VAJON MIKOR LÉPHET EURÓPA A VALÓDI ENERGIAFÜGGETLENSÉG TALAJÁRA?

a rendszer éves kihasználási óraszáma, a rendszer komplexitása (csak fűtés vagy egyidejűleg melegvíz-ellátás is, csak hőenergia termelés folyik vagy a hőenergia termelés villamosenergia-előállítással kapcsoltan történik), és a termálvízellátó hálózat struktúrája is. Távhőszolgáltatás esetén számolni kell a vezetéképítés és a távhővezetékhez kapcsolódás berendezéseinek kumulált energiafelhasználásával is, amely a létesítési fázis teljes energiafelhasználásának 25-30%-át is elérheti.

Az üzemeltetéshez kapcsolódó energiaráfordítások és emisszió számításánál döntően a villamosenergia-felhasználást kell figyelembe venni. A rendszer karbantartásának anyag és energiaigénye az üzemeltetéssel összefüggő emisszió körülbelül 20%-ért felelős. A rendszerek lebontása és ártalmatlanítása nem jár számottevő energiaráfordítással és anyagráfordítással, tehát az ezzel összefüggő emisszió is elhanyagolható mértékű. A távhő-szolgáltatási célú geotermikus rendszerek esetén a létesítés és az üzemeltetés aránya az összes emisszión belül 55-45% körüli.

Összefoglalva tehát a geotermikus energia, amelyet lokálisan lehet kitermelni, nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy hazánk csökkentse függését a külföldi energiahordozóktól, ráadásul mindezt környezetkímélő módon.

Sajnos azonban a jelenlegi állami szerepvállalás és elkötelezettség ezirányban egészen minimális, ráadásul az elindított projektek nem haladnak, és a korrupció gyanúja is rájuk vetül, így az ország továbbra sem tudja kihasználni geológiai adottságait.

Képek forrása: freepik prémium

2021 egészen biztosan az elmúlt évtized legérdekesebb, legfurcsább, legőrültebb éveként marad meg az energiapiaccal mélyebben foglalkozók emlékeiben, de vélhetően a gazdasági szakértőknek, és maguknak a fogyasztóknak is. Az, hogy az év energiaár-emelkedést hozhat, keveseket lepett meg, de arra, ami azóta történt, valószínűleg nagyon kevesen számítottak.

Az év második fele olyan árrobbanást hozott az energiapiacon, amire talán utoljára az 1970-es évek olajválságában volt példa. Számos elemzés taglalta az őrült áremelkedés hátterében meghúzódó lehetséges okokat, elsősorban a gáz- és árampiac összefüggéseit kiemelve: az ázsiai gázkereslet felfutása, az Európába irányuló orosz gázexport lassulása, az európai gáztárolók korábbi évekhez képest alacsonyabb nyári feltöltése mind-mind az európai gázárak ugrásszerű emelkedésével járt, ami maga után vonta a gázalapú áramtermelés költségeinek drasztikus emelkedését is. Ehhez pedig Kelner Máté

szinte a legrosszabb pillanatban jött hozzá az egyébként már hosszú ideje levegőben lógó orosz-ukrán konfliktus kiéleződése. A fentiek miatt a korábbiakhoz képest még fontosabb kérdéssé vált az, hogy Európa a lehető leggyorsabban elérje az energiafüggetlenség állapotát. De vajon lehetséges ez?

Először is, nem véletlen, hogy most – és az utóbbi hetekben-hónapokban – van krízis az európai gázpiacon. Télen mindig sokkal több gáz fogy, mint nyáron, és mivel a gázkutak nagyjából egyenletesen termelnek egész évben, télen hiány keletkezik, ami felviszi az árakat. Iparági szakszóval ezt hívják szezonalitásnak.

