Ügyvédek Lapja 2023/6., november-december

LXII. évfolyam 6. szám

2023 november–december

Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter:

Vissza kell állítani az emberek jogba vetett hitét és biztonságérzetét

AZ ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓJA.

IUDEX NON CALCULAT DE AZ ÜGYVÉD JÓ, HA SZÁMOL, LEGALÁBBIS BIZTOSÍTÁSA MEGKÖTÉSEKOR,

AVAGY MIÉRT A MÜBSE SZÉLESKÖRŰ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM

• 4 féle szakmai alapbiztosítás: 15, 25, 50 és 100 millió Ft-os káreseményenkénti fedezet • további 4 féle kiegészítő szakmai védelem • 2024 nyarától: az E-ING eljárásban való részvételhez szükséges kiegészítő biztosítás, • ügyvédi balesetbiztosítás díjmentesen minden MÜBSE tagnak, opcionális kiegészítőkkel Biztosítási díjainkat az elmúlt 2 év költséginflációja miatt 2024-től 8%-al emelni kényszerülünk, de az alapdíjak a lehetséges kedvezményekkel 53%-al csökkenthetőek.

DÍJCSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK

• éves díjfizetési kedvezmény: 8%-ra emelt összegben (tagjaink 33%-a él a lehetőséggel) • 3 éves szerződés: 6% kedvezmény (tagjaink 52%-a választotta) • kármentességi díjvisszatérítés: mértékét 20%-al megemeltük, már 10-40% díjcsökkentés érhető el (tagjaink 83%-a részesül a kedvezményben, 52% a legmagasabb, 40%-os visszatérítést kapja) A más biztosítóknál igazoltan elért kármentes időszakot is beszámítjuk! Tagságunk kétharmada a maximális – 53%-os - kedvezményt élvezi, az átlagos kedvezmény mértéke 37,5%.

ALAPSZOLGÁLTATÁSAINK

• ügyvédbarát, felkészült ügyfélszolgálat, 24 órán belüli visszaigazolás • ügyvéd kollégák által végzett szakszerű és empatikus kárrendezés, • előzetes szakmai konzultáció lehetősége • ÜgyvédPortál a kényelmes elektronikus ügyintézéshez

EGYESÜLETI KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

• támogatások (segélyek) praxisindítás, gyermekszületés, betegség, haláleset bekövetkezésekor, 20%-al megemelt, alkalmanként bruttó 130.000 Ft összegben • kreditszerzés online, kényelmesen, ingyenesen – jelenleg 9 szakmai anyagunk megismerésével 44 kredit szerezhető meg, ennek piaci értéke: 100-180.000 Ft • ügyvédi balesetbiztosítás minden tagunknak ingyenesen, piaci értéke: 15-22.000 Ft

SZÁMOLJON MINDEZEKKEL ÉS KIJÖN ÖNNEK IS:

a díjcsökkentési lehetőségekkel és pénzértékkel bíró kiegészítő szolgáltatásainkkal élve anyagi szempontból is

A MÜBSE-T VÁLASZTVA JÁR IGAZÁN JÓL!

Tartalom 2

Ünnep és elismerések, helyzetelemzés és a jövő kihívásai Az ügyvédi hivatás szépségének összetevői

3

Dr. Havasi Dezső elnöki köszöntője

8

Vissza kell állítani az emberek jogba vetett hitét és biztonság­érzetét

Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter

9

A fegyverek egyenlősége?

Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke

13 18 20 28

Kitüntetések Deák díj átadás A három P kora

Dr. Tóth Mihály KRE ÁJK professzor emeritus

Bevezetés a mesterséges intelligenciába (I. rész) Dr. Czirják-Nagy Ágota

33 39 42 46

Így dolgozunk mi

Dr. Ungváry Botond

Füstölgés az e-aktáról és a digitalizációról

Dr. Szabó Kálmán

Tulajdonosváltozás és közös költség

Dr. Hidasi Gábor

A hulladék jelen meghatározásának fenntarthatatlansága

Dr. Bende Tibor

Ügy­vé­dek Lap­ja A Ma­gyar Ügy­vé­di Ka­ma­ra hi­va­ta­los lap­ja Meg­je­le­nik: kétha­von­ta Pél­dány­szám: 15 300 Főszer­kesz­tő: Dr. Havasi Dezső Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor Munkatárs: Dr. Kaszás Beáta A szer­kesz­tő­ség cí­me: Ma­gyar Ügy­ vé­di Ka­ma­ra, 1054 Bu­da­pest, Szemere u. 8. Ki­ad­ja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. ve­ze­tő­je. Lap­igaz­ga­tó: Kom­lós At­ti­la Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Te­le­fon: (+36-1) 6333366 Fax: (+36-1) 700-1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594-1/2007 (Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal) ISSN 1216-9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes Fotók: Panpress, archív és Adobe Stock

Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Kendőzetlenül Érdemes odafigyelni a Magyar Ügyvédek Napja éves rendezvé­ nyeire, amint azt évek tapasztalata mutatják. Ugyanis olyan jelentő­ ségű esemény lett a hazai jogászi szakmai közéletben, hogy az igaz­ ságszolgáltatás kiemelkedő intézményeinek vezetői közül többen – felkért előadóként – ilyenkor összegzik az elmúlt év fontosabb ta­ pasztalatait, de főként: jelentenek be fontos információkat a jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatban. Így volt ez idén is, amikor novem­ ber 18-án a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az IM tárcavezetője és az AB elnöke osztotta meg mondhatni kendőzetlenül a szűkebb szakmai hallgatósággal – és immáron most már lapunk hasábjain valamennyi olvasónkkal is – időszerű gondolatait. Ezekből a beszédekből emelünk ki itt néhány fontosabb gondo­ latot, hogy kedvet csináljunk jelen lapszámunk olvasáshoz, amely­ ben nem mellesleg olyan további csemegékkel is szolgálunk, mint pl. a mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a jogi szakterület­ re, az ügyvédség előtt álló digitális kihívások napi munkájuk során és törvényértelmezések. „Az ügyvédi munkában számos területen kell jelentős jogszabályi változásokkal szembenéznünk a közeli jövőben jelzi előre dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Ezek között kiemelem a 2024 október 1-én hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvényre és a hozzá kapcsolódó végrehajtási szabályokra való felkészülést. (...) A nemzetközi, illetve hazai pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem során az ügyvédi szolgáltatás is bekerült a ható­ sági felügyeleti szervek fókuszába. (...) A pénzmosás elleni feladatok komolyan vétele minden ügyvédnek érdeke, mert túl a büntetőjogi következményeken, a pénzmosás elleni ellenőrzés keretében elkö­ vetett mulasztások - fegyelmi eljárásban történő - maximális anyagi fenyegetettsége nem az általános 1 millió Forint, hanem 400M Ft.” Az Igazságügyi Minisztérium azon dolgozik – tudtuk meg dr. Tuzson Bence tárcavezető előadásából -, hogy kissé átalakítja a jogszabályok szerkezetét, összhangban az uniós jogalkotással és joggyakorlattal. Leszögezte: „Arra törekszünk, hogy a jogalkalma­ zó munka segítése érdekében beemeljünk a magyar jogrendszer­ be egy új eszközt. A jogszabályok részeként olyan preambulumokat fogunk megalkotni, amelyek segítik az adott jogszabály értelmezési keretét. Ez a jövőben gördülékenyebbé tudja tenni az ügy­ védi, illetve a bírói munkát is.” A miniszter kitért az Igazságügyi Minisztérium azon célkitűzéseire is, amelyek az emberek joghoz és az igazságszolgáltatáshoz való viszonyát hivatottak közelebb hozni egymáshoz. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az eltérő jogértelmezési kérdések miatt, az emberek sokszor úgy érzik, mintha egy szerencsejátékban vennének részt. Vissza kell állítani az emberek jogba vetett hitét és biztonságérzetét, követ­ kezetessé kell tenni a jogalkalmazást is. Az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Sulyok Tamásnak a napjainkban éppen nagyon is időszerű, napirenden lévő, egyben nagy vitát is ki­ váltó ún. „szuverenitás kérdéskört” is taglaló beszédében az ügyvéd­ ség helyzetére is kitér: „Az ügyvédi hivatás gyakorlásának mindenna­ pi eleme a jogért való küzdelem. Az ügyvédnek akkor is a végsőkig szolgálnia kell ügyfele jogi érdekeit, ha ezt az adott társadalmi viszo­ nyok nem teszik vonzóvá, vagy ha – amint azt nap mint nap tapasz­ talhatjuk- a jogi szabályozási környezet bonyolultsága a jog megisme­ résének elemi igényét látszik aránytalanul megnehezíteni. (...) Az el­ múlt évek talán egyik legnagyobb kihívása Európa és az európai in­ tegráció, illetve a tagállamok integráción belüli jövője. Egyre inkább az látszik, hogy a nemzeti jogrendeken belül megkérdőjelezhetetlen fegyverek egyenlőségének elve a tagállamok és az Európai Unió vi­ szonyában nem érvényesül. S hogy nem egyenlő, hanem sokkal in­ kább alárendelt felekről van szó. A kérdés azonban az, hogy egy, a fegyverek egyenlőségét nélkülöző, a tagállamok autonómiáját háttér­ be szorító európai status quo megfelel-e Európa természetének?” Komlós Attila

2

Magyar Ügyvédek Napja 2023

Magyar Ügyvédek Napja - 2023

Ünnep és elismerések, helyzetelemzés és a jövő kihívásai

Növekvő általános érdeklődés kíséri a hazai ügyvédség évente visszatérő szakmai eseményét Jócskán több mint egy évtizede már, hogy november végén a Magyar Ügyvédi Kamara megrendezi a hazai jogászvilág immáron egyik legrangosabb esemé­ nyét: a Magyar Ügyvédek Napját. Idén ez november 18-volt. A dr. Bánáti János korábbi MÜK elnök ötlete nyomán létrehozott rendezvénynek legalább három olyan összetevője van, ami miatt valamennyi hazai szakmai hivatásrend álta­ lános érdeklődésére tarthat számot. Egyfelől azért, mert a honi ügyvédi hiva­ tásrend központi szervezetének, a Magyar Ügyvédi Kamarának az elnöke – miként ebben az évben már dr. Havasi Dezső tette – áttekintő elemzést ad az ügyvédség helyzetéről, jövőbeni kilátásairól, a reá váró kihívásokról és annak társadalmi közegéről, amelyben az ügyvédek hivatásukat gyakorolják. Másfelől ünnepélyes keretek között kitüntetéseket adományoznak a szakma kiválósá­ gainak a bírák, az ügyészek, a jogtudósok és az ügyvédek köréből, illetve a tehetséges fiatal ügyvédjelölteknek és joghallgatóknak, hogy ezzel is további teljesítményekre bíztassák, késztessék a jogi pályára készülő utánpótlást. Végül de egyáltalán nem utolsó sorban az éves reprezentatív rendezvény kiemelten is fontos mozzanata, hogy ilyenkor adnak elemzést a legidőszerűbb jogi kérdésekről a hazai törvényhozás előkészítésében és a törvényalkalmazás folyamatában legilletékesebb intézmények első számú vezetői, miként azt idén dr. Tuzson Bence igazságügyi minisztertől és dr. Sulyok Tamástól, az Alkotmánybíróság elnökétől hallhatták a rendezvény vendégei. Az ügyvédség helyzetét dr. Havasi Dezső MÜK-elnöktől elhangzott értékelést követően (beszédét jelen lapszámunkban külön is közöljük) – egy kormánytag, dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter felkért vendég­előadó osztotta meg gondolatait a törvényelőkészítési munka egyik igen fontos feladatáról, a törvényhozás elé benyújtandó törvényjavaslatok szövegei egyértelműségének követelményeire. Az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Sulyok Tamás pedig a napjainkban különösen is reflektorfénybe került szuverenitás jogi ös�szefügéseiről beszélt a nemzetközi, elsőrenden az Európai Unió jogharmonizációs kötelezettségeinek vonatkozásában. (Előadásukat külön-külön ismertetjük jelen lapszámunkban.) Az esemény további részében a MÜK által korábban alapított kitüntetéseket, díjakat, elismerő okleveleket adtak át. A kitüntetetteket, díjazottakat dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára mutatta be. (A kitüntetetteket részletesen ismertetjük jelen lapszámunk más oldalain.)

Az eseményen résztvevő vendégek köre is jelzi a szélekörű érdeklődést: dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke, dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács elnöke, dr. Czine Ágnes, dr. Lomniczi Zoltán, dr. Patyi András és dr. Salamon László alkotmánybírók, dr. Böszörményiné Kovács Katalin, a Kúria általános elnökhelyettese, dr. Szalóki Zoltán, a Fővárosi Főügyészség megbízott főügyésze, dr.Ódor Gergely, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökhelyettese, dr. Máté Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, dr. Baka András, volt LB elnök, volt EEJB bíró, dr. Trócsányi László, a Károli Reformáus Egyetem rektora, a Magyar Jogász Egylet elnöke, európai parlamenti képviselő, dr. Balogh János országos rendőrfőkapitány és helyettese dr. Töreki Sándor, dr. Schmell János, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokhelyettese, dr. Péterfal-

vi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság elnöke, továbbá az igazságszolgáltatás korábbi és jelenlegi megjelent vezetői, jogi karok dékánjai, a társkamarák és szervezetek vezetői, a területi ügyvédi kamarák elnökei és nem utolsó sorban a hazai ügyvédi területi kamarák vezetői és ügyvédei. A hagyományoknak megfelelően Magyar Ügyvédek Napja rendezvény szakmai részének befejeztével a MÜK fogadást adott a vendégeknek, este pedig megtartották a rendezvényhez kapcsolódó, már szintén hagyományos társasági eseményt, az estélyt. A rangos esemény kivitelezését több jeles cég támogatta.

Fő támogatók: OTP Bank Nyrt., Groupama Biztosító Zrt., ORAC Kiadó Kft., Wolters Kluwer Hungary Kft. További támogatók: Microsec Zrt., MÜBSE, Porsche Inter Auto Hungaria, ARAAMU Travel Utazási Iroda, Style Optika, Babylon Financial Group Zrt., Schoeffel Showroom, Rienne Creations, My Louise bag, Spandora Esztétikai és Kozmetikai Központ, Budai Szemészeti Központ, Cross & Field men’s fashion, Art’z Modell, Andrássy Kúria & Spa, Dráva Hotel Thermal Resort, Caffé Perté, Világjáró Magazin és First Class Magazin, Zepter Ungarn, Casada,Sipos Borház és Vendégház, Zwack Unicum Riserva, Pernod Ricard Hungary Chivas Regal, Las Vegas Casino, Hajnalka Tórizs Head Couture, Masculin Férfi Kozmetikai Szalon, Kleopátra Szépségszalonok, Corinthia Budapest, ChocoMe,Fasírtfutár, Omorovicza, Lush,Ortigia Sicilia. Ügyvédi kamarák: Magyar Ügyvédi Kamara, Pécsi Ügyvédi Kamara, Debreceni Ügyvédi Kamara, Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara, Szegedi Ügyvédi Kamara, Győri Ügyvédi Kamara, Budapesti Ügyvédi Kamara, Veszprémi Ügyvédi Kamara, Egri Ügyvédi Kamara  Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Magyar Ügyvédek Napja 2023

Dr. Havasi Dezső elnöki köszöntője a Magyar Ügyvédek Napján

Az ügyvédi hivatás szépségének összetevői Függetlenség, stabil alapok, gazdag tapasztalatok, hivatásrendi önbizalom, új kihívások, módosuló feltételek Az előzmények

Az ünnepi ülést levezető főtitkár úrral együtt, első alkalommal állok itt ezen a pulpituson az ünnepi köszöntő beszéd megtartására. A magyarországi ügyvédnap meghonosítója Bánáti János - örökös tiszteletbeli elnökünk – ezúttal az első sorból figyeli utóda szűzbeszédét. Elnök úrnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a többi igazságügyi és szakmai hivatásrendhez hasonlóan, van egy nap az évben, amikor az ügyvédek - ünnepélyes keretek között - vendégeik társaságában tekinthetik át hivatásuk eredményeit és nehézségeit. (Igaz, ünnepünk nem minősül munkaszüneti napnak, a félfogadás nem szünetel, de tudjuk csak azért, mert ha az ügyvéd a Váci utcában sétál, akkor is dolgozik.) A számvetéshez tartozik, annak áttekintése is, hogy mi történt az elmúlt időszakban, milyen jogi, gazdasági, társadalmi és nemzetközi környezetben végezzük munkánkat. Meg kell vizsgálnunk azt, hogy ezekhez a körülményekhez az ügyvédség, és a kamarai rendszer milyen módon alkalmazkodott. Külső hatások: járvány, nekilendült informatikai fejlődés

Mindenekelőtt ki kell emelni, hogy az elmúlt három évben az európai társadalmat, így bennünket is több sokkhatás ért. 2020 februárjában kirobbant a COVID járvány, amely a fizikai kapcsolatok járványügyi korlátozása következtében, teljesen új eljárási szabályok kialakítására kényszerítette a jogalkotókat és jogalkalmazókat. Talán egyetlen pozitív hatásként megemlíthető, hogy felgyorsult az informatikai fejlesztés és alkalmazkodás a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, de az ügyvédi munkában is. Valószínű, hogy a „pozitív” jelzőt a teremben ülők közül is, többen megkérdőjelezik, de ez már átvezetne a „mesterséges intelligencia hatása az ügyvédi Ügyvédek Lapja 2023 | 6

munkára” című időszerű, divatos, egyúttal megosztó vitához, amelynek ismertetése nem hogy egy köszöntő, de a mai egész ülés időkeretét is meghaladná. Ezért – visszaélve az egyoldalú szólás lehetőségével – annyit tennék hozzá, hogy azok véleményét osztom, akik úgy tartják, hogy mai - egyébként gyorsan avuló - ismereteink szerint, - az MI (AI) szolgálja és nem helyettesíti az ügyfél-ügyvéd bizalmi kapcsolatán alapuló tevékenységünket. Ha szarkasztikus kívánnék lenni, megjegyezném, hogy az EU szolgáltatási irányelve, amely az ügyvédi tevékenységet „fogyasztó-szolgáltató” viszonynak minősíti, legalább annyira rombolja az ügyvéd-ügyfél morális kapcsolatot, mint az interneten elérhető, MI által vezérelt jogi tanácsadás lehetősége. Visszatérve a COVID időszakára, éppen, hogy felszabadultunk a pandémia korlátozásai alól, Oroszország megtámadta Ukrajnát és kirobbant a mérhetet-

len emberi és anyagi áldozattal járó ukrajnai háború, amelynek kilátásai és következményei még a jövőbe hatóak. A sorstragédiákon túl, az ügyvédségnek humanitárius feladatai adódtak – ezúton is köszönet azoknak a százaknak, akik ebben tevőlegesen részt vettek. Ezen kívül továbbra is alkalmazkodni kellett a COVID alatt bevezetett rendkívüli jogrendhez, benne a megváltozott jogalkotási módszerekhez. Háborús konfliktusok kihívásai

A napi jogi munkában figyelemmel kell lennünk az Oroszország elleni embargó által érintett szervezetek és személyekkel való ügyletkötés tilalmára, illetve korlátozottságára. Tovább növeli a nemzetközi politikai és gazdasági feszültséget a HAMASZ október 7-i terrortámadása Izrael ellen, a válaszcsapás, és a hadműveletek eszkalálódásának kockázata. Ezek így együttesen, jelentős bizonytalansági tényezőt és

3

4

Magyar Ügyvédek Napja 2023

szakmai kihívást jelentenek a világgazdaságra és így áttételesen, a gazdasági és közigazgatási területen működő kollégák munkájára is. Stabil a helyzetünk

Áttérve az ügyvédi tevékenység hazai társadalmi és jogi környezetére, elmondhatjuk, hogy intézményes helyzetünk stabil, ha nem is az Alaptörvényben, de külön törvényben és több Alkotmánybírósági Határozatban definiált. Ez utóbbiak szerint a független ügyvédi tevékenység, alkotmányos feladatokat ellátva, az igaságszolgáltatás szerves része, amely egyben üzleti vállalkozás keretében végezhető. Hozzá kell tennünk, hogy a jogi személyként működő ügyvédi irodák sem működhetnek azonban gazdasági társasági formában, és tagjaik is csak ügyvédek lehetnek. Kiegyensúlyozott szakmai kapcsolatrendszer

Az igazságszolgáltatás jogászi résztvevői közötti személyes kapcsolat az integritási szabályok szigorodásával jelentősen lazultak, szinte csak a Magyar Jogász Egylet keretei között működnek. Példaszerű azonban a kapcsolat a területi kamarák és helyi igazságügyi és más hatósági szervezeti vezetés között és ugyanez mondható el a Magyar Ügyvédi Kamara és az országos társhatóságok, bírósági szervezetek munkakapcsolatára is. A kamara elnöke állandó meghívotti státuszban tagja az Országos Bírósági Tanácsnak, meghívottja a Kúria teljes ülésének. Rendszeresen részt veszünk az ügyvédséget érintő szakmai munkacsoportok munkájában, véleményt nyilváníthatunk minden fontosabb jogszabály tervezetről, - igaz, hogy gyakran irreális időkeretben. Kiemelten jó a kapcsolatunk a törvényességi felügyeletünket is ellátó Igazságügyi Minisztérium vezetőivel és a szakterületekért felelős munkatársaival. Ennek megnyilvánulása, hogy a minisztérium hangsúlyosan számít a kormány által létrehozott Deregulációs Munkabizottságban való aktív részvételünkre, és tagokat delegálhatunk a bírósági ítélkezésben a jogszabályok hatályosulását vizsgáló szakbizottságokba is. Ez alkalommal is megköszönöm Tuzson Bence igazságügyi miniszter úrnak,

hogy elvállalta ügyvédnapunkon való díszvendégi részvételt, és az egyik fő előadás keretében kíváncsian várjuk miniszteri credója valamint minisztériuma tevékenységének fókuszába helyezett témakörök bemutatását. Ugyancsak köszönettel tartozunk Sulyok Tamás úrnak, az Alkotmánybíróság elnökének, aki már nem első alkalommal előadója díszvendégként az ügyvédnapnak. Értelemszerűen az ügyvédség egy szerény rétege jár el az Alkotmánybíróságon, de hogy ez ne így legyen, elnök úrral egy alkotmánybírósági ügyvédnap közeljövőbeli megszervezésén fáradozunk. Mai előadása is különösen izgalmasnak ígérkezik, a tagállami szuverenitás és az európai jog határterületeit boncolgatja az Alkotmánybíróságok szemszögéből. Az időkeret nem teszi lehetővé, hogy valamennyi szervezetet nevesítsem, amelyekkel az ügyvédség képviseletében napi kapcsolatban állunk, de feltétlenül meg kell említenem ezen a téren a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és Miniszterelnökség több szervezeti egységét is. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága is folyamatosan megküldi az eléje kerülő jogszabály tervezeteket és részvételi lehetőséget biztosít az ügyvédség számára releváns témákat tárgyaló bizottsági üléseken való részvételre. Belső viszonyaink

Áttérve belső viszonyainkra, ami a létszámhelyzetet illeti, megállapítható, hogy

évek óta stagnál, jelentős létszám növekedés egyik területi kamaránál sem mutatható ki. Az aktív ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek száma tizennégy és félezer a kamarai jogtanácsosoké, jogi előadóké négyezer. Az ügyvédek több mint fele, a jogtanácsosok kétharmada a Budapesti Ügyvédi Kamaránál tag, illetve nyilvántartott. A korfa. A nemek aránya és a korfa is kiegyensúlyozott, bár a digitalizáció egyre nagyobb elterjedésével az idősebb korosztály a korábbiaknál nagyobb arányban hagy fel az ügyvédi hivatás gyakorlásával. Ez a tendencia várhatóan fel fog gyorsulni az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás hatályba lépését követően, illetve ezt a folyamatot erősíti a mesterséges intelligencia fogalomkörébe sorolható internetes „konzerv” jogi tanácsadás megjelenése is, amely az idősebb jogászi generáció által megszokott személyes ügyfélkapcsolat igényét mérsékeli. Az ügyvédi tevékenység átstrukturálódása. Az ügyvédi fogadórák bizalmas légköre ugyanis, az évtizedes praxis során, nem csak a jogi tájékoztatásra, hanem sokszor életviteli tanácsadásra, lelki segítségnyújtásra is alkalmat adott. Tényként kell megállapítanunk azt is, hogy az utóbbi években jelentősen csökken a peres ügyek száma is, amely további létszámcsökkenéssel, de legalábbis az ügyvédi tevékenység átstrukturálódásával járhat. Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Magyar Ügyvédek Napja 2023

Az ügyvéd utánpótlás. E terén viszont jelentősebbek a területi különbségek. Értelemszerűen az ügyvédjelöltek kéthamada, 1400 fő a fővárosban dolgozik, és az egyetemi székhely kamaráknál is szignifikánsan nagyobb a jelölti létszám, viszont a kis és közepes kamarák többségénél mindössze 10-20 ügyvédjelölt regisztrált, ami a színvonalas ügyvédi utánpótlást ezeknél a kamaráknál már nem biztosítja. Ennek okait a területi kamarák és a jogi karok bevonásával elemezni kell, annál is inkább, mert a nyolc jogi kar által évente kibocsátott mintegy 2000 joghallgató közül csak kb. 100-150 helyezkedhet el a klas�szikus igazságszolgáltatási ágazatokban, ideértve a közjegyzőket és végrehajtókat is. Néhány százan a közigazgatásban találnak állást, tehát bőven maradna utánpótlási lehetőség az ügyvédség számára. Megjegyzem, hogy a fővárosban viszont, az ügyvédjelöltek jelentős része a szakvizsga után nem az ügyvédi pályán folytatja karrierjét. Az mindenesetre kétségtelen, hogy már most is, de a jövőben még inkább, az idegen nyelveket magas szinten beszélő, speciális tudással rendelkező, vagy ilyen képzésre hajlandó jogászok hosszútávú tisztes megélhetése lesz biztosított. Az ügyvédek jövedelmi viszonyai. Erről nincsenek felméréseink ennek megerősítésére, vagy megcáfolására, de elég figyelemmel kísérni a különböző social media felületeken megjelenő kommentárokat, például az „örökzöld” ügyvédi munkadíj vita kapcsán, amiből megállapítható, hogy jelentős különbségek vannak az ügyvállalások során megállapodott óradíjakban, vagy az ügyértékhez kötött munkadíjakban. Az ügyvédi munkadíj. Külföldi vendégeink tájékoztatására említem, hogy Magyarországon az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Sikerdíj kikötése sem tilos, de ha annak mértéke meghaladja a megállapodott munkadíj kétharmadát, az bírósági úton nem érvényesíthető, vagyis csupán „naturalis obbligatio”. Általános ügyvédi tarifa hiányában a kamarák sem adhatnak ki szabályzatokat, ajánlásokat minimális munkadíjak alkalmazására, mert a Versenyhivatal azonnal szankcionálja az ilyen „piacrontó” kartell törekvéseket. Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Belső – nem hivatalos – felméréseink szerint az ügyvédség jelentős többsége jelenleg is a munkadíjban való szabad megállapodás híve és megelégszik azzal, hogy a dömping árat alkalmazó ügyvédek az internetes oldalak szégyen ”chat”falára kerüljenek. (Lehet, hogy ezzel a kifejezéssel részt vettem a nyelvújításban.)

- a jogi képviselővel kötött megállapodás hiányában - a pernyertes felet a perérték figyelembevételével – degresszív módon megállapítottan, maximum 5% perköltség illeti meg. Természetesen, a pernyertes fél jogi képviselője igazolhatja, hogy ügyfelével ettől eltérően állapodott meg.

Két területen van jogszabályi munkadíj meghatározás. A kötelező védelemmel járó büntetőügyekben eljáró védő és a polgári, közigazgatási ügyekben eljáró pártfogó ügyvéd, ügygondnok óradíját jogszabály határozza meg. Az ügyvédi munka idézőjelbe tett „elismerését” a költségvetés – a legutóbbi korrekcióval 7000 Ft/ órában határozta meg, ami a jelenlegi infláció mellett azzal járhat, hogy kirendelést vállalók hiányában, egyes területi kamaráknál adminisztratív eszközökkel kell biztosítani a kötelező védelmet, ami a hatékony védelemhez való alkotmányos emberi jog sérelmével járhat. Ezért megköszönve az Igazságügyi Minisztérium mindenkori eszmei támogatását, de a Pénzügyminisztériumnál folyamatosan felszínen fogjuk tartani a reális kirendelt védői, pártfogó ügyvédi díjak iránti igényünket. Ez annál inkább indokolt, mert az igazságszolgáltatás résztvevői-

Újra szabályozási igény. Ennek alapja az, hogy egyrészt húsz év alatt a perérték táblázat adatai elavultak, másrészt az, hogy kialakult egy markáns bírói gyakorlat, a megállapodott munkadíjak, de gyakran a rendeleti mértékhez igazodó perköltség jelentős mérséklésére. Erre a bírónak joga van, de ez az esetek nagy részében nincs tartalmi indokolással alátámasztva, így önkényesnek tűnik. A pernyertes ügyfél így nem jut hozzá az általa méltányosnak tartott és az ügyvédnek már ki is fizetett perköltséghez, ami rontja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Az Igazságügyi Minisztérium vezetésével eljutottunk egy rendelet tervezet előkészítéséig, ami aktualizálja a táblázatot a mai értékviszonyoknak megfelelően, illetve részletesebben meghatározza azokat a szempontokat, amelyeket az eljáró bírónak figyelembe kell venni, amennyiben el kíván térni a rendelet-

Fel kell készülnünk „nagyon nem szeretem”, de egyes privilegizált helyzetünk megtartása érdekében – elengedhetet­ len feladatok megfelelő teljesítésére is. ként naponta tapasztaljuk, hogy bírósági, hatósági eljárásokban eljáró tolmácsok és szakértők, a kirendelési díjak sokszorosát kapják közreműködésükért. Kérjük, hogy ne a piac törvényei érvényesüljenek nagyobb hangsúllyal a hatósági eljárásokban, hanem az alkotmányos elvek. Sajnos az is általános – és ezzel befejezem a panaszkodást – hogy a megállapított és leszámlázott kirendelt védői díjakat az ügyvédek csak hónapokkal később kapják meg, főleg a rendőrség részéről. Nagyobb sikerre számíthatunk a másik jogszabály által megállapítható munkadíj felülvizsgálata ügyében, nevezetesen a 32/2003-as IM rendelet aktualizálása tárgyában. E jogszabály értelmében, polgári és közigazgatási perekben

ben, vagy a felek megállapodásában meghatározott munkadíj mértékétől. (Pl. az ügyvédi praxis fenntartásához szükséges rezsi és egyéb költségek, bérek, járulékok, amelyek indokolják az ügyvédi munkadíjak jelentős eltérését és összehasonlíthatatlanságát az alkalmazotti javadalmazással.) Bízunk abban, hogy az előzetes hatásvizsgálat lezárulta után fél éven belül a rendelet végleges formában megjelenhet. Jogtanácsosok kamarai integrációja

Az ügyvédi hivatásrend életében továbbra is sikeresnek ítéljük meg a kamarai jogtanácsosi kar zökkenőmentes integrációját az ügyvédi kamarákba. A jogtanácsosok magukkal hozták a közigazgatásban és a

5

6

Magyar­Ügyvédek­Napja­2023

nagyvállalati szférában kötelező szervezettséget, informatikai ismereteket és munkakultúrát. Ez a kamarai munkájukban is nyomon követhető. A jogszabályok kezdeményezésében és véleményezésében, deregulációs javaslatok tételében, de például a testületi munka szervezésében és dokumentálásában a kamarai jogtanácsosok élen járnak. Ez a szakértelem is hozzájárul ahhoz, hogy kamarai jogtanácsos kollégánk elnökletével működő Országos Akkreditációs és Oktatási Bizottságunk szervezésében sikertörténetnek tarthatjuk a törvény által 2018-tól kötelező továbbképzési rendszer kimagasló szakmai színvonalát és hatékonyságát. És ha már az oktatásnál tartunk: Jelentős­jogszabályi­változások

Az ügyvédi munkában számos területen kell jelentős jogszabályi változásokkal szembenéznünk a közeli jövőben. Ezek között kiemelem a 2024 október 1-én hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvényre és a hozzá kapcsolódó végrehajtási szabályokra való felkészülést. Az új törvény nagy valószínűséggel egzisztenciálisan is érinteni fog számos ügyvédet, akik a korábbi és jelenlegi ingatlan-nyilvántartási rendszerben „szocializálódtak”. Az új elektronikus eljárási rezsimben való közreműködéshez ugyanis elméleti és gyakorlati vizsga letétele és kiegészítő ügyvédi felelősségi biztosítás kötése szükségeltetik. Feltehetőleg lesz egy ügyvédi réteg, amely praxisában nem szerepel annyi ingatlan ügylet, ami indokolttá tenné ezen többlet feltételek vállalását. Mindenesetre a Magyar Ügyvédi Kamara oktatási rendszere – együttműködve a jogalkotóval – naprakész az oktatás és számonkérés anyagával, mind az anyagi jogi, mind az informatikai területen. Amint az informatikai tesztfelület is rendelkezésre áll a képzést és vizsgáztatást elkezdhetjük. „Nem­szeretem”,­de­elengedhetetlen­ feladatok

Az ügyvédeknek és a kamaráknak fel kell készülniük „nagyon nem szeretem”, de - az okiratszerkesztésben, cégalapításban elfoglalt privilegizált helyzetünk megtar-

tása érdekében – elengedhetetlen feladatok magasabb követelményeknek megfelelő teljesítésére is. Ezek közé tartozik, hogy a nemzetközi, illetve hazai pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem során az ügyvédi szolgáltatás is bekerült a hatósági felügyeleti szervek fókuszába. Annak érdekében, hogy az ügyvédek pmt./AML hatósági ellenőrzése a területi kamarák hatáskörébe maradhasson, a MÜK-nek (HBA) többletfeladatokat kellett vállalnia. Ennek keretében kötelezettséget vállaltunk, hogy az áldozatos munkát végző Pmt/ AML. Elnöki Tanácsadó Bizottság mellett Pmt./AML referenst bízunk meg a kamarák pénzmosás elleni munkájának segítésére. Iránymutatásokat, segédkönyveket állítunk össze az ellenőri munka követelmény rendszerének egységesítésére, oktatási anyagainkat pedig újabb gyakorlati ismeretekkel egészítjük ki. A pénzmosás elleni feladatok komolyan vétele minden ügyvédnek érdeke, mert túl a büntetőjogi következményeken, a pénzmosás elleni ellenőrzés keretében elkövetett mulasztások - fegyelmi eljárásban történő - maximális anyagi fenyegetettsége nem az általános 1 millió Forint, hanem 400M Ft. A­fegyelmi­ügyek­tanulságai

És ha mára fegyelmi helyzetnél tartunk, az ügyvédek ellen bejelentett panaszok száma, az ezek alapján lefolytatott fegyelmi eljárások száma nem változott az elmúlt évben sem. Sajnos nem is csökkent, pedig mindannyian tudjuk, hogy az ügyféllel való tisztességes kommunikálással a panaszok jelentős része megelőzhető lenne. Negatív jelenség, hogy a társadalmi, közéleti türelmetlenség, turbolencia kihat a kollegiális kapcsolatiokra is. Több a tiszteletlen, indulatos, esetenként durva, antikollegiális megnyilvánulás, így nőtt az etikátlan, ügyvédhez méltatlan magatartás elbírálását szükségessé tevő eljárások száma is. Halkan szeretném észrevételezni, hogy ha az ügyvédek elleni panaszok, megkeresések a hatóságok, bíróságok irányából érkeznek, szívesen szereznénk tudomást az adott eljáráson belül alkalmazott szankciókról, pl. rendbírságról, vagy súlyosabb esetben akár be-

csületsértési, illetve rágalmazási feljelentésekről. Nem gondolnám, hogy a kamarai fegyelmi szabályzat az egyedüli, amely „honorálni” képes a deviáns ügyvédi magatartást. Tizenötezer ügyvéd nem kevés egyedi eljárási tapasztalatából kiindulva, azt is halkan jegyzem meg, hogy szeretnénk viszonosságot kapni olyan esetekben, amikor a hatóságok bíróságok részéről tapasztal az ügyvéd tiszteletlen, becsmérlő, antikollegiális megnyilvánulást, adott esetben ügyfele jelenlétében. De hát tisztában vagyunk azzal, hogy ezek kiragadott esetek és sajnálatos módon mind a sajtóban, a médiumokban, az internet világában, minden jogászt érintő negatív esemény nagyobb hír, mint az ügyek millióit megoldó mindennapi szorgos munka, vagy áldozatos pro bono tevékenység, amelyek résztvevőit a mai napon is elismerésben részesítjük. Mikor­szép­az­ügyvédi­hivatás?

