Ügyvédek Lapja 2026/3-4

LXV. évfolyam 3–4. összevont szám 2026 május–augusztus

Dr. Becker Tibor: A hivatásrendünkbe vetett közbizalom a tét Sürgősen rendezendők az ügyvédi tevékenység gyakorlásának előzetes felfüggesztése és annak kötelező megszüntetése körüli anomáliák

Tartalom

2 Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának előzetes felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről

Dr. Becker Tibor

6 Az ügyvédi hivatás és a belső egyensúly keresése

Dr. Sebestyén Andrea

8 Jogalkalmazás vagy jogkorlátozás?

Dr. Szőke Ágnes Éva

11 A modern jogfejlődés eredménye: az elévülés

Dr. Bodzási Balázs

13 A bizonyosság bizonytalansága – Igazságügyi pszichológus szakértői vélemények

Dr. Fázsi László, Dr. Ökrös Mária Magdolna

16 A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara közgyűlése

16 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Halmos Tamás elnök

18 A Debreceni Ügyvédi Kamara közgyűlése

19 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Lampé Zoltán elnök

20 A Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlése

21 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Tóth M. Gábor elnök

22 A Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara közgyűlése

23 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Szilágyi János elnök

24 A Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara közgyűlése

26 A Szegedi Ügyvédi Kamara közgyűlése

27 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Török Béla elnök

28 A Gyulai Ügyvédi Kamara közgyűlése

29 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Legeza László elnök

30 A Pécsi Ügyvédi Kamara közgyűlése

31 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Leposa Marianna elnök

32 A Szekszárdi Ügyvédi Kamara közgyűlése

33 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Szabó Tamás elnök

34 A Győri Ügyvédi Kamara közgyűlése

35 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Posta Attila elnök

36 A Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara közgyűlése

36 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Pongráczné Csorba Éva elnök

38 A Székesfehérvári Ügyvédi Kamara közgyűlése

39 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Neukum Flórián elnök

40 A Szombathelyi Ügyvédi Kamara közgyűlése

41 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Hollósy Tamás elnök

42 A Kecskeméti Ügyvédi Kamara közgyűlése

43 Lapunk kérdésére válaszol: Dr. Szász Attila elnök

44 Egy kiállítás és a történelem tanulságai, amelyek mögötte tornyosulnak Komlós Attila

Ciklusfordulóhoz érkeztünk

Négy évvel a hátunk mögött, négy évvel magunk előtt. Ezzel a lakonikus megállapítással indítom szerkesztői üzenetemet. Üres szavaknak tűnnek, de olvasóink e lapszámunkat böngészve maguk is meggyőződhetnek arról, hogy az ügyvédi kamarák most záruló választási ciklusa mennyi eseménynyel, mennyi sikerrel és kihívással teli időszak végét jelenti. Az ügyvédi kar a 150 éves kamarai évfordulóhoz méltó hivatástudattal teljesítette társadalmi hivatását. „Ügyfelem érdekében”, ahogy a budapesti emlékkiállítás szlogenje is hangsúlyozta. Lapszámunk jelentős terjedelemben összegzi a most zárult területi kamarai közgyűléseken elhangzott elismerő és aggódó gondolatokat az ügyvédség jelenét és jövőjét illetően.

Hivatásunk jellemzője egyrészt az állandóság, ami az ügyfél bizalmán alapuló és érdekét képviselő szolgálatot, mint alapvető principiumot jelenti, de sajátja a változások folyamatos követése is, hiszen a mindenkori jogszabályok, és bírói gyakorlat ismerete, valamint a jogi informatika készségszintű alkalmazása nélkül magas szintű, hatékony ügyvédi munka elképzelhetetlen.

Az ügyvédekre egyébként jellemző a „perfekcionizmus” – mint ahogy egyik szerzőnk írja – de ennek következtében hosszabb távon fennállhat a kiégés veszélye is. Ennek elkerülésére – írja – fontos az önreflexió, valamint a saját magunk irányában is megnyilvánuló empátia.

Több kamarai vezető lapunknak tett nyilatkozatában felhívja a figyelmet a mesterséges intelligencia munkánkat segítő – kellően kritikus – megismerésére és alkalmazására.

És most egy kicsit a Magyar Ügyvédi Kamara oldaláról megközelítve, a mögöttünk álló négy év erényének tartom a kamarai rendszer önállóságának, függetlenségének megőrzését, a kamarai szolgáltatások bővítését, a belső és külső kommunikáció megerősítését, az állandó és szakbizottságok keretében végzett magas szintű szakmai előkészítő, véleményező és oktatói munkát. Mindez azoknak az áldozatkész ügyvédeknek, kamarai jogtanácsosoknak, kamarai tisztségviselőknek köszönhető, akik napi munkájuk mellett vállalják a közösség szolgálatát. Lesznek közülük olyanok, akik már nem vállalnak újból tisztséget, de reményeink szerint példájukat követik mások, akik értik, tudják, hogy a kamarák és az országos kamara mint köztestületek, csak önzetlen tagjaik munkája által életképesek.

Az év végén megválasztandó új tisztségviselőkre és testületekre nem kevés feladat vár. Az áprilisi parlamenti választások eredményeként igen jelentős jogalkotási aktivitásra lehet számítani, amelyben a jogállami működés biztosítása érdekében – lehetőség szerint - proaktív módon kell közreműködnünk.

Elég csak arra utalni, hogy ügyvédi szempontból nagyon fontos jogszabályok hatályba lépése előtt állunk, mint például az E-ING teljeskörű működése, a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó új szabályozás, valamint az előkészítés előtt álló fizetésképtelenségi eljárást gyökeresen megreformáló törvénycsomag. Hogy az ügyvédi letétkezelés további reformjáról és a pénzmosás elleni nemzetközi intézkedések hazai jogkövetkezményeiről ne is beszéljünk.

Ügyvédek Lapja Folyóirat a Magyar Ügyvédi Kamara tagjainak Megjelenik: kéthavonta Példányszám: 15 686 Főszerkesz­tő: Dr. Havasi Dezső Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor A szerkesz­tő­ség cí­me: Magyar Ügyvédi Kamara, 1054 Budapest, Szemere u. 8. Kiadja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. vezetője. Lap­igaz­ga­tó: Komlós Attila Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Telefon: (+36­1) 633­3366 Fax: (+36­1) 700­1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594­1/2007 (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) ISSN 1216­9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes

Fotók: Panpress archív; Panpress saját és Adobe Stock

Reményeink szerint – már csak a törvényhozásba kerülő számos ügyvéd, jogtanácsosra is tekintettel –, a magyar ügyvédek nemzetközileg unikális jogosítványai megmaradnak, sőt folytatódik az a tendencia, amely az Üttv. módosításával egyre több területen biztosít számukra kiegészítő, illetve nem összeférhetetlen tevékenységet.

A lapszámunkban ismertetett valamennyi területi kamarai közgyűlésen – szerkesztőségünk oda látogatott, ahonnan hívás érkezett – hangsúlyt kapott a kamarai függetlenség és önkormányzatiság fontossága. És az is hogy ennek anyagi bázisa és működési formája megerősítésre, illetve jelentős korszerűsítésre szorul. Mindez nem öncél, hanem a kiegyensúlyozott, magas színvonalú, közbizalmat élvező ügyvédi munka sine qua nonja. Azonban nem feledjük Goethe szavait: „Nem elég elhatározni, meg is kell tenni.”

Dr. Havasi Dezső

Az Ügyvédek Lapja kérdése

Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának

előzetes felfüggesztéséről és a felfüggesztés

megszüntetéséről

„Az nem lehet, hogy nekünk csupán a sopánkodás marad.

A hivatásrendünkbe vetett közbizalom a tét.”

Az Ügyvédek Lapja kérdéseket tett fel a területi kamarák elnökeinek, közgyűléseik alkalmából. Nekem egy meglehetősen nehéz témakör jutott osztályrészemül. A lap érdeklődése nem véletlen. Az utóbbi hónapokban több olyan ügy is az illetékes területi ügyvédi kamarák hatáskörrel rendelkező kamarai szerve elé került, amelyek az ügyvédi tevékenység gyakorlásának kötelező, azaz az Üttv. 180.§ (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséhez, és annak ugyanezen § (2) bekezdése szerinti kötelező megszüntetéséhez kapcsolódnak. Az ügyek közül leginkább egy, korábban magas minisztériumi beosztást betöltő, és akkor szünetelő ügyvéd ügye kapta a legnagyobb figyelmet a vele kapcsolatos és jelenleg is folyamatban lévő büntetőügy kiemelt médianyilvánossága miatt. A közvélemény szinte azonnal összeesküvés elméleteket kreált, megkérdőjelezve az ügyben eljáró valamennyi bírósági és kamarai szerv pártatlanságát. A nagy nyilvánosságot kapott ügy viszont nem egyedi: szerencsére nem gyakran, de előfordulnak olyan esetek, amikor az Üttv. 180. § (2) bekezdése szerinti bírósági megkeresés miatt kell a területi kamara elnökének az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztésére irányuló határozatát visszavonnia. Ebbe a konkrét ügyből fakadó, sok szakmai kérdést támasztó problémakörbe próbálunk betekintést nyújtani az alábbiakban.1

Dr. Becker Tibor, a Komárom Esztergom Vármegye Ügyvédi Kamarájának elnöke

Mi is pontosan az ügyvédi tevékenység kötelező felfüggesztése és annak kötelező megszüntetése? Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséről az Üttv. két helyen tartalmaz rendelkezéseket.

Egyfelől az Üttv. VI. részében, a fegyelmi felelősségre és a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok között, a 130.§ (1) – (7) bekezdései alatt. Ezek a rendelkezések a fegyelmi eljárás során a fegyelmi ügyben eljáró elsőfokú fegyelmi tanács intézkedései között tárgyalják az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztését. Ez nem kötelező tevékenység felfüggesztés, hanem lehetőség az eljáró fegyelmi tanács számára az intézkedés meghozatalára abban az esetben, ha az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll, vagy az ügyvédi tevékenység foly-

tatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyez-

tetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.1

Másfelől pedig az Üttv. a XXV. fejezetében, a kamarai hatósági ügyek között szabályozza az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a felfüggesztését, mely tehát nem közvetlenül a fegyelmi eljáráshoz kapcsolódik, de fegyelmi vétségnek minősíthető cselekménytől mégsem teljesen független. Alapja ugyanis olyan cselekmény, amely nemhogy fegyelmi eljárás alapjául is szolgálhat, sőt eleve súlyos fegyelmi vétséget feltételez. Az Üttv. 180. § (1) bekezdése szerint ugyanis a területi kamara elnöke az ügyvédi tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal felfüggeszti, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben olyan szándékos bűncselekmény miatt emelnek vádat, amelynek a büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb. Ebben az esetben nincs tehát mérlegelési jogkör: a feltétel beállta – azaz a vádeme-

lés ténye e bűncselekmény kapcsán – intézkedési kötelezettséget ró az erre hatáskörrel rendelkező területi kamarai szerv, a kamara elnöke részére.

Ehhez a jogkörhöz kapcsolódva az Üttv. 180.§ (3) bekezdése a hatósági igazgatási ügyek között egy másik ügyvédi tevékenység felfüggesztésére irányuló lehetőséget is szabályoz: a területi kamara elnökségének igazgatási jogkörét, mely azonban mérlegeléssel meghozható döntés. E rendelkezés szerint a területi kamara elnöksége a kamarai tagság megszüntetése, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés iránti eljárás megindításával egyidejűleg vagy az eljárás folyamán az ügyvédi tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal, legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti, ha az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok merül fel, és az ügyvédi tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet. Az Üttv.180. § (1) bekezdése szerinti kötelező tevékenység felfüggesztés jogi jellege kapcsán az Alkotmánybíróság egy, a korábban hatályos Alkotmány2 és az 1998. évi XI. tv. rendelkezéseire alapozott, de e tekintetben most is irányadónak tekinthető határozatában rögzítette, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának kötelező felfüggesztése nem minősül szankciónak, hanem olyan ideiglenes, átmeneti korlátozás, mely az ügyfelek, és az ügyvédi kar védelmét szolgálja. Ugyanitt az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, hogy a kötelező felfüggesztés nem tekinthető olyan szabályozásnak, amely az ártatlanság vélelmével ellentétben állna.3

A kötelező felfüggesztés esete egyfajta közbenső intézkedésnek minősül, mely tehát nem tekinthető szankciónak, hiszen nem állapít meg jogellenességet, csupán ügyféli és ügyvédi közérdekből zárja el az érintett ügyvédet az ügyvédi tevékenység gyakorlásának lehetőségétől. E jogkör gyakorlásának egy ebből következő, időbeli aspektusára világít rá a Kúria Kfv.II.37.841/2021/6. határozata4, mely ügyben az első fokon eljárt bíróság ítéletének indokolása mutat rá arra, hogy a kamarai hatóságnak az ügyvédi tevékenység felfüggesztésére az Üttv.-ben biztosított hatásköre nem enyészhet el abból az okból, hogy az elsőfokú hatóság az ügyintézési határidő kétszeresét túllépte.

Az ügyvédi tevékenység Üttv. 180. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztésének kötelező megszüntetése

A jogalkotó ugyanakkor lehetőséget biztosít az ügyvédi tevékenység kötelező, azaz mérlegelést nem tűrő felfüggesztése esetére egy közvetett jogorvoslatra: a büntetőügyben eljáró bíróság ugyanis – nyilván a vádlottként érintett és tevékenységében felfüggesztett ügyvéd vagy érdekében más eljárási szereplő indítványára – a vádlott érdeksérelmét észlelve, a körülményeket mérlegelve lényegében visszavonathatja a területi kamarai elnökkel a tevékenység felfüggesztésére vonatkozó határozatát.

Az Üttv. 180. § (2) bekezdése tehát a büntetőügyben eljáró bíróság számára biztosít lehetőséget arra, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó határozat visszavonására hívja fel a határozatot hozó területi kamarai elnököt, amennyiben azt állapítja meg, hogy - az ügyvédi tevékenység gyakorlása Üttv. 180. § (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelem jelentősen meghaladja - az ügyfelek jogainak, jogos érdekeinek vagy az ügyvédségbe vetett közbizalomnak az ügyvédi tevékenység folytatása esetén várható sérelmét vagy veszélyeztetését.

A büntetőbíróság mérlegelési jogköre klasszikus érdekmérlegelési jogkör, mely némileg hasonló a Pp. 104.§ (2) bekezdésében írt, az ideiglenes intézkedés meghozatalához kapcsolódó bírói mérlegelési jogkörhöz, de talán a Kp. 51.§ (3) bekezdésében írt, az előzetes jogvédelem iránti kérelem elbírálásához szükséges mérlegelési jogkörhöz áll legközelebb.

Utóbbi esetben a bíróság az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna.

Milyen szempontok szerint mérlegel és milyen határozatot hoz a büntetőbíróság?

A büntetőbíróság Üttv. 180. § (2) bekezdés szerinti mérlegelési szempontjait néhány szabadon is elérhető bírósági döntésből körvonalazhatjuk.

A Szegedi Ítélőtábla Bpkf. I. 226/ 2023/12. számú, ÍH 2023.132 alatt közzétett eseti döntése indokolásában jól részle-

tezi a bírói mérlegelés szempontjait. A határozatában a bíróság kiemelte: a jogszabályi rendelkezés az ügyvédi tevékenység gyakorlása esetén az ügyfelek jogának, jogos érdekének, illetve az ügyvédségbe vetett bizalomnak az absztrakt veszélyeztetését feltételezi. „Az eljárás alá vont ügyvéd szempontjából viszont a bíróságnak az ügyvéd egyéni érdeksérelmének lehetséges veszélyeztetését is vizsgálnia kell. Ebből adódóan egy lehetséges, távoli veszélyt kell összevetni, egy konkrétabb, körülírható lehetséges veszéllyel.”5

A mérlegelés során különösen jellemzően az alábbi körülményeket veszi figyelembe az eljáró bíróság az egyéni érdeksérelem vizsgálatakor:

- a vád tárgyává tett cselekmény tárgyi súlyát,

- azt, hogy annak esetleges elkövetése a vádlott ügyvédi tevékenységéhez, vagy más, akár társadalmi megbízásához kapcsolódik-e,

- az elkövetés óta eltelt időt, így az eljárás addigi és jövőben várható, összességében jelentős elhúzódását,

- az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi fegyelmi előéletét,

- az eljárás alá vont ügyvéd ügyfélkörét, az ügyfeleknek az ügyvédhez való hozzáállását, viszonyát - és bizonyosan az ügyvédnek az eljárás során tanúsított magatartását.

A mérlegelés során a bíróság az „ügyfelek jogainak, jogos érdekeinek, vagy ügyvédségbe vetett közbizalomnak az ügyvédi tevékenység folytatása esetén várható sérelmét vagy veszélyeztetését”6 absztrakt, még nem beállt, jövőben várható sérelemként illetve veszélyeztetésként határozza meg, azaz nem feltétlenül bekövetkező eredménynek tekinti.

Egy egyedi ügyben tehát ezt a lehetséges absztrakt veszélyeztetést kell összevetnie a büntetőbíróságnak az eljárás alá vont ügyvéd konkrét és általa valószínűleg bizonyított egyéni érdeksérelemével, és ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséből eredő egyéni érdeksérelem jelentősen meghaladja az absztrakt veszélyeztetés lehetőségét, akkor adhat helyt az indítványnak. Mindezt a bíróság akként teszi meg, hogy az ügyvédi szervezeten kívül állva vizsgálja az ügyvédségbe vetett közbizalom kérdését, és ekként mérlegeli azt a

körülményt, amelyet legjobban az ügyvédek érzékelhetnek, hiszen a hátrányos megítélés közvetlenül az ő munkájukat érintheti, ők érezhetik a saját működésük során a közbizalom erodálását. Különösen ilyen történhet a kiemelt, komoly média érdeklődés középpontjába került ügyekben, továbbá az olyan ügyekben, amelyek az állam, de leginkább az igazságszolgáltatás működésébe vetett közbizalmat érinthetik. Éppen ezért az egyéni érdeksérelem vizsgálata mellett javasolt volna az alábbi szempontok komoly mérlegelése a büntetőbíróság részéről:

- a vád tárgyává tett bűncselekmény az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összefüggésben valósult-e meg, vagy az ügyvédi tevékenységgel közvetlenül vagy közvetve összefügg-e, - a vád tárgyává tett bűncselekmény az igazságszolgáltatással szembeni, vagy közbizalommal szembeni bűncselekmény-e,

- a vád tárgyává tett bűncselekmény miatti eljárás mekkora közfigyelemben részesült, mennyire keltette fel a helyi, illetve az országos közfigyelmet,

- az előbbi tükrében a vád tárgyává tett bűncselekmény jellegére és az elkövetés módjára is tekintettel az alkalmas lehet-e az ügyvédi tevékenység gyakorlóiról alkotott társadalmi megítélés negatív befolyásolására, ha a közvélemény arról értesül, hogy a bűncselekményt feltételezetten elkövető személy ügyvédi tevékenységet folytathat.

Az utolsó szempont persze feltételezés, de ez leginkább az ügyvédi tevékenység gyakorlói által ítélhető meg. Éppen ezért javasolt volna a megalapozott mérlegeléshez a Magyar Ügyvédi Kamara, mint az ügyvédi tevékenységet gyakorlók országos szervezetének megkeresését megkövetelni az eljáró bíróságtól, megismerve ezáltal az ügyvédi tevékenységet gyakorlók álláspontját a közbizalom lehetséges sérülése, a veszély mértéke kapcsán, mely álláspont egy, de igen lényeges körülmény lehetne a bírói mérlegelésnél.7

A büntetőbíróságok gyakorlata az Üttv. 180. § (2) bekezdésének alkalmazása körében eljárásjogi szempontból nem következetes, és az erre irányuló indítvány eldöntésének formája tekintetében két álláspont jelenik meg. Az egyik szerint az erre irányuló indítvány alapján a bíróság – mivel külön eljárás-

rendet a büntetőeljárásra irányadó szabályozás erre vonatkozóan nem tartalmaz - a Be. 449. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nem ügydöntő végzést hoz, mellyel szemben a vádlott, az ügyészség és a védő fellebbezésre jogosult. A Szegedi Ítélőtábla egy döntése külön kiemelte, hogy jogorvoslati jogosultságra történő figyelmeztetést a büntetőbíróság abban az esetben is köteles a vádlott és védője irányába megtenni, hogy ők a Be. 583. § (4) bekezdése szerint csupán a vádlott javára jelenthetnek be fellebbezést, és jelen esetben egy ilyen végzés – jellegéből adódóan – a vádlott érdekében hozott végzés.8 Ehhez képest más álláspontra helyezkedik a Kúria egy döntésében.9 A Kúria e döntésének indokolása szerint ugyanis az Üttv. 180. § (2) bekezdése szerinti értesítés kiadása vagy az arra irányuló indítvány megtagadása tárgyában nem határozati formában megjelenő döntést (végzést) kell hozni, hanem határozati formát nem igénylő, a Be. 449. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti bírói intézkedéssel kell dönteni. Különösen figyelemreméltó az ehhez fűzött indokolás folytatása is: a Kúria álláspontja szerint az Üttv. 180. § (2) bekezdésének alkalmazása annak megfogalmazásából adódóan a bíróság mérlegelését igényli, amely azonban semmiképpen nem jelent prejudikációt, azaz a bűnösség kérdésében történő előzetes állásfoglalást. A Kúria ebből következtetve pedig kiemelte, hogy az eljáró bíróság kedvező megítélése, ekként az értesítés kiadása nem kényszeríthető ki, hiszen „ellenkező esetben az eljáró bíróság olyan helyzetbe kerülne, hogy a rendelkezésre álló tények, adatok alapján, a bizonyítékok mérlegelésével számot kellene adnia arról, hogy miért alakult ki benne az a meggyőződés, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelem jelentősen meghaladja az ügyfelek jogainak, jogos érdekeinek vagy az ügyvédségbe vetett közbizalomnak az ügyvédi tevékenység folytatása esetén várható sérelmét vagy veszélyeztetését.”10 Utóbbi álláspont a mérlegelési jogkör szempontjainak felülbírálhatatlansága tekintetében érdekes, különösen azon az alapon, hogy ne lehessen számon kérni a bíróságot arról, hogy „a rendelkezésre álló tények, adatok alapján, a bizonyítékok mérlegelésével” miért alakult ki benne a döntéshez szükséges meggyőződés. Amennyiben tehát a Kúria álláspontját tekintjük irányadónak, akkor a büntetőbíróság álláspontja nemcsak a terüle-

ti kamara részéről, de a büntetőeljárás szereplői számára sem vitatható jogorvoslattal. Megjegyzem, hogy a Kúria idézett határozatában kifejtett jogi álláspontot nem tartom megalapozottnak. Az Üttv. 180.§ (2) bekezdése szerinti kérdésben hozott bírósági döntés ugyanis jogalakító hatályú, az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységét, státuszát érinti, így a kérdésben történő döntés nyilván nem ügydöntő, de bizonyosan a Be. 449. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nem ügydöntő végzésnek tekinthető. Aggályosnak gondolom azt a Kúriai álláspontot, amely ezt a kérdést jogorvoslattal nem támadható intézkedésnek minősíti.

A bíróság az Üttv. 180. § (2) bekezdése alapján az Üttv. által a büntetőbíróságra telepített jogkörben jár el, erre vonatkozóan külön speciális rendelkezést tehát a Be. nem tartalmaz. A büntetőbíróság a döntéséről a kamara elnökét csupán tájékoztatja.

A tájékoztatások gyakorlati tapasztalatai alapján érdemes megemlíteni, hogy több esetben a bíróság ezen tájékoztatása nem egyértelmű. Nem egy megkeresés ugyanis akként fogalmazott, hogy a bíróság szerint „célszerű lehet, hogy a területi kamara a 2017. évi LXXVIII. törvény 180. § (2) bekezdése szerint járjon el.”, vagy javasolja megfontolásra a területi kamara számára a fülfüggesztés megszüntetését. Az ilyen tartalmú megkeresésre a területi kamara elnöke nem tudja a felfüggesztő határozatát visszavonni, hiszen számára a törvény nem biztosít mérlegelési lehetőséget: vagy kötelező megállapítania a felfüggesztést, vagy –a bíróság ez irányú határozott tájékoztatása alapján – kötelező azt visszavonnia. Ezekben az esetekben a büntetőbíróság az Üttv. 180. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás elküldése előtt már meg kellett állapítsa azt, hogy az ügyvédi tevékenység felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelem jelentősen meghaladja az ügyfelek jogainak, jogos érdekeinek vagy az ügyvédségbe vetett közbizalomnak az ügyvédi tevékenység folytatása esetén várható sérelmét vagy veszélyeztetését, ezért a tájékoztatás alapján a területi kamarai elnök nem mérlegelhet: az értesítés közlését követően a felfüggesztő végzést visszavonja, és a határozat visszavonásáról az értesítést küldő bíróságot tájékoztatja.11

Hangsúlyozni szükséges azt is, hogy a büntetőbíróság döntése mögötti mérlegelési szempontokat a konkrét ügyben a terüle-

ti kamara nem ismeri meg, csupán egy rövid átirat érkezik a jogszabályi hivatkozással. Éppen ezért az ügyvédi kamarának nemhogy mozgástere nincs ilyenkor (pl. véleményezés, jogorvoslati jog), hanem a konkrét ügyben mérlegelt döntési szempontokat sem ismerheti meg.

A fentiekből levonható álláspontom szerint a következtetés, hogy javasolt volna a szabályozás pontosítása legalább a következőkben:

- elsősorban az volna szükségszerű, hogy az Üttv. 180. § (2) bekezdése szerinti jogkör az ügyvédi kamarai szervezeten belül maradjon,

- ennek hiányában, a jelenlegi szabályozás esetén a bíróság számára legyen kötelező nem ügydöntő végzéssel dönteni az indítványról, és azt is rögzíteni volna szükséges, hogy döntés csak kérelemre történhet,

- a büntetőbíróság legyen köteles kikérni döntése előtt a Magyar Ügyvédi Kamara véleményét a közbizalomra érdemtelenség körében, és legyen a bíróság köteles a végzése indokolásában azt külön indokolni, ha mérlegelése eredményeképpen a kamarai állásponttól eltér.

Mi a teendő a felfüggesztés kötelező visszavonása esetén? Milyen lehetősége marad a kamarának?

A felfüggesztés Üttv. 180. § (2) bekezdése alapján történő visszavonása esetén az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységét folytathatja. Azt érdemes vizsgálni, hogy a kamarai szerveknek milyen egyéb lehetőségeik maradnak abban az esetben, ha az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenysége alóli felfüggesztésének fenntartását gondolják helyesnek. Előre szükséges bocsátani viszont, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 6.§-a szerint a bíróság határozata mindenkire kötelező, így természetesen az Üttv. 180.§ (2) bekezdése szerinti büntetőbírósági döntés a kamarai szervek lehetőségeit erősen korlátozza.

Vizsgáljuk meg a cikk első részében írt tevékenység felfüggesztési okokat a kamarai szervek cselekvési lehetőségeinek tükrében. - A területi kamarai elnök Üttv. 180. § (1) bekezdése szerinti hatósági igazgatási jogköre természetesen fennáll, de új tényállási elem felmerülése nélkül a Bszi. 6.§ miatt álláspontom szerint nincs lehetősé-

ge a felfüggesztést ismét megállapítani. Álláspontom szerint a Bszi.6.§ abban az esetben is alkalmazandó, ha a büntetőbíróság a Be 449.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel döntött. Amennyiben ugyanis azonos tényállás mellett a büntetőbíróság már döntött az Ütt. 180. § (2) bekezdése szerint, és a felfüggesztést elrendelő határozatot visszavonatta, úgy a területi kamara elnöke nem jogosult a jogerős bírósági határozatot felülbírálni.

A kamarai elnök Üttv. 180. § (1) bekezdésében írt joga abban az esetben nyílhatna meg újra, ha olyan újabb tényállási elem merülne fel az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, amely önállóan okot adhatna a felfüggesztés elrendelésére. Ilyennek minősülne egy vádemelés módosítás új(abb) 5 évnél súlyosabban büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésének megállapítására.

- A területi kamara elnökségének az Üttv. 180. § (3) bekezdésében írt mérlegelési jogát is ennek megfelelően érinti a büntetőbíróság döntése, hiszen az elnökség sem lehetne jogosult a bíróság határozatával szembe menő felfüggesztés elrendelésére.

- Lényegében ugyanez lehet az akadálya a kamarai fegyelmi jogkörben eljáró fegyelmi tanács Üttv. 130. § szerinti határozata meghozatalának, hiszen egy ilyen határozattal a fegyelmi tanács is a büntetőbírósági határozattal ellentétes megállapítást tenne, megsértve a Bszi. 6. §-át.

Látható, hogy a büntetőbíróság döntése megköti a kamarai hatósági és fegyelmi ügyekben eljáró kamarai szervek kezét az ügyvédi tevékenység felfüggeszthetősége körében.

Egy nem megalapozott tevékenység felfüggesztés pedig kárfelelősségi kockázattal jár az ügyvédi kamara számára, hiszen amennyiben a felfüggesztő határozat meghozatala jogellenes, úgy az ezzel okozott kár megtérítésére irányuló igénynek lehetne helye a határozatot hozó területi kamarával szemben.

Összegzés

A kamarai szervek sokszor kerülnek nehéz döntési helyzetbe, éppen úgy, mint bármely más olyan szerv, amely személyek státuszát érintően jogosult dönteni. Ilyen döntés az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése, amely kamarai fegyel-

mi és hatósági ügyekben egyaránt felmerülhet. Ha a felfüggesztés elrendelése kötelező, akkor nem lehet kényes helyzet, vagy ha az is, a megítélése mégis egyértelmű. Abban az esetben azonban, ha az ügyvédi kamarai szervezeten kívüli személy –jelesül egy bíró - jogosult mérlegelni azt, hogy egy bizonyos bűncselekmény elkövetőjének ügyvédi praktizálása mennyire lehet káros az ügyvédségbe vetett közbizalomra nézve, szükséges lenne a mérlegelés szempontjait pontosabban meghatározni, és megkövetelni az ügyvédi kamarai álláspont beszerzését és annak megfelelő súlyozását a kérdés eldöntésénél. Leginkább pedig az volna összeegyeztethető az ügyvédi kamarai függetlenséggel, ha az ügyvédi köztestület volna hivatott a kérdésben dönteni. Mindezek hiányában ugyanis marad az ügyvédség és az ügyvédi kamarai szervek számára a folytonos magyarázkodás, ha rendszeresen szembejönnek kollégák vagy ügyfelek részéről a kérdések, hogy ez vagy az ugyan miért praktizálhat ügyvédként? Nos azért – mondhatjuk tömören – mert nem tehetünk ellene semmit, és ha ő maga nem érzi ennek súlyát ügyvédtársaira nézve, akkor nekünk csupán a sopánkodás maradhat… 

Jegyzetek

1 Köszönet dr. Molnár Adélnak, a Budapesti Ügyvédi Kamara titkárának a cikk megírásához adott szakmai javaslataiért és segítségéért.

