Garas 2013. 10. 30.

Garas

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

Garas

a Népújság gazdasági melléklete 2013. október 30.

1

Garas A KRÜH irodája megvetette a lábát Lendván

„A Kárpát Régió Üzlet A Kárpát Régió Üzleti Hálózat célkitűzése, hogy elősegítse a keletközép-európai országok nyitását egymás gazdaságai irányába és Tomka Tibor hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a térség egy európai szinten is elismert, összefonódó és erős gazdasági régióvá fejlődjön. Ez a célja a hálózat lendvai irodájának is, amelyet Héra József irodavezető igazgat Már szinte közhellyé vált az elmúlt években, hogy az uniós április közepétől. Az igazgatóval az általános célkitűzésekről, illetve csatlakozás, a határok fizikai eltűnése, a valamikor szervesen összetartozó területek, régiók újabb összekötése nem hozta meg konkrétabban a lendvai tevékenységekről beszélgettünk.

Csak közösen van esélyünk!

a várt eredményeket, valahogy nem jönnek ki a pozitív hatások.

Lehet, hogy csak türelmetlenek vagyunk, az említett folyamatok pozitív, szakzsargonnal élve szinergiás hatásaihoz egyszerűen csak nagyobb türelemre, hosszabb időre lesz szükség. Mert bárhogy is tekintünk az elmúlt időszakra, minden elmondható, csak az nem, hogy semmi sem történt, hogy nem próbálkoztunk.

Beszélhetünk ilyen tekintetben akár a határon átnyúló mikrokezdeményezésekről, vagy a nagyobb, ténylegesen uniós szinten is regionálisnak nevezhető folyamatokról, fejlesztésekről.

Ugyanez mondható el, ha valamennyire leszűkítjük a dolgot, és az egészet magyar nemzeti szempontokból világítjuk meg.

A törekvés és az irány egyértelmű, van, ahol komolyabban veszik, van, ahol kevésbé, de különösképpen a közben kitört pénzügyi, gazdasági és nem utolsósorban társadalmi válság közepette egyre inkább mindenkiben, nemzettől, társadalmi helyzettől és minden egyéb ismérvtől függetlenül tiszta lett, hogy csak közösen van esélyünk túlélni, fejlődni. A Népújság idei „Garas” mellékletében mindezek alapján a magyar–szlovén határon átnyúló kezdeményezéseket, a sikeres vagy éppen csak kibontakozni kezdett projekteket, az említett törekvésekkel foglalkozókat mutatjuk be, természetesen a teljesség igénye nélkül, szubjektív válogatásban, de objektív megközelítésben.

Reméljük, a melléklettel, ha csak morzsányit is, de hozzá tudunk tenni közös jövőnk építéséhez.

Garas

Garas – a Népújság gazdasági melléklete Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet – Lendva Megbízott igazgató: Tomka Tibor Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Készítette a Népújság szerkesztősége Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124. tel: 02/ 5776-180, telefax: 02 / 5776-191 E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net

2

Tomka Tibor tibor.tomka@nepujsag.net

– A Kárpát Régió Üzleti Hálózat lendvai irodája április közepén nyílt meg.

Mondhatjuk azt, hogy a

gon. Fontos célkitűzésünk annak segítése, hogy a helyi gazdaságok olyan formában szerveződjenek, hogy egymásnak segíteni tudjanak.

– A Kárpát Régió Üzleti Hálózat, ennek célkitűzései

tulajdonú pénzintézetek által nyújtott hitelforrások egyre nagyobb arányban állíthatók a határokon átívelő gazdasági együttműködés és befektetések szolgálatába. Ebből egyértelmű, mi a

Héra József: „Egyértelműen a kis- és középvállalkozásokban van a legtöbb lehetőségünk a Muravidéken és Magyarországon egyaránt.”

majdnem fél év alatt megvetette a lábát Lendván?

– Igen, a lendvai iroda április 16-án nyitotta meg kapuit, két fővel, egy irodavezetővel és egy félmunkaidőben alkalmazott asszisztenssel. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat többi irodájához hasonlóan – jelenleg már 11 iroda működik a határon túl – a célkitűzés az, hogy erősítsük a nemzetgazdasági érdekeket, segítsük a kis- és középvállalkozások piacra jutását úgy a Muravidéken, mint Magyarorszá-

végül is a Wekerle Terven alapszanak?

– Igen, sőt én azt szoktam mondani, a Wekerle Terv a Kárpát Régió Üzleti Hálózat bibliája. Szerintem a Wekerle Tervet leginkább Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavaival lehet leírni, ebből lehet leginkább kivenni a perspektívát. Szerinte ugyanis a világos és letisztult stratégia – ez a Wekerle Terv – birtokában az elkövetkező időszakban mind az uniós források, mind az állami

magyar gazdaság, a magyar állam célja – ezen belül itt, a Muravidéken is. Szlovénia jelenlegi helyzetére tekintettel egyre nagyobb feladat és felelősség hárul ránk is.

– Mire gondol, amikor Szlovéniával kapcsolatosan nagyobb feladatokat, felelősséget említ?

– A szlovéniai körülmények, eddigi tapasztalataink egyre inkább azt mutatják, hogy Szlovéniának egyszerűen befektetőkre van szüksége. Irodánkba egyre több megkeresés ér-

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

Garas

ti Hálózat bibliája a Wekerle Terv” kezik ebben az irányban. A szlovén állam által privatizációra bocsátott cégekről, üzemekről beszélek.

Egyrészt ez az egyik legnagyobb feladatunk, másrészt természetesen nem szabad elfeledkeznünk a szlovéniai magyarság érdekeiről, így alapfeladatunk segíteni a vállalkozók magyarországi lehetőségeit, kapcsolatait, és természetesen fordítva is: a magyarországi kisebb, helyi vállalkozások megtelepedését a Muravidéken.

Konkrétan telephelyekről, piaci bejutásról, a feltételek elmagyarázásáról van szó, illetve akár a konkrét helyszíneket is meg tudjuk keresni számukra. Mindenképpen a szisztematikus felépítésre törekszünk, jogi, könyvelői és egyéb szolgáltatások közvetítéséről, információadásról. Konkrét példával élve: felkeresett bennünket egy magyarországi cég, amelynek nagyobb, komoly kintlévősége volt Szlovéniában. Júniusban történt a megkeresés, közvetítésünk segítségével a kintlévőség 70–80 százalékban már megoldódott, november végéig be is fejeződik a történet. A legfontosabb az, hogy a két cég a segítségünkkel normális módon elintézte a dolgait, ezáltal kialakult újra közöttük a megszokott, régi rendszer, s a kapcsolat, a munka folytatódik.

– Milyen szerepe lehet a lendvai irodának a nagyobb szlovéniai befektetések, privatizációk esetében?

– Természetesen kapcsolatban vagyunk elöljáróinkkal, elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztériummal, illetve napi kapcsolatban vagyunk a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Nemzeti

Külgazdasági Hivatallal, ha szükséges, akkor a Vidékfejlesztési Minisztériummal, illetve egyéb hatóságokkal.

Információkat, segítséget kérhetünk tőlük. Jelenleg is vannak folyamatban direkt befektetési tárgyalásaink szlovéniai üzemek megvásárlásáról. Természetesen ezek mind nem egy-két hetes folyamatok, de bízunk az eredményekben, a sikerekben, a jelek ez idáig pozitívak.

– A muravidéki magyar vállalkozók, gazdák távol esnek a nagy állami cégektől, ezektől a lehetőségektől. Mit tesz az iroda a kisebb vállalkozások, gazdák érdekében?

– Ahogy már említet-

tem, természetesen ezen is dolgozunk, és itt is felmutathatók eredmények, több kisebb üzlet létrejöttében segítettünk, közvetítettünk. Összehoztuk a vállalkozásokat, és egyértelműen a kis- és középvállalkozásokban van a legtöbb lehetőségünk a Muravidéken és Magyarországon egyaránt.

Eddig közel 230 ügyfél jelentkezett nálunk, ebből 140 volt magyarországi, 65 szlovéniai, 20–25 pedig egyéb országokból érkezett.

Lendván már megszerveztük a Wekerle Vállalkozói Kör első találkozóját, amelyről pozitív tapasztalataink vannak, a napokban kerül megszervezésre a második találkozó, ahol már konk-

rétabb tárgykörben folyik majd a beszélgetés, bemutatkozik ugyanis a hálózat mögött tevékenykedő Exim Bank, illetve a Corvinus Zrt., amelyek biztosítják a tőkét a Wekerle Terv megvalósításához.

