II.ezerév

A Népújság Szent István-napi melléklete • 2014. augusztus 21.

I I . e z e r é v 2 014 . a u g u s z t u s 21.

1

Az ünnep érték Augusztus 20-a, a magyar államiság napja történelmi nagyságával és jelentőségével mindig különleges nap.

Mi, magyarok szerte a világban államalapító István királyunkat és a több mint ezeréves országot ünnepeljük. Nem kis nemzeti büszkeséggel és történelmi tudattal – emlékezve, de egyben elemezve a jelent és tervezve a holnapot is.

István királyt a történelem koronként másképp jellemezte – volt kegyes keresztény uralkodó, szigorú és keménykezű államalapító, törvényalkotó, véreskezű király, bölcs uralkodó –, még ma is többször idézett Intelmei, Imre herceghez írott erkölcsi tanácsai is sok vihart kavartak, de jelentőségüket soha sem kérdőjelezték meg.

A bölcsességek kódexekben ránk maradt latin nyelvű másolatát a 18. században fordították először magyar nyelvre. Az ezeréves szövegben mindig található aktualitás, üzenet, tanulság a mának.

Idei Szent István-napi ünnepi mellékletünk témája az érték – a muravidéki magyarság egyedülálló értékei a kulturális és természeti örökségtől a helyi gasztronómiáig és sportig, amelyekkel gazdagítjuk az összmagyar értéktárat, szilárdítjuk összetartozásunkat és erősítjük nemzeti tudatunkat. Őseinktől örökölt értékeinket őrizve és hagyományaikat ápolva pedig István király nyolcadik intelméből – „A fiak kövessék az elődöket” – is merítünk. „Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel… Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzod a korábban királykodó királyokat… Kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az idegenek dicséretére szert így teszel” – gondolatai mai szemmel olvasva nem csak a „szót fogadásról”, az apai rendeletek betartásáról szólnak, hanem a tárgyi és szellemi örökség megőrzésének fontosságáról is. Mert az örökség megőrzése jelenti a megmaradást, az örökséget tisztelő és az örökségre épülő fejlődés a jövőt.

Méltón ünnepelve, értékeinket feltárva és őrizve, egymást és a közösséget tisztelve szép az ünnep.

Király M. Jutka

2

Szlovéniai Magyar Értéktár

A szlovéniai magyar értékek helye és szerepe a Magyar Értéktárban A magyar országgyűlés 2012-ben fogadta el a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt. A törvény értelmében ezek olyan egyedülálló értékek, amelyeket a nemzeti összetartozás és a nemzeti tudat erősítése érdekében össze kell gyűjteni, ápolni, védelmezni és támogatni. Emellett a nemzeti értékek széles körű hazai és külföldi bemutatása, megismertetése fontos gazdasági érdek is. A törvény arról is említést tesz, hogy a nemzeti értékek tárházát gazdagítják a határon túli, valamint a világban élő magyar közösségek értékei is. A kezdeményezéshez csatlakozva a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületével közösen megkezdte a Szlovéniai Magyar Értéktár létrehozását. Az ünnep kapcsán készülő értéktárból mutatunk be néhány jelentősebb muravidéki értéket.

A törvény szerinti nemzeti értékek összegyűjtése és védelme összetett, alulról felfelé építkező folyamat. Az értékek felkutatása ugyanis a településeken kezdődik. Ezekből a települési, megyei és külhoni értéktárakból pedig a 16 tagú Hungarikum Bizottság állítja össze a Magyar Értéktárat és a Hungarikumok Gyűjteményét. Fontos leszögeznünk, hogy nem minden magyar érték hungarikum, ugyanis a Magyar Értéktárban nyilvántartott, a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket a Hungarikum Bizottság hivatott azzá nyilvánítani. A

bizottság hét kategóriát jelölt ki, amelyek mentén célszerű az értékek számbavétele, ezek a következők: az épített környezet, a kulturális örökség, a természeti környezet, a turizmus és vendéglátás, a sport, az egészség és életmód, valamint az ipari és műszaki megoldások.