2 1949. évi XX. tv.

3 Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességének vizsgálatáról szóló 428/B/1998. AB határozat

4 Közzétéve BH 2022.8.220 szám alatt

5 ÍH 2023.132.

6 ÍH 2023.132.

7 Itt szükséges megjegyezni, hogy az ügyvédi kamarák részéről egyértelmű igény, hogy az Üttv. 180. § (2) bekezdésében írt jogkört kamarai szervezeten belül kellene tartani.

Az utóbbi évek legnagyobb média érdeklődését eredményező, a cikk elején említett ügyben a MÜK elnöksége ellenvélemény nélkül értett egyet abban, hogy az IM felé kezdeményezi az Üttv. 180.§ (2) bekezdésének módosítását a visszavonásra vonatkozó hatáskör kamarai kézbe kerülése érdekében.

8 ÍH 2023.132.

9 Kúria Bpkf.III.476/2023/2.

10 Kúria Bpkf.III.476/2023/2. indokolás [37]

11 Ütt. 180.§ (2) bekezdés 2. mondata

Az ügyvédi hivatás és

a belső egyensúly keresése

A fenntartható ügyvédi életpálya és a pszichés jóllét kéz a kézben jár – szándékom az, hogy a figyelmet erre a triviálisnak tűnő megállapításra tereljem. Hiszem, hogy a szakmai kiválóság, a megbízhatóság, a megbecsültség értékei akkor maradnak tartósan a társaink, ha mentális értelemben is megtámogatjuk magunkat, azaz kellő gondossággal viseltetünk saját magunk irányába. Megterhelő pálya az ügyvédé mind lelkileg, mind testileg – bírni kell erővel, tudással, kitartással –, így azt gondolom, hogy az öngondoskodás szinte elkerülhetetlen. Írásomban a szakmára különösen jellemző stresszfaktorok közül válogattam, ezeken keresztül mutatom meg, miért és miként javaslom a belső munkát a jogszabályi változásokkal való folyamatos naprakészség mellett.

Dr. Sebestyén Andrea, PhD

Szakmaspecifikus stresszfaktorok

Vannak olyan szakmák, mint az ügyvédi hivatás is, amelyeket szigorú hierarchiával és részletesen körülírható szerepelvárásokkal rendelkező, zárt rendszerként képzelünk el. E struktúrák különösen alkalmasak arra, hogy komoly stresszt generáljanak azokban, akik nap mint nap részt vesznek bennük. A rendszerhez igazodás, megfelelés (illetve ennek vágya) okozta nyomás érezhető a szakmai aktusokban, a munkanapok tempójában, hangulatában; ne legyenek illúzióink: lenyomatai megjelennek a privát szférában is. Egy ilyen rendszer tagjának lenni befolyással van az emberi kapcsolatokra, az otthoni légkörre, a hétköznapok minőségére.

ten az ügyvédi tevékenységek gyakorlása közben történik, teljességgel egyedi.

Kollektív fantázia az ügyvédségről

Rendkívül érdekes és elgondolkodtató kérdés, miként formálja az egyéni szakmai önképet az a kollektív elképzeléshalmaz, amely több generáción át rétegenként rakódott egymásra az ügyvédség társadalmi szerepéről, működésmódjáról és etikájáról. Ennek alapjait a jogi egyetem szocializációja fekteti le, a jelölti évek gyakorlati tapasztalatai mélyítik el, majd a hivatás gyakorlásának évei szilárdítják meg végérvényesen, ha az egyéni karriert nézzük, és évszázadok, ha a szakma történetéből indulunk ki. Nem meglepő, hogy egy ilyen

A maximalizmus, a perfekcionizmus, az állandó rendelkezésre állás, a performativizmus az ügyvéd mindennapjait áthatja.

A munkával töltött napok gyakran olyanok, mint egy taposómalom: a rutin, a feladatok ismétlődése és a folyamatos megfelelési kényszer pszichoszomatikus tüneteket eredményezhet, a társas kapcsolatok nehézkessé válhatnak, a fontos kapcsolódások kiüresedhetnek. Érdemes elgondolkozni azokon a stresszfaktorokon, amelyek, mondhatni, szakmaspecifikusak, többek tapasztalata alapján beazonosíthatók. A maximalizmus, a perfekcionizmus, az állandó rendelkezésre állás, a performativizmus talán más szakma képviselőinek mindennapjait is áthatja, azonban az, ahogy kifejezet-

nagy múltú és tekintélyes hivatásrend számos – részben kimondott, részben kimondatlan – elvárást támaszt a tagjaival szemben.

E normák között találunk egyértelmű, formális követelményeket, de akadnak finomabb, informális szabályok is, amelyek figyelmen kívül hagyása kockázattal jár. Felmerül a kérdés, hogyan hatnak mindezek az ügyvédek mentális állapotára, hogyan alakítja a szakmai jelenlétet, a hatékonyságot az a működési keretrendszer, amelybe szinte észrevétlenül nőnek bele.

Perfekcionizmus: a teher és az erőforrás kettőssége

A jogászi hivatás sajátos terheléséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a hibátlanság és a tökéletesség iránti igény. A tartós, nagy nyomás alatt végzett munka látszólag szakmai elvárás, ám személyiségjegyekben is gyökerezhet; talán van, aki emiatt talál erre a pályára.

A perfekcionizmus egyfelől rendkívüli pontosságra és magas minőségű munkavégzésre ösztönöz, másfelől könnyen vezethet kudarckerülő működéshez, folyamatos belső feszültséghez, végső soron kiégéshez. Ha azonban képesek vagyunk ezt a belső haj-

tóerőt megszelídíteni, magabiztos teremtőképességgé alakítható. A kihívásban rejlő belső erő felismerése, előnyös és káros aspektusainak tudatosítása lehetővé teszi, hogy a bénító megfelelési kényszerből a kreatív önbizalom állapotába lépjünk.

Performativizmus: a szerepek és rítusok tudatosítása

Az ügyvédi tevékenység nem csupán a szakmai feladatok elvégzését jelenti; állandó szerepjátszást, performatív működést igényel. Érdemes elgondolkodni azon, milyen felismeréseket hozhat a tudatosság azokra a rítusokra, szokásokra, ismétlődő jelentésteremtő aktusokra és szerepekre, amelyeket a mindennapi jogi munka megkövetel.

legelést az itt és mostban az egyensúly helyreállításához.

A szakmaspecifikus terhelés elemeinek többsége nem egyéni sajátosság: számos kolléga él át hasonló dilemmákat. Megnyugtató és megtartó tapasztalat, ha tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Érdemes lehet néhány alapvető kérdés feltevésével elindulni.

• Hogyan vagyok a hivatásommal?

• Mit tesz velem az ügyvédi lét, mit ad hozzá ahhoz, aki vagyok?

• Vajon mennyiben vált a hivatásom a kizárólagos identitásommá?

• Mi az, amivel teljesen azonosulni tudok, és mi az, amihez már alig találok belső kapcsolódást?

Az empátia, a gondosság nem kizárólag az ügyfelek privilégiuma; ügyvédként mi magunk is megérdemeljük. Így válhat hivatásunk fenntarthatóvá.

A pszichés jóllét szempontjából elengedhetetlen a tisztánlátás abban, hogy miféle mentális terhelést jelent (egyénileg, egyedileg, kizárólag magunkat vizsgálva) egy-egy szakmai helyzet, intézkedés, cselekedet. Az önvizsgálat során érdemes sorra venni azokat a tevékenységeket (a szereplőkkel, a helyszínnel, a felelősségi szintünkkel stb. együtt), amelyeknek végrehajtása rendszeres. A rálátás a szereprugalmasságra, az igényekre és a szükségletekre a hétköznapi rutinműködéssel kapcsolatban a szakmai én iránti gondoskodás alapja.

A belső egyensúly megtalálása: önreflexió A mindennapok rutinja, a folyamatos rendelkezésre állás és a külső elvárásoknak való megfelelés gyakran kifelé tereli a figyelmet. A pszichés jóllét nem kívülről érkezik; felismerések, tudatosítás nélkül nem valósulhat meg. Ismerős lehet az az érzés, amikor az iroda vagy a bíróság kapuján belépve átsuhan a fejünkben egy gondolat: „Mégis mit keresek én itt?” Ilyenkor fontos különbséget tenni aközött, hogy pusztán a kimerültség hangját halljuk-e, és pihenésre lenne szükségünk, vagy huzamosabb ideje magunkra kényszerített szerepekből fakadó nyomás alatt teljesítünk, és nem bírjuk ennek a terhét. E felismerések kimondhatók, leírhatók, megoszthatók bizalmi személyekkel vagy külső segítővel, és elindíthatják a reális mér-

• Milyen hatással van az ügyvédi tevékenységem a magánéletemre; létezik-e valódi magánéletem?

A saját válaszok megtalálása belső munka, mondhatni elszámolás, számvetés, bármikor megtehető. Hiszen mi magunk is állandó változásban vagyunk, mint minden körülöttünk. Folyamatos önreflexió, tudatos rálátás a hogylétünkre; annak feltérképezése, mi okoz örömöt, mi ad okot büszkeségre, mi vált ki szorongást, mi jelent kihívást, és hol húzódnak azok a pontok, amelyek – ha tartósan figyelmen kívül maradnak – kiégéshez vezethetnek.

A hosszú távú stratégia az öngondoskodás

Az ügyvédi hivatás gyakorlásának túlnyomó részében a másokért való munkálkodás a jellemző, a megszokott, az ismerős. Mások igényei, ügyei és szükségletei vannak a középpontban. Felmerül a kérdés: ki fogja fókuszba állítani a mi szükségleteinket, ha nem mi magunk? Hosszú távon nem csupán hasznos, hanem elengedhetetlen önmagunk felé fordulni. Az empátia, a gondosság nem lehet kizárólag az ügyfelek privilégiuma; ügyvédként mi magunk is megérdemeljük. Ígéretes kiindulópont, ha újra és újra átfuttatjuk magunkon a fenti – és azokhoz hasonló – kérdéseket, és nem félünk meg-

hallani a válaszokat. Így válhat az ügyvédi hivatás jó eséllyel tartósan fenntarthatóvá és egészséges pszichével, mentalitással hosszú éveken át gyakorolhatóvá.

Summa summarum: azt gondolom, hogy nem érdemes megvárni az esetleges pályamódosítási szándék beérését vagy a betegágyat, amikor a leterheltség, a kiégés, a kiüresedés már komoly fizikai, testi tünetekkel jelentkezik. Az első jelek – például motiválatlanság, beszürkülés, krónikus fáradtság, a kollégák kerülése vagy egyes helyszínektől, feladatoktól való megmagyarázhatatlan tartózkodás – nem elhanyagolhatók, komolyan kell venni ezeket.

A megelőzés a gyakorlatban a folyamatos törekvést jelenti a tudatosságra. Figyeljük meg, milyen hatással vannak ránk egyes tevékenységek: emel-e bennünket az, hogy segíthettünk valakinek, vagy görcsbe rándítja a gyomrunkat, amíg végigvisszük az ügyeket. Az apró részletek tudatosítása saját működésünkkel kapcsolatban nem csupán öncélú önismereti gyakorlat; épp ezek a detektált belépési pontok rejthetik a változtatás lehetőségét. Ennek az ügynek (is) mi vagyunk az urai. Szánjunk magunkra időt és energiát, mielőtt késő volna. 

Jogalkalmazás vagy jogkorlátozás?

Az eseti ügyvédi meghatalmazás terjedelmének hatósági félreértelmezése az adóeljárásban

Időről időre, újra és újra értelmezési viták tárgyává válik az adóhatósági gyakorlatban az ügyvédi meghatalmazás első pillantásra tisztán szabályozott, dogmatikailag is letisztult jogintézménye. Ezek a viták ritkán jutnak el elvi szintig; rendszerint hiánypótlási felhívásban öltenek testet, amihez a jogi képviselő – idővel és energiával takarékoskodva – egyszerűbbnek ítélheti az alkalmazkodást, mint a vitát. A meghatalmazás megszorító értelmezése azonban, ha egyetlen ügyben sem talál ellenállásra, könnyen tartós gyakorlattá válhat; márpedig egy ilyen gyakorlat nem csupán az eljáró ügyvéd dolgát nehezíti, hanem az adózó jogbiztonságát és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését is közvetlenül veszélyezteti. Az alábbiakban egy olyan esetről számolok be, amelyben a meghatalmazás terjedelmének hatósági félreértelmezése konkrétan is megjelent, és amelyből az ügyvédi képviseleti jog terjedelmét, valamint a hivatásrend egységes szakmai fellépését érintő, általánosítható következtetések adódnak.

Dr. Szőke Ágnes Éva LL.M ügyvéd, adójogi szakjogász

Az adóhatósági eljárás szakaszai

A meghatalmazás hatályának kérdése csak akkor látható tisztán, ha rögzítjük az adóhatóság előtti eljárás szakaszait.

Az adóellenőrzési szakasz az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 89. §-a alapján a megbízólevél kibocsátásával indul, és az Air. 115. § (1) bekezdése szerint a jegyzőkönyv átadásával, postára adásával, illetve tárhelyen történő elhelyezésével zárul.

Ezt követi a hatósági szakasz, amely az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 144. § (1) bekezdése szerint az utólagos adómegállapításra irányul. E szakasz kezdő időpontjának a jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének, adózói észrevétel esetén az észrevétel beérkezésének napját kell tekinteni, amely az elsőfokú érdemi határozat közlésével zárul.

A jogorvoslati szakasz a fellebbezés benyújtásával indul és a másodfokú érdemi döntés véglegessé válásával zárul. Lényeges, hogy a Kúria következetes joggyakorlata szerint a megsemmisítő és új eljárást elrendelő másodfokú döntés nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek; ennek folytán az új eljárás közigazgatási jogi értelemben az alapeljárással egységet képez. A bírósági felülvizsgálat ehhez képest már önálló, közigazgatási bírósági eljárás.

A tényállás

Az ügyfél adóellenőrzésében az eljárás kezdetétől eseti meghatalmazottként jártam el. A meghatalmazás az elsőfokú adó-

hatóság előtt indult ellenőrzési eljárás során történő teljes jogkörű képviseletre szólt, és kifejezetten kimondta, hogy „az ügy érdemében hozott jogerős döntés meghozataláig hatályos”. Ennek alapján terjesztettem elő részletes észrevételt a jegyzőkönyvvel szemben, majd jogi képviselőként az irodám részére kézbesített elsőfokú érdemi határozatottal szembeni fellebbezést is.

A fellebbezést követően az elsőfokú adóhatóság hiánypótlásra felhívó végzést bocsátott ki. E szerint a benyújtott meg-

hatalmazás „az elsőfokú adóhatóság előtt (…) ügyszám alatt folytatott adóellenőrzésre vonatkozik, azonban a NAV Fellebbviteli Igazgatósága előtti jogorvoslati eljárásra nem terjed ki”; az adóhatóság három munkanapos határidővel hívta fel irodámat új meghatalmazás csatolására. A felhívásnak – álláspontomat fenntartva, hogy a korábbi meghatalmazás az eljárás egészére kiterjed – részletes jogi nyilatkozat kíséretében, az „ügy érdemében hozott döntés véglegessé válásáig” terjedő hatályú, új meghatalmazás csato-

lásával tettem eleget. Az iratok felterjesztését követően azonban a képviseleti jogosultságomat visszautasító végzés érkezett, amelynek indokolása szerint az újabb meghatalmazás „továbbra sem jogosítja fel a másodfokú adóhatóság előtti eljárásra”, az ügyfél pedig közvetlen megkeresést kapott arra, hogy „gondoskodjon a képviselet ellátására alkalmas képviselőről”.

Az ügyvédi meghatalmazás jogszabályi kerete

Az eseti ügyvédi meghatalmazás terjedelmének megítélése során több jogforrás

lölt eljárás szabályszerű ellátásához szükséges valamennyi cselekményre, és csak olyan korlátozás kötelező a hatóságra, amely magából az okiratból kitűnik. A korlátozás nem vélelmezhető, azt a meghatalmazónak kifejezetten ki kell mondania.

Az adóhatósági értelmezés belső ellentmondása

A felhívó és a visszautasító végzés voltaképpen nem nevezte meg, mit tekint a meghatalmazás korlátjának; csupán annyit rögzített, hogy az „nem terjed ki a NAV Fellebbviteli Igazgatósága előtti jogorvoslati eljárásra”. A meghatalmazás szövege

A megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú határozat nem minősül érdemi döntésnek: nem állapít meg végleges jogokat vagy kötelezettségeket,

együttes értelmezéséből kell kiindulni. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 15. § (1) bekezdése szerint a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni; a 15. § (5) bekezdése pedig tartalmi vélelmet állít fel: „ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre”.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 34. § (2) bekezdése szerint az ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat, ha tartalmazza a megbízott elfogadó nyilatkozatát; a 34. § (5) bekezdése szerint pedig „a meghatalmazás korlátozása bíróság, más hatóság vagy harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik”.

Ezt erősíti meg a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:17. §-a, amely szerint a képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata is, amely a meghatalmazást a rábízott ügy ellátásához szükséges valamennyi eljárási cselekményre kiterjedő felhatalmazásként értelmezi.

E rendelkezésekből egységes alapelv adódik: a meghatalmazás kiterjed a megje-

ezzel szemben világos volt: a NAV illetékes vármegyei adóigazgatósága előtt, megjelölt ügyszámon folyamatban lévő adóellenőrzésben teljes jogkörű képviseletre szólt, hatályát az ügy érdemében hozott jogerős döntés meghozataláig (utóbb: véglegessé válásáig) kötötte ki. A hatósági álláspont elvileg háromféle korláton alapulhatott: az elsőfokú adóhatóság megjelölésén (címzettkorlátozás), az adóellenőrzés kifejezésen (az eljárás szakaszára vonatkozó korlátozás) vagy az ügyszám megjelölésén (tárgyi-eljárási korlátozás). A végzés azonban ezek közül egyikre sem mutatott rá kifejezetten, csak a következményt tartotta fenn. Bármelyik feltételezett értelmezésből induljunk ki, az álláspont két ponton is komoly nehézségbe ütközik.

Az első ellenérv magából az adóhatóság saját korábbi eljárási cselekményeiből következik. Ha a hatóság által felhozott korlát akár az adóellenőrzés kifejezésre, akár bármely más, az ellenőrzés befejezésével érvényre jutó tényezőre vonatkozott volna, akkor – tekintettel az Air. 115. § (1) bekezdésére – ez a korlát a jegyzőkönyv kézbesítésével érvényre jutott volna. Következésképpen a jegyzőkönyvre általam előterjesztett észrevétel, az utólagos adómegállapítási hatósági eljárás (Art. 144. §) egésze, sőt az elsőfokú érdemi határozatnak a jogi képviselő részére történt kézbesítése sem minősülhetett volna joghatályosnak. Az, hogy az adó -

hatóság a képviseleti jogosultságot ezekben a szakaszokban elfogadta, és csak a jogorvoslati szakaszban vitatta, a saját eljárási cselekményeivel való ellentmondáshoz vezet.

A második ellenérv magából a meghatalmazás tartalmából fakad. Az okiratban szereplő adatok – az elsőfokú adóhatóság megjelölése, az ügyszám és az adóellenőrzés kifejezés – a meghatalmazás tárgyi azonosítását szolgálják, nem a korlátozását. A korlátozás kifejezett okirati megfogalmazást igényel; nyilvánvaló korlátozás például az ellenőrzési jegyzőkönyv átadásáig vagy a kizárólag az ellenőrzési szakaszban szóló meghatalmazás. Ezzel szemben az „ügy érdemében hozott jogerős döntés meghozataláig hatályos” kitétel kifejezetten az ellenkezőjét, vagyis a teljes közigazgatási hatósági eljárásra kiterjedő képviseletet jelenti.

A meghatalmazás időbeli hatályának meghatározása

A hiánypótlás során a meghatalmazás hatályát „az ügy érdemében hozott döntés véglegessé válásáig” határoztam meg. E megfogalmazás célja nem pusztán az időbeli hatály kijelölése volt, hanem annak egyértelmű rögzítése, hogy a képviseleti jog az adóhatósági eljárás teljes tartamára kiterjed. Az adóeljárás sajátossága ugyanis, hogy a fellebbezés nyomán hozott másodfokú döntés nem minden esetben zárja le az ügyet. A megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú határozat nem minősül érdemi döntésnek: nem állapít meg végleges jogokat vagy kötelezettségeket, hanem az eljárás folytatását eredményezi az elsőfokú szakaszban. Az eljárás – változatlan tárgyi keretek között – tovább folyik.

A választott fordulat pontosan ezt fogja át: a meghatalmazás hatálya mindaddig fennáll, amíg az adóhatóság az ügyben végleges, az adókötelezettséget érdemben lezáró döntést nem hoz. Szükségképpen kiterjed tehát a jogorvoslati eljárásra és arra az esetre is, ha a másodfokú döntés megsemmisítést és új eljárást rendel el. A megfogalmazás így nem a meghatalmazás kiterjesztését, hanem a pontosítását jelentette.

Az első meghatalmazásban szereplő – „az ügy érdemében hozott jogerős döntés meghozataláig” – fordulat dogmatikailag nem volt teljesen pontos, hi -

szen az Air. a véglegesség fogalmát használja. A meghatalmazás tartalmából azonban kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a képviseletet az eljárás lezárásáig kívánta biztosítani.

Az állandó és az eseti meghatalmazás dogmatikai megkülönböztetése

A választott értelmezést erősíti a NAV saját ügyfél-tájékoztatási rendszere is. Az UJEGYKE adatlap kitöltési útmutatója –az Ellenőrzési ügyek ügycsoport tekintetében – az állandó meghatalmazás vonatkozásában kifejezetten azt rögzíti, hogy „ezen ügycsoport jelölésével a képviselő

megjelölése alapján megfelelő volt arra, hogy a képviseleti jogot az eljárás végleges lezárásáig biztosítsa. Véleményünk szerint az alapeljárásra vonatkozó adatok megjelölése (pl. elsőfokú eljárás ügyszáma, az első fokon eljáró szerv megjelölése) nem minősül korlátozásnak, a meghatalmazás ebben az esetben is kiterjed a másodfokú eljárásra, valamint az annak során az esetlegesen elrendelt új eljárásra.”

Az állásfoglalás külön kitért a meghatalmazás időbeli hatályára is, és rögzítette, hogy korlátozást nem tartalmazó eseti meghatalmazás esetén a képviseleti jogosultság az ügy érdemében hozott döntés

Egy kifogás nélkül elfogadott, megalapozatlan korlátozó értelmezés hivatkozási alappá válhat, majd hatósági túlkapássá szilárdulhat.

eljárási jogosultsága az adóigazgatási eljárás végleges lezárásáig szól, vagyis a rendes jogorvoslat (fellebbezés) benyújtására és az az alapján lefolytatott másodfokú adóigazgatási eljárásra terjed ki”. Az állandó és az eseti meghatalmazás közötti különbségtétel ugyanakkor nem a képviseleti jog terjedelmében, hanem az érintett ügyek körében ragadható meg: az állandó meghatalmazás az adózó adott ügycsoportba tartozó valamennyi ügyére kiterjed, az eseti meghatalmazás pedig egyetlen, konkrét, azonosítható ügyben biztosít képviseleti jogosultságot. Ha tehát az Ellenőrzési ügyek jelölés állandó meghatalmazás esetén minden további rendelkezés nélkül kiterjed a fellebbezésre és a másodfokú eljárásra, akkor ugyanez a tartalom a teljes körű képviseletre adott eseti meghatalmazás esetén sem értelmezhető szűkebben.

A NAV Központi Irányítás állásfoglalása Az ügyben írásbeli állásfoglalást kértem a NAV Központi Irányítása Jogi és Koordinációs Főosztályától. A 1715398309 iktatószámú állásfoglalás a felvetett kérdésekben az általam képviselt jogi álláspontot egyértelműen megerősítette.

Az állásfoglalás kifejezetten rögzítette: „Tekintettel arra, hogy a meghatalmazás teljes körű képviseletre szólt, korlátozást nem tartalmazott, ezért álláspontunk szerint a folyamatban lévő ellenőrzési eljárás

véglegessé válásáig áll fenn. Ennek megfelelően az elsőfokú eljárás megjelölését tartalmazó meghatalmazás a másodfokú eljárásban, valamint a felettes adóhatóság által elrendelt új eljárásban is érvényes.

A meghatalmazás időbeli hatálya kapcsán megerősítette, hogy korlátozást nem tartalmazó eseti meghatalmazás esetén a képviseleti jogosultság az ügy érdemében hozott döntés véglegessé válásáig áll fenn; az állandó meghatalmazástól való különbség kizárólag az érintett ügyek körében áll fenn.

A válaszlevélben foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak; iránymutató jellegük azonban a hatósági joggyakorlat alakulása szempontjából nem hagyható figyelmen kívül.

A Magyar Ügyvédi Kamara fellépése Az üggyel párhuzamosan jelzéssel éltem az ügyvédi hivatásrend felé is. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi jog- és érdekvédelem keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökéhez fordult az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében.

A kamarai megkeresés jelentősége túlmutat az egyedi ügyön. Dogmatikai kiindulópontja, hogy az elsőfokú határozat –amellyel szemben jogorvoslatnak van helye – nem minősül az ügy érdemében hozott végleges döntésnek, így az eljárás nem zárul le; ennek folytán a meghatalmazás hatálya a jogorvoslati eljárásban, valamint az esetlegesen elrendelt új eljárásban

is fennmarad. Az ezzel ellentétes hatósági gyakorlat tehát nem a meghatalmazás tartalmából, hanem a jogszabályi keretekkel ellentétes értelmezéséből következik.

A NAV elnöke válaszában rögzítette, hogy a korlátozást nem tartalmazó meghatalmazás nem szűkíthető az eljárás egyes szakaszaira.

A konkrét ügy utóélete – és a tanulság Az egyedi ügyben a másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozat megsemmisítéséről és új eljárás elrendeléséről döntött; az érdemi másodfokú döntés indokolása a meghatalmazással kapcsolatos jogi kérdéseket nem érintette. Ez hallgatólagos elismerése annak, hogy a képviseleti jog megkérdőjelezésére alapozott eljárási akadályozás érdemi alapot nélkülözött. Felvetődhet a kérdés: érdemes-e egy ilyen ügyben vitába szállni, amikor egyszerűbb és gyorsabb a felhívásnak eleget tenni, és újabb meghatalmazást benyújtani? Ügyvédi szempontból kétségkívül kevesebb munkával és időráfordítással jár, ha az eljáró ügyvéd a hatóság értelmezéséhez alkalmazkodik. Meggyőződésem szerint azonban a helytelen jogalkalmazási gyakorlatra haladéktalanul reagálni kell. Egy kifogás nélkül elfogadott, megalapozatlan korlátozó értelmezés hivatkozási alappá válhat egy következő, hasonló ügyben; az így megerősített gyakorlat egyre nehezebben kérdőjelezhető meg, és előbb-utóbb hatósági túlkapássá szilárdulhat. Az adózó jogbiztonsága és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése ezért megkívánja, hogy a kialakulóban lévő téves értelmezésekkel szemben már a korai szakaszban érdemi szakmai fellépés történjen.

Utóirat

Ügyvédi pályafutásom során mindig szem előtt tartottam a jogszerű és tisztességes eljárás érvényesülését. Ennek érdekében – mint jelen ügyben is – nem csupán az adott eljárásban érveltem, hanem szükség esetén a központi adóhatósági szerv, illetve az ügyvédi hivatásrend képviseletében a Magyar Ügyvédi Kamara fellépését is indítványoztam. A helyes jogértelmezés érvényre juttatása nem egyetlen ügyvéd magánügye, hanem a teljes hivatásrend, tágabb értelemben a jogállam közös érdeke. Ez az elv pályafutásom további szakaszában is iránymutatóm marad. 

Werbőczytől a Kúriáig

A modern jogfejlődés eredménye: az elévülés

A polgári jogi elévüléshez kapcsolódó kérdéseket tekintette át az MJE Civilisztikai Tudományok Szakosztálya 2026. április 16­án a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében a több mint száz résztvevővel tartott ülésén.

Hová nyúlnak a történelmi gyökerek?

Bár a római jogban is voltak a mai értelemben vett polgári jogi elévüléshez hasonló keresetek, és a középkori jogok is ismertek hasonló intézményeket (például Werbőczy István Hármaskönyve), az elévülés intézménye a modern jogfejlődés eredménye –emelte ki megnyitó beszédében dr. Trócsányi László professzor, a Magyar Jogász Egylet elnöke. – Ez részben a méltányosság elvével, részben pedig a forgalombiztonság indokaival magyarázható. Mindkettő amellett szól ugyanis, hogy a jogviszonyokat egy idő után már ne lehessen vitatni. Ezt erősítik az eljárásjogi érvek is, hiszen a bizonyítékok hosszabb idő után már nehezebben állnak rendelkezésre.

Mi támasztja alá a polgári jogban az elévülés intézményét?

Az időmúlás joghatása a magánjogi viszonyokra vagy jogvesztő jellegű, vagy pedig a bírósághoz fordulás jogának elvesztésével jár – mutatott rá dr. Menyhárd Attila professzor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára. – Az anyagi és eljárásjogi jelleggel egyaránt rendelkező elévülés a második kategóriába tartozik. Az elévülés hatását tekintve a kisajátításhoz hasonlít: a jog elveszíti az értékét.

Kitért arra is, hogy a Ptk. generálklauzulái a joggyakorlásra is vonatkoznak. Kérdés, hogy a generálklauzulák segítségével le lehet-e rövidíteni az elévülési időt. Álláspontja szerint igen, több hazai bírói ítélet is ismert erre vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban külön kiemelte az elővásárlási jog gyakorlásával való késlekedést.

Az előadó feltette a kérdést, hogy valójában mi támasztja alá a polgári jogban az elévülés intézményét. Kiemelte, hogy az elévülés több alkotmányos alapjogot érint, így például a bírósághoz fordulás jogát, a jogbiztonsághoz és a tulajdonhoz való jogot is.

Álláspontja szerint a Ptk. az elévülés kapcsán nagy mozgásteret ad a bíróságoknak. Ez különösen a nyugvás megállapításánál jelenik meg.1

Mi az Európai Unió Bíróságának elévüléssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata?

Milyen kontextusban jelenik meg az elévülés az elsődleges uniós jogban? Ezt elemezte előadásában dr. Lajer Zsolt ügyvéd, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jog Tanszékének oktatója. Kiemelte, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) Alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 46. cikkének EUB általi értelmezése szerint az elévülési idő kezdete csak objektív szempontokon alapulhat, mert a szubjektív megközelítés sértené a jogbiztonság elvét (C-282/05. P. számú ügy).

Álláspontja szerint a tagállami polgári jogi szabályok értelmezésére nincs uniós hatáskör. Ez alól a fogyasztóvédelem ugyan részben kivételt jelent, de ezen a területen is csak megosztott hatáskör áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok csak olyan mértékben alkothatnak jogot, amilyen mértékben az unió nem gyakorolhat hatáskörét.

