényelhetô támogatás: 9-500 millió Ft Támogatás intenzitásának mértéke: Ld. a Termékleírás 4. oldalán További információ: https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/ginop-81-3-16-nemzeti/nemzeti-technologiai

Forrás neve: Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerûsítése célú Hitelprogram Azonosító: GINOP-8.3.5-18 Téma/cél: A mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerûsítése, illetve a korszerû termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bôvítésének támogatása.

Igénylôk köre: devizabelföldinek minôsülô, Magyarország területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel rendelkezô, gazdaságilag potenciálisan életképes, azonban finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelô mértékében hozzájutó mikro-, kis- és középvállalkozások.

Konzorciumok nem vehetnek részt, kezdô vállalkozások igen.

Beadási határidô: 2020. december 31.

Igényelhetô támogatás: Minimum 1 millió HUF – Maximum 150 millió HUF Támogatás intenzitásának mértéke: Ld.: Pályázati leírás 1. oldal

A saját forrás minimálisan elvárt mértéke a Projekt elszámolható költségének legalább 10%-a További információ: https://www.palyazat.gov.hu/ginop-83518-mikro-kis-s-kzpvllalkozsok-technolgiaikorszerstse-cl-hitelprogram#

Forrás neve: Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása Azonosító: GINOP-4.1.4-19 Téma/cél: A primer energiafelhasználás csökkentése, valamint megújuló energiaforrás-felhasználás növelése által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátás-csökkentésének megvalósítása.

Pályázók köre: Mikro-, kis- és középvállalkozások.

Beadási határidô: 2020. szeptember 15.

10.00 óráig.

Igényelhetô támogatás: 1,6 millió Ft – 100 millió Ft Támogatás intenzitásának mértéke: A vissza nem térítendô támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 55%-a lehet.

További információ: https://www.palyazat.gov.hu/ginop-41419-megjul-energia-hasznlatt-energiahatkonysg-nvelst-clz-pletenergetikaifejlesztsek-tmogatsa-1

Forrás neve: Fast Track to Innovation (FTI) Azonosító: H2020-EIC-FTI-2018-2020 Téma/cél: Segíteni a konzorciumi partnereknek olyan áttörô termékek, szolgáltatások vagy üzleti folyamatok együttes létrehozásában és tesztelésében, amelyek képesek forradalmasítani a meglévô piacokat, vagy teljesen új piacokat hozhatnak létre.

Fô célok: — csökkenteni az ötlet kitalálásától a piacra vitelig tartó idôintervallumot, — ösztönözni az elsô ízben jelentkezôk részvételét az EU kutatási és innováci-

ós támogatási programjaiban, és — növelni a magánszektor beruházásait a kutatásban és az innovációban.

Pályázók köre: Minimum három különféle EU-tagállamban vagy a Horizont 2020hoz társult országban letelepedett három öt jogi személybôl álló konzorciumok nyújtják be a kérelmet.

Beadási határidô: 2020 október 27.

Igényelhetô támogatás: max. 3 millió EUR További információ: https://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/h2020-section/fast-trackinnovation-pilot

Forrás neve: Szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységek támogatása az alkotások hasznosulásának elômozdítása érdekében Azonosító: 2020-1.1.3-IPARJOG Téma/cél: Szellemi alkotások hazai, és/vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló tevékenységek támogatása.

Kiszámítható forrás biztosítása a magyar gazdaság innovációjának ösztönzésére, a gazdaság és a társadalmi élet területein hasznosuló kutatás-fejlesztés erôsítése, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítása, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztése.

Pályázók köre: a. Magyarországi lakcímmel rendelkezô természetes személyek, valamint a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezôk az alábbiak szerint: b. Jogi személyiségû és jogi személyiség nélküli vállalkozások, nonprofit gazdasági társaságok; c. Költségvetési- és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek; d. Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek.

Beadási határidô: 2020. szeptember 30., 2020. október 30., 2020. november 30., 2020. december 31.

#EENCanHelp Igényelhetô támogatás: I. Hazai szabadalmi, használatiminta-oltalmi vagy növényfajta-oltalmi bejelentés: 600 000 Ft II. Szabadalmi Együttmûködési Szerzôdés (PCT) szerinti bejelentés: 3 000 000 Ft III. Szabadalmi Együttmûködési Szerzôdés (PCT) szerinti nemzeti/regionális eljárások megindítása: eljárásonként 1 500 000 Ft, de maximum 7 500 000 Ft IV. Európai szabadalom hatályosítása: maximum 2 000 000 Ft V. Hazai védjegy bejelentés: 100 000 Ft VI. Európai uniós védjegy bejelentés: 250 000 Ft VII. Nemzetközi védjegy bejelentés: 400 000 Ft VIII. Hazai formatervezésiminta-oltalmi bejelentés: 100 000 Ft IX. Közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentés: 100 000 Ft Támogatás intenzitásának mértéke: 100% További információ: https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfialap/szellemi-alkotasok-szellemi-tulajdonvedelme-2020-113-iparjog/palyazati-felhivas A leírások nem tartalmaznak minden, a források elnyeréséhez szükséges adatot.

Friss és hiteles információért minden esetben a kiírót kell megkeresni hivatalos elérhetôségein!

A PBKIK által ajánlott pályázatírók: https://pbkik.hu/szolgaltatasok/palyazatfi gyeles-tajekoztatas-palyazatokrol/ A kamara tájékoztató tevékenységét az Enterprise Europe Network és az Inno-Hun projekt támogatja.

NEMZETKÖZI ÜZLETEMBERTALÁLKOZÓK – VIRTUÁLIS, SZEMÉLYES, HIBRID – BÔVÜL A KÍNÁLAT Kényszermegoldásnak indult, de most már elmondhatjuk, hogy nagyon hatékonyak az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat által szervezett virtuális üzletember-találkozók. Számos tematika mentén szerveznek már online eseményeket.

Az eddigi visszajelzések alapján a vállalkozások képviselôi szerint is gyors és költséghatékony módja ez az üzletfejlesztésnek. Elég hozzá egy okostelefon, némi idô,

és persze angolnyelv-tudás. Érdemes belevágni, és most van mibôl válogatni is.

