A SZERSZÁMVILÁG NAGYÁGYÚI

Cikkünkben megkérdeztünk négy igazán innovatív, előremutató céget, hogy bemutassák hogyan és miként kutatják és használják az új technológiákat, ötvözeteket. Kitértünk arra is, hogy az új ipari technológiák alkalmazása mennyire vethető össze a nemzetközi cégekével és kicsit elemezzük, hogy hogyan kezelik a nagyfokú fluktuációt vagy inkább munkaerőhiányt. Kaptunk hideget és meleget is, hiszen ahány cég, annyi féle meglátás és megoldás a különböző helyzetekre.

Pusztay Gábor, Szakmai vezető, Walter Hungária Kft.

Milyen nyersanyagokkal, speciális ötvözetekkel dolgoznak?

Mint forgácsolószerszám- és technológiai szolgáltató, otthonosan mozgunk az iparban forgácsolt anyagok teljes spektrumán, beleértve a szálerősítésű kompozitokat vagy akár a nikkel- és kobaltbázisú hőálló szuperötvözeteket.

Kutatják-e az új technológiákat és módszereket a megmunkálási folyamatok optimalizálása érdekében? Miben látja a jövőt, milyen újdonság jöhet, amivel további fejlődés érhető el?

Az ipar és bizonyos szegmenseinek átalakulása, rohamos fejlődése, a költségek optimalizálása iránti erősödő igény természetesen ébren tartja fejlesztőinket. Az autó- és repülőgépipari trendek az alumínium további nagymértékű térnyerését prognosztizálják, az additív technológia nemcsak alkatrészek, hanem bonyolult alakú szerszámok előállítását is támogatja. A szerszámozás területén az új szerszámkoncepciókkal, a még fejlettebb bevonattechnológiákkal, illetve a gyártással kapcsolatos szoftveres támogatórendszerekkel segítjük gyártó partnereinket versenyképességük megőrzésében. Ezenkívül nagy hangsúlyt fektetünk azon szolgáltatások fejlesztésére is, melyek célirányosan a megmunkálási folyamatok optimalizálását célozzák.

Milyennek látja az ipari technológiák fejlődését itthon, akár külföldi példával összehasonlítva?

A magyarországi kép meglehetősen árnyalt, de el lehet mondani, hogy vannak példaértékű gyártó cégek, akik nagy energiákat fektetnek saját fejlődésükbe, az „előremenekülésbe”. Az ipari automatizálás, mely a nyugati országokban egyre nagyobb teret nyer, a hazai vállalkozások esetében – néhány üdítő kivételtől eltekintve – még meglehetősen gyerekcipőben jár.

Mennyire tudnak automatizáltan dolgozni a munkatársak? Tapasztal-e ebben lemaradást a nemzetközi vállalatokhoz képest?

Amennyiben a kérdés erre irányul, kollégáink a megfelelő támogató szoftverekkel hatékonyan működnek együtt.

Mennyire tartja meghatározónak itthon a szerszámiparban a fluktuációt?

A képzett munkaerő elvándorlása, az oktatás és a tudatos motiváció helyenkénti hiánya erősen megmutatkozik a szektorban, és érezhető, jelenlevő probléma a gyártó cégek életében.

A fluktuáció miatti konstans alulképzettség helyenként kimutatottan magasabb selejtszázalékot és a hatékonyság mérhető csökkenését eredményezi. Ez a szakemberhiány a bérek vonatkozásában is komoly változásokat hozott, és általánosságban elmondható, hogy a lojalitást sok esetben már 10%-os bérkülönbség esetén is rendkívül nehéz fenntartani.

Kertai Krisztián, Kereskedelmi igazgató, Iscar Hungary Kft.

Milyen nyersanyagokkal, speciális ötvözetekkel dolgoznak?

Az üzemünkben gyártott keményfém szerszámok nyersanyaga többnyire saját (IMC) forrásból származó tömörkeményfém lapka vagy rúd. A lapkás szerszámok alapteste normál szerszámacél. Vagy előre hőkezelt állapotban vagy a gyártási folyamat során, készremunkálás előtt hőkezeljük azt.

Kutatják-e az új technológiákat és módszereket a megmunkálási folyamatok optimalizálása érdekében? Miben látja a jövőt, milyen újdonság jöhet, amivel további fejlődés érhető el?

Mi inkább a másik oldalán állunk ennek a folyamatnak, fejlesztésnek. Olyan új szerszámokat, technológiákat fejlesztünk, amelyekkel partereink költséghatékonyabban tudják termelésüket fejleszteni.

Természetesen saját gyártásunkban is igyekszünk a legmodernebb eszközöket, technológiákat használni, mind a forgácsolás, mind a köszörülés terén, utóbbi esetben a fejlesztéseken a köszörűkő szállítókkal együtt dolgozunk. További fejlődési lehetőséget gépek, alapanyagok, bevonatok, szerszám-él-kezelés terén látok, ami természetesen magával hoz technológiai fejlődést is. Nem gondolom, hogy olyan új technológia, mint például a 3D nyomtatás jelentősen elterjed kiszorítva ezzel a hagyományos forgácsolást, annak ellenére, hogy globálisan egyedi gyártásban az Iscar is használja a 3D nyomtatást egyedi szerszámok gyártásához.