Hangsúlyozta, hogy az EUB által használt fogalmak autonóm uniós jogfogalmak, nem feleltethetők meg annak, amit az egyes tagállamok belső joga az adott jogintézmény alatt ért. Ilyen fogalom például az elévülés kezdő időpontja vagy az elévülés nyugvása is.

Kiemelte, hogy az EUB több ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fogyasztóvédelem fontos, de nem abszolút jellegű. A túlzásba vitt fogyasztóvédelem aránytalanul korlátozhatja az alapszabadságokat (például az árumozgás szabadsága, a szolgáltatásnyújtás szabadsága). Azt is több ítéletében kimondta a luxembourgi bíróság, hogy a fo -

gyasztóvédelem nem abszolút jellegű, „a jogbiztonság érdekében meghatározott, észszerű jogvesztő keresetindítási határidők összeegyeztethetők az uniós joggal” (lásd C-698/18. és C-699/18. sz. egyesített ügyek 56. pont).

Az előadó a C-679/24. sz. ítélet bemutatását követően a közeljövőben várható fejleményekre is kitért. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar bíróságnak indokolnia kell az ítéletét, értelmezni kell a jogszabályokat, jogértelmezése nem lehet jogalkotás. A bírósági jogértelmezés emellett nem lehet contra legem. Álláspontja szerint az elévülés kezdő időpontjára vonatkozó egyértelmű magyar szabályozás miatt (1959-es Ptk. 326. § (1) bekezdés, Ptk. 6:22. § (2) bekezdés) a C-679/24. sz. ítélet szerinti EUB-joggyakorlat követése a magyar bíróságok részéről contra legem lenne.

Véleménye szerint a C-679/24. sz. ítéletben az elévülés kezdő időpontjának nevezett időpont a magyar jogban annak az időpontnak felel meg, amikor az elévülés nyugvása megszűnik. Kérdés, hogy mikor szűnik meg az elévülés nyugvása és hogy hivatalból kell-e a bíróságnak a nyugvást figyelembe vennie.

Előadása végén kitért néhány más uniós tagállam felsőbírósági gyakorlatára.

Külön kiemelte a német legfelsőbb bíróság (BGH) 2024. július 9-i döntését (XI ZR 44/23 számú ügyben született ítélet), amelynek indokolása szerint „a nemzeti jog értelmezése nem vezethet oda, hogy a megfogalmazása és tartalma szempontjából egyértelmű rendelkezés ellentétes értelmet kapjon vagy a rendelkezés normatív tartalma alapvetően újrafogalmazódjon. A bírói jogfejlesztés nem hatalmazza fel a bírót arra, hogy az igazságosságról alkotott saját felfogásával helyettesítse a jogalkotó álláspontját (…) Ennek megfelelően az irányelvnek megfelelő értelmezés csak akkor jön szóba, ha egy norma ténylegesen lehetővé teszi az eltérő értelmezéseket a jogalkotói célnak és szándéknak megfelelő keretek között. Az irányelv céljának értelmezés útján történő megvalósításának kötelezettsége arra korlátozódik, ami a hazai jogi hagyomány szerint módszertanilag megengedhető…” (46. pont.)

A német BGH ezt a gyakorlatát egy 2025. június 3-án hozott ítéletében ismételten megerősítette (XI ZR 45/24. sz. ügy).

Ebben a német legfelsőbb bíróság kimondta, hogy „mivel az Európai Bíróság (2024. január 25-i ítélet – C-810/21–C-813/21–Caixabank) az elévülési idő kezdetének szempontjából relevánsnak tekintette, hogy

a fogyasztó tisztában legyen a tényállás »jogi értékelésével«, kizárt a BGB 199. § (1) bekezdés 2. pontjának az irányelvvel összhangban történő értelmezése (…) Amint azt az eljáró tanács már korábban eldöntötte és részletesen indokolta, egy ilyen értelmezés túllépne a nemzeti rendelkezés egyértelmű szövegén, értelmén és célján…” (51. pont.)

Előadását dr. Lajer Zsolt az osztrák legfelsőbb bíróság egy 2024-es ítéletének ismertetésével zárta, amely szerint az EUB fogyasztói restitúciós igények elévülésére vonatkozó újabb joggyakorlata nem perújítási ok (Oberster Gerichtshof 7Ob67/24i, 2024.5.22).2

Mire kellene a Kúriának is figyelemmel lennie?

A szakosztályi rendezvény második részében kerekasztal-beszélgetést tartottak. Résztvevői a fogyasztói szerződések által érintett fontosabb gazdasági szektorok prominens jogászai voltak: dr. Bán Péter jogi és compliance-igazgató az E.ON Hungária Zrt. részéről, dr. Benke Zsófia ügyvéd, a MAKISZ szövetségi titkára, dr. Koller Domonkos kamarai jogtanácsos, az OTP Bank Nyrt. jogi csoportvezetője és dr. Modok Balázs kamarai jogtanácsos, a Magyar Telekom Nyrt.

B2C jogi vezetője. A jogalkotói oldalról dr. Bogdán Tibor kormánybiztos is részt vett a beszélgetésben.

A kerekasztal-beszélgetés egyik fontos konklúziója volt, hogy a legtöbb szektorban nem térnek el a Ptk. elévülési szabályaitól, bár többen kikötik a fizetési felszólítást elévülést megszakító okként.

A Kúria folyamatban lévő jogegységi döntése valamennyi szektort érintheti, ezért fontos lenne, ha a legfőbb bírói testület az eddigi hazai bírói és szerződéses gyakorlatra is figyelemmel lenne.

Dr. Bodzási Balázs közjegyző, egyetemi docens (KRE ÁJK) az MJE Civilisztikai Tudományok Szakosztály vezetője

Jegyzetek

1 Menyhárd Attila előadásának diasora a Magyar Jogász Egylet honlapján, az alábbi linken keresztül érhető el: https://jogaszegylet.hu/wp­content/ uploads/2026/04/Menyhard­Attila­eloadasa­2026­04­16­.pdf.

2 Lajer Zsolt előadásának diasora a Magyar Jogász Egylet honlapján, az alábbi linken keresztül érhető el: https://jogaszegylet.hu/wp­content/ uploads/2026/04/Lajer­Zsolt­eloadasa­2026­04­16.pdf.

A bizonyosság bizonytalansága

Igazságügyi pszichológus szakértői vélemények

Az időközben végbement technikai fejlődés ellenére még ma is egyetérthetünk Eötvös Károllyal abban, hogy: „Ahol biztos tudásunk van: ott semmit se ér a szakértők puszta véleménye.”1 Mindazonáltal az is nyilvánvaló, hogy a büntetőügyek egy jelentős részében a biztos tudás eléréséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amelylyel a hatóságok, illetve a bírók általában nem rendelkeznek, ezért szakértő igénybevételére kényszerülnek a tényállás felderítéséhez. E szakvélemények általában egzakt módon ellenőrizhetőek, kivéve a pszichológus szakértői véleményeket, noha ezek bizonyos ügyeket eldöntő jelentőséggel bírhatnak. A továbbiakban ennek problémáját igyekszünk körül járni egy konkrét büntetőügyben szerzett védői tapasztalatok felhasználásával.

Dr. Fázsi László PhD nyugalmazott törvényszéki tanácselnök, Nyíregyháza

Himmelné Dr. Ökrös Mária Magdolna ügyvéd, Szekszárd

1. A pszichológus szakértő

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 5. § (2) bekezdésé c) pontjának az igazságügyi szakértővé válás szakmai előfeltételére vonatkozó előírása szerint az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételét kérő természetes személynek a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az ahhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006.(II. 7.) IM rendelet (a továbbiakban: IMr.) 1. számú mellékletének 21. pontja pszichológus szakértő esetében szakterületként a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiát; képesítési feltételként pedig az okleveles pszichológusi és klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológiai végzettséget vagy az okleveles pszichológus és klinikai és mentálhigiéniai gyermek és ifjúsági szakpszichológia szakvizsgát írja elő.

Az igazságügyi szakértők tekintetében egyébként is evidens képesítési előírásnak a pszichológus szakértő esetében különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy „[…] az igazságügyi pszichológus szakvéleményében elkerülhetetlenül nagyon tág – bátran megkockáztathatjuk a

kijelentését, hogy az összes szakértői vélemény közül a legtágabb – a szubjektivitás tere. […] Mindenképpen tudomásul kell vennünk, hogy a vizsgálatot végző szakértő szubjektuma a szakvélemény megállapításait nagyban, ha nem éppen döntően befolyásolja.” 2

2. A módszertan kérdése

Ez a körülmény a pszichológus szakértő esetében még inkább felértékeli a szakvéleményének alapjául szolgáló vizsgálat során alkalmazott módszerek jelentőségét. Ennek jogszabályi alapját a Szaktv. 47. § (4) bekezdésének b-c) pontjai képezik, amelyek szerint a szakvéleménynek tartalmaznia kell a vizsgálati módszerek rövid ismertetését és a szakértői ténymegállapításokat is. Az igazságügyi pszichológus szakértő által alkalmazható módszerek összefoglalását pedig a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által „az igazságügyi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológia egyes szakértői vizsgálatáról” szóló 5/2020. számú módszertani levele (a továbbiakban: Módszertani levél) tartalmazza.

Ezek közé tartoznak a teszt vizsgálatok, amelyek kapcsán a védői tevékenységgel (is) összefüggésben elsősorban azt tartjuk kiemelendőnek, hogy a Módszertani levél „a tesztmutatók szakvéleményben történő feltüntetésével”3 kapcsolatos problémát nem oldotta meg, mivel annak VI/2. pontja szerint: „A szakértői véleményben nem szükséges az egyes tesztadatok, tesztmutatók közlése, de a szakértő ezeket közölheti, azonban oly módon

kell történjen, hogy azokból ne legyen lehetséges direkt összefüggéseket leszűrni egyes kóros folyamatokra vagy személyiségjellegzetességre nézve, amely egy esetleges későbbi vizsgálat eredményeit ebből következően befolyásolhatná.”

Ennek vélelmezhető okát abban látjuk, hogy a Módszertani levélben hivatkozott IRM szerint: „A szakértő a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálat során keletkezett adatok megőrzése során az igazságügyi szakértőkről szóló törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján jár el. A vizsgálat során keletkezett adatokat csak a törvény által arra feljogosított személy – így különösen az ügyben kirendelt másik szakértő – ismerheti meg.”4

Büntetőjogászi szemmel nézve azonban ez meglehetősen álságos magyarázatnak tűnik, miután a bizonyítékok értékeléséhez az azok közé tartozó szakvélemények megalapozottságának vizsgálata is hozzátartozik, aminek a lehetőségét eleve kizárttá teszi az, ha a bíróság adott esetben a pszichológus szakértő véleményének alapjául szolgáló tesztadatokat, illetve tesztmutatókat sem ismerheti meg.

Ez az abszurd helyzet ráadásul nem csupán a bizonyítékokat értékelő bíróság, hanem akár a védői szemszögéből is értelmezhető, amennyiben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 3. §-ának (1) bekezdésében deklarált hatékony védelemhez való jog gyakorlati érvényesüléséhez tartozónak tekintjük azt is, hogy a védő a vádló által terhelő bizonyítási eszközként megjelölt szakvélemény bizonyító erejét is kérdésessé tehesse. Márpedig e lehetőség biztosításának indokoltságát aligha lehet kérdésessé tenni, még abban az esetben sem, ha a tesztadatokat-, illetve mutatókat nem olyan szakmai ténymegállapításoknak tekintjük, amelyeket a szakvéleménynek a Szaktv. szerint egyébként is tartalmaznia kellene.

3. A probléma megoldásának elvi lehetősége

Ez a probléma természetesen áthidalható lehet azzal, ha a bíróság él a Be. 197. §-ának (1) bekezdése által a szakvélemény értékelésével kapcsolatban biztosított le-

hetőségével5, ami azonban a védői tapasztalatok szerint ebben a körben cseppet sem jellemző a bírói gyakorlatra. Ez azonban megítélésünk szerint semmi esetre sem tántoríthatná el a védőket attól, hogy a Be. 42. § (4) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott kötelességüknek megfelelően a pszichológusi szakvélemény meg-

zatainak élményszerűségét is véleményeznie kellett.6 Erről a szakértő a két kiskorú esetében szó szerint megegyező véleményt adott a konfabuláció lehetőségének kizárásával.

A közel két hónappal később vizsgált vádlott esetében a nyomozó hatóság kérdése az volt, hogy: „Mennyire él -

alapozottságával kapcsolatban felmerülő aggály esetén indítványozzák a tesztadattok-, illetve eredmények beszerzését a szakértőtől.

E törvényi lehetőség igénybevétele már csak azért sem tekinthető figyelmen kívül hagyhatónak, mert a Be. 190. §-ának (3) bekezdése értelmében ez nyitathatja meg az utat a védő számára a magánszakértői vélemény elkészítésére vonatkozó megbízáshoz, amely által a Be. 198. §-ának (1) bekezdése szerint lehetővé válik a magánszakértői vélemény szakvéleményként történő figyelembevételének elérése.

4. A problémafelvetés apropója

A probléma felvetésének alapjául szolgáló ügyben eljárt igazságügyi pszichológus szakértő három szakvéleményt adott: kettőt a 11 és 13 éves életkorú sértettekről, egyet pedig a vádlottról, amelyekben egyebek mellett a vizsgált személyek nyilatko-

ményszerűen adja elő a történteket, magát a bűncselekmény elkövetését menynyire élményszerűen tagadja, illetve az milyen hatással volt és van rá a bűncselekmény [sic!]?”

Nem nehéz belátnunk, hogy a kérdésnek a tagadás élményszerűségének tisztázására irányuló része – finoman fogalmazva is – a fogalmi képtelenség kategóriájába tartozónak tekinthető, miután valaminek az „el nem követéséről” aligha lehet élményszerűen beszámolni. Ennek ellenére a szakértő „természetesen” ezt a kérdést is megválaszolta akként, hogy: „Nyilatkozata kevésbé élményszerű, kevésbé imponál őszintének, meggyőzőnek, hitelesnek. Kérdéseket követően viselkedésében és előadásában is megjelenik az indulat, zaklatottság.”

Ennek kapcsán egyrészt azt jegyezzük meg, hogy az ügyben a nyomozás során beszerzett poligráfos szaktanácsadó megállapítása szerint a „kérdések tesztjé-

ben regisztrált fiziológiai változások alapján releváns kérdéseknél megtévesztésre utaló jelzéseket nem tapasztaltam.”7 Másrészt nem tartjuk mellékesnek annak megemlítését sem, hogy a szakvéleményével ellentétben a szaktanácsadói nyilatkozat még a vizsgálat eredményét alátámasztó korrekt adatok értékelését is egzaktan tartalmazza.

Ugyanakkor azt sem tartjuk figyelmen kívül hagyhatónak, hogy a gyermekkorú sérttettek előadásának élményszerűségéről nyilatkozó szakértőtől nyilvánvalóan nem volt elvárható az, hogy ugyanazon ügyben a korábban vizsgált személyek által előadottakat opponáló vádlott előadásának élményszerűségéről tárgyilagosan tudjon nyilatkozni, miután a vádlotti előadás élményszerűségének megállapítása esetén szükségképpen a saját korábbi megállapításaival került volna ellentmondásba az általa vizsgált személyek oppozíciója folytán.

A szakértői bizonyítás körében a védelem számára meglepő momentuma volt továbbá az ügynek az is, hogy a szakértő még arra sem vette a fáradtságot, hogy elolvassa a szakvéleményét, mert különben a „vizsgálati módszerek rövid ismertetése” alatt nem olvashatnánk a következőket: „A Rorschach-próba az egyik legszélesebb körben alkalmazott mérőeszköz, amellyel mind az egészséges, mind a pszichés problémákkal küzdő egyének személyiségének struktúrája, pszichodinamikája – beleértve a kognitív és affektív jellemzőket, a konfliktusokat, valamint a megküzdést –kiválóan feltérképezhető. A módszer előnye, hogy – más tesztektől eltérően –a teljesen egyéni válaszokat is klinikailag értelmezhetővé teszi. Az eljárást elsődlegesen felnőttek vizsgálatára alakították ki, de számos nemzetközi vizsgálat megerősítette, hogy ez a módszer gyermekés serdülőkornak [sic!] körében is jól használható.”8 A vizsgálatakor ötvenynyolc éves vádlottnál alkalmazott vizsgálati módszer leírása ugyanis szó szerint megegyezik a sértettekről adott szakvéleményben leírtakkal, mint ahogy a szakértő által ugyancsak alkalmazott „rajz” ismertetése is.

Nem kevésbé zavaró körülménynek tűnt a védelem számára az is, hogy miközben a Módszertani levélnek a szakvéle-

mény formai követelményeit rögzítő 1/c) pontja szerint a szakvéleménynek „az előzmények rövid összefoglalóját a szakértő kirendelő végzés/határozat alapján” kell tartalmaznia, ehhez képest a szakértő a kirendelő határozat idézett részének ismertetése után – mindkét sértett esetében azonos tartalommal – igen részletesen (mintegy két oldalnyi terjedelemben) öszszefoglalja még az egyik sértett törvényes képviselőjének és a másik kiskorú sértett tanúvallomásait is, ami önmagában is kérdésessé teszi a Módszertani levélben alapelvként rögzített objektivitás, pártatlanság és aggálytalanság érvényesülésének fenntartások nélküli megállapításának lehetőségét. A Módszertani levél szerint ugyanis: „A szakértő kizárólag személyes vizsgálat alapján nyilatkozik. […] A szakértő kizárólag saját személyes vizsgálata alapján adhat szakvéleményt és kizárólag az általa vizsgálat személyek vonatkozásában.” 9

Ehhez képest a szakértő a vizsgálat során még a nyomozás során lefoglalt informatikai eszközből kinyert olyan fényképfelvételekkel is „szembesítette” a gyanúsítottat, amelyek a hivatása folytán kellemetlenül érinthették, de semmilyen öszszefüggésben nem álltak a szakértői kirendeléshez vezető eljárás tárgyát képező bűncselekményekkel.10

Tapasztalható volt továbbá a védelem részéről az is, hogy a sértettekről készített szakvéleményekben „[…] »felnőttes« szóhasználattal olyan események is megjelennek a gyermek vizsgálata során, amelyek nem a gyermek életkorának megfelelő szóhasználatra utalnak.” 11 Ezek után a pszichológus szakértő által adott szakvéleménnyel szemben a védelem által felhozott további konkrét kifogások ismertetésétől már csak azok konkrétsága miatt is eltekintenünk, mivel a konkrét ügyben a védők nyilván nem azt sérelmezték, hogy „[…] a szakértő olyan megállapításokat tett véleményében a vádlottra nézve, amellyel a vádlott nem ért egyet, vagy a vélemény szerinte reá nézve negatív.” 12

5. A konkrét ügy konklúziója Ezért a cikkünk megírására késztető konkrét ügy védői szemszögből fontos tanulságának a tesztadatok/eredmények beszerzésének indítványozására vonatkozó törvényi lehetőségre való figyelemfel -

hívás mellett azt tartjuk, hogy a védőtől az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott elvből (az ügyvédi tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést) következően adott esetben még az is elvárható, hogy felhívja a bíróság figyelmét a Szaktv. 55. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szignalizálás indokoltságára, miután manapság már az sem egészen igaz, hogy: „Nem hiába van csavaros formája a paragrafusnak, az ügyvédekkel tart az is.”13 

Jegyzetek

1 Eötvös Károly: A nagy per II, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968, 222.

2 Grád András – Nisztor Mária: „Objektív vagy szubjektív – kérdőjelek az igazságügyi pszichológus szakértői vélemények megbízhatósága terén a hazai családjogban” Családi Jog 2013/1, 19.

3 Grád András – Nisztor Mária: „Objektív vagy szubjektív – újabb kérdőjelek az igazságügyi pszichológus szakértői vélemények megbízhatósága kapcsán” Családi Jog 2022/3, 23.

4 IMr. 20/B. § (5) bekezdés.

5 197. § (1) Ha a szakvélemény valamely fogyatékossága miatt aggálytalanul nem fogadható el, így különösen, ha a) nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit, b) nem egyértelmű, c) önmagával, illetve a szakértő rendelkezésére bocsátott adatokkal ellentétes, vagy d) a helyességéhez nyomatékos kétség fér, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság felhívására a szakértő felvilágosítást ad, vagy a szakvéleményt kiegészíti.

6 Debreceni törvényszék B.101/2025. számú ügye.

7 Nemzeti Védelmi Szolgálat Központi Védelmi Igazgatóság Műveleti Főosztály Kriminálpszichológiai Laboratórium 30320­4/395/2024. sz. szaktanácsadói nyilatkozat 2.

8 A 7. jegyzet szerinti ügyben felhasznált520/2024. számú szakértői vélemény 2.

9 III. Hatókör (kompetencia) Az igazságügyi pszichológus szakértő kompetenciája című rész.

10 A 7. jegyzet szerinti ügyben felhasznált 520/2024. számú szakvélemény 8.

11 Fővárosi Törvényszék 26.K.704.893/2020/10. számú ítélete indokolásának [6] bekezdése.

12 Debreceni Ítélőtábla Bf.442/2023. számú határozatának indokolásának [46] bekezdése.

13 Wass Albert: A kastély árnyékában. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 1998, 102.

Nyíregyházi Ügyvédi Kamara

„Ti vagytok a kamara!”

Ez volt a központi gondolat, ami köré beszámolóját szőtte dr. Halmos Tamás elnök. A gyors változások és megújulások világában egyre inkább érzékelhető: az ügyvédség jelene és jövője nagy mértékben attól függ, mennyire tudatosul, hogy ez a hivatás csak komoly összetartással vihető tovább a jövőbe.

dégül színes programmal 2025-ben a nyíregyházi kamarai küldöttséget.

Előadásában dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta: a MÜK nem egy önmagában és önmagáért létező intézmény, hanem az ügyvédség megtestesítője, amely ha kell önértékelési, önvédelmi, önigazgatási feladatokat lát el s szükség esetén különböző szakmai szolgáltatásokkal is segíti tagságát, amelyre nem egyfajta egyesületi tagok ad hoc gyülekezetére tekint,

Ebben a gondolati összefüggésben beszélt a továbbiakban a beszámolási időszak sok részletéről. Egyebek mellett ismertette a kirendelési díjak körüli fejleményeket, majd a 2025 szeptemberében az Igazságügyi Minisztérium által felajánlott, a kamarák által pályázat útján hozzáférhető állami financiális támogatás lehetőségét. A nyíregyházi kamara a támogatást kamarapolitikai okokból és függetlensége megóvása érdekében nem vette igénybe.

Beszámolt a kötelező továbbképzésről és az ügyvédjelöltek oktatásáról. Ezévben a „Tu optimus fuisti - Te voltál a legjobb” oktatói díjat dr. Marjay Dömének szavazták meg az ügyvédjelöltek. Szólt a regionális ügyvédjelölti perbeszédversenyről, amin a kamara ügyvédjelölt-

Az Ügyvédek Lapja kérdése

je, Kocsisné dr. Varga Gyöngyi III. helyezést érte el, majd a kamara Aranyalma karitatív alapítványáról, azután a dr. Kovács Katalin pénzmosási bizottság elnök vezetésével zökkenőmentesen folyt vizsgálatokról, a Kuruczné dr. Tisza Katalin ügyvéd által vezetett kamarai családjogi delegáció részvételéről a Nyíregyházi Törvényszéken megrendezett családjogi szakmai napon. Beszámolt arról is, hogy igény vetődött fel a tagság részéről az ügyvédi félfogadási nap bevezetéséről a Földhivatalban. Dr. Reha Gábor kamarai jogtanácsos a Fölhivatali főosztályvezetőjeként tájékoztatta a közgyűlést az ügyvédek eljárását segítő kezdeményezeséseikről és a rendelkezésre álló lehetőségekről. A jószomszédság jegyében a romániai Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara látta ven-

hanem mint hivatásrendi társak öntudatos közösségére. Ennek a hivatásrendi önállóságnak és függetlenségnek a sértetlensége, valamint hosszú távon való fenntarthatósága jegyében – emelte ki felszólalásában dr. Huszti György nyíregyházi kamarai titkár – szükséges lesz tovább gondolni a tagdíj mértékének meghatározása körüli egyedi, területi kamarai döntések lehetőségét is felvető eszmecserét. A közgyűlésen – miután meghallgatták és elfogadták az elnök, valamint a szakbizottságok beszámolóit, átadták a kamara díjait. A Kamara Életmű Díját idén dr. Kovács Katalin kapta. A huszonöt éves kamarai tagság Emlékérmét kapták: dr. Danka János, dr. Dicső Gábor, dr. Erdei Csaba, dr. Majtényi Györgyi, dr. Nagy Gabriella Katalin, dr. Olasz József.

Milyen jövő vár a hazai ügyvédi hivatásrendre?

Dr. Halmos Tamás: Értékeinket tudatosan megtartva, gazdagítva, szervezett, kamarai keretek között tudunk sikeresen a változások elé nézni

A magyar ügyvédi hivatásrend jövőképe több, egymással párhuzamos tendenciából rajzolódik ki. Ezek egy része – amint dr. Gerő Tamás kollégánk nagyon pontosan és részletesen rámutatott elemző írásában az Ügyvédek Lapja előző, 2026/2. lapszámában – globális (technológiai és piaci változások), más része nemzeti intézményi és jogpolitikai kérdés. Ezekkel kapcsolatban nyilatkozott lapunknak a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara közgyűlését követő kötetlen beszélgetésben dr. Halmos Tamás elnök, egyben a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.

Mindenekelőtt szögezzük le a nyilvánvaló evidenciákat – mondta –: a klasszikus ügyvédi szerep várhatóan megmarad, de nem érintetlenül és változatlanul. Az ügyvéd továbbra

is a jogrendszer egyik alapvető szereplője lesz, működését a Magyar Ügyvédi Kamara felügyeli, a szakma jogi kereteit pedig a hatályos jogszabályok és kamarai szabályzatok határozzák meg. Az ügyvédek kulcsszerepe nyilvánvalóan megmarad a bírósági képviseletben, a büntetővédelemben, a szerződéses jogban, a gazdasági jogi tanácsadásban. Ezeken a területeken – mutatott rá a továbbra is lényeges szempontokra – a szakmai felkészültség és az ügyfelek belé vetett bizalma, valamint az ügyvédi felelősségvállalás miatt az ügyvédi hivatás hosszú távon stabil marad. A technológiai változások azonban jelentősen átalakítják szakmánkat – folytatta a gyorselemzést. – Az egyik legnagyobb kihívást szerinte is a digitalizáció és a mesterséges intelligencia berobbanása jelenti, amit oly sokszor emlegettek. Már a következő években várható lesz az automatizált szerződéskészítés, az MI-alapú jogi kutatás, a digitális peres eljárások és az online ügyintézés elterjedése. Ez nagyon sokrétű változásokat hozhat, ám most csak arra szeretnék utalni – monda jelentőségteljesen –, hogy az ügyvédi munka egy része gyorsabbá és hatékonyabbá válik, ezzel egyidejűleg bizonyos rutinfeladatok végzése egyszerűsödhet, automatikusabb lehet. Munkánk hangsúlya egyre inkább a komplex jogi stratégia kidolgozására, a tárgyalási készségek fejlesztésére, az ügyfélkapcsolattal összefüggő speciális szakértelem fejlesztésére, tökéletesítésére tevődik. Tapasztalataira hivatkozva kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása, eredményeinek felhasználása csak és kizárólag az ügyvéd szigorú szakmai kontrollja mellett segíti a munkát. Saját gyakorlatában mindenki találkozott már az MI téves jogszabályi, jog ygyakorlattal összefüggő válaszaival, bár a pontosan és jól feltett kérdésekkel hatékonyan tudja segíteni a munkánkat. Legyünk résen, amikor a mesterséges intelligenciára

támaszkodunk az ügyvédi gyakorlatban; ez esetben kiváló segítségünk lesz a munkában. Mindennek logikus következménye szerinte, hogy a szakmai specializáció iránti igény erősödni fog. A jövőben várhatóan egyre több ügyvéd szakosodik egy szűkebb jogterületre, például az adatvédelemre, a technológiai jogra, a versenyjogra, a pénzügyi szabályozásra, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogra.

A komplex gazdasági és technológiai környezet miatt az eddig megszokott hagyományos, általános ügyvédi praxis egyre nehezebbé válhat.

Még nem szóltunk arról – tért át egy másik fontos területre –, hogy a nemzetközi, ezen belül az európai jogi piac hatása bizonyosan erősödni fog. A korábbiaknál fokozottabban tudatosítanunk kell magunkban, hogy Magyarország az európai jogi tér része, ezért a nemzetközi hatások, a jogharmonizáció követelményei természetesen nálunk is meghatározzák az ügyvédi tevékenységet. Várható, hogy még több nemzetközi ügyvédi iroda fog megjelenni hazánkban, sokasodnak majd a határon átnyúló jogi ügyek. Ez utóbbiak a keleti végeken is jól láthatók, hiszen a megye – az országban egyedülállóan – három országgal határos. Különösen erős az igény magyar–román viszonylatban a határon átnyúló jogi szolgáltatások iránt a két ország jogászainak együttműködésével, ami az ügyvédi munka széles spektrumát öleli fel. Az EU-jogharmonizáció szerepe is nőni fog, különösen olyan területeken, mint a versenyjog, az adatvédelem, a pénzügyi szabályozás és a nemzetközi kereskedelem.

Mindezek összefüggésében kiemelkedően nagy jelentősége lesz a kamarai autonómiának és a jogállamiság összefüggéseinek, benne a sértetlen kamarai önkormányzatiságnak – nyomatékosította. –Pontosabban annak, hogy mennyire tudjuk mi magunk bármilyen körülmények között megőrizni, megvédeni. Ebben a Magyar Ügyvédi Kamarának kulcsfontosságú szerepe van. Ennek tudatosítása és tudatosulása a tagság legszélesebb köreiben életfontosságú. Konkrétan arról van szó, hogy a hazai ügyvédség csak szervezett, kamarai keretek között tudja megőrizni a szakmai függetlenségét, biztosítani működésének etikai normáit, képviselni hivatásrendi érdekeit. Erre számos példát mutatott a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara és a Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara közel három évtizedes szakmai kapcsolata, például hogy a romániai ügyvédek csak szeretnék elérni azt, ami nekünk természetes, azaz hogy ingatla-

nokra vonatkozó szerződéseket, társasági jogi szerződéseket készíthessenek. Ez nálunk közjegyzői privilégium. Mára – a mi gyakorlatunkra alapozott érdekképviseleti harcuk eredményeképpen – ott is csak ügyvédek járhatnak el védőként büntetőügyekben, szemben a korábbiakkal, amikor ügyvédi kamarai tagsággal nem rendelkező, de jogvégzett kollégák is elláthattak védői tevékenységet. Közhelyszámba megy, de annál fontosabb újfent kimondani – nyomatékosította –: a nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy a független ügyvédi kar a jogállam egyik fontos intézménye, léte mind a saját, mind a társadalom jól felfogott érdeke.

