Nagy Becskerek

a nagy gabona tár, nagy veteményes kert, ’s lent a laposonn a Bögénn tul egy erdöcske, az egésznek szép tekéntetet adnak. A helységben a Lázár nemzetség oldal ágábol valo uraknak szép lakoházaik vagynak, külömben a parasztok házaik nem igen derekak. A helységben bent alkalmatos vendégfogado van. A lakosok mindenféle gabonát termesztnek, marhákat tenyésztetnek: piaczczok Becskereken, ’s a Tisza partonn a Custosnál537 van a hajokonn.

Ecskánn kívül a vidék Becskerek felé változik, imitt ’s amott fákat lehet látni melyek az utat vidámabbá tészik, Becskerekhez közelitvén pedig veteményes és szöllös kertek mellett megy el az út, melyek a külömben rona és egyszerü vidéket elevenitik. Ezenn a térségen vertek meg Mátyás király idejében 1482ben Kinizsi Pál és Doczy Péter száz ezer Törököt. – Ecskátol egy ora alatt el értem

NAGY BECSKEREKET538 , mely hazánk leg nagyobb ’s leg szebb privilegialt mezö városai közuül valo, noha Vályi azt irta rola539, hogy „elegyes falu Torontál vármegyében…Temesvártol mint egy négy mértföldnyire”. Mind ezek nagy – nem igazak: Becskerek Temesvárhoz tizen egy mértföld; Korabinszky is csak öt mértföldre teszi a távolságot.540

Becskerek a hajdani idökben is hires hely és erösség volt: a leg régibb történetei mind eddig homályban vagynak. Leg elöször olvastam emlitését 1411ik esztendöröl amikor Zsigmond király a már többször emlegetett Wuko Brankovich György Despotnak adta, a pedig a következett 1412ik esztendöben Birini Pál unoka öttsének a mint már felyebb emlegetve volt ez a dolog. 1449ben Hunyadi János el vette Birinitöl, ’s ettol fogva a Király kezénn maradt a Mohácsi szerencsétlen ütközetig, az utánn pedig Zápolyáénn egész 1557ben 21ik Septemberig541, a mikor Solimán Török Császár könnyen meg vette, a benne volt örizet maga között volt egyenetlensége miatt melynek nagyobb része meg ijjedvén a Törököktöl, a várost

537 Sz: vámhivatal 538 Sz: Nagybecskerek (szerbül Зрењанин, korábban Велики Бечкерек, németül Großbetschkerek, románul Becicherecu Mare) 539 Magyar Ország le irása, 1 darab 152 lap. 540 Geographisch Historisch ve. Lexicon pag. 39. 541 Sigleri Chronologiae Reg. Hung. Libro II. Cap. 1. pag. 72. in Belii Adpar. ad. Hist.

Hung. – Griselini pedig a Temesvári Bánát le irása 1. Dar. 66ik lapján 1544re teszi, hogy a Törökök meg vették Becskereket

jo elöre oda hagyta. Istvánffy azt irta hogy, minthogy ezen helynél több folyok egymásba szakadnak és állo mocsárt formálnak, a természet által annyira meg van erösitve, hogy az ellenség maga vallása szerént a leg nehezebben lehetett volna hozzá jutni.542 1697ben a Szentai szerencsés ütközet utánn Eugenius Herczeg Becskereket a Törököktöl el vette, Rabutin Generalis pedig sánczokkal meg erösitette ’s ágyukkal és katonákkal meg rakta. 1698ban öszszel Eugenius Herczeg fö hadiszállása Becskerek volt. 1699ben a Karloviczi békesség czikkelyei következésében Becskerek erősségei a császáriak által földig le rontattak, azutánn pedig a hely a Törököknek által adatott. 1716ban minek utánna Oktoberben Eugenius Herczeg Temesvárt meg vette volna, ugyan azon holdnapban Becskerek is a Császáriak kezekre került ’s az olta azonn is maradt. 1717ben mikor Belgrád meg szállására készült Eugenius Herczeg, a Császári hadi sereg számára szükséges eleséges és egyébb tárházak Becskerekenn állittattak fel, melyeket Generalis Mercy egynéhány ezredekkel védelmezett. Meg szabadulván a török iga alol a város, szemlátomást kezdett épülni: Isaja Diakovich Temesvári ki nevezett O hitü Püspök, székét ide tette által; Mercy, Engelshofen, Perlas Banatusi Gubernatorok a várost virágzásra kezdették hozni; 1723 tájánn Mercy a Becskereki kerületet fel állitotta; 1743 tájánn Engelshofen a Kaszárnyát építette; 1772ben Grof Clary Praesidens alatt azt a szabadságot nyerte a város, hogy maga közzül választhassék magistratust. Most olyan virágzásban van, hogy országunk nagyobb ’s leg szebb privilegialt mezö városai közé tartozik, utczái rendesek, a nagyobbak szélesek és egyenesek, kivált a piacz tájjéka ’s a fő utsza szép. A piacz nagy, ’s szép és derék házak veszik körül; a város épületei a most emlitett piacz körül, ’s helyel a fövebb utszákban derekak sött szépek is, sok egy emeletüek és cserép zsindelyekkel fedettek is vagynak közöttök. Nevezetesebb épületek a Romai Catholicusok Templomjok a Parochiaval a piaczonn; az O hitüek több Templomjaik; a K. Kamara nagy gabona- és so-tárháza a Böge partonn; a K. Kamara itt valo tisztjeinek lakoházaik a piaczonn; Torontál Vármegye gyülésháza, mely az 1807ben el égett alacsony régi helyébe 1820ban végzödött el, ez a városnak egész ékességére van, ’s nézést érdemel benne a közönséges gyűlések palotája; a Vármegye azon épülete, mely az Al-ispányoknak szolgál szállásul; az uradalom sertfözőháza a Böge partonn a hidnál; a Városháza a piaczonn, ’s a mellett hátulrol az egy emeletes vendégfogado ’s t. e. f.