Aktualitásokat sem nélkülöző köszöntő beszédem végén, nem magam próbálok meg üzenetet megfogalmazni kollégáimnak az ügyvédi hivatás szépségeiről, ennek élvezetéhez szükséges szakmai és etikai követelményekről. Annak igazolására, hogy nincs új a nap alatt, idézem Mersich József ügyvéd és lapszerkesztő üzenetét, aki 1875 február 13-án, a Győri Ügyvédi Kamara alakuló közgyűlését megelőző napon a Győri Hírlapban eképpen szóla: „Minden egyes ügyvédnek, - ki magasztos állását szívén hordja, - azt követeli, azt kívánja személyes érdeke, hogy tisztelt legyen és becsült, - úgy az egyes, mint az egésznek, mint testületnek - a neve, ezt kívánja azon neves feladat, melynek az ügyvéd hivatásánál és állásánál szolgál, melynek csakis egyedül szolgálnia kell, melyre erkölcsileg utalva van: a jog és a tiszta igazság védelmezése. Ez az ügyvéd legszebb feladata. Azonban csak a jellem, függetlenség és jogmívesség az a hármas kellék mely az ügyvédnek ezen álláspontot megadja és megadhatja; miután arra, hogy jót tegyünk, a tudáson kívül még a szellem és függetlenség is kell, sőt az életküzdelmekben, hol gyakran nagyobb bátorság, függetlenség és önmegtagadás kell a jóra, a szépre, a nagyra, mint a rosszra, az eleséstől csakis a jellem a függetlenség óvja meg az ügyet is, a személyt is, és ez ad erőt a rossz leküzdésére.”  Ügyvédek Lapja 2023 | 6

: véb ÁS dé AD ye ÁT neg 1.

. 24 20

en

HARMÓNIA A VÁROSBAN

ÚJÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK ÉS IRODA KIALAKÍTÁSI LEHETŐSÉG A NAPHEGY 12-BEN! Exkluzív otthonaink mellett egy 170 m2-es szerkezetkész iroda is elérhető! 1016 Budapest, Gellérthegy u. 7.sz.

06-1-411-3000 www.cordia.hu

8

Magyar Ügyvédek Napja 2023

Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter

Vissza kell állítani az emberek jogba vetett hitét és biztonságérzetét Következetessé kell tenni a jogalkalmazást, a jogszabályok szerkezetét pedig összhangba kell hozni az uniós jogalkotással és joggyakorlattal A Magyar Ügyvédek Napja november 18-i rendezvényén elhangzott beszédében az igazságügyi miniszter elmondta - foglalja össze az Ügyvédek Lapjának készített összefoglalójában a minisztérium hivata­ los sajtóközleménye -, hogy nagy örömmel tölti el az eseményen való részvétel, s mindez olyan érzést kelt benne, mintha hazatérne, hiszen „ez a hivatás az, ami a szívéhez a legközelebb áll”. A miniszter a rendezvényen hangsúlyozta, hogy az Igazságügyi Minisztérium az elkövetkezendő két és fél évre összeállította az előttük álló feladatokat, amely során több kérdéskör is felvetődött az ügyvédeket érintően. Kiemelte: ügyvédként sokan tapasztalják, a jogszabályok számából fakadó eligazodási problémát. Miniszterként a célja, hogy kezelje ezt a kihívást. Ennek kapcsán tért ki a veszélyhelyzeti jogalkotásra, annak lényegére és alkalmazására. A tárcavezető felhívta a figyelmet a jogalkotói szándék jogszabályokban való érvényesülésének fontosságára is. „Jelenleg egy olyan módszer kidolgozásán dolgozunk, amelyen keresztül a jogalkalmazók munkáját szeretnénk megkönnyíteni”- fogalmazott a miniszter. Kifejtette: a tárca azon dolgozik, hogy kissé átalakítja a jogszabályok szerkezetét, összhangban az uniós jogalkotással és joggyakorlat-

tal. Leszögezte: „Arra törekszünk, hogy a jogalkalmazó munka segítése érdekében beemeljünk a magyar jogrendszerbe egy új eszközt. A jogszabályok részeként olyan preambulumokat fogunk megalkotni, amelyek segítik az adott jogszabály értelmezési keretét. Ez a jövőben gördülékenyebbé tudja tenni az ügyvédi, illetve a bírói munkát is.” A miniszter kitért az Igazságügyi Minisztérium azon célkitűzéseire is, amelyek az emberek joghoz és az igazságszolgáltatáshoz való viszonyát hivatottak közelebb hozni egymáshoz. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az eltérő jogértelmezési kérdések miatt, az emberek sokszor úgy érzik, mintha egy szerencsejátékban vennének részt. Vissza kell állítani az emberek jogba vetett hitét és biztonságérzetét, következetessé kell tenni a jogalkalmazást is. Éppen ezért, munkacsoportokat állítottak fel, mind büntető, mind közigazgatási, mind a

polgári oldalon, ezzel áttekintve az alapvető legfontosabb jogszabályainkat. Ezt követően köszönetét fejezte ki az ügyvédi kamarának azért a munkáért, amit ezekben a munkacsoportokban végez. A miniszter jelentős célként tűzte ki az ügyvédi munkadíj kérdését is. „Személyes kérésem volt, hogy kiemelten foglalkozzunk a témával. Megkértem a kollégáimat, hogy vizsgáljunk meg más gyakorlatrendszereket, hogyan működnek, nemcsak a környező, hanem az európai országok is ebből a szempontból és tekintsük át az ügyvédi munkadíj kérdéskörét. Ebben a kérdésben rendet kell tenni.” Az igazságügyi miniszter beszédét végül azzal zárta: „azért is vagyok itt, hogy egyfajta partnerséget, közös gondolkodást kínáljak Önöknek, ügyvédeknek, illetve támogatást kérjek ennek a munkának az elvégzéséhez.”  Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Magyar Ügyvédek Napja 2023

Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke

van szükségük az állammal szemben. Időnként úgy fest, hogy Európában már maguknak a nemzetállamoknak is szükségük van ezekre a garanciákra. Az elmúlt évek talán egyik legnagyobb kihívása Eu-

Az Európai Unió megalakulása óta a kompromisszumokra épül, és folyamatosan keresi az előre vezető utat. Felvetődik a kérdés, hogyan határozzuk meg az európai egységet? Mi az európai egység célja és milyen szerep jut e cél elérése során – vagy éppen azt követően – az európai nemzeteknek, a nemzetállamoknak? Az úgynevezett európai egység ugyanis egy olyan folyamat, amely meghatározza és alakítja a tagállamok alkotmányos berendezkedését, és természetesen ennek az ellenkezője is igaz: a tagállamok alkotmányos fejlődésének az európai integrációs folyamat fejlődését is alakítania kell. Mint tudjuk, az Európai Uniónak nincs szuverenitása. Léte, hatásköre és jellege a tagállamok akaratától függ. Következésképpen az Európai Unió nem mehet

rópa és az európai integráció, illetve a tagállamok integráción belüli jövője. Egyre inkább az látszik, hogy a nemzeti jogrendeken belül megkérdőjelezhetetlen fegyverek egyenlőségének elve a tagállamok és az Európai Unió viszonyában nem érvényesül. S hogy nem egyenlő, hanem sokkal inkább alárendelt felekről van szó. A kérdés azonban az, hogy egy, a fegyverek egyenlőségét nélkülöző, a tagállamok autonómiáját háttérbe szorító európai status quo megfelel-e Európa természetének?

szembe a tagállamok akaratával. A német alkotmányos doktrína hangsúlyozza ezt az elvet, amely a tagállamok akaratát tükrözi, és amelyet a Szerződések „Integrationsprogramm” néven határoznak meg. Ez a közös program gyakorlatilag az európai integráció lelke. Az uniós megközelítésben uralkodó nézet szerint az uniós jogot és magát az integrációt az uniós intézményeknek, különösen az Európai Unió Bíróságának kell megvédenie.

A fegyverek egyenlősége? A jog uralmának kihívásai Európában

Amikor a társadalom tagjai az ügyvédi munkára tekintenek, általában egyfajta jogszolgáltatást, érdekérvényesítést, jogvédelmet feltételez­ nek, hiszen az ügyvéd dolga, hogy megvédje az ügyfele érdekét. És ez igaz is. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának mindennapi eleme – Jheringet idézve: der Kampf ums Recht – a jogért való küzdelem. Az ügyvédnek akkor is a végsőkig szolgálnia kell ügyfele jogi érdekeit, ha ezt az adott társadalmi viszonyok nem teszik vonzóvá, vagy ha – amint azt nap mint nap tapasztalhatjuk- a jogi szabályozási környezet bonyolultsága a jog megismerésének elemi igényét látszik aránytalanul megnehezíteni. Az ügyvédi hivatás legjellemzőbb karaktere ugyanakkor egy sajátos dichotómia, amely az ügyvédi érdekképviselet legfőbb differencia specifikája. Nevezetesen az, hogy az ügyvédnek egyszerre kell képviselnie és a mindennapi gyakorlatban érvényesítenie egyrészt a közhatalom által alkotott jogot – a nemzeti alkotmányt és valamennyi nemzeti jogszabályt és az Európai Unió jogát egyaránt- másrészt a partikuláris megbízói érdekeket. Az ügyvédség feladata mindemellett a jogegyenlőség alkotmányos követelményének érvényre juttatása azáltal, hogy az alapjogok védelmét az egyéni jogérvényesítés keretében és annak során a gyakorlatban is érvényre juttassa, hogy az ne csak az alkotmány holt betűje, hanem a mindennapi társadalmi valóság része is lehessen. Megvédeni azokat, akik gyengébb helyzetben vannak, és képviselni azokat, akik jogos érdekükért küzdenek – röviden ez az ügyvédi hivatás lényege. E célok elérése érdekében az ügyvédség a jogi szakértelem és az etika között balanszíroz, a kettő legnagyobb közös osztóját keresi annak érdekében – hogy az igazságosság ne csupán elvont fogalom maradjon, hanem mindennapi valósággá váljon. A fegyverek egyenlőségének követelménye, a jogbiztonság, a joghoz kötöttség és a hatékony jogvédelem garanciái napjainkban olyan fogalmak, amelyekre már nem csak a természetes és jogi személyeknek Ügyvédek Lapja 2023 | 6

9

10

Magyar Ügyvédek Napja 2023

Ez természetesen vitán felül áll, de fontos megjegyezni, hogy ez nem jelenthet abszolutizmust. Éppen ellenkezőleg, az integráció gondolatát, az Integrációs programot egyrészt az Uniónak kell megvédenie, hogy a tagállamok ne sértsék meg a Szerződések rendelkezéseit, másrészt a tagállamoknak, hogy maga az

pesek cselekedni. Az integrációs folyamatot tehát mindkét félnek, a tagállamoknak és az európai intézményeknek is védeniük kell. Az európai jogközösséget az európai bíróságoknak és a nemzeti alkotmánybíróságoknak közösen kell végrehajtaniuk, a Szerződésekben meghatározott korlátok és hatáskörök kö-

folyamatért ugyanolyan mértékben felelősek, mint maga az Európai Unió Bírósága. Mint láttuk, az integrációért való felelősség kettős: egyrészt az alkotmánybíróságok felelősek azért, hogy az Unió intézményei, beleértve magát az EUB-t is, ne lépjék túl a Szerződések hatályát, másrészt az integrációs intézmények ga-

Unió se léphesse túl a Szerződések kereteit. Az érem másik oldala a tagállami alkotmányos intézmények azon felelőssége, hogy a Szerződések rendelkezéseit mindenkor betartsák, és mindig a Szerződések szellemében járjanak el. Ezt a német alkotmányjogban „Integrationswerantwortung”-nak, azaz intergrációs felelősségnek nevezik. A nemzeti alkotmánybíróságok, mint a magyar vagy a német alkotmánybíróság, a nemzeti alkotmányok legfőbb őrei, és felelősek azért, hogy az európai integrációs folyamat a Szerződések keretein belül maradjon, és ne ássa alá a tagállamok alkotmányos rendjének integritását. Világossá kell tennünk, hogy az Európai Uniót és az európai jogrendet nem az uniós intézményeknek kell megvédeniük a tagállamoktól. Az európai jogrend inkább egy sui generis jogrend, amely a tagállamok akaratából született, amelyek saját szuverenitásuk alapján ké-

zött. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy az európai bíróságnak a Szerződések hiteles értelmezésére vonatkozó hatásköre nem jelenthet értelmezési hegemóniát, egyúttal nem eredményezheti a hatáskörök kiterjesztő értelmezését, ami ahhoz vezetne, hogy az Európai Unió Bírósága átveszi a nemzeti alkotmánybíróságok szerepét, vagy a nemzeti alkotmánybíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzeti alkotmánybíróságok fölé helyezi magát. Az Európai Unió Bírósága általában az alapító szerződések értelmezésében az utolsó szó jogát gyakorolja, de a nemzeti alkotmánybíróságok nem foszthatók meg a hatáskörök gyakorlását lehetővé tevő nemzeti felhatalmazás felülvizsgálatának jogától. Ebben a felülvizsgálati jogkörben testesül meg a többi között a nemzeti alkotmánybíróságok integrációs felelőssége is, hiszen ezek a testületek az integrációs

rantálják, hogy a tagállamok a Szerződések hatályán belül maradjanak. Ez tehát azt is jelenti, hogy a tagállamok alkotmánybíróságai funkciójuknál fogva kötelesek megőrizni azokat az értékeket, intézményeket és jogelveket, amelyek a tagállamok alkotmányos berendezkedésének egyedi jellegét, lényegében a tagállamok alkotmányos identitását alkotják. Az Európai Unióban 28 sui generis jogrendszert kell összeegyeztetnünk: a 27 tagállam jogrendszerét és magának az Európai Uniónak a jogrendszerét. Mindezt az egység a sokféleségben elvének szellemében kell tennünk, amely sokkal inkább értéknek, sem mint elvnek tekinthető. Végül is az európai integráció alapja éppen az, hogy a tagállamok megőrzik szuverenitásukat és a bennük rejlő egyedi jellegzetességeket, és szuverenitásuk és egyediségük megőrzése mellett vesznek részt az egész integrációs folyamatban. Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Magyar Ügyvédek Napja 2023

Az alkotmányos identitás a gyakorlatban az egység a sokféleségben elvének alkotmányos megfelelője, amely nem valamilyen önkényes döntésen alapul. Annak a fajta együttműködésnek az eredménye, amely a legjobban illeszkedett és illeszkedik az integrációt megvalósító tagállamok társadalmi és jogi struktúráihoz és alkotmányos kultúrájához. Az Európai Unió alapító szerződéseiből világosan kitűnik, hogy a tagállamok ezt a sokféleséget intézményesen, a Szerződések révén kívánják védeni, amint azt az Alapszerződés rögzíti. Ez igaz még akkor is, ha ma megpróbálják háttérbe szorítani ezt a sokféleséget, és az „egység a sokféleségben” elvét egy „egyre szorosabb egység” záradékkal helyettesíteni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az európai integrációs folyamat iránya nem választható el az Európát alkotó népektől vagy azok társadalmi berendezkedésétől. Így mindaddig, amíg az európai népek nem képesek egy homogén, egységes társadalmat létrehozni, az „egység a sokféleségben” elve természetes korlátja lesz a „mind szorosabb unió” klauzula fejlődésének. Az európai alkotmányos teret jelen pillanatban 27 független és egyenlő jogrend hozza létre, amelyek eredetileg a 27 démosz felhatalmazásából származnak, vagyis ezek a nemzeti jogrendek a demokratikus hatalomgyakorlás szempontjából eredeti felhatalmazással bírnak. Másrészt azonban létezik egyetlen jogrend - az európai jog -, amely nem vezethető le a 27 démosz eredeti felhatalmazásából, mivel ezt a felhatalmazást a 27 tagállam közösen ruházza át az Európai Unióra, ami ezáltal egy úgynevezett származtatott felhatalmazást hoz létre. Az eredeti felhatalmazás az állam által gyakorolt eredeti hatásköröket az állam szuverenitásából közvetlenül eredő, természetesen gyakorolt hatáskörökként hozza létre. Ezzel szemben a származtatott felhatalmazás olyan hatásköröket hoz létre, amelyek gyakorlása az előzetes felhatalmazás követelménye miatt minden esetben indokolást igényel. Ez a kérdés közvetlenül érinti a tagállamok alkotmánybíróságainak szerepét az európai jogi téren belül, valamint a 27+1 jogrend egyenlőségét ezen a téren belül. A 27+1 jogrend egyenlősége egyenlő felelősséget jelent az integráció jövőjéért. Ügyvédek Lapja 2023 | 6

A tagállamok ezen integrációs felelősségét általában az alkotmánybíróságok gyakorolják, és a tagállamok alkotmányainak demokratikus felhatalmazásán alapul. Következésképpen az integrációs felelősség elve alapján a származékos felhatalmazás meglétének alkotmánybírósági vizsgálata nem csupán lehetőség, hanem az egyenlő integrációs felelősségnek a Szerződés 2. cikkében meghatározott demokrácia elvéből közvetlenül következő jogi garancia. Az európai alkotmánybíróságok már egészen korán elkezdték azonosítani azokat az alkotmányos értékeket és intézményeket, amelyek a tagállamok alkotmányos

egyúttal az integrációs folyamat megfelelő előrehaladását is figyelemmel kell kísérniük. Ezt úgy kell megtenni, hogy tiszteletben tartsák az európai bíróságnak a Szerződések hiteles értelmezéséhez való jogát. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az Európai Unió Bírósága, mint az Európai Unió intézménye, nem jogosult ultra vires, a Szerződések által meghatározott keretekkel ellentétes döntéseket hozni. A nemzeti jogban különbséget teszünk szakjogági és alkotmányjogi szabályok között, hasonlóképpen, analógia útján különbséget tehetünk az európai jogrend

Az európai nemzeti alkotmánybíróságoknak már nem csak a saját alkotmányukat kell védeniük, egyúttal az integrációs folyamat előrehaladását is figyelemmel kell kísérniük. rendjének immanens magját képezik, és amelyek beágyazódtak a tagállamok alkotmányaiba. Így született meg egyebek között az alkotmányos identitás fogalma is, legalábbis az európai alkotmánybíróságok gyakorlatában. A tagállamok alkotmánybíróságai közül eddig a német alkotmánybíróság volt a legaktívabb annak értelmezésében, hogy mit jelent az alkotmányos identitás, hogyan viszonyul az ultra vires uniós jogi aktusokhoz, és mely esetekben kell alkalmazni az identitás tesztet és az ultra vires tesztet. Az alkotmányos identitás fogalmának magyar megközelítése különleges, és talán nem túlzás „úttörőnek” nevezni: egyedül Magyarország Alaptörvénye tartalmaz alkotmányos identitásvédelmi követelményt, amely így az Alkotmánybíróságra nézve is kötelező. Az uniós jog és a nemzeti alkotmányok közötti kapcsolat meghatározatlan jellege - amely az integráció nemzetek feletti jellegéből adódik - olyan szerepkörbe kényszerítette az európai nemzeti alkotmánybíróságokat, amely az európai alkotmánybíráskodás egészét érintő funkcionális változásnak is tekinthető. Úgy tűnik, hogy az európai alkotmánybíráskodás szerepe kiegészül egyfajta „integrációs” funkcióval. Ez azt jelenti, hogy az európai nemzeti alkotmánybíróságoknak már nem csak a saját nemzeti alkotmányukat kell védeniük, hanem

„rendes rendelkezései” és a szupranacionalizmusból eredő „alapvető rendelkezések” között. Az uniós jog elsőbbsége vitán felül áll, amelyet az európai bíróság is biztosít. Az európai bíróság és az uniós intézmények azonban nem a tagállamok fölött álló szövetségi szervek, hanem (sokkal inkább) olyanok, mint maguk a tagállamok, az integrációs folyamatban az alapító szerződések konszenzusos kereteinek vannak alárendelve. Az európai nemzeti alkotmánybíróságok közösen építhetnek hidat, amely egyensúlyt teremthet a nemzeti jogrendszerek és az Európai Unió nemzetek feletti struktúrái között. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az európai alkotmánybíráskodás rendszere kulcsszerepet játszik az integrációs folyamatért való felelősség alkotmányos mátrixában. A felhatalmazás eredete világosan mutatja az európai jog sajátos és egyedi jellegét. Az európai jogrendszer a tagállamok által átruházott hatáskörökön alapul, és ez a jogrendszer mint sui generis rendszer csak akkor létezhet, ha a tagállami joggal szemben elsőbbséget élvez. Az uniós jog elsőbbsége két feltételen alapuló vélelemből következik. 1) a tagállamok által adott származékos felhatalmazás alkotmányos feltételei teljesülnek, és 2) a hatáskörök közös gyakorlása hatékonyabb lesz, mint az egyes tagállamok általi egyedi gyakorlás.

11

12

Magyar Ügyvédek Napja 2023

Ez a konstrukció biztosíthatja egyrészt az uniós jog szabályos és zavartalan alkalmazását, másrészt pedig azt, hogy a tagállamok alkotmánybíróságai az egyenlő integrációs felelősség alapján továbbra is ellenőrizhessék a felhatalmazás megvalósulását. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy az EUB megközelítése napjainkban a nemzeti al-

egyenlőségen alapuló formája a jogbiztonság és általa a jogállamiság, a kollegialitás és a kölcsönösség feltételének egyaránt megfelel. Ezzel párhuzamosan az egyre szorosabb Unió klauzulája és a sokféleségben az egység narratívája közötti érzékeny egyensúly fenntartásával tovább dolgozhatunk az európai alkotmányos tér kiépítésén.

A nemzeti alkotmánybíróságok az európai bíróságok közötti kapcsolatrendszer kialakítására törekszenek, amely tiszteletben tartja a tagállamok szuverenitását... kotmánybíróságokat egy hierarchikus rendszerben kívánja elhelyezni, amelyben a tagállamok rendes bíróságai (beleértve a felsőbb bíróságokat is), a nemzeti alkotmánybíróságok és az Európai Unió Bírósága egyetlen hierarchikus rendszerbe rendeződnek, amelynek csúcsán az európai bíróság áll. Ezzel szemben a nemzeti alkotmánybíróságok a nemzeti alkotmányok és az Alapító Szerződések alapján az európai bíróságok közötti kapcsolatrendszer – a német jogirodalom szerint Verfassungsgerichtsverbund - kialakítására törekszenek, amely tiszteletben tartja a tagállamok szuverenitását, és az Európai Unió és a tagállamok hatáskörein alapul. Meggyőződésünk, hogy a bíróságok közötti párbeszédnek ez az

Mindaz, amiről beszéltem, nem egyfajta elvont, az Európai Unió Bírósága és az alkotmánybíróságok elefántcsonttornyában létező elméleti vita elemei. Az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria előtt folyó eljárások, de az előzetes döntéshozatal jogintézményén keresztül valamennyi rendes bírósági eljárás hozzájárul, illetve hozzájárulhat ennek a vitának az alakulásához. Egy olyan fundamentális kérdésről van szó, amely végső soron meghatározza és a jövőben talán egyre jobban és jobban meg fogja határozni a mindennapi jogérvényesítés irányát, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és működését, az alkalmazandó jogot. Következésképpen, bár talán az alkotmánybíróságok látszanak a frontvonalban lenni, a valóságban ezeknek a vitáknak az

eredménye a mindennapi jogérvényesítésben, a rendes bíróságok és hatóságok döntéseiben, a jogszabályok tartalmában csapódnak le, így mindannyiunkat érintenek, és a megfelelő eljárásokon keresztül valamennyien az alakítóivá válhatunk e vitának. A jogállam dinamikáját a jogért való küzdelem – ismét csak Jheringet idézve der Kampf ums Recht- adja, ebben a küzdelemben pedig – folytatja Jhering a Bécsi Jogász Társaság 1872 évi ülésén mondott beszédében - minden ügyvédnek meg kell találnia az érvényesítendő jogát. Ezen alapvető hivatásbeli kötelezettség pedig nem öncélú, hanem e mögött a tiszteletre méltó jogkereső közönség jogi érdeke és jogérvényesítés iránti elemi igénye áll, melyeknek csak egy szakmailag felkészült és a jogérvényesítés napi harcaiban megedzett ügyvédség tud megfelelni. Meggyőződésem, hogy a magyar ügyvédi kar ezen követelményeknek mindig is meg akart és meg is tudott felelni. Hogy ez a jövőben is így legyen, ehhez kívánok önöknek és a jelenlévő külföldi ügyvédi kamarák képviselőin keresztül valamennyi kamara tagjainak sok sikert és eredményes munkát a mindennapi jogérvényesítésben.  (A fenti írás a Magyar Ügyvédek Napján, 2023. november 18-án elhangzott előadás szerkesztett változata.)

Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Magyar Ügyvédek Napja 2023

Kitüntetések A Magyar Ügyvédi Kamara számos kitüntetést, díjat alapított, amivel min­ den évben díjazni, jutalmazni kívánja azokat a jogtudósokat, bírákat, ügyé­ szeket, ügyvédeket, akik kiemelkedő szerepet vállaltak a magyar igazság­ szolgáltatás jobbá tételében, szakmai minőségének emelésében, valamint azoknak a fiatal tehetségeknek, akik ügyvédjelöltként bizonyságot tettek felkészültségükről és a hivatásrendi szolgálat jövőbeni minőségi végzésé­ ről. Ezeket az elismeréseket a Magyar Ügyvédek Napja alkalmából adtak át 2023. november 18-án Budapesten, a Kúria dísztermében megrendezett ünnepi eseményen. A következőkben bemutatjuk a kitüntetetteket, díjazot­ takat - miként azt dr. Holczer Ferenc, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára előterjesztette. A kitüntetéseket, díjakat és elismeréseket dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke nyújtotta át. A JOG SZOLGÁLATÁBAN DÍJ 2023. évi kitüntetettjei

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a Jog Szolgálatában életműdíjat adományoz az ügyvédi, bírói, ügyészi hivatás keretében, továbbá egyéb jogterületen – különösen a tudomány és az oktatás területén hos�szabb időn át kiemelkedő tevékenységet folytató személynek, aki elméleti és gyakorlati tevékenységével kiemelkedő eredménnyel szolgálta hivatását.

követően 2000. július 1-től egyetemi tanár. 2001-ben az Országgyűlés hat évre az „állampolgári jogok országgyűlési biztosává”, majd 2007. április 21-től kilenc évre alkotmánybíróvá választotta. 2015. február 25-től 2016. április 21-ig az Alkotmánybíróság elnöke volt. Egyetemi tanárként 2018. november 1-jével ment nyugdíjba. Jelenleg „professor emeritus” és egy – a szélesebb olvasó közönség számára szánt – „jogi füveskönyv” megírásán dolgozik.

A tudomány képviseletében

A bírói hivatásrend képviseletében

Dr. Lenkovics Barnabás 1974-ben „summa cum laude” minősítéssel szerzett diplomát az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. 1974-2012 között tanított az ELTE Polgári Jogi Tanszékén. Kezdettől fogva vezetett szemináriumokat és speciális kollégiumokat a polgári jog teljes anyagából. 1992-től egy-egy évfolyamon önállóan adta elő a polgári jog teljes tananyagát. Több mint száz publikációja jelent meg a polgári jog különböző részterületeiről szakmai folyóiratokban és szakkönyvekben. Az MTA köztestületi tagja. 1996-tól 2015-ig a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője előbb az ELTE győri kihelyezett tagozatán, 2000-től a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Államés Jogtudományi Karán. 1999-ben habilitált. A tudományos fokozat megszerzését

Dr. Kemenes István A Szegedi Tudományegyetemen sub auspiciis rei publicae aranygyűrűs doktoraként szerzett jogi diplomát. 1981-től a Csongrád Megyei Bíróság polgári ügyszakos bírája, 1992-től kollégiumvezetője. A Szegedi Ítélőtábla megalakulásától, 2003-tól a Polgári Kollégium vezetője volt 2019. évi nyugdíjba vonulásáig. Címzetes Kúriai bíró. Ítélkező tevékenysége során meghatározóan vagyonjogi ügyeket tárgyalt, elvi jelentőségű határozatai számos esetben az országos joggyakorlat alakításában is fontos szerepet kaptak. Részt vett az új Polgári Törvénykönyv kodifikációs munkálataiban, annak hatálybalépését követően pedig a „Kommentár”, illetve a „Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvhöz” című kiadványokban a szerződésszegés és a vállalkozási típusú szerződések szabályai magyarázatá-

Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Dr. Holczer Ferenc

nak szerzője. Tagja volt a Kúria mellett felállított az új Ptk Tanácsadó Testületének, szerkesztőbizottsági tagja a Bírósági Döntések Tára szakfolyóiratnak. Évtizedekig oktatott a Szegedi Tudományegyetem Polgári Jogi Tanszékén. Számos kitüntetés tulajdonosa. A Köztársaság Elnöke 1998-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, 2021ben pedig a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesítette. Az Országos Bírói Tanács a Juhász Andor-díj arany fokozatát, a Kúria az „Amicae Curiae” díjat adományozta számára. A Magyar Ügyvédi Kamara magas szakmai színvonalú munkáját 2019 évben „Jogi Kultúráért” díjjal ismerte el. Az ügyészi hivatásrend képviseletében

Dr. Keresztes Imre Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1981-ben fejezte be a tanulmányait. Ezt követően ügyészségi fogalmazó. Az előírt gyakorlat után 1983-ban ügyészi szakvizsgát tett. Ügyészi pályáját a XX. kerületi Ügyészségen kezdte. 1984. február 1-jén került a Budapesti Katonai Ügyészség állományába. A Budapesti Katonai Ügyészségen 2001. június 15-ig teljesített katonai ügyészi szolgálatot. 1990től csoportvezető ügyészként. 2001. június 16. napján a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalához került ügyészként kinevezésre, ahol csoportvezető ügyész-

13

14

Magyar Ügyvédek Napja 2023

ként dolgozott. 2003. december 1. napjától a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya Szervezett Bűnözés és Korrupciós Ügyek Osztályára helyezték. 2004. március 16. napjától a Fővárosi Főügyészség Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalánál osztályvezető ügyészi, majd 2004. július 1. napjától megbízott, utóbb 2004. december 1. napjától főügyészhelyettesi kinevezést kapott. 2006. január 12. napján a Központi Nyomozó Főügyészség főügyészének nevezték ki, amely beosztásban 65. életévének betöltéséig, 2022. február 14. napjáig dolgozott. 2010. június 10. napján Kozma Sándor díjban részesült. 2011. március 15. napján a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. 2021. október 18-án Deák Ferenc díjban részesült. Az ügyvédi hivatásrend képviseletében

Dr. Bánáti János 1969 óta ügyvéd, jelenleg feleségével és fiával tart fenn ügyvédi irodát. Büntetőjogi érdeklődésének megfelelően védői gyakorlati munkáján túl, e körben publikál, valamint az egyetemi és a kamarai oktatásban is ezen a területen fejti ki munkásságát. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi tanára. A kamarai közéletbe már fiatalon bekapcsolódott, a Budapesti Ügyvédi Kamarában különböző tisztségek betöltése után 1992-ben választották meg elnöknek, amely tisztséget többszöri újraválasztás után 2006-ig töltötte be. Ebben az évben a Magyar Ügyvédi Kamara elnökévé választották. Elnöki munkásságát 2023-ig több cikluson keresztül folytatta. Kamarai vezetői munkásságával rendkívüli változásokkal megterhelt, egyben nehéz korszakok egymásutánját zárta le 2023 februárjában, s vezette el a hazai ügyvédséget biztonságosan az informatikai robbanás által okozott változások kapujáig. Számos szakmai szervezet vezetőségének tagja, a Magyar Jogász Egylet alelnöke. Bánáti János az elmúlt három évtizedben az ügyvédségnek nemcsak az érdekképviseletét és érdekérvényesítését tudta biztosítani, hanem egyben alakítója is volt a kamarai élet fejlődésének, fejlesztésének. Vezetése alatt a hazai ügyvédtársadalom meg tudta őrizni hi-

vatásrendi egységét, erősítette értékrendjét, megőrizte önkormányzatiságának sértetlenségét, erősödött önértelmezésében, valamint önbecsülésében és nem utolsó sorban fokozatosan bővítette, fejlesztette nemzetközi szakmai kapcsolatait. Munkásságának alapja az egyensúlyteremtésre való törekedés, melynek kiemelkedő példája a jogtanácsosok kamarai integrációja. Számos állami és szakmai kitüntetés birtokosa, ez év tavaszán a köztársasági elnök a Magyar Középkereszt a Csillaggal kitüntetést adományozta részére. A Magyar Ügyvédek Napját megelőzően, november 8-án a hazai jogászvilág egyik legmagasabb kitüntetésével, a Deák-díjjal jutalmazták három évtizedes kiemelkedő jogászi-ügyvédi tevékenysége elismeréséül dr. Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnökét (az eseményről szóló híradásunk jelen lapszámunk más oldalain olvasható). A Magyar Jogász Egylet (MJE) közgyűlése pedig (az e tisztség létesítésére vonatkozó alapszabály-módosítást követően) november 24-én társelnökévé választotta dr. Bánáti Jánost, a Magyar Jogász Egylet addigi alelnökét. (A MJE tisztújítására következő lapszámunkban visszatérünk.) - Szerk. AZ ÜGYVÉDSÉGÉRT - Pro Collegio Advocatorum kitüntető cím 2023. évi díjazottjai

A Magyar Ügyvédi Kamara az Ügyvédségért - Pro Collegio Advocatorum kitüntető címet adományozza a példamutató ügyvédi, közéleti tevékenység elismeréseként. Dr. Kratochwill György 1975-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Az egyetem elvégzését követően 10 évig jogtanácsosként dolgozott, majd 1985. február 1-jétől a Budapesti 34. sz. Ügyvédi Munkaközösségben kezdte meg az ügyvédi tevékenységét, 1991. óta egyéni ügyvéd. 1998-ban társasági szakjogász képesítést szerzett. 2006-tól a mai napig az Ös�szeférhetetlenségi Bizottság elnöke, mely tisztséget nagyfokú szakmai és emberi felelősséggel látja el. A több évtizedes munkája elismeréseként 2012-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara Eötvös-díjban, 2017-ben a Magyar Ügyvédi Kamara Kiváló Ügyvédi Munkáért kitüntető címben részesítette.