Ezután dr. Halmos Tamás elnök szót ejtett a szakma demográfiai és gazdasági kihívásairól. A magyar ügyvédség körében is megjelenik több gyakorlati kihívás: a fiatal ügyvédek pályakezdési nehézségei, a kisebb praxisok gazdasági fenntarthatóságának sürgető kérdése, a nagy irodák és az egyéni praxisok közötti különbségek szakmapolitikai feszültségének feloldása. E kérdések megygyőződése szerint hosszabb távon hivatásrendi és szakmai életünk egészének szerkezetét alakíthatják.

A világ állapotának napjainkban tapasztalható radikális változásait látva, amit olykor eddig szokatlan szélsőséges jelenségek is tarkítanak, valóban nem lehet eléggé hangsúlyozni az evidenciát, hogy az ügyvédi hivatásrend hagyományosan a jogállamiság egyik fontos intézménye, és annak is kell maradnia. Dr. Halmos Tamás szerint ez nem csak axióma. Folyamatos feladatvállalásnak kell lennie, azaz a jövőben az ügyvédek konkrétabb társadalmi szerepvállalására valószínűleg fokozottabb lesz az igény például az alapjogok védelmében, a tisztességes eljárás határozottabb és a joghoz való hozzáférés biztosításában.

Ha ezek a nagy vonalakban felvázolt tényezők kiegyensúlyozottan működnek –fejezte be az Ügyvédek Lapjának adott gyorselemzést a Nyíregyház Ügyvédi Kamara elnöke –, az ügyvédi pálya Magyarországon a jövőben is stabil, szakmai presztízszsel rendelkező és társadalmilag fontos hivatás maradhat. Ami a legfontosabb: „Természetesen mindez nem fog az ölünkbe hullani. Vannak feladatok, amiket a társadalom, a magyar jogkövető állampolgárok elvárnak tőlünk. Ne felejtsük: társadalmi szerepünk kielégítő betöltése alapozza meg szakmai igényeink és megvalósításuk realitását is; a biztonságos jövőnket.” 

Debreceni Ügyvédi Kamara

Ünnepi év, szívós napi munka

A Debreceni Ügyvédi Kamara március 27-én megtartott közgyűlését dr. Lampé Zoltán elnök nyitotta meg, majd a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Bánáti János elemezte a hazai ügyvédi hivatásrend helyzetét és kilátásait. Utána a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Havasi Dezső adott részletes tájékoztatást az ügyvédséget érintő időszerű témákról. A közgyűlésen és az azt követő eleven szakmai beszélgetésen részt vett dr. Halmos Tamás, a Nyíregyházi Kamara elnöke és dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára is.

A kamara 2025. évi gazdálkodásáról dr. Dobrossy István főtitkár, a felügyelőbizottság részéről dr. Czére-Réti Gabriella bizottsági elnök tartott beszámolót, a 2026. évi

vántartással kapcsolatos új szabályokról szóló előadását, amelyet a nagy érdeklődésre tekintettel két alkalommal is meg kellett tartani.

nyuknak, amely azokat a beszédeket, hozzászólásokat tartalmazza, amelyek a 150 éves évfordulós kamarai emlékülésen hangzottak el.

Panaszügyeket, fegyelmi ügyeket érintve elemezte a tanulságokat, és megjegyezte: „Elég jól állunk, annak ellenére hogy tudjuk: egyetlen fegyelmi ügy is sok, egyetlen panaszbejelentés is sok, miután egész hivatásrendünket veszélyezteti.”

A Pmt.-ellenőrzésről azt mondta, hogy az slágertéma; első ötéves ciklusa már rendben lezajlott, a kollégák együttműködők voltak a vizsgálókkal. Kitért a gyakran előforduló hibák, hiányosságok ismertetésére is.

A regionális perbeszédversenyt dr. Kiss István elnökhelyettes intézi, ő szervezi a programot. Idén a Szolnoki Ügyvédi Kamarában rendezték meg. Debrecenből dr. Juhász Barnabás II. helyezést ért el, dr. Rácz Róbert

költségvetést dr. Dobrossy István főtitkár terjesztette elő. Az Ügyvédi Caritas Alapítvány működéséről dr. Léka Andor alapítványi titkár adott tájékoztatást.

Elnöki beszámolójában dr. Lampé Zoltán részletezte a kamarai tagság összetételét: 440 ügyvéd, 15 alkalmazott ügyvéd, 69 kamarai tag jogtanácsos, 79 ügyvédjelölt, 11 jogi előadó.

Az oktatás terén gördülékenyen zajlottak a kreditpontos előadások. A fő hangsúly a mesterséges intelligencia térhódítása volt a jog világában. Ebben az ötéves ciklusban senkit nem kellett törölniük kreditpont hiánya miatt. Ügyvédjelölti oktatás: a magas színvonalú előadásokkal kifejezetten a lényegi tárgyakra koncentráltak. Kiemelte Nagy Józsefnek, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya vezetőjének az ingatlan-nyil-

Kulturális és sportrendezvényeikről beszámolva egyebek mellett kiemelte: legutóbb is nagy népszerűségnek örvendett az ügyvédi bál, a sport- és családi nap, illetve a Mikulás-ünnepség, valamint a dr. Léka Andor elnökhelyettes ötlete alapján megvalósult szabadtéri színházi látogatás, amelyen 103-an vettek részt.

Emlékezetes volt a tavalyi, 150 éves évfordulónk alkalmából megrendezett ünnepség, illetve az októberben megnyitott 150 éves emlékkiállítás a Déri Múzeumban.

Az elmúlt évben a két rendezvényhez kapcsolódóan két kiadványt is megjelentettek. Az egyik egy emlékkönyv, amely nagy részben a 150 éves évforduló anyaga, kiegészítve saját emlékeikkel és statisztikai adataikkal. A múzeumi kiállítás megnyitásakor volt a premierje a másik kiadvá-

Patrik pedig dicséretben részesült. „Szép hagyománya van ennek a perbeszédversenynek, de nehéz a jelölteket rábeszélni, hogy vegyenek rajta részt” – mondta az elnök.

Az ingatlan-nyilvántartásról: „A rendkívül rossz helyzetbe, amiben jelenleg vagyunk, nem magunkat navigáltuk, inkább a jogszabály navigált bennünket. Fokozatosan jöttek a panaszok az elmúlt év második felétől” – ismertette a helyzetet, jelezve, hogy a gondok zöme még orvoslásra vár.

A közgyűlésen adták át a díjakat és a kitüntetéseket is: az etikai díjat dr. Molnár Dorina Zsófia, a jubileumi gyűrűt dr. Mórocz István Attila, a Dr. Hollós László Emlékalapítvány díját dr. Rácz Róbert Patrik, az Alapítvány dr. Ladányi Sándor Emlékére díját dr. Juhász Barnabás Bence ügyvédjelölt kapta.

Az Ügyvédek Lapja kérdése

Mennyire vonzó ma Magyarországon az ügyvédi pálya?

Dr. Lampé Zoltán: Ígéretes szerkezeti átalakuláson megy át a hivatásrendünk, még ha olykor a vajúdás tüneteivel is

Az elmúlt években szakmán belül gyakran elhangzott Magyarországon, hogy az ügyvédi pálya egyre több olyan kihívással néz szembe, ami sokak számára aggasztó pályaválasztáskor, de a szakma napi gyakorlása során is. Ez részben valós problémákra utal – mondta az Ügyvédek Lapja kérdésére dr. Lampé Zoltán elnök a Debreceni Ügyvédi Kamara közgyűlése utáni beszélgetésünk során. – Túlzás is szövődik e megállapításba – tette hozzá. – A jelenség gyökere ugyanis, amiben a hazai ügyvédség van, inkább a hivatásrend egyfajta korszakváltozással kapcsolatos strukturális átalakulásának gyakran nem egyszerű sajátosságából, leginkább az ismerethiányból fakad.

A hivatásrenddel kapcsolatos elbizonytalanodás – ha valóban létezik ilyen, és nem csak egyfajta, az új kihívásokkal szembeni félelemből fakadó általános jelenségről van szó –részben a piac telítettségére vezethető viszsza. Olvasóink előtt nyilvánvalóan köztudott jelenségről van szó. Tény, ami tény, Magyarországon – sok más országhoz képest – viszonylag sok ügyvéd dolgozik lakosságarányosan. A szakma működését a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett kamarai rendszer szervezi. A nyilvántartásban országosan több ezer, konkrétan közel tizenhatezer ügyvéd szerepel, és akkor még nem beszéltünk a kamarai tagsággal is rendelkező jogtanácsosok ezreiről. Ennek következménye: erős verseny az ügyfelekért, különösen a kisebb praxisok számára nehéz piac. Ez főleg az olyan területeken érezhető, mint az ingatlanügyletek, a polgári perek, a családjog és a büntetőügyek. A hivatásrend belső problémái lehetnek intő jelek a szakma iránt érdeklődő fiatalok számára is – mondja dr. Lampé Zoltán. – Sokan úgy érzik a hivatásrenden belül, hogy az ügyvédi szolgáltatások díjai nem emelkednek a szakmai felelősséghez és az ügyvédi tevékenység gyakorlása során felmerülő költségekhez képest, mi több, erős árverseny alakult ki, kollégák gyakran ígérnek egymás alá a munkadíj tekintetében ügyfélszerzési céllal. Ez különösen igaz a tömegpiaci ügyekben, például az adásvételi szerződések és a kisebb polgári ügyek terén. Összességében ez lehet távoltartó erő a szakmától.

Tekintettel arra, hogy az ügyvédi hivatásrend és maga a napi ügyvédi munka rendkívül összetett tevékenység, rendkívül sok tárgyi tudásra, tapasztalatra, emberismeretre van szükség, a pályára való felkészülés is lehet összetettebb más pályákhoz képest – utal erre a nézőpontra az elnök. A pálya elején sok jogásznak kell szembenéznie azzal, hogy nehéz önálló praxisba kezdeni, kicsi a stabil ügyfélkör. A pályakezdők gyakran évekig dolgoznak alkalmazottként ügyvédi irodákban vagy hosszabb ideig maradnak jelölti státuszban. Ez a helyzet erősítheti a rossz közérzetet.

Sok ügyvéd számára frusztráló az igazságszolgáltatás lassúsága, a perek hosszú időtartama, az eljárások sokszor bürokratikus jellege. Bár ez természetesen nem kifejezetten ügyvédi probléma, hanem az egész igazságszolgáltatási rendszer működésének kérdése, nehezíti a szakmai hétköznapokat, és sokszor a hiábavalóság, a felesleges energiapocsékolás stresszes érzését idézi elő.

A bizonytalanság a technológiai változások miatt – hogy például csak az E-ING-et említsem – és a mesterséges intelligencia belépése az életünkbe sokakban azt a bizonytalanságot keltheti, hogy a jövőben egyes jogi feladatok annyira automatizálódnak, hogy a megszokott, klasszikus ügyvédi munka egy része, amiben eddig biztonságosan éreztük magunkat, amiben otthonosan mozogtunk, talán el is tűnhet. Ez a félelem azonban gyakran túlbecsüli a technológia rövid távú hatását.

Miért lehet túlzó a válságdiagnózis, akár az utánpótlás, akár a hétköznapi hivatásgyakorlás vonatkozásában említjük? Bár a szakmában vannak kihívások, több tényező utal arra, hogy a helyzet nem valódi hivatási válság – szögezi le a debreceni kamarai elnök. Inkább azokat a masszív, pozitív jelenségeket ajánlja figyelmünkbe, miszerint az ügyvédi szolgáltatás iránti kereslet egyértelműen stabil, sőt fokozódik. A modern gazdaságban folyamatosan szükség van szerződésekre, jogi tanácsadásra, peres képviseletre. A gazdaság bonyolultságának növekedése inkább növeli a jogi szolgáltatások iránti igényt. Új jogterületek is megjelennek: adatvédelem, informatikai jog, fintechszabályozás, versenyjog, környezetjog stb. Ezek sokszor magas szakmai értékű munkát követelnek. Az ügyvédi hivatás presztízse továbbra is magas. A társadalmi megítélés szempontjából az ügyvédi pályának továbbra is stabil elismertsége van, és nem utolsósorban jelentős szakmai autonómiával jár. Ez különösen fontos egy olyan rendszerben, ahol a szakma önkormányzati szervezetben működik, hazai vonatkozásban a Magyar Ügyvédi Kamara keretében.

Az elnök azon a véleményen van, miszerint a szakma szerkezete inkább átalakul. A jelenlegi változások azt jelzik, hogy a hagyományos kis praxisok egy része nehezebb helyzetbe kerül, miközben nő a specializált és nagyobb irodák szerepe. Ez a folyamat sok más országban is megfigyelhető.

Reális értékelést javasolva dr. Lampé Zoltán elnök szerint a magyar ügyvédi pálya helyzetét három mondatban lehet összefoglalni: nem klasszikus válságban van, sokkal inkább a piaci és technológiai átalakulás valóban nehéz, ám nem kilátástalan idejét éli, ami új készségeket és specializációt igényel. Mindennek egyik fontos és látványos következménye lehet, hogy a jövőben valószínűleg kevesebb lesz az általános praxis és több lesz a specializált ügyvéd, ügyvédi iroda. Ez persze – teszi hozzá – felveti a különbözőképpen szakosodott ügyvédek, ügyvédi irodák, sőt a kamarák közvetítő szerepét is a szakmai kérdések kölcsönös segítésének ügyében. 

Budapesti Ügyvédi Kamara

Mézesbödön kívülről és belülről

A kedves olvasó megérti a rendhagyó címet, ha elolvassa a legnagyobb területi kamara beszámolóját a legmagasabb döntéshozó fórum idei alkalmáról. Teltház-közeli élmény fogadta a betérőt, aki április 10-én megjelent a megismételt közgyűlésen a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében. A távollevőknek – a hagyományokat követve – idén is lehetőségük nyílt arra, hogy a BÜK YouTube-csatornáján élőben kövesse az eseményt.

Ezt követően a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Havasi Dezső beszédében egyértelmű sikerként értékelte a kötelező továbbképzés első lezárt ciklusát.

Az elnökségi és a 2025. évi pénzügyi beszámoló, valamint az idei költségvetés tárgyalása az elmúlt három évben megszokott

A szokások szerint az elnöki köszöntő nyitotta a formális napirendet, amely a rendes és rendkívüli közgyűléseket számítva a ciklusban kilencedik alkalommal jelentette azt, hogy dr. Tóth M. Gábor köszöntötte az egybegyűlteket. Márai Füveskönyvét hívta segítségül, amikor elnöki szerepfelfogását akként írta körül, hogy „az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk”.

Interpretációjában ez azt jelentette, hogy „Veletek, értetek és csak tettekkel” tudja elképzelni a szolgálatot; reményei szerint az elmúlt nyolc év tettei megmutatják a tagságnak, hogy ez a mindennapokban hogyan öltött testet. Elnöksége második ciklusának utolsó közgyűlésén számvetést tartott, és elidőzött a vezérmotívumon, hogy igazolható-e eredményekkel az a rengeteg idő, amit a szolgálatba beletett. Meggyőződése szerint a veletek és értetek két, egymást kiegészítő, de önmagában is teljes értékű fogalom, együtt adják kamarai működése legitimációját.

Az elnöknek – meggyőződése szerint – a tagsággal együtt kell léteznie mint vezető, amire reménye szerint személyes élete a példa. A különböző grádicsokon el-

töltött 27 év szolgálat – a fegyelmi jegyzőtől az elnöki pulpitusig – adja az alapot a közvetlen eléréshez az elnöki ügy kampánnyal, amely egy olyan közvetlen elérési forma e-mailen keresztül, ahol nem a titkárság, hanem személy szerint az elnök kapja a megkeresést, amelyet minden esetben megválaszol, vagy intézkedést kezdeményez, amely érdemi segítséget jelent. Ezenfelül is számtalan példával érzékeltette, hogy a közvetlen érdekképviselet mit jelent a gyakorlatban. Azon közös identitásokat, amelyek meghatározzák a hivatás működését, három pillérben azonosította: függetlenség, a titok védelme és a lojalitás az ügyfélhez, az ügyfél érdekhez.

A függetlenség megnyilvánulásának szép példáját hozta a közgyűlés spontán reagálása az IM által felajánlott kormányzati támogatás kapcsán; az elnökség udvarias visszautasítását a legfőbb döntéshozó fórum egyhangúan erősítette meg.

A cikluszáró közgyűlésen az elnök bejelentette: ha úgy gondolja a budapesti ügyvédi közösség, hogy mindazok alapján, amit az elmúlt nyolc évben tett, érdemes az újabb bizalomra, szívesen vállalja tovább a szolgálatot.

kritikai vélemény-válasz forgatókönyv mentén zajlott. Dr. Horváth Lóránt – aki csatlakozott dr. Tóth M. Gábor bejelentéséhez, és maga is versenybe száll az elnöki tisztségért – nem a beszámolót, hanem a négyéves elnöki periódust értékelte. Az objektív számszaki mutatókat elismerve hangsúlyozta, hogy a működés jellege és belső egyensúlya megváltozott. Rámutatott, hogy a bevételi oldalon a négy év során összességében növekedés figyelhető meg, azonban ez nem egyenletes és nem kizárólag az alaptevékenység működéséből fakad. A vizsgált időszak elején szerinte a ráfordítások még arányosan követték a bevételek alakulását, azonban ezt követően fokozatosan gyorsuló költségnövekedés figyelhető meg, amelynek üteme – álláspontja szerint – meghaladta a bevételek bővülésének ütemét. Elismerte, hogy ez rövid távon nem feltétlenül jelent problémát, azonban hosszabb távon egyértelműen felveti a működés fenntarthatóságának kérdését. Tartalmi és formai problémát is említett a 2025. évi beszámolóval kapcsolatban, amit a közgyűlés nyilvánossága előtt dr. Radnai Éva, a felügyelőbizottság elnöke és Pozderka Katalin főkönyvelő felszólalása alaptalanná tett.

Dr. Horváth Lóránt – elismerve a kedvező tendenciákat – fokozni indítványozta a kollégák pénzmosási ellenőrzését.

Problémaként és reputációs kárként azonosította továbbá, hogy az országos sajtóban a cseppet sem sikeres E-ing rendszerrel is összefüggésben szerepet kapott a TIGRA Zrt., a kamarai informatikai szolgáltató. A főtitkári cáfolat és tényadatok fényében azt a valótlannak minősíthető kritikát is megfogalmazta, hogy 2023 óta nem történt bérnövekedés. Ezzel szemben tény, hogy 2026. március 1-jéig több bérfejlesztés történt a kamarában.

Az Ügyvédek Lapja kérdése

Erre az elnökjelöltjelölt csak annyit tudott hozzátenni, hogy „lényegesen nehezebb helyzetben van, mint az asztalnál ülők, mert ők minden információhoz hozzáférnek, én pedig kívülről nyalogatom a mézesbödönt”.

Dr. Czingula Katalin kolléganő a devizaperek fényében arra tett javaslatot, hogy a kamarának lépéseket kell tennie, hogy visszaállítsák a jogállami kereteket.

A minden évben legjobban várt díjátadási ceremónia idén is emelkedett keretek között zajlott. 2026-ban a Ghyczy Gyula-életműdíjat – a jövő generációinak is példát mu-

tató szolgálatával – dr. Somos András érdemelte ki, aki a kamarai közéletet és a tagságot fiatalabb korában titkárként, majd elnökhelyettesként, végül főtitkárként szolgálta. Az Eötvös Károly-díjat Kozma Anna, prof. dr. Gellér Balázs, dr. Fülöp Tamás és dr. Rajki Márton nyerte el. A Bálint Ákos György-díjat, amelyet „reneszánsz ember” kollégáink kaphatnak, dr. Lutter István ügyvéd kapta. A 2020-ban alapított, kiváló jogtanácsost elismerő Pro Excellencia díjat dr. Bán Péter Károly, az E-ON vezető jogásza kapta.

Dr. Mile Attila elnökhelyettes, BÜK

Dr. Tóth M. Gábor: Nem csupán jogszabályokat kell alkalmazni, hanem komplex üzleti és technológiai környezetben kell tudni stratégiai tanácsot is nyújtani.

A kérdésre általánosságban nem lehet választ adni, mert már ma is érzékelhető egy törésvonal, hogy a fő-, illetve a nagyvárosokban a kollégák specializálódnak, míg a kisebb városokban és településeken hivatásukat gyakorlók általában generalisták, náluk még inkább működik az a státusz, hogy „a család ügyvédje”, akár generációkon át. Ami biztos és helytől független, hogy a jövő ügyvédjének nem csupán jogszabályokat kell alkalmaznia, hanem komplex üzleti és technológiai környezetben kell stratégiai tanácsot nyújtania. Az ügyvédi hivatás tehát nem szűnik meg vonzó életpálya lenni, de

csak azok számára, akik képesek alkalmazkodni a változó világhoz.

A mesterséges intelligencia egyre több rutinfeladatot lesz képes elvégezni, például szerződések elemzését vagy jogi dokumentumok előkészítését. Ez azt jelenti, hogy az alacsony hozzáadott értékű munkák vissza fognak szorulni, ugyanakkor felértékelődnek azok a készségek, amelyek nem automatizálhatók: a stratégiai gondolkodás, a komplex problémamegoldás és a tárgyalási képesség. Ez utóbbi miatt gondolom – részben hazabeszélve –, hogy a klasszikus jogterületek nem fognak háttérbe szorulni az új, technológiai fókuszú specializációk mellett, sőt továbbra is stabil és kiszámítható karrierlehetőséget kínálnak majd. A jogviták a gazdasági élet természetes velejárói. Legyen szó szerződéses konfliktusokról vagy kártérítési ügyekről, a peres jog mindig keresett marad. Különösen igaz ez bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor a viták száma növekszik. Emellett ez az egyik leginkább automatizációálló terület, hiszen a tárgyalási stratégia és az emberi meggyőzés nehezen helyettesíthető technológiával. Az egyik leggyorsabban fejlődő terület természetesen – arányban a technológia fejlődésével – az adat- és kibervédelem, és a mesterséges intelligencia szabályozása is egyre nagyobb szerepet kap, így

dinamikusan növekszik az ilyen szaktudással rendelkező ügyvédek iránti kereslet, és különösen értékes lesz az az ügyvéd, aki a technológiai környezetet is érti.

Ezt elősegítendő hívta életre a BÜK az Informatikai Bizottsága mellett létrejövő BÜK Mesterséges Intelligencia Munkacsoportot azzal az elvi alapvetéssel, hogy a mesterséges intelligencia mind szélesebb körű és komplexebb alkalmazása – akár néhány éven belül – alapvetően át fogja alakítani az ügyvédi tevékenység feltételeit és lehetőségeit, ami a kamara tagjaira nézve kedvező és kihívást jelentő következményekkel egyaránt járhat.

Az ügyvédi közösség számára éppen ezért létfontosságú, hogy a kamara kellően felkészült tagjai érdemben gondolkozzanak el az előttünk álló kihívásokról, és dolgozzanak ki javaslatokat a kívánatos irányú haladás érdekében; olyan javaslatokat, amelyek nemcsak a kamara vezetése, hanem adott esetben a szabályozó szervek irányába is továbbíthatók, illetve jogalkotási javaslatok alapjául szolgálhatnak, illetve a kollégák által a mindennapokban effektív előnyre válthatók. Ennek jegyében a munkacsoport tagsága –amely ügyvédekből és kamarai jogtanácsosokból áll – március 5-én tartotta első konzultációs ülését. 

Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara

Minden döntésre váró kérdésben egyeztetünk tagságunkkal

„Kamaránk, jogelődjeivel együtt, több mint 150 éve szolgálja a mindenkori területén működő ügyvédség érdekeit, támogatja tevékenységét. A változások hullámokat vetnek, de ezek a hullámok törjenek meg kamaránk bejárati ajtaja előtt” – hangsúlyozta dr. Szilágyi János elnök a kamara április 13-i ülésén. „Mi a továbbiakban is hagyományainknak és a kialakult szokásainknak megfelelően minden kérdésben egyeztetést folytatunk demokratikus úton, és így jutunk el a döntésekig, a kisebbséget nem leszavazni kívánjuk, hanem meggyőzni, mindenki érezze úgy, hogy győztesként állt fel a tárgyalóasztaltól.”

Az ügyvédi hivatás méltóságának az ügyvédi munka gyakorlásának mindennapjaiban való megélésére egyre fokozottabban lesz szüksége a hivatásrendnek a reá is váró turbulens időszakban, ha meg akarja őrizni tekintélyét, rendkívül sajátságos szerepét az igazágszolgáltatásban és saját szervezeti felépítését, kamarai rendszerét, annak teljes önkormányzatiságában – hangsúlyozta egyebek között köszöntő beszédében dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke. Mindez új feladatokat jelent, útkeresést és megalapozott döntéseket igényel, amikre tudatosan kell felkészülni.

A hazai belpolitikai életben végbement gyökeres pályamódosítások, változások az egész társadalom számára példamutató, nyugodt légkör megteremtését teszi szükségessé az ügyvédi hivatásrend körében is –hangsúlyozta a közgyűlést köszöntő szavai-

ban dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke. Az ügyvédség szerepe a társadalomban konstans és kontinuus – mondta az elnök. Azaz a maga lényegét tekintve állandó és egyben folyamatos is, mindamellett, hogy természetesen teljes egészében nyitott és kész a társadalom mindenkori fejlődésének a folyamatát, a haladást a maga szakmai elkötelezettségének eredményeivel gazdagítani. Anélkül azonban, hogy azt a hétköznapi napi politikai színtérre vinné.

A Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara anyagilag stabil lábakon áll, rendelkeznek a szükséges tárgyi és pénzügyi feltételekkel, amely előfeltétele a kamara nyugodt és szakszerű működésének, a zavartalan munkának - amint az elnöki beszámolóból kitűnt. Turbulens időket élünk – jellemezte napjainkat az elnök -, minden változik, és erre a lehetőségekhez képest fel kell készülniük nekik is, gazdaságilag is és szakmailag is.

A jogszabályban meghatározott kamarai feladataik közül külön kiemelte a jogi továbbképzés előtérbe helyezését. Jelentős kezdeményezésük az ügyvédklubok működtetése és irányítása, amely nagy népszerűségnek és látogatottságnak örvend. „Az országban egyedülállóan vállaljuk a szakvizsgára történő felkészítést oly módon, hogy megfogjuk a jelöltek kezét, és ingyenesen végig vezetjük őket a felkészülés folyamatán, egészen a szakvizsgára történő jelentkezésig és annak sikeres letételéig. Nem kell külön fizetett tanfolyamokon, továbbképzéseken részt venniük, munkaidőben, a kamara költségén, színvonalas előadók közreműködésével készülhetnek feladatukra – mondta el az elnök. A fegyelmi ügyeket tárgyalva, miként dr. Fülöp Hajnalka elnökhelyettes, a fegyelmi bizottság elnöke jelezte, a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamarának és a Nógrád Vármegyei Ügyvédi Kamarának közös fegyelmi

Bizottsága van. Dr. Tuller András Pest Vármegyei regionális fegyelmi bizottság elnökének adataira is támaszkodva, egyebek mellett elmondta: 2025-ben 27 fegyelmi ügyet, míg a Nógrád Vármegyei Ügyvédi Kamara jelen beszámolójával érintett időszakában 3 fegyelmi ügyet bírált el. 2025-ben 86 panasz érkezett a kamarához. Ez nagyságrendben azonos, mint az előző években. Az előző évhez képest azt jelenti, javult az ügyvédi munka minősége. A fegyelmi tanácsok elé került ügyek viszont egyre bonyolultabbak. Lényegében megszűntek azok a panaszok, hogy a panaszolt pl. fél évig nem adta be a bontópert. Egyre inkább fogyasztóvédelmi jellegű panaszok érkeznek és a mai napig nem sikerül a panaszt beadók többségét meggyőzni, hogy a fegyelmi eljárás nem az ő kártérítésüket szolgálja.

Összeférhetetlenségi ügyek vonatkozásában dr. Mrázik Mária bizottsági elnök szerint sze-

Az Ügyvédek Lapja kérdése

Milyen

rint a kartársak leginkább az összeférhetetlenség elkerülhetősége körében kérték ki az etikai bizottság állásfoglalását, a körülmények megítélésében kérték az együtt gondolkodást. Az előző évekhez képest némileg emelkedett a panaszok, bejelentések száma. A panaszok zömében az eljáró ügyvéd ellen olyan tartalommal érkeztek, hogy a tárgyaló teremben elhangzottak, illetve az eljárások során készített beadványok hangvétele, stílusa kifogásolható, diszkriminatív jellegű, sértő, vagy nem felel meg tényállás valós elemeinek, azok nem fogadhatók el az ügyvédi hivatás gyakorlójától. A bizottság több esetben megállapította, hogy a bejelentés nem felel meg a valóságnak, a kifogással élő igen szubjektívan értékeli a történteket, a panaszos ügyfél saját sérelmeit vetíti ki az ellenérdekű fél jogi képviselőjére, vagy az egyik jogi képviselő a másik jogi képviselő pozícióját ezen kifogások alapján kívánja gyengíteni az

eljárás során. 2025-ben az etikai bizottság egy esetben fogalmazott meg marasztalást ügyvéd kollégával szemben.

„Bízunk abban – hangzott a végkövetkeztetés -, hogy a Kamara kezdeményezésére indult Ügyvéd Klubok rendezvényei és a havi rendszerességgel megjelenő Hírmondó - továbbilehetőséget teremt arra, hogy a kartársak információkat kaphatnak az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos elvárásokról is, és a személyes találkozások lehetővé teszik a problémák egymásközti megbeszélését, megoldását is. A bizottság szívesen tart az Etikai Szabályzattal kapcsolatos ismeretterjesztő előadásokat, eleget tesz az ilyen meghívásoknak.

A felvételi ügyekről szólva, dr. Bánfalvi László, felvételi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke egyebek között tájékoztatást adott arról, hogy az ügyvédi és a jogtanácsosi taglétszám növekedése 2025-ben is folytatódott.

az élet két világ határán, az agglomerációban?

Dr. Szilágyi János: Ez a gazdasági jog és a cégjog világa, ez a szerződéskötések világa…

A Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara földrajzi kiterjedését és az itt élő lakosság számát tekintve is a legnagyobb a vidéki kamarák között, ügyvédi szempontból pedig itt található a szóba jöhető ügyek teljes tárháza, ami munkát és feladatot ad tagjainknak – határozta meg alaphelyzetüket a budapesti központjukban megtartott közgyűlést követő beszélgetésünk során dr. Szilágyi János, a kamara elnöke.

A fővárost széles gyűrűben fogja körül az ipari parkok övezete – pontosítja

az ügyvédség életét is meghatározó részleteket az elnök –, e széles földrajzi sáv számtalan hazai és nemzetközi cég székhelye és működési területe. Gyárak, üzemek, irodák és sok kkv alkotja az agglomerációt. Ez a gazdasági jog és a cégjog világa. Az ipari tevékenységen túl a nagyszámú lakosság mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenységet is folytat, ami további ügyvédi feladatokat generál. Az alapot azonban, amelyre mindig számíthatunk, a városok, járások és községek lakosságának nyújtott jogi segítség és képviselet képezi.