Az e célból életre hívott muravidéki magyar értéktár bizottság munkájának eredményeként elkészült egy kiindulópontként kezelendő, de bővíthető lista a szlovéniai magyarság értékeiről.

A szlovéniai magyar értékek listája egyelőre csak a magyarlakta területekre vonatkozóan készült

I I . e z e r é v 2 014 . a u g u s z t u s 21.

el, de mindenképpen érdemes kiterjeszteni az értékgyűjtést Szlovénia egész területére. Az is világosan látszik, hogy míg az agrár- és élelmiszergazdaság, az épített környezet és a kulturális örökség területén bővelkedünk értékekben, addig a turizmus és vendéglátás, a sport, az egészség és életmód, az ipari és műszaki megoldások tekintetében további kutatásokra, adatgyűjtésre, javaslatokra van szükség a lista bővítéséhez. A Szlovéniai Magyar Értéktárnak egy folyamatosan bővülő, gazdagodó értéktárrá kell válnia, amelynek formálása, bővítése, gondozása az egész közösség feladata és felelőssége.

A szlovéniai magyar értékek eddig összegyűjtött, a kétnyelvű területre vonatkozó listája Az agrár- és élelmiszergazdaság területéről: A köles termesztése és a kölesből készült ételek, A hajdina termesztése és a hajdinából készült ételek, A tökmagolaj készítése és felhasználása, A vágottzsír készítése és felhasználása, A vindőshús, A hajdinás és köleses hurka, A kukoricamálé, A kerekperec és nádasperec, A fumu, a pólyásbaba alakú lakodalmi kalács, A kerekrépából készült ételek, A búbos, azaz füstölt túró, A pompos, a hetési, dobronaki húsvéti kerek cipó, A Lendva-vidéki szőlőtermesztés és borkultúra, A kapornaki és hodosi berkenyepálinka.

Az épített környezet területéről: A lendvai vár, A Lendva-hegyi Szentháromság-kápolna, A lendvai Szent Katalinplébániatemplom, A lendvai Szent Flóriánszobor, A Lendva-hegyi Szent Anna Máriával című szoborcsoport, A lendvai Arany Mária Immaculata-szobor, A lendvai Vasút utcai Nepomuki Szent János-szobor, A Lendva szentjánosi városrészében álló Nepomuki Szent János-szobor, A lendvai Szentháromsági, azaz Felső temető és nevezetes sírkövei, A lendvai Középső temető és nevezetes sírkövei, Rick Román sírköve, amely Zala György alkotása, A lendvai Alsó temető és nevezetes sírkövei, A lendvai evangélikus templom, A lendvai zsinagóga, A Makovecz Imre tervezte lendvai Színház- és Hangversenyterem, A hosszúfalui zsidótemető, A hetési szoknyásharangok, azaz fa haranglábak, A hetési és Lendva-vidéki kódisállásos házak, A göntérházi parasztbarokk lakóépület, A Lendvavidéki szőlőhegyi népi építészet, A felsőlakosi Vida-sarki fakereszt és korpusz, A dobronaki Dobronoki György-ház, A dobronaki Nepomuki Szent János-szobor, A zsitkóci Deák Ferenc emlékszoba, A Kapornaki Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény, A domonkosfai Árpád-kori templom, A szentlászlói református temető sírkövei és sírversei, Az őrségi fejfás temetkezés.

batikolt hímes tojás, A muravidéki hagyományőrző hímzőszakkörök tevékenysége, A muravidéki magyarság népzenéje, Az „Átimennék a Murán” című invariáns népdal, A muravidéki magyarság hagyományőrző népdalkörei, A szlovéniai magyarság műkedvelő színjátszása, A Mura-menti vízi életmód, hagyományos halászat és hajómalmok, Kultsár György protestáns prédikátor Alsólendván 1573-ban és 1574-ben kiadott három könyve, A radamosi Mária-fa és kultusza, Hadik Mihály múmiája és a Hadik-mondakör, A Szlovéniai Református Keresztyén Egyház és tevékenysége, A Hungária Hazai Ernyőgyár és a lendvai ernyőgyártás, A Lendva-vidéki kőolajbányászat.