Dr. Mile Attila Berettyóújfaluban született 1976-ban, az érettségit követően a Nyíregyházi főiskolán szerzett 1998-ban gépészmérnöki diplomát. Műszaki tanulmányaival ellentétben mindig a humán tárgyak iránt érdeklődött, ezért felvételizett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karára. Jogi diplomáját 2004-ben vette át. Tagja az IM Szakvizsga-bizottságnak. 2008-tól a Budapesti Ügyvédi Kamara etikai bizottságának tagja, később annak elnökévé választották. 2018-tól a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, 2022-től elnökhelyettese. Fontos küldetésének tartja a hivatásrenden belüli összetartozás erősítését. Noszvaji borászatában 2015-ben életre hívta az Ügyvédfesztivál elnevezésű szakmai-zenei rendezvényt, amely idén 8. alkalommal került megrendezésre, és közel 300 fős létszámával a legnagyobb országos ügyvédi eseménnyé nőtte ki magát Dr. Neukum Flórián 1988-ban szerezte meg diplomáját a Pécsi Janus Pannonius Tudomány Egyetem Állam és Jogtudományi Karán. A szakvizsgát követően a Gárdonyi Ügyvédi Munkaközösség tagjaként kezdte meg ügyvédi tevékenységét, majd 1992-től egyéni ügyvéd Székesfehérváron. 1990-ben részt vett a Budapesti Árutőzsde létrehozásában Tagja volt a BÁT mellett szervezett Állandó Választottbíróságnak. 2002 és 2006 között a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara, majd 2018 és 2020 között a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának tagja. 2010. februárjától a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara Elnökségének tagja, 2020. júliusától a kamara elnöke. Kurátora a dr. Mikó Péter nevével jegyzett alapítványnak, amelynek célja az ügyvédek szakmai továbbképzésének elősegítése. Dr. Nőt László A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán 1968-ban szerzett diplomát. 1971. július 15. napjától a SzekÜgyvédek Lapja 2023 | 6

Magyar Ügyvédek Napja 2023

szárdi 1. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagja, majd vezetője. 1991-től egyéni ügyvéd. 1983-tól a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, 1992-től elnökhelyettese, majd 2004-től 2022. november 18. napjáig a kamara elnöke volt. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 2004-től 2022. november 18. napjáig volt a tagja. A Szekszárdi Ügyvédi Kamara 2022. december 20. napján az örökös tiszteletbeli elnökének választotta meg. A Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezetének ügyvédjelölt kora óta tagja. 2014. évtől a Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezetének az elnöke volt két cikluson keresztül. A Magyar Ügyvédi Kamara 2010. november 20. napján a Kiváló Ügyvédi Munkáért kitüntető jelvényt adományozta részére. 2015. október 20. napján Deák Ferenc díjat kapott. Dr. Tóth Enikő 1994. április 1. napjától ügyvédjelölt, 1997. január 1. napjától pedig a Békés Megyei Ügyvédi Kamara tagja. 2010. januárjától az elnökségben és az etikai bizottságban vállalt feladatot egy választási cikluson keresztül. A területi kamara titkári tisztségét 2014. január 24. napjától 2023. szeptember 25. napjáig töltötte be. Titkári munkáját a kar tagjainak érdekeivel azonosulva, egyetértésre törekedve végezte, különös jelentőséget tulajdonítva az ügyvédbarát kamaraként történő működésnek. Megbízásai középpontjában az okiratszerkesztés, a polgári ügyekben vállalt jogi képviselet és a földforgalmi ügyek állnak. A KIVÁLÓ ÜGYVÉDI MUNKÁÉRT kitüntető jelvény 2023. évi jutalmazottjai

A Magyar Ügyvédi Kamara a Kiváló Ügyvéd kitüntető jelvényt a kiemelkedő szakmai munkát végző ügyvédnek adományozza. Dr. Csécsy Andrea 1982-ben szerzett jogász végzettséget a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1991ben külkereskedelmi, majd 2002-ben Európa jogi szakjogászi végzettségeket szerzett az Eötvös Loránd TudoÜgyvédek Lapja 2023 | 6

mányegyetemen. 2008-ban PhD fokozatot szerzett. 1992 óta ügyvédi adjunktus, majd 2010-től egyetemi docens. Több kitüntetés tulajdonosa, többek között a Kiváló ügyvédi tevékenységért aranygyűrű díjé. Dr. Hegedűs Veronika 2004-ben szerezte meg diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán. 2016 óta az Andrási&Hegedűs Ügyvédi Iroda partnere. Az Advocat Pódium (a BÜK színjátszó társulata) alapító tagja. Főbb szakterületei az ingatlanjog, a gazdálkodó szervezetek átfogó és teljes tevékenységre kiterjedő képviselete, a vállalati struktúra jogi felépítése, a társaság tevékenységéhez szükséges szerződéses állomány kialakítása, társasági jog, polgári jogi szerződések készítése, véleményezése, peren kívüli képviselet. Szakismereteivel rendszeresen segíti a BÜK Pro Bono napjainak sikeres lebonyolítását. Dr. Jákó János 1988-ban szerezte meg diplomáját az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. Ügyvédjelölti gyakorlatot a Budapesti 25. sz. Ügyvédi Munkaközösségben szerzett. 1991-ben tanulmányokat folytatott Dallas-ban a Southwestern Legal Foundation-nál, illetve fél éven keresztül gyakornok volt az Egyesült Királyságban a Denton Hall Ügyvédi Irodában. 1992 óta ügyvéd, előbb a HJB Ügyvédi Irodában, majd 2021-től a Jákó&Partners Ügyvédi Irodában. 1995-től 2000-ig a Budapesti Értéktőzsde választottbírója. Szakterülete jogi tanácsadás banki, akvizíciós, polgári peres és választottbírósági ügyekben, valamint a nemzetközi pénzpiaci tanácsadás. Számos ügyvédjelöltet nevelt fel az ügyvédi irodában, akik ma a BÜK megbecsült tagjai, illetve tisztségviselői. 2022-től a Vasas Sportklub tiszteletbeli elnöke. Dr. Király László András A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1985-ben. Ügy-

védi tevékenységét - 1992. szeptember 1. napjától a Zala Megyei Ügyvédi Kamara tagjaként - a Király Ügyvédi Irodában, jelenleg egyéni ügyvédként folytatja. A Kamara szakmai és érdekvédelmi feladatainak ellátását 2010. márciustól a kamara elnökhelyetteseként segíti. Egy cikluson át tagja volt a jogi szakvizsgabizottságnak. Dr. Lengl Gyula A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1985ben szerzett diplomát, majd jogtanácsosként dolgozott. Az ügyvédi, valamint a jogtanácsosi kamara egyesülése után 1991. augusztus 1 napjától a mai napig ügyvédi tevékenységet folytat. A Szekszárdi Ügyvédi Kamara Elnökségének harminc éve, 1993-tól tagja. 1996-tól, 2010-ig a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara titkára. A Megyei Ügyvédi Kamarát a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlésében húsz éve képviseli. Az Országos Fegyelmi Bizottságnak 1998-tól, több mint 25 éve tagja, jelenleg második ciklusában az I. sz. Fegyelmi Fellebbviteli Tanács elnöke. Az elmúlt évben a Fegyelmi Bizottságban végzett 25 éves munkáját a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége Oklevéllel ismerte el. Dr. Nanyista László A Bird & Bird LLP budapesti irodájának egyik partnere, aki 1998 óta praktizál. Szakterületei a peres képviselet, a vállalatfelvásárlások, a társasági jog, valamint a tőkepiaci jog. Számottevő tapasztalattal rendelkezik összetett kereskedelmi és szabályozói jogvitákban, valamint nyilvános felvásárlási, kartell-ellenes és bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben történő tanácsadásban magyar és nemzetközi ügyfelek számára. A Bird & Bird nemzetközi választottbírósági csoportjának tagjaként rendszeresen részt vesz kereskedelmi és befektetésvédelmi választottbírósági eljárásokban. Ügyvédi praxisa mellett választottbíróként is eljár. 2022ben bejegyzésre került az Egyesült Királyságban a Solicitors Regulation Authority-nál is.

15

16

Magyar Ügyvédek Napja 2023

A KIVÁLÓ KAMARAI JOGTANÁCSOS díjazottjai 2023-ban

A JOGI KULTÚRÁÉRT díj jutalmazottja 2023-ban

Dr. Herczegh Zsolt Jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 1998-ban. Az egyetem elvégzését követően az Allen & Overy budapesti irodájának társasági jogi és tőkepiaci jogi szakterületein dolgozott ügyvédjelöltként, majd 2002től ügyvédként. 2003-ban csatlakozott a Matáv Rt. (jelenleg Magyar Telekom Nyrt.) jogi csapatához, ahol immáron 20 éve dolgozik. Kezdetben közösségi jogi harmonizációs feladatokat látott el, majd 2008-ban a vállalatcsoport társasági jogi és belső szabályozási ügyekért felelős osztályvezetője lett. Vezetői felelősségi köre 2014-ben az általános jogi szakterülettel, 2019-től az nyrt. társasági testületeinek támogatási feladataival bővült. Kamarai jogtanácsosként 2018. decembere óta aktívan részt vesz a kamarai közéleti munkában. 2021. márciusa óta a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnöke, a BÜK elnökhelyettese és Elnökségének tagja.

Magyar Jogi Könyvszalon szakmai rendezvény A Magyar Jogász Egylet az Alkotmánybírósággal közösen hívta életre a Magyar Jogi Könyvszalon elnevezésű szakmai rendezvényt, amely először 2021. szeptember 18-án nyitotta meg kapuit a Károlyi─Csekonics-palotában, idén pedig már harmadik alkalommal töltötte meg a Károli Gáspár Református Egyetem impozáns épületét. Dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke párizsi nagykövetként ismerte meg a jogászokat tömörítő legnagyobb civil szervezet és az Alkotmánybíróság által ünnepélyes keretek között szervezett és nagy népszerűségnek örvendő jogi könyvszalont. Dr. Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnökeként örömmel csatlakozott a kezdeményezéshez, így a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság francia mintára, hagyományteremtő szándékkal a szellemi gazdagodást, a szakmai és tudományos vitákat elősegítő fórumot kívánt létrehozni. A Magyarországon eddig példa nélküli jogi könyvvásáron a Kárpát-medencében magyar nyelvű jogi könyvkiadással foglalkozó több, mint húsz kiadó vesz részt friss kiadványaival és könyvbemutatókkal. A program egész nap érdekes pódiumbeszélgetéseket kínál neves elméleti és gyakorló jogászokkal, az akadémiai szféra és a jogászi hivatásrendek képviselőivel. A Magyar Jogi Könyvszalon a szakmai programokon túl a jogász társadalom találkozására is lehetőséget teremt, és évről évre egyre több érdeklődőt vonz. A rendezvény megálmodói kezdettől fogva reménykedtek abban, hogy a Magyar Jogi Könyvszalon hozzájárul a magyar jogi kultúra gazdagításához és idővel majd annak részévé is válik. A díjat dr. DobrotkaMayer Annamária, a Magyar Jogász Egylet projekt menedzser – a távollevő – Szánthó Georgina, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke nevében is vette át.

A Magyar Ügyvédi Kamara a Kiváló Kamarai Jogtanácsos kitüntető jelvényt a kiemelkedő szakmai munkáért adományozza a MÜK jogtanácsosi tagozata tagjainak.

Dr. Makay Gábor 2002-ben végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán. Egyéves ügyvédjelölti munka után a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon helyezkedett el. Jogi előadó, osztályvezető-helyettes, jogi osztályvezető, majd 2020-tól igazgató-helyettesi munkakörben dolgozik. 2006-tól jogtanácsosként, 2008-tól vezető jogtanácsosként, majd az integrációt követően, 2019-től vezető kamarai jogtanácsosként látja el feladatait. 2016-ban közgazdász diplomát is szerzett. 2019-től vesz részt az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat munkájában, 2023-ig a Pécsi Ítélőtábla területéről megválasztott országos tagként. 2023-tól a Pécsi Ügyvédi Kamara mellet működő területi jogtanácsosi tagozat elnöke.

A Magyar Ügyvédi Kamara a Jogi Kultúráért díjjal a jogi kultúra érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató személy munkásságát ismeri el.

A JOGI SEGÍTŐ díj jutalmazottjai 2023-ban

Az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara közösen, idén harmadízben díjazza a jogi segítségnyújtó program kiemelkedő résztvevőit.

Dr. Borsányi Brigitta, a Szolnoki Ügyvédi Kamara tagja és Dr. Péteri-Sipos Ágnes, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja kapta. A díjat dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter és dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke adta át. Az ÜGYVÉDEK A KÖZJÓÉRT– Magyar Pro Bono díj jutalmazottjai 2023-ban

A PILnet és a Magyar Ügyvédi Kamara által közösen adományozott Ügyvédek a közjóért – Magyar Pro Bono díjat évről évre az e téren kiemelkedő munkát végzett ügyvédnek, illetve ügyvédi irodának itélik oda. A 2023. évi Pro Bono Ügyvédje Dr. Sziklai Tamás. A díjat a PILnet képviseletében Almádi Ágnes, a Magyar Ügyvédi Kamara képviseletében dr. Havasi Dezső elnök adta át. A 2023. évi Pro Bono Ügyvédi Irodája Az Orbán és Perlaki Gunnercooke Ügyvédi Társulás kapta. A díjat a PILnet képviseletében Almádi Ágnes, a Magyar Ügyvédi Kamara képviseletében dr. Havasi Dezső elnök adta át. A díjat az ügyvédi társulás képviseletében

dr. Dunai Ádám és dr. Tóth Péter ügyvéd vette át. Ügyvédek Lapja 2023 | 6

A MAGYAR ÜGYVÉDEK NAPJA TÁMOGATÓJA

PREVENTOR VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS MEGOLDÁSOK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA • komplex, jól variálható csomag • védelem saját tulajdonú, bérelt vagy lízingelt épületekre, berendezésekre, számítástechnikai eszközökre • készpénzre és egyéb értékcikkre is kiterjeszthető • számos, összevonható engedmény: tartam-, kármentességi-, üzletpolitikai-, díjfizetés gyakorisága szerinti engedmény

Vállalati biztosítások Fair alapon

groupama.hu

Biztosító

18

Magyar Ügyvédek Napja 2023

A SZAKMAI PÁLYÁZAT 2023. évi díjazottja

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozata minden évben szakmai pályázatot hirdet. 2023-ban a „GDPR, a mindenki által ismert négy betűs szó” című dolgozat szerzőjeként a pályázat nyertese dr. Moór Vivien, a MOL Group jogi előadója lett. A díjat Dr. Csere Bálint, az OKJT elnöke és dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke adják át. A PERBESZÉD VESENY 2023. évi díjazottjai

Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédjelöltek képzése kiemelt feladatának részeként 2023. évben is megrendezte az ügyvédjelölti Perbeszéd versenyt. I. helyezett: Dr. Meleg Veronika, a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje.

II. helyezett: Dr. Perger Ádám, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje.

III. helyezettjei: Dr. Goda Dániel, a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje

és Dr. Mayer Péter, a Győri Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje.

A DR. KISS DAISY EMLÉKPÁLYÁZAT 2023. évi díjazottjai

A Magyar Ügyvédi Kamara 2023. évben is meghirdette joghallgatók számára a Dr. Kiss Daisyről, a Magyar Ügyvédi Kamara volt főtitká-

Deák díj átadás A hazai jogászvilág egyik legrangosabb szakmai kitüntetése a Deák Ferencről elnevezett díj, amit a Deák Ferenc-díj Testület adományoz a jog területén különböző szakágakban kiemelkedő szakmai munkáju­ kért arra érdemes személyiségeknek. Idén a díjat november 8-án adták ünnepélyes keretek között, dr. Réti Lászlónak, a Magyar Jogász Egylet főtitkárának a megnyitóbeszédét követően Alkotmánybíróság épületében, a MJE szervezésében.

ráról, a polgári perjog egyetemi oktatójáról elnevezett emlékpályázatát a polgári eljárásjog témakörében. Díjazottak: I. helyezett: Soltész Evelin Vivien, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar hallgatója,

II. helyezett: Csanádi Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar hallgatója, III. helyezett: Mészáros Tamás János, a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar hallgatója.

Kar elnöki jogkörben eljáró alelnöke, dr. Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke. Szakterületük díjazottjainak ők adták át a kitüntető díjat. A 2023. évi díjazottakat dr. Villám-Pethő Júlia, a Deák Ferenc-díj Testület titkára mutatta be: dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva volt alkotmánybíró, dr. Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese, dr. Bánáti János ügyvéd, a MÜK örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Kis Beáta közjegyző, prof. dr. Szabó Miklós, dr. György-Rúzsa Ágnes jegyző. 

A díjátadáson megjelentek a díjat alapítók és adományozó jogászi hivatásrendek vezető képviselői: dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke, dr. Polt Péter legfőbb ügyész, dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Máté Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, dr. Hoffmann István, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának titkára, dr. Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Ügyvédek Lapja 2023 | 6

A MAGYAR ÜGYVÉDEK NAPJA TÁMOGATÓJA

Progresszív technológia, lenyűgöző esztétikával.

Az új Audi SQ8 – magával ragadó stílus. A fejlődés, amit érzel. Porsche Pest

Porsche M5

1139 Budapest, Fáy u 27. +36 1 451 5500 info@porschepest.hu www.porschepest.hu

1238 Budapest, Szentlőrinci út +36 1 421 8100 info@porschem5.hu www.porschem5.hu

Az új Audi SQ8 modell kombinált üzemanyag-fogyasztása: 12,0–12,8 l/100 km, kombinált CO₂-kibocsátása: 272–291 g/km. A megadott értékek a típusjóváhagyás során rögzített, gyári felszereltséggel kerültek megállapításra, és a hirdetés feladásának időpontjában érvényesek. A nevezett értékek WLTP szerint mértek, nem egyes járművekre vonatkoznak, nem részei a tájékoztatónak, hanem a különböző járműtípusok összehasonlítására szolgálnak a 715/2007/EK rendelet jelenleg érvényes előírásainak megfelelően. Ezen értékeket egyes többletfelszereltségek, tartozékok, valamint a vezetői szokások és egyéb, nem technikai jellegű tényezők (pl. környezeti feltételek) is befolyásolják. A képen látható gépkocsi illusztráció, és többletfelszereltségeket is tartalmazhat. A tájékoztatás nem teljes körű, további részletek a márkakereskedésekben!

20

Elemzés

A három P kora

Populizmus, paternalizmus, pragmatizmus a büntetőjogban1 Előrebocsátom: a figyelemfelkeltőnek szánt cím inkább zsurnalisztikai, mint szakmai igényeket látszik kielégíteni, igyekszem azonban erre tőlem telhetően legalábbis részben rácáfolni. A három, címben szereplő foga­ lomban közös, hogy eredendően mindegyiknek van pozitív tartalma, mára mégis egyre inkább egyoldalú, negatív jelentésük kerül előtérbe. Dr. Tóth Mihály KRE ÁJK professzor emeritus, tudományos tanácsadó, MKH JTI

A szavak változó tartalma

A paternalizmus jelenthet jó szándékú, atyáskodó, körültekintő gondoskodást, a biztonságos létezési és fejlődési keretek megteremtését, a bonus pater familias óvó irányítását. Az Etimológiai szótár azonban már több évtizede bölcs előrelátással azt is hozzátette, hogy a fogalom felfogható az érintettekről egyoldalúan, véleményüket figyelmen kívül hagyva, kizárólag saját belátás szerint döntő állami vagy intézményi vezetésként is2. Így vált a kifejezés lassan indokolatlan módon és mértékben gyakorolt állami, kormányzati beavatkozássá elsősorban küldetéstudattól átfűtött, szakmailag kétségesen alátámasztott kötelező előírások mind gyakoribb alkalmazása révén a büntetőjog területén is. A populizmus pozitív jelentéstartalma – az elittel szembeni bizalmatlanság, az alulról jövő, olykor indokoltnak is tekinthető, védekező érdekérvényes – ma már szintén háttérbe szorul, inkább a politika felületes érzelmek gerjesztéseként és kihasználásaként jelentkező, tudatos manipulatív módszereként jelenik meg. Napjainkban tehát nem a vox populi egészséges vagy legalábbis figyelmen kívül nem hagyható hangját jelenti, hanem az azt igazolási eszközként kezelő és befolyásolni próbáló hatalomtechnikává vált. Végül a pragmatizmus pozitív jelentéstartalma, vagyis a gyakorlatias, kézzelfogható és társadalmilag közvetlenül hasznosuló megoldások keresése és felhasználása ugyancsak eltorzult: ma a gyakorlatiasság jelszava közösségi célok helyett egyre inkább szelektív rétegigények kielégítését alapozza meg, másrészt a jogbiztonságot fenntartó és a politikai túlhatalmat ellen-

súlyozni képes, alapvető elvek megnyirbálásának vagy félretételének hamis indokaként jelentkezik. A most következő áttekintés során ezt a negatív tendenciát próbálom igazolni az anyagi büntetőjog és a büntető eljárásjog néhány aktuális kérdésében tallózva. Erre az alapvető törvények kerek évfordulója is indokot adhat: tíz éve lépett hatályba a Btk. és a Büntetés-végrehajtási törvény, és már ötéves a Büntetőeljárási kódex is. Mielőtt azonban rátérek e három terület jellemzésére, szükségesnek vélem néhány mérvadónak tekintett kortársunk segítségével röviden jellemezni azt a társadalmi közeget is, amely idevezetett, s amelyben ma ezeknek az alapvető törvényeknek hatniuk kéne. A társadalmi közeg szorításában

Nehéz, nem mindig feltétlenül szerethető világ vesz körül bennünket, sok okunk nincs az optimizmusra. „A tömegek megtébolyodása közepette élünk – írja az egyébként konzervatív publicistaként ismert Douglas Murray. – Az emberek mind nyilvános, mind a magánterekben, mind az online, mind az offline létben egyre inkább irracionálisan, izgatottan, birkanyáj módjára és egész egyszerűen kellemetlenül viselkednek. A hírek ennek következményeivel vannak tele. Ám míg a tüneteket mindenhol látjuk, az okok rejtettek maradnak. (…) Valószínűleg arról az egyszerű tényről van szó, hogy az elmúlt bő negyedszázadban életünk összes nagy narratívája összeomlott, egymás után megcáfoltuk őket, népszerűtlenné vált a védelmük vagy lehetetlen a fenntartásuk.”3

Spiró György a hazai állapotokat szemlélve ehhez hozzáteszi: „A társadalomban elszigetelten élő polgár mindenütt a relatív elszegényedéstől tart, és az első jelre kön�nyen militarizálható. Hajlamos a fundamentalista gondolkodásra, tudás helyett hisz, a bonyolult társadalmi problémákra szívesen fogadja el a legprimitívebb választ, ezzel pedig fokozza a bajt.”4 Keserű szavak ezek, de sajnos nem alaptalanok. Ráadásul azt hittük, a gyakran zsákutcába vezető útkeresések irracionalitása tovább nem fokozható, aztán permanenssé vált a menekült- és migrációs válság, jött a világjárvány és egy újabb, a kontinensünket érintő háború – mindezek napjainkban is érzékelhető, súlyos, a gazdasági nehézségeket és a társadalmi megosztottságot tovább növelő következményeivel. Erre a helyzetre a hatalom alapvetően leegyszerűsítő, keményvonalas, erőfitogtató, folyamatos hatalomkoncentrációt célzó, militáns válaszokat próbál keresni és találni, mert elsősorban ez biztosítja fennmaradását, és az sem tagadható, hogy erre széles körű fogadókészség van. A hatalom manipulációja és a közvélemény meghatáÜgyvédek Lapja 2023 | 6

Elemzés

rozó részének világképe egymást erősítő spirálként működik. Vámbéry Rusztem, a múlt század első felének neves kriminológusa és publicistája már 1931-ben így jellemezte a politika bázisát alkotó közvélemény mentalitását: „Ellenzi a férfi és a nő társadalmi egyenjogúsítását, összetéveszti a tulajdon szentségét az oltár szentségével, a szocializmust az ördög találmányának tartja, éppúgy híve a halálbüntetésnek és a botbüntetésnek, mint ahogy tiszteli a címeket, rendjeleket és hasonló kitüntetéseket, meghajlik a gazdagság és a rang előtt (…) előnyben részesíti a szerelem nélküli házasságot a házasság nélküli szerelemmel szemben, lelkesedik a futballért és minden rekordért, amely az agysejtek megerőltetése nélkül elérhető (…) lelkesedik felvonulásokért, körmenetekért és hasonló látványosságokért, jobban szeret egy snájdig katonai marsot vagy egy ropogós csárdást, mint Bartókot vagy Kodályt (…) minden politikai vagy esztétikai véleményében a tömegsikernek hódol, amelyben a hatalom megbízható jelét látja.”5 Bár Vámbéry megállapításainak egy része talán túlzó igényeket fogalmaz meg, az közel száz év elteltével is elmondható, hogy az általa bírált felfogás, életszemlélet, mentalitás kiváló táptalaja a tudatosan szított előítéletek kialakulásának és erősödésének, a másság kirekesztésének, a folyamatos ellenségképgyártásnak és az aktív harckészültségnek. A populizmus térnyerése a büntetőjogban is mindinkább tetten érhető. Gönczöl Katalin szerint erről akkor beszélhetünk, „ha az uralkodó politikai elit a közvélemény nyomására hivatkozva a bonyolult társadalmi jelenségekre – különösen a bűnözésre és más ön- és közveszélyes deviáns magatartásokra – folyamatosan leegyszerűsítő, látványos és gyors sikereket ígérő módon reagál. Ez az elit a súlyos társadalmi konfliktusok enyhítésének érdemi kezelése helyett hatalomtechnikai megoldásként, szavazatszerzési célból nyúl a társadalmi kontroll kiterjesztéséhez. Szakít a büntetőjogi beavatkozás végső eszközként való alkalmazásával, valamint a szükséges és arányos büntetés alkotmányos elvével is. Hatékony politikai megoldásnak a korábbinál szélesebb körben alkalmazott szigorúbb büntetések alkalmazását, az »eltévelyedettek« megregulázását, a büntetésüket Ügyvédek Lapja 2023 | 6

kitöltött, volt elítéltek teljes vagy jelentős jogfosztását, esetenként a társadalomból való kirekesztését tartja.”6 Tízéves Btk.-nk megalkotásával, számos intézményének elfogadásával alapvetően a könnyebb utat választották, s azóta is ezt követik például a szabadságelvonással járó szankciók bővítésével és szigorításával, a járművezetéstől vagy a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazásának előírásakor, a büntethetőségi korhatár leszállításánál, a jogos védelem körének mérlegelést nem tűrő kiterjesztésekor vagy a feltételes szabadságra bocsátás folyamatos és kivételt alig engedő korlátozása kapcsán. Rendre állítólagos sürgető társadalmi igényekre hivatkoztak az „iskolai erőszak” generálisnak beállított problémáját vagy a gyermekvédelmet folyamatosan szinte kizárólag büntetőjogi kérdésként kezelve is. S ha valaki ennek kapcsán óvatos bírálatot fogalmaz meg, nyomban nekiszegezik a kérdést: Hogyan? Nem ért egyet a keményebb fellépéssel? Ezek szerint a gátlástalan betörőt, a részeg sofőrt, a pedofil szatírt védi? Az éjszakai garázda útonállók, mások lakásába orvul besettenkedők, országúti ámokfutók oldalán áll? Pártolja, hogy koraérett gyerekbrigantik akár idősebb társaikat rettegésben tartva kifosszák őket? Nem hisz abban, hogy a példás, szigorú büntetés a leghatékonyabb visszatartó erő? Támogatja, hogy az erőszakos bűnözők korábban szabadulhassanak? Nos, a szakmailag megalapozottnak szánt bírálatok nyilvánvalóan nem erről szólnak. Amikor magam is szót emelek egyes elhibázott, túldimenzionált, a megalapozottságot nélkülöző, ránk erőltetett represszív lépésekkel szemben, nyilván nem a bűnözőt féltem, hanem a büntetőjog sokszínű és konzisztens eszközrendszerét; nem a szigort utasítom el, hanem a kötelező, a mellőzhetetlen, a kivételt sokszor indokolatlanul nem tűrő szigort; nem azt sajnálom, ha fokozottabb mértékben a támadóra hárítják tette kockázatát, hanem azt, hogy e körben általános törvényi vélelemmel vonják el az egyedi bírói mérlegelés lehetőségét; nem elsősorban a tizenkét évesek büntetőjogi felelősségének felvethetősége miatt aggódom, hanem azért, mert ezzel együtt semmit nem tesznek a gyermek- és ifjúságvédelem eszközrend-

szerének javítása érdekében. Én is szükségesnek tartom a fiatalokat abuzálókkal szembeni szigorúbb fellépést, de az ellen szót emelek, ha az ennek jegyében hozott intézkedések önkényesen és alaptalanul kiterjesztik a pedofília fogalmát, utat nyitva ezzel a másság üldözésére. Nem a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását tartom önmagában elhibázott lépésnek, hanem az olyan szigorítást, amely egyedi eseteket általánosítva fűnyíróként olyanokat is elzár e kedvezmény elől, akik nem feltétlenül méltatlanok rá. Amiatt aggódom, hogy szemünk láttára tekintélyes, mindent szétzúzni képes sziklává terebélyesedik a büntetőjog Szabó András által sokat emlegetett „záróköve”. Úgy gondolom, hogy a rendőrállam kialakulásának és prosperálásának egyik jellemzője, ha a helyesen felfogott „zárókő” fokozatosan alapkővé válik. Amíg végül kő kövön nem marad… A Btk. – tíz év távlatából

Lássuk ezek után először a büntető anyagi jog aktuális helyzetét. Az első, tartalmi kérdéseket még nem is érintő megállapítás, amelyet tehetünk, hogy a módosítások sora szinte követhetetlenné vált. A folyamat az utóbbi időben még inkább felgyorsult: aggasztó, ha csak a legfrissebb változtatásokat tekintjük át. Módosult a Btk. az emberkereskedelem és a kényszermunka új szabályozása miatt7, új járványügyi rendelkezések beiktatása folytán8, pénzmosás átalakítása okán9, az iskolai erőszak megszüntetését és megelőzését zászlajára tűzve10, a hálapénz üldözésének jegyében11, a nemzeti adatvagyon büntetőjogi védelme körében12, az emberölést elkövetők feltételes szabadságra bocsátásának kizárását előírva13, a pedofilnak minősített bűnelkövetők szigorúbb üldözése céljából14, a drónok és a tiltott adatszerzés összefüggései miatt15, az állatvédelem körében16, továbbá – többek között – a büntetésbe történő beszámítás szabályait, az emberölés minősített eseteit17, a katonai bűncselekményeket18, egyes tőkepiaci vagy információs bűncselekményeket19, a rágalmazást és a becsületsértést20, valamint több értelmező rendelkezést kiegészítve21. A felsorolás így sem teljes.22 Mindez három év alatt összesen húsz törvénymódosítást jelentett.