EGÉSZSÉGIPAR MEDICA 2020 – online egészségipari üzletember-találkozó 2020. október 22. – 2021. március 29.

A MEDICA üzletember-találkozóra idén virtuálisan kerül sor. Összesen 11 nap áll rendelkezésre a tárgyalásokra. A magyar résztvevôk számára a regisztrációs díj 50 EUR, ehhez a regisztráció során a startup kategóriát kell megadni. Azok a résztvevôk, akik írásos nyilatkozatban erôsítik meg, hogy együttmûködés született a tárgyalásoknak köszönhetôen, visszakapják a regisztrációs díjat.

További információ és regisztráció: https://medica2020.b2match.io/ GÉPIPAR, IT Brokerage Event @Smart Manufacturing Matchmaking 2020 november 18. – november 20.

Ez az online üzletember-találkozó kiváló lehetôséget teremt az intelligens gyártás és ipar 4.0 területén mûködô vállalati vezetôkkel, kutatókkal és állami testületekkel való találkozásra, tárgyalásra. Remek lehetôség arra is, hogy naprakészek legyünk a legújabb, a legfejlettebb technológiákat, az intézmények és városok innovációs igényét, a kkv-k új alkalmazásait és a nagyvállalatok elôtt álló mûszaki kihívásokat illetôen.

További információ és regisztráció: https://smm2020.b2match.io/ ÉLELMISZERIPAR Riga Food 2020 szeptember 7. – szeptember 10. Élelmiszeripari kiállítás és nemzetközi üzletember-találkozó, teljes egészében az online platformon keresztül zajlik. Az érdeklôdôknek lehetôségük van egy – ingyenes – profil létrehozására, lehetôséget adva kétoldalú online tárgyalások lefolytatására a jellemzôen étterem- és vendéglátóipar, az élelmiszer-, a cukrász-, és a szállodaipar nemzetközi képviselôivel.

További információ és regisztráció: https://rigafood2020.b2match.io/ Tavola 2020 – prémium élelmiszerek és kézmûves gyártók nemzetközi vására szeptember 14. - szeptember 15.

Kiváló lehetôség élelmiszeripari és vendéglátóipari vállalkozásoknak új üzleti partnerekkel való kapcsolatfelvételre. A rendezvényen a legújabb termékekkel ismerkedhetnek meg, saját szolgáltatásaikat, termékeiket tudják bemutatni a tárgyalópartnereknek, akik jellemzôen az ét-

Dél-Dunántúli Gazdaság terem- és vendéglátóipar, az élelmiszer-, a cukrász-, és a szállodaipar képviselôibôl állnak. Az üzletember találkozóra regisztrált vállalkozások térítésmentesen léphetnek be a kiállításra, amennyiben legalább 2 tárgyalási idôpontjuk van.

További információ és regisztráció: https://tavola.b2match.io/ Food Connections 2020 – nemzetközi üzletember-találkozó szeptember 17. – szeptember 24.

Agro-élelmiszeripari online üzletember-találkozó és konferencia az Enterprise Europe Network és a Wagralim élelmiszeripari klaszter szervezésében. A résztvevôknek lehetôségük lesz online elôadásokon, workshopokon való részvételre is, melyek témái többek között az európai mezôgazdasági és élelmiszeripari piac ellenállóképessége, a digitalizációban rejlô lehetôségek és kihívások, valamint a termékfejlesztés és biogazdálkodás. https://foodconnections.b2match.io/ Irányadó mindenmentes és csomagolásmentes termékek november 24. – november 25.

A kiállítás és az üzletember-találkozó a „Free From Functional & Health Ingredients” Expo keretében kerül megrendezésre, ahol a résztvevôknek két tárgyalási nap áll rendelkezésükre új üzleti partnerekkel való kapcsolatfelvételre élelmiszeripari, mezôgazdasági és csomagolástechnikai vállalkozások képviselôivel. https://free-from-functional-foodexpo.b2match.io/ KREATÍVIPAR Textil, hagyomány, innováció – Egy divatváros születése október 1. - október 4. Ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Torinoi Divathét és a rendezvény keretein belül zajló nemzetközi üzletember-találkozó, melyre idén online formában kerül sor.

A rendezvény többek között a textil- és a divatipar cégeinek, a tervezôknek, a kis- és nagykereskedôknek is kiváló lehetôséget nyújthat a nemzetközi piacon való megjelenésre, a divatipar legújabb trendjeinek, technológiáinak feltérképezésére; a külföldi partnerkapcsolataik kialakítására, bôvítésére. https://torino-fashionmatch2020.b2match.io/

29

30

SZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÉLTETÔ ELEMÜK AZ ALKOTÁS Pécsrôl a Szigetvár felé vezetô úton, szinte szemben a nagyáruházakkal, figyelem felhívó de nem hivalkodó felirat hirdeti: a modern épületben a Gangel Férfiszabóság mûködik.

— Már korábban is megfogalmazódott bennünk a feleségemmel együtt, hogy új helyre költözzünk a Ferencesek utcájából. Olyan helyet kerestünk, ahol parkolási lehetôség is van, meg olyan terek, ahol sok a fény és kényelmesen elférnek a munkatársaink – kezdi beszélgetésünket GANGEL BENJÁMIN elegáns irodájában, amelynek polcain a számos országból származó szakkönyvek mellett képzômûvészeti albumok is helyet kaptak.

Mint mondja, annak idején szakmát szeretett volna tanulni, hogy minél hamarabb a saját lábára állhasson.

Olyant keresett, aminek fontos eleme a kreativitás, ezért lett férfiszabó.

— A tanulóéveimet Pálfi Imrénél töltöttem – folytatja tovább. — Jó iskola volt a szabósága. Nagyon megtetszett, ahogy az ügyfeleivel foglalkozott, ahogy odafigyelt rájuk és ahogy a mûhelyében dolgozók munkáját megszervezte, hogy minden öltöny idôben, magas minôségben készüljön el.

Egy újabb jelentôs állomás a szakmai életében a Pécsi Nemzeti Színházban eltöltött három esztendô, amikor Gyurász Ferenc volt a mestere, aki négy évtizeden át készítette az elôadások jelmezeit. Ott nyílt lehetôsége arra, hogy elsajátítsa a különleges és történelmi ruhák szabászatának, varrásának fortélyait.

