Vallalkozo szellem

NESsT Practitioner Series

SECTION 1: Background

V á l l a l k o z ó seznetlel e r pmr i s i n g m e n t a l i t y

Vállalkozó szellem Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Joanna Messing, Nicole Etchart és Lee Davis

Kivonat: A Vállalkozó szellem a pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos személyeket képviselő szervezetek számára mutatja be a társadalmi vállalkozást mint életképes fenntarthatósági stratégiát.

A kézikönyv az önfinanszírozó tevékenységek általános bemutatásán túl részletesen taglalja, hogyan hasznosíthatják ezt a pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos emberekkel foglalkozó szervezetek; felvázolja a társadalmi vállalkozás alapításának lépéseit, és értékeli hat társadalmi vállalkozást alapító, pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos emberekkel foglalkozó szervezet tapasztalatait, tanulságait.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

Vállalkozó szellem

Kiadja:

Nonprofit Enterprise and Self-sustainability Team (NESsT) 1053 Budapest, Kálvin tér 2.

Telefon: (+36-1) 267-0231, fax: (+36-1) 266-0206 E-mail: nesst@nesst.org, www.nesst.org

A NESsT minden ember társadalmi, politikai, gazdasági és vallási jogait tiszteletben tartja, és nem különböztet meg senkit hátrányosan nemi, nemzetiségi vagy faji hovatartozás, fizikai vagy értelmi fogyatékosság, szexuális beállítottság, illetve politikai vagy vallási meggyőződés alapján.

A más önálló szerzők, illetve szervezetek tulajdonát képező részek kivételével e kiadvány teljes egészében a NESsT szerzői jogvédelme alatt áll. Minden jog fenntartva. A szerzői jogok tulajdonosának előzetes írásos engedélye nélkül tilos a kiadványt bármilyen formában értékesíteni, vagy értékesítés céljából sokszoro­ sítani.

Copyright © 2007 NESsT ISBN: 978 19 30363 26 7

Ez a kiadvány a NESsT-en kívüli forrásokból származó információkat, illetve ezek alapján kialakított véleményeket is tartalmaz. A NESsT törekszik pontos informá­ ciók közlésére, illetve a megalapozott véleményformálásra, de nem garantálja, hogy a kiadványban található információk és megállapítások minden esetben hibátlanok.

Ez a kiadvány tájékozató jellegű, melyben a NESsT nem nyújt jogi, számviteli, illetve egyéb szakmai jellegű tanácsadást. A szakmai tanácsadásnak minden esetben az adott helyzet körülményeihez kell igazodnia, így az alábbiakban leírt információk, illetve megállapítások nem helyettesíthetik a hozzáértő szakembe­ rek tanácsait.

Nyomdai munkák:

A NESsT nem tervezi a kiadvány frissítését.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

Vállalkozó szellem

Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás . ........................................................................................ 5 Bevezetés ............................................................................................................ 7 Első fejezet

Előzmények .............................................................................................. 9 Második fejezet

A társadalmi vállalkozás és a pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek . ................................ 13 Harmadik fejezet

A sikerhez vezető út . ............................................................................. 17 Negyedik fejezet

Társadalmi vállalkozás a pszichiátriai és fogyatékosságügyi területeken . ....................................................... 21 Ötödik fejezet

A társadalmi vállalkozás üzleti modelljei . ............................................. 25 Összegzés . ........................................................................................................ 43 Irodalomjegyzék ............................................................................................. 45 A NESsT kiadványai . ....................................................................................... 46 A NESsT-ről ....................................................................................................... 48

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

SKEöCsTzI ö O netn N 1 : Byai lcvkágnr íotuáns d

Vállalkozó szellem

Köszönetnyilvánítás A NESsT köszönetet mond a Nyílt Társadalom Alapítvány Mentál­ higiénés programjának (OSI MHI) a Vállalkozó szellem meg­írására való felkérésért és a publikáláshoz nyújtott anyagi támogatásért.

A NESsT továbbá köszönetet mond az alábbi személyeknek és intézmé­ nyeknek a Vállalkozó szellem előkészületeiben nyújtott értékes segítsé­ gért: Gyakorlati példák: A kézikönyv elkészüléséhez hozzájáruló hat civil szervezet vezető­ ségének és alkalmazottainak: Comunidad Terapéutica Penalolen, Corporación Bresky, Estuar Foundation, Green Doors, La Morada és Pentru Voi. Szakértelmük és idejük nagyvonalú felajánlása nélkül ez a kézikönyv nem készülhetett volna el. Hálásak vagyunk, amiért az önfi­ nanszírozás területén felhalmozott tapasztalataikat megosztották a civil szervezetek tágabb közösségével.

Szerkesztőségi tanácsadás: Geoff Cox igazgató, Economic Partnerships Limited Judith Klein igazgató, Open Society Mental Health Initiative Kiadás: Borítótervezés: Lee Davis Kivitelezés: Carolina García Szerkesztés: Janis Foster Koordináció: Anna Raksany A magyar fordítást készítette a Kézenfogva Alapítvány.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

beve z et é s

Vállalkozó szellem

Bevezetés A pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek a világ minden táján egyre nagyobb elismerést vívnak ki a pszichiátriai beteg1 és értelmi fogyatékos személyek2 érdekeinek füg­ getlen szószólójaként és harcosaként. Az értelmi fogyatékos személyek, családjaik és közösségeik számára nyújtott szolgáltatások és támogatá­ sok által ezek a szervezetek kulcsszerepet játszanak a társadalmi integ­ rációjuk előmozdításában. Az elmúlt évtizedben számuk és hatókörük jelentősen megnőtt, ezzel együtt egyre nagyobb befolyásra tettek szert az értelmi fogyatékos személyek befogadásának és jogainak érvényesíté­ se terén. Annak ellenére, hogy hatásuk kézzelfogható és egyre nagyobb igény mutatkozik a szolgáltatásaik iránt, ezek a szervezetek sérüléke­ nyek maradtak, mivel a munkájukat támogató források szűkösek és rugalmatlanok.

A kézikönyv célja, hogy bemutassa a társadalmi vállalkozást mint a pszi­ chiátriai beteg és értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szerveze­ tek életképes fenntarthatósági stratégiáját, valamint segítséget nyújtson a társadalmi vállalkozás alapításában érdekelt szervezeteknek üzleti öt­ leteik megfogalmazásában, és a vállalkozástervezési folyamat megértés­ ében. A társadalmi vállalkozások olyan küldetés által vezérelt vállalko­ zások, melyek növelik a civil szervezetek (CSO-k)3 pénzügyi fenntart­ hatóságát és társadalmi hatását. Körültekintő tervezéssel ezek a vállal­ kozások újabb bevételeket teremthetnek az anyaszervezet számára, mi­ 1

A pszichiátriai betegség kifejezés a mentális és érzelmi állapotok széles skáláját öleli fel.

A pszichiátriai betegségek eltérnek az olyan állapotoktól, mint az értelmi fogyatékosság.

A pszichiátriai betegség kifejezést akkor használjuk, ha a személy mentális állapota zavarja az alapvető élettevékenységek – úgy mint gondolkodás, kommunikáció, tanulás, alvás stb. – terén nyújtott teljesítményét. Egy személy akár éveken át is érzékelhet pszichiátriai problémákat. A tünetek típusa, intenzitása és tartóssága nagy változatosságot mutat. A tünetek hol megszűnnek, hol visszatérnek, és sok esetben rendszertelenül jelentkeznek, ami még a kezelési javaslatok betartása esetén is megnehezíti annak megjóslását, hogy a páciens állapota mikor fordul rosszabbra legközelebb. Annak ellenére, hogy a pszichiátriai betegségeket gyakran hatékonyan lehet gyógyszerrel (a gyakori negatív mellékhatások ellenére) és/vagy pszichoterápiával kezelni, és így a panaszok átmenetileg csökkenhetnek is, sok ember számára ez az állapot olyan időszakosan megjelenő nehézségeket okoz, amelyek egy életen át tartó odafigyelést igényelnek.

2

Az értelmi fogyatékosság kifejezés (más megnevezései: tanulási akadályozottság vagy mentális retardáció) olyan élethosszig tartó állapotra utal, ami általában a születéstől fogva jelen van, vagy 18 éves kor előtt kialakul. Ezt az állandó állapotot az átlagosnál jelentősen alacsonyabb szintű értelmi működés jellemzi és jelentős funkcionális akadályozottságot eredményez az intellektuális teljesítmény és az alkalmazkodóképesség három területén: a fogalomalkotási, a beilleszkedési (szociális) és a gyakorlati készségekben. Az értelmi fogyatékos személy a napi élettevékenységek alábbi legfontosabb területeiből általában legalább három területen segítségre szorul: önellátás, befogadó és kifejező kommunikáció, gazdasági önfenntartás.

3

A NESsT a civil szervezet (civil society organization, CSO) kifejezést használja az üzleti szférán kívül eső, nem állami szervezetek széles spektrumának megjelölésére, illetve olyan közösségi szolgáltató szervezetek és csoportok megjelölésére, amik kívül esnek a kormányzati és a gazdasági szektoron.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

Vállalkozó szellem

Sbeve E C T I zOet N é1s: B a c k g r o u n d

közben egyéb küldetéshez kötődő célokat is szolgálhatnak, úgy mint munkahelyteremtés, munkára felkészítő képzés és rehabilitációs lehető­ ségek.

A kézikönyv öt fejezetből áll. Az első fejezet a társadalmi vállalkozásról mint általános jelenségről, illetve kifejezetten mint a szervezetek által alkalmazott fenntarthatósági stratégiáról nyújt háttér-információkat.

A második fejezet áttekinti, hogy a pszichiátriai beteg és értelmi fogya­ tékos személyekkel foglalkozó szervezetek miért kiemelten érdekeltek a társadalmi vállalkozás létrehozásában, és hogy miként lehet ez a vál­ lalkozási forma reális lehetőség számukra. A harmadik fejezet összefog­ lalja a vállalkozás felépítésének folyamatát, illetve ennek a folyamatnak néhány olyan speciális területét, amelyre ezeknek a szervezeteknek kü­ lönös figyelmet érdemes fordítaniuk. A negyedik fejezet olyan, pszichi­ átriai beteg és értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek tapasztalatait összegzi, melyek társadalmi vállalkozást működtetnek. Az ötödik fejezet felvázol számos, az előbbi szervezetek által használt társa­ dalmi vállalkozási modellt, egyaránt megvilágítva azok előnyeit és hátrá­ nyait, az egyes szervezetek valós tapasztalatait felhasználva.

A kézikönyv az Open Society Mental Health Initiative (OSI MHI) és a Nonprofit Enterprise and Self-sustainability Team (NESsT) közel­ múltbeli együttműködésének eredményeképp született meg. Az MHI (Mentálhigiénés Program) az OSI (Nyílt Társadalom Alapítvány) köz­ egészségügyi programjainak egyike, amely Közép- és Észak-Európában, Délkelet-Európában, valamint a volt Szovjetunió területén élő értelmi fogyatékos és/vagy pszichiátriai beteg személyek életének túlintézmé­ nyesítésével, a számukra nyújtott közösségi szolgáltatások hiányával, va­ lamint a társadalomból való általános kirekesztettségével foglalkozó kezdeményezéseket támogat. A Mental Health Initiative jelenleg több mint 20 országban működik.

A NESsT nemzetközi nonprofit szervezet, melynek célja a társadalmi változás iránt elkötelezett civil szervezetek pénzügyi függetlenségének megerősítése. A NESsT hisz abban, hogy a társadalmi vállalkozások ál­ tal egyes civil szervezetek nem csupán a küldetésük területén léphet­ nek előre, hanem a külső adományozók támogatását kiegészítve, saját szabad felhasználású források létrehozása által, hosszú távú fenntartha­ tóságukat is növelhetik. Az elmúlt tíz évben a NESsT úttörő szerepet játszott a társadalmi vállalkozások előmozdításában és fejlesztésében.

A NESsT 2003 óta nyújt készségfejlesztési és tanácsadási támogatást a Mental Health Initiative által támogatott pszichiátriai beteg és értel­ mi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek számára a társadal­ mi vállalkozás témakörében. A Mental Health Initiative célja az általa támogatott helyi civil szervezetek hosszú távú fenntarthatóságának elő­ mozdítása. A NESsT-tel kötött megállapodása értelmében a társadalmi vállalkozások létrehozásának folyamatában támogatja partnereit. A ké­ zikönyv az együttműködés során gyűjtött tapasztalatokat és a legjobb gyakorlati megoldásokat összegzi.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

SECTION 1: Background

Vállalkozó szellem

Első fejezet: Előzmények Közép-Európa és más fejlődő gazdaságú országok civil szervezetei dön­ tő szerepet játszanak a mentálhigiénés közösségi szolgáltatások terü­ letén, az értelmi fogyatékos személyek emberi jogaiért való lobbizás­ ban és társadalmi befogadásuk előmozdításában. Az alapítványok és az olyan nemzetközi adományozók, mint az Open Society Mental Health Initiative, a civil szervezeteket kulcsfontosságú partnereknek tekintik abban a folyamatban, amely az intézményi keretek oldása és a társa­ dalmi tudatosság növelése felé vezet. A civil szervezetek erőfeszítései­ nek köszönhetően egyre inkább elterjedtek a közösségi szolgáltatások, és nőtt a kormányokra nehezedő nyomás, hogy a társadalmi befogadás előmozdítása és az emberi jogok elismerése érdekében biztosítsák a megfelelő társadalmi programokat és lépéseket.

Ezen erőfeszítések jelentős hatással bírtak a következő területeken: a társadalom peremére szorult, alultámogatott közösség számára nyúj­ tott minőségi szolgáltatások és támogatás elterjedésében, a diszkrimi­ náció csökkentésében, a társadalmi elfogadottság növelésében és a kor­ mány irányelveinek és programjainak fejlődésében. Mindezek ellenére az előttünk álló kihívások változatlanul hatalmasak. Rengeteg még a tennivaló, és ezekben a civil szervezeteknek meghatározó szerep jut.