21

22

Elemzés

Ez a jövőben nem tartható, ha meg akarjuk őrizni (az egyébként nem kétharmados, de nyilvánvalóan alapvető) törvény tekintélyét. Nem lenne szabad, hogy a Liszt által még a bűnözők Magna Chartájaként emlegetett Büntető törvénykönyv havonta cserélhető lapokból álló kapcsos könyv legyen, akkor sem, ha az idő kétségtelenül felgyorsult, és a változást igénylő körülmények kedvezőtlenül alakultak. a) Lássunk ezek után néhány tartalmi kérdést Annak idején az általános részt érintő három, legfontosabbnak minősített koncepcionális változásnak – az elzárás mint új büntetési nem bevezetését, – a büntethetőségi korhatár szelektív leszállítását és – a jogos védelem úgynevezett szituációs jogos védelemmel történő kiegészítését minősítették. Először tehát az elzárásról. Nehezen tudom logikusan megmagyarázni a hallgatóimnak, mi szükség volt erre az új büntetési nemre, ahelyett hogy a szabadságvesztés alsó határát – ahogy erre volt már példa – akár néhány napban állapították volna meg. A demonstratív jelleg mellett az egyedüli érdemi indok az elzárás alóli kedvezőbb mentesülési szabályok lehetnének, ám ez nem az. Nem a szankciórendszert kell a mentesítés szabályaihoz igazítani – ráadásul új büntetési nemmel –, hanem a mentesítésre vonatkozó előírásokat kell megfelelően differenciálni. Vagy mondjuk azt, hogy tényleg koherensebb rendszert teremtett a törvény azzal, hogy egy három hónapos elzárás esetében a jogerő napján beáll a mentesítés, egy négy hónapos szabadságvesztés esetén pedig három évet kell várni erre, s bíróhoz is csak másfél év után lehet fordulni? Felnőttkorú elzárására az utóbbi tíz évben az összes megbüntetett vádlott alig több mint két százalékának esetében került sor. Az évek során e büntetési nem eleinte néhány tizedszázaléknyit nőtt ugyan, mai stagnálása azonban már csak a pénzbüntetés és a közérdekű munka elzárásra változtatásából adódik. Ennél is problémásabb a fiatalkorúak elzárásának lehetősége, amelyet mindig nagyon súlyos hibának tartottam. Nagy dicsőségünkre a harmadik évezredben látták

elérkezettnek az időt az akár néhány napos szabadságelvonás fiatalkorúakra történő kiterjesztésének bevezetésére. Ebben szinte sűrítve benne rejlik a jogalkotó egész büntetőjogi felfogása, filozófiája, aki szerint annak lesz üdvös hatása, ha a megtévedt gyerekek minél előbb – mint az illetékes államtitkár fogalmazott – „kóstolót kapnak a börtön előszobájából”.23 Teljesen nyilvánvaló (ebben a körben nem kell igazolnom), hogy a még kialakulatlan személyiségű elkövetők csekélyebb súlyú cselekményért történő, egy hónapnál rövidebb bebörtönzése több kockázattal, negatív következménnyel járhat, mint előnnyel. Szerencsére a hazai ítélkezési gyakorlat sohasem volt igazán fogékony az ilyen igények felkarolására. Mindezt a következő ábra igazolja.

2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 9 év alatt összesen

b) A büntethetőségi korhatár szelektív leszállítása A büntethetőség alsó korhatárának leszállításáról szintén néhány év alatt kiderült, hogy ez sem több a populista ötletbörze kirakatdíszénél. A 14 éven aluliak között a 12–13 évesek számára a Btk. első négy évében még folyt külön adatgyűjtés24. Ezekből, valamint a 14 éven aluli elkövetők azóta is közölt együttes számából megbecsülhető, hogy az elmúlt tíz évben összesen kb. évi ezer, 12 és 13 év közötti elkövetőt regisztráltak. (Ez a szám természetesen nemcsak a leszállított korhatárhoz kötődő bűncselekmények elkövetőit, hanem valamennyi bűncselekmény ilyen korú, ismertté vált elkövetőjét is jelenti.) Ha figyelembe vesszük, hogy a Btk. 16. §-ában kiemelt bűncselekmények elkövetői az összes bűncselekmények elkövetőinek

Fiatalkorúak esetében az összes jogkövetkezmény

Ebből végrehajtandó szabadságvesztés

5 598 5 955 5 130 4 598 3 886 3 505 3 077 2 535 2 434

360 357 330 251 194 176 148 86 110

0 9 14 25 40 29 26 14 12

36 718

2012 (5,4%)

169 (0,4%)

A Btk. 2013. júliusi hatálybalépése óta 2021 végéig fiatalkorú elzárására mindössze 169 esetben került sor. 2021-ben az egész országban tizenkét, elzárásra ítélt fiatalkorút sikerült kimutatni, egy évvel korábban tizennégyet. Az összes joghátránnyal érintett fiatalkorú alig látható töredékéről van szó. Ez a szám lenne hivatott a belügyminiszter szerint az állítólagos korábbi eszköztelenség orvoslására? Ha azonban a büntetőpolitika alakítóitól megkérdeznénk, érdemes-e ilyen körülmények között is ennek az elhibázott intézménynek a fenntartása, bizonyosan igenlő választ kapnánk, hiszen sok más mellett ez a populista eszköz is alkalmas lehet – tényleges alkalmazásától függetlenül – a tájékozatlan és manipulált közvélemény félrevezetésére.

Elzárás

kb. öt százalékát teszik ki, megállapítható, hogy a büntethetővé vált 12 és 13 évesek átlagos évi száma nagyjából ötven körül volt. Ehhez képest az OBH közlése szerint25 e gyerekekkel szemben tíz év alatt összesen 131 ítélet született (ebből 123 rablás és kifosztás miatt, hat hivatalos, illetve közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt, volt egy, egyébként csak könnyű testi sértést eredményező emberölési kísérlet, valamint egy idősebb elkövetővel együtt, társtettesként megvalósított befejezett emberölés is). Az egy évtized alatt összesen 131 ítélet közül 88 szabott ki javítóintézeti nevelést, a többi nem járt szabadságelvonással. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok átlagosan évi 13 ítéletet hoztak tizennégy éven aluliakkal szemben, de ezekből csak kilenc szólt javítóintézeti nevelésről. Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Elemzés

Tíz év számai összesen (2013 nyara–2023 tavasza)

Éves átlag

550

55

131 88

13 9

12–13 éves elkövetők által megvalósított, a Btk.-ban kiemelt bűncselekmények Ítéletek száma Javítóintézeti nevelés kimondó ítélet

Ez az évi kilenc, bírói döntés alapján történő intézeti elhelyezés – ami egyébként korábban az állami nevelésbe vételi szabályok alapján is ugyanígy megoldható volt – aligha tarthatja életben reálisan azt az igényt, hogy a ma divatos terminológiával élve különleges bánásmódot igénylő terheltekkel szemben képzett és hozzáértő gyermekvédelemi szakemberek, nevelők helyett rendőrök, fekete taláros ügyészek és bírák járjanak el. Mindez nyíltan szembemegy azokkal a nemzetközi előírásokkal és ajánlásokkal is, amelyek a gyermekkorúakkal szembeni hatósági eljárások minimalizálását, ha lehet, elhagyását szorgalmazzák. c) A jogos védelemről Néhány szót végül a jogos védelemről. A megelőző jogos védelem intézményét ne ennek a Btk.-nak a nyakába varrjuk, ezt már örökölte. Meglehetősen terhes örökség, szerencsére sok vizet nem zavar (legalábbis amíg fagyálló folyadékot nem kevernek bele). Nem így az úgynevezett szituációs jogos védelem átgondolatlan vélelmi szabálya. Itt, mint tudjuk, a jogalkotó azt a feltételezést emelte törvényerőre (tette tehát gyakorlatilag megdönthetetlen törvényi bizonyossággá), hogy a meghatározott körülmények között, bizonyos helyszínen vagy napszakban támadó személy szándéka mindig kiterjed az ölésre is. Meg merem kockáztatni, e törvényi előírás nélkül – ha lelkiismerete és jogi szaktudása alapján jár el – a leghatározottabb ügyész és a legszigorúbb bíró sem lenne hajlandó további vizsgálat nélkül deklarálni, hogy aki például éjjel, akár egy nyilvános szórakozóhelyen egy jelentéktelen vitában kezet emel másra, az biztosan ölni (is) akar, tehát büntetlenül megölhető. A vélelem alkalmazása azonban mégis erre kötelezi. Az ilyen, a jog tiszteletéhez, de a józan észhez is méltatlan feltételezés mérlegelést soha nem tűrő bizonyossággá kovácsolása nem Ügyvédek Lapja 2023 | 6

igazolható a támadóra hárított fokozottabb kockázat igényével vagy a támadás kiterjesztő értelmezésével sem. A védekező jogainak erősítésére hivatkozva születtek is felülvizsgálat során elvi iránymutatás igényével – nézetem szerint erősen vitatható – kúriai felmentő ítéletek. Az egyik esetben például a terhelt a táskája visszaszerzése érdekében egy hosszas, csaknem hárommilliós kárt okozó üldözés során autójával fellökte korábbi motoros támadóját, halálos sérülést okozva26. Egy másik ügyben szintén teljes felementésre került sor egy olyan éjszakai késelő ügyében, aki még akkor is megszúrta az általa korábban halálra sebzett, rá ezt megelőzően puszta kézzel kezet emelő támadóját, amikor már elfordult tőle, és – mint a döntés is rögzíti – „neki már háttal állt”, további támadásától tehát nem kellett tartani27. Szükségesnek tartom itt is kiemelni: nem a támadót pártolom, a védekezőt valóban védeni kell. De akkor, amikor már nem támadják, semmiféle törvényi rendelkezés nem biztosíthat számára a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése alóli korlátlan menlevelet. A hasonló, nyilvánvalóan túllépő cselekmények az előzményekre tekintettel a büntetés kiszabása körében nyomatékosan értékelhetők és értékelendők is, ám nem teljes felmentés keretei között (ahogyan egyébként mindkét ügyben az alsóbb fokú bíróságok e szerint jártak el). Egy mondat erejéig a feltételes szabadság szigorítására is kitérve: arról sem lehet a felelősen gondolkodó jogászt meggyőzni, hogy bizonyos bűncselekmény-kategóriákban az elítélt jó magaviselete, együttműködési készsége esetén a valamivel korábbi szabadulás generális törvényi tiltása – s ezáltal pár évvel vagy csak hónappal több fogságban töltött idő – tényleg hatékonyabban garantálja a bűnismétlés elkerülését. Még sorolhatók lennének a Btk. egyes, nem kellően átgondolt és látszatintézkedé-

sei. A kormány az itthoni kritikákat érdemi válasz nélkül hagyja, a Btk. tíz év alatt mintegy hatvan módosításának egyike sem elismert jogalkotási hiba érdemi korrekciója volt. Az pedig, hogy nemzetközi kötelezettségeink ellenére egyes, a büntetőjogot érintő strasbourgi ítéletek végrehajtása is elmarad (például az életfogytig tartó szabadságvesztés vagy a titkos nyomozási eszközök garanciarendszere kapcsán), mert azokkal a kormány „nem ért egyet”, „aggályosnak, nem mérvadónak” minősíti28, szerintem kondicionalitási eljárásunk tartós kudarcához is hozzájárul. Az érdekek mentén zajló intézkedések helyett – amire a legutóbbi példa a külföldi embercsempészeknek „reintegrációs őrizet” keretében adott amnesztia – ismét értékek mentén zajló érdemi büntetőjog-politikára lenne szükség. Büntető eljárásjogunk újabb kalandjai29

Engedjék meg, hogy ezután néhány gondolat erejéig áttérjek a büntető eljárásjogra. A Be. is rövidesen kerek születésnapot ünnepel, immár ötéves (jövőre iskolába megy). Elfogadásakor okkal aggódhattunk egyes, a tartalmát előrevetítő nyilatkozatok meg az azóta jelentősen tovább bővült terjedelme miatt. Szerencsére azonban a kodifikátorok legtöbbször belátták, hogy évszázadok lassan érlelődő tapasztalatait, rendszerét, elveit processzuális kérdésekben sem lehet, nem is szabad gyökeresen megújítani. Kiszámítható volt az is, hogy nem válhat meghatározóvá sem az angolszász, sem a kontinentális felfogás (teljesen tiszta, elméleti formájukban talán soha nem is léteztek), hiszen már hosszú ideje a dominancia helyett a két rendszer kölcsönhatása, közeledése volt és maradt jellemző. Az újítás kényszere (vagy inkább látszata) alól persze a fiatal, tehetséges kodifikátorcsapat mégsem tudta magát teljesen kivonni. Így aztán hamar kiderült egy csomó, újként tálalt rendelkezésről, hogy nem egyéb korábbi elvek, intézmények átnevezésénél. Mintha ezt olvastuk volna a kodifikációs képernyőn: Ne kapcsolja ki a régi törvény intézményeit, amíg a frissítés tart (sőt ha lehet, utána se). Így lett például – alapelvből alapvető rendelkezés, – előzetes letartóztatásból letartóztatás,

23

24

Elemzés

– ideiglenes kényszergyógykezelésből előzetes kényszergyógykezelés, – házkutatásból kutatás, – házi őrizetből és lakhelyelhagyási tilalomból bűnügyi felügyelet, – titkos adatból leplezett eszköz, – vádhalasztásból feltételes ügyészi felfüggesztés, – tárgyalásról lemondásból egyezség, – tárgyalás mellőzéséből büntetővégzés, – különleges eljárásokból egyszerűsített felülvizsgálat, néha szinte teljesen azonos tartalommal vagy minimális érdemi módosítással. Nincs semmi újdonság a „különleges bánásmódot igénylő személyek” integrált szabályozása kapcsán sem, ezek szinte kivétel nélkül az életkort, a fogyatékosságot, a bűncselekmény jellege folytán előálló speciális sértetti minőséget és a sajátos eljárásjogi helyzetet érintő korábbi rendelkezéseket foglalták össze egyetlen fejezetben. (Kivétel talán a Barnahus- rendszer meghonosítása, ez azonban már szinte napjaink fejleménye.) Ugyanakkor el kell ismerni, hogy kétségtelenül sor került néhány érdemi változtatásra is, a hatékonyság, időszerűség elősegítése, javítása jegyében. Az anyagi joghoz hasonlóan itt is három koncepcionális újdonságot emelnék ki, röviden megvizsgálva, hogy az első néhány év tapasztalatai alapján beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek a nyomozás kettéosztása és megalapozása, a beismerés ösztönzésének új rendszere és a tárgyalás előkészítésének reformja. A nyomozás feldarabolásának hátrányai

A nyomozás megalapozását célzó előzetes eljárást nehezen lehetett beilleszteni az eljárás rendszerébe. Sokan, sokszor értekeztek a „gyanú gyanújának” abszurditásáról. Magam a kezdeti fejcsóválás után úgy véltem, legyünk egyelőre megértőbbek ezzel a testidegennek tűnő intézménnyel, fogadjuk el, hogy csak így lehet megoldani az eljáráson kívül zajló, bűnüldözési célú nyílt és titkos információgyűjtés törvényi keretek közé vonását. Más kérdés, hogy ez nem öncélú, nem pusztán szerkezeti igény volt, a profiltisztítás ugyanis azt célozta, hogy a bizonyos bűncselekmények gyanújára is alapot adható körülményeket az érintettek tudta nélkül ne parttalanul, ne ellenőrzés nélkül lehessen

vizsgálni. A törvény indokolása maga írja, hogy csak ezáltal teremthető meg az ügyészi felügyelet kívánatos lehetősége. Kár, hogy ez egyelőre jórészt csak elvi lehetőség maradt. Mindinkább kiütközik, hogy az előkészítő eljárások gyakorlatilag felügyelet nélkül folynak. Az előkészítés során évi négyezres nagyságrendben alkalmazott, bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök tényleges alkalmazása, eredményei a szürkezónába tartoznak, mert egyszerűen nincs érdemi intézményes eszköz az esetleges hibák, jogsértések, túlkapások kiderítésére. Ugyanakkor a jogalkotó szándéka sem érvényesült: noha a cél az volt, hogy a leplezett eszközök büntetőeljárási keretek közé kerüljenek (a máshol zajló, titkos információgyűjtés eredményének felhasználására csak kivételesen kerüljön sor), tavasszal egy büntetőeljárási konferencián az ORFK képviselőjének előadását hallgatva megdöbbentő adattal szembesültem: a büntetőeljáráson kívül folytatott, de utóbb az eljárásban mégis felhasznált titkos információgyűjtések száma a Be. hatálybalépése utáni évek során drasztikusan megnőtt (ötszázról négyezer fölé). E szerint előkészítő eljárás ide vagy oda, a büntetőeljárást megalapozó gyanúokokat leplezett módon továbbra is eljáráson kívül szerzik. Kikerülik a felügyelet elvi lehetőségét is. Nem problémamentes a nyomozás két szakaszra osztása sem. A törvény – mint az indokolás tartalmazza – „a felelősségi körök és ehhez kapcsolódó eszközrendszerek világos elhatárolása” érdekében külön szabályozza a felderítést és a gyanúsított bevonásával kezdődő vizsgálatot. Az első szakaszban az ügyészség csak mintegy külső ellenőrzést gyakorol, kiA Be. hatálybalépése előtti években (napok száma) 2015 2016 2017 2018 Négy év átlaga

115 112 110 134 117

zárólag törvénysértés észlelése esetén intézkedik. A másodikban a nyomozó hatósággal szorosan együttműködve, annak munkáját szükség esetén közvetlenül irányítva a büntetőeljárás kimenetelét, a már felelős-

ségre vont személyek további sorsát érintő pozitív és negatív intézkedéseket egyaránt megtesz. Az új felfogás annak, a nyomozó szervek által régen hangoztatott igénynek is megpróbált eleget tenni, amely már évtizedek óta szorgalmazza a rendőri és a pénzügyőri nyomozások nagyobb önállóságának biztosítását. Őszintén szólva sohasem értettem ezt az igényt. Természetes kérés, hogy az ügyész operatív módon ne avatkozzon be a felderítés menetébe, hagyja a nyomozókat azt tenni, amihez nyilván értenek (vagy érteniük kellene). De az ügyész bűnüldözés törvényes folytatásáért viselt felelőssége nem akkor kezdődik, amikor valakit fülön csípnek, és közlik vele a gyanút. Felel az egész előkészítés és nyomozás törvényességéért, amibe beletartozik a megelőző eljárási cselekmények indokolt köre, iránya, hatékony, eredményes lefolytatása is. S a törvény sem azt várja el az ügyésztől, hogy lehetőleg tartsa magát távol az előkészítő eljárástól és a felderítéstől. Ezek ugyanis jelentős részben a vizsgálat megalapozását végzik, annak érdekében, hogy a terhelt felelősségéről majd érdemi ügyészi, bírói döntés szülessen. Az „önállóság” szorgalmazása tehát értelmezhetetlen, ha az eljárás ügydöntő konzekvenciáit nem maga az önállóságot igénylő szerv vonhatja le. Az lett az ára e formálisan biztosított önállóságnak, hogy a felderítés elhúzódik, sokszor nincs tudatos, tervszerű koncepció az e szakasz során alkalmazott nyomozási cselekmények indokoltságának, körének, sorrendjének, idejének meghatározásában. Íme egy elgondolkodtató kimutatás a nyomozások időtartamáról: A Be. után (napok száma) 2019 2020 2021 2022 Négy év átlaga

169 195 225 226 204

A különbség négy év átalgában tehát közel három hónap, átlagosan tehát negyed évvel hosszabbak lettek a nyomozások. Vannak szélsőségesebb eredmények is, a BRFK-n például 2018-hez képest 2022-re Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Elemzés

csaknem háromszorosára nőtt a nyomozásokra fordított idő (130 napról 330 napra). Amit az időszerűség javítására szántak, az tehát pillanatnyilag ellene hat. Ez részben a felderítések elhúzódásával magyarázható (bár a rendőrség inkább a vizsgálati szak rovására próbálja írni). Ha azonban elfogadjuk, hogy a vizsgálat is elhúzódik, nem tudható, hogy e szakban mennyiben kell pótolni a felderítés hiányosságait. Mindenesetre tény, hogy gyakran a nyomozás kezdeti fázisaiban nehéz a relevancia, a bizonyítás körének helyes felismerése, eldöntése, ami korábban, az ügyészséggel való szorosabb együttműködés rendszerében inkább megoldott vagy megoldható volt. Gondot okoz tehát az érdemi vizsgálati szakasz szakszerű és időszerű előkészítése, ami az egész ügy kimenetelét determinálhatja. Gyakran maga a nyomozó hatóság is igényelné az ügyészség érdemi, operatív tanácsait, javaslatait a felderítés során (ez az ügy bizonyíthatóságát, várható perspektíváit tekintve egyébként az ügyészség érdekeit is szolgálná), ám törvénysértés hányában a beavatkozást a felderítésbe elhárítják a törvényre hivatkozva. (Pedig a jogalkotónak ilyen célja nem is volt.) Nem a felderítés nagyobb önállósága ellen érvelek, azt a szemléletet és felfogást azonban kifogásolom, hogy ennek egyben az ügyészség szükségszerű távolságtartását kell jelentenie. Lehet, hogy ismét át lehetne gondolni a kapcsolatrendszert, a feladat- és hatásköröket, a felügyelet és irányítás tartalmát. Ehhez talán még törvénymódosítás sem kell, csak egy kicsit más szemlélet. Egyezség, mértékes indítvány, előkészítés

Az egyezséggel és a mértékes indítvánnyal mostanában magam is sokat foglalkoztam, nosztalgikusan megsiratva azt az időszakot, amikor távolról sem volt magától értetődő, hogy meghatározó módon az ügyész kezébe kerüljön az ítélkezés egyik kulcskérdése, a büntetés megállapítása. 30 Aztán – mint annyi más kérdésben – itt is tudomásul kellett vennem, hogy nem segíti a fejlődést az, aki a pragmatista igényekkel szemben lejártnak minősített dogmákhoz ragaszkodik. Csakhogy, sajnos, úgy tűnik, az egyezségnek így sem sikerült haló poraiból feltámasztania a tárgyalásról lemondást. Három év átlagában évi kb. 52 000 vádirattal megvádolt személy közül évente mindössze Ügyvédek Lapja 2023 | 6

120 terhelttel kötöttek egyezséget. Ez 0,23 százalék, pontosan annyi, ami a – működésképtelennek minősített tárgyalásról lemondás – aránya volt. Az elutasítás oka elsősorban az ügyészség erős ellenállása. A vádhatóság maga évente minimális számban kezdeményez egyezséget (2019: 124, 2020: 29, 2021: 34 fő), az ezres nagyságrendű védői vagy gyanúsítotti kezdeményezéseket pedig közel kilencven százalékban nem támogatja. Egyedi vizsgálatok nélkül is megkockáztatható: ha valóban ez az indokolt arány, akkor nincs szükség az intézményre, ha pedig nem, akkor az ügyészi gyakorlat nem jó. (Úgy tűnik, egyelőre nem sikerült felszámolni azt a mélyen beidegződött előítéletet, hogy az egyezség nem több mint a bűnözőknek tett kedvezmény.) A megállapodások kudarcát erősítheti az is, hogy az ügyészség számára a beismerés ösztönzése érdekében felkínált másik intézmény, az úgynevezett mértékes indítvány viszont egyre népszerűbb. Az ügyészség ennek értelmében nem egyezkedik, inkább egyoldalú (s általában igen szűkkeblű) konkrét ajánlatot tesz, a védelem mozgástere pedig annyi, hogy elfogadja ezt, vagy nem. (Óvatosan jelzem: úgy hallom, a kis�számú egyezségek esetében sem teljesen más zajlik.) Azt, hogy a beismerést a mértékes indítvány valóban érdemben ösztönzi-e (tehát tesz-e egyáltalán a vádhatóság bizonyos érzékelhető engedményt), kétségbe vonja az is, hogy évről évre nem csekély mértékben nő azoknak az ügyeknek az aránya, ahol a bíróság a határozott indítványnál enyhébb büntetést szab ki. Ez az arány 2019-ben még csak az indítványban javasolt büntetések 23 százalékát érintette, egy évvel később már 26 százalékát, 2021-ben pedig már közel egyharmadát. El kell gondolkodnunk azon, nincs-e igazuk azoknak, akik szerint a mértékes indítvány – ha az ügyészség kizárólag a bíróság által egyébként is értékelt beismerés enyhítő hatásaként kezeli – megfelelően ösztönözhet-e a jövőben is beismerésre. Valószínűleg azon a szűk mezsgyén lehet csak igazán jövője, ahol a védelem számára a végrehajtandó szabadságvesztés elkerülése a tét, amire már az ügyészség ajánlata is garanciát jelent. Meggyőződésem, hogy az ügyészség a törvényességen esett sérelem nélkül is lehetne kissé nagyvonalúbb a határozott indítványok mértéke tekintetében, ha nem

akarjuk, hogy ez az intézmény is az egyezség sorsára jusson. Végül beszélhetünk olyan ígéretesen alakuló változásról is, ahol a gyakorlat nem volt akadálya a pozitív jogalkotói szándéknak. A tárgyalás előkészítése – gyakorlatilag az előkészítő ülések új rendszere – az eddigi, formálódó tapasztalatok szerint és megítélésem szerint is összességében kedvezően értékelhető. Egyre markánsabban érzékelhető az intézmény tárgyalást kiváltó, illetve az azt valóban érdemben előkészítő szerepe. Folyamatosan nőtt a tárgyalás előkészítése során hozott ítéletek aránya, ami nem csak a mértékes indítványoknak köszönhető. Ez 2019-ban még csak a megvádolt személyek 25 százalékát érintette, 2020-ban már 37 százalékát, egy évvel később 39 százalékát. Rugalmasnak bizonyult a bíróság is: sokszor magától értetődő módon nyomban áttértek előkészítő ülésből tárgyalásra, ha hiányoztak az egyszerűbb elintézési mód feltételei. Ez azért is fontos, mert gyorsan cáfolhatóvá vált az az aggodalom, hogy sikertelensége esetén az új, érdemi elbírálást is lehetővé tevő processzus is járhat időveszteséggel. E pár konkrét kérdés vázlatos érintése után két általánosabb, a büntető eljárásjogot érintő tanulságot vagy igényt szeretnék megfogalmazni. Távolodó elvek és gyakorlat

A mögöttünk hagyott öt év alatt beigazolódott, hogy valóban el kell fogadnunk bizonyos, korábban dogmaként hangoztatott elvek és értékek háttérbe szorulását a szinte szükségszerűen erősödő gyakorlati igényekkel szemben. Ám ha ez tényleg elkerülhetetlen, akkor legalább töredelmesen valljuk be. Ma ugyanis mintha más lenne a helyzet. Úgy igyekszik a jogalkotó is szabadulni az idő mind felértékelődőbb szorításából, hogy közben továbbra is fennen hangoztatja a tradicionális elvek tekintélyét, aktualitását, rendszerteremtő szerepének fontosságát. Kerülni kellene ezt a kettősséget, tehát azt, hogy másként nyilvánulunk meg a deklarációk szintjén, és másként cselekszünk a hétköznapok gyakorlatában. Elviekben (a katedráról, a folyóiratok hasábjain, a konferenciák előadásaiban) továbbra is hirdetünk bizonyos alapelvként rögzült doktrínákat (mert ezeket nem könnyű és nem is elegáns megkerülni), miközben tudjuk, hogy a kihallgatószobákban és tárgyalótermekben

25

26

Elemzés

igazolni próbált és olykor tényleg igazolható igények alapján felülírják, háttérbe szorítják őket. Mindez ráadásul nagyrészt jogalkotói felhatalmazással történik, hiszen a törvényhozó is mást ír az emelkedetten fogalmazó általános indokolásokban, mint ami a részletszabályokból következik. Hangsúlyozzuk az anyagi igazság elsődlegességét, miközben intézmények sora és a gyakorlat tesz engedményeket a „konszenzuális” perbeli igazság érvényesülésének.31 Ez is támogatható, de akkor ne zengjünk ódákat arról, mennyire nélkülözhetetlen az anyagi igazság eszméje. Változatlanul hangoztatjuk a közvetlenség elvének fontosságát, miközben a folyamatosan növekvő számú kivétel révén már rég eltűnt az alapelvek köréből is, gyakorlatilag az egykori fő szabály vált lassan kivétellé. Már jó ideje elítélhető olyan vádlott, akivel egyetlen hatóság sem találkozott egyetlenegyszer sem, sőt folyhat ismert helyen tartózkodó vádlottak ellen is „levelező tagozaton” tárgyalás (ha ezzel a bíró és a vádlott is egyetért). A Covid alatt megszokottá váltak a távtárgyalások, mindennapos a megkeresett bírák jegyzőkönyveinek felolvasása. Rendben van, alkalmazzuk ezeket járványmentes időszakban is, de akkor mindeközben ne lobogtassuk lelkesen a közvetlenség elvének zászlaját. Hirdetjük az eljárási feladatok megosztásának garanciális jelentőségét (sőt az erősödését szorgalmazzuk), közben megengedjük a bírónak, hogy a kógens fő szabálytól eltérően indítvány hiányában is bizonyítson – ennek elmaradása bizonyos esetben még megalapozatlanságot is eredményezhet –, az ügyésznek pedig, hogy gyakorlatilag büntetést szabjon ki. Vezérelvnek tekintjük a vádelv és az ügyészi függetlenség változatlan követelményét, közben az európai pénzügyi források reményében létrehozunk egy olyan szisztémát, ahol egy bíró gyakorlatilag hatályon kívül helyezheti az ügyészség megszüntető döntéseit, deklarálva, hogy megítélése szerint az ügyben mégis vádemelés lenne a helyes döntés. Az Alkotmánybíróság erre annyit tudott mondani – anélkül hogy nagyon leegyszerűsíteném legfontosabb érvét –, hogy a közvagyon védelme (óvatosan teszem csak hozzá: és ezek szerint uniós forrásokból történő gyarapítása, legalábbis amíg az tényleg közvagyon marad) felülírhatja a büntetőeljárás adott esetben amúgy is rugalmasan értelmezhető alapelveit. Hang-

súlyozom: nem pusztán a népvád lehetőségéről van szó, hanem arról, hogy ennek indokoltságát – a közvádlót felülbírálva – bíró nyilvánítja ki. Sokan mégis üdvözölték a módosítást mint az ügyészségi túlhatalom- és kontrollnélküliségének lehetséges ellensúlyát. Úgy vélem, hogy a vádhatóság olykor valóban érzékelhető passzivitását nem alapvető elvek félretételével kellene orvosolni – miközben persze továbbra is ügyészi vádmonopóliumot hirdetünk. Folytatva a sort: elviekben ragaszkodunk ahhoz is, hogy bizonyítás csak tárgyaláson folyhat. Igaz, a tárgyalás előkészítése során a beismerő vádlott részletesen kihallgatható, a vádlott-társak és védőik ezzel kapcsolatosan kérdezhetnek, a kérdésekre válaszolni kell, kialakulhat tehát akár egyfajta kontradikció is, ezt azonban ne nevezzük bizonyításnak; s ha nem annak hívjuk, akkor talán elmondható, hogy nem is az. Összegezve: csaknem természetes, ha megértjük, hogy változó világunkban gyakran a hatékonyság kerékkötőivé váltak bizonyos tradicionális dogmák, ezért eredeti formájukban nem tarthatók fenn. Valaha e magunk emelte gátak elsősorban a nehezen kiharcolt garanciákat védték, mára gyakran akadállyá váltak, s folyhat tisztességes eljárás egyesek lebontásával is. De akkor vegyük ki ezeket a kirakatból. Az elvek és a cselekvés egységének megteremtése erősítheti a reformtörekvések elfogadottságát, ami hatással lehet a büntetőeljárás kodifikációja területén zajló további óvatos reformokra. Jogalkotó és bíró a digitalizáció világában

A másik tanulság kapcsán engedjék meg, hogy tágabb összefüggésben visszatérjek az eljárási feladatok megosztása elvének eróziójára, ami most már nemcsak a vád és ítélkezés funkcióit, hanem általánosabb értelemben a jogalkotói és bírói hatalom viszonyát is érinti. A büntetőeljárás jövőjét tekintve is meghatározó kérdés ugyanis, miként alakul a legiszláció és az általa célzott gyakorlat kapcsolata. Amikor elfogadták a most hatályos büntetőeljárásjogi törvényt, igyekeztem e körben is óvatosan megfogalmazni kezdeti bírálataimat, inkább aggodalmaimat. Gyakorló jogászként volt időm megtanulni, hogy nem elsősorban kritizálni kell, hanem alkalmazni egy hatályba lépő törvény rendelkezéseit.