A kulturális örökség területéről: A hetési hímzés, A hetési szőttes, A hetési népviselet, A hetési nyelvjárás, A muravidéki

A lendvai vár A lendvai vár a Muravidék és a szlovéniai magyarság legfontosabb épülete és jelképe, amely számos muravidéki in-

I I . e z e r é v 2 014 . a u g u s z t u s 21.

A természeti környezet területéről: A Mura folyó és természeti környezete, A Szent Vid-forrás, A kapornaki forrás, A lendvai Három-forrás, A kapornaki Tündérkert, azaz az őshonos őrségi gyümölcsfafajták gyűjteménye.

A turizmus és vendéglátás területéről: A Lendva-vidéki gyógy- és termálvíz, A muravidéki „bogrács”, azaz pincepörkölt.

tézmény és település címerében látható. Az épület első ma ismert említése 1272-ből származik.

Több évszázados történelme során olyan nagy jelentőségű eseményeknek volt színtere, mint Beatrix királyné vagy Mátyás király alsólendvai látogatása, illetve Kultsár György református prédikátor könyveinek kinyomtatása 1573-ban. Itt van az alsólendvai Bánffy család néhány tagjának nyughelye is. A több év-

Az impozáns gyárépület az akkori város délnyugati részén Szente Lajos építész tervei szerint és Morandini Tamás építési vállalkozó kivitelezésében 1907-ben készült.

A szecessziós stílusú épület különleges, díszes pártázata a vidék első vasbetonból készült szerkezetei közé tartozott. Az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján joggal feltételezhetjük, hogy ez volt a Magyar Királyság első ernyőgyára.

Lendva látképe a várral. Fotó: Lendvai Kepe Zoltán százados műemléképület komoly építészeti értéket hordoz, vidékünk barokk várépítészetének egyik gyöngyszeme.

A Hungária Hazai Ernyőgyár Rt. és a lendvai ernyőgyártás Alsólendva és vidéke 1867 és 1914 közötti polgári korszakának egyik legfontosabb ipar- és helytörténeti emléke a Hungária Hazai Ernyőgyár Részvénytársaság.

Az alsólendvai ernyőgyár Wortman Béla varrodájából alakult ki 1904-ben.

A hetési szoknyásharangok, azaz fa haranglábak A Mura-mente népe évszázadokon át szoros kapcsolatban élt a természettel és megbecsülte az ebből adódó lehetőségeket. Ezért nem meglepő, hogy a fából való építkezést igen magas fokra fejlesztette.

Tágabb környezetünk, az Őrség, Göcsej és Hetés vidéke a haranglábakban leggazdagabb területnek számít a Kárpát-medencében. A történeti Zala megye területén közel

A sport területéről: Az 1903-ban alapított lendvai labdarúgóegylet, a mai Nafta futballklub elődje.

Az alsólendvai ernyőgyár az 1910-es években. Képeslap.

3

80, Vas megye területén pedig mintegy 30 harangláb maradt fenn.

Vidékünk fa haranglábai valóságos ácsremekek.

Szoknyásharang. Gön­ tér­háza. Fotó: Lendvai Kepe Zoltán Különleges tetőszerkezetükre utalva a népnyelv szoknyásharangnak nevezi őket. A Muravidék területén ma már csak három szoknyásharang áll, Kámaházán, Göntérházán és Pincén.

A hetési népviselet A hagyományos magyar paraszti kultúrában a viselet nemcsak a

Hetési női népviselet.

Fotó: Szomi Szebásztián.

4

test védelmét szolgálta, hanem összetett jelképrendszer is volt, amely viselőjéről és az egész közösségről fontos információkat hordozott.

