Dél-Dunántúli Gazdaság XXII. évfolyam 9. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXII. évfolyam 9. szám 2020. november 11.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

AUSZTRIA SZLOVÉNIA HORVÁTORSZÁG SZERBIA

ITT A LEHETÔSÉG! ÜZLET A HATÁRON TÚL w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

TOVÁBB BÔVÜLT A MESTEREK KÖRE 10–11. OLDAL

A HÓNAP ÜZLETEMBERE KÖRÖSZTÚRI BALÁZS DR. FEDOR FERENC

19. OLDAL

DR. LIBER NOÉMI

INNOPULZUS – GEOCHEM Kft.

20. OLDAL

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

24. OLDAL

MI ÚJSÁG? RG-NETWORKS Kft.

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

AUTÓTESZT NYUL ÉVA Suzuki Swift Hybrid 26–27. OLDAL

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

RENGETEG ÜZLETI LEHETÔSÉG VÁRJA A VÁLLALKOZÓKAT A HATÁROKON TÚL Nem lehet nem foglalkozni a Covid-19 világjárvány következményeivel, hiszen átrendezte mind a világ-, mind a helyi gazdaságot. A különbözô szektorokban tevékenykedô vállalkozások egy része vagy kénytelen volt lehúzni a rolót (ha nem is végleg, de néhány hónapra biztosan), vagy szükségszerû volt stratégiát váltania, illetve új partnerek, megrendelôk, vevôk után néznie. Sokakban felmerült a külföldi (határokon túli) piacok megcélzása, de a nyelvtudás hiánya, a helyi ismeretségek nélkülözése, netán az információk meg nem léte eltántorította ôket a következô lépés megtételétôl.

SZLOVÉNIA: kiváló földrajzi helyzet, képzett munkaerô Szlovénia egy fiatal állam, 1991-ben alakult, kereskedelmileg és földrajzilag kiváló helyen fekszik: 250 km-es távolságban négy fôváros is található.

Az ország pénzneme az euró, három hivatalos nyelve van: a szlovén, a magyar és az olasz. Az intézményekben kötelezôen használható a magyar nyelv. A gazdaság bevétele 2,8 mrd euró volt a múlt évben. A magyarok lakta Muravidék központja Lendva, amelynek határában húzódik az autópálya, ez összeköttetésben áll Magyarországgal, Horvátországgal, Ausztriával és Szlovénia belsô részeivel. Ezért akár a logisztika, akár az ipartelepítés szempontjából igen kedvezô a város fekvése. Lendva környékén a következô ipari tevékenységek vannak jelen: fürdôszobai berendezések gyár-

A kapcsolattartásban is felerôsödött az internet szerepe, a személyes üzleti tárgyalásokat felváltották az online megbeszélések. Ezekre az új helyzetekre reagálva indította el augusztusban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a kamarai Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodája az ITT & MOST Nemzetközi Online Üzletember Találkozó Magyar Nyelven elnevezésû platformot, amely az üzleti ajánlatok közvetítése mellett tájékoztató fórumok által információkkal és tanácsadással támogatja a rendszerben már regisztrált tárgyalópartnerek és további vállalkozások jövôbeni üzleti

együttmûködését. Az ITT & MOST online felületen hetente más és más ország üzleti, befektetési lehetôségeit ismerheti meg a már eddig beregisztrált közel 330 vállalkozás (460 üzleti ajánlattal).

Az élô adásban, moderátor segítségével zajló fórumokon egy adott szakterület vagy célország szakértôi tartanak magyar nyelvû szakmai elôadásokat és válaszolnak a feltett kérdésekre. Így a külföldi kapcsolatok kiépítése jelentôsen leegyszerûsödhet. Összeállításunkban néhány környezô ország jellemzôit mutatjuk be a kínálkozó gazdasági kapcsolódási lehetôségek tükrében.

tása, gyógyszergyártás, kozmetikumok gyártása, olajipar, gépészet, textilipar, villamosság, turizmus, lakókocsi-gyártás, cipô, hegesztôberendezések gyártása. Igen fejlettek a határmenti kereskedelmi kapcsolatok, erôs a bevásárlóturizmus. A koronavírus-helyzet Szlovéniában is érinti a gazdaságot, ezt különbözô támogatásokkal, az adófizetések határidejének kitolásával, kedvezményekkel igyekszik segíteni a szlovén kormány.

Magyarország közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztési törekvéseinek operatív megvalósítását a Külgazdasági és Külügyminisztérium intézményeként teljes körûen a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. látja el. A CED 22 irodája közül az egyik Lendván található, szlovéniai befektetési lehetôségek kialakításában, a szlovén–magyar gazdasági kapcsolatok szervezésében, illetve tolmácso-

lásban, egyéb ügyek lebonyolításában is közremûködnek. A lendvai körzetben jelentôs szerepe van a turizmusnak, a vendéglátásnak, korábban jelentôs volt a borászat, amelynek dolgoznak a felfejlesztésén. A munkaerô képzettsége jó, a munkavállalók számára nem jelent gondot az angol és a német nyelv használata. Kisés középvállalkozások, ill. nagyobb cégek számára is jó befektetési lehetôségek nyílnak a környéken. Azt viszont érdemes szem elôtt tartaniuk a térségben vállalkozni szándékozó magyar cégeknek, hogy szlovén területû cégalapítással vagy szlovén céggel való partnerségi kapcsolat kialakításával lépjen be a szlovén piacra, mert így egyszerûbb lesz dolgoznia és a piaci elfogadtatása is sokkal kellemesebb lesz.

A CED irodája különbözô rendezvények szervezésében közremûködik, ezek közül a legjelentôsebb az AGRA, amire minden évben magyar kiállító-

CÍMLAPSZTORI kat is visznek. Üzleti fórumokat tartanak a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamrával, illetve a Szlovén– Magyar Tagozattal, ugyan az idei decemberi fórum elmarad, de talán jövô februárban már meg tudják szervezni a személyes jelenlétet igénylô rendezvényt.

A szlovén piacra belépôk számára hasznos lehet egy gazdaságfejlesztési platform, az e-conomy felkeresése. Ez az online felület a szlovén és a magyar határ két felén tevékenykedô vállalkozásoknak segít a gazdasági kapcsolataik kiépítésében, illetve tágabb piacszerzési lehetôséget is ad számukra. A platformot létrehozó projekt célja az, hogy pótolják a hiányzó együttmûködéseket, megerôsítsék a meglévôket, segítsék a kommunikációt és használják ki a hálózatos együttmûködés minden elônyét.

Az e-conomyportal.com platform kétnyelvû, a határ két oldaláról összesen 34 intézmény segítette a munkát.

A honlapon bemutatkoznak az egyes intézmények, és mind a vállalkozások, mind az intézmények számára lehetôség van regisztrációra. Ha egy vállalkozás ide felregisztrál, bekerül egy adatbázisba, ahol egy háttérben mûködô rendszer segítségével meg fogja tudni találni a partnerét az általa megadott keresési feltételeknek megfelelôen. Az adatlap kitöltésével a vállalkozás bekerül egy adatbázisba, ezzel kereshetôvé válik a többi vállalkozás számára is. A platform külsô segítség nélkül is hasznára van a vállalkozásoknak. Az online felület kialakítói törekedtek arra, hogy minden olyan információt meg tudjanak osztani, amelyek egy vállalkozás életében szükségesek, fontosak lehetnek. Így híreket és a határmenti gazdasági eseményeket is megjeleníti, de álláshirdetéseket is fel lehet tenni. Tolmácsok, illetve ügyvédek elérhetôségeit is tartalmazza az oldal, akik cégalapításban, cégügyekben segíthetnek.

Ugyanúgy elérhetôk általa pályázati lehetôségek, és olyan szervezetek is, amelyek fontosak lehetnek a vállalkozások életében. A platform használatának nincs regisztrációs díja.

HORVÁTORSZÁG: közös pályázatok, nyitott lehetôségek, személyes kapcsolatok A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat tagjaként a horvát-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését támogatja a CED eszéki irodája, amely számos szolgáltatással segíti a Horvátországban gazdasági tevékenységet kezdô vállalkozásokat. Az iroda elsôdleges profilja a klasszikus exportfejlesztés, sok éves tapasztalatukra és szerteágazó kapcsolatrendszerükre alapozva minden hozzájuk fordulónak igyekeznek segíteni. Lakossági fórumokat is szerveznek a térségben az Economica Hungarica Alapítvány által lebonyolított gazdaságfejlesztési program potenciális pályázók számára, ezeken a fórumokon a magyarországi beszállítóknak lehetôségük adódik a közvetlen bemutatkozásra, akár már konkrét árajánlattétellel. Ezt eddig már számos magyar vállalkozás kihasználta.

Az Economica Hungarica Alapítvány a horvát gazdaságfejlesztési program lebonyolítója, azzal a céllal jött létre, hogy megteremtse a mezôgazdaság és a kisvállalkozások fejlôdési feltételeit, ösztönözze a területek versenyképességét és fenntarthatóságát, oktatási és képzési tevékenységeket támogasson, amelyek mindezen célokat szolgálják a határ menti területeken. A pályázati felhívások legfontosabb célkitûzése a horvátországi magyarság szülôföldön maradásának és boldogulásának támogatása többek között a gazdasági tevékenységek, az üzleti hatékonyság növelése, a termelés és a szolgáltatások korszerûsítése a családi mezôgazdasági tevékenységek által. Pályázati felhívásokat tesz közzé, idén a mezôgazdasági termeléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó vállalkozásfejlesztésre, kapacitásbôvítésre lehetett pályázatot benyújtani. Az eszközbeszerzési pályázatokon többször szerepeltek magyar beszállítók is. A pályázathoz való kapcsolódás a vállalkozások (beszállí-

Dél-Dunántúli Gazdaság tók) számára remek lehetôség arra, hogy növeljék az arányukat a beszállítói piacon – ez az Economica Hungarica Alapítvány (EHA) és a CED irodájának együttmûködésén keresztül lehetséges. A CED által szervezett lakossági fórumokon lehetôségük van megismerkedni a pályázóknak és a beszállítóknak, a személyes kontaktus elôsegíti a bizalom létrejöttét a két fél között. Az ilyen típusú pályázatokon tipikusan eszközök és technológia beszállítására nyílik lehetôség. A beszállítók abban tudnak segíteni a pályázóknak, hogy igazolják a piaci árat, elôny, ha az áfakörbe tartoznak, magyar vagy kétnyelvû ajánlatot tesznek, és feltüntetik a technikai jellemzôket, mûszaki specifikációkat.

A két ország közötti kereskedelmi és üzleti kapcsolatok fejlesztését segíti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Horvát Tagozata, amelynek jelenleg 60 tagja van (Baranya, Somogy, Zala megye). Célja, hogy ápolja a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, elômozdítsa tagjai gazdasági érdekeit, érdekvédelmet, szakmai támogatást nyújtson, valamint lobbierôt generáljon. Feladata, hogy személyre szabott tanácsadást nyújtson a vállalkozásoknak, tájékoztató rendezvényeket, szervezett kiállítás- és vásárlátogatásokat hozzon létre, üzletember-találkozókat szervezzen, valamint partnerlistákat állítson össze.

Folyamatos kapcsolatban állnak a horvát területi kamarákkal, a horvát Enterprise Europe Network-irodákkal, a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózattal, a Horvát Köztársaság Fôkonzulátusával, illetve Magyarország külképviseleti irodáival.

Emellett számos hazai közremûködô szervezet segít hasznos és naprakész információkkal a horvátországi külpiacra lépésben és a partnerkeresésben: az EXIM, a HEPA, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Nkft., a KKM külgazdasági kirendeltségei, a társult szervezetek, az MKIK területi és vegyes kamarái, a bilaterális tagozatok, az Enterprise Europe Network hálózat.

5

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság Idén számos rendezvény elmarad a koronavírus-járvány miatt, vagy más módon rendezik meg ôket. De 2020ban biztosan elérhetô az ITT & MOST, a beszállítási lehetôségek a horvátországi GFP pályázatok kapcsán, a Go Global Go Virtual – ahol a V4-országok lesznek a fókuszban.

AUSZTRIA: elôny, ha kereskedelmi ügynökkel hódítjuk meg az osztrák piacot A koronavírus-járvány elôtt az osztrák-magyar együttmûködés tradicionálisan nagyon jó volt, a két ország évszázadok óta komplementer módon együttmûködik. Kapcsolatukban nagy lépést jelentett hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása és a 2011es piaci nyitás, ezt követôen indult meg a magyar vállalkozásoknak az a törekvése, hogy minél több vállalatot hozzanak létre Ausztriában. Ezek kis tôkeigényû vállalkozások, jellemzôen szállodák, panziók, éttermek, és van néhány nagyobb termelôcég is. De a magyarországi adó- és munkaerôpiaci környezet ebbôl a szempontból elônyösebb, így megmaradt az a tendencia, hogy a magyar vállalkozások határon átnyúló szolgáltatás keretében vannak jelen Ausztriában.

Ausztria számára elônyt jelentett, hogy Magyarország, ill. a többi keleteurópai ország munkavállalói megjelentek az országban, de ez némi zavart is okozott az osztrák munkavállalói piacon: 2015-ben csúcsot döntött az osztrák munkanélküliség. Ennek következtében nagyon sok adminisztratív kötelezettséget rótt a kormány a külföldiek munkavállalására, és ezek meglétét a mai napig szigorúan ellenôrzik.