Ez alapvetően a szerződéskötések világa –húzza alá az elnök –, a lakóingatlanok, a külterületi földek és a földműves gazdaságok átruházása, amelyek az ingatlanforgalmi szakjog egy újabb és egyre terebélyesedő területét alkotják.

Az állampolgár életében akkor kerül előtérbe az ügyvédi segítség szükségessége, ha megmozdul a vagyon, és tulajdonosváltozás történik. Ezek a különböző jogügyletek házassági vagyonközösségi perek, hagyatéki eljárások és öröklési perek. További nagy terület a közigazgatási jogi (gyámhiva-

tali, építésügyi stb.) eljárások és a büntetővédelem ellátása, amely az egyik leghagyományosabb ügyvédi tevékenység.

Bármely földrajzi, gazdasági, a populáció számát, társadalmi rétegeződését tekintsük is életközegünknek, sosem hagyhatjuk figyelmen kívül, sosem hagyhatjuk hátérbe szorulni alapelvünket sajátságos élethelyzetünkben sem, miszerint az ügyvéd független és szabad entitás az igazságszolgáltatás komplex rendszerében, senki nem utasíthatja, csak az ügyfél, csak a jogszabályoknak van alárendelve, és a saját, legjobb meggyőződése szerint jár el. Hogy ez maximálisan érvényesülni tudjon, tudnia kell minden érintett hatóságnak és nyilvánvalóan minden ügyvédnek: ennek a szabadságnak szervezeti oldalról a sarokköve az ügyvédi kamara függetlensége. Az ügyvédi kamara szabályozásában és ebből következően tevékenységében különösen is kiemelendő önkormányzati jellege és önálló érdekképviseleti volta. Ezek a mindenkor megvédendő jogaink és privilégiumaink – nyomatékosította lapunknak dr. Szilágyi János, a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke. 

Komárom­Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara

Négy évre visszatekintve

Dr. Becker Tibor: Rajtunk is múlik, mi íródik az új, tiszta táblára

„Az idei közgyűlés egy négy éves ciklust lezáró közgyűlés is egyben, ezért érdemes nemcsak egy, hanem a teljes ciklust érintő négy évre visszatekinteni, feleleveníteni az ügyvédség érdekképviseletének eredményeit és persze rávilágítani a hiányosságokra, az elmulasztott lehetőségekre is” - kezdte elnöki megnyitóját a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara 2026. április 17. napján megtartott közgyűlésén dr. Becker Tibor, a KomáromEsztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke, aki egyben a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.

Beszédében emlékeztetett arra, hogy 2022 őszén kezdte meg a munkát az újonnan megválasztott területi kamarai elnökség a további kamarai vezető tisztségviselőkkel együtt, míg néhány hónap elteltével a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése vá-

gazdálkodási kérdésekhez kapcsolódva –felvetődött az ügyvédi letétkezelés területének újra szabályozása is.”

A választási ciklust érintő talán legfontosabb témák között említette dr. Becker Tibor mindezeket az ügyvédi letét újra szabá-

fedezetet tud biztosítani, de nem csupán kamarai szinten, hanem az egyes ügyvédek számára használható ügyviteli szoftver útján is, amely egyfelől segíti az ügyvédeket az őket terhelő adminisztrációs terhek viselésében, másfelől a kamarai hatósági ellenőrzést

lasztott új elnököt a kamarai közgyűlésen személyesen is jelen lévő dr. Havasi Dezső személyében.

„Örömmel fogadtuk a területi kamarák többségével együtt, hogy dr. Havasi Dezső fontosnak tartotta a területi kamarák függetlenségének növelését, és ezt erősítendő pénzügyi források biztosítását is támogatta a kamarák gazdasági önállóságának erősítése céljából. A jogtár szolgáltatás finanszírozása így a MÜK-höz került, továbbá egy támogatási alapot is létrehoztak a MÜK költségvetésén belül a pénzügyileg rászoruló területi kamarák bizonyos költségeinek finanszírozására” – emlékezett dr. Becker Tibor, majd hozzátette: „Felvetődött a tagdíj kérdésének újra szabályozása is, erre külön bizottság alakult a MÜK keretében, továbbá – kicsit a

lyozásának kérdésével együtt, amelynek fő célja, az ügyfélbiztonság jelentős fokozása volt. Jelezte ezzel együtt, hogy komolynak tűnő bevétel lehetősége is kilátásba került a MÜK, így a magyar ügyvédség számára. Tájékoztatása szerint egy, a francia CARPA egyesületek mintájára, kamarai irányítás alatt álló számlavezető entitás létrehozására kezdődött meg komoly műhelymunka egy elnöki bizottság megalakításával. „Reménnyel telve bíztunk abban, hogy a kamarai függetlenség megőrzése, sőt erősítése mellett olyan forráshoz tud jutni a magyar ügyvédség önkormányzati szervezete, amely a pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályozásnak megfeleléstől kezdve a letétkezelésen át a különböző adminisztrációs feladatok teljesítéséhez szükséges informatikai fejlesztésekre

is hatékonyabbá, leginkább egyszerűbbé és gyorsabbá tudná tenni.”

Ezt az elképzelést a ciklusban nem sikerült megvalósítani, állapította meg sajnálattal dr. Becker Tibor a talán még meglévő lehetőség kihasználása már a MÜK új vezetésének lesz a feladata lesz.

Az elnök elmondta, hogy az elmúlt években az ügyvédi tevékenységet érintő jogszabálymódosítások tervezeteit mindig lehetőség volt előzetesen tárgyalni, sőt legtöbbször a kezdeményezés éppen a Magyar Ügyvédi Kamarából eredt.

Említette továbbá a kamarai kommunikációt, amely sokszor kényes kötelessége egy független érdekképviseleti szervezetnek, így ez az ügyvédi kamarák esetében sincs másképpen. Két éve elindult egy, a Magyar Ügy-

védi Kamarához kötődő Facebook oldal, melynek mára mintegy 9500 követője van, így már alkalmas arra, hogy olyan kérdésekben, amelyekben meg kell szólalni, szócsöve legyen a magyar ügyvédségnek.

Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara az elmúlt időszakban több közleményt adott ki - nem függetlensége ellenére, hanem éppen azért - az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében: például a közszereplőknek az igazságszolgáltatás pártatlanságát megkérdőjelező kijelentései, illetve az igazságszolgáltatási tevékenységbe rendeleti úton történő, jogállami alapelveket sértő beavatkozás miatt. Hasonlóképpen közleményben tiltakozott a közélet átláthatóságának elősegítéséről szóló törvényjavaslattal szemben vagy a Kúria elnökének a 2025. évi tavaszi jogász vándorgyűlésen a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével szemben intézett támadása miatt. Fontos, hogy ezen megszólalások némelyike több, mint 1 millió megtekintést ért el, azaz szélesebb nyilvánosságot is képes volt elérni.

Véleménye szerint azonban megfontolandó, hogy az oldal szerkesztését professzionális marketing szakemberekre bízza a MÜK, hiszen a megszólalás módja sem mellékes.

Említést tett arról is, hogy az elmúlt időszak legfontosabb kihívásai szinte állandósultak a COVID világjárvány elmúltával, melyeket dr. Becker Tibor – angol ügyvédi oldalak hasonló véleményeire utalva – az alábbiakban összegzett:

1. A gazdasági környezet kihívásai szinte folyamatosak, hiszen az utóbbi években az ügyvédi munkadíjak nem feltétlenül tudták követni a felpörgő infláció mértékét, miközben a költségeink az inflációnak megfelelően növekedtek. Ez a nyereség csökkenéséhez vezetett számos kollégánál.

2. A mesterséges intelligencia (MI) a jogi szolgáltatásokban is egyre jelentősebb szerepet kap. Van, aki már napi szinten használja, van, aki még csak ismerkedik vele, de kijelenthető: szinte olyan mértékben válik szükségszerűvé rövid időn belül, mint ahogy a számítógép használata 30-40 éve. „Aki kimarad, lemarad”húzta alá beszédében az elnök.

3. Sokszor emlegetett, de valóban jelentős kihívás az adminisztrációs feladatok hatékony ellátása, ideértve a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó

szabályoknak való megfelelőséget, ügyfél és ügynyilvántartás szabályoknak megfelelő vezetését.

4. Végül a COVID világjárványt kísérő korlátozásokkal felgyorsult és azóta velünk élő távmunka és hibrid munka kihívásait, és ehhez kapcsolódóan az elektronikus eljárások, távmeghallgatások és videókonferenciák szerepének felértékelődését hangsúlyozta.

Ehhez külön hozzátett egy, a magyarországi politikai változásokból eredő friss kihívást is: álláspontja szerint egyfajta tabula rasa helyzetet élünk jelenleg, amelyben rengeteg új jogszabályra, sőt új alkotmányra is lehet számítani az újonnan felálló országgyűlés és kormány részéről a kétharmados felhatalmazás tükrében.

„Emiatt nem csupán azokat a jogi egyetemi hallgatókat lehet sajnálni, akik a szigorlatra egyfajta jogszabályból készültek, majd az államvizsgára már az újból kell. Ez minket, gyakorló ügyvédeket érint majd igazán súlyosan, a jogalkalmazói mindennapokat is átformálhatja” - hívta fel a figyelmet dr. Becker Tibor.

Végül szólt az ügyvédi kamarai választásokról is, melyre idén ősszel fog sor kerülni. Kifejezte reménységét arra vonatkozóan, hogy sokan szeretnének kamarai tisztséget vállalni és részt venni a kamarai közéletben, hangsúlyozva a kamarai közügyek iránti aktivitás jelentőségét. Megjegyezte, hogy a hatalom koncentrációjának elkerülésére az egyes vezető tisztség ellátásának korlátozását nem csupán állami-kormányzati tisztség, hanem a kamarai elnöki tisztség tekintetében is megfontolásra érdemesnek tartja.

Véleménye szerint, ha kamarai elnöki tisztséget valaki korlátlan ideig tölthet be, úgy az két negatív következménnyel is járhat a tisztség betöltésére egyébként szintén alkalmas személyek tekintetében. Az egyik, hogy a tisztséget betöltő megpróbálja lenyomni, ellehetetleníteni a lehetséges riválisokat akár már akkor, amikor még fel sem vetődött bennük a tisztség megpályázása. Az is előfordulhat viszont – véli dr. Becker Tibor -, hogy a tisztséget betöltő személy a többség elégedettsége mellett végzi a munkáját, ez azonban passzívitásra készteti a tisztség betöltésére szintén alkalmas személyeket. Mindkét attitűd következménye hasonló: a tisztség betöltésére szintén alkalmas személyek vonakodnak a tisztséget megpá-

lyázni, leginkább a számukra feleslegesnek tűnő konfliktus miatt.

Beszédében az elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a területi kamara tagjai között többen vannak olyanok, akik a kamarai elnöki tisztség betöltésére alkalmasak lennének, egyben magát is felelősnek érzi, hogy ezeket a kollégákat bátorítsa a kamarai közügyekben való részvételre. „Ha mindenki számára ismert ugyanis, hogy 8 vagy éppen 16 év elteltével a kamarai elnöki tisztség „megüresedik”, úgy a magukat alkalmasnak tartók már készülhetnek szerepvállalásukra, akár ehhez igazítva a kamarai közügyekben tervezett pályafutásukat is” – zárta ezt a gondolatát az elnök, vállalva, hogy – megválasztása esetén – mindezt nyomatékosítva, további két elnöki ciklusnál több elnöki ciklusra elnöki megbízatást már nem vállal.

Az elnöki beszámoló után dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke tartott tájékoztatást az ügyvédséget érintő kihívásokról, majd a területi kamarai tisztségviselők beszámolói következtek. Ennek keretében dr. Homonnai Bendegúz elnökhelyettes beszélt a kamara 2025. évi tevékenységéről, részletezve az elnökség munkáját. Dr. Etter Ödön vezető fegyelmi biztos a fegyelmi ügyek alakulásáról adott áttekintést, majd a bizottsági elnökök beszámolói következtek: dr. Németh Gábor az oktatásról, dr. Sántha Gergely az összeférhetetlenségi bizottság tapasztalatairól, dr. Árvay Nikolett, az ellenőrző bizottság jelentéséről számolt be. A jelenlévők tapssal köszöntötték dr. Árvay Nikolettet, aki a közgyűlést megelőzően egyéni ország ygyűlési képviselői mandátumot szerzett. A közgyűlés utolsó napirendi pontjai a pénzügyi-gazdálkodási kérdések voltak, a közgyűlés egyhangúlag fogadta el a 2025. évi költségvetési beszámolót és a 2026. évi kamarai költségvetést dr. Izsó Attila kamarai titkár előterjesztése szerint.

Rónai György és Weöres Sándor egymás születésnapjára írott sorait az ügyvédségre alakítva – reméljük, elnézi neki a két költőóriás-barát ezt a játékos megoldást - zárta évértékelőjét:

A százötven év, mit kamaránkkal megértünk / nem jelenti, hogy gyümölcsként megértünk, /azt sem, hogy már mindent bölcsen megértünk, / legföljebb egy garast mégis megértünk.

Százötven évet ha megértünk, / legalább már annyit értünk: / ami kár ért, az is – értünk. / Sebeinkből lett a vértünk. 

Szegedi Ügyvédi Kamara

Izgalmas múlt és kihívásos jelen – ígéretes jövő

Országos szinten a kamarai egység újbóli megteremtése lesz legfontosabb feladatunk, ami elképzelhetetlen a területi kamarák konszenzusa nélkül

Sajátos és gazdag múlttal, izgalmas jelennel büszkélkedhet a nagy területi kiterjedésű Szegedi Ügyvédi Kamara. Az ebben a színes környezetben élő ügyvédség napi munkájáról adott áttekintést a dr. Török Béla elnök által vezetett, 2026. április 8-án, Szegeden megtartott közgyűlés. A fontos eseményen meghívott vendégként részt vett dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Bánáti János, a MÜK örökös tiszteletbeli elnöke és dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára.

Az elmúlt négyéves ciklusról is szólva, dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy igen sok változással kellett az ügyvédségnek szembenézni és sok kihívással. Ezek részben külső forrásokból, részben pedig a kamarák feladatainak megnövekedéséből fakadtak. Kitért az országos, parlamenti választásokra is, hiszen az ezzel járó sok újabb változás nem kis mértékben az igazságszolgáltatást, benne az ügyvédség munkáját is érinteni fogja. Részletesen szólt a továbbiakban a törvényhozás folyamatban lévő azon függő ügyeiről, amelyek rendezése már alig tűr halasztást. Nagyon fontos, hogy bármilyen mélyrehatóak legyenek is a változások az országban, az ügyvédi hivatásnak biztos lábakon kell állnia – hangsúlyozta egyebek között köszöntő beszédében dr. Bánáti János, a MÜK örökös tiszteletbeli elnöke. A dolog természetéből fakadó mindenkori állami túlhatalommal szemben az ügyvédi hivatásrend munkája jelenti a szükséges egyensúlyt a törvény alkalmazása folyama-

tában. Ez olyan nagy feladat, amivel az ügyvédségnek mindig tudatában kell lennie és egész szakmai, etikai és habituális létét ehhez kell igazítania.

Elnöki beszámolójában dr. Török Béla a 2025-ben 411 aktív tagot számláló kamara oktatási ügyeiről szólva kiemelte: ingyenesen biztosították tagjaiknak, hogy megszerezzék a kötelező továbbképzési rendszerben szükséges kreditpontjaikat. A kamara elnökhelyettesének, dr. Farkas Csabának, illetve az oktatási bizottság vezetőjének, dr. Prágai Gabriellának szervezésében további oktatási alkalmak lesznek.

2025-ben is megrendezték a helyi perbeszédversenyt is, amelyen jelöltjeik szépen szerepeltek: I. helyezett: dr. Török Anna, II. helyezett: dr. Visnyei Violetta, III. helyezett: dr. Vilmányi Zsolt. A regionális perbeszédversenyen pedig dr. Visnyei Violetta az I. helyezést érte el.

Az elmúlt év legnagyobb eseménye a hazai kamarai rendszer megalakulásának 150. évfordulója volt. A szegedi megemlékezés országos viszonylatban is magas

színvonalú és elismertségű volt, összegezte az eseményeket az elnök: „Lényegében sikerült elérni, hogy egy kis időre Szegeden az ügyvédség került a figyelem középpontjába, a város szinte minden jeles vezetője, társhivatásrendek, egyetemek, az országos és területi kamarák vezetői elfogadták a meghívást és eljöttek hozzánk. Hatalmas siker volt a Tizenkét dühös ember című színházi előadás és utána az állófogadás.”

Az IM által a kamarák működtetésére felajánlott, pályázati alapon elnyerhető a működtetésre fordítható financiális támogatás ügyében – amely sok tekintetben megosztott a területi kamarákat – az elnök az ügy részletes ismertetést követően arról adott tájékoztatást, hogy a Szegedi Ügyvédi Kamara elvi okokból nem kívánt élni ezzel, és a jövőben sem vesz igénybe állami támogatást. Tovább szorgalmazza viszont a támogatás-igényes kamarák esetében az önálló döntés megadását számukra esetleges kamarai tagdíjemelés ügyében. Ehhez kapcsolódóan az elnök nyomatékosan azon véleményének adott hangot, hogy elkerülendő akár

egy külső hatást, amely nolens-volens a megosztás veszélyét hordozná magában, vagy akár egy hivatásrenden belüli megosztódás csapdáját jelenthetné, a következő év egyik legnagyobb feladata a kamarai egység újbóli megteremtése lesz országos szinten, ami elképzelhetetlen a területi kamarák konszenzusa nélkül.

Hangsúlyozta: tovább kívánják erősíteni azt a tendenciát, hogy a kamara szolgáltatást nyújtson minden tagja részére. Köszönetet mondott dr. Hofszang Katalinnak a jogszabály figyelési munkájáért, amellyel nagymértékben segíti a kamarai tagság mindennapi munkáját.

Az Ügyvédek Lapja kérdése

A társasági eseményeket is fontos közösség formáló és közösségmegtartó lehetőségnek tartják. 2025-ben megrendezték az újévi köszöntőt – amivel a kezdeményező kamarai elnök hagyományt kívánt teremteni. Így tekintenek a kamara ügyvédeinek gyerekei számára rendezett húsvéti bábelőadásra, a dr. Volford Erzsébet gondozásában havi rendszerességgel megtartott nyugdíjas ügyvédek klubjára, a Mikulás ünnepségre is, amelyen dr. Kovács Tímea a gyerekek részére különböző ügyességi és kézműves feladatokat készített.

Dr. Hoffmann Balázs titkár előterjesztette a kamara 2025. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, dr. Ollé György a felügyelő bizottság elnökeként beszámolt annak ellenőrzéséről, majd a kamara 2026. évi költségvetés tervezet titkári előterjesztését, megvitatását és elfogadását követően dr. Feketéné dr. Szemző Margit regionális fegyelmi bizottság elnöke adott áttekintést a kamara fegyelmi ügyeiről és általános tapasztalatairól.

A Magyar János Emlékgyűrűt idén dr. Volford Erzsébetnek adományozták, az 50 Éve Ügyvéd emlékplakettet pedig dr. Tepper Ágnes ügyvédnő kapta.

Mitől sikeres ma egy ügyvédi pályafutás?

Dr. Török Béla: A tudás, az adottság és a szerzett képességek összhangja sokat segíthet –és persze egy kis szerencse is kell

A tapasztalat azt mutatja, hogy az ügyvédi pályán a siker nem csupán – s talán nem is elsősorban – a jogi tudás mértékén múlik. A legtöbb ügyvéd ugyanis megbízható, magas szintű jogi képzettséggel, ismeretanyaggal, tudással rendelkezik. Ami különösen befolyásolhatja egy ügyvédi pálya alakulását, az talán néhány fontos adottság és szerzett képesség szerencsés kombinációja az adott ember, egy gyakorló ügyvéd személyében. Feltételezem, nem újdonság olvasóinknak az, amit most az Ügyvédek Lapja kérdésére válaszolok, de talán nem árt olykor összegezni. Főleg az utánunk jövő ügyvédnemzedéknek adhatunk válaszunkkal némi használható élettapasztalatot. Ami tehát a lényeg: az alábbiakat lehetne kiemelni mint leglényegesebbeket. A kevésbé tapasztalt vagy kevésbé sikeres ügyvédek gyakran szigorúan csak a jogszabályokra hagyatkoznak az eléjük kerülő és általuk képviselt ügyek megoldása során, a sikeres ügyvédek viszont stratégiát építenek az ügy köré. Ez azt jelenti, hogy képesek előre látni a per, a tárgyalás lehetséges kimeneteleit, több jogi megközelítést képesek összehangolni a cél elérése érdekében, és ezek közül a legtöbbször képesek a legkedvezőbb megoldást kiválasztani. Ez a készség különösen fontos mind a peres, mind a komplex gazdasági ügyekben, mind pedig az üzleti tárgyalásokon. Fontos, hogy képesek legyünk a megfelelő, mondhatnám a testreszabott kommuniká-

cióra és a bizalomépítésre az ügyféllel. Unásig hangsúlyozzuk, hogy az ügyvédi munka egyik legfontosabb része az ügyféllel tudatosan kialakított bizalmi kapcsolat. Vegyük ezt halálosan komolyan. Az ügyfél gyakran olyan ügyben fordul ügyvédhez, amely pénzügyileg jelentős vagy személyét illetően érzékeny. A sikeres ügyvéd képes érthetően elmagyarázni a jogi helyzetet, kezelni az ügyfél bizonytalanságát és bizalmat építeni. Ezek nélkül a legokosabb jogi érvelés sem lesz hatékony.

Nem feledkezhetünk meg a folyamatos társadalmi kapcsolati hálózatépítésről és a folyamatos szakmai kapcsolatok ápolásáról sem. Az ügyvédi praxis nem nélkülözheti az emberi, személyes kapcsolatokban rejlő általános tájékozódást, az élet napi folyásában rejlő rengeteg információt, amely adott ügyek intézése során komoly tájékozódási pontot adhat a sikeres ügyvédi munkában; azaz törekedni kell a természetes, kollegiális jó kapcsolatra más ügyvédekkel, könyvelőkkel és tanácsadókkal. Érdemes és hasznos aktívan jelen lenni szakmai fórumokon, részt venni a szakma intézményi és a területi kamarai életben, a közgyűléseken, és ha van rá mód, az országos, a magyar ügyvédi kamarai fórumokon.

Sosem szabad elfelejtenünk, amit mindannyian jól tudunk: sok új ügyfelünk mások ajánlásával keres meg bennünket.

Hogy sikeresek legyünk, nem kell mindenhez értenünk, hanem egy jól meghatározott területen érdemes szakértővé válnunk. Például a versenyjog, az adatvédelem, a büntető védelem, az ingatlanjog vagy a vállalati tranzakciók terén. A specializációnak könynyen belátható előnyei vannak: könnyebb szakmai reputációt építeni és könnyebb magasabb szintű ügyekhez jutni.

Végül, de nem utolsósorban szeretnék arról is szót ejteni, miszerint az ügyvédi munka, az ügyvédi iroda vitele valójában vállalkozás is. A sikeres ügyvédnek ezért figyelnie kell a kiegyensúlyozott anyagi háttér biztosítására, az okos gazdálkodásra az idővel, az ügyfélkör fejlesztésére – hogy csak néhányat említsek e sokrétű kötelezettségek közül. Ez különösen fontos az önálló praxis esetében. Sajnos gyakran hiányzik a pályakezdő ügyvédek nagy részéből a vállalkozói szemlélet; tudatosabban kell felkészítenünk erre a feladatra is a jövő generációját. Furcsa lehet hallani, hogy szerencse is kell, de enélkül véleményem szerint sehol sem lehet érvényesülni az életben. De nem elég várni rá; mindent meg kell tenni érte. A kezdő ügyvédnek, de még a régebb óta praktizálónak is tudnia kell, hogy az ügyfél mai problémájának magas szintű megoldása hozhatja az ügyfél jelentősebb ügyeit, amit az első találkozáskor még csak nem is sejthetünk. 

Gyulai Ügyvédi Kamara

A változásokkal őszintén szembenézve kell a kamara jövőjéről gondoskodnunk!

A változások korát éljük – kezdte 2025. évről szóló beszámolóját dr. Legeza László elnök a Gyulai Ügyvédi Kamara 2026. április 24-én tartott közgyűlésén. „A legfontosabb és mindenkit érint, hogy megtörtént az országgyűlési a választás. Az eredményt ismerjük. Földindulás-szerű. Azt, hogy mindez milyen változásokat fog előidézni - már pedig fog – még nem tudjuk, de azt hiszem rövidesen tapasztalni fogjuk. Az biztos, hogy nem fog érintetlenül hagyni minket sem. De az is biztos, hogy a politika a jövőben sem fogja befolyásolni a kamra függetlenségét, működését. Ezt a MÜK vezetése és a saját kamaránk nevében is kijelenthetem.”

Az országos helyzet

Időszerű kamarapolitikai ügyeket említve elmondta, hogy megfogalmazódnak olyan aggódó vélemények, miszerint, a nem régen alakult Ügyvédkör nevű egyesületet úgy tekintik, mint valami „ellen kamarát”. Az Ügyvédkör aktívan szerepel a médiában, az elnök véleménye szerint olykor „szereptévesztésben”. Ugyanakkor: álláspontja szerint az Ügyvédkör egy egyesület, néhányszáz taggal, a Magyar Ügyvédi Kamra, a maga mintegy 16 ezer fős tagságával pedig 150 éves köztestület, jól körül határolt feladatokkal, szervezettel. „Az Ügyvédkörnek, mint civil szervezetnek lehet véleménye, álláspontja, különböző kérdésekben, de nem szabad a két szervezetet egy szintre hozni, egyenjogúsítani.”

„Nagy vihart kavart” 2025 tavaszán –emlékezett vissza az elnök egy szokatlan intermezzora –, amikor a Jogász Vándorgyűlésen dr. Havasi Dezsőnek, a MÜK elnökének beszédét, amelynek lényege a jogbiztonság kérdése volt, dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke sérelmezte.

A kamara működését kiegyensúlyozottnak jellemezte. Külön köszönetét fejezte ki a kamarai titkárnak, dr. Lipták Annának a beszámolási évben is nyújtott munkájáért.

A kötelezően elrendelendő pénzmosási ellenőrzésre az elnökség által meghatározottak szerint került sor. Az elnök jelezte: ezek száma nőni fog a jogszabályi változások miatt, illetve azért, mert közeleg az EUnak küldendő országjelentés, amelyben a pénzmosással kapcsolatos kérdések fontos szerepet játszanak.

A fegyelmi ügyekről a továbbiakban fegyelmi tanácsunk tanácsvezetője, dr. Püspöki Helga számolt be.

A kötelező továbbképzés, oktatás ügye vonatozásában egyebek mellett elmondta: több helyen elérhetők a kreditpontos előadások – MÜK, MÜBSE oldalán -, a kamara is szervez oktatást. Az oktatással kapcsolatban a leghasznosabb internetes lelőhely a MÜK honlapja.

Emlékeztetett arra is, hogy a Jogtár után fizetendő díjat a MÜK 2025-2026 évekre átvállalta, úgyszintén az Ügyvédek Lapjának előfizetését is.

Arról is beszámolt, hogy decemberben a szokásos év végi összejövetelükön elismerésben részesültek a negyven éve dolgozó ügyvédek: dr. Furaki Gézáné és maga a kamara elnöke, dr. Legeza László.

2025-ben a kamara a „Dr. Csomós Tamás-díját” dr. Futaki Gézánénak ítélete oda, aki négy évtizedes ügyvédi munkájával, több évtizedes kamarai – a fegyelmi tanács tagjaként – munkájával érdemelte ki a díjat A jogtanácsosa díjat, az elnökség dr. Herczeg Irén jogtanácsosnak ítélte, aki tavalyi nyugdíjba vonulásáig a NAVnál dolgozott.

Eltelt négy év, ősszel – várhatóan november elején – kamarai választások lesznek – emlékeztetett az elnök. „Kérem azon kollégákat – mondta –, akik éreznek magukban elég erőt, ahhoz, hogy a kamarai közéletben aktívan részt vegyenek, jelentkezennek majd a kamarai tisztségekre.”

A kirendelésekkel kapcsolatos díjak kifizetéséről szólva az elnök elmondta: „2025. májusától – a mai napig – az IM-en keresztül történik a kifizetés. Ez megoldást jelentett a vádemelésig tartó időszakra nézve. Korábban volt szó arról, hogy kifizetéseket a MÜK átveszi, de ez még nem történt meg, folyamatos egyezetetések vannak a MÜK és az IM között.”

A tagdíj kérdése folyamatos viták tárgya, mondta. „Több terület kamara emelni akar, vannak akik nem – pl. mi sem. Eddig az IM ragaszkodott az egységes tagdíj fizetési mértékhez, de már szó van arról is, hogy minden területi kamara maga állapíthassa meg a mértéket.”

Jelentős ügy az ügyvédi letétek kezelése. „A korábbi AB határozat nyomán két éve fo-

lyik a vita, hogyan lehetne a letétek kezelésének, biztonságának, nyilvántartásának kérdést mindenki számára megnyugtatóan rendezni – ismertette a helyzetet az elnök. - Az eddigi megoldások vegyes érzelmeket váltottak ki. (...) Nem az a kérdés: biztonságosan, ellenőrizhető módon nyilván lehet-e tartani a letéteket, hanem az, hogy ha valaki nem jelenti be a letétet, akkor arról nincs nyilvántartás, nem kerül be a rendszerbe. Felhívom a figyelmet, hogy a letétre vonatkozó szabályok, az Üttv-ben és a letétkezelési szabályzatban változtak és 2026. 07. 01től ismét változnak. „Az elmúlt év kora őszén az IM megkereste a területi kamarákat, hogy a kirendelésre szánt pénz marad-

Az Ügyvédek Lapja kérdése

ványaiból támogatni tudná a kamarák működését, ha igényt tartunk rá – ismertette a tagság előtt az üggyel kapcsolatos részleteket az elnök. – Ezzel kapcsolatban nagyon komoly viták folytak a MÜK-ön belül. Az egyik szerint állami támogatást nem szabad elfogadni, mert az ügyvédség önálló, független, nem vagyunk rászorulva sem, elfogadás esetén veszélybe kerülhet a függetlenség. A másik álláspont az volt, hogy a területi kamarák egy jó része nehézkesen működik, nincs pénz megfelelő javadalmazásra, működésre, nemhogy beruházásra. A többségi álláspont az első verzió mellett foglalt állást, azonban már akkor többen jelezték, hogy az ő kamarájuk már pedig

igényelni fogja a támogatást. A MÜK elnökségének állásfoglalása jelen kérdésben nem kötelező a területi kamarákra, mert a területi kamarák önállóak, nekik szólt a felhívás. Kamaránk elnöksége többségi döntéssel amellett szavazott, hogy kérjük a támogatást, mert úgy ítélte meg, hogy a támogatás nem veszélyezteti a függetlenségünket, olyan feltételek nem voltak a támogatással kapcsolatban, amik hátrányosan érintik a területi kamarákat. Az természetes, hogy a kapott pénzzel majd el kell számolni. Erre figyelemmel beadtuk a kérelmet és rövid időn belül megkaptuk a működésre, fenntarásra, beruházásra, infrastruktúra fejlesztésre.”