Az információáramlás felgyorsulásával, a globalizációval, a multinacionális cégek térhódításával a fejlesztések gyakorlati felhasználásában nem látok nagy különbséget külföld és Magyarország között. Véleményem szerint a kutatás fejlesztésben az oktatási intézményeknek külföldön jóval nagyobb lehetőségei, keretei vannak.

Az utóbbi időben és jelenleg is a legnagyobb potenciált az információs technológia fejlődésében látom. Valahol erre épül az Ipar 4.0 is. Minél több adatot, információt gyűjtsek, ezeket feldolgozom, majd ebből a hatalmas információhalmazból nyert adatok alapján minél pontosabb döntéseket hozzak, akár automatizáltan is. Szerintem jelenleg ebben az irányban zajlik a legnagyobb fejlődés.

Mennyire tudnak automatizáltan dolgozni a munkatársak? Tapasztal-e ebben lemaradást a nemzetközi vállalatokhoz képest?

Nem értem pontosan mire vonatkozik a kérdés, „automatizáltan dolgozni a munkatársak” ebben az értelemben nem tartom jónak, ha valaki „automatizáltan”, rutinszerűen, megszokások szerint dolgozik.

Ha arra vonatkozik a kérdés, hogy gépeket robotizálunk, hogy minél többet tudjanak emberi beavatkozás nélkül dolgozni, akkor ebben az irányban sokat fejlődtünk mi is az utóbbi években. A munkaerőhiány kényszeríti a vállalatokat, hogy minél több robotot építsenek be a termelésbe, minél inkább automatizálják a termelésüket. Biztosan van ebben valamekkora lemaradásunk ultramodern -pl. távolkeleti- cégekkel szemben, de folyamatosan találkozom kisebb cégeknél Magyarországon is ilyen törekvésekkel, folyamatokkal.

Mennyire tartja meghatározónak itthon a szerszámiparban a fluktuációt?

Szerencsére az Iscarnál akár itthon akár globálisan meglepően alacsony a fluktuáció. Ugyanazokkal a kollegákkal dolgozom együtt már több mint 20 éve. Ez a stabilitás az Iscar egyik legnagyobb előnye többek között.

Más cégeknél látok mozgást, vándorolnak emberek ide-oda, de a szerszámipar egy relatív szűk kör. Szinte mindenki ismer mindenkit. Nem igazán érzem meghatározónak vagy jelentősnek a fluktuációt.

Greta Ninova, Marketing Manager Sales Area Central Europe Sandvik Coromant

Milyen előgyártmányokat és különleges ötvözeteket lehet megmunkálni a szerszámaikkal?

A Sandvik Coromant világszinten piacvezetőnek számít a fémforgácsolás területén. A termékpalettánk a szerszámozások terén minden típusú előgyártmányt és különleges ötvözet megmunkálására megoldást nyújt. A szerszámaink számos forgácsolási technológiához – esztergálás, leszúrás, menetmegmunkálás, marás, fúrás, furatmegmunkálás - megfelelőek. A termékpalettán megtalálhatóak többféle alapanyag megmunkálásához alkalmas szerszámok, illetve olyanok is, amelyeket kifejezetten egy anyaghoz, mint például titánhoz vagy hőálló szuperötvözetekhez (HRSA) terveztek.

Végeznek kutatásokat új technológiák és eljárások kifejlesztésére a megmunkálási műveletek optimalizálása céljából? Hogyan látják, a jövőben milyen fejlesztések várhatóak?

A digitális technológiák és az egyre növekvő mértékű fenntarthatóság összefonódása fogja előremozdítani a megmunkálási műveletek optimalizációját. Az új technológia digitális eszközöket használ a megmunkálási folyamatok optimalizálására, egyúttal támogatja az egyre szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzéseket, itt fognak a jövőbeli fejlesztések megvalósulni.

A forgácsolószerszámokat felhasználó, eltérő profilú iparágaknak, beleértve az autóipart, repülőgépipart, vagy bármilyen másféle gépgyártást, mindegyiküknek megvan a saját fenntarthatósági célkitűzésük. Általánosságban elmondható, hogy mindegyik gyártóüzemnek törekednie kell a nulla szén-dioxid kibocsátásra, az erőforrások jobb kihasználására és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére. Így tehát a fejlesztések sorrendjében előkelő helyen szerepelnek azok a módszerek, amelyek az optimalizált folyamatok segítségével teszik lehetővé a gyártóknak a fenntarthatósági célok megvalósítását.

Például azoknak az adatvezérelt megmunkálási megoldásoknak elérhetőbbé kell válniuk, amelyek gépadatokat gyűjtenek és elemeznek a teljesítmény valós idejű figyelése érdekében. Annak ellenére, hogy az Ipar 4.0 kifejezés több, mint egy évtizede létezik, a visszajelzések szerint a gyártóüzemek mindössze 1%-a használ hálózatba kapcsolt, érzékelőkkel teljeskörűen felszerelt szerszámgépeket. Azok a fejlesztési folyamatok, amelyek lehetővé teszik az adatvezérelt megmunkálás széleskörű elterjedését, azonnali betekintést nyújtanak a folyamatok hatékonyságába, lehetővé teszik az erőforrások jobb kihasználását, hatékonyabb energiafelhasználást, és a karbantartás szükségességének előre jelzésének lehetőségét.