Mielôtt egy magyar vállalkozás Ausztriába érkezik, mindenképpen végig kell járnia, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak, milyen bérkötelezettségei lesznek. Ezekre vonatkozóan nagyon jó tájékoztató oldalak léteznek az interneten, illetve a bécsi magyar nagykövetség is a vál-

CÍMLAPSZTORI lalkozók rendelkezésére áll, és össze tudja kapcsolni ôket olyan szakemberekkel, akik el tudják magyarázni a vállalkozásoknak ezeket a szabályokat. Szinte minden gazdasági szegmensben van jó példa az együttmûködésre, de a legjellemzôbb a fémipari, a gépipari beszállítás. Ausztriában húzóágazat a fémipar, a gépipar, az autóipar, általános, hogy egyes részegységeket, alkatrészeket magyar vállalkozások állítanak elô nagyon jó ár-érték arányban. A rendkívül kedvezô infrastrukturális környezet lehetôvé teszi, hogy az osztrák vállalatok könnyen hozzájutnak ezekhez a termékekhez, szolgáltatásokhoz. A másik ilyen terület az építôipar, ahol rengeteg magyar munkavállaló dolgozott, bár az utóbbi évek magyarországi építôipari konjunktúrája azért érezteti a hatását. A turizmusban is igen magas számban végeztek munkát magyarok Ausztriában.

A koronavírus-járvány jelentôs változásokat hozott, 7,6%-os gazdasági visszaesést produkált Ausztriában, de az ország jobban reagált a válságra, mint az EU-s átlag. Ez annak volt köszönhetô, hogy egy nagyon stabil gazdasági periódusban érte az országot ez a helyzet, illetve komoly állami átvállalásokkal próbálták olyan állapotban megtartani a gazdasági szereplôket, hogy a válság után újra tudják kezdeni a termelést. Sokáig abban reménykedtek, hogy a járványnak egy hulláma lesz, de lehet számítani a második hullámra, így Ausztria kétéves idôtartammal számol, hogy addig együtt kell élni a koronavírussal.

Ugyanakkor nincs rá lehetôség, hogy még egyszer teljesen lezárják a gazdaságot. A további mûködés érdekében ahol lehet, bevezetik a home office lehetôségét, ahol pedig elkerülhetetlen a személyes jelenlét, ott a munkavállalónak rendszeres ingyenes tesztelési lehetôséget fog biztosítani a vállalat.

Több bizonytalansági tényezô miatt csökkent a gazdaságban a megrendelések száma. Jelenleg még kivár az osztrák gazdaság, alapvetôen a pesszimizmus a jellemzô, a vállalkozások megtakarításra törekednek, nem most hajtanak végre eszközberuhá-

zást, a meglévô projektek még futnak, de az újakat csak az osztrák kormány által támogatott gazdaságösztönzô programokkal indítják el.

Ausztria exportorientált ország, a gazdasági fellendülés attól függ, hogy a jövôben a Covid tekintetében milyen lesz a gazdasági kapcsolata Amerikával, Németországgal. Ezek a bizonytalansági tényezôk egyelôre fékezik a gazdaságot, de nincs olyan terület, amely a magyar vállalkozások elôtt elzárt lenne. Visszaesett a turizmus, különösen a városi turizmus, a vendéglátás, a luxusipar. Amit továbbra is konjunktúra jellemez, az az építôipar, a bútoripar és a gyógyszeripar, a gyógyszeripari alapanyaggyártás, az egészségipar, a könnyûipar és az élelmiszeripar. Emellett minden, ami kutatás-fejlesztés és innováció, illetve ami összefügg ezekkel a tevékenységekkel. Látszik néhány trend, amelyet a koronavírus termelt ki, és amelyek hosszú távú lehetôséget teremthetnek a magyar vállalkozásoknak Ausztriában. Ezek egyike a regionalizáció. A koronavírus-járvány elôtt alapvetôen olyan koncepció érvényesült Európában, hogy a beszállítói láncokat teljes mértékben globalizálták. Ezek a sok általuk nyújtott elôny miatt kezdték kiszorítani az európai piacokat. Most ismételten elônynyé válik a közelség, ez Ausztria és Magyarország tekintetében hosszú távú piaci elônyt jelent. Az a kérdés, hogy a vállalkozói pesszimizmus mikor vált át optimizmussá Ausztriában.

A másik ilyen gyümölcsözô terület a felvásárlás lehet. Ausztriában sok cég ment csôdbe a járvány miatt, ezáltal munkahelyek szûnnek meg. Az ország munkaerôpiaca jelentôsen megsínylette a válságot, ezért olyan kormányzati döntés született, amellyel igyekeznek megmenteni a munkahelyeket. Tehát igen kedvezô hitelkonstrukciókat nyújtanak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek felvásárolják a csôdbe menô osztrák cégeket azzal a feltétellel, hogy legalább két évig tovább alkalmazzák a meglévô munkavállalókat. Így a magyarok most sokkal nagyobb számban tudnak cégeket átvenni, mint korábban. Érdemes

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

AUSZTRIA MAGYARORSZÁG

SZLOVÉNIA HORVÁTORSZÁG

SZERBIA

tehát ebben is gondolkodni, ha valaki Ausztriában szeretne vállalkozni.

Vannak kifejezetten olyan szakemberek, akik a felvásárlással foglalkoznak, velük össze tudja kapcsolni a bécsi magyar nagykövetség a magyar vállalkozókat. A jövôre nézve érdemes tudni, hogy néhány területen Ausztria a világ élvonalába szeretne kerülni, ezek a kutatás-fejlesztés, az egészségipar, a digitalizáció, az innováció.

Az, hogy bekövetkezett egy gazdasági válságot szülô egészségügyi válság, abba az irányba vitte el a folyamatokat, hogy ezeken a területeken kifejezetten keresik az együttmûködéseket. Az ilyen profilú cégek számára komoly lehetôségek nyíltak Ausztriában.

Magyarország bécsi nagykövetségének külgazdasági irodája rengeteg segítséget tud nyújtani az Ausztriában vállalkozni szándékozóknak.

Feladata, hogy támogassa a magyar és az osztrák vállalkozások közötti gazdasági kapcsolatokat. Egyik oldalról a magyarországi vállalkozásokat, amelyek Ausztriában szeretnének

gazdasági tevékenységet végezni. A másik oldalról pedig azokat az osztrák nagyvállalatokat, amelyek Magyarországon terveznek beruházásokat, befektetéseket létrehozni, és ezáltal munkahelyeket teremteni. A külgazdasági iroda teljes körû ingyenes cégadatbázissal rendelkezik, kérésre készítenek céglistát az igények alapján.

A külképviselet rendszeresen szervez ágazati üzletember-találkozókat, de sok és magas színvonalú üzletembertalálkozót tartanak az osztrákok is, most már webinárium formájában is, ezekrôl szívesen nyújtanak tájékoztatást. A magyar cégek számára roppant elônyös lehet az osztrák közbeszerzéseken való indulás. A közbeszerzések értékhatára azonban jelentôsen eltér a hazaiétól, sokkal alacsonyabbak. Már az egészen kis községek iskoláinak beszerzései is ide tartoznak. Ezeken el lehet indulni, nagyon sokan úgy érkeznek Ausztriába, hogy megpróbálnak egy ilyen tendert, megnyerik, és ez már megfelelô referencia számukra a továbblépéshez. Érdemes kereskedelmi ügynökök

támogatását igénybe venni Ausztriában, amely egy komoly, jogszabály által szabályozott szakma. A nagykövetség a Covid-szabályokat naprakészen követi, ebben is tudnak segíteni a vállalkozásoknak, akár a kiutazásokra vonatkozóan is.

SZERBIA: Vajdaság és az ország többi része is nyitott a magyar vállalkozások számára Mielôtt Szerbiában, közelebbrôl a Vajdaságban tervezünk vállalkozást indítani vagy gazdasági kapcsolatot kiépíteni, érdemes tájékozódni a gazdasági helyzetrôl. Vajdaságban a kivitel 2018-ról 2019-re 8,6%-kal nôtt, mértéke 6,1 mrd euró volt. A fô kiviteli piacok az EU-s országok, a CEFTA-országok és Oroszország voltak, a legnagyobb mennyiségben élelmiszer, ital, gépjármû- és pótkocsi-alkatrészek, illetve mezôgazdasági

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság termékek találtak vevôt külföldön. Az állam által alapított Vajdasági Fejlesztési Ügynökség öt okot nevezett meg, amelyek miatt érdemes befektetésben gondolkodni a Vajdaságban: kiváló minôségû munkaerô áll rendelkezésre versenyképes költségekkel, alacsonyak az üzemeltetési költségek, gyors és könnyû a hozzáférés a világpiachoz (Szerbia az utóbbi években aláírt szabadkereskedelmi egyezményeket az EU-val, az EAEU-országokkal, az EFTA-országokkal, Törökországgal és az USA-val), kedvezô adórendszer a nyereség növelésére, és kiváló ösztönzôk állnak rendelkezésre. A vajdasági és a szerb kormány nagy hangsúlyt helyez az oktatásra, a nyelvoktatásra. A középiskolai és az egyetemi képzés követi a munkaerôpiaci igényeket, a fiatalok a legmodernebb technikával és technológiákkal ismerkednek meg. Az állami ösztönzôket a külföldi befektetések növelésére hozták létre, ezek a gyártási, a nemzetközi szolgáltatások, valamint a mezôgazdaság szektorában használhatók. Az elnyert ösztönzôk 50-70%-ot tesznek ki, a befektetett összeg vagy a kétévi bruttó fizetés alapján. Három kormányzati szint létezik Vajdaságban: önkormányzati, tartományi és állami szint. A befektetô cégek e három szinten pályázhatnak különféle ösztönzôkre. Az állam támogatja a beruházásokat q gyártási, q mezôgazdasági és a nemzetközi szolgáltatások szektorában. Az ösztönzôk vagy pénzügyi-, vagy adószüneti-, vagy infrastrukturális beruházás formájában kaphatók, de állami szinten a három forma kombinációjában is. A tartományi kormány támogatja az új foglalkoztatást, új eszköz vásárlását és a mezôgazdasági szövetkezetek tevékenységét pénzügyi formában. Az önkormányzatok zöldmezôs telephelyeket kínálhatnak a hazai és a külföldi cégeknek ingyen vagy a piaci ár alatt, illetve helyi adókedvezményeket is.

A létezô erôforrások és az elérhetô elônyök miatt Vajdaságban három kulcsfontosságú szektort azonosítottak: az agráriumot, az autóipari és az ICT szektort. Ezekben a szektorokban történtek meg a legnagyobb befekte-

CÍMLAPSZTORI tések, mind tôkében, mind az alkalmazottak számát tekintve. Vajdaságnak kiváló agrárlehetôségei vannak, ezért ebben a szektorban dolgoznak a legtöbben és az utóbbi években itt történt a legtöbb befektetés is. A Vajdasági Fejlesztési Ügynökség minden évben beszállítói napot szervez B2B formában, ezen olyan szerbiai és külföldi feldolgozóipari vállalkozások vesznek részt, amelyek valamilyen nagy kereskedôláncba szeretnének bejutni. A vajdasági gazdasági kamarához is köthetôk hasonló rendezvények, ôk kérésre partnerlistát is készítenek a vállalkozások számára. Az ügynökség honlapján is található egy céglista szektorok szerint.

Az autóipart tekintve Vajdaságban régi hagyománya van a fém, a gumi és mûanyag feldolgozásának, ez jelentôs elôny az autóipari cégek számára, mert potenciális beszállítót is könnyen találhatnak. Az autóiparban is meghatározó befektetések történtek az elmúlt években, e szektorhoz kapcsolódóan is rendeznek évente B2B beszállítói napot, ahol a belföldi, valamint a külföldi kis- és középvállalatok a nagy TIR beszállítókkal és autógyártókkal találkozhatnak. A harmadik kulcsfontosságú szektor az ICT, Újvidék az utóbbi években igazi ICT hub lett Szerbiában, egyrészt a kiváló mûszaki egyetemnek, a kis ICTvállalatoknak és az ismert nagy nemzetközi cégeknek köszönhetôen. Fejlettek az ICT inkubátorok és mûködik ICT klaszter is. A Vajdasági Fejlesztési Ügynökség számos szolgáltatással áll a szerbiai és a magyar vállalkozások rendelkezésére, együttmûködik az állami, a tartományi és a községi irodákkal, a különbözô hazai és nemzetközi irodákkal, az üzleti inkubátorokkal, így a partnereiknek teljes körû szolgáltatást tudnak kínálni, mindezt ingyenesen.