Az eltérő létszámú területi kamráknál nyilván eltérő problémák lehetnek – kezdte válaszát az Ügyvédek Lapja kérdésére dr. Legeza László elnök, a Gyulai Ügyvédi Kamara közgyűlése utáni beszélgetésünkben. – „Én most csak a kisebb létszámú kamarákkal kapcsolatban vetnék fel néhány dolgot” – jelezte előre.

Talán a legfontosabb kérdés, hogy a kamarai tagság ma már nem olyan összetartó, mint volt régebben. A tagság nem érdeklődik a kamara iránt, nem ismeri az ott folyó munkát. Sokak véleménye, hogy a kamarára a tulajdonképpen nincs is szükség. Ez legjobban abban mutatkozik meg, hogy az évi egy-két közgyűlésen jó, ha a tagok fele-harmada jelen van – jellemzi a helyzetet az elnök. - Ezen legfeljebb az segít – teszi hozzá-, ha a közgyűléseket oktatással is egybekötik. Korábban volt több népszerű rendezvény – sportesemények, közös kirándulások, stb. - amelyek érdeklődés hiányában leginkább elmaradnak. Ennek oka egyrészről nyilván az, hogy ma már mindenki csak a „saját munkája után fut” és sok olyan teher veszi el az időt, aminek teljesítése kötelező, de meg kell csinálni. Itt leginkább az adminisztrációra gondolok – magyarázza a jelenséget az elnök -, de ide sorolható az is, hogy olyan joganyag menynyiséggel kell dolgozni és feldolgozni, ami szintén időrabló. „A jogszabályok minőségéről most nem szólok... Mindezért a Kollégáknak nem marad ideje a közösségre - vonja le a következtetést.

Az ügyvédtársadalom szerinte mindig összetartó közösség volt, azonban manapság mintha egy kicsit szétforgácsolódott volna.

Ezért lenne fontos, hogy a korábbi kapcsolatok megmaradjanak. A létszám emelkedésével sajnos ez egyre nehezebben kivitelezhető. Probléma az is – sorolja a gondokat -, hogy részben az előbbiekből adódóan a kamarai tisztségek betöltése sem vonzó manapság. Ősszel lesznek az esedékes kamarai választások és az már előre látható, hogy nem tolonganak a tagok az egyes tisztségek betöltésére. A kis kamaráknál eleve probléma, hogy a kellő számú tisztségviselő megválasztható legyen.

A jelenlegi kamarai szervezet évtizedekkel ezelőtt formálódott ki. A területi kamarák és az országos kamara jól tud együttműködni – utal a nagyobb összefügésekre. Véleménye szerint szervezeti változtatásra most nincs feltétlenül szükség, inkább az érdekérvényesítésre kellene fokozottabban koncentrálni. És nem önös érdekből, hanem azért, mert az ügyvéd társadalom mindig is húzó erő volt az országban, remélem az marad a jövőben is – mutat rá az egyik lehetséges kitörési pontra.

A sokat hangoztatott jogállam – újbóli vagy egyáltalán – létrehozása alapvető érdeke, feladata az ügyvédségnek – hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában dr. Legeza László, a Gyulai Ügyvédi Kamara elnöke. – „Az új kihívások – hogy csak egye említsek -, a mesterséges intelligencia létrejötte, ennek megfelelő alkalmazása az ügyvédek munkája során rendkívüli feladat elé álltja a kart. Az elektronizáció már eddig is jelen volt munkánk során, de ez csak tovább fog fokozódni, terjeszkedni. „Lassan” az ügyvédnek nem csak a jogot kell majd ismernie, hanem komoly számítógépes tudással is rendelkeznie kell. Ezt is tanulni kell,. És bizony ez is időigényes feladat.” 

Pécsi Ügyvédi Kamara

Honnan indultunk el és meddig jutottunk?

„2025-ben emlékeztünk meg a Pécsi ügyvédi Kamara megalakulásának 150. évfordulójáról. A megemlékezés fényét emelte dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök és Felföldi László megyés püspök jelenléte is. Méltó módon ünnepeltünk, amihez hozzájárult dr. Delacasse Krisztina kamaránk múltjáról szóló kiadványa is” – idézte fel az elnökasszony a tavalyi eseményt.

A kamarai közgyűlés tárgysorozatának megtárgyalását követően a Jubileumi oklevelet 50 éves folyamatos aktív ügyvédi tevékenységért idén dr. Tímár Csabának nyújtották át.

„Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt is látja, hogy honnan indulunk el” - idézte Jókai Mórt a kamara elnöke, dr. Leposa Marianna búcsúnak is tekinthető utolsó elnöki beszédében.

2004-től elnökhelyettesként, majd 2005-től megbízott elnökként látta el a kamara képviseletét. Az első feladata a kamara gazdálkodásának egyensúlyba hozatala volt, a mindmáig megbízott Larix könyvelőirodával.

Fontos feladatának tekintette az egyre bővülő számú ügyvédjelöltek képzésének kidolgozását és oktatásuk megkezdését. Később ezt regionális szinten - Somogy és Tolna - valósították meg.

A székházuk megvételéhez felvett hitel visszafizetését követő években lehetővé vált a nyugdíjas kollégák mai napig töretlen anyagi támogatása – emelte ki a fontos döntést. Igen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a kollégáknak minél több szolgáltatást nyújtsanak, különösen is az oktatás és a továbbképzés terén.

2020-ban kezdődő covid járvány jelentette gondok felidézését követően egyebek között elmondta: a Jogtár-szolgáltatást 2013-tól térítésmentesen biztosították a tagságnak, mindaddig, amíg a finanszírozását a MÜK nem vállalta át. Előfizették minden kamarai tag részére az Ügyvédek Lapját. Ma már ennek költségét is átvette a MÜK. Lehetőséget adtak a kollégáknak, hogy a kötelező 16 kredit pont megszerzéséhez szükséges oktatásokon térítés mentesen vehessenek részt.

éve tartanak Orfűn „PÜK-NIKET”- főzőversennyel és sárkányhajózással egybe kötve. Hagyományt teremtettek a siklósi Kalmár pincében tartott Márton napi libavacsorával és egy hajósi kirándulással is.

A több mint húsz év elnöki munkássága idején a jogtanácsosok és jogi előadók belépésével a tagság létszáma jelentősen megnőtt és idővel meg is fiatalodott.

„Ez alatt a több, mint két évtized alatt öt unokám született, ennél szebb csoda nem történhetett volna velem – váltott egészen személyes, közvetlen hangra a tisztétől búcsúzó elnökasszony. - Annyi szeretet kaptam tőlük, ami segített abban, hogy hétről hétre erőt kapjak a munkámhoz. Nagyon felemelő nagymamának lenni.”

2006-ban ki kellett költözniük addigi adminisztratív központjukból, mert az épületet lakhatatlannak nyilvánították. Nehéz volt megválniuk a kamarai múlthoz ezer szállal kötődő irodától.

A népszerű társasági programokra visszatérve, elmondta, hosszú ideje megrendezik a gyerekek legnagyobb örömére a Mikulás délutánt. Hagyományt teremtettek az év végi karácsonyi együttléttel is. Negyedik

Köszönetet mondott közvetlen munkatársainak, szakmai bizottságok vezetőinek, a kamarai tagoknak, akik ciklusról ciklusra bizalmat szavaztak. „Kívánok az immár 586 aktív tagot számláló kamara leendő elnökének és tisztségviselőinek erőt és kitartást az egyre nehezebb feladatok megoldásához, türelmet, nyugalmat és kellő empátiát az ügyvédség tekintélyének és egységének megőrzéséhez” - mondta.

Irodalmi kedvencei egyikétől, Wass Alberttől vett gondolataival zárta beszámolóját dr. Leposa Marianna leköszönő elnök: Egy kiegyensúlyozott helyzetben lévő kamara közgyűlésének lehettek tanúi azok, akik a Pécsi Ügyvédi Kamara eseményén jelen voltak, április 24-én, Baranya Vármegyei Közgyűlés dísztermében. Egy személyes mozzanat is hozzájárult az esemény jelentőségéhez: a kamara elnöke, dr. Leposa Marianna, aki 2005 óta vezeti a testületet, bejelentette, soron következő tisztújításon már másnak szeretné átadni a vezetés feladatát. Jelenlétével és méltató szavaival fejezte ki a leköszönő elnök munkássága iránti elismerését dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Pongráczné dr. Csorba Éva, a Somogy Vármegyei és dr. Szabó Tamás, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöke.

„Az ember, amíg él, egyre csak azon igyekszik, hogy valami maradandót csináljon azok számára, akik a nyomába jönnek. Arra nem is gondol,

Az Ügyvédek

Lapja kérdése

hogy akik jönnek, azok mindent másképp látnak majd, és mindent átalakítanak, az egész életet átalakítják, és átköltöztetik a maguk új

látóköre és egyénisége szerint, és tulajdonképpen szinte feleslegessé válik az, amit az ember a jövendő számára csinált, gondolt, tervezett.”

Milyen ma a nők helyzete az ügyvédi hivatásrendben?

Dr.

Leposa Marianna személyes vallomása

Ügyvédi praxisom során sosem éreztem, hogy férfi kollégáimmal szemben hátrányban lennék – szögezte le már beszélgetésünk elején dr. Leposa Marianna, a Pécsi Ügyvédi Kamara elnöke, stílszerűen: elnök aszszonya, amikor közgyűlésük után az ügyvédnők helyzetéről kérdeztük. Szép, személyes vallomásnak is felfogható válaszait azok után fogalmazta meg, hogy átbeszéltük az Ügyvédek Lapja által készített, beszélgetésünk háttéranyagának szánt általános, nemzetközi vonatkozásokat is áttekintő összeállításunkat általában a nő ügyvédek helyzetéről az ügyvédi hivatásrendben. Nos, mindezek ismeretében dr. Leposa Marianna felidézve gazdag pályafutásának emlékeit, elmondta: már kezdő ügyvédként, a volt Pécsi II. számú Ügyvédi Munkaközösség ügyvédeitől is nagyon sok ügyet kapott. Abban az időben az sem volt jellemző, hogy a munkadíjakat aszerint állapítsák meg a kollégák, hogy férfi vagy nő képviseli az ügyfelet... A továbbiakban egyenesben idézzük személyes, közvetlen hangú spontán visszaemlékezését.

Hosszú ideig ugyanis volt támpontunk arra, hogy milyen kategóriájú ügyben milyen munkadíjat lehet felszámolni (munkadíj táblázat). Éveken keresztül ezt a tarifatáblázatot használtuk majd, amikor ezt hatályon kívül helyezték - mondván ez „kartellezésre” utal - még éveken keresztül az ott megállapított díjtételek alkalmaztuk.

Azt én is látom, hogy az elmúlt öt-tíz év alatt ez megváltozott, hiszen elsősorban a fiatal kollégák a munkadíj megállapítása során más elveket alkalmaznak, ami azonban független attól, hogy milyen nemű az ügyvéd. Rendszerint óradíjas megállapodást kötnek az ügyfelekkel. Ez valóban hatékonyabb, de semmikképpen sem függ össze azzal, hogy az ügyvéd milyen nemű.

Miután évtizedek óta az ügyfelek engem ajánlás útján keresnek meg, így nyilván nem érzek „hátrányos megkülönböztetést”. Az

kétségtelen tény, hogy miután Sásdra kerültem, ahol nem volt büntetőbíróság, így nem is volt alkalmam e téren fejleszteni magam. Az ott eltöltött néhány év feledtette velem, hogy ügyvédjelöltként még 6-8 kirendelt ügyet láttam el naponta. Pécsre kerülésemet követően pedig túlnyomó részt polgári ügyeket és szerződéseket kaptam a kollégáktól. Egy idő után azt vettem észre, hogy valóban egyre több családjogi ügyem lett. Ma már szinte 90%-ban ilyen ügyeim vannak.

Az biztos, hogy ha ma kellene kezdenem az ügyvédi pályát, valóban hosszú időnek kellene eltelnie, hogy megfelelő klientúrát tudhassak magam mögött. Nekem nagyon nagy segítségemre volt a kezdeti szakban az akkori kollégák támogatása. Gyakorlatilag nekik köszönhetően építhettem éveken keresztül az irodámat. Én magam is a fiatal, agilis kollégákat ügyfelekkel támogatom, segítve őket a praxisuk kialakításában. Ez nyilván nem megy egyik napról a másikra. Különösen nem akkor, ha gyermekszületés vagy okból átmenetileg fel kell hagyniuk az ügyvédkedéssel. Az ügyfél ugyanis nem ismer „irgalmat”, ahogy annak idején Bagi István principálisom mondta, „az ügyfelek szemében csak két ügyvéd van az aktív és a halott. Az ügyvéd nem lehet beteg”.

Elnöki pályafutásom alatt sem éreztem hátrányt abból, hogy nőként indultam a választásokon. Riválisaim soha nem a nemi hovatartozásomat kifogásolták, a versengésben arról volt szó, ki milyen újabb célokat akar megvalósítani, milyn módon tenne többet, okosabbat a kamarai tagok érdekében.

Mindenképpen ide tartozik a tény: a több, mint húsz év kamarai vezetői szolgálatom ideje alatt az elnökhelyettesek, a titkár, és az elnökségi tagok 90%-a férfi volt, akikkel nagyon jól tudtam együtt dolgozni. Természetesen voltak viták az elnökségi üléseken, hiszen nőként a megoldandó kérdésekhez adott esetekben másként közeledtem, mint férfi kollégáim, de rendszerint az esetek túlnyomó részében elfogadták a véleményemet. A tiszteletüket és szeretetüket mindvégig éreztem. Ugyanezt éreztem, tapasztaltam a kamarai tagság részéről is, hiszen a választásokon mindig megkaptam a bizalmat, hogy folytathassam elnöki munkámat. Azzal tisztában vagyok, hogy a családjogot, minden férfi kolléga egy kicsit lenézi, mindaddig, amíg – ne adja Isten - maga is nem kerül abba a helyzetbe, hogy segítségre lesz szüksége.

Egyébként azt is elmondhatom, hogy családjogi ügyekben lényegesen több férfi keres meg, mint ahány nő.

Az elmúlt évtizedek alatt egymás után születtek meg az unokáim, így különös hangsúlyt fektettem arra, hogy az ő életükben nagymamaként részt vegyek. Éppen azért alakítottam ki azt a munkarendet, hogy ha nincs tárgyalásom, akkor péntekenként nem jövök az irodába, hanem „begyűjtöm” őket és lehetőség szerint a hétvégén egy vagy két napot is velük töltök.

Erre nagy szükségem van, hiszen a velük együtt töltött időben lelkileg feltöltődöm. Soha nem mulasztom el nyaranként a nagymamás nyaralást velük. 

Szekszárdi Ügyvédi Kamara

Új lendület lehetőségét adta a százötven

éves kamarai létre emlékezések sora

A stabil, fegyelmezett működés és a társadalmi szerepvállalás erősödésének éve volt a 2025. esztendő a Szekszárdi Ügyvédi Kamara életében A 2026. április 24-én megtartott közgyűlésen dr. Szabó Tamás elnök így jellemezte a beszámolási időszakot.

A sok szokásos adminisztratív részletet is tartalmazó beszámolóból ezúttal különösen is kiemelünk néhány, az elnök által is fontosnak tartott részt. Nyomatékkal foglalkozott egyebek mellett a kötelező továbbképzéssel. „Külön öröm számomra, hogy a lezárult képzési időszakban valamennyi tagunk elérte a jogszabályban előírt pontszámot, és teljesítette a kötelezően megtekintendő három előadást is. Ennek köszönhetően a továbbképzési kötelezettség elmulasztása miatt egyetlen kollégánkat sem kellett törölnünk a nyilvántartásból. Ez a tagság igényes, hivatástudatos hozzáállását tükrözi”.

Szerkesztőségünknek külön is utalt arra, hogy a Szekszárdi Ügyvédi Kamara és a Pécsi Ügyvédi Kamara közötti kapcsolat hosszú évek, évtizedek óta több, mint jó szomszédi viszony gyümölcse. Ez a kapcsolat az a fajta szakmai és kol -

legiális együttműködés, amely – meggyőződése szerint – példát mutathat az egész magyar ügyvédség számára. Nem egyik napról a másikra jött létre, és nem magától maradt meg ilyennek: következetes, türelmes, szívélyes építőmunka eredménye. Ezt az együttműködést ma számos konkrét, élő forma hordozza. Csak utalásképpen említette: az ügyvédi továbbképzési rendszerben akkreditált közös kamarai képzéseiket, amelyeken a régió valamennyi kamarájának tagjai régóta szívesen vesznek részt – s amelyek a szakmai fejlődés közös műhelyeivé váltak; a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság munkáját, amely Baranya, Somogy és Tolna vármegye területén látja el a fegyelmi feladatokat. E testületbe mindhárom érintett kamara – a pécsi, a somogyi és a szekszárdi – akkreditálja tagjait, s ezzel biztosítja a fegyelmi munka egységes

szakmai színvonalát és területi függetlenségét. Az elnök ugyancsak utalt az ügyvédi hivatásba lépéshez szükséges alapvizsgák és az ügyvédjelölt-oktatás regionális szintű szervezésére, amely a pályakezdő kollégák szakmai felkészülését szolgálja, s a régió ügyvédi utánpótlását erősíti. Végül, de nem utolsósorban említette a régió ügyvédsége szempontjainak egységes hangon történő képviselete a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségében , olyan módon, amely mindvégig a kar egészének érdekét tartja szem előtt.

Mindez együtt valódi regionális szakmai közösséget épített ki Baranya, Somogy és Tolna ügyvédsége között –hangsúlyozta az elnök.

Olyan közösséget, amelyben az egyes kamarák megőrzik önállóságukat, mégis ös zsze tudnak fogni minden olyan kérdésben, amely a hivatás egészét érinti.

A magyar ügyvédi kamarák megalapítása 150. évfordulójának megünneplése volt a 2025-ös év kiemelt eseménye – emlékeztetett a jeles eseménysorra az elnök. A területi kamarák országszerte ünnepségsorozattal emlékeztek meg a jeles évfordulóról, amelyet a Magyar Ügyvédi Kamara központi záróünnepsége zárt az Országház épületében. A történelmi háttérre visszavezethető regionális kamarai együttműködés jelentőségét hangsúlyozva, az elnök felidézte: az ügyvédi kamarák megalakulásának 150. évfordulóján, a pécsiek ünnepségen a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöksége díszoklevéllel fejezte ki megbecsülését és kö-

Lapja kérdése

szönetét a Pécsi Ügyvédi Kamara iránt. Ez a gesztus nem puszta protokoll volt, hanem a közös ünneplése annak a másfél évszázados hivatástörténetnek, együttműködésnek, amelybe mindkét kamara mélyen beágyazódott és amely a mai napig él. Az érdekképviselet és a szakmai elismertség vonatkozásában az elnök egyebek mellett elmondta: ezekre a jelentős összefügésekre az elmúlt évben is kiemelt figyelmet fordítottak. Megítélése szerint az ügyvédség külső és belső presztízse egyaránt erősödött: nőtt a hivatásrend társadalmi elismertsége, és erősödött a kollégák szakmai összetartozása is.

A társadalmi szerepvállalásról szólva kiemelte: kiemelkedő eredménynek tekinti, hogy Szekszárdon is megnyílt az Igazságügyi Minisztérium kötelékébe tartozó Jogi Áldozatsegítő Központ. Erre építve Tolna megyében – az országban elsőként – a Szekszárdi Ügyvédi Kamara és az Áldozatsegítő Központ együttműködésében rendszeres ügyvédi jelenlétet biztosítanak a szekszárdi központban, ahol a megyei ügyvédek ingyenes jogi segítséget nyújtanak a bűncselekmények áldozatainak. „Büszke vagyok arra, hogy kamaránk ezzel országos szinten is példát mutatott” – mondta az elnök.

Dr. Szabó Tamás: Egyszerre legyen jogász, stratéga, pszichológus és problémamegoldó – miközben láthatatlanul dolgozik és nem túl drága

A magyar társadalom elvárásai az ügyvédekkel szemben sajátosak: egyszerre nagyon magasak, és gyakran egymásnak is ellentmondóak. Az ügyvédtől sokan többet várnak, mint amit a szerepe objektíven indokol. A legnagyobb belső ellentmondás így foglalható össze: legyen erkölcsös – de nyerjen meg mindent – kezdte válaszát lapunk kérdésére dr. Szabó Tamás elnök, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara közgyűlését követő beszélgetésünkben. Az ügyfél azt szeretné, hogy az ügyvéd tisztességes és korrekt legyen, ugyanakkor maximálisan képviselje az érdekeit, és „hozza ki a legtöbbet” az ügyből. A ki nem mondott, de gondolatban meglévő elvárás gyakran ez: vigye győzelemre az ügyet, szinte mindegy, hogyan... A többség számára a részletes jogi magyarázat másodlagos – az ügyvéd a szemükben nem elsősorban „jogász”, hanem problémamegoldó. A tipikus ügyfélmondat a jogi háttér ismertetése után: „Jó, jó, de mit lehet tenni?”

Hasonló feszültség húzódik a hatékonyság és a költség között: legyen gyors, precíz és gyakorlatilag éjjel-nappal elérhető, de „ne kerüljön sokba”. Gyakori a megbízói attitűd is: „Sokat kér, de nem látom, mit csinál.”

Egyre erősödő elvárás az érthetőség. Az ügyfél azt kéri: „Beszéljen érthetően.” Kerülni

kell a jogi nyelvi zsargont – különösen az idősebb, vidéki ügyfeleknél. Ennek igénye ma jóval hangsúlyosabb, mint korábban.

Erős, érzelmi töltetű elvárás, hogy az ügyvéd legyen bátor, határozott, „harcos” – akkor is, ha az ügy éppen gyenge lábakon áll: „Álljon ki értem minden körülmények között.”

Alapvető igény az átláthatóság és a korrektség: ne legyen „trükközés”, és legyen

világos, mibe kerül a munka. Ez az elvárás az elmúlt tíz-tizenöt évben fogalmazódott meg egyre határozottabban.

Végül a szakmán túli, emberi elvárások: a legmesszebb menő empátia, a türelem és a „normális kommunikáció”. Ezek különösen a családjogi és a büntetőügyekben kerülnek előtérbe, ahol az ügyfél nemcsak jogi képviselőt, hanem támaszt is keres.

A társadalmi kép kettős – vélekedik tapasztalatai alapján az elnök. - Egyfelől pozitív: az ügyvéd intelligens, kompetens, „megoldó ember”. Másfelől tartósan él a negatív sztereotípia is: drága, és csak a saját érdekét nézi. Innen ered a gyakori, felemás megbízói hozzáállás: „Kénytelen vagyok ügyvédet fogadni, de nem bízom benne teljesen.”

A mai magyar társadalom azt várja az ügyvédtől – összegezte gondolatait dr. Szabó Tamás, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöke -, hogy legyen egyszerre szakmailag kiváló, erkölcsös, hatékony, megfizethető, érthető és harcos – és mindezt egy időben jelenítse meg. Ez első ránézésre teljesíthetetlen elvárás-csokor –mondja az elnök -, „mégis ebben a feszültségmezőben kell nap mint nap helytállnunk. A hivatásunk épp ezért nem csupán szakma, hanem szolgálat is.” 

Győri Ügyvédi Kamara

Prudens gazdálkodás és a kamarai függetlenség megőrzése

Ügyvédi hivatásrendünk történetének felelevenítése, szakmai önazonosságunk megerősítése és értékeink áttekintése jelentette a tavalyi beszámolási évünk lényegét – hangsúlyozta a Győri Ügyvédi Kamara április 25-én megtartott közgyűlésén a kamara elnöke, dr. Posta Attila. Az összesen 681 taglétszámú kamara életét részleteiben is áttekintő elnöki beszámolóhoz hozzászólt dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. A két, ilyenkor szokásos formaságokon messze túltekintő, az ügyvédség életének helyi és országos kitekintésén túlmenően a hivatásrend jövőjét is érintő beszédeket követően a dr. Fehér Ágnes kamarai elnökhelyettes által levezetett közgyűlés eleven szakmai eszmecserének is színtere lett.

A tavalyi emlékév ünnepi eseménysorozatának felidézése után dr. Posta Attila az ügyvédi tagságot leginkább érintő kérdéskörökkel foglalkozott: felidézte az ügyvédi letéti rendszer megújításával kapcsolatos fejleményeket, a kirendelt védői díjak újragondolásának folyamatát. Beszámolt arról, hogy a társhivatásrendek közötti kapcsolatok, egyeztetések a beszámolási évben is gyümölcsözően alakultak.

Részletesen foglalkozott a kamarai tagdíjüggyel. „Az esetleges anyagi nehézségek megoldásának nem a tagdíjemelés az elsődleges lehetősége, ugyanakkor a kérdés hoszszú távon megkerülhetetlennek látszik. Ellene szólt az is, hogy kamaránk a jelenlegi tagdíjakkal is finanszírozni tudta a működését. A tagdíjak emelésének kérdése legkésőbb 2027- ben azonban megkerülhetetlennek látszik” – hangsúlyozta az elnök.

A jogszabályváltozásokról szólva elmondta: 2025-ben – folytatva a korábbi évek

gyakorlatát – rendszeresen megjelent dr. Csepregi Tamás elnökségi tag szerkesztésében a jogszabályváltozásokról történő tájékoztatás, amely a fontosabb új jogszabályokra, illetve jogszabály-módosításokra hívja fel a figyelmet.

A továbbképzésről: 2025-ben is biztosították, hogy a kötelező kamarai továbbképzés ne járjon anyagi teherrel a tagság számára. Ennek forrása a befizetett tagdíj.

Az ügyvédjelölti és a jogi előadók képzésére vonatkozó tájékoztatás után a kamarai beszélgetések eredményeit elemezte.

Folyamatosan fejlesztik a kamarai honlapot, felismerve, milyen kiemelt szerepe van a tájékoztatásnak a kamarai közéletben. A tagok a fontos információkról, illetve a társhatóságoktól érkező megkeresésekről kör-e-mailben is értesülnek.

Kielégítő módon folyik a pénzmosás-ellenőrzés, még ha többen kellemetlen nyűgnek érzik is.

A büntetővédelmet ellátó ügyvédek útiköltség-elszámolásával kapcsolatos kérdésekre kitérve elmondta, hogy 2025 májusától az IM-hez került a vádemelésig terjedő szakban a védői díjak kifizetésének kötelezettsége.

Fel kell készülni a letéti rendszer átalakítására – hangsúlyozta jelentésében dr. Posta Attila. A közeljövőben további változások várhatók, amelyek jelenleg még kidolgozás alatt állnak.

A kamarai tagság érdekében továbbra is igénybe vehető az Arconsult-helpdeskszolgáltatás, valamint a MÜK által biztosított Wolters Kluwer jogtárszolgáltatási csomagja (ez utóbbi a következő két évre). 2025-ben is sikerült olyan előnyöket elérni, amelyek közvetlenül nem a szakmai munkához, annak elősegítéséhez járulnak hozzá, mégis fontosak lehetnek, így a kamara megújította a megállapodását a Leier Fitness Club Kft.-vel.

A kamarai közösségépítés jegyében megtartották a hagyományos kamarai biciklitúrát,

a kamarai jogtanácsosi tagozat pedig két kötetlen megbeszélést, amelyhez szakmai program társult. Felidézte, hogy Mikulás-ünnepség és karácsonyi rendezvény zárta az esztendőt.

Az elnök prudens gazdálkodásként jellemezte a kamarai gazdálkodást. Ehhez kapcsolódóan előadta, hogy a MÜK- és MÜBSE-támogatás és a MÜK-jogtár-előfizetésen kívül más támogatásban a kamara nem részesült, gazdálkodása önálló. Ezért is, és egyéb elvi, kamarapolitikai okokból az IM részéről kilátásba helyezett – a kamarák kérelmére teljesíthető – financiális támogatást nem vették igénybe. „Nem hagyhattuk figyelmen kívül a történelmi hagyományainkat sem, hiszen kamaránk fennállása óta

Az Ügyvédek Lapja kérdése

egyszer sem részesült állami támogatásban” – emlékeztetett.

A kamara bizottságai és a 126 tagot számláló kamarai jogtanácsosi tagozat eseménydús évéről szóló jelentéseit is tartalmazza az írásos beszámoló. A közgyűlés előtt dr. Posta Attila elnök beszámolt a 2025-ös regionális ügyvédjelölti perbeszédversenyről, amelyen a győri kamarából részt vevő dr. Nagy Ágoston Béla III. helyezést ért el. A 2025. november 29-i magyar ügyvédnapon dr. Bóka Zsolt kamarai ügyvéd kapta a MÜK Jogi Kultúráért díját.

Dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke időszerű ügyvédi kérdéseket érintett, visszatekintve a most záruló négyéves ciklus történéseire.

Mely gyakori hibák miatt futhat zátonyra

Ezt követően eleven beszélgetés, eszmecsere vette kezdetét. Szó esett egyebek mellett az ügyvédi munkadíj megszabásának szükségessége körüli elképzelésekről, illetve az ellenérvekről, továbbá annak a digitális vitaterekben felvetett kritikának a lehetetlenségéről, miszerint az ügyvédi kamara túlságosan hagyta kiszolgáltatni magát az előző kormány befolyásának. Többen sérelmezték a vádat, amelyet alaptalannak tartottak, és erőteljesebb fellépést szorgalmaztak a MÜK részéről.

A közgyűlésen idén is átadták a kamarai elismeréseket. A Dr. Nagy Károly-díjat dr. Bóka Zsolt ügyvéd, a Győri Ügyvédi Kamara Kiváló Kamarai Jogtanácsosa díjat dr. Partos Csilla kamarai jogtanácsos kapta.

Dr. Posta Attila: A praxis sikere gyakran inkább kapcsolati, stratégiai és gazdasági kérdés, mint pusztán jogi szakértelem

Az ügyvédi praxisok megszűnése vagy tartós nehézségei mögött általában nem szakmai tudáshiány, hanem strukturális és működési hibák állnak. A tapasztalat szerint három visszatérő hiba különösen gyakran vezet ahhoz, hogy egy ügyvédi iroda öt-tíz éven belül nem tud stabilan működni. Az ügyvédi praxis legfontosabb erőforrása nem az iroda vagy a jogi tudás, hanem az ügyfélkör. Sok fiatal ügyvéd abból indul ki, hogy ha irodát nyit, az ügyfelek majd maguktól megjelennek. A valóságban azonban az ügyek többsége személyes ajánlásokból, szakmai kapcsolatokból, hosszú távú bizalmi viszonyokból érkezik. Ha egy praxis

egyetlen ügyfélre épül vagy nagyon kevés ügyféllel rendelkezik, akkor egyetlen változás (például egy ügyfél elvesztése) komoly bevételkiesést okozhat. Ez a probléma különösen gyakori az önálló praxisoknál.

