uik-füzet

KÖSZÖNTŐ Kedves Résztvevők!

Nem is olyan rég került a kezembe a dokumentum, amely listázza az eddigi, negyvenhét konferencia tematikáját és előadásait. Megdöbbentő volt a ma már nagy nevekként ismert személyiségeket úgy látni, mint titeket, minket, akik napjaink konferenciáinak előadói vagyunk.

Nem kérdés, hogy rendezvényünk az évek során számos átváltozáson, metamorfózison ment keresztül. De hát hogyan is lehetne másképp? Hogyan tudná másképp az ODFIE életre, tudományra nevelni a fejlődni vágyó ifjúságot?

Meggyőződésünk, hogy itt, most, nektek, nekünk ez a lehető legjobb út. A legjobb út fejlődésre, párbeszédre, tanulásra. És bár imponáló a régi, nagy nevek listája, nem sokkal emberközelibb, szerethetőbb az, hogy egymás tanárai, egymás oktatói, netán egymás mesterei lehessünk? Hozzuk magunkkal, merjük vállalni a szívünknek kedves kérdéseket. Legyen bátorságunk közösen keresni a válaszokat, idővel pedig valamilyen szolgálatban elvetni magunkat az alá a bizonyos rög alá, lássuk, lesz-e rajtunk virág, termünk-e gyümölcsöt?

SZÉLES LÁSZLÓ főszervező, az ODFIE alelnöke

Az UIK mint mozgalom és műhely A népfőiskolai hagyományokra épülő megújult UIK hivatása kapcsolatot teremteni az ember és a tudomány, az ember és kultúra között. Az UIK-ban kicsúcsosodó ifjúsági mozgalom célkitűzése egy olyan közművelődési és tudományos műhely kialakítása, amely segít az ifjaknak világszemléletük kiszélesítésében, kritikai gondolkodásuk fejlesztésében, közéleti tájékozottságuk növelésében, általános műveltségük gyarapításában, és mindezek által pedig öntudatuk, hitük és vallásosságuk erősítésében.

Ennek érdekében az UIK egy széleskörű tapasztalattal és szakmájában kiemelkedő eredményekkel rendelkező mentorhálózatot kíván kialakítani, akik a résztvevők számára bevezető jellegű, tudománynépszerűsítő előadásokat és kiscsoportos ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, ugyanakkor értelmiségi modellt állítanak, amely példaként szolgálhat a résztvevőknek.

A szakmai és támogatói hálózat kialakításával az UIK mozgalma szerepvállalásra, részvételiségre, felelősségtudatra és tenni akarásra akarja buzdítja a jelentkezőket.

Az UIK profilja A konkrét rendezvényt online találkozók fogják megelőzni, amelyben a jelentkezők különböző útmutatásokat kapnak annak érdekében, hogy megismerhessék, majd kiválaszthassák az általuk kedvelt tudományterületet. Az UIK-t megelőző online alkalmak továbbá az is célja, hogy egy olyan módszertart adjanak át a jelentkezőknek, amely által azok elkezdhetik kutatásaikat az általuk választott témákban.

A második online alkalom során egy rövid szerkezeti vázat kapnak a jelentkezők, amely által össze tudják foglalni kiválasztott témáikat és elkészíthetik kutatásuk kivonatát.

A 47. UIK-n a jelentkezők be kell mutassák a kutatásukat összefoglaló szövegeiket, vagyis a kivonatokat. Ezeket a kezdetleges írásokat a rendezvényen szakmai segítséggel továbbfejleszthetik a résztvevők. Annak érdekében, hogy az UIK-t a folytonosság jellemeze és ne csupán egy egyalkamas rendezvény legyen, a résztvevők által hozott és bemutatott munkák a rendezvényt követően egyéni mentorálásban részesülnek. Ennek segítségével a jelentkezők javítani és szerkeszteni tudják a munkáikat.

Ehhez tartozik az is, hogy hosszú távon az UIK és annak közművelődési és tudományos műhelyének feltett szándéka, hogy tudománykörök, érdemi vitaestek, író-olvasó találkozók és kutatói csoportok sorozata által minél szélesebb körben és összetettebben valósíthassa meg feladatvállalását: a ifjúság nevelését.