A szerbiai, közelebbrôl a vajdasági vállalkozás elindításában, mûködtetésében két CED-iroda is segít: Újvidéken és Szabadkán. De a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erôsítését szolgálja a Magyar–Szerb Üzleti Tanács is, amelyet a 2000-es évek közepén azok a nagy magyar zászlósha-

jónak nevezhetô cégek hoztak létre, amelyek akkortájt nagybefektetôként megjelentek a balkáni piacon. Az elmúlt évek során a mûködést kiterjesztették Montenegróra és Bosznia-Hercegovinára is. A tanács alapvetô feladata a kormányszintû lobbizás, de az utóbbi években az önkormányzatokkal is együttmûködnek. A szervezet tagja a kormányközi vegyes bizottságoknak, ezek határozzák meg a középtávú stratégiai fejlesztési irányokat, képviselik a magyar gazdaság szereplôinek az érdekeit. Az utóbbi idôben a Magyar–Szerb Üzleti Tanács intenzíven foglalkozik a tagvállalataik egyéni menedzselésével is.

Tapasztalataik szerint komoly érdeklôdés mutatkozik a szerb piac, a szerb gazdaságba való bekapcsolódás iránt. Ami a politikai környezetet illeti, az elmúlt években erôteljesen fejlôdtek a két ország politikai kapcsolatai, elmondható, hogy semmilyen politikai tartalmú probléma nem nehezíti és nem hátráltatja a gazdasági kapcsolatok építését. A magyar vállalkozások igen jelentôs befektetéseket hajtottak végre Szerbiában az elmúlt években. A kétoldalú árucsere-forgalom évente 2 mrd euró, amelyben még mindig a magyar áruk és szolgáltatások dominálnak. A tôkekihelyezés is ilyen egyoldalú, szerb befektetések egyelôre nem jelentek meg Magyarországon. Egyre több a közepes nagyságú magyar tulajdonú, de szerb jogi személyiségû vállalat, amelyek ugyanolyan feltételekkel tudnak mûködni Szerbiában, mint a helyi vállalkozások. Amennyiben egy magyar vállalkozás komoly érdeklôdést mutat a szerb piac iránt, a Magyar-Szerb Üzleti Tanács tagjai is szívesen segítenek a kérdések megválaszolásában.

Azonban azt érdemes szem elôtt tartani, hogy Szerbia nem csak a Vajdaságból áll, a Belgrádtól délre esô térségek még inkább szomjazzák a tôkebefektetést. Ott még rengeteg a kiaknázatlan lehetôség, a helyi hatóságok, valamint a központi kormányzat pedig számos kedvezô lehetôséget kínál a szubvenciókkal és egyéb támogató eszközökkel.

K.T.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÉPÍTÔIPARI KÉPZÔKÖZPONT LÉTREHOZÁSA A CÉL Évek óta ismert az építôiparra jellemzô szakemberhiány, a munkaerô-utánpótlás nem megoldott.

A kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter elkötelezett az utánpótlás-nevelésben, amely érdekében a megalakulása óta számos lépést tett. E folyamat legfontosabb állomása az Építôipari Ágazati Képzôközpont létrehozása lehet.

Képzôközpontok létrehozásának támogatására a közelmúltban pályázati felhívás jelent meg. A klaszter csatlakozik a Szakképzési Centrum bázisán megvalósuló Ágazati Képzôközpont létrehozását célzó pályázat benyújtásához. A tagok tanácsokkal, javaslatokkal szolgálnak a szakmai koncepció kialakításához, valamint segítik az infrastruktúra-fejlesztésre és eszközbeszerzésre vonatkozó tervek kialakítását.

Cél a szakképzés színvonalának emelése, a napjaink szakmai elvárásainak való megfelelés elérése, a fiatalok körében az építôipar népszerûbbé téte-

le, ezáltal az ágazatban dolgozó vállalkozások számára a munkaerôutánpótlás biztosítása.

ÚJABB ÁGAZAT SZÁMÁRA LETT ELÉRHETÔ a 0%-OS Széchenyi Turisztikai Kártya A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara nemrég alakult Idegenforgalom Fejlesztési Bizottsága begyûjtötte tagjaitól a turisztikai szektor igen sokfajta vállalkozásának támogatási igényeit, melyek a jelen helyzet kezelésében a vállalkozók segítségére lehetnek. A számos javaslatot összesítve megküldte a pécsi kamara az MKIK Turisztikai Kollégiumának, mellyel együttmûködve nagyon szûk határidôn belül érte el a szektor kamarai képviselete a vállalkozások számára kedvezô módosításokat a Turisztikai Széchenyi Kártya felhasználhatóságával kapcsolatban.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett Széchenyi Kár-

tya Program konstrukciók folyamatosan igazodnak a vállalkozások igényeihez. A Széchenyi Kártya Programban 2020. szeptember 21-én bevezetésre került Széchenyi Turisztikai Kártya Folyószámlahitel október 22-tôl már a taxis és a kisbuszos személyszállító vállalkozások számára is elérhetô.

Az eddigi feltételrendszer alapján a vendéglátás, a szállodai és szálláshely szolgáltatás, a rendezvényszervezés, az utazásszervezés és -közvetítés, a különjárati autóbuszos személyszállítás területen mûködô vállalkozások igényelhették a konstrukciót, amely most az MKIK elnökének javaslatára az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatása mellett kiegészül a taxis és kisbuszos sze-

mélyszállító vállalkozásokkal is (taxis személyszállítással foglalkozó vállalkozások, valamint szintén a 4939 TEÁOR szerinti tevékenységet végzô – jellemzôen mikrobuszos személyszállító – vállalkozások).

Az említett vállalkozások számára a Széchenyi Turisztikai Kártya 2020. október 22-tôl ● 0% kamattal, ● 0 Ft kezelési költséggel, ● 0 Ft bírálati díjjal, ● 1, 2 vagy 3 éves futamidôre, ● akár 250 millió forintig igényelhetô.

Széchenyi Kártya-ügyintézés a kamara városi ügyfélszolgálati irodáiban lehetséges. www.pbkik.hu

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

TOVÁBB BÔVÜLT A MESTEREK KÖRE Mestereket avattak Pécsett. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében mestervizsgát tett villany-, gázfogyasztó-berendezés és csôhálózat-szerelôk, valamint fodrászok vették át családtagjaik jelenlétében mesterlevelüket.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Síkfôi Tamás köszöntôjében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a mester fogalmába sok minden beletartozik, a magas szintû szakmai tudás éppúgy, mint a felelôsségvállalás. Pécs leghíresebb mestere, Zsolnay Vilmos is azt vallotta, úriemberré valakit ez utóbbi tesz, maga is ennek szellemében folytatta tevékenységét. Szólt arról is, hogy a kamara 2007-ben állíttatta helyre Pécsett a Zsolnay-szobrot, ami a porcelángyártásnak és az abban közremûködô mestereknek állít emléket.

— A mestercím egyszerre teher és öröm – emelte ki Várszegi Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési alelnöke. — Az, aki nem vett még részt ilyen fajta megmérettetésen, nem is tudja elképzelni, hogy mennyi lemondással jár a mesterlevél megszerzése. A most felavatott mesterek kivétel nélkül komolyan vették nemcsak a felkészülést, de magát a vizsgát is. Az idôs mesterektôl ôk veszik át a stafétabotot, példájukat követve vállalnak egyre nagyobb szerepet nemcsak az utánpótlás-nevelésben, de a mestervizsgáztatásban, az arra való felkészítésben is, éppen ezért egyben történelmi is a mostani mesterünnep.

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre inkább nô a szerepe a magas szakmai színvonalon végzett, minôségi munkának, mert a hosszú távú talpon maradásnak ez a záloga. Hangsúlyozta, hogy az egyre élesedô versenyben a piac elvárásainak csak az tud megfelelni, aki folyamatosan képezi magát, megismeri a legújabb eljárásokat, fejleszti a vállalkozását. Örömteli, hogy ismét egyre

Dr. Síkfôi Tamás, a kamara elnöke többen vállalkoznak arra, hogy megszerezzék a mesterlevelet, így a szakmájukban egy felsôbb szintre lépjenek.

— Több oka is volt annak, hogy vállalkoztam rá, hogy leteszem a mestervizsgát – mondja Kálmán Ferenc, gázfogyasztó-berendezés- és csôhálózat-szerelô mester, a Kálfergép 2011 Kft. tulajdonos ügyvezetôje. — Az egyik, hogy szeretnénk bekapcsolódni a tanulóképzésbe, a másik, hogy úgy tartom, a mestercím a szakma csúcsa. Emellett a vizsgára való felkészülés lehetôséget adott arra, Várszegi Gyula, a kamara alelnöke

hogy felfrissítsem az ismereteimet, valamint számos új dologgal is megismerkedhettem és a szakmai kapcsolataimat is kibôvíthettem.

Csorbics Benjamin fodrászmester fiatal kora ellenére azzal is büszkélkedhet, hogy egy fodrászdinasztia tagja, édesanyja Alexity Lilian fodrászmester, de a nagymamája is ezen a területen tevékenykedik.

— Annak idején a szakmaválasztáskor egyáltalán nem tereltek ebbe az irányba, magam döntöttem úgy, hogy fodrász leszek – kezdi beszélgetésünket. — Azonban az tény, hogy nem a tanulóéveim alatt, hanem fokozatosan kezdtem úgy érezni, ezzel akarok hosszú távon foglalkozni. 22 éves koromban döntöttem úgy, hogy kimondottan férfifodrász leszek. Ekkor itthon még nem igazán voltak barber shopok, én sem tudtam róluk túl sokat, azonban ahogy egyre közelebb kerültem a szakmához és annak rejtelmeihez, egyre jobban kezdett érdekelni a tradicionális borbély szakma. Kezdetben édesanyám szalonjában dolgoztam és azt tapasztaltam, hogy egyre több a férfi vendégem, ekkor született meg a gondolat, hogy megnyitom a saját borbélyüzletemet.

Négy évvel ezelôtt, 2016 nyarán fogadta az elsô vendégeket az elsô pécsi Barber Shop.

Mint mondja, élete egyik fontos mérföldköve, hogy megszerezte a mesterlevelet. A felkészülés során nemcsak a már meglévô tudását frissíthette fel, de sok újdonsággal is bôvíthette az ismereteit.

— Korábban is foglalkoztam már tanulókkal, de ezen új ismeretek birtokában sokoldalúan tudom felkészíteni ôket, még jobb fodrász válhat belôlük – folytatja tovább. — A tanulóink és a fodrászaink egyaránt rendszeres résztvevôi a szakmai versenyeknek. Az évrôl évre megrendezésre kerülô regionális fodrász és kozmetikus tanulóversenynek, valamint a Magyar Fodrász–Kozmetikus Bajnokságnak, s minden alkalommal ott vannak az elsô között.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság PRC-re, amit elsôsorban a gépiparban és az ipari robotoknál alkalmaznak.

Az ünnepség végén oklevéllel ismerték el a leköszönô mestervizsgabizottsági elnökök – Heinemann Gusztáv karosszérialakatos, Pichler József szakács, pincér, vendéglôs, Rendeczki Lajos fodrász, Telegdi Attila szobafestô, mázoló, tapétázó, NéHeinemann Gusztáv, Telegdi Attila, Rendeczki Lajos, Pichler Józef Villanyszerelô mesterek

A villanyszerelô mestervizsga-bizottság elnöke Faludi István villanyszerelô mester, idén elôször töltötte be ezt a posztot. Mint elmondta, nagy szükség van ebben a szakmában arra, hogy legyenek, akik magas szinten tudják továbbadni a tudásukat, ugyanis egyre nagyobb gondot jelent, hogy kevesen jelentkeznek villanyszerelônek, pedig ma már ez a szakma is igen összetett, rengeteg mindenhez kell értenie a mûvelôjének. Egyre nagyobb szerepet kapnak benne az informatikai, távközlési ismeth Jenô esztergályos, fémforgácsoló, Szentes József ács-állványozó – több évtizedes munkáját, akik nemcsak a megyében, de országos szinten is képviselték a szakmát. Megemlékeztek azokról is, akik már nincsenek az élôk sorában: Pintér György pincérmesterrôl, Suvák György kômûvesmesterrôl, Szentgyörgyi Miklós fogtechnikusmesterrôl.

Sz.K. Gázfogyasztó-berendezésés csôhálózat-szerelô mesterek Fodrászmesterek meretek. Ma már nem csak a vezetékhálózat kiépítése a villanyszerelô feladata, hanem képesnek kell lennie az elektromosság egyéb területen való alkalmazására is. Kitért arra is, hogy a szakma népszerûsítése érdekében az iskolákat járva hívja fel a gyerekek figyelmét a villanyszerelô szakmában rejlô lehetôségekre, mint például az áramkörök számítógépre történô programozására, az úgynevezett a

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

NAGY. NAGYOBB. EGYÜTT A LEGNAGYOBB! – a KKV Trade Kft.-vel A társaság 2014-ben alakult azzal az elsôdleges céllal, hogy a DélDunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) beszerzésinek összefogását, a „közös beszerzés projekt” koordinálását és menedzselését lássa el a jelenleg 32 tagot számláló klaszter részére. „Az összefogással olyan beszerzési volumenek keletkeznek, amik minden résztvevô alkupozícióját erôsítik, tehát csökkennek a mûködési költségek. A közös beszerzés sikeressége és a mérethatékonyság javítása ösztönözte a céget arra, hogy a KKV Trade Kft. ne csak a klaszter tagjainak, hanem bármely piaci szereplô részére is elérhetôvé tegye beszerzési szolgáltatását. A résztvevôk számának (tehát a volumen) növekedése további elônyöket biztosít. A rendszer – csak ily módon elérhetô – nagyvállalati pozíciót biztosít a résztvevôk számára beszerzéseik során” – nyilatkozta dr.