Sok kezdő ügyvéd próbál egyszerre több jogterülettel foglalkozni: polgári perek, családjog, ingatlanügyek, büntetőügyek, gazdasági tanácsadás. Ez rövid távon rugalmasnak tűnhet, de hosszú távon hátrányos lehet. A szakosodás, a specializáció hiányának következménye lehet, hogy így nehéz szakmai hírnevet építeni, az ügyfelek nem tudják, miben kiemelkedő az ügyvéd, erős árverseny alakul ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sikeres praxisok gyakran egy jól körülhatárolt jogterületre épülnek. Természetesen ez persze nem csak akarat kérdése, a lehetőségeket behatárolja az az élettér is, ahol az ügyvéd a hivatását gyakorolja. Sok ügyvéd elsősorban – és nem is elítélhető módon – jogi szakemberként tekint magára, kevésbé foglalkozik azzal, hogy irodája gazdasági szervezetként működik; ezeket a szempontokat könnyen alulértékelik. Ebből fakadó tipikus probléma a túl magas iroda- és működési költség, a nem megfelelő díjstruktúra, a rossz időgazdálkodás, a kifizetetlen számlák. Be kell látni, hogy ma már az ügyvédi praxis

nemcsak egy különlegesen fontos, szerteágazó tudást igénylő hivatás, hanem egyben szakmai szolgáltatás és vállalkozás is. A szakma intézményi kereteit a Magyar Ügyvédi Kamara és az adott területi ügyvédi kamara biztosítja, de a gazdasági működésért az ügyvéd maga felel.

Mi a közös ezekben a hibákban? Az, hogy nem a jogi tudásról szólnak. A legtöbb ügyvéd jól képzett jogász, de nem feltétlenül rendelkezik üzleti és stratégiai tapasztalattal. A praxis sikere ezért legalább annyira a kapcsolati, a stratégiai és a gazdasági tennivalók sikeres felépítésén múlik, mint a jogi szakértelem nyilvánvalóan szükséges meglétén.

A legtöbb ügyvédi praxis Magyarországon három ok miatt kerülhet nehéz helyzetbe: nem sikerül stabil és diverzifikált ügyfélkört kialakítani; nem szakosodik világosan elkülöníthetően szakmai területre; nem utolsósorban: nem kezelik tudatosan és kellő szakértelemmel az iroda gazdasági működését, ha másként nem, szaktanácsadás igénybevételével.

Véleményem szerint a jövőben azok az ügyvédi praxisok tudnak tartósan sikeresek maradni, amelyek képesek egyszerre működtetni a jogi szakértelmet, a szakmai reputációt és a vállalkozói gondolkodást. 

Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara

A mesterséges intelligencia kettévágja az ügyvédi piacot

A szakma kettészakad a „digitális írástudó”

és az „analóg” kollégákra

„Az utóbbi években visszatérően hangsúlyoztam a szakmai továbbképzések, a tanulás fontosságát, mert a folyton változó jogszabályok, az új informatikai felületek és rendszerek eddig is kihívást jelentettek számunkra, eleget izgultunk az e­ing bevezetése miatt is. Most azonban egy komolyabb, hosszú távú változás előtt állunk. Az ügyvédi munka jövőjét alapjaiban határozza meg a mesterséges intelligencia térnyerése” –hangsúlyozta sok egyéb fontos kamarai kérdés részletes taglalása mellett Pongráczné dr. Csorba Éva elnök a kamara 2026. május 8­án, a Kaposvári Törvényszék dísztermében megtartott éves közgyűlésén.

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása, akár akarjuk, akár nem, a jogászok munkáját is teljes egészében átalakítja. Az elnökasszony emlékeztetett arra, hogy a kormány már elindította a mesterséges intelligenciával működő jogi keresőrendszert, a jog.gov.hu oldalon. A jövő ügyvédjének a feladata a rutinszerű feladatokról eltolódik a stratégiai tanácsadás, a komplex problémamegoldás és az MI által előállított eredmények ellenőrzése felé. Mindent egybevetve – utalt a lényegre az elnökasszony -: a szakmai közvélekedés

szerint az ügyvédi hivatás nincs veszélyben, de rövid időn belül teljesen átalakul. Óriási versenyelőnybe kerül az, aki az MI használatát minél hamarabb, minél magasabb szinten elsajátítja. A Magyar Ügyvédi Kamarának komoly felelőssége van az MI-alapú eszközök használatával, az ügyvédi titoktartással, adatkezeléssel, információbiztonsági kockázatokkal összefüggő kérdésekben iránymutatást kiadni, a területi ügyvédi kamaráknak pedig a továbbképzéseket megszervezni ebben a témakörben is.

A minden kategóriát összesítve 301 aktív tagot számláló kamara közgyűlésén dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke átfogó elemzést adott a hazai ügyvédi hivatásrend időszerű kérdéseiről. A szomszédos szekszárdi kamara nevében annak elnöke, dr. Szabó Tamás köszöntötte a közgyűlést. Az adminisztratív ügyek menetében meghallgatták és megvitatták a kamara elnökségének beszámolóját, elfogadták a pénzügyi beszámolót és az ez évi költségvetést, majd dr. Bencze Dénes vezető fegyelmi biztos, dr. Szabó Tibor, a felügyelő bizottság elnöke, dr. Csuka Zoltán, a kamarai hatósági ellenőrzést végző bizottság elnöke beszámolóját. Végül dr. Stier Diána kamarai titkár ismertetője nyomán módosították az alapszabályt.

Az Ügyvédek Lapja kérdése

Dr. Pongráczné Csorba Éva: A pálya nyitott, de….

Magyarországon a nők jelenléte viszonylag erős az ügyvédi pályán, de a hierarchiát tekintve egyenlőtlen. A különbségek erősen függenek attól, milyen jogterületen dolgoznak - kezdi válaszát kérdésünkre Pongráczné dr. Csorba Éva kaposvári ügyvéd, a Somogy Vármegyei

Ügyvédi Kamara elnöke a kamara közgyűlése után.

A mi Kamaránkban a női ügyvédek aránya az utóbbi évtizedekben évről évre nő, jelenleg 45% körül van és ahogy látom, a pályakezdő fiatalok között mostanában sokkal több nő lép ügyvédi pályára mint férfi.

Úgy tudom, hogy a nagyobb budapesti ügyvédi irodákban is hasonló az arány. Sok nő dolgozik a pálya elején ügyvédjelöltként és alkalmazott ügyvédként, de irodavezetőként, partnerként jelentősen alul reprezentáltak, összhangban az általános magyar munkaerőpiaci mintával, ahol a

vezető pozíciókban a nők aránya a KSH adatai szerint 36% körüli – avat be az elnök asszony a számok beszédes titkaiba. Szakmai beszélgetések és médiumokban megjelent interjúk alapján állítja: többen megfogalmazták, hogy a pálya „nyitottabb lett, de nem semleges”. Az elnök asszony is osztja azt a nézetet, hogy egy nőnek „többet kell bizonyítania”, hogy elismerjék. Az ügyvédnők között lényeges különbség, hogy az illetőnek van-e családja, különösen gyermeke. Ha egy nőnek úgy alakul az élete, hogy nincs családja, független, akkor teljesen a karrierjének tud élni. A szakmai tudás, a stratégiai gondolkodás, az érdekérvényesítő képesség nemtől független tulajdonság, az empátiában, a konfliktuskezelésben és a precizitásban pedig általában a nők erősebbek. Nincs semmilyen objektív szakmai érv amellett, hogy egy férfi ügyvéd „jobb” lenne, mint egy nő kollégája - utal vonatkozó tapasztalataira Pongráczné dr. Csorba Éva. Véleménye szerint a karriermegtorpanás a nők gyermekvállalása miatt szokott bekövetkezni. Szerinte végül is mindegy, hogy melyik úton jár, - de „legtöbbünknek mindig a gyermeke lesz a legfontosabb, a hivatását fogja a családjához igazítani és így próbál egyensúlyt létrehozni az életében, megtalálva azt a klientúrát és azt a jogterületet, ahol kötetlenebbül tud dolgozni”.

Természetesen mutatkoznak különbségek jogterületek szerint is, de ez is összefügg az előbb említettekkel – elemzi tovább a helyzetet az elnök asszony.

Például a büntetőjog területén az ügyvédnők aránya alacsonyabb az átlagnál. Ennek egyik oka az, hogy ez egy “férfiasnak” tartott, konfliktusos, adott esetben kemény eljárás, esetenként durva ügyfél, sok a tárgyalás, kiszámíthatatlan az időbeosztás, ahol egy

női ügyvédnek – ha nem olyan a habitusanehezebb „tekintélyt” szereznie. „Én még ügyvédi munkaközösségben voltam jelölt és rengeteg büntető ügyben jártam el - emlékezik saját pályafutásának kezdeteire az elnök asszony. - Fiatal vidéki ügyvédként nagyon nem tudtam válogatni az ügyfelek között, így a több vádlottas rablást is simán elvállaltam. Ez addig rendben is volt, amíg az ügyfeleim az ügyvédi munkaközösség irodájába jöttek hozzám egyeztetetésre, ahol 15 férfi kollegával dolgoztam együtt. De azt követően, hogy egyéni ügyvéd lettem, igényesen kialakított saját irodával, titkárnővel, - már nem kívántam ilyen ügyeket ellátni. Gyermekeim megszületését követően pedig egyértelművé vált, hogy nem vállalhatom el ’köztörvényes’ bűnözők védelmét.”

Az üzleti-gazdasági jog területén is észlelhetők a nemi egyenlőtlenségek -mondja. - A nők aránya közepes–magas, jellemzően a nagy nemzetközi irodák esetében, ahol strukturált a karrierút és viszonylag magas a kereset. Partneri szinten azonban nagy a visszaesés, mert a családi kötelezettségeket nehéz összeegyeztetni az iszonyú sok irodai munkával, mely gyakran a késő esti órákba is elnyúlik.

A családjog terén hagyományosan magas a női ügyvédek aránya, a közfelfogás szerint ugyanis e téren az úgynevezett “empatikus női készségek” fontosak - vélekedik. - Családjogi ügyekben is nagyon nagy az idő ráfordítás, mert az ügyfelek igénylik a folyamatos kapcsolattartást, az ügyek gyakran nagyon elhúzódnak, a tárgyalásokon pedig sok bőbeszédű tanút kell meghallgatni. Az elvégzett munkához képest általában alacsonyabb bevételű ez a praxis és sokak szemében, - amíg személyesen nem lesz érintve, - alacsonyabb presztízsű ügyvédi szerepkörnek gondolják.

Az ingatlanjoggal foglalkozó ügyvédnők aránya viszonylag magas. Jellemzően stabil, kiszámítható ügyek vannak, gyakran egyéni praxis keretei között folytatva. Nők számára – hangsúlyozza - ez a munka jobban összeegyeztethető a családi kötöttségekkel, a rutin megszerzése után azonban kisebb szakmai kihívást jelent.

A peres ügyek terén - különösen a magas presztízsű, nagy értékű perek, választott bíróságok, erős szakmai hálózati kapcsolatrendszert feltételező ügyek területén - a nő ügyvédek aránya alacsony, a „férfi dominan-

cia” jellemző, aminek okait lehetne boncolgatni – hagyja nyitva kérdést.

A legsikeresebb nő ügyvédek – vélekedik - nem sodródnak, hanem előre terveznek. Tipikus megoldások: időzített gyermekvállalás, részmunkaidő, majd visszatérés, saját praxis indítása a rugalmasság miatt. „Úgy látom, hogy a fiataloknál már nem egyensúly megteremtéséről van szó, hanem tudatos kompromisszum-menedzsmentről.”

Egyre bátrabban mondanak a fiatalok nemet a túlterhelésre, az irodában dolgozók határozottabban kérnek adott esetben fizetésemelést, és határozottan „kérnek” maguknak jelentősebb ügyeket az ügyvédi irodákban.

Míg az ügyvédek között a nők aránya folyamatosan nő, a legmagasabb szintű döntéshozó és kamarai pozíciókban továbbra is jelentős a férfi dominancia.

Ennek oka meglátása szerint a társadalmi gyökerekben is keresendő, de a nők családi kötelezettségei és időbeli korlátjai is alakították ezt a tényt. A kamarai tisztségek betöltése jelentős pluszmunkával, reprezentációval, esetenként esti/hétvégi elfoglaltsággal jár. Ez nehezen egyeztethető össze a családanyai szereppel, amelyet a társadalmi elvárások még mindig elsősorban a nőkhöz kötnek. Ezen kívül a kamarai tisztségviselőnek a saját ügyvédi tevékenységét is folytatnia kell, az irodáját egy kamarai tisztséggel járó többletmunka jelentősen megtépázhatja. Ezzel együtt fontos a női jelenlét nemcsak az ügyvédi praxisokban, hanem az ügyvédi közéletben is – hangsúlyozza -, hiszen „mások vagyunk, másképpen gondolkodunk, ezért a problémákra is más megoldásokat tudunk, színesítjük a komoly férfi kollegáinkat!”

És hogy mi lesz a jövő útja?

Pongráczné dr. Csorba Éva elnök aszszony szerint csak az akarjon nő létére ügyvéd lenni, aki nagyon szereti az embereket és a hivatását, jól tud kommunikálni, jó a munkaszervező képessége, nagy teher- és munkabírású, pozitív, szereti a kihívásokat, könynyen tud egyensúlyt kialakítani és megtartani a munka-család tengelyben. Legyen önbizalma, hogy ér annyit, mint egy férfi kollega és az ügyeket gyorsan, precízen tökéletesen meg tudja oldani. A fiatal ügyvédnők tudatosabbak, rugalmasabbak, média-megjelenésekkel, aktív online jelenléttel meg tudják magukat ismertetni, hogy ne csak szakmailag jók, de ismertek is legyenek. 

Székesfehérvári Ügyvédi Kamara

Reméljük,

a jövőben már nem a politika

uralja a közéletet, a jog világa

azonban

rengeteg változást hoz

Hivatásunk hitelessége saját értékrendünkhöz való ragaszkodásunk mértékével arányos

Közelmúltunkban a közbeszédet a politika uralta. Különösen a beszámolási időszak, 2025. második felétől, amikor az országgyűlési választási kampány elindult – emlékeztetett a bonyolult társadalmi háttérre dr. Neukum Flórián elnök, a kamara 2026. május 14-én, a városháza dísztermében megtartott közgyűlésén elmondott elnöki-titkári beszámolójában. - Ez rendkívül rossz hangulatot teremtett, amely aztán óhatatlanul átszivárgott a munkánkba is, az ügyfelek viselkedésébe. „Remélem, hogy április 12-ét követően végre megnyugszanak a kedélyek. Ugyanakkor azonban: rengeteg változás érinti majd a jogot, a szabályozást, a versenyt, azaz sokat kell majd tanulnunk”. Továbbra is következetes marad a kamara, mint köztestület, hogy nem politizál – hangsúlyozta az elnök. – „Erre nézve voltak, vannak s bizonyára lehetnek is majd szirénhangok – mindkét oldalról: a politikum és talán még a tagság köreiből is. Miközben szervezetileg egyértelműen távol tartjuk magunkat a napi politikai élettől, ugyanakkor természetesnek vesszük, ha tagjaink közül bárki él azon állampolgári jogával, hogy párt- vagy társadalmi egyesületi színekben politikai tevékenyéget folytat legjobb meggyőződése szerint, úgy azonban, hogy ezen közben nem veszélyezteti mindenkori ügyvédi méltóságát, azt az ethoszt, amit mi valamennyien kötelezőnek tartunk valamennyiünre nézve. Hivatásunk hitelessége a társadalom szemében a mi saját értékrendünkhöz való ragaszkodásunk mértékével arányos” – húzta meg a társadalom és a hivatásrend határvonalát az elnök.

Az ügyvédségnek a társadalomban betöltött szerepének méltatását tartalmazó, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester köszöntő szavait követően, felszólalásában dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy míg múltunkat ismerjük – célzott a hazai ügyvédség kamarai törvényes múltjának tavaly ünnepelt 150. évfordulójára – a jövő pillanatnyilag sok változással tarkított, egyben reményteli várakozással teljes. Mindamellett hogy tudható: az ügyvédség jövőbeni szerepe nem politikai kérdés, az ügyvédi hivatásrend nem politikafüggő entitás, hanem a társadalom által évezredeken-évszázadokon át kiérlelt társa-

dalmi szükségszerűség, munkája, szerepvállalása egyben - olykor még a napi politika, a status quo rövidtávú hatalmi érdekeit is felülírva - társadalmi alapkövetelmény. Ilyen értelemben – húzta alá a MÜK elnöke – a napi problémák, a törvényhozás anomáliái, akár az igazságszolgáltatás szekerének olykor döcögős előrehaladás is sok napi gondot okozhat, ugyanakkor a távlatokat tekintve az ügyvédségnek tudnia kell a helyét a világban, ahhoz ragaszkodnia kell és a működéséhez-működtetéséhez szükséges kellékeit: a teljes szabadságot és önkormányzatiságot, beleértve a teljes anyagi függetlenséget is, minden körülmények között meg kell védenie.

Noha minden gyorsan változófélben van, az ügyvédi hivatásrend értékei nem változnak – mondta nyomatékkal köszöntő szavaiban dr. Bánáti János, a MÜK örökös, tiszteletbeli elnöke. Az ügyvédi, kamarai szabadáság a maga összetettségében olyan érték, aminek kivívásáért hálásaknak kell lenni az elődöknek, ugyanakkor olyan kötelezettség a jelenre és a jövőre nézve, amit soha nem írhatnak felül napi társadalmi-politikai rövidebb vagy hosszabbtávú változások. Az ügyvédség lételeme a függetlenség és az önkormányzatiság. Ha ezek sérülnek, nem egy hivatásrend szenved károkat csupán, hanem főként az a társadalom, amiben ez megtörténhet – hangsúlyozta dr. Bánáti János.

Kamara fegyelmi helyzetének – amely a beszámolási időszakban nem hozott szokatlan eseményt megtárgyalása során, az elnök bejelentette: az év végével dr. Jakab György vezető fegyelmi biztos befejezte ügyvédi tevékenységét, s ezzel együtt a vezető fegyelmi biztosi tevékenysége is megszűnt. Emiatt vált szükségessé a pótválasztás. Regionális fegyelmi bizottságot továbbra is dr. Rónai Ferencné elnök igazgatja és irányítja.

Ellenőrzési feladatokról szólva az elnök beszámolt a Pénzmosási törvénnyel kapcsolatos ellenőrzési kötelezettségről. Megköszönte dr. Petia Csaba kamarai kollégának a munkáját, aki szervezi és koordinálja az ellenőrzést.

Oktatás vonatkozásában elmondta: ezek az események jelentős érdeklődés mellett kerülnek megtartásra, magas színvonalúak és hasznosak. Köszönetet mondott munkájáért az oktatási bizottság elnökének, dr. Keglovics Andreának.

Az Ügyvédek Lapja kérdése

Mindennapos életünk viszontagságai címmel az elnök egyebek mellett elmondta: továbbra sem vezették be teljeskörűen az E-inget.

Gyakorlattá vált a salátatörvények éjfélkörüli megjelenése a Magyar Közlönyben, olykor visszaható hatályú jogalkotással. Bizakodnak abban, hogy a jövőben a kormányváltást követően más jellegű jogalkotással találkozunk.

Az IM sok kérdést felvetett anyagi támogatási lehetőségéről szólva elmondta: az minisztérium felajánlotta, az ügyvédségnek a területi kamarákon keresztül támogatást kíván adni. A székesfehérvári kamara úgy határozott, hogy mivel veszélyeztetve vélte a 150 éve fennálló kamarai függetlenséget, nem veszi igénybe az IM támogatást. 2026. év elején az IM ismételt megkeresésére ismételten viszszautasították.

Az események gazdag sorából az elnök kiemelte a kamara létrejöttének 150 éves évfordulójára történt emlékezést, valamint a Csákberényi Sáfrán Pincészetben egy baráti

Valóban negyvenéves kor után

igazán működni az ügyvédi pálya?

Dr. Neukum Flórián: Életpályánk stabilitásának három nélkülözhetetlen alapköve

Az ügyvédi szakmában gyakran hallani azt a mondást, hogy az ügyvédi pálya negyvenéves kor után kezd igazán működni. Ez természetesen nem szó szerinti szabály, hanem tapasztalat, megfigyelés: sok ügyvédnél a szakmai és a gazdasági áttörés a negyvenes évek körül következik be. Amikor a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara közgyűlését követően dr. Neukum Flórián elnöknél tudakozódtunk efelől, azt mondta: ennek általában három fő oka van.

Az ügyvédi munka egyik alapja a bizalom. Az ügyfelek gyakran jelentős pénzügyi vagy személyes kockázatot vállalnak, amikor ügyvédet választanak, ezért sok ügyfél inkább olyan ügyvédhez fordul, aki hosszabb szakmai múlttal rendelkezik, több ügyet látott, ismert a szakmai közegben. A reputáció kialakulásához általában tíz-tizenöt év szakmai munka, számos sikeres ügy és szakmai ajánlások szükségesek. Ez az oka annak, hogy a negyvenes éveikben járó ügyvédek gyakran nagyobb és komplexebb ügyeket kapnak. De nem

szabad elfelejteni, hogy a bizalom lassan, hosszú, kitartó és fáradságos munkával épül fel, ám elveszíteni egy pillanat műve. Az ügyvédi praxis másik legfontosabb erőforrása az ügyfélkapcsolatok hálózata –hangsúlyozta. – Az első években az ügyvéd kevés ügyféllel dolgozik, folyamatosan új kapcsolatokat épít. Erre az időszakra jellemző, hogy az ügyvédi praxis még kialakulóban van, az ügyvéd akár tapasztalatszerzés, akár egzisztenciális okok miatt több típusú ügyet elvállal, kevésbé válogat, válogathat. Az évek során azonban kialakul egy stabil kör, visszatérő ügyfelek, ajánlások, szakmai partnerek és az a speciális szakterület, amelyben az ügyvéd komolyabb tapasztalatra tett szert. Ez a hálózat gyakran a harmincas évek végére válik igazán erőssé, ami a negyvenes évekre jelentősen növeli az ügyek számát és értékét. Ekkorra alakulhat ki a specializálódás.

A jogi tudás nyilvánvalóan elengedhetetlenül fontos, de a sikeres ügyvédi munkához szükséges egy másik képesség is: a stratégiai

borkostoló és vacsoraestet, amelyet a kamara néhai elnökéről elnevezett Dr. Mikó Péter Alapítvánnyal közösen szerveztek.

A felügyelőbizottság nevében dr. Nagy Noémi, a ismertette a beszámoló számait, mind pedig a bizottság javaslatát, továbbá a 2026. évi költségvetés anyagát. A közgyűlése a 2025. évi beszámolót elfogadta. Dr. Szabó Kálmán titkár előterjesztését követően a közgyűlés a 2026.évi költségvetést is elfogadta. Kihirdették a pótválasztási eredményt, amely szerint a kamara vezető fegyelmi biztossá dr. Bodnár Zoltánt, fegyelmi biztossá dr. Venguszt Beatrixot, fegyelmi bizottsági taggá dr. Bayer Mónikát választotta.

A Székesfehérvári Ügyvédi Kamara kiváló ügyvédje kitüntető címet adományozták dr. Vári Kovács Józsefnek

A közgyűlés résztvevőinek nagysikerű előadást tartott dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsa kúriai tanácselnök A Kúria családjogi gyakorlata az elmúlt években címmel.

gondolkodás – fűzte hozzá az elnök. – Ez azt jelenti, hogy az ügyvéd képes előre látni egy per vagy tárgyalás lehetséges alakulását, több jogi megoldást mérlegelni, kiválasztani a legkedvezőbb stratégiát. Ez a készség nagyrészt tapasztalati úton fejlődik

Negyvenes évei körül sok ügyvédnél megfigyelhető, hogy nagyobb értékű ügyeket kap, stabil ügyfélkörrel dolgozik, már nem ügyfélszerzésre használja az energiáját, hanem a munka minőségének emelésére, megőrzésére. A szakma intézményi kereteit a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák biztosítják. Érdemes erre minden ügyvédnek fokozottan és tudatosan támaszkodnia. Azt tapasztaljuk, hogy e szakmai közösségekben való részvétel és ennek az ügyfelek közötti ismertsége ugyancsak növeli az ügyvédi hitelességet. 

Szombathelyi Ügyvédi Kamara

Összességében kiegyensúlyozott az élet, a részletekben sok a javítandó

Hosszú távon kikerülhetetlen a kamarai tagdíjrendszer korszerűsítése

Hazánk legnyugatibb megyéjének kamarai közgyűlése a tények, események sűrű szövetén át mutatta be az itt élő ügyvédek napi letét. Az elnök, dr. Hollóssy Tamás, nem kímélte a tagságot: minden egyes megállapítását tények, adatok tucatjaival támasztotta alá a 214 (aktív ügyvéd 141) taglétszámú kamara 2026. május 15-i közgyűlésén, amelyen meghívott vendégként részt vett a testület korábbi elnöke, dr. Tóth László is. Miközben elhangzottak a kötelező bizottsági beszámolók, egy változatos belső életet élő, egyben a kívülről érkező változások egymásutánjait is feldolgozni kész és képes szakmai közösség élete bontakozott ki, amit jól egészített ki az az országos kép, amit a jelenlévők előtt maga is szombathelyi származású dr. Holczer Ferenc, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára rajzolt fel.

Kiegyensúlyozott, biztonságos gazdálkodás jellemzi a kamarát - összegezte a gazdasági helyzetet az elnök. Ezt annak ellenére sikerült elérniük, hogy egyetlen bevételi forrásuk, a tagdíjak összege 2025. január 1-től nem változott. 2026 évre a MÜK elnöksége javasolta a tagdíj összegének emelését, mivel főleg a kisebb kamaráknál a tagdíjbevételek nem fedezték a működési költségeket. Ez 2025-ben a szombathelyi kamarában is így volt. A MÜK küldöttgyűlése napján azonban ez a kérdés egyelőre lekerült a napirendről.

Fegyelmi, etikai ügyek: sajnos 2025-ben emelkedett a számuk. Kötelező továbbképzés: 2025-ben is ingyenes volt a továbbképzés. Az új tovább képzési időszak kezdődött, ezért felhívta a figyelmet a Magyar Ügyvédi Kamara három új kötelező képzésére, melyet a továbbképzési időszakban mindenki köteles elvégezni.

A kirendelésekről és az ügyeleti rendszerről: Évi 1000 büntető ügyben rendelnek ki a

hatóságok ügyvédet. A kirendelhető ügyvédek listájára legutóbb 20 ügyvéd jelentkezett, ezért minden a kamarában bejegyzett ügyvéd felkerült a listára, ugyanis belátható, hogy az évi 1000 kirendelést 20 ügyvéd nem tudja ellátni. Sokan nem foglalkoznak büntetőjoggal vagy kisgyermekeket nevelnek, így nem akarnak, nem tudnak kirendelésben eljárni. A kamara erre tekintettel időre-időre felméri, hogy kik azok, akik kirendelést vállalnának. Ezek a felmérések csökkenő jelentkezőket mutatnak.

Az ügyleti rendszert a MÜK szabályzata kiterjeszti az este 6-tól másnap reggel 8 óráig terjedő időszakra. A kamara törvényi kötelezettségéből működteti az ügyeleti rendszert, amely ugyan közel sem tökéletes, de jelen körülmények között jobbat nem tudunk kitalálni - mondta az elnök.

Pályázati úton az Igazságügyi Minisztériumtól egy alkalommal 44 millió, illetve egy másik alkalommal 36.739.863 Ft, vagyis

összesen majdnem 81 millió támogatást igényeltek és kaptak, a kamara felújítására, bútorok cseréjére, könyvek beszerzésére stb. ”A felújítás április hónapban elkezdődött, s ha a felújítás befejeződik végre olyan kamaránk lesz, amely méltó az ügyvédi hivatásrendhez. Tervezzük különböző kommentárok, szakkönyvek beszerzését, hogy aki nem rendelkezik ezekkel, vagy egy-egy ügy miatt nem érdemes beszereznie, a kamarában a szakirodalomhoz hozzájusson. A felújítás tervezett befejezése június hónap közepe” - adott részletes tájékoztatást a több területi kamara által vitatott IM pályázattal kapcsolatos ügyről az elnök.

Földhivatali ügyintézés vonatkozásában egyebek mellett elmondta: a külön ügyvédeknek fenntartott ablak révén sokkal gyorsabb az ügyintézés. A kisebb-nagyobb döccenőktől eltekintve jól működik a rendszer. Végül az e-ingatlannyilvántartásról lesújtóan csak annyit mondott: ”Szerencsére, semmi új hír a papír alapú beadás megszüntetéséről...”

Az Ügyvédek Lapja kérdése

Dr. Hollósy Tamás: Különböző szerepek, különböző ösztönzők és szakmai kockázati szintek egymás mellé rendeltségéről és egymás mellett éléséről beszélhetünk.

Ez egy kényes, de nagyon érdekes kérdés, mert a magyar jogásztársadalomban létezik egy finom, informális hierarchiaérzet és szerepfeszültség az egyes hivatások között. Dr. Hollósy Tamás ügyvéd, a Szombathelyi Ügyvédi Kamara elnöke a kamarai közgyűlés után feltett kérdésünkre jelezte: amit mondani fog szubjektív összegzésféle.

Ami a bírók érzékelhető viszonyulását illeti: nagy általánosságban természetesen szükséges partnerként tekintenek ránk, de egyfajta alárendeltségbe helyezik a szerepünket. Ügyvédi megérzéseket idézve: olykor a bírók felülről tekintenek az ügyvédre, aki kifejezetten „részrehajló módon” képviseli ügyfele érdekeit, „akadékoskodó” a bíró objektív döntéshozói törekvéseivel szemben. Emiatt több ügyvéd úgy érzi, hogy nem vagyunk egy szinten a teremben. Néhány tipikus élmény: a bíró kevésbé veszi komolyan az ügyvéd érvelését, időnyomás van, „gyorsítsunk, ne vitatkozzunk”, előtérbe kerül a formalizmus.

Azt is meg kell jegyeznem, hogy a bírók nem védik meg az ügyvédeket, amikor a másik fél, a tanú, horribile dictu a kolléga sértegeti őket. Vonatkozik ez mind a büntető, mind a polgári ügyszakra. Ezt nemcsak az ügyvéd miatt kellene megtennie, hanem a bíróság tekintélyének érdekében is. Az ügyvéd ugyanis az igazságszolgáltatás része, márpedig ha a másik fél retorzió nélkül ma az ügyvédet sértegeti, holnap a bírót fogja. A tárgyaláson a rend fenntartása a bíró dolga. Az ügyvédi kar tekintélyének megóvása érdekében nem kívánunk a másik fél szintjére sülylyedni. Tehát a bírói karban tudatosulnia kellene annak, hogy a tárgyalóteremben az ügyvéd személye sérthetetlen. Természetesen ehhez a kollégáknak is megfelelő módon kell tárgyalniuk. Az esetek döntő többségében megnyugtató módon jó bíró-ügyvéd kollegiális szerepfelfogás esetén megvan a kölcsönös szakmai tisztelet, így maga az eljárás gördülékenyebb.