— Különleges évek voltak ezek, tele rendkívüli feladatokkal, hiszen nem hétköznapi ruhákat varrhattam, ott jegyeztem el magam az egyenruha-készítéssel – idézi fel ezeket az esztendôket Gandel Benjámin. — Amikor megnyitottam a saját mûhelyemet, akkor nemcsak öltönyöket kezdtem el varrni, hanem jelmezeket, hagyományôrzô katonai és huszár egyenruhákat, népdalköröknek, néptáncegyütteseknek viseleteket.

Negyedszázaddal ezelôtt, 1995ben nyitotta meg férfiszabóságát a Ferencesek utcájában, ahol 2010-tôl már két helyen folyt a munka. A híre szájhagyomány útján terjedt, egyre nôtt a megrendelôi köre.

— Az elsô megrendelôim közül ma is többen nálam varratják az öltönyeiket – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. — Ez annak is köszönhetô, hogy gondos odafigyeléssel, minôségi anyagokból dolgozunk, addig nem kerül ki a kezünk alól egyetlen öltöny sem, ameddig az minden egyes részle-

programozható varrógépek jelentôs könnyítést jelentenek. A kézimunkának azonban ennek ellenére változatlanul nagy a szerepe nálunk – emeli ki.

— Ahhoz, hogy valaki ezt a szakmát magas szinten tudja mûvelni, nemcsak kézügyességgel kell rendelkeznie, hanem képesnek kell lennie arra, hogy átlássa az egyes munkafolyamatokat, nyitott legyen az újdonságokra, szeressen emberekkel foglalkozni. Ez a szakma minden nap újat és újat hoz, soha nem egyforma, minden megrendelô más és más, ahogy minden öl-

GANGEL BENJÁMIN

tében nem lesz tökéletes. A késôbbiekben is nagy figyelmet fordítunk rájuk, igény szerint felújítjuk, rendbe tesszük ôket. Már elôfordult az is, hogy volt közöttük olyan, amit a szabóság megnyitásakor készítettünk. A tulajdonosa arra kért bennünket, hogy a méretére alakítsuk át.

Mint mondja, számára mindig a legfontosabb az volt, hogy elégedettek legyenek azok, akik náluk varratják az öltönyeiket. Mindig megkérdezik, hogy milyen alkalomra készíttetik, milyen fazont szeretnének.

— A mi szakmánk nehéz fizikai munka, azonban a digitalizáció, a

töny is. Másként kell egy esküvôre, egy munkába járáshoz viseltet, vagy akár egy ünnepi alkalomra készülôt megvarrni. A divat is folyamatosan változik, hol a kockás mintás anyagból készült a menô, máskor meg a kék szín uralja férfidivatot. Naprakésznek kell lenni. A leendô tanulóinknak is ezt a szemléletet igyekszünk majd átadni.

Jó lenne, ha évente 10-20 tanulónk is lenne, akikkel együtt tudnánk gondolkodni. Piacképes tudást szeretnénk a kezükbe adni. Olyan csapatot szeretnénk felépíteni az évek alatt, akik nemcsak a kezükkel dolgoznak, de éltetô elemük az alkotás.

Sz.K.

MI ÚJSÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

MIKROLIFT KFT. „A LIFTES NEM EGY ÁTLAGOS SZAKMUNKA, INKÁBB EGY KVALIFIKÁLT ÉS SOKFÉLE KREATÍV TUDÁST IGÉNYLÔ SZAKMA” Az már önmagában sikerként könyvelhetô el, ha egy vállalkozás partnerei megelégedésére 32 éve töretlenül végzi a munkáját. Nincs rá szükség, hogy minden utcasarkon plakátok hirdessék a létezését, hiszen a pécsi Mikrolift Kft. elsôsorban közületek, cégek számára kínál egyedi felvonómegoldásokat a felvonótervezés, -gyártás, a létesítés és karbantartás területén. Bár az utóbbi években egyre több megkeresés érkezik hozzájuk a lakosság felôl is.

— Igazán nagy dolgok nem történtek cégünk háza táján az elmúlt idôszakban, annak viszont nagyon örültünk, hogy a koronavírus nem tizedelte meg a vállalkozásunkat – mondja KATONA JULIANNA, a Mikrolift Kft. igazgatási ügyvezetôje.

— A pandémiás idôszak legnagyobb eredményének azt tartom, hogy meg tudtuk tartani a munkavállalóinkat, képesek voltunk bért fizetni számukra, annak ellenére, hogy a partnereink egy része szüneteltette a mûködését a karantén ideje alatt. Alapvetôen felvonók szervizelésével foglalkozunk, nagyon sok olyan intézményünk – iskola, óvoda, szálloda, étterem – került nehéz helyzetbe vagy vált mûködésképtelenné, ebbôl következôen nem volt szükségük a felvonókra sem. Szerencsére cégünk kezelni tudta a koronavírus következményeit.

— Mivel sikerült megtartaniuk a pozíciójukat, milyen intézkedéseket hoztak?

— A bevezetett intézkedések elsôsorban a munkatársak, az alkalmazottak védelmérôl szóltak, biztosítottuk a megfelelô védôeszközöket, felületfertôtlenítôket, kézfertôtlenítôket használtunk. Akik bejártak, céges autóval tudtak közlekedni, így nem kellett részt venniük a tömegközlekedésben. Azzal is csökkentettük a veszélyt, hogy nem mindenkinek kellett bejárnia a cég

székhelyére, ezzel meg tudtuk óvni egymást és a munkahelyünket is.

— A Mikrolift Kft.-t 1988-ban alapították. Minek köszönhetô, hogy ilyen hosszú ideje sikeresen mûködik a vállalkozás?

— Ez egy kicsi és családias jellegû cég, ahol odafigyelnek egymásra az emberek. Fontosak vagyunk egymásnak, és ez mindenki számára magától értetôdik. A liftes nem egy átlagos szakmunka, inkább egy kvalifikált és sokféle kreatív tudást igénylô szakma.