Hüse István, a KKV Trade Kft. ügyvezetôje, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnökségi tagja a PBKIK megkeresésére.

„A klaszter életében kiemelt szerepe van a közös beszerzésnek, hiszen a klasztertagok jelentôs – akár 20%-os – költségcsökkenést tudtak elérni az összefogással, ezzel is növelve versenyképességüket. Szintén fontos szempont, hogy a közös beszerzéssel a tagok közötti kohézió is növekedett, tovább erôsítve a klaszter egységét” – mondta dr. Hirth Markus, a DDGK elnöke.

A KKV Trade Kft. arra törekszik, hogy partnereinek olyan termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak, melyek nem csupán minôségben, de árban is kiválóak. A KKV Trade Kft. az alábbi fô termékcsoportokban kínál elônyös beszerzési lehetôséget partnereinek: ■ Üzemanyag, ■ Kenôanyagok, emulziók, ■ Papír-írószer és irodaszerek, ■ Munkavédelmi eszközök és munkaruhák, ■ Motorikus gáz (targoncagáz), ■ Ipari papír és vegyiáru, ■ Csiszolás- és hegesztéstechnika.

A fô termékcsoportokon kívül eseti, vagy egyedi igényeket is ki tud-

nak szolgálni hatékony és képzett munkatársaik közremûködésével.

A közös beszerzésben részt vevô cégek több ezer termék közül választhatnak és ha igénylik, megismerhetik az azonos kihívásokra mások által már kidolgozott megoldásokat (best practices share), de kérhetnek tanácsadást is a szabványoktól az elôírásokig. Többször elôfordul, hogy sem a beszállító, sem a termék nem változik, de a KKV Trade közremûködése csökkenti az árat.

Szabó Berta, a DDGK klasztermenedzsere elmondta: „A klaszterben jól szemlélteti a közös beszerzés sikerességét, hogy van olyan termékcsoport, amiben a klasztertagok 80%-a a KKV Trade Kft.-n keresztül intézi vásárlásait. Precizitásuknak, pontosságuknak és rugalmasságuknak köszönhetôen bármilyen vállalatirányítási rendszerrel dolgozó partnerükkel képesek a hatékony együttmûködésre.”

A társaság nemcsak a beszállítói szerzôdéseit, áraikat vizsgálja felül folyamatosan – biztosítva a mindenkori piaci árakhoz mért legkedvezôbb beszerzési forrásból történô kiszolgáltatást-, de monitorozza partnerei igényeit is, újabb és újabb termékeket keres, melyeket érdemes felvenni a beszerzési portfóliójába. A jelenlegi járványhelyzetben is így tettek, kibôvítették termékpalettájukat a vírus elleni védekezésben használható cikkekkel: egyszer használatos egészségügyi maszkok, FFP2 és FFP3 maszkok, mosható textilmaszkok, arcvédôk, védôszemüvegek, gumikesztyûk, fertôtlenítô folyadékok – az átlagnál jelentôsen alacsonyabb árakon.

A KKV Trade a beszerzés költségeinek csökkentése mellett olyan fejlett és hatékony logisztikai szolgáltatást kínál, amelynek fenntartása, mûködtetése a legtöbb cégnél nem lenne gazdaságos, tehát nem is mûködik.

A vállalkozás célja, hogy tovább bôvítse beszállítói és partneri körét, még szélesebb kínálatot nyújtva ezzel mind a már meglévô, mind új ügyfelei számára. A cégrôl és szolgáltatásaikról, a csatlakozás lehetôségeirôl bôvebben a https://kkvtrade.hu/ weboldalon olvashatnak.

PROJEKT

Dél-Dunántúli Gazdaság

NYUGODT MUNKAKÖRNYEZETBEN A BARANYAI KKV JÓ GYAKORLATOKAT ISMERTETÔ CIKKSOROZAT FOLYTATÁSÁBAN AZ MB-BAU KFT. MUTATJA BE JÓL BEVÁLT GYAKORLATAIT. A generálkivitelezéssel foglalkozó Baranya megyei MB-Bau Kft. kolléganôjével, MERCKLE Mercédesszel beszélgetve egy nagyon különleges jó gyakorlatról hallhattunk: a bizalmi szobáról. Mercédesz elmondása szerint a tulajdonos személyes indíttatására bevezetett gyakorlat nagyban hoz-

Merckle Mercédesz zájárul a jó munkahelyi légkörhöz, és ahhoz, hogy mindenki szeretettel végezze a munkáját. A sokrétû építôipari tevékenységet felölelô cég épp úgy foglalkozik családi házak építésével, mint ipari csarnokok kivitelezésével, vagy éppen mûemlékek felújításával. A nap végén azonban a terepen dolgozó kollégáktól kezdve egészen

a back office munkatársakig bezárólag mindenki egyforma megbecsülésben részesül.

— Jellemzôen milyen munkarendben dolgoznak önöknél a munkavállalók?

— Nálunk egy a munkarendje a fizikai állománynak és az irodai dolgozóknak is. 7 órától dolgozunk 16 óráig, ami azért fontos, mert az irodai dolgozóknak reggel el kell indítaniuk az építkezéseken dolgozó fizikai állományt: meg kell adni a feladataikat és egyéb adminisztratív teendôket is el kell látnunk velük kapcsolatban.

— Kérem, mutassa be, melyik az a munkahelyi jó gyakorlat, melyet a legjellemzôbbnek érez az önök cégét illetôen!

— A bizalmi szoba, mivel a munkahelyünk egy kötelék, ha úgy vesszük, mi egy család vagyunk. Ezt pedig mindenki így érzi, nem csak azok, akik egész nap az irodában ülnek, hanem az is, aki kint van az építkezésen és csak délután érkezik meg.

— Mi volt az elsôdleges kiváltó oka annak, hogy ez kialakult?

— A fônököm találta ki, fôleg azért, mert a neveltetésébôl adódóan nagyon fontosnak tartotta, hogy egy haladó szellemû munkahelyet teremtsen. Szükség volt rá, hogy a kölcsönös bizalom minden egyes munkavál-

Az interjú teljes terjedelme az alábbi linken található: https://pbkik.hu/2020/03/03/hirek/kkv-jogyakorlatok-baranyaban-6/ Az EFOP 1.2.9-17-2017-00102 számú projekt az Európai Unió támogatásával és Magyar Állam társfinanszírozásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásában valósul meg.

lalóval kialakuljon, ami egy olyan környezetet eredményezett, amire azt tudom mondani, hogy én korábban még nem találkoztam ilyen munkahellyel.

— Elmondaná kérem, hogy pontosan miben nyilvánul meg a bizalmi szoba?

— Fôként abban, hogy ha valamilyen konfliktus alakul két embert között, akkor a fônökünk harmadik személyként rátekint, tanácsod ad. Ennek a továbbéléseként elôfordul, hogy valaki a kollégák közül tekint rá és ad tanácsot, hogy sikerüljön elsimítani a vitát. Vagy ha esetleg rosszkedvûen megyek be reggel a munkába és ezt látja rajtam, akkor behív az irodájába, megkínál egy kávéval, megkérdezi, hogy mi a problémám. Ha esetleg magánéleti, ô arról is nagyon szívesen beszél, próbál a saját életének példáival segíteni. Így én is sokkal nyugodtabban megyek be dolgozni, akkor is, ha valamilyen otthoni problémám van, mert tudom, hogy a munkahelyem inkább könnyíteni és nem nehezíteni fog a kialakult helyzeten.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKT

A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV IPAR SZINERGIÁJA A TURISZTIKÁVAL A kamara által létrehozott ITT & MOST online platformon a vállalkozások olyan tematikus webináriumokon vehetnek részt, mint például az „Új finanszírozási lehetôség – Széchenyi Turisztikai Kártya”. Emellett a Kreatív Ipari Klaszterrel közös szervezésben megvalósulhatott az elsô „Országos Kreatívipari és Dizájner Találkozó” is. A kreatív- és kulturális ipar az európai gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplôje, a harmadik legnagyobb munkaadó Európá-

ban az építôipar és a vendéglátóipar után. Ezért is elengedhetetlen, hogy a kulturális és kreatív iparágak és a turizmus között szinergiát teremtsünk és támogassuk a köztük húzódó értékláncot. Ez a gondolat megjelenik a nemrégiben elkészült Kreatív Ipari Stratégia 2030-ban is.

A fenti kezdeményezéssel párhuzamosan a kamara Cult-CreaTE pályázati pro-

ZAJLIK A TANANYAGFEJLESZTÉS A kamara a bochumi egyetem által vezetett Karrier 4.0 projekt keretében részt vesz az oktatási anyagok kidolgozásában. A projekt célja olyan innovatív, agilis tanulási koncepció létrehozása, ami támogató mentorok bevonásával segíti a fiatal vállalkozójelölteket egy mûködôképes vállalkozás megteremtésében. A módszertant egy digitális tanulási platform segítségével teszik interaktívvá és nemzetközivé.

A kamara felel az egyik legérdekesebb tananyagért, az agilis projektmenedzsment módszertanok elméleti és gakorlati bemutatásáért. Ez azért is fontos, mert nem csak a tényleges vállalkozásmenedzsment során használhatók, hanem magát a képzést is agilis módszertanok támogatják. Amint elkészülnek a tananyagok, élesben is kipróbálják ôket a platformon a partnerországok részvételével.

NINCSEN VÉGE ...

Végéhez közeledik a Pécsi Család- és KarrierPONT (CSAKPONT) mûködése, de az indulás óta eltelt 3 év alatt felmutatott eredmények mellett már a legsikeresebb szolgáltatások további fenntartását igyekeznek biztosítani.

jektje folyamatosan bôvíti tevékenységi körét és keresi a közös pontokat, hogy látható eredményt kapjon a kulturális és kreatív turizmus fejlôdése terén. Ennek egyik eleme, hogy hamarosan elkészül a projekt második turisztikai terméke a PécSétApp. Az applikáció Pécs belvárosában három útvonalon kalauzolja el turistákat, akik aktív játékos részvétellel ismerhetik meg a várost.

SACHE – ELKÉSZÜLT A STRATÉGIA A kamara munkacsomag-vezetôként segítette, hogy a 12 partnerbôl álló nemzetközi konzorcium elkészítse azt a dokumentumot, ami a további feladatok alapjául szolgál majd.

A projekt célja egy európai modell megalkotása, amely elôsegíti a vállalkozások létrejöttét a kulturális örökségek környezetében, valamint ösztönzi az együttmûködést közöttük. A partnerországokban történô felmérés alapján elmondható, hogy a kulturális örökségek üzemeltetôi vagy a múzeumok és a helyi innovatív kreatív vállalkozások között kezdetleges a kapcsolat. Ennek oka a szemlé-

A projekt kiemelt célja, hogy segítséget nyújtson a nôk munkaerôpiaci helyzetének javításában, különbözô szakterületeken nyújtott tanácsadással, képzések, szakmai és családi programok szervezésével.

Több mint 600 fô vett részt az eddig szervezett képzéseken és fejlesztéseken, míg a munkáltatókat célzó szakmai rendezvények keretében közel 150 baranyai vállalkozást vontak be, a csa-

letmódbeli különbség: a múzeumok nem tudnak vállalkozói szemmel gondolkodni, a cégek pedig nehezen veszik észre az együttmûködésben rejlô lehetôségeket. Az elkészült stratégia és az erre épülô tréningtananyag ezt kívánja orvosolni.

A következô idôszakban a tréninganyag kidolgozása és tesztelése következik. Pécsett három célcsoport (cégek, múzeumok, szakemberek) számára tartunk majd képzéseket.

ládi programok teljes részvétevôi száma pedig a 3000 fôt is meghaladta.

Az országosan egyedülálló Gyerektaxi szolgáltatás további mûködéséért a pécsi lakosok összefogását és a helyi cégek támogatását kérik, hiszen a bármely pécsi szülô által igényelhetô szolgáltatás nagy segítséget jelentett a családok számára és az igény folyamatosan nô iránta.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

KÖRÖSZTÚRI BALÁZS „AZ AGRO BOYNÁL HISZÜNK A JÖVÔBEN ÉS A MEGOLDÁSOKRA FÓKUSZÁLUNK” Sikeresen átvészelte az idei év talán legnagyobb kihívását, a koronavírus-járvány miatt elôállt helyzetet a fuvarozást és a gabonakereskedelmet fô tevékenységként végzô bólyi Agro Boy Kft. Ebben segítségére volt egy biztos hátteret nyújtó üzleti partneri kapcsolat, ám a visszaesés így is közel 30-40%-os volt. A vállalkozás – és az ágazatban dolgozók – számos kihívással, pl. sofôrhiánnyal küzdenek, de a gabonakereskedelemmel 1994 óta, fuvarozással 2005 óta, napelempark-üzemeltetéssel pedig két éve foglalkozó cég eddigi fennmaradását is annak köszönheti, hogy a megoldásokra fókuszál: a közeljövôben például egy új tevékenységi kör elindítását is tervezik. Az Agro Boy eddigi sikereibôl kivette részét KÖRÖSZTÚRI Balázs fuvarszervezô is, aki sok energiát fordít az új partnerek megtalálására.