A gázpiac szezonalitása nem egy új, meglepő dolog, és régóta van rá egy megoldás, ami eddig elkerülhetővé tette a nagy árkilengéseket: nyáron el kell tárolni a gázt, télen meg kivenni a tárolóból, ezzel egyenlítve ki a kínálat-kereslet eltérését. A tárolásra biztonságos és összességében nem drága technológia létezik, leginkább földalatti kiürült gázmezők felhasználásával. Magyarország is fontos szereplő ebben a szektorban: a rendelkezésre álló 4-5 milliárd m3 tárolási kapacitásunk bőven elég a magyar gázfogyasztás szezonalitásának kezelésére, és regionálisan is számottevő piaci lehetőséget kínál. A tárolási lehetőség ellenére a gázpiac szezonális egyensúlya elég bizonytalan. A biztonságos téli gázellátáshoz az kell, hogy a tárolók rendesen fel legyenek töltve nyáron, hogy télen is jöjjön a csöveken a gáz, és hogy a fogyasztás se ugorjon meg nagyon, mondjuk az átlagnál hidegebb vagy hosszabb tél miatt. Jelenleg ezek közül egyik sem áll teljesen jól, és ez a bizonytalanság felveri a gáz árát.

A fő kérdés azonban az, hogy a jövőben ez mennyire alakul át, várható-e, hogy a nagy európai kísérlet az energiarendszer átalakítására majd enyhíti ezeket a bizonytalanságokat, megoldja a szezonalitásból adódó egyensúlytalanságot, és elkerülhetővé teszi a hasonló piaci kilengéseket.

Ez annak ellenére, hogy elsőre elég merészen hangzik, nem egy teljesen lehetetlen elvárás. Az energiaipari átalakulás egyik központi eleme ugyanis a fosszilis energiahordozók leváltása megújulókkal. Ha nem szorulunk távoli gázforrásokra, hanem mi magunk állítjuk elő az energiát mondjuk napelemparkokban, akkor talán jobban tudjuk majd menedzselni a szezonális egyensúlyt is. Végül is az átalakulás egyik célja pont az energiabiztonság, energiafüggetlenség erősítése.

A helyzet azonban nem olyan egyszerű: a szezonalitásból adódó problémánkat nem oldja meg az átalakulás, sőt, még lehet, hogy nehezíti is. Ennek egyrészt a szezonalitás fő okozója, a télen megugró kereslet az oka. A fűtést még hosszú ideig földgázzal fogjuk megoldani, mert sok pénzbe és időbe telik átállítani az összes kazánt és fűtési rendszert. Az átalakulás ugyan már elkezdődött hazánkban, hosszútávú célok szerint a keresleti oldal szezonalitása csökken az energiahatékonysági beruházásoknak, a modern fűtési technológiáknak és a kisebb hálózati veszteségnek köszönhetően, azonban nem tűnik el.

Másrészt a kínálati oldalon a helyzet nehezebbé válik. Míg a gázkutak nagyjából egyenletesen termelnek télennyáron, a megújuló áramtermelés erősen szezonális. Erre a hidrogén lehet a megoldás. A nyári áramtúltermelésből hidrogént csinálunk, letároljuk, télen előveszszük, és erőművekben elégetjük, amivel áramot állítunk elő. Hátránya, hogy az egész ciklus alatt rengeteg energia elvész, de még ennek ellenére is valószínűleg ez egy fontos eleme lesz az energiarendszernek a jövőben. A másik fő alternatíva, az áram közvetlen tárolása – mondjuk akkumulátorokban – egyelőre még drágább és nehezebben kivitelezhető. A gondolkodás tehát már elkezdődött, de még meszsze van, amikorra látni fogjuk, mindez hova vezet. Egy biztos, hátra nem dőlhet senki, a szezonalitás és a külső elemektől való függés problémája itt marad továbbra is.

Kelner Máté

Képek forrása: Freepik prémium

Energiamegtakarítás megfelelő minőségű hidraulikaolaj használatával

Az energiafelhasználás minimalizálása egy vállalat számára a versenyképesség fenntartása és javítása szempontjából nagy jelentőséggel bír. Ahhoz, hogy ez a cél maximálisan megvalósulhasson, érdemes nyitottnak lenni a folyamatos innovatív megoldásokra, fenntartható szemléletre, a karbonsemlegesség alkalmazására a berendezések, alkatrészek gyártása során is.