Mi az önfinanszírozás?

A NESsT az önfinanszírozás kifejezést használja a civil szervezetek saját forrásaik elő­ teremtése céljából alkalmazott változatos stratégáinak megje­ lölésére. Ilyen stratégiák: – Szolgáltatási díjak felszámí­ tása – Termékeladás – Szellemi termékek értéke­ sítése (például: licenszmeg­ egyezések, szabadalmak, szerzői jogok) – Tárgyi eszközök bérbeadá­ sa (például: eszközök vagy ingatlan bérbeadása) – Pénzügyi befektetések – Tagsági díjak

Sok ilyen szervezet számára a legnagyobb kihívást a pénzügyi fenntart­ hatóság és hosszú távú hatás biztosítása jelentik. Sok más civil szerve­ zethez hasonlóan az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szerve­ zetek továbbra is alulfinanszírozottak, néhány fő adományozótól vagy olyan forrásoktól függnek, amelyek csak rövid távú projektek megvaló­ sításához elegendőek, a szervezeti fejlesztéshez és szélesebb hatókörű projektek kivitelezéséhez azonban nem. Egyre több szervezet szembe­ sül azzal a ténnyel, hogy a pályázati források olyan szigorú feltételekkel járnak együtt, amelyek akadályozzák az alapítványt az önálló növeke­ désben és fejlődésben. Ahogy ezek a szervezetek egyre több tapaszta­ latot halmoznak fel és egyre nagyobb elismerést vívnak ki maguknak a saját területükön, úgy tesz szert egyre növekvő fontosságra a szervezeti stabilitás, a függetlenség és a hosszú távú fenntarthatóság kérdése is.

A pénzügyi fenntarthatóság növelése érdekében ezek a szervezetek te­ vékenységek széles körét végzik azért, hogy bevételeiket és forrásaikat minél változatosabbá tegyék, valamint hogy szabadon felhasználható és fenntartható bevételi forrásokat szerezzenek. A hagyományos pályázatí­ rás és klasszikus jótékonyságra alapozó megközelítések mellett a szerve­ zetek egyre inkább folyamodnak az önfinanszírozás módszeréhez, hogy szabadon felhasználható bevételeket nyerjenek szervezetük számára.

Szerte a világon sok nonprofit szervezet ismerte fel annak szükségessé­ gét, hogy társadalmi vállalkozás (olyan üzleti vállalkozás, amelyeknek Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

Vállalkozó szellem

1 . f e j e z et : előzmé n ye k

A civil szervezetek önfinanszírozási stratégiáinak skálája a küldetéshez erősen kötődő formáktól (A táblázat bal oldala) a küldetéshez kevésbé kötődő formákig (A táblázat jobb oldala)4 PROGRAMTEVÉKENYSÉG

MEGLÉVŐ TERMÉK/ SZOLGÁLTATÁS, MEGLÉVŐ ÜGYFELEK

ÚJ TERMÉK/ SZOLGÁLTATÁS, MEGLÉVŐ ÜGYFELEK

MEGLÉVŐ TERMÉK/ SZOLGÁLTATÁS, ÚJ ÜGYFELEK

ÚJ TERMÉK/ SZOLGÁLTATÁS, ÚJ ÜGYFELEK

A civil szervezet alapító okiratában, a szervezeti szabályzatában és a küldetésében megfogalmazott szolgáltatások

Bevétel közvetlenül a civil szervezet programtevékeny­ ségeiből

Új termék/szolgáltatás meglevő ügyfelek számára.

A küldetéshez kötődő tevékenység kiterjesztése új fizető ügyfelekre.

Új termék/szolgál­ta­ tás új fizető ügy­felek számára (küldetéshez nem kapcsolódó/kiegészítő üzleti tevékenységek).

Példa:

Példa:

Példa:

Példa:

Példa:

Értelmi fogyatékos személyeket képviselő civil szervezet, mely értelmi fogyatékos gyermekek számára üzemeltet egy kézművesműhelyt is magában foglaló programközpontot

A civil szervezet a foglalkozásokat a szülők részére térítés ellenében tartja.

A civil szervezet egészségügyi és otthonápolási képzést tart a szülőknek.

A civil szervezet kézműves-foglalkozásokat indít a lakosság számára.

A civil szervezet egy kávézót nyit a nagyközönség számára, ami a kliensek számára nem nyújt munkalehetőséget.

Finanszírozás 100%-ban adományi támogatásból

Költségmegtérülés

Költségmegtérülés vagy a fedezeti pont elérése

Kis/átlagos profit

Nagyobb profit

A szervezet küldetésének eléréséhez nagyban hozzájárul

A szervezet küldetésének eléréséhez nagyban hozzájárul

Küldetés eléréséhez kevéssé járul hozzá

Küldetés eléréséhez kevéssé járul hozzá

Küldetés eléréséhez nem járul hozzá

gazdasági és társadalmi céljai is vannak) alapításával egyszerre valósít­ sák meg a társadalmi küldetésük által kijelölt célt, és váljanak pénzügyi­ leg stabillá. A NESsT meghatározása alapján a társadalmi vállalkozások olyan önfinanszírozási stratégiák, amelyeket a civil szervezetek a fenn­ tartható bevételi források létrehozása és a szervezet eredeti küldetésé­ nek jelentős mértékű megerősítése érdekében alkalmaznak. A társadal­ mi vállalkozások számos formában fordulhatnak elő.

4

A Felkészülni, vigyázz… Az önfinanszírozás megteremtésének első lépései című kiadványban szereplő táblázat felhasználásával (Get Ready, Get Set Starting Down the Road to Self-financing. Santiago, Chile: NESsT, 2004.).

10

Ez a spektrum a társadalmi vállalkozással kapcsolatos megközelítések, kockázatok, illetve pénzügyi és társadalmi megtérülések széles körét áb­ rázolja. A skála egyik végén találhatók az úgynevezett költségmegtérülé­ si célú társadalmi vállalkozások, amelyek célja, hogy a program költsé­ geinek bizonyos százalékát önfinanszírozási tevékenységgel, vagy tagsági díjak beszedéséből fedezze; elfogadva azt, hogy a fennmaradó hányadot adományokból pótolja. Ezt a stratégiát gyakran használják a szervezet küldetéséhez szervesen kapcsolódó programok esetében azzal a céllal, hogy a szükséges adományi források mennyiségének csökkentésével nö­ veljék a program fenntarthatóságát.

A skála másik végén találhatók azok a vállalkozások, amelyek elsősorban a szervezet fenntartásához szükséges profit előállítására fókuszálnak, és Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

1 . f e j e z et : előzmé n ye k

Vállalkozó szellem

nem állnak kapcsolatban a küldetéssel, vagy a közvetlen társadalmi ha­ tásuk alacsony. Ezek elsődleges célja, hogy elegendő bevételt szerezze­ nek az anyaszervezet költségeinek fedezésére vagy egy kulcsprogram fi­ nanszírozására. Például ha egy civil szervezet nyit egy kávézót, ami nem kötődik a küldetéshez, és egy elfogadható kezdeti időszak után a vállal­ kozás maga – a kávézó – már nem szorul támogatásra, akkor a vállalko­ zás célja kifejezetten az anyaszervezet pénzügyi támogatása.

A skálán számunkra megfelelő pozíció kijelölésekor fontos, hogy tisz­ tában legyünk a szervezet céljaival, valamint a vállalkozás potenciális kockázataival és lehetőségeivel annak érdekében, hogy dönteni tud­ junk annak elindításáról, és fel tudjuk mérni annak várható hatásait. Általánosságban véve, minél távolabb áll a vállalkozás a küldetéstől, an­ nál alacsonyabb a küldetésre gyakorolt hatás, viszont annál magasabb a várható profit. Ugyanígy minél távolabb áll a vállalkozás a küldetéstől, annál nagyobb kockázattal jár a szervezet számára.

Természetesen egy ideális vállalkozás esetében egyszerre jelenik meg a magas profit és a magas missziós hatás, azonban mint az ideális esetek általában, ez ritkán fordul elő.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

11

SECTION 1: Background

Vállalkozó szellem

Második fejezet: A társadalmi vállalkozás és a pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek Bár a társadalmi vállalkozást alapító, pszichiátriai beteg és fogyatékos embereknek szolgáltató szervezetek számos eltérő tulajdonsággal ren­ delkeznek, mindannyian rendelkeznek néhány közös céllal. Általában az alábbi három fő ok közül legalább egy szerepet játszik a társadalmi vál­ lalkozás alapításában: tartalmas tevékenység, munkalehetőség biztosítása a klienseik számára, illetve bevételi forrás biztosítása az anyaszervezetnek.

Tartalmas tevékenység biztosítása a kliensek számára Néhány vállalkozást elsődlegesen abból a célból hoznak létre, hogy tar­ talmas tevékenységeket nyújtsanak a klienseik és a programban részt vevők számára. Például sok védett lakhatási program szervez napközi foglalkozásokat is. Az ilyen céllal alapított vállalkozások esetén a bevételek jellegzetesen az anyaszervezethez kerülnek, vagy a csoportos tevékenység költségeit fedezik. Ilyen esetekben a középpontban a munkatevékenység terápiás minősége áll, és a vállalkozás nagy valószínűség szerint a költség­ megtérülést célozza. Azonban előfordul, hogy a kereslet növekedésével és a vállalkozási tevékenység üzleti oldalára való összpontosítással ezek a vállalkozások jövedelmezőbb társadalmi vállalkozásokká alakíthatók. Sok társadalmi vállalkozás indult így. Ez történt a romániai Pentru Voi5 ese­ tében is, amely a klienseit bevonta egy fénymásoló-központ munkájába, majd amikor a szervezet felismerte, hogy nagy a kielégítetlen igény az ilyen szolgáltatások iránt, teljes körű üzletté fejlesztette ezt a tevékenysé­ get.

Munkalehetőség biztosítása a kliensek számára A pszichiátriai betegségek és az értelmi fogyatékosság területén dolgozó szervezetek gyakran szembesülnek azzal, hogy a klienseik számára a legnagyobb nehézséget a munkaerőpiacon való elhelyezkedés okozza.

Mindazonáltal nekik is szükségük van némi költőpénzre és vágynak a munkával járó elismerésre és önbecsülésre. Néhány szervezet azért indít társadalmi vállalkozást, hogy értelmes munkalehetőséget biztosítson a kliensek számára, ezáltal is hozzájárulva társadalmi integrációjukhoz.

A munkavállalás kérdése központi kihívás a Közép-Kelet-Európában (Central and Eastern Europe, CEE) működő, pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos emberekkel foglalkozó szervezetek számára. A CEE országokban működő civil szervezetek a következő aggályokat fogalmaz­ ták meg klienseik foglalkoztatásával kapcsolatban6: Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

5

A Pentru Voi egy nonprofit civil szervezet.

Központja Temesváron, Romániában van. A szervezet közösségi szolgáltatásokat nyújt értelmi fogyatékos személyek számára, az Országos Fogyatékosügyi Hatósággal és Temesvár önkormányzatával együttműködve.

6

Judith Klein–Camilla Parker: Making Social Inclusion a Reality: The Challenge for People with Mental Disabilities in Central and Eastern Europe. Eurohealth (2003. ősz) p. 16.

13

Veánltlearl p ko r izsói nsgz eml leenm tality

ág r rs o au dn ad l mi v á l l a l ko z á s é s a ps z ic h i át r i a i bete g S2E. CfTeI jOeNz et 1 : : BAa ct k é s é rte l mi f o g y at é kos s z em é ly ekke l f o g l a l ko z ó s z e r ve z etek

– Az általános társadalmi közfelfogás szerint a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyek nem foglalkoztathatók.

– A szigorú és diszkriminatív munkajogi törvények nagyon megnehezí­ tik az értelmi fogyatékossággal élő személyek alkalmazását. A fogya­ tékos személyek gyakran elveszítik az állami segélyt, ha más jövede­ lemforrással (például munkabér) is rendelkeznek.

– Súlyos hiány van az olyan (re)habilitációs és képzési szolgáltatások­ ból, amelyek az értelmi fogyatékossággal élő személyek (iskolákból vagy intézményekből) a munka világába való belépését segítenék.

– A munkaképes értelmi fogyatékos személyeknek csak jelentéktelen hányadát alkalmazzák nyílt munkaerő-piaci keretek között, ami jelzi a társadalmi ellenállást az ilyen emberek alkalmazásával szemben.

Néhány civil szervezet klienseik nyílt munkaerő-piaci elhelyezése és közpolitikai lobbitevékenységük mellett társadalmi vállalkozásba kez­ dett azért, hogy képzést és foglalkoztatást nyújtson kedvezményezettje­ iknek. Esélyeik a kliensek nyílt munkaerő-piaci elhelyezésében korláto­ zottak voltak – gyakran a diszkrimináció vagy az alulképzettség miatt –, ezért úgy határoztak, hogy maguk biztosítanak állásokat. Mások a társa­ dalmi vállalkozást tranzitfoglalkoztatási tevékenységnek, vagy munkavál­ lalásra felkészítő programnak tartják.

A használható stratégiák függnek a szóban forgó szervezettől és az or­ szágtól, amelyben az működik. Mint azt már korábban említettük, egyes országok szigorúbbak a fogyatékos személyeknek járó juttatások tekintetében, ami arra ösztönözheti a szervezeteket, hogy bérezés he­ lyett nem pénzbeli juttatásokat biztosítsanak klienseik számára. Egyes szervezetek a kliensek számára fenntartott állásokat állandónak tekin­ tik, míg mások egy hat hónapos időszak elteltével a kliens nyílt munka­ erő-piaci munkahelyre való továbblépésével számolnak. Az utóbbi vál­ lalkozástípus gyakran képzést és támogatást is nyújt, és ezek az emberek minimálbért vagy piaci átlagbért kapnak. Ezek a vállalkozások gyakran a fedezeti pont környékén működnek, néhányan állami szubvencióban részesülnek. A támogatásra való igény nő, ha széles körű képzésre van szükség és a vállalkozás sok klienset alkalmaz.