Ennek tükrében a hetési viseletre is becses kultúrtörténeti értékként kell tekintenünk. A hetési viselet az európai viseletkultúra értékes, archaikus rétegéhez tartozik. Fehér vászonalapú viselet volt, amely régies, középkori eredetű szabásvonalakat őrzött meg. A férfiviselet a 19. század második felében a következő részekből állt: egyenes szabású, háziszőttes vászongatya fehér vászoninggel. Az ünneplő ingek mellrészét és kézelőjét fehér pamutfonállal gazdagon díszítették, a népművészet igazi remekei voltak.

A 19. század második felétől a női viselet a következő részekből állt: bokrosujjú ing, amelynek kézelőit szőttes szalaggal és hímzéssel díszítették, ezt a gyári gyolcsból készült gazdagon hímzett váll- és fejkendő egészítette ki. Alul kanavász vászonból varrott szoknyát viseltek, illetve 3–4 alsószoknyát húztak.

A vágottzsír és a vindőshús A disznózsír tartósításának és raktározásának ezen módja vidékünk népi táplálkozásában különlegességnek tekinthető. A vágottzsírt a disznó legszebb szalonnájából készítették. A szalonnát előbb megfőzték, pontosabban csak kövesztették, ami azt jelentette, hogy nem volt szabad erős tűzön főzni. Amikor kiszedték a léből, hideg helyre tették és egy-két napig hűtötték. A kihűlt szalonnát szeletekre vágták, fatörővel összetörték vagy húsdarálón

A vágottzsír és a vindőshús. Fotó: Lendvai Kepe Zoltán ledarálták, majd sóval jól összegyúrták. A sós vágottzsírt alaposan beletömködték a vindőbe, szorosan és légmentesen, nehogy megpenészesedjen vagy megavasodjon.

A vágottzsírt rétegesen rakták a vindőbe.

Lesütött húst, azaz vindőshúst is tettek bele. Vindőshúsnak a legszebb, csontnélküli combhúst tették félre. A vágottzsír és a vindőshús beosztása a legfontosabb háziasszonyi erények közé tartozott.

A kapornaki és hodosi berkenyepálinka A berkenye, azaz latinul a Sorbus domestica a magyar gyümölcsészet és népi természetismeret egyik legbecsesebb, legértékesebb fája. Első magyar írásos említése a tihanyi apátság alapítóleveléből származik 1055-ből. A berkenyét a pálinkák pálinkájának tartották, egyrészt ritkasága miatt, hiszen nem minden évben hoz elegendő termést a pálinkafőzéshez, másrészt semmihez sem hasonlítható aromája miatt. Mivel egy ritka előfordulású, lassan növő fafajta, amelynek termése nem éppen elkápráztató, a 20. század végére szinte teljesen elfeledetté vált. Újrafelfedezése, újraértékelése napjainkban is zajlik.

A szlovéniai magyarság körében a Hodos Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség a

A Hodos Községi MÖNK berkenyepálinkája 2013ból. Fotó: Lendvai Kepe Zoltán 2010-es években karolta fel az őrségi berkenyefák számbavételét és ezen

A Szent Vid-forrás Az egykoron az Alsólendvai járáshoz, napjainkban pedig Dobronak Községhez tartozó Strehovci településhez kötődő Szent Vid-forrás vidékünk megbecsült természeti értékei közé tartozik, amely az idők folyamán számos kultúrtörténeti elemmel gazdagodott. A Szent Vid-forrás a magyar és a szlovén nép körében is nagy tiszteletnek örvend.

A forrás gyógyító erejével kapcsolatosan a népi emlékezet számos csodát őrzött meg, ezek szerint a vízben arcukat, szemüket megmosó vak vagy szembetegségekkel küzdő férfiak, nők, fiatalok és öregek nyerték vissza látásukat. A forrás melletti domboldalon a 20. század első felében Szent Vitus tiszteletére kápolna épült, de a helyiek szerint „emberemlékezet óta” állt ott templom, amit azonban hiteles források nem támasztanak alá. A forrás és a kegyhely ismertté válásához jelentősen hozzájárult az is, hogy az 1990-es években radiesztéziai méréseket folytattak a vidéken, amelyek során megállapították, hogy a területnek jótékony kisugárzása van. A forrás 450 méte-

A Vid-kút a Bakonaki-tó melletti erdőben.