– Miben látja a térség legnagyobb kitörési lehetőségeit?

– Ha csak a már említett Wekerle Terv mentén maradunk, akkor a térségben a zöldgazdaságot, a turizmust, az egészségipart, illetve az élelmiszergazdaságot említeném, de nem szabad feladnunk a tervben hangsúlyos helyet kapott gépipart sem, amelynek lehetne ebben a térségben jövője.

– Milyennek látja a lendvai, muravidéki fogadtatást?

– Véleményem szerint a kezdeti nehézségek ellenére kiváló fogadtatásban van részünk, és ebben nagy segítséget nyújtott a muravidéki magyar média, a Népújság, az MMR és a Hidak, akik figyelemmel kísérik törekvéseinket, rendezvényeinket.

Ez nagy segítséget jelent számunkra. Mind a három médiának így a Népújságon keresztül ezt meg is szeretném köszönni. Remélem, sikeresek leszünk és valamit mi is hozzá tudunk tenni a muravidéki ember boldogulásához, a magas munkanélküliség csökkentéséhez, a közös fejlődéshez.

Népszerűek a Wekerle Vállalkozói Kör lendvai találkozói

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat lendvai irodájának szervezésében eddig a Wekerle Vállalkozói Kör két találkozóját szervezték meg. Az első találkozón Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója mutatta be az üzleti hálózat, a mögötte álló Wekerle Terv célkitűzéseit, míg a második találkozón az EXIM Bank és a Corvinus Zrt. képviselői mutatták be szerepüket a magyar nemzetgazdaságot és a határon túli régiókat összekötni, felélénkíteni kívánó tervben. A Wekerle Vállalkozói Kör találkozói szerte a Kárpát-medencében, így Lendván is általában kötetlen beszélgetések formájában zajlanak, a gazdasági, üzleti témák mellett időt szakítanak rövidebb kulturális programra, illetve állófogadásra is.

Első ízben a dobronaki Hancsik gazdaság, míg második alkalommal a lendvai Cuk Borház mutatkozott be termékeivel. A kulturális hátteret a Muravidéki Nótázók biztosították mindkettő eseményen. A lendvai találkozóknak eddig a Bánffy Kávézó adott otthont.

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

3

Garas Balaskó József, a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke

A Kárpát-medencében a politika fogla A Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete (MMGVE) idén márciusban alakult, elnöke Balaskó József, akivel felmértük, milyen utat sikerült eddig bejárnia az egyesületnek, miben van a jövője és milyen irányt kell követniük. A jövő alapját a fiatal gazdák jelentenék.

Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

Az MMGVE megalakításának elsődleges célja a muravidéki magyar gazdák és vállalkozók egyesítése, szervezett formában való működésük megalapozása.

A gazdaság, a mezőgazdaság területével a magyar intézmények, szervezetek nemigen tudtak foglalkozni, a jelenlegi válságos helyzetben viszont éppen ennek a területnek a felkarolása jelenthet megoldást a nemzeti megmaradás szempontjából is. Balaskó József szerint az egyesület megalakulása magában még nem jelent megoldást, de mindenképpen egy alapot adhat, egy olyan szervezeti formát teremt, ahol meg lehet vitatni mindennapjaink legfontosabb kérdéseit, fel lehet tárni a fejlődés lehetőségeit. A szervezett, egyesületi forma megteremtésével olyan magyar gazdák és vállalkozók is csatlakozhatnak a muravidéki magyarság közös útkereséséhez, akiket az élet elvitt a magyar vidékről, szellemileg, lelkileg mégis éreznek még kötődést a muravidéki magyarsághoz, a magyar nemzethez.

– A megalakulás óta eltelt hét hónap nem nagy idő. Mit sikerült eddig a programból megvalósítaniuk?

– Az egyesület a megalakulás után másfél hónappal tagja lett a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának, ami azért fontos, mert a gazdák és vállalkozók civilszervezetei egy

4

ernyő alá kerültek. Megvalósítottuk a csókakői Szent Donát Borrenddel való kapcsolatfelvételt, az egyesület révén borászaink áprilisban rész vettek a bormustrájukon, ahonnan egy arany-, két ezüst-, két bronzelismeréssel és egy különdíjjal tértünk haza. Továbbá első ízben a Muravidék egye-

jat, vágott zsírt, lekvárokat, kompótokat mutatott be.

A standot csuhéból készült tárgyakkal díszítettük. A bemutatkozásunk komoly érdeklődést keltett és jó visszhangra talált. A rangos kiállítás alatt – melyet több üzleti találkozó is kísért – több jelentős partnerrel volt alkalmunk találkozni,

Balaskó József: „Azt tapasztaltam, hogy másutt jobban ki tudják használni az EU által nyújtott lehetőségeket.” sületünk által részt vett az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-kiállításon Budapesten a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium jóvoltából, amely minden határon túli civilszervezet számára bemutatkozási lehetőséget biztosított. Az MMGVE borokat, szárított hústermékeket, perecet, kenyérfajtákat, tökmagola-

így például a CBA üzletlánc képviselőivel is. Remélem, hogy ezekből realizálni is tudunk valamit.

– Hány tag ja van az egyesületnek, s miért, milyen érdekek mentén érdemes csatlakozni hozzá?

– Jelenleg 20–22 tagunk van, a tagsági díj 20 euró. A tagság önkéntes, és céljaink ismeretében minden gazda

és vállalkozó megfontolhatja, miért lenne jó hozzánk csatlakozni annak alapján, milyen jövőt lát maga előtt.

A kezdeményezésünk még gyerekcipőben jár, sokat kell még tennünk a szervezettség, a tájékoztatás terén, hogy a szervezet jól működjön, de ez egy folyamat. Idővel szeretnénk olyan pályázati szereplővé válni, mely a támogatásokért jó eséllyel tudna versenybe szállni Magyarországon és Szlovéniában, és olyan projekteket létrehozni, melyek megvalósítása fejlődést jelent a gazdáknak. Továbbá néhány kisebb és egy nagyobb rendezvényt, bemutatkozást is szeretnének megszervezni, illetve naprakész pályázati információkkal, segítséggel szeretnénk ellátni a tagságot.

– Van-e adatbázis arról, mennyi föld, milyen mezőgazdasági kultúrák, gazdaságok állnak rendelkezésre erőforrásként vidékünkön?

– Nincs, és éppen ez a következő nagyon fontos feladatunk, hogy sürgősen feltérképezzük a jelenlegi helyzetet ahhoz, hogy egyáltalán megállapíthassuk, hogy mivel, milyen tevékenységgel foglalkoznak itt a gazdák, milyen szinten működnek, milyen felszereltséggel, eszközökkel, infrastruktúrával rendelkeznek és milyenek általában az adottságok.

A felmérés irányt nyújt a fejlődéshez, amit különböző projektekben, de akár stratégiai fejlesztési tervben, programban is kidolgozunk, részletezünk. Ez az adatbázis mindenképpen jól szolgálná a pályázatokon való indulásokat, a finanszírozási lehetőségek kihasználását.

– Várható tehát a fel-

élénkülés a pályázások területén?

– Egyesületünk ezt a célt is nagyon fontosnak tartja, és úgy vélem, hogy segíteni is tudnánk ebben.

Nagyon fontos lenne, hogy a többi régiótól eltanuljuk a pályázati alapismereteket és hogy aktívabban forduljanak a mi gazdáink is a lehetőségek irányába. Tapasztaltam, hogy másutt jobban ki tudják használni az EU által nyújtott lehetőségeket az adott ágazatok, területek finanszírozására.

Hogy ez nálunk miért van máshogy, nem tudom. Talán kevés a tudásunk… A másik dolog pedig az – s ezt már régóta ismételgetem –, hogy a Muravidéket a szélesebb térségben, s ez alatt akár az egész Kárpát-medencét is érthetem, másképp kellene kezelni, mint a többi régiót, hiszen mi, muravidéki magyarok összességében is nagyon kevesen vagyunk, 5–6 ezren, ami csöppnyi mondjuk a 1,5 milliós erdélyi magyar tömbbel szemben…

Kérdés viszont, mennyire van meg a mi gazdáinkban és vállalkozóinkban a magyar érdek. Nálunk hármat lépsz, s már nem beszélnek magyarul. A többi határon túli magyar közösségnél ebből a szempontból más a helyzet, a tömb akkora, hogy gazdasági érdekek is megvalósulhatnak ennek mentén.