A mégis felvetett, mérsékeltnek szánt kritikáim arra vonatkoztak, hogy a példátlan terjedelem, az aprólékos, gyakran technikai részletszabályok halmaza – amiről nekem a használati utasítás, Bárd Károly barátomnak a szakácskönyv jutott eszébe32 – gyakran nyomasztó kényszerpályára tereli a jogalkalmazókat. (Bár a használati utasítástól kockázatos eltérni, a szakácskönyv talán nagyobb mozgási szabadságot biztosíthat.) A döntéshozóknak e törvény kapcsán azonban sokszor szuverén elhatározásuk korlátozásával kell szembesülniük, mert a valódi döntést a jogi norma s nem alkalmazója determinálja. Ez azért baj, mert nézetem szerint az átfogó törvényeknek – az eljárási törvényeknek kiváltképp – egy jogállamban nem tilalomfák és parancsok erdejét kell telepíteniük és ápolniuk, hanem elsősorban orientálniuk kell alkalmazóját a helyes irányba, a helyes – és adott esetben akár rugalmas – kereteket kell megteremteniük. Tudom persze, hogy a kógens szabályok olykor elengedhetetlenek, teljesen száműzni ezeket bizonyos, továbbra is érvényes garanciális okokból sem lehet, nem is szabad. De fontosabb a lehetőségek, a mozgástér, a mérlegelés biztosítása. A kötelező előírások nem szoríthatják a jogalkalmazót olyan szűk karámba, amelyből – ha munkáját valóban elhivatottan, okosan és a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelően végzi – ne tenné lehetővé a legalább kivételes kitörési lehetőséget. Csak ez biztosíthatja az elkerülhetetlen és egyedül helyes egyéniesítést. Mert az egyéniesítésnek nem csak az anyagi jogi eszközei fontosak. A törvénynek tehát lehetőségeket kellene felkínálnia, rövid, világos és az utasításszintű részletezést kerülő előírásokkal, amelyekből a jogalkotó felelősséggel és hatékonyan választhat. Hiszek abban, hogy a jövő nem olyan bonyolult, de mégiscsak az alapvetően bináris alapon építkező technikai normáké, amelyek mégoly intelligens robotok digitális jeleken alapuló működését generálják, hanem érző és érzékeny jogalkalmazók okos mérlegelésével számolnak. Azokéval, akik még hisznek benne, hogy az élet sokszínűsége, az emberi sorsok alakítása nem gyömöszölhető a mostaninál tízszer nagyobb terjedelmű törvény egyirányú utcákat kijelölő paragrafusaiba. Távol áll tőlem, hogy lebecsüljem a mesterséges intelligencia már az ajtónkon kopogtató leheÜgyvédek Lapja 2023 | 6

Elemzés

tőségeit. Úgy látom azonban, hogy bármennyire intelligens is, soha nem válthatja fel teljesen az egyéniesítés igényét. Hiszem, hogy a mesterséges intelligencia csak meghatározott, szűk körben képes pótolni az intelligensen gyakorolt mesterséget. A méltányosság szerintem nem modellezhető, akár algoritmusok milliói sem képesek pótolni az empátiát, az együttérzést, az emléktöredékeket integráló tapasztalatokat, azokat az érzelmi faktorokat, amelyek árnyalni tudják a száraz adatokat, a puszta tényeket, megfelelően értékelve azt, hogy mindannyian mások vagyunk. Ez a Büntetőeljárási törvény – olykor technokrata jóindulatból, máskor arányérzék-tévesztő túlbuzgóságból –, úgy tűnik, mintha mégis sokszor ezt a digitalizált világot készítené elő. Cizellált részletszabályok rendszerével olyankor is tilt és parancsol, amikor nem kellene. Kicsit mintha elgépiesítené az eljárást. Reménykedjünk benne, hogy a legfontosabb, valóban érdemi kérdésekben talán még nem szüntette teljesen meg a mozgásteret. Örök küzdelem a védelem legitimációjáért

Kedves kollégák! Amikor a felszólalásra készültem, és még egyszer átfutottam a leírtakat, megfogalmazódott bennem a kérdés: nem látom-e olykor túl pesszimistán a dolgokat? Hiszen a törvények nem alkalmazhatatlanok, az igazságszolgáltatás, ha gondokkal küzdve is, nap mint nap teszi a dolgát. (A karaván halad…) Ez azonban elsősorban a jogalkalmazók érdeme. Nem az alkalom mondatja velem, hogy a működőképesség fenntartása jelentős részben önöknek köszönhető. A bűnügyi védők munkája sohasem volt könnyű, ma talán még nehezebb, mint korábban. Változatlanul meg kell küzdeniük azzal a gyakran hangoztatott laikus előítélettel, hogy elvetemült egyéneket, bűnözőket próbálnak tisztára mosni a társadalom kárára. Egyesek mindezt naponta kiegészítik azzal is, hogy jó üzletet csinálnak mások kiszolgáltatottságából. (Jellemző, hogy a börtönzsúfoltság leküzdését célzó törvény már a címében sem a jogos kártalanításról rendelkezik – noha valójában természetesen erről szól –, hanem „a kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetéséről”33. Tehát nem az embertelen körülmények felszámolása az elsődleges cél, hanem az Ügyvédek Lapja 2023 | 6

ez ellen fellépő elítéltek és ügyvédek vis�szaélésnek minősített ténykedését kell megszüntetni. Ez sokat mond a védők mai hivatalos megítéléséről.) Király Tibor korszakos mo­no­grá­fi­á­já­nak34 megjelenése után hatvan évvel is igazolnunk kell: valójában mindannyiunk alapvető érdeke, hogy az igazságszolgáltatás őrlő fogaskerekei ne okozzanak indokolatlan és aránytalan sérelmeket. Hogy a védelem olyan valóságos fék és ellensúly, amelyet csak szűk látókörű kinyilatkoztatások nevezhetnek „uniós blablának”. A védő nem

Jegyzetek 1

A Bűnügyi Védők Országos Konferenciá­ ján 2023. szeptember 30-án elhangzott előadás szerkesztett változata. 2 Lásd pl. https://www.arcanum.com/hu/ online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eti­ mologiai-szotar-F14D3/p-F3534/pater­ nalizmus-F3648/. 3 MURRAY, Douglas: A tömegek tébolya. Alexandra, Budapest, 2020, 5. o. 4 SPIRÓ György: A rettegő közép. (In: Ma­ laccal teljes éveink. Esszék.) Magvető, Budapest, 2020. 73–74. o. 5 VÁMBÉRY Rusztem: Az élő múlt. Panthe­ on-kiadás, 1931. 40. o. 6 GÖNCZÖL Katalin: A punitiv kriminálpoli­ tika és a büntető populizmus – egymást fedő fogalmak? Jogtudományi Közlöny, 2014/11. 542–543. o. 7 2020. V. tv. (2020. VII. 1.) 8 2020. évi XII. tv. (2020. III. 31.) 9 2020. XLIII. tv. (2021 I. 1.) 10 2020. évi LXXIV. tv. (2020. IX. 6.) 11 2020. évi C. tv. (2021. I. 1.) 12 2020. évi LXXXI. tv. (2021. I. 1.) 13 2020. CVIII tv. (2020. XI. 5.) 14 2021. évi LXXIX.tv. (2021. VII. 1 .) 15 2020. évi CLXXIX. tv. (2021. I. 1.) 16 2021. évi CXXVIII. tv. (2022 III. 1.) 17 2021. évi CXXXIV. tv. (2022. IV. 1.) 18 2022. évi VII. tv. (2022. XI. 1.) 19 2022. évi LX. tv. (2023 I. 1.) 20 2023. évi XXX. tv. (2023 VII. 1.) 21 2023. évi XXXI. tv. (2023 IX. 1.) 22 Kiegészíthető kevésbé jelentős pontosító módosulásokkal, amilyen például a járművezetéstől eltiltás beszámításának és a lőfegyver fogalmának korrekciója, a csődbűncselekmény minősített esetének pontosítása, vagy a főispáni cím értelme­ ző rendelkezések sorába történő felvéte­ le (2020. évi XXXI. tv., 2020. évi XLIX. tv., 2022. évi V. tv., 2022. évi XXIV. tv.). 23 https://mandiner.hu/belfold/2013/06/ kim-szigoru-a-btk-a-visszaeso-bunozok­ kel. 24 http://ugyeszseg.hu/wp-content/uplo­ ads/2022/01/tajekoztato-a-bunozes­ rol-2016.-ev.pdf – 12. sz. tábla. 25 https://nepszava.hu/3185640_os�­

bot a küllők között, hanem maga is küllő, a kerék nélkülözhetetlen, funkcionális része, amely nélkül lehetetlen előrejutni. Tudom, hogy legtöbbjük ennek tudatában teszi a dolgát. S ha ez így van, bárhol végezzük is a munkánkat, nem kell keseregnünk azon, hogy olykor mennyi időt kényszerülünk elvesztegetni meg nem térülő erőfeszítéseink kudarca és a ránk kényszerített felesleges, haszontalan kitérők miatt. Mert még mindig rajtunk múlik, hogy a jobb idők elérkezéséig hogyan gazdálkodunk értelmesen a maradékkal.  szesen-131-esetben-iteltek-el-jogero­ sen-12-14-ev-kozotti-gyereket-magyar­ orszagon. 26 Kúria Bfv.III.859/2017. (EBH2017. B.20.) Gál Andor – elismerve, hogy az elvi döntésnek vannak pozitív elemei – így összegzi véleményét a határozatról: „[d] ogmatikai hibái miatt […] az EBH aggá­ lyos irányba befolyásolhatja a joggya­ korlatot, a jogos védelem keretei között kifejthető védekezési jog indokolatlan kiterjesztését generálhatja”. (A Kúria elvi bírósági határozata az elvett dologgal menekülő tolvajjal szembeni védekezés jogszerűségéről. Jogesetek Magyarázata. 2018/2. szám.) 27 Kúria Bfv. III. 235/2017. (EBH2018. B-11.) 28 https://helsinki.hu/wp-content/uplo­ ads/2021/12/MHB_birosagi_donte­ sek_vegrehajtasa_2021.pdf. 29 A címet Bócz Endre Büntetőeljárási jogunk kalandjai című könyve inspirálta. (Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Buda­ pest, 2006.) Lassan húsz év elteltével nem csak a cím, a tartalom is aktuális, bár a szerző következtetései csak rész­ ben találtak nyitott fülekre. 30 Pl.: Az egyezség és a mértékes indítvány kezdeti tapasztalatai. Magyar Jog, 2022/3. szám. Aki a büntető eljárásjog dogmatikájának tiszteletére tanított… (Elmélkedések a közös múltról és az ügyész változó eljá­ rási szerepéről – Erdei Árpád emlékére.) Magyar Jog, 2023/2. szám. 31 Lásd újabban CSÁK Zsolt – CZEBE And­ rás: A perbeli igazság térnyerése. Magyar Jog, 2023/4. 218–222. o. 32 Lásd: BÁRD Károly: Az út az igazsághoz – büntető eljárási törvényünk a jogál­ lami elvek tükrében. Belügyi Szemle, 2019/3. 7. o. 33 2020. évi CL. törvény. 34 A védelem és a védő a büntetőügyekben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1962. A monográfia jelentőségéről mindent elmond, hogy 2023-ban új, változatlan kiadása jelent meg a Gondolat Kiadónál.

27

28

A jövő kapujában

I am AI! You are (not?) mine!

Bevezetés a mesterséges intelligenciába (I. rész) Nem sok különbség van a jogászok és az informatikusok között, ha azt vesszük, hogy elég binárisan látjuk a világot. Míg mi, jogászok jogalanyokat és jogtárgyakat keresünk, ők sok egyest és nullát látnak. És míg a vita azon folyik, hogy ki a téma ura, addig elmarad egy nagyobb kérdéskör: mi az a gazdasági érdek, felhasználói cél, motiváció, eredmény, igény, amely valójában meghatározza témám dinamikáját? Erről a vonatról leszállni ugyanúgy nem lehet, mint kihúzni a konnektorból az internetet. Az, hogy mennyire lesz mindez biztonságos, transzparens, kiszámítható és ténylegesen előrevivő, meglátásom szerint nagyban rajtunk, jogászokon múlik. Az első részben a mesterséges intelligenciával foglalkozom: mi a mesterséges intelligencia, egyáltalán miért lehet az abba bevitt, ott használt és onnan kinyert adat jogi szempontból kérdéses? A második részben azokkal az akár részben vagy egészben mesterséges intelligenciát használó informatikai megoldásokkal foglalkozom majd, amelyek már most is a piacon vannak. Kitérek a külföldi tapasztalatokra és a CCBE (Council of Bars and Law Societies of Europe) támogatásával megszületett és a tanács által elfogadott, az igazságszolgáltatási rend­ szerekben és a jogászi munka során használható, mesterséges intelligenciára vonatkozó európai etikai char­ tára és számos más ajánlásra, előírásra is. A harmadik részben a mesterséges intelligencia és a vele együtt felvetődő uniós szabályozás, egyebek között az AI Act, az E-Commerce Directive, a Digital Services Act, a Digital Markets Act, a Digital Content and Digital Services Directive rövid összefoglalását fogom adni az olvasónak. Dr. Czirják-Nagy Ágota ügyvéd, infokommunikációs szakjogász, mesterséges intelligencia és technológiai szakjogász hallgató (ELTE), érdekegyeztető mediátor, globális technológiai szakértő, Budapest

Egy új eszköz beláthatatlan lehetőségekkel

Önmagában már a számítógép is hozott az emberiségnek egy sor változást, gyakorlati értelemben hatékonyságot, erkölcsi értelemben viszont megosztó tapasztalatot, a jogásztársadalomra nézve könyvtárnyi jogszabályi anyagot, új jogokat. A mesterséges intelligencia betörésével mindez felfoghatatlanul és néha követhetetlenül felgyorsul. Nemcsak azért, mert pénzpiaci nyomás alatt nő még jobban a „pálma”, hanem azért is, mert a felhasználók olyan előszeretettel használják, mintha ingyen lenne. És a baj éppen ez, hogy nincs ingyen, korántsem. Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy mennyien élünk a Földön, vagy hogy mennyit változott az elmúlt 150 évben az embert körülvevő világ, miközben az igény a jólétre és a lehetőség a megteremtésére csak nőtt az életkorral együtt. Ez előidéz egy sor másik aspektust is, amelyeket le lehet venni a képről, csak az a probléma, hogy összefügg a témával. A jövőkutatók abban látják leginkább kérdésesnek a mesterséges intelligencia hatását, hogy képesek leszünk-e egymással, vagy akár a Föld erőforrásaival együttműködni.

A szovjet-orosz közgazdász, konjunktúrakutató Kondratyjev nevéhez fűződő fejlődési ciklusok közül, azt állítják, hogy a mesterséges intelligencia a hatodik és egyben akár a legnagyobb fejlődési hullámot adó ciklust hozza el, de hogy ez felfelé vagy lefelé ívelő pályára állítja-e világunk működését, még kérdéses. Valljuk be, igen nehezen tartható a bright side-on (a jó oldalon) a tőkés erő, ha a fogyasztói társadalomban maga a fogyasztó a termék. Ha valamiben verhetetlen a mesterséges intelligencia, az éppen ez, hogy még inkább termék és fogyasztó lesz az ember. Itt kell a jogásznak bölcsen meghúznia a határt, hogy mégse szabjon gátat az innovációnak, miközben grammban is kikalkulálja, aztán valahogy kompenzálja az a betudást, ami, mint minden ilyen operációnál, itt is biztosan le fog hullani az asztalról forgácsként. A mesterséges intelligencia csak egy eszköz. Épp olyan, mint az atom vagy a tűz. És bár kétségtelenül nagyobb adatmennyiséget képes feldolgozni és értelmezni töredéknyi idő alatt, mint az ember, éppen olyan káros és ostoba is tud lenni, mint az az egy, aki betáplálta, megtanította valami-

re, arról nem beszélve, hogy bőven képes a tévedésre, sőt a „hallucinációra” is. A fedő neve fazék, márpedig ingyenebéd nincs

Miért annyira sikeres az AI/MI a felhasználók körében? A válasz egyszerű: úgy emberi, hogy nem ember, mégis képes azt megadni, amit az emberek alapvetően elvárnának egymástól. És hogy miért mondjuk azt, hogy az AI/MI az emberiség korábbi technológiai fejlődéséhez képest ösztönös technológia? Az ok triviálisan egyszerű. Működését és logikáját az emberi agy működésének és logikájának leképezése adja. Más, korábban ismert és használt technológiai újításokkal ellentétben tudja rólunk, hogyan működünk, és ezt képes egyéni szinten is megjegyezni, sőt tud mintákat felismerni, amelyekből újabb és újabb adatokat tud generálni. Kevesen tudják, hogy a közösségi oldalak a kezdetek óta képesek leiratozni a chat- (azonos idejű információcserét lehetővé tévő szolgáltatást nyújtó) beszélgetéseket. Kivonatolják a keresési előzményeket, és olyan adatokat is összegyűjtenek rólunk, amelyekről még azt sem tudják, mire lesz jó. A felhasználó adatai előbb-utóbb valutává Ügyvédek Lapja 2023 | 6

A jövő kapujában

válnak. Ez az ára annak, hogy látszólag ingyen használunk alkalmazásokat. Az adatainkkal fizetünk a kényelemért és az információért. A valós idejű tartózkodási helyünk a GPS-ben épp annyira információ másnak, mint nekünk, amikor tudni szeretnénk, hogy van-e torlódás az előttünk lévő úton. Az ingyenes levelezőt, keresőt, közösségi oldalak használatát adatokkal fizetjük meg. Így váltódik minden adatunk aprópénzre, még ha közvetetten is, miközben észre sem vesszük, hogy ezüsttálcán nyújtjuk át adatainkat a célzott hirdetésekhez. Az informatikában nincsenek véletlenek, a rendszert és a robotokat fenntartani pedig komoly költség.

kell értenünk, hogyan működik az internet, a hálózat, ahol létrejönnek, futnak, tárolódnak, többszöröződnek az adatok. A hálózat csapdájában

Kevesen tudják, hogy az internetnek mindössze 25 százalékát használjuk átlagos felhasználási céllal, úgynevezett clear (tiszta, világos, egyértelmű, jogszerű”) adatok felkeresésére, továbbítására. Ennek a 25 százaléknak is csak egy– három százalék körül van az a része, amelyet egy átlagos, laikus ember ismer és használ, amikor honlapokra kattint, keres valamit vagy e-mailt küld. A többi tulajdonképpen maradvány, lenyomata-

Gyakran tartják a dark webet az internet sötét, bűnözők által fenntartott és keresett oldalának, de korántsem csak illegális tartalmakat rejt. Tévedés, hogy ne lennénk kapcsolatban AI/MI-vel szinte bármikor, anélkül hogy tudnánk róla. Még csak egy közösségi oldalon sem kell fent lenni ahhoz, hogy a rendszer adatokat gyűjtsön rólunk, és elemezze, hiszen van okostelefonunk. Ha nincs, akkor helymeghatározót használunk. De tételezzük fel, hogy még azt sem; akkor találkozni fogunk valakivel, akin keresztül viszont közvetetten naplózhatnak minket is. Mielőtt belemennénk az AI/MI mélységeibe, hogy miért és mire képes, meg Ügyvédek Lapja 2023 | 6

dat. Hogy mekkora adattömegről van szó? Nézzük, mi történik, ha meglátogatunk egy weboldalt az interneten. Az általunk megadott kérési igény (hozd be az adott honlapot) mint adatkérés elindul a saját eszközünkről, majd számos számítógépen halad keresztül, szervereken és hálózati eszközökön. Közben mindenhol ott hagyjuk a nyomainkat, mint hóban a lábnyomokat. Ez pedig visszakövethető, így azonosíthatók vagyunk. A fennmaradó közel 70-75 százalék az internet láthatatlan része, amelyet dark

webnek vagy darknetnek (az internet sötét oldala, zuga) hívunk, az internet olyan része, amely rejtve van, így nem indexelődik (ellenőzést követő kategórizálás és rögzítés) a keresőrobotok által sem. Ez magában foglalja a deep web tartalmait is, olyan információkat, amelyek nem találhatók meg a hagyományos keresőkkel. Gyakran tartják a dark webet az internet sötét, bűnözők által fenntartott és keresett oldalának, de korántsem csak illegális tartalmakat rejt – bár kétségtelen, hogy a jogszabályok betartása itt nem szerepel az elsődleges célok között. Biztos hallott már olvasónk a torrentezésről. A dark web speciális böngészője TOR néven ismert, amely a Google keresővel ellentétben számos proxyszervert iktat be a meglátogatni kívánt weboldal előtt, amelyeket világszerte önkéntesek üzemeltetnek. Így válik a tevékenység azonosíthatatlanná. (Proxyszerverek: olyan szerverek, amelyek kliensek megbízásából tevékenykednek, és azok kéréseit – requestjeit – továbbítják azokhoz a szerverekhez, amelyek a kéréseket ki tudják szolgálni, továbbá a szerverek felől érkező válaszokat – response-okat – továbbítják a klienseknek) A dark weboldalak ugyanolyan weboldalak, mint más webhelyek, csak a dark weben találhatók. Annyiban térnek el a hagyományos oldalaktól, hogy nevük nem a jól megszokott .com, .hu és hasonló top level domain (TLD) névre végződnek, hanem az .onion TLD-t használják. (A legfelső szintű tartomány – TLD – az internet hierarchikus tartománynévrendszerének egyik legmagasabb szintjén lévő tartomány a gyökértartomány után) A deep web linkek az esetek többségében nem értelmes szavakból alkotott címek, hanem számok és betűk véletlenszerű kombinációi, például si3fj89jh38vh38h.onion. Ennek egyszerű oka van: sokszor változnak, ezzel is fokozva a láthatatlanságot. A dark web mellett a TOR böngészővel a normális internetes oldalak, a clear web oldalai is elérhetők. Olvashatjuk az Indexet vagy használhatjuk a YouTube-ot, a böngésző különösen ügyel arra, hogy ezek a weboldalak ne tudják lekövetni a felhasználót, ezért bizonyos funkciókat le is tiltanak. Azonfelül, hogy a dark web e-mail-szolgáltatásokat is nyújt, a TOR böngészőnek is van keresője, a DuckDuckGo. A Google keresővel ellentétben a Duck-

29

30

A jövő kapujában

DuckGónak kifejezett célja, hogy ne alkosson rólunk profilt a keresési előzményeink alapján. Nem gyűjt rólunk adatokat, sőt egy adott keresőkifejezésre mindenkinek ugyanazt a találati listát adja. A probléma csak az, hogy ha jogsértés történik, nincs az a hatóság, amely érdemben nyomozni tudna ezen a felületen. A jászolról

1956-ban a Dartmouth College-ban alapították meg a mesterséges intelligencia tudományágát. A terület kutatói filozófiai és etikai kérdéseket vetettek fel az emberi elme természetéről és a mesterséges intelligenciával rendelkező lények létrehozásának következményeiről.

képessége nincs. Ilyen értelemben véve nem intelligens. Az sem kizárt, hogy a trainingadatok egy része valótlan. A másik része a problémának, hogy bár képes az emberi gondolkodást utánozni, de nem képes az általa kidolgozott válasz értelmezésére. Kiválóan tud érvelni, választékos és jól nevelt is tud lenni, ha azt kérjük tőle, de ez egy, a technológiai fejlődés adta érzékenységi eredmény, amely napról napra jobb és jobb, a fejlődési folyamat természetes része. Ő maga viszont nem tudja eldönteni, hogy tegnaphoz képest ma jobban teljesített-e, mert valójában nem érti, amit válaszol. Persze ha adunk neki vis�szajelzést, azzal is tanul. De ez már emberi döntés függvénye.

Önálló „életre kel”? Nem. Valójában csak nincs elég pontosan beállítva, hogy mi a keretrendszere, ezért hozza a statisztikailag legtöbbet előforduló adatot, amelyet helyesnek „gondol”. Az elgondolás alapvetően az úgynevezett Markov-láncokhoz kötődik. Andrej Markov matematikus elmélete szerint létezik egy valószínűségi változósorozat. Azzal együtt, hogy feltételezése szerint az adott jelenbeli állapot mellett a rendszer jövőbeni állapota nem függ a múltbeliektől, a jelen leírása teljesen magában foglalja az összes olyan információt, amely befolyásolhatja a folyamat jövőbeli helyzetét. Erre alapozva az AI/MI gyakorlatilag előrejelzés, statisztikai modellezés. Lényege az, hogy egy adatbázist felhasználva megtaníthatjuk arra, hogy az emberi deduktív gondolkodás mintájára valamilyen rendszerbe foglalja az adatbázisba felvitt adatokat. Ez eddig lehetne akár egyszerű programozás is, a különbség „csupán” annyi, hogy az AI/MI-nak azt is meg lehet tanítani, hogy újabb és újabb következtetéseket vonjon le, ezt pedig már valamilyen szinten önállóan végzi. Az, hogy ezt mennyire függetlenül az embertől végzi, nyilván beállítás kérdése, viszont a válaszát egy adott kérdésre ő válogatja össze a rendelkezésre álló adatbázisból. Intelligens, de korlátolt

A probléma itt válik ketté. Egyrészt nem mindegy, hogy az adatbázis mennyire tartalmaz valós adatokat, mert a kritikai gondolkodásra se összehasonlítási alapja, se

Nagyobb gond, hogy miután az a feladata, hogy választ adjon a kérdésünkre, ha a rendelkezésre álló adatokból nem képes leszűrni valamit, és adathiányt észlel, időnként nem megfelelő forrásból származó adatokkal próbálja betölteni az űrt. Arra viszont már nem képes, hogy megítélje a behelyettesített adat helyességét. Az AI/MI mélytanulásának alapja a nyelv logikáját követi, ezért hívjuk nyelvi modellnek. Alanyt, állítmányt, jelzőt stb. keres abból az adatbázisból, amelyhez hozzáfér, vagyis azt veszi állítmánynak a rendelkezésére álló adatbázisból, amit csinálnia kell, azt veszi tárgynak, amit létre kell hoznia, azt veszi jelzőnek, ahogyan tennie kell stb. A gyakorlati mélygeneratív modellek kifejlesztése a variációs autoencoder és a generatív modell volt. Utóbbiak közé tartozik a 2015-ös alapítású, többek között Sam Altman és Elon Musk nevéhez fűződő, OpenAI által fejlesztett ChatGPT. A GPT–1 és GPT–2 már képes volt számos feladatot általánosítani gyakorlati környezetben. Ezt követően jelent meg a DALL-E, a Midjourney és a Stable Diffusion, amelyek természetes nyelvi utasításokból már kiváló minőségű mesterségesintelligencia-művészetet tudtak generálni. Míg a 2022 őszén megjelenő GPT percek alatt megírt 70–75 százalékosra egy

amerikai jogi szakvizsgát, a 2023-as GPT– 4 már a felső tíz százalékba tartozó minőségben, 95–98 százalékos pontossággal képes volt erre. Nemcsak azért, mert tanult a visszajelzésekből, hanem azért is, mert több adat állt a rendelkezésére, amelyek alapján pontosabb válaszokat tudott adni. Igen, puskázik. Méghozzá töménytelen mennyiségű információt képes feldolgozni néhány perc töredéke alatt. A probléma viszont az, hogy egyre kevésbé tudja, miért ezt vagy azt a választ adja. Mi alapján választja ki egyáltalán az adatot, amelyből dolgozik? A tesztek ugyanis azt mutatják, hogy különösen nagy adatbázis, illetve több lehetséges megoldás ellenére valamiért egyfajta gondolatfához ragaszkodik. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy „életre kel”. Valójában csak nincs elég pontosan beállítva, hogy mi a keretrendszere, ezért hozza a statisztikailag legtöbbet előforduló adatot, amelyet helyesnek „gondol”. A GPT az általános mesterséges intelligencia (AGI) korai változatának tekinthető, bár ezt néhány tudós vitatja, inkább úgy vélik, hogy még messze van az „általános emberi intelligencia” mércéjétől. Az ötlet viszont volt annyira zseniális, hogy a Microsoft komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy integrálja az OpenAI ChatGPT-jét a Bing keresőmotorjába. A Google eközben egy hasonló mesterségesintelligencia-alkalmazást (Bard) fejlesztett, mert attól tartott, hogy a ChatGPT veszélyezteti a Google keresőt, amely értékes információforrás lett időközben. És ennek köszönhetően fel is kerültek a felhőbe az adatok. Felfoghatatlan gyorsaságú fejlődésfejlesztés

Onnantól kezdve pedig, hogy arra is képes lett, hogy megszólaljon, sőt egész hosszan el tud beszélgetni az emberrel, elkezdte túlszárnyalni a keresőmotorokat. Hiszen eddig valójában csak egy okosabb Google volt. Itt jöttek a valós idejű fordítóalkalmazások. Bevitt hang alapján leiratozók, kivonatolók, különböző rendszerbe szedők – az üzleti érték ugyanis ebben mutatkozott meg először. Hatékonyság, időgazdálkodás. Míg a ChatGPT sokkal inkább egy vízió továbbgondolása volt, az időközÜgyvédek Lapja 2023 | 6

A jövő kapujában

ben, különösen a hadászati és autóiparban, mezőgazdasági, orvostudományi, közgazdasági és pénzpiaci szegmensben megjelenő AI/MI-megoldások egyre nagyobb megoldóértéket kezdtek mutatni. Képesek a versenyképességet növelni, költség-haszon egyensúlyt kialakítani, feladatokat specifikálni – nyilvánvaló előnyöket adni.

rész személyiségi jogok körben a 2:43. § e) pont alatt, és persze adat a képmás, a hang, a név a gyakorlatban, az adatok rendszerezése adatbázisként megjelenik szerzői jogunkban is, ismerjük az üzleti titkok körében, valószínűleg jószerivel minden adatot be tudunk sorolni „valahova”. Ha pedig be tudjuk sorolni, akkor a feltételezésünk az, hogy meg is tudjuk

De vajon ki és hogyan fizeti meg az árát annak a felfoghatatlan összegű befektetésnek, amely segíti az Alzheimer-kórban szenvedőt, vagy a lebénult, végtagját elvesztő, 3D-nyomtatással előállított művégtagot koponyán kívüli chip beültetésével segítő, az idegrendszert elektródákkal megmozdítani képes fejlesztést? És kinek lesz mindez egyáltalán elérhető?

mondani, hogy kié, milyen jogok és kötelezettségek tartoznak hozzá, ki mit és hogy tehet az adattal. Az Infotv. 3. § 2. pontja szerint „személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosítójele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés”. Ez eddig rendben is van, még arra is van Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság-i állásfoglalás, hogy mit tud tenni az örökös az érintett halála esetén. Elidőzhetünk az állásfoglaláson egy kicsit, hogy lássuk, hol tart a hatóság, amivel a bírói gyakorlat is egyetért. A kegyeleti jogok körében tárgyalják a kérdést (nyilván itt merült fel).

Kínos kérdések: mi az adat, kié az adat?

Bevezetőnek tegyük fel azt a kérdést, hogy mit gondolunk mi, jogászok az adatokkal való rendelkezésről, ha gazdasági forgalomba kerülnek. Anélkül hogy ebben a részben túlságosan a mélyére mennénk a kérdésnek, gondoljuk végig a következőket. Azzal együtt, hogy ismerjük a szót az adatvédelmi jogszabályból, a személyes adat külön aposztrofálásra kerül a Ptk. III. Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Míg az Európai Unió tagállamaiban eddig nem került sor önálló szabályozás kialakítására, illetve a meglévő általános szabályozás felülvizsgálatára (pontosabban folyamatban van), addig az internetes közösségi oldalak, tartalomszolgáltatók, kommunikációt könnyítő szolgáltatások (chat, fórum, levelezés) és az online játékokra vonatkozó amerikai szabályozás egészen iránymutatónak mondható. Az adatok többsége ezeken a platformokon fordul meg legtöbbször, és ezeken keresztül kerül gyakorlatilag piacra, vagy lesz az AI/MI-adatbázis része. A személyes adatok védelmének kötelezettsége Magyarország Alaptörvényében nevesített alapvető jog, amelynek tartalmát az Infotv. előírásai bontják ki. Azonkívül, hogy nem lehet kikerülni a felhasználási szerződések apró betűit, nagyobb gond – ahogy az állásfoglalás is rámutat – az elhunyt személyekkel kapcsolatos adatok kezelése során, hogy az adatok védelme és használata egyelőre csak az elhunyt örököseinek és leszármazóinak magánszférájának védelme kapcsán vetődik fel, illetve az elhunyt sérelme esetén. Míg a Ptk. 2:43. §-a példálózva sorolja fel a személyiségi jogok sérelmét, már nem tesz említést a hasznosítás vagy az elhunyt adatainak gazdasági haszonszerzési céljáról, arról pedig végképp nem, hogy mi van az átdolgozott adatokkal, amelyeket már a mesterséges intelligencia generál akár számtalan kérés alapján egy időben, bárhol a világon. Az Amerikai Egyesült Államokban több tagállam elfogadott egy szabályozást, amely lehetővé teszi az elhunyt személyes adataihoz való hozzáférést a hozzátartozók, illetve örökösök számára. Témánk szempontjából az érdekesség ott kezdődik, hogy az Electronic Communications Privacy Act nevű szövetségi törvény lehetővé teszi, hogy a szolgáltató az elektronikus kommunikációval kapcsolatos adatokat kiadja az ilyen kommunikáció címzettje számára, amennyiben az elhunyt előzetesen törvényes hozzájárulását adta a hozzáférést kérőnek. A kommunikáció címzettje azonban sok mindenki lehet, maga a szolgáltató is, azaz ha egyszer hozzáférést adott az adatokhoz, úgy fogalmaz, hogy azt már bármikor, bármire használhatja, gyakorlatilag szinte bárkinek átadva, csak erről tájékoztatni kell a felhasználót.

31

32

A jövő kapujában

Mi ezzel a gond?