Fotó: Lendvai Kepe Zoltán

különleges és értékes gyümölcs újbóli meghonosítását. A kapornaki tájház gyümölcsösébe berkenyecsemetéket telepítettek.

res körzetében mintegy 50 gyógyító energiapontot találtak, amiből 26-ot ki is jelöltek.

Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán

I I . e z e r é v 2 014 . a u g u s z t u s 21.

Magyar Arany Érdemkereszt Gerič Ferencnek

Az eredményes munkához szeretet kell Gerič Ferencet, a Lendvai Galéria-Múzeum nyugalmazott igazgatóját augusztus 20-a, a magyar államiság napja alkalmából Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki a magyar állam. A kitüntetést a muravidéki magyarság körében végzett elkötelezett honismereti, képzőművészeti szervező, oktató és ismeretterjesztő munkája elismeréseként vette át a muravidéki központi ünnepségen Lendván.

Gerič Ferenc a lendvai Galéria-Múzeum igazgatójaként az intézet tizennyolc évnyi vezetése után, 2012-ben vonult nyugállományba, de ez távolról sem jelenti azt, hogy lendvahegyi otthonában – a nyugdíjaskor szimbólumának tartott – karosszékben találjuk.

Közvetlenül a kitüntetés átvétele előtt is a Szentgotthárdi Nemzetközi Művésztelepen vett részt, a napokban az idei lendvai bronzöntő művésztelep előkészítéséről

meg, a galéria gyűjteménye pedig kiválóan megöntött kisebb-nagyobb méretű kisplasztikákkal gyarapodott. Különösen fontos értékteremtő hozadéka Lendva nagy szülötte, Zala György szobrászművész műveinek újraöntése a művésztelepen: a várgalériában ma több mint 25 Zala-szobor található, ami valóban egyedi gyűjteménynek számít.

Gerič Ferenc ugyanis elmondása szerint mindig arra törekedett, hogy

Az egyik bronzöntő művésztelepen, melynek ötletgazdája volt és gyakorlati „gondnoka” ma is. gondoskodik. Az idei jubileumi, 10. évfordulóját ünneplő bronzöntő művésztelep ugyanis, mely egyedüli Szlovéniában és a szélesebb régióban, szintén az ő nevéhez fűződik. Akkori merész kezdeményezése ezzel egy teljesen új művésztelepi műfajt honosított

az intézmény, melynek az élén áll, valami olyat kezdeményezzen, működtessen, amit hasonló intézmények nem tesznek. E vezérfonal aztán számos rendezvényt, könyvet (a Posztilla másolatának kiadása) és színvonalas kiállítást eredményezett, amivel

I I . e z e r é v 2 014 . a u g u s z t u s 21.

a muravidéki kisváros a Kárpát-medencében és a még tágabb térségben is felkerült a képzőművészeti központok térképére. Kitűnő kapcsolatokat alakított ki az intézményes kulturális szférában és a magángyűjtők körében is.

Akik jól ismerik Gerič Ferencet, sok „jóemberi” vonása közül a bátorítást és az ösztönzést emelik ki.

Rajztanárként a lendvai kétnyelvű általános iskolában és galériaigazgatóként is ösztönözte a fiatal tehetségeket (azóta hét diplomás képzőművésszel gazdagodott Lendva), a várban diplomás képzőművészek és muzeológusok kezdtek dolgozni. Munkáját a közösség is elismerte (Kulturális Nívódíj, Lendva Község elismerése, Zala György-érdemplakett). „Türelmetlen természetem változik, és úgy érzem, szüksége van még rám a művészetnek a várban. Sokaknak a vári csend az új energiák forrása, nekem a gondolatcsere, a dialógus. De egyre inkább azt tapasztalom, hogy a mind agresszívabb világ felszíne alatt lapulva, meditálva, határok nélkül, szinte titokban felragyogva létezik egy másik élet: a várban, a kisvölgyi pincémben, Király-Nemes műtermében, az új színházban

Gerič Ferenc, a lendvai Galéria-Múzeun nyugalmazott igazgatója.