A tervezés egyik kulcsfontosságú része a vállalkozás küldetésének és pénzügyi céljának meghatározása. Ez segít az érdekeltek közös elvárása­ inak megfogalmazásában, és az olyan stratégiai döntések meghozatalá­ ban, mint a gazdálkodási forma megválasztása. A társadalmi vállalkozás működtetésével egyes szervezetek elsődleges célja a társadalmi hatás el­ érése. Mások a társadalmi vállalkozást a pénzügyi fenntarthatóság és a bevételi források változatosabbá tételének fontos eszközének tartják.

Függetlenül eredeti céljától, egy társadalmi vállalkozás társadalmi ha­ tása jelentős lehet. Ezek a vállalkozások biztonságos környezetet nyúj­ tanak a kliensek számára, ahol képzésben részesülhetnek és munkata­ pasztalatot szerezhetnek. Ezek a szervezetek segíthetnek a diszkriminá­ ció elleni harcban azáltal, hogy a társadalom tagjait szembesítik azzal a 14

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

z et S2 E. CfTeIjOe N 1 :: BAa t cá kr gsra od ua n ldmi v á l l a l ko z á s é s a ps z ic h i át r i a i bete g é s é rte l mi f o g y at é kos s z em é ly ekke l f o g l a l ko z ó s z e r ve z etek

Vállalkozó szellem

ténnyel, hogy az értelmi fogyatékos személyek is hasznos tagjai lehet­ nek a társadalomnak, miközben növelik a kliensek önbecsülését is. „A munkavállalás lehetősége elengedhetetlen a társadalomban való részvé­ tel szempontjából, és annak hiánya… társadalmi kirekesztéshez vezet.”7 Igaz, hogy egy társadalmi vállalkozás működtetése jelentős tervezést és irányítást igényel, ami sok civil szervezetet nagy kihívás elé állít, számos szervezet mégis eredményes eszköznek találta pénzügyi helyzete stabili­ zálásában és a klienseik gyakorlati életre szóló tapasztalatokhoz juttatá­ sában.

Bevételi forrás biztosítása az anyaszervezet számára Egyes szervezetek olyan vállalkozásokra összpontosítják erőfeszítéseiket, amelyek a szervezet tevékenységeinek támogatása érdekében állítanak elő profitot. Ezek a vállalkozások általában nem állnak kapcsolatban a küldetéssel, a szervezet klienseit nem, vagy csak kis mértékben vonják be a tevékenységükbe. Ezeknek a vállalkozásoknak annyi profitot kell termelniük, amely meghaladja a szervezet által befektetett idő és erő­ források hozamlehetőség költségét (a hozamlehetőség költsége azt je­ lenti, hogy mennyi lenne az ugyanezen erőforrásoknak esetlegesen más céllal történő felhasználásából származó potenciális haszon).

Mint látható, számos megközelítés létezik a társadalmi vállalkozások gazdasági és társadalmi céljai közötti megfelelő egyensúly kialakítására.

Mindegyik megközelítés egyformán értékes, de fontos, hogy már korán meghatározzuk a társadalmi vállalkozás alapvető céljait, mivel azok ha­ tározzák meg, hogy milyen megfontolásokat veszünk figyelembe a meg­ valósításnál. Tehát nemcsak a célok, hanem a megvalósítás formái is változatosak lehetnek. Egyes társadalmi vállalkozások fizetést adnak az alkalmazott klienseiknek, míg mások természetbeni juttatásokat nyújta­ nak, mint például a csoportos foglalkozásokon való részvétel lehetősé­ ge. Egyes szervezetek képzés céljából indítanak társadalmi vállalkozást, amely segíti a kliensek nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését; míg má­ sok hosszú távú foglalkoztatást kívánnak nyújtani a vállalkozás kerete­ in belül. Egyesek inkább programként fogják fel a vállalkozásukat, ahol a bevétel inkább csak örömteli mellékes. Más vállalkozások csupán a költségeik 60-70%-át képesek fedezni, de mivel a küldetésre gyakorolt hatásuk olyan jelentős, a fennmaradó részre érdemes további anyagi tá­ mogatást szerezni. Ezek a vállalkozások még így is költséghatékonyab­ bak, mintha tevékenységük 100%-os anyagi támogatásra szorulna. Más vállalkozások igyekeznek elegendő többletbevételhez jutni ahhoz, hogy a profittal az anyaszervezetet is támogassák. A közös jellemző mind­ ezekben az, hogy minden megtermelt profitot a vállalkozásba vagy a szervezetbe forgatnak vissza.

Bár mára számos szervezet felismerte már a társadalmi vállalkozás elvi értékét, ez a gondolkozásmód még mindig viszonylag ismeretlen a szek­ torban, és a sikeres megvalósítás érdekében még sok kihívással kell szem­ benézni.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

7

Judith Klein–Camilla Parker: Making Social Inclusion a Reality: The Challenge for People with Mental Disabilities in Central and Eastern Europe. Eurohealth (2003. ősz) p. 17.

15

SECTION 1: Background

Vállalkozó szellem

Harmadik fejezet: A sikerhez vezető út A kockázatok csökkentése és az esélyek növelése érdekében a társa­ dalmi vállalkozás alapításába fogó szervezetnek több fontos lépést kell megtennie. Ebben a fejezetben leírjuk a kulcsfontosságú lépéseket és szempontokat, valamint esettanulmányokat mutatunk be a terüle­ ten működő leggyakoribb társadalmi vállalkozási típusokról. A NESsT Felkészülni, vigyázz… Az önfinanszírozás megteremtésének első lépései 8 című kézikönyve a szervezeti felkészültség felmérését és a vállalkozás tervezé­ sének folyamatát részletesebben is ismerteti.

Első lépés: A szervezeti felkészültség felmérése Elengedhetetlen, hogy a szervezet felkészülten vágjon bele a vállalko­ zásba. A felmérés folyamata biztosítja, hogy rendelkezzünk a szüksé­ ges rendszerekkel, kapacitással és pénzügyi háttérrel ahhoz, hogy bele­ kezdhessünk a vállalkozással kapcsolatos ötletek megvizsgálásába. Bár számos társadalmi vállalkozás alapítása mellett döntő szervezet nem rendelkezik teljesen kidolgozott irányelvekkel és rendszerekkel, az mindenképp fontos, hogy legalább az alapvető elemek meglegyenek.

Például egy pénzügyileg nehéz helyzetben lévő szervezet ne alapítson társadalmi vállalkozást, hiszen pár évbe is beletelhet mire a vállalkozás jövedelmezővé válik. A szervezetnek 1-2 évre elegendő forrással érde­ mes rendelkeznie ahhoz, hogy a szervezet a vállalkozás sikertelensége esetén is fenn tudjon maradni. Ebben a szakaszban szintén elengedhe­ tetlen a vállalkozás társadalmi és pénzügyi céljainak meghatározása.

A foglalkoztatási lehetőség teremtése az elsődleges cél, vagy a szervezet pénzügyi támogatása? Van-e állami szubvencióra lehetőség? Ha igen, mekkora lehet ez az összeg? Ebben a szakaszban a pénzügyi kérdése­ ken felül egyéb kérdéseket is meg kell fogalmazni. Számíthatunk-e az alkalmazottak, a vezetőség és a legfontosabb érdekeltek támogatására?

Hogyan döntsünk arról, hogy melyik ötletet valósítsuk meg? Mik az el­ sődleges küldetésbeli és pénzügyi céljaink a társadalmi vállalkozás ala­ pításával? Fogjuk-e alkalmazni saját klienseinket?

Második lépés: A vállalkozási tevékenység kiválasztása Ha úgy döntöttünk, hogy készen állunk a társadalmi vállalkozás elindí­ tására, a következő felmerülő kérdés a vállalkozás típusának megválasz­ tása. A belső tényezőket – az alkalmazottak és kliensek képességeit és érdeklődési körét – és a külső tényezőket – a piaci versenyt – egyaránt figyelembe kell venni. Érdemes a kezdeti elemzés céljából legalább há­ rom ötletet kiválasztanunk Geof Cox, az Economic Partnerships szervezetfejlesztési tanácsadója sze­ rint, a pszichiátriai beteg és fogyatékos személyeket foglalkoztató társa­ dalmi vállalkozásoknak a következő tényezőkre kell különös figyelemmel lenniük az ötletek megfogalmazásánál9: Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

8

Get Ready, Get Set… Starting Down the Road to Self-Financing 9

Geof Cox elemzése alapján, melyet először a Social Firms UK Summer School alkalmával prezentált 2003 júniusában. Az Economic Partnership Ltd. egy brit tanácsadó cég (www.economicpartnerships.com).

17

Vállalkozó szellem

3 . Fe j e z et : A si k e r hez vezető út

– A vállalkozásnak képesnek kell lennie a képességek és munkaidők szé­ les skálájához igazodnia. Például egy pszichiátriai beteg személy számá­ ra tudjon biztosítani részmunkaidős vagy szezonális foglalkoztatást, vagy azt, hogy egy értelmi fogyatékos személy strukturált rutinkereteken belül dolgozhasson.

– A vállalkozásnak ellensúlyoznia kell tudni az értelmi fogyatékossággal élő személyek alkalmazásával járó magasabb költségeket, akár az árak növelésével vagy az egyéb költségek csökkentésével. Az árak általában akkor növelhetők, ha növeljük a termék hozzáadott értékét, vagy ha a piac nem árérzékeny (a termék minősége nagyobb jelentőséggel bír, mint az ára). Néha az elindulásra, a képzésekre vagy a működési költ­ ségekre nyert pályázati támogatás ellensúlyozza a kliensek foglalkozta­ tásával járó többletköltségeket. Teljes pénzügyi helyzetelemzésre lesz azonban szükség ahhoz, hogy pontosan meghatározhassuk az alkalma­ zottakkal járó megnövekedő költségeket; a piac által elfogadható árat; illetve azt, hogy az áru milyen kiegészítő tulajdonságai révén tudjuk azt növelni; valamint, hogy felmérjük a más területeken végrehajtható költ­ ségcsökkentés, -megosztás vagy -támogatás lehetőségeit.

– Egy pszichiátriai beteg és fogyatékos embereket foglalkoztató vállalko­ zásnak lehetősége adódhat arra, hogy termékeit az ilyesmire fogékony, tudatos fogyasztók (például etikus vásárlók) részére némi felárral érté­ kesítse.

Harmadik lépés: A vállalkozás felépítése Ha megegyeztünk a legjobb ötletekben, elérkezett az idő, hogy a tervezési folyamat révén részletesebben is elemezzük a bennük rejlő lehetőségeket.

A vállalkozásfejlesztés folyamata három, egymásra épülő lépcsőfokból áll: a megvalósíthatósági előtanulmány, a megvalósíthatósági tanulmány és az üzleti terv elkészítése. Ez a folyamat képessé teszi a szervezetet arra, hogy elemezze, milyen lehetőségei vannak a vállalkozásnak a szervezet pénzügyi és társadalmi célkitűzéseinek megvalósítására; valamint hogy felmérje, hogy a tervezett vállalkozás összeegyeztethető-e a szervezet kapa­ citásával és kockázattűrő képességével.

A. Megvalósíthatósági előtanulmány. Ez a vállalkozásfejlesztési folyamat első lépcsőfoka. A megvalósíthatósági előtanulmány célja, hogy meghatározza az önfinanszírozás céljait és a vállalkozás koncepcióját, azonosítsa a célpi­ acot és az igényeket, információt gyűjtsön a versenytársakról és a hasonló vállalkozásokról, valamint, hogy elvégezzen néhány előzetes pénzügyi elemzést, elsődlegesen a fedezetelemzést. (Ez az elemzés megmutatja, hogy az eladások mely szintje szükséges a költségek fedezéséhez, vagy a fedezeti pont eléréséhez; azaz segít megbecsülni, hogy életképes lesz-e a tervezett vállalkozás). A megvalósíthatósági előtanulmány segítségével megismerhetjük azokat a főbb veszélyforrásokat és buktatókat, amelyek a vállalkozás életképességének útjában állhatnak. Egyúttal átfogó képet kap­ hatunk a vállalkozásról és az adott iparágról; így a szervezet még azelőtt felmérheti, hogy jó döntés-e belekezdeni a vállalkozásba, mielőtt jelentős időt és pénzügyi forrásokat fektetne bele. Ezáltal lehetővé válik, hogy a

18

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

3 . Fe j e z et : A si k e r hez vezető út

Vállalkozó szellem

szervezet jól megalapozott döntést hozzon arról, hogy érdemes-e tovább­ lépni a teljes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

B. Megvalósíthatósági tanulmány. A megvalósíthatósági tanulmány segít a társadalomtudatos vállalkozónak reálisan felmérni a tervezett vállalkozást és annak képességét a kitűzött célok megvalósítására. A megvalósíthatósá­ gi tanulmány jelentős kutatást és elemzést igényel, és a későbbi üzleti terv fontos alapját képezi. Magában foglalja a tervezett termék vagy szolgálta­ tás, a piaci lehetőségek, a működtetés, a menedzsment, a pénzügyi terv, a küldetésre gyakorolt hatás, a kockázatok és a kockázatcsökkentés módjá­ nak elemzését.

C. Üzleti terv. A. A teljes üzleti terv a megvalósíthatósági tanulmányra épül.

Célja olyan szakmai dokumentum létrehozása, amely tartalmazza a vállal­ kozás, a termékek és szolgáltatások leírását, a versenytársak elemzését, a piacelemzést, a marketingstratégiát, a menedzsment felépítését, a meg­ valósítási tervet, a pénzügyi forrásokat és a bevételi előrejelzéseket. Ezt a tervet gyakran használják külső adományszervezés céljára, illetve belső tervezéshez, irányításhoz, és döntéshozatalhoz is.

Bár a vállalkozás felépítésének folyamata jelentős időbefektetést igényel (hat hónaptól egy évig terjedő időtartamot vehet igénybe), de megakadá­

Gyakorlati példa: Az Estuar egy román civil szervezet, melyet 1993-ban alapítottak. Célja, hogy társadalmi alternatívákat kínáljon pszichiátriai beteg felnőtt személyek számára, a közösségbe történő reintegrációjuk érdekében. Az Estuar négy nagyobb fiókirodával rendelkezik Románia különböző régióiban.