Publikációs lehetőség a Kévekötésben Az UIK szócsöveként működő Kévekötés folyóirat egyaránt biztosít lehetőséget a meghívott szakmai mentorok és előadók tudományismertető írásainak közlésesére, valamint az UIK során kutató résztvevők írásainak publikálásához.

A folyóirat által az UIK teret biztosít az ifjaknak, hogy kutatásaik megjelentve mutathassák be és hozzájárul, hogy megszülethessen sokak első publikációja.

Ezzel a folyamattal a résztvevők kutatói munkájának és az oktatók nevelésbe és tanításba fektetnek idejének látható eredménye születhet és szélesebb körbe juthat el.

Az UIK jövője Dr. Erdő János néhai unitárius püspök és teológus egy 1934-ben megjelent tanulmányában arról ír, hogy a népfőiskolák által meg lehet teremteni a művelt, kiegyensúlyozott embert, ami sorsdöntő fontosságú az emberiség jövője szempontjából.

Ez a gondolat ma is élő és revelatív erővel bír. Ehhez azonban figyelembe kell vennünk azokat a szempontokat, amelyeket Erdő a következőképpen foglalt össze: „A népfőiskola jövőjét nem a hivatalos, hanem a magán kezdeményezéssel biztosítja. A népfőiskoláhoza cselekvési szabadság és kitartó próféta lelkű emberek szükségesek. […]

Lehet, hogy túl ideálisnak, vagy épen utopiának gondolják sokan majd. Igaz, hogy lelkes és magyar „utopiákért” harcolni tudó, akaró embereket igényel. De próbáljuk meg és akarjuk, hogy sikerüljön – én hiszem, hogy az eredmény nem fog elmaradni.”

Erdő Jánossal együtt valljuk, hogy a most bemutatott ifjúsági népfőiskola, az Unitárius Ifjúsági Konferencia mint közművelődési és tudományos műhely, valamint annak folyóirata mögé egyre több próféta lelkű ember csatlakozik, és népünk, egyházunk és ifjúsági egyletünk számára maradandót alkotunk.

Mindezeket összefoglalva: az UIK felkarol és megtart!

Program október 24., péntek 15:00–16:30 érkezés, bejelentkezés 16:30–17:00 áhítat dr. Bálint Róbert Zoltán lelkész vezetésével 17:00–17:30 a konferencia nyitó ünnepsége: köszöntőbeszédek és Román Ábel rövid zenei előadása 18:00–20:30 Mondjad, Atikám! – Vecsei H. Miklós József Attila estje 20:30–21:30 vacsora 21:30 szabad program október 25., szombat 7:00 ébresztő 7:00–8:00 reggeli 8:15–8:30 áhítat Magyari Zita Emese ifjúsági lelkész vezetésével 8:30–9:15 a felkészülést segítő kiscsoportos foglalkozások 9:15–9:30 szünet 9:30–10:30 beszélgetés Vecsei H. Miklóssal, a beszélgetést vezeti Nagy Norbert lelkész 10:45–11:00 szünet 11:00–11:45 Motiváció erőmű: Így termelj saját energiát (Csibi Kriszta Zsanna) 11:45–12:30 A szaturnusz rejtélyes hatszögének nyomában - a DiRos-B projekt (Vass Bálint) 12:30–12:45 szünet 12:45–13:45 a felkészülést segítő kiscsoportos foglalkozások 13:45–14:30 ebédszünet 14:30–20:00 dolgozatok, kutatások bemutatója, közben szünetekkel 20:00–21:00 vacsora 21:30–22:30 díjkiosztó 22:30 szabad program október 26., vasárnap 7:00 ébresztő 7:30–8:30 reggeli 8:30–9:00 szünet 9:00–10:30 értékelő 11:00–12:15 istentisztelet 12:30 hazautazás

Bemutatók programja 2025. október 25., szombat 14:30–14:40 Orbán Mátyás – Erdélyi pályakezdőként a filmes világban (BBTE Magyar Film és Média Intézet) 14:40–15:00 Orbán Mátyás – Káosz a kúrián (filmvetítés) 15:00–15:15 Biró Balázs – A Kis Kacsa dallama (Plugor Sándor Művészeti Líceum, XI. osztály) 15:15–15:30 Széles Regina – Létezhet-e valódi egyéniség az öltözködésben és az önkifejezésben a Z generáció számára a közösségi média korában?