— Az év utolsó negyede mindig meghatározó a forgalmunk szempontjából, hiszen ilyenkor már a jövô év elejére képeznek tartalékot a partnereink.

Ehhez idén hozzájárul a Covid miatt bekövetkezett helyzet, azt tapasztaljuk, hogy a cégek igyekeznek minél nagyobb forgalmat generálni, terméket legyártani, tartalékot képezni félve az esetleges és elôre nem látható további hullámoktól – mondja Körösztúri Balázs. — Tavaly a Nagykanizsa melletti sormási telephelyünkön a meglévô gabonaszárító- és raktárkapacitás mellett új gabonaszárítót és -tisztítót helyeztünk üzembe, bízunk benne, hogy ez már az idei kukoricabetakarításnál is kiszolgálja az ilyenkor megnövekedett igényeket. Ugyanígy fejlesztettük a gépkocsiparkunkat, ez is azt jelzi, hogy hiszünk a jövôben és a megoldásokra fókuszálunk.

— Melyek az aktuális kihívások, amelyekkel a vállalkozás, az ágazat szembenéz?

— Látható, hogy a sofôrtársadalom egy öregedô görbét mutat, kevés a fiatal és rutinos munkaerô, hiány mutatkozik gépkocsivezetôkbôl. A nyugateurópai szabályozás sem segít az ágazatnak (külföldi minimálbér, mobilitáscsomag stb.). Az idôsebb generáció nem tudja úgy kezelni a fejlettebb telekommunikációs eszközöket, applikációkat, mint a fiatalok, pedig ezek a rendszerek egyre nagyobb teret kapnak a munkánkban, a mindennapjainkban. Emellett azt is tapasztaljuk, hogy rengeteg vállalkozás, mert árérzékeny, inkább az olcsóbb lehetôséget választja, ezzel általában a külföldi cégek és nem a helyi vállalkozások mellett kötelezik el magukat. Pedig a helyi vállalkozás jobb minôségû szolgáltatást képes nyújtani, mivel könnyen elérhetô és hamar tud reagálni a fuvarozás közben elôálló új helyzetekre. Az Agro Boynál ezt a szemléletet valljuk és erre szeretnénk rábírni a többi vállalkozást is, hogy keressük a helyi céges kapcsolatokat.

— Hogyan szereznek új partnereket?

— Az esetek nagyobb részében a jól teljesített fuvar hozza a másik fuvart, tehát egymásnak ajánlanak bennünket a partnereink. De más csatornákat is igénybe veszünk, például direktben is megkeresünk vállalkozásokat. Illetve az üzletipartner-közvetítô platformok is hozhatnak új ügyfeleket, ezért regisztráltunk a közelmúltban a kamara ITT & MOST felületére, ahol a környezô országokban mûködô vállalkozásokkal is kapcsolatba kerülhetünk. Fuvarszervezôként ugyanúgy hozzátartozik a munkámhoz az új partnerek felkutatása, mint a kocsik irányítása vagy az egyes mûszaki problémák megoldása.

— Miért elkötelezett a cég iránt?

— Ha valaki nem elkötelezett, nem érzi a sajátjának a céget, akkor ne dolgozzon annak a vállalkozásnak, mert ez meglátszik a munkáján. Azt vallom, amennyiben jó a cégnek is, akkor nekem is biztos a munkahelyem, a megélhetésem, a jövôm. Ha nem teszem meg

azt, amit a legjobb tudásom szerint meg tudok, akkor mások fogják elvinni a nyitva lévô lehetôségeket, nekünk meg nem lesz fuvarunk, így fejlôdni sem tudunk, és nem leszünk képesek megvalósítani a jövôbeni elképzeléseinket.

— Mitôl érzik magukat jól az önök cégénél a munkavállalók?

— Ez egy családi vállalkozás, és a cégvezetôk igyekeznek is mindenkit családtagként kezelni, holott már 25–30-an dolgozunk az Agro Boynál.

Ha bármilyen kérésünk van, nyugodtan fordulhatunk hozzájuk, mert biztosan sikerül megoldást találni a problémára. Úgy érzem, hogy én is kapok annyit, amennyit adok.

— Miként rajzolható meg a vállalkozás, milyen terveik vannak?

— A közeljövôben szeretnénk kialakítani egy új telephelyet Bólyban kamionmosóval, logisztikai központtal, kisebb raktárszolgáltatással, sofôrparkolóval, a sofôrök számára kényelmi szolgáltatásokkal, hogy minél komfortosabban tudják eltölteni a pihenôidejüket. Terveink között szerepel egy új piaci rés megtalálása, hogy ezzel is növeljük a szolgáltatásaink körét. Ebbôl is látható, igyekszünk a partnereink igényei elébe menni, nem csak lekövetni azokat. Mi ebben látjuk a fejlôdés lehetôségét.

K.T.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

GEOCHEM Kft. Kiemelkedô szerepet kap az innováció a kutatás-fejlesztéssel fôtevékenységként foglalkozó GEOCHEM Kft. életében. A cég egy high-tech felszereltségû kôzetfizikai laboratóriummal rendelkezô kisvállalkozás, komplex kôzetfizikai vizsgálatok kivitelezését, valamint speciális vizsgálóberendezések, eszközök, ezekhez szükséges szoftverek és módszerek fejlesztését végzi. A vállalkozás az Alkalmazott Földtudományi Klaszter alapító tagja, a nemzetközi IGD-TP platform résztvevôje. Mint az ügyvezetô, Dr. FEDOR FERENC mondja, évrôl évre új szolgáltatásokkal, új készülékekkel és új ötletekkel jönnek ki, ezeket értékesítik is. A megbízóiknak az adott feladatok megoldására szükségük van az innovatív ötletekre, ezért a GEOCHEM mûködési stratégiáját az innováció határozza meg. Folyamatosan dolgoznak egy automatizált laboratóriumi rendszer, DR. FEDOR egy SmartLab létrehozásán, ami FERENC jelenleg prioritást élvez a cég életében.

— Miért kap ekkora jelentôséget az innováció a vállalkozás életében?

— Mindig érdeklôdtem a kutatás-fejlesztés iránt, láttam, hogy mi nem mûködik, és tudtam, hogy mit szeretnék jobbá tenni. Gyakorlatilag emiatt alapítottuk meg a céget. A bodai aleurit kutatása volt az alap, ez egy rendkívül tömör kôzet, a különbözô kôzetfizikai jellemzôi szerint elôttünk a világon senki nem tudta megvizsgálni. Az elsô készüléket, amit erre fejlesztettünk, ma már rutinszerûen használjuk. Majd amikor már mûködött a laborunk és megfelelô mennyiségû megbízásunk volt K+F+I tevékenységre, akkor merült fel a labor automatizálásának ötlete, ami nagy fokú innovatív hozzáállást igényel.

— Egy vállalkozás elsôdleges célja a profit termelése. A piacnak szüksége van ezekre az innovációkra?

— A piac sokszor nem tudja pontosan megfogalmazni az igényét. Mi igyekszünk olyan speciális dolgokat kitalálni, amikrôl úgy érezzük, hogy van helyük a piacon, majd megpróbáljuk értékesíteni. Ha ez sikerrel jár, akkor esetleg többször is visszajön hozzánk a partnerünk.

— A közelmúltban végezte el a kama-

Tudatos és innovatív stratégiafejlesztés: miért és hogyan?

ra a GEOCHEM-nél az IMP3rove innovációmenedzsment felmérést. Ez mivel szembesítette önöket?

— Ezt a felmérést öt év elteltével már második alkalommal végeztük el. A kérdés az volt, hogy ahhoz képest mennyire tudtunk fejlôdni, illetve arra is kíváncsiak voltak, hogy a hasonló tevékenységû közép-európai cégek között hol állunk. Megnyugtató volt számunkra azzal szembesülni, hogy nem állunk rossz helyen, mind az innováció, mind az innováció használata egészen jól megy. Persze vannak még kihívások, ilyen például az értékesítés. Ez nem véletlen, hiszen nincs külön munkatársunk erre a feladatra, a marketinget is még erôsítenünk kell. Viszont jó volt szembesülni azzal, hogy a vezetô munkatársaim számára az elmúlt 5 évben teljesen letisztázódott a célkitûzésünk. A kollégáimmal közösen töltöttük ki a kérdôívet, méghozzá úgy, hogy mindig más adott választ az adott kérdésre, majd megvitattuk a témát. Meglepô volt, hogy mennyire tisztán látják a GEOCHEM céljait.

— A felmérés után milyen változások várhatók a cég mûködésében?

— Az öt évvel ezelôtti felméréshez képest az volt a szembeötlô változás, hogy a kollégákban tudatosult, mit szeretnék, ezt teljesen elfogadták és együttmûködnek ebben. Ez számomra azt jelenti, hogy a szervezetünk éretté vált. Természetesen látom a hibákat is: az innováció értékesítése, kifuttatása és a marketing hiánya nehézséget okoz, nem véletlenül, hogy ebbe az irányba lépünk az exportképzésen és a marketingképzésen való részvétellel.

Nagy szerep jut ebben a kollégáimnak, akikbôl mára sikerült egy elhivatott csapatot kovácsolnom.

SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM Az üzleti stratégiának a külvilág felé is nyilvános, jól látható elemei az iparjogvédelmi oltalmak. Dr. LIBER NOÉMIT, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szellemitulajdon-védelmi és innovációs szakértôjét arról kérdeztük, hogy miként látja a GEOCHEM Kft. törekvéseit.

— Mivel a cég mára rengeteg saját fejlesztéssel rendelkezik, melyek száma az újabb projektekkel csak tovább növekszik, nem kérdés, hogy mindezek esetében átgondolandók a szellemitulajdon-védelmi kérdések és lehetôségek. Üdítô volt megtapasztalni a GEOCHEM esetében azt a tudatosságot, amit a nemzetközi piacra lépés, a piacválasztás, és ezekhez igazítva a szellemitulajdon-stratégia kapcsán képviselnek. Mindezek során élnek azzal az eszközzel, hogy az általuk kiválasztott célpiacon a már meglévô szellemi tulajdonjogokat is megvizsgálták, megvizsgáltatták velünk annak érdekében, hogy ne sértsék mások jogait, ne kövessenek el technológia bitorlást. Az oltalmazási stratégiájuk kialakítása közben azt a célt tartják szem elôtt, hogy a legnagyobb piacokon oltalmat szerezzenek, hozzátéve, hogy szellemi alkotásonként átgondoljuk ezt velük újra és újra, hiszen a portfólió-menedzsmenthez csak így fogunk tudni igazodni.

Mindezeken túl felismerték annak jelentôségét is, hogy szükség van a szabadalmi- és védjegy-adatbázisok, valamint szaklapok rendszeres vizsgálatára, azaz a technológia monitoringra, melynek segítségével figyelemmel kísérhetôk az új technológiák és technikai fejlesztések is, valamint rá tudnak lelni a vállalkozás szellemi tulajdonjogainak potenciális jogsértôire is. Értékes információkhoz jutnak ezzel a stratégiai lépéssel továbbá a versenytársak fejlesztéseire, jövôbeli terveire és piaci stratégiájára vonatkozóan is, valamint a potenciális licenciapartnerek is megismerhetôvé válnak.

Az oltalmi lehetôségek mellett a cég belsô mûködését és a partneri kapcsolatait jellemzô jogi dokumentumok is felülvizsgálatra kerülnek a szellemi tulajdonjogi aspektusok szemszögébôl, ezzel is támogatva a bizalmas információk, üzleti titkok és knowhow-k védelmét.

DR. LIBER NOÉMI

A Geochem Kft. törekvéseit az Enterprise Europe Network és az Inno-Hun projekt támogatja.

#EENCanHelp

Dél-Dunántúli Gazdaság

FOLYTATÓDIK AZ „EGÉSZSÉGES” EGYÜTTMÛKÖDÉS A PTE ÉS A KAMARA KÖZÖTT A Transzdiszciplináris Kutatások Intézete (ITD) a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán alakult meg 2018ban azzal a céllal, hogy a társadalom széles rétegeivel ismertesse meg és hirdesse az egyetemi kultúrát, a tudományos kutatások eredményességét, valamint interakciót hozzon létre nemcsak az egyetemen belül, hanem annak falain kívül is.

Az intézet tevékenységének fô pillérei az oktatás, a kutatás, az innováció, a tudománykommunikáció és a kapcsolatépítés.

OKTATÁS ÉS TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ Olyan kurzusokat fejlesztenek, melyek egyszerre több tudomány- és mûvészeti terület eltérô perspektívájából és módszertanából közelítik meg ugyanazon jelenségeket. A nemzetközi trendeket követve oktatási gyakorlatuk követi az inter- és transzdiszciplinaritás szellemiségét. Kurzusaik oktatásában nemcsak a PTE különféle karainak oktatói, hanem nemzetközi vendégoktatók és külsôs szakemberek is részt vesznek. Megalakulásuk óta olyan kurzusokat indítottak el, mint az Add el magad! (Sell yourself!), Medical Humanities, Atomjó történetek, Hedonism in practice, House MD in Philosophy, vagy a Tapestry of values in science.

DR. SÍK ATTILÁVAL, az intézet igazgatójával beszélgettünk.

— Mit jelent a „transzdiszciplinaritás”?