A NESsT támogatásával a Kolozsváron működő iroda 2004-ben létrehozott egy társadalmi vállalkozást.

A folyamat egy szervezeti állapotfelmérést bemutató szakmai műhellyel kezdődött, amely segített az Estuar csapatának felismerni, hogy szükségük van további, szabadon felhasználható bevételi forrásokra az iroda működési költségeinek fedezésére. Ugyanakkor az Estuar munkalehetőséget is szeretett volna biztosítani a klienseknek. Egy hatékony ötletbörze után az Estuar Cluj egy kézműves vállalkozás mellett döntött. A kliensek közül sokan vesznek részt kézműves-foglalkozásokon, és sokféle termékeket készítenek, például kosarakat, bőrből készült díszes fali képeket. Az Estuar csapata elkészítette a megvalósíthatósági előtanulmányt, és két fontos tényezőre lett figyelmes: egyrészt a fedezeti pont eléréséhez több termék eladására lett volna szükség, mint amennyit a kliensek képesek lettek volna előállítani; másrészt az érdeklődés általános hiányát tapasztalták. Ezt a vállalkozási ötletet így elvetették, és jelenleg egy kávézó megvalósíthatósági tanulmányán dolgoznak. www.ong.ro/ong/estuar

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

19

Vállalkozó szellem

3 . Fe j e z et : A si k e r hez vezető út

lyozza, hogy a szervezet jelentős pénzügyi forrásokat fektessen egy életkép­ telen vállalkozásba.

Negyedik lépés: Az üzleti terv megvalósítása, a vállalkozás elindítása Ha az üzleti terv elnyerte a belső érdekeltek tetszését, és rendelkezésünkre áll a szükséges pénzügyi és egyéb támogatás is, elérkezett az idő a vállalko­ zás elindítására

20

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

SECTION 1: Background

Vállalkozó szellem

Negyedik fejezet: Társadalmi vállalkozás a pszichiátriai és fogyatékosságügyi területeken Ebben a fejezetben olyan, pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos sze­ mélyekkel foglalkozó szervezetek tapasztalatairól olvashatunk, melyek már keresztülmentek a társadalmi vállalkozás tervezésének/fejlesztésének folyamatán. A fejezet a pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos személyek szervezetei által alapított legfőbb vállalkozástípusokat mutatja be. Az itt megosztott tapasztalatok más szervezeteket is arra hivatottak ösztönözni, hogy tanuljanak az úttörő szervezetektől, és maguk is megalapítsák saját vállalkozásukat (természetesen egy részletes és jól megfontolt tervezési folyamatot követően!), ezzel is hozzájárulva a társadalmi vállalkozás elfo­ gadottságához a civil szférában.

Pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos kliensek alkalmazása A. Tisztázzuk a kliensekkel kapcsolatos céljainkat. Az a célunk, hogy hosszú távú foglalkoztatást biztosítsunk számukra, vagy hogy felkészítsük őket a nyílt munkaerőpiacra való továbblépésre? Gondoljuk végig mindkét lehetőséget, mivel eltérő következményekkel járnak a programokat és a pénzügyeket illetően. A korlátozott foglalkoztatási időszakkal több kliens számára nyújtunk lehetőséget, de ez egyben azt is jelenti, hogy a kliensek­ nek tovább kell lépnie, amint megfelelően felkészültek a munka világá­ ban való helytállásra. Fontos, hogy célunkat megfelelően kommunikáljuk attól a pillanattól fogva, ahogy arról megállapodtunk.

B. Tisztázzuk a szervezeti célokat. Geof Cox (Economic Partnerships Limited) szerint, – az anyaszervezetnek nagyon világosan és őszintén kell kommunikálnia céljait és törekvéseit. Elsősorban bevételi forrásainak maximalizálása végett akar társadalmi vállalkozást alapítani, vagy pedig a képviselt cél­ csoport tényleges megerősítése és társadalmi befogadásának elősegítése iránti elkötelezettségből?

– A második esetben fontos lehet, hogy a képviselt célcsoportot elsődle­ gesen képviselő alkalmazotti kör is központi szerepet kapjon a vállalko­ zás fenntartásában, míg miközben az anyaszervezet inkább csak támo­ gató szerepet tölt be.

– Mindazonáltal a legfontosabb tényező a társadalmi vállalkozás és az anyaszervezet közti kapcsolatban az, hogy a szervezeti struktúra a valós viszonyoknak megfelelően épüljön fel. Ha a társadalmi vállalkozás pénzügyileg előre­ láthatólag függő marad az anyaszervezettől, a tény, hogy a formális irányítás az anyaszervezet kezében marad, valószínűleg nem okoz majd problémákat. Amennyiben viszont a társadalmi vállalkozás célja, hogy a gyakorlatban és pénzügyileg is nagymértékben függetlenné váljon az anyaszervezettől, az a tény, hogy nem maga irányítja a saját sorsát, vagy a megtermelt pénzügyi többlet felhasználását – tehát a formális irányí­ tás az anyaszervezet kezében marad – a jövőben majdnem bizonyosan Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

21

Vállalkozó szellem

4 . f e j e z et : T á r s a d a lmi váll a l k o zás a pszi c hiát r i a i és f o g y até k o ssá g ü g yi te r ülete k e n

feszültség forrásává válhat. Ha a vállalkozás valóban elkezd pénzügyi többletet termelni, az az anyaszervezetnél szívesen fogadott „adomány” lesz, és emiatt az anyaszervezet nehezen tudja majd elengedni a vállal­ kozást. Ez pedig az egész folyamatot negatív tapasztalattá formálhatja az abban közvetlenül résztvevők számára10.

C. Olyan vállalkozást válasszunk ki, mely klienseink számára megfelelő. Ha a vál­ lalkozás célja a kliensek foglalkoztatása, a munkának számukra megfelelő­ nek kell lennie. A pszichiátriai betegségek és az értelmi fogyatékosság szé­ les spektrumot fednek le, és a képességek igen eltérőek. Általánosságban azonban annyi elmondható, hogy azok a munkák, amelyek nagy sebessé­ get, hosszú munkaidőt vagy nagyfokú ügyességet igényelnek, illetve nagy stresszel járnak, valószínűleg nem lesznek majd megfelelőek. Viszont ezek a kliensek általában nagyon precízek, szívesen látnak el ismétlődő felada­ tokat, és rugalmasak a munkaidő-beosztás tekintetében.

Olyan üzletet tervezzünk, amely figyelembe veszi a kliensek sajátossága­ it. Milyen jellegű munkát képesek ellátni és milyen jellegű tapasztalatra vágynak? Amennyiben a kliensek csak korlátozott mennyiségű munkát képesek elvégezni, vagy munkatempójuk korlátozott, alkalmazzunk továb­ bi munkásokat, vagy korlátozzuk az elfogadható munkamennyiséget.

Fontos viszont, hogy teljes mértékben tisztában legyünk az ilyen döntések pénzügyi következményeivel, és építsük be azokat üzleti tervünkbe is.

D. Döntsünk a személyzet összetételéről: a kliensek, szociális munkások és külső alkalmazottak arányáról. Még ha a foglalkoztatás biztosítása is az elsődleges célunk, külső munkatársak alkalmazása csökkentheti a kliensekre nehe­ zedő nyomást a termelést és a jövedelmezőség növelését illetően. Így a munkakörnyezet is integráltabbá válik, amely minőségileg javítja a klien­ sek tapasztalatait. Tartsuk szem előtt, hogy az üzleti tevékenység bővülé­ sével nőnek a munkaerővel kapcsolatos elvárások is. Milyen mértékben növelhetjük klienseink terhelését? Milyen szerep jut a velük dolgozó szociális munkásoknak? Ők is aktív szerepet játszanak majd a társadalmi vállalkozás fenntartásában? Szükséges lesz-e pénzt elkülöníteni további szociális munkások alkalmazására?

E. Döntsünk arról, hogy nyíltan kommunikáljuk-e, hogy vállalkozásunk értelmi fogyatékos embereket alkalmaz. Hogy reagálnak majd az emberek a kliense­ inkre? Tudni fogják, hogy ez egy társadalmi vállalkozás? Fontos, hogy tud­ ják? Fogalmazzuk meg őszintén, hogy ennek milyen hatásai lehetnek.

10

Geof Cox, e-mail üzenet a szerzőknek, 2004. október 14.

22

F. Döntsünk arról, hogy milyen juttatásban részesítjük klienseinket. Fizetést fog­ nak kapni? Illetményt? A bevételek bizonyos százalékát? Vagy nem pénz­ beli juttatásokat? Sok sikerrel alkalmazható stratégia létezik, de ezeket világosan kell kommunikálni, átláthatóan és következetesen kell alkalmaz­ ni. Egyes országokban a kliensek átmenetileg vagy teljes mértékben elve­ szíthetik az állami támogatást, ha fizetett munkát vállalnak. Győződjünk meg róla, hogy ezt is figyelembe vettük-e tervünkben. Hajlandók lesz­ nek‑e a kliensek kockáztatni az állami támogatást? Szeretnénk, ha vállal­ nák ezt a kockázatot? Amennyiben nem adunk klienseinknek fizetést, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy végül nem fogjuk kihasználni őket? Egyes szervezetek nem pénzbeli juttatásokat ajánlanak. A nem fize­ Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

ad au lmi váll a l k o zás a pszi c hiát r i a i S4E. CfTeI jOeNz et 1 : : BTaácrks g ro nd és f o g y até k o ssá g ü g yi te r ülete k e n

Vállalkozó szellem

tés etikai kérdését úgy oldhatjuk fel, ha határozottan mindenki számára egyértelművé tesszük, hogy a klienseket foglalkoztató vállalkozás által ter­ melt minden profit a klienseket szolgálja az így megvalósítható programo­ kon keresztül. A választott stratégia nagymértékben az állami szabályozás és az egyedi körülmények függvénye. Fontos, hogy megértsük a választott stratégia következményeit, és ezeket világosan, jól érthetően kommunikál­ juk az érintettek felé.

G. Fontoljuk meg a további lehetséges előnyöket, amelyek egy társadalmi vállalkozás működtetéséből származhatnak. Léteznek-e olyan további kedvezmények, amelyeket társadalmi vállalkozásként igénybe vehetünk, például fogyaté­ kos személyek alkalmazása után járó adókedvezmény, állami és/vagy válla­ lati tendereken való előnyös elbírálás?

Tervezés A. Tervezzünk körültekintően. Mindaz az energia- és időbefektetés, amit az üzleti terv kidolgozására és a vállalkozásnak a szervezet stratégiai tervébe való beillesztésére fordítunk, többszörösen megtérül, ha a körültekintő tervezés által megkíméljük magunkat attól, hogy később költséges hibákat kövessünk el.

B. Tűzzünk ki a küldetéshez kötődő és pénzügyi célokat egyaránt. A tervezési folyamat részeként tisztázzuk a vállalkozás küldetéshez kötődő és pénz­ ügyi céljait. Az a célunk, hogy munkahelyet teremtsünk a kliensek szá­ mára? Hogy bevételi forrást teremtsünk a szervezet számára? Mindkettő?

Amennyiben mindkettő, az egyiknek prioritást kell kapnia. Elérhető lesz-e a fedezeti pont? Szóba jöhet korlátozott mennyiségű támogatás?

Elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározzuk a sikeresség feltételeit, és hogy ezzel a tervezésben részt vevő teljes csapat egyetértsen. Üzleti elemzés A. Legyünk tisztában a külső tényezőkkel. Társadalmi vállalkozásokat gyak­ ran csak a belső tényezőkre (kapacitás, a kliensek igényei) építve ala­ pítanak, pedig elengedhetetlen, hogy a piaci igényeket is figyelembe vegyük. Lehet, hogy úgy találjuk, hogy klienseink képesek előállítani egy terméket; de vajon azt az emberek meg is akarják majd venni?

Képesek klienseink a megfelelő minőséget és mennyiséget megtermelni?

Rendelkezésünkre állnak disztribúciós csatornák célpiacunk eléréséhez?

Mielőtt elindítjuk vállalkozásunkat, végezzünk mélyreható piackutatást.

B. Döntsük el, hogy kommunikáljuk-e vagy sem, hogy társadalmi vállalkozás vagyunk. Vegyük figyelembe működési környezetünket és mérlegeljük, nyilvánosságra hozzuk-e, hogy társadalmi vállalkozás vagyunk, vagy pedig hagyjuk, hogy a termék vagy szolgáltatás adja el magát. Az a tény, hogy társadalmi vállalkozás vagyunk, a piactól függően lehet pozitív, negatív vagy semleges hatású. Reklámozzuk vállalkozásunk társadalmi aspektusát?

Hogyan? Egyes szervezetek ezzel új ügyfeleket nyernek, mások igyekeznek ezt titokban tartani, hogy elkerüljék a diszkriminációt, vagy csak azért, mert ez egyáltalán nem számít a vevőnek. Fontos megismerni tehát saját vásárlóinkat, hogy dönthessünk azzal kapcsolatban, hogy a társadalmi Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

23

Vállalkozó szellem

4 . f e j e z et : T á r s a d a lmi váll a l k o zás a pszi c hiát r i a i és f o g y até k o ssá g ü g yi te r ülete k e n

aspektus segíti-e termékeink eladását, vagy nem. Egy dolog biztos: termé­ künknek versenyképesnek kell lennie, mert csupán szociális okokból a fogyasztók nem fogják azt megvásárolni.

C. Legyünk tisztában a versenyhelyzettel és a lehetséges stratégiákkal. .. Egyre több társadalmi vállalkozás lép piacra, ami egy teljesen újfajta létet jelent. Sok társadalmi vállalkozás, amely pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos sze­ mélyek foglalkoztatására jön létre, olyan ágazatban tevékenykedik, ahol igen éles verseny tapasztalható. Ezek az ágazatok ugyanazért vonzóak más vállalkozók számára, amiért a számunkra is: alacsony induló költségek, kevéssé képzett munkaerő, és viszonylag könnyű működtetés. Hogyan leszünk képesek versenyezni?