– én ehhez tartozom. Ha velem vannak, ott mozognak körülöttem azok, akikre kíváncsi vagyok, akkor az értékek folytonosságát ott lelem meg.

Nélkülük szegényebb lennék. Régóta figyelem a művészi alkotó világot, általában azokat, akik nem csak vannak, hanem akarnak is valamit.

E közeledések bátorságában megerősödtek barátságaim és bennük elmélyült önismeretem.

Ennek is ideje volt már, a valódi tükrünk a másik ember” – vallja naplójellegű vallomásában, melybe a kitüntetés alkalmából lapozott bele. „Fontos az életben, hogy azt csinálhassuk, amire igazán képesek vagyunk. Öröm, ha kikérik a véleményemet és érezhetem, hogy nem hiába vagyok. Érdekelnek a közösség dolgai... Így megtudtam sok-sok elmondhatót, de megsejthettem valamit

az elmondhatatlanból is. Megtörtént, hogy jó ideig abban a tudatban éltem, hogy meglehet, kevés időm van hátra.

Szerencsém volt, az ijedség alaptalannak bizonyult. Arra azonban jó volt, hogy néhány dolgot elrendezzek magamban és magam körül, hogy mi fontos és mit lehet elodázni... Szeretek még dolgozni, de van úgy, hogy egy napot csak lustálkodom, írogatok, olvasok, komolyzenét hallgatok. Van időm barátokkal beszélgetni, kiállításokat böngészni, művésztelepeket látogatni. Nagyjából tudom, érzem, hogy hova szeretnék eljutni, mi a következő lépés” – szövi gondolatait.

A rangos magyar állami kitüntetést külön megtiszteltetésnek tekinti, mely a jövőben is kötelezni fogja.

Király M. Jutka

5

Újra főzzünk halászlét, hogy el ne fe Bizonyára nincs a világon olyan hely, amelynek ne lenne valamilyen sajátos, jellegzetes étele, még ha az „csupán” egy leves is. És bizonyára nincs olyan ember, aki ne keresné és ne kóstolná szívesen a tájjellegű ételeket. Ezt tehetik meg immár 9. alkalommal Lendván, a nemzetközi halászléfőző versenyen.

A szervező, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség a bográcsban főtt

vel, Bernjak Elizabetával, Gerenčer Józseffel és Fülöp Andrással (Magyarország). A verseny

nes kulturális programot állítottak össze, melynek csúcspontja a Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete részéről a középkor hadi- és udvari kultúrájának (ezen belül a középkori gasztronómiának) a bemutatója 16 órától.

A murakeresztúri Mura néptánccsoport

A murakeresztúri Mura néptánccsoport halászlé készítése mellett gazdag programmal várja a vendégeket szombaton, augusztus 23-án délután 14 órai kezdettel a már hagyományos helyszínre, a Trgovina pri žagi melletti területre. Mint ígérik, idén több mint 30 hazai és külföldi csapat gyújt tüzet az edények alatt, melyekben természetesen mindenki a vidék legjobb halászléjét készíti majd el. A gasztronómiai műveket Kiralj Marija – Muca néni, a Muravidék gasztronómiai királynője értékeli csapatával, Gönc Endré-

fődíja 150 eurós ajándékutalvány, illetve 100 és 80 eurós ajándékutalvány a 2., illetve a 3. helyért. A legszebben díszített asztalt is jutalmazzák.