— A transzdiszciplinaritás folyamatán keresztül új módszertani megközelítésekkel és hatékony kommunikáció kialakításával kapcsoljuk össze a különbözô tudományterületek, a gazdasági és a civil szféra szereplôit.

Olyan teret kívánunk biztosítani, mely megkönnyíti és ösztönzi az egyes ágazatok közötti együttmûködést és munkamegosztást oly módon, hogy az nem csak a résztvevôk, hanem a társadalom egészét szolgálja.

Az intézet eltökélt szándéka, hogy továbbfejlessze és alkalmazza a transzdiszciplinaritás fogalmát a kutatások területén is. Kutatók és szakmabeliek egyaránt hozzájárulnak egyedi szakértelmükkel ahhoz a folyamathoz, melynek lényege, hogy különbözô

szakterületeknek a megértését, feldolgozását egy komplex egységként, egy projektként kezeljék, ne pedig csak egy bizonyos, kiemelt részét próbálják meg értelmezni. A kihívásokkal teli, izgalmas és sokszínû munka folyamán nemzetközileg elismert szellemi tudás születik az új módszereknek és megközelítéseknek köszönhetôen.

— A fogalmat most már értjük – de hogyan hasznosul az életben?

— Két szó a válasz: innováció és kapcsolatépítés. A transzdiszciplinaritás filozófiája elkötelezett a bevonó stratégiája mellett, melynek lényege a jól mûködô, célorientált kapcsolatépítés az üzleti és innovációs szféra képviselôivel, valamint a nagyközönséggel.

Az intézet nemcsak a tudományos oktatásra és különbözô fórumok rendezésére fektet nagy hangsúlyt, hanem olyan, a hétköznapi emberek számára szervezett tudományos, mégis közérthetô programsorozatokra is, mint például a Brain Awareness Week (Agykutatás Hete), Art of Ageing Conference and Festival (Kortalan Tudomány Konferencia és Fesztivál).

— Feltûnik, hogy a kurzusok és programok angol, vagy angol és magyar nyelvûek – nem csoda, hiszen nemzetközi szinten is aktív az ITD. — Így van, az ITD 2018 tavasza óta hivatalosan is az EIT Health (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) nemzetközi hálózatának tagja, ahol feltörekvô tehetségeket kötünk össze iparági szereplôkkel, befektetôkkel. Ezen együttmûködésbôl innovatív termékek, szolgáltatások és vállalkozások születnek, továbbá az innováció elômozdításával megoldásokat kínálnak arra, hogy az európai polgárok hosszabb és egészségesebb életet élhessenek.

— Kapcsolatépítés és tudásátadás terén kinek és milyen lehetôséget ad az EIT Health?

— Az intézet „RIS Hub”-ként, vagyis a hálózat fontos csomópontjaként számos lehetôséget közvetít a régióban élô és dolgozó klinikusoknak, hallgatóknak és startupoknak.

Többek között ilyen lehetôség a minden évben meghirdetett Innovation Days, RIS Innovation Training, Masters and PhD Degree Programs, Summer Schools, Innovation Call, Starship Programme, stb. Az aktuális lehetô-

ségeket folyamatosan közvetítjük weboldalunkon (http://itdweb.hu/eithealth/).

— Mi az oka, hogy csatlakoztak az ITT & MOST Nemzetközi Online Üzletember Találkozó társszervezôihez?

— Felismertük, hogy nagyon sok egyetemi szereplônek van vállalkozási ötlete, kész projektje, amit egy dolog választ el a sikertôl: mégpedig az üzleti partnerek hiánya. Sôt olyan esettel is találkoztunk, hogy egy-egy oktató önkéntesen adta volna szaktudását, szabad kapacitását egy projekt sikeressé tétele érdekében, de nem ismerte azokat, akik ilyen értékes kapcsolatot kerestek az egyetem falain belül, így nem jöhetett létre együttmûködés. Ezen felismerések, valamint az értékes EIT Health kapcsolat megléte ösztönözte az intézetet arra, hogy csatlakozzon a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által megálmodott ITT & MOST Nemzetközi Online Üzletember Találkozóhoz.

Fontos, hogy az EIT Health támogatásával kiemelt figyelmet fordítunk az egészségipar tématerületen mozgó partnerkeresésekre, sôt kifejezetten az ezen területen tevékenykedôk részére online fórumot, „webinar”-t is szervezünk – ilyen volt a november 5-ei esemény is.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMA

DOLGOZVA TANULNI A pécs-pogányi repülôtér szomszédságában létesített repülôgépgyártó üzemet a Magnus Aircraft Zrt., ami a szakember-utánpótlása érdekében kapcsolódik be a vállalati szakképzésbe.

Kiss Györggyel, a cég HR-vezetôjével a szerelôcsarnok közvetlen közelében kialakított egyik tárgyalóban ülünk le beszélgetni. Az üvegfalakon keresztül a munka is nyomon követhetô, ahogy a közvetlen szomszédságunkban zajló tervezôi megbeszélés is.

— Ez év tavaszán fogalmazódott meg a cég vezetésében a gondolat, hogy jó lenne bekapcsolódni a vállalati szakképzésbe, ugyanis folyamatosan növekszik a cég, így egyre nagyobb igény lesz a jól képzett szakemberekre. A repülôgépgyártásban pedig speciális ismeretekkel rendelkezô munkaerôre van szükség – kezdi beszélgetésünket Kiss György.

A folyamatosan fejlôdô, repülôgépeket és sportkajakokat is gyártó cégnek az elkövetkezendô években mind nagyobb számban lesz szüksége kompozitgyártásban dolgozó szakemberekre, speciális repülôgép-szerelôkre és avionikusokra. Ez utóbbiak feladata a repülôgépek elektronikai és elektromos rendszereinek beszerelése-kiépítése, tesztelése és ellenôrzése, esetleges hibáinak feltárása.

— A vállalati szakképzés egy teljesen új terület lesz a cég életében – folytatja tovább beszélgetésünket Kiss György. – Elsô lépésben felvettük a kapcsolatot a Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamarával, hogy tájékozódjunk arról, milyen feltételeknek kell ahhoz megfelelnünk, hogy gyakorlati képzôhelye lehessünk ezen szakmáknak. Adottak a szakmai és a tárgyi feltételek, a speciális tananyag is elkészült. A gyakorlati képzésért a cég fejlesztési vezetôje felel majd, aki mérnökként komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkezik.

Kitért arra is, hogy elôször két rokonszakmában – elektronikai mûszerész, valamint elektronikai technikus – fogadnának tanulókat, KISS GYÖRGY ezekre építenék a késôbbiekben a repülôgép-szerelô és az avionikusok képzését. A részben érettségire épülô szakmákra az elsô tanulókat a következô tanévben fogadnák. Két iskolával – a Baranya Megyei Szakképzési Centrum Simonyi Károly Technikum és Szakközépiskolájával, valamint a Zipernowsky Károly Mûszaki Technikummal – már megkezdték az egyeztetéseket.

A jelentkezôk több éves képzést követôen szereznek megfelelô szak-

képesítést, majd erre épülnek rá azok a speciális tanfolyamok, amelyek végén válnak az adott szakmák mûvelôivé. A tervek szerint a képzés tömbösített formában történne, amelynek során az elméleti ismeretek megszerzését követôen kerülnének ki a gyakorlati helyre a tanulók, akik így a repülôgépgyártás egyes részterületeivel folyamatában ismerkedhetnek meg a vezetô szerelôk irányítása mellett, ugyanis a dolgozva tanulni jegyében szeretnének profi szakembereket képezni.

— A két szakmában egy-egy tanulót fogadnánk indulásként, hogy lehetôségünk legyen azok képzési rendszerének megfelelô integrálására, és a munkafolyamatok optimalizálására a vállalati szakképzésben – hangsúlyozza Kiss György.

A késôbbiekben fokozatosan növelnék a tanulók számát, akik közül a végzést követôen is tovább foglalkoztatnák azokat, akik rendelkeznek a szükséges képesítésekkel és tapasztalatokkal. A szakember-utánpótlásukat segíti az is, hogy kapcsolatban állnak különbözô diákszövetkezetekkel, az eddigi tapasztalataik ígéretesek.

Sz.K.

Forrás: magnusaircraft.com

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

GIENGER HUNGÁRIA Kft. ONLINE PLATFORM, TELJES ÁRUSKÁLA, SAJÁT TERMÉKCSALÁD – EZEK IS A KERESKEDELMI STRATÉGIA RÉSZEI A GIENGERNÉL Kiválóan indult a Gienger Hungária Épületgépészeti Kft. üzleti éve idén, majd a Covid elsô hulláma egyfajta pánikvásárlást okozott az épületgépészeti piacon. Aztán ahogy leállt az ország gazdasága, a projektek, úgy a társasházépítések, az ipari csarnokok építése is szünetelt vagy jelentôsen késleltetve indult. A vállalkozásnak ezekre a változásokra kellett adhoc jellegû válaszokat adnia. Megnôtt a kiszállítások volumene, mintegy a duplájára nôtt az online rendelések száma. Ez annak is köszönhetô, hogy évek óta a regisztrált partnerek rendelkezésére áll egy zárt online felület, amelyen nyomon tudják követni a Gienger raktárkészletét, de árat is tudnak kalkulálni. HALMI CSABA, a Gienger Hungária Kft. vezetôje azt mondja, ez a platform nem csak a Covid-os idôszakban emelte meg a forgalmukat.

— Ez az online felület abban különbözik egy webáruháztól, hogy kizárólag a regisztrált vevôink tudják használni. A lakosság számára nem vagyunk elérhetôk a weben, ott nem tudnak rendelni tôlünk. Speciális vevôkörünket a kivitelezôk, a szerelôk jelentik, ôk az éves forgalmunk 95%-át adják.

A speciális online felületet a német anyacégtôl kaptuk, ezen partnereink 0–24 órában látják a szabad készleteinket, ajánlatot tudnak készíteni 3. félnek, illetve rendelést is le tudnak adni.

A platform 2016 óta mûködik, már a fejlesztett verzióját használjuk és egyre népszerûbb a vásárlóink körében.

— Ez is beletartozik a kereskedési stratégiájukba? Egyébként azt miként építik fel, mit tartanak szem elôtt a kialakításakor?

— Alapvetô a termék ára, de az csak egy szempont a vásárlói döntéskor. Fontos a rendelkezésre állás, hogy milyen raktárkészletünk van az adott

HALMI CSABA

lerakatokban, milyen széles a szortiment, milyen rugalmasak vagyunk a szállítások területén stb. Cégcsoportunk nagyon régóta rendszerben gondolkodik, ha azt mondjuk, hogy adott terméket vagy termékcsoportot elkezdjük forgalmazni, ha felvállalunk egy gyártót, egy márkát, egy brandet, akkor ezt a teljes szortimentben tesszük. Ezzel adunk egy olyan plusz szolgáltatást a vevôkörnek, amit más nem feltétlenül tesz meg. Nyilvánvalóan ezt finanszírozni kell, át kell gondolni a mikéntjét, de hosszú távon megéri, mert kiszámíthatóságot ad a vevôinknek.

— Hogyan tudják kitalálni, hogy aktuálisan mire van szükségük a vásárlóiknak?

— Mi a háromlépcsôs értékesítési politikát valljuk magunkénak: vannak a gyártók, aztán vannak a nagykereskedôk, mint mi, és vannak a kivitelezôk, a szerelôk, akiknek szükségük van az árura. Mi vagyunk a gyártó és a felhasználó között a kapocs. A kör még kiegészül a tervezôkkel, akik a bizonyos márkákat, a csôrendszereket, rendszereket betervezik a projektekbe. Általában a gyártók fejlesztenek, kitalálnak újdonságokat, kivezetnek régi rendszereket, amelyek helyett sokkal praktikusabbat, jobbat hoznak létre.

Ezeket a tervezôkön keresztül beterveztetik a nagy projektekbe, így találkoznak a nagykereskedôk és a kivitele-

zôk az új rendszerekkel. Ha ezek jók, akkor elôbb-utóbb a mindennapi felhasználásban is elkezdik keresni a kivitelezôk és az ô beszállítópartnereik, akkor mi a vevôi igények alapján összeállítjuk a szortimentet, és leülünk tárgyalni a gyártóval. Ez kiegészül azzal, hogy a kvalifikált szortimentvezetô kollégáink a frontvonalban és a szállítók képviselôivel információt cserélnek és jelzik, hogy hol, melyik szállítónál mire kell figyelni, netán újdonság kerül a piacra, teljesen új innovációval áll elô egy szállító, és érdemes lenne vele foglalkozni.

— Miként történik a vevôközönség szegmentálása?

— A lakosságot is szívesen kiszolgáljuk, de alapvetôen a szerelôk, a kivitelezôk jönnek hozzánk mindennap vásárolni. Fontos, hogy milyen tevékenységet végez a kivitelezô, a szerelô, emellett ugyanígy mérvadó a fizetési hajlandóság, a fizetési magatartás. Törekszünk arra, hogy minél szélesebb legyen a vevôkörünk. Van egy szortimentpolitikánk, ami a német anyacégre alapozva egy európai termékkörcsaládot jelent. Szinte kivétel nélkül európai termékekkel foglalkozunk. Ez is megrostálja a mezônyt, mert nem mindenki akar ezzel dolgozni.