D. Gondoljuk végig, hogy a vállalkozás milyen hatással lesz szervezetünk küldetésére. .. Bár az is igaz, hogy egyéb programjainkhoz hasonlóan a társadalmi vállalkozásnak is fontos társadalmi haszna lehet, ez a működési forma a szervezeti kultúra megváltoztatását is igényli; más képességeket feltételez, mint a nonprofit menedzsment.

Működés A. Működjünk hatékonyan. Van-e bármilyen módja, hogy a folyamatokat hatékonyabbá tegyük, ezáltal is kompenzálva a kliensek alkalmazásából fakadó hiányosságokat? Például van-e olyan feladat, amit gépekkel is végezhetnének, vagy be tudunk-e illeszteni félkész termékeket a termelési folyamatba? A társadalmi vállalkozások számára az jelenti az egyik legna­ gyobb kihívást, hogy állandó mennyiségű és minőségű terméket, illetve a fedezeti pont eléréséhez szükséges mennyiséget állítsanak elő.

B. Mérjük fel a logisztikai tényezőket a tevékenység és a küldetés szempontjából is.

Például könnyen el tudnak-e jutni klienseink a munkavégzés helyszínére?

C. Döntsünk a vállalkozás helyszínéről, mérlegelve a tevékenység és a küldetés szempontjait is. Van esetleg olyan helyszín, amely a küldetésünk szempontjából előnyösebb lehet (például kórház vagy állami hivatal közelsége)?

D. Gondoljuk át, hogy nonprofit státusunk milyen előnyükkel járhat. Például el tudunk-e érni alacsonyabb bérleti díjakat vagy kedvezményes szerződése­ ket?

Judy Szakacs: Hungary, Job Placement That Works. Transition On Line (2003. november), http://www.tol.cz

E. Legyünk tisztában a vonatkozó jogszabályokkal. Jár-e állami támogatás foglalkoztatás nyújtása vagy társadalmi vállalkozás működtetése esetén?

Például Magyarországon „törvényi előírás alapján a 20 fő felett foglal­ koztató vállalatok összes munkavállalójának legalább 5%-át fogyatékos személyeknek (a Központi Statisztikai Hivatal meghatározása szerint ez a megváltozott munkaképességűek csoportját jelenti) kell kitenni. Azok a vállalatok, melyek bizonyos feltételeknek megfelelnek (például 50 főnél többet foglalkoztató cégek, ahol a munkavállalók legalább 60%-a króni­ kus betegségben szenvedő vagy fogyatékos személy), nagyvonalú állami támogatásokért folyamodhatnak.”11 Ezek az ösztönzők egyrészt előnyöket kínálnak, másrészt bizonyos korlátozásokat is jelentenek. Vannak-e tehát kihasználható előnyforrások? Ha igen, ezek befolyásolják-e a vállalkozás működését? Okoznak-e majd bármilyen feszültséget az anyaszervezettel?

24

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz

11

Copyright © NESsT 2007

SECTION 1: Background

Vállalkozó szellem

Ötödik fejezet: A társadalmi vállalkozások üzleti modelljei Az tekinthető sikeres társadalmi vállalkozásnak, mely azzal együtt, hogy küldetésének és céljainak megfelelően tevékenykedik, egy létező piaci igényt elégít ki. „Gyakran nehezebb a már elsősorban terápiás jelleggel megszervezett tevékenységeket átalakítani üzleti jellegűvé, mint kedvező kereskedelmi kilátásokkal rendelkező teljesen új ötlettel elindulni... Ezt úgy értem, hogy azok a társadalmi vállalkozások, amelyek ebbe a hibába esnek, rossz irányba tekintenek, mert a szervezeten belül vizsgálódnak termelési lehetőségek után, és nem kifelé, a piac felé irányítják figyelmü­ ket. Ahhoz, hogy bevételeiket maximalizálni tudják, váltaniuk kell – és olykor ehhez a mélyen meggyökerezett szervezeti kultúra megváltozása is szükséges –, ez pedig a legtöbbször nem könnyű.”12 – véli Geof Cox, az Economic Partnerships szervezettől.

A pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos embereknek szolgáltató szer­ vezetekről végzett kutatásaink alapján azt találtuk, hogy van néhány olyan visszatérő ötlet, amelyet a társadalmi vállalkozások előszeretettel alkal­ maznak. Az alábbiakban leírt ötletek nem egy minden részletre kiterjedő felmérés és elemzés alapján kerülnek bemutatásra; célunk csupán a meg­ szerzett tapasztalatok megosztása, melyek kiindulópontként használhatók a tevékenység kiválasztásának folyamata során.

Kávézó

Noha az elképzelés mindennapinak mondható, egy kávézó nyitását fon­ tolgató társadalmi vállalkozásnak azt is mindenképp mérlegelnie kell, milyen típusú kávézót szeretne. Sokféle típus létezik; például van, ame­ lyikben étkezni is lehet, és van, ahol csak kávét árulnak. Stílus, helyszín, alkoholtartalmú italok árusítása, a kávék típusa – ezek megválasztása mind különbséget jelenthet egy sikeres és egy veszteséges kávézó között.

Előnyök – Ez egy olyan üzleti tevékenység, melyet mások már kipróbáltak; létez­ nek modellek, és vannak tapasztalt szakemberek is, akiktől tanulha­ tunk.

– A kávénak általában magas a nyereséghányada (az az összeg, amely a közvetlen költségek kivonása után az árbevételből megmarad – konk­ rétan ebben az esetben egy csésze kávé ára mínusz a kávé, cukor, tej stb… bekerülési költsége).

– Az alkalmazottak a nyílt munkaerőpiacon is hasznát vehetik az itt meg­ szerzett munkatapasztalatnak.

– A kávézó akár a szervezet központi épületében is kialakítható, és így még a központ közösségi életének felpezsdítéséhez is hozzájárulhat.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

12

Geof Cox, e-mail üzenet a szerzőknek, 2004. október 14.

25

Vállalkozó szellem

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Kihívások – Egy kávézó működtetése egyszerű üzletnek tűnhet, mégis számos kávézó van, mely kénytelen bezárni. Egy nonprofit szervezetnek finanszírozási okokból nehézségeket okozhat a helyszín, a jó minősé­ gű kávé és a kellemes környezet biztosítása, pedig ezek elengedhetet­ lenek a sikerhez.

– Bár általában kedvező a profitpotenciál, de a veszteségesség veszélye is fennáll, főleg ha betanítási vagy mentorolási költségek is felmerülnek.

Alapos pénzügyi elemzésre van szükség, és azt is mindenképpen tisz­ tázni kell, hogy a szervezet megengedheti-e magának, hogy a kávézó a kezdeti fázisban veszteségesen működjön.

– A kávé fajtájától függően viszonylag nagy értékű pénzügyi befektetésre lehet szükség.

– A helyszínt engedélyeztetni kell az egészségügyi hatóságokkal.

– Viszonylag kevés munkaerő foglalkoztatására ad lehetőséget; kivéve, ha a kávézó étteremként is funkcionál.

– A kávézók piacán erős verseny tapasztalható.

Kérdések, melyeket érdemes feltenni magunknak – Szeretjük-e a kávét? A legsikeresebb kávézókat ugyanis a kávét szenve­ déllyel szerető emberek üzemeltetik.

– Rendelkezésre áll-e egy megfelelő helyszín? Ha igen, akkor az forgal­ mas helyen van-e? (Előfordulhat, hogy a nonprofit szervezeteknek engedélyezik, hogy üzletet nyissanak állami tulajdonban lévő vagy köz­ épületekben. Ez általában alacsonyabb működési költségeket és fogé­ konyabb vásárlókat jelent, ugyanakkor gyakran csak korlátozott vásárlói bázist biztosít.)

– Tudunk-e bármilyen különlegességet nyújtani, mellyel vonzani tudjuk a vásárlókat (például különleges rendezvények, egyedi fekvés, élő zene)?

– Mi jellemző a piacra? Milyen a versenyhelyzet?

– Beülős kávézót szeretnénk, vagy pedig olyan helyet, ahol a betérők rendelnek, majd magukkal viszik a kért ételeket/italokat? Adjunk kávét elvitelre is?

– Árusítsunk-e alkoholtartalmú termékeket? Ellentétben áll-e ez küldeté­ sünkkel?

– Kínáljunk-e ételeket is? Ez pótlólagos logisztikai és működési követel­ ményeket állít elénk, ezért ezt alaposan át kell gondolni – lehet, hogy nem éri meg a többletráfordítás.

– A kínált munkalehetőségek igazodnak-e klienseink igényeihez? Egy kávézóban a munka magában foglalja a vendégekkel való foglalkozást is – némely értelmi fogyatékos ember erre alkalmas, vannak azonban olyanok is, akik viszont nem.

– Van-e bármilyen egészségügyi előírás, amelyre tekintettel kell lennünk?

Megfontolandó – Egy teljes körű szolgáltatásokat nyújtó kávézó helyett gondolkodhatunk egy kávés pult felállításában vagy más egyszerű berendezést igénylő meg­ oldásban is. Ez alacsonyabb indulási költségekkel jár, és bár kevesebb munkalehetőséget kínál, jó kiindulási alap lehet.

26

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

Tá a l k o zás o k üzleti m o d elljei S5E. CfTeI jOeNz et 1 : : BA ac kr gsraoduanlmi váll d

Vállalkozó szellem

– Érdemes lehet a kávét műanyag poharakban elvitelre is kínálni a forga­ lom növelése érdekében.

Sikertényezők13 – Helyszín, helyszín és még egyszer helyszín.

– Jó minőségű kávé.

– Színvonalas kiszolgálás.

– Hatékony elrendezés (elegendő munkatér, a vevők könnyű hozzáférése a kávéhoz, cukorhoz, tejhez stb…).

– Nagy mennyiség.

– Vonzó és kellemes légkör.

– Valami, ami megkülönböztet a többiektől (például élő zene, szabadtéri ülőhelyek).

– Könnyen olvasható, érthető menü.

Gyakorlati példa: A Green Doors (Zöld Ajtók) polgári egyesület egy prágai központú, civil nonprofit szervezet, mely szkizofréniás beteg emberek rehabilitációjával foglalkozik. A Green Doors több kávézót is működtet fő programtevékenysége részeként. Az egyik kávézó a „Na pul cesty”, vagyis a „Kávézó Félúton”, mely támogatott foglalkoztatási lehetőséget kínál a szervezet klienseinek, hogy ezzel is segítse felkészülésüket a nyílt munkaerőpiac kihívásaira.

A kliensek többféle munkát végeznek; asszisztálás a kávéspultnál, takarítás, mosogatás, ételek/italok elkészítése, a vásárlók kiszolgálása, a pénz kezelése, számítógépes feladatok. A rehabilitáció időtartama maximum egy év.

A kliensek fiatalok (18–35 év közöttiek), és rövidebb lefolyású betegségben szenvednek (a legtöbben az elmúlt három évben betegedtek meg).

Jól tűrik a stresszt, és szeretnének visszatérni tanulni vagy a munkahelyükre. A „Kávézó Félúton” 5 éves fennállása alatt eddig több mint 100 kliens fejezte be a rehabilitációs folyamatot; 44%-uk pedig a rehabilitáció után visszatért dolgozni vagy tanulni.

A Green Doors bevételeinek zöme (80-85%-a) a kávézóin és más társadalmi vállalkozásain keresztül értékesített termékek és szolgáltatások árából származik.

Tanulságok: A Green Doors egyesület hatékony társadalmi vállalkozási formának tekinti a kávézók üzemeltetését, mely munkahelyet és rehabilitációt nyújt klienseinek, a szervezetet pedig bevételi forráshoz juttatja. A Green Doors sikere nagyrészt annak köszönhető, hogy optimális helyszíneket tud biztosítani, és a kliensek és az állandó munkaerő arányának megválasztása is megfelelő. www.greendoors.cz/eng.htm

13

A http://ourworld.cs.com/espressobiz weboldal alapján Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

27

Vállalkozó szellem

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Pékség

Egyes pékségek csak kenyeret árusítanak, mások csak süteményeket, de vannak olyanok is, melyek mindkettőt. Vannak pékségek, melyek boltok­ ba szállítanak és a nagykereskedelemre összpontosítanak, mások közvetle­ nül az éttermeknek adnak el, megint mások közvetlenül a nagyközönség­ nek értékesítenek. A társadalmi vállalkozásban működő pékségek elsőd­ legesen arra fokuszálnak, hogy munkalehetőségeket kínáljanak klienseik számára; ezen pékségek célja tehát, hogy a megfelelő termékpaletta és disztribúciós/értékesítési rendszer kialakítása révén maximalizálja az elérhető profitot, és eközben kliensei igényeihez igazodó munkahelyeket teremtsen.

Előnyök – Megfelelő és sikerélményt nyújtó munkalehetőségeket jelent a kliensek számára.

– Ez egy mások által már kipróbált üzleti tevékenység; léteznek modellek, és vannak tapasztalt szakemberek is, akiktől tanulhatunk.

– A pékségek olyan termékeket kínálnak, melyek széles körben elterjed­ tek, és ezért nagy a kereslet irántuk.

Kihívások – A kereslet nagysága miatt a verseny általában igen erős a pékáruk piacán.

– Külön felkészítő tréning nélkül túl nagy kihívást jelenthet magas szín­ vonalú termékek előállítása egy társadalmi vállalkozás számára, főként a kezdeti időszakban.

– A berendezés és az egyéb kellékek beszerzése magas költséggel jár.

– Egy pékség működtetése szaktudást igényel (hogyan állítsunk elő nagy mennyiségben is egyenletesen jó minőségű termékeket).

– Egy pékség esetén a kliensek számára létesíthető munkahelyek száma korlátozott lehet.

– A kenyér nyereséghányada alacsony, ezért profit realizálásához nagy mennyiségű értékesítés szükséges.