Ügyészek esetében gyakran előforduló vélemény az ügyvédek részéről: ő „az ellenfél, aki

közelebb van a rendszerhez”, „a rendszer része”, aki ráadásul – az úgynevezett fegyveregyenlőség tekintetében – strukturális előnyben van. Az ügyész szorosabb kapcsolatban áll a nyomozó hatóságokkal, több információhoz fér hozzá, erős intézményi háttérrel bír. Ezenkívül míg az ügyvéd a vádlott – a bűn elkövetőjének – képviselője, a bíró szemében az ügyész az állam bűnüldöző funkcióját látja el, tehát a társadalom védelme érdekében lép fel. Nem mindig tudatosul, hogy a büntetőeljárásban az ügyvéd nem a bűnt, hanem az állampolgár jogait védi az államhatalommal szemben, így ugyanolyan jogosultságokat kell biztosítani számára, mint a vádhatóságnak. Mivel az ügyészek jóval többet tárgyalnak a bíróknál, kialakul egyfajta ismeretség-ismertség, ami azt is jelenti, hogy többet engedhetnek meg maguknak a tárgyaláson, mint egy ügyvéd.

Gyakori feszültségforrás a bizonyítékok értékelése, a vádemelési „automatizmus”, de szakmailag a legtöbb esetben megvan a kölcsönös tisztelet.

Arra nagyon kíváncsi lennék, hogy ha megvalósult volna az a Be.-módosítás, mely szerint a nyomozás során nem vesznek fel jegyzőkönyvet, csak rendőri jelentések születnek, a bizonyítás a tárgyaláson történik, nem a bíró, hanem az ügyész és a védő kérdez, milyen lenne a váderedményesség. Ez nagy kihívás elé állította volna az ügyvédeket és az ügyészeket.

Ami a közjegyzőket illeti: az ügyvédség felől nézve általános a vélekedés: „nyugodtabb, de zártabb világ”. A közjegyzők stabilabb, kiszámíthatóbb helyzetben vannak, „félig hatóság, félig jogász”, „kevesebb kockázattal dolgoznak”. Feszültségforrást jelenthet az okiratszerkesztés monopóliumjellege egyes ügyekben, az általuk alkalmazott díjszabás (sokszor magasabb, egyben kötött). Mindazonáltal minimális a két testvérhivatásrend közötti konfliktus, inkább párhuzamos pályaként éljük az életünket, nem ellenfélként.

A jogtanácsosok (vállalati jogászok) világa, mondhatnánk, másik univerzum. Ügyvédi

szemmel a jogtanácsos egy adott cég, egyben munkáltató belső embere stabil fizetéssel, kisebb egzisztenciális kockázattal. Feltételezhetően okkal nem érzi magán a piac nyomását. Az ügyvédnek versenyeznie kell az ügyfeléért, és kockázatot kell vállalnia, a jogtanácsos viszont egy cég érdekeit viszi, és cége szervezeti logikája szerint dolgozik. Ügyvédet-jogtanácsost olykor együttműködésre késztet az élet, ami adott esetben egyfajta egészséges rivalizálást is jelenthet. A legfőbb különbség egyértelmű: egyfelől függetlenség, másfelől intézményhez kötöttség. Áll ez nagy összefüggéseit tekintve a többi hivatásrenddel való összehasonlításban is: egzisztenciális értelemben az ügyvéd piaci szereplő, ügyfélért dolgozik. Ez két teljesen különböző szakmai szerep az igazságszolgáltatásban, az egzisztenciális biztonság vonatkozásában „ők biztonságban vannak, mi kint a piacon harcolunk a létünkért”. Összességében azt mondhatjuk – fejezte be lapunk kérdésére adott válaszát dr. Hollósy Tamás elnök –, hivatásrendi testvérszervezeteinkkel kielégítő kollegiális viszonyban vagyunk, különböző szerepek egymás mellett éléséről, különböző ösztönzőkről, különböző kockázati szintekről beszélhetünk. Ez természetesen olykor teremthet bizonyos – tegyük hozzá: rendszerint hatékonyan orvosolható – feszültségeket. 

Kecskeméti Ügyvédi Kamara

A jól gondozott részletekből tud összeállni a hivatásrendi összkép

Kamarai létünk az ügyvédi küldetésünk biztosítéka

A hivatásrendben élő ügyvédség egyben tartása a kamarai kötelékben óriási felelősség és egyben meg nem szűnő napi faladat – tűnt ki dr. Szász Attila elnök beszámolójából az összességében XXX tagot számláló Kecskeméti Ügyvédi Kamara 2026. május 29-én, Kalocsán megtartott közgyűlésén, amelyen vendégként jelen volt dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Holczer Ferenc, a MÜK főtitkára. Az ügyvédség csak akkor tudja betölteni küldetését a társadalom és az igazságszolgáltatás életében, és ehhez a feladathoz csak akkor tudja kielégítő módon megteremteni saját életfeltételeit – hangsúlyozta az elnök -, ha nem csak a kamara vezetősége visel ez iránt felelősséget, hanem maga is belátja, milyen fontos a mindezen háttérfeltételeket biztosító intézményi – kamarai – struktúrákat biztonságosan „üzemeltetni”. S belátja azt is, hogy ebben kinek-kinek, azaz minden alkotó tagnak egyénileg is komolyan ki kell vennie a részét. Legyen szó gazdasági (önfenntartási), szakmai, önképzési, továbbképzési, utánpótlás nevelési, testületi összetartási (érdekvédelmi), fegyelmi és etikai ügyekről.

Az elnökség speciális figyelmet szentelt 2025. évben is a kirendelési rendszer zökkenőmentes működésének biztosítására.

Dr. Horváth László, a felügyelő bizottság elnöke által előterjesztett jelentésre utalva, az elnök elmondta: a kamara gazdálkodása az ésszerű költséggazdálkodásnak köszönhetően 2025. évben is a költségvetésnek megfelelően alakult.

Ami a kamara 2026. évi költségvetését illeti: kiadásaik növekednek. Ennek döntően szolgáltatások igénybevétele, a Pmt. vizsgálatok számának szükségszerű növelése, illetve az infláció az oka. Ugyanakkor változatlanul nagy hangsúlyt akarnak fektetni a kar tagjainak továbbképzésére, ügyvédjelöltek képzésére, a perbeszédverseny és színvonalas előadások szervezésére.

Dr. Brúszel Ágnes, az oktatási bizottság elnökének beszámolójára utalva, az elnök kiemelte: az online közvetítések folytán továbbra is valamennyi tag számára elérhetővé vált minden általuk szervezett előadás. Az ügyvédjelöltek oktatása vonatkozásában elmondta: 2023 óta részt vesznek az a Kecskeméti Törvényszékkel kötött, bírósági fogalmazók és ügyvédjelöltek közös szakmai továbbképzéséről szóló együttműködési megállapodása alapján a bírósági oktatásban.

Az oktatási bizottság a kamarai tagság egészségi állapotának áttekintése érdekében ingyenes állapotfelmérést tartott, amit az Egészségfejlesztési Iroda végezett. December 5-én pedig Mikulás ünnepséget szervezett a kamarai tagok gyermekeinek.

Dr. Seres Tamás, a kamarai jogtanácsosi tagozat elnöke jelentéséből dr. Szász Attila kiemelte: továbbra is fontos feladatuknak tartják a tagozati aktvitás fokozását, továbbá a pénzmosási szabálymegfelelés ellenőrzésének saját módszertana és szabályzata megalkotásának ügyét.

A csekély érdeklődés miatt az ügyvédjelölti tagozat az elmúlt évben szüneteltette tevékenységét.

Nem nőtt az ügyvédek ellen fegyelmi eljárás lefolytatását célzó bejelentések száma, de nem is csökkent számottevően.

A kamarai ellenőrzések, vizsgálatok tárgya a pénzmosással és a jogügyletek biztonságával kapcsolatos rendelkezések, illetve a letét- és pénzkezelési szabályzat betartása volt. Ismertette az ellenőrzés során néhány esetben

tipikus - de fegyelmi vétséget még nem képező- hiányosságokat.

Az összeférhetetlenségi és etikai bizottsághoz 2025. évben csupán két megkeresés érkezett.

Külön megemlítette a dr. Mihala Ferenc szervezésében működő Ügyvédklub rendezvényének megtartását, amely rendezvényt a korábbiaktól eltérő, kötetlenebb formában tartották meg 2025-ben.

2025. májusában ismét vendégül látták a Krakkói Ügyvédi Kamara küldöttségét.

Az Ügyvédek Lapja kérdése

Hogyan

Az ügyvédi hivatásrend kamarai rendszerbe szerveződésének számos különböző hagyománya létezik a világon. Ezekbe nyújtott betekintést felszólalásában dr. Havasi Dezső, a MÜK elnöke. Egyebek mellett rámutatott: a hazai rendszer a kötelező kamarai tagságot írja elő, aminek – mint mondta – több előnye van, mint hátránya. A nemzetközi gyakorlatban hivatásfelfogási eltérések is vanna. Az Európai Unió irányvonala inkább egyfajta jogi szolgáltatás letéteményesének tekinti az ügyvédsé-

get. Részletesebben szólt a Pmt. és a letétkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek komolyanvételének szükségességéről, ami nem csupán a törvényi kötelezettségnek szóló eleget tétel, hanem a hivatásrend jólfelfogott saját érdeke is. Így a kamarai ellenőrzések a hivatásrend tisztaságának, megbízhatóságának garanciái, és nem a tagság öncélú „vegzálása”.

A kamara ötven éve ügyvédi szolgálatot végző tagjait jutalmazó elismerését idén dr. Somogyi Mártának adományozták.

látja az ügyvédi kar a saját társadalmi megítélését?

Dr. Szász Attila: Nélkülünk nem működik a rendszer – de ezt a társadalom mintha nem igazán érezné és értékelné

Az ügyvédi kar nem tér ki az elől, hogy időről időre szembenézzen azzal, milyen az önképe. Legutóbb éppen a hazai ügyvédi hivatásrend 150 éves kamarai létére való emlékezés adott erre kitűnő alkalmat. Egyéb, szakmai, kamarai, kisebb ügyvédi körök belső vitái keretében nem kerülik el az önkritikus hangokat sem. Minderről dr. Szász Attila ügyvédet, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnökét kérdeztük közgyűlésük alkalmából. Az ügyvédek többsége pontosan érzi, hogy a társadalmi megítélés nem egyértelműen pozitív, és ezt több rétegben értelmezik – mutatott rá egy érdekes, önvizsgálatra késztető jelenségre az elnök. – Szükségesek vagyunk – de nem szeretnek minket. Tisztában vagyunk természetesen azzal, hogy hivatásunknak a társadalom életében, konkrétan az igazságszolgáltatás terén betöltött szerepe nélkülözhetetlen, ugyanakkor a sta-

tisztikai adatok szerint a hivatásunk iránti közbizalom alacsonyabb, mint például az orvosok vonatkozásában.

Talán azért is van így, mert félreértik az ügyvéd szerepét. Az átlagember, a mindenkori potenciális ügyfél képzeletében a jog egyenlő az igazsággal, az ügyvéd az „igazság szolgája”, miközben valójában az ügyfél megbízott képviselője egy adott ügy lehetőség szerinti legalkalmasabb képviseletére az adott, akár peres eljárásban. Az ügyvéd berögzült reakciója tipikus: „Nem az a dolgom, hogy igazságot tegyek, hanem hogy képviseljek.”

Kellemetlen még beszélni is róla – mondja az elnök –, de meg kell említeni: túlértékelik a keresetünket, sokallják a munkadíjunkat.

Sajnálatos módon a szerencsére kis létszámú, de rossz ügyvédi példák előfordulásukhoz képest messze nagyobb mértékben rontják az egész hivatásrend képét – hangsúlyozza. –Önkritikusan meg kell állapítanunk, hogy előfordulnak etikátlan, emberi habitusukban megkérdőjelezhető szereplők. Ennek hatása az egész szakmára rávetül sötét árnyékként. Nagyon fontosak azok a kamarai törekvések, amelyek azt igyekeznek körvonalazni, milyen magatartási formák tesznek alkalmatlanná a közbizalom és az ügyvédi hivatás gyakorlására egyébként jogvégzett, ügyvédi vizsgával rendelkező embereket.

Sokan attól tartanak a hivatásrend berkeiben – beszél aggodalommal a jelenségről az elnök –, hogy társadalmi presztízsük, megbecsültségük valójában nem any-

nyira erős és átható, mint amennyire gondolják és szeretnék. „Belülről nézve sokszor azon kesergünk, hogy pusztán az ügyvédi entitás nem vált ki automatikusan közmegbecsülést, szinte minden egyes ügyben újra meg újra bizonyítanunk kell a szakmai kompetenciánkat és rátermettségünket, esetenként kell kivívnunk az ebből fakadó presztízst.

Gyakran kerülnek szembe azzal a problémával is, hogy az ügyfél nem igazán partner a saját ügye hatékony felgöngyölítésében. Tapasztalat, hogy az ügyfél irreális elvárásokat táplál, ugyanakkor nem tud, nem képes, nem akar elmondani mindent a saját ügyével kapcsolatban, és utólag hibáztatja az ügyvédet a nem a szája íze szerinti végkimenetel miatt.

Többünk életérzése – avat be az elnök –, hogy bár a rendszer szerves részei, de egyben kívülállók is vagyunk. Ez nagyon fontos identitásfeszültséget kelt. A kettőt együtt látni nem egyszerű, különösképpen nem az az átlag hazai jogkereső állampolgárral.

Egy különösen érdekes szempontot vetett fel beszélgetésünk végén: generációs különbség is van az az ügyvédség önképének felfogásában. Az idősebb ügyvédnemzedék még erősebb presztízsélményként élte meg a hivatását, „régen nagyobb tisztelet övezett bennünket”. A fiatalabb generáció reálisabban tekint magára; az elnök véleménye szerint mintha kevésbé várnának társadalmi megbecsülést, inkább piaci logikában gondolkodnak. 

Szeged és vonzáskörzete

Egy kiállítás és a történelem tanulságai, amelyek mögötte tornyosulnak

A nagy múltú ügyvédi kamara történeti érdekességei

A magyar jogszolgáltatás másfél évszázadát mutatja be 1875-től napjainkig a Budapesti Ügyvédi Kamara által az Ügyfelem védelmében címmel tavaly megrendezett vándortárlat, amely Budapestről, a Nemzeti Múzeumból érkezett Szegedre. A Szegedi Ügyvédi Kamara és a Móra Ferenc Múzeum kurátorai három pillérre építették föl az idén március 6-án a Fekete Házban megnyitott kiállítást: egyfelől a hazai ügyvédség 150 éves múltját idézték fel, másfelől Szeged és környéke ügyvédségének változatos történetét, például a szegedi reformerek jogi szerepét ismertető dokumentumokat mutattak be – a látogatók egy századfordulós ügyvédi irodát is megtekinthetnek –, végül érdekességeket, ritkaságokat, helyi jellegzetességeket állítottak ki az erre fogékony látogatóknak kedvezve, mint például Pipás Pista bűnesete, a szegedi boszorkányok, a párbajok betiltásának története. A dr. Török Béla kamarai elnök által megnyitott, országos érdeklődés által kísért kiállítás – amely június 21-ig látogatható – arra ösztönöz bennünket, hogy megragadjuk az alkalmat, és kicsit betekintsünk abba az izgalmas múltba, a 150 év fontosabb eseményeibe, irányaiba, amelyek máig meghatározzák a Szegedi Ügyvédi Kamara tagságának életét, jelezve, hogyan függ össze a múlt a jelennel, és mindez miként mutat a jövő felé. Már csak azért is, mert a Szegedi Ügyvédi Kamara a magyar ügyvédség egyik régi, nagy hagyományokkal rendelkező regionális központja, amely – miként hazánkban a többi (vármegyei) területi kamara is – több érdekes, történeti és hivatásrendi sajátossággal rendelkezik. Ezek részben a magyar ügyvédség általános fejlődéséből, részben – esetünkben – Szeged és az Alföld sajátos társadalmi és földrajzi helyzetéből fakadnak. Az alábbiakban a legfontosabb összefüggésekről készítettünk egy rövid összeállítást, hangsúlyozottan nem tudományos történeti igénnyel és módszerekkel, hanem a hazai ügyvédi hivatásrend iránti elkötelezett újságírói érdeklődéssel, és a bárki által – interneten is – hozzáférhető források segítségével.

Az elmúlt év során bőséggel írtunk az Ügyvédek Lapja hasábjain a hazai ügyvédség kamarai létének 150 évére emlékezve, a Szegedi Ügyvédi Kamara emlékezetes ünnepi eseményéről is részletesen beszámoltunk. Most emlékezetbe idézünk bevezetőnek néhány fontos tényt a másfél száz évvel ezelőtti fordulatról.

A polgári jogállami ügyvédség korai regionális központja

A magyar ügyvédi kamarák az 1874. évi XXXIV. törvénycikk alapján jöttek létre, amely az ügyvédi hivatást autonóm, önkormányzati hivatásrendként szervezte meg. A kamarák 1875-ben alakultak meg, köztük a szegedi is, február 21-én. Az alapító közgyűlésen 146 ügyvéd vett részt. A magyar jogtörténetben ez a korszak a polgári jogállami intézményrendszer kiépülésének ideje, amikor az ügyvédség a bírósági eljárásban az egyenlő fegyverek

elvének letéteményese lett. Fontos helyi sajátosság: Szeged már a kezdetektől regionális jogi központ volt, így a kamara szerepe a dél-alföldi jogélet szervezésében különösen jelentős lett.

Nagy kiterjedés, több nemzetiség

A szegedi kamara kezdetben nagyon kiterjedt területet fedett le: Bajától Gyuláig, Szolnoktól Szabadkáig, a mai Dél-Alföld és a történeti Délvidék jelentős része ideszámított. Külön érdekesség: ez a térség az Osztrák–Magyar Monarchia idején multietnikus és gazdaságilag dinamikus régió volt (magyar, szerb, bunyevác, német lakossággal). A kamara történelmi sajátossága pedig abból adódott, hogy határ menti és több államra szakadt régióban működött: a trianoni határváltozások után korábbi kamarai területek kerültek más országokba (pl. Szabadka, Arad). Ez jelentősen átalakította a kamarai struktúrát.

A dél­alföldi jogászi elit és a szegedi jogi kultúra Szeged a XIX–XX. században a magyar jogászképzés és jogi gondolkodás egyik kiemelkedő központja volt. A jogászi hagyományhoz kapcsolódó fontos személyek éltek, dolgoztak, tanítottak itt. Közülük is kiemelkedik Csemegi Károly (a magyar Büntető törvénykönyv megalkotója), aki Csongrád vármegyei születésű volt. Több olyan híres ismert ügyvéd és jogász élt és dolgozott, tanított itt, akiről utcát neveztek el. A források szerint valamennyiükre jellemző volt a hivatásrendi sajátosság: az erős regionális jogászi identitás, valamint a jelentős szerepevállalás a városi közéletben és politikában.

A XX. század politikai rendszerei és az ügyvédség

A magyar történelem nagy fordulatai erősen befolyásolták a szegedi ügyvédség fejlődését is. A két világháború közötti

évtizedekben az ügyvédi pálya jelentős társadalmi presztízzsel bírt, ugyanakkor az országos hatású, numerus clausus jellegű korlátozások a szegedi ügyvédséget sem hagyták érintetlenül. A kommunista, majd szocialista jelzővel jellemzett évtizedek során az ügyvédi hivatás autonómiája erősen korlátozott volt: ügyvédi munkaközösségek jöttek létre, a kamarák szerepe csökkent. 1958 után a kamara területén tíz ügyvédi munkaközösség működött különböző városokban (Szeged, Makó, Hódmezővásárhely stb.). Ezt a rendszert a magyar ügyvédség félállami működésének tipikus példájaként tartja számon az utókor.

1990 után a magyar ügyvédség visszatért az autonóm modellhez. A szegedi kamarában megszűntek a munkaközösségek, újra megjelentek az egyéni ügyvédek és ügyvédi irodák, gyors létszámnövekedés indult. A kamara ma Dél-Alföld jogi életének egyik fő intézménye.

A szegedi ügyvédség sajátosságai

A szegedi ügyvédség társadalmi összetétele, politikai szerepe és hivatásrendi kultúrája több ponton eltért a sok tekintetben – tévesen – országos átlagnak felfogott, budapesti és a történetileg hozzá közel álló, vele összevethető, hagyományosan magyar jellegzetességekkel rendelkező korabeli kolozsvári ügyvédségétől. Ezek a különbségek főként három tényezőből fakadtak: a

városok eltérő társadalmi szerkezetéből, a regionális gazdasági szerepből és a politikai kultúrából.

A budapesti, fővárosi ügyvédség volt a legnagyobb, szociológiai összetétel tekintetében pedig a leginkább polgári-értelmiségi jellegű társadalmi közeg. Fő jellemzői a nagy létszámú, erősen urbanizált értelmiségi réteg, továbbá a XIX–XX. század fordulóján a magas arányú zsidó származású ügyvéd. Fontos jellegzetesség volt még, hogy sok ügyvéd gazdasági joggal, bankjoggal foglalkozott, illetve szoros szakmai megbízási kapcsolatok alakultak ki köztük és a pénzügyi-ipari elit világ prominensei között. A budapesti ügyvédek jelentős része a modern kapitalista gazdaság jogi háttérvilágát biztosította.

A kolozsvári ügyvédség a regionális értelmiségi elit fontos, meghatározó része volt Erdélyben. Fő jellemzői az erős nemesi és hivatalnoki háttér, a jelentős nemzetiségi sokszínűség (magyar, román, zsidó), szoros kapcsolat az egyetemi jogászképzéssel, erős nemzeti-politikai szerep. Kolozsvár ügyvédsége gyakran közvetlenül is részt vett a nemzetiségi politikai vitákban.

A szegedi ügyvédség szociológiailag átmenetet képviselt. Jellemző volt rá a vidéki polgárság és közigazgatási értelmiség dominanciája, kisebb arányú nagypolgári háttér, mérsékelt, de jelentős zsidó polgári jelenlét, erős kapcsolat a me -

zővárosi és agrárgazdasági környezettel. Az ügyvédek többnyire birtokperekkel, öröklési ügyekkel, mezőgazdasági szerződések kötésével, közigazgatási ügyekkel foglalkoztak.

A politikai szerepvállalás terén a budapesti ügyvédek jelentős része országos politikai karriert futott be parlamenti képviselőként, miniszterként, országos pártpolitikusként. A fővárosi ügyvédség ezért közvetlenül kapcsolódott az állami elithez. A kolozsvári ügyvédség politikai szerepe főleg nemzetiségi politika, erdélyi autonómiaviták, a regionális magyar elit képviselete körül szerveződött. A jogászok fontos szerepet játszottak az erdélyi magyar közéletben. A szegedi ügyvédség politikai szerepe inkább regionális és városi jellegű volt. Sok ügyvéd lett városi képviselő, vármegyei tisztviselő, polgármester vagy országgyűlési képviselő, de ritkábban kerültek az országos politikai elit legfelső szintjére, mint a budapestiek.

A három város között a zsidó–polgári származású értelmiség aránya volt az egyik legnagyobb különbség. Budapesten a XX. század elején az ügyvédek jelentős része zsidó származású polgári értelmiségi volt. Ennek oka a gyors polgárosodás, a gazdasági modernizáció, az erős városi középosztály megjelenés. Kolozsváron az arány vegyes volt, megoszlott a magyar nemesi és hivatalnoki családok, a zsidó polgárság és részben a román értelmiség között. A társadalmi szerkezet egyértelműen soknemzetiségű és rétegzett volt. Szegeden a zsidó ügyvédség jelen volt, de kisebb arányban, mint Budapesten. A város jogászi elitjét főként magyar polgári családok, vármegyei hivatalnoki háttérből jövők és a vidéki értelmiség alkotta, ezért a szegedi ügyvédség kevésbé volt kozmopolita, mint a budapesti.

A hivatásrendi és kamarai, intézményes kultúra tekintetében is mutatkoztak érdekes eltérések. Budapesten erősen specializált ügyvédi piac jött létre, több nagy ügyvédi irodával, a gazdasági és kereskedelmi jog dominanciájával. Kolozsváron jobbára az egyetemi és tudományos kapcsolatok, az erős jogászi elitképző szerep és a regionális értelmiségi hálózatépítés lett a jellemző, Szegeden pedig inkább a városi és vármegyei közélethez kötődő, kisebb praxisokban, személyes kapcsolati hálóban működő ügyvédség.

Négy fontos mozzanat

A város a két világháború között a magyar jogász- és ügyvédképzés egyik fontos központja lett, ami jelentősen befolyásolta a szegedi ügyvédség társadalmi karakterét. Ennek fő motívuma az volt, hogy több történeti esemény és intézményi döntés egyszerre erősítette meg a város jogi egyetemi szerepét. Ez a folyamat jelentősen átalakította a helyi ügyvédség társadalmi összetételét és presztízsét.

Számos neves jogtudós tanított itt, például Magyary Zoltán, aki a közigazgatás-tudomány, Moór Gyula, aki a jogfilozófia, Horváth Barna, aki a jogelmélet terén szerzett kutatásaival gazdagította a magyar tudományt. Ez a tudományos háttér magas szintű jogászképzést biztosított és országos hírű jogászi műhelyt hozott létre. Az itt végző hallgatók közül igen sokan lettek szakterületükön jelentős szerepet beöltő bírók, ügyészek, ügyvédek, közigazgatási vezetők.

Az okok négy fő tényezőre vezethetők vissza. A döntő fordulat a trianoni béke után következett be. Az addig Kolozsváron működő Ferenc József Tudományegyetem Erdély Romániához kerülése miatt elhagyta a várost, 1921-ben Szegedre költözött. A teljes egyetemi struktúra – köztük a jogi kar – Szegeden kezdett működni. Ez azt jelentette, hogy Szeged hirtelen az ország egyik legfontosabb jogászképző központjává vált. Az egyetemmel együtt érkezett a professzori kar, a könyvtárak, az egyetemi hagyomány, a hallgatói közösség. Mindez alapvetően átalakította a város jogi kultúráját. A két világháború között jelentősen segítette a szegedi egyetem fejlődését Klebelsberg Kunó kultuszminiszter oktatáspolitikája. Ennek lényege a tudományos elit újjászervezése Trianon után, és a modern egyetemi campusok létrehozása. E politikának megfelelően Szegeden új egyetemi épületek emelkedtek, könyvtárak és kutatóintézetek jöttek létre, megerősítették a jogi kart. A város így tudatosan épített egyetemi központtá vált. A szegedi jogi kar a korszak egyik legjelentősebb magyar jogtudományi központja lett.

Az egyetem jelenléte közvetlenül formálta a szegedi ügyvédség társadalmi karakterét. A joghallgatók közül sokan Szegeden maradtak ügyvédnek. Ez növelte az ügyvédi létszámot és a helyi kar értelmiségi jellegét. A szegedi ügyvédség különösen erősen kötődött a jogtudományhoz, az egyetemi közélethez. Az ügyvédség a városi elit egyik fontos csoportja lett. Sok ügyvéd vállalt egyetemi oktatói, városi képviselői szerepet, lett kulturális szervezet vezetője.

Sajátos magyar struktúra

A korszakban kialakult egy sajátos magyar struktúra, amely szerint Budapest a fővárosi jogászelit és gazdasági jog, Debrecen a nagy befolyású, sajátos református jogi hagyomány, Pécs a kisebb regionális jogi központ, Szeged az erős vidéki egyetemi jogászközpont, ebben a rendszerben a dél-alföldi jogászelit fő képzőhelye lett. A két világháború között a szegedi ügyvédségből viszonylag sok országgyűlési képviselő került ki, ami nem volt teljesen egyedi Magyarországon, de Szegeden valóban feltűnően magas arányban fordult elő. Ennek több, egymással összefüggő társadalmi és politikai oka volt.

A XIX–XX. század első felében Magyarország politikai elitje nagyrészt jogászokból állt. Ennek strukturális okai voltak, mivel a közigazgatás és a politika jogi képzettséget igényelt, a vármegyei politikai életben a jogászok domináltak, az ügyvédek napi szinten foglalkoztak közjogi és közigazgatási kérdésekkel. A két világháború közötti korszak parlamentjében a képviselők jelentős része ügyvéd, jogász közigazgatási tisztviselő volt. Ez tehát országos jelenség volt, ami Szegeden különösen erősen jelent meg.

Szeged a Dél-Alföld legnagyobb városa, ezért fontos gazdasági központ, vármegyei politikai centrum, jelentős választókerületi központ volt. A helyi elit tagjai – köztük az ügyvédek – könnyebben kerülhettek politikai pozícióba, mert ismert közéleti szereplők voltak, széles társadalmi kapcsolati hálóval rendelkeztek. Az ügyvédi praxis gyakran összefonódott a városi politikával.

Egyedi adottságok

Az ügyvédek különösen alkalmasak voltak politikai karrierre, mert hozzászoktak a nyilvános szerepléshez, a tárgyalásokhoz, a bírósági beszédekhez, az átlagnál lényegesen edukáltabb retorikai készséggel rendelkeztek. Mindemellett széles társadalmi kapcsolatrendszerük volt. Ügyfeleik között voltak gazdák, kereskedők, iparosok, a helyi értelmiségi és gazdasági elit tagjai. Ez komoly politikai támogatói hálózatot jelentett. Az is sokat nyomott a latban, hogy az ügyvédek hagyományosan – mind a mai napig ez a jellemző – nem állami fizetésből éltek, így könnyebben vállalhattak politikai szerepet.

A szegedi egyetem jelenléte tovább erősítette ezt a jelenséget. A jogi kar sok ambiciózus fiatal jogászt vonzott, erős közéleti orientációt adott a hallgatóknak. A jogászhallgatók körében gyakori volt a politikai egyesületekben való részvétel, általában a közéleti aktivitás. Sokan közülük később ügyvédek, majd politikusok lettek.

A Szegedi Ügyvédi Kamara napjainkban is tudatosan igyekszik építeni a gazdag múltra, élni a tapasztalataival – amelyek közül az egyik legfontosabb a hűség a hivatáshoz –, igyekszik szembenézni a kihívásokkal, törekszik a közösségi-kamarai élet óvására, a jövő folyamatos egzisztenciális biztonságának garantálására. Komlós Attila

Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megtervezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére.

• Térszervezés

• 3D látványtervezés

• Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz

• Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése

• Nincsenek fix csomagok, minden kedves érdeklődő személyre szabott ajánlatot kap igényeinek megfelelően.

További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken:

E-mail: orsolya.studio8@gmail.com

FB: https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes

Tel.: +36 30 258 9689

STUDIO 8