A muravidéki magyarság a kicsinysége miatt ezért más hozzáállást igényelne.

– Bizonyos hazai termékek „muravidéki követek” lehetnének…

– A Kárpát-medencei gazdasági kör kialakításánál a határon túli magyar közösségeknek, így a muravidéki magyarságnak is igencsak fontos közvetítő szerepe és komoly lehetősége lehet.

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

Garas

alkozik a gazdasággal, kivéve nálunk Muravidéki magyar értékek az értéktárban A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség hat helyi nemzeti értéket javasolt felvenni a Külhoni Magyarság Értéktárába, az erről szóló dokumentumokat szeptember folyamán továbbította is Budapestre. A beérkezett 105 javaslat között ott lesz tehát a muravidéki magyarlakta területről a lendvai vár, a Szentháromság kápolna, Hadik Mihály múmiája, a hetési szoknyásharang, a hetési szőttes és a hetési viselet.

1.

3.

2.

4.

5.

6.

1. A lendvai vár, 2. A Szentháromság kápolna, 3. Hadik Mihály múmiája, 4. Hetési szőttes, 5. Hetési női viselet, 6.Hetési férfiviselet Igyekszünk a termékeket ezen a széles piacon bemutatni. A Kárpát-medence bizonyos területein egyes muravidéki termékeket egyáltalán nem ismernek, például a tökmagolajat és a borainkat. Szeretnénk, ha a gazdák a nyugati piac mellett a keleti piacra is tekintenének, viszont más kérdés, hogy tudnánk-e itt az árakkal versenyezni. Ez is nagy feladat számunkra.

Lehet, hogy ebben segíteni fog minket a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium, mely azt tűzte ki célul, hogy ezeket a programokat csak a civilszervezeteken keresztül fogja támogatni. Hadd említsem meg, hogy a gazdák és a vállalkozók egyesülete a nemzeti közösség első ilyen szervezete. Másutt a hasonló szervezetek, szövetkezetek félprofi módon működnek. Nálunk eközben

még a politikával való egyeztetést sem tudjuk elérni, s ezt hiányoljuk is.

Jó kapcsolatot teremtettünk a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével, akik a „Székely gyümölcs” márkanév alatt különböző termékeket állítanak elő pályázatok révén. Szeretnénk tapasztalatokat szerezni náluk, mert nekünk még nincs sem emberünk, sem infrastruktúránk, hogy valami hasonlót megvalósíthassunk. Mi az alaptevékenységünket is a saját forrásokból tudjuk csak biztosítani. De azért arra is van példa, hogy a muravidéki nemzetiségi csúcsszervezet néhány alkalommal az utaztatásnál segített.

– Nyilván időre és eredményekre van szükség ahhoz, hogy széles körben felismerjék, milyen célt szolgál az egyesület…

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

– Lehet, és bízom is benne, ezért az egyesület Pincétől Hodosig minden gazdát és vállalkozót megszólított, többek közt a kihelyezett üléseken is. Valamint egy csoportot eddig rendre elhanyagoltunk, azokat, akik elköltöztek, őket erőteljesebben fel kellene karolni.

De mindehhez én még hozzátenném az egyesület nemzetiségi jellegét is. Mivel tagja vagyok a MÁÉRT gazdasági szakbizottságán belül a Kárpát-medencei egyeztető bizottságnak, tudom, hogy minden politikai szerv foglalkozik a gazdasággal.

Kivéve nálunk, a Muravidéken. Sajnos mi többször ilyen politikai egyeztetés nélkül érkezünk a találkozókra, s ez nem jó.

– Nemrég Lendván a nemzetiségnél járt Dejan Židan szlovén mezőgazdasági és területrendezési mi-

niszter. Mi lehet a találkozó hozadéka?

– A minisztériummal korábban nem volt kapcsolatunk, a megbeszéléseinket Franc Režonjával, a muraszombati Mezőgazdasági Intézet igazgatójával folytattuk. Örvendetes, hogy a miniszter is készséget mutatott az együttműködésre. A szlovén minisztériumnál is van – mint hallhattuk – néhány jó program, amelyekhez csatlakozni tudnánk, elsősorban a Fiatal Gazdák Szövetségére gondolok. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakfolyóiratokat is biztosít, ami a friss információk elérhetőségét is jelenti.

További célkitűzésünk az állattenyésztés újjáélesztése a vidéken, de a megvalósítás állami támogatás nélkül nem fog menni.

Az egyesület programja tehát egy élő program, amit

bővíteni, új javaslatokkal kiegészíteni mindig lehet.

Az első félévben a szervezet a tagok önerejéből tartotta fenn magát anyagilag, köszönet érte minden tagnak.

A következő időszakban a reális program kidolgozása vár ránk, értelemszerűen a támogatások függvényében.

Az egyesület a rendezvényeivel a minőség elvét követi. Műhelymunkákat is tervezünk, az idén a fóliás termesztést szeretnénk bemutatni. A hazai vásárokon pedig akkor tudunk majd bemutatkozni, ha erre lesz pénzkeret. A vásárszervezők azonban tudnak rólunk, a KRÜH lendvai irodájával keressük egymást, van együttműködésünk egy oktatási programban is, a Wekerle Kör megbeszélésén pedig egy hazai gazdaság lehetőséget kapott már a bemutatkozásra.

5

Garas Mintegy 10 éves együttműködés gyümölcse

Jó bor – jó szomszédság Z A Zalai Borút Egyesület a Lendvai Szőlő- és Gyümölcstermelők Egyesületével, valamint a zalaszentgróti önkormányzattal közösen valósítja meg a Jó bor – jó szomszédság című projektet, amelynek értéke összesen mintegy 420 ezer euró a nemzeti társfinanszírozással és az önerővel együtt.

Horváth Ferenc ferenc.horvath@nepujsag.net

A megvalósítás 2011 októberében kezdődött és 2014 márciusával fejeződik be. Az együttműködésnek komoly előélete van, hiszen

rastrukturális hátteret és otthont biztosítva.

A projekt mindkét oldalon rengeteg úgynevezett szoft elemet valósít meg a szőlő- és borkultúra, a borturizmus, a közösségi élet erősítése terén. A programok közt

tartanak felvonulással, különböző kapcsolódó programokkal és zárásként bállal.

A zalai egyesület részéről az egyik fő elem a projekten belül a női borászképzés. Ez sem teljesen új keletű dolog, már az együttműködés

A Zalai Borút Egyesület otthona is pályázati pénzekből épült. a lendvai és a zalaszentgróti egyesület együttműködése 2004-re tekint vissza: már akkor volt közös nyertes projektjük, s ezek száma azóta növekedett. A mostani projektnek az előző kiírásban volt egy elődje azonos partnerekkel, Határtalan borkultúra címmel, amely a tavalyi év végével zárult.

Ebből épült meg többek közt a civil turisztikai centrum, amely a zalaszentgróti egyesületnek is otthont ad. Már akkor megszületett az ötlet és a terv, hogy a muravidéki partner is valósítson meg egy hasonló beruházást, amely úgyszintén alapot nyújt az egyesület munkájához, inf-

6

szerepeltek szakmai napok, borversenyek, Zalaszentgróton évente két borfesztivált

kezdetén erre törekedtek, hiszen komoly szükségét látták ennek. A zalaszent-

A borversenyek is a projekt fontos részét képezik.

A Zalai Borút logója. gróti egyesületnek mintegy 100 tagja van, nagyon nagy többségben férfiak. Amikor viszont rendezvényre kerül sor, akkor az asszonyok, feleségeik és lányaik is megjelennek. Ezzel a kis csoporttal kezdtek el foglalkozni, hogy képessé tegyék őket az aktív és szakszerű részvételre a borgazdálkodás terén, hogy tudjanak segíteni a vállalkozói ismeretek birtokában, kezdve a kommunikációtól az informatikai ismereteken, a borászati szakmai ismereteken keresztül a borkóstolók és borminősítések alapjainak elsajátításáig.

Legutóbb Lendván Rozsmán István pincéjében tartottak női borászképzést, amelyen a lendvai borvidék speciális ha-

gyományaival ismerkedtek meg a résztvevők. A két borvidék közel van egymáshoz, sok a közös pont, de mindegyik vidéknek megvannak a sajátosságai is. Ugyanakkor a női tagozat egy jó összetartó erőt is jelent, és cserélődnek is a tagok: a „kemény mag” 10–15 főt számlál, de ös�szesen már több mint 40 hölgyet sikerült bevonniuk.