El tud képzelni a kedves olvasó egy olyan beszélgetést, hogy miközben beszél, egy gép pontosan lerajzolja az érzéseit? Képekben vagy animációkban képes megmutatni azt a másiknak, amit gondol vagy azt, ahogy és amire emlékszik. El tudna képzelni egy olyan kihallgatást, ahol érzelemfelismerő AI/MI segít az „igazság” kiderítésében? (Ilyen már létezik, erről is szót fogunk ejteni a következő részben.) Tudta-e, hogy az AI/MI Hofi stílusában is képes megírni egy keresetlevelet? Elérhető AI/MI-megoldások

A Synthetic media olyan, AI/MI által generált, személyre szabott tartalom, amely képes arra, hogy olyan mélységben utánozza algoritmusok használatával bárkinek a személyiségét, hogy az érzékelő nem tudja mondani, hogy nem a valódi embert látja, hallja, hanem a gépet (deep fake). Az, hogy honnan tudja, egyszerű: ha az adatbázis pusztán egy feltöltött képpel, hanggal, videós anyaggal, kamerafelvétellel elérhető, az AI/MI képes „behúzni” a generálandó adatok közé, és nem kérdezi meg, mikor ki adja az elkészített tartalmat, hogy a hozzá kérést intéző felhasználónak van-e hozzá joga. Csak hogy megfelelően értsük: ha egyszer már közvetve/közvetlenül hozzájárulásunkat adtuk, hogy a szolgáltató és az érdekeltségébe tartozó vállalkozás szinte bármilyen felhasználásra használja az adatunkat, az elméletileg és sokszor gyakorlatilag a legtöbb AI/MI által felhasználható. Külön érdekessége ezeknek az AI/MI-oknak, hogy a felhasználási feltételekben rögzítik, hogy a számukra átadott adatok az „övék” lesznek, és minden jogunkról természetesen lemondunk. Mondhatnánk, hogy majd az adatvédelemi jogszabályok és a Ptk. segít. De kié az adat, ha a mesterséges intelligencia abból párosítással, kiegészítéssel, mutációval másikat generál? Hogy hol tartunk most ebben, arra a harmadik részben fogok kitérni, bízva abban, hogy addigra talán legalább a relevánsabb vonatkozó irányelveket és határozatokat közzéteszik – az első európai parlamenti olvasatot megjárva. Szaporodó nyitott kérdések

A probléma az, hogy egyelőre nincs olyan szabályozás, amely rendezné az adatok mesterséges intelligencia által történő kezelését és egyáltalán azt, hogy mit gondol a jog ezek-

ről az adatokról. Ezzel a tempóval igencsak badarság bebújni esetünkben amögé, hogy majd a bírói gyakorlat kialakítja. A világ lassan fényévekkel lehagy minket, holott sokkal nagyobb szüksége lenne ránk, mint valaha. Gondoljunk csak bele abba – a mesterséges intelligencián is túl –, hogy mekkora gazdasági platformot kezd kialakítani például a számítógépes játékok tere, ha lassan már nagyobb értéke van, mint a játékfilmes Hollywoodnak. A játékosok karaktere által felépített képességeknek komoly ellenértékük van, amely ráadásul nem is hagyományos pénzben érték, hanem többször bitcoinban.

spermák visszakövetelése kapcsán a témában a Loyola Marymount University and Loyola Law School részéről. Vagy ott van a Greenberg v. Miami Children’s Hospital 2020-ben megítélt esete, amelyben a Canavan-kór kapcsán a szülők engedtek szövetmintát venni az elhalt gyermek testéből, hogy kutassák az askenázi zsidó családokban előforduló betegséget. A kórház ebben az esetben is másra használta fel az adatokat, és szabadalmat is szerzett. Persze a megtérülés itt sem volt kevés, és nem volt megosztott sem. A szülők ráadásul még azt sem vitathatták, hogy még mi-

Egyelőre nincs szabályozva az adatok MI-kezelése és mit gondol a jog ezekről az adatokról… A világ fényévekkel lehagy minket, holott ma nagyobb szüksége lenne ránk, mint valaha. Hány YouTube- vagy TikTok-csatorna ér egyre többet, miután rohamtempóban gyűjt felhasználókkal kapcsolatos adatokat? Itt nagyon nehéz és elég merész felelősséggel válaszolni kötelmi vitákra, házastársi vagyonközösségi vagy öröklésjogi kérdésekre, miközben a tech és a tőke egyre inkább tárgyiasít, lassan kizsákmányol, és közben még nagyobb profitra tesz szert. Nehogy azt higgyük, hogy ez nem támogatott a jog által. Különösen igaz ez a liberálisabb nézőpontot képviselő országok bírói gyakorlatára. Hogy mennyire nem a miénk a rólunk szóló adat, azt jól példázza például a Moore v. Regents of the University of the California ügy. Az eset röviden arról szólt, hogy Moore úrnak egy elég ritka leukémiás megbetegedése volt. Testnedvei olyan anyagokat tartalmaztak, amelyek segítették egy gyógyszer kifejlesztését, amelyből a másik fél (a kísérletező egyetem) később busás hasznot húzott. Tekintsünk el most a mikrós macska amerikai esetétől és attól is, hogy létezik a jóhiszeműség, tisztesség elve: miért engedi meg a jog a kutatási célú adathasználatot és adatkezelést? De az mégis érdekes, hogy van olyan jogi érvelés a kaliforniai legfelsőbb bíróság részéről, méghozzá elég hosszú és követhető, hogy ha egyszer már „odaadta” másnak, nincs az adathoz a betegnek semmi köze/ joga, így sem fenntartással, sem visszaköveteléssel, sem hasznosítással nem élhet. És nem ez az egyetlen. Judith D. Fisher írt például az embriók, magzatok, petesejtek,

lyen genetikai kutatási célokra fogják használni az átadott mintákat. Azonfelül, hogy komoly értékrendbeli kérdések merülnek fel, ahol a hajszál sem mindegy, ha jogászi szemmel vizsgáljuk, utolsó gondolatként megosztanék egy teljesen jogos kérdésfelvetést dr. Menyhárd Attila professzor részéről. Vagyontárgynak gondoljuk az adatot? Merthogy a Ptk. 8:1. § 5. szerint vagyontárgy a dolog, a jog, a követelés. Az adat nem testi tárgy. Ráadásul a gyakorlatban, úgy tűnik, hogy még irreverzibilis is. Nem is pénz, bár kétségtelenül lehet vele fizetni is – mint láttuk, valójában ez történik –. Nem is alkotórész (Ptk. 5:15. §), mert nem fog attól elpusztulni, hogy nem a telefonomon hívom elő, és attól még az értéke, használhatósága sem fog számottevően csökkenni. Tartozéknak sem vehetjük (Ptk. 5:16. §), mert a dolog (számítógép) rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint nem szükséges, mindegyik adatról ezt nem állíthatjuk. Az első AI/MI gondolata a feltételezések szerint Leonardo da Vinci fejéből pattant ki, ezért az ő szavaival zárom cikkemet. „Ki keveset tud, sokat téved! Testünk alá van vetve az égnek, az ég alá van vetve szellemünknek. Ahogy a vasat belepi a rozsda, a víz megposhad, vagy a hidegtől jéggé lesz, úgy az értelem is, ha nem használjuk, megromlik…”  (A tanulmány következő, II. részét az Ügyvédek Lapja 2024/1., január–februári számában tesszük közzé. Megjelenik: február 15-én.) Ügyvédek Lapja 2023 | 6

A szakma kihívásai

Így dolgozunk mi A mai jogászok munkaidejük jelentős részében digitális munkaeszközöket használnak, amihez egyre inkább szükségük van haladó informatikai készségek elsajátítására. A cikkben hangsúlyozzuk az egyes jogászhivatá­ sok digitalizációs kihívásait, a jogi munka digitális alapműveleteit és a folyamatos önképzés fontosságát. Mindeközben tabudöntögetés is történik: megvilágítjuk, hogy sem a „digitális bennszülöttek”, sem a karrierjük érett szakaszában lévő senior kollégák nem hanyagolhatják el digitális készségeik fejlesztését. Dr. Ungváry Botond jogtanácsos, kamarai tag, Magyar Telekom Nyrt.

1. A digitális jogász misztikus alakja

A digitális jogász nem egy jövőből érkező, misztikus idegen. A jogi munka túlnyomó részét már ma is digitálisan végzik a jogászok. A számítógép ma már nélkülözhetetlen munkaeszköz ügyvédi irodákban, vállalati vagy állami jogi osztályokon, bíróságokon egyaránt. A jogászok munkaidejük jelentős hányadát töltik képernyő és billentyűzet előtt. Ennek ellenére nagyon változó szinten sajátítják el az általános irodai és jogi informatikai munkaeszközök használatát tanulmányaik és gyakorlati éveik alatt. Az egyetemi jogászképzés nem készíti fel a digitális munkavégzésre a hallgatókat, a tanrendből néhány jószándékú kivétellel teljesen hiányzik a digitáliskészség-fejlesztés. A frissen végzett jogászok az államvizsgát követően –szerencsés esetben első egyetemi szakmai gyakorlatuk során – szembesülnek először azzal, hogy a mindennapi jogi munka túlnyomó részben számítógépes munkavégzést jelent, amit megkönnyít a digitális felkészültség és megkeserít a haladó digitális készségek hiánya. A jogi munkában egyre nő a speciális informatikai ismeretek jelentősége (például elektronikus kapcsolattartás műveletei a bírósági per során), ezért az IT-megoldásokat professzionálisan használó digitális jogászok versenyelőnye kiemelkedő bármely jogászi hivatás gyakorlása során. Talán az olvasó is közéjük tartozik, talán épp ellenkezőleg, lemaradva érzi magát. Ebben a cikkben arra hívjuk fel a figyelmét, milyen ismertetőjegyei vannak a naprakész digitális jogásznak, és milyen ismeretek megszerzése útján léphet előrébb a fejlődés útján. 2. Mit csinálunk egész nap?

Kezdjük egy gondolatkísérlettel: ha bekameráznánk egy ismeretlen munkakörben dolgozó jogász íróasztalát, vajon a felvéteÜgyvédek Lapja 2023 | 6

lek alapján meg tudnánk mondani, milyen beosztásban dolgozik, és melyik jogászi hivatást gyakorolja? Amikor az íróasztalánál tartózkodik, a videófelvételek többségén azt látnánk, hogy a képernyőn szöveget olvas, illetve néha gépel, formáz, szerkeszt, olykor iratokat, aktákat lapozgat, frissen kinyomtatott szövegeket ír alá, telefonál, videókonferencián vesz részt, esetleg híreket olvas. Mindezekből nagyon nehéz lenne megtippelni, mivel is foglalkozik a megfigyelt jogász. Vizslatnánk hát a szoba berendezését, a bútorzat típusát és becsülhető értékét, a szőnyeget a padlón, a festményeket a falon, hátha ezekből következtetni lehet alanyunk státuszára. Ez persze csalás lenne. Hiszen kísérletünk célja, hogy kiderítsük: íróasztalánál végzett tevékenysége,

cselekvései alapján különbség tehető-e a különböző munkakörökben dolgozó jogászok között. Meggyőződésünk, hogy ilyen megfigyelési módszerrel nem lehet érdemi különbséget tenni ügyvédek, jogtanácsosok, bírák, ügyészek vagy kodifikátorok között. Pontosan ugyanazokat a tevékenységeket végzi minden jogász az íróasztalánál, csak más irodai környezetben és időbeosztásban. Utóbbi tényező lenne egyébként a kulcs kísérletünk sikere szempontjából: nem az íróasztalnál töltött idő felhasználásából, sokkal inkább a távol töltött idő mennyiségéből és beosztásából lehetne következtetni arra, hogy egy ügyeit feszes napirend mellett tárgyaló bíró vagy egy lakásadásvételekre szakosodott ügyvéd íróasztalát kameráztuk-e be.

33

34

A szakma kihívásai

Mindannyian – hivatástól, életkortól, karrierszakasztól függetlenül – napi munkaidőnk jelentős részét töltjük íróasztalunknál, számítógépünk képernyője előtt digitális munkavégzéssel. Érdemes feltenni hát a kérdést, hogy elég figyelmet fordítunk-e a digitális készségek fejlesztésére. 3. Nyomtalan digitalizáció

A jogászi munka alapműveleteit klasszikus jogelméleti megközelítésben a jogalkotás és a jogalkalmazás folyamataiban való közreműködés formájaként szokás tárgyalni, úgy mint jogi normaszövegek előkészítése és véleményezése, eljárási cselekmények végrehajtása jogalkalmazási eljárásokban, a jog értelmezése és jogi tanácsadás, jogi képviselet, közreműködés jogügyletek lebonyolításában. 3.1. Az ügyvédi tevékenység digitális alapműveletei

Az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üt.) sokat forgatott 2. §-a ügyvédi tevékenységként a következőket listázza: jogi képviselet ellátása, büntetőeljárásban védelem ellátása, jogi tanácsadás, okiratszerkesztés, okirat ellenjegyzése, az előzőek szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása, és a felsorolt ügyvédi tevékenységekkel összefüggésben letét kezelése. A hét nevesített tevékenység közül a letétkezelési az egyetlen, amelynek ellátása során a kulcsmomentum nem valamilyen okirat elkészítése. Megfigyelhető, hogy a jogi képviseleti és védői feladatoknak is jelentős részhalmazát teszi ki az okiratszerkesztés, a beadványok, nyilatkozatok és levelek írása, hiszen a modern eljárásjogi rendszerek alapvető követelménye az írásbeliség. Márpedig ahol az írásbeliség felmerül, ott kivétel nélkül digitális okiratszerkesztés történik. Az ügyvédi és jogtanácsosi munka hangsúlyosan digitális formában valósul meg. 3.2. A bírói tevékenység digitális alapműveletei

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a bírói tevékenységre nem ad hasonló definíciót. A törvény 36. § (1) bekezdése egyszerűen úgy fogalmaz, hogy a bírónak igazságszolgáltatási feladatai vannak, amelyeket a rá bízott ügyekben köteles ellátni. Ezek az igazság-

szolgáltatási feladatok a bíró ítélkezési funkciója köré csoportosíthatók: legfontosabb feladata az elé terjesztett ügy elbírálása tisztességes és igazságos eljárás keretében. Az elbírálási cselekmény – a döntés – azonban az írásbeliség talaján áll csak meg. Az eljárás egész felépítménye írásban rögzített eljárási cselekményekből épül fel; a bíróságok elé írásban terjesztik ügyeiket a felek; a bíróság határozatait kötelező írásba foglalni. Gyakori érv a jogászi munka rétori jellege mellett, hogy a jogi képviselők tárgyalásokon ütköztetik érveiket. Érdemes rámutatni azonban, hogy bírósági tárgyalás eseményeiről végeredményben pontos jegyzőkönyv készül. A szóban kiválóan előadott érveket a döntés előtt – akár több tárgyalással később – nem az eltalált hangsúlyok és precíz szünetek, hanem a jegyzőkönyvből visszaidézhető, írott (hangtalan) szöveg alapján mérlegeli a bíró. „A technológia és a gyorsuló fejlődés miatt már nem elegendő a hagyományos bírói készségek elsajátítása.”1 Péter Kitti bírói digitális kompetenciákkal foglalkozó tanulmányában rámutat, hogy e jelenség ellenére a bírói kompetenciák között sem a jogszabály, sem a fogalmazói versenyvizsgarendszer szintjén nem várják el az informatikai ismereteket. Álláspontja szerint ugyan általános információs műveltség (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, információtárolás) már most is jellemzi a bírói kart, de megfigyelhető az erős távolságtartás az új technológiáktól és a változásoktól. „A technikához való újfajta kapcsolat kialakítása viszont elengedhetetlen, mert ha nem használjuk ki a működésünket hatékonyan segítő rendszereket, akkor alulteljesítünk.”2 Egyértelmű tehát, hogy a bírói tevékenységben is hangsúlyos a digitális munkavégzés, ami haladó digitális felhasználói készségeket feltételez. Mégis „a 2020-es koronavírus-járvány idején minden ágazatot és szakmát általánosan érintő digitalizációs nyomás az igazságszolgáltatás működésében nem hagyott maradandó nyomot”.3 Németh Csaba megállapítása szerint „hiába volt meg erre a jogszabályi alap és tényleges szükség a járványhelyzet miatt, a polgári peres eljárásokban a digitális úton tartott peres eljárásokra nem került sor, illetve csak rendkívül csekély esetben került erre sor. Ennek szerintem alapvetően három oka lehet: 1. technikai, illetve infrastrukturális, miszerint a bírósági szervezetrendszer, illetve egyes bí-

róságok nincsenek felkészülve arra, hogy az egyes bírák és bírói tanácsok tömegesen digitális tárgyalásokat tartsanak; 2. szociológiai, miszerint az egyes bírák, bírói tanácsok nincsenek felkészülve arra, hogy a bírósági tárgyalásokat elektronikus úton tartsák; 3. szakmai, miszerint a bírák és bírói tanácsok szakmailag aggályosnak tartják azt, hogy a bírósági tárgyalást digitális úton kelljen megtartani, mert ez esetben az igazságszolgáltatás alapelveinek érvényesülését nem látják biztosítva.” Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a digitális megoldások alkalmazása a polgári perekben továbbra is kivétel a személyes eljárással szemben.4 3.3. A közjegyzői, ügyészi, hivatali jogászi tevékenység hasonló szabályozása

A közjegyzőkről szóló, 1991. évi XLI. törvény sem ad az Üt.-hez hasonló, tömör definíciót a közjegyzői tevékenységre. A törvény 1. §-a szerint a közjegyző jogviták megelőzése érdekében pártatlan jogi szolgáltatást nyújt, jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratot őriz meg, letéteményesként működik közre, jogi tanácsadást végez az eljárásaiban érintett felek részére, nemperes eljárásokat folytat le, jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Az okiratszerkesztés túlsúlya itt is észlelhető. A nemperes eljárások és jogszolgáltató hatósági tevékenység elengedhetetlen produktumai a határozatok és melléktermékei az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvtömegek. Az ügyészségről szóló, 2011. évi CLXIII. törvény 1. §-a alapján az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint érvényesíti az állam büntetőigényét, felügyeli és végzi az előkészítő eljárást, irányítja, felügyeli, illetve végzi a nyomozást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, valamint felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett, továbbá közérdekvédelmi, törvényességi felügyeleti tevékenységet végez. A vádképviselet során az ügyészség legfontosabb szellemi terméke az alaposan összeállított vádirat, amely a nyomozati anyagokon, azaz további bizonyítási jelentőséggel rendelkező iratokon alapul. A hivatali munka és a minisztériumok jogalkotási osztályain végzett kodifikációs munka elengedhetetlen velejárója a rendszeres okiratszerkesztés. A közszféra jogáÜgyvédek Lapja 2023 | 6

A szakma kihívásai

szainak legfontosabb produktumai is kivétel nélkül írásbeli dokumentumokban öltenek testet a nap végén. Bár az okiratszerkesztés jelentősége – néhol látványosan, néhol diszkréten – kitűnik a jogász hivatásrendek főtevékenységeinek jogszabályi ismertetéséből is, a jogász tevékenységéről való klasszikus gondolkodás központjában és e jogszabályok normatartalmának gerincében mégsem az okiratszerkesztő jogász tevékenysége, hanem az egyes jogi munkakörökben ellátott szakmai feladatok funkcionális megragadása áll. Úgy tűnik, hogy jogalkotói és jogtudományi megközelítésből sem kapott elegendő figyelmet eddig, hogy technikailag hogyan végzik el a jogászok a munkájukat. 4. A jogi munkához szükséges digitális készségek

A jogi szövegek elkészítésének módja ma már szinte kizárólagosan digitális szövegszerkesztés. A jogászok által használt irodai szoftverek közül minden munkahelyen kiemelkedik a szövegszerkesztő mint elsődleges munkaeszköz. A jogszabálykeresőket és döntvénykeresőket is látványosan megelőzi mind a használat időmennyiségében, mind jelentőségében. Jogszabálykereső nélkül lehet szerződést írni, de szövegszerkesztő nélkül lehetetlen. A fentiek alapján nincs okunk feltételezni, hogy a jövő jogászainak mindennapjaiban mérsékeltebb szerepet tölt majd be az okiratszerkesztés. Az egyik legfontosabb jogászi alapkészség ma és a jövőben is a digitális munkavégzés lesz elektronikus dokumentumokkal. Ennek a tudásnak a jelentősége napról napra növekszik. A hivatásrendi szabályok és az egyetemi jogászképzések tantervei azonban még nem reagáltak erre a jelenségre, pedig a munkaerőpiacra kilépő friss diplomásoknak munkába állásuk első napján kivétel nélkül ki kell állniuk a digitális hétpróbát. A jelen jogászának számítógép-használata természetesen sokkal változatosabb a szövegszerkesztésnél. A digitális szövegszerkesztésen túl a jogász munkájának meghatározó részét képezi az elektronikus kommunikáció is: kommunikáció e-mailen és más hivatalos informatikai rendszereken keresztül. Ezenfelül minden jogász – még ha nem is észleli – rendszeresen végez karbantartási és hibaelhárítási feladatokat a munkaeszközein (PC, telefon, nyomtató). Elég csak rámutatni néhány nagyon gyakori informatiÜgyvédek Lapja 2023 | 6

kai hibára ennek igazolásához, amelyekkel minden jogásznak meg kell küzdenie élete egy pontján: megnyithatatlan, hibás fájl, elromlott kereszthivatkozás a szerkesztett dokumentumban, megszakadt videókonferencia-hívás, betelt e-mail-fiók-tárhely, patroncsere a nyomtatóban. A megküzdés egyik módja természetesen az, ha informatikus segítségét kérjük. Ez azonban a munkafolyamatok mai magas digitalizáltsági szintjén a hatékony munkavégzés rovására megy. Az esetek többségében a hibát a felhasználó

teljes körének az információszerzés, a kommunikáció és az alapvető problémamegoldás céljából való magabiztos és kritikus használatát értjük. Ennek alapja természetesen a számítógép, illetve a hozzá kapcsolódó technológiák értő és magabiztos használata.”5 Tág értelemben e digitális kompetencia alatt ezeket a készségeket érthetjük: a digitális információk azonosítása, elhelyezése, visszanyerése, tárolása, rendszerezése és elemzése, elbírálva a relevanciáját és célját; digitális környezetben történő kommuniká-

Sem az egyetemi képzés, sem a továbbképzés nem fordít figyelmet arra, hogy a pályakezdő jogászokkal megismertesse a digitális munkához elengedhetetlen, alapvető műveleteket. okozza, és nem magától következik be. Márpedig ha képes vagyok hibát előidézni a gépben, akkor képes vagyok a kijavítására is. Élen járnak ebben az egyéni praxist működtető ügyvédek, akiknek önállóan kell boldogulniuk a jogi irodai informatika problématerének teljességében. Hozzátartozik a digitális munkavégzéshez az is, hogy frissítéseket, patcheket, sőt új szoftvereket telepítsen a jogász a számítógépére, illetve elvégezze a munka közben felmerülő egyéb informatikai feladatokat (például újraindítás frissítés után, biztonsági másolat mentése, hálózatváltás, VPN-csatlakozás, véletlenül megnyomott gomb után a művelet visszavonása). Reméljük, már az olvasó is egyetért: mindenki csinálja, de szinte senki sem tanulta… A felsorolás bőven folytatható a digitális jogimunka-végzés további alapműveleteivel: a jogász jogi adatbázisokban keres (általános és speciális keresési beállításokat ad meg), dokumentumsablonokat és űrlapokat készít, fájlokat titkosít és titkosított fájlokat kezel, saját adatbázist tart fenn saját ügyeinek dokumentációiból, kezeli és archiválja elektronikus levelezését (ideértve az elektronikus kézbesítési igazolások megőrzését), illetve igyekszik ezeket rendszerezni és átláthatóvá tenni a későbbi hatékony újrafelhasználás céljából. Érdemes hangsúlyozni, hogy a jogi munkavégzéshez szükséges speciális digitális kompetenciához az általános digitális kompetencia megszerzésén keresztül vezet az út. Péter Kitti összefoglalásában: „digitális kompetencia alatt a digitális technológiák

ció; forrásanyagok megosztása online eszközök segítségével, digitális eszközök segítségével kapcsolat létesítése és együttműködés másokkal, részvétel közösségekben és hálózatokban, határokon átnyúló kulturális tudatosság. Új tartalmak (a szövegszerkesztéstől a képeken keresztül a videókig) készítése és szerkesztése; korábbi tudás és tartalmak beépítése és átdolgozása; kreatív kifejezésmód használata. Személyes védelem, adatvédelem, digitális személyazonosság védelme, biztonsági intézkedések, biztonságos és fenntartható használat. Digitális szükségletek és forrásanyagok azonosítása, megalapozott döntések meghozatala a célnak és a szükségleteknek megfelelő eszközökkel kapcsolatban, koncepcionális problémák digitális úton történő megoldása, kreativitás a technológiák használata és a problémamegoldás terén, saját és mások kompetenciáinak frissítése.6 5. Az önámítás kockázata

A jogi munka fenti digitális kihívásait tekintve nem beszélhetünk „digitális bennszülöttekről”. Sem az egyetemi képzés, sem a különböző hivatásrendek továbbképzési programja nem fordít figyelmet arra, hogy a jogászhallgatókkal, illetve a pályakezdő jogászkollégákkal megismertesse ezeket a digitális munkához elengedhetetlen, alapvető műveleteket, elmélyítse tudásukat, és általában véve felhívja a figyelmüket a digitális felkészülés és önképzés jelentőségére. Önámító módon azt feltételezzük, hogy ezek a készségek minden, a jogászképzésbe bekerülő fiatal számára rendelkezésre állnak, az

35

36

A szakma kihívásai

egyetemet megelőző tanulmányaik keretében bőséges munícióra tesznek szert, ezért az olyan hétköznapi tevékenységek oktatása és gyakorlása, mint például az okiratszerkesztés, már szükségtelen. E téves megközelítés eredménye az a jelenség, hogy a magyar jogászok többsége munkakörtől függetlenül írógépként7 használja munkahelyi számítógépét, és nem él sem az általános irodai szoftverekben ma már minden felhasználó számára elérhető automatizációs lehetőségekkel, sem a felhasználói élményt jelentősen javító testre szabási opciókkal. A legtöbb jogász felhasználó az egyes irodai szoftverekben elérhető billentyűkombinációknak csupán szerény részhalmazát ismeri (a többség megragad a másolás, kivágás, beillesztés, mentés, visszavonás, keresés közismert billentyűkombinációjánál). Szemléletmódjukból teljesen hiányzik, sőt sokan nem is tudnak róla, hogy a szövegszerkesztési műveletek jelentős részét néhány billentyűparanccsal elvégezhetnék megszokott, monoton módszerük munkaidőigényének töredék része alatt. Ha az olvasó esetleg nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel, szívesen állítjuk kihívás elé: tudja-e vajon, hogy milyen billentyűkombinációval másolhatja a szöveg egyik részének formázását egy másik szövegrészre az általa használt szövegszerkesztőben? Milyen billentyűkombinációt használna a dokumentum címének középre igazításához? Mennyi időbe telik az olvasónak egy húszoldalas folyó szöveg táblázattá alakítása úgy, hogy a szöveg minden bekezdése külön cellába kerüljön? Elismerésre méltó, ha válaszolni tud ezekre a kérdésekre, a legtöbb felhasználó nincs birtokában ezen ismereteknek. Ha az alapvető, általános irodai szoftverek tekintetében is szükséges lenne a felhasználói ismeretek bővítése, akkor fokozottan igaz ez a speciális jogi informatikai megoldások felhasználására. Nagyon érdekes az ausztrál Paul Maharg kutatása, aki fiatal ügyvédjelöltek digitális kutatási szokásait vizsgálta. Azt találta, hogy míg a papíralapú, analóg munkavégzés aránya elenyésző a digitális munkaeszközök használatához képest (lásd például: ma már online elektronikus jogi adatbázisokban keresünk, és nem kinyomtatott jogszabályokban), addig digitális kutatási módszereik cseppet sem hatékonyak. A kísérletében felfedezett alacsony keresési hatékonyság a külső szemlélő számára egyszerű felületességként mu-

tatkozik meg, a háttérben azonban mélyebb és egyáltalán nem az ügyvédjelöltek alkalmatlanságát bizonyító ok áll. Maharg rámutatott, hogy az általa meginterjúvolt ügyvédjelöltek rendkívül gyakran fordulnak általános böngészős keresőhöz (például Google), ha jogi kérdést kell megválaszolni. Mellőzve a speciális jogiadatbázis-kezelő szoftver használatát az általános keresőn keresztül próbálják megtalálni a választ. Ráadásul kereséseik általában nagyon hamar véget érnek. Többnyire azért, mert csak az első jónak tűnő találatig keresnek (ezt hívják angolul one-hit-only searchnek).8 Tehát nem a felkészületlenség, hanem a rossz keresési szokások rejlenek a hatékonysági, alapossági probléma hátterében.

matok gyors fejlődése közben, és elavult munkaszervezési módszerekkel és döntésekkel hátráltatja csapata fejlődését, amivel hagyja csökkenni versenyképességüket. Elterjedt álláspont a jogi digitalizációval foglalkozók körében, hogy a hatékony jogi keresés problémája a jogi szektorban már megoldott, a piacon elérhető jogi szoftverek remekül teljesítenek a döntvény- és jogszabálykeresés terén. E kiemelkedő technológiai teljesítmények hasznosításához viszont olyan felhasználók kellenek, akik hozzáértő módon használják ki az adatbázis-kezelők és keresők fejlett funkcióit. A hatékony keresésen túl is van élet az informatikában, azonban mintha a kereséstől különböző funkciók váratnának maguk-

Elterjedt álláspont, hogy a hatékony keresés problémája a jogi szektorban már megoldott, a szoftverek remekül teljesítenek. Csakhogy ehhez hozzáértő felhasználók kellenének. Hajlamos az ember ugyanis azt feltételezni, hogy az általános keresőben talált, kicsit is szakmainak kinéző források megbízhatók, pedig a legtöbb esetben nem teljes értékű, kielégítő és hiánytalan, jó válaszokat találunk az általános netes keresők első találatai között. A jelenséghez hozzátartozik, hogy a hosszabban és több forrást alaposabban átnézve folytatott keresés is lehet sikertelen, ha a források megbízhatóságának megítélésében nincs gyakorlata a felhasználónak. Végül Maharg is arra a következtetésre jutott, hogy az egyetemen, a jogászképzés során kellene nagyobb figyelmet fordítani a jogi informatikai eszközök ismertetésére.9 Jelen cikkben mi is arra kívánjuk felhívni az olvasó figyelmét, hogy mind az általános irodai szoftverek, mind a speciális jogi szoftverek használatát érdemes megtanulni. A digitális képzés és önképzés kézzelfoghatóan javíthatja a jogász munkakörülményeit és munkavégzésének hatékonyságát, ezért is lenne kiemelten fontos még pályájuk legelején a jogászkollégák digitális készségeinek fejlesztése. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező, senior jogászok sem hanyagolhatják el digitális készségeik fejlesztését. A digitális továbbképzésekből magát kivonó jogász vezető, tanácselnök, irodavezető ügyvéd, senior principális azt kockáztatja, hogy elveszíti a fonalat a hatékony jogi munkafolya-

ra a jogi szektorban. Van esély rá, hogy a generatív mesterséges intelligencia alapú megoldások elterjedjenek a jogi munkát hatékonyan segítő szoftverek formájában is, ez azonban egyelőre inkább ígéret a fejlesztők részéről, mint kézzelfogható valóság. Más ágazatokban már sci-fibe illő technológiákról hallani: például a Szegedi Tudományegyetemen olyan képelemző orvosdiagnosztikai szoftvert fejlesztettek magyar kutatók, amely képes kiszúrni a rákos sejtet a mikroszkópos felvételeken; széles körben alkalmazunk logisztikai és útvonaltervező szoftvereket; a legnagyobb áruszállítók ma már okosraktárakat építenek (például az Amazon okosraktárában a polc megy a rakodómunkáshoz, és nem fordítva); mások önvezető autót terveznek és tesztelnek (így például Magyarországon világszínvonalú fejlesztési projektként indult a ZalaZONE szimulációs tesztpálya, amelyet önvezető autók tesztelésére építettek); még a hagyományosan lassan fejlődő mezőgazdasági ágazat is tele van meglepetésekkel, például több nagytermelő használ már az érett, illetve a romlott termést kiválogató mezőgazdasági gépeket vagy műholdas hőképelemző szoftverekkel koordinált öntözőrendszereket. Ám a jogász szakmában a jogi adatbázis-kezelő és jogszabálykereső megoldásokon túl nagyon kevés általánosan elterjedt digitális megoldás van. Mégis hol vannak a Ügyvédek Lapja 2023 | 6

A szakma kihívásai

jogászok robotjai és drónjai? Ezt a kérdéskört vizsgáló kutatások alapján a jogalkalmazás mint ágazat nagyon rosszul teljesít a digitalizáltság terén, szemben a technológiai fejlődésben tipikusan jól teljesítő ipari ágazatokkal. Konzervatív attitűd, a technológiák lassú adaptációja jellemző a jogászokra, akik általában erős és aktív ellenállást tanúsítanak a technológiai újításokkal szemben. Az amerikai kutató, Peter W. Martin (2010) például az amerikai bíróságok digitalizációjának sebességét vizsgálta a kilencvenes években megkezdett három technológiai reform kapcsán.10 Kutatása eredményeként arra jutott, hogy a szervezeti hierarchia, a bürokratikus akadályok és a bírók hozzáállása miatt más ágazatoknál nem tapasztalt lassúsággal és egyenetlenséggel zajlottak le, ha egyáltalán megvalósultak a technológiai reformok. Lauri Donahue (2018) ugyanerre mutatott rá ügyvédi irodák kapcsán.11 Kutatásaik szerint a jogalkalmazás gyenge alkalmazkodóképessége mögött egyrészt a fejnehéz jogi irodák kockázatkerülő döntéshozói, másrészt az egyetemi oktatás elégtelensége, harmadrészt az áll, hogy a jogi munkában nehezen számszerűsíthetők a fejlesztések pozitív hatásai. Hiszen a jogi munka hatékonysági mutatói nem idő- vagy men�nyiségalapúak, hanem minőségi értékek. Az alacsony alkalmazkodási hajlandóság különböző tényezőkből fakadhat. Ilyen az ismeretlentől való távolságtartás, az idő- és motivációhiány az újabb tanulmányok folytatásához és gyakran az új technológiától mint az állásvesztés veszélyét hordozó Pandóra szelencéjétől való félelem. Fontos tudni, hogy a technológiai újítások a szellemi munkát végzők körében jellemzően nem a munkakörök megszűnésével, hanem a transzformációjukkal járnak. Az automatizáció ezeken a területeken inkább átalakítja, nem megszünteti az emberi munkavégzést.12 A fenyegetés az alacsonyabb képesítésű és rutinfeladatokat végző munkavállalók számára azonban valós. A megoldás mindenki számára a képzési és átképzési programok fejlesztésében, újragondolásában lehet, hogy minél többen képessé váljanak a jövő munkaköreinek betöltésére.13 A már említett ágazatokban gyors, folyamatos digitalizációs törekvéseket láthatunk a piac minden szereplőjénél, míg a jogalkalmazásban (a bíróságok, ügyvédek, jogtanácsosok és közhivatalt betöltő jogászok között egyaránt) csak elszórtan találunk egyÜgyvédek Lapja 2023 | 6

egy innovációs kísérletet, ráadásul ezeknek a lefolyása is lassú és nehézkes. Ennek többek között az az oka, hogy a folyamatos piaci versenyre kényszerített, a technológiához egyébként is közelebb álló ágazatokban az újítás támogatott dolog, már-már népszerű. A jogalkalmazás legtöbb szereplője számára azonban felesleges kényelmetlenség, sok jogász tehernek tekinti. A széles körű digitáliskészség-fejlesztés ezen az uralkodó szemléletmódon is segítene, ami hosszú távon a jogi innovációknak kedvezőbb társadalmi és szakmai környezetet eredményezne. Fontos a fentiekhez hozzátenni, hogy a magyar jogi szektor borúlátóan lefestett ellenállása a digitalizációval szemben csupán más ágazatokhoz képest felvett viszonyítás. Semmiképp sem állítható, hogy nem zajlik digitalizáció a szakmában, sőt pont arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a hagyományos ellenálló attitűd ellenére feltartóztathatatlanul zajlik a jogász szakma digitalizációja, amihez alkalmazkodni kell. Nyerges Éva 2022 nyarán végzett, általános társadalmi változásokat vizsgáló, kérdőíves kutatásának eredményei rámutatnak, hogy a korlátozások miatt a Covid–19-járvány alatt a szinte szükségszerűen bevezetett IT-eszközök használata nagy arányban fennmaradt a pandémiát követően.14 A válaszadók többsége (64,5 százaléka) válaszolta azt, hogy „szereti az új IT-megoldásokat, amelyek sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé teszik a munkáját15 (…) A munkáltatók és munkavállalók – az újdonsággal járó nehézségek ellenére – jellemzően felismerték a digitalizáció munkaügyi előnyeit, hiszen nyilvánvalóan elősegíti a rugalmasabb, gyorsabb, optimalizált munkavégzést.”16 Jelen cikkben kifejezetten szeretnénk rámutatni arra, hogy – hivatástól függetlenül – az egyén szintjén tapasztalt változások, a digitalizáció hatásai elkerülhetetlenül kényszerítik arra a jogászokat is, hogy minél mélyebb digitális ismereteket szerezzenek. A külső változás már megtörtént, ideje a belső változásnak. 6. Előremutató trendek