— A cégcsoporthoz való tartozásnak milyen elônyei vannak?

— Az anyacégünk jövôre lesz százéves, mi pedig 30, az anyacégünk Európában úgy piacvezetô, hogy 100 éve családi kézben van és nincs a tôzsdén.

Egy óriási cég vagyunk, de mégsem vagyunk multik. Európában nagyon jól ismerik a Gienger nevet, sok olyan házi márkánk, egyedi, exkluzív termékünk van, amelyekhez az anyacég nélkül nem tudtunk volna hozzájutni, vagy nem azon az árszinten. Az online felület egy olyan anyagi beruházás, amihez jelentôs tôke kellene, ezt nehezen tudnánk önerôbôl elôteremteni. Ezek olyan elônyök, amelyek szolgáltatásoldalon a többiek elé helyeznek bennünket.

K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

RG-NETWORKS Kft. AZ ORSZÁGBAN MÁR MINDENHOL „VANNET” – INTERNETSZOLGÁLTATÁSBAN NINCS SZÁMUKRA LEHETETLEN Idén tíz éves a Magyarországon ténylegesen 100%-os lefedettséggel rendelkezô vezetéknélküli internetszolgáltató, RG-Networks Kft. (vannet(tm) internetszolgáltató). A pécsi, magyar tulajdonú kisvállalkozás dinamikusan növekedô ügyfélkört szolgál ki, a kkv és lakossági ügyfelek részére biztosított mûholdas internet területén piacvezetôként. A mögöttük álló évtized rengeteg munkával, nagy lépésekkel és a jövôt megalapozó tapasztalatok szerzésével telt, és mint LENGVÁRSZKY SZABOLCS ügyvezetô mondja, mára jól elhatárolhatóvá vált az a három pillér, amelyen a cég mûködése nyugszik.

— Mûholdas internetszolgáltatással indítottuk a céget 10 évvel ezelôtt, ma pedig már emellett a mikrohullámú internetés az optikaiinternet-szolgáltatás is a cég profilját adja.

2020-ra elértük, hogy országosan több ezer végpontunk van, ami egyben több ezer ügyfelet jelent, valamint országszerte nagyságrendileg 100 szerelô és közel ennyi viszonteladó is dolgozik nekünk. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon az összes könyvtárbusz a mi mûholdas internetszolgáltatásunkkal kommunikál mintegy 100 kistelepülésre eljuttatva a digitalizációt.

— Számos sikert tudhat magáénak a vállalkozás, mégis talán a legnagyobbat tavaly érték el, amikor egy nemzetközi partner felfigyelt az RG-Networks-re.

— A mûholdas üzletágunkat olyannyira sikerre vittük Magyarország te-

rületén, hogy nemzetközi szinten is volt visszhangja. Ennek az lett a hozadéka, hogy a Bigblu nevû cég felvásárolta az üzletágunkat. A Bigblu az Eutelsat partnere, számos országban van jelen és több, mint százezer elôfizetôvel rendelkezik Európa-szerte. Ez egy nagyon jó együttmûködés, aminek hatására számos új fejlesztést tudtunk beindítani. A Bigblu belépésével elérhetôvé válhatott a korlátlan adatforgalom-átvitel a magyarországi mûholdasinternetszolgáltatást igénybe vevô ügyfeleink számára, ami óriási áttörésnek számít és ezáltal megsokszorozódott a napi értékesítésünk. A mikrohullámú internetszolgáltatásunkkal regionálisan kifejezetten nagy ügyfeleket szereztünk meg. Olyan területeken is képesek vagyunk internetes kapcsolatot létrehozni, ahol nincs megfelelô vezetékes kapcsolat. Arra is büszkék vagyunk, hogy mintegy 40 állami intézményben mi biztosítjuk az internetet, valamint az ország valamennyi erdészetének is beszállítói vagyunk.

— Komoly üzleti fejlôdés zajlott a vállalkozás elsô évtizedében, de biztosan nem volt nyílegyenes az út a mai sikerig. Mi volt ennek a 10 évnek a tanulsága?

— Dinamikus felfutás jellemezte az elsô idôszakot, mert egy nagy viszonteladót szerzôdtettünk a korai években, emiatt exponenciálisan a sokszorosára nôttek az akkori bevételeink. Ez viszont azt is jelentette, hogy az árbevételünk kb. 2/3-a ettôl a partnertôl függött.

Amikor a partner bedôlt, sajnos minket

is megrengetett a hatása. Több tényezô is közrejátszott abban, hogy sikerült talpra állítani az RG-Networks-öt, ehhez a csapatunk rengeteget hozzátett.

De akkor sem kényelmesedtünk el, amikor „könnyebben szaladt a szekér”. Megtanultuk, hogy sokkal kiszámíthatóbb, stabilabb mûködést eredményez, ha sok kis üzletet kötünk és ezáltal diverzifikált lesz az árbevétel, mint az, hogy egy-egy nagyobb ügyféltôl függjünk. A másik tanulság az erôforrásallokációval kapcsolatos: a nagy ígérettel kecsegtetô óriás projektekre esetünkben csak korlátozottan szabad energiát fordítani. Nem nagy lépésekkel lépünk elôre, hanem sok kicsi, apró lépéssel, amivel stabil pozíciót tudunk elérni. Ez a stratégia pedig hozza magával az egyre nagyobb munkákat, megrendelôket is. A tanulságoknál még megemlíthetem az üzleti közösséghez, a kamarához való kapcsolódást. Fontos számunkra, hogy társadalmi szerepet vállaljunk abban a környezetben, ahol dolgozunk, hogy az informatikai és távközlési területen segítsük a régió gazdaságát. Ezért is vagyunk tagja a kamara ICT Bizottságának, ahol konkrét projekteket is képviselünk.

— Mik a prioritások a jövôvel kapcsolatban?

— A jövônket arra építjük, amink jelenleg is van. Ebbôl szeretnénk kihozni a legtöbbet, az említett három pillér megtartásával. Elsôsorban – a meglévô ügyfeleink mindenkori igényeinek kiszolgálásán túl – az elôfizetôink számának növeléséért dolgozunk, országos szinten meghatározó szolgáltatóvá kívánunk válni a nehezen elérhetô területeken. Másodsorban pedig tervezük egy logisztikai központtal kombinált technológiai beruházást. Gyakorlatilag a helyben megtermelt értéket szeretnénk globálisan értékesíteni, mert jelenleg a globálisan megtermelt értékeket értékesítjük itthon. Ezt szeretnénk megfordítani technológiai beruházásokkal.

K.T.

SPORT ÉS GAZGASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

TÍMÁR KRISZTIÁN „HA CSINÁLUNK VALAMIT, AKKOR AZT JÓL KELL CSINÁLNI, TELJES ERÔBEDOBÁSSAL ÉS A LEGJOBB TUDÁSUNK SZERINT” Kisebb megszakításokkal nyolcéves kora óta futballozik, egy rövid ideig a profi sportban is jelen volt Tímár Krisztián, a grafikai, dekorációs és nyomdai megoldásokat kínáló Dovida Kft. ügyvezetôje. Mint mondja, mivel elmúlt 40 éves, már csak az öregfiúk kis- és nagypályás bajnokságában vesz részt, illetve baráti focikon rúgja a labdát. De ha bizonyos ideig nincs módja lemenni a pályára, minden porcikájában érzi a sport hiányát.

— Annak idején a PMSC utánpótláscsapatában játszottam, és sikerült felküzdenem magamat addig, hogy a felnôtt csapattal edzhettem ifistaként.

Egy ideig még az elsô osztályban is ott szerepeltem, késôbb azonban az alsóbb osztályokban folytattam.

— Miért a versenysport felé ment el?

— Számomra kizárólag a foci volt „a sport”. Azt mondták, hogy nem vagyok ügyetlen, folyamatosan voltak sikerélményeim, tehát adta magát, hogy minél feljebb küzdjem magamat.

— Miért a foci mellett kötött ki?

— Nem is tudom, gyerekkoromban, amikor a haverokkal lementünk a grundra, akkor ott a foci volt az elsôdleges. Ahogy visszaemlékszem, mindenki focizott, aki tudott, az is, aki nem, az is. Mindannyian szerettük ezt a sportot, így én is ebben találtam meg az örömömet.

— Mit ad a csapatsport, miért nem vonzotta az egyéni sport?

— A foci segít abban, hogy megtanuljunk csapatban dolgozni, hogy elfogadjuk azt: nem feltétlenül kell mindent egyedül csinálni, hanem megbízhatunk a társainkban, mert az ô segítségükkel is elôrébb tudunk jutni. Az egyéni sportban csak magunkra számíthatunk, míg a fociban vannak, akik

kisegítenek adott helyzetekben. A játékostársi kapcsolatok aztán megmaradnak a pályán kívül is.

- Az üzleti létezését miként határozza meg a sport? Mit tanul meg az ember a sporttevékenység által?

— Arra megtanított, hogy ha csinálunk valamit, akkor azt jól kell csinálni, teljes erôbedobással és a legjobb tudásunk szerint, különben nincs értelme.

Ez az üzleti életben is így van, hogy ha valamit nem csinálunk tökéletesen, minden energiánkkal, akkor az egy idô után visszaüt. Mindenképpen a maximumot kell nyújtani. A sport emellett a kitartásra is megtanít, ott is az elejétôl kezdve küzdeni kell, és ha ezt képes vagy megvalósítani, el is tudod érni a célodat. Ez a vállalkozói életben is ugyanilyen fontos.

— Az üzleti kapcsolatok építését miként befolyásolja a foci?

— A focis ismeretségek mindenképpen segítik az üzletépítést, az új ügyfelek megtalálását. Régi kapcsolatok is elôkerültek, illetve újak is alakultak a sport miatt. Cégünk sok környékbeli - és nem csak focis - sportegyesülettel áll üzleti viszonyban, erre nézve is pozitív hatása van a sportolásomnak.

Ha annak idején valakivel együtt rúgta a labdát az ember, netán még sikereket is értek el, akkor ha késôbb találkoznak az üzleti életben, sokkal szívesebben dolgoznak együtt, mivel már korábban megalapozták a bizalmat, felépítettek egy pozitív kapcsolatot. Ez mindenképpen mûködik a hétköznapokban is.

— Most éppen reggel hét órakor beszélgetünk, úgy érzékelem, hogy az ön ideje is be van osztva.

Miként lehet idôt szakítani a rendszeres sportra?

— Hétköznap szinte kizárólag csak este, általában este 8 után tudok ennek a szenvedélyemnek hódolni. Illetve ott van még a hétvége. Mivel az öregfiúk nagypályás bajnokságában ját-

szom, annak a meccsei szombat délutánra esnek, így aznap délelôtt még dolgozom, de az ebédet követôen jöhet a foci. Három gyermekem van, mindannyian sportolnak: a két fiam focizik, a lányom pedig aerobikozik. Elôfordul, hogy azért mondok le a saját focizásomról, hogy az ô sporteseményükre el tudjak menni, mert igénylik, hogy ott legyek a meccseken, versenyeken. Amikor sikerült letenni a munkát, onnantól kezdve általában az egész hétvégénk a sportról szól. Sajnos elôfordul, amikor a munka nem teszi lehetôvé, hogy elmenjek focizni, akkor a sport sérül. Tehát a sportra csak akkor tudok idôt szakítani, amikor a munka, a vállalkozás lehetôvé teszi.

— Ön szerettette meg a gyerekeivel a sportot?

— Amikor a fiaim elkezdték a focit, akkor én éppen nem jártam edzésekre.

Az idô tájt indult a vállalkozás, minden idômet és energiámat felemésztette a mindennapi tevékenység. A fiaim tudták, hogy korábban fociztam, a tévében rendszeresen néztünk meccseket, ennek is köszönhetô, hogy ezt a sportot választották. A nagyobbik fiam megpróbált más sportokat is, kézilabdázott, tollaslabdázott, de végül ô is a labdarúgásnál kötött ki. Neki is, mint nekem ez adja a legtöbb örömöt.

K.T.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

NYUL ÉVA – Suzuki Swift Hybrid Az FX Autóháztól a megújult, már kizárólag hibrid hajtáslánccal kapható Suzuki Swiftet kaptuk meg egy rövid tesztre. Az új Swiftet Nyul Éva, a könyveléssel, valamint adó- és üzleti tanácsadással foglalkozó Global Profi Team Kft. ügyvezetôje próbálta ki.

— Másfél éve már, hogy elektromos autóval járok, így kicsit furcsa volt beülnöm a Swiftbe. Az autót dicséri, hogy könnyebb volt az alkalmazkodás, mint amit vártam, a kézi váltó kezelésével sem volt gondom, a benzinmotor pedig annyira hangtalan és észrevétlen volt a városban, hogy szinte észre sem vettem, hogy jelen van.

— A Suzuki Swift akkor is a mi autónk marad, hogy ha ezt a hatodik generációt már Japánban gyártják, és onnan érkezik hozzánk. A formaterv mennyire tudott megújulni a generációváltásokkal?