Kérdések, melyeket érdemes feltenni magunknak – Milyen termékeket szeretnénk árulni? Ezt a döntésünket a piaci keres­ let, saját termelési adottságaink és a különböző termékek jövedelme­ zőségének vizsgálata alapján hozzuk meg. Van-e olyan piaci szegmens vagy piaci rés, amelyet érdemes lenne megcéloznunk?

– Képesek vagyunk-e előállítani a termékeket? Tudjuk-e hogyan tegyük ezt magas színvonalon? Milyen felkészítő tréningekre lesz szükség?

– Megfelelő munkahelyeket teremtünk-e klienseink számára? Milyen spe­ ciális képzésre vagy támogatásra lesz szükségünk?

– Van-e valamilyen tényező, ami megkülönböztet minket versenytársaink­ tól?

– Milyen éles a verseny? Elbír-e a piac még egy szereplőt?

– Tudjuk-e, hogy pontosan milyen berendezésekre van szükségünk? Vane lehetőségünk a berendezéseket bérelni, lízingelni vagy használtan venni? Esetleg tudunk-e támogatást igényelni egy adományozó szerve­ zettől a beszerzésükhöz?

28

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Vállalkozó szellem

Gyakorlati példa: A Pentru Voi egy civil, nonprofit szervezet, melynek székhelye Temesváron (Románia) található. A szervezet közösségi alapú szolgáltatásokat nyújt értelmi fogyatékos embereknek, az Országos Fogyatékosügyi Hatósággal és Temesvár önkormányzatával együttműködve. A Pentru Voi 2004-ben egy pékséget hozott létre azzal a céllal, hogy kliensei számára munkalehetőségeket teremtsen. A pékség egyelőre kísérleti alapon működik, amíg a Pentru Voi az üzleti terven dolgozik.

A Pentru Voi egy holland adományozótól pénzbeli támogatást kapott, a városi önkiszolgáló étterem pedig nagyobb mennyiségű kenyér rendeléséről szóló szerződéssel segítette. Mindkettő létfontosságú segítség volt a vállalkozás indulásakor. A szervezet felvett egy péket, a kliensek egy csoportjának pedig már lehetősége is nyílt új munkatapasztalatok szerzésére. A városi étteremnek sütött kenyéren kívül a pékség talált egy terméket (csokis tekercs), mely népszerű lett új célcsoportja körében (a közeli iskola diákjai), és így magas nyereséghányadot produkál.

A vállalkozás indulása azonban nem volt kihívásoktól mentes. Nehézségek adódtak az optimális méretű kemence és több más berendezés elhelyezésével kapcsolatban, mely akadályozta a jó minőségű kenyér előállítását, miközben a kenyérpiacon kiélezett versenyhelyzet volt tapasztalható. A Pentru Voinak rá kellett jönnie, hogy a pékség működtetése új igényeket támaszt a munkatársakkal és a pénzügyi rendszerekkel szemben is. Összességében a Pentru Voi érdemesnek találta a pékség üzemeltetését arra, hogy felvegye programjai közé. A szervezet igyekszik beépíteni az üzleti tervbe a kísérleti fázis során nyert tapasztalatokat, finomítja a termékpalettát, hogy teljesíteni tudja a jövedelmezőségi célkitűzéseket, és igyekszik kiismerni az üzlet sajátosságait. A Pentru Voi megítélése szerint a program nagymértékben hozzájárul a szervezet küldetésének megvalósulásához, ami ellentételezi a magas kezdeti beruházási igényeket és a kliensek képzéséhez és támogatásához szükséges további ráfordításokat.

Tanulságok: A Pentu Voi pékség esete kiválóan szemlélteti, hogy miért is fontos egy olyan terméket találni, amely amellett, hogy azt a vállalkozás képes előállítani, piaci kereslettel is rendelkezik, és amiből így a költségek fedezéséhez szükséges mennyiség értékesíthető. A szervezetnek olyan személyzeti struktúrát kellett kialakítania, amely biztosítja a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakértelmet, és ezzel egyidejűleg teljesíti a szervezet azon célját, hogy a klienseinek munkát kínáljon. www.pentruvoi.ro/prima_paine_en.htm

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

29

Vállalkozó szellem

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

– Van-e bármilyen egészségügyi előírás, amelyet figyelembe kell vennünk?

– Nagy- vagy kiskereskedelemben gondolkodunk? Kiskereskedelmi érté­ kesítés esetén magasabb profit érhető el, viszont szükség van egy árusító helyiségre is.

Megfontolandó -– Általában az embereknek van egy konkrét elképzelése a kenyér árára vonatkozóan, így az elérhető nyereséghányad alacsony. Nehéz verse­ nyezni a nagyobb bolthálózatokkal és szupermarketekkel, mert olyan alacsony árat engedhetnek meg maguknak értékesítési volumenük nagy­ sága miatt, ami a nonprofit vállalkozások számára általában elérhetetlen.

A kérdés tehát, hogy van-e bármilyen módja annak, hogy termékeinket megkülönböztessük a versenytársakétól, hogy magasabb áron tudjunk értékesíteni (például különlegesen finom, egyedi ízesítés stb.).

– Általában nem a kenyér termeli a profitot a pékségeknek, hanem a különleges termékek.

– Mivel alacsony a nyereséghányad, különösen fontos a hatékony terme­ lési folyamat. Milyen eljárások alakíthatók ki ennek érdekében (például a felhasznált alapanyagok mennyiségének, a termékek méretének az ellenőrzése; a késztermékek útjának nyomon követése, egyrészt, hogy elkerülhető legyen a túltermelés, másrészt hogy a selejtek és a lopások is kiszűrhetőek legyenek)?

Sikertényezők -– A termék-előállításhoz szükséges szakértelemmel és tapasztalattal rendel­ kező személyekkel való kapcsolat, akik betanítást is vállalnak.

– Hozzáférés az elosztási/értékesítési csatornákhoz (vannak piacok, ahol szigorúan ellenőrzik a nagyobb boltokba való bejutást).

– Jó minőségű, versenyképes termékek.

– Különleges termékek, melyek kitűnnek a versenyben, és így magasabb árat tesznek lehetővé.

Fénymásoló szalon

A fénymásoló szalonokban fénymásolást, nyomtatást, olykor gépelést és dokumentumok előkészítését vállalják. Általában kliensek foglalkoztatása céljából működnek, és sikerességük nagymértékben függ a helyi verseny erősségétől. Gyakori, hogy a szükséges felszerelések beszerzését és az induló költségeket támogatásokból fedezik.

Előnyök – Megfelelő és sikerélményt nyújtó munkalehetőséget jelent a kliensek számára.

– A megszerzett munkatapasztalat hozzásegítheti a klienseket, hogy mun­ kát találjanak a nyílt munkaerőpiacon.

– A fénymásoló szalon szolgáltatásait az anyaszervezet is igénybe tudja venni.

30

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Vállalkozó szellem

– Már léteznek sikeres üzleti modellek; a szolgáltatások széles körben ismertek.

– Viszonylag rövid betanítás szükséges csak a munkába álláshoz.

Kihívások – Általában igen erős a verseny a piacon.

– A megrendelések teljesítési ideje gyakran szűkös határidőket szab.

– A szervezetnek valamilyen módon meg kell különböztetnie szolgáltatá­ sait a versenytársakétól.

– Magas induló költségek. Az adományból származó gépek elavultak lehetnek, és így nem biztosított a kívánatos szolgáltatási színvonal.

Kérdések, melyeket érdemes feltenni magunknak – Jelenleg milyen éles a verseny? Van-e valami, ami meg tud minket különböztetni versenytársainktól?

– Van-e lehetőség támogatásokból az igényeinknek megfelelő felszerelés­ hez jutni?

– Nyújtsunk-e olyan kiegészítő szolgáltatásokat, mint a gépelés, faxolás, tördelés? Ezzel növelhetjük az értékesítés szintjét és a kliensek tapaszta­ latszerzési lehetőségeit, viszont mindez külön szakértelmet és felszere­ lést igényel.

Megfontolandó – Tudjuk-e biztosítani a technológiai színvonalat, melyet vevőink elvár­ nak (például színes nyomtatás)?

– A fénymásoló gépeket meg is vásárolhatjuk vagy lízingelhetjük.

Alaposan végig kell gondolni a szolgáltatásnyújtás feltételeit, illetve, hogy melyik opció milyen előnyökkel és hátrányokkal jár.

– Elsősorban vállalati megbízásokat vagy utcáról betérő vevők egyéni igé­ nyeit kívánjuk kiszolgálni? A célcsoport megválasztása nagymértékben befolyásolja, hogy a szolgáltatások mely típusaira és milyen helyszínre lesz szükség.

Sikertényezők – Színvonalas kiszolgálás.

– Megbízhatóság

Kertépítés

A kertépítő vállalkozások kertészeti és egyéb kültéri karbantartási szol­ gáltatásokat nyújtanak közintézményeknek és magánügyfeleknek.

Jellemzően a kliensek foglalkoztatása céljából jönnek létre. A szolgáltatá­ sok skálája széles, de a legtöbb társadalmi vállalkozás elsősorban a karban­ tartási és kertépítési alapszolgáltatásokra összpontosít.

Előnyök – A szabadtéri munka a kliensek számára terápia és jó munkatapasztalat is egyben.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

31

Vállalkozó szellem

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

– A munkakörök általában megfelelnek a kliensek tapasztalatának és képességeinek.

– A vállalkozás nonprofit jellegéből adódóan könnyebben kap közbeszer­ zési szerződéseket.

– Mivel szolgáltató ágazatról van szó, az indulási költségek viszonylag ala­ csonyak.

Kihívások – Bár a legtöbb munkakör igazodik a kliensek képességeihez, kihívást jelenthet számukra a vevők által elvárt hatékonyság és minőség teljesíté­ se.

– Némi szakértelemre is szükség lehet (például gépek kezelése).

– Erős lehet a verseny a piacon.

– Ez ugyan a helyszíntől függ, de a kertépítés általában szezonális üzleti tevékenység, hiszen a legtöbb helyen a feladatok zöme csak tavasszal és nyáron végezhető Kérdések, melyeket érdemes feltenni magunknak – Rendelkezésünkre áll-e a gépek beszerzéséhez szükséges tőke?

– Rendelkezésünkre áll-e vagy hozzáférhető-e számunkra a szükséges ker­ tészeti szakértelem?

– Milyen típusú kertépítési szolgáltatásokat szeretnénk nyújtani?

Speciálisabbakat, hogy magasabb árakat szabhassunk, vagy alapszolgál­ tatásokat, hogy az igazodjon küldetésünkhöz (kevésbé képzett munka­ erő foglalkoztatása)? Ez a választás mit von maga után a vállalkozásunk működését és finanszírozási lehetőségeinket illetően?

– Magunk neveljük a palántákat vagy beszállítótól szerezzük be azokat?

Megfontolandó – A kliensek és az egyéb alkalmazottak milyen összetétele szükséges ahhoz, hogy a termelékenység tartható legyen, és a kliensek se legyenek túlterheltek?

– Mivel a munkavégzés helyszíne változik, a közlekedés és szállítás megol­ dása fontos kérdés. Meg tudják-e oldani maguk a kliensek, hogy eljussa­ nak a munkavégzés helyszínére? Van-e esetleg lehetőség arra, hogy egy központi helyszínről megoldjuk a munkások szállítását?

Sikertényezők – Széles körű vevői bázis, hosszú távú szerződések.

– A személyzeti struktúra megfelelő összetétele annak érdekében, hogy a feladatok teljesítése ne rójon túl nagy terhet a kliensekre.

– Magas színvonalú ügyfélkapcsolat fenntartása.

– Személyes kapcsolattartás; kapcsolatépítés és ápolása potenciális vevők­ kel.

– A piac alapos megismerése a megfelelő ár kialakítása érdekében.

– Hatékony és jól megtervezett működés, mely elősegíti a kliensek beil­ leszkedését csoportjukba, de ugyanakkor magas színvonalú szolgáltatás­ nyújtást tesz lehetővé.

32

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Vállalkozó szellem

Gyakorlati példa: A Comunidad Terapeutica Penalolén (CTP), vagy új nevén Cordes, egy Chilében működő nonprofit szervezet, mely a szkizofréniában és egyéb pszichiátriai betegségben szenvedő emberek társadalmi rehabilitációjának és foglalkoztatásának az előmozdítását tekinti küldetésének.

A CTP 2002-ben indította el kertészeti szolgáltatásait azzal a céllal, hogy munkalehetőséget teremtsen kliensei számára, valamint a gyermekeik terápiás programjaiban részt vevő szülőknek.

A főbb kínált szolgáltatások az ültetés, a karbantartás, magán- és közkertek, illetve parkok rendben tartása. A szervezet hamar hozzájutott egy nagyszabású szerződéshez, és így a vállalkozás még azelőtt beindult, mielőtt elkészült volna a teljes megvalósíthatósági tanulmány és az üzleti terv. A CTP több mint egy évig működtette a kertészeti szolgáltató vállalkozást kizárólag ezzel az egy megrendelővel. A program a szervezet küldetésének megvalósulásához is hozzájárult: két kliens el tudott helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon az itt megszerzett tapasztalatok révén, és a többi kliens is pozitív visszajelzést adott a részvételről. Azonban a CTPnek fel kellett ismernie, hogy a vállalkozás nem tartható fenn, jó néhány okból kifolyólag.

Kihívások: – A vállalkozás sokkal komplexebb működtetést igényel, mint azt korábban gondolták, főként mivel az egyetlen megrendelő – egy állatkert, mely gyermekeknek szóló oktatási programokra fokuszál – olyan helyen található, melyet nem lehet tömegközlekedéssel megközelíteni. Mivel a CTP kliensei nem tudnak vezetni, a szállítás megszervezése nehézségeket okozott.

– A költségek a vártnál magasabban alakultak, részben a közlekedési problémák miatt.