Hiszen itt az elektronikától kezdve a

KATONA JULIANNA

gépészeten keresztül a lakatosmunkáig mindennel tisztában kell lenni, maga a javítás pedig különösen mély ismereteket igényel. A kollégáink többsége régóta nálunk dolgozik és úgy gondolom, hogy ebben jelentôs szerepet játszik az, hogy megbecsüljük ôket.

— Ez lehet a siker titka belülrôl. És kívülrôl, a partnerek, a megrendelôk részérôl miként mutatkozik meg az elismertség?

— A szlogenünk is ezt fejezi ki: egyedi megoldásokra törekszünk. A kollégám, Avar Zoltán, aki már 28 éve villamosmérnökként és ügyvezetôként dolgozik a cégnél, fantasztikus kapcsolatteremtô képessége és megbízhatósága a siker egyik záloga. Mi nem a legolcsóbbak vagyunk a piacon, viszont

a legmegbízhatóbbak. Ez az az alap, amire építhetünk. Nagy cégekkel van folyamatos kapcsolatunk, amelyek visszatérô megrendelôink. Foglalkozunk új felvonók telepítésével, de gyakorlatilag a tervezéstôl a kivitelezésig mindent meg tudunk oldani.

— Mit vár el a piac önöktôl, és mi nélkül nem lehet ma minôségi szolgáltatást nyújtani?

— A jövôképünkben továbbra is benne van, hogy megbízhatók legyünk, gyorsak, és az igények teljes mértékû kielégítésére törekedjünk.

Ezért elég sok importanyagot használunk fel, német, olasz, spanyol és angol kapcsolataink is vannak - onnan például széklifteket rendelünk. Ez garantálja a jó minôséget, a szakmaiságot pedig a kollégáink. A különbözô felvonóvezérléseket mi magunk készítjük, és ezt szeretnénk bôvíteni a többi szolgáltatással együtt. Termékbôvítésben jelen pillanatban nem gondolkodunk, inkább a minôség tekintetében szeretnénk tovább lépni.

— Miként fejlôdnek a felvonók, az igények? Mik az újdonságok ezen a területen?

— Mostanában egyre több igény érkezik a lakosság részérôl home liftek telepítésére, ez a szegmens számunkra is új kihívást jelent. Ez mind népszerûbb a családiházas övezetekben, a falvakban, ugyanis a 80-as években épült emeletes családiházak tulajdonosai idôsödnek, a 2, néhol 3 szintes épületekben nehézzé válik számukra a szintek közötti közlekedés. Mivel senki sem hagyja el szívesen a „fészket” és megoldást keres arra, hogy meg tudja tartani az életminôségét, egyre több megkeresést kapunk home liftek, székliftek, lépcsônjárók telepítésére. Amíg 20 évvel ezelôtt elenyészô volt a megkeresés a magánszférából, addig most ez az arány már kb. 20%-ra emelkedett. Ennek kiszolgálása új kihívást, egyben perspektívát jelent a Mikrolift számára.

K.T.

31

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

MATRO KFT. A MATROBAN A SPORT A KÖZÖSSÉGÉPÍTÉSRÔL SZÓL Céges focikupa, horgászverseny, rendszeresen megtartott közös túra (tavaly már kétnapos volt), UltraBalaton, Pécs-Harkány futás, a partnercégnél megrendezett „olimpián” számos sportágban való indulás – felsorolni is nehéz, mennyi féle sporttevékenységet végeznek az autóipari alkatrészgyártással és szerszámkészítéssel foglalkozó pécsi Matro Kft. munkatársai.

Még teke világbajnok is dolgozik a több mint 250 fôs középvállalkozásnál, amely lassan 30 éves lesz. A sport mindig is része volt a céges kultúrának, kezdôdött a focival...

— Történelmileg alakult úgy, hogy a foci volt az elsô számú sport a Matronál – eleveníti fel a kezdeteket a tulajdonos-ügyvezetô, KLEISZ ZOLTÁN. —Akkoriban egy baráti társasággal rúgtuk rendszeresen a bôrt, iskolákban béreltünk pályát és egy alkalommal heten is összejöttünk a cégtôl. Ez a mag ma is megvan, annak ellenére, hogy már több közöttük a külsôs. A cégen belül jobbára a 40-50-es korosztály jár rendszeresen futballozni. Már akkor láttam, hogy milyen jó lehetôség ez a céggel kapcsolatos témák megtárgyalására, hiszen az edzés utáni kötetlen beszélgetés alatt a kollégák is jobban megnyíltak.

Néhány év elteltével aztán két fiatal focikedvelô felvettette: rendeznének egy teremtornát a munkatársak között.

A céges újság, a Matro Magazin „tudósítója” így írt a Matro mini focikupáról, amely megrendezését természetesen a vállalatvezetés is támogatta. „A srácok motiváltsága egyértelmûen a foci szeretetébôl adódott, és abból a bizonyítási vágyból, hogy értenek is a játékhoz.

A tervezett eseményrôl lassan kiszivárogtak a hírek, nagyon jó volt, hogy nem kellett hirdetni, plakátozni a rendezvényt, ez is azt mutatja, mekkora ereje van egy közösségnek. Sorra alakultak a csapatok, területenként, mûszakonként. Még egy nevet sem vetettünk papírra, de már hét csapatnál tartottunk! Ekkor még egy csapattal jelentkeztek a nálunk oktatáson lévô fiatalok.” A focikupát azóta is minden évben megszervezik.

2017-ben rendezte meg elôször a Matro egyik partnercége a Walter Olimpiát, ahol rögtön az elsô helyezett

lett a pécsiek focicsapata. A foci mellett 2000 m-es síkfutásban, íjászatban és kosárra dobásban vettek részt a vállalkozásnál dolgozók. A következô évben a kétezer méteres síkfutásban kimagasló eredményt ért el az egyik hölgy munkatárs. A céges lap beszámolója szerint érdemes részt venni ezeken az alkalmakon, mert ilyen különleges helyzetekben jobban meg lehet ismerni a kollégákat, illetve „a munkahelyen elôforduló nehézségeken könnyebb átbillenni, ha van egy közösség, amelynek tagjai ismerik egymást és mernek segítséget kérni a másiktól.”