542 Istvanffy Hist. Libro. XVII. pag. 300.

Becskerek, most három részböl áll, u. m. a régi Nagy Becskerekböl, mely a mostani piacz körül feküdt; a Magyar Városbol, melyet ez elött száz esztendökkel Neu Barcellonának neveztek, mivel Generalis Grof Mercy 1730 tájján épittettvén azt, belé Biscajábol jött Spanyol Colonistákat szállitott, de a kik nem szokhatván az itt valo levegöhöz ’s élet modjához mind el holtak; - ’s a Bögénn tul délfelé fekvö Rácz Városbol, melyet Opovo-nak is neveznek azért, mert az itt lakok eleik hajdan Opovo helységben laktak mely ide mintegy hét mértföldre esik Pancsova felé, de a mikor Opovo a Német Bánáti Ezred Vidékéhez kapcsoltatott onnét kivándoroltak ’s itt telepedtek meg. – A Becskereki Vár hajdan azonn a helyenn állott, a hol most a piacz, a Kamara épületei, a Vármegye háza, a Romai Catholicusok Templomjok, ’s némely ezenn a tájonn valo házak feküsznek, de már most semmi nyoma sincsen, kivévén azt, hogy még most is néha nagy faragott kövekböl állo allapokra találnak e tájonn a földben.543

A város fekvését szépnek lehet mondani, a Torontál Vármegyei egyébb egyszerű vidékekkel egyben hasonlitva, a rajta keresztül folyo Böge két partjainn fekszik, melyeket egy mással egy nagy és derék fa híd foglal öszve: hajdan a víz nem erre folyott, hanem a mostani város közepénn, a Romano Catholicusok Templomjok ’s a Vármegye háza megett, az akkor még fent állott várat keritette körül, ’s a Várostol el választotta, a mint a hajdani folyásának még most is láthato helye mutatja. Mostani folyására 1750 tájján vétetődött.

Becskereken 2331 Romai Catholicusok, 6226 egyesült és nem egyesült O hitüek, 1400 Evangeliusok, 22 reformatusok, ’s egynéhány zsidok544 , T. T. Doczy Ur szerént545 pedig 12812 lakosok vagynak, a kik Magyarok, Németek, Tothok, Ráczok, Oláhok, Czinczárok, Zsidok s ’t ’e f., ezek közül sokann kereskedök ’s kalmárok, a fö utszában egyik kalmárbolt a másikat éri; gabonával is kereskednek, mind szárazonn mind vizenn, melyen apro, mint egy ötszáz mázsát biro fedeles hajocskákkal hajoznak, ’s Temesvárra és a Custosba a Tiszára járnak vélek. Temesvárrol, ’s a K. Kamarai Szt. Mihályi gabona táraibol leg inkább az ide valo fuvaros hajosok hordják a Tiszára ki a gabonát. A közönségesebb nép kézi munkával és földmiveléssel

543 A becskereki vár omladékairol Schüttz az 1808ban jött ki Allgemeine Erdkundejában azt irta a 12ik rész 357ik lapján hogy az omladékok most is fent állanak, noha egy darabja sincs meg, ’s a városban kevesen tudnak arrol valamit hogy volt é ott valaha vár vagy sem? 544 Tud. Gyüjt. 1818. IV. kötet. 545 Europa közönséges Föld leirása IX. kötet 310ik lap.

él melyre igen alkalmatos a földje mely minden féle gabonát böven terem: marhákat is nagy számmal nevel.