Magas energiahatékonyság, alacsony karbantartási költségek

Egyes szintetikus, nagy teljesítményű hidraulikaolajok segítenek az energiahatékonyság növelésében anélkül, hogy a rendszer védelme vagy a berendezéseik karbantartási folyamatai, üzemvitele tekintetében kompromisszumot kellene kötni. Egy megfelelő minőségű hidraulikaolaj megnöveli a berendezés élettartamát, kiterjeszti az olajcsere-periódust, csökkenti a karbantartási költségeket, miközben kiemelkedően jól véd a kopás ellen, és az olajnak hosszú élettartamot biztosít. Hamumentes, kopásálló adalékának és kiemelkedően alacsony kéntartalommal rendelkező alapolajának köszönhetően csökkenti a környezeti terhelést is.

CO2 kibocsátás kompenzálása

Vannak olyan gyártók, akiknek karbonsemleges kenőanyagai, hidraulikaolajai használatakor kompenzálják a termékek teljes életciklusának CO2 -

kibocsátását az alapanyagtól a csomagoláson át a

gyártást és értékesítést is beleértve. A gyártók az így készült szintetikus kenőanyagok teljes életciklusában (gyártástól a végső felhasználásig) ellensúlyozzák a CO2 kibocsátást több tevékenységgel, mint például faültetési kampányok, megújuló energiaforrások kutatása és fejlesztése, illetve alkalmazása a gyártáskor, karbonkvóta vásárlása.

Minőségi hidraulikaolaj – jelentős megtakarítás

A vállalatok számára a gyártási tevékenység szempontjából meghatározó költséget jelent a gépek, berendezések üzemeltetése, így ezen a területen történő minden energiamegtakarításnak jelentősége van. Üzemi tesztek bizonyítják, hogy a legújabb fejlesztésű, energiamegtakarítást lehetővé tevő, karbonsemleges kenőanyagok, hidraulikaolajok használata kiemelkedő eredményeket hoz egy vállalat életében.

Egy személygépjármű-gyártó vállalat esetében például a teszt látványos elektromos energiafelhasználás-csökkenést mutatott minimum 6%-os értékkel, amivel egy évben átlagos felhasználást feltételezve 159.096 Ft megtakarítás érhető el egy megmunkáló központ esetén. Ez az üzemben működő összes gépre vonatkoztatva (27 darab) 4.295.596 Ft megtakarítást jelent. Egy fröccsöntő üzem tesztje szintén hasonló eredményeket mutat: a megtakarítás berendezésenként átlagosan 11% amivel egy évben átlagos felhasználást feltételezve 241.731 Ft megtakarítás érhető el (egy gép egy éves üzemére vonatkozóan ötszörös olajélettartamot feltételezve), ami összességében 10%-os költségmegtakarítást jelent.

Egy műanyagfeldolgozó vállalat példáját nézve pedig egy speciális tulajdonságú hidraulikaolajjal az alábbi eredmény volt mérhető: 9,5%-kal csökkent az energiafelhasználás mértéke, amivel egy évben átlagos felhasználást feltételezve 189.698 Ft megtakarítás érhető el. Ez összességében 12%-os költségmegtakarítást jelent.

Egy jól megválasztott, energiamegtakarítást biztosító hidraulikaolajjal akár EKR vagy energiahatékonysági társasági adó (TAO) kedvezmény is igénybe vehető, mely támogatja azokat az energiahatékonysági beruházásokat, amelyek segítségével csökkenthető Magyarországon az energiafelhasználás, illetve ezáltal a CO2 kibocsátás is. Az EKR-ben a fogyasztók által elért energiamegtakarítás mértékét auditorok ellenőrzik és tanúsítják, majd ezek az úgynevezett fehér tanúsítványok vagyoni értékű jogként értékesíthetővé válnak a kötelezett energiakereskedők számára, ezen keresztül pedig forrást biztosítanak a beruházásokhoz. Energiahatékonysági társasági adókedvezmény (TAO) esetében a fogyasztók által elért energiamegtakarítás mértékét szintén auditorok ellenőrzik és tanúsítják. A beruházás 30-65%-a vehető TAO kedvezményként igénybe a beruházást követő 6 évben.