– A vállalkozás elindításának egyik fő célja az volt, hogy munkahelyeket teremtsen kliensei számára. Ez a cél valamilyen szinten megvalósult, de ahogy az üzlet növekedett, a CTP úgy ítélte meg, hogy a kliensek egészségi állapotuk miatt nem tehetők ki ennél nagyobb nyomásnak, keményebb megterhelésnek. Emellett problémák adódtak a közönséggel való együttműködés során, és nehéznek bizonyult megértetni a látogatókkal, hogy mi a célja a pszichiátriai beteg emberek alkalmazásának.

– Chilében azok a pszichiátriai beteg emberek, akik segélyben részesülnek, nem dolgozhatnak; ha kapnak fizetést, akkor nem jogosultak a támogatásra. Nincsenek jogi rendelkezések a magánvállalkozások és a terápiás intézmények a páciensek társadalmi beilleszkedését célzó

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

33

Vállalkozó szellem

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

együttműködésére vonatkozóan. A CTP kliensei nem akarták kockára tenni a nekik járó állami támogatást; egy társadalmi vállalkozás a kliensek térítés nélküli munkájával történő működtetése pedig erkölcsi dilemmát okozott a szervezetnek.

Ezért a CTP úgy döntött, hogy felszámolja kertészeti vállalkozását.

Mindezek ellenére a szervezet úgy ítélte meg, hogy sokat tanult ebből a tapasztalatból és jelenleg egy új társadalmi vállalkozás üzleti tervén dolgozik. (Ezúttal azonban elkészítik az üzleti tervet, mielőtt beindítanák a vállalkozást!)

Tanulságok: – A vállalkozás tervének kidolgozásakor a CTP nem vette teljes mértékben figyelembe klienseinek képességeit és korlátait. Ez különösképpen igaz volt a szállítás tervezésére, a személyzeti struktúra kialakítására, a növekedési lehetőségek és az ügyfelek igényeinek figyelembevételére vonatkozóan.

– Alapos tervezési folyamattal sok probléma elkerülhető lehetett volna. Egy stratégiai terv pedig ezen kulcskérdések kezelésére vonatkozó stratégiák kidolgozásában segíthetett volna a szervezetnek, illetve még az idő és az erőforrások befektetése előtt felismerte volna a szervezet, hogy a vállalkozás beindítása nem a megfelelő döntés.

Kézművesműhely

Sok, pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos személyeknek szolgáltató szervezet gondolkozik kézműves termékek értékesítésében. Ez tűnik a legkézenfekvőbb vállalkozásnak, hiszen a legtöbb helyen amúgy is rendszeresen tartanak kézműves foglalkozásokat a kliensek számára.

Számos szervezet sikeres vállalkozást működtet kézműves termékekre alapozva; ám sokan úgy találják, hogy a legjobb esetben is csupán a költ­ ségek fedezhetők belőle. Ez főként a termékek gyenge minőségének (összehasonlítva a piacon lévő termékek minőségével) és a korlátozottan előállítható mennyiségnek köszönhető.

Előnyök –Olyan munkát jelent a kliensek számára, melyben ki tudnak teljesedni.

Sok intézmény tart kézműves foglalkozásokat kizárólag terápiás cél­ lal. Ezen kívül az értelmi fogyatékos emberek olykor az átlagos mun­ kavállalóknál hosszabb ideig képesek ismétlődő, odafigyelést igénylő, aprólékos feladatokat végezni – amely jellemző a kézművességre.

–A kézműves termékek piacán magasabb szintű a vásárlók társadalmi érzékenysége; ezek a vevők már csak a szervezet programjának társadal­ mi hasznossága miatt is megveszik a kézműves termékeket.

Kihívások – A kézműves termékek ára legtöbbször behatárolt, és így gyakran előfordul, hogy profit eléréséhez több termék értékesítésére lenne szük­ ség, mint amennyit a kliensek elő tudnak állítani. Ez különösen igaz 34

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Vállalkozó szellem

olyan kevésbé egyedi termékek esetén, mint például a gyertyák vagy a kosarak.

– Gyakran az a vállalkozás kiindulópontja, hogy milyen termékeket tudnak előállítani a kliensek, és nem az, hogy mire van kereslet a piacon. Nehéz biztosítani, hogy a kliensek folyamatosan eladható minőségben állítsák elő a termékeket.

– Gyakran nehézséget okoz a nonprofit szervezetek számára – főleg a vidé­ ki térségekben és a kisvárosokban – a potenciális vevők elérése. Általában viszonteladókra támaszkodnak, akik viszont az árbevétel jelentős részét megtartják.

Kérdések, melyeket érdemes feltenni magunknak – Klienseink képesek-e az üzleti modell működéséhez szükséges minőség és mennyiség előállítására?

– Van-e kereslet a termékünkre? Tudunk-e valami különlegeset készíteni?

– Nyilvánosságra akarjuk-e hozni vállalkozásunk szociális jellegét? Ez vajon pozitívan hat majd az értékesítésre?

– Ki a célcsoportunk, és mekkora mennyiségben hajlandók tőlünk vásárol­ ni?

– Hol árusítsuk termékeinket? Kézműves vásárokon, helyi boltokban vagy az interneten?

– Van-e üzleti tevékenységünknek szezonális jellege (például karácsony környékén áruljuk a legtöbbet)?

Sikertényezők – A piaci igényeknek megfelelő minőség és mennyiség előállítása.

– Olyan termékek, melyet klienseink képesek előállítani, és melyre keres­ let is van.

– Egyedi termékek, amelyek több vásárlót vonzanak.

Gyakorlati példa: A Corporación Bresky egy Valparaísóban található chilei civil szervezet. A Bresky azt tekinti küldetésének, hogy a pszichiátriai kezelés alatt álló személyek jogaiért küzdjön; felkutasson, elérhetővé tegyen és támogasson minden olyan keresztülvihető megoldást, amely enyhíti társadalmi elszigeteltségüket, szegénységüket, és javítja csekély mértékű foglalkoztatásukat és egészségi állapotukat.

A Bresky eredetileg kliensei számára indított kézműves foglalkozásokat, de jelenleg már a program társadalmi vállalkozássá bővítésének üzleti tervén dolgozik. A vállalkozás agyag- és üvegtárgyak készítésével és értékesítésével foglalkozik, melyek a szervezet védett műhelyében készülnek. A

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

35

Vállalkozó szellem

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

szervezet küldetéshez kapcsolódó célja, hogy értelmi fogyatékos embereknek nyújtson munkalehetőségeket, pénzügyi célja pedig, hogy elegendő profitot realizáljon két napközi otthonának finanszírozásához, ahol pszichiátriai beteg embereknek nyújt szolgáltatásokat minden korosztály számára.

Kihívások: A műhely jelenleg még terápiás programként működik; vállalkozássá alakítása számos kihívás elé állítja a Breskyt: – A piac egy bizonyos szegmensére, így bizonyos termékekre kell összpontosítaniuk. A terápiás program során előállított számtalan termék nem mindegyike megfelelő a vállalkozás számára.

– Olyan értékesítési csatornák kiválasztása, melyek lehetővé teszik a célcsoport gyors elérését, alacsony költséggel.

– A vállalkozás fokozatos beindítása. A műhelyben sokféle termék készül, ezért az átalakítási folyamat elindításakor az összes termékfajta értékesítésében gondolkoztak. Mivel azonban a termékek célpiacai különböznek, a vállalkozásnak meg kellett határoznia, hogy elsősorban mely termékekre koncentrál, azt milyen célpiacra szánja és milyen értékesítési csatornán keresztül.

Tanulságok: A Corporación Bresky kiváló példája, hogy hogyan lehet egy terápiás program alapján saját, a költségek megtérülését biztosító társadalmi vállalkozást alapítani. Néhány fontos tanulság: – Fontos már a kezdeti szakaszban tisztázni a küldetést és a pénzügyi célkitűzéseket, és megpróbálni összeegyeztetni az egymásnak látszólag ellentmondó célokat. Néhány termék készítését érdemes csak a terápiás program részeként folytatni, azok értékesítése nélkül. Egyéb célokra természetesen fel lehet használni őket.

– Szemléletváltás szükséges: a belső fókuszról (mi az, amit elő tudunk állítani) külső fókuszra (mire van kereslet) kell váltani, hogy a piaci igényeknek eleget lehessen tenni.

– Szintén fontos a piac és az értékesítési csatornák megismerése és elemzése. www.bresky.cl

36

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Vállalkozó szellem

Tanácsadás más nonprofit szervezeteknek/szolgáltatóknak

Vannak olyan szervezetek, melyek nem a foglalkoztatást generáló model­ leket követik, hanem megszerzett tapasztalataikra és a rendelkezésre álló szakértelmükre alapoznak. Az ilyen típusú társadalmi vállalkozásoknál a szervezet vezetői, munkatársai és felkért megbízottjai tanácsadási szolgál­ tatásokat nyújtanak szolgáltatási díj ellenében. Céljuk alapvetően az, hogy profitot termeljenek a szervezetnek, de a tanácsadás a szervezet külde­ tésének megvalósulásához is hozzájárul azáltal, hogy szélesíti a szervezet kapcsolatrendszerét, növeli a nonprofit szektor professzionalizmusát és a fogyatékos emberek problémáira irányítja a figyelmet.

Előnyök – Alacsony indulási költségek.

– Jelentős profitpotenciál.

– Tanácsadási szolgáltatások nyújtása javítja a szervezetről alkotott képet, és növeli a szervezet szakmai felkészültségét/tapasztalatát.

– A tanácsadással a szervezet diverzifikálni tudja bevételi forrásait.

– A tanácsadás hozzájárulhat a szervezet küldetésének megvalósulásához.

Kihívások – Általában a szervezet kulcsfontosságú munkatársai tudnak tanácsadást nyújtani; ez mindennapi feladataik elvégzése mellett a túlterheltségük­ höz vezethet.

– Fontos a tanácsadás céljainak világos kommunikációja az érintettek felé, valamint ezen célok világos megkülönböztetése más programcéloktól.

– A terület viszonylag újnak számít, a nonprofit szektor a legtöbb térség­ ben még felemelkedő ágban van. A tanácsadást igénybevevők zöme megszokta, hogy ingyen jut hozzá ilyen szolgáltatásokhoz. Ezenkívül a hasonló szolgáltatást nyújtó szervezetek egymás versenytársaivá válhat­ nak, ami ronthatja a szervezetközi kapcsolatok minőségét.

Kérdések, melyeket érdemes feltenni magunknak – Van-e birtokunkban olyan szakértelem, amelyre igény van a tanácsadási piacon?

– Van-e elegendő tapasztalatunk, illetve megvannak-e a szükséges képes­ ségek a szervezetben mások képzéséhez? Ha birtokában is vagyunk bizonyos képességeknek, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy képesek is vagyunk azt másoknak átadni.

– Van-e tényleges piaci igény szolgáltatásainkra? Azok, akik igénybe ven­ nék szolgáltatásainkat, fizetőképesek-e?

– Munkatársaink szívesen nyújtanának-e tanácsadást? Van-e rá kapacitá­ suk? Elvonna-e ez munkájukra fordított idejükből?

– Tanácsadási szolgáltatások nyújtása hogyan hatna szervezetünk prog­ ramjaira?

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

37

Vállalkozó szellem

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Sikertényezők – Magas színvonalú kiszolgálás.

– A szervezet kedvező megítélése és széles kapcsolati rendszere.

– Tapasztalat és szaktudás az adott területen, hatékony képzési progra­ mok.

– Hatékony időgazdálkodás képessége és kiépült utánkövetési rendszerek.

– Egy olyan rendszer, amely segít az előkészítés fázisát lerövidíteni és a folyamatosan megszerzett tapasztalatokra építeni.

Gyakorlati példa:: Az Estuar az alábbi területeken nyújt tanácsadást: civil szervezetek fejlesztése, menedzsmentje, stratégiai tervezés, teljesítménymenedzsment és munkavállalói kapcsolatok javítása. Ezt civil szervezeteknek és üzleti vállalkozásoknak szolgáltatási díj ellenében teszi. Az Estuar tanácsadási tevékenységét országos szinten is sikeres működésére és jó hírnevére alapozta.

Kihívások: – Főként a felső vezetés rendelkezik azzal a szaktudással, melyre a tanácsadás során szükség van; erre fordítható idejük és kapacitásuk azonban korlátozott.

– A nonprofit szektor szervezeteinek tanácsadás igénybevételére fordítható forrásai általában korlátozottak.

Tanulságok: Az Estuarnak alapvető képességeire építve sikerült bevételi forráshoz jutnia; ez a szervezet hatékony vezetéséről tanúskodik. Kiváló példája annak, hogyan lehet kreatív gondolkodással a küldetést támogató, kiegészítő jövedelemforrásokhoz juttatni a szervezetet www.estuar.org

Szolgáltatási díjak felszámítása

Sok civil szervezet felismerte már, hogy az nem feltétlenül mond ellent küldetésüknek, ha az értelmi fogyatékos embereknek történő szolgáltatást nem térítésmentesen teszik. Vannak szervezetek, amelyek már bevezették a szolgáltatási díjakat azon klienseik részére, akik ezt megengedhetik magunknak; és így fedezni tudják a szolgáltatások költségeinek egy részét.

Mozgó díjak alkalmazásával pedig továbbra is biztosítható, hogy az alac­ sonyabb jövedelemmel rendelkező emberek is igénybe tudják venni a különböző programokat. Más szervezetek alvállalkozói szerződést kötöttek állami intézményekkel olyan szociális szolgáltatások nyújtásáról, amely­ eket korábban közvetlenül az állam szolgáltatott.

38

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Vállalkozó szellem

Előnyök – A szolgáltatási díjak kulcsfontosságú pénzügyi alapot teremthetnek a szervezet alapvető programjaihoz.

– A kliensek olykor többre értékelik azokat a szolgáltatásokat, melyekért fizettek, mint amiket ingyen kaptak.

– A szolgáltatási díjak alkalmasak a pályázati úton nyert támogatások kie­ gészítésére, illetve a fixköltségek fedezésére.

– A díjakból származó jövedelem akár azt is lehetővé teheti, hogy több kliens jusson hozzá a szolgáltatásokhoz.