A találkozók az ismeretségek kialakítására is jók, bővül a kapcsolatrendszer és ezáltal a vendégszerzési lehetőségek is tágabbak lesznek.

A másik nagyon fontos tevékenység Borshow név alatt fut, ami tulajdonképpen a bortermelők piacra jutásának a támogatása. Az ehhez kapcsolódó rendezvényekre tagokat hívnak boraik bemutatására, illetve olyan vállalkozókat és magánszemélyeket, akik vevőként szóba jöhetnek. Ezen kívül rengeteg marketingtevékenységet végeznek, így több kiadvány is napvilágot lát majd, ez a projekt második felére van tervezve. A programban szerepel egy idegenforgalmi és egy térképes kiadvány, amely mindkét borvidéket magába foglalja majd. Az aktualitás és a példányszám is mintegy két évre van tervezve. A kiadványok háromnyelvűek, a zalaszentgrótiak adják ki

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

Garas

Zalában és a Muravidéken

A borfesztivált a kísérő rendezvényekkel Zalaszentgróton évente kétszer is megszervezik. őket, de a lendvaiak is kapnak egy bizonyos példányszámot.

Emellett az önkormányzat is adott ki egy brosúrát, amely a város propagálását szolgálja a turisztikai adottságokkal,

de ez a borászok számára is előnyt jelent, hiszen ha egy turista meglátogatja a termálfürdőt vagy más turisztikai célpontot, akkor kiegészítő programként egy borkóstoló

vagy pincelátogatás is mindenképpen szóba jöhet.

A projektből különböző irodai eszközöket is beszereztek, amik a működéshez szükségesek, s ezek maximálisan

ki is vannak használva. Egy érintőképernyős információs pult is felállításra kerül a zalaszentgróti turisztikai iroda előtt. Ezen is megjelenik Lendva, hiszen a teljes programterület rajta lesz a virtuális térképen, akárcsak a készülő honlapon. Tavaly ősszel nagyobb mennyiségű reklámtárgyat is készítettek az egyesületek logójával.

Nyáron magyar oldalon valósult meg a sommelierképzés, amelyen 25-en vettek részt. Ez nem járt hivatalos állami bizonyítvánnyal, de szakmai körökben egy igencsak hiteles elismerést jelent.

Az egyesületben minden lehetőséget próbálnak kihasználni a zalai borok hírnevének öregbítésére, hiszen Magyarországon ezek elismertsége nem az igazi a

történelmi borvidékekhez képest. Van, ahol már megjelenik egy-egy nagyobb zalai borosgazda, de ez még nem jellemző, és a borok mindenképpen „többet tudnak”, mint ahová jelenleg be vannak sorolva.

Az egyesületben örülnének a határon átívelő projektek mielőbbi folytatásának.

A civil egyesületek rugalmasak, s mindent elkövetnek a projekt megvalósítása érdekében. Az eljárásoknak sajnos megvan az élettől elrugaszkodott, túlbürokratizált oldala is, de az elvárások ös�szességében teljesíthetők. A legnagyobb gondot az utófinanszírozás jelenti, amit csak hitelből tudtak megoldani.

A magyar oldalon előnynek számít, hogy a nemzeti társfinanszírozási részt előlegként fel lehet használni

Borturisztikai Központ Lendván A Lendvai Szőlő- és Gyümölcstermelők Egyesülete a határon átnyúló európai projektből finanszírozta Lendván az Alsó utcában a Borturisztikai Központ kialakítását. A központban új szolgáltatásokat nyújtanak: kezdő lépésként palackozó felszerelés és címkéző berendezés vásárlásával, amelyet minden tag ingyen és bérmentve használhat előzetes egyeztetés alapján. A korszerűen felszerelt felső szinten pedig kóstolásra és borpromócióra alkalmas helyiségek várják a vendégeket. Az egyesületnek összesen 160 ezer euró áll rendelkezésre a projekt teljes kivitelezé-

A lendvai Borászati Központ a gazdák vitrinekben elhelyezett palackozott boraival. sére, az épület végső belső kialakítására, a tartalom gazdagítására.

A Jó bor – Jó szomszédság című projekt viszont nem csak a szükséges felszerelés és a borászati centrum helyiségeinek a kialakításáról szólt, ha-

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

nem az egyesület tagjai által oly sokszor felvetett promócióról is – vallja Fehér Marika, az egyesület elnöke. – A szőlőtermelők egyesületének tagjai itt helyben megtalálják a palackokat, az üvegeket, de lehetséges nagyobb

degusztációk, borkóstolók, sőt, tárgyalások megtartása is. A lényeg az, hogy ne csak a hazai érdeklődők, hanem a külföldiek számára is fel tudjuk kínálni a lendvai borokat, a helyszínen ki lehessen választani az igény szerinti fajbort.

Újdonság az is, hogy nem csak palackos borokat lehet majd vásárolni, hiszen a központ arra is fel van készülve, ha valaki esetleg folyóbort kíván vásárolni. Ilyenkor vagy közvetlenül a gazdához irányítják a vevőt, vagy a központ közvetítésével üthető nyélbe az üzlet. Külön lehetőséget látnak abban is, hogy szórólapok által is reklámozzák a borokat, remélve, hogy a szállodaipar is jobban felfigyel majd a Lendva-hegyi borokra. Mivel uniós projektről van szó, öt évig az összes szolgáltatást nonprofit tevékenységként, tehát ingyenesen kell végezni.

-ce

7

Garas Kovács Gyula örökségvédő gyümölcstermesztővel a Kárpát-medencei Tündérkert mozgalomról

A körte és a szilva a goricskói v A Tündérkert mozgalom az őshonos gyümölcsfák átörökítését tűzte ki céljául, és mára a Kárpát-medence egyik legsikeresebb hagyományőrző programjává nőtte ki magát. A Muravidéken elsőként Goricskón tettek lépéseket ilyen módon a biológiai örökség megőrzése érdekében, amikor idén májusban Kapornakon megnyílt a Tündérkert. A még élő örökség megmentését, a magyar gyümölcsök fajtagazdagságának megőrzését Kovács Gyula pórszombati erdész és gyümölcstermesztő indította útjára, aki már 30 éve foglalkozik a gyümölcsfajták gyűjtésével.

Abraham Klaudia klaudia.abraham@nepujsag.net

A Tündérkert mozgalom elindítójával, Kovács Gyulával a kezdetekről, illetve a vidékünkre jellemző gyümölcsfajokról beszélgettünk Medes-hegyi birtokán,

hanem a hozzájuk tartozó régi idők históriáit is.

Ennek kapcsán rá kellett jönnöm, hogy tulajdonképpen nekünk már az 1600-as években voltak gyűjteményeink, illetve nagy fajtagazdagsággal rendelkező kertjeink, amiket

szerint idővel ez is áldozatul fog esni. Hogy ne járjon úgy a gyümölcsészet, ahogy a múltban – és itt nem a medesi saját gyűjteményt féltettem leginkább, hanem magát a kincset, a Kárpát-medence óriási fajtagazdagságát –, úgy

Az első muravidéki Tündérkert.

Kovács Gyula: Fontosnak tartottam azt is, hogy a gyümölcsészethez tartozó gasztronómia, a krónikák és helytörténeti dolgok is jegyezve legyenek. ahol mintegy 1600 gyümölcsfajtát tart számon a leltári adatok szerint.

– A Tündérkert szó a mai Kárpát-medencében mindenütt ugyanazt jelenti. Mi a története a mozgalomnak, hogy indult útjára egészen a kezdetektől?

– Amikor gyűjteni kezdtem, nem csak a régi gyümölcsfajtákat kerestem,

8

a Kárpát-medence különböző területein általában egyházi vagy világi személyek alapítottak. Száz évnél tovább azonban egyetlen nagy magyar gyűjtemény sem maradt fönn. Amikor a saját gyűjtésem az egész Kárpát-medencére kiterjedt, akkor eszméltem rá arra, hogy valószínűleg a nagy számok törvénye

gondoltam, hogy sok apró kis gyűjteményt kellene létrehozni, így a sokból csak marad majd valami h í r mondó. Fonto s n a k tartottam azt is, hogy a gyümölcsészethez tartozó gasztronómia, a krónikák és helytörténeti dolgok is jegyezve legyenek. Ennek kapcsán született meg először Göcsejben egy-kettő

ilyen kis gyűjtemény, illetve az őrségi Viszákon, amiről talán a legtöbbet lehetett hallani.

– Nem véletlenül, hiszen Szarvas József színművész a viszáki kert megvalósítása óta szintén élharcosa a mozgalomnak.