(Tamási Áron Gimnázium, X. osztály) 15:30–15:45 Egyed Gergő Bence – Hogyan befolyásolták a 20. századi háborúk a mai világunkat?

(Váradi József Általános Iskola, Sepsiszentgyörgy, VIII. osztály) 15:45–16:00 Pálinkás Gergő – A gyermekkori cukorbetegség pszichológiája (Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium, X. osztály) 16:00–16:20 – SZÜNET 16:20–16:30 Demeter Ágnes – Az unitárius egyházkörök éneklőszék-takaró kendői 16:30–16:45 Lakatos Réka – Környezet vagy eredet? – Az emberi fejlődés meghatározó tényezői a 20. század tükrében (Berde Mózes Unitárius Gimnázium, X. osztály) 16:45–17:00 Rácz Mózes – A játékelmélet módszerei és egyes eredményei (János Zsigmond Unitárius Kollégium, XII. osztály) 17:00–17:10 Mezei Csaba – Istennek tetsző áldozat (KPTI Unitárius Kar, III. évfolyam) 17:10–17:25 Szabó Hanna – Gyerekkori traumák: hatások és feldolgozási lehetőségek (Kolozsvári Református Kollégium, X. osztály)

17:25–17:40 Zakariás Benedek – Az otthon változó arca. Egy háromszéki falu élete a 21. században (Váradi József Általános Iskola, VIII. osztály) 17:40–17:50 Vida Domokos – Bűn és bűnhődés kérdésköre a tékozló fiú példázatának kontextusában (KPTI Unitárius Kar, IV. évfolyam) 17:50–18:10 – SZÜNET 18:10–18:20 Széles László – Berde Mózsa kultusza: Egy panteonizációs folyamat az egyházi kánonban (KPTI Unitárius Kar, IV. évfolyam) 18:20–18:35 Pálffi Gergő – A mesterséges nap koncepciója (János Zsigmond Unitárius Kollégium, X. osztály) 18:35–18:50 Ferencz Evelin Emese – Az érzelmek (Báthory István Elméleti Líceum, VIII. osztály) 18:50–19:00 – SZÜNET 19:00–19:15 Román Ábel – Erdővidék orgonái (Plugor Sándor Művészeti Líceum, XI. osztály) 19:15–19:30 Kelemen Kálmán – A kezdet (KPTI Unitárius Kar, I. évfolyam) 19:30–19:45 Rácz Gábor – Lev Tolsztoj gondolatai a történelemről (János Zsigmond Unitárius Kollégium, X. osztály) 19:45–20:00 Kibédi Hunor – Jézus példazatainak értelmezése egzisztencialista elvek alapján (KPTI Unitárius Kar, I. évfolyam)

JUNIOR SZEKCIÓ

A kis kacsa dallama A dolgozat a „Kis kacsa fürdik” című magyar népdal zenei eredetét és kulturális átalakulásait vizsgálja. Azt igyekszem bemutatni, hogyan vált ez az egyszerű gyermekdal többféle zenei hagyomány részévé: megjelenik a magyar népi körjátékokban, szerepel Kodály Zoltán gyűjteményében, és dallamának távoli rokonaként azonosítható az izraeli himnusz, a Hatikva zenéjében is. A kutatás feltárja, hogy a Hatikva dallama román, moldáv és még korábbi, 17. századi olasz zenei forrásokig vezethető vissza, s ez a motívum felbukkan klasszikus és egyházi zenékben is.

A dolgozat fő üzenete, hogy egyetlen dallam a maga egyszerűségével és érzelmi gazdagságával képes összekötni különböző nemzeteket, vallásokat és kultúrákat.

A „Kis kacsa fürdik” példája jól mutatja, hogyan válik egy népzenei motívum univerzálissá, és hogyan él tovább különböző formákban a zene történetében.

BÍRÓ BALÁZS Árkos

Hogyan befolyásolták a 20. századi háborúk a mai világunkat?

Kutatásom célja az volt, hogy bebizonyítsam: a 20. századi háborúknak volt egy olyan oldala, amely a ma ismert világunkra is hatással van. A dolgozat megírása során teljesen újraolvastam és újratanultam a hetedik osztályos tananyagot, valamint beleolvastam néhány világháborús könyvbe, amelyeket forrásként használtam. Vizsgálódásom eredményeként arra jutottam, hogy a 20. századi háborúk egyaránt gyakoroltak pozitív és negatív hatást a mai világunkra.