Milyen általános tendenciák figyelhetők meg napjainkban a szerszámgépiparban, ezekből milyen következtetéseket lehet levonni?

Jelenleg Európa-szerte rendkívül instabil a gazdasági helyzet, az egyes iparágak eltérő időszakokban térnek magukhoz és élnek meg nehezebb helyzeteket. Az ellátási lánc problémái és az alapanyaghiány továbbra is sújtja a forgácsolószerszámok gyártóit és vásárlóikat egyaránt, tehát az instabil helyzet várhatóan világszerte fennmarad 2022-ben is.

Az EU 2050-ig nulla szén-dioxid kibocsátására vonatkozó kötelezettségvállalása miatt a régió szerszámiparának minden résztvevőjének fenntarthatóbbá kell tennie a folyamatait, csökkentenie kell a károsanyag-kibocsátását és ésszerűsítenie kell az erőforrások kihasználását. Az alapanyaghiány még nagyobb és sürgetőbb nyomást helyez a gyártókra az erőforrások felhasználásának optimalizálása, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése érdekében, nem csak környezetvédelmi okokból, hanem hogy továbbra is fent tudják tartani a kívánt termelési volument.

Ezekből az általános tendenciákból arra lehet következtetni, hogy az egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a folyamatok, amelyek fenntarthatóbbá teszik a megmunkálószerszámokat, valamint olyan szerszámok tervezése és fejlesztése, amelyek használatával még fenntarthatóbbá válhatnak a műveletek, kevesebb hulladék keletkezésével és jobb energiafelhasználással.

Bálint Anita, HR és vállalati kommunikációs vezető, Lovász Kft.

Milyen nyersanyagokkal, speciális ötvözetekkel dolgoznak?

Saját szerszámaink esetében keményfém alapanyagot használunk, bevonataink különbözőek, a megmunkálási igényeknek megfelelően vannak kialakítva.

Kutatják-e az új technológiákat és módszereket a megmunkálási folyamatok optimalizálása érdekében? Miben látja a jövőt, milyen újdonság jöhet, amivel további fejlődés érhető el?

Nem csak az új technológiák és módszerek megismerésére fektetünk nagy hangsúlyt, de külön figyelmet kapnak a nehezen megmunkálható anyagok. Szerszámaink igazodnak ügyfeleink elvárásaihoz és a rendelkezésre álló megmunkálási körülményekhez. Sok helyen bonyolult munkadarabokat kell gyártani, de egyszerűbb, régebbi technológia áll csak rendelkezésre, ott a megfelelő szerszám elkészítése emiatt kihívás. De a legújabb gépek, nagy sebességek, rövid ciklusidők is másfajta szerszámot igényelnek. Ezek miatt a markáns eltérések miatt a személyre/megmunkálásra/környezetre szabott, de feladathoz igazított szerszám tervezésében és kiválasztásában látjuk a jövőt.

Milyennek látja az ipari technológiák fejlődését itthon, akár külföldi példával összehasonlítva?

Nagyon vegyes a kép. Mindenki igyekszik lépést tartani a lehetőségeihez mérten, de egy globális vállalat magyarországi leányvállalata nem hasonlítható össze egy hazai kisvállalkozással, bár szerencsére ezen a téren is vannak nagyon pozitív példák. A fejlődés üteme itthon lassabb, de a tendencia megvan. Mi magunk a robotizációban látjuk a jövőt, ebben a szegmensben ugrásszerű és folyamatos a fejlődés, a legújabb technológiák megismerése folyamatos tanulást igényel.

Mennyire tudnak automatizáltan dolgozni a munkatársak? Tapasztal-e ebben lemaradást a nemzetközi vállalatokhoz képest?

Automatizáltan dolgozni sokkal könnyebb, ám ehhez le kell tenni régi, bevált módszereket, megszokásokat. A kérdés inkább a fejekben dől el, nem a szakmai képességek vagy tudás szintjén, még akkor sem, ha itt vannak is hiányosságok, mert mindent meg lehet tanulni. Mindig van hová fejlődni, de az a tapasztalatunk, hogy ha egyszer valaki ráérez az ízére biztosan megszereti.

Mennyire tartja meghatározónak itthon a szerszámiparban a fluktuációt?

A mi régiónkban a fluktuáció és a munkaerőhiány olyan mértéket öltött az utóbbi néhány évben, ami nagy kihívás elé állítja a HR szakembereket. Szerencsére ezen a téren is rengeteg a fejlődés, de a mai instant megoldásokra nyitott világban egyre nehezebb a szakma vonzerejét fenntartani. Mi a megtartásra és a kollégáink elégedettségére törekszünk, hiszünk abban, hogy a megbecsülésnek és a stabil, biztonságos munkahelynek van még értéke.