Szerencsére egyre több az olyan képzés, ahol az előadók a jogi munkát segítő technológiai lehetőségekkel is foglalkoznak, illetve nő az online elérhető oktatási anyagok száma. Bővülnek a digitális önképzés lehetőségei. Az elmúlt években felfutó generatívmestereségesintelligencia-fejlesztések következtében a jogi informatika területén is több új

piaci szereplő jelent meg, akik különböző, jogászi munkaműveletek támogatását célzó jogi szoftvereket fejlesztenek. A 2023 decemberében megrendezett Magyar Rektori Konferencián várhatóan a jogászképzés fókuszában lévő kompetenciák újragondolása is napirendre kerül, amihez a Magyar Ügyvédi Kamara is tett szakmai javaslatokat többek között a digitális jogászi készségek, a digitális kompetenciák jelentőségének hangsúlyozására. Amíg nem válik kötelező részévé az egyetemi képzéseknek a jelen cikkben tárgyalt digitális ismeretek elsajátítása, addig azonban csak az önképzés és a kamarai továbbképzések keretein belül van lehetőség erre. A MÜK Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozata által elfogadott digitalizációs stratégia szintén a jelen cikkben ismertetett jelenségekre reagál. Előremutató és a digitalizációs folyamatok katalizátora lehet, ha kamarai keretek között is felületet, fórumot és támogatást kap a jogi digitalizációs folyamatokról folytatott párbeszéd és a jelenségek közösségi feldolgozása. A jog és az informatika állandó kölcsönhatásban van, egyre erősebben kapcsolódnak össze. 1. A jog követni kénytelen az informatika fejlődését. 2. Egyes jogi kérdésekre ma már technológiai megoldást is kell találni. Már nemcsak a jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése és helyes alkalmazása a jogász feladata, hanem arra is tudnia kell válaszolni, milyen technológiai megoldás felel meg az előírásoknak, például melyik elektronikusaláírás-szolgáltatás felel meg a piacon elérhető szolgáltatások közül a teljes bizonyító erejű magánokirat minősítésre vonatkozó hatályos jogszabályi kritériumoknak. 3. Az is előfordul, hogy technológiai kérdésekre jogi megoldást kell találni. Például: Hogyan gyűjthetők felhasználói adatok cookie (süti) segítségével egy honlapon jogszerűen, és egyáltalán milyen felhasználói adatok gyűjtése megengedett? 4. Az informatika is követi persze a jog fejlődését. Egyrészt a jogalkotó által meghatározott úton (például drónszabályozás), másrészt a jogi feladatok digitalizációja által, harmadrészt a jog informatikai leképezésére tett kísérletek útján. Ezek a hatások azokat a jogászokat is érintik, akik kifejezetten nem technológiai tárgyú jogterületekkel foglalkoznak. Egyik vagy másik jelenséggel biztosan kapcsolatba kerülnek munkájuk során, amihez

37

38

A szakma kihívásai

akaratuk ellenére is viszonyulniuk kell. Szeretni vagy gyűlölni lehet, de közömbösnek maradni nem. Az elektronikus kapcsolattartás jogi szabályairól, az elektronikus aláírás szabályozásáról vagy a GDPR hatálya alatt működő adatvédelmi jogintézményekről szóló jogi továbbképzések valóban előrébb viszik a digitalizáció útján a hallgatóság soraiban ülő jogászokat. Nem szabad azonban ös�szekeverni az informatikai fejlődést követő jogi szabályozás ismeretét a jogi informatikai megoldások megértésével és a digitális munkavégzéshez szükséges alapismeretekkel. Időt és teret kell biztosítani arra, hogy a magyar jogászság behozza más ágazatokhoz képest felhalmozott lemaradását a digitalizáció útján. Haladjunk tovább cselekvésbe forduló párbeszéddel! FORRÁSJEGYZÉK

1. DONAHUE, L. (2018) A Primer on Using Artificial Intelligence in the Legal Profession. Harvard Journal of Law & Technology. Forrás: https://jolt.law.harvard.edu/di­g est/a-primer-on-usingartificial-intelligence-in-the-legal-profession (Hozzáférés időpontja: 2020. szeptember 6.) 2. Dr. GYEKICZKY Tamás: Jogrendszer és jogászok a digitális társadalomban. Eljárásjogi Szemle, 2018., III. évfolyam 2. szám. HVG ORAC. 1–4. 3. I. HORVÁTH – D. PÉREZ DEL PRADO – Z. PETROVICS – A. SITZIA: The Role of Digitisation in Employment and Its New Challenges for Labour Law Regulation The Hungarian, Italian and Spanish Solutions, Comparison, and Criticism. ELTE Law Journal. 101–132. o. DOI: 10.54148/ ELTELJ.2021.2.101 4. MAHARG, P. Convergence and fragmentation: legal research, legal informatics and legal education. In European Journal of Law and Technology, Vol 5, No 3, 2014. 2014. Forrás: http://ejlt. org/article/view/372/493 (Hozzáférés időpontja: 2020. augusztus 2.) 5. MARTIN, P.W.: How structural features of the U.S. judicial system have affected the take-up of digital technology by courts. European Journal of Law and Technology, Vol. 1, Is-sue 1, 2010. Forrás: http://ejlt. org/article/view/16/18. (Hozzáférés időpontja: 2020. augusztus 7.)

6. NÉMETH Csaba: A digitális bírósági tárgyalások eljárásjogi és alkotmányjogi vonatkozásai a polgári peres eljárásokban. Javaslatok a digitális bírósági tárgyalások bevezetésére Magyarországon. Magyar Jog, 68. évf. 2. szám (2021. február). 76–85. o. 7. NYERGES Éva: Szükségmegoldás vagy elkerülhetetlen jövő? Digitális megoldások a munka világában a COVID-19 jár-

Jegyzetek 1

2

3

4

5

6

7

8

9

PÉTER Kitti: Bírói kompetenciák a XXI. században, különös tekintettel a mester­ séges intelligencia terjedésére. Magyar Jog, 69. évf. 10. szám (2022. október). 561–572., 561. o. PÉTER Kitti: Bírói kompetenciák a XXI. században, különös tekintettel a mester­ séges intelligencia terjedésére. Magyar Jog, 69. évf. 10. szám (2022. október). 561–572., 570. o. NÉMETH Csaba: A digitális bírósági tár­ gyalások eljárásjogi és alkotmányjogi vo­ natkozásai a polgári peres eljárásokban. Javaslatok a digitális bírósági tárgyalások bevezetésére Magyarországon. Magyar Jog, 68. évf. 2. szám (2021. február). 76–85., 76. o. NÉMETH Csaba: A digitális bírósági tár­ gyalások eljárásjogi és alkotmányjogi vo­ natkozásai a polgári peres eljárásokban. Javaslatok a digitális bírósági tárgyalások bevezetésére Magyarországon. Magyar Jog, 68. évf. 2. szám (2021. február). 76–85., 85. o. PÉTER Kitti: Bírói kompetenciák a XXI. században, különös tekintettel a mester­ séges intelligencia terjedésére. Magyar Jog, 69. évf. 10. szám (2022. október). 561–572., 570. o. PÉTER Kitti: Bírói kompetenciák a XXI. században, különös tekintettel a mester­ séges intelligencia terjedésére. Magyar Jog, 69. évf. 10. szám (2022. október). 561–572., 570. o. DR. GYEKICZKY Tamás: Jogrendszer és jogászok a digitális társadalomban. Eljárásjogi Szemle, III. évfolyam 2. szám, 1–4., p1. HVG ORAC. 2018. MAHARG, P.: Convergence and fragmentation: legal research, legal informatics and legal education. In Eu-ropean Journal of Law and Technology, Vol 5, No 3, 2014. Forrás: http://ejlt.org/article/ view/372/493 (Hozzáférés időpontja: 2020. augusztus 2.) MAHARG, P. (2014) Convergence and fragmentation: legal research, legal informatics and legal education. In European Journal of Law and Technology, Vol 5, No 3, 2014. Forrás: http://ejlt.org/article/view/372/493. (Hozzáférés időpontja: 2020. augusz­ tus 2.)

vány hatásának összefüggéseiben. SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás – Győri érkezés. DOI: 10.59199/salusvocalis.2023.49 8. PÉTER Kitti: Bírói kompetenciák a XXI. században, különös tekintettel a mesterséges intelligencia terjedésére. Magyar Jog, 69. évf. 10. szám (2022. október). 561–572. o. 

10 MARTIN, P.W.: How structural features of the U.S. judicial system have affected the take-up of digital technolo-gy by courts. European Journal of Law and Technology, Vol. 1, Issue 1, 2010. Forrás: http:// ejlt.org/article/view/16/18. (Hozzáférés időpontja: 2020. augusztus 7.) 11 DONAHUE, L.: A Primer on Using Artificial Intelligence in the Legal Profession. Harvard Journal of Law & Technology. 2018. Forrás: https://jolt.law.harvard.edu/ digest/a-primer-on-using-artificial-intelli­ gence-in-the-legal-profession. (Hozzáfé­ rés időpontja: 2020. szeptember 6.) 12 I. HORVÁTH – D. PÉREZ DEL PRADO – Z. PETROVICS – A. SITZIA: The Role of Digitisation in Employment and Its New Challenges for Labour Law Regulation The Hungarian, Italian and Spanish Solutions, Comparison, and Criticism. ELTE Law Journal. 101–132. o. DOI: 10.54148/ELTELJ.2021.2.101. 104. o. 13 I. HORVÁTH – D. PÉREZ DEL PRADO – Z. PETROVICS – A. SITZIA: The Role of Digitisation in Employment and Its New Challenges for Labour Law Regulation The Hungarian, Italian and Spanish Solutions, Comparison, and Criticism. ELTE Law Journal. 101–132. o. DOI: 10.54148/ELTELJ.2021.2.101. 132. o. 14 NYERGES Éva: Szükségmegoldás vagy elkerülhetetlen jövő? Digitális megol­ dások a munka világában a COVID-19 járvány hatásának összefüggéseiben. SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás – Győri érkezés. DOI: 10.59199/salusvoca­ lis.2023.49. 578. o. 15 NYERGES Éva: Szükségmegoldás vagy elkerülhetetlen jövő? Digitális megol­ dások a munka világában a COVID-19 járvány hatásának összefüggéseiben. SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás – Győri érkezés. DOI: 10.59199/salusvoca­ lis.2023.49. 579. o. 16 NYERGES Éva: Szükségmegoldás vagy elkerülhetetlen jövő? Digitális megol­ dások a munka világában a COVID-19 járvány hatásának összefüggéseiben. SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás – Győri érkezés. DOI: 10.59199/salusvoca­ lis.2023.49. 582. o.

Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Hétköznapi bosszúságaink

Füstölgés az e-aktáról és a digitalizációról A bírósági peres iratok távolról megtekinthetők. A távoli megtekintés jelentős eredmény, költségcsökkenéssel jár. Ezt ismerték fel, amikor célul tűzték ki a „digitális bíróságot”. Mennyivel egyszerűbb, ha az irodámból/otthonról megnézhetem az ügy iratait, mintha ezért ügyfélfogadáshoz igazodva be kellene ballagni a bíróságra, vagy akár a megyeszékhelyre vidékről. Az iratokat 0–24 órában meg kellene tudni tekinteni. Ez jó irány. Amikor kezdő voltam, volt egy álmom arról, hogy szeretném, ha a nap besütne az irodámba. Ez megvalósult. Álmodtam arról is, hogy a jogszabályokat majd nem könyvekben kell követni, legyen valamilyen más keresési módszer. Ez is teljesült.

kinyomtatják a pdf-eket. A bíró ma is megteheti, hogy kizárólag papírból dolgozik, a többi feladatot elvégzi az adminisztráció. Ma ha elmegyünk egy szállodába, egy kis masina kiolvassa az okmányainkból az adatainkat, és továbbítja a rendőrhatóságnak. A belügynek komoly érdekérvényesítő képessége van. Ott valóban az adat költözik, valóban digitalizálnak, „adataink repülnek”. Ébredés

Álom, álom, édes álom…

Ma arról álmodom, hogy legyenek olyan működőképes elektronikai rendszerek, amelyeket könnyű megismerni, zökkenőmentesen működnek, átláthatók, megbízhatók és stabilak, nem kényszerítik kényszermunkára az embert, mi több, ügyvédbarátok. Olyan nagy kérés – hogy csak egy példával éljek –, hogy ne kelljen minden iratba bepötyögni a törzsadataimat? Érdekes digitalizációnak nevezni azt, ami az igazságszolgáltatás körül zajlik. Inkább csak elektronikus postázásról kellene beszélni. Persze ez is fejlődés. Az ügyvéd elkészíti a periratot, elküldi a megfelelő csatornán a címzettnek, ahol Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Szeretnék néhány gondolatot megosztani a bírósági e-akták elektronikus kapcsolaton keresztül történő kezeléséről. Az e-aktába való betekintés a rendszerleírás szerint automatikus, ezzel szemben polgári ügyekben nálunk bizonyosan nem így van. A rendszernek úgy kellene működnie, hogy felmegyünk a https://eakta. birosag.hu honlapra, ahol bejelentkezéssel azonosítjuk magunkat. Ilyenkor az elektronikus személyi igazolványt az olvasóba (például REINER SCT) helyezve egyezteti az adataimat a központi nyilvántartással (OÜNY), és még jelszóval is védett, amelyet csak én ismerhetek. Ezután még ügyfélkapus azonosításon is átesünk. Beírom a bíróságot, az ügyszámot, az évszámot, a kasz-számomat, és ezt követően automatikusan látnom kellene az ügy iratait, majd egyenként meg kellene tudnom nyitni. A bejelentkezéssel már regisztráltam magam, kapcsolódnom kellene az ügyhöz. A kérésem alapján a rendszer az ügyvédi nyilvántartással összekapcsolva igazolja ügyvéd voltomat. A hozzáférési rendszer beazonosított, kiírja a nevemet, tehát tudja, ki vagyok.

Hiába igazolom azonban magamat elektronikus személyi igazolvánnyal, kasz-számmal és Ügyfélkapuval, akkor is csak az Elbírálásra vár felirat jön be, nem látom az ügyet, nem látom az aktát és benne az egyes iratokat. Ez így is marad néhány napig, különösen ha nem telefonálok a polgári irodára. Az elérés képességéhez nekünk, ügyvédeknek fejlesztenünk kellett, be kellett szereznünk az elektronikusszemélyiigazolvány-olvasót, meg kellett tanulni, hogy a rendszer miként működik. Kértünk elektronikus személyit, ám a rendszer megfelelő indulás helyett egyelőre inkább hasonlít akadálypályára. A rendszerleírás szerint már nem kell papíralapon kérelmet benyújtani, nem is tettem, hiszen éppen az a rendszer működésének célja, hogy enélkül is be lehessen lépni bejelentkezés és a megfelelő feltételek igazolása mellett. Kasz-számom igazolja, hogy ügyvéd vagyok, az Ügyfélkapu azt, hogy azonos vagyok önmagammal, a nevemnek az aktában jogi képviselőként bejelentve kell állnia. Az azonosításnak az a feltétele, hogy mindkét oldalon legyenek összevethető adatok, ezek hiányában a rendszer nem működik. Lehet, hogy az e-aktában bírósági oldalon az adataim nincsenek felvéve az ügy indulásakor, és csak külön kérelem esetén kerülnek kitöltésre? Nem tudom. Ébrenlét

A rendszer jelenleg csak úgy működik, hogy a bírósági irodán kérelem esetén tűzoltó munkával pótlólagosan visznek fel adatokat, és látra engedélyezik a belépést, de csak az ügyirat számáig és a peres felek kilétéig jutok el, majd türelmes és szakszerű várakozás után a bíró – bi-

39

40

Hétköznapi bosszúságaink

zonyos négyzetek bepipálásával, ahol az összes iratot ki sem tudja választani, csak azt, ami egy oldalon van – beenged. A rendszerek úgymond összekapcsoltak, az adatok ellenőrizhetők, ezzel ellentétes beállítások véleményem szerint túlhaladottak.

imat a rendszerbe, a születés dátumától kezdve az anyám nevén át mindent, noha az egésznek nem erről, hanem arról kellene szólnia, hogy különböző rendszereket (ügyvédi nyilvántartás, lakcímnyilvántartás stb.) kapcsolnak össze, amelyek leellenőriznek, hogy automatikus legyen

Ha a bíró bármi okból nem érhető el, esély sincs az engedélyre a betekintéshez. Pedig a program éppen a személyes közreműkö­ dést lett volna hivatott kiváltani, végső soron mégis arra alapoz. A bírósági igazgatás elektronizálása (Digitális bíróság, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00052) projektre a dokumentumok szerint igen jelentős összeget (2 501 038 763 forintot) költött az OBH, ugyanakkor a célok megvalósulásának, a rendszer használatának akadályai vannak, annak ellenére hogy a feltételeket úgymond megteremtették, legalábbis a rendszert valaki bizonyosan átvette. A polgári iroda tájékoztatása szerint az adminisztrátoroknak a kérelem jelentkezése (bejelentkezés, kapcsolódási szándék jelzése) után be kell vinniük az adata-

a beléptetés, anélkül hogy adatkezelőként a bíróság a saját rendszerébe gyűjtené be a személyes adataimat. Azt mondták bírósági oldalon, hogy az OBH-hoz kellene fordulni, ugyanis ma a bírónak személyesen kell megadnia az engedélyt a betekintésre, ráadásul úgy, hogy mindenfélét be kell pötyögnie, hogy milyen tartalmú okiratokat vagyok jogosult megtekinteni. Állítólag büntetőügyekben a beléptetés automatikus, de azt nem próbáltam ki. Polgári ügyszakban jelenleg sincs automatikus beléptetés, noha 2018 óta „min-

denki ezen fáradozik”. Az lenne a baj, hogy a képviselők látják, hogy a bíró mit tett vagy mit sem? Vagy az lenne a cél, hogy a bíró tudja, ki mikor mit néz az aktában? Elvárható-e az iratok visszatérő és folyamatos engedélyezése egy bírótól? Szerintem nem. Mivel nincs mit mérlegelnie, ezért a feladattal sem kellene terhelni. Egyesek szerint olybá tűnik, mintha a bíróságoknak nem lenne érdekük, hogy a felek és képviselőik megismerhessék az iratokat. Ez azonban nem így van, készségesek, csak a rendszer nem működik megfelelően, vagy a bírónak nincs ideje naponta minden ügyben ezt egyenként megtenni. Ha a bíró továbbképzésen, szabadságon, tárgyaláson van, esély sincs az engedélyre. A program a személyes közreműködést lett volna hivatott kiváltani, ehhez képest végső soron mégis arra alapoz. Tapasztaltam, hogy engedély után a betekintés már nagyjából működik, de addig problémás. Három éve próbálkozom táveléréssel megtekinteni a bírósági iratokat. Volt eset, hogy két hétig nem volt ideje a bírónak az engedélyezésre, ezért a beérkezett iratokat nem lehetett Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Hétköznapi bosszúságaink

megtekinteni. Kértem újra az engedélyezés biztosítását, ezután a bíró egy végzésében utalt arra, hogy ő bizony folyamatosan végzi az engedélyezést. Ebből is megtudtam, hogy a kérelmem beérkezett, viszonyunk felhős. Kütyük, programok hálójában

Állítólag a fejlesztőnek és az OBH-nak volt a kikötése, hogy mégse legyen automatikus a beléptetés polgári ügyben, de nem ismerem a kérdéskör érveit. Ha bemegyek a bíróságra, odatolják az egész aktát elém, keressek, nézzek, amit akarok, ahhoz nem kell a bíró engedélye, itt pedig esdeklés után, diszkrecionális mérlegelési jogkörben kapott engedély alapján nézhetek bele az iratokba – vagy sem. Miért is? Mik az elbírálás szempontjai, egyáltalán miért vannak ilyen szempontok? Megtagadhatja a bíró a betekintést a meghatalmazott képviselőtől? Ha igen, milyen alapon? Volt arra példa, hogy egy ügyvédi iroda képviselője kérte az elektronikus hozzáférést, majd az iroda másik tagja mint jogi képviselő nem kapta meg, mondván, saját „hivatali kapuján” kellett volna bejelentkeznie. Hamar világossá tettük, hogy ügyvédnek olyan nincs. A koncentrált össztűz eredményes volt (panasz az elnöknek, kamarai levél, MÜK informatikai megbízott). A betekintési rendszer nem tekinthető platformfüggetlennek, mert az almás gépekkel a belépés egy frissítés után már nem lehetséges. Korábban a jegyzőkönyvekért folytattunk komoly harcot, hogy elektronikusan, e-mailben megkaphassuk. Harc folyt az iratok lefényképezéséért, szkenneléséért is. Fiatal kollégák már nem is emlékezhetnek arra, miként, milyen indokokkal tartottak vissza ettől bennünket. Akkor úgy éreztem, mintha a bíróságok olybá kezelnék az ügyeket, mintha a feleknek közük sem lehetne hozzájuk. Most is vannak hasonló érzéseim, de tapasztaltam, hogy nem a bíróságokon múlik. Óriási adminisztratív tehertől menekülhetnének meg, és szeretnék is az automatikus hozzáférést. Nemcsak az irodisták, de a bírák is. Egyesek azt mondják, hogy ez fejlesztési kérdés. Szerintem nem az. Ha a büntetőben meg lehet oldani, akkor itt miért nem? Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Nem látom át, hogy kinek, mely hatalmi tényezőnek és miért áll érdekében ennek a helyzetnek a fenntartása, konzerválása. Vegyes érzelmek

Félelmeim azért vannak, mert az elektronikus ingatlan-nyilvántartás is a rendszerek összekapcsolásáról szól. Ugyan bevonják a kamarákat a rendszerek kialakításába, de valahogy mindig úgy sül el, hogy az elektronikus rendszer fapados, a minimális feltételeket sem biz-

A jogrendszer nem egy fatális véletlen, abban határozzák meg az irányokat, ehhez azonban nemcsak víziók kellenek, hanem az is, hogy a munkamódszerek vonzók legyenek a felhasználók számára, országosan is biztosítottak és stabilak legyenek a működés feltételei – végig kell vinni a folyamatot. A hibákat ki kell tudni javítani, módot kell adni a gyakorlati kipróbálásra, nem szabad félkész vagy teljesen más célra alkotott rendszereket rászabadítani a jogásztársadalomra. Számos programnak voltam pilótája, már

Nem vitatom, hogy a technika, a tudás fejlődik, mégis úgy gondolom, hogy sokkal több kacskaringón mentünk át, mint kellett volna. tosítja az ügyvédek munkájához, szakmai biztonságához. Miért van az, hogy az iFORM esetében külön küzdeni kell azért, hogy leellenőrizhessük a saját munkánkat? Miért szemet rontóan kicsi betűkkel működik a rendszer, miközben egy szükségtelenül befurakodó oszlop elveszi a teret? Miért kell újra és újra bevinni az adatainkat, miért nem lehet elmenteni a fájlt, és újra felhasználni? Miért van az, hogy nincs próbaüzem, vagy ha van, a hibák csak szaporodnak? Erőből nyomnak mindent az elköltött pénz és határidők bűvöletében. Miért van az, hogy az én születési adataimat, anyám nevét minden bíró megismerheti, de én az övékét nem? Ez hasonlít a csendőrpertuhoz, ahol a csendőrnek hatalmában állt mindenkit tegezni, de visszategezni nem volt ildomos. Az ügyvédek készek tanulni, oktatáson részt venni, elsajátítják, mit kell csinálni, és közben okkal elégedetlenek. Egyedül a cégeljárás jelenlegi elektronizálása hozott közmegelégedést. Azzal az a baj, hogy nem állami. Kinek is? Nekem nincs vele bajom, bár nincs benne tulajdonom. Kitűzték, hogy a rendszerek egységességére kell törekedni. Ez rendben is van, de vannak történelmi tapasztalataim arról, hogy az egységesség nem jelent feltétlenül jobbat a meglévőnél; egységesen rosszabbat is jelenthet. Félő, hogy a jogi személyek egységes nyilvántartása – amelyet szerencsére nem vezettek még be – lerontja a cégeljárást is.

sokszor sajnáltam a programozókat, és szégyelltem magam amiatt, hogy mennyi hibát sikerült találnom. Nem szabad ultima ratióként arra hivatkozni, hogy nincs már rá pénz. Miért vették át a csekély értelmű programokat? Nem vitatom, hogy a technika, a tudás fejlődik, mégis úgy gondolom, hogy sokkal több kacskaringón mentünk át, mint kellett volna. Gondolok a beazonosítás módjaira (Ügyfélkapu, Cégkapu, Hivatali Kapu), az ÁNYK-ra, az iFORM-ra, a blankettahegyekre, amelyeken az információt csak postázzák elektronikusan, de az még nem digitalizáció. Nem lett volna szükség ennyi blankettára, nem véletlen, hogy a legegyszerűbb P23-at szereti mindenki. A világban vannak jól működő programok, nagy rendszerek, de ezeket soha nem kapkodva, hanem tervszerűen fejlesztve, a hibákat folyamatosan kiküszöbölve újították meg. Minden új dolog bevezetése függ az alkalmazók hozzáállásán, megnyerhetőségén. Ha az alkalmazók a programmal nem szembehelyezkednek, hanem támogatják, akkor sikeressé válik. Jobb programokat kívánok magunknak! Székesfehérvár, 2023. október 19. Dr. Szabó Kálmán, a Fejér Vármegyei Ügyvédi Kamara titkára, Székesfehérvár

41

42

Törvényértelmezés

Tulajdonosváltozás és közös költség A társasházak biztonságos működését és a tulajdonosok érdekét szolgálja, ha a különtulajdoni ingatlan vevőjét helytállási kötelezettség terheli az eladó által felhalmozott közösköltség-tartozásért. A Pfv.VII.20.817/2022/7. számú felülvizsgálati ítélet (BH 2023.3.68) abban az esetben tartja ezt lehetségesnek, ha a szervezeti-működési szabályzat rendelkezik a vevő és az eladó társasházközösséggel szembeni egyetemleges felelősségéről. Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest

A Kúria helybenhagyta a keresetnek helyt adó, a vevőt mint új tulajdonost az eladó mint korábbi tulajdonos közösköltség-tartozásának megfizetésére kötelező elsőfokú ítéletet, és hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet. Az ok, hogy a perbeli társasház szervezeti-működési szabályzata (szmsz) tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint a vevő mint jogutód egyetemlegesen felel az eladó mint jogelőd tartozásáért. Jelentős tények lényegi hasonlósága

A Kúria vizsgálta, született-e precedensértékű ítélet 2012. január 1. óta, fennáll-e ügyazonosság (Kúria Jpe.I.60.002/2021/7. számú határozat 20. pont). A Pfv.X.20. 288/2011/5 számú és a Pfv.I.20.533/ 2019/5 számú ítélettel lezárt üggyel vetette össze a jelenlegit, és megállapította, hogy ügyazonosság nem áll fenn, ezért előzetes döntéshozatali eljárás nem szükséges (2011. évi CLXI. törvény [Bszi.] 32.

se előtt keletkezett közösköltség-tartozás nem terhelheti a 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 137. § (1) bekezdés okán. A Pfv.I.20.533/2019/5. számú ítélet alapjául szolgáló perrel az ügyazonosságot azért nem találta fennállónak, mert abban az ügyben az szmsz nem tartalmaz rendelkezést egyetemleges felelősségről, és az érvényesített jog is eltér annyiban, hogy egy adásvételi szerződés érvénytelenné nyilvánításával és az eredeti állapot helyreállítása miatti helytállási kötelezettséggel függ össze. A vevő az eladó társasházban elfoglalt pozíciójának is jogutódja

A felülvizsgálati ítélet érdemi indokolása szerint a társasházi alapító okirat a tulajdonostársak dologi jogi helyzetét előíró státusszerződés, amely meghatározza a külön- és közös tulajdon kereteit. Az alapító okirat nemcsak az alapításban részt

Az ügyazonosságot a konkrét ügyhöz kapcsolódva, az anyagi jogi szabály és a jogértelmezés szempontjából jelentős tények lényegi hasonlósága alapján kell vizsgálni. § (1) bekezdés b) pont). Bár a Pfv.X.20.288/2011/5. számú felülvizsgálati ítéletben azonos tényállási elem, hogy az egykori tulajdonos közösköltség-tartozásáért fennálló felelősségéről szól, továbbá az szmsz kimondja az új és a korábbi tulajdonos egyetemleges felelősségét, az ügyanazonosságot mégis kizárja, hogy az új tulajdonos eredeti jogszerzéssel, árverésen jutott a tulajdonjoghoz, szemben az adott üggyel, amelyben a jogszerzés származékos, jogcíme adásvétel. A Kúria szerint az eredeti jogszerzőt a tulajdonszerzé-

vevőket, hanem a későbbi tulajdonostársakat is köti. Ezt nem befolyásolja, hogy az utóbbiak az alapító okiratot nem írták alá. Mindezekre azért utalt, hogy a hatályon kívül helyezett jogerős ítélet indokolásával szemben kifejtse: „a társasházi ingatlan vevője nem egyszerűen egy ingatlan-nyilvántartási egységet vásárol, hanem jogutódjává válik az eladó társasházban elfoglalt pozíciójának is, amelyet az alapító okirat, az szmsz és a közgyűlési határozatok együttesen írnak körül. Tekintve, hogy mind az alapító okirat, mind az szmsz az

ingatlan-nyilvántartásban megtekinthető, a közgyűlés határozatait pedig a közös képviselő tartja nyilván, a vevő ezen okiratok ismeretének hiányára hivatkozva nem mentesülhet a jogelőddel szemben hatályosult, társasházi előírásokból reá háruló kötelezettségek viselése alól.” Szigorúbb kötelezettségeket is előírhatnak

A Kúria szerint az szmsz-ben a tulajdonostársak a jogszabályok keretei között – a működőképesség érdekében – a Társasházi törvényben írtaknál szigorúbb kötelezettségeket is előírhatnak, korlátozhatják a törvény által biztosított jogaikat. Ezt a Társasházi törvény egyes szabályainak kogenciája vagy imperatív jellege sem zárja ki. A Kúria állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a Tht. 24. § (1) bekezdéséből nem olvasható ki a szigorúbb közösköltség-viselési szabályok megalkotásának tilalma, miáltal az szmsz érvényesen rendelkezhet a volt tulajdonos tartozásáért fennálló egyetemleges felelősségről is. „Amen�nyiben a társasház ilyen szabályt alkot, a társasházi jogviszonyba lépő új tulajdoÜgyvédek Lapja 2023 | 6

Törvényértelmezés

nosnak a kifejtettek szerint számolnia kell azzal, hogy a felhalmozott közösköltség-tartozásért az egyetemlegesség szabályai szerint maga is helytállásra köteles.” A felülvizsgálati ítélet nem utal rá, de ettől függetlenül tény, hogy a Ptk. a közös tulajdon körében kifejezett rendelkezést tartalmaz arról, hogy a dologgal kapcsolatos kiadások a tulajdonost terhelik. (Ptk. 5:75. § „A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.”) Ezt a szabályt a Tht. a speciális társasházi közös tulajdoni jogviszonyra úgy adaptálja, hogy a dolog – a közös tulajdonú ingatlanrészek – fenntartása és a költségviselés kötelezettsége közvetlenül az önálló jogalanyisággal bíró társasházközösséget terheli. (Tht. 3. § (1) bek: „A társasház tulajdonostársainak közössége (…) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása (…) során (…) viseli a közös tulajdon terheit.”) A Kúria a volt tulajdonos tartozásáért fennálló felelősségre a Tht. 46. § (2) bekezdéséből is vont le következtetéseket, mert e szerint az adásvétel során kinyilvánított per-, teher- és igénymentességi szavatosság automatikusan kiterjed a közös költségre is, ebből pedig az következik, hogy a vevő az eladó által felhalmozott közösköltség-tartozásért helytállni köteles. A Kúria értelmezése szerint azonban ez csak akkor igaz, ha a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az eladó és a vevő egyetemleges felelősségéről. Ennek jogszabályi okát a BH a Tht. 24. § (1) bekezdésében jelöli meg. Kérdés, hogy egyébként, az egyetemlegességre utaló tartalom nélkül nem kell-e számolnia ezzel. A közös költség a közösség költsége

A Tht. 3. § (1) bekezdése és a 24. § (1) bekezdése együtt azt fejezi ki, hogy a közös költség a közösség közös tulajdon folyamatos fenntartásával kapcsolatos mindenkori költsége. A 24. § (1) bekezdése utal arra, hogy ennek fedezetét a tulajdonostársak kötelesek biztosítani. Hogy milyen módon, milyen időszakonként, az a Tht. 24. §-ából nem olvasható ki, de utal arra, hogy a tulajdoni hányadoktól eltérő költségviselést az szmsz szabályozhatja. Ügyvédek Lapja 2023 | 6