A Matro néhány munkatársa évek óta lelkesen részt vesz a Pécs-Harkány országúti futáson, amelyeket amolyan baráti találkozóként neveznek. Idén is két csapat képviselte a Matrot: a Csillámpónik és a MATRO-zok. A futók tavaly nagy fába vágták a fejszéjüket, indultak az UltraBalatonon, a több mint 220 km-es távot, a Balaton körbefutását egy 7 fôs csapat teljesítette 22

óra alatt. Idén a futók egy része már a Spartan kihíváson jeleskedett.

De nem mindenkit vonz a versenyzés, van, aki a napi sportpenzumát azzal tudja le, hogy kerékpárral jár dolgozni. Számukra a vezetés egy fedett, tíz férôhelyes, függesztett kerékpártárolót alakított ki, ezzel is támogatva munkavállalóik egészségét és környezetbarát közlekedését. A biciklisek egyike azt mondja, hogy télen-nyáron ezzel közlekedik, neki kifejezetten jólesik reggel felébredni az idô alatt, míg a céghez teker.

Népes csapat a horgászoké, ôk minden évben a céges horgászkupán bizonyítják rátermettségüket. És van még egy összeszokott sportos közösség a cégnél, mégpedig a túrások.

Többször is útra kelnek évente, tavaly például kétnaposra sikeredett a kirándulás. Ahogy mondják, „a túrázás egyik legnagyobb vonzereje, hogy egy közösséggé kovácsolja a túrázókat, hiszen egy többórás kirándulás során az erdô mélyén mindenki azokra van utalva, akikkel együtt rója a kilométereket. Így nemcsak fától fáig és hegycsúcstól hegycsúcsig jutnak el, de egymáshoz is közelebb kerülnek. Ez különösen a munkatársak számára lehet nagyszerû alkalom arra, hogy megbeszéljék az élet nagy dolgait – amire a hétköznapok sûrû idôbeosztása egyébként ritkán ad lehetôséget.”

— Miért tartják fontosnak, hogy támogassák a munkavállalóik sporttevékenységét?

— Mert a közösségrôl, a közösségépítésrôl szól. Ez is hozzátartozik a családi cég imázsához, hiszen a Matroban tulajdonképpen egy család vagyunk.

Hol az utazás biztosításával, hol a megrendezés költségeinek átvállalásával, máskor ajándéktárgyakkal tesszük lehetôvé a sporteseményeken való részvételt, azok megrendezését. Örülünk, hogy ilyen aktívak és lelkesek a munkatársaink, ez is azt mutatja, hogy szeretnek együtt lenni – mondja Kleisz Zoltán.

K.T.

MELÓ-DIÁK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A MELÓ-DIÁK VISSZASZEREZTE A JÁRVÁNY ELÔTTI STABILITÁSÁT – SÔT! A MELÓ-DIÁK KILÁBALT A JÁRVÁNY OKOZTA NEHÉZSÉGEKBÔL, ÉS TAPASZTALATAI RÉVÉN MÉG ERÔSEBB, MINT FÉL ÉVE. A Viapan Group cégcsoporthoz tartozó Meló-Diák Baranya megyében is meghatározó diákszövetkezet - a koronavírus 2020 tavaszán nagy projekteket sodort veszélybe. A már korábban többször is ismertetett KIFÜ, azaz az informatikus- és mérnökhallgatók szakmai gyakorlatának megszervezése, IT-s feladatokra munkaerôt igénylô partnercégek támogatása, valamint számos más, baranyai beruházásokhoz kötôdô diákmunkahely létrehozása, a pozíciókba megfelelô tanulók toborzása... Ezeket a projekteket késztette megtorpanásra a koronaválság akár csak annyiban is, hogy sokaknak otthonról kellett megoldaniuk a munkavégzést.

A Meló-Diák válasza kettôs volt.

Egyfelôl a partnereik számára olyan rugalmas megoldásokat kellett kínálni, amelyek még ebben a bizonytalan

idôszakban is jól mûködtek. Szerencsére a diákok tartoznak a legkevésbé veszélyeztetett csoportba, ezért megfelelô óvintézkedésekkel több munkakörben is zavartalanul folyhatott a munka. Hozzá kell tenni: a válságban minden termelôcég a kölcsönzött és a diák munkaerô leépítésével kezdte, így az új gazdasági helyzet miatt a Meló-Diák is a forgalma 30 százalékára esett vissza az áprilisi idôszakban. A válságkezelés azonban olyannyira jól sikerült, hogy az eredeti tervekhez képest korábban, már júliusban vissza tudták állítani a rentabilitást jelentô üzemi szintet, vagyis 70 százalékon mûködtek.

Ennek a sikernek a titka egyszerû: a (belföldi) turizmusra, a mezôgazdaságra, valamint az élelmiszerfeldolgozó-iparra fókuszáltak az autóipar helyett. A növekvô munkanélküliség idején kulcsszerepû, hogy a Meló-Diák

lehetôséget tud adni sokaknak. Saját logisztikájuk van, például buszaikkal még a munkavállalók szállítását is meg tudják oldani.

A másik irány a cég belsô mûködésének átszervezése volt. A MelóDiáknak is alkalmazkodnia kellett az új igényekhez, de nem kezdett nagyobb létszámleépítésbe. Sôt a magyar kormány által biztosított pályázati összeg segítségével visszaállította belsô béreit, valamint a mindennapi munkát segítô juttatásokkal, fejlesztéssel igyekszik megôrizni a szervezet kohézióját – tréninglehetôségekkel, programokkal, céges autókkal és juttatási csomagokkal is.

Beszéljenek a számok is: az idei szezonban Baranya megyében kétszer annyi diákot tudtak foglalkoztatni a kukoricacímerezési munkák során, mint tavaly; a szilvaszezonra pedig éppen 900 fôt toboroznak.

33

34

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

HAZAFI SÁNDOR – SKODA Octavia Az AutóCity Zrt. Skoda márkakereskedésébôl a negyedik generációs új Skoda Octaviát kaptuk rövid tesztre. A több mint 6,5 millió eladott példány után teljesen megújult Octaviát Hazafi Sándor, a repülôgépeket gyártó Magnus Aircraft salesés marketingvezetôje próbálta ki.