A Tündérkert elnevezés is kapcsolódik a művészhez.

– A Medest a legenda szerint egykor erdélyi közösség lakta, akik az erdélyi Kis- és Nag ymedeséről származtak. Én elmentem abba a térségbe gyűjteni, és Móricz Zsigmond után – aki Erdélyt Tündérországként emlegette – azt az erdélyi medesi gyűjteményt elneveztem Tündérország Gyümölcsös Kertjének.

Ez volt tulajdonképpen az első név. Viszákon Szarvas Jóskának is bemutattam a gyűjteményt, aki az első pillanattól már Tündér-

kertnek hívta, és a saját falujában a viszáki gyümölcsös megvalósításakor már tudatosan ezt az elnevezést használta. Eg yébként a tündér egy magyar sajátosság, amit csak mi, magyarok ismerünk. Másnak nem adatott meg, hogy a meséiket, mondáikat tündérek irányítsák. Másnak nincs erre szava se. Szerencsés volt Jóskának ez az ötlete, hiszen ez annyira sajátos, annyira magyar.

– Mostanra az egész Kárpát-medencében, a Csángóföldtől a Felvidékig létesültek Tündérkertek, ötvennél is több már a számuk. Minden egyes kert más, mindnek megvannak a sajátosságai, a története.

Idén májusban a Muravidék is bekapcsolódott ebbe a Kárpát–medencét felölelő mozgalomba, elsőként a Hodos községi Kapornak

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

Garas

vidék meghatározó gyümölcse gazdagodott egy Tündérkerttel, amit a községben tevékeny mag yar nemzetiségi önkormányzat valósított meg.

– Mindenütt vannak kreatív emberek, akik kitalálják, hogy a Tündérkertek milyen szellemiség, milyen gondolat mentén jöjjenek létre és miként működjenek. Hodos is nagyon szép dolgot talált ki magának.

Hol lehetne szebb helye a gyümölcsösnek, mint egy helytörténeti múzeum és pálinkafőző környezeté-

legveszélyeztetettebbek, de még megmenthetők lennének?

– Ezt minden táj maga tudja, hogy náluk melyik a legveszélyeztetettebb faj. Úgy tudom, van egy „hodosi szilva”, amiről talán nem sokat tud Hodos népe, pedig én így, ezen a néven találtam meg valamikor 10–15 évvel ezelőtt. De nagyon fontosnak tartom ennek a térségnek például éppen a pálinka kapcsán azokat a lassan feledésbe merülő régi, apró, szotykosodó

szilvák is nagyon elvesztek, a pomológiai leírások szerint 100 évvel ezelőtt még legalább annyi fajta szilva volt, mint alma. Mostanra ez közel sincs így. Tizedére csökkent a szilvák fajtaszáma, valószínűleg az oltás kiveszésével a szilvafajtáink vesztek el leginkább. A szórvány almafajták, a batul, mosánszki, piros pogácsaalma, fehér pogácsaalma, rozmaring, ezek még megvannak, de ezek változatai, a népi egéralma, bális, mákalma, leányalma és még

da egyediségre törekedett.

Mindenkinek a saját pálinkája volt a legjobb, és ez igaz is, mivel másnak olyan nem volt. A százat jócskán meghaladja azoknak az apró, szotykosodó körtefajtáknak a száma, amiket a helyi ember pálinkára és ecetkészítésre használt.

Mivel nálunk sózókörte volt a családban, ezért én azt mondom, hogy a sózókörtéből van a legjobb pálinka, de nyilván nagyon sok más még jobb körte van. Minden egyes fajtának

A Kapornaki Tündérkertben tavasszal kilenc berkenyefát és 50 más őshonos gyümölcsfacsemetét ültettek el. ben? Főleg a pálinkára és a népi gyümölcsészetnek erre a részére koncentrálva az egész nagyon szépen kezd kialakulni szerte a Kárpát-medencében.

– Többször hangsúlyozza, hogy a 23. órában vagyunk. A mi vidékünkön, Goricskón melyek azok a gyümölcsfajták, amik a

körtefajtáit, amikből még nagyapáink pálinkát készítettek. A tüskéskörtét, sózókörtét, búzaérő körtét még mindenki ismeri, de a szórványfajtákat, mint a vörös körte, fekete körte, már alig-alig. Főleg a nevük merült a feledés homályába.

Ezeket a fajtákat nagyon fontos lenne megőrizni. A

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

sorolhatnánk, ezek már egyre ritkábban fordulnak elő.

– A meglévő fajták közül melyikből készül a legjobb pálinka?

– Egy parasztember erre azt mondja, hog y amelyik van. Egyrészt a körtének a vidékünkön a sokszínűsége éppen azért alakult ki, mert minden gaz-

megvan a saját karaktere, saját ízvilága, úgyhogy én ebben nem szeretnék állást foglalni. A körte mellett viszont ennek a vidéknek a szilva volt a meghatározója, az sokkal több pálinkát is ad. A régi időkben eladták, akár Bécsig is eljutott ennek a térségnek a szilvapálinkája. Göcseji adatok szerint az

1800-as években 140 ezer nagy fát tartottak nyilván Belső-Göcsejben. Most talán három százaléka van meg ezeknek. De mindenképpen a körte és a szilva a meghatározó gyümölcse a térségnek, különösen a „hosszi szilva”.

K ovács Gy ul a hoz zátette, hogy már olyan kezdeményezések is vannak, amik részben a régi gyűjteményeket kívánják visszaállítani. Az erdélyi Magyarvalkón például a néhai Miháltz Elek tiszteletes csodálatos gyűjteményét szeretnék restaurálni, a csíksomlyói hármas keresztnél pedig, ahol régen gyümölcsfák voltak, azok helyére is Tündérkertet fognak rövid időn belül telepíteni. Farkaslakán a Makovecz-kápolna alapkövét most fogják letenni, és ezt egy Makovecz-liget fogja körülölelni, ahol szintén az ottani gyümölcsfajták kerülnek elhelyezésre. A mozgalom tehát egyre nő, terebélyesedik.

A kapornaki tájház hátsó udvarában idén májusban számos régi gyümölcsfa lelt otthonra. Az 50 körte-, alma- és szilvafa mellett a térségben egyre ritkább berkenyefák is helyet kaptak, pontosan kilenc. A Tündérkertek valójában génbankok, melyekben a fajok az utókor számára nevelkednek. Az őrségi ember életében a gyümölcsészet fontos szerepet töltött be régen, bízzunk abban, hogy a jövő generációja értékként becsüli meg a kerteket, és nem csupán hírmondók lesznek, hanem a gyümölcstermesztő kultúra fontos részét fogják képezni a tájegységekre jellemző őshonos fajták.

9

Garas Permakultúrás inkubátor Csentében

Helyi anyagok felhasználása kevés befektetéssel és energiatakarékosan A hivatalos leírás szerint a permakultúra az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául. A rendszer minden egyes elemét annak szükségletei, az általa nyújtott hasznok és alapvető tulajdonságai által összehangoltan illeszti az egészbe. A részek közti szinergia a hulladék, az energiafelhasználás, valamint az emberi munkaerő-szükséglet minimalizálásával valósul meg.

Bence Lajos lajos.bence@nepujsag.net

A Lendva-vidéken Csen­ tében, a Szűcs nevű településrészen készült per­m a­ kulturális kert. A projekt a lendvai ÖkoKultúra Intézet és partnerintézményük, a lendvai Turizmus Kft. révén valósult meg részint európai pénzből, a LEADER

zetője az egy évvel ezelőtt elkezdett kertépítést több oldalról is bemutatta. A célcsoportok számára az lenne talán az érdekes, hogy hogyan építsünk ilyen kertet, mit ültessünk, mik az előnyei, s azt is, hogy milyen előnyökkel jár egy ilyen kert építése. Persze nagyon fontos az is, hogy az embert helyezzük a középpontba, s

gyümölcsössel együtt. A kérdés második részére kicsit hosszabban szeretnék kitérni: a helyszín kiválasztása nem volt véletlen, hiszen szándékosan „hegyi” területet választottunk, a kert egy korábbi szőlőültetvény helyén terül el. A tervező, Tatjana Borovšak is úgy képzelte el a kertet, hogy alkalmazni lehessen a

Simona Ferčak, a permakultúrakert projektvezetője: „Főleg a tanulóifjúság és az iskolák irányából tapasztaltunk pozitív fogadókészséget már idén is, amikor még nem is szerepelt a tervünkben.”