Ha ezek a háborúk nem történtek volna meg, valószínűleg kevesebb terrorcselekmény lenne, és elképzelhető, hogy a világ sokkal békésebb volna.

Ugyanakkor, ha az első világháború során átélt traumák nem ösztönözték volna az embereket új találmányokra, ma nem lennének tévécsatornák, felhőkarcolók, modern gyógyszerek, bankok, labdarúgó-bajnokságok – és még sorolhatnám.

Következtetésem tehát a következő: világunk teljesen más (és talán még rosszabb) lenne ezek nélkül a háborúk nélkül.

EGYED GERGŐ BENCE Sepsiszentgyörgy

Az érzelmek Dolgozatomban az érzelmekkel foglalkoztam, és célom az volt, hogy jobban megértsem önmagamat, az érzelmeimet és azok okait. Sokszor nehezen tudtam eldönteni, pontosan mi váltotta ki bennem az adott érzelmet, és érdekelt, hogy ha valaki tudatosabban, jobban odafigyel az érzelmeire, valóban kiegyensúlyozottabbá, magabiztosabbá válik-e.

A kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy az érzelmek tudatosabb kezelése és megértése valóban segít abban, hogy kiegyensúlyozottabbak és magabiztosabbak legyünk a mindennapokban.

Esszémben az alapvető és az összetett érzelmekről, az érzelmi intelligenciáról, a manipulációról, valamint az érzelmek és az érzések közötti különbségről is írok. Úgy gondolom, ha valaki ténylegesen időt és kellő figyelmet szán az érzelmek megértésére, és fejleszti az érzelmi intelligenciáját, akkor könnyebben tud kapcsolódni másokhoz, és összességében nyugodtabb, felszabadultabb lesz.

FERENC EVELIN EMESE Kolozsvár

A kezdet A kutatásom célja, a bibliai teremtéstörténet alaposabb megvizsgálása és összehasonlítása más ókori népek hasonló jellegű mítoszaival. A történetek elemzése során hasonlóságokat és különbségeket kerestem (például a víz szerepe, békés és háborús teremtés). A szövegek alaposabb átvétele után azonban számos más kérdésre is rátaláltam, mint például az ember szerepe a világban, vagy a gonosz jelenléte, ezekre is igyekeztem válaszokat keresni.

Az egyik legszembetűnőbb különbség a két, általam vizsgált történet között az ember szerepe. A bibliai teremtéstörténet emberközpontú és az embert, mint a teremtés koronája mutatja be. Ezzel a ellentétben a mezopotámiai történetben az embert azért teremtették, hogy szolgáljon. A gonosz is helyet kap a történetekben, az egyedüli szerepe, hogy a békét megzavarja s miután elvégezte munkáját, a következményekkel nem foglalkozva elhallgasson.

Minden teremtéstörténetben van egy közös vonás, a víz jelenléte, ez pedig és az esetek legnagyobb részében a káoszt jelképezheti. Végeredményben az ősi teremtéstörténetekben számos hasonlóság és közös motívum található. Ezekből arra következtethetünk, hogy az emberi gondolkodás – helytől függetlenül – bizonyos alapvető mintázatokat követ.

KELEMEN KÁLMÁN Nyárádszentlászló

Jézus példazatainak értelmezése egzisztencialista elvek alapján A dolgozat Jézus példázatainak értelmezését vizsgálja az egzisztencialista filozófia alapelvei alapján, különös tekintettel az egyéni döntés, felelősség és hitelesség kérdéseire. Az egzisztencializmus, amely az emberi szabadságot és a lét értelmezésének személyes felelősségét hangsúlyozza, termékeny nézőpontot kínál a példázatok újszerű megközelítéséhez. A dolgozat rámutat arra, hogy Jézus példázatai nem pusztán erkölcsi és teológiai jelleggel bíró történetek, hanem olyan egzisztenciális kihívások, amelyek a hallgatót aktív értelmezésre és hiteles választásra késztetik. Az elemzés négy kiemelt példázat – az irgalmas szamaritánus, a magvető, a tékozló fiú és a mustármag – egzisztencialista olvasatát mutatja be. Ezek a történetek a hiteles döntés, az önazonosság és a felelősségvállalás szükségességét hangsúlyozzák, miközben felforgatják a konvencionális vallási és társadalmi struktúrákat. A példázatok „diszruptív” jellege abban áll, hogy nem zárt erkölcsi tanulságot, hanem értelmezési teret kínálnak, amelyben a hallgatónak kell megalkotnia saját válaszát. A kutatás következtetése szerint Jézus tanításai az egzisztencialista gondolkodás előképeiként is felfoghatók: az emberi létezést, mint döntések és felelősségvállalások sorozatát mutatják be, amelyben a hit nem statikus állapot, hanem folytonos értelmezési és önteremtési folyamat. A példázatok így nem csupán teológiai üzeneteket hordoznak, hanem az autentikus létezésre való meghívásként is olvashatók, értelmezhetők.