A főesemény mellett gazdag kísérőprogram várható: helyet kap a magyar zene, a magyar néptánc, az ételkülönlegességek és a lendvai borok kínálata. A gyermekek számára több mint négyórás játszásra lesz lehetőség, valamint lovas kocsikázás, kézműves foglalkozások, sípok, dobok készítése várja őket. A délutánra a szervezők szí-

Hegyhátszentjakabi asszonyok tánccsoportja

6

A csoport a Keresztúri Közművelődési Egyesület kezdeményezésére 2011-ben alakult.

Oktatóik Kócza Attila és Novák Henrietta. A tánccsoport rövid idő alatt ismertté vált Zala megyében. Nyírségi, zalai, mezőségi, kalocsai és horvát táncokat adnak elő. Fellépéseik száma jelzi, hogy szívesen fogadják őket hazai és horvátországi rendezvényeken.

Hegyhátszentjakabi asszonyok tánccsoportja A tánccsoport 2010ben alakult, a táncokat Kronekkel Zsuzsanna tánctanár vezetésével sajátítják el. Repertoárjukban nép- és szórakoztató táncok szerepelnek.

Lendván vasi, sárközi, mezőföldi és bácskai táncokat mutatnak be.

Szórakoztató műsorukban apácashow, a country és a favágók (jódlira) című táncok szerepelnek.

A Muravidéki Nótázók Muravidéki Nótázók A Muravidéki Nótázók 2001-ben alakult Lendván az MNMI

A Muravidéki Nótázók 2011 júniusában Brüs�szelben képviselték Magyarországot. A rendezvényen gazdag reper-

A Prekmurje Néptáncegyüttes együtteseként, vezetőjük Cseke József Nagykanizsáról. A csoport 2004ben először vett részt a Vass Lajos versenyen, és rögtön nagydíjat nyert.

2005-ben nívódíjban részesültek, 2009-től Aranypáva-díjasok is.

toárjukból hallhatunk válogatást.

Prekmurje Néptáncegyüttes A Prekmurje Néptáncegyüttes 2011-ben

Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete I I . e z e r é v 2 014 . a u g u s z t u s 21.

elejtsük! Halászlé: a remek, halból alakult, tagjait a tánc, az ének és a népi hagyomány iránti tisztelet hozta össze. A csoport szakmai vezetői Borut Magdič és Štefan Žerdin, elnöke Ivan Denša. Alkalmanként az együttest hagyományos muravidéki vendéghívó kíséri.

Repertoárjukban szlovén néptáncok különböző koreográfiái szerepelnek.

készült hungaricum A halászlé tájegységenként más és más, akár nagyon különböző módon is készülhet. Egy azonban biztos: nincs halászlé bőségesen adagolt pirospaprika nélkül, amely nem csak ízesít, hanem a lé kellő állagának kialakulásához is hozzájárul. Baja és Mo­ hács környékén elenged-

A halászlé sok helyen a főzőedényben kerül az asztalra, s ez nem a szakács lustaságát mutatja, ő csupán az érzékeny haldarabokat óvja, amelyek könnyen összetörnének. A lé tetejére szoktak tálaláskor méregzöld erős paprikát is szelni.

Valószínűleg az elké-

hetetlen hozzá a kifőtt széles tészta, s a halászlé mellől nem hiányozhat a friss fehérkenyér sem.

Hagyományos második fogásként tejfölös-túrós csusza követi.

A magyaros halászlé (halászos lé) kétszáz éves múltra tekint vissza. Híressé, világhírűvé válását a korábbi hallevesek paprikával való házasságának köszönheti. Az első halászléreceptet Horváth József Elek tudós 1828-as útjáról ismerhetjük. A néprajzi írások „hos�szúlére eresztett halpaprikásként” emlegették a halászlét, és még a 100 évvel ezelőtt íródott szakácskönyvek is „halpaprikás halászosan” név alatt írtak róla, de mára már csak halászléként ismerjük. Fő csoportjai a dunai, a tiszai és a balatoni.

szíthető változatok nagy száma is hozzájárul a halászléfőző versenyek egyre népszerűbbé válásához, s ezek sorában a lendvai is egyre rangosabbá válik.

Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete A Debreczeni AranyKeresztes Lovagok Egyesülete (D.A.K.L.E.) 2001-ben alakult. A csapat kapitányai, Békési Tibor és Kozma Ferenc az alakulás előtti években is aktív részesei voltak a középkor bemutatásának.

Céljuk bemutatni a 14. század magyar történelmi kultúráját, kiemelten Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodói éveit. A középkor egészét kívánják bemutatni, kezdve az udvari élettől az ünnepekig, a gasztronómián át a csatákig, a lovagi viadalokig. Az egyesület Magyarországon rendszeresen fellép és egyre több külföldi felkérést is kap.

Most először látogatnak Lendvára, ízelítőt nyújtva egy középkori lovag mindennapjaiból, a nemesi udvari életből, mindennemű fegyverforgatásból…

Szolarics Nađ Klára

I I . e z e r é v 2 014 . a u g u s z t u s 21.

Pontyhalászlé • 1 ponty (1,50–1,60 kg) • 2 kiskanál rózsapaprika • 2 nagy vöröshagyma • 1–2 zöldpaprika • 1 paradicsom • Só

félretesszük. A halfejet, -farkot és -gerincet, esetleg a felfogott halvért is egy mély edénybe tes�szük, rászeljük a vöröshagymát, a zöldpaprikát és a paradicsomot, majd felöntjük hideg vízzel.

Felfőzzük, amikor forrni kezd, belehintjük a megmaradt pirospaprikát, megsózzuk és nagy lángon 50–60 percig forraljuk. Átszűrjük, a szűrőből a nagyobb csontokat kiszedjük, a többi részt a szűrőn áttörjük. A levet újraforraljuk, beletesszük az előkészített halhúst, -tejet, -ikrát, 15–20 percig forraljuk, majd azonnal tálaljuk.

Ekkor már nem szabad keverni, csak az edényt rázogatni.

Halászlé gombóccal Hozzávalók: 4 személyre • 2 kg hal • őrölt bors • 1,5 dl paradicsomlé • 1 csokor petrezselyemzöldje • 30 dkg zsemlemorzsa • 2 burgonya • 1 erős paprika • 1 fej vöröshagyma

• 1,5 dkg zsír • 3 gerezd fokhagyma • 2 tojás • só A megtisztított halakat megnyúzzuk, különben a bőrük rátekeredik a húsdarálóra. A halhúst kétszer átdaráljuk. A darálékhoz keverjük az összevágott fokhagymát, az apróra vágott petrezselyemzöldjét, a felvert tojásokat és a halhús harmadával megegyező mennyiségű zsemlemorzsát. Sóval, őrölt borssal, pirospaprikával ízesítjük.

A masszát összegyúrjuk, majd letakarva fél órán át állni hagyjuk. Közben a fejekkel és az uszonyokkal feltesszük főni az alaplevet. Beletesszük a krumplit hosszúkásra vágva, az erős paprikákat, a vöröshagymát, egy kávéskanál sót és egy késhegynyi borsot.

Amikor a krumpli megfőtt, belepasszírozzuk a halászlébe, amelyhez hozzáöntjük a zsírt és a paradicsomlét. Amikor az ízek jól összeforrtak, evőkanállal a levesbe szaggatjuk a fűszeres halkeveréket, s a gombócokat kifőzzük.

Szolarics Nađ Klára

A halat megtisztítjuk, kibelezzük, a tejet és az ikrát félretesszük. A hal fejét, farkát levágjuk, a fejből a keserűfogat eltávolítjuk. A haltörzsből filéket készítünk, ezeket háromujjnyi darabokra vágjuk, sózzuk, megszórjuk kevés pirospaprikával és hűtőben

7

Fő szervező:

8

Támogatók:

Médiatámogatók:

I I . e z e r é v 2 014 . a u g u s z t u s 21.