Az emelt ágyások kialakításánál fontos volt a régi, helyi anyagok – régi hordók, kádak alja – újrahasznosított felhasználása. programból 7.000 eurós támogatással, részint saját eszközökből. A kert a tájékoztató és tanítási funkció mellett szükségképpen a „Zöld Pont” funkciót is betölti, és a vidék ezen részén a turisztikai kínálatba is be lehet építeni.

Simona Ferčak, a per­ ma­­kultúrakert projektve-

10

az ökológiai tényezőkről se feledkezzünk meg, mely az egészséges táplálék előállításának alapja.

– A szűcsi telephely hány négyzetméter területen fekszik, s miért éppen itt valósult meg a tavaly indult projekt?

– Egyelőre 1000 négyzetméteren készült el a

vízlefolyással és öntözéssel kapcsolatos terveket. Erre mindegyik lejtőn lehetőség nyílik, hasonlóképpen az állatoknál is a lefolyó víz nagyon fontos szerepet tölt be. A permakultúrás kert alaprajzában is kapcsolódik a hagyományhoz, szőlőlevelet mintáz madártávlatból. Ugyanakkor

a permakultúra lényegéhez tartozik, hogy csak helyi anyagokat lehet felhasználni, ráadásul kevés befektetéssel, illetve energiaszükséglettel. Így az emelt ágyásoknál régi hordók alját, régi cserépedényeket használtunk fel, olyanokat, amelyeket a szőlőművelésnél és a borkészítésnél használtak régen. A régi karók, levelek, a sás és a fű is a kert elemévé vált és sajátos funkciót kapott.

– Az állatvilág bekapcsolása milyen módon történik?

– Az állatok az önfenntartásban játszanak fontos szerepet: elsősorban a trágyát biztosítják, továbbá a tyúkok a tojást, a kecske a tejet, a méhek pedig a méztermesztéssel és a porzással segítik az öko-egyensúly

fenntartását. A kacsáknak pedig a meztelencsigák eltakarításában van fontos szerepük.

– Azt is mondják manapság, hogy egy kaptárnyi méhnek minden kertészetben kellene lennie...

– Igen, nagyon fontos lenne a porzási problémák miatt, különösen a mai világban, amikor szinte évente pusztul ki sok méhésznél a teljes állomány.

Az egyensúly visszaállításánál nagyon fontos szerepük lenne ezeknek a kis rovaroknak. Nem beszélve arról, hogy a méhekkel a munka is terápiás értékű.

– Volt már érdeklődő?

– Igen, több irányból is, turisták és hazaiak is látogatják a kertet. Ez egyfajta bemutatóhely is lesz, továbbá műhelymunkák

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

Garas megszervezésére is alkalmas a kert. Főleg a tanulóifjúság és az iskolák irányából tapasztaltunk pozitív fogadókészséget már idén is, amikor még nem is szerepelt a tervünkben. Nagyon fontos továbbá, s ezt a fiatalok esetében ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy a bemutatókat kulináris élvezetekkel is össze lehet kapcsolni: így tökből és gyümölcsből készítettünk számukra lekvárokat, pástétomokat, „kenhető dolgokat”, a füvekből pedig teakészítményekkel leptük

Az állatok is részt vesznek az öko-egyensúly fenntartásában, különösen a méhekre van nagy szükség.

meg a gyerekeket. Nagyon fontos, hogy az elméleti tudás átadását a gyakorlati, kóstolással egybekötött rész kövesse. Az idegenforgalmi kínálatba is belefér a kert, hiszen vannak olyan csoportok, akik csak a kert és a permakultúra megismerése miatt jönnek el vidékünkre, sokszor nagyon messziről is.

– Hogyan fogadták a környék emberei a kertet és ezt az újszerű hozzáállást?

– Tizennyolc tájékoztatási napot tartottunk eddig szervezett foglalkozás keretében, de el kell mondani,

Turizmus a magyar–szlovén határtérségben

Turisztikai konferencia Lentiben lendvaiak részvételével A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Szlovén Tagozata „Turisztikai trendek, jövőbeni kihívások a magyar–szlovén határtérségben” címmel konferenciát szervezett Lentiben. A turisztikai szakmai program a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósult meg, és Lendváról is érkeztek előadók.

Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

Az elsősorban a helyi és a régióban működő vállalkozások számára rendezett konferencián részt vett és előadást is tartott Dušan Snoj főkonzul a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzulátusáról. Snoj a főkonzulátus munkáját és a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok serkentésének lehetőségeit mutatta be, melyek fejlesztésében a főkonzulátus is szerepet vállalhat. Bozzay Andrásné, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának szakmai tanácsadója a turisztikai beruházások és innovációk szerepéről szólt.

Bemutatkozott a szlovéniai Spirit Ügynökség is.

Az előadások témái között elsősorban a szlovén és a magyar turisztikai célú beruházási lehetőségek, illetve

sorolható – létesítmény fejlesztési lehetőségeiről szólt.

Kiemelte, hogy a szűkebb környék programjainak, rendezvényeinek, termékeinek és az embereknek az idegenforgalmi kínálatba való

A konferencia elsősorban a szlovén és a magyar turisztikai célú beruházási lehetőségekről és a várható fejlődési irányokról szólt. a várható fejlődési irányok szerepeltek. Ez érthető is, hiszen a térségben (Lenti és Lendva) az idegenforgalmi kínálatok földrajzi közelsége és az azonos ágazati tevékenység a fejlődést is

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

jelentősen meghatározhatja, kölcsönös előnyökkel hathat egymásra. Igor Magdič, a Lendvai Terme gyógyfürdő igazgatója dióhéjban az általa vezetett – a kisebb gyógyfürdők kategóriájába

bevonása a cégnél megvalósított újdonságok mellett pozitív elmozdulást és kedvező gazdasági hatást válthat ki. Fontos a kiváló minőség tartós biztosítása és a folyamatosan megújított kínálat,

hogy a környékbeli emberek „soron kívül is” szívesen látogatják a kertet. A növénytermesztés, a trágyázás és a növényismertetés területén gyakran tesznek fel érdekes kérdéseket.

Simona elmondja még: a kert akkor is látogatható, ha nincs előzetes bejelentkezés, hiszen köztulajdonról van szó. S ha valakinek kétsége akad a csentei Szűcs településrész végén található kert hasznosságával kapcsolatban, látogasson el ide: a helyszínen nem fog csalódni. a trendek követése. Hasonlóan lényeges szempont az idegenforgalmi létesítmény könnyű közlekedési elérhetősége is, amit a Lendvai Terme gyógyfürdőnek a megépült autópálya jelent.

A Lenti Termálfürdőt és Szent György Energiaparkot Csuka Zoltán marketingvezető mutatta be. Mint mondta, a széles fürdőzési, wellness-, szépségápolási, egészségügyi, kikapcsolódási kínálat mellett sem állhat le a fejlesztés, az újdonságok bevezetése és az új célcsoportok, vendégek megtalálása. Érdeklődés kísérte dr.

Marton Zsuzsanna előadását az Európai Fogyasztói Központ részéről, aki a központnak a határon átnyúló panaszok rendezésében betöltött szerepét ismertette.

Kiemelendő előadásának az a része is, melyben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által a vállalkozások számára kidolgozott pozitív listát, valamint a fogyasztóbarát vállalkozási tanúsítványt mutatta be.

A „Turisztikai trendek, jövőbeni kihívások a magyar–szlovén határtérségben” című konferenciát Balogh Géza, az MKIK Magyar–Szlovén Tagozatának elnöke vezette. A konferencián részt vett Horváth Ferenc, a muravidéki magyar közösség elnöke is.

11

Garas Pannon EGTC – új lehetőségek

A 2014–2020-as időszakban komoly összegekre számítanak A 2014-ben induló európai költségvetési időszakban közel 12 milliárd euró fejlesztési forrásra lehet pályázni. A Pannon Európai Területi Együttműködési Társulás (Pannon EGTC) – melynek Lendva Község alapító tagja – három évvel ezelőtti létrehozása óta folyamatosan dolgozik az irányelvek és projektek előkészítésén, komoly európai támogatásra számítva.

Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net

Lendva Község a kormány 2011-es jóváhagyásával teljes jogú tagja lett a magyarországi székhelyű európai társulásnak. Szlovéniában Nova Gorica Községgel – mely olaszországi területi együttműködés tagja – elsőként csatlakozott ilyen jellegű nemzetközi társuláshoz. 2012 folyamán a Pannon EGTC csoportosuláshoz Szlovéniából csatlakozott két új partner, Ptuj és Moravske Toplice, Horvátország (Muraköz megye, Eszék város) pedig társult tagként, illetve megfigyelőként képviselteti magát.