KIBÉDI HUNOR Székelykeresztúr

Környezet vagy eredet? – Az emberi fejlődés meghatározó tényezői a 20. század tükrében Az esszém témája, amelyre a cím is mutat: Az embert a környezete határozza meg inkább, vagy az eredete? A „nature vs nurture” dilemma már az ókorban foglalkoztatta az embert, a kérdés azonban a 19-20. században vált a legégetőbbé.

Ebben az időszakban az iparosodás, urbanizáció, a politikai ideológiák és nem utolsó sorban az oktatás terjedése és normalizálódása követeztében a társadalomban felmerültek a különbözőségek forrására vonatkozó kérdések, mi a különbség ember és ember között? A tudományágak, és módszereik fejlődésével és specializálódásával, a kérdés különböző szakterületek szempontjából vetődött vizsgálat alá. Az esszé három különböző tudományágból ragad ki két-két a kor és a kérdés szempontjából releváns tudóst, gondolkodót, amelyek mindegyike egy-egy pro és kontra álláspontot képvisel. A kérdés annak ellenére, hogy az említett korban tombolt leginkább, úgy vélem a ma emberét is ugyanúgy foglalkoztatja, ha társadalmilag nem is olyan mértékben, egyénileg annál inkább, hiszen ahogyan akkoriban változóban volt a világ, úgy körbenézve magunkat is egy nemcsak gyorsan haladó, de folyton változó világban találhatjuk. A ma megértéséhez azonban úgy döntöttem, visszamegyek ezen kérdés egykori fénykorához, és megismerve azt, annak tükrében gondolkodom tovább a jelenről. Célom, felmérni az adott tudományág viszonyulását e kérdéshez a 20. században, hogy a tanulmány végére külön-külön és egyben is egy végkövetkeztetést vonhassak le a megtudottakból.

LAKATOS RÉKA Székelykeresztúr

Pálffi Gergő: A mesterséges nap koncepciója A magfúzió a jövő egyik legígéretesebb, tiszta és gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrása, amely a csillagokban zajló folyamatokat igyekszik a Földön reprodukálni. A fúzió során könnyű atommagok, például a hidrogén izotópjai a deutérium és a trícium egyesülnek, miközben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, és a keletkező hulladék jóval kisebb környezeti terhelést jelent, mint a maghasadásnál. A legnagyobb technikai kihívást a rendkívül magas, több tízmillió fokos hőmérséklet és a plazma hosszú idejű összetartása jelenti. Ezt mágneses összetartással (tokamak, stellarator) vagy inerciális módszerekkel próbálják elérni. A nemzetközi ITER-projekt és az amerikai National Ignition Facility (NIF) a kutatás két meghatározó iránya. Az ITER célja, hogy először érjen el nettó energianyereséget, míg a NIF a lézeres összenyomás területén tett jelentős előrelépéseket. A fúzió biztonságos, mivel nincs láncreakció, és a folyamat önmagától leáll üzemzavar esetén. Bár a kereskedelmi bevezetés még évtizedekre van, a fúziós technológia sikeres megvalósítása forradalmasíthatja az energiatermelést, hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez, és alapvetően átalakíthatja az emberiség energiafüggőségét a 21. században.

PÁLFFI GERGŐ Kolozsvár

A gyermekkori cukorbetegség pszichológiája Mi a gyermekkori diabétesz? Milyen hatással van a betegre és családjára? Milyen fázisokon esik át a diagnózistól a betegség elfogadásáig? – ezen kérdések mélyebb megválaszolása vezetett a kutatás, a dolgozatírás irányába.