Kihívások – A díjak bevezetésének kommunikálása nehézségekbe ütközhet, kül­ önösképp, ha a szolgáltatások korábban ingyenesek voltak.

– Amennyiben ezt a szervezet a küldetésének tekinti, az alacsony jövede­ lemmel rendelkező kliensek számára is szükséges biztosítani a szolgálta­ tások további igénybevételét.

Kérdések, melyeket érdemes feltenni magunknak – Az ingyenes szolgáltatások alapvető elemeit képezik-e programjainknak?

– Képes-e legalább a kliensek egy része egy kisebb összeget megfizetni?

Megfontolandó – Ha a munkatársak fizetése a bevételek arányában változik, fontos végig­ gondolni a különböző ösztönzési rendszereknek a küldetés megvalósu­ lására gyakorolt hatásait.

– Fontos a nyújtott szolgáltatások piaci árainak feltérképezése, majd a szolgáltatások megfelelő árazása.

– Fontos kérdés, hogy ki lesz az, aki valójában fizetni fog, hiszen nem mindig az fizet, aki a szolgáltatást igénybe veszi. Kik a vevőink?

Különböző intézmények (cégek, egyetemek stb.), akik személyzetük részére veszik igénybe a szolgáltatásokat, vagy maguk a kliensek? Ez a tervezés és a marketingstratégia kialakítása szempontjából kulcs­ fontosságú kérdés. Például más marketingstratégia szükséges, ha egy egyetem veszi igénybe a szolgáltatásokat diákjai részére, és más, ha köz­ vetlenül a diákoknak szolgáltatunk. Az, hogy ki az, aki ténylegesen fizet, meghatározza a célpiacot, a fogyasztók várható számát, a kiszabható árat, és az egész stratégiát.

– Egy névleges összeg is segíthet a költségek fedezésében.

Sikertényezők – A szolgáltatás értékének megértetése a potenciális igénybevevőkkel, fizetési hajlandóságuk.

– Az igénybevevők legalább egy részének fizetőképessége.

– Jól átgondolt költségstruktúra, mely az adományok és a térítési díjak megfelelő arányával lehetővé teszi a költségek fedezését.

– A díjszabás okainak és a bevételek felhasználásának hatékony kommu­ nikálása.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

39

Vállalkozó szellem

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Gyakorlati példa: A La Morada egy, a chilei Santiagóban működő nonprofit szervezet, mely az alacsony jövedelmű chilei nők életkörülményeinek javítását tűzte ki célul. A közvetlen szolgáltatások, a tanácsadás és az érdekképviselet eszközeivel olyan ügyek ellen harcolnak, mint például a munkahelyi diszkrimináció, a családon belüli erőszak, és a nők korlátozott hozzáférése bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz.

A La Morada ösztönzi a nők fellépését a fiatal chilei demokrácia keretei között, hogy a politikaformálásban való aktív részvételükkel előnyökhöz juttassák ezt a hátrányos helyzetű csoportot.

A La Moradához tartozó Eloísa Díaz Klinika és Kutatóközpont pszichoanalitikus szemléletű egyéni pszichoterápiás kezeléseket kínál a Santiago környékén élő nőknek. A klinika jelenleg főként alacsony és közepes jövedelmű nők számára nyújt szolgáltatást, a páciensek fizetőképességéhez igazodó differenciált díjszabást alkalmazva; és így az alacsony jövedelműek is magas színvonalú szolgáltatásokhoz juthatnak.

A szervezet célkitűzései: Szociális célkitűzések – A fővárosi régióban élő nők életkörülményeinek javítása.

– A civil társadalom szerepének növelése a pszichiátriai szolgáltatások decentralizálásában a hozzáférhetőség javítása révén.

– A chilei nők mentális egészségi állapotáról szóló nyílt társadalmi párbeszéd és kritikai reflexió színtereinek bővítése.

Pénzügyi célkitűzések – A pszichiátriai klinika fenntartható önfinanszírozási stratégiájának elindítása.

– Hozzájárulás a szervezet gazdasági erejéhez és fenntarthatóságához.

Szervezeti célkitűzések – A La Morada által szervezett, mentálhigiéniés tevékenységek hatékonyságának javítása.

– A klinika kialakítása úgy, hogy mintaként szolgáljon a nők szempontjait is figyelembe vevő egészségügyi szakemberek képzéséhez.

– A klinikán dolgozó szakembergárda támogatása azáltal is, hogy munkájukban megtalálják az optimális egyensúlyt a kliensek ápolása és a nők helyzetével kapcsolatos kutatásaik között.

Tanulságok: A La Moradának alaposan át kellett gondolnia programja céljait. A szervezet végül legfőbb célként a nőknek szóló szolgáltatásnyújtást határozta meg; nem pedig az ingyenes szolgáltatásnyújtást. A differenciált térítési rendszer használatával a La Morada sikeresen növelte fizetőképesebb klienseinek a számát, miközben az alacsonyabb díjtételekkel meg tudta tartani korábbi klienseit is. Számos nagyobb egyetemi szerződést sikerült

40

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

5 . f e j e z et : A T á r s a d a lmi váll a l k o zás o k üzleti m o d elljei

Vállalkozó szellem

elnyernie, így a klinika számára minden hónapban biztosítva volt a minimális klienslétszám. A korábbi megbízási szerződéses gyakorlattal szemben a társadalmi vállalkozás segítségével lehetővé vált a pszichológusok részmunkaidős foglalkoztatása. Sőt, arra is lehetőségük nyílt, hogy munkaidejük egy részét szakmai fejlődésükre, kutatásra, publikálásra és tanításra fordítsák. Összességében tehát a differenciált térítési rendszer lehetővé tette a La Morada számára, hogy fenntartsa, illetve növelje a klinika befolyását, valamint hogy a kipróbált rendszereket és a tanulságokat a szervezet más tevékenységeire is alkalmazhassa.

Egyéb ötletek

A fentebb bemutatott vállalkozási ötleteken kívül számos, társadalmi vállalkozások által már kipróbált lehetőség adott a pszichiátriai beteg és fogyatékos emberek ellátása területén, melyet fontolóra vehetünk.

További példák – Takarítás (A Community Vocational takarítási szolgáltatásairól szóló teljes tanulmányt lásd a Felkészülni, vigyázz… Az önfinanszírozás meg­ teremtésének első lépései című NESsT-kiadványban) – Fogyatékos személyek számára készült termékek (előállítása vagy viszonteladása) – Hulladékfeldolgozás, -újrahasznosítás – Adminisztratív, irodai szolgáltatások – Vendéglátóipari szolgáltatások – Mosoda – Üdvözlőlapok készítése – Kertészeti centrum/üvegházak – Csomagolás/összeszerelés – Ideiglenes munkaerő-közvetítési szolgáltatások munkáltatóknak.

(Lásd még: www.projecthired.org.)

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

41

Ö ssze g zés

Vállalkozó szellem

Összegzés Mindenkit szeretnénk arra bátorítani, hogy merítsen az itt bemutatott tapasztalatokból, és használja saját fantáziáját a társadalmi vállalkozá­ sokban rejlő további lehetőségek felfedezésére. Rendkívül fontos, hogy ötletünket végigvezessük a vállalkozásfejlesztési folyamat összes fázisán, valamint, hogy építsünk más szervezetek hasonló területen szerzett ta­ pasztalataira. Úgy véljük, hogy a társadalmi vállalkozás olyan stratégia, mely tele van kihívásokkal, de alapos tervezés és megvalósítás esetén ér­ tékes társadalmi és pénzügyi haszonnal járhat. További információkért kérjük, forduljon a NESsT-hez.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

43

I r o d a l o mje g yzé k

r izsói nsgz eml leenm tality Veánltlearl p ko

Irodalomjegyzék Judith Klein–Camilla Parker. Making Social Inclusion a Reality: The Challenge for People with Mental Disabilities in Central and Eastern Europe. Eurohealth. (2004. 03. 22.) www.soros.org/initiatives/mhi/articles_publications/articles/easterneurope_03222004

NESsT-publikációk. www.nesst.org/furthering_publication_tools.asp

Open Society Mental Health Initiative. Integrating the Disabled: Reports from Central and Eastern Europe and the Former Soviet Union. (2003. 12. 09.) www.soros.org/initiatives/mhi/articles_publications/publications/integrating_20031209

Raymond J. Struyk. Contracting with NGOs for Social Services: Building Civil Society and Efficient Local Government in Russia. www.urban.org/UploadedPDF/410871_ContractingwithNGOs.pdf

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

45

Vállalkozó szellem

N E S S T - k i a d vá n y o k

NESsT-kiadványok

Publications designed for donors, nonprofit leaders, philanthropists and researchers worldwide to help foster the effective and respon­ sible use of enterprise activities in the nonprofit sector.

NESsT www.nesst.org

46

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

N E S S T - k i a d vá n y o k

Vállalkozó szellem

A nonprofit világban a profit alatt gyakran valami helytelen vagy éppen elérhetetlen dolgot értenek.

Sokan úgy vélik, hogy az üzleti tevékenységek csak figyelmet és erőforrásokat vonnak el a non­ profit szervezettől, melyet egyébként a küldetés megvalósítására fordíthatnának. Azonban számos nonprofit vagy civil szervezet az „önfinanszírozás” segítségével éppen, hogy közelebb kerülhet kül­ detésének megvalósításához, növelni tudja hosszú távú életképességét, hatékonyságát és független­ ségét.

Az önfinanszírozás (például a társadalmi vállalkozás) a bevételi források előteremtésére irányuló különböző vállalkozási megközelítésekre utal.

A módszerek közt megtalálhatók a tagsági és szolgáltatási díjak, a ter­ mékértékesítés, a szellemi javak és tárgyi eszközök hasznosítása, kiegészí­ tő üzleti vállalkozások, megtakarítások és egyéb pénzügyi befektetések.

Az önfinanszírozási stratégiákat jelenleg is sok civil szervezet alkalmazza világszerte. Mindazonáltal kevés segédanyag és eszköz segíti a nonprofit szervezeteket az önfinanszírozási stratégiák hatékony és felelős alkalma­ zásában. Ezenkívül számottevő kritikai elemzés sem áll rendelkezésre, mely a vállalkozói tevékenységeknek az egyes nonprofit szervezetekre vagy általánosságban a nonprofit szektorra gyakorolt hatásait és követ­ kezményeit értékelné megfelelő módon.

A NESsT kiadványsorozatának célja, hogy támogassa a nonprofit önfi­ nanszírozás elveit és gyakorlatát azáltal, hogy hasznos elemzésekkel és eszközökkel látja el az adományozókat, a vállalkozásokat, a kutatókat és a diákokat. A kiadványok összegzik a világ különböző pontjain szerzett tapasztalatokat, és nagyító alá veszik azokat a visszatérő kihívásokat, melyekkel az önfinanszírozási stratégiákat alkalmazó szervezetek szembe­ sülnek. Egyben olyan eszközökkel is ellátják a civil szervezeteket, melyek segítenek mérlegelni, hogy alkalmazzák-e az önfinanszírozás stratégiáját, illetve hogy miként tegyék azt.

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007

A NESsT nemzetközi nonprofit szervezet, amely támogatja a társadalmi vállalkozásokat Közép-Európa és Latin-Amerika feltörekvő piacgazdaságaiban.

A NESsT küldetése, hogy erősítse a társadalmi változásokért küzdő civil szervezetek pénz­ ügyi fenntarthatóságát.

A NESsT-kiadványok értékesítéséből származó bevételeket a nonprofit szervezetek támogatására fordítjuk világszerte.

NESsT Email: nesst@nesst.org www.nesst.org

47

Vállalkozó szellem

A nesst- r ő l

A NESsT-ről A NESsT nemzetközi nonprofit szervezet, amely a feltörekvő piacgazda­ ságok legégetőbb társadalmi problémaira nyújt megoldást olyan társa­ dalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén, amelyek javítják a civil szervezetek pénzügyi fenntarthatóságát és növelik társadalmi hatá­ sukat.

A NESsT négy olyan kezdeményezésen keresztül éri el a célkitűzéseit, amelyek az üzleti vállalkozások eszközeit és stratégiáit a nonprofit vállal­ kozások küldetésével és értékeivel egyesítik: – NESsT Vállalkozási Alap: jótékony befektetési alap, amely tőkét és kapacitásbővítő támogatást nyújt a Közép- és Kelet-Európa, valamint Latin-Amerika feltörekvő piacain működő társadalmi vállalkozásoknak; – NESsT Egyetem: törekszik az elszámoltathatóság, az innováció, a non­ profit vezetőképzés és a profizmus erősítésére a társadalmi vállalkozások körében; – NESsT Tanácsadás: szakmai képzést és tanácsadói szolgáltatásokat nyújt társadalmi vállalkozások fejlesztéséhez a világ több mint 40 orszá­ gában; – NESsT Piactér: globális webáruház, ahol társadalmi vállalkozások ter­ mékeiket és szolgáltatásaikat kínálhatják szélesebb vásárlóközönségnek.

Az 1997-ben alapított NESsT a társadalmi vállalkozások egyik úttörője, különösen a feltörekvő piacgazdaságokban. A NESsT nonprofit szerve­ zete Budapesten (Magyarország), Santiagóban (Chile), Limában (Peru) működtet regionális irodát, és Kaliforniában (USA) tart fenn helyi képviseletet. A NESsT csapata hat különböző országból származó, non­ profit és üzleti tapasztalatokkal egyaránt rendelkező szakemberekből áll. A NESsT munkáját prominens jótékony szervezetek, magánszemé­ lyek és vállalatok támogatják, főként az Európai Unió országaiban és az Egyesült Államokban. A NESsT éves bevételének körülbelül 30%-át saját bevételt termelő tanácsadó vállalkozása teremti meg.

2004-ben a NESsT elnyerte a Skoll Alapítvány Társadalmi Vállalkozói Díját (Skoll Award for Social Entrepreneurship).

48

Vállalkozó szellem: Útmutató a pszichiátriai beteg és az értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek társadalmi vállalkozásaihoz Copyright © NESsT 2007