A Pannon EGTC céljait

Anton Balažek, Lendva polgármestere: „Vezető szerepet próbálunk vállalni a geotermális és más alternatív energiaforrások területén.”

A Pannon EGTC-hez csatlakozott önkormányzatok.

12

a 2014–2020-as pénzügyi időszakra a partnerek az idén tavasszal véglegesítették, s többek közt a közös infrastruktúra-fejlesztésben, a határon átnyúló integrált fejlesztési programok készítésében, területi tervezésben, egészségügyi együttműködésben, a helyi közlekedés-fejlesztésben, a nemzeti parkok közötti természetvédelmi kooperációban, a vállalkozások együttműködésének ösztönzésében, a határokon átnyúló kereskedelmi és vállalkozói hálózatok fejlesztésében, a közös tőkebefektetésben, a térség turisztikai kínálatának összehangolásában, a térség hulladékgazdálkodási rendszerének összehangolt fejlesztésében, a

megújuló energiaforrásra épülő energiaellátást szolgáló beruházásokban, a várostérségek elérhetőségének javításában, valamint a foglalkoztatás ösztönzésében, a közös turisztikai programokban és a közös kutatás-fejlesztésben határozták meg. „A Pannon EGTC konkrét tervei a 2014–2020-as pénzügyi tervidőszakot érintik. A 2013-ig tartó pénzügyi időszakban ugyanis az európai területi társulások Szlovéniában

beleegyezések, illetve jóváhagyások megszerzése, a regisztrálás, a 2020-ig terjedő pályázáshoz szükséges programtervek előkészítése folyt. Eg yidejűleg minden szinten erősítettük, gyarapítottuk kapcsolatainkat Pécs városával és a Pannon EGTC többi tagjával, valamint segítségére voltunk Ptujnak a társuláshoz csatlakozásának folyamatában. A szlovén oldal ebben a társulásban vezető szerepet próbál vállalni a geotermális és más alternatív energiaforrások területén, valamint támogatást nyerni a kultúra, a kulturális örökség és a szakember-ellátottság fejlesztéséhez, melynek keretében lehetséges lenne a nemzetközi felsőoktatási

Mi az az EGTC? Az Európai Területi Együttműködési Társulás (angolul: European Grouping of Territorial Cooperation – EGTC) olyan európai területi együttműködési csoportosulás, amely az abban résztvevő önkormányzatoknak lehetőséget nyújt a határon átnyúló, transznacionális vagy régiók közötti együttműködések létrehozására. Az EGTC önálló, teljes körű jogképességgel, átlátható struktúrával rendelkezik. Önállóan pályázhat uniós és nemzeti forrásokra is. A Pannon EGTC mint az Európai Unió 27. ilyen típusú együttműködése 2010. augusztus 31-én alakult meg Pécsett 49 magyar és egy szlovén – a lendvai – önkormányzat részvételével.

gyakorlatilag nem tudtak pályázni, míg Magyarországon az új költségvetési időszakra való előkészületeket támogatták” – mondta mag. Anton Balažek, Lendva polgármestere, majd Lendva eddigi tevékenységével és terveivel kapcsolatosan elmondta: „Az elmúlt időszakban a

programok megvalósítása.”

A 2013 augusztusában Lendván megtartott, „A jövő energiája” című nemzetközi befektetési konferenciára készült lendvai üzleti mappa szerint Lendva a Pannon EGTC programjainak kereteiből legalább 90 millió euró fejlesztési pénzre számít.

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

Garas Uniós pályázatok – Szlovénia–Magyarország

Turizmus és média – egymás szolgálatában Olyan időket élünk, amikor ahhoz, hogy valamivel többet, korunk gyakran használt kifejezésével élve: hozzáadott értéket tudjunk nyújtani szolgáltatásaink igénybevevői számára, a mi esetünkben a magyar nyelvű rádióműsorok hallgatóinak és tévéműsorok nézőinek, feltétlenül szükség van pályázatokra is.

Zver Ilona

Ennek tudatában már a múltban is több anyaországi és európai uniós pályázatra jelentkezvén

megvalósításához, a rádiós közvetítőkocsi beszerzéséhez. Mivel a Szlovénia– Mag yarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 egyik

lakozott a projekthez.

A 2010 szeptemberében leadott közös projektünk tartalmát jól tükrözi annak teljes címe: Turisztikai desztinációk és ren-

Az élő rádióműsorok sugárzásához a Muravidéki Magyar Rádió közvetítőkocsit vásárolt, amellyel biztosított a helyi „kitelepülés”. nyertünk összegeket mind programokra, mind beruházásokra. (Uniós pályázat segítségével valósult meg például a Lakodalom lesz a mi utcánkban című filmünk, így indítottuk útjára a Határtalan című, határokon átívelő műsorunkat és szereztük be az új stúdió első komolyabb díszletét, az elnyert anyaországi támogatásokat pedig szintén részben kisebb beruházásokra, részben külön műsorok bevezetésére használtuk fel.)

A Phare-pályázatok kifutásával számunkra is a bonyolultabb, hosszabb futamidejű Interreg-pályázat jelentette az egyetlen lehetőséget nagy tervünk

kiemelt területe az idegenforgalom volt, a projekt tartalmi részét e téma köré fűztük fel. Mivel ez a terület a nemzetiségi médiában korábban nem volt teljes egészében lefedve, a tervezett új adásokkal valóban új tartalmakat tudtunk kínálni a nézőinknek és hallgatóinknak.

A Szlovén RTV Lendvai Magyar Műsorok Stúdiója céljai megvalósításához a Vas megyei Szombathelyi Kulturális Központban és a Zala megyei EU-Régió Menedzsment Nonprofit Kft.-ben lelt partnerre.

2013 augusztusában pedig a szombathelyi Savária Turizmus Nonprofit Kft. negyedik partnerként csat-

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

dezvények ismertségének növelése, turisztikai infrastruktúra korszerűsítése a Muravidéken, Vas és Zala megyében. A hároméves futamidejű projektet, amely leginkább a Turizmus és média név alatt van jelen a köztudatban, 2012. február 1-jén kezdtük és 2015. január 31-én zárul. A projekt összköltségvetése 877.872 eurót tesz ki. A teljes költségvetés 85 százalékát az Európai Unió, 10 százalékát a nemzeti társfinanszírozás, 5 százalékát pedig a partnerek önrésze biztosítja.

A projekt közvetlen céljai közül – a teljességre törekvés szándéka nélkül – hadd vázoljak néhányat: – Népszerűsítjük a tér-

ség kiemelt rendezvényeit, közös programelemeket, programcseréket szervezünk annak érdekében, hogy a határtérség lakossága egymás szokásait, programjait megismerhesse, ezáltal ismereteit bővíthesse.

– A szombathelyi turisztikai iroda fejlesztésével mindhárom térség turisztikai és kulturális kínálatát elérhetővé tesszük a turisták számára.

– Többnyelvű nyomtatott kiadványokkal, programismertetőkkel, turisztikai információs füzetekkel, DVD-kel és programajánlókkal biztosítjuk a térség turisztikai kínálatának minél szélesebb körű promócióját.

– Az érintett határ menti térség idegenforgalmi adottságait rádióműsorok, egész napos élő bejelentkezések, promóciós jellegű filmek és programajánlók készítése által népszerűsítjük. A három térség területén történő felvételezéssel, illetve forgatással és szórással teljes mértékben érvényesül a specifikus határon átnyúló együttműködés elve. (A projekt keretében 130 félórás élő és 9 egész napos rádióműsor, valamint 30 tízperces idegenforgalmi promóciós film készül a térség idegenforgalmi kínálatáról, látnivalóiról, természeti és épített kincseiről, vonzerőiről, gasztronómiai kínálatáról stb.)

– Az élő rádióműsorok sugárzásához a Muravidéki Mag yar R ádió közvetítőkocsit vásárolt, amellyel biztosított a helyi „kitelepülés”.

– A par tnerek honlapjaikon külön menüben rendszeresen beszámolnak a tevékenységekről, a projekt keretében készített műsorok naprakészen a

Muravidéki Magyar Rádió (www.mmr.si) és a Hidak honlapján (www.hidak.si) külön menüben is megtekinthetők.