A cukorbetegséggel élő egyén végül szembesülhet, hogy teljes körű életet tud élni és nincs más megoldása, mint az elfogadás. Végső célja nem lehet más, mint a belső béke, mely tudatos, elfogadó, reális viszonyt eredményez betegségéhez.

PÁLINKÁS GERGŐ ANDRÁS Székelyudvarhely

Lev Toltsztoj gondolatai a történelemről Írásomban Lev Tolsztoj történelemfelfogását mutatom be, különös tekintettel a Háború és béke című regény filozófiai rétegére. Úgy vélem, Tolsztoj elutasítja a történelem „Nagy Ember” elméletét, amely szerint a nagy vezetők és zsenik alakítják a történelem menetét. Szerinte ez téves szemlélet: a történelem eseményeit nem egyes személyek, hanem az emberek összességének cselekedetei határozzák meg.

Megítélésem szerint a „Nagy Emberek” tettei csak látszólag okozzák a történelmi fordulatokat – valójában ők maguk is a történelem sodrásának eszközei. Tolsztoj Napóleon alakján keresztül mutatja be, hogy a hatalmasok döntései gyakran jelentéktelenek a történések valódi okaihoz képest. Úgy gondolom, a regény és az író gondolatai arra hívják fel a figyelmet, hogy a történelem mozgatói az egyszerű emberek, akik mind részt vesznek az események alakításában. Tolsztoj a konkrét emberi sorsokat és tapasztalatokat tartja a történelem legvalódibb megnyilvánulásainak, nem pedig az elvont eszméket vagy a vezetők tetteit.

RÁCZ GÁBOR Kolozsvár

A játékelmélet módszerei és egyes eredményei A játékelmélet egy matematikai elméletrendszer, melynek célja, hogy a nyers logikát felhasználva kimutassa a legkedvezőbb döntéseket, „stratégiákat” (viselkedési mintákat) egy adott szabályrendszerrel felruházott „játékban” (versengésben). Ennek számos alkalmazási módja van az evolúciós elméletek nyomon követésén keresztül egészen a geopolitikáig. Az egyik leghíresebb példája ennek a fogolydilemma, melyet az esszében és bemutatómban jobban kifejtek. Egyes hátrányai, fogyatékosságai ellenére ez a módszer egy hatásos eszköz, ha egy bármilyen teret mérünk fel, amiben felek versengenek, valamilyen szinten önérdeküket űzve.

RÁCZ MÓZES Kolozsvár

Erdővidék orgonái Dolgozatom elsődleges célja, hogy másokkal is megismertessem és megszerettessem a klasszikus zenét és az orgonamuzsikát.

Szeretném motiválni azokat, akik bármilyen elhivatottságot éreznek a zene iránt, hogy bátran próbálják ki magukat – akár éneklésben, kórusban vagy hangszeres játékban.

Kutatásom során rengeteg órát töltöttem több mint száz éves dokumentumok olvasásával, és a lelkészek segítségével alaposan megismertem bizonyos orgonák történetét.

Felfedezéseim alapján Erdővidéken mindig is jelentős szerepe volt az egyházi zenének az orgona által, és ez a szerep a mai napig meghatározó.

Munkámmal szeretném megmutatni, hogy a klasszikus zene és az orgona mindig is fontos része lesz a közösségi és egyházi életnek.

ROMÁN ÁBEL Középajta

Gyerekkori lehetőségek

traumák:

hatások

és

feldolgozási

Dolgozatom célja, hogy feltárjam a gyermekkori traumák feldolgozásának lehetőségeit. Ennek érdekében különös figyelmet fordítottam az önismeret kérdéskörére is. A kutatás Dr. Máté Gábor A test lázadása című könyvére, valamint más szakirodalmi forrásokra, például Felitti és Shonkoff kutatásaira épül, amelyek a korai stressz idegrendszeri hatásait vizsgálják. Az elemzés rávilágít arra, hogy a trauma nem egyetlen esemény, hanem az a folyamat, ahogyan az egyén megéli a történteket.

A kutatás megerősíti, hogy a trauma feldolgozása lehetséges, ha az egyén bátorsággal és elfogadással fordul önmaga felé, ugyanakkor mások támogatása is jelentős segítséget nyújthat ebben a folyamatban.

SZABÓ HANNA Aranyosrákos

Létezhet-e valódi egyéniség az öltözködésben és az önkifejezésben a Z generáció számára a közösségi média korában?