— Egy modern kisautót látok. A méretei érdekesek, mert szemre nagyobbnak látszik a Swift, mint amekkora a valóságban. Jellegzetes a tetô kialakítása, már védjegye a modellnek, hogy a fekete oszlopokkal olyan, mintha lebegne a teteje. Az én autómon is kétszínû a tetô, így nem meglepô, hogy nekem tetszik, ha van egy markáns elválasztás a karosszéria és a te-

tôlemez között. Érdekes a hátsó oszlop kialakítása, a fekete részbe rejtették a kilincset is, aminek talán az volt a célja, hogy sportosságot csempésszenek a vonalakba. Mindenesetre izgalmasnak izgalmas, mire elsô alkalommal megtaláljuk a kilincset. A sportosság helyett nekem a barátságosság jutott eszembe a Swift láttán, a nagy lámpáival kedves jelenség az utakon.

Ami talán nem annyira praktikus, az a teljesen fényezett lökhárító, mert a parkolási sérülések azonnal meglátszanak rajta.

— Az utastérben mennyire gazdálkodott jól a hellyel a Suzuki?

— Nagyon meglepôdtem, hogy mennyire tágas és szellôs az elsô két ülésen a Swift. A meredeken álló szélvédô miatt messze került az elsô oszlop, ezért beülni is könnyû, és még a fejtér is egészen nagy, talán nagyobb is, mint az én autómban, pedig az egy magasabb építésû kis SUV. A belsô szélesség is impozáns, itt a trükk a vékony ajtókban lehet. Az ütközésbiztonságot pedig úgy tûnik, így is megoldották a mérnökök, mert megnéztem a töréstesztet, és ott jól szerepelt az autó. Érdekes, hogy hátul is meglepôen nagy a hely, sôt a mélyre nyúló csomagtartó is elég tágas.

— A felhasznált anyagok tekintetében azért érezhetô, hogy melyik kategóriában járunk.

— Nem voltak túlzó elvárásaim, de azért néhány ponton meglepett az autó, és ez a meglepetés pozitív volt.

Természetesen sok a mûanyag, ezek között pedig vannak olcsóbbak is, de az összkép mégis jó. Kellemes az üléskárpit és kényelmes is az ülés. A mûszerek kidolgozása szép, a kormány bôrborítását is jó megfogni, és a küllôkön levô kapcsolók is ízlésesek. A mûszeregység fölé még egy világító dekorcsík is jutott, illetve az ajtókon elhelye-

FX Autóház ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-184 7630 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72/215-970 ● www.suzukifx.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

zett fehér betét is ügyesen oldja az utastér sötét tónusait.

— A tesztautó a középsô felszereltségi szintet, a GL+-t kapta. Volt olyan, ami hiányzott?

— Kicsit meg is lepôdtem, hogy mennyi extrát kapott az autó, elsôre azt hittem, hogy ez a legjobban felszerelt változat. Van navigáció, tolatókamera, holttérfigyelô, sávtartó, radaros tempomat, ütközésfigyelô, gyakorlatilag minden, amit egy mai autó tud. Az pedig, hogy a klímaberendezés nem automata, engem nem igazán zavar, úgyhogy ez a kivitel szerintem egy igazán élhetô, és jól felszerelt autót takar.

— Használja is a mindennapokban ezeket a kiegészítôket?

— Javarészt igen, szeretem is ôket, de ebben az ôrült 2020-as éveben sajnos nem volt alkalmam sokszor használni mondjuk a távolságtartós tempomatot, mert nem utaztam sokat. Általában a lakás és a munkahely között ingázok, néha adódik egy-egy fôvárosi út a munka miatt, és egy-két hoszszabb túra a régióban. Ennyi jut idén az autózásból.

— A Swift erre a felhasználásra talán elég is lenne, hiszen autópályán is megállja a helyét. És akkor el is jutottunk a legnagyobb újdonsághoz, a hibrid hajtáslánchoz.

Ez hogy vizsgázott?

— Nem tudom, hogy dicséret vagy sem, de ha a mûszerfalon nem jelezné ki a kocsi az energiaáramlást, én észre sem vettem volna, hogy hibridben

ülök. Aki tart az új technológiáktól, annak ideális a Suzuki, mert nagyon ügyesen integrálták a hibridrendszert az autóba. Egy ügyes, fürge városi kisautó a Suzuki Swift, alacsony fogyasztással, amiben nyilván szerepe van az elektromos rásegítésnek is. Én azért választottam elektromos autót, mert úgy látom, hogy a jövô záloga a környezettudatos gondolkodás. Ennek egyik eszköze az is, hogy nem pazarlunk, és ha jól tudom, a Swiftbe épített hibridrendszer épp arra jó, hogy a fékezések során veszendôbe menô energiát eltárolja, és késôbb újra felhasználja. Ha mindez azzal párosul, hogy az autó jobban vezethetô, a start/stop rendszer fürgébb az átlagosnál, és ráadásul ez megvalósítható egy könnyû, kicsi egységben, aminek elô-

állítása sem terheli nagy mértékben a környezetet, akkor ez egy okos lépés a jövô felé.

— A Swift minden változata ezzel a hibrid hajtáslánccal készül, az alapmodell pedig kedvezményes áron hajszállal 4 millió forint alatt kapható. Ebben benne van az egyedülálló 10 év vagy 200.000 km Pro Hybrid garancia, ami a motorra, a váltóra és a hibrid rendszere él.

— A mai autóárakat és a felszereltséget figyelembe véve úgy gondolom, hogy reális az ár. Ha a garanciaidôt és mellé a Swift közismerten kiemelkedô megbízhatóságát és jó értéktartását is figyelembe vesszük, akkor még inkább pozitív irányba billen a mérleg nyelve.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI Lökettérfogat: 1197 cm3 Maximális teljesítmény: 82 LE 6000/min Maximális nyomaték: 107 Nm 2800/min Saját tömeg: 865 kg Gyorsulás 0-100 km/h: 13.1 mp Maximális sebesség: 180 km/h Átlagfogyasztás (WLTP): 4.9 l Kedvezményes alapár (GL+): 4 490 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESC, 8 légzsák, klímaberendezés, keréknyomás-ellenôrzô rendszer, adaptív tempomat, fékasszisztens, táblafelismerô rendszer, fedélzeti számítógép, LED fényszórók, hegymeneti elindulássegítô, Start/Stop rendszer, Hybrid rendszer

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

DIÁKMUNKÁSOK PROFI SZAKTUDÁSSAL A DIÁKMUNKÁSOK FRISS SZAKMAI TUDÁST HOZNAK A CÉGEKHEZ A Meló-Diák célja, hogy a partnerei minden diákmunkásra a fejlôdés lehetôségeként tekintsenek, míg a tanulók szakmai gyakorlatként éljék meg az állást, amit betöltenek.

Baranya megyében az általa közvetített diákok száma, a betöltött állások mennyisége és a szakmai hozzáadott érték alapján is meghatározó iskolaszövetkezet, a Meló-Diák azért dolgozik, hogy meggyôzze a partnereit: a tanulók foglalkoztatása nem csak plusz munkaerô, hanem komoly érték egy cég életében. A Meló-Diák arra törekszik, hogy minden munka a legegyszerûbbtôl a legbonyolultabbig értéket, tanulási és fejlôdési lehetôséget jelentsen a tanulóknak, nem „csak” jövedelmet.

Ennek érdekében készítettük el a felmérésünket is, amelyben 1000 diákot kérdeztünk, mi a számukra az értékes diákmunka, és milyen skilleket „visznek magukkal” a vállalatokhoz. Hard skillek terén a diákok nagy többségének a szervezés, az írás és az adminisztráció, valamint a fotózás, prezentáció megy jól. Nem elhanyagolható a tudásuk az egészségügy, fordítás, marketing és grafika körében sem. Egy vállalat digitális fejlôdését is elôsegítheti a fiatalabb generáció: ôk beleszülettek olyan megoldásokba, amiket az idôsebbek csak tanulással sajátítanak el. A legtöbben az Excelt, Word-öt tudják kezelni, de sokan jelölték az Instagram és a Facebook Business használatát is. Nem elhanyagolható számú jelölés érkezett a grafikai programokra, a programozásra, a webfejlesztésre, a SEO-ra, a CRMre, az UI/UX-re. Válaszadóink felének jogosítványa is van.

A diákok jellemzô soft skilljei is éppen azok, amelyeket a munkaerôpiac keres: ● együttmûködés ● alkalmazkodás ● empátia ● problémamegoldás ● önállóság ● kapcsolatteremtô képesség Ha mindez megvan a diákok jelentôs részénél, akkor a pozitív munkakörnyezet kialakítása, a megfelelô bérezés, az önállóság biztosítása, az onboarding, a mentorálás és az utánpótlásképzés már a vállalatokon múlik. A diákok többsége megbízható munkaerôvé válhat megfelelô munkakörnyezetben. A Meló-Diák ebben is segítséget nyújt partnercégei számára..

EGYETEM

Dél-Dunántúli Gazdaság

SIKERES PROTOTÍPUS A Pécsi Tudományegyetemen számos, a hétköznapi ember számára nem is mindig kézzelfogható, ugyanakkor az egészség megôrzése szempontjából kulcsfontosságú kutatás zajlik.

Ennek ékes példája a nem alkoholos eredetû májzsírosodás korai felimerésének kutatása – mivel a betegség különbözô intenzitással, de minden negyedik embert érinti.

A nem alkoholos eredetû zsírmáj betegség (NAFLD) a felnôtt lakosság minimum 25%-át érinti, mely komoly szív- és érrendszeri kockázattal jár. Az NAFLD progresszív változata májzsugorhoz, illetve májból kiinduló rosszindulatú daganatos betegséghez vezet. Jelenleg az NAFLD kezelésére az egyedüli megoldás az életmódváltás. Emiatt a betegség minél korábbi kimutathatósága, majd az életmódváltásból származó változások követése kiemelt jelentôségû. A betegség fontosságát jelzi az is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 2016-ban az NAFLD-re fordított költség elérte a 100 milliárd dollárt.

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetében mûködô Anyagcsere Szabályozás és Bioimpedancia Kutatócsoport korábbi egyetemi szabadalomra alapozva egy olyan új típusú, noninvaziv vizsgálati módszert fejlesztett ki, amely képes a korai stádiumú májzsírosodás, illetve a májfibrózis kimutatására. Az alkalmazott anyagvizsgálati eljárás speciális, nagy precizitású impedancia mérési, adatgyûjtési és adatfeldolgozási eljárásokat foglal magában.

A bioimpedancia egy olyan anyagjellemzô, ami az anyag fizikai tulajdonságain túl a kémiai jellemzôk változására is ad információt.

A csapat kutatómunkájának legfontosabb eredményeit azok a pro-

totípusok jelentik, amik már sikeresen és a világon egyedülálló precizitással képesek a fent leírt jellemzôk mérésére. A már kész mérôeszköz a nemzetközi piacokon beszerezhetô eszközökkel szemben alacsony frekvencián is képes nagy precizitású mérésekre, melyekkel a májzsír meghatározása mellett a májfibrózissal kapcsolatban is megbízható eredményt biztosíthat. Az eszköz hordozhatósága, illetve a mérômûszerrel együtt fejlesztett értékelô szoftver adottságai jelentôs elônyt

biztosítanak a piaci vetélytársakkal szemben. A fejlesztések eredményeként olyan termék kerülhet a piacra, amely a lakossági szûrôvizsgálatok közé beépíthetôvé teszi a májzsírosodás vizsgálatát, s vele háziorvosi vagy szakorvosi rendelôben is elvégezhetô a szûrés.

A fejlesztésben két céges partner is közremûködik. Az NWM Kft. kutatói spin-off cégként olyan támogatási lehetôségek felkutatásában vesz részt (pl. EIT Health), melyek segítséget nyújtanak a prototípus továbbfejlesztésében, piacosításában.

A Technoplast Kft. pedig az aktuális prototípus formatervét és mintapéldányát készítette el. A Technoplast a piacra jutás további lépéseiben is részt kíván venni szakmai tapasztalatuk, kapcsolatrendszerük és gyártói kapacitás biztosításával. A projekt sikerében kulcsszerepe volt a PTE Kancelláriáján mûködô Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ munkatársainak.

Forrás: PTE

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Az elérhetô hibrid Szigetváron!

Személyre szabott kiegészítô csomagokkal, jelentôs árkedvezménnyel vásárolhatja meg készleten lévô modelljeinket, akár kamatmentes finanszírozással!

Flottakedvezmény már egy autó vásárlása esetén is.

Korrekt autóbeszámítás, akár sérülten, finanszírozottan is.

Szalonunkban megtekinthetô a megújult Ignis és Swift.

Suzuki Szigetvár 7900 Szigetvár, József A. u. 66/3.

Tel: 73/456-789, 20/450-5000, 70/644-3333 Nyitva: h-p 8-17-ig, sz: 9-12-ig v: zárva. www.suzukiszigetvar.hu

*A Vitara, SX4 S-Cross és Swift, Ignis modellek esetén a motorra, turbóra, váltóra, hibridrendszerre 3+7 év/200.000 km-ig garanciát vállal a Suzuki, az autó többi részére általános 3 év/100.000 km garancia érvényes.

Ajánlatunk 2020. 10. 28-tól a készlet erejéig, illetve visszavonásig érvényes, a részletekrôl érdeklôdjön szalonunkban.

A kép illusztráció. Üzemanyag-fogyasztás (WLTP szabvány): 4.9-7.25 l/100 km, CO2-kibocsátás vegyes 110.75-163.3g/km.