Tamás Tamás, Orbico Hungary Kft.

Képek forrása: Freepik prémium

Megéri-e elektromos vagy plug-in hibrid autót vásárolni?

Napjainkban a környezettudatos közlekedésre egyre növekvő igény mutatkozik, így egyre többet foglalkozunk az elektromos és a plug-in hibrid autókkal is.

Aválaszték széles, a városi kis autóktól egészen a nagy SUV modellekig terjed. Ugyan az elektromobilitás

megvalósulása még sok technológiai fejlesztést igényel, de az elektromos és/vagy plug-in hibrid technológiával felszerelt járművek fogják meghatározni az autóipar jövőjét. Nézzük meg kicsit közelebbről a két modellt.

A plug-in hibridet, a belső égésű motor és a villanymotor kombinációját általában azok vásárolják, akik nem szeretnének lemondani a belső égésű motor által nyújtott teljesítményről. Külső áramforrásról tölthetőek, a táplált energiát 4-12 kWh-ás akkumulátor tárolja el, így a városi közlekedés során nem feltétlenül kell beindítani a motort.

A tisztán elektromos modell nem rendelkezik hagyományos belső égésű motorral. Elektromotorral felszerelt, amit egy nagyteljesítményű akkumulátor lát el energiával. Külső áramforrásból tölthető, illetve fékezéskor, vagy ha lejtőn megyünk, visszatöltődik az elektromosság, amit a következő gyorsulásnál felhasználhatunk.

Sokféle cikket olvashatunk arról, hogy megéri-e elektromos vagy plug-in hibrid autót vásárolni. Elsősorban azt kell megnéznünk, hogy milyen célra szeretnénk használni, és milyen modell felel meg a céljainknak. Csak városi közlekedésre érdemesebb a teljesen elektromos típust választani, mert költséghatékonyabb és környezetbarát. Ha gyakrabban megyünk országúton, akkor nagyobb hatótávolságú autót válasszunk.

Mindkét modell esetében azt is vizsgálnunk kell, hogy munkába járásra céges autónak, vagy családi autónak akarjuk-e használni, tudjuk-e tölteni a munkahelyünkön, vagy csak a köztéri nyilvános töltőknél lesz erre lehetőségünk.

Összességében mindenképp megéri elektromos vagy plug-in hibrid autót vásárolni a sok kritika ellenére is, hiszen sok előnyre tehetünk szert. Környezetkímélőbb, költséghatékonyabb, nincs parkolási díj, nem kell regisztrációs adót, gépjárműadót, és átíráskor vagyonszerzési illetéket sem fizetni. Azonban ahhoz, hogy gyorsabban terjedjenek a villanyautók, mindenképp egy egységes töltőhálózatra lenne szükség. Azt sem lehet tudni, hogy fognak reagálni a vásárlók az Unió tagállamaiban, ha megvonják ezekre az autókra az adózási támogatásokat, illetve, ha nem lehet majd ingyenesen parkolni. A szennyezés attól függetlenül, hogy tisztán elektromos, vagy plug-in hibrid autóról beszélünk nagyban függ attól is, hogy honnan származik az áram, amivel feltöltötték.

Azonban mindenképp fontos,, hogy tudatosan használjuk ezeket az autókat. Ha odafigyelünk az akkumulátor feltöltésére, tehetünk a környezetünk védelméért, ha azonban nem töltjük rendszeresen a plug-in hibrid autót és több 100 km-t megyünk vele, akkor nincs min csodálkoznunk, ha nem olyan zöld és nem igazán takarékos az autó, hisz többször kapcsol be a motor.

Mi magunk is sokat tehetünk a környezetünkért, ha tudatosan és odafigyelve használjuk ezeket az autókat.

Baranyi Andrea

Képek forrása: pexels.hu, Freepik prémium

A HÓNAP DÁTUMA: április 12.