Az esszém fő célja az, hogy választ találjon arra a kérdésre, hogy vajon lehetséges-e az egyediség kialakítása a fiatalok számára a digitális világban? A középpontban egyértelműen az egyéniség és az online trendek paradoxona helyezkedik el. A kérdés megértéséhez először szükséges látnunk, hogy mit is értünk a Z generáció alatt, aztán az öltözködés művészetét is nagyító alá helyezve rávilágítani arra, hogy valójában teljes mértékben az egyén kezében van a döntés, hogy miként, hogyan és milyen módon öltözik fel, és ezáltal rajta múlik az önkifejezés. Meglepő lehet, de akárhogyan is vizsgáljuk, a mai fiatal generáció tagjait nem befolyásolhatja semmilyen tényező, főleg nem az énkeresés ösvényén, ahogyan az identitás kialakításában sem. Az elemzés végkövetkeztetése, hogy bár a közösségi média sokszor elhomályosítja az önazonosságot, és az egyediség látszatát kelti, a fiatalok mélyebb szinten mégis képesek kialakítani saját ízlésüket és stílusukat — feltéve, hogy tudatosan keresik az önkifejezés valódi formáit.

SZÉLES REGINA Székelyudvarhely

Az otthon változó arca. Egy háromszéki falu élete a 21. században Min ment és megy keresztül egy háromszéki település? Mit érezhetnek az itt élő emberek az állandó társadalmi változások gyűrűjében? Ezeket a kérdéseket vizsgálja a dolgozatom, amely egyaránt érzékelteti Háromszék történelmi helyzetét és az ezekhez fűződő személyes benyomásaimat. Ez egy hihetetlenül különleges vidék, rengeteg értékkel és érdekes múlttal. A megszokott dolgok folyton változnak, de hogyan hat ez ki a vidékre és lakóira? Mit jelent az urbanizáció és hogyan mutatkozik ez Székelyföldön?

Minden ember életében, lehet, hogy különböző módon, de jelen van az otthon fogalma. Én az esszémben a sajátomat vizsgálom, írok és persze tanulok róla.

Kiapadhatatlan téma számomra. Megpróbáltam a lehető legjobban összefoglalni azt, amit ezzel kapcsolatban olvastam, az ehhez kapcsolódó meglátásaimat és három interjúalany gondolatait is megvizsgáltam.

ZAKARIÁS BENEDEK Sepsiszentgyörgy

SENIOR SZEKCIÓ

Az unitárius egyházkörök éneklőszék-takaró kendői

DEMETER ÁGNES

Istennek tetsző áldozat

MEZEI CSABA

Erdélyi pályakezdőként a filmes világban

ORBÁN MÁTYÁS

Berde Mózsa kultusza: Egy panteonizáció folyamata az egyházi kánonban

SZÉLES LÁSZLÓ

Bűn és bűnhődés kérdésköre a tékozló fiú példázatának kontextusában

VIDA DOMOKOS

MENTOROK, SZAKMAI IRÁNYÍTÓK

Számára a legkevesebb dolog ebben a szakmában a kamarazenélés, az együtt muzsikálás.

Könczei Eszter

„Hivatásos tehetségfelderítő”, mert hiszi azt, hogy a tantermi oktatáson túlmutató tevékenységek azok, amelyek előbbre viszik a mai fiatalokat.

Nagy Egon

Eddigi tevékenységében arra törekedett, hogy közelebb hozza fiataljaikat az élet ezen területeihez, legyen szó akár a művészetekről, akár a tudományos munkáról.

Nagy Norbert

Fő érdeklődési köre a fenntartható divatról szóló kommunikáció és a kreativitás fejlesztése.

Máthé Krisztina

Hiszi, hogy a motiváció a komfortzónán túl születik – amikor kipróbálunk valami újat, és rácsodálkozunk a saját erőnkre.

Csibi Zsanna

Nagyon szereti, hogy elméleti és kísérleti munkát is végezhet, mindkét irány szépségét megtapasztalva.

Vass Bálint

Kutatásai során először az ecsedi Bátori család, majd Teleki Mihály személye keltette fel az érdeklődését

György Árpád Botond

Unitárius lelkészként hisz abban, hogy a kultúra és a tudomány segíthet a fiataloknak választ találni életük nagy kérdéseire.

Rácz Norbert Zsolt