— Ismerem az Octaviát, a Magnusnál többet is használunk, de természetesen még az elôzô generációból. Az már elsô pillantásra látszik, hogy jóval minôségibb, komolyabb autó lett az új Octavia. Nekem tetszik az új hûtômaszk, szépen kiemelik a motorháztetô hosszanti élei. Oldalról is elegáns, a legnagyobb változást azonban hátul látom. A fekvô lámpákkal és a Skoda felirattal egy más minôségi osztályt mutat az autó.

— Az utastérben is ez volt a benyomása?

— Már az ajtókárpiton látszik, hogy a minôségre nem lehet panasz. A belsô kilincsek nagyon szépek, és érdekes az ajtóburkolat kialakítása. Látványos a kétküllôs kormánykerék, a rajta levô benyomható fém tekerôgombok pedig prémium szintûek. Az ülések hívogatóak, és az is hamar kiderült, hogy kényelmesek is. A legnagyobb változás a szinte minimalista mûszerfal. A mûszeregység digitális, szép a grafikája, és logikus elrendezésûek a különféle funkciók az LCD panelen. A középsô tabletnek is sikerült jó helyet találni, körülötte pedig kevés a fizikai gomb, de

mégsem éreztem azt, hogy bármi hiányozna.

— A repülésben is hasonló a trend?

— A gépeink ma már bôrkárpitozással, szivacsbetétekkel és olyan belsô dizájnelemekkel készülnek, ami azt gondolom, hogy bizonyos értékhatár felett szükséges. Az új Octaviánál is azt látom, hogy a belsô kialakítás minôsége jól mutatja az autó fejlôdését, generációról generációra értékesebb, magasabban pozicionált a Skoda. A letisztuló, egyre egyszerûbb mûszerfalak trendje is megfigyelhetô a repülôgépiparban. Mi is többféle LCD paneles mûszert kínálunk, ami egy jól kialakított menürendszerrel, osztható képer-

nyôkkel sokkal átláthatóbbá, emellett informatívabbá teszi egy jármû kezelését, és olyan lehetôségeket kínál, amikre az analóg mûszerek korában vagy nem volt lehetôség, vagy csak több tucatnyi analóg mûszerrel lehetett megvalósítani, ehhez pedig állandóan pásztázni kellett a teljes mûszerfalat. Az Octavia klímaberendezésében nagyon jó ötlet, hogy az okos klímának nevezett funkció használatával nem azt jelezzük a jármûnek, hogy hogyan ossza el a levegôt, milyen intenzitással, milyen hôfokot kérünk, helyette azt választjuk ki, hogy mit szeretnénk, és az autó végrehajtja a feladatot. Apróságnak tûnik, de a szemléletmód változása elôremutató. Szintén ügyes, hogy a belsô világítás lámpatestjei nem kaptak külön kapcsolót, elég megnyomni a felületüket.

— A Skoda óriási találmánya a Simply Clever rendszer, ahol komoly használati értékkel bíró, ám sokszor filléres apróságokat kínálnak modelljeikben. Az Octaviában is helye van ezeknek?

— Ha egy téli reggelen a tanksapka mögül húzzuk ki a jégkaparót, vagy esôben a vezetôoldali ajtóból varázsoljuk elô a Skoda esernyôt, vagy csak betesszük a parkolójegyet a szélvédô oldalán levô kis mûanyag fül mögé, azok megerôsítik a tulajdonos hitét abban, hogy a gyár törôdik vele, figyelembe veszi az igényeit, azaz vevôközpontú

AutóCity Zrt. ● Pécs, Schroll J. u. 3. ● Tel.: (36) 72 550 500 ● www.autocity.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

1.5 TSI ACT szemlélettel tervezi az autóit. Ez olyan bizalmat teremt és erôsít, aminek az elônyeit talán nem is kell magyarázni.

— Az Octavia egyik hagyományos erôssége a térkínálat, az alsó középkategória és felsô középkategória közé beékelôdve kínált verhetetlen méretû utas- és csomagteret.

— Helyhiányról valóban szó sem lehet, elöl óriási a tér, hátul pedig keresztbe tett lábbal is lehet utazni. A csomagtér is hatalmas, nehéz elképzelni, hogy miként oldották meg a mérnökök, hogy ekkora teret kínáljanak. Céges és családi használatnál is komoly ütôkártya ez, fôként úgy, hogy az autó hossza nem akkora, hogy a parkolás gondot okozna.

— Kis karosszéria, kis tömeg, újabb párhuzam a repüléssel.

— Így van, a közlekedés minden területén kulcskérdés a tömegcsökkentés. A forgalmi szerint ez az Octavia is jóval 1300 kilogramm alatt van, ami remek érték. A mi gépeink is nagyon könnyûek. Mi ezt kompozitanyagokkal érjük el, nemrég avattuk a kompozitgyártó üzemünket, ahol egyedi fejlesztéseket is végzünk. A Skoda, úgy hiszem, nem használ még ilyen anyagokat, hiszen ezek még drágák, de a modern acélokkal, átgondolt tervezéssel el lehet érni egy kis tömegû, mégis biztonságos autót. Ennek elônyeit talán megint nem kell magyarázni, jobb kezelhetôség, nagyobb dinamizmus, alacsonyabb fogyasztás.

— Kezdjük az elsôvel: kezelhetôség.

— Hosszabb távú használat kellene ennek megállapításához, de az elsô benyomásaim jók. A ballonosabb gumikon szépen rugózik az autó, és a sta-

bilitással sincs gond. Biztos vagyok benne, hogy egy hosszú autópályás utazáson nagyon kényelmes az Octavia. Ha a dinamizmussal folytatjuk, akkor szerintem a 230-as végsebesség és a 8 másodperces gyorsulás magáért beszél. Ez az 1.5-ös motor dicsérete is, finom darab, csendes és erôs. Kellemes a kéziváltóval is, de van annyi ereje, hogy egy automatával is jó lehet vele együtt élni.

— A végére maradt a fogyasztás.