A Tht. 13. § (2) bekezdés b) pontja nem a törvényes kötelmen változtat, hanem azt engedi meg, hogy a közösség a közös tulajdon fenntartására, többek között a közösköltség-hozzájárulások viselésére és a hátralékok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat alkosson. A 24.

nostárs által megfizetni elmulasztott közösköltség-részletekért köteles-e helytállni. Erről a Tht. 46. § (2) bekezdése szól. Az az értelmezés, hogy a tulajdonos közösköltség-fizetési kötelezettsége tulajdonjoga megszerzésekor kezdődik és tulajdonjoga megszűnéséig tart, igaz, de né-

A társasházi ingatlan vevője nem egyszerűen egy ingat­ lan-nyilvántartási egységet vásárol, hanem jogutódjává válik az eladó társasházban elfoglalt pozíciójának is. § (1) bekezdésének azon szabálya, hogy a tulajdoni hányadok szerinti közös költségtől az szmsz eltérhet, a 13. § (1) és (2) bekezdés b) pontjával harmonizál, de szintén nem a törvényes kötelmen változtat, hanem csupán a teherviselés törvénytől eltérő arányait engedi szabályozni. A Tht. 24. §-a tehát a Ptk. 6:2. § (3) bekezdésének megfelelő, fizetési kötelmet keletkeztető norma. A társasházi közös költségekhez való hozzájárulás akkor is kötelező, ha nincs szervezeti és működési szabályzat, vagy nem rendelkezik a közös költségről. A Tht. 24. § (1) bekezdése a közösköltség-kötelem egyetlen feltételét ismeri: a tulajdonjogot. Időbeli feltételre a Tht. 30. § (1) bekezdéséből lehet következtetni. E szerint eltérő szmsz-rendelkezés hiányában a közös költséghez havi részletekben kell hozzájárulni. Ehhez képest értelmezhetők a Tht. közösköltség-hozzájárulás egyes részletei hátralékáról szóló rendelkezései. (Tht. 24. § (2) bekezdés c) pont és a (3)–(4) bekezdés; 30-31-32.; 46. § (1) bek.) A közösköltség-hozzájárulás egyes részleteinek hátraléka (a fizetés késedelme) a Ptk. 6:154. §-ának megjelenése a társasházi jogban. A régi és az új tulajdonos törvényes közösköltség-fizetési kötelme között a Tht. 24. § (1) bekezdése nem tesz különbséget. Azon túl, hogy a tulajdonosi arányokat a törvény szabályozza, amitől az szmsz eltérhet, a Tht. 24. §-a nem szól arról, hogy a tulajdonosok felelnek-e egymás tartozásáért a közösséggel szemben. Különösen nem szól az adott különtulajdonban egymást követő tulajdonostársak közösséggel szembeni felelősségéről. Az tehát nem tartalma ennek a rendelkezésnek, hogy ha nem a tulajdonostárs esett késedelembe, az előző tulajdo-

zetem szerint oktalanul szűkítő értelmezés, hogy csupán azokra a részletekre korlátozódik, amelyek tulajdonjogának fennállása alatt váltak esedékessé. Ilyen szabály a Tht.-ban nincs, a Tht. 24. § (1) bekezdésének szövegéből nem következik. Az szmsz nem szabályozhatja a tulajdonostárs és a nem tulajdonostárs jogviszonyát

Az szmsz kizárólag a közösség, a tulajdonostársak és a társasházi szervek egymás közti szervezeti, működési, közösköltségés használati viszonyát szabályozhatja, mert ezek a társasházi jogviszony szmszre tartozó komponensei. Tulajdonostárs és nem tulajdonostárs jogviszonyát – törvényi felhatalmazás hiányában – az szmsz nem szabályozhatja. Az eladónak és a vevőnek nincs egymás közti társasházi jogviszonya, ezért ezt az szmsz nem szabályozhatja. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem tartozhatnak mindketten ugyanazzal a közösköltség-részlettel. Az, hogy a közös költségviselés szabályait a Tht. 13. § (1) bekezdése szerint az szmsz-nek kell tartalmaznia – ideértve ennek részletes szabályait, az esedékességet és a tulajdoni arányoktól történő eltérést is –, valóban azt okozza, hogy nem jogsértő az egyetemleges felelősség megjelenése az szmsz-ben. Ezt ugyanis semmi sem tiltja, mint ahogy azt sem, hogy az szmsz mentesítse a korábbi tulajdonost a fizetés elmulasztásából eredő felelősség alól. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az egyetemleges kötelmet az szmsz teremti meg. Az egyetemlegességet a Ptk. 6:2. § (3) bekezdése alapján született Tht. 24. § (1) bekezdése, a 46. § (2) bekezdése és a Ptk. 6:29. §-a hozza létre. Az egyetemlegességet

43

44

Törvényértelmezés

tehát nem zárja ki, ha erről az szmsz nem szól, hiszen törvényből ered. Az szmsz egyetemlegességre utalása akkor jelentené azt, hogy az új tulajdonos csakis emiatt köteles helytállni a korábbi tulajdonos tartozásáért, ha a törvény egyéb rendelkezéséből az új tulajdonos helytállási kötelezettsége nem lenne levezethető. Minderre tekintettel – nézetem szerint – az szmsz-ben megjelenő egyetemlegesség nem a törvénynél szigorúbb szabály, hanem a törvény által teremtett kötelmi helyzet. A volt tulajdonos szavatol azért, hogy nincs közösköltség-tartozása

A Tht. 46. § (2) bekezdése annak a szavatolásáról szól, hogy közösköltség-tartozás nem áll fenn. Vajon miért kellene szavatolni azért, hogy a tulajdonjog átruházásakor nem áll fenn közösköltség-tartozás, ha a vevőt egyébként sem terhelné helytállási kötelezettség? Nyilván azért, mert a törvény preambulumában megfogalmazott cél okán a Tht. 24. § (1) bekezdése, valamint 46. §-a szerint igenis terheli. Abból, hogy az eladó per-, teher- és igénymentességi nyilatkozatával automatikusan szavatol azért is, hogy a közösséggel szemben nem halmozott fel tartozást, azt a logikus következtetést lehet levonni, hogy az eladó a vevővel szemben a múltban esedékes közösköltség-hozzájárulásokért vállal helytállást, amiből nyilvánvalóan az is következik, hogy a tulajdonszerzéssel az új tulajdonos válik a volt tulajdonos által elmulasztott összegek kötelezettjévé. Az eladói szavatosság segíti a vevőt abban, hogy az eladóval szemben térítési igényt érvényesítsen, ha a közösség a múltbéli tartozást tőle követeli, ő pedig teljesíti, egyébként behajtják. Az pedig, hogy nem tettek szavatossági nyilatkozatot, nem azt jelenti, hogy a vevő nem köteles helytállni az eladó által felhalmozott tartozásért, csak azt, hogy lehet, hogy az eladóval szemben nem tud hatékonyan fellépni. Párhuzamos felelősség

Az egyetemlegesség törvénynél fogva feltételezi a párhuzamos tartozásokat. A Ptk. 6:29. § (1) bekezdése szerint egyetemleges kötelem elképzelhetetlen, ha két személy nem ugyanazzal a szolgáltatással és nem egyidejűleg tartozik. Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Törvényértelmezés

A Ptk. nem szabályozza, hogyan alakul a felelősség egymást követő tulajdonosok között az ingatlanfenntartási tartozások körében, létezik-e egyetemlegesség eladó és vevő között. Szabályozza viszont azt a tényhelyzetet, ha egy szolgáltatással többen tartoznak, és a jogosult bármelyiktől követelheti a teljesítést. E szabály szerint az egyetemleges kötelem nem csak erről szóló, kölcsönös akaratnyilvánítás alapján jöhet létre, hanem azon tény által is, hogy törvényes kötelmek párhuzamosan léteznek, többen tartoznak egyazon szolgáltatással, ezért a jogosult a teljesítést bármelyik kötelezettől követelheti. A vevő nem jogutóda a társasházi jogoknak és kötelezettségeknek

Mint arra a BH2023.3.68 is utal, lényeges a különbség a volt és az őt követő tulajdonos jogátruházási ügylete és a társasházközösséghez mint jogalanyhoz fűződő, egyébként egymástól független jogviszonya között. Az új tulajdonos a Ptk. 5:38. § (2) bekezdése szerinti okból, átruházási ügylet okán lesz tagja a társasházközösségnek, de ebből nem következik, hogy a társasházi jogok és kötelezettségek is átruházással szállnak át. A társasház kényszerközösség. Aki társasházi ingatlanon tulajdonjogot szerez, e jogviszony törvényes és szerződéses kötelmeinek alanyává válik, jogviszonyba lép a társasházközösséggel mint jogalannyal, és a többi tulajdonostárssal is. (Ptk. 5:73. §, 5:85. § (1) bek.) Mindez független attól, hogy a felek rendelkeztek-e a társasházi jogok és kötelezettségek átszállásáról, a vevő az eladó jogutódja-e, a szerzés eredeti vagy származékos-e. A vevő nem azért lesz az alapító okirat, ezáltal a társasházi jogviszony részese, mert az eladó is az volt, hanem azért, mert az ingatlan társasházi jogi jellegű. Minden tulajdonos a társasházi jogviszony alanyává válása (és nem jogutódlás) miatt tartozik. A volt tulajdonos azért tartozik, mert egykor fennállt fizetési kötelezettsége, de késedelembe esett (Ptk. 6:29. §, 6:154. §), a vevő azért, mert tulajdonossá válásával a társasházi jogviszonyból közösköltség-fizetési kötelme keletkezett (Ptk., a 6:2. § (3) bek., 6:29. §, Tht. 24. §, 46. §). Az eredeti szerzési móddal tulajdonossá váló személy is tagja lesz a társasházközösségnek, és viseli a jogviszonyból eredő törvényes és szerződéses kötelezettségeÜgyvédek Lapja 2023 | 6

ket. Rá is kötelezők az alapító okirat és a közösségen belüli normák rendelkezései, a társasházközösséget jogosító vagy kötelező bírósági vagy hatósági határozatok, de nyilvánvalóan nem azért, mert jogutód, hanem azért, mert az ingatlan társasházi jogi jellegű. Az eredeti szerzésmód sem mentesíti az új tulajdonost a társasházi jogi jellegből és a társasházi jogviszonyból eredő felelősség alól, akkor sem, ha tulajdonjogát – a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti kivételekkel – egyébként tehermentesen szerezte meg. A törvényi cél a társasházak biztonságos működése és a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése

Az a megszorítás, hogy a vevő csakis az egyetemlegességi szabály szervezeti és működési szabályzatba iktatása esetén felel az eladó által felhalmozott közösköltség-tartozásért, az Alaptörvény 28. cikke okán sem tartható. Ez ugyanis kimondja, hogy „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” A Tht. preambuluma így szól: „Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja…” A törvényt tehát a társasházak biztonságos működése és a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében alkották. A biztonságos működésen természetszerűleg a gazdasági biztonságot is érteni kell. Ez a jogalkotói cél nyilván nem változott. A tulajdonosok gazdasági érdekeinek érvényesítését a társasházi közös tulajdoni jogviszonyon belüli érdekérvényesítésként kell értelmezni, mert a fizikai és jogi dologegyüttes miatt a különtulajdonok biztonságának is ez az egyik alapja. A tulajdonosok társasházi érdeke a közösköltség-hozzájárulások bevételezése a

működés és a fenntartás biztonsága érdekében. Ez nem függhet szerzésmódtól, jogutódlástól, egyetemlegességtől, szavatossági felelősségtől vagy a hiányától, de attól sem, hogy a tulajdonostárs kellő tájékoztatás és tájékozódás nélkül szerez-e tulajdonjogot, és ezzel oktalan kockázatot vállal-e. A tulajdonosok érdekeinek érvényesítését az egyes társasházi ingatlanok tulajdonjogának átruházásából eredő kockázatok nem veszélyeztethetik. Egyrészt azért, mert ezeknek az ügyleteknek a társasházközösség nem alanya, másrészt azért, mert e kockázatok Alaptörvényt sértő jogértelmezés miatti áttelepítése a közösségre ellentétes a Tht. preambulumában írtakkal. Ha a Társasházi törvény célja a társasház gazdaságos működése és a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése, a Tht. 46. § (2) bekezdését nem lehet ezeket a célokat sértően értelmezni. A bíróságok nem tekinthetnek el attól, hogy az eladói szavatosság logikusan azt jelenti, hogy a vevőt a múlt tartozásaiért is terheli felelősség, illetve attól sem, hogy a Tht. 46. §-a akkor is a vevő helytállási kötelezettségét jelenti az eladó közösköltség-tartozásáért, ha a szervezeti és működési szabályzat nem rendelkezik egyetemlegességről. A Tht. 24. § (1) bekezdését sem lehet a törvény célját sértő, olyan szűkítéssel értelmezni, hogy a közösség nem a mindenkori tulajdonostárssal szemben, hanem csak azzal szemben érvényesíthet követelést sikerrel, aki a közösköltség-hozzájárulás adott részletének esedékességekor már tulajdonos volt. Az Alaptörvénynek és a Tht. céljának a 24. és a 46. § olyan értelmezése felel meg, amely tükrözi a törvény preambulumában írt elvárásokat, és feltételezi, hogy e törvényhelyek tartalma megfelel a józan észnek és a gazdaságos célnak, valamint a közjónak. Gazdaságos cél a társasházközösségek, illetve tulajdonosaik gazdasági és jogérvényesítési biztonsága. Ez az említett szabályok módosítása nélkül is elérhető logikus, a törvényi célnak alárendelt józan értelmezéssel, oktalan értelmezési megszorítások elkerülésével. Tekintettel arra, hogy az országban több százezer társasház van, és abban közel kétmillió tulajdonos, a társasházak gazdasági biztonságát fokozó törvényértelmezés a közjót is szolgálja. 

45

46

Törvényértelmezés

A hulladék jelen meghatározásának fenntarthatatlansága A 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdésének 23. pontja az alábbiak szerint határozza meg a hulladék fogalmát: „Hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.” Tanulmányom e fogalom (továbbiakban: definíció) tartalmának és jogkövethetőségének elemzésére irányul. Arra keresem a választ, hogy a definíció értelmében a hulladék miből, mikor és hogyan kelet­ kezik, a hulladékstátusz beállta milyen következménnyel jár, és az elvárt magatartás összhangba hozható-e a mindennapi élettel. Szándékosan mellőzöm a releváns bírósági döntések ismertetését, hogy ki tudjam fejteni azok­ tól eltérő eretnek gondolataimat – fenntartva a tévedés lehetőségét. Tanulmányomat vitaindításnak is szánom. Dr. Bende Tibor ügyvéd, Kecskemét

3. A definíció alapján azt a személyt kell birtokosnak tekinteni, akinél a releváns halmazba tartozó anyag, illetve tárgy (továbbiakban együttesen: dolog) van. Irreleváns viszont, hogy a birtokos milyen szereplője (kitermelő, gyártó, forgalmazó, végfelhasználó) a gazdaságnak, valamint hogy milyen jogcímen birtokol. Ennek helyességét az támasztja alá, hogy a jogalkotó nem szelektált a birtokosok között például a végfelhasználó birtokosa; tulajdonos birtokosa kifejezéssel. Így a legszélesebben húzta meg a birtokosok körét.

Elemzés

1. A definíció azonos az EU hulladékfogalmával. Beillesztése törvényi értelmezéssel történt, ezért sem kiterjesztően, sem pedig megszorítóan nem értelmezhető. Nem tartalmaz utalást hulladéklistára, így téves minden olyan jogértelmezés, amely bármely listát a definíció elemének tekint. Objektív és szubjektív elemek kombinációjából áll. Elemei tartalmának feltárása a jogalanyokra hárul. 2. Elemzések alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a definíció anyag és tárgy szaván a hétköznapi életben használt anyag és tárgy szó értendő. Vagyis anyag az, ami megmunkálásra vár, tárgy pedig az anyagmegmunkálás eredménye, így hulladék csak belőlük keletkezhet. Kérdés, hogy a definíció vonatkozásában a világon fellehető összes anyag és tárgy hulladékképzőnek minősül-e. A választ a bármely és a birtokosa szó, valamint a Ht. tárgyi hatálya adja meg. A bármely szó szempontjából az igen lenne a helyes válasz, viszont a birtokosa szó egyértelművé teszi, hogy csak azok az anyagok és tárgyak lehetnek hulladékképzők, amelyek birtokba vehetők, és ténylegesen is birtokban vannak. Vagyis az agyagok és tárgyak felleltározhatatlan köre leszűkül a tulajdonjog tárgyát képező és ténylegesen is birtokban lévő anyagok és tárgyak halmazára. E halmazt azonban a Ht. 1. § (1) bekezdésének a) pontja és arra épülően a Ht. 1. § (3) bekezdése tovább szűkíti, az 1. § (2) bekezdése pedig tovább szűkítheti. Leszögezhető tehát, hogy a definíció vonatkozásában csak a

leszűkített halmazba (továbbiakban: releváns halmaz) tartozó anyagok és tárgyak tekinthetők hulladékképzőnek, vagyis a bármely szó értelme csak a releváns halmazba tartozó anyagok, termékek tekintetében bír jelentőséggel. Kiemelendő még, hogy irreleváns a releváns halmazba tartozó anyagok és tárgyak tényleges fizikai állapota, valamint funkciója (termék, műkincs stb.) Ez abból is következik, hogy a definíció nem tartalmazza az alábbi kifejezéseket: a műkincseket kivéve; bármely; eredeti rendeltetésére már nem használható stb. Még egy megjegyzés. Az anyag és a tárgy szó értelme teljesen megegyezik a dolog (res) szó fogalmával. Ezért érthetetlen, hogy a jogalkotó akár nemzetközi, akár hazai szinten miért mellőzte a dolog szót a definícióban.

4. A definíció megválik szava egyes szám harmadik személyben kifejezett, jelen idejű cselekvést kifejező ige. Valamitől való elválást, esetünkben a dolognak a birtokos birtokából való szándékolt, a birtokos eljárására visszavezethető kikerülését jelenti. Megválásnál a szándéknak – a megválni szándékozik kifejezésének, a szándék keletkezési időpontjára gyakorolt szűkítő hatása folytán – közvetlenül a cselekmény kifejtése előtt kell kialakulnia. Ezért a megválás nem más, mint a birtokos által hirtelen eldöntött, gyors cselekvés, amelynél a cselekmény kifejtése tényének megállapítása egyben a birtokos megválási szándékának létrejöttét is bizonyítja. Irreleváns az oka, a jogcíme, a szándék átmeneti vagy végleges jellege, a cselekmény megvalósításának módja és jogszerűsége, mert a jogalkotó a megválik szóhoz kiegészítő kifejezést (például véglegesen megválik) nem kapcsolt. Ezért a megválás ok-, jogcím-, szándék- és magatartásfüggetlenné vált. Ebből az következik, hogy a megválásra a dolog Ügyvédek Lapja 2023 | 6

Törvényértelmezés

elhagyásával (derelictio) is sor kerülhet, bár ezt a Ht. 1/A § (1) bekezdése tiltja. Kiemelendő, hogy a dolog a cselekmény kifejtésének időpontjában válik hulladékká. Elemzést érdemel még az az eset is, amikor a dolog birtokosának szándékán és magatartásán kívüli okból kerül ki a birtokból, például amikor egy tolvaj ellopja. Ilyenkor a dolognak a birtokból való ily módon történő kikerülése nem eredményezi a dolog hulladékká válását, az ellopott dolog tehát nem válik hulladékká. 5. A jogalkotó a megválni szándékozik kifejezéssel időbelileg előre hozta a dolog a megválási cselekmény kifejtésének időpontjában bekövetkező hulladékká válá-

hogy a kötelezettség mikor válik teljesítendővé, valamint az, hogy a kötelezettség szerződésből, jogszabályból, hatósági vagy bírósági határozatból származik-e. Ennek helyessége abból is következik, hogy a jogalkotó nem a jogszabály stb. alapján megválni köteles kifejezést alkalmazta. Vagyis rögzíthető, hogy a szerződésből eredő megválást is preferálni kívánta. 7. A megválik, a megválni szándékozik és a megválni köteles kifejezés egymáshoz való viszonya tekintetében megállapítható, hogy egymással egyenrangúak, elsődlegeseknek a megválni szándékozik és a megválni köteles kifejezés minősül. A megválik szó csak akkor jut szerephez, ha az előző ket-

kosának bármilyen megválási kötelezettsége.” Látható tehát, hogy a definíció univerzális, vagyis hatálya kiterjed minden birtokátruházásra, minden birtokátadó és birtokba vevő dologbirtokosra tényleges mivoltától, állapotától függetlenül, minden tulajdonjog tárgyát képező, birtokban tartott, a releváns halmaz körébe tartozó dologra. Téves tehát az a nézet, miszerint „megelőzhető a hulladék keletkezése, ha a fölöslegessé vált holmikat kidobás helyett másnak átadjuk, s ezzel megakadályozzuk a dolog hulladékká válását”. Téves, mert a másnak való átadás minden esetben hulladékstátuszt generáló birtokátruházás révén valósul meg. Hulladékstátusz: elvárt magatartás

A dolog birtokát megszerzők nem dologhoz, hanem hulladékhoz jutnak, ezért kötelesek a dolgot a hulladékgazdálkodás kereté­ be vonni. Ám megszegik ezt a kötelezettségüket. sát, és azt – elkülönítve a magatartástól – a birtokos megválási szándékának létrejöttéhez igazította. Ezzel azt kívánta elérni, hogy már a megválás előtt is elnyerhesse a dolog a hulladékstátuszt, ha birtokosában kialakul a megválás szándéka. Így a szándék létrejötte létrejöttének pillanatában beállítja a dolog hulladékstátuszát. A szándék későbbi megváltozása irreleváns, vagyis az esetleg létrejött szándékhiba utólag nem orvosolható, ugyanis a jogalkotó nem a véglegesen megválni szándékozik kifejezést alkalmazta, azaz egyértelműen a legkorábban beálló szándékot kívánta preferálni. 6. A megválik szó, valamint a megválni szándékozik kifejezés a birtokos személyéből kiindulva, annak akaratára alapozva határozza meg a dolog hulladékká válását. A megválni köteles kifejezés azonban objektív oldalról közelíti meg a témát, kimondva, hogy egy dolog akkor is hulladéknak minősül, ha birtokosát – birtoklási akaratát felülírva, netán azzal szembemenve – a dolog birtokától való megválási kötelezettség terheli. A jogalkotó tehát be kívánta magát biztosítani arra az esetre is, amikor a birtokosnál nem alakul ki a megválás szándéka. E fordulat során a megválási kötelezettség létrejöttének időpontjában válik a dolog hulladékká. Irreleváns, Ügyvédek Lapja 2023 | 6

tő közül egyik sem áll fenn. Ez abból is következik, hogy a megválni szándékozik kifejezés lényegében hatástalanítja a megválik szó fentebb ismertetett jelentését. Ennek ellenére a fő szerepet mégis a megválik szó tölti be, ugyanis a megválási szándék kialakulása tényének és időpontjának bizonyítása szinte lehetetlen, ha a szándék az egón belül marad, és nem következik be a manifesztálódása. Úgyszintén nem vagy nehezen bizonyítható a szóban, illetve a ráutaló magaratással létrejött szerződések által generált megválási kötelezettség is. A megválik szót tehát az a funkciója teszi speciálissá, hogy akkor is bizonyíthatóan beállítja egy dolog hulladékstátuszát, ha – a másik két kifejezésből eredő – korábbi időpontban már beállt rejtett hulladékstátusza a hivatkozott bizonyítási nehézségek folytán nem lenne bizonyítható. 8. Fentiek folytán a definíció hétköznapi megfogalmazása az alábbi: „Hulladék – megkülönböztetés nélkül – minden, tulajdonjog tárgyát képező, birtokban tartható, a releváns halmaz körébe tartozó dolog, amely vagy már szándékosan kikerült birtokosának birtokából, vagy ugyan még nem került ki, de amely tekintetében már kialakult birtokosának megválási szándéka, illetve amelyre már beállt birto-

9. A státusz beálltával a dolog hulladékká, birtokosa pedig hulladékbirtokossá válik. A definíció a dolog hulladékstátuszát abszolút hatállyal állítja be, ezért annak beálltával a dolgot – birtokosán túl – mindenki hulladéknak köteles tekinteni, és vele mindaddig akként is köteles bánni, ameddig – átesve a hulladékgazdálkodási eljáráson – el nem veszti hulladékminősülését. 10. A hulladékbirtokosoktól – eltérő rendelkezések hiányában – elvárt, hogy felismerjék a dolog hulladékstátuszának beálltát, majd ezt követően beazonosítsák a hulladékot, hulladékkategóriába sorolják, nyilvántartásba vegyék, elkülönítetten gyűjtsék, és gondoskodjanak a hulladékgazdálkodás keretében való kezeléséről. Jogkövethetőség

12. A definíció megválik szava folytán minden realizált birtokátruházáshoz hulladékstátusz-keletkezés kapcsolódik, vagyis minden birtokátruházásnál a dolog – ha korábbi birtokváltásának eredményeként vagy a definíció további fordulatai alapján még nem vált volna hulladékká – hulladékká válik. A dolog birtokát megszerzők tehát nem dologhoz, hanem hulladékhoz jutnak, ezért kötelesek a dolgot a hulladékgazdálkodás keretébe vonni. A birtokossá válók azonban – jogellenesen eljárva – megszegik ezt a kötelezettségüket, mert senki sem tekinti a megvásárolt, ajándékba kapott stb. dolgot hulladéknak. Ugyanis birtokszerzésük célja a dolgoknak dologkénti használata, és nem hulladékkénti kezelése.

47

48

Törvényértelmezés

13. Még furcsább helyzetet teremt a definíció megválni szándékozik kifejezése. A kitermelő, a gyártó, a forgalmazó már a kitermelés, a gyártás, a beszerzés megkezdésekor kialakult szándékkal bír a megválás tekintetében, ezért nem anyagot termel ki, nem dolgot állít elő, nem dolgot forgalmaz, hanem már eleve hulladékstátusszal bíró dolgot. E jogala-

javítható állapotban gyártják, ha pedig javíthatók, akkor a javítási alkatrészek drágábbak, mint maga a komplett termék, a javító-szervizelő hálózatok felszámolásra kerültek, a gyártók jótállási kötelezettségüknek nem javítással, hanem komplett termékcserével tesznek eleget stb., akkor úgy tűnhet, hogy a definíció megalapozottan telepíti a hul-

A definíció válaszút elé állítja a jogalanyokat. Vagy követik vagy a józan ész szabályai szerint járnak el, felvállalva a jogkövetkez­ ményeket. Ezért a definíció nem tartható fenn. nyoknak – a hulladékgazdálkodás körén kívül eső – minden birtokátruházása jogellenes, mert a hulladék birtokát jogszerűen csak hulladékgazdálkodási hatósági engedéllyel rendelkező, illetve a hulladék birtokba vételére feljogosított jogalanyok szerezhetik meg. Megfordítva ez azt jelenti, hogy például akár egy könyv megvásárlásához is hulladékgazdálkodási hatósági engedéllyel kell rendelkeznie a vásárlónak. A definíció által létrehozott helyzet abszurditása triviális. 14. A definíció nem tesz különbséget a dologfajták között, és nem differenciál az adott dolog tényleges fizikai állapota szerint sem. Ez azzal jár, hogy még egy teljesen új dolog (netán egy originál csomagolású tárgy), illetve egy műtárgy (például egy Munkácsy Mihály-festmény) is automatikusan hulladékká válik legkésőbb birtokosának a birtokából való kikerülésével, ha e státuszt a megválási szándék vagy a megválási kötelezettég beálltával korábban még nem érte volna el. Ez pedig teljesen szembemegy a józan ésszel. Senki sem tekinti ugyanis az ilyen dolgokat hulladéknak, ezért, megszegve a Ht.-t, senki sem vonja azokat a hulladékgazdálkodás körébe. 15. A definíció szerint a hulladék nem ott keletkezik, ahol az észszerűség szerint várnánk, azaz nem a végfelhasználónál. A definíció a kitermelőket és a gyártókat tekinti a fő hulladéktermelőnek. Van ebben ráció! Mert ha nem mást, mint csak az úgynevezett tervezett elavulást, valamint azon tényeket nézzük, hogy a termékeket alapvetően nem

ladékképzésért való alapvető felelősséget a kitermelőre és a gyártóra. Csakhogy a definíció funkcióját nem az említett problémák jogi megoldása képezi, különösen nem úgy, hogy ezzel a hulladék jogi fogalma tekintetében jogkövethetőségi káosz keletkezik. 16. Említettem, hogy a Ht. 2021. március 1. napjától hatályos normaszövege a Ht. alapelvévé tette a hulladék keletkezésének megelőzését, vagyis előírta, hogy a jogalanyok kötelesek mindent megtenni a hulladék keletkezésének megakadályozása érdekében. Ezen alapelvvel a definíció teljes mértékben szembemegy, mert mivel a dolgok már a kitermelő (gyártó) által való értékesítést megelőzően elnyerik hulladékstátuszukat, illetve hulladéknak minősülhetnek a műkincsek, valamint a rendeltetésszerű használatra még alkalmas dolgok is, a legnagyobb hulladékképzőnek maga a definíció tekintendő. Ezért tehát ha valóban fontos a hulladékok keletkezésének megelőzése, legelső lépésként a definíció mielőbbi megváltoztatásával kellene elősegíteni. Összegzés

17. A jogalkotó a definíció megalkotásánál a teljességre törekedett. Olyan fogalmat kívánt létrehozni, amely minden szegletét lefedi az életviszonyoknak, s mindezt annak érdekében, hogy egyetlenegy dolog és egyetlenegy élethelyzet se csúszhasson ki a szabályozás alól. A szándékot és a célt nem vitatom, nem is vitathatom. Ugyanakkor meg kell említenem, hogy olyan definíció került megalkotásra, amelyhez betarthatatlan a kapcsolódó elvárt

magatartás. Olyan magatartások kifejtésére ösztönöz, amelyek a jogalanyok számára nem követhetők, mert követésük az életfolyamatok teljes leállását eredményezné. Ez még akkor is igaz, ha az lenne a fő érv ellene, hogy az életszerűséghez jobban igazodó fogalom megalkotása megkérdőjelezné az uniós közösségi szabályozást, illetve gátolná az uniós szabályozás hatékonyságát. Éppen fordítva! Ha belegondolunk, egyértelművé válik, hogy éppen a jogkövethetőségnek való meg nem felelés az, ami alappal vetheti fel a definíció megkérdőjelezését, nem is beszélve arról, hogy a definíció abból a szempontból is visszaüthet, hogy jelentős és indokolatlan terheket ró a jogkövetőkre, ebből eredően rontja a jogkövetés elvárási szintjét. Összefoglalva megállapítható tehát, hogy a definíció válaszút elé állítja a jogalanyokat. Vagy követik – betartva a Ht. rendelkezéseit még akkor is, amikor a dolog de facto nem hulladék –, vagy a józan ész szabályai szerint járnak el, felvállalva a Ht. megszegésének minden jogkövetkezményét. Ezért a definíció nem tartható fenn, nemzetközisége ellenére triviális az Alaptörvénybe ütközés.  Ügyvédek Lapja 2023 | 6

AZ ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓJA.

IUDEX NON CALCULAT DE AZ ÜGYVÉD JÓ, HA SZÁMOL, LEGALÁBBIS BIZTOSÍTÁSA MEGKÖTÉSEKOR,

AVAGY MIÉRT A MÜBSE SZÉLESKÖRŰ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM

• 4 féle szakmai alapbiztosítás: 15, 25, 50 és 100 millió Ft-os káreseményenkénti fedezet • további 4 féle kiegészítő szakmai védelem • 2024 nyarától: az E-ING eljárásban való részvételhez szükséges kiegészítő biztosítás, • ügyvédi balesetbiztosítás díjmentesen minden MÜBSE tagnak, opcionális kiegészítőkkel Biztosítási díjainkat az elmúlt 2 év költséginflációja miatt 2024-től 8%-al emelni kényszerülünk, de az alapdíjak a lehetséges kedvezményekkel 53%-al csökkenthetőek.

DÍJCSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK

• éves díjfizetési kedvezmény: 8%-ra emelt összegben (tagjaink 33%-a él a lehetőséggel) • 3 éves szerződés: 6% kedvezmény (tagjaink 52%-a választotta) • kármentességi díjvisszatérítés: mértékét 20%-al megemeltük, már 10-40% díjcsökkentés érhető el (tagjaink 83%-a részesül a kedvezményben, 52% a legmagasabb, 40%-os visszatérítést kapja) A más biztosítóknál igazoltan elért kármentes időszakot is beszámítjuk! Tagságunk kétharmada a maximális – 53%-os - kedvezményt élvezi, az átlagos kedvezmény mértéke 37,5%.

ALAPSZOLGÁLTATÁSAINK

• ügyvédbarát, felkészült ügyfélszolgálat, 24 órán belüli visszaigazolás • ügyvéd kollégák által végzett szakszerű és empatikus kárrendezés, • előzetes szakmai konzultáció lehetősége • ÜgyvédPortál a kényelmes elektronikus ügyintézéshez

EGYESÜLETI KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

• támogatások (segélyek) praxisindítás, gyermekszületés, betegség, haláleset bekövetkezésekor, 20%-al megemelt, alkalmanként bruttó 130.000 Ft összegben • kreditszerzés online, kényelmesen, ingyenesen – jelenleg 9 szakmai anyagunk megismerésével 44 kredit szerezhető meg, ennek piaci értéke: 100-180.000 Ft • ügyvédi balesetbiztosítás minden tagunknak ingyenesen, piaci értéke: 15-22.000 Ft

SZÁMOLJON MINDEZEKKEL ÉS KIJÖN ÖNNEK IS:

a díjcsökkentési lehetőségekkel és pénzértékkel bíró kiegészítő szolgáltatásainkkal élve anyagi szempontból is

A MÜBSE-T VÁLASZTVA JÁR IGAZÁN JÓL!

LXII. évfolyam 6. szám

2023 november–december

Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter:

Vissza kell állítani az emberek jogba vetett hitét és biztonságérzetét