Becskerek eleven város, leg szebb mulato hely a Bögénn tul valo liget, mely a K. Kamara gabona tárának eránnyában, a tulso partonn van: itt a fák árnyékokban kuglizo helyek vagynak, ’s egy korcsma melyben bort lehet kapni; ez a hely meg érdemlené hogy jobban gondját viselnék ’s jobb rendben hoznák, annyival is inkább, hogy körül ’s belöl csak ily kis mulato hely sincsen. A ligetecske mellett van az eperfás, vagy a mint itt nevezik plantage kert, mely a végre készült, hogy mivel a Vármegyében sok selymet kellene producalni, a Vármegye köteles az elegendö eperfákrol gondot viselni, ’s a nállok nélkül szükölködö helységeket ki elégiteni, mely végre ez a kert fiatal szederfákkal tele van ültetve, leg alább tele kellene ültetve lenni. – Ezen a kertenn tul, a már emlitett közönséges mulato ligettöl sövénykeritéssel el rekesztve van egy más igen kies liget, hasonloképp a Böge partonn, de a hová a közönségnek nincs szabad bé menetele. Ennél a ligetecskénél az egész Vármegyében alig van kiesebb hely, ’s ha a mesterséget csak keveset használnák is csinositására a leg szebb mulato erdöcskék közzé lehetne azt számlálni: az ajtonn belöl mindjárt kuglizo hely, a mellett pedig padok és asztalok vagynak, innét egy gyalog út visz ingadozo bokrok között a liget sürejébe, hol az öszve nött fák ágaik a nap sugárait vissza tartoztatják, ’s az itt járot hives árnyékaikkal frissitik meg. Minekutánna egy tekervényes gyalog ut kigyizo fordulásait követtem volna, a sürüböl egy nyiláshoz értem mely egy kis to partjánn volt, ezenn a helyenn hajdann a Törökök alatt ferdö volt, amint még most is meg mutatják a ferdö ház víz alatt valo maradványai; ugy látszik hogy a ferdönek a várral egyesülése volt, mivel innét egy vastag köallap a Böge mostani csatornája fenekén a víz alatt egész a tulso partonn által ellenben valo ház udvarára el nyulik, melyen is 1812ben, a tulajdonosa akkor épéttettvén, igen sok nagy szegeletes faragott nagy és másforma termésköveket ásatott ki, ’s a mely udvar a hajdani idökben még a régi vár kerületéhez tartozott, sött meg lehet, hogy ez a liget is, más felé folyván akkor a Böge. A kis to fekvése valoban gyönyörü, köröskörül fák kerittik, melyeknek árnyékaik nyári hévségben a to vizét meg frissitik. A nap le felé nyugodott már ’s a fák teteiket csak még utolso sugárai piritották, a to partján le dültem egy fa alá, körülöttem minden csendes volt, a víz tükréröl a felettem valo ég esti szinei verödtek viszsza, a szellök lassan susogtak a fák ágaik között, szemeim a felettem el sietett felhöket kisérgették, melyek közzül imitt ’s amott a nyilásaikonn már némely

csillagok csillogtak. – Viszsza térvén a ligetböl a városon végig sétáltam a Bögén valo nagy hidig, onnét pedig a partonn a Kamara Tiszt tartojának lakásáig viszsza. Igen szép estve volt, az ég azur szinét a hold ezüst világa fényesitette, minden csendes volt, az alig érezhetö esti szellö a mellettem folyott csatorna tükrén egymás utánn el mult barázdákkal jádzott, a tulso magoss partonn volt bokrok csendesen ingadoztak, ’s ez az estve egy azok közzül, melyek elöttem el felejthetetlenek.

Nagybecskerek ábrázolása egy 18. század közepén készült térképen

Becskerekröl ki menvén, az út mely Temesvárnak visz Napkeletre csavarodik. A ki kies vidékekhez van szokva, az elött az erre valo utazás kedvetlennek tetszik, mivel Temesvárig mindenütt egyszerü ronaságonn megy, a nélkül hogy csak egy halmot vagy élőfát is látna egész Temes Vármegye határáig, kivévén a helységeket, melyek fákkal vagynak körülvéve, ’s távolrol ugy látszanak mint valamely kis erdök, mind az által szinte oly mulattato az ilyen kövér ronaságon valo utazás melyen helyes és tehetös helységek és épületek vagynak, melyeket szorgalmatos és szerencsés lakosok laknak, valamint valamely románczos kilátásu helyekenn, ezek a festöi szemekkel nézö, amazok pedig a statisticus ’s a gazdaságot kedvellö utazót gyönyörködtetik. Hazánk kevés részében talál az utas oly szépen épült helységeket mint erre. Becskerekböl való ki jövetelem utánn két ora alatt el értem