— Megint csak visszautalok a menetteljesítményekre. Egy 230-at tudó autó, ami így gyorsul, képes 6 liter körüli átlaggal járni. Ez jól mutatja, hol tart ma a Skoda, pár éve városi kisautók fogyasztottak ennyit. A kis tömeg itt is visszaköszön. Ha visszautalhatok a repülésre, nálunk is hasonló a kép, a mai modern motorokkal, amelyekbe ugyanolyan benzint kell tankolni, mint ebbe az Ocatviába, személyautóhoz hasonló fogyasztásokat tudunk elérni, tehát 10-12 literes óránkénti fogyasztásra képesek a gépeink 200-240-es utazótempónál. Ez fontos üzemeltetési kérdés, egy családnak és egy cégnek sem mindegy, hogy az autó mennyit fogyaszt, az megint komoly elônye az

Octaviának, hogy ennyire hatékony és takarékos motort kapott. Ráadásul ott a dízel, ami egy bizonyos éves futásteljesítmény felett talán még mindig a legjobb alternatíva.

— A Skoda Octaviája pályafutásának elején még az ár-érték aránynyal hódított, igaz ez a legfrissebb generációra is?

— Az ár talán mára már eléri a konkurencia szintjét, de ezért nagyon sokat is ad a Skoda. A tesztautó szinte alapfelszereltségû modell, mégsincs hiányérzetem, benne van minden, ami ma egy autóba kell. Természetesen szinte végtelen az extralista, így gondolom, az ár is magasra srófolható, de egy okos konfigurációval szerintem továbbra is jó ajánlat a piacon.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI Lökettérfogat: 1498cm3 Maximális teljesítmény: 150 LE 5000-6000/min Maximális nyomaték: 250 Nm 1500-3500/min Saját tömeg (vezetôvel): 1338 kg Csomagtér: 600 l Maximális sebesség: 230 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8,2 s Átlagfogyasztás (WLTP): 5,6 l Alapár (1.0 TSI): 6.884.000 Ft-tól A tesztautó fontosabb alapfelszerelései: elsô-, oldal-, függöny- és térdlégzsákok, ESC stabilitásvezérlés, Front-Assist, kulcsnélküli indítás, sávtartó-rendszer, esô- és fényérzékelô, Start-stop rendszer, Climatronic automata klímaberendezés, tempomat, multifunkciós bôr kormány, fûthetô elsô ülések, digitális mûszerfal, LED fôfényszóró, elektromos rögzítôfék, könnyûfém keréktárcsák.

35

36

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

Ember Arm A Pécsi Tudományegyetem egyik legígéretesebb és legújabb spinoff cége a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központjában mûködô Pro-Limb Ortopédtechnikai Kft. A vállalkozás egy egyetemi szellemi termék hasznosítására, továbbfejlesztésére és piacra vitelére jött létre. Alapítói a PTE vállalkozó kedvû kutatói és CSÓKA Csaba, a baranyai központú gyógyászatisegédeszköz-gyártó cég, a CorvusMed Kft. tulajdonos-ügyvezetôje.

A Pro-Limb Kft. fejlesztése egy felsôvégtagi myoelektronikus protézis, az Ember Arm. A myoelektronikus protézisek összetett megoldást nyújtanak a végtagi amputáción átesett páciensek számára, a protézisek felhasználói a megmaradt izmokkal tudnak a mûvégtag belsejében lévô szenzoroknak jelet adni. A protézisben lévô EMG szenzorok felmérik és rögzítik a bôrfelületen az izommozgás által gerjesztett jeleket, majd a jelek a protézis mozgató elektronikájához kerülnek továbbításra.

A jelenleg beszerezhetô hasonló elvû bionikus mûvégtagok használatának neuralgikus pontja a személyre szabhatóságuk. Az izomjelek mindig egyediek, miközben az eszközök mozgáskészlete behatárolt. A felhasználóknak hosszú idôbe kerül megtanulniuk együtt élni a protézissel, elsajátítaniuk, hogy milyen fajta és milyen erejû izomjelek váltják ki a protézis mozgató elektronikájából a kívánt hatást.

Az Ember Arm fejlesztôi megfordították a felhasználói logikát. A 3Dnyomtatással elôállított minden egyes felhasználó számára külön személyre szabható idomú „váz” fejlesztésével párhuzamosan folyik egy mesterséges

intelligencia által vezérelt tanuló szoftver megalkotása. A szoftver vezérletével a protézis tanulja meg a felhasználója mozdulatait. Megakadályozandó a protéziselhagyást, a fejlesztôk mobilapplikációval segítik az eszköz használatának begyakorlását.

Az applikáció akár a virtuális valóságban is játszható lesz, elôsegítendô a gyakorlás életszerûségét.

A protézis elônyei közé tartozik a más, hasonló eszközöknél alacsonyabb súlya és a protézis kézrészének különleges technológiájú, egyénileg mozgatható ujjai is. Az ujjak végén található szenzorok segítségével a felhasználó olyan taktilis (tapintási) és helyzeti információkhoz jut, amely lehetôvé teszi a természeteshez közelítô érzékelést.

Pro-Limb csapata a termékfejlesztés mellett a vállalkozás felépítésére is

nagy gondot fordít. Korábban már sikerült plusz inkubációs szakértelmet és befektetôi tôkét is bevonni, és most is folyamatosan tárgyalnak reménybeli befektetôikkel, valamint az engedélyezô, irányító hatóságokkal. A termék jövôbeli árát úgy pozicionáljak, hogy lényegesen alacsonyabb legyen a jelenleg kapható hasonló mûködési elvû protéziseknél, és terveik szerint tb-támogatás is igényelhetô lesz rá.

A cég számára biztos hátteret jelent a Pécsi Tudományegyetem. A csapat tagjai közül többen az egyetem különbözô intézményeinek az oktatói, kutatói, másrészt a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ felszereltsége és kialakítása nagymértékben elôsegíti a fejlesztési munkát. A spinoff léttel együtt járó jogi és munkaügyi nehézségek megoldásában, az egyetemi szellemi tulajdon hasznosításba vételének ügyintézésében az elsôdleges segítséget a PTE Kancelláriáján mûködô Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ (KTTK) nyújtotta számukra.