– Közös konferenciát szervezünk, amelynek keretében vázolni kívánjuk a média szerepét az idegenforgalom népszerűsítésében.

– Közös turisztikai kiadványok és kínálati csomagok összeállításával minél több turistát kívánunk a határtérségbe vonzani.

– Egységesített, mindhárom régió rendezvényeit kínáló közös rendezvénynaptárt jelentetünk meg a térség programjainak népszerűsítése érdekében.

– Összekapcsoljuk a szomszédos borutakat, így szélesebb termékkínálattal vonzóbbá tudjuk tenni a borvidéket.

A projekt valamivel több mint feléhez érvén mi, a résztvevő partnerek sikeresnek ítéljük meg az eddig megvalósított tevékenységeket. Szinte napi kapcsolat alakult ki köztünk, a fel-

merülő gondokat közösen igyekszünk megoldani, az eddigi gyakorlatainkból kiindulva ötletekkel, javaslatokkal is segítjük egymás munkáját. E projektben rendkívüli pozitívumként könyvelhető el, hogy a projektelemeket a partnerek nem egymás mellett, ki-ki csak a saját területére odafigyelve valósítja meg, hanem valóban a közös munka, az átfonódás tükröződik annak számos eleméből.

13

Garas A kincsek feltárása és az aktív idegenforgalom

Térségi tájértékek a határon átívelő zöldutak mentén Az Európai Unió anyagi támogatásával, több országot is érintő európai turizmusfejlesztési projekt részeként valósulhat meg a vasfüggöny kerékpárút több országon keresztül, amelynek átadását 2014 harmadik negyedévére tervezik. Akár kerékpárutak, akár gyalogutak jönnek létre, a lényeg, hogy helyi értékeket – műemlékeket, ételkülönlegességeket, rendezvényeket, néphagyományokat – tudjunk felkínálni mellettük.

Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

Az Európai Unió Délkelet-Európa Programja által támogatott Euro Velo – kerékpárút a vasfüggöny mentén – projektben magyar, görög, bolgár, macedón, szerb, horvát, szlovén, osztrák és szlovák partnerek működnek

lesz, és a norvég határtól a Fekete-tengerig, 20 ország érintésével halad majd. A magyar–szlovén, valamint a magyar–horvát határnál egyelőre még nincs kijelölve a szakasz, de többek között ez is ennek a projektnek lesz a része. Az Európai Unió 1,5 millió euróval támogatja a 15 partner együttműködését. A

és élénkítse a helyi gazdaságot. Kedvezően hat a természetvédelemre, a kulturális örökségvédelemre is. A magyar Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség a Vidékfejlesztési Intézet Magyar Falusi Turizmus Programiroda közreműködésével a projekt megvalósítása érdekében „Vidékjáró” elnevezéssel olyan

Kilencezer kilométer hosszan jelölnek ki túraútvonalakat, amelyeknek nagy része kerékpárút lesz. együtt – sorolta Polgár Tibor, a projektben magyar részről irányító szerepet betöltő Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezetője a projektindító konferencián Lentiben. A projekt során 9 ezer kilométer hosszan jelölnek ki túraútvonalakat, amelyeknek nagy része kerékpárút

14

résztvevők felismerték, hogy a határon átívelő projektek – ez esetben a zöldutak – a közösségi összefogást, a térség értékeinek feltárását és az aktív turizmust serkenthetik. A zöldutakat azzal a szándékkal hozzák létre, hogy a térségben élők és az odalátogatók igényeit egyaránt kielégítse

hagyományteremtő országos rendezvénysorozatot kíván megvalósítani, amely népszerűsíti a vidéki életmódot, illetve a vidék teljes turisztikai kínálatának bemutatását. Így szeretnék megtalálni azokat az egyedi értékeket, kincseket, szokásokat, melyek a zöldutak menti kínálatot

bővíteni és gazdagítani tudnák civilszervezetek, helyi kezdeményezők, közösségek, gazdák, létesítmények bekapcsolásával. Egy ilyen lehet mindenképpen a hetési mintaprogram is, mely a kialakítandó Hetés Zöldút mentén kínálná a turisztikai értékeket. Ehhez partnerként a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet kapcsolódik, mely a „Közösségi összefogás, térségi tájértékek és aktív turizmus” elnevezésű projektindító fórumon Lentiben be is mutatkozott.

Lenti térségében, ahol most indul a helyi tájértékek

felmérése és ezt követi majd a zöldút kijelölése, hasznosítani tudják többek közt a Mecseki Zöldút kialakításának tapasztalatait is, melynek bemutatása Lentiben komoly érdeklődést keltett. A kerékpárút mellett ugyanis gyalogutakat is kijelöltek, melyek mentén a tájjal, a növényekkel és az állatvilággal lehet megismerkedni, ráadásul gasztronómiai érdekességként az asztalokra úgynevezett „gaz-vacsora” is kerülhet a vendégfogadóknál, amely olyan növényekből áll, melyeket az ösvény mentén össze lehet gyűjteni és el lehet fogyasztani.

• Lendván • Dobronakon • Pártosfalván • • Gornji Petrovcin • Muraszombatban • (Trg zmage 6., Nemčavci 1d., Rakičan dr. Vrbnjaka 3.)

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

Garas

Európai uniós programok – szlovén–magyar területi együttműködés A Szlovénia–Magyarország 2007–2013 operatív program keretében megvalósuló projektek (2. pályázat; 1. prioritás):

BIO EXPERIENCE

(A hosszú távú vidékfejlesztésre való ösztönzés új turisztikai kínálattal, szolgáltatásokkal, integrált „Bio élmény” termékekkel) Vezető partner: a Sinergija Fejlesztési Ügynökség és négy partnere A projekt összértéke: 1.157.023,04 euró

TURIZMUS & MÉDIA

(Turisztikai desztinációk és rendezvények ismertségének növelése és a turisztikai infrastruktúra korszerűsítése a Muravidéken, Vas és Zala megyében) Vezető partner: a Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiója Lendva és két partnere A projekt összértéke: 863.062,25 euró

ROMA CARAVAN

(A roma kultúra és örökség határon átnyúló útja) Vezető partner: Črenšovci Község és négy partnere A projekt összértéke: 642.113,54 euró

FOLK

(Folklór határok nélkül) Vezető partner: a L’artis Nonprofit Kft. és három partnere A projekt összértéke: 278.616,89 euró

PANNON PLEASURE

Vezető partner: a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség és négy partnere A projekt összértéke: 1.255.215,50 euró

MURA RÁBA TV II.

(Kulturális és médiumok közötti együttműködés a Rába és a Mura közötti határterületen II.) Vezető partner: a HI-FI Videostudio Muraszombat és három partnere A projekt összértéke: 686.285,69 euró

AC 2

(Kézműves Akadémia 2) Vezető partner: Veržej Község és kilenc partnere A projekt összértéke: 994.760,71 euró

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.

5 POSTAKOCSI

(térségi, innovatív turisztikai fejlesztési program) Vezető partner: Nagyrécse Község Önkormányzata és hét partnere A projekt összértéke: 1.049.936,77

JÓ BORSZOMSZÉDSÁG

(Jó bor – Jó szomszédság) Vezető partner: a Zalai Borút Egyesület és két partnere A projekt összértéke: 427.646,18 euró

ORAL HISTORY

(Kézfogás a magyar–szlovén határon innen és túl) Vezető partner: a Lenti Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség A projekt összértéke: 155.900,00 euró

RÉDICS–GÖNTÉRHÁZA

(A 74192 jelű, Rédicstől a határhoz vezető út, valamint a JB 707001 jelű, Göntérházáról a határhoz vezető bekötőút) Vezető partner: a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. és Lendva Község A projekt összértéke: 1.272.659,78 euró

FUTUR

(Határon átnyúló turisztikai platform) Vezető partner: a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal és kilenc partnere A projekt összértéke: 592.546,91 euró A 2. prioritás programjai a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő intézmények részvételével:

HEALTHY YOUTH

(Középiskolák Egészséges Életmód Hálózata) Résztvevő partner: Lendvai Kétnyelvű Középiskola A projekt összértéke: 265.643 euró

ATT

(A tanulással a tudásig, a tudással a képzettségig) Résztvevő partner: Lendvai Kétnyelvű Középiskola A projekt összértéke: 425.020 euró

15

Garas

http://mno.hu/muravidek/

A Muravidékről a Magyar Nemzet Online honlapon a Népújság együttműködésével MNO – Itthon külhon – Muravidék 16

NÉPÚJSÁG 2013. október 30.