Az összetartozás és kitartás jegyében Az összetartozás és kitartás jegyében

A Csentei Pálinka Turisztikai Egyesület és az MMISZ idén is közösen szervezte meg a Muravidék legnagyobb és leghosszabb gyalogtúráját: a Pince–Hodos túrát. A közös gyaloglás üzenete – amelyet a hodosi Abraham házaspár kezdeményezett – ma is aktuális: összetartozás és kitartás, amely összeköti a Lendva-vidéki és a goricskói magyarokat és szlovéneket.

Abraham Klaudia klaudia.abraham@nepujsag.net

A túrát évente rendezik meg, váltott irányban. A szombati volt a nyolcadik a sorban, és ezúttal is több, mint ötvenen vágtak neki a 48 kilométeres távnak.

A résztvevők korán reggel a pincei faluház előtt gyülekeztek, majd a főúton Lendva irányába indultak el. Az első magállójuk Csentében a Murania Kerékpár Központnál volt, innen a bicikliúton folytatódott Hosszúfaluba, ahol újabb megálló következett. Göntérházán ismét pihenő, majd Dobronakon a

Magyar irodalmi emlékhelyek az Alpoktól az Adriáig, Liszt Intézet, Ljubljana/Zagreb, 2023 (Litera; túra)

A Magyar irodalmi emlékek az Alpoktól az Adriáig című szlovén, magyar és horvát nyelvű kiadványt a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Kara Összehasonlító és Általános Nyelvészeti Tanszéke Magyar Lektorátusának hallgatói és lektora (Kruzslicz Tamás), valamint a Zágrábi Egyetem

Bölcsészettudományi Kara Hungarológiai Tanszékcsoportjának hallgatói és lektora (Kiss Gabriella) szerkesztette.

Azzal a céllal jött létre, hogy ismertesse azokat a szlovéniai és horvátországi helyszíneket, amelyekhez neves magyarok – elsősorban írók és költők – neve köthető. Az alapos kutató- és terepmunka eredményeként a képzeletbeli túrán az olvasó mintegy tizenöt településre látogathat el, ahol a szerkesztők számos, a köztudatban még nem ismert érdekeséggel várják őket.

A publikáció a mai Szlovénia területén öt városhoz köti a magyar hírességeket.

A katonai megpróbáltatásaitól legyengült Petőfi Sándor költő Mariborban is pihent néhány napig egy kaszárnyában (a mai bábszínház), 1841-ben itt írta meg „A Drávánál” című versét. Radnóti

György-házhoz érkezvén a jól megszolgált ebéd várt rájuk. Dobronak mindig határpont, néhányan itt befejezik a túrát, mások innen vágnak bele a maradék 25 kilométer teljesítésébe. A legkitartóbbaknak viszont csak egy nagy pihenő.

Innen a táj és a terep is megváltozik. A túra a Bakonaki-tótól Goricskó lankái felé már erdei ösvényekkel, mezei utakkal tagolt. Csekefán a helyi tűzoltók, Pártosfalván pedig a helyi kultúregylet és a borászok fogadták a túrázókat. Szerdahely, majd Domonkosfa következett.

A cél előtti utolsó állomás a Domonkosfai Porta volt, ahol az MMÖNK elnöke, egyben a sali magyar önkormányzat elnöke, Orban Dušan üdvözölte a legkitartóbbakat. Itt már mindenki biztos volt abban, hogy az utolsó kilométereket is le fogja győzni.

Hodosra este 8 óra tájban érkezett meg a társaság. A túrázók a napot a futballklub teraszán zárták, ahol vacsora és ital mellett ünnepelték, hogy kitartottak, és túlléptek a saját határaikon. A túrát idén is a muravidéki magyar önkormányzatok támogatták.

Miklós író és költő 1927-ben

Piranban töltötte tengerparti nyaralását, ahol a „Buono sera” című verse keletkezett.

Mikszáth Kálmán író élete utolsó évtizedében betegsége miatt rendszeres vendége volt Rohicsfürdőnek (Rogaška Slatina), de a kezelések iránt nem mutatott nagy érdeklődést: a fürdőorvosa szerint nem volt jó beteg, hiszen csak ült egy tölgyfa alatt, és nagyokat szivarozott. Kertész Imre Nobel-díjas író tízéves korában, 1938ban a tanulóintézete szervezésében bejárta a Trieszttől Lucijáig tartó partszakaszt, és Portorožban szállt meg hosszabb időre. A Vilenica-barlang a Vilenica-díjról ismert: a barlang „tánctermében”

1988-ban Eszterházy Péternek, 1998-ban Nádas Péternek, 2014-ben pedig Krasznahorkai Lászlónak adták át a díjat.