INFORMATIKA

Dél-Dunántúli Gazdaság

HOGYAN NÖVELHETED WEBÁRUHÁZAD BEVÉTELEIT? 3. SEO A keresôoptimalizálás során elvégzendô feladatok érintik egyrészt a weboldal szöveges tartalmait, illetve a technikai felépítését. Mindkét szempontra érdemes odafigyelni, mert egyaránt befolyásolják a keresôben elfoglalt helyezésünket. * SEO Audit Egy audit során felmérjük, hogy a weboldal mennyire optimalizált a keresôk szempontjából. Az URL-ek, a meta adatok, a leírások, a címsorok és a további technikai tényezôk mellett az oldal struktúráját és tartalmait, szövegeit is elemezzük. Az elemzést követôen fény derül, hogy milyen technikai beállítások elvégzésére, javítására van szükség ahhoz, hogy az oldal optimalizáltabb legyen a keresôk számára. * SEO kulcsszókutatás A kulcsszókutatás a keresôoptimalizálás egyik legfontosabb lépése, melynek segítségével meghatározzuk, hogy a felhasználók milyen kifejezésekre, szavakra keresnek rá. A relevancia alapján súlyozott eredmény kiváló alapját képezi a tartalomstratégia kialakításának, és szintén meghatározza a hírek, blogbejegyzések, hirdetések tematikáját, megfogalmazását. * Tartalomstratégia (On page SEO) A tartalomstratégia során a bloghálózat felépítését határozzuk meg, illetve adott esetben a kategóriák, termékek felépítését. Megkeressük azokat a témaköröket, amelyekrôl érdemes írni, és azokat a kulcsszavakat, amelyeket érdemes használni. * Off page SEO Weboldalunk teljesítményét azonban az oldalon kívül esô tényezôk is befolyásolhatják. A weboldalunkra mutató linkek mennyisége és minôsége szintén egy képet ad rólunk, hogy mennyire népszerû, hiteles és megbízható az oldalunk. Minél több releváns és valódi külsô hivatkozással rendelkezünk, annál erôsebb lesz az oldalunk értéke. Ezt erôsíthetik például: közösségi médiában tett említések, vendégblogok, influencermarketing és a különféle érté-

kelések során írt vélemények. Ezeknek egy része tudatosan indulhat tôlünk is, egy része pedig organikusan, valódi tapasztalatok alapján születik meg - ez utóbbi esetben kevésbé van ráhatásunk a folyamatra, itt arról kell meggyôzôdnünk, hogy a termékünk és a szolgáltatásunk valóban nem hagy kívánnivalót maga után.

4. Hirdetések Ha az elemzések eredményeként arra jutunk, hogy a hirdetéseink teljesítenek alul, akkor kampányainkat (Google és Facebook) szükséges felülvizsgálnunk.

Az audit során fény derül arra, hogy a kampány beállításaival, vagy esetleg magával a tartalommal van probléma, ami miatt a hirdetések nem a várt eredményeket hozzák.

5. UX A UX, azaz user experience (felhasználói élmény) elemzések, kutatások során azt vizsgáljuk, hogy a felhasználónak milyen élménye keletkezik a weboldal használata során. Könnyen megtalálja, amit keres, azaz jól érzi magát? Egyáltalán az adott oldal tartalma valóban arról szól, amire számított? Esetleg valami nem érthetô számára és zavarodottságot kelt benne? A UX optimalizálás során a weboldal ergonómiai kialakításától kezdve a használhatóságán át a felhívások, gombok konkrét szövegezéséig rengeteg területen lehet szüksé beavatkozásra annak érdekében, hogy a látogatók zökkenômentesen eljussanak a célig. Egy webáruház esetében a használhatóság, az egyértelmû folyamatok még fontosabbak, hiszen az online vásárlásnak jól lemodellezhetô folyamata van, amit minden webáruháznak követnie kell.

6. CRO A CRO, azaz a konverzió optimalizálás konkrétan az üzleti célunk, azaz a bevétel és a profit növekedését szolgálja azáltal, hogy megmutatja azokat a pontokat az oldalon belül, ahol a vásárlók elakadnak a vásárláskor. A gyakorlatban

II. RÉSZ

ez sok tényezôbôl tevôdhet össze, például megfelelô-e a weboldalkategória felépítése, a termékadatlapok elegendô információt tartalmaznak-e, érthetôk-e a vásárlási és szállítási lehetôségek? Az elemzések során arra is fény derül, hogy elakad-e a látogató a kosár vagy checkout oldalon. Az ûrlapok mennyire áttekinthetôk, vannak-e mezôk ahol nem tud továbbjutni a felhasználó? A konverzió-optimalizálással ezeket a hibákat javítjuk ki. Azért fontos lépés, mert ha kellô energiát fordítottunk a weboldalunk keresôoptimalizálásra és a hirdetésekre (tehát a látogatók megtalálják a weboldalt), valamint a UX-et is megfelelôen alakítottuk ki, akkor nagy hiba lenne a vásárlókat a cél elôtt veszni hagyni. A konverziókat több szinten is vizsgálhatjuk: makroszinten ez például a teljes vásárlási folyamatot jelenti, amelyen a vásárlónknak végig kell haladnia a sikeres konverzió érdekében.

Mikroszinten pedig ez jelenthet egy kisebb egységet, például ha a hírlevélre való feliratkozás arányát szeretnénk javítani, vagy ha a vásárlási folyamat egy adott egységét nézzük, például egy termék kosárba helyezését.

7. Szerverkörnyezet És persze ne feledkezzünk meg a SEObarát tárhelyrôl sem. Az oldal minôségét a betöltési idô is nagymértékben befolyásolja, ezért fontos a gyors szerver válaszidô, hogy oldalunk könnyen és gyorsan töltôdjön be. Válasszunk tehát megbízható, rugalmasan kezelhetô tárhelyszolgáltatót.

A keresôoptimalizálás bizonyos lépéseit mi magunk is elvégezhetjük, rengeteg információ érthetô ma már el online. Ha azonban biztosra akarunk menni, hogy a megfelelô lépéseket, a megfelelô sorrendben és módon tesszük meg, akkor keressünk egy csapatot, amelyre a teljes folyamat megvalósítása során számíthatunk, a tárhelyszolgáltatástól kezdve az elemzéseken át a fejlesztésig. https://w5host.com https://demoshop.w5labs.com/

37

